144

elvűsége igy kapcsolódott a 16-ik század vallási szabadelvű­

ségévei s ez a kapcsolódás nekünk téri nyitott a másik hazá-
ban is.
Unitárius Szószék.
Simó János sepsikőröspataki lelkész jött arra a gondo-
latra, hogy Magyarország ezeréves fennállásának emlékét va-
lami maradandó munkával. egy beszédgyűjtemény kiadásával
ünnepelje meg az unitárius lelkészi kar. A gondolat általános
tetszésre talált. A gyűjtemény eimét a püspök ajánlotta és az
első kötet elé, melynek címe: Az Unitárius Szószék. Egyházi
beszédgyűjtemény Magyarország ezeréues fennállásának emlé-
kére. Irták az unitárius lelkészek. Szerkesztette Simó János
sepsikőröspataki lelkész 1896, a püspök írt előszót. Ebben el-
mondja. hogy ,hazánk ezeréves fennállása öröméből fakadt
lelkesedésnek egy kis hajtása ez a gyűjtemény. Jól esik lelké-
nek, hogy a hazafias alkotások sorát mi is szaporithatjuk, az
unitárius lelkészi kar. Nagyon szerencsés gondolatnak tartja a
beszédgyűjtemény kiadását s üdvözli, akinek fejében a gon-
dolat megszületett, különösen azért is, mert egyházi irodal-
munknak épen azt az ágát termékenyitette, amelyezidőszerint
legkevesebb figyelemben részesül. Egyházi irodalmunk gazdag-
ságával nem dicsekedhetünk. Egyházi beszédtárunk nincs.
Pedig a vallásos élet ápolására leghatalmasabb eszköz volt
és lesz mindig a .szószék". 70 lelkészünknek mintegy 80 be-
széde .tükre egész lelkészkarunk szellemvilágának". Bár úgy
fogadnák, hogy ez a kis haHás oly termékeny élőfává nőné ki
magát, mely évről-évre meghozza gyümölcseit. Igy indult útnak
az Unitárius Szószék, amelyet azután az egyetemes lelkészkör
vett tulajdonába. Ma 28-ik évfolyamát irja. 19:!5-ben Balázs
András szerkesztésében, eredeti rendeltetésétől eltérően, a lel-
készi továbbképzőn elhangzott előadásokat hozta a kör hatá-
rozata alapján . Az Irodalmi Társaság évi jelentése szeriet .ér-
•
tékes kötet. de nem kivánatos, hogy ez az eljárás állandósuljon,
mert a gyakorlati irány művelésére feltétlenül szükség van
ezután is".

11. FEJEZET.

Egyházpolitikai kérdések_
(Etyhbl hAzaaúgi Jow, polgári házasság. Ne temere pápai dekrélum,
Borromaeu. enciklika).
A kiegyezés után az alkotmányos élet felderültével egy-
más után kerültek napirendre az egyházpolitikai kérdések.
Ferencz JÓzs. f élénk figyelemmel kiséri ezeket és irodalmilag
•
 •

145

nem késik kritIkaI megjegyzéseit megtenni s elismerését i.

nyilvánitani, ha a szabadelvűség kivánalmainak megfelelnek"
A vegyes házassági perekről szóló 186S. évi 4~ . törvényjavas-
latról ezek a megjegyzései: A protestánsok részére a katho-
likusokkal szemben nagy kedvezményt nyújt. A protestáns fél
felperessége esetén a kath. szék által különvetell felek közül
a protestáns fél a maga birósága előll teljes elválasztatását
eszközölheti. De mil tegyen a protestáns fél, ha a kath. fél
nem akar felperességet venni magára? Vagy ha a kath. szék
a protestáns felperes részére a különvetést nem teszi meg?
Ezt a kérdést csak a szentszékek megszüntetése s a válópe-
reknek világi törvényszékek elé vitele tudja megoldani. A tör-
vény meghagyta az erdélyi két ev. és unitáriusoknak az egy-
házi törvényszékét, de ezeknek más vallású felperes feleli nem
lehet ítéletet mondani, hanem a pert hivatalból át kell tenni
a felperes biróságához. Ez megnehezíti s költségesebbé teszi
az elválasztás\. Sőt megtörténhetik, hogy az egyik protestáns
biróság a .m aga felét véglegesen elválasztja, a másik nem és
lesz aztán egy sereg ligázott házasfél, ami az erkölcsöt nem
mozdítja elé. Visszás dolog, hogy egy perben két fórum ítéljen
s ezen csak a világi törvényszékek általános behozatala segí\.
Az áttérést szabályozó 53. L-cikkben szabadelvű intézkedés
a kétszeri jelentés helyett az egyszeri és az, hogy vegyes há-
zasság bármelyik fél papja előtt érvényesen köthető. Felszó-
lalás történt amaz erdélyi protestáns gyakorlat mellett: ubi
sponsa, ibi capula, de a szabadelvűség ürügye alatl elvetelték.
Sok felszólalás volt azon intézkedés ellen is, amely a gyer-
mekek vallását nemek szerint szabja meg. F erencz József e
törvényt igazán szabadelvűnek tartja, mert minden erőszakot
kizár. A törvényt azonban kijátszák nemcsak katholikus, hanem
protestáns papok is. A kath. papok, ahol lehet, a megesketett
protestáns féltől reversálist erőszakolnak ki. Más vallású szülő
gyermekét csak abban az esetben kellene megkeresztelni, ha
olyan vallású pap a helységben nincs. A javaslat 7 első § ·a
elég szépen hangzik, de a 8-ik a polgári házasságról hiányos.
A polgári házasságot nem magasztalja egekig, mert népün k
szellemével legalább még most nincs egész összhangzásban.
De semhogy az állampolgárok jogtalan zaklatásoknak legyenek
kitéve a papság részéről, inkább mondja ki a polgári házas-
ságo\. Az egyház majd megadja a felek kivánsága szerint
ennek is "a vallásos színezetet". Ezzel aztán az állam hatás-
körébe fog jutni a váló perek intézése is. Tiz évvel később
újból foglalkozik (ez. Egyházi Szemle, K. M. 1879. 124-134.
1.) az országgyűlésen ismét felmerült vallásszabadság és pol-
gári házasság kérdésével. A polgári házasság iránti indítvány
" A v.Ubi törvényekhez. Prot. E. é. I. LaP.
•
1869. 1636 - 1642. I.
10
 •
146

