.

V,,"lisa éli phUosophitijll

r.
,.A1. ii hit ét nlilldig l'g'y fü l'llUltl hl'll$Öségrsnt·k. ö$z in tén űk
t"liI ll'"I1. :lllé lkiil, h gy :IZ t)I\ yó m t' l bánt ottn voln8: ' HallÍln
('Iiltt két na pfl"l ('g') ho"z" ~7.t'l't' tetkl r:lg nszkodó kÍl llyt.6l így
ve tt b(Il'8111 : IIIl Íl dk oz~:í 1 ~ l'('H (' 1l1 t; (h.\~ 1 (\~l JlyO Ill . ' ,' mz n('1n-
(':;n1. :t hnl llnldb irÍl nt. i\1'Z('tt n",g in rhlllÍ S, hnnl'l11 n?, ll)elyet
ii~z int:6 n lli "ii lé kk 81.<'1111 (> 16:;(' I'nJm szl kl'bliinkhell,' ,
O:;l\k l'g':o ik It'g'johh iS1'l1Gr6jp P" ht'IlSii g'l\l1dolntninnk hi-
zi dlll;t ::;~H \' il (jgí th;dol f I 1':1880i v;t ll r.~o~ Il\lkiill'trrp il y ti sztn
Ill l\~.ré
.. d ó::;.Sl'.
l l~~
.. Ill P!,'!'{-l'zé~::;c l. T:l1':18s ai ::mh HSl\1I'l rit l)~t
. , aHn hHét.
N('1ll i::; tag'ud la Illt'g" $(\11l111i k()l'U l méllyck kilzött. ped ig hőven
k imílk ozl nk. t\ll (' lll wlI fi) lhn $zn:ílt III i Ildt' II nlknlma t, hogy :l
,':dl:l s t m é l yít ~ tl, :\ 7. unit :iri\! ::; v:lll ihd védj c'. igil zsl-ígll nnk !ti-
tdt $Zel'(' ZZf' Il , IlWA'iS llH,-'! '0~l'1 l'1ü:5l'gÍt :-: c . •
Sen 1 élt' ll' I' I y,í~ ", ~,' 1l1 t n dom,í n y()~ bll \'.í 1'lnt ai . 8em $zét-
,í"3ZÓ fo ,1 o lk (\7.,í ~ n nem " 8iik k{' n t~tt " "öt fo kozta II hitlwz \ln16
l'Il gn ::-z k od f1~il t. HI':1:-: ~Hi hihlül s híd. volL p fng'olom l etl' f :íga ~
"nbb érl elllll'zé,,' "' I'l'ill l. A hi bliÍlI 1lagy01l hel'~ ii ltr , Il'odnlmi
1l1n1ll"í~tiÍlg''' "z6 1e~ 1\1l'zl':ién J1\ i1ldr niil t I' It lIdot t hr l yez1\ i be-
IGl e cg-y~('g' ~' 0l'f 6ke:-; \' inl tl·o1. rpt,'!'ll\é87.'Itim ll rló volt, dC' lninden
'z" p~r!-( b{, 1l IRt01\ 1l1111lk,íjnt ~Zl' rnl él (' ltc , .A pnpi psnlftdb" n ri1\-
golt hiil",ötiil ti Ko", nth Laj os-lI k ni 1t'"1 j.llll1l\ha" ('Ihely,'zel t
kO l)U l '~t) i p: \' l' ~H' tii h 0:-::::-1. Ú (d Oll . '!l O ki sé r/j,k l~~ :-;ptrít öjr volt n
hi t. ·B l'n $.~ :l i m ng';ít ,,:I ~z:í 7.7.:d h:ll:ld t'm nk" I1 HllHlottn . \ "Hl hí SH
~x ph ilo:-iop h i,í j ;l i ~ Il\ in t ik~' I· t·l' ~h' (> l 't' k il ~y.lí 7.z:d lwlnrlt:1 k . .A
Il' l'tl H:'~7.,,\th('1l i:-; , n 7. t' 1ll1ll' l'lw l\ i~, 11 ::<zé p R II f ö kN(' l r~ mögijlt,
mindig- 011 l ~ ttll ; IZ j:-; It'lli l. :\ 7.1 a zt.~ rt k\'I't,':-: Íl' fil l. h tlg' ~' f'lltH'k
kil:l.(,INh ' .i l1 t h :l ~:-;O Il. A z tlnit ií l'i\l ~ \'ullii:-; pUI'i l:í ll l.'g'y~7.~'I'Ít:-:ég't' •
It ll' g'1I Yi 1Vlí II ul t ,h,tn' II d ~z\ ' r~ hl' ll. Ill l'g-j p :-;j P:-l ii 1t t ' ri, il h,~~,,'\ ht"' ll. A

, Ih . II'U I'k u li l ,njt1:-< II B l'lIi<.~il i :.:í n' l l\ h~ k :'d ll tllhd i ill lll·IIt'lI. 111111-
lék f Ull. 'l 8- 9 ü IJln I.
•

- :!61 -
 '"ALLASA /CS PHILOSOP.HIAJA

.• lIIindl'nt. IIlt'KKHI'ol»iljntok" ('1,, 611 (opiilü hitl"t\nc1NZN' j{ll iiM"Z('

ilh.1( mindig !lollcül(), <It· mintIig logikw..nn hulndb t'lmr.j(lvt.'l,
II i vli volt! IIWI'I II nllgy III i IId\"\nség(·t l:-th'Jl nélkii I ii"('f'lIwk tn I'
toHu, philo~ophttA voll, nw!'t r~h\n {>H II viliig küzütti "i!"zonyt
('~II k II I iszhí n eli"zl iIIg\' "Ii> prl el"", lud,;" "("Hlsz!'rllP foglll In i.
BIÍl'mily mély,-m vnlhisoR ~l'zelm(í lIuihll'lul-I ~t.'m clrgYl\dik vi'i ~
xlÍrbn azznl, ilki It ,i(lznn ész {írnn kimílnií hittül - írja 1872·
hl'II,:.!
A tOl'ock6i ŰR t o rock6~z(\nt gyi) l'gyi nép pél<hít:> hUZlotlHoiii g.
gli I "IIgll szkodik II vlllhíSlÍ hoz, A 10111ploll1ul oly szorglllommtll
IMogatjll, mint hll,idllll II vll Hhr.llyn l vl\S'y ITIlÍs l'ogllkozlÍ slI 1",-
I.\'út. Az ilyen :ic ll' nsóg i...íllyítú Iwfol y.í 8Stll volt. JI. gY('rlll<,ki
szív és lólek l'ojW(\('stÍ n" mzl II hnllÍ , 1 II QSlIlÍtdi nov olés 10-
vábh 1'0J<OZlll, A pap IIpll és nllgyllpll . JI. hívi; IInyll é~ II ti\hhi
• ('HII IÍldlllg, példlÍ s 1)J,"g(' ~lÍglL é~ hNJ'i; vnllÍl,oH mcggyi\zIiMst',
11I('g" lL kcv6:-:bhé fo;..r{\kony A'YOI'meklC'lI\f't i ~ IHrghrHlitottll VOlnll.
A scwdii\ő gypnnek IIH'\g kovl1se1 (Idptt 1\ fOI'uuís, ~ II 1.6rt in ~
kÍJ hh "duízk,·, prűd i kIÍri,,\; hól. d" II 1111 ÍJ I Iiihbel. kél'fll'zgolell
i<'llIplullIozÍJs III,ín /I. H~lIvllkl'61 fo, llIo'1fhblll"ú l. 13izonnyEiI 1Í1 -
1110kllt is (I.Imo<lol.l.. Illi II I. hlljdm. lJ. hiblilIi Síllnuelll ~ ilói lelllp-
lom pjt.vflrlÍblll1, (l Som , ;; 1', lG- Hl,)
Nf' I1l C~H k n krg;y\"~ ~ "",és PH .iAmhol' II i t c~ inl, i ébl'orhwk
riil il yen kö rn y0~rl ben, hllllrll1 II kérdések ö~ii n c is, nwl yrh r
a HY<' I'lllük, vagy IH' 1I1 knp I'cle lct(\t. vngy (':;;nk olynC nnwly
luc1nkoztJ 1('lkót nl'lll nyug:tAtjn II I l'g' . } \ gye rm ekkor kél'()('ROil't'
\ ig"1I ~o k 0801' h0n, CSllk egy h oss~ Í1 6101, lefo lyí.sn, ,, 1/1.11 :iÖllnrk
m01-(" releletük, 1I.lIglí li .. 1 II. sziinr l:leniil fogllllkozó lól()kbiH, 1'111
olykor mrg' iR Wd ő nl , h o~y II t ('l mpl () lll ozii~ idojót II v il'iigOR 1'6-
I"n Wll.öllr, Irgli;hh"zi;r 011. vol l és lí hillllllll én,·k0Ho n, g'y iil ('-
Iw;t.r.t lol HZ "isteni dic:-:ó l'otokC't, és Ill n~·llsz t f\ l ilso kllf. "
Bl'm~sa i g')'C'l' lIlC'kkol'Íl.hnn El1. ll llil ii l'in:-; villl ils:. ol Yll ll vo ll
l\~lli t: ('~ak vH ll ot tuk , dp nom hith-I\'. A IIng'y n yilvll n o~~alg (\Wtt
K f~7.111C~Y Ff•.~\\nCPHttimlot.tfl.. ki 117.1. /I titk ot 18Hi.hnn . A nn g-y
1 '(.I(lI'l~ll~t\~,. 1~ l'fl é l y hl'1I tllll 7. tuhfl ll mog hít()~.rul' llI 'l'oI'Olí.l is, III
!lZ \lnl~ nl'1 l1 so l\lIlIk volt l';.ry ulp:i rnnll í'.illlllfl ;;t. OR:í'. t'ii II yn I, rn olyrt
l.:o ll ogI\1I1lnl)\{ lwve:l.tek. l (nzin(w.y nl rg-llí,tng'lIlbl II VIII';"U -
plLIHk rr'l(' ll ol li IIl c'(lhall R7.r l'(inyrn nwg'von ult !'t,ldRz illl rR /""oi~~

1 K Orc:-:1.1 Ily l\'l lJ ~v(ltö, 1872 óvl', 177 I , nl i ~Ignlllll, lllll 'pl'ó kMol'.

-262-
 Y.fU. ASA tN "H/LUf/OPH/ÁJ

k"'''~Jlill .. h.' ... A ,'"II~/Cilllll "('/Ci UY"IIII"1I1t t.pUh"c\HlI c.lh·,I,..

Ink ",wltlt-i. 1o AM i#(lIzM'ntb. H~nh(, Hlil1lllHI, "c'l(y ki MtlC·(i tm'lIlf'l(i
iic'CI/C," 1II,,/ChIICl/CIIIIII II 1',,/C,"16111111. KII •• ill"~y .. 1II"Ht. I(,'ott (.I"t(,
11t'1I (1Iibu~jil' fOl'IIUíliM 1Il1itlil'iwoIt. 111111't, IIIlIh'I'ililitiflk 1I("llIIk iM
vUllllllk MI/{Y"l'tI"MZ,"/{OIl," (\lIp 111. "lIucll",", h"gy (",<1"'''\1,1(.'
tI(.!. ,11111(111 II~ in'íJlyhulI iM kic l lf1githw1M(" A VíU'OH 1'('l(i Jului . II
l'C"jc,clc,hlli hr. ... hol oc'MzÍl/C/Cy(II('MPkc" '"I""lIlk , í,/Cy I(" "zik ,
1!P1I1 ,jutulflík I It'W',(· bt " liO~'y II hit HZlIll/ld /'lÍt~ diudnlllli 1I(11Y(1I1
jú,', Az ~lviÍllI "z l ú (O" ,"c,/{ldili illhii,,"'lIi <lo/{o,"i 1,(.,.d(>HI.I, ('1'<1(,
Iwlt fo k, !UONI i:-l, "Iild {1,,",,'y I{Ol'líIJJ,i "J1wlulllnl/d. lIIidi\1I /I jHIÍlH
,1/"1,,1/,, INuitll ,il 1',,1 vi IÍI/{oMtl,í"' k(o l'l ,t', IIllitr.l'illHC ,k laiivllllr.
~IÍI'úl. lI OMfoIZ~'/lkllrttt IIIII-lon lilII II i n 1I1l1~'lí ~ VIII II lculvillirllllllo\ 110,1(
lIuívul, /'ol /I v (\~'(\l1 1I1\1~· tpdlll., h(llo1:Y /IZ unitiÍl'iu Hok 111'111 n~1 vull ·
.iMe, Hlldt Id ~~lwl" 1~: í'. 1 II rOlllí l.. II'lIcitillllpnlol R1.ulll l'nt\tOl'
pI'Orl'HHOI' hUllI/ II' lIH '~' v i lIi~íl1111u : Mli I'in. 'l \fll'(,~ in , /'ol n. IlU f.t' yOIl
II

''''/11 liiv,\ (," IllliiY'I/' hi v/\ ,J " ZHt'I' """" lI yn,,,nltllk, M1«'lIyl"l('
""k v"ltuk "olt", (.II"';,:y "i 1i1l1.6.i II I"" , hll ('/C y,'h('t 11('/11 vIIlot
Iul, nil nil , IIdlll IdillII\, It:'l, IIlull(l,í ~1./l.h(, (,161:{ ~1I1. M(I,I.(, ti t.
UH',,", VHII ~ \dlt-lÜ 1'lIjllt hti llktHllli , '" ' \~O' t'diil HI'. vi M'" :;1.illlhnt. h('1I
lIiilllwl, hOH'Y II kpdvt'N hll lf.f!t. t'lhll ~O' lli oly 1,('N('I' VlI'" dólo~ ,
110,1.0' Hit, IHlJhh l' III ('~' Uihb" t. i N \1 1111/11111, lIliIl! öl{ IIHH'd VII 1111 1111 I...
1111. ,·it,(1 1I 11 1. f! I'OIl k('II"II\ ' IIH'Kv/i~líl '() llIi(lk 11 hn :l.iih/lll 111111'1\ -
IfÍl,I.'
N '~ III (' :-:III\ /I M li l'ill 'P" r('y, iu kom, IUlIll'lIl II{iN! k(>1 Nl'.li?'. \'1'11'.
1\\lI(W NI'.OIlI OI'II h ilv il ií~'iírrd VI) llj l1 It'
h'lwll , (,I'. /I I'livid 11111
II
/oo:'y ll l'Ií'l.1I I , A IlIl'HHll lly lll'g'ld o lt 0N iild iil'.iill lI/l ihíl'ill RO k ki i;t.6 1'~
it,iihlt(·hC' ll , II J)ií vid 1~'I ' I"'ll t~ "liI(dh'I ('H''I ('N " l-lit,lJlnhlll oHHÍl g, IIW,I.(
a I'Ojt'dl1111li Iwl' ld lill , 1I it, \llIillÍl'ill ~ hil. liii/dl Hlr.OIl VO(\(·fj ii I di',,,
Z('H I1I111 y i1'u 11(,11' nl/nlh, VI)1I II r(' !l'IIIH' 1 II :-l'l. iVI.,. ldH·, hOKY H Id H

, :-< I1I1 g'y l1,Íllli l\.oVlí l':-: I Hl v1i1! /I XI X. Hlr.lí'l. 1\ ;)1.('1'(' 11 , 1-1 II (O~
torilw
IHPl y IIl1 ihí l'iuHO k t'it,ld lí ll iN, UH't;'llc!l u k, IIO~Y vnjjon H~UlJlId 4~ ,
Inll r\('Nl):-:~I' íl1-!.'y \' 1'h'11I1('1. l1i /I Z Hj -IB ('N l Hfi8 ~v i J /1 v /1l1 iíH :-:lr.lIblld
,1·.\'Y llko1'lIlt tll·i', \ Hddl' liir v(o l1 j't,l, t'!, II (),~'Y /l Z IIl1illí l' i ll NO k Ml1 p:yn1'
nl'HZÍl~OI1 nit, t, II vull iÍ:-: t vI111h ntj:í l., 1I1 11111 yol hi :-:,..,, (·k . I~ : k6 I'd('H
\( Ul1 'HI1 /1. dt'PHi t'A'y( 'z.H(,~'hi ' l1 k "I 'I' Hl' lltli '" 111(" yr l n 'l, ( '~y lllí1. U) 1'I (.
1111\ 11 111: (' O /1I.1J! fI /l f/I;(} (/('( ' ,o,;;( 1/1f1 t, (' \I /1/1111. iHI11t·1' , I~:'I. /I D/í "id
14'1" 'I'II U~ r(llt , 1I IIJI' VI'I {j I'ii l I'Ug'ÍlH:-:/ t I :-:1.1'111111'11 II 1\ ri 1-1'1. I UH illllí d ií

I 11'1141 , T Ud .. 1\ Iiz lnu d'U\'I'k I I. .1Il:í I.

