Dr.

Palágyi Jolanda

Kézreflexológia
Kézikönyv gyógyítóknak és öngyógyítóknak

4. kiadás
Tartalom

A szerző előszava / 5

A reflexterápia alapjai / 7
A homeosztázis / 7
Mi a reflexterápia? / 8
A láb és a kéz reflexzónái / 9
Reflexzónák más testrészeken / 12
Mi a reflexzóna-masszázs? / 14
Vannak-e mellékhatások? / 16
Milyen életkorban alkalmazható a terápia? / 17
Mikor jelentkezik a kezelés hatása? / 17
Mikor nem ajánlott a gyógymód alkalmazása? / 18
Tanácsok a diagnózishoz / 19
A láb külső jegyei / 19
A reflexzónák vizsgálata / 22
Kiegészítő diagnosztikai eljárások / 26
Tüneti és oksági zónák / 29
A kezelés körülményeiről / 30
A masszázs időtartama / 32
Mivel masszírozzunk? / 33
Lábat vagy kezet? / 33
A kezelések gyakorisága / 34
Mlyen tényezők befolyásolják a kezelés hatásosságát? /
A gyógyszerek és a reflexológia / 35
Szervezetünk működése / 37
A vérkeringés szervei és betegségei / 37
A nyirokkeringés szervei és betegségei / 44
A légzőszervek és betegségeik / 46
Az emésztőszervek és betegségeik / 53
A vizeletkiválasztás szervei és betegségei / 60
A női nemi szervek és betegségeik / 64
A változás kora (klimax) / 67
 A férfi nemi szervek és betegségeik / 68
A prosztatatúltengés / 70
A férfiklimax / 70
Az anyagcsere és betegségei / 71
A belső elválasztású mirigyek és betegségeik / 75
Az idegrendszer és betegségei / 82
Az érzékszervek és betegségeik / 91
A szem / 91
A fül / 94
A bőr / 95
A mozgásszervek és betegségeik / 98
Egyéb gyakori betegségek, panaszok / 108
A fejfájás / 108
A fertőzés / 112
A fájdalom / 114
Az allergia / 115
Az alvászavarok / 117
A frontérzékenység / 119
Hogyan kezeljük a kézen az egyes betegségeket, panaszokat? / 123
Esetismertetések / 133
Levelek a szerzőhöz / 146
A gyógyulás feltételei / 159
A holisztikus szemlélet / 159
A pozitív gondolatok / 160
Az életenergia - az aura / 162
Az életenergia természete / 162
Hogyan nyeri az emberi szervezet az energiát? / 163
Az aura / 168
A bioritmus / 171
Ajánlott irodalom / 177
A szerző előszava

K ö s z ö n e t e t s z e r e t n é k m o n d a n i m i n d e n egyes tisztelt olva­

s ó m n a k , aki 1988-ban megjelent „ G y ó g y í t ó z ó n á k - Talp- és
tenyérmasszázs" című könyvemet megvásárolta. Önöknek
k ö s z ö n h e t e m , h o g y ez a kis k ö n y v n é g y k i a d á s b a n , t ö b b
u t á n n y o m á s s a l k ö z e l 1 6 0 0 0 0 p é l d á n y b a n elfogyott.
N a g y r a é r t é k e l e m azt a t á m o g a t á s u k a t is, a m e l y e t h o z z á m
írt s o k száz l e v e l ü k k e l nyújtottak. E z e k b e n b e s z á m o l t a k
azokról a z e r e d m é n y e k r ő l , m e l y e k e t k ö n y v e m segítségével
b e t e g s é g e i k k e z e l é s é b e n elértek. S. J.-né l e v e l é b ő l idézek:
„ M á r h á r o m é v e h a s z n á l o m az Ön G y ó g y í t ó z ó n á k - T a l p és
t e n y é r m a s s z á z s c í m ű könyvét. A z ó t a ritkán j á r o k o r v o s h o z .
N a g y o n ö r ü l ö k neki, h o g y t u d o k m a g a m o n segíteni. E n n e k a
k e z e l é s n e k a hatására é v e k óta m e g l e v ő 3 v e s e k ö v e m kiürült.
Előtte n e m g y ő z t e m o r v o s h o z járni, v e s e g ö r c s kínozott, szed­
t e m a s o k gyógyszert, de a p a n a s z a i m n e m s z ű n t e k m e g . A
nyakcsigolyától a farkcsontig a g e r i n c e m is el v a n m e s z e s e d ­
ve. E n n e k a g y ó g y m ó d n a k a h a t á s á r a e n y h ü l t e k a fájdalma­
im, e l m ú l t a s z é d ü l é s e m is. Fiatal k o r o m óta - m o s t m á r 30
éve - á l l a n d ó a n erős g ö r c s ö k k e l j á r t a m e n s t r u á c i ó m . T a n á ­
csai alapján m e g t u d t a m s z a b a d u l n i ettől a p a n a s z o m t ó l is.
N a g y o n hálás v a g y o k ezért a könyvért."
K ö s z ö n e t e m fejezem ki m i n d a z o k n a k is, a k i k b i z a l m u k k a l
megtiszteltek és p a n a s z a i k k a l h o z z á m fordultak.
K ö n y v e m külföldre is eljutott. S z á m o s b e t e g és e gyógy­
m ó d d a l foglalkozó s z a k e m b e r is m e g k e r e s e t t . N a g y o n örül­
t e m S. P. Izraelben m ű k ö d ő reflexológus levelének, m e l y b e n
ezt írja: „ S z e r e t n é m m e g k ö s z ö n n i Ö n n e k nyílt és készséges
tanítását, m e l y e t k ö n y v é b e n nyújt. A s z a k k ö n y v e k n e m látják
el az e m b e r t ilyen részletes t a n á c s o k k a l . N a g y o n s o k a t tanul­
h a t t a m a z Ö n k ö n y v é b ő l . V é l e m é n y e m szerint a z E u r ó p á b a n
kiadott ilyen témájú k ö n y v e k legjobbját t a l á l t a m m e g az Ön
k ö n y v é b e n . " Az E g y e s ü l t Á l l a m o k b ó l keresett fel levelével
M . T . reflexológus. E b b ő l idézek: „ N a g y é r d e k l ő d é s s e l olvas-

5
t a m az Ön könyvét, m e l y e t egy m a g y a r o r s z á g i b a r á t o m kül­
dött ajándékba. A l a p o s a n á t t a n u l m á n y o z t a m , és szinte hihe­
t e t l e n n e k találom, h o g y m e n n y i h a s z n o s információt, útmu­
tatást tudott belesűríteni 86 oldalba. Én hosszú é v e k óta mű­
k ö d ö m , m i n t reflexológus, m é g i s o k u l t a m é s g a z d a g o d t a m
j ó n é h á n y tanácsával."
Szil P é t e r S v é d o r s z á g b a n m ű k ö d ő természetgyógyász, a
M a g y a r o r s z á g o n m a s s z á z s t é m a k ö r b e n 1991-ig megjelent
k ö n y v e k e t értékeli, bírálja. E b b ő l idézek: „Palágyi Jolanda
i m m á r t ö b b kiadást m e g é r t „ G y ó g y í t ó zónák"-ja egyike volt
a z o k n a k a m ű v e k n e k , a m e l y e k m e g n y i t o t t á k a terápiás érin­
tés k ü l ö n b ö z ő formáit taglaló k ö n y v e k sorát Magyarorszá­
gon. M i n d e n e s e t r e az egyetlen, a m e l y az ismertetett könyvek
közül eleve m a g y a r u l íródott... Ez a könyv igen áttekinthe­
tően és k ö n n y e n hozzáférhetően mutatja be a módszert."
M i n d e z arra indított, h o g y tíz év alatt, eddig több mint
3000 b e t e g e n szerzett tapasztalataim alapján megírjam ezt az
újabb könyvet, m e l y a b e t e g s é g e k k e z e l é s é h e z a kéz reflexzó­
náit a l k a l m a z z a . E z e k j o b b a n hozzáférhetők, mint a lábzónák
és a b e t e g b á r m i k o r , b á r h o l végezheti az öngyógyító masz-
százst. T ö b b m i n t ötven féle panasz, b e t e g s é g gyógyítására
a d o k k ö n y v e m b e n útmutatást. A reflexzónák kezelésén kívül
b e é p í t e t t e m k ö n y v e m b e olyan ismereteket is, melyeket az
Ö n ö k s z á m á r a érdekesnek, fontosnak tartottam.
Ú g y szerkesztettem m e g ezt a könyvet, hogy az is tudja
alkalmazni a gyógymódot, aki előbbi könyvemet n e m olvasta.
Ez az ö n g y ó g y í t ó m ó d s z e r egyfelől segíthet a betegségtü­
n e t e k k e l v a l ó k ü z d e l e m b e n , másfelől megszabadítja a bete­
get a baj r e n d s z e r e s kiújulásától. A b e t e g s é g e k megelőzésé­
b e n is fontos szerepe lehet.
Ez a könyv természetesen nem helyettesíti az orvosi kezelést, de
annak hasznos kiegészítője és támasza lehet.

B u d a p e s t , 1996. s z e p t e m b e r
Palágyi Jolanda dr.

6
A reflexterápia alapjai

A homeosztázis

Az emberi szervezetnek saját beépített g y ó g y í t ó m e c h a n i z ­

m u s a i vannak. Ezért a seb b e h e g e d , a törött c s o n t összeforr,
és a legtöbb h e v e n y b e t e g s é g m e g g y ó g y u l h a t a k k o r is, ha
n e m a v a t k o z u n k be a gyógyulási folyamatba. A szervezetnek
az egyensúlyi állapot helyreállítására, a gyógyulásra való törekvését
homeosztázisnak szokták nevezni.
A h o m e o s z t á z i s állandó m ű k ö d é s b e n van. A szervezet
m i n d e n tevékenysége, a b e l s ő és külső k ö r n y e z e t m i n d e n
változása beindítja a k i e g y e n s ú l y o z ó m e c h a n i z m u s o k m ű k ö ­
dését. A szervezet h e v e n y kitörései, kiürítő erőfeszítései,
a m i l y e n e k a nátha, a kiütések, a h a s m e n é s stb. s o k e s e t b e n
olyan h o m e o s z t a t i k u s m ű k ö d é s e k , a m e l y e k a m é r g e z ő salak­
anyagoktól kívánják megtisztítani a szervezetet.
A hagyományos gyógymódok a betegség megnyilvánulá­
sait gyakran c s a k elfojtják. Az e könyvben ismertetett gyógymó­
dok célja és hatása magának a betegségnek, s nem csupán szimptó-
máinak megszüntetése azáltal, hogy a szervezet saját gyógyító
mechanizmusainak működését segítik elő.
I l y e n g y ó g y m ó d o k a r e f l e x h a t á s o k o n a l a p u l ó reflexterá­
piák.
Mi a reflexterápia?

T ö b b e z e r éve ismert, h o g y testünkön több száz aktív pont és

aktív zóna található. Az elnevezés arra utal, h o g y e z e k ingerlé­
sekor - n y o m á s , tűszúrás, masszírozás - az ingerre reflex,
visszahatás keletkezik a hozzá tartozó szervben, testrészben. Ezt a
j e l e n s é g e t é v e z r e d e k óta gyógyításra alkalmazzák. Az ilyen
g y ó g y m ó d o t reflexterápiának n e v e z z ü k .
Az aktív zónák, p o n t o k általában igen távol h e l y e z k e d n e k
el az illető szervtől.
Ez a távolhatás az alapja az a k u p u n k t ú r á s kezelésnek, a
fülcimpaterápiának, az íriszdiagnosztikának és a talp- és te­
n y é r z ó n a - m a s s z á z s n a k . M i n é l p o n t o s a b b a n és szervspecifi-
k u s a b b a n ingereljük a megfelelő reflexzónát (pontot), annál
kifejezetebb lesz e n n e k a hatása az illető szervre.
A reflexterápiás kezelések gyógyító hatása azon a felismerésen
alapul, hogy a reflexzónák, reflexpontok energiapályák révén köl­
csönhatásban állnak a szervezet különböző részeivel. Ez lehetővé
teszi, h o g y az energiaegyensúlyt helyreállítsuk, az energiaá­
r a m l á s i akadályt elhárítsuk és az energiát a megfelelő helyre
irányítsuk.
I s m e r e t e s az a t é n y is, h o g y a lábon több mint 70 000
i d e g v é g z ő d é s van. E z e k n e k az ingerlésével a v e l ü k kapcso­
l a t b a n álló szervekre hatást t u d u n k gyakorolni. W a l t e r Fro-
n e b e r g n é m e t i d e g g y ó g y á s z n a k a n y o l c v a n a s években sike­
rült k i m u t a t n i a a lábreflexzónák és az idegrendszer közötti
kapcsolatot.
A h a g y o m á n y o s o r v o s t u d o m á n y is ismer, és a gyógyítás­
b a n fel is használ s z á m o s reflexjelenséget. A Haed-zónák a
g e r i n c v e l ő által b e i d e g z e t t belső szerveinkhez (gyomor, szív,
v e s e stb.) tartozó bőrfelületek (ún. d e r m a t ó m á k ) . Ha ilyen

8
szervünk megbetegszik, a hozzátartozó bőrfelület érzé­
k e n n y é válik. Pl. epehólyag-betegség esetén a j o b b váll b ő r é n
erős fájdalom jelentkezik.
Reflexhatás az alapja a g y ó g y í t á s n a k akkor, a m i k o r az
orvos a kórosan szapora s z í v m ű k ö d é s lassítása céljából a
szemgolyót v a g y a nyaki verőértájékot m e g n y o m j a , v a g y a
nyelvet m e g h ú z z a . A l a i k u s o k n a k e z e k furcsán hangzó, de
orvosilag ismert reflexjelenségek, a m e l y e k idegpályája a-
natómiailag k i m u t a t o t t (Dr. O r m o s ) .

A láb és a kéz reflexzónái

A két lábfej e g y m á s m e l l é téve e g é s z szervezetünk tükörképének

felel meg. Ha t a n u l m á n y o z z u k az 1. ábrát ez érthetővé válik
s z á m u n k r a . A fejünkön (fejünkben) lévő s z e r v e k (pl. az agy,
a szem, a fül, az orr) z ó n á i t a lábujjakon találjuk m e g . A
mellkasi szervek (pl. tüdő) z ó n á i is m e g f e l e l n e k a n a t ó m i a i
elhelyezkedésüknek. A derékvonaltól lefelé p e d i g a hasüreg­
b e n található szervek (a belek, az ivarszervek, a vese, a
húgyvezeték, a hólyag) z ó n á i találhatók, é p p e n olyan elren­
dezésben, m i n t a szervezetben. A két lábfej b e l s ő oldalán,
m e l y a test k ö z é p v o n a l á n a k felel meg, a g e r i n c o s z l o p zónája
húzódik. E z e k tehát a n a t ó m i a i e l h e l y e z k e d é s ű z ó n á k .
A szerveknek ez a t ü k ö r k é p e a lábon azt is m e g k ö n n y í t i
számunkra, h o g y a reflexzónák helyét megtaláljuk és megje­
gyezzük. H i s z e n ha pl. a s z e m zónáját keressük, c s a k arra kell
gondolnunk, h o g y az a fej m e l y részén található, ebből m á r i s
tudjuk, h o g y a k ö z é p s ő lábujjaknál találjuk m e g .
A lábfejen rajta v a n a fej és a törzs, de n i n c s e n e k rajta a
v é g t a g o k zónái. A g y ó g y m ó d kutatói a z o n b a n felfedezték

9
azt, hogy a karnak, a k ö n y ö k n e k , a c o m b n a k és a t é r d n e k is
v a n n a k z ó n á i a lábfejen. Azt is megállapították, h o g y e g y e s
szerveknek (pl. a szívnek) n e m c s a k az a n a t ó m i a i l a g megfele­
lő helyen, h a n e m a lábfej e g y é b területén is v a n zónája. E z e ­
ket kiegészítő zónáknak n e v e z z ü k .
Fontos a gyógymód kutatóinak azon megállapítása, hogy a láb­
fejnek a kéz a tükörképe. Ezért a láb reflexzónáit a kézen is megta­
láljuk. A kéz még könnyebben hozzáférhető mint a láb, a zónák
kezelését bármikor, bárhol végezhetjük, a masszírozás nem kíván
erőfeszítést sem.

Ha t a n u l m á n y o z z u k a k é z z ó n á k ábráit ( 9 - 2 7 . ábra), látjuk,

hogy az ujjakon a fejzónák, alatta a m e l l k a s i szervek zónái,
majd a m e d e n c é b e n levő s z e r v e k zónái k ö v e t k e z n e k .
N e m c s a k a lábfej és a kéz, h a n e m az egész láb és és az egész
kar tükörképe egymásnak. A b o k á n a k megfelel a csukló, a térd­
n e k a könyök, a vállnak a csípő. E n n e k az a gyakorlati hasz­
na, hogy n e m kell feltétlenül a fájó t e s t r é s z h e z h o z z á n y ú l n i ,
h a n e m a vele reflexkapcsolatban levő testrész zónáját is lehet
kezelni. (Pl. térdpanasz esetén a k ö n y ö k ö t m a s s z í r o z z u k . )

M e g k ö n n y í t i a z ó n a t é r k é p e k e n való eligazodásunkat, ha
figyelembe vesszük azt, hogy azoknak a szerveknek, amelyek
párosak (pl. a vese), v a g y m i n d k é t testfélben h e l y e z k e d n e k el
(pl. a belek) m i n d k é t k é z e n v a n zónája. A páratlan s z e r v e k
(pl. a máj, lép) zónái a z o n a k é z e n v a n n a k , a m e l y i k o l d a l o n a
szerv. (Tehát a májzóna a j o b b , a l é p z ó n a a b a l kézen.)