elfogadtatott s a kormány utasítást kapott. hogy terjesszen be

javaslatot. Habár nálunk nem talál általános visszhangra. de
szót senki sem emel ellene. Sőt óhajtjuk a kérdés tisztázását .
.. mert a helyzet már szinte tarthatatlan". A különböző egyhá-
zak különböző feltételekhez kötik ezt s megkötésében és fel-
bontásában más meg más módon járnak eL A kath. egyház
nem ismeri el érvényesnek a protestáns pap előtt kötött házas-
ságot. az ilyet concubinatusnak tekinti s a gyermeket. ha az
egyik fél r. katholikus. a keresztelésnél törvénytelennek írja be.
Ez törvénytelen ugyan. de sok bosszantásnak és elkeseredésnek
forrása. amitől csak a polgári házasság behozatalával lehet
szabadulni. A vegyes házasság felbontásánál két különböző
fórum ítél. midőn az egyik fél új házasságkötésre engedélyt
I}yerhet, a másik esetleg házasságban maradni kényszerittetik.
Osszekúszálása ez a legfontosabb családi ügynek. Legyen egy
törvény a házasságkötésre és felbontásra s a polgári házasság
behozatala áltaL Papjaink veszíteni fognak amugyis csekély
jövedelmükből, de nyerni fog a vallás, amelynek .. a válópe-
rekkel való ügyletek nem szolgálnak valamely különös elő­
nyére". Hiszi, hogy népünk a polgári házasság esetében sem
fogja elkerülni a templomot s igénybe fogja venni a pap szol-
gálatát, hogy áldást kérő imájával e fontos lépést megszentelje.
Mert ,ez a mi valódi hivatásunk; a szerződések megkötését
s a perlekedést bízzuk másokra". Két évvel később (Egyházi
Szemle, K. M. 1881. 58. L) elkészült a polgári házasság tör-
vényjavaslata, de egyelőre csak a keresztények és zsidók közti
házasságra vonatkozó, mikor Ferencz József, a Szemle írója
ezt a megjegyzést teszi: .. A polgári házasság behozataláért
elvben mi sem rajongunk, ha szirite nem perhorreszkáljuk is
azt annyira, mint sokan mások". Két évvel később" kénytelen
a Budapesti Hirlap egy tévedését helyreigazítani. A kereszté-
nyek és zsidók között kötendő házasságra vonatkozó törvény-
javaslat volt vita tárgya. A Budapesti Hirlap (1883 dec. 2. sz.)
azt állította, hogy az unitáriusok. mint eddig nem kelhettek.
úgy ezután sem kelhetnek össze törvényesen k"tholikusokkaL
A cikk író szerint .. a ka th. kanonjog a valláskülönbség bontó
akadályának kategóriája alá foglalja nemcsak a zsidókat és
pogányokat. hanem az unitáriusokat is. Köve tkezőleg a kath.
és unitárius felek közötti házasságot semmisnek tekinti. érvé-
nyét el nem ismeri s az ily házasságból született gyermeket
az anyakönyvbe mint törvény telen t vezeti be". Ez a cikk telies
tévedésben van .s másokat is félrevezethet. Ezért kötelessége
!:telyreigazítani. A kath. egyház az ilyen házasságokat nem
tekinti érvényteleneknek. mert válás esetén ilyeneknek új há.

80 Háza.ság kalholikusok és uniláriusok között. Magyar Poh;!r, 1883.

295. ,.ám. .
 147

ságot kötni nem engedi meg. Törvényesen elválasztott fe-

zasnek másod
lek ' h'azass á ga't nem .Ismert. e l..ez, t'~!lY #s ·az
szon
ilyen házasságból született gyermekeket nem tekmh torvenye-
seknek. De erre nézve nemcsak az unitáriusokkal, hanem más
protestáns egyházak kal szemben is, melyeknél a válás szintén
lehetséges. hasonló módon jár el. Ilyen esetekben az állami
hatalomnak kell közbelépni s érvényt szerezni a kath. kanonjog
felett is az országos törvények által biztosított jognak. Nyilván-
való tehát, hogy a katholikusok és unitáriusok közötti házas-
ságot nem a kath. kanonjog, hanem az országos törvények
szabályozzák. Az unitárius házassági jog a zsidókéval egyál-
talában nem hozható kapcsolatba. S az unitáriusoknak nincs
szükségük arra, hogy házassági jogukat a kat holikusokkal
szemben valamely új speCiális törvény szabályozza, mert az
1868 évi 48. t. c. a házasság érvényességének kérdésében
egyházi törvényszéke ink illetékességét elismeri.
A soproni járásbiróság elítélte az ottani r. kath. papot,Bt
mert egy ev. vallású apának r. kath. nejétől származott fiú-
gyermekét megkeresztelte s az anyakönyvbe bevezette. Az
itélet felebbezés folytán a budapesti tábla elé került, mely az
illetőt felmentette. A tábla megokolásában kimondja, hogy a
keresztség által a megkeresztelt nem egyik, vagy másik fele-
kezetnek. hanem a kereszténység egyetemének válik tagjává.
És: a bevezetés nem határozza meg annak vallásfelekezetét,
mert az anyakönyv "első sorban álltlmilag átruházott hatás-
körben" vezettelik a születés ténye, ideje igazolása céljából.
Ez az itélet nagy izgatottságba hozta a kedélyeket országszerte.
Ha ez az itélet megáll, mondja Ferencz József, akkor a vissza-
élés törvényes gyakorlattá válik s következményében "örökös
gyúanyag lesz a felekezetek közötti béke és egyetértés meg-
zavarására". A felmentő itélet fölnyitja a sorompókat a lelké-
szek előtt az emberhalászatra. S megérhetjük. hogy protestáns
szülök gyermekeit kath papok megbérmálják, összeesketik.
e~tem,elik. Az itélet elsö indoka ellen dogmai szempontból nincs
kifogasa, de a gyakorlati élet élesen cáfolja a biróság állás,
p'?,ntját. hiszen ág. ev. vallású a pának gyermekét "keresztelte
el r. kath. pap, mit orgazdaságnak mond. A Magyar Állam
a lelkiismeret szabadságára hivatkozva védi a biróság itéletét.
ami nem egyéb. mint frázis és porhintés a világ szemébe.
A törvény szerint a gyermekek nemök szerint követik szülői k
vallását, de 7- 18. életévük között nem változtathatják fi szülök
s~m . Ha a r. kath. pap jogot nyer protestáns szülök gyerme-
ken~k megkeresztelésére azon a címen, hogy a szülök kiván-
s"gara hajtotta végre, mi akadályozza meg. hogy holnap

81 Szabad vásár. Prot. E. és l. Lop. 1881. 65. 104. I. és Egyházi

ft
Szeml • . K. M. 1881. 54-61. I.