I ll . u. n . 407 l. '
 y ALLÁBA ~B PHILOBOPB1.u.il.

NÍra .... hh'wra kijtel,ozt.. az unítári.......t. ~

pen azért oly ez az eljárá>!.. .....rt ErMlyt a ""Uhi til·
relem cla... ik.... fijldjének ;zoIrták mondani.
A "alm""" meggyözödé< miatti íí1döriFm 00'';'" n "olt
. martirja mindenik o...Ágban. )\em il! kell
Sen·etet. Dá,;d Ferencet. "agy az angol máglyák áldozatá
a XVII·ik .záz elejéről. E lég tudmmk. bogy u án 1 .... -
gyelországból a '. záz é,·es uniláriu "allás kŐ"elóit gyi)ker~
töl kiirtották. De az már megdöbben . hogya n m·ik !'ZIJZ
"égén )\émeton;zágban is hasonló sors "árt az egysi.gbívóre.
Ene igen jó bízo'P'itéko szolgáltat zaoo Be<;10mak egy
má ik csele, mell' ,ele külfoldi anulókorában történt. 179().
ben ~Iálogatta paldingot, a hires író és szó-
nokot. nagyon tőrte magát, hogyan i kolbatná el uni-
tárius ,·oltát. Ámde az ud"ari prédikátor járatos "olt a m-
lőmbiYLÖ államok vaIJá, i \iszonyaiban, . minthogy maga '.
hiptó unitáriu ' \'olt. mihelyt meghulía. hogy erdél)·i.
egyenesen kérdőre vonta conCcso iója felól alve mi popu-
Iqri ! Kiál őrijmében a nagy férfi . palding oly izgalomba
jött. hogy .xalaba látbat oly _zerencsés embert, aki \'allhalja
amit hiszen", bogy átölelte a rettegő ifjú erdélyi és megc.só-
kolta. ,)Ierl hiszen ők ugyan azt hiszik Xémetországban, de
biteket csak a jobb fejek \'allják meg egymásnak.> Olyan
nagyon uralkodott. az lInitáriu.."Ok közÖ r ez a félelem, bogy
179 ban Lázár I Iván piispök K örmÖC'Zi Jáno ifjú tanár. a
későbbi püspök ellen,. többek között azt a vádat emelte, bo...y
\'allása nem egyezik religiójá,·al. K örmoc"ZÍ ,álaszában azt
feleli, holZ)' "oko embemek kéi religiójának kell lenni, egyik
amelyet be1sö képen hi zen . má ik pedig melyet cMk . zájá,·al
\'all, é' hogy az unítárill ,allásban i K risztus Jézu ról "aló
egé 'z confes. io. relígiomnak csak ilyen Idilsó ágazatja, meh. a
decsi compIanatio által tétett be a hit cikkelyei közé. de ,~Ji..
sággal az unitária "alláshoz nem tartozik, mindazon által egy
oko uniláriu_ i. azt nem hiszi:' • ll' a eg)' adattal. amely
BraS&'\i férfikorából ,·aló. mea kell nlágí1anllok ezt a sajái-

10 paldingról életrajzírója mondja: der

begrir:f dönte ibm nicht nnW"ahrscheinJich~
• paldmg.
• E. K. T anácsi jegyzőköny\"" 17. 9"2.

- 264._
 VALLÁSA ES PHJLOSOPHIÁJA

.ágO" vallás-türelmi kérdést, 1841-ben az El'déJlyel határos

Szatmármegyében megakar! telepedni egy unitárius család.
. A csuládfő igazolta nemesi származását. Eddigi tiszti hivata-
lairói nyert bizonyítvánnyal igazolta ji,.~an életüségét. A fö-
szolgabÍi'ó ajánlotta az engedély megadását, de az alispán 'el-
utasította, s egyben rendelte, "a folyamodónak mint ,mitárius-
;wk a hazában lakni szabad nem lévén, innen egyszeribe kita-
karodjon, mert elfogattatik s börtönbe küldetik, mint nyug-
talan báborító, veszedelmes ember~ '. Az E. Híradó az esetet
közőlte 7 mint ft XIX-ik száz. évi felvilágosultság és tolerantia
példáját, mm"! - írja il lap - nyílvános törvény van arról
mindkét hazában, hogy a nemesek jogaikat II testvér hazák-
han kölcsönösen meg-tartják s hol van ezen törvényben kivétel
az wlitáriusokm nézve' Ráczok, görögök, zsídóknak sZlibad
lakni uzon hazában, sőt az utolsók, mint nem keresztények,
. közelebbről - mit helyesliink - polgári joggal ajándékoztat-
tak meg, hát az unitáriusok mint magyarok, és keresztények,
pesti ses lehell etüek-e, hogy nekik tisztulni, puszttilni kelljcn,
nehogy hirtelen, n1Índen perpatvar nélkül, tömlöcbe hurcoJ -
tassanak. Ez még akkor is botrá~oztató' lett volna, midőn
sokan az anckdota szerint hitték, hogy az unitáriu s és unicor-
nis mindegy, hát még most, midőn ezen vallás mindkét tábla
által polgári jogokkal felmházandónak határozt~tott. 8
Bl'tlssait, az unitárius vallás c't;'ész él etén át kielégítette
és hite boldoggá tette. De ezt a hitet nagyon drág'án kell ett
megfizetni, holott foglalkozása és sok oldalu tudása kiemelte
abból a börtönből, melyben a dogmák az ő koráhan, külön zár-
kában tartottak mindenkit. Ö lelke szárn yain fölemelkedett
azokba. a szellemtársaságokba , melyekben az eszmék váltják,
cserélik, tisztítják és élesítik egymá st. H a voltak is hátrányai
vallása mia.tt - S bizonn yal sokszor és hőviben voltak, - ö
soha sem Írta annak tel'hére. l\{agn pedig felül emelkedett az

' " 7 Bi zon y osan a Brassai toll ából 8zál'Hl,a zoit., mert 1844-ben, llIi -
dOIl a pozso ny i o rsgággyűl óscn v~d ak i kétségbe vonta. ho gy az
u!li tári mwk ke reszt.ények, Brassa i a Hi v . L a.pban felszólal és
aJánlja az i lI etökn ck elolvH sás l'U H SUtn'nUt '/,m iver sacl és a Szent -
ábrahám féle So1cfél e sziikséocinkh cz alhllma zott könyörgéseket.
II Dr. MUl'ti nea u 1859-ben panaszo lta, hog y Angli á ban 40-50.
vag y 60 év elött, az unitá.l' iuso k, tökélctesen és javul ást nemi s re·
m.élv a. magukl'.t v oltak hagyva és ki vo ltak téve az á lta lános u tá-
Jutnak és cl] cnszcnvn ck. Dr. Carpentel' Jam es Martinea.u 403 J.
•
•
~266-
•
 VALLA,~A SH PHILOHOPHIAJA

(','z,'hni .ú" .. ln",kl'n, m ~,'t nagy H7,('rencKéjél'p - npm volf

("'1.('k.'n y (HIIAroJJt i hil iH) tt"'lIIéHzetíí. Olyan nagy tó "Hllaággu l
\,,,1 t, kiidll v('v.', IImily.'n "" (, éH új klu H"ikuH világ, n Mnhnh
"," ,(,tt.l Plllt..,ig, ,Jéz,..tt.l PIIHc"lig, D"Hcurttól Schopenhltuprig,
Kllllttcíl lIu xl" y-i/{ tcn'lIIlf'tt, aztún u kijltiík, l.enCHzc,'zűk, It lu-
d"."k ('H II lI1(í véHz .. k mind v.. lr voltuk" mikor egyi kkel meg-
",égiile r.. ndn· júrt" " tiihhit épp, amint kedv.' kívánta,
I/{y ","dk.,.It,tt f.. llil II fl'I " kczet i kol'lút okon iH, így élhe-
tl'I ( hnl'{dHÍI/{hllll knl holi kUKK" l, prole"hín~"I.d , zHid6vnl és nem-
1(l' I'l'Hzt611IJ yel. ItI" l'IJlwlI UZ lIniVl'I'IoIUliHll1l1lShull nyílvúnuH meg
IIZ il li Hzln ('H i/{I1Z UlIillí riZl1IU""", Igy vÍl lt ii IIpoKloli lelkii ];ÖVC ,
W,j(.vCo ,Jr1. lI Hllnl<. II-\'Y IüJl I"zÓJoo:zo l()ju élet évl'l , j""'l cmévc l, szcrc-
l ", I('v(' 1 ('H h·tll'iVl'l II Z jg'l\1. ét:; kol'll:Ítlun JUi H:t.ti{lni1.IlHlnnak .
[{lI gllHZ lw dj I1hhuy, IIZ ig'lIz"lÍghoz, III lI ~ l y egyesít és tartsd
Ilívol "1(\/(11 tt 11 I 1111(,1 II HzüI'Hzállh"Hogató okos kodástól, amely
,.It(,,'ulit. B;y,zúl IHIC JI "z~n'lelében és liÍJlHI "zkodj Ilz Ö egysé-
g'('I'I', 1I11'Iyl'l 1\ vi lúg'ulill dl' Il Hl'gbl'n oly HikélptcHt'T1 vnl6sÍt meg.
Lt'~~' (' 1l Idh'd II h' Ill l'1J,'H'yiJzlhléHl'd t"Zl'l' i II t, d" HZl'l'etl'ted ult'I ,
j"II Ulll ~'{dIOZ IIlilld,·IIk it. th ll(' há nl',úll, hogy l'gy ikhe n csnk
k i(,H ill~' tiÍl'Xtl ~{lf(Ot III Olldh;.t:sz lllagadé nak. 111 ('1'1 a lIHí.~ikhnll
"//,')' "" K)' " k" I 'eHzléIlY '~!t legjo hh "'II<l·ivl·!. Ay,( Il e hánd. hogy
III iuHol, idt.'~,rt' IlI\t'l"It'k 1(\h'd "U ll:í sod III ia U, C1:'1 Uk a ITa vigyilzí':,
h"gy It' lll' IId,i "k,)1 ;1)"' ~ II1i\'l', e,pl"kl·dl'kd(k-!. Kiivesd J éz u"l
(IH holdo~' I C~Zl' 1. •
JlJiw k vultnl\ BI'tJ t"HUi ilit - é:s éiL'lulvl'i.

IT.

. HI 'n ~:-:lli II Jl.in II L;l 'lilír I :-: I di ll pli ~ p\ik tnnHníll Y;l vo lt. ~
' H 'lI t h ~!~'y. l~u ' ·1I ha zai (iH Idi lr~jldi il'odn!lllút nUg'yoll jó l .i smerte,
I ~'\'I\ Iqh' dn~'o:-: llll é:-: :-:ztlhll~It'lvii hi11l ~zt'h.,t v;t ll oH. rpa lií n l'O -
1I ~ 1~ tul:~.idnllíthill.i\l l\' h Ott'~' ~'g'~' llIl Z i lll'~z~ dl'it lh'lll hngyta
11 :11\,:\ , t tlnl\. \'~' ~' 1~' lIh't é:-:i :-:Zt·I'...·j)I(í:-:0hül t udJ'uk h Ol)')' ~)'(llldol -
l ,~ I ' . , ~. :-'
\:;}.7,a l":I~' :\ l':-: bl'~Y'iéd 0\' \ ' 1 llh'g ht.1 dítot!;1 lll\ lll -lIl\il;1riU ~ h HlIg:\ ~
hul. Ih z\lll)'Q:-;l'U \· l·~:-:z iil~. ho:\ry fiú nak l'Z",' II " tél'pll i::: te ljf't:H'n
II h '.Iol'h:\.Iol'y l ;l iilHí II íl (>:-: ni~'~'l·Hl' II ~rU l1 dlll koz:í ::-:'i t. .
nl'!l l'lto\ai 011111>1\ l~~ ti "I)II ~g iUlllha n i$ ti l\.i.,· é~ . X OYIf krif<;t
t:llnllla; \\I indlt,,!t ;1 :1 Ik'0to\i \'~' Yl\z $é~ alupj:í n vo lt 81.ol'ke.:5zt\'l',
A rl.'l~,\hh ,\to\zl:il yok h:l ll tUHított th ool"y ;o a XYIII· ik 8ziiz .
•
- ~66-
•
 VALLASA ~S .PHILOSOPHIAJ4 "