Egyes reflexzónák a k ü l ö n b ö z ő s z a k k ö n y v e k b e n n e m min­

dig ugyanott v a n n a k feltüntetve. E n n e k a z a z oka, h o g y
egyes s z e r v e k n e k több kiegészítő zónája is lehet (pl. szív). Az
általam m e g a d o t t z ó n á k e l h e l y e z k e d é s é t a saját gyakorlati
tapasztalataim igazolták. Csak olyan zónákat adok meg, melyek
hatásosságáról magam is meggyőződtem.

11
* Reflexzónák más testrészeken

A test t ü k ö r k é p e m e g j e l e n i k a l á b h o z és k é z h e z h a s o n l ó a n a
nyelven és az ajkakon is. (2., 3. ábra). E z e k e t i n k á b b diagnózis­
ra, m i n t kezelésre l e h e t a l k a l m a z n i .
V a l a m e n n y i s z e r v ü n k ö s s z e k ö t t e t é s b e n áll afüllell is. A fül
alakja fordított e m b r i ó r a e m l é k e z t e t . A reflexpontok is e n n e k

4. ábra. 1. vakbél; 2. vékonybél; 3.

gyomor; 4. tüdő; 5. légcső; 6. garat;
7. száj; 8. nyelőcső; 9. húgyhólyag;
10. vese; 11. hasnyálmirigy; 12.
máj; 13. lép; 14. agy; 15. hormonok;
16. here; 17. orr; 18. mellékvese;
19. rekeszizom; 20. végbélnyílás;
21. húgycső; 22. külső nemi szer­
vek; 23. méh, 24. lágyék; 25. epe-
hólyag; 26. boka; 27. csípő; 28. térd;
29. has; 30. kézujjak; 31. csukló; 32.
könyök; 33. válfcsúcs; 34. vállizület;
35. nyak; 36. tarkó; 37. alkar; 38.
nyelv; 39. felső fogsor; 40. alsó fog­
sor; 41. szem; 42. belső fül; 43.
3. ábra. mandula.

12
megfelelően h e l y e z k e d n e k el. P é l d á u l a fej szervei a fülcim-
p á n találhatók. A fülcimpa-terápia a fül aktív pontjainak
ingerlésével gyógyít (4. ábra)
A szivárványhártyán, az íriszen is megtalálhatók a szervek reflex­
pontjai (5. ábra). B e t e g s é g e k esetén jellegzetes elváltozások
j ö n n e k létre a szivárványhártyán. E z e n alapul az íriszdiag­
nosztika.

Mi a reflexzóna-masszázs?

A g y ó g y m ó d - „reflexológia", „talp- és tenyérmasszázs", „zóna­

terápia " n é v e n - ma m á r h a z á n k b a n is s o k a k által ismert és
alkalmazott, s a láb és kéz reflexzónáinak masszírozásán - nyomá­
sán alapul.
É n m a g a m a m e r i k a i t a n u l m á n y u t a m o n , egy clevelandi or­
vosprofesszor, D r . J . L e o n a r d s r é v é n i s m e r k e d t e m m e g e
g y ó g y m ó d d a l . D e eltökélt hívévé c s a k a k k o r váltam, miután
a l k a l m a z á s a r é v é n szinte m i n d e n k r ó n i k u s p a n a s z o m t ó l (hó-
lyaghurut, egyensúlyzavar, hőhullámok, fogínygyulladás,
r e u m á s p a n a s z o k , p a j z s m i r i g y t ú l m ű k ö d é s ) m e g t u d t a m sza­
badulni.
Ajánlom m i n d e n k i n e k , h o g y mielőtt m á s o k a t gyógyítana
ezzel az eljárással, e l ő b b saját m a g á n győződjék m e g a
g y ó g y m ó d hatásosságáról.
A g y a k o r l a t azt mutatja, h o g y a masszázsnak a következő
hatásai vannak:

• S e r k e n t i a vér- és nyirokkeringést, erősíti az i m m u n r e n d ­

szert.

14
• Elősegíti a s a l a k a n y a g o k kiválasztását, a s z e r v e z e t b ő l v a l ó
eltávolítását.

• Szabályozza a h o r m o n t e r m e l ő m i r i g y e k m ű k ö d é s é t .

• H a t az e n z i m e k m ű k ö d é s é r e is. (Pl. saját t a p a s z t a l a t o m

szerint májbetegség esetén b i z o n y o s e n z i m e k k ó r o s a n fo­
kozott aktivitása a m a s s z á z s hatására j e l e n t ő s e n csökkent.)

• Fájdalomcsillapító hatása is van. K í s é r l e t e k k e l kimutatták,

hogy az aktív p o n t o k o n inger hatására endorfin szabadul
fel, m e l y a morfinhoz h a s o n l ó vegyület.

• Sokan tapasztalják azt is, h o g y idegrendszeri feszültségük

oldódik, testi, lelki t e h e r b í r á s u k nő a g y ó g y m ó d hatására.
A kezelés gondolataikat, é r z e l m e i k e t is k e d v e z ő irányba
tereli.
Előbbi h a t á s o k lehetővé teszik, h o g y s ú l y o s b e t e g s é g e k -
(Bechterew-kór, sclerosis multiplex, P a r k i n s o n kór, mucovis­
cidosis, bénulás) esetén a kísérő t ü n e t e k egész sorát enyhíteni
lehet a reflexzónák masszírozásával.
Frissen m ű t ö t t b e t e g e k v i z e l e t p a n g á s á n á l katéter helyett
ezt a masszázst a l k a l m a z z á k N é m e t o r s z á g t ö b b k ó r h á z á b a n .
Ha a g y ó g y s z e r s z e d é s teljességgel n e m is k ü s z ö b ö l h e t ő ki
m i n d e n esetben, e g y ó g y m ó d a l k a l m a z á s á v a l a gyógyszera­
d a g jelentős c s ö k k e n t é s e t ö b b n y i r e elérhető.
M e g lehet akadályozni e terápiával b i z o n y o s örökletes
b e t e g s é g e k kifejlődését is. P é l d á u l m e g e l ő z h e t ő , h o g y a
szülője r é v é n c u k o r b a j r a h a j l a m o s g y e r e k m e g b e t e g e d j é k .
(A h a s n y á l m i r i g y z ó n a az ilyen g y e r e k e k n é l é r z é k e n y szo­
kott lenni.)
A gyógymód általában akkor hatásos, ha a betegség még meg­
változtatható szakaszában van. (Pl. ha a h a l l ó i d e g elsorvadt,
n e m lehet a hallást javítani.)

15
Vannak-e mellékhatások?
A terápia során m e l l é k h a t á s o k , k í s é r ő t ü n e t e k jelentkezhet­
nek. E z e k függnek a betegségtől, a b e t e g személyétől, de
u g y a n a z o n b e t e g s é g b e n s z e n v e d ő k é t s z e m é l y n é l s e m feltét­
lenül a z o n o s a k . És b á r n é h a kellemetlenek, j e l e n t h e t i k a gyó­
gyulás kezdetét.
A l t a l á n o s rosszullét, hidegrázás, fáradtságérzet, émelygés,
hányás, szájszárazság gyakran j e l e n t k e z i k .
A fájdalmak felerősödhetnek. (Fejfájás, r e u m á s panaszok,
idegfájdalmak stb.)
F e l l é p h e t n é h á n y n a p i g tartó h ő e m e l k e d é s , a m e l y magától
elmúlik. ( K ü l ö n ö s e n légzőszervi b e t e g e k n é l fordul elő, s
együtt szokott j á r n i a h ö r g ő b e n l e t a p a d t v á l a d é k ürülésével.
E z u t á n a b e t e g á l l a p o t a j e l e n t ő s m é r t é k b e n javulni szokott.)
B o k a d a g a d á s j e l e n t k e z h e t , a m e l y n e m kielégítő nyirokke­
r i n g é s r e utal.
F e l l o b b a n h a t n a k régi, m e g n e m gyógyult betegségek.
F o g a k n á l j e l e n t k e z ő erős fájdalom g ó c o k r a hívja fel a fi­
g y e l m e t (Ilyenkor forduljunk fogorvoshoz!)
K é k foltok m e g j e l e n é s e a testen a k a l c i u m anyagcserezava­
r á r a utal.
M e g v á l t o z h a t a vizelet. Színe s ö t é t e b b lesz, s o k s z o r bűzös­
sé, z a v a r o s s á válik.
A z ó n á k k i s e b e s e d h e t n e k . ( K ü l ö n ö s e n n y i r o k z ó n á k n á l ta­
p a s z t a l t a m ezt.)
M e g j e l e n h e t n e k a b ő r ö n hólyagok, kiütések, n é h a furun-
kulusok.
Előfordulhat h a s m e n é s is.
M e g v á l t o z h a t a széklet színe. M á j b e t e g e k n é l rendkívül bű­
zös, fekete, zöld, n y á l k á s széklet is előfordulhat.
F e l l é p h e t erős, b ű z ö s izzadás is.

16
 Ezek a folyamatok azt jelzik, hogy működésbe lépett a szervezet
homeosztázisa, a gyógyulásra való törekvés.
A kísérő t ü n e t e k a kezelés m e g k e z d é s e u t á n szinte a z o n n a l
felléphetnek, d e v a n a m i k o r c s a k h e t e k m ú l v a j e l e n t k e z n e k .
A tünetek i d ő t a r t a m a is v á l t o z ó . T a r t h a t n a k 1-2 napig, de
hetekig is.
A beteget előre fel kell világosítanunk, h o g y ezekre felké­
szüljön. A fellépő tüneteket a kezelésnél figyelembe kell ven­
ni. Célszerű ilyenkor c s ö k k e n t e n i a kezelés intenzitását, idő­
tartamát. A d j u n k időt a s z e r v e z e t n e k a g y ó g y í t ó i n g e r e k
feldolgozására.

Milyen életkorban alkalmazható a terápia?

A c s e c s e m ő k o r t ó l az aggkorig. G y e r m e k b e t e g s é g e k n é l igen
hatásos a g y ó g y m ó d , de b e t e g e i m k ö r é b e n szerzett tapasz­
talatom szerint m é g a 90 é v e s n é l i d ő s e b b e k is jól r e a g á l n a k a
természetes gyógyító ingerekre, k ö z é r z e t ü k javul.

Mikor jelentkezik a kezelés hatása?

Általában a h e v e n y f o l y a m a t o k n á l k e v e s e b b kezeléssel is
panasz (tünet) m e n t e s s é g e t é r h e t ü n k el. Előfordul, h o g y m á r
1-2 kezelés után erősen e n y h ü l n e k a p a n a s z o k . (Pl. proszta-
ta-gyulladásnál, e m é s z t ő s z e r v i p a n a s z o k n á l . ) M í g a hosz-
szabb ideje, sokszor é v e k óta tartó k r ó n i k u s b e t e g s é g e k ese­
tén több h ó n a p r a is s z ü k s é g lehet. 2 - 3 h ó n a p o s kezelésre v a n
szükség a h h o z is, h o g y a szabályos 28 n a p o s m e n s t r u á c i ó s
ciklus beálljon, v a g y h o g y az ún. m e n s t r u á c i ó s m i g r é n t ő l a
beteget m e g s z a b a d í t h a s s u k .

17
Mikor nem ajánlott a gyógymód alkalmazása?
• H e v e n y g y u l l a d á s a visszerekben, vénákban.

• G o m b a o k o z t a m e g b e t e g e d é s a láb n a g y területén.

• M a g a s láz.

• Ü s z k ö s ö d é s a lábon.

• S ú l y o s fertőző b e t e g s é g e k .

• S ú l y o s idegkimerültség, depresszió.

• V e s z é l y e z t e t e t t terhesség.

• p a c e m a k e r ( p é s z m é k e r ) esetén.

• M ű t é t helyett c s a k a k k o r a l k a l m a z h a t ó , ha a szakorvos
javasolja.

• N o r m á l i s t e r h e s s é g esetén a l k a l m a z h a t ó a g y ó g y m ó d , de
a m e d e n c e z ó n á i t n e m szabad masszírozni.

• R á k o s b e t e g s é g esetén m e g o s z l i k a s z e r z ő k v é l e m é n y e .
Ajánlatosnak t a r t o m , h o g y c s a k a kezelőorvossal együtt­
m ű k ö d v e vállaljuk ilyen b e t e g e k kezelését.

§f • ,•;./.. r

V i g y á z a t ! K e l l ő s z a k i s m e r e t híjján a b e t e g n e k kart
!| o k o z h a t u n k (pl. szívbetegek, súlyos asztmások, epilep- -
sziások, n e u r o t i k u s o k ájulással, r o h a m m a l reagálhat-

18
Tanácsok a diagnózishoz

A nyugati orvoslás szerint a diagnózis (látlelet) kifejezés ál­

talában a betegség azonosítását jelenti, akkor, a m i k o r a n n a k
jelei m á r m e g n y i l v á n u l n a k , tehát a b e t e g s é g manifesztáló­
dott.
A reflexzónák t a r t a l m a z z á k a szerv, a testrész információ­
it, többek között az adott szerv egészségi állapotát is tükrö­
zik. A z ó n á k b a n együtt v a n - m i n t a h o g y a szervezetben is -
a múlt, a j e l e n és a j ö v ő . Ez azt jelenti, h o g y n e m c s a k a m é g
nem manifesztálódott b e t e g s é g e t jelzik, h a n e m a régi, n e m
teljesen m e g g y ó g y u l t b e t e g s é g e k e t is. A műtéttel eltávolított
szervek zónája is jelezhet.
Összegezve az előbbieket azt mondhatjuk, hogy a a reflexzó­
nák alapján a szervezet aktuális egészségi állapotát tudjuk felmérni.
Diagnózisra célszerűen a láb reflexzónáit a l k a l m a z z u k , de
egyéb reflexzónák (pl. kéz, fül, nyelv, ajak) is hozzájárulhat­
nak a diagnózis felállításához.
A helyesen végzett állapotfelmérés az alapja a sikeres ke­
zelésnek.

A láb külső jegyei

Mielőtt a reflexzónákat megvizsgálnánk, vegyük szemügyre a láb

külső jegyeit. Az egészséges e m b e r két lába között nincs szín­
beli eltérés, nincs rajta t y ú k s z e m , bütyök, szemölcs, b ő r k e m é -
nyedés. A láb k e l l e m e s e n m e l e g , n e m izzad erősen. Ha elvál­
tozások észlelhetők a lábon, ez arra utal, h o g y az e g é s z s é g
már n e m tökéletes. U g y a n i s e z e k az elváltozások r e n d s z e r i n t
szervi b e t e g s é g e k külső m e g n y i l v á n u l á s a i .

19
 Ha pl. a talpon a 2. v a g y 3. ujj ízületén v a n tyúkszem, biztos,
h o g y a b e t e g n e k v a l a m i s z e m p a n a s z a van. M a g a m o n megfi­
gyeltem, h o g y a b a l l á b a m 4. és 5. ujja t ö v é b e n állandóan
t y ú k s z e m k é p z ő d i k . E z t h o s s z ú idő óta tapasztalom. E
g y ó g y m ó d i s m e r e t e adta m e g a m a g y a r á z a t o t : G y e r m e k k o ­
r o m b a n a j o b b fülemet m ű t ö t t é k középfülgyulladás miatt.
A z ó t a erre a fülemre r o s s z a b b u l is hallok. T e h á t ez a szervem
m a r a d a n d ó sérülést szenvedett, m e l y n e k n y o m a m e g m a r a d t
a reflexzónában.
A lábon levő szemölcsök is r e n d e l l e n e s s é g r e utalnak. A bél­
és pajzsmirigy z ó n á k o n t ö b b s z ö r is megfigyeltem ilyet olya­
noknál, a k i k n e k e szervei b e t e g e k .
A bőr sárgás, m i n d i g visszatérő megvastagodása, főleg a
s a r k o k o n ( b e r e p e d é s e k ) a láb k ü l s ő szélén, a nagyujjon v a g y
a talp p á r n á s részén g y e n g e e m é s z t é s r e , g y o m o r p a n a s z o k r a
és a n y a g c s e r e z a v a r o k r a utal. A vastag, kérges szaruréteget
n e m szabad teljesen eltávolítani, m e r t védi a reflexzónához
tartozó b e t e g szervet a kezelés s o r á n a túlságosan n a g y hatá­
soktól. Ha t a l p m a s s z á z z s a l túl erős ingert g y a k o r o l u n k erre
a területre, ez a megfelelő szervben túlfokozott reakcióhoz,
sőt g y u l l a d á s h o z vezethet. E g y i d e j ű l e g a láb érintett zónája is
b e g y u l l a d h a t . A kezelés f o l y a m á n a b e t e g állapotának foko­
z a t o s j a v u l á s á v a l a szaruréteg is m e g p u h u l .
Itt s z e r e t n é m felhívni a figyelmet arra, h o g y mielőtt a
terapeutát felkeresnénk, ne p e d i k ű r ö z t e s s ü n k ! U g y a n i s a lá­
b o n található, itt ismertetett e l v á l t o z á s o k á r u l k o d n a k egész­
ségi állapotunkról.
Figyeljük m e g a l á b o n látható elszíneződéseket is! Májbeteg­
ségnél a m á j z ó n a vöröses-lilás színű lehet. Vérző, viszkető
a r a n y é r esetén a v é g b é l z ó n á n kékes-fekete színeződés jelen­
het m e g . A m e l l z ó n á n t ö b b e s e t b e n kékes-vörös foltot figyel­
t e m meg, j ó i n d u l a t ú daganat esetén. A m a s s z á z s hatására, a

20
betegség javulásával p á r h u z a m o s a n e z e k a z e l s z í n e z ő d é s e k
eltűnnek.
S o k s z o r t a l á l k o z u n k a l á b o n duzzanatokkal. A lábfejen en­
n e k o k a a lábszár n y i r o k p a n g á s a . A külső, de főleg a b e l s ő
b o k a alatti d u z z a n a t o k és fájdalmak a h ú g y i v a r r e n d s z e r
h e v e n y betegségeire utalnak. - H ó l y a g h u r u t n á l , á g y b a v i z e l ő
gyereknél, vérző a r a n y é r n é l megfigyeltem, h o g y d u z z a d t a
hólyag illetve a végbél zónája.
A lábgomba b e t e g szervek zónáján g y a k r a b b a n szokott
megjelenni.
A láb hőmérséklete is á r u l k o d ó lehet. Ha a j o b b láb m e l e g , a
bal láb hideg, ez s z í v p a n a s z o k r a utalhat.
A körömelváltozások is gyakoriak. A m e g v a s t a g o d o t t , rideg,
törékeny k ö r m ö t általában a gyomortáj betegségei v a g y

6. ábra.