10·
 148
ugyanazon a címen ne temessen, ne eskessen. Az 1879. évi
40. t.-c. 53. §-a szerint aki 18.-ik évét be nem töltött kiskorú
egyént az 1868. évi 53. t.·c. ellenére más vallásfelekezetbe
felvesz, büntetendő. Az .. átruházott állami hatáskörrel" támo-
gatni az itéletet érthetetlen. Hiszen nálunk azelőtt sohasem
vezette az állam az anyakönyveket. A lelkiismeret szabadsága
tisztán egyéni jog, mely felett mások hite és vallása nem ren-
delkezhetik. A törvény nem engedi, hogy a szülő gyermekét
vagyonából kitestálja. Hát a hit nem érdemli meg ezt a vé-
delmet? Ha a szülő gyermekét elkereszteltetheti vallásáról,
annyi, mintha hitörökségéből kitagadná.
Mikor ezek a kérdések a lapokban tárgyaltattak, ná-
lunk a házassági biráskodás következőleg volt szervezve:
Egyházi házassági ügyekben az al papi szék itélkezett. Az
alpapi szék köri hatóság, melynek elnöke az esperes, jegyzője
a köri jegyző, tagjai a közgyülés által választandó ülnökök és
a • házasságvéd " , kinek teendője a házasságot törvényellenes
okokból felbontani nem engedni s az itéletet minden esetben
felebbezni; és az ügyvédek, akik a váló személyek ügyeit
folytatják. Az alpapi székre tartoznak a válóperek, a házasság-
ból származó egyenetlenségek, a gyermekek törvényes, vagy
törvénytelen születésének kérdései. A főpapi szék az E. K.
Tanács, mely az alpapi székről megvizsgálás véget! minden
esetre felküldendő válópereket ellátja. Ez volt nálunk az egy-
házi házassági biráskodás szervezete, mikor az alkotmányos
élet megnyíltával egyházi rnüködésünk a Királyhágón túl is
ismeretes kezdett lenni. A sajtó részéről gyakran sértő nyílat-
kozatok történtek az .erdélyi", a .kolozsvári házasságokról",
melyekről azt hirdették, hogy pénzért a legrövidebb idő alat!
és legkönyebben felbonthatók. A hadügyminiszter rendeletet
adot! ki, hogy katonáknak nem szabad többé engedélyt adni
ú. n ... kolozsvári" vagy .unitárius h(Ízasságra",82 mi ellen fel-
szólalt Szász Béla (Törvénysértés. Erdélyi Prot. Közlöny, 1881.)
és a Pesti Hirlap (Az unitáriusok megtámadtatása. 1881. 203.
sz.). A Jogtudományi Közlöny (1881 jún. sz.) arra hivja fel a
törvényszéket, hogy az unitárius papi székek itéleteit ne res-
pektáliák. A Fővárosi Lapok (1881. 159. sz) szerint az erdélyi
házasságok Ausztriában és hazánkban épen nem megtisztelő
hírnek örvendenek. Ausztriából házasfelek mentek Erdélybe,
ott könyüszerrel elváltak s új házasságot kötöttek. Az ügy
mag~ra ~o!'ta volna a király figyeimét s ezért jelent meg a
~ad~gymmlszter rendelete. A Magyar Állam (t881 jul. 15. sz.)
,:,dvo~h a rendeletet s igy ir az erdélyi protestánsokról : .Évek
ota fl~yelmeztetjük, hogy nehány forintért s az erkölcs árán

&2 Nagy Lajos : Az úgynevezeU .. kolozsvári házasságok" kérdéséhez

K. M, 1881. 265-269.
 149

zerzetl nehány hívért ne kockáztassák saját tekintélyüke!.

Nem hallgatlak az őszinte jó tanácsra. Ime. az eredmény.
Eszébe jut-e már most /I magyar kormánynak ís. hogy tegyen
valamit a 100 frtos házasságok ellen?" Sztehlo Kornél " (A há-
zassági elválás joga Magyarországon és Erdélyben. 1885.)
hevesen támadja az .. erdélyi házasságokat". Kifogásolja az
illelőségel és az egyoldalú folyamodásos eljárási s ezeket az
állami törvényekkel összeütközőknek tartja. Fővádja az. hogy
illetőségünket Magyarországra is kiterjesztetlük: .. Az unitárius
papi szék magyarországi unitárius házassági perében nem ille-
tékes." A Jogtudományi Közlönyben ([886. 26. sz.) is vita folyt
arról a kérdésről. hogy vajjon a szoros értelemben vetl Ma-
gyarországon lakó unitáriusokra nézve a polgári biróságok.
vagy az unitárius egvházi biróságok-e az illetékes házassági
biróságok? Dr. Daempf Sándor azt vilatla, hogy az unitárius
egyházi biróságok illetékessége a régi Erdély és Parlium hatá-
rán túl nem terjed s ott a világi törvényszékek illetékesek.
Sztehlo (U. o. 36. sz.) azt állította. hogy az unitáriusok a váló-
okokat illetőleg korlátot nem ismerő szabadosságot tartanak
szem előtt. A lefizetett díj nagyságához képest rövidebb vagy
h'osszabb idő alatt csaknem minden esetben helyet adnak a
felbontás iránli kérelemnek. A magyar honosság kimutatását
csak újabban követelik meg. Puszta folyamodásra lelkészi és
birói békéltetés, sőt a másik fél meghallgatása és értesítése
nélkül felbonlják a házasságot. Kőváry (U. o. 35. és 39. sz.)
Daempf vádjaira azt feleli. hogy vádja inak nincs semmi alapja
s a házassági jog terén uralkodó zürzavar oka a különböző
hitfelekezeteknek egymással ellenkező jogszabályaiban s az
eljárási szabályok különféleségében kerese ndő. Sztehlonak
adott válaszában felsorolja a válóokokat : házasságtörés, há-
zassági tartozás megtagadása. hűtlen elhagyás. a házastárs
élete ellen való törés. magtalanság szándékos eszközlése. en-
gesztelhetetlen gyűlölség. Hogy díjakat vesznek? Igy lesznek
az evangélikusok és reformátusok is. A magyar honosság ki-
muta tását nemcsak újabban követelik meg s nincs eset rá.
hogy nem-unitárius honpolgár elválasztatott volna. SztehIo
(U. o. 40. sz.) erre felszólítja Kőváryt, mondjon egyetlen esetet.
melyben valakit elutasítottak. ha a díjakat megfizette s meg-
nevezi S. H. esetét, mint nem-unítáriusél. Mire Kőváry (U. o.
42. sz.) több esetet hoz fel s S. H. esetére azt mondja. hogy
perét nálunk. mint magyar állampolgár tette folyamatba.
A kúria 1886 nov. 30-án (U . o. 56. sz.) kimondotta: az erdélyi
~nitárius egyházi biráságok halásköre kilerjed házassági
ugyekben a Királyhágán inneni részen laká unitáriusokra is.