terméke. Ez II Ichl'Wségig IIwgkeriili n Krisztusimádás tanát ,

s hirueti II holltUldi remonsh'nllsok sznbndelvü gondolatuit,
"kikről egyik utódjuk nzt vullja, hogy II Szentábrohámi ide·
jében Inál' nyiltan vallották II sociniano unitárius vallást. Ha·
hál' kinálkozik is a.ll alkalom, hogy IlZ iskolai tllnkiinyvek
ulupján megszerkes~zük Brassai ifjúkori vallását, nem tesz·
szük azért, mert Ilzt hissziik, ő mindenbő] csak IIzt fogadta
cl, nmit meggyőződéssé tudott érlelni. Egyik tankönyv sem
azt tartalmazza, nlllit a. XVl. és XVn·jk száz.·hun kifejtett
hiteszmék alapján, n. XYlll. és X[X. száz. philosophiai és
tudományo::; thoolog'ia i felfog'clsában végre ment változások
után, vúrni lehetett volna. Brassai a tanok mellett némán, zaj.
lalam.l haladott. ol. 'L'unításukra és magyarázásokra nem Vlíl-
lalkozott, sem ft szószéken, sem a tanteremben. Megszerkesz ..
tette magának a hitével harmonizáló nézeteket s mikor al-
kalma kinálkozott szószólója lett II snjtóban. Lapjában, II
l'I1slÍmapi U jságba?/ f(iltiin és nélkiil, do következetesen apos-
tolkodik a lél ek tápi>ílására sziikséges tisztult hit mollett. A
kicsin); fHlu si templomok gyiilekezete belyett a nagy közön -
,égnek lett lelkipásztora, mert így jobban kielégíthotte lelke
",ígyait. embertársai sz iikségleteit. Sem a k ezét, sem a nyel-
,"ét nom kötötte az akkori szószék sokat magyarázó, nündig
bibliázó, gyak l'ill1 tudományoskodó, do legtöbbszö r erőltetet.t
, és hosszada lma s fOl'lnáihoz. Amit elakar monduni, mondhatja
a le2'célszeriihhn
'-' ek vé1t ....i\O'VSzel'l'j o ' I)iblikus , vao'y vj ~
eo.; , . , viráo'os
lági nyclvCll. Az ö hiriapjában uogmát 11 em k eresett sonki.
Hitot, buzgóságot, e rkölcsöt és .felekezeti türelmet hirdctni
szahad és illik egy vasárnapi néplaphoz. 1838·han az istenhit.
mellett megkapóan emel szót : Vannak oly embo,'ck, kik Istent
ncm szeretik és nem félil" szaladjatok tőliik és keriiljétek
őket, mert az ö szájokból átoknak lehelleto jön ki ... Az em-
ber, aki egyenes 1élekbüt mondja "Nem hi szek", megcsa1j..l
magát. nA 'lélekben mélyen, annak fenekén van a hit.nek gyü-
kerc, mely soha scm szárud el." A vallásos Brassa,j ]endül/?-
tes gondolatait megtaláljuk 30 e sztendő mul va, a philosophus
Bl'aHSainál, midőn a. c1al'vinizmus, mater ializmus és pozitivi z-
mus, hitet romboló cÍl'amlataival merészen szembe száll.
.\. zsoltá rírn, ;1 p1'6féta, az eva ngelis ta és ; I Z Hl..)l)si·o l m i ll -
elen alkal omma l Rzolgálatjál'a. áll e vil ág'i. papnnk Mily ékf'scn

. ~267-
 V.A.LL./SA ES PH1LOSOPHJ.AJ.A.

('~l'ng ajnkán. II t<."l"mész...·t nngy ismerőjének. a zsolozsma: .,Az

iNtentúl<.'1l egyedül VUll II viliigon . .M ioden teremtmények di-
(.'I'lérik az lstenL ~[illdell. nmi él'OZ, áldja öt és minden, ami
gondolkozik imádja ül. A hajnalcsillag és az égnek c~ilI8gai
IUlIgll~ztnlják őt, az il titko~ nyeh'cken. Felírta ö háromszor
l"zenf ne "ét CI k itl!'l'jesztt.'t t C'l"ös s(igre: Dicsösség Istennek a
mugusságban. Beírta ö szent nevét az embernek szivébe és a
jti ember szeretettel ürzi azt. de a gonoszok kiakarják azt on-
n"n törölni. A jónnk ", a hivőnek álma éeles és az ö halála
még édesebb, mert tuelj". hOKY visszatér Atyjához.'
A X lX. száz elsö felébell i: szúnoi·.i r.:) clv gyöng;'c és szép-
'<'ge cz il beszéd. Brassai tollából éppen akkor kel'iilt szál'llY-
l'a 1 mikor az unitárius cg'yház vezetöi öt II püspöki székbe
akarták emelni.
A philosophusokkal is - ha kell - szemhe sz"ll, hogya
!l'1'1U6s~cl·
hr'ljait fölhhja és az istenség 1l'onusához olvasóit
fölemelje: Azt, amit Aristot .. les, Hobbes. Montesquieu, meg
nem fl'jthe!nek - írja. 183U-ben - cgy fíí szál alkata világo-
~nbbá l e~zi elöUed. Ami inlnt L.eibnitz vagy Jób meg nem
nyugtatták, aziránt II természe t törvénye i rendbe hozzák ha -
'IOZÚ képzeleteid et. Ha ph ilosophia i m eggyőzödésedet. Wolf
hizonyítmán yai n em tudták IlZ el ső és eredeti ok eszméjével
kielégíteni, a. nngy mind enség clicső egésze és végtelen ség(',
rendje, s különféleség e ell enállhatatlanul imádására ragad a
nagy Énnek és HkaJ'ntllak, cl teremtőn ek , megtartónak és jgaz-
gatónak. 10

III.
Bra ssai messze tól me nj· H Z t'gy bc.lzak hatilrain és a dog -
Illák korlátain. ~[jnd en cszmc<-l l'umlatot figyelemmel ki sért.
Az íJj kori és új , tehát g'ynkorta mag cívnl 'ragadó inínyzat, az
il'jú embe rt igen kiinn Y(\I1 , a tnpasztnltnt is gya kra n magával
ragadja. B ra ssai szü1'encsésen ('lkeL'iilte a zt, amibe l'okonlelkii
kortársa , )fnrtincu i fj ú konlban he le esett : H d ete J'mini z mu~
el'ély telen 1l1 ol'i11já t és a deizmus ünk ényii [stenét. Az 'ifjú
•
Brassai t, zenei és ::tcsictikai c]m erengései, könn yen csábit hat-

M Va sár napi U jság 1842.

10 Ath en aeum 1839· L

-268-
 - -
lák volm. II miHlicizmu8 hinÍlrju 1'01(', d" vllllí'HU, mply " m"g-
gyiízilrlÓH. ,,1 bíplÍtló hil r-c tlimu8zkodoH, " u tisztu ('rl~lpmm~1
It morulbUI' ke,'cH"H éH t"láll é leltú"Hol, Hz".'.'ncs~"pn kicgycn-
litdtc IlZ egymÍtstól elütií H gynkran "lIf·ntéte. irányulásoknt.
A kornnk éH suját ízlésé nek megfelelií unitárius fölfogás ki -
mivllléBében 1I111gám é. t.lI.ulmlÍnYllim volt ululvn, Nyplvis-
lIlercte lehetövé teUe, hogy It gazdug angol és IImerikai uni-
tá!'ius irodalmat InnulmÍlnyozza éH fijlha Bználj., Egy időben
ismerkedik mcg li n.diká li s Parker1'cl éH II szelid Jclkü Chan-
ninggcJ, akik az unitárius vnllást új tartalommal liltt ák cl.
Megszllbndilot.ták a bizonyhdan chri stologifÍtól éH fijlT'ull/íz-
ták az ember ó.:tókét r"li s merő új l'üll'o"úsHn l. Schlcicrmllch"r
gondoJkoz!ÍBával rokon szenvezett, mert ő is, mint 8chloio.'-
mncher, sze.'epet juttatot.t a va llús ban az érzelemnpk,
A kiilföldriíl hazu é rkezett. Kriza dolgoz6t.írsn volt H hir-
lap moll ett H HZ új C, zmé k és reformok tcrjcsztésélwn is, A 1'Il-
nyos níkos i Széke ly Sándornak , IlZ egyházi énekirodalom ál-
dolgozásával , s ike rült új és " lIlodc rnchb fiil foglÍsnak m eg-
fe l e l ő nyelv t vinni he HZ egyhí.z ba, Brassai 184I -h~n az uni -
tárius zsinatról irt tuclúsítás ban aZ i,' kol" reformját siirgeti,
de érth ető l eg kimond ja, hogy mind enben Ill eg k e ll .í j lllni ,
me.'! " U természet. l.jrasziil ő er cje már k ~zcli. átfllrni fl meg-
ké rgesedet.t. héja.\." .13m B 'ai i I'j l.ko rilban észrevette, hogy egy-
h',Zll. c re:jéne k na gy .'éHzét. fölemészt i IL rég i sé relm ek orv os-
lás'lt. ke resij és sii rgl'tö l<iizd " lclI1 !,pn, i \Z ·gyhr.z érdekében is
SZ('chcnyit küv~lt ú: e l őszö r 111 'g kpll ('I'i,sítni az úgy lllíZfll ,
t lldoOlilllyhnn 6s vngyoJlban , ilZlltlíll jiinni fog it. tii l,bj, mel't n:'.
idí, rnin dcnt Illeg' hoz.
Az -1848 úv v ivm(1I1yui Bru RHi lÍi rlf~JlI csak mint hnzafil ,.
hanein ,J~in.~, nni.tf.i.l'iu st. iH, boldogyií. tették. O~·jjJll lrH:1 f oga?t" ,
hogy hütvol.; Iflrnl sztc r a protcs t an~o kat talHtCSk Olr.u.' n .L III viII
iislSzc P estre ~ ilY; 1Il1itúl' Íu!:iok llak i ~ mcghi vút kiildütt . Az egy-
ház ]( épvü;c l ő rl'unÚCl-Ju új és holdogító iel ö Iwjnnlha sadrlS{d
lát:ja ehhell " l épé~ h(;n, Készül a nwyjc le néR l'c, Ki:jc lii li Icg-
él'ő~c bll Clr!lJ(!I'(·it IO-néd 1(;11"(' 1, kiiztii k Bnuisait. 1\11 ég' aZ al-
kotlnúnyof) Iflag'yal' kO I'lIl{lny illl é·z k cdé~(·i l is i-t Jügnag,'yobh
kö riil tckinté!'\HC' 1 é!'\ ÚVido~ fa l'toz.ktJdií l;l;;tI foga dja HZ egy h»:.'.,
A P csll'l' . ldil(\öl 1 !,i :.'.olt Húgllak HZO I'ORIIII Iltt'ghagyjn, nrhoKY
!wl cgYl'y;;.-.(.I<. hog-y il pl'ot cRhí nHo klw l ('gY !IC'ol VW-l1. t II fIIík ;,1.
 VALLASA tS PHILOSOPHIAJÁ

unitál'iusokat, hanem a minisztol'iumban kezeltessék külön

az unitárius vallási és iskolai ügyeket.
Ujból fölébredett It régi., de áll8Jldóan táplált vágy, hogy
.. most már szabad sajtó elönyeit fölhasználva, nyomdát ál-
lítsanak." Az E. K. Tanácsban föl szólították, Brnss'\Ít, hogy
a nyomd .. fölállítását vállalja, minthogy ,ezen a téren már
sok tapasztalatot szerzett. Brassai nemcsak vállalta, hanem
azt igérte, hogy a saját költségén fölállítj/lo. Az E. K. TanáQs
elfogadta az ajánlatot és megbízást adott, hogy vele a szer-
ződést kössék meg. E közben m egkezdődött a fUggetlenségi
harc, félbemaradt , a terv. ' Újból megtört a reménység, hogy
200 esztendő keserves nélkülözései után ismét élvezhessék a
sajtó jótéteményeit s ne kelljen a deákok tollára bízni It
teologiai és vallásos munkák tel'jesztésétY
Brassait mi sem gátolta abban, hogy a va.llás és ahittan
kérdései iránt éppen Ílgy é rd eklődjék , mint a philosophiai, ze-
nei és a tudományos kérdések iránt. 'f áj ékozva volt a bibliá-
nak, ennek a szent fegyvernek, tudományos miíveJéséröl. Már
tanuló korábml hallott volt Szász Mózes és SiJvester György
papokt ól a De TV ette ótestamentumi nagy Ielfedezéséröl. A
S /ta'l/ss Lébe", J ésu,jrít olvasta , az E wa ld regényes ótesta-
mentumát ismerte. Barátja, Ballagi magyarul kiado'tt ,"Mózes
öt könyvével," és bihlia-kritikai tájékozójával, a kérdések
tudományos eredménye ire terelte figy eImét. 1858-ban szelle-
mes cikket ír "egy kis sárról" a Család-könyvében s bebizo-
nyítja, hogy ö a biblia tudományos magyaní zatában is részt
•

II A XVI· ik százb an u g yulafehél'v ári fejedelmi nyomda, II

HeltH i kolozsvári nyo md újn , a XVII-ik s ziLz közepéig ki elégítették
H Z un itári us é l'deket. A 17-ik száz legvégén egy leng yel szá rma -
7.Íl su vagyo ll o~ asszony Kmi ta (Lengyo]) Andrásné bő k ezü segí t-
ségével újból áll ítottak nyomdát, de ez, II fő t é ri templom elfog la -
lásáva l. meg::;emmísült, vugyis n kath olikusok kezére került: A
XIX. s zá z elején, 1812-bcu, Kozma Gerge ly szent geri cei lelkész és
es peres, újból fölvetette uz es zmét. 1815 vég é ig annyi pénz gyűlt
össze, hogy szerez heilek eg y nyom dát, fel is á llították fi kollegium
e l ső e me leti uto lsó szo b{dá butl , melyet hosszú ide ig ti pogra fi á na k
nevezLek, A kormú ny lI e m e ngedél yezte hasznú lntbn vétel ét me rt
- l?10 ntl á - Ko lozsvúrt e lég Il YO!~ltI H va n, ~lYOm tHth a tj ák pÓuzé rt.
amIt a cenZllrn megenged, A betu ket ehHl tu k , A pntro llll S llnl k H .
.Tá ra -vize . me llett papjl' ll Hllo lll llHk m á l' he lyet néztek vo lt ki ,
11 A X~- i k szűz ll ni tár iusnibH Il .is Új l'H é ledt a l'ég i vágy, A z
1~05 ótn mh kÖ d.ő f~ta1l.(ksi b'i zo t tsdfl tllg3 11i ,között é.v l'ö l-évI'e gyiíj-
tes t I:endez }l ill tá l'lu S nyo mrl n-n lnp rn, llw lyct H Z eJ,fy lu't"z köz pé nz-
tit rll Il yen elm en keze l.