21
a n y a g c s e r e z a v a r o k okozzák. Az ilyen k ö r m ö k e t gyakran tá­
madja meg a gomba!
A láb statikai elváltozásai v i s s z a h a t n a k a szervek, testrészek
reflexzónáira és ezen keresztül m a g á r a a szervre illetve test­
részre:
A lúdtalp a gerincoszlop zónáit zavarja, és ezen keresztül
m i n d e n szervet, m e l y vele ö s s z e k ö t t e t é s b e n van.
A bütyök hat a nyakcsigolya-, a tarkó-, a pajzsmirigy-, a
mellékpajzsmirigy- és a szív-zónákra.
A kalapácsujjak az agy-, a szem-, a fül-, a fog-, a homloküreg-,
a nyakcsigolya-zónákra.
A nagylábujj deformálódásával (hallux valgus, 6. ábra) a nyak­
c s i g o l y á k k ó r o s elváltozása szokott együttjárni.
M e g f i g y e l t e m azt is, h o g y súlyos b e t e g s é g b e n szenvedő
g y e r m e k e k t a l p á n s o k finom r o v á t k a van. E r r e egy hat éves
kisfiú l á b á n a k vizsgálatakor figyeltem először fel, aki rossz­
indulatú daganatban szenvedett. Felnőtteknél a talpon
hosszanti v a g y keresztirányú b a r á z d á k láthatók, ha a beteg­
s é g krónikus.

A reflexzónák vizsgálata
Ha a lábon a reflexzónákra k é z z e l v a g y a l k a l m a s eszközzel
n y o m á s t g y a k o r o l u n k , egyes p o n t o k o n a b e t e g fájdalmat fog
érezni. E z e k a z é r z é k e n y v a g y a b n o r m á l i s z ó n á k . E g y reflex-
zóna-terápiában j á r a t o s s z a k e m b e r tudja, h o g y a z o n a pon­
t o n m e l y szervnek, t e s t r é s z n e k v a n a zónája, és így m e g tudja
állapítani, h o g y h o n n a n é r k e z n e k a jelzések.
A z ó n a é r z é k e n y s é g é t s o k t é n y e z ő okozhatja. Pl. h e v e n y
prosztata gyulladás esetén fájdalmas a prosztata zónája.
Idült (krónikus) b e t e g s é g e k (pl. idült hörghurutnál) érzé­
k e n y a légcső és a t ü d ő z ó n a .

22
 A szerv t ú l m ű k ö d é s e (hiperfunkciója) v a g y c s ö k k e n t mű­
ködése (hipofunkciója). Pl. pajzsmirigy-túlműködésnél v a g y
csökkent m ű k ö d é s é n é l a szerv zónája fájdalmas. U g y a n e z t
tapasztaljuk a g y o m o r z ó n á n á l , ha a szerv túl k e v é s v a g y túl
sok savat termel.

A szervek fejletlenségét (pl. m é h ) v a g y k o p á s á t (ízületek)

is jelzik a zónák.

Örökletes b e t e g s é g e k esetén is a b n o r m á l i s z ó n á k k a l talál­

k o z u n k (pl. c u k o r b e t e g szülő g y e r m e k é n é l s o k s z o r é r z é k e n y
a hasnyálmirigyzóna).

Baleseteknél m á r p e r c e k m ú l v a é r z é k e n n y é válik a sérült

szerv v a g y a testrész zónája.
Túlerőltetés. E g y egészséges szívű e m b e r n é l is é r z é k e n y
lehet a szívzóna, ha előtte gyalog m e n t fel az ö t ö d i k emeletre.
Zsíros étkezés után a máj-epehólyagzóna, h o s s z ú v a g y meg­
erőltető olvasás, k é z i m u n k á z á s , a u t ó v e z e t é s után a s z e m z ó ­
n á k fájdalmasak lehetnek.

Az eltávolított szervek (pl. m é h , petefészek, e p e h ó l y a g )

zónája is többnyire érzékeny.

A felsorolt példákból láthatjuk, h o g y az érzékenység, a fájda­

lom a zónákban nem jelent feltétlen betegséget. E r r e hívjuk fel a
páciens figyelmét is!

A fájdalom olyan erős is lehet a z ó n á b a n , h o g y n y o m á s k o r

a b e t e g elkapja a lábát, és ö n k é n t e l e n ü l felkiált. Ez h e v e n y
folyamatra utal.

A z a b n o r m á l i s z ó n á k területe s o k s z o r n a g y o b b , m i n t
ahogy azt a z ó n a t é r k é p mutatja, sőt azt is tapasztaljuk, h o g y
a talpon levő z ó n a fájdalmát az átellenes helyen, a lábbolto­
zaton is érzékelni lehet (pl. epehólyag-gyulladásnál a talpzó­
na mellett a lábfejen is igen fájdalmas területet találunk.)

23
 S o k s z o r c s o m ó k a t , k e m é n y e d é s e k e t é r z é k e l ü n k a zónák­
b a n . E z e k a reflexzónák s o k s z o r egyáltalán n e m fájdalmasak
( „ n é m a z ó n á k " ) . C s a k h o s s z a b b kezelés, a z ó n á k célzott in­
gerlése, aktiválása után lép fel az adott reflexzónában h e v e n y
fájdalom. V e s e b e t e g e k n é l , m e g v a k u l t e m b e r e k n é l , rosszin­
dulatú d a g a n a t o k n á l stb. t ö b b s z ö r is tapasztaltam h o g y a
vese, a szem, a d a g a n a t o s szerv zónája „ n é m a " volt.
Az i r o d a l o m b a n ezeket a „ n é m a " k e m é n y zónákat húgy-
sav- és e g y é b kristályoknak, i d e g e k l e t a p a d á s á n a k vélik, b á r
e z e k jelenlétét m é g senki n e m bizonyította.
A l i g h a n e m D r . O r m o s G á b o r n a k van igaza, aki a követke­
zőket írja: „A b ő r alatt t a p i n t h a t ó k ö t ő s z ö v e t duzzadtsága a
szövetközti folyadék f e l s z a p o r o d á s á n a k felel meg. Ez a ha­
g y o m á n y o s o r v o s t u d o m á n y b a n is ismert reflexes következ­
m é n y , m e l y m a s s z í r o z á s s a l m e g s z ü n t e t h e t ő . A manuális me­
dicinában is k ö z i s m e r t b ő r alatti s z ö v e t d u z z a d á s t az oszteo-
p á t o k szöveti feszülésnek nevezték. Ez a z o n o s a talpmasszí-
r o z ó k által a talpi z ó n á k b a n tapintott és kezelt c s o m ó s z e r ű
elváltozásokkal."
Arra nézve, h o g y a z ó n á k vizsgálatát milyen sorrendben
végezzük, n i n c s előírás. C é l s z e r ű e n a k k o r j á r u n k el, ha min­
dig a z o n o s s o r r e n d e t a l k a l m a z u n k , így a legkisebb a n n a k a
valószínűsége, h o g y v a l a m e l y i k z ó n á t kihagyjuk.
A reflexzónák vizsgálatát a kezelés befejezésekor, ül. amikor a
beteg kontrollra jön, feltétlenül ismét végezzük el! í g y le tudjuk
mérni, m e l y s z e r v e k állapota javult. M e g f i g y e l é s e m szerint a
z ó n á k é r z é k e n y s é g e s o k s z o r a k k o r is csökkenhet, ha a b e t e g
panaszai m é g fennállnak. A gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen­
kor rövidebb-hosszabb idő m ú l v a a tünetek is megszűnnek
vagy e n y h ü l n e k Tehát ahogy a betegséget m á r akkor jelezheti
a zóna, m i k o r a betegség tünetei m é g n e m jelentkeznek, ugyan­
így a szerv gyógyulását, a tünetek enyhülését is előre jelzi.

24
 A reflexzónák megfelelő szintű i s m e r e t e segítséget nyújt­
hat a b e t e g s é g e k felismerésében, differenciáldiagnózisában.
A gyomor, a n y o m b é l , a vese, az epehólyag, a vakbél, a
petefészek z ó n á i jól m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k e g y m á s t ó l . (A
vakbélgyulladás, e p e h ó l y a g g y u l l a d á s tüneteivel k e z d ő d h e t . )
G y o m o r p a n a s z o k e s e t é b e n s o k s z o r az e p e h ó l y a g a beteg.
A g y o m o r g ö r c s g y a k r a n n e m g y o m o r e r e d e t ű , h a n e m epe­
kő váltja ki.
Az e p e h ó l y a g m e g b e t e g e d é s e vakbélgyulladás, g y o m o r -
nyombélfekély, v e s e b e t e g s é g tüneteivel j e l e n t k e z h e t .
A reflexzónák vizsgálata segít felderíteni a szervezetben
m e g b ú v ó gócfertőzést is.
A góc megtalálása azért fontos, mert m í g az a k u t gyulladás
heves tünetekkel j á r (duzzanat, fájdalom, pír, m e l e g ) , addig
a krónikus gyulladás - így a góc is - tünetet v a g y egyáltalán
n e m ad, vagy c s a k a szervezetre gyakorolt általános hatás
jelentkezik: pl. h ő e m e l k e d é s , gyengeség, fáradékonyság, le­
vertség, idegesség, alvászavar, r e u m a t i k u s p a n a s z o k .
Hol alakulhat ki góc? A felső légutakban (orr-, homlok-,
arcüreg,) a fogak körül (gócos fog), az e p e h ó l y a g b a n , a vesé­
ben, a prosztatában stb. Ezért az e l ő b b említett p a n a s z o k
esetén a t e r a p e u t á n a k a fenti z ó n á k a t m i n d i g m e g kell vizs­
gálni.
így előfordulhat az a s z e r e n c s é s eset, h o g y b á r a b e t e g
vizsgálati e r e d m é n y e i negatívak, talál é r z é k e n y zónákat.
E z e k kezelése a b e t e g á l l a p o t á n a k j e l e n t ő s j a v u l á s á h o z vezet­
het. Az esetismertetések és az általam kezelt b e t e g e k levelei­
n e k ismertetése során s z á m o s ilyen esetről b e s z á m o l o k .
Az é r z é k e n y v a g y a b n o r m á l i s z ó n á k a t megtaláljuk a kézen
is. S o k s z o r a b e t e g e k n e m c s a k lábfájdalmakra, h a n e m kézfáj­
d a l m a k r a is p a n a s z k o d n a k .

25
 A fül, az ajkak, a nyelv reflexzónái is segíthetnek az egész­
ségi állapot felmérésében.
Ü g y e l n ü n k kell arra, h o g y egy helyen sokszor több szervnek,
testrésznek van reflexzónája. N a g y hibát k ö v e t h e t ü n k el, ha ezt
n e m v e s s z ü k figyelembe e szervek kezelésénél.
A láb k ü l s ő j e g y e i r ő l és a reflexzónák érzékenységéről
készítsünk részletes feljegyzéseket. Ú g y s z i n t é n a b e t e g panaszai­
ról, az elvégzett orvosi vizsgálatok e r e d m é n y e i r ő l . M i n d e z e ­
ket együttesen értékelve v é g e z h e t ü n k e r e d m é n y e s kezelést.

Kiegészítő diagnosztikai eljárások

Az indiai orvoslás alapján (V.Lad) a d i a g n ó z i s kiegészítésére
m é g s z á m o s l e h e t ő s é g v a n . Mielőtt m é g a b e t e g s é g n e k b á r m i
jele m u t a t k o z n é k a szervezetben, a nyelv, az arc, az ajkak, a
körmök, a szemek jelzései utalnak a szervezet egészségi és pszichikai
állapotára.
Ha a nyelv színe sápadt, ez v é r s z e g é n y s é g r e utal. Ha k é k e s
a színe, az szívbetegségre hívhatja fel a figyelmet. A nyelv
k ü l ö n b ö z ő részei a test k ü l ö n b ö z ő szerveivel állnak kapcso­
latban. E z é r t ha a nyelv b i z o n y o s részein elváltozások van­
nak, ez annyit jelent, h o g y a megfelelő szervekkel baj van. A
7. ábra mutatja, h o g y az elváltozások a nyelven megfelelnek
a szervek reflexzónáinak (1. a 2. ábrát).
H a r e n d e l l e n e s s é g v a g y b e t e g s é g v a n v a n jelen szerveze­
tünkben, ez m e g l á t s z i k az arc ráncain, barázdáin. - A h o m l o k
vízszintes ráncai azt jelzik, h o g y gondjaink, szorongásaink
v a n n a k . A függőleges v o n a l a s z e m ö l d ö k között a j o b b olda­
lon arra utal, h o g y „az é r z e l m e k e t a májunkban tartjuk
vissza". Az ilyen v o n a l a b a l o l d a l o n azt jelenti, h o g y „a
l é p b e n tartjuk vissza az é r z e l m e k e t " . - Az alsó szemhéjak
d u z z a d t s á g a g y e n g e v e s é r e utal. Ez alatti lepkeszerű elszíne-

26
 gyönge tüdők hörghurut tüdőgyulladás
(benyomódások) (hab) (barna)

7. ábra.

z ő d é s az orcán v a g y azt jelenti, h o g y a szervezet n e m szívja

fel a vasat, v a g y azt, h o g y az e m é s z t ő m e c h a n i z m u s n e m
m ű k ö d i k r e n d e s e n (8. ábra). - A n n a k , aki n e m k é p e s testsúlyt
felszedni, orcái beesettek. A n n a k pedig, a k i n e k a n y a g c s e r é j e
lassú, s így szervezete visszatartja a vizet és a zsiradékot,
orcái teltek.
É r d e m e s megfigyelni az ajkak felszínét, és körvonalait. Ha
az ajkak s z á r a z a k és durvák, ez k i s z á r a d á s r a utal. I d e g e s s é g
v a g y félelem is előidézheti az ajkak s z á r a z s á g á t és reszketé­
sét. A n é m i a esetén az ajkak s á p a d t a k . Az ajkak szélein ismé­
telten kiújuló g y u l l a d á s o s foltok h e r p e s z j e l e n l é t é t jelzik. Ha
több h a l v á n y b a r n a pötty v a n a z ajkakon, e z g y e n g e e m é s z ­
tést jelent, esetleg férgeket a v é g b é l b e n . S á r g a s á g , májbeteg-

27
8. ábra.

ség e s e t é n az ajkak elsárgulnak. S z í v b e t e g s é g n é l - az oxigén­

h i á n y m i a t t - az ajkak elkékülnek.
A körmök alakja, m é r e t e , felszíne és körvonalai is jelzéseket
a d n a k egészségi állapotunkról. H o s s z ú k á s v o n a l a k a k ö r m ö ­
k ö n felszívódási z a v a r o k r a u t a l n a k a z e m é s z t ő r e n d s z e r b e n ,
a keresztvájatok p e d i g h i á n y o s t á p l á l k o z á s r a v a g y hosszan
tartó b e t e g s é g r e . N é h a a k ö r m ö k kiállóak, d o m b o r ú a k . Ez az
elváltozás g y e n g e szívre és t ü d ő r e utal. Ha a k ö r m ö k h o m o ­
rúak, kanálalakúak, ez v a s h i á n y t j e l e z . F e h é r p o n t o k a kör­
m ö k ö n k a l c i u m - v a g y c i n k - a n y a g c s e r e z a v a r r a utalnak. A
k ö r m ö k színe is á r u l k o d ó . A k ö r ö m sápadtsága a n é m i á r a
utal, a sárgás szín p e d i g g y e n g e májra v a g y májbetegségre,
sárgaságra. A k ö r m ö k k é k ü l é s e t ü d ő - v a g y szívgyengeséget

28
 jelez. Ha a k ö r ö m h o l d kék, ez májzavarra utal, a v ö r ö s kö­
r ö m h o l d infarktust jelez.
Az indiai orvoslás szerint m i n d e n egyes ujj megfelel a test
egy-egy szervének. A hüvelyujj az a g y n a k és a k o p o n y á n a k ,
a mutatóujj a t ü d ő n e k felel m e g . A nagyujj a vékonybéllel
kapcsolatos, a gyűrűsujj a vesével. A kisujj a szívhez kapcso­
lódik. Ha fehér p o n t van a gyűrűsujj k ö r m é n , ez azt jelenthe­
ti, h o g y kalcium rakódott le a vesékben. Ha ez a p o n t a
nagyujj k ö r m é n van, a k k o r a b e l e k b e n v a n feldolgozatlan
kalcium. Ha a mutatóujj k ö r m é n , a k k o r a felhalmozódott
kalcium a t ü d ő b e n található.