83 Kóv6ry Mihály : Házasságügyi biráskodásunkról. K. M., 1886.

202 - 216.
 150

Nagy Lajos idézett cikkében elmondja a házassági jog

kifejlődésének tö!téneté.t. Az ~868.. évi 48. és. 53. t.-c. megho-
zatala után szokasba Joli. eloszor a reformatusoknál. Király-
hágonlúli. sőt külföldön lakó személyek válóügyét is bizonyos
ideig való iltlakás és Kolozsvár polgári kötelékébe való fel-
vétel után ellátni. Azután nálunk is ugyanazon alapon. ugyan-
azon törvények értelmében. mint ref. testvéreinknél. Később.
mikor lálluk. hogy Ausztriában az elvált s új házasságra lépell
felek üldöztetnek. csak olyanok válóperét vállaItuk. kik előbbi
állami kötelékükból kilépve. a magyar állampolgárságot meg-
szerezve léptek át egyházunk ba. Mióta a honosítási törvény
életbelépett. nálunk osztrák nem perelt. Az 1868. évi országos
s a mi egyházi törvényeink szerint jártunk el. A magyar állam
nem kifogásolta. ..Az pedig csak nem baj. hogy az illetők
könnyű szerrel váltak el 7 Szegény válóperesek , Csak ók
tudják'" Molnár Sándor (r. r. Válópereink a sajtóban. K. M. 1890.
41-45. I.) szintén a sajtó támadásaival foglalkozik . F utó Ferenc
(Válópörök. Iránycikk s egyúttal pikáns történet. Fővárosi Lapok.
1890. 36. sz.) pénzért űzött igazságszolgáltatás szégyenfoltjának
mondja az ú. n. .unitárius válópöröket" . melyekben nincs.
mert agyon van ütve a morál. A F óvárosi Lapok (Erdélyi
házasságok 1889. 277. sz.) azt az állítást kockáztatja. hogy a
mi törvényeink külön szentesítve nem lévén. házassági eljárá-
sunk csak türve van. A Pesti Hirlap (Polgári házasságot. 1889.
339. sz.) vezércikke a Magyarországon érvényben levő ötféle
házassági jogot ismerteti s a végén azt mondja: Házassági
jogaink annyira kúszáltak. kegyetlenek és képtelenek. hogy
az unitárius házassági jog minden könnyűsége dacára is nagy
és igazi szükségnek felel meg".
Ferencz József püspök a házassági jog kérdésében jól
látta azt az erkölcsi vesztesége I. mel et az egyház ahirlapi
támadások következtében szenvedett. Barátai külön is figyel-
meztették az üzelmekre. melyek a válás megkönnyítése eimén
az alpapi széken folynak. Jakab Elek (l 877. febr. 3.) írja. hogy
Nagy Lajosék egy elválasztó ítéletért 400 frtot vettek s nem
•
akarnak róla kérésre sem specificatiot adni. .. Ha a papiszék
nyiró kompániává lesz. melynek célja nem sacramentarius cél.
hanem zsidó gseftelés. akkor jaj nekünk s erkölcsi alapunk
Összeroskad .. . Ilyennek nem szabad alaIlad történni ," Kü-
lönben Ferencz József maga így írja le a házassági jog meg-
alkotásának történeté t : Az 1868. évi országos törvény szerint
vegyes vallásúak válóperében az alperes fórum a. melyen a
per megindítandó. csak az alperes feleli mondhat ítéletet s a
per a felperes feleli mondandó ítélethozatal végell hivatalból
átteendő ennek törvényszékéhez. Az áttért nek minden cselek-
vénye saját hitelvei szerint bírálandó el s az elhagyott egyház
hitelvei rá nem kötelezők. Ez a törvény egy eddig nem élvezett
 151

jogot nyujtoll egyh,ázunknak, s n;'egtörte a kath. e~há>: ~el­

fogását a házassag szentsege es felbonthatatlansaga uant.
Hiába mondolla ez ki a házasság fenntartását. mert a felperes.
mint valamely protestáns egyházhoz tartozó. elválasztó ítéletet
nyerhetell saját fórumán s újabban házasságot köthetett. E tör-
vény alapján boldogtalan házasságban élők beléptek egyik-
másik protestáns egyházba. Hozzánk is kezdtek szállingózni.
Az eljárás a válásnál még nem volt megállapítva és szabá-
lyozva . A fő- és alpapiszék birái összeültek. az okmányokat
megvizsgálták s kölcsönös egyetértéssel tárgyal ták le mind az
al- mind a főpapiszéken. A szedett díjakra az volt a megál-
la~odás. hogy a bírák egyenlően osztoznak.
A válópereknek három hasznuk volt: egyházunkba sokan
tértek át. a biráknak kicsiny fizetésük mellé jó jövedelmet
nyujtollak és minthogy az eklézsia részére is rovatalt szedtek.
új jövedelemforrás nyilt. Kezdetben csak az első hasznot néz-
ték. mert kölcsönös megállapodás után vettek fe l minden pert.
De nemsokára az anyagi haszon mind csiklandoztatóbb lett s
a hívek szaporítása csak cégtábla. mely alatt tisztességes jöve-
delmet lehet biztosítani. A perek mindinkább szaporodtak.
némelyikben az alpapíszéknek 2-3 ülést is kellett tartani s így
az egyenlő diiazás elve megbukott. mert az alpapiszék tagjai
2-3 annyit kaptak. mint a főpapiszéké. Mikor 1876-ban püspök
lett. az eljárás miatt nem egyszer kellemetlenség adta elő magát.
mert némelyek azt tartották, hogy egyházunk hatásköre egész
Európára kiterjeszthető. kivéve Angliát. hol vannak még uni-
táriusok. Ha valaki unitáriussá lesz. az hozzánk tartozik s
afelett mi itélhetünk válóperében. aminthogy osztrákok felett
sok esetben tényleg itéltek is. Megkezdték a megszorítást. Ki-
mondták. hogy csak magyar állampolgár ügyében itélnek. Az
eljárást is szabályoz ták. Megkérte Pákei Miklóst. aki javaslatot
dolgozot-t ki.
Az 1881. évi főtanács kiemelkedő ügye volt a közös had-
seregbeli tisztekhez újabban kibocsátott hadügyminiszteri ren-
delet ellenében az egyház törvények által biztosított jogának
épségbentartása és megvédése. A püspök megnyitójában olvas-
suk: .. Hitelveink s ezeken alapuló egyházi intézményeink még
ma is nem egy megtámadtatásnak vannak kitéve. Legköze-
lebbről is méltó megbotránkozást okozhatoll mindnyájunkban
az a rendelet. melyet állítólag a közös hadügyminisztérium
bocsátott volna ki s amely szerint kérdésbe vonatnék egyhá-
zunknak híveínket illetőleg a házasságkötés felbontása körül
300 év óta gyakorolt s a legújabb országos törvények által is
biztosított joga és birói illetékessége. Ha ez a rendelet csak-
ugyan igaznak bizonyulna. úgy elmulaszthatatlan kötelességünk
lesz sérelmünk orvoslására mínden törvényes útat és módot
felhasználni. E lépésünkben, nem kétlem. az összes protestáns
 152