- 270 _
 Y~LJ8J ~S PHILOSOPHIJJÁ •

tud venni. A " Magasztasról" könyv jelent meg, la amely fog.

lalkozik II teremtés bibliai leírásával. Ez a tárgy akkor már
.zéles körben izgatja a theologusoka!. Egy angol püspök
(Colenso) több kötetre terjedő műben kimutatja, hogya Mú-
zes öt könyve messze távol eső korokban írt könyvekből van
egybeszerkesztve. A jó püspökijt egyháza Afrikába száműzt e,
mert a teremtés egyházi teOl'iáját megmerte bolygatni. Bras-
sai a Családi K Ö1Iyvtár semleges területén kimeri mondani,
hogy azok a napok, me lyekről a biblia szól, nem emberi, ha-
nem isteni napok, melyeknek másodpercei évszázak. Továbh
megy és így szól: "Hizelkedem magamnak, hogy én nevez-
tem festöi mÜllek azt a magasztos kifejezést : a föld ékesség
nélkiil való volt és puszta." Mert a bihliai Írónak festöi műve
ez, melyet csak elront aki kiváncsiságból azt kérdezi: "miből
teremtetet!." Még nagyobb hiha azt mondani, hogy semmiből,
mert ilyesmivel a szent Író nem törődik. "Altalában a teremtö
és gondviselő csak tényeket ny újt nekünk a "ilág ban és a
természetben, törvényeik és ok szerű ségük nyomozását reánk
hizta." A természeti és az erkölcsi törvények ismerete szük-
séges, mert amaz elen yésztet i cl könn yen bal'apozú baboná t,
ez fokozza a gondviselésben va ló hitet. A gondviselés hi tének
minden nap, sőt minden perc erősségü l szolgál s mi mégis
elég rövidlátók, elég hanyagok. ,öt elég léhák vagyunk Hzt
észre nem venni ,H .
Hittani jeUegü dolgozata föképpen kettő l'>lgadja meg
figyelmiinket. Egyike 1870-ben , a másik 1893-ban jelent meg.
Arra alkalmnl szolgált a Pápai csa latkozhatatlanság tana ki -
hirdetése, erre eg'y katholikus Író tól megjelent "Jézus éle~e".I-,
A pápai csa la kozhatatl anság lana ell en nemcsa k kiilfö l-
.liin tiltakoznak maguk a katboliku sok (Döllingér, Hyacint)
hanelll hazánkhan is, ámbá r itt ki sebb hullám zásll áramhlt in-
dult meg ell ene. Brassai az e rkölcs nevében emcli fö l szavát,
"a~ emberi eL'kölcs iség józan el mélete az ember testi és szel-
lemi tehetségeinek a lehetilségig va ló kim(í velését igényli", 01-
Icnbf"Tl a római dog mafi 7.nluf.; az prkö )csnC' k I1(>ITI hnl'átja . m prt

13 Longin után. Kiadta : Kisfa lud i rl'árs.

u Csajád Könyve 1858 év f. 310 sk . J.
I :' F él Teértéf>i Ker. Magv. 1870. J ézu s ist en sége. Nézet.ek ft va lbís
eszméjéről.

•
-271 -
•
 VALLAI'I",t,'1
•
PIlJJ,OSOPHIALA _____ _
•
a7. n. Kempifl- t'(ilco tOJlítit :-; é rt (·llIIé h(,1l u · vilúg tnPgvetéKét, II
lIlugunk m('gtugudú sú t l'i ('gyénifoS('giinkl'öl vnlb lemondáKt kt)-
wt,·1, Már PNlig ahol aZ akarat nnm kaph/ltja meg az ünÍlII(,-
l'ilÍgot biztosító Kz ihhd HágoL ott nincst'n f' rkiH cs, fl hiányzik fi
vullüH HziláJ'd alapja. A "''''Illi k;!.tpkizITIl.Is II lIwologiui el'é nyt
{'S hHnükl't az ifjú ságna k Hziin etlcniil eml egeti éR tanítja,
holott I)Z a morált nem hogy építt .. tte volna, siit elfojtotta az
I'I'külct;i) t. " .Brllf;l-mi csu k az olyall intézményt blltja, ur. embori.
"ég é rdekében állónak, amely I",dvcz az ()I'kiilc8 8z ilárdítiísá-
nak_ A co lihatus az erkii lcstcle" Aég meleg ágya S az 18te'l in -
gyen kegyelmére átmll sz kodó hit , akár nr. A ugusztinus, akit r
a Kálvin formájába V'.III i;ntvc, mételye a r. erkölcsiségnek
H1lIed LL sza bad ukul'a.toi mcghénHja, fl jónlv:t1ó inchlI atot kö~
ú. nyüssé, a I'()ss~l'n. va lóf fékl .. lrnn6 teszi." "Az cl'kölcaiség
e ..ényt vagy v4tket, te", fijl, e ..ényt vagy vétket be1udás, jrnpu-
tiitio nólkiH, 11(' m gondo lhat ni, bcilldús rl·l e ! őssóg, I;;t;ahadaka-
I'at nélkül mÜl'ühen képtp lenHég éli így a szabndakatat tngndá-
SHVIII il'"
crki;lcs iség eszméje' is (' Ik(l ll , hogy ('nyéSS7.ék."

Az a kérd és, hogy P l'k(;l cs~ (' a, ya llús, vagy va ll ás az er ~

kij les. Unitá .. i'JH felfogás "ze .. int, ne m vilH.!;Ís tá ..gya_ Mind It
ketW pg'yenlűe ll tula jdolla :lZ l'rnht!J'nck. A;t, em ber 8z iil ctésé-
né l fogva h í vií i:;, jú is, 11\('1'1 rt 161('1, l iHzbl H " 1iszta léle k lát.ja,
él'ú él:! él'U ISÜ·lI t. Ö h.; f<'1l akaratll., tC'hát pal'ancsa :;;t,cr in t él,
illllíg lilás irányban nelJl ll'J'c li va 1<1111 i egyélj. Az el161'és még
I l t' l ll !ltín, sőt az ('rény('ssé I('véslll'k ('gy i k föl téte le, JTIf'l't ilZ
"kil l 'lIl, cHa k ell enállást I cgyű:.-:vc' Hí>: i bí,rdul Illeg. A test gye ng('- •

l')('g'(\,. hot 'gHég(', rornloU H{lg'a, nU1I1 l'rI,i; l c~i, nern is dog-mni, hn -
nNn élet - él:! Pg{'HzHég'l:r II i kérdéH, A:.-: orvos ra, és nem él papra
tarto~il(, Az flty.ík lt'Hli üs vrr-bííll ét il gyl'l'Inf'k0k hal'mad PH
I lt'g' Yl'd i:.-: ig III eg-I,(í n Ir üd i 1
<.
A:.-: C J'ki)l c~ i WI<é ll'l.t'SHÓg rJl og-h'f;I('f;iil tlHél élí>: Ilflil.íriuH fi'l .
I'Ogií H .J ézus ban I(tt.ja.
Bra ~8:ti hilhí.la t~ líHt piÍl' rvvrl nllw lrnfll ves:.-: rnagii nnk
;~J'I'a, ,iN hogy .J Óz\If'i/'(l l l(tpl iíll r('lrog';í ~iit lIH'g rnu tasl::in. 8g'y
tl'a n e l tt pih;pii l<, Didot , kiin yvC' .J éZ II HI'() I, :l 1 11L'o l o~pl~ vi liíg ki i-
l'él)(' Jl I'ii l1 iilll; :.; 1 Iw l t,C'H N 11.:'-: rg'y h íi :.-:IIHIl h·k intl y s:'-:tí l1lha m oul.
HI'aHl'm j a Idi nyvbííl ; ~ .J Ó:t. II Hl'i1 vO llidko7.tl ,.c·H:'-:!' fnt'ghHnp l't út i
IIOg-y 1It'IIIIIli1tItOlMl'W, In('lIl1 y il't~ 1I,III'I"IJ('11 {o/'vé nyl, l'i?'ú /, p'!I, lI i

- 272 -
- -
 J7 AT.LASA es PHlLOSOPHlAJA

1,:írmC'ly tanllHki s, mih(\lyf azt vitltozhatatlannnk éH absolut •

{·rtéknek lartjuk.
"AllH·l y theolog-l," a változtat hatat lannak tnrlolt hagyo-
miínynl, vagy ki,j c lC'ntéHJ'C támaszkodik, sem ('gy, scm más
Wkérdés1 nem lud kic' légítöC'n eldönteni) "mert döntésnek •

nincs is JlC'lyc, mihrlyt maga Ll fél híró-i szürcpct 'i s visz, mint
az ('gyh;ízak leg-tijbbje é, mihelyt; kimondja, hogy Jézus nem
('lI1h(' 1' voll, hanem lsten," Kivéve a minden kori, úgynevezett,
ra ciorwli Hhíkai, akik a%onban gyakran az Atya istenségét és
létezését. j , tagadtá k, CS'lk HZ unitáriusok vallották és bizo-
IlyítoUák - rnondja Brassai - hog'y Jézus ember volt. Bras-
•
sa i is ezek közé tartozott. .
A püspök állításaiva l szemben II 93 éves Brassai boncoló
és bizonyító eljárása ug'ya nolyall logikus és PI'ÖS, ami lyen ,
volt a 60 vagy 40 évesé. 1~7. nem Illcglepö, ele an nál inkább az,
hogy a te rmészettudóR és matbernatikus Bnlssai a püspök-
pllenl'éll(,) szom1Jen az ó- és új-testamentum he lyein ek egész
Il almaztít vonultatja fiil, I"thatél élV(',ettf l. I ,épésről -l épésre
kimutatja, hogy az isjpl1ségnck éppr n elZ c11 cn kezöjrt lQhet be-
hi:.wnyítni é:-; hogya tHrlek I'ljo'gctlcJl alka lmazása. veszed c-
I<,mmel j;ír, nwl'! Ichetrtlen és képtelen helyzeteket teremt.
Csak ízolítöiil egy párt: NI ikcás azt mondja: Bethlehem . . .
ll' 1Jrlül,'d szárm úz c m Iwr, "k i ur a Ikodó legyen izraelbe n.
, l!Jzsain iS íg)~ szú I : A mcgll b:í. Itatottnt , a Icgutol!=;ót a férfiak
kijz iil , " f[ljdnlmn s férfiút és " nyomoruságtudót, nem becs ül-
t ii k öket" J oggal kérd i B I'il ssnj, hogy az II en l kodó-c :Nless ias,
\'<lgy il ?\'! egutált -c' .J é;f,lI s~ Npm l'úl',Hl el a hm:;on'ló idézete k
i~SH;t,cgyííjtésébcn és joggal hii:iz i, hogy il "pl'ol'écjákból Jézw·;
is tC'n ~('p:(' nl('gbizon y íüí s:1 vég·ett. érvC' I(01; g yártnni csak oly
fogií soldw l 1('!Ie1, J'lIC' lyC'ket, a logika rés;t,int HophiSllliíknak. ré-
sltint pa r:l!ogi ::;m uHok n, \ k nev(';f,: I)l ind,d,rttö, mag-yn !"ul, ál -
oko)ojkodú ~, csak hogy :17. r!őbb i Hz(]nt sz{lIIdékoH, az utóbb i ön -
krntelcll./'
]~~ZZ(' ! ;l fÖ! SZ(ll:dií :.;s:d Bnn.,sai nít('Hf' a z::'iróköv('t a XIX.
~~áz krisztu :-:; tnna v il cí jfl l" .l. .A mtionn!i sta, Strauss, a t'f'gény cs
H('llan So rtUl vég ig il dOg'mils rn.1Jlc ia p iispökig ~z.ímtalan .ki-
lérö vull, dr már n;t, ;], lC'Il Y, hog y L'gy rúm. kntll. pü spök
l.i z.o tl yílÓ l'ljiírií s tki Hérc! meg, nlulnl'jn, hog'Y ;'1 hIn régi a la.p-
jn ·1I1l'g' ill g"OU, s tlItHh,t'l1t'hb b; t1l:t !'l:d éklw I kell ~z.jlcírcl í 1<.l'Itj .

D•. Btt" c,.: Dr. B.aual S, ..~el tlele. - 27il - .s

 _ _ _ _ _V~A~L~L~Á"'S2;A~E~SC2:P!!.H!cIL!<'O'!!S~O!.!P:!.H!!/~ÁI,!J~A'__ _ _ _ _. _ .

• "Fölösleges munka, mert. Jézus istenvoltát - mondja Brassai

-- sem prófétiu, Hem csoda nem bizonyítja, s bármely okos-
kodás, a vitatott ámítás igazsága felől, csak azt gyözbeti
meg, aki már előre elfogultan hiszi."
A krisztustannak egyik legerősebh támaszát Jézu. cso-
datevö erejében keresték. A XIX-ik .százban eIterjedt tudo-
mányos fölvilágosod~s a tant alapjában megingatta, mert az-
zal minden gondolkozó elme kezdett tisztába jönni, hogy a ter·
mészet törvénye olyan örök és változhatatlan isteni törvény, I
amely nem ismer kivételt. Azt, hogy lsten tehet-e csodát, nem
szokták vitatni, mert ez a kérdés azon fordul meg, hogy az
ember milyen lelkierővel rendelkezik a természeti és az is-
leni titkok megértésére. lsten ·nem akar csodát tenni, mert
neki arra nincs szüksége. Az ember láthat csodát, bármily
egyszerü és természetes jelenségben, de csodavoltát bebizo-
nyítni nem tudja. A Jézus nevéhez fűzött meglepő cseleke-
deteket, hallgatói turthatták csodának, hihették, hogy ő is bír
olyan hatalommal, amilyennel más bíívölö. Különösen gyó-
gyító csodáit, a XX-ik száz némely keresztény sectai, nem-
0sak hiszik, hanem gyakorolni is igyekeznek a spiritizmus
bűvös eszközeivel.IO

Minthogy Jézus istenvoltát bebizonyítni nem lehet, s

minthogy arra szűkség nincs is, megmarad az unitárius föl-
fogás. Ezt Brassai így foglalja egybe: Mi azt gondoljuk, hogy
I sten küldötte, erkölcsileg tökéletes, egy tökélyes erkölcsöt,
I sten országát hird ető és tanítmányaiért üldözést, kínzást,
halált szenvedett em bel' buzgóbh hálát, mélyebb tiszteletet
érdemel, igényel , élvez egész az imádás határáig (usque ad
aras), mint egy deva.lvalt s az egész emberfaj bűneivel ter-
helt [sten. É s ha m'i a keresztény vallás szerzőjét az e lsőbb
és nem eme másadik jellemében tiszteljük, minden esetben
Kri sztust tiszteljük és tanítványait hiven követve, vall va, az
ö ncvéröl épp oly jogosan nevezhetjük magunkat christianu-
•
lioknak, szabadon magyarosítva. keresztényeknek, mint a
cantiancrek nevezik mag ukat a kritikus pbilosophus l'ól. "Ha
il többi feif~ k ezetc k nem aka.rják megenged ni, fl lelkük ra.jta.

l' Siméu D omokos Evangéliumi Osodák cí m(í könyve e tá rgy -

l'ó l értékes nHlgyaráznto kflt közöl. .