A s z e m megfigyelése is ajánlatos. Az e g y é n pszichés álla­

potáról k a p u n k jelzéseket a gyakori pislogásból, m e l y ideges­
séget, aggódást jelent. A l e k o n y u l ó felső s z e m h é j bizonyta­
lanságra, félelemre, az ö n b i z a l o m hiányára utalhat.
A kiálló s z e m e k pajzsmirigy r e n d e l l e n e s s é g e t jeleznek. Ha
a szem kötőhártya halvány, az v é r s z e g é n y s é g r e utal, ha a
kötőhártya sárga, ez a máj g y e n g e s é g é t jelzi.

. Tüneti és oksági zónák

A reflexzóna-terápiát kétféle m ó d o n alkalmazhatjuk: Egy­

részt mint aktív, másrészt m i n t passzív terápiát. Aktív terápia
esetén a b e t e g ö n m a g á t kezeli. Passzív t e r á p i a esetén a tera­
peuta. M i n d k e t t ő célravezető lehet.
Az esetek egy részében e l e g e n d ő n e k látszik, ha a kezelés­
sel a panaszokat szüntetjük m e g . Pl. vállfájás esetén c s a k a
vállzónát, fejfájás esetén c s a k a fejzónákat kezeljük. A vállzó-
nát és a fejzónákat n e v e z z ü k ez esetben tüneti (szimptóma)
zónának. Ilyenkor n e m v a g y u n k tekintettel arra, h o g y a tüne-

29
t e k hátterében m á s s z e r v e k m e g b e t e g e d é s e állhat. (Pl. a fejfá­
jás o k a lehet emésztőszervi m e g b e t e g e d é s , h o r m o n z a v a r stb.)
I g a z á n hatásos g y ó g y í t ó t e v é k e n y s é g e t a reflexzóna-terá­
piával ú g y é r h e t ü n k el, ha a kezelést megelőzi a diagnózis.
E z z e l felderítjük azt is, h o g y m e l y szervek állnak a p a n a s z o k
hátterében, m e l y szervek v a n n a k a fennálló p a n a s z o k miatt
megterhelve. E szervek zónáit oksági (kauzális) zónáknak ne­
vezzük.
A tüneti és az oksági zónák kezelésének kombinálásával érhetjük
el az optimális gyógyító hatást.
V e g y ü n k egy példát. S o k e m b e r t k í n o z szénanátha. Eljár­
h a t u n k úgy, h o g y c s a k a tüneti zónákat, ez esetben az orr-,
h o m l o k ü r e g - a s z e m z ó n á k a t kezeljük. Ideig óráig így is eny­
h ü l h e t n e k a panaszok, de h a t é k o n y a b b e r e d m é n y t c s a k ak­
kor é r h e t ü n k el, ha az oksági z ó n á k a t is kezeljük. Ez esetben
a kiválasztó szervek, a h o r m o n t e r m e l ő mirigyek, a máj-epe-
hólyag, a n y i r o k k e r i n g é s zónáit is.
A műtéti h e g e k e t is s z e r v z ó n á n a k tekintjük és a masz-
százzsal e n n e k megfelelően kezeljük. E r r e m a g y a r á z a t o t talá­
l u n k az Eletenergia c í m ű fejezetben.

A kezelés körülményeiről

A p á c i e n s n e k olyan testhelyzetet kell találnunk, a m e l y kényel­

m e s a számára, a l k a l m a s az ellazulásra. G ö r c s ö s helyzetben
n e m s z a b a d a kezelést végezni! U g y a n e z v o n a t k o z i k arra az
esetre, ha ö n m a g u n k a t gyógyítjuk. A relaxált állapot kedve­
z ő e n hat a b e t e g vegetatív idegrendszerére. Szívverése lelas­
sul, ellazulnak a feszes izmok, és a kiegyensúlyozó, regene­
ráló i d e g r e n d s z e r m ű k ö d é s e érvényesül.

30
 A masszázst fürdés k ö z b e n is folytathatjuk.
A kezelést k e l l e m e s h ő m é r s é k l e t ű környezetben kell végez­
nünk. A b e t e g ruházata legyen laza, ne szorítson sehol.
B ő r á p o l ó k r é m e k e t csak a m a s s z á z s befejeztével használ­
junk. A d e z o d o r o k eltömítik a pórusokat, ezért kezelés idején
ellenjavallt az alkalmazásuk.
Ha a kéz nyirkos, v a g y a m a s s z í r o z á s alatt erősen izzadni
kezd, egy s e m l e g e s testhintőport h a s z n á l h a t u n k . Az olajok
száraz, érdes, durva b ő r esetén l e h e t n e k h a s z n o s a k .
M a g á v a l a m a s s z á z z s a l n e m s z a b a d a b e t e g n e k fájdalmat
okozni. C s a k a fájdalom határáig m e n j ü n k el.
M á s a helyzet a nyomással. Ez s o k s z o r fájdalmas, de igen
hatásos szokott lenni. Pl. fog-, fül-, fejfájásnál 1-2 perc alatt
m e g tudjuk szüntetni a fájdalmat. (Ez c s a k tüneti kezelés!)
Kezelés előtt erősen dörzsöljük össze a t e n y e r ü n k e t . Ez a
kezet felmelegíti és a szervezet energiáját a t e n y é r b e és a kéz
ujjaiba gyűjti.
E l ő b b a j o b b , aztán bal kezet kezeljük. E l j á r h a t u n k ú g y is,
hogy ugyanazt a zónát e l ő b b a j o b b , a z t á n a bal k é z e n
m a s s z í r o z z u k v a g y nyomjuk.
A z ó n á k sorrendjét illetően l e g t ö b b s z e r z ő ajánlása a követ­
kező: kezdjük a fejzónákkal, t e h á t a kézujjakkal, folytassuk a
mellkasi, majd a hasüregi s z e r v e k zónáival.
Eljárhatunk ú g y is, h o g y a vese-, a húgyvezeték- és a
hólyagzónával kezdjük ( s a l a k a n y a g o k kiválasztása) és e g y
nyugtató hatású zónával fejezzük b e . ( E n y h e n y o m á s a ple-
xus solarisra (azaz a napfonatra).
Saját t a p a s z t a l a t o m szerint j ó , ha az e g y e s s z e r v e k z ó n á i n
úgy m e g y ü n k végig, a h o g y a z o k a s z e r v e z e t b e n elhelyezked­
n e k (pl. emésztőszervi p a n a s z esetén a s o r r e n d : g y o m o r , máj,
epehólyag, hasnyálmirigy, vékonybél, v a s t a g b é l ) .

31
 A masszírozásnál testirányba haladjunk, tehát a kézen a szív
irányába. A k e z e l é s n é l ne f e l e d k e z z ü n k m e g arról, hogy az
ingereket is túl lehet adagolni. Erre k ü l ö n ö s e n a k k o r figyeljünk,
ha a b e t e g t ú l é r z é k e n y . I l y e n k o r v a l a m i h e v e n y folyamat van
a szervezetében é s / v a g y az i d e g r e n d s z e r e túlterhelt. A túlér­
z é k e n y b e t e g n é l v e g y ü k figyelembe a légzés ritmusát. C s a k a
b e l é g z é s n é l m a s s z í r o z z u n k , kilégzéskor n e m .

A masszázs időtartama
E z t ö b b t é n y e z ő t ő l függ. H a m e g e l ő z é s k é n t alkalmazzuk,
elég h a n a p o n t a l - l percig m a s s z í r o z z u k a z életfontosságú
s z e r v e k zónáit, így 8-10 perc e l e g e n d ő egy-egy kézre. Tüneti
k e z e l é s esetén - ha pl. fáj a v á l l u n k -, az illető z ó n á t naponta
2 x 5 percig m a s s z í r o z z u k m i n d a d d i g , a m í g a fájdalom el n e m
múlik.
H a k r ó n i k u s b e t e g s é g tüneteit s z e r e t n é n k enyhíteni, m á r
s z á m o s z ó n á t kell m a s s z í r o z n u n k ( k o m p l e x kezelés). Ilyen­
k o r n a p o n t a kétszer 1 5 - 2 0 percig is kell egy-egy kezet kezel­
ni. Ha elérjük a panaszmentes állapotot a kezelés időtartamát csök­
kenthetjük. Jó, ha a kezelés bizonyos ritmus szerint történik, tehát
e s t é n k é n t és r e g g e l e n k é n t .
N e m ajánlatos 2 x 5 p e r c n é l t ö b b e t masszírozni a máj- és a
gerinczónát.
A gyógyszert a kezelés előtt v a g y után 2-3 órával vegyük be.
S o k b e t e g türelmetlen, h a n e m tapasztal gyors javulást, é s
abbahagyja a kezelést, p e d i g g y a k r a n csak hetek m ú l v a mu­
tatkozik az eredmény.
A kezelést m e n e t k ö z b e n változtatni kell a betegségtől és a
b e t e g állapotától függően.
A megfelelő k e z e l é s hatására a h i d e g k é z kellemesen me­
leg lesz, m e g s z ű n i k a k é z erős i z z a d á s a is.

32
Mivel masszírozzunk?
A kezünkön és ujjainkon kívül b i z o n y o s e s z k ö z ö k e t is igény­
b e v e h e t ü n k (Pl. g u m i v é g ű ceruzát). G y a k r a n é p p e n pana­
szaink miatt lehetetlen az ujjakkal és a k é z z e l megfelelő ideig
masszírozni, v a g y kifejteni a szükséges n y o m á s t .

H a s z n á l h a t u n k m a s s z í r o z ó g é p e t is, ha o l y a n a l k a l m a s be­
tét van hozzá, amellyel a szükséges z ó n á k a t kellő bizton­
sággal el tudjuk érni. M é g az olyan kis z ó n á t is, m i n t pl. a
mellékvesezóna.

T a p a s z t a l a t o m szerint a vibrációs m a s s z á z s j ó t é k o n y hatá­

sú, mert a m é l y e b b e n fekvő szöveteket is ingerli.
A masszázsnál a reflexzónák érintésekor energiát a d u n k a
betegnek, de a betegtől energia k ö z v e t í t ő d i k a gyógyító felé
is. Utóbbi a kezelő s z á m á r a n e m k í v á n a t o s energia. E z é r t
minden vizsgálat és kezelés után előbb folyóvízben mossunk kezet,
és csak utána szappannal.

Lábat vagy kezet?

Felvetődik a kérdés: a láb- v a g y k é z z ó n á k m a s s z í r o z á s a az

e r e d m é n y e s e b b ? A lábon levő z ó n á k k e z e l é s e k e v e s e b b időt
igényel, m i n t a k é z z ó n á k é . A kézzónák előnye viszont az, hogy
bármikor, bárhol hozzáférhetőek és a kezelés n e m kíván n a g y o b b
erőfeszítést a betegtől. A k é z z ó n á k o n v a l ó kezelés h a s z n o s
kiegészítője lehet a l á b z ó n á k m a s s z í r o z á s á n a k is. Ha a lábzó­
n á k túlérzékenyek, a m a s s z í r o z á s t a k é z z ó n á k o n kezdhetjük,
és a m i k o r a k é z z ó n á k b a n m á r c s ö k k e n t a fájdalom, áttérhe­
tünk a lábzónákra.

33
A kezelések gyakorisága
Az i r o d a l o m b ó l azt látjuk, h o g y a reflexterapeuták heti 2 - 3
kezelést v é g e z n e k m i n d a d d i g , a m í g a b e t e g panaszai m e g
n e m szűnnek, v a g y j e l e n t ő s e n n e m e n y h ü l n e k . Általában
1 0 - 2 0 kezelés egy kúra. U t á n a azt ajánlják, h o g y a beteg fél
év v a g y egy év m ú l v a ismételje m e g a kezelést.
Célszerű, ha n a g y o b b e r ő p r ó b á k előtt e g é s z s é g e s e g y é n e k
is i g é n y b e v e s z n e k egy-egy kúrát. Pl. g y e r e k e k az iskolakez­
d é s előtt, felnőttek tavasszal és ősszel.

Milyen tényezők befolyásolják a kezelés

hatásosságát?
• A reflexzónákat ért inger i d ő t a r t a m a ne legyen túl hosszú
v a g y túl rövid.

• A reflexzónákat ért inger e r ő s s é g e ne legyen túl g y e n g e

v a g y túl erős. Előfordul ugyanis, h o g y a g y ó g y u l á s érde­
k é b e n „túlkezeli" magát, v a g y túl erős ingereket alkalmaz
a terapeuta v a g y a beteg.

• Ha a b e t e g n e m az előírt z ó n á k a t kezelte, n e m tudott jól

tájékozódni a térképen, e l m a r a d a kívánt hatás.

• A b e t e g „ellenállhat" a kezelésnek. ( N e m a k a r meggyó­

gyulni.)

• Rontja a g y ó g y u l á s esélyét, ha a b e t e g a kezelés előtt több­

féle a n t i b i o t i k u m o t kapott, v a g y e g y é b természetes gyógy­
m ó d d a l (pl. a k u p u n k t ú r á v a l ) sikertelenül kezelték. - Hor­
m o n k é s z í t m é n y (pl. inzulin, fogamzásgátló) szedése ese­
tén is h a s o n l ó t tapasztaltam.

34
• Ha a b e t e g fekvőhelye ún. „ i n g e r z ó n á b a n " van, n e h e z e n ,
v a g y egyáltalán n e m tud m e g g y ó g y u l n i .

• Ha a b e t e g a kezelést n e m végzi f o l y a m a t o s a n (pl. k i h a g y

1-2 hetet) állapota r o s s z a b b o d n i fog.

A gyógyszerek és a reflexológia
M i n d e n gyógyszer kétélű fegyver. A g y ó g y h a t á s t szinte elke­
rülhetetlenül különféle m e l l é k h a t á s o k kísérik, és gyengíthe­
tik a szervezet saját v é d e k e z ő képességét. S z á m o s g y ó g y s z e r
mindössze a tüneteket fedi el, és n e m szünteti m e g a kiváltó
okot.
A m e n n y i b e n valaki orvosi javallatra szed gyógyszert, mi­
előtt csökkentené, netán elhagyná a gyógyszereit, feltétlenül
keresse fel az orvosát és c s a k az ő j ó v á h a g y á s á v a l és k ö z r e m ű ­
ködésével változtassa a gyógyszeradagját. K ü l ö n ö s e n vonat­
kozik ez olyan b e t e g s é g e k r e (pl. a s z t m a , szívbetegség), a h o l
a gyógyszer é l e t m e n t ő lehet.
A gyógyító o r v o s n a k m i n d e n t m e g kell tennie a n n a k érde­
kében, h o g y betege a l e h e t ő l e g r ö v i d e b b ideig legyen gyógy­
szerre utalva. Annál is inkább, mert v a l a m e n n y i gyógyszer­
nél kialakulhat a h o z z á s z o k á s , a gyógyszerfüggőség, m é g az
előírt a d a g b a n való s z e d é s k o r is.
A gyógyszer iránti b i z a l o m , hit a n n a k g y ó g y í t ó erejében,
m á r ö n m a g á b a n is beindítja a g y ó g y u l á s folyamatát. N a p i
több tablettát fogyasztó b e t e g e k t ő l fokozatosan m e g v o n t á k a
krónikus fejfájásukra szedett k ü l ö n b ö z ő erős fájdalomcsilla­
pítókat. Ezeket a külsejében a gyógyszert utánzó, a z o n b a n
hatóanyagot nem tartalmazó készítménnyel, az ún. placebóval he­
lyettesítették. E g y h ó n a p o s g y ó g y s z e r m e n t e s i d ő s z a k u t á n a
b e t e g e k 66%-ának l é n y e g e s e n k e v e s e b b e t fájt a feje, a m á s o -

35
d i k h ó n a p o t k ö v e t ő e n p e d i g a javulást észlelők aránya 8 1 % -
ra nőtt. T e h á t a fájdalom m e g s z ű n é s e v a g y e n y h ü l é s e n e m is
a g y ó g y s z e r e k h a t ó a n y a g á n a k volt k ö s z ö n h e t ő , h a n e m a tab­
letták placebó-hatásának, vagyis a b e t e g a z o n hitének, h o g y
fájdalma a g y ó g y s z e r hatására elmúlik.
A különféle gyógyszerek ronthatják a természetes gyógymódok
hatékonyságát. Én m a g a m is megfigyeltem, h o g y a reflexzóna­
terápia a z o k n á l a b e t e g e k n é l tudja l e g i n k á b b kifejteni jóté­
k o n y hatását, a k i k s e m m i gyógyszert n e m szednek. E z azon­
b a n n e m jelenti azt, h o g y a gyógyszert m i n d e n k é p p e n le kell
állítani! E n n e k megítélését a kezelőorvosra kell bízni! F e l kell
hívni viszont a b e t e g figyelmét arra, h o g y a gyógyszert a
m a s s z á z s előtt v a g y után 2 - 3 órával v e g y e b e . É n m a g a m
s z á m o s olyan b e t e g e t k e z e l t e m sikerrel, a k i k orvosi rendelet­
re egyidejűleg gyógyszert is szedtek.