egyházak támogatására bizt~:m .szám~thatunk. Eddig is már nem

egy hang em~Jkedett a nYllva~ossag előtt .többek részéről e
tőrvénytelen hIr elle~. mely .vegkovetkezmenYében nemcsak
egyházi. hanem hazaI alkotmanyunkra nézve is sérelmes lenne
s így azt hazai kormányunk maga sem türhetné el.· A főtanács
56. sz. a. felírt a hadügyminiszter rendelete ellen s megalkotta
a kővetkező szabályzatot: Unitárius egyházi tömény a házas-
sági kötelékek érvénytelenítése és felbontása körűl követendő
eUárásról (Kolozsvár. Gámán J. őrökösénél). S ehez függelékül
57 sz. alatt megállapította a Díiszabályzatot is. A közigazgatási
jelentés szerint pedig az erdélyi ref. atyafiakkal kölcsönös egyez·
séget kötöttek. mely szerint a két felekezet törvényszékein le-
jártatott válóperekben hozott ítéletek mindkét félre nézve érvé-
nyeseknek ismertetnek el. Ugyanezt akarják a kath. egyházzal
is létrehozni.
De újabb és újabb esetek merültek fel. Mi történjék akkor.
ha a pert a katholikus szék hivatalból nem teszi át? A kath. egy-
ház saját érdekében mind sűrűbben megtelte. hogy a keresetet
beadó unitárius felperest egyszerűen elutasította keresetével. A
kuria egy esetben arra utasította az eljáró illetékes törvényszéket.
hogy tekintse az elutasítást végleges itéletnek s a protestáns
félre nézve vezesse be az eljárást. Ez elvet mi is megragadtuk.
De a törvényszékek az alperest is behivták a perbe. Mi meg-
hoztuk az ítéletet anélkül. hogy az alperes erről tudomásul
bírt volna. És sokszor csak azon vette magát észre. hogy éld-
társa mással éli világát. holott nekí sejtelme sem volt váló-
perről. Ez nem egyszer panaszokra adott okot a kultusz· és
igazságügymíniszternél. Ezért a főpapiszékkel határozatot hoza-
tott. mely szerint a kath. széken elutasított kereset esetében.
ha ott kihallgatás. tárgyalás nem volt. ami alpapiszékünkre
hivassék be az alperes is és így hozassék felperesre nézve
ítélet. De Molnár Sándor ellenezte s folyt tovább az eljárás
úgy. hogyelválasztották az unitárius felperest ily esetekben is
anélkül. hogy alperes erről valamit tudott volna. Kétévi küz-
delem után a főtanács kimondta. hogy midőn az unitárius
felperes elutasítlalik. akkor az alperes minden esetben meg-
idézendő a papiszékre. A kath. egyház részéről a keresetek
egyszerű visszautasítása fogás volt a válóperek meghiusítására.
Mert ha nincs tárgyalás. a pert nem kell állenni s a felperes
ezt a maga fóiumán sem indíthatja meg. Az ügyvédek pedig
úgy okoskodtak. hogyha a kath. egyház nem megy bele a
tárgyalásba. rövid idő alatt lejár a per s több perköltség marad
nekik. A keresetet tehát úgy fogalmazták. hogy a kath. egyház
azt eo ipso elutasítsa. Az így elutasítolI perek mindinkább
szaporodtak papiszékünkön. A kath. egyház most azt az újabb
fogást kezdte. hogy nem utasítolla el a keresetel. hanem kiiga-
zítás végell adta vissza felperesnek. Főpapiszékünk ilyen ese-
 153

tekben egy nehányszor megsemmisitette az alpapiszék eljárását

s nem mondta ki a váló itéletet. Ez újabb összeütközést oko-
zott fö- és alpapiszékünk között. Most már nemcsak Nagy
Lajos, hanem az ügyvédek is szembeszálltak a föpapiszékkel.
"Ha meggondoljuk, -- mondja a püspök - hogy mennyi gya-
nusitásnak, söt rágalom nak volt kitéve egyházunk a válóperek
miatt s most már benn is bizonyos ellenségeskedésnek nyította
meg útját, kérdés, hogy vajjon a nyert egyháztagok száma és
az anyagi haszon felér-e azzal a veszteséggel, mely tagadha-
tatlanul egyházunk reputációját - nem mondom jogosan, de
mindenesetre érte és azzal a szakadással, mely központunkon
emiatt szintén láthatóvá lett".
Ilyen elözmények után és hiriapi támadások közepette
az E. K. T. megbizta Kőváry Mihályt a házassági jog törvény-
javaslatának elkészitésével, mit kiegészített a házasság meg·
kötésére vonatkozó résszel, kézirat gyanánt kinYCJmatta, véle-
ményes javasiatra megküldötte a köröknek. Minthogy azonban
nem mindenik kör adta meg véleményét, az 1888. évi főtanács
levette napirendről s letárgyalására rendkivüli főtanács össze-
hivását rendelte eJ. Az 1889 márc. 3-5. rendkivüli főtanácsot
megnyitó beszédjében a püspök felhivja a figyelmet arra, hogy
"a házassági jog megalkotásával nemcsak egyházunk, de bio
zonyos tekintetben a hazai jogászkörök várakozásának is mfg
kell felelnünk." A főtanácson olyan hosszú és szenvedélyes
viták folytak, hogy több fontos tárgyat le kellett venni a napi-
rendről. Különösen két pont adott a vitára alkalmat. Az ellen-
zék (Kőváry M., Molnár S., Nagy Lajos, Derzsi JJ azt köve-
telte, hogy csak kolozsvári ügyvéd képviselhesse a válófeleket
és hogy nemcsak a visszautasított, hanem kiigazitásra vissza-
adott kereset felett is tartozzanak a papiszékek érdemleges
itéletet hozni. De végül győzött a jobb belátás. A püspök
bezáró beszédjében szükségét érezte az intelemnek : "A kapott
és osztogatott sebeket fedje el és gyógyítsa meg az igaz uni-
tárius keresztényi atyafiságos szeretet. Mert ha a törvény szi-
gorításáyal nehezebbé is lesz a válóperek kezelése, ebben
semmi hátrány nem lesz." A törvény 3 részben 259 §-ból áll.
I. rész a házasság megkötéséröl, II. rész a házassági kötelék
megszünéséröl, lll. rész a házassági kötelék érvénytelenítése
és felbontása körüli eljárásról. A házasság megkötéséről szóló
részben nincs új elv. Egészen új az anyakönyvezésre nézve
az az intézkedés, hogy ha az egybekeltek különböző vallásúak,
az eskető lelkész a házasságot a másik fél lelkészével is
tudatja a keresztelési anyakönyvbe leendő feljegyzés végett.
De eredménye csak úgy lesz, ha más egyházak is elrendelik.
Ferencz József (Egy jelenvolt : Az 1!l89. évi rendkivüli fötanács.
K. M., 1889. 118- 121.1.) annyira fontosnak tartja , hogy helyén-
valónak látná, ha az 1868. évi 53. t.-C. ll. §-át ezzel kibövít-
 154

nék s így válnék országos törvénnyé. A felbontó okok között

van az őrültség ís, mi eddíg nem szolgált a válásra jogcímül.
Részletes és érdekes vita volt e kérdésben pro és contra.
A házassági kötelék érvénytelenítése és felbontása körüli eljá-
rás lényeges változáson ment keresztül. E változások közül
legfontosabb a harmadik biróság szervezése. Meg volt ez eddig
is: a főtanács. De ennek tagjai száma nincs meghatározva,
nem is ismerik sem a törvényt, sem a perrendtartást és nem
csináltak egyebet, csak szavaztak. Megtörténhetett az is, hogy
olyan ügyhöz szólott hozzá egy tanácsos, melyben az alsó
biróságoknál már döntőleg befolyt, vagy épen képviselője volt
a felebbező félnek. Jövőben a főtanács a főgondnok elnöklete
alatt 9 tagból (fele egyházi, fele világi) álló bizottságo t választ
egy évre harmadfokú birósÉlgnak. Az 1881. évi perrendtartás
úgy módositlatott, hogy az áttett pereknél is mindig megidéz-
tetik az alperes s ez csak akkor mellőztetik, .. midőn az egyik
fél a házassági kötelékből kioldatván, a másik fél, aki esetleg
tán később tért át az unitárius vallásra, a felbontó ítéletnek
a már lejár! per iratai alapján leendő kimondásáért folyamodik
egyházunk papi székeihez. Ezzel oly formát nyert perrendtar-
tásunk, mely ellen többé nemcsak a szoros jog, de a méltá-
nyosság szempontjából sem lehet kifogást emelni". A perújítás
egészen töröltetett, a felebbezés azonban kiszélesbíttetett. Az
1881. évi törvény szerint felebbezni csak akkor lehetett, ha
az első és másod biróság itélete ellentétes volt. Olyan végzé·
sek ellen, melyekkel a főpapí szék az alpapi szék eljárását
részben vagy egészben megsemmisítette, felebbezésnek nem
volt helye. A felebbezési perek legnagyobb része ilyen volt.
A főtanács az ilyeneket egyszerüen elutasította s ezzel a kér-
dést inkább megkerülte, mint megoldotta. A püspök ez ügy
feletti elmélkedését azzal zárja, hogy az eredménnyel meg
van elégedve. De bizonyos, hogy .. semmi több bajt és kelle-
metlenséget püspöksége alatt nem okozott, mint ez az ügy".
Megnyugtatja az, hogy küzdelme nem volt hiábavaló. S ha
tán legjobb barátaíval jött miatta néha összeütközésbe, vannak,
akik irányelveit osztják s az elért sikert méltányolni tudják.
A polgári házassági törvény életbeléptetésekor a vonat-
kozó országos vallási törvények ezek voltak: " Erdélyben
a bevett vallások jogegyenlőségét 1568 óta törvények biztosí-
tották. A vallások közötti teljes viszonosságot az 1791. évi
törvény újból elismerte. Az 1848. évi erdélyi 9. t.-c. sze-
rint a törvényesen bevett minden vallásfelekezetek nemzet-
különbség nélkül teljes és tökéletes jogegyenlöségge! bírnak,
mind vallásgyakorlási mód, mind vegyes házassági viszonyok,