-274-
•
 , V~LLÁ8~ 18 PHILOSOPHIÁJ

Csak azt jegyzem moll', hogy n ,'Öm. klltholiku.ok, ha te.zik,

legalább kiivt>tkezeteook, dl' IIZ úgynewzett protestállsok el·
vök megtngndásll nélkül, nem mondhatják f,·1 nz ntynfisó/{Ot
8Z unitárimmknak." ,
Az "lIen n vlÍd ,'11"11 "mintha vnlhi,unk nlknhihnn n hit
hiányo"nék, n~lküliizll!'tö, fel PS leges voln" - megjegyzi _
hogy csak tudlltlnnslÍg, \'lIgy "OSSZ IIknl'llt sziill'ménye,17
Egyeb.. k mellett. két nézőpontból kell nngy sulyt helyez.
Hiink n. \'etontll philosophus theologini nyilatkoznhira. l~gyik
uz II hrnsü "rték, Ilmell' őt. n hit.véilök sorábnIl IlZ elsők küz(>
,íBítjn. mlÍsik /lZ 111. ignzoláB és bizonys.igtétol, m,·lIyel 111. ulli·
",rius fülfoglÍst. moge .. üsiti. Az követkozik lelk .. nngysúgúból,
ez mcgvilúgítjll v/lllás" t... lj"s átél'lését. s nhhoz vnl6 honsö
l'IIgnszkodúsn !' .. ojét. Az II fojedel m i m/lgnsln t, Illely ..!' hOSSZÍt
(·Iüt .. /IIutI. II tuclomúllyok kiiliimböző hil'Ollnlmniblln, kitn .. tó
munklÍvl és Rznkadatlnn kiizdelcl11l11e1 fiil omelkedctt, kötelezt.e
''''1'11 i", hogy "alhí sú nnk tekintélyét, befolylÍ"lÍt és bcosiiltlsót
hiztosítsu, niivelj,'. 'Piszh'l;ii benno és érl'lIo becsiilni tnnnl .
túk az IInitúrius nevet és készséggel tettek 'Zolgú lntot e vnl·
ItlR iigyének , hu csak ílzórt is. hogy viszonozzllk Bl'nSRninnk
IÍllnnclú 'R felekezeti vonntkozás né lküli sziil1l'tlen jócs~leke·
detoit. Ha azonbnn még is helyt kellet.t. Mlnni IInitlÍrins voltn
mellett , egy percig !:lom ingadozott. "RéRZOml'ől ahoz l'ngnsz-
koclom és hii szko vagyok ve le, jelképben és vnl(, ért Imubcn,
1geni~ nom egyszer volt, alkalmam RZC I'C'ncRé lt útni mng'fl III II l ,
minden hátrón ya i llle llett .iR, U7. unitlll'iussÍlgórtY'
Az IInitáriu okot bizlntjn: " lInitárius ntyiíml'ini Icg'yenok ,
hiiszkék, hogy oly tl1l1t vn llannk, mel yhől a !o'itiklls sem lud ·
Ilf\. bombát ldki.'I'C'kHeni !lZ C'l'kölcs-iigy ellen. 11;8 1In. - minek
('\ koll jl)nn i - egy (,l'köleRi vn l hIS mennyol'Rzílgn ('Ijll, bi zVl1:4t
l'lmonclhntjuk, hogy /IZ unihll'izmus v('t(l j"te mrg' nnnnk nlnp~
jiit éR hn !WVC'1'iCll vHgyunk, lIn 1'U :-;r,rgé nYl'1i: \lHgy llnk . R 'ha
jl'lün vi szonyok kiiziHt. nem $Zcl U1ithntullk Hllyng-i tiím:l szl'Il,
aloért no csiiggoclj iink . hnnom tnnnink, ~ {'z(·k hc-r, ~:l.lIboll 6Ic'-
ttink, fi 'Kl'i ~lo tll :;'; i~n:'.i Idivf'h5!'(' ii ltnl él'f':l,{psf\iik fl vi líiggnl fl'-
lekrzctlink IU'(:f-\é t é:-; nélkiil iilohctf'ncnspgét. "I:~n I1r m félrk liíJ'-
mÍltúl. Nom I'é lek n. St'cfa. névt.öl. mint ang-ol (,~ nrnrl'ikl'l i

17 Nózrl o!i, ft '1){IlIo!>: CNZ'UI.8j ér 61 71 IflJ).

1~ U, o, lnn- ]94 L

_ t7» _ ,s·
 •

atyámfiai, midőn "Iső alkoUák. A ...~

..lőtt ugyis l!ecta. eretn,,}; maraduuk. ,\li azt mondjuk:
miol a mari, rok martyrságokkal, mi eretnekpk
(·."tnekségiiokkel. ~,.
187O-beo az angol unitáriusuk gyülésbe hí\"lák magyar
hitrokooaikat. Az E. K. Tanács két képviselőt kiildijlt Lon·
riooba : Brassait és Jakab Eleket. Brassai érzékenyen saj-
nálta, hogy nem zónOK, de angolul tartott beszéd.. és megje-
lenése igen jó hatást tett a népe gyülekezetI·e. Brassaiék
"oltak innen kiildőtt el ő képviselőink. Ez volt az erdélyi
lmitárinsság ébredésének és kifelé hatásának elsó megnyil·
,'ánulása. A következő évben, a béc>;i világkiállítás, az ame-
l ikai cir. Hale Edwardot s az egyaránt angol és amerika;
Fretwell Jánost hOZÍ<1 kŐI"Ünkbe Budapestre. Ezzel velt
újabb lendületet az unitárinsokn" k :\ragyaror~zágon, főleg a
fővárosban megerö ödése.

Brassai az unitárius vallással alkalmilag mllclig igen

,zivesen foglalkozott. 1 6·b'ill a jövő vallásáról a Dávid F.
égyletben tartott felolva ásában az unitárius "aHásban vetett
bizodalmat föltünáen fejezte ki. A.lTa a kérdésre. Tgy új
vallás lehetséges-e, nemmel felelt s inkább a meglevők között
keresi azt, amelynek legtöbb k.ilátá~a volna, b.ogy legnagyobb
té rt foglaljon el az emberiségben. Távol van töle az a me-
részség, hogy elakarja dönteni. "de gyanítást nyih'ánítni nem
(·II~nkeúk a szerénységgel. Én b.át azt vélem - írja - hogy
az a vallás tartbat leginkább zámot a mívelt világ ked,·ezé·
!iére, Hluely az általános Ii~re~zténységben gyijkerezve ez
idő szer int legtisztitottabb ... az lmitárizmus, mgy mondják
n('\"I~t1 : az LUlitárlusok ':allli.sa .

Ezek után püs-pöke F erencz ,József. il 90 th' jubiliutlla

alkalnu1.Yal méltún monclhatta : .. az ö vallásos hite ma sem
gyengé bh. nem ingatagabb. sőt éppen gondolkozó elméjének
I~lunkássága (Htal tápláh'a még ('rösebb és :sz ihlrdabb, mint
tlIuidön boldogult éde~ atyjáyal, ki lelkész '·olt. gyermekimáit
~Irebegte. mgy mint serdülö ifjú. annak templomi beszédeit •

hallgattn. Befolyhatott eú'e ki.ilömben az is. hogy B ras:::n i

II Elnöki megnyitó a D. F. Egyl etbeu l 92 október 29. 17. o.

•
- 27t.i-
 V -ALLAS-A es PHILOS OPHIAJ.J

/Q'"rw(.kkoráhan oly vaJlá.rormával i. nu·rkpdetl m"g, &01<'1)'

kéllÖbhi éVl'íbPn .zel·zetl ísmereteivel IIPm hozta ellpntétbe...·"

IV.
8:, éWh km'ában, mid;;n más emher a még hátralevő ól'á-
Imt szám lálja " örvend, ha az öregséggel járó betegség és
gyengeség nem bántja, J3rassai az erkölcs és "allás mívelői
kii7.é áll s még /IIindig élcz"e hordozza kardját, hogy szem"'~
,zállha •• on a vallás ellensé"civel s az erkölc. ' ront6ivaL Ko-
lozsvárt mega lakul a Dá vid Ferenc egylet. Egy ifjú tanál'
"avára iisszegyííln"k K olozsvárt az unitáriu. papok a régi
kollegium díszte rméhen s a legidősebb p ap, Gyögyösi I stván,
(· Iőlülése alatt kimondják, hogy ·. allás-cr·kmc. i egyletet alapí-
tanak. 1fegkezdödi k a szervező munka és E ra. 'ai Sám uel
Inegj(' lcnik a szahályzatot készítö hizottsági gyűléseken . K e·
zélw vpszi a szabályzat szijvegét, gondo.an át javítja és a na-
gyon ifjú társaság életrevalóságát és kerlve . zerinti irányza-
tát igazolja azzal. hogy elvállalja az elnöki tisztet. E z a )
.eves B raS!-5al.. ,
F él munkára nem ,·állakozott. O egé,zen komolyan fo-
gott fel mindent. Ez az új pálya. ti régi Brassainak, egy·
HZeITe fiiléh",·sztett. minden elrejtett érzeImét. H a valaha
ptpságra vál,')'ott. ha , ze r,Me 'volna birdetni az igét. ime
most már' van gyülekezete. hallgató ki:izijnsége. Ha az egye-
temi tanszéktöl megválás bántolia. itt az új munkakör, Ez
neki II Jákoh létrája, melyen az e>zmék ,-allásos és bölcsei mi
alakjai föl 'melkf'dnf'k a z égig és nem az öregséggel elgyen-
;tült lélek menedéke> . Amit loatcrial ista ell enfele )fentovicb a
G2 éve' Brass" í ról mondott. a 85 hestöl is messzi tá"ol állott,
hogy ,.a vallást védelmez",' a gyöngiilt elméj iiek és a vén -
,asszonyok közé jutott."
13 évig, I ig "o li a Dávid F. E. élén . Elnöki
tisztjét úgy fogta fiil, h 010' az egylete! kül ső és belső erejé-
hen is niivelni e k,· 11. Az "gyletbe lépésre huzdítólag serkenti
hitrokonait : \'élemén),pJll }o zerint - írja elnöki IC\'elében -
biztosa bban járhatunk "I é. töhb si kert remélhetünk. ha má.·
nemü el','Yleteket ,""szünk mintául. Azokat t. i" amelyeknek
", ..Koloz~v tÍr ", 1890 117 sz. mellék let.

-277-
 I "ItJu I "milli pl. II m ~ l'f~kh'fc'H.~1t1 ..ltyl,,".k~l, ti 11\1'ouhll .1(,
.'."III ~.IM f,,1 r.,ItJ,\ k, 111111« ,I(~ ",i fc'"~ 1 il. •· •••h,k ,,~n y"1 k,'I. lIl"tllk"1
" hll" " "Ikllhllll ~~flk '. IKl' .1(, p~l.lft,,"1 .11\1'\'11 ,,11\1. IIlln,h'n
ItUhd, ukl",'1 (\ 1' iHtk" ~ lwk, I\ ~~nl li t, III'4Z lli(\ V,.1 nwgiHnwl'kt'cl
It'lnl. h.II,'111 mlnol,'" ml\tI,m tlllll\",I,"1 IIhhll7. IIlkllhIl1l7.Iulr.. '·1I
,·,.(lhll'lIl. ,....i h,,"~MIli. .1\1 III "I '1 1, "l\ yh.1 It'v~k,,"y InltJIII,,{,
rI\,,.fui th"t\kc'tljc'lwk."
~Z"""I II~ ••• ~m ~II y k('JlIl~ 1"IHl I 1t')l1II,)ln In it , "~1ll'1I1 II~ (.\,'1hO)
Mil"" "" llltn;' M,h. 1I1Itnl""HlIIII '"{'It 1/11111,.1 111'"\11, ,.n . lk'·I'
I\I'~ "1,11. ,'I 'Vo,IIII . A/o\' 1<.'11, 1\1"1'1 " n . 11""11,'1 IIMkll";~ I",I .. tI,,"
r,.ll pl"h.j : II IIlM'1)1 """11,".01(.1 )'.\ h,II\.,,, IIII ,,('I\"', "1'11,, nklll'lllll ,
,11111101(, 11t1l1'!r.HII , 111.'1 )'.>1 ,'I IHtll!!,III " ; (ill,.lllh,1t ,)dVII,,61) "~I
vfo,'n 1111."
J')~ II ~ np'INI,)li h('v , 1""111(01 "n y! 11I IIwl.,It,. 1,·11 111'11""" i 1,·1
k(o ,wl , Az (,1,'1 (lI .jll \, (.It(.I, ,jndl B1'11 """I V I H"~'II (. 1'f ,'1,,111'11.,·,·,·1·
1lI (\ lw~: II \*nlll f'l llo~, ultil , l\t lllp,j,i llllH , II 1"" 8fl1'11t1J); I j st1f1bllll
'll,\' h') ""~II "'lIl l't)It , .\ n.
l~. K h.ll! ld>! 1,""1.(011,01 (." kllo'l1<'
1'o' lnh·""A,,1 1111'1.111 , Az .1,' 1 l' I ,·,,11,)11 , d" ,·",,1 IIlklllmilllJ,(
h;"d,'I,'1I 1'111 h Hn" IIWl.\'Kyllzi\rl ,,(, 11,,1. phil""'l"h;,,; ,.III,(.I"I., j
lH'\i, 11\ lllIl M'plillm i f'l1. I) 1h tllt!W ll , t)ly l(tH' ~zt)l lO l i II ' \'Vt" 1.III.Uilll tt ! l

' c\v(i II PI )tIt t\", i Nf'h, j '\Zt' le .