36
Szervezetünk működése
- G y a k o r i b b betegségek, p a n a s z o k

(Alapismeretek g y ó g y í t ó k n a k é s ö n g y ó g y í t ó k n a k )

A vérkeringés szervei és betegségei

A vérkeringés szervei: a szív, az ü t ő e r e k v a g y v e r ő e r e k (artéri­

ák), hajszálerek (kapillárisok), visszerek (vénák) és az erek­
ben keringő vér.
A vérkeringés motorja a szív. M e g k ö z e l í t ő e n a test k ö z e p é n
fekszik, c s a k e g y kicsit t o l ó d i k el balra. A szív sajátos szerke­
zetű, saját idegrendszerrel rendelkező, i z m o s szerv. A szív
bal és jobboldali pitvarból és alatta e l h e l y e z k e d ő j o b b és bal
oldali kamrából áll. A szív feladata kettős: egyrészt a szén­
dioxiddal telített vért a t ü d ő b e kell hajtania, h o g y a gázcsere
létrejöjjön, másrészt a friss, oxigénnel telített vérrel az egész
szervezetet el kell látnia.
Induljunk el a bal kamrából és k ö v e s s ü k a vér útját. I n n e n a
vér n a g y n y o m á s s a l a fő ütőérbe (aorta) ürül. Az aorta kisebb
ütőerekre (artériákra) oszlik. Az artériák hajszálerekbe m e n n e k
át, m e l y e k e n keresztül a sejtek és a v é r között m e g v a l ó s u l a
gázcsere és a tápanyagforgalom. A hajszálerek visszerekbe
(vénákba) s z e d ő d n e k össze, m e l y e k a k é k e s s z í n ű széndioxi-
dos vért szállítják. Ez az elhasznált v é r a jobb pitvarba, majd a
jobb kamrába kerül, i n n e n a tüdőbe, a h o l m e g t ö r t é n i k a gáz­
csere. Ez az oxigénben dús, é l é n k piros v é r a bal pitvarba,
majd a bal k a m r á b a kerül. A k a m r á k r i t m i k u s ö s s z e h ú z ó d á s a

37
(szisztolé) és ellazulása (diasztolé) n y o m á s k ü l ö n b s é g e t h o z lét­
re, m e l y fenntartja a vérkeringést.
T e s t ü n k b e n a v é r e d é n y h á l ó z a t kb. 40 km-t tesz ki. E n n e k
a c s ő h á l ó z a t n a k m i n d e n c e n t i m é t e r é t i z m o k h ú z z á k össze és
lazítják el, az i z m o k a t i d e g e k m o z g a t j á k . A szív m ű k ö d é s é t
e l e k t r o m o s i m p u l z u s o k és e g y ingerületvezető rendszer irá­
nyítja. A szív b i o e l e k t r o m o s m ű k ö d é s é t az EKG-vizsgálat
rajzolja fel egy görbe formájában. ( B á r az elektromos műkö­
d é s n e k ez a rajza egyes s z í v b e t e g s é g e k n é l ad információt, a
n y u g a l m i EKG-vizsgálat c s a k egy pillanatképet ad a szív
működéséről.)
A szív a vérkeringés fenntartása é r d e k é b e n állandóan dol­
g o z i k - születéstől a halálig. S z á z e z e r s z e r d o b b a n naponta, és
két és fél milliárdszor egy h e t v e n é v e s élet alatt. A szívössze­
h ú z ó d á s o k s z á m a egy e g é s z s é g e s szívnél percenként 6 0 - 8 0 .
Az e r e k b e n k e r i n g ő v é r b o n y o l u l t összetételű folyadék,
m e l y az alakos e l e m e k b ő l és a vérfolyadékból (vérplazma)
áll. Az egészséges e m b e r n e k kb. 5 liter vére van.
A vér ún. alakos elemei: a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és
a v é r l e m e z k é k . A vörösvérsejtek (eritrociták) s z á m a egy köb­
m i l l i m é t e r vérben 4 - 5 millió. S z í n ü k e t a vérfesték (hemoglo­
b i n ) adja. E n n e k elsőrangú s z e r e p e az, h o g y a l e v e g ő oxigén­
jét m e g k ö s s e , és a szervezet sejtjeihez szállítsa. Az ott képző­
dött s z é n d i o x i d d a l az oxigént kicseréli, majd a széndioxid a
t ü d ő k ö n át a külvilág levegőjébe kerül. A vörösvérsejteket a
c s o n t v e l ő termeli.
A vörösvérsejtek s z á m á n a k v a g y p e d i g a vérfestéknek a
c s ö k k e n é s e v é r s z e g é n y s é g h e z ( a n é m i a ) vezet.
A fehérvérsejtek (leukociták) s z á m a i n g a d o z ó , köbmiliméte-
r e n k é n t 5-8 ezer. N e v ü k e t o n n a n kapták, h o g y vérfestéket
n e m t a r t a l m a z n a k . Többféle fehérvérsejtet k ü l ö n b ö z t e t ü n k
m e g (limfociták, granulociták, m o n o c i t á k ) . E z e k a szervezet

38
9. ábra. A szív reflexzónája

v é d e k e z ő reakcióiban v e s z n e k részt a k ü l ö n b ö z ő k ó r o k o z ó k
ellen. Ezért s z á m u k c s ö k k e n é s e esetén a szervezet ellenálló­
képessége gyöngül. A lépben, a n y i r o k c s o m ó k b a n és a csont­
velőben képződnek. S z á m u k gyulladás esetén m e g s z a p o r o d i k
A vér l e g k i s e b b alakos e l e m e i a v é r l e m e z k é k (tromboci-
ták). S z á m u k k ö b m i l l i m é t e r e n k é n t 2 0 0 - 3 0 0 ezer. A véralva­
dásban van fontos szerepük. C s ö k k e n é s ü k v é r z é k e n y s é g e t
okoz. Orrvérzés, b ő r v é r z é s e k m e g j e l e n é s e lehet az első tünet,
m e l y erre a m e g b e t e g e d é s r e felhívja a figyelmet.
A szív ül. a vérkeringés reflexzónáit a 9. és 10. ábra szemlélteti.

Betegségek

A szívidegesség idegi eredetű szívritmuszavar. Lelki behatá­

s o k (pl. izgalom) hatására a szívverés gyorsul, a szívösszehú­
z ó d á s o k ereje n ő . Hirtelen ijedtség hatására egy-egy szabály-

39
 BAL KÉZHÁT JOBB KÉZHÁT

10. ábra. Vérkeringés-szabályozó zónák

talán szívütés utáni h o s s z a b b szünet a szívmegállás érzését is

keltheti. T e h á t ez a tünet n a g y o n ijesztő formában is jelent­
kezhet. A hirtelen v a g y tartós s z o r o n g á s hatására a mellékve­
s é k b e n o l y a n h o r m o n o k s z a b a d u l n a k fel, m e l y e k a keringés­
be j u t v a gyorsítják a szívverést, n ö v e l i k az ö s s z e h ú z ó d á s o k
erejét és fokozhatják a n n a k szabálytalanságát. T e h á t egy kör­
folyamat alakul ki, a m e l y e t k ö v e t k e z m é n y e i v e l é p p e n a szo­
r o n g á s tart fenn. T e r m é s z e t e s e n fordítva is történhet a dolog:
a s z í v r i t m u s z a v a r is o k o z h a t szorongást.
A szívidegességet e g y é b o k o k is kiválthatják. I l y e n e k a
helytelen é l e t m ó d , túlerőltetés, az alkohol, a kávé, a tea mér­
téktelen fogyasztása, az erős d o h á n y z á s , a g y o m o r és a b é l
rendetlen m ű k ö d é s e , a vérszegénység.

40
 Annak megállapítását, hogy szívidegességben szenvedünk-e
vagy esetleg szervi szívbajban, mindig a szakorvosra kell bíznunk.
Szervi szívbaj alatt a szívidegességgel ellentétben csakis
azokat a szervi elváltozásokat értjük, m e l y e k k ö v e t k e z t é b e n
a szív m ű k ö d é s e lényegesen m e g v á l t o z i k .
Az érelmeszesedés (arterioszklerózis) tulajdonképpen egy
természetes öregedési folyamat, ami s o k esetben s e m m i f é l e
panaszt n e m okoz.
Az egészséges ütőerek (artériák) r u g a l m a s a k és g a z d a g o k
izomsejtekben. A l k a l m a z k o d n a k a k ü l ö n b ö z ő n y o m á s v i s z o ­
nyokhoz, kitágulnak, ö s s z e h ú z ó d n a k . A kor előrehaladtával
az artériák falán elváltozások j ö n n e k létre, a m e l y e k e t termé­
szetes elhasználódásként f o g h a t u n k fel. A r u g a l m a s r o s t o k
helyébe merev természetű k ö t ő s z ö v e t lép, az ér falába zsír és
mészvegyület r a k ó d i k le, a m e l y m e g a k a d á l y o z z a az erek
túlságos kitágulását és esetleges m e g r e p e d é s é t . T e h á t az érel­
m e s z e s e d é s alapjában v é v e n e m káros, h a n e m a z elhasználó­
dással s z e m b e n j e l e n t k e z ő v é d e k e z ő folyamat.

Az é r e l m e s z e s e d é s c s a k a z o n e s e t e k b e n t e k i n t h e t ő beteg­
ségnek, a m i k o r olyan életkorban és m é r t é k b e n lép fel, amely­
ben, ill. ahogyan n e m s z a b a d n a megjelennie.
S z á m o s tényező járul h o z z á az é r e l m e s z e s e d é s kialakulá­
sához. A kedély erős hullámzása, a s o k i z g a l o m és az ezáltal
előidézett v é r n y o m á s i n g a d o z á s , az erős testi és a fokozott
szellemi m u n k a az é r e l m e s z e s e d é s korai fellépését idézi elő.
A betegség kifejlődésének t o v á b b i okai: fertőző betegsé­
gek, anyagcsere-bántalmak (pl. k ö s z v é n y , cukorbaj) nikotin­
mérgezés, mértéktelen alkoholfogyasztás, túl bő táplálkozás,
mértéktelen húsfogyasztás, ülő foglalkozás. Az ö r ö k l é s is
hajlamosító t é n y e z ő lehet. A férfiak g y a k r a b b a n s z e n v e d n e k
érelmeszesedésben, m i n t a nők.

41
 A szív e r e i n e k e l m e s z e s e d é s e k ö v e t k e z t é b e n igen gyakori
az ún. koszorúsér-betegség. A k o s z o r ú s e r e k a szív külső felüle­
tén találhatók. F e l a d a t u k a szívizom táplálása.
A k o s z o r ú s e r e k szűkülete miatt a szívizom vérellátása za­
vart s z e n v e d . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n alakul ki a heveny koszo-
rúsér-elégtelenség (angina pectoris). A b e t e g a mellkasában a
szívtájon szorító fájdalmat érez, általában a szegycsont m ö ­
gött. I n n e n a nyakba, a vállba, a karba, a hát közepébe, v a g y
a gyomorszáj felé s u g á r z i k a fájdalom. Ez n é h á n y perctől
ak ár ó r á k i g is eltarthat.
Ez az állapot szívizomelhaláshoz, miokardiális infarktushoz is
vezethet, m e l y e t m e g s e m m i s ü l é s - é r z é s , légszomj, hányinger,
hányás, verejtékezés kísér. Ilyenkor a k o s z o r ú s e r e k elduga-
szolódnak, n e m tudják e l e g e n d ő o x i g é n n e l ellátni a szíviz­
mot. A vérellátás és a szív igénye közötti e g y e n s ú l y felborul,
kialakul a s zí vi zomelha lá s . A m i o k a r d i á l i s infarktust m i n d e n
olyan állapot kiválthatja, a m e l y fokozza a szívizom oxigén­
igényét (pl. túlzott szellemi v a g y fizikai megterhelés, túl bő
étkezés).
A szívasztmánál a szív elégtelen m ű k ö d é s e következtében
r o h a m o k b a n fellépő n e h é z l é g z é s jelentkezik, a m e l y legin­
k á b b éjjel, s o k s z o r k ö z v e t l e n ü l elalvás u t á n lepi m e g a bete­
get. M e g e r ő l t e t ő testi m u n k a , lelki i z g a l o m és helytelen táp­
lálkozás is kiválthatja a r o h a m o t . A t ü d ő a s z t m á t ó l megkü­
lönbözteti a r o h a m jelentkezési ideje és módja, v a l a m i n t az,
h o g y e n n é l a b e t e g s é g n é l szív- és érelváltozás is fennáll.
A magas vérnyomást (hipertónia) v é r n y o m á s m é r ő v e l diag­
nosztizálhatjuk. A n o r m á l i s v é r n y o m á s értékei: 1 5 - 4 0 éves
k o r k ö z ö t t 1 2 0 - 1 4 0 H g m m (szisztolés) é s 8 0 - 8 5 H g m m (dias-
ztolés).
H i p e r t ó n i á r ó l a k k o r beszélünk, h a v a l a k i n e k nyugalom­
b a n m é r t v é r n y o m á s é r t é k e i t a z é l e t k o r n a k megfelelő határ

42
felett találjuk. A v é r n y o m á s n a g y s á g á t a szív m u n k á j a és az
erek állapota határozza meg. Az e s e t e k t ö b b s é g é n é l az érbe­
tegség elsődleges. Ritkábban v e s e b e t e g s é g v a g y a h o r m o n á ­
lis rendszer zavara miatt j ö n létre.
A m a g a s v é r n y o m á s fiatal v a g y felnőttkorban k e z d ő d ő ,
n a g y t ö m e g e k e t érintő betegség. A s o k i z g a l o m m a l , feszült­
séggel j á r ó é l e t m ó d o t folytatók között fordul g y a k r a b b a n elő.
N ő k n é l a v é r n y o m á s általában a l a c s o n y a b b , m i n t a férfiak­
nál.
A kezdeti p a n a s z o k b i z o n y t a l a n o k . F á r a d é k o n y s á g , inger­
lékenység, fejfájás jelentkezik. E z e k a p a n a s z o k a b e t e g s é g
előrehaladtával egyre kifejezettebbé válnak. A fejfájás m a ­
kacs, kínzó, a g o n d o l k o d á s t is z a v a r ó lesz. A s z e m f e n é k erein
jellegzetes elváltozások keletkeznek.
Az évekig tartó m a g a s v é r n y o m á s a szív és az é r r e n d s z e r
korai elhasználódását vonja m a g a után. A fokozott n y o m á s
következtében az egész vérkeringési r e n d s z e r b e n k ó r o s el­
változások is létrejöhetnek (pl. é r e l m e s z e s e d é s ) . Az ily m ó ­
don megváltozott érrendszer a többi szervekre is kedvezőt­
len hatást gyakorol, a m e l y k ü l ö n ö s e n a v e s é k e n észlelhető
legjobban.
A z öregkorral j á r ó m a g a s v é r n y o m á s a z érfalak meszese-
désének következménye.
Az alacsony vérnyomás (hipotónia) vérszegény és gyenge
testalkatú egyéneknél szokott előfordulni, i n k á b b a nőknél,
m i n t a férfiaknál.
(Pszichológiai kutatások é r d e k e s összefüggéseket találtak
a v é r n y o m á s és az egyén v i s e l k e d é s e között.)

43
A nyirokkeringés szervei és betegségei

A nyirokkeringés a test perifériája felől a test központja felé

haladva szállítja az ún. szövetközi folyadékot. A vékony nyiro­
kerek nagyobb nyiroktörzsekbe gyűlnek össze. E z e k a gyűjtőerek­
be (vénákba, visszerekbe) ömlenek. A nagyobb nyiroktörzsek útját
a testhajlatokban és a belek mögött nyirokcsomók (nyirokmirigyek)
szakítják m e g amelyek a nyirkot - speciális sejtek közreműködé­
sével - megszűrik. Ezzel függ össze az a hétköznapi tapasztalat,
hogy fertőzés esetén a nyirokcsomók megduzzadnak.
A nyirokereken, nyiroktörzseken és nyirokcsomókon kívül a
nyirokrendszerhez tartoznak m é g egyes olyan szervek is, ame­
lyek szöveti felépítése a nyirokcsomókéval azonos, vagy hason­
ló. Ilyenek a mandulák, a lép és a féregnyúlvány (appendix).
A g a r a t b a n és a lágyszájpad két oldalán h e l y e z k e d n e k el a
n y á l k a h á r t y á v a l fedett, n y i r o k s z ö v e t b ő l álló garatmandula és
a torokmandulák. S z e r e p ü k a n y i r o k c s o m ó k é h o z hasonló.