Fekete Gábor : A vegyes házasságok és X. Pius pápa dekréluma.

st
K. M.. 1908. 18 - 196. l.
 155

mind politikai igények tekintetében. A térítési izgatások és val·

lásbeli versengést előidéző tények mint büntettek fenyítendők.
A vegyes házasságból született gyermekek vallása tekintetében
az az elv állott fenn, hogy azok nemük szerint követik szül j ik
vallását. · S az 1791. é, i 57. t.-c. szerint ettől eltérően megálla-
podni a szülőknek sem lehetett.
Magyarországon a helyzet ez volt: Az 1790/91. évi 26.
t.-c. 15. §-a szerint vegyes házasságok csak kath. lelkész előtt
köthetők. Ha az apa katholikus, akkor az összes gyermekek,
ha az anya katholikus, akkor a leányok katholikusok. Az 1844.
évi 3. t ·c. szerint a protestáns lelkész állal kötött vegyes házas·
• ságok törvényesek. Az 1848. évi 7. t.-c. kimondta az uniót és
Magyarország elfogadta Erdély mindama külön törvényeit, melyek
a szabadságnak és jogegyenlőségnek kedvezők. A 20. t.-c. I.
§·a az unitárius vallást törvényesen bevett vallásnak nyilvání-
totta s a 2. §. e hazában bevett minden felekezetekre nézve
különbség nélkül tökéletes egyenlőséget és viszonosságot álla-
pított meg. Az alkotmány helyreállítá~a után az unió újból
törvénybe iktattatott s a bevett vallások jogegyenlősége meg-
erősíttetett. Az 1868. évi 53. t.-c. kimondja, hogy vegyes há-
zasságok bármely féllelkésze előtt érvényesen köthetők s a
gyermekek nemük szerint követik szülőik vallását. Az áttértnek
minden cselekvénye azon egyház tanai szerint ítélendő meg,
melybe áttért s az elhagyott egyház elvei rá nézve nem köte-
lezők. A polgári házasságról szóló törvényjavaslatot 1893 dec.
2-án terjesztették az országgyűlés elé. Az 1894. évi 31. L-c.
címe alatt 1:95 okt. I-én lépett életbe. Eszerint a házasság
szerződés, melyet polgári tisztviselő elő II kell megkötni s oly
kötés, mely nem polgári tisztviselő előtt történt, nem tekinteti k
ház8seágnak. A törvény tehát a házassági jogot a felekezetek
erre vonatkozó felfogására való tekintet nélkül kötelezőleg
szabályozta, de a felek vallási kötelességeit nem érintette. A
felek bármelyik fél lelkészéhez folyamodhatnak az egyházak
szertartása szerinti közreműködésér!. sőt mindkét féléhez is.
A gyermekek vallására nézve az eddigi törvényes intézkedé-
sekkel szemben azt az engedményt tette, hogy a házasulandók
közokiratban megegyezhetnek a házasság megkötése előtt, hogy
a gyermekek vagy az apa, vagy az anya vallását kövessék.
Ilyen megegyezés hiányában nemük szerint követik szülőik
vallását. A születések, házasságok és halálesetek állami köz-
hitelű nyilvántartására csak az állami anyakönyvek szolgálnak.
Az összes protestáns felekezetek örömmel üdvözölték,
csak a r. kath. egyház nem fogadta kedvezően. A törvény a
papi áldást a házasság megkötése után nem rendeli. Ez a pont
adott némi aggodalomra okot, hogy vajjon a hívők igénybe-
veszik· e s a hitbuzgóság és vallásosság nem fog-e csökkenni.
A törvény alapelvei az 1889·ben megalkotott házassági jogunk
 156

elveivel nagy részben egyeznek. De van egy pontja. mely nem

haladásI. hanem a protestáns alapelvekkel szemben visszaesést
jelent. S ez az. hogy a házasság fel nem bontható. csak az
egyik házasfél vétkessége alapján. A felbontó okok közül
hiányzik az engesztelhetetlen gyűlölet. a magtalanság eszköz-
lése és az őrültség. Sőt a házasságtörés is csak burkoltan van
benne. Schlauch nagyváradi püspök memorandumot nyujtott
be a javaslat ellen. melyben az erdélyi protestánsok s külö-
nösen az unitáriusok ellen kifakad. mint akik részben okozói
voltunk " törvényjavaslatnak : .Divatbajött törvénytelen eljárás
és az unitáriusok minden józan jogi felfogást megszégyenílő
házasságbontó könnyűsége". Mire a K. M. megjegyzi. hogy a
mi 1889. évi törvényünket a jogi szaklapok örömmel üdvözöl-
ték. melynek alapelvei a magyar jogtudománynak és törvény-
hozásnak nem szégyenére. hanem díszére váltak. A püspök
1893. évi jelentésében az egyházpolitikai kérdésekről (állami
anyakönyvvezetés. izraeHa vallás recepciója és a vallás szabad
gyakorlata) megemlékezvén azt mondja. hogy az egyházak
helyzetét lényegesen módosítani fogják. Előnyünkre fog válni
a polgári házasság annyiban. hogy csak a maguk hivatásának
megfelelő térre lesznek szorítva. ami nagyobb buzgalmat. mé-
lyebb hitéletet. a papság részéről fokozollabb apostoli szellemet
fog igényelni. De másfelől a papságnak amúgy is csekély
jövedelme apadni fog. amit részben a buzgóságnak és áldozat-
készségnek kell kipótolni. Az 1894. évi főtanácsot megnyitó
beszédjében rámutat arra. hogy e kérdések már két év óta
izgalomban tartják hazánkat. S épen azok az elvek szenvedtek
vereséget. melyek leginkább magukon viselik a szabadelvűség
bélyegét. A házasság polgári megkötéséhez a szabadelvűségnek
édeskevés köze van. De hogy a lelkiismeret a hit és vallásos
meggyőződésben minden kényszer és erőszak alól fölszaba-
díllassék. az a szabadelvűségnek olyan követelménye ... mely-
nek megtagadása az ember természetes jogának megtagadásá-
val egyenlő". A vitákban felemelők voltak ránk nézve azok a
nyilatkozatok. melyeket ennek érdekében tettek. ..Nekem úgy
tetszik. hogy most még bátrabban hivatkozhatunk vallásunk
érdekében kiállott annyi küzdelmünkre s némi önérzettel mond-
hatjuk el. hogy ime. a mi kigúnyolt. üldözőtt s eretnekeknek
bélyegzett hitelődeink már 300 évvel ezelőtt azt az álláspontot
foglalták el s le napjainkig mi is arra az álláspontra helyez-
kedtünk a lelkiismeret szabadsága kérdésében. amelyért ma
tapsot és koszorút nyernek a nemes harcosok . Csak igaz marad
a nagy német költő mondása. hogy a világtörténelem a világ
ilélőbírája. " A törvény hatása tekintetében az az aggodalma.
hogy lazulni fog a hivek és lelkész közötti viszony és talán
csekélyebb jelentőségű vé válik a lelkészi hivatás az állam és
nép előtt. A gyermekek vallását szabályozó törvény ismét a
 157