l(O d v, I ~t ,~'i)~ ll n le 11I 1'I,il! , .,A III i I (}I'lInl, vrlJ ~IÍ.c/l " A')")
Ii C'MIIII II v/11I /11'1 '1'1 Ilc ' I''I1 vH I1 , 1'1 , n~ iMl11nhil \f'I I\ ?'J i:.dt \lllt\ M'/lflt 1'1
'd \~t1 I\ IIll ~ I)l 1 1\ l il ," t'i)Jt 'f1I P1! rl)V111. II d jl! d l d 1'1' 111 ny(\vIII l H
I'iil ,jli l't') ,d. 1i to\ il ,i ld i·)1 I' Ili lt t)l'W1111t. IlIlIil l.v lw fl IIH ·~ U j l ' I (\ 1I1H11,) tt
«('rI'HIW i/ h)l 'f'lZI ~'hl\ II ), 11l 1~'Y n 1{i)~ I I IH t l (mlllt lt iVllllll v('H~ t IH \tq,It, \
Id tdl, 1I1t1~' till l) ll lil{, I H)~'Y I'HIl }t Ih' V(q il'\ .'illl 11'\1\ .,It.mi i:-dt olti lHIII
11 ~ 1 ~ 1t \ 111I 1' 1\ , " 1)"11 1'1"'11\, /I " tdl li f'i Vt d. ' lmfi !tiltl . lIl IIt' t'1 )IYlltlwdil
H ldlh,d\ tiin I lI'y h p 1. , It tl lll\lt1 II 1 ) I\ h.;. l\ II :I~. Hllll l l y Ill'ltl II Vli l't )1" lllll~
\'IlM;Y . )t''''~I'Iot.' 1l1 d\, hll llt \llt ll ?; PM"I'I~ t\lltl )tl l' iN 1~· l\t·l( MZII II 1',' ntll' l .
j\ It\tl li J'l IlH ' I'I\!ht l1. •• ,l\ll lly iM"'lIi ~ Mi\ I·Iot.'III i. 111);.1,' )' !llt'~'",yl)~(h lt
f{l\ IIIt1d (t;h'l,l vf\ Itltll l)1j II IHi l'tlt t}Z. HZ IMll ln l ,'(lIt ti l, t ' l' k;i lt '~,d
l)til'ljl lltw.. I'Mldl n lt ctZ'l. l l ll l\, m ,\ly 1,' llti ll y U,L(I t1IIl/ tI <':.; \)tl ldt)M'foIftgol
,
1;.1. II',"
M iki)!' II 1(II 'MHd n lll1 i !11I1,)lI l1l Il S,II, k,\'I,d,'lllt\~ ~y; II~ I'I '''! V I \!'
111 . 1'\ 1\ II \ p I J,dd, ~,.,.. I (I ~ n 1t ~y t\ ~~ lll i t,jIÍl',j.tI. Il 1111lw ltt' I, Ill'll SHtl l
11 II In.jIlK 1)1 (1111\ nlt , I ~, tdll l'lli, 1).1 11 ,i ll !.ill II ~ I '~'y Ili 1J1) ldl )~~liM'

_ ~1S -
,
 VALLASA es PHILOSOPHIAJA
•

létalapját biztosító belsö "föltételeket. Ű is társadalmi együtt-

létet, szövetkezést, szervezkedést kiván s ezt az Egylet tag-
jaihoz intézett levelében fejti ki."
Ez II szózat a vallásosan hívöt és az erkölcsphilosophust
eredeti egyszerűségében világítja meg. Ű hiszi, hogy haladni
lehet, tudja, hogy építni kell, mert It jövö csak úgy fogja
megvalósí tni a hozzá mziitt reményeket.
Felolvasásait unitárius atyafiaihoz intézi, de a felekezeti
érdekeken jóval felűl emelkedik. A kiizerkölcsnek, a hitnek, a
józan gondolkodásnnk és a tiszta fel világosodásnak áll szol-
gálatában. A hitnek nyilt homlok kal harcoló vitéze. Egyik
felolvasását egészen arra szánta, hogy bebizonyítsa a hit nél-
külözhetetlenségét és kiirthatatlanságát. "A józan felvilágo-
sodást és kiilönösen " humanitást, a népnek minden rétegé-
ben' terjesszük, s a többit hizzuk az idöre, s az isteni gond-
viselésre. 23
A társuch,lolll nagyon rá van "zol'lllva a javító munkára.
"Mindnyájunk elött tud\1" vail, hogy az erkölcsi kihágások,
vétkek, büntettek, korunkban mily ijesztö sokasággal követ-
tetnek el. Valamennyinek alapokát az akaratok gyengeségé-
nek, . s az azokat erösítii vallás-erkölcsi érzelmek apályának,
vagy éppen hiányának tulajdonítom, s felhívást látok benne,
hogy egyének ~ egyletek foglalkocljanak ama kitűzött fel-
adattal." 'l'alán túlzás lenne, ha azt. mondanók, hogy elnöki
minőségében több évr e terjedő tervet készített magának. De
azt a tényekből kiolva ssuk, ho~y fokról-fokra emelkedik val-
lás-bölcselmi gonclolatainak, könnyen áttekinthető kidolgo-
zásában. Egész kötelet t"vö felolvasásait; 1886-tól 1894-ig tar-
totta."
~tindig tekintélyes szá mu hallgatóság bámu'lta , hogyan
telik ki , annyi és oly sok oldalu rnegfigyelés és szép gon-
dolat, egy lankadottnak látszó s már talán nem i ~ ebből II vi-
lágból való öreg e mhe rből. Els!\ felolvasása il jii'JŐ 'IJoUósa
évek multávnl is foglalkoztatta, nemcsa.k haJlgatúit, hanem a
kritikát iH. A felekezeti nézöpont hól birálók észrevételeit mel-
lőzve, a ~{agyat' Ph i losoph ia i :szernlp észrevételei érdemeJnek
•

n Nézetek II va ll ás e8zmé .i érő l ]0 I.

n Nézetek 71 Jap. . . "d F E' l t
~. Nézetek a vll ll ás esz m ójéről. Kiadta a Dan . gye .

_279_
 VALLASA es PHILOSOPHIAJA

több figyeIrI1Pt.:!:· A fel?lvClsást. "cgy f('l(>kezet t<,lkiismt'l"(\t.<,

meo'szólahinának tekinti, ulely épen ann y ira ti:-;zhloletre Inél to,
mi;t bclrfllel y ('gyén i ősz inte szó és tiszhl meggyöződés." De
<-lZ embű rh ez s zabott 1llego ldá~t 11em tahíljn meg bon ne. Nem
i~ fnlállútttn. me rt Bl'ClSScli nem a rra vállalkozott, hogy az em -
bert önmagá n, mostHni világi:ln kiv iil helyezze $ aklu' anthl'o-
pologiai, akár ()sszehasonlitó va llásbölcscl mi alapon szel'keszC'
meg::t mult tanulsi:lgai és cl jelen szükségletei szerinti új val -
lást. Ez nmug'y is csn k ideiglenes lehetne, tal án ol yan sem,
amilyet Rousseau Ellliljének tanított, leg'kevésbbé oLyan, anli-
1yent Jézus cont empiá lt s mnilyen a Brassni szeme olött is
lebegett.
Bra ssai, a Comte fé le hUJlla.nitáö eszméjénél, többnek
tart.j,-, azt a z isteneszmét . . . me1y ve llink sziil elctL Jnductive
némely jelenség-biíl lehet következtetést vonni , de ólZ okság lé-
nyegének nom fr-I cl meg. Amit C:I jö"ő va llásilha'n Hlapul le-
fektetett, azt a Nézetek a jövö valláslÍrói fö lépüi .
A va 1híst a próCétá l" az embe!" boldogitásá ra sze rezték,
tehitt mindig ólZ emberhez kellett alka lma zn i. Ebböl az követ -
kezik, hogy minden va llásnak tisztuln i, lOóclosl\lni kell. "T... ám
Huss, Wick1eff, Lnther, Kálvin, lU. Henrik, az anglik<ínu-
sok, prezsbiteriá nu sok, mindnyájan a róm. kath. vallást ti sz-
fogatták, s mily kii l ömböző lett az ill etö rosüíkban maradt
oúza." A tisztognt,í s hnhír/í t ott Ját jn, hol a kijelentés t, a ter-
mészot-J'elett iség i; a~ isenség eszméjétő l >:dcarják lllegtisztítni .
.,A 1<ije1entést csnk az isten ség telj"s tagndásáva l lelt et ta -
g'adn i." A panlhe ista :is elismeri, h ogy nln egyéni Úntuclat. Ha
ez i:;z~ál~l on~c1 n YJ ,~chill cl pnnl heos knpcsobtúból és egymá sra
hatasabo i all elo, "a kkol' ya lamonllyi ök (js~zcs mííködésf'
hogyne. hozhatna létre ri nagy m.indell ség'ben iiUalános öntu .
datot tI. ~ sze llemi erü és hatalom Í<lgachlsa azé rt, mert a s up-
ranatul'niIzmus körébe tartoz i_k és il 11<l tu ru liZlllusnak ellen-
kezőjét jelenti, ön mll o'u kk nl ell elllllolldásbn _kl.l\"(.' ri a tül'1né-
~ze t. llla ~asztalójtJ mert lsten hel yel-! ' JHZ embel'nek ha hhtahlll
uralkoc1a st 1":dajcloníta nak ;1 természet fe leli. Aminek e1'(' ....'
van
, Hura\. lkocla' sl'é:1 ) [l Z nuh fölötte vnn . n httv'''óJ''~n',l ' j b '!t
t:c' cl
'-,

ma. l "termeszeL ura:' kifcjezé~ scm képtc lenség', sem nc-

I • , . . . .,

:' 1886 év f. l67 sk. 1.

.• U . o. 32 I.

- 280 ---
 VALL ..fSA ÉS PHfLOSOPHIAJA

,.~t""g.Tehát helyesebb lesz m~gengednünk. hO!l:"Y a florm~­

.wt ura a termés",,'t törYPnyeit, mely~ket valakinek adni.
hozni. "wrke"teni kellett és c~ak ö szerke"zth~t ..tt, jobban
h-meri é~ hntnlmnsabban bírja. mint II .,tudomány" j~len
kép"iselőinek bármely "álogatott serege.~'
Ha ,'alaki a ~zelleminek, YHgy ahoz babon lónak, a létezé-
~ét elismeri. az már C'lismeri cl gondolkozó alany létezését is,
,.mert azt az önhitségct már az ember nem engedheti meg
rnag-dnak. hogya személyiség fogalmát, csak az emberi egyé-
nis~ggel korlátolt értelemben vegye:'
BrasSi' i a hit védelmére vállalkozott, de nem fogadja el
ilZ olyan hitet, mell' a tudást kirekeszti, még kevésbbé azt,
",uely a hivést az egyházi-tanhoz és a tekintélynek húclolá,-
hoz köti. Ellenben jól megfontolt igazságszolgáltatást nyújt
a belyesen keletkező hitnek. Bebizonyitja, hogy egészséges
bit nélkül nem élhet il tudás maga scm. A hitre az életl1l'k
"JÍndcn "iszonyaiban rábukkanunk, il tudá st számfeletti eset-
ben nyilvánít juk : .,tudom, hog): vagyok, képzelek. okos kodom
és akarok. It,dom il nézl e! és gondolat formákat (iiI', idő. ok )
tudom (megjegyez" e, hogy az emlékezés is tudás) jelen és
y,,1t érzelme imet (f,í j da lmat, éhséget ), Ílldom azt, alllit mind-
ezekből szorosan és kifogásta lanul következtetek . ..Jel esen
tebát a z. um it csak beszéd ki;vetkeztében képzelünk, Yagy
gondoluJlk. abír mil y él énken gondolj uk, n em tudás, baJlem
bivés."2S
Am lia hiyés minden hasznossága mell ett ká rt is te-
het. Van a hi tnek egy undorító dagana t ja : a fanatizmu s éo
fattyúhaj tása : il hahona , mell' utóbbi örökös és kiirthata tlan:'

V.
Az ·')O-C'!O) éVl' k yégén é~ azután, ha nem i:-. szé les téreken ,
de, sovány iroda lm unk ~ zükős laja iu, megjeleIlnek HZ ú j igaz-
, ágok hirn ökei. A föld biblia i kom 1000 eszten dő rő l tíz, sőt
~záz(,zl'e kr('. mi llió kra nőtt. 1fá r híttuk, bogy B ra ssHi egy kis

•
" U . o. 36 I.
:ll P . o. a bí r ó e l őtt a tanu tudás a la pj1i ll tesz i va Jlomású t. a
bíró hi vés ala p j á n hozza ité le tét. m ert h a egy bíróll a k tu dása \ '3 n
a !éuyröl és e l köv e tőj é rő l. jó 1elkii s mc I'ettel nem ma radh a t meg
s ze k~b en. N ézetek 63 la p.

-~
.981 -
 -- ~ - l'ALLASA es PHILOSOPHIAJA --- ~ -

cikkben (~::gy ki, sár) figy,·llet fi to"ábhlátát<ra. A U>r·m!laet·

tudományok új upo.tolai "ujnálloozó gúnnyal haladnak ..1 fi
biblia igazs9g!lit támogató hit\"l'delmi iratok mellett. A neh8-
k"dés '<s \'onzódás törv'<nyeiről. már .. népiskohl tankönyve i
is kezdenek tudomást \"enni Az emberi betegségek terjedése
{·U..n. " XrX· ik száz első felt'ben. csuk II himlő·oltással tud·
r,ak \"éd"kezni, de másadik felében. a bacillus teoriu, csodá-
kat mi\"el. A tudomány clvitatbatlan sikerei oda ragadták az
ifjú tanítványok seregét. hogya phisikai és kisérleti tudorná·
,,)"ok eszközei"cl bármily kérdést megoldhatónak tartanak.
A pbilosopbusok, az elméletek világában is. ér\"ényesítni
igyek .. znek az úgynevezett tudományos vívmányokat, " föl -
használják arra, hogy <I lassan h .. ladó teologia egész épületét
liiiforgassák.
Brassai küzbül áll, hogy a fenycgetö \"eszedelmet elhá-
rítsa, nem .. theologiáról , hanem a yaHúsról. A veszedelmet
.. bban látja , hogy II gondolkozó alan y t, az emhert, megakarja
fosztani egy gazdag és terjedelmes yilágtól: a lélek világától.
A tudonuínyos kodó bölcselem azt akarta behizonyítni, hogy
az embernek csa k <lZ objectumról , az nnyagról, \"all tudása,
ellenben a su bject unll·ól, " l él ekről nincsen s nem is lehet.
B rassai <IZ ellenkezőt állította, s bizonyította. A subjectum
és objectum egyiitt jelentkezik a gondol kozó én e l őtl. Az e m-
her nemcsak II ható tá rgya t, hanem önmagát a hatás t felfogó
a lany t j:-; ész l't"ve:::;z i és l'C.ljÖn, hogya tárgyo n kivül ott van az
én. is. Ez az éu nemcsak oda va n gondolva , ha nem az ember
éppen olyan bizon yosa n, sőt bizonyosH bban jsmel'i, mint a
tárgyat. Az öntuda t és a világ k özött, be lső e rejét tekintve,
az a kiilömhség, a mi a heszélő és halJga tó között. A hallgató
csak il beszélő szanü s azoknak halló és felfogó idegeil'e gya-
korolt hatása gyengébb, Yagy erősebb. homál yosabb vagy
ti:sztáhb, mértéke sze rint közelíthet i ll1 eg~ a beszélő gondola -
ta it. Az öntudat magát i~. testét is ~ kettejiik erejét is telj e~
hizon)'os:ságga l ismeri. De ellnél a pontnál nem szabad meg-
álla ni . Az éli rájö, hogy rajta kivül , de hozzá teljesen hasonl< .
ének va nnak . Rájön a r ra is. hogy HZ én, nemcsa k az ember-
egyénekben. hanem il dlág-egyetemben is jelentkezik. min t
l sten.
Bra ssai i1 duali zmu 8 híve volt, de I stennek a világ hoz