BAL TENYÉR JOBB TENYÉR

11. ábra. A nyirokkeringés reflexzónái

44
 alsótest
BAL KÉZHÁT JOBB KÉZHÁT

12. ábra. A nyirokkeringés reflexzónái

A lép szintén nyirokszövetből álló szerv, a m e l y a hasüreg­

ben bal oldalt, a r e k e s z i z o m alatt h e l y e z k e d i k el. Az elörege­
dett vörösvérsejtek lebontása, a vérfesték átalakítása, fehér­
vérsejtek termelése tartozik fontos feladatai k ö z é . E z e n kívül
- a májhoz h a s o n l ó a n - a keringő v é r b e n levő v a g y a vérbe
jutó betegséget e l ő i d é z ő k ó r o k o z ó k a t és m é r g e k e t m e g k ö t i és
elroncsolja. A lép szabályozza a k e r i n g ő v é r m e n n y i s é g e t ,
azáltal, h o g y a n n a k j e l e n t ő s részét időlegesen tárolni képes.
A nyirokkeringés reflexzónáit a 11. és 12. ábra szemlélteti.

Betegségek

A nyirokcsomóduzzanat a n y i r o k c s o m ó k g y u l l a d á s o s állapota.
A mandulagyulladás (tonsillitis) g y a k o r i betegség, a m e l y e t
legtöbbször a S t r e p t o c o c c u s p y o g e n e s b a k t é r i u m o k o z . Szö-

45
v ő d m é n y k é n t középfülgyulladás alakulhat ki. M á s i k veszé­
lye a b e t e g s é g n e k , h o g y k ö v e t k e z m é n y k é n t gyakran szív-,
ízület-, vese-panaszok l é p h e t n e k fel. F i g y e l m e t érdemel az is,
h o g y idült m a n d u l a g y u l l a d á s gócként is szerepelhet.
A lép e g y e s fertőző b e t e g s é g e k n é l m e g d u z z a d (pl. tífusz­
nál, m a l á r i á n á l ) . A lépduzzanat legkifejezettebben a vér súlyos
b e t e g s é g e i n é l (pl. fehérvérűségnél) lép fel. Szükség esetén a
lép eltávolítható. Ilyenkor a m ű k ö d é s é t m á s nyirokszövetek
v e s z i k át.
A vizenyő (ödéma) a test k ü l ö n b ö z ő részein gyakran megje­
lenő duzzanat, a m e l y nyirokból és vérből ered. A víz átszivá­
r o g a vér- és a nyirokerek falán és a bőrben, a bőr alatti
k ö t ő s z ö v e t b e n , vagy a test k ü l ö n b ö z ő üregeiben gyülemlik
fel. A folyadék túlzott felhalmozódása következtében duzza­
dás jön létre.
A v i z e n y ő a l e g k ü l ö n b ö z ő b b b e t e g s é g e k n é l előfordulhat.
A l a p o k a lehet szívbaj, tüdőbetegség, vesebaj stb. Legelőször
a b o k á k és a s z e m h é j a k szoktak m e g d u z z a d n i .
Visszértágulatban sok e m b e r szenved. Ez a betegség is a
n e m kielégítő nyirokkeringéssel függ össze.
A visszér gyulladás felismerhető arról, hogy közvetlenül a
b ő r alatt, a visszér lefutásának megfelelően, fájdalmas, kipi­
rult, m e g k e m é n y e d e t t csík tapintható.

A légzőszervek és betegségeik

A légzés szervrendszerét a légutak és a tüdő alkotják. A légu­

t a k b e m e n e t i nyílása az orr és a száj. M i n d k e t t ő a garatba
vezet, a m e l y a gégében folytatódik. A g é g e a légcső kezdeti
része. B e n n e találhatók a hangszálak, a m e l y e k e t a tüdőből

46
kiáramló l e v e g ő h o z rezgésbe. A légcső a két főhörgőben foly­
tatódik. E z e k k i s e b b ágakra oszlanak, és v é g ü l a tüdőhólya-
gocskákban v é g z ő d n e k . A l é g u t a k n y á l k a h á r t y á v a l béleltek.
A tüdő a m e l l k a s ü r e g b e n h e l y e z k e d i k el. B e l s ő felülete kb.
70 m. Itt m e g y v é g b e a gázcsere. A vér leadja a széndioxidot,
és felveszi az oxigént. E szerv m ű k ö d é s e s z ü k s é g s z e r ű e n
tökéletes kell h o g y legyen ahhoz, h o g y a szervezet egész­
séges maradjon.
A légzés idegrendszeri központja a n y ú l t a g y v e l ő b e n foglal
helyet. A l é g z ő k ö z p o n t - a vér s z é n d i o x i d t a r t a l m á t érzékelve
- szabályos i d ő k ö z ö k b e n parancsot küld az i d e g e k e n keresz­
tül a l é g z ő i z m o k h o z , m e l y e k aztán a l é g z ő m o z g á s t elvégzik.
A légzőszervek az emberi testben egységet alkotnak, ezért
betegségei c s a k ritkán állnak m e g egy p o n t o n . G y a k o r i , h o g y
a felső légúti hurutok, a nátha, a g e n n y e s orrfolyás és az
arcüreggyulladás lejjebb h ú z ó d n a k . így a l a k u l n a k ki a légúti
b e t e g s é g e k s ú l y o s a b b formái: a légcsőhurut, a hörghurut, a
visszatérő t ü d ő g y u l l a d á s o k és a tüdőtágulás.
A légzőszervek reflexzónáit a 13. és 14. ábra szemlélteti.

Betegségek

A nátha az orr nyálkahártyájának g y u l l a d á s o s betegsége,

me lyné l a nyálkahártya-mirigyek b ő s é g e s v á l a d é k o t termel­
nek. A nátha lehet m á s b e t e g s é g n e k kísérő t ü n e t e is, a m i n t
azt az influenzánál, a t ü d ő g y u l l a d á s n á l látjuk. A nátha fertő­
ző betegség, vírus okozza, cseppfertőzés útján terjed. Az orr
és a s z e m között szoros összeköttetés van, ez az oka, h o g y a
heveny náthát g y a k r a n h e v e n y kötőhártya-gyulladás kíséri.
A hirtelen j e l e n t k e z ő egyszerű náthát m a g á b a n v é v e s o k a n
n e m tekintik b e t e g s é g n e k , i n k á b b c s a k k e l l e m e t l e n zavarnak.

47
 BAL TENYÉR JOBB TENYÉR

13. ábra. A légzőszervek reflexzónái

K o m o l y a b b a n a k k o r veszik, h o g y h a a gyulladásos folyamat

az orrüreg nyálkahártyájáról a s z o m s z é d o s szervekre (pl.
h o m l o k ü r e g , garat, középfül), átterjed. M i n d e n n á t h a járhat
s z ö v ő d m é n y e k k e l , ezért ne t e k i n t s ü k jelentéktelen betegség­
nek.
A gégegyulladást fájdalom, rekedtség, köhögés kíséri.
H o s s z a n tartó r e k e d t s é g t ö b b n y i r e idült gégegyulladás kö­
v e t k e z m é n y e . A z o k n á l fordul elő elsősorban, a k i k sokat és
h a n g o s a n b e s z é l n e k (pl. p e d a g ó g u s o k ) .
Légcsőgyulladás esetén a b e t e g a s z e g y c s o n t m ö g ö t t i kaparó
fájdalomról, u g a t ó jellegű k ö h ö g é s r ő l p a n a s z k o d i k .
A hörghurut (bronchitis) l e g t ö b b s z ö r megfázás következté­
b e n lép fel, l e g i n k á b b tavasszal és ősszel. R e n d s z e r i n t náthá­
val és garathuruttal kezdődik, de k é s ő b b a gyulladás tovább-

48
terjed a gégén és a l é g c s ö v ö n keresztül a h ö r g ő k r e . A h ö r g ő k
nyálkahártya-mirigyei n a g y m e n n y i s é g ű t a p a d ó s v á l a d é k o t
termelnek, m e l y a h ö r g ő k felületét v a s t a g réteggel vonja be.
S o k kisebb-nagyobb m e n n y i s é g ű v á l a d é k o t ürít u g y a n a be­
teg, de m i n t h o g y a v á l a d é k tapadós, n e h e z e n j ö n fel. A beteg­
ség általános levertséggel és é t v á g y t a l a n s á g g a l jár. A b e t e g
rendszerint láztalan, esetleg h ő e m e l k e d é s j e l e n t k e z i k . M a g a ­
sabb láz m e g j e l e n é s e l e g t ö b b s z ö r s z ö v ő d m é n y fellépésének a
jele. (tüdőgyulladás). A h ö r g h u r u t l e g s z e m b e s z ö k ő b b t ü n e t e
a kínzó, sajátságos k ö h ö g é s . A k ö h ö g é s n e k az a célja, h o g y a
légutakból a n y á l k a h á r t y a v á l a d é k és esetleges i d e g e n anya­
gok eltávozzanak. A h ö r g h u r u t k i s g y e r m e k e k n é l és öregek­
nél m i n d e n k o r veszélyes b e t e g s é g . Ha elhanyagolják, kifej­
lődhet belőle a t ü d ő a s z t m a .

49
 A szénanátha esetén az orrnyálkahártya-gyulladás tünetei
l é p n e k fel, nagy mennyiségű vízszerű váladék, gyakori
tüsszögés, s z e m v i s z k e t é s kíséretében. Az allergiás orrnyálka­
hártyagyulladás lehet s z e z o n h o z k ö t ő d ő (pollenallergia) és
lehet egész é v b e n tartó, m e l y e t házipor, atka, állatszőr stb.
okozhat.
A s z é n a n á t h a kísérőtünetei: fejfájás, étvágytalanság, le­
v e r t s é g és o l y k o r h ő e m e l k e d é s . A hurut a m é l y e b b légutakra
is ráterjedhet. A b e t e g ilyenkor a gégében kaparó, égő érzés­
ről panaszkodik, n é h a k ö h ö g is.
G y e r m e k e k n é l is h a s o n l ó k a tünetek. E betegségre utal a
s z e m alatti k é k karika, v a g y az orron található harántredő,
m e l y a gyakori orrfúvás k ö v e t k e z m é n y e . A szénanáthától
s z e n v e d ő g y e r m e k e k n a g y a r á n y b a n b e t e g s z e n e k m e g aszt­
m á b a n is.
Az allergiára való hajlam öröklődik. Ha m i n d k é t szülő
allergiás, a k k o r a g y e r m e k s o k esetben szintén u g y a n e b b e n a
b e t e g s é g b e n szenved. A s z é n a n á t h á s b e t e g e k számát m é g
t o v á b b n ö v e l i k a l e v e g ő b e került s z e n n y e z ő a n y a g o k (por,
k é n d i o x i d , dohányfüst stb.)
E g y düsseldorfi allergiakutató k ö z p o n t t ö b b mint 70 nö­
vényfélét vizsgált m e g . K i m u t a t á s u k szerint ezekből 21-nek
májusra, 27-nek júniusra, 21-nek júliusra esik a fő virágzási
ideje, tehát ez a h á r o m h ó n a p a s z é n a n á t h a s z e z o n . Kivétel a
parlagfű g y o m n ö v é n y (helytelenül v a d k e n d e r ) , m e l y k é s ő b b
nyílik.
A tüdőasztma ( A s t h m a bronchiale) r o h a m o k b a n jelentkező
nehézlégzés, nehezített kilégzéssel. N e h é z l é g z é s r ő l a k k o r beszé­
lünk, ha a b e t e g fulladásérzete miatt fokozottan, erőltetetten,
a légzési s e g é d i z m o k igénybevételével lélegzik. A nehezített
kilégzés miatt elégtelen a t ü d ő széndioxid leadása. A r o h a m
kínzó, heves köhögéssel, fulladásérzéssel k e z d ő d i k . A b e t e g

50
verítékezik, b ő r e szederjes (cianózis). K i l é g z é s e m e g n y ú l t ,
sípoló. A b ő r és a n y á l k a h á r t y á k k é k e s e l s z í n e z ő d é s é n e k
hátterében a gázcsere elégtelensége áll. U g y a n i s i l y e n k o r a
széndioxid k ó r o s a n m e g s z a p o r o d i k a v é r b e n . T e k i n t v e , h o g y
a kiváltó ok v a l a m e l y allergén, a r o h a m o k m e g e l ő z é s e , illetve
a betegség m e g g y ó g y í t á s a é r d e k é b e n az allergént kell kiderí­
teni. (Lásd m é g az „Allergia" c. fejezetet.) A r o h a m o k k ö z ö t t
a beteg tünet- és p a n a s z m e n t e s lehet.
Allergiás r e a k c i ó n kívül az a s z t m a o k a l e h e t a m e g h ű l é s is.
Elhanyagolt hörghurut gyakran v e z e t a s z t m á h o z . Az orr- és
a garatüreg idült elváltozásai (gyulladás, n y á l k a h á r t y a d u z ­
zanat, polip) is légzési z a v a r o k a t i d é z h e t n e k elő, m e l y e k aszt­
mához vezethetnek.
A n e h é z l é g z é s b e n s z e n v e d ő k n é l r e n d s z e r i n t kísérő t ü n e ­
tekkel is találkozunk. A legtöbb a s z t m á s b e t e g n á t h á r ó l és
garathurutról, sokan p e d i g szívtünetekről is p a n a s z k o d n a k .
G y a k r a n előfordul, h o g y a z a s z t m a a z ú g y n e v e z e t t b e l s ő
elválasztású m i r i g y e k zavarával is ö s s z e k a p c s o l ó d i k . Pl. a
pajzsmirigy és a petefészkek betegségei a n e h é z l é g z é s t ked­
vezőtlenül befolyásolják.

E g y e s e k k a p c s o l a t b a h o z z á k a z a s z t m á t a z élet e s e m é n y e i
által keltett fojtogató és fullasztó érzésekkel, sőt g y a k r a n vé­
lik az elfojtott sírás m e g n y i l v á n u l á s á n a k . T e r á p i a k é n t l é g z é s i
és relaxációs g y a k o r l a t o k v é g z é s é t is ajánlják.
Az a s z t m a e g y korosztályt s e m k í m é l , fiatalabb k o r b a n
m é g g y a k r a b b a n jelentkezik, m i n t a m a g a s a b b k o r ú a k n á i .
Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a g y e r e k e k n e k c s u p á n egy-két
százaléka volt érintett e b e t e g s é g b e n . Ma m i n d e n t i z e d i k
g y e r m e k s z e n v e d k r ó n i k u s légúti gyulladástól. E b b e n két­
ségkívül a k ö r n y e z e t s z e n n y e z ő d é s n e k is s z e r e p e v a n . Férfi­
aknál az a s z t m a gyakoribb, m i n t n ő k n é l .

51
 Az a s z t m a gyógyszeres kezelésének n a g y fontossága van. B á r
e z e k a g y ó g y s z e r e k a b e t e g s é g okát n e m tudják megszüntet­
ni, de e s e t e n k é n t é l e t m e n t ő n e k b i z o n y u l h a t n a k . R o h a m ese­
tén esztelenség és felelőtlenség v o l n a elmulasztani e gyógy­
s z e r e k használatát. A beállított gyógyszeres kezelést csak a
szakorvos felügyelete alatt szabad csökkenteni, vagy abba­
hagyni!
Sok asztmás beteg szenved gyomorsavhiányban. Ez szoros kap­
csolatban áll a tökéletlenül lebontott fehérjék felszívódási
zavarával. K í s é r l e t e k azt mutatták, h o g y az életkornak is van
jelentősége. A fiatalabb b e t e g e k savhiánya súlyosabb. Az
a s z t m á s g y e r m e k e k 80%-ának szüksége van g y o m o r s a v p ó t l ó
tablettákra. A h o g y a g y e r m e k e k n ö v e k e d n e k , gyomorsav­
szintjük e m e l k e d i k . Ez összefügg azzal a s o k s z o r megfigyelt
jelenséggel, h o g y az allergiás asztmát „ki lehet n ő n i " .
K i m u t a t t á k , h o g y az a s z t m á s b e t e g e k b e n a B6 vitamin
szintje a l a c s o n y a b b , mint az egészséges e g y é n e k b e n . A B6-vi-
t a m i n sok fontos idegrendszeri ingerületátvivő (neurotransz-
mitter) a n y a g előállításában játszik szerepet. Az asztmás be­
t e g e k C-vitamin hiányban is s z e n v e d h e t n e k . E két vitamin
j á r u l é k o s a d á s a enyhíti a r o h a m o k a t .
K í s é r l e t e k szerint egyes m a g n é z i u m s ó k ellazítják a h ö r g ő k
izomzatát. E z e k n e k az i z m o k n a k a görcsös összehúzódása
o k o z z a az a s z t m á s nehézlégzést. V i z s g á l a t o k tanúsítják,
h o g y m a g n é z i u m s ó k járulékos adásával is enyhíteni lehet az
a s z t m á s tüneteket.
Ajánlatos, h o g y az asztmás b e t e g táplálkozásában az állati
fehérjével s z e m b e n a zöldségek, főzelékek, g y ü m ö l c s ö k ke­
rüljenek a fő helyre.
Font os, h o g y a z a s z t m á s s z e m é l y e k a z o r r o n keresztül
lélegezzenek. Azonkívül, h o g y az orr szűri a levegőt, egyben
fel is melegíti azt, mielőtt elérné a tüdőt.