reversáHsok korszakát nyithatja meg. mert megengedi. hogy a

jegyesek egyezkedjenek. Csak abban van valami megnyugtató,
hogy az egyezkedés nem kötelező. A lelkészi jövedelem apa-
dására nézve az a reménye. hogy a kormány emelni fogja az
államsegély t, nem kárpótlásul a jövedelemcsökkenésért. hanem
az 1848. 20. t.-c. szellemében, mely kilátásba helyezte a lel-
készek állami javadalmazását.
Az unitárius közvélemény örvendett a szabadelvűség
győzelmének, habár látta a nagy anyagi vesztesége!. És külö-
nösen üdvözölte azt az intézkedését. mellyel a lelkiismeret
szabadságát korlátlanul elismerte. hogy bárki lehet felekezeten
kívülálló is. Nem tartott attól, hogy unitáriusok fogják szapo-
rítani ezek számát, mert az unitárizmus kebelében a legkülön-
bözőbb nézetek megférhetnek. Az 18g6. évi főtanácsra meg·
nyugvással jelenti, hogy az egyházpolitikai törvények életbe-
léptetése legkisebb zavart, vagy hiányt sem okozott. A java-
dalom megrövidül ugyan, de a nép egyházi szelleme idővel
erősödvén, nem fog díjtalan szolgálatot kívánni papjától.
Már-már lecsendesedtek a törvény által keltett hullámok.
midőn X. Pius pápa kiadta a Ne temere kezdetű dekrétumát,
mely az országos törvénytől következőkben tér el:
I. Az eljegyzést csak akkor ismeri el érvényesnek. ha a
lelkész vagy két tanu előtt írásbeli szerződéssel köttetett. A tör-
vény ezt nem kivánja s az eljegyzésre is a szerződés általános
szabályait alkalmazza.
2. Érvényesnek csak a kath. plebános előtt kötött házas-
ságot ismeri el.
3. Vegyes házasságoknál is a polgárilag megkötött házas-
ságot érvénytelennek jelenti ki s érvényesnek csak olyan eset-
ben ismeri el. ha reversális és diszpenzáció mellett kath. pap
működött közre.
4. A kath. egyház elveit kötelezővé teszi olyan egyénekre
is. kik a kath. vallásból már más vallásra tértek.
Ezek a rendelkezések, ha érvénybe lépnének, sértenék a
többi bevett vallásfelekezetek egyenjogúságát s ellentétben álla·
nának az országos törvényekkel. Az egyes hitfelekezetek nem
tehetnek olyan rendelkezéseket, melyek a többi bevett vallások
egyenjogúságát érintik.
A püspök az 1908. évi főtanácsot megnyító beszédében
(K. M. 1908. 321. 1.) foglalkozik e dekrétummal, amely nagyon
mélyen belevág egyházunk s általában a protestáns egyházak
lelki életébe s országos törvény által biztosított jogviszonyaiba.
Hiába próbáljuk szépíteni a szót, - mondja, - mert ez a
dekrétum ágyasságnak tartja az olyan házasságot és törvény-
telennek az abból született gyermekeket, amely nem r. kath.
plebánus előtt köttetett. Még hallani is megbotránkoztató és
fel háboritó ez I Azt mondják. hogy a dekrétumnak nincs semmi-
 158

féle jogi hatálya az országos törvény szerint megkötqtt házas-

ságra_ Törvényes az, bármit tartson is arról a pápa. Ugy érvei-
nek mellette, hogy az tisztán a r. kath. egyház belügye, amely
reánk, más vallásúakra, nem tartozik. Hiszen ha úgy lenne I
De vannak s lesznek ezután is vegyes házasságok r. katholiku-
sokkai is. Ha tehát a pápa az ilyen házasságot ágyasságnak
s a gyermekeket törvényteleneknek jelenti ki, ha a házasság
nem kath. pap előtt köttetett, ezzel a más vallású férj, vagy
nő házasságkötése s gyermekeik törvényessége felett is itélkezik.
Lehet e joga a pápának a törvényesen megállapilott jogrendhez
még egy feltételt kötni s kiterjesztheti.e azt egy más egyház
híveire? Nem sérelem-e, ha egy plebánus azt mondja róluk,
hogy házasságuk nem tisztességes házasság s gyermekeik nem
törvényesek ? Meg van győződve, hogy nincs az a törvényszék,
mely ha jogorvoslatot keresnek, elégtételt ne ,szolgáltatna nekik.
A dekrétumot a hitre tartozó dolognak tekinteni "a legnagyobb
tévedés". Nincs más célja, mint a házasulandókat a plebánusok
karjaiba kergetni s ezzel a reversálisokat biztosítani. Be nem
vallott, de szemmel látható intenciója és sértő éle ez. Eddig
csak megoszt azt unk valahogy a vegyes házasságokon, de a
reversálisokat törvényesilő szerencsétlen törvény óta, ami szin-
tén a katholikusoknak kivánságára hozatott, jóval többet vesz-
tettünk, mint amennyit esetleg egy-egy reversálissal nyertünk.
S ha e dekrétum nak érvényt szereznek, akkor az a kis fele-
kezetközi béke és egyetértés is, amit most élvezünk, még na-
gyobb próbának lesz kitéve, sok ezer házastársnak lelki nyu-
galma feldúlva, zilált hazai viszonyaink még ziláltabbá téve s
az egyház és papság ellen szövetkezőknek és támadóknak egy
újabb s erős fegyver kezükbe adva.
. Ez indilolta az E. K. Tanácsot, hogya főtanács elé javas-
latot terjesszen : fejezze ki megűtközés é t és felháborodását a
mélyen sértő pápai írat felelt s kérje a kormányt, hogy minden
erej ével és tekintélyével igyekezzék megakadályozni érvénye-
síIésél. Az esperesek és papok utasillassanak, hogy ismertessék
meg híveikkel a dekrétumot, az országos házassági törvényt,
hogy ne rellentse meg őket az, hogy házasságuk, ha a polgári
anyakönyvvezető előtt történt, nem törvényes, reversálist ne
adjanak, sőt jegyeseikkel előre egyezzenek meg, hogy csakis
saját lelkészük szolgálatát veszik igénybe. A főtanács az elő­
terjesztést elfogadta s felírt a képviselőházhoz 8. utasítsa a
kormányt, hogyha a hazafias r. kath. papság közbelépése ered-
ményre nem vezetne, a jus placeti regii igénybevételével is a
sérelmes pápai dekrétum kihírdetése és alkalmazása megaka-
dályoztassék. Antal Gábor ref. püspök a főrendiházban a Ne
temere-ről azt mandolta, hogy az ország egész tekintélyét mélyen