-282-
 T'ALLA8A 88 PRIL080PRl.lJA
----'-'=="--"'''-'-===-::==--- - . - . _.-
-•

való viszonyát oly eriisnek, nugynuk. kiterjooettnt'k " min-

denütt jelf'nvnlónuk gondol h" hogy nf'm riadt vissZü" pnn-
the izm us vádjától. 19nzoltn mugát Pál apostollal, nki IIzl tnní-
totta: mi Istenben vlIgyunk, élünk és mozgunk, Inkábh I'!tüd
azt n vádnt, hogy igt'n sokut hisz, mintsem a hitetlenség ill-
goványlÍn vergödjiin. lnkábh lemond u "tudós" jelzöriil, mint
. ,'gy személyl's Tsten boldogító hitéröl. Sem Comte, n fmncin
l>iilcsész, ki, Isten helyébf', /lZ emberiséget (humanitást) nkm'tn
tenni, sem Biichner, ki HZ IInyagot I's az eröt mindenre ('Iég-
.égesnek tllrtju, nem tesznek jó szolgálatot nz embel"llek, Bms-
sni II mui világot Bnlnsol"lluk nevezi, mnely köriiljár mint
ordító oroszlán, keresvén, kit elnyeljen. (Elsö Pet. ;l. r. 8.)
Ilyen erös ~zav!1kllt hasznúlt uzok ell"n II philosophusok
ellen, nkik a materializmust, positivizulUst és monizmust. hn- .
zú~b1ln einkIII·ták terjeszteni. Úgy t<,tszik, mintha Büchner
ellen vobla leghevesebb, mert /!,',·ő és, A 'l Ii}ag címii könyw
népszerű elöndúsá vn I az ifjúság gOlHlolkozÍlslÍt veszélyezteth'.
A könyv il magyar ifjúságot szellemi forradalomb'lI1 t"I,í1ta
n 70-es években. S"eret hlllulni, akar haladni a fd\'ihígosult -
ság terén, mert é rezi, hogy el VBn maradva. Középis kolni ta-
lIluók kenyér és ruhapénziiket is könyvre költik. Dan"in
"Fajok eredete" a ,,1' ennészet káll,ljvének egymást gyorsHI1 h

követö fiizete i az Erő é8 A '//!lag mellett, épen elégséges volt

az ifjúnak. hogy hele ringassa magát nbba n gondolatbn, hogy
•
immár ti szt"úhan vDn nemcsak az e rövpl éR anyng'gal, IUlIlem
az Istennel és" vnll·,íssal is. Az a s úlyos teher, melyet az 30-es
évek után köv etkező első évek is éreztettek, amikor senki, de
legkevésbhé uz ifjú ság, nem tuclta. lilit kell ene tenni, minden
>Íron változá st purHn csolt. Jól esütt n deá.k ifj6nak, hogy ma -
gyal' sHrkantyu s cs izmáját végig pengeth cttc a bugyogo~
cseh-osztrák katonák laktanyiíja e lőtt. Hiiszkc volt H''1'n is, I",
március l;j-ikét titokban mcg'iinn epnlhett (·, A 1U10'y gye rmekek
is ugyan ezt cselekedték Jlzzal a kiilömhség'gcl, hog~ ők hi.ttók.
hogy ctinkug y HII üliibul'c v iszik ti mag:y m ' tudomanyo$sagot.
Csak cl kel! ol va Rni il :jl~I('.s h'hcts6gii .iVl e lüh o v~c h .. F'cl'e n ~ I
" Mar osv ásárh el!J i f'ii ze l eit" , U:; v ilrig ll ézlcl él é, bul csúi""
cikkeit. Nlegérczziik so rniból öné l'zctr 111 zu:; li.ikteté.~ét. Iga za
voH, m ert hát ő hnln clni nknl't nz új vil iiA"gnl s ~~lI szk~: . v~)l t
;11'1 'n, hogy mih;oknf' i:: :; elő seg ít :-1. hnlnclií ~ bnn. Az 11 ;1 p os lhvlZ

-283-
 V AU,AHA 1:,<; NIIUJ.'IOI'H1A,IA
. ,

IJltI ~ úrilfllju vittt· fIIU,"~'Ú VHJ , fflPrt [JOfoSjtj v az anyag, pnKiti v az

"Ilyng ("'ej(" "L('I('k, h1.(·IIPltI , hít, Isteu , mim) ('liak bahoná.."
{.!,\ h('h'K(.'H rúfogÍlH. J'ÚOIVltl;áH (-'redrnl·n ye. ~('m v nlóHág.u
A kiilfi;Jdről 1",;izí;"lii (,j eHzm~k('t IfIagyar szószólóik,
11111111 IJPJJJ tLlJllyira ludoJJlúnyo!' m eggy öződés ből, Illint inkábl.
I",zal'i" s kíjt<,I,'s'I'ghől le rjl'szldték, bog y hon ritársaik el TI!'
lIU1rudj:JIIak a v il.úgtÚI. I~ IT(' ét. f'ölt<' véH J'(' ad jogot a .1J t;U O,j-
níticírlw lyí Púzel(' k ]Jl'ogl'illllmju: a lÚl'm észettudomáoyok
1I1t'~(I,j(' az fl trI', hol :L mi-lgyl-ll' ész legtöbb ('I'pdményt vivhat
ki. BnI ~Haj dj \' atlwjJul t; Zrt~ II<1k lfIinöí;iti , ampl y be furakodik
még- u szcgé ll y(·k és l'gy iig yii('k kUll y hójáha is, me rt e rŐsza­
kos (,s rncré!->z millt, i~ütvi; s sze rin t mindrn ünfcjii "suhan c: '
IhasI'wi LI JrI<J!Pl'iil li Hták lijongó iirümr ivalgá!:lá1 leh iiti , mert
IIII'i(jÚHOljll , hog-y i;riimiiknel< röv id idő a laU vége szakld,
IIIl'rl chllt'll'tiik tarthatatlan . " Én valóban meg vagyok . győ­
zi;t!v,' - írja , - hogy ,n cm igen .k é~ ö id ő mulva azt az egész
klll ylol'gll lolt lud "s né vsor!, melyet 1\1entovicb állítoU össz(',
,'sak apró rész lL,tekig nyom ozó bihli ogral'u so k sok száraz cik-
1<l'iIJl' Il , vag·y egy j ij venr\ő Gui zót, vagy Bu ckll e mlivc lőd ése
ti ;rt~ n l' te ihe n , a z e lllll'be li té vedése k rovatn a int!, f ogják meg-
ll' IlIj JI1 a radékain k."!:n
Brassail n em kcd vcll ení teUe el a l'vl l'nlbovi ch-félc e ljá-
rcl:-', 1I1(..'1't. ér zelmi oJ<o]( Illialt sohasem áll ott féJre, ha. \'alu-
IIJl'l y ig a zságot vétl r llil' kell e tt. B;gész h ORHZ ú sorozata kövct-
kt'zik j(·ll'$ dolgoza.ta ína k, a materia li zmu s és J'okoni rán yza tok,
bí I'Ú\;Jt;l hull. I~z H Z út vezette életl' Jeg lH"dv cscbb gondolatá-
ho7., phil osophiúja, Hí', i gazi po:út'iv 1Jltdosophúl mcgíJ'ásclhoz
% évrs korRba n. Ut köz hcn sol, megállóju vo lt. K et töt a mate-
r ia I j:-;bí k j C] SZH vajn ak szentelt, r zek : N emc8alr az an ya{J hall-
"(JtnU"" ( 1 8(j~» ) é~ "" É leterii lr' te (1880) . Elsö lek intch:e azt
h.'lwln p g'olld olni , hog y megadta magflt Hz an yag' és az erő hí-
Vt·illek (a ll yagúszok Jl ak Jlevezi) . }{ol'Clnt:;eOl . Ell enkezöleg ,
kit nrlú lii l'c \('Irllllpl rn utat nl. ar, iga zán pos iti v és cHak kép -
:t.clt ig azságok ra . .
,
VI.
\

Al l(' rl ll·tii n k illlmtlJ' p h i losoph iii j iínak l'(fgla!a Ljú r a, arra

il 111 01'0, me ly('t, ph il m;ophia i és valláspbilo~ophül i dolgoza tai

~ ~ "I(U l ' Ullk 1862. J elle m viliel6 masz ktu'Q .

= '2840-
 VALLJSA ES PHILOSOPHIJJA __________

eOJ'olúriumának. koronájánnk tekintf'tt, ~ megnyug\'ást bizto~

:-oíf6 önérzettel hagyott fultra. Igazi pasi/il' philosoplúán uk
Iw \'(>zte. A CÍml)(,ll kritika Inppang a Ro kszor vitatott positi-
\'izlllu s~i11 ~ze UlhE'll. A köny\' towlbhi ré ~zéhen is. cl nem igaz.i
pnziti\'i,tákkal szemben i'tl h ·a. fejti ki elméletét.
1894-hen - írja barátjának - CoT,chának : philosophiai
nézetemet a P lri losophia fo rdulatában (:\Iagyar fhi los. ~zenl­
le) és JJe/,lJik az igazi tUdOlllá1ly (felok a Dhid egylet ben)
i dam m eg. A z e-Iö bbi az u tó bbinak .,8ucci ntn re capitulátiója "
írta meg. Az e l őbbi az utóbbinak "succintn recapitulátiója "
be nem végzett folytatá sa. Ezut,ín fogott az / gazi pasi! i v
piti/asa phiához.30
A philosophját deductiv tudománynak nyilvánítja. mert
elvböl (szerinte eliiből) kell kiindulnia. F öelve. hogy ,.egyet-
Jenegy bizon~-os, c~alhatatlanul igaz tudomásom az, bogy va-
• g yok. tehát- öntudatos lény, vagy is' én vagyok, öntuda tom
(conscient ial van . Az öntudat közetlenül t udja lételét. ön-
HUóságát. azonosságát és á llandúságát, tudja azt is, hogy n 1l1
ráható valami, tehát nem-én , aminek szintén létezést. kell tu-
lajdonítni . Y agyis ..tény az, hogy a z én és nem-én kölcsönösen
hatnak egy má sra. ~P én y kii lön ösc:n a z is. hogy a z én parnll-
csal H nem-énnek. paran csol ja. hogy képzeteit, gondolatait
\'alós ítsa m eg. Ez cl panulCs oló én az nka rn t. ami erő és rnaga-
magába n mot ivuTll. ami megett mást még csak keresni sem
•
lehet: ' Az aka rat fös ze l'('j)(' a z f>lle nszegiUö vággyal való kü z-
delcm s így az igazi pos iti\' bö lctie let- a z e rk ölc iség terére
lép. Brassai a z etik <:1t is dcc1 uctj v t lldomán~' nak tartja. mi u blll '
a tényeit és sza búl y a it. eg'y fC' lsöhb tén y höt vezeti l e. reén y.
hogy \'a lamC'l y c~dp kedet C' l'k i)lr~ il eg ji), kiizömbös. vng~'
J'O~5-iZ . ami t becs lé~ útján kell nwg-i télni. A becslést a z élJ \'é-
ge1.i , szemlwn a nem énne l. A z (i nn ek van é rte lm i és \'an itélö
k hetsége. ~[iu de n ember i c~e l (' kmé n y e lbíl'ál ás a lá es ik. A z
a ka rat a ki.i zdelemhen \';lg-~' gyöz. vagy r iesik, Az e rk ölcs kö-
rében k üt~l e~ségn e k helye n i ncs, mert. a ki k öt(' l e~ségbő l csp-
lekszik val a m it. il IlHl !"- a k; \rat::Ít teljeBíti . telu11 !"-zolga i ~zr rC'­
pet \'isz.
Bra !"-:'s a i sZ(,l' in t kötelcRségnC'k csak a tál'sad:t1 omba n és ;1
\' allá sban va ll h e l •vp ,~ Bg:vik
• •
bpJl <I szahiilvok.
•
má sikban T5-itf' lI
:10 _~ folv óira t megszűnte miatt ne m \'égezhettem be az é l't~ke­
zésem e t és' <lzt :-;zúndéksZü tll 1Il0i't {("TIni il 1\1. Tud , A k m1. pllll o~ , ·
ofo;ztú l yba n ,

- 285 -
,.-_ ._----
VALLASA es PHILOSOPHIAJA
parancsol. Ez erkölcsi helyes felfogás szerint az ~n nem pa-
rancsol, mert az én akar és cselekszik. ~rény az ~n győzel­
me, ft vele eggyé kapcsolt nem-én nel való küzdelemben_
Ezek a tények csak önmagamra nézw bizonyosak -
mondja Brassai - de támaszkodik "minden gondolkodó,
éreUeszű ember tanulságára, hogy azokat a tényeket ö is ta-
p~8ztalta és tapasztalja magában." (32 1.)
Miután az énnel tisztában van, vizsgálja az énnek mások-
hoz és "mindnyájunJmak a. világegyetemhez való viszonyát."
ltt már a deductiv mellett fölhasználja az inductiv eljárást
is. Kiindul abból a tényböl, hogy "embertársaink mindnyá-
jának itélö tehetsége van" és hogy ök itéleteiket beszéd által
közlik egymással. És abból, hogy minden emberben van aka-
rat, t. i. eredeti, önkéntes, cselekvő és a testi erökkel (inge-
rekkel stb.) szembe szálló erö; és abból is. hogy ráheszéléssel
rábírhatjuk emhertársainkat, bogy "ágyat, indula.tot, szen-
vedélyt megtagadY3, ellenállásukat legyözve cselekedjék,
'-agy ne cselekedjék valamit, tehát a szunnyadó akaratot be-
széddel felkelthetjiik. Ha az akaratnál hiányzik amotivum,
pótolja a nevelés, az állam és a vallás, de nem helyettesíti,
l'snk "siil'geti az akarta cselekvények eJkövetését/I "gátolják
a nem akartakét." Ehhez. járul a példa hatása. Brassai bizto-
,ítva látja az akarat és segédjei közremiiködésével az erkölcsi
jobb-fél, az én gyözelmét, a nem énen. Ez az erkölcsi világ-
rend. ami egyben gondviselésnek is n evezh ető . Ezzel rájö a
gondviselő, tehát az Tsten eszméjéJ'€'.
Ismét az énből , az öntud"lból indul ki. Meg van gyözöd-
Vf>. hogy "öntudatoIll, az én vagy a lélek, minden más emberi
lélek öntudatával egye nlő . " Ebböl következ ik, hogy az emberi
lélek egy véghetetlen lélek-menn yiségnek, véghetetlen ki-
csiny, minclazonátal azonos, kiilön vált J'észecskéje és ez a lé-
lekmennyiség az l sten. Nehézségnek tartja, bogy az emberi
léleknek a véghetetlen istenséggel való azonosságából kell ki-
indulni az I sten megismerése elméletével, "de valamint
il véges . ellipsisböl megismerjük a véghetetlen hyper-
halat, úgy az emberi l él ekből az I stent. H Ha tény az emberi
lélek, "az ist.enség fogalma ennek a köve~k€'zménye lévén. ez-
u'l tökély es összhangzásban van."
A dualiz,must itt iR fölfedezi , éppfln mint az emberben .
•