52
Az emésztőszervek és betegségeik

Az e m é s z t ő s z e r v e k feladata a táplálékfelvétel, a t á p l á l é k elő­

készítése a felszívódásra és a t á p a n y a g o k felszívása. Az e m ­
beri szervezet abból tartja fenn m a g á t és fejlődik t o v á b b , a m i t
a felvett táplálékból tökéletesen m e g e m é s z t , és a m i a bélcsa­
tornán keresztül felszívódik. Ezért a kifogástalan e m é s z t é s az
egyik alapja az életfolyamatok zavartalan lefolyásának, vala­
mint a vér és a s z ö v e t n e d v e k egészséges összetételének.
Az e m é s z t é s szervei: a tápcsatorna és az e m é s z t ő m i r i g y e k .
A tápcsatorna bejárata a szájüreg. A táplálék feldolgozása m á r
itt m e g k e z d ő d i k . A fogak az állkapocs m o z g á s á v a l a szilárd
t á p a n y a g o k a t m e c h a n i k u s a n feldarabolják, és a n y á l segítsé­
gével p é p p é alakítják. Ez a folyamat a rágás és a falatképzés,
amelyben a nyelv is segít.
A szájból a táplálék a nyelőcsőbe kerül, m e l y a r e k e s z i z m o t
átfúrva a gyomorban folytatódik. A g y o m o r feladata, h o g y a
szájban előkészített táplálékot tovább pépesítse és e m é s s z e .
E g y e s t á p a n y a g o k (folyadékok) a g y o m o r n y á l k a h á r t y á r ó l fel
is szívódnak. A g y o m o r b a n levő e m é s z t ő m i r i g y e k sósavat és
pepszint termelnek.
A g y o m o r a t o v á b b e m é s z t e t t táplálékot a gyomorkapun
(pylorus) át a nyombélbe (patkóbél) továbbítja. Az e m é s z t é s a
n y o m b é l e m é s z t ő n e d v e i n e k segítségével t o v á b b folytatódik.
A n y o m b é l az öt m é t e r hosszú vékonybélben folytatódik,
amely összehajtogatott k ö t é l c s o m ó h o z hasonlít. B e l s e j é b e n
e m é s z t ő m i r i g y e k v a n n a k . A v é k o n y b é l falában s i m a i z m o k
találhatók, m o z g á s u k továbbítja a b é l tartalmát. Az e m é s z t é s
itt fejeződik be. Az elfolyósodott t á p l á l é k a b é l n y á l k a h á r t y a
bolyhain keresztül a nyirokerekbe, majd a v é r e r e k b e szívó­
dik fel.

53
 A v é k o n y b é l a vastagbélben folytatódik, m e l y kiöblösödött
r é s z e k b ő l álló vastag cső. E n n e k nyálkahártyájában nincse­
n e k e m é s z t ő m i r i g y e k . Az ide jutott béltartalom javarészt
e m é s z t h e t e t l e n v a g y fölösleges a n y a g o k b ó l áll. Ezeket a vas­
tagbél b a k t é r i u m a i rothasztással bontják tovább. A béltarta­
l o m b ó l a víz n a g y r é s z t felszívódik, ezért a béltartalom sűrű
lesz. E n n e k f e l h a l m o z ó d á s a a vastagbél alsó szakaszát feszíti,
és székelési ingert o k o z . A vastagbél a végbélben folytatódik.
A test felszínére a végbélnyílás vezet.
Az e m é s z t ő m i r i g y e k sora a szájüregben, a nyálmirigyekkel
kezdődik. V á l a d é k u k a nyál. A nyál részt vesz az emésztés
folyamatában. A táplálék keményítőjét o l d h a t ó cukorrá ala­
kítja, a falatot sikamlóssá teszi.
A máj a l e g n a g y o b b e m é s z t ő m i r i g y . Súlya kb. 1,5 kg. Az
e m b e r i test k é m i a i l a b o r a t ó r i u m á n a k s z o k t á k nevezni. Szá­
m o s életfontosságú m ű k ö d é s t végez. K e m é n y í t ő t , glikogént
épít fel, és az energiát ily m ó d o n tárolja, raktározza el. A máj
semlegesíti a test saját m é r g e i t és a testbe jutott idegen mér­
geket is. V í z b e n o l d ó d ó v á teszi őket, h o g y aztán a vesében
kiválasztódhassanak. A máj termeli a zsíremésztés fontos
anyagát, az epét.
Az epét az e p e h ó l y a g gyűjti. Megfelelő ingerekre összehú­
zódik, és tartalmát - a sűrített epét - a n y o m b é l b e üríti. Az
e p e világossárga e m é s z t ő n e d v , színét az epefestéktől nyeri.
A táplálék zsíranyagait olyan m ó d o n emészti meg, h o g y
v e l ü k v í z b e n o l d h a t ó „ s z a p p a n t " képez.
A hasnyálmirigy a máj mellett a m á s i k n a g y emésztőmirigy.
A h a s ü r e g b a l felső részében, a g y o m o r m ö g ö t t fekszik. Az
általa termelt hasnyál a fehérjéknek, a s z é n h i d r á t o k n a k és a
zsíroknak hatékony emésztőnedveit tartalmazza. Másik
funkciója, h o g y b i z o n y o s sejtcsoportjai m i n t b e l s ő elválasztá-
sú mirigy, inzulin h o r m o n t termelnek. E z e k c s ö k k e n t m ű k ö -

54
 BAL TENYÉR JOBB TENYÉR

15. ábra. Az emésztőszervek reflexzónái

dése okozza a c u k o r b e t e g s é g (diabetes mellitus) k ó r k é p é t . A

cukorbeteg inzulin h i á n y á b a n az é l e l m i s z e r b e n l e v ő c u k r o t
n e m képes hasznosítani. A c u k o r á t m e g y a szervezetén, és a
vizeletében választja azt ki. (lásd a „ C u k o r b e t e g s é g " fejeze­
tet).
Az emésztőszervek reflexzónáit a 15. ábra szemlélteti.

Betegségek
Gyomorbetegségek

A gyomorégés azt jelzi, h o g y a g y o m o r f a l b a n l é v ő e m é s z t ő m i -

rigyek lényegesen t ö b b sósavat v á l a s z t a n a k ki, m i n t r e n d e s
k ö r ü l m é n y e k között. A b e t e g k e l l e m e t l e n gyomortáji érzésről
panaszkodik, m e l y felhatol a n y e l ő c s ő b e . A nyelv l e p e d é k e s ,
a b e t e g h a s m e n é s r e hajlamos. E z e k a t ü n e t e k v e g e t a t í v (aka-

55
ratunktól független) i d e g r e n d s z e r ü n k egyensúlyzavarát jel­
zik, m e l y e t stresszhatások, s z o r o n g á s stb. válthat ki.
S z ó d a b i k a r b ó n á t ne szedjünk, mert a felszabaduló szénsav
izgatja a gyomorfalat. Legfeljebb pillanatnyi enyhülést érünk
el vele.
A gyomoridegesség görcsös fájdalommal, hányingerrel, ét­
vágytalansággal, hasmenéssel, székrekedéssel járhat.
E p a n a s z o k esetén kerüljük a kávé, az erős tea és az alkohol
fogyasztását, a fűszereket, a sót, a c u k r o s ételeket. Minél
k e v e s e b b húst és minél t ö b b g y ü m ö l c s ö t kell az é t r e n d ü n k b e
beiktatni. N a p j á b a n többször, keveset együnk, m i n d e n étke­
zésnél szilárd táplálékot is, h o g y a g y o m o r ne ürüljön ki túl
gyorsan.
A heveny gyomorhurutos b e t e g teltségről és gyomortáji nyo­
m á s r ó l panaszkodik, szájíze rossz, nyelve lepedékes, kelle­
m e t l e n szájszag gyötri, g y a k r a n böfög, étvágya csekély. A
g y o m o r h u r u t o s b e t e g e k erősen s z o r o n g a n a k , s z é k r e k e d é s ü k
van, a m i h a s m e n é s s e l váltakozhat. Fejfájás és szédülés is
gyakran jelentkezik. L e g t ö b b s z ö r elhanyagolt h e v e n y gyo­
m o r h u r u t b ó l fejlődik ki az idült gyomorhurut és a p a n a s z o k is
a z o n o s a k az előbbivel.
A gyomor- és nyombélfekély keletkezése összefügg a vegeta­
tív i d e g r e n d s z e r zavarával. A g y o m o r n y á l k a h á r t y á n vérke­
ringési z a v a r k ö v e t k e z t é b e n seb keletkezik. A savtúltengést
( g y o m o r é g é s ) g y a k r a n tekintették r é g e b b e n a gyomorfekély
igazi o k á n a k . A z o n b a n újabb vizsgálatok kiderítették, hogy
a z o k az e m b e r e k is m e g b e t e g e d h e t n e k fekélyben, a k i k n e k
é p p e n h o g y k e v é s a g y o m o r s a v u k . A gyomorfekélyes bete­
g e k fájdalomról p a n a s z k o d n a k , m e l y l e g i n k á b b étkezés után
lép fel. M á s i k gyakori tünet a hányás. A legsúlyosabb esetek­
b e n j e l e n t k e z h e t vérhányás, m e l y n é l a b e t e g egy liter vért is
elveszíthet. A fekély á l l a n d ó a n vérezgethet, ezért a gyomor-

56
fekélyes b e t e g arcszíne g y a k r a n fakósárga. A hajlam a gyo­
morfekélyre ö r ö k ö l h e t ő . A z o n b a n a z é l e t m ó d n a k (dohány­
zás, italozás, túlhajszoltság) n a g y m é r t é k b e n s z e r e p e v a n a
kialakulásában.
A gyomor- és nyombélfekély legrettegettebb szövődménye
az átfúródás (perforáció), v a g y a s z o m s z é d o s s z e r v e k b e t ö r t é n ő
áthatolás (penetráció). Az ilyenkor fellépő h e v e n y hashártya­
gyulladás az életet közvetlenül veszélyezteti.

Vékony- és vastagbél betegségek

Bélhurutnál a b e t e g n a p o n t a t ö b b s z ö r ürít híg székletet, mi­

kö z be n a hasban fájdalom jelentkezik. A heveny bélhurut hir­
telen jelentkezik és hirtelen m ú l i k el. Az idült bélhurut ellen­
b e n hosszú ideig, olykor évekig eltart. A h e v e n y b é l h u r u t
rendszerint a helytelen étkezés és megfázás k ö v e t k e z t é b e n
lép fel.
Az idült hasmenés gyakori o k a a b é l b e n folyó erjedéses
folyamatok zavara, n a g y m e n n y i s é g ű gázképződéssel, has­
fájdalommal, bélkorgással, étvágytalansággal. A nyelv lepe-
dékes. M i u t á n i l y e n k o r a h ú s e m é s z t é s is tökéletlen, tapasz­
talat szerint hústalan diétára ez az e m é s z t é s i z a v a r gyorsan
javul.
Az idült h a s m e n é s m á s i k o k a a g y o m o r e m é s z t é s i gyenge­
sége. Ilyenkor a g y o m o r e m é s z t ő n e d v e i n e k kiválasztása n e m
kielégítő, kevés sósav és pepszin keletkezik.
Lelki t é n y e z ő k (pl. félelem, i z g a l o m ) esetén a b é l fokozott
ingerlékenysége és a túl bő bélnedvelválasztás o k o z z a a has­
menést.
A fekélyes vastagbélgyulladás h e v e n y t ü n e t e k k e l kezdődik,
majd idültté válik. H a s i fájdalmakkal és véres-váladékos has­
m e n é s s e l jár.

57
 Az idült székrekedés o k a sokféle lehet. Szerepet játszhat az
öröklés, az ü l ő é l e t m ó d , vérszegénység, általános testi gyen­
geség. N ő k n é l s o k s z o r a szülés utáni p e t y h ü d t hasfal váltja ki
a bélzavarokat. A l e g g y a k o r i b b oka a z o n b a n a helytelen táp­
lálkozás. A b é l t a r t a l o m továbbítására és kiürítésére a szüksé­
ges ingert a s a l a k a n y a g o k b a n szegény t á p a n y a g o k n e m tud­
j á k szolgáltatni. Az e m b e r i bélcsatorna ugyanis r o s t g a z d a g
ételek m e g e m é s z t é s é r e v a n b e r e n d e z v e . A b é l m ű k ö d é s t lelki
t é n y e z ő k is befolyásolják. Pl. a bánat, a lehangoltság a bélmű­
ködést gátolják, székrekedést o k o z n a k .
A b e l e k b ő l kiinduló önmérgezés k o m o l y veszélyeket rejt
m a g á b a n . A b e l e k b e n m é r g e z ő anyagok, t o x i n o k is keletkez­
nek, e z e k a szervezetet megtá ma d já k, leginkább az idegrend­
szert károsítják.
A székrekedést puffadás is kísérheti. A n o r m á l mennyiség­
b e n jelen lévő b é l g á z arra szolgál, h o g y a hasűri s z e r v e k n e k
tartása legyen. Puffadásról a k k o r beszélhetünk, ha a bélgáz­
k é p z ő d é s fokozott m é r t é k ű . A felfúvódott b e l e k erősen fel­
tolják a rekeszizmot, miáltal a szív és a t ü d ő k munkája meg­
nehezül. Ez szívpanaszt is kiválthat.
Az aranyeres csomó oka a végbél visszereinek kitágulása és
az ezekben t á m a d t v é r p a n g á s . Aszerint, h o g y e z e k a c s o m ó k
a végbélnyílásból kitüremkednek-e, v a g y sem, „külső", és
„ b e l s ő " a r a n y e r e s c s o m ó r ó l b e s z é l ü n k . Elősegíti az a r a n y é r
keletkezését a m a k a c s , idült székrekedés. A legelső tünet,
a m e l y j e l e n t k e z n i szokott, a székelés k ö z b e n fellépő vérzés.
A n y o m á s k ö v e t k e z t é b e n ugyanis az erősen duzzadt c s o m ó
megreped.

Máj- és epehólyag-betegségek

A máj l e g g y a k o r i b b b e t e g s é g e a májduzzanat. Ha túl s o k kó­

ros a n y a g j u t a v é r k e r i n g é s útján a májba, ez a máj m e g n a -

58
gyobbodását idézheti elő. M é r t é k t e l e n evés, ivás, túlzott
gyógyszerfogyasztás is o k o z h a t duzzanatot, m e l y májzsugo­
rodásba m e h e t át. Idült fertőző b e t e g s é g e k u t á n is felléphet
májbetegség.
A heveny májgyulladást l e g g y a k r a b b a n kétféle vírus okoz­
hatja. Az „ A " vírus széklet, vizelet, ételek, ivóvíz útján terjed­
ve okozhat járványokat. A „ B " vírus okozta májgyulladás a
vér útján terjed. Az „ A " vírus lappangási ideje 3 - 6 hét, a „ B "
vírusé 2 - 5 h ó n a p is lehet. Ez a b e t e g s é g sárgasággal jár. A
széklet világossá, a vizelet sötétté válik. A b e t e g s é g lefolyása
négy-hat hét.
Gyakori kísérő tünete a m á j b e t e g s é g e k n e k a lép m e g n a ­
gyobbodása.
Az epekő a legrégibb idők óta ismert, gyakori betegség.
Epepangás, e p e u t a k fertőződése, illetve az epe ö s s z e t é t e l é n e k
kóros m e g v á l t o z á s a kapcsán alakulhat ki. Az e p e h ó l y a g b a n
elhelyezkedő kő rendszerint c s a k t o m p a fájdalmat o k o z .
M á s k o r fájdalom n e m is jelentkezik, c s a k étkezés után észlel­
hető puffadás. Előfordul az is, h o g y e z e k a k ö v e k évekig,
évtizedekig jelen v a n n a k az e p e h ó l y a g b a n anélkül, h o g y a
legcsekélyebb p a n a s z t is o k o z n á k . E r r e v o n a t k o z ó l a g ír le
egy érdekes esetet D r . Schalle: „ E g y i d ő s e b b hölgynél, aki
tüdőgyulladásban halt meg, a b o n c o l á s n á l 67 db e p e k ö v e t
találtam az e p e h ó l y a g b a n , m e l y e k közül e g y dió nagyságú
volt. Az illető egész életén át s e m m i t sem tudott az epekövei­
ről."
Ha azonban a k ö v e k b e j u t n a k az epeutakba, a z o k görcsös
ö s s z e h ú z ó d á s a és gyulladása j ö n létre, tehát kifejlődik az
epekőroham. A r o h a m gyakorta zsíros étkezést k ö v e t ő e n j e ­
lentkezik. Az e p e k ö v e s b e t e g n e k kerülni kell a zsíros, puf­
fasztó, nehezen e m é s z t h e t ő , v a l a m i n t a túl h i d e g és a sava­
nyú ételeket és italokat.

59
A vizeletkiválasztás szervei és betegségei

A vizeletkiválasztás szervei a vesék. A hasüregben, a b e l e k

mögött, a g e r i n c o s z l o p mellett h e l y e z k e d n e k el. A vizeletet a
húgyvezeték szállítja a húgyhólyagba. I n n e n a vizelet a húgycsö-
vön át ü r ü l ki.
A vesék a szervezet a n y a g c s e r é j é n e k fölösleges és ártalmas
anyagait választják ki, v é r e l l á t á s u k igen bőséges. A vizelet
összetétele, t ö m é n y s é g e és napi m e n n y i s é g e változó.
A v e s e m i n t e g y k ö z p o n t i s z ű r ő á l l o m á s fel kell h o g y is­
merje, m e l y e k a z o k az a n y a g o k , a m e l y e k a szervezet számára
h a s z n o s a k és hasznosíthatók, s m e l y e k a b o m l á s t e r m é k e k és
mérgek, a m e l y e k n e k kiválasztásra kell kerülniük. E n e h é z
feladatok m e g o l d á s á r a a v e s é n e k k ü l ö n b ö z ő m e c h a n i z m u ­
s o k állnak rendelkezésre, a m e l y e k r e n d k í v ü l bonyolultak.