85 A feliralol \. K. M. 190B. 337- 341, \.

 159

sértő. Elképzelni is felháboritó. - úgymond - hogy egy tör-

vényes házasságban élő nőnek gyontatója azt mondhassa. hogy
konkubinátus ban él s a gyermeknek. hogy törvénytelen ágyból
származott. Valóságos meggyalázás éri e réven aházasfeleket.
S mi következik abból. ha az állam és az egyház álláspontja
igy összezavarodik 7 A katholikus püspöki kar. az általános
felzúdulás láttára. a pápá! a dekretum visszavonására kérte.
Erre a szentszék azokat a vegyes házasságokat. melyek a Ne
temere kibocsátása óta e CÍmen egyházilag érvénytelenül köt-
tettek. érvényeseknek nyilvánította. A püspöki kar aztán sza-
bályzatot készített, amely szerint házasságkötés bármely for-
mában lehetséges, ha vegyes párok csak az állami anyakönyv-
vezető előt! kötötték meg. Ez azt jelenti. hogy vegyes párok
maradjanak csupán az állami kötés mellett, semhogy protes-
táns lelkésszel áldassák meg házasságukat. A püspöki utasítás
pedig felhívja a papokat, hogy amennyire csak lehet, hiveiket
a vegyes házasságoktól tartsák vissza s minden módon azon
legyenek, hogy mindkétnemű gyermekek a katholikus vallás-
ban neveltessenek. Azokat pedig, akik gyermekeiket nem
neveltetik a katholikus vallásban, bűnbocsánatban nem
részesítik. A püspök az 1909. évi főtanácsot megnyító beszé-
dében, mint egy fejünk felől tovatünt sötét felhőről emlékszik
meg a dekretumról. "amely pusztító villámokat rejleIt magában,
de szerencsére elvonult anélkül, hogy viharban tör! volna ki."
Tiszteletlel adózik a főpapságnak, melynek nagy segítségére
volt az az általános felháborodás, mely a dekrétum iránt
országszerte nyilvánult. De nincs vége a veszedelemnek, mert
az engedmény nem visszavonás, csak a dolog megkerülése.
Már az engedmény is sérelmes, hiszen egy országos törvényhez
nem kell engedmény. De még megdöbbentőbb a papság szá·
mára kiad olt utasítás: Semmi fáradságot nem sajnálva arra
törekedjetek, hogy eszélyességtekkel és leleményességtekkel az
ily eltévedt juhokat jobb meggyőződésre vezessétek. Ha az
ilyen katholikusok bűneiket meg nem bánnák, .. kétségtelenűl
méltatlanná teszik magukat a feloldozásra ". Es azt mondja :
"Hát az egy kicsit talán mégis sok I Hiszen ez az instrukció
még több veszélyt rejt magában, mint amennyit a Ne temere
rejtett. Hát a r. kath egyház a reversálissal sem éri be 7
S akik reversálist nem adnak. még bűnbocsánatban sem része-
síti, ha gyermekeiket az országos törvény kijátszásával is a
kath. vallásban nem neveltetik 7"
Még a Borromeus-enciklikár61 kell megemlékeznünk, mely
az egész protestáns világot megbotránkoztatta. Erről a püspök
az 19\0. évi főtanácsot megnyitó beszédében (K. M. 1910.
340-342. I.) ezeket mondta : A pápa ebben az enciklikában
a reformációt nemcsak tévelygésnek nevezi, ha nem a hit és
erkölcs perversitásának s a reformátorokat gőgös és lázadó,
160

alantiáró érzelmű embereknek, akiknek hasuk volt az istenük.

Ahonnan a béke és szeretet szavát várná az ember, onnan
ilyen felháboritó itéletet hallani, ez több annál, hogy a legna-
gyobb türelem mellett is minden szó nélkül hagyhassuk s leg-
alább vissza ne utasitsuk. Mert ebben egy szemernyi igazság
sincs. Hiszen épen a katholikus egyház romlottsága és vissza-
élései s papjai egy részének erkölcstelensége hozta létre a
reformációt. S ma is a protestáns államokban tisztultabbak az
erkölcsök s magasabban áll a míveltség. A legnagyobb rossz-
hiszeműség diktálta e szavakat, melyek többet árthatnak a
katholikusoknak, mint a protestánsoknak s ilyen enciklikákkal
csak eleven szenet gyüjt a maga feje felett. De alkalmas a
felekezetközi béke megzavarására s azért ajánlja a főta­
nácsnak, hogy sajnálatát s egyben megbotránkozását fejezze
ki, a reformációra és reformátorokra szórt vádakat utasitsa
vissza. De ne keressünk más· jogorvoslatot, mint amit a
történelem nyuj! s a protestántizmusnak az elfogulatlan
közvélemény megad. Majláth püspök 1910. november 17-én
a r. kath. státus gyülésen foglalkozott az enciklikával s azt a
nézetét fejezte ki, hogy az a felháborodás, melyet az enciklika
történelmi vonatkozásai a protestánsoknál keltettek, onnan
ered, hogy a levelet nem olvasták el figyelmesen s akik 01-
vasták, annak célzatát félreértették. Ezért hiteles magyar szö-
vegét megküldte a protestánsoknak. A gyulafehérvári Közmí-
velódés több számában védelmébe vette az enciklikát s meg-
állapította, hogy az a fordítás, melyet a pápaság ellenségei a
megjelenés után azonnal közzétettek, részint hamis, részint
ferditett volt. .300 év előtti időket és személyeket tárgyal s ha
gőgös és lázadó emberekről beszél, akik az egyház tanait,
alkotmányát és fegyelmét felforgatni törekedtek s ezzel az új
idők forradalmi áramlatát mint egy előkészitették, azon korbeli
katholikusokat ítéli el".

12. FEJEZET,

Új egyházközségek alakulása.
a) Erdély ben.
Ferencz József idejében sok új egyházközség alakult s
főként városokban. E tekintetben a sort Székelyudvarhely nyitja
meg 1872-ben, ahol főleg Daniel Gábor udvarhelymegyei fő­
ispán buzgólkodása folytán megalakul! a leányeklézsia. Az
1871. évi főtanácson a miklósvárköri közgyűlés előterjeszti,
hogy Moldovába. Romániába, Brassóba. Sepsiszentgyörgyre,
Udvarhelyre szüntelen hitroko naink telepednek le, Fintaházán