-286 -
Ahol akarat van, ott eIlenáIlásnak is kell lenni. Istennek leg.
magasabb foku tulajdonsága az akarat lévén, Istennek is küz·
denie kell. Tétlen, vagy henye lsten nem képzelhetö. Tsten
munkatere meg van a cos'lnasba-n.
Az Istenfogalommal kapcsolatban szó esik a léleknek a •
halál utáni állapotáról. Brassai a lélek halhatatlanságát vall-
ja. Szerinte a lélek, a test halála után, visszatér az Jstenségbe.
A mód és ielő kérdése fölött sok szó eshetik. Ezt Brassai
csak érinti, de arra súlyt helyez, hogy alélek nemcsak az em-
berben, hanem az alsóbb és a felsöbb rendü lényekben is m~g­
van és működik. Az öntudatot sem tagadja meg, mert a lélek
(mint állomány) azonosságát vallja. Vallja, hogy a WkéleÍ<'-
sedés gyarapodik az élőlényektöl föl az emberig "és nem
akarok lemondani arról a reményröl, hogy az emberné! nem
,)]l és nem szíínik meg a tökéletesedés folyama, hanem hogy
j elővel az embert. meghaladó élőlények is keletkezhetnek."
Ezt nz idő végtelenségéhez füzi "az én reményemet ~\"f·k mil-
lie,i yalósíthatják s azt hiszem, fogják valósítani."
A mindig hívü philosophus Brassai az ,;r;;),kévalóság
,Jöcsarnokában érezte magát. Roldognak érezte. hogy 3~ e,z-
t('n,~,i mathusalemi méretei mellett is befejezhette ig-azi pos i-
liv pbilosophiaját. Ezzel még nem ért el a megérdemelt nyu··
galomhoz, mert hirt hallott legifjabb és legféltettebb gyer·
'neke sorsáról. Az így keletkezett érzékeny ep isodról más lit' ·
Iyen megemlékeztiink. Jde tartozik II jó baráttal, dr. Conehá-
va i folytott befejező eszmecsere."'
Amit Bl'asRai sokszo I' fölpana szoJ, hogy nincsen olyan
bizalma ssa, nki nyiltan megmondaná a. véleményét vele szem-
ben, azt élete végén megnyugtatóan élvezhetle. Dr. Conch"
nemcsak fiilvilágosította aITól, ami az Akadémiában a I"elol -
ntsásakol' ti)l'tént, hnnem ,.impl'essioit" is közö lte. "Nagyon
szépnek és ig'aznak tartom - írja Concha - fl kiinduló pon··
tot, vagy.is az én tu lajdon ságainak megállapításéít; csak az
akarnt mibenlétének megállapítását óhajtottam volna erő­
sebbnck, szcmléltctöbbnek. ,.E llenben ncm látom az akarnt
hel ső tekintélyének hizonyítását. mert az akal'at ül'es e rőnek

31 Concha levele és "Nyilt levél dr. Concha Győzőhöz" !'lZ

Igazi Positiv Philosophia ügyében. Atheaneum 1897 évf. 167- 176-1g.
Szakosztályúbun ol vasta 1895 jun. ]7.

-287-
 rALL./SA tS PHILOSOPHIAJA
"

iévén odn fillítv8. honnHll veszi H bpc:-:Lés mél't~két. A tanáCR-

ól{l{)játúl HZ észtölf DE' mit,; rt jó ~ziik~égkép('n HZ. amit elZ ész
tanác~ol neki r s Ipbet-p az é~zt és az ilkanltot annyira külön
níra~ztani !
Brnssai nyllt levélben vá laszol Concbúnak. mert óhaj-
tottn. hogy Ipveleiket ismerjék meg az él'deklődök is, "Oszinh'
kösziinettel vette és olvasta barátja levelét, Örvend azon is,
hogy az öntudat 1ulajdonsi:lgai megállapítását igazoltnak tart -
ja," Az "alwratra " tett megjegyzéspk hövebb fejt egetés t és
rnagym'ázatot kivántak, Bra ssai logikai fejtegetéssel kezeli
\'áIHszi:lt, s arra figye ltet, hogy az ö phi losopbiaj értekezést?
tények ismertetése, anná l fogva bizonyításról szó sem lehet
henne, Igy bút il tárgyalásban n incsen biba.'· A bökkenőt
magáhan a tárgyban kell keresni. a cloJog yalósága az, hogy
megmutatni sem a HZ öntudatot, sem tulajdonságait nem
lehel , Ezeket az öntudatos egyén, úgy szóha láthatja, ,érez-
heti, észlelheti." Bra ssai az öntudatos egyént hh-ta tantUlak.
"Hi szem, hinn~m kell, hogy találkoznak köztiink, akik
magukba ~záll"'l s lelkiállapotaikm komoly figyelmet for-
dítnl, föllelik magukban iintuclatukn<lk azt a legnemesebb tu-
lajdonságc1t. azt a magasztos tehetséget: az akal'atot és így
tanuim lesznek, Erősen bámulnék, ha t, h"rátomat (clr.
Conchát) nem iktathu lnám közéjük,"
Brassai sZCJ'int "Ielkiel'ö" csak egy van . HZ alquat, mnely-
Ilrk nincsen specialis cselek mén ye, Ugya nis a mííködése po-
~ itiy é~ negativ, Amal.. ahban áll, hogy nem té t len tanuja n
lrstil'rök hatásának. hanem a tüllik okozott csele km ény léte-
sítésé r~ h07.z::1:iuk iR járul ~egédi.il . .. Negativ és vo ltaképi
l'ii:-,:,zcl'epc az akii ra t nu k cl csC'll~k \'én yek nH.'gg-cl tlá sa :-; e végett
ti tC'sti (' rők elh-n i kiizdelem, ami egészen Jlll'g'hatáJ'ozoti fogH-,

lom és henne osztályokat kiilömböztctni meg. mc.röbcn sz ük-

~égtc l c n.1. Ehez. hozzá adja, mint további magyarázatatt s he-
lyes etikai fölfogá~ szerLnt, mint igazán jogosult magyarázH-
tot hogy ,.n csC'lC'k vé ny. mint p his ikai ténYt erkö lcsileg kör.(i-
ny<;s, SC'1l1 11 0111 jél, selll Ilem "O!'<RZ. hanem az teszi jÓVi:1., vag'y
rOR!3zá, hogy az :lknl'at11ak. a 1-esti \"ágyak kü zdelmében, me-
ly ik félé a diadal 1 Yajjon az akuratnak gyözedel me, vng~7
('~ata vesztés(' kiivetkez.t:ében létesüH'-e il c:=;elekvény ' ,E z a z
("I Rii N.;C'i'hC'!1 :lZ 0l'ény, ;1 mfl so(hJ~ban ;t ,"étek I'avatábn il'ntik

- 288 -
 -
be. Ha pt'dig csak t ....ti ..rö hatá... és aka .... t n..m ..Ilenezt..,
vagy épPPn st'gíMt.. is IO<tpsiilélWt, k;;z(!nyiiR .. rkölesileg a C8..
I..kmény." ,
Igy fogja f öl B,'assai IlZ nkarnt szerepét. A kötel_ég, öl,
mirp Concha szintO<a reflretal, azt mondju: MlIgn az akarat
nincs ellentétben n kütelességg.. l. az officiummal (nem az oh-
iigatio\'al) , ~r .. rt céljok azonegy, A kötelesség azt plll'nn-
(.,.olja, amiben az akarnt segiti: (az akaratnak a testi vágyak
elleni küzde lmét) és azt tiltja, ami ellen az akarat kiizd, Bras-
.a i a kötelesség ellen kifogást tesz ahban a minöségben, a
melyben má,' e ngedelmes éget köve tel, mert ez szolgai szerep
(.8 erénynek nem ve hető, Ennyi a két levélnek az akarat körül
('soportosulú 8 tehát leglényegesehb része. Egyebeket mellőz­
ve, érdC'ke, Bra,sainak ar""" megjegyzésre tett fe lele te,
hogy cl .,túrgyalásm(,ll{\t szaggatott s moral. logika, vulhls
jn c identnli ~ m6don és ne m pgyrOrtna terjedelmességgel eJe-
mcztctnek.H Brassai ezze l szemben azzal igazolja ma-
gát, hogy .,értekezése. tartalma, nem összemény (systema),
ha nem csu k az igazi pos itiv philosophia megkii-
lilnböztető vonásainak 8 UIlHlUis e l őachl sa lévé n, "a philosophüli
ti isei pl inek tárgya láRa n(:~ m \'olt fe lada lOlll, egyik vagy illÖ:l.-
f: ikról CSC:lk "inc icrtmte rl. szo lhattam . Logik rlt ped ig, a legsa-
nyal'ubbat, mind en OI\'HSOnlI'Ó! fi>!tl'szC' k."
Az (,l'kiJ lcs emlegctéH\ ~zo ros kapcsolatbH Jl n1l1 az akarat
isrnc réséyC'l, nemk lil öl11bt.:'1l a va llás is lI1in t él nl' lIl el ég C' !'ős
a karat segéd '. Eze kriii is ke llett szó lnia .
A nagyon bec;;;es két leyél nC'k volt még egy ro ~ytatása, a
Conch;ié. E z kéziratha n IIwmcll <I HI':1 ssa i leve le i között. Vá-
laszu! Írta HlTa ;J k{ll'clé:-:rf'. h og·~r .. nJ('nnyil'l' ~ ik ('l'i ilt kétel yeit
l;lo. zlatn i l"
Con cha Hzt íl'jn. h og~t Illég i:-; ~í';Cl'et('tf volna "az llinnyi
hizonyo!'\ság helyett, 111('1)' 1'(' Br. hrlC's i () II I llngcl ncí I némely hn -
so nl6 tapa~ztalntutlkn;Í,\ hi vat koz ik. azt hi szelJl (C'o nc ba ) cl
Ipl1l'tnp érni hypoth(,í';i:-; úl.i:íll l;írgy í lng'()~ hí zO llyo~ságot nz-
itIbd , hn az jj nt ud nt és nkarat ált;.d :-; iker iilllc magya I'ázn i még
<,eidig k{'lIökópen llIf'g 11('111 I'rjt"tt h·l k í é~ (,I' k ö l('~ i je IrIlsé·
gck{'t,"
Az ilknl'al f'I'PjP a'Z l'rki ilcsi lIa ~.D t :-;iíg lJ; ln vá lik \·alós[Jg·gií.
gl'kiil c~ i Ilagy~rlg-I'ól hl\~z{>h·(·. n' lIdt':-:('1l .J ~7. Il S l'il gOI1 (lolullk .

- 289 -

•
 "o4l.L./So4 ts PHILOSOPHI .IJA

tit' 1"Zéltél)(,'1I hiy:lfkozlIllk SO(,I·.d('~I·\.·. Pl' l'i('h' ~ l'('. " "ushington -

1'11, Pálr·u. S:lnHl:1l'olc.lI"n é::.: még tühht'kl't'. Bl'n~ ~ni 1l t'1Il ki -
nín t t'zek kilZt' ~oJ'ozf;lI l1 i . Ol' hi zo n .\'0:-:, h o~Y , . ;i l"t:mdn I'd \"oH
Ilt'lIIc$:tk :l tll(hí~ 1I16rl'j cl kól'z(·t6h(·Il. IWlh'1ll a z. t'lIIhe l"t millt)-
:-ítö nk:ll'its é~ {':':t' h,k\'("~ t'~'~' ('I(,HH:>llPlI i~. I~zt :I llagY :.'lá~ot lt·~
inkúbh ~t 7.0 k él'czfék, néhn falcín ,l tudat o lI kíd.1l , akik \"('1 l'"
I\~y hih" \"a llott nk. llll' rl IH'kik yo li kg'Whh :.:úik sl~giik 1pkin -
, IéhTP.
, Dt' az a h; ll ~· . h og'~' il lud;í:.:nak akkora 1':)me~6\'('1 1'\"11 -
del kt'zö l'gyé n a z i:.:1"Pllhi th\'JI Ih. ' Illt':-:nk ('I'i;:.:) h;1Ill'11l ;'llll{'lIeft
apostoikodIli i< tud, Íl lt,lI,íno, .iótékoll~· h"IIbt gyakol'olt"
hithuzgó:=:itg fokozil:3:-1 l'a é:-: 1lI 01.'"í.té:-::én', a z (lllludHI phI'N:.zt\>-
;
~(' n~ ;
C:3 " ' t"(,~Cl'('.
eI'Yl' II ,Yt.~::; 1

..-\ :1 t'tIl hcr r é IIt\\'('I(\:;:. lIag':-'oll ki.zllapi , ~ épp il II Il :-r i 1':1

hí.g-
kiil'ii hirodi!llllií h:lll, il BI':l~::,;.li kilzdélw jlllt)k elrap;<ldlidt ak
(,~ úg~' !JC'::'7.éllpk 1'(11:1. lIliIIt plwllOl1lt\lIl'iil. ~ hi zo ll :-'of: i:..d('lli1-é~
!lek f('lclt !ll(lg' úlllll ldoz{) IH'szt-di\k, Brn~ :;::H i ~zl' l'é lly ség(l \'i:o: :t.-
:-:Z:l Util Sífott JIlin den ilyt' 1l tti\7:;l:::t. U1l'l'f ii i::, Illini Park(-!' (T i-
\'adar) ('~nk l :,; f('nh~~ 1l laliíll-a riil ),il \'t'A'h'lt\ll hatniIllnt , hiil -
r~(,~~(it!:(,j .... ~ jú:::cíg'oL" ~\ z t' lll lwl' gyn rl ú, dt' ish\lIi lf'n'lllil11l'IlY.
ki ;17. If.:t(\ll aknl':lliíllak :::zt;thord6 pdt-II:-'(' t'Z{'ll cl fii ldii ll ,
Ö ('701 a :::Z<.'ll t l11 i ~:.;: i tlt y;.í ll allil ll PIl IíW!(' t'iaiért l'~ hi1le.
ho!!v'-" ha \'illltÍ ::'il vilcl!!'{jy;iI
,. é::: ('l'kiilef', t' h:í t o ~cí~'..íY; d I';íl' kürtil
,~ .,

tl'ijcRítt'lte a \cgfiihh pHI';111C::'Ol. uz L IlIt'1y soha !:'l'1Il ki\'iilröl

d ik tál. kl1wlIl Iw l iil,.iil. " Z é nhi\1. "hhú l indul ki , "'ilit co n s -
c ir llc iullak llC\'CZ:l hit1Jülef'. t.'lclll é~ ~nni I sIl'n ;lkill'utá nuk lelj('-
:::ítésc .itt a földön ~ llliljd ott pri ~\I tt')jf'sst"g'ét, ahol il tiikélC'tp:-j
lelke k tnlálkozójH , '"n.

, -. ."90 -