BALTENYÉR J O B B TENYÉR

16. ábra. A vese, a húgyvezeték és a húgyhólyag reflexzónái

60
 N a g y o n leegyszerűsítve két alapfunkcióról v a n szó. Az
egyik szerint a vese mint e g y m e c h a n i k u s s z ű r ő m ű k ö d i k . Ez
azt jelenti, h o g y a b i z o n y o s n a g y s á g o t m e g h a l a d ó részecské­
ket kiválasztja, visszatartja. A s z ű r ő l i k a c s a i n a k m é r e t e ép­
pen akkora, h o g y a legkisebb fehérjemolekula ( a l b u m i n ) m é g
éppen v i s s z a m a r a d rajta.
A m á s i k lényegesen b o n y o l u l t a b b funkció az o z m ó z i s és
az ellenáramlás elvén alapul. E n n e k segítségével a v e s e m e g
tudja tartani a test s z á m á r a életfontosságú sókat, u g y a n i s
ezektől függ t ö b b e k között a szervezet sav-bázis egyensúlya,
melyet a pH-érték fejez ki. A szoros h a t á r o k közt m o z g ó
stabil pH-értéktől függenek a szervezet b i o k é m i a i reakciói,
(pl. a fehérjeszintézis).
A húgyhólyag a k i s m e d e n c é b e n fekszik, ö k ö l n y i n a g y s á g ú ,
űrtartalma telítve meghaladhatja az egy litert is. Feladata,
hogy a vizeletet tárolja. A záróizmot, a m e l y a h ó l y a g kiürü­
lését m e g a k a d á l y o z z a , akaratlagosan tudjuk ellazítani.
A v i z e l e t m e n n y i s é g folytán k e l e t k e z ő n y o m á s b i z o n y o s
idő után arra kényszerít b e n n ü n k e t , h o g y a vizelettől meg­
szabaduljunk, és így m e g k ö n n y e b b ü l j ü n k . M i n d a n n y i a n ta­
pasztalatból tudjuk azonban, h o g y a vizelet n y o m á s a gyak­
ran feltűnően összefügg b i z o n y o s szituációkkal. E z e k m i n d i g
olyan helyzetek, a m e l y e k b e n pszichés n y o m á s alatt állunk.
(Pl. a vizsga előtti félelem v a g y m á s stresszhelyzet.)
A vese, a húgyvezeték és a húgyhólyag reflexzónáit a 16. ábra
szemlélteti.

Vese- és hólyagbetegségek
A heveny vesegyulladás súlyos megfázás és fertőző b e t e g s é g e k
(pl. tüdőgyulladás, orbánc, diftéria, v ö r h e n y , m a n d u l a g y u l ­
ladás) következtében lép fel, t o v á b b á m é r g e z é s e k n é l . F ő l e g

61
gyerek- és fiatal felnőttkorban fordul elő. A b e t e g s é g jelleg­
z e t e s e n ú g y n e v e z e t t m á s o d i k betegség. Az első b e t e g s é g (pl.
lázas m a n d u l a g y u l l a d á s ) után a vesegyulladás 1-3 héttel hir­
telen j e l e n t k e z i k általános tünetekkel. A b e t e g n e k b e d a g a d a
szeme, m e g d u z z a d a csuklója, fáj a dereka, étvágytalan, fá­
radt, g y a k o r i fejfájás, e s e t e n k é n t hányinger, hányás kínozza.
A vizelet k e v e s e b b lesz és zavarossá válik.
Az idült vesegyulladás igen veszélyes, lappangva kifejlődő
betegség. Az előbb említett o k o k o n kívül (pl. vörheny, man­
dulagyulladás) m é g s o k m á s k ö r ü l m é n y folytán is kifejlőd­
het. S z e s z e s italok r e n d s z e r e s és m é r t é k t e l e n élvezete, erősen
fűszerezett, sós és csípős ételek r e n d s z e r e s fogyasztása nagy
veszélyt j e l e n t a vesékre.
F o g a d j u k m e g a k ö v e t k e z ő t a n á c s o k a t ! M i n d a z o k , akik
g y e r m e k k o r u k b a n v ö r h e n y e n estek át, legalább évenként
vizsgáltassák m e g vizeletüket. Azoknál, akik igen gyakran
s z e n v e d n e k m a n d u l a g y u l l a d á s b a n , szintén fontos a vizelet­
vizsgálat. U g y a n e z v o n a t k o z i k a fertőző b e t e g s é g e k r e is. Ez­
által l e h e t ő v é válik, h o g y m é g idejében felismerjék a vese-
b á n t a l m a k a t , m e l y e k s o k s z o r l a p p a n g v a jelentkeznek.
A vesemedence-gyulladást m i n d i g g e n n y k e l t ő b a k t é r i u m o k
o k o z z á k . A fertőzés kialakulását a vizeletpangás elősegíti,
(pl. húgycsőszűkület, kő, prosztatagyulladás). A t ü n e t e k hir­
telen j e l e n t k e z n e k , lázzal, derékfájással, hidegrázással.
A vesekőbetegség kiváltó okai k ö z ö t t szerepel: k ő k é p z ő
a n y a g o k felszaporodása a vizeletben, vizeletpangás, a vizelet
fertőződése. A vizeletben felszaporodó k ő k é p z ő a n y a g o k (pl.
húgysav, kalciumfoszfát, kalcium-oxalát) a vesében kicsa­
p ó d n a k , kikristályosodnak. A k ő k é p z ő d é s veszélye össze­
függ a fogyasztott f o l y a d é k m e n n y i s é g g e l : a n a g y folyadék­
m e n n y i s é g cs ökkenti a vizeletben oldott a n y a g o k koncentrá­
cióját.

62
 A m í g a k ö v e k a vesében v a n n a k , c s a k t o m p a deréktáji
fájdalom jelentkezik. A m e n n y i b e n a kő a h ú g y v e z e t é k b e ke­
rül, heves, görcsös deréktáji, alhasba, herékbe, n ő k n é l a na­
gyajkakba s u g á r z ó fájdalom jelentkezik, hányinger, h á n y á s
kíséretében. A v e s e k ő r o h a m a test kísérlete arra, h o g y a
h úg yv ez e ték g y ű r ű z ő m o z g á s á v a l kilökje a követ. Ezt a kü­
lönös fájdalmas folyamatot c s a k a szüléssel lehet összehason­
lítani. A statisztika szerint a férfiak g y a k r a b b a n b e t e g e d n e k
m e g vesekőben, mint a nők.
A hólyaghurut az alhasi szervek l e g g y a k o r i b b és egyik leg­
kellemetlenebb betegsége. E tekintetben k ü l ö n ö s e n a n ő k
s z e n v e d n e k sokat. O k a többféle lehet. Általában a helyi ke­
ringési v i s z o n y o k hirtelen változása, l e g g y a k r a b b a n „felfá-
z á s " után fordul elő, de s o k s z o r s z á r m a z i k szerzett k ó r o k o ­
zótól. (Meleg vizű fürdők, nyilvános WC használata, a n e m i
életből szerzett fertőzés stb.) Hajlamosító t é n y e z ő m é g a kis­
mértékű, „ b a n á l i s n a k " tartott hüvelyfolyás is lehet. De e g y é b
betegség, például cukorbaj is állhat a háttérben. Ü t é s v a g y
esés következtében t á m a d t h ó l y a g s é r ü l é s e k után is kifejlőd­
het a hólyaghurut. Ha a s z o m s z é d o s szervek g y u l l a d á s b a n
v a n n a k - pl. v es emed ence-gyulla d á s ná l, b é l h u r u t n á l - a
gyulladás átterjedhet a h ó l y a g falára is.
H e v e n y és idült formáját különböztetjük m e g . A h e v e n y
hólyaghurut hirtelen kezdődik, hidegárázással, lázzal és ál­
talános rossz közérzettel. A b e t e g e t á l l a n d ó vizelési i n g e r
kínozza, a z o n b a n csak n é h á n y c s e p p vizeletet tud üríteni, azt
is erős fájdalmak kíséretében. A fájdalom a derékba, majd az
egész hasba kisugárzik. A vizelet zavaros, s o k s z o r a vértől
vöröses színű lehet.
Az idült h ó l y a g h u r u t évekig elhúzódhat, szintén kellemet­
len és fájdalmas betegség. A b e t e g erőnléte leromlik, állapota
v é r s z e g é n y s é g h e z is vezethet.

63
 S o k nő problémája a vizelettartás. A váratlanul é r k e z ő inger
miatt a b e t e g p e l e n k a használatára kényszerül. E n n e k a kel­
l e m e t l e n h e l y z e t n e k a h ó l y a g h u r u t o n vagy fokozott hólyag-
i n g e r l é k e n y s é g e n kívül anatómiai elváltozás is lehet az alap­
j a . T ö b b s z ö r szült nőknél, vagy elhízás hatására a gáti izom­
zat ellazul, elveszíti régi tartását, és vele a h ú g y c s ő z á r ó i z m a
is m e g n y ú l i k . E n n e k k ö v e t k e z m é n y e az a kínos jelenség,
h o g y köhögés, tüsszentés, nevetés közben vagy m á r kis fizikai
terhelésnél is kisebb-nagyobb mennyiségű vizelet elcseppen.

A női nemi szervek és betegségeik

A méh a k i s m e d e n c é b e n fekvő i z m o s szerv. Belseje nyálka­

hártyával van bélelve. A szervet kívülről a hashártya borítja.
A b e l s ő nyálkahártya feladata, h o g y a petefészek termelte
petesejt s z á m á r a megfelelő környezetet biztosítson. A mag­
zat n ö v e k e d é s e a m é h ü r e g b e n j e l e n t ő s változásokat okoz: a
m é h h a t a l m a s a n kitágul, az i z o m z a t m e g s z a p o r o d i k és meg­
nyúlik. Szülés u t á n a m é h rövid idő alatt megközelítőleg
visszanyeri eredeti n a g y s á g á t és alakját.
A m é h felső részén petevezetékek nyílnak. E z e k végein he­
l y e z k e d n e k el a petefészkek. F e l a d a t u k a női ivarsejtek, petesej­
tek, termelése. A petesejtek a p e t e v e z e t é k e k e n á t j u t n a k a méh
ü r e g é b e . A hüvely a m é h és a szeméremnyílás között helyezke­
d i k el. A nagyszeméremajkak v é d i k a kisszeméremajkakat.
A z ivarérett n ő k n é l n o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k között 2 8 na­
p o n k é n t ( h o l d h ó n a p ) érik m e g egy-egy petesejt. Az érett
petesejt az a n y a m é h b e jut, ahol m e g t e r m é k e n y í t é s esetén az
a n y a m é h nyálkahártyájába b e á g y a z ó d i k és továbbfejlődik. A
m é h nyálkahártyája erősen m e g d u z z a d , a z egész méhfal

64
megvastagszik. Ha a pete m e g t e r m é k e n y í t é s e e l m a r a d , a pe­
tesejt elhal, a m é h belhártyája az alapról leválik és b ő s é g e s
vérzés kíséretében a hüvelyen keresztül eltávozik. A menstru­
áció (havi tisztulás) tulajdonképpen a m e g t e r m é k e n y í t e t l e n
petesejt eltávozása a szervezetből. A havi vérzés az e g é s z
szervezet m ű k ö d é s é r e hatással van. A havi ciklus m e g s z ű n é ­
sének időszaka klimax, m e l y a f o g a m z ó k é p e s s é g m e g s z ű n é ­
sét jelzi.
A petefészkek b e l s ő elválasztású m i r i g y m ű k ö d é s t is kifej­
tenek. Az általuk termelt h o r m o n o k - az ö s z t r o g é n e k - sza­
b á l y o z z á k a menstruációt, a terhességet és a m á s o d l a g o s női
nemi jelleget is.
A menstruáció rendes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is b i z o n y o s pa­
naszokkal jár. G y a k r a n tapasztalható, h o g y a havi v é r z é s
alatt m e g d u z z a d a máj és a lép, a garat és a g é g e nyálkahár­
tyája. A v é r n y o m á s a vérzés előtt e m e l k e d i k , a vérzés alatt
pedig csökken, az érverés s z á m a megváltozik, a test hőfoka
emelkedik. M e g n a g y o b b o d h a t a pajzsmirigy, a m e l l e k tejmi­
rigyei m e g d u z z a d h a t n a k . V é r z é s alatt a m e l l é k v e s e - m ű k ö ­
dés is fokozódhat. A nő szervezete a v é r z é s ideje alatt az
anyagcsere salaktermékeit, a m é r e g a n y a g o k a t fokozottabb
mértékben választja ki (erősebb izzadás). A m e n t r u á c i ó befo­
lyásolja az idegrendszert, a szív m ű k ö d é s é t , az anyagcserét,
a kedélyállapotot, tehát az e g é s z szervezetet. A s p o r t o r v o s o k
és n ő g y ó g y á s z o k ismerik azt a tényt, h o g y a m e n s t r u á c i ó t
m e g e l ő z ő n a p o k b a n rendkívül rossz a n ő k sportteljesítmé­
nye. A legjobb teljesítményt viszont a m e n s t r u á c i ó t k ö v e t ő
10. napon érik el.

A havi vérzés e g y i k leggyakoribb rendellenessége az, a m i k o r

a vérzés n e m 28 n a p o n k é n t , h a n e m szabálytalan időközökben
lép fel, és n e m a normális ideig tart. V é r s z e g é n y s é g , g y e n g e
testalkat, cukorbaj, elhízottság, a b e l s ő elválasztású m i r i g y e k

65
z a v a r a stb. esetén a vérzés lehet kevés, c s a k egy-két napig
tartó. Ilyenkor a m e n s t r u á c i ó helyett a test m á s helyén jelent­
k e z h e t vérzés. A t e r m é s z e t az egyensúlyt i p a r k o d i k helyreál­
lítani akkor, a m i k o r a havi v é r z é s helyett pl. erős orrvérzés
indul m e g v a g y g y o m o r - és bélvérzés jelentkezik. A szerve­
z e t az elvesztett v é r m e n n y i s é g e t a vérzések közötti szünet­
b e n k ö n n y e n pótolni tudja.
A gyenge vérzésnél g y a k o r i b b a kórosan erős vérzés. Ennek,
valamint a periódusok között jelentkező rendetlen vérzésnek a
j e l e n t ő s é g e sokkal n a g y o b b . A túl erős vérzés oka lehet a
petefészkek h o r m o n t e r m e l é s é n e k a zavara, az a n y a m é h és a
petefészkek gyulladásos folyamatai. A m é h k ó r o s helyzetvál­
t o z á s a v a g y d a g a n a t a is járhat e r ő s vérzéssel.
A petefészkek gyulladása ö s s z e n ö v é s e k h e z és a petefészkek
daganatszerű m e g n a g y o b b o d á s á h o z vezethet. E z e k is okoz­
hatják a peteérés kisebb-nagyobb zavarát. A petefészekgyul­
ladás hosszú ideig tartó, fájdalmas betegség.
Gyakori, de j ó i n d u l a t ú méhdaganat az úgynevezett mióma
( i z o m d a g a n a t ) . S o k s z o r feltűnő nagyságot ér el. M a g á b a n
v é v e ártalmatlan ugyan, de veszélyessé válhat, mert gyakran
r e n d e l l e n e s vérzéseket o k o z . A m é h rosszindulatú rákos da­
g a n a t a is rendetlen vérzést indíthat meg.
M a a z ivarérettség k o r á b b a n k ö v e t k e z i k be, mint 2 0 - 4 0
évvel ezelőtt. U g y a n a k k o r kitolódott a változás kora, a kli­
m a x , azaz a m e n s t r u á c i ó k é s ő b b s z ű n i k meg. Megállapították
azt is, hogy ma t ö b b a n ő k m e n s t r u á c i ó s rendellenessége,
m i n t r é g e b b e n volt.
Hirtelen ijedtség, fokozott idegi-szellemi t e v é k e n y s é g ha­
tására is beállhat a m e n s t r u á c i ó s ciklus zavara. A külső kör­
nyezeti t é n y e z ő k a z ivarmirigyek m ű k ö d é s é t n a g y m é r t é k b e n
befolyásolhatják. Például: a II. világháború idején, a lágerek­
b e n a m e n s t r u á c i ó s o k nőnél elmaradt.

66
A változás kora (klimax)
Általában 4 8 - 5 2 éves k o r b a n jelentkezik. I l y e n k o r a n ő k n é l
j e l l e m z ő t ü n e t e k kíséretében sajátságos testi és lelki elválto­
z á s o k j ö n n e k létre. E n n e k oka, h o g y a petefészkek c s ö k k e n t i k
m ű k ö d é s ü k e t , ezért k e v e s e b b ö s z t r o g é n h o r m o n t e r m e l ő d i k .
F o k o z ó d i k viszont a pajzsmirigy, a m e l l é k v e s e és az agyalapi
mirigy tevékenysége. O l y k o r a petefészkek m ű k ö d é s e hirte­
len szűnik meg, tehát a v é r z é s e l m a r a d á s a á t m e n e t nélkül
következik b e . A z o n b a n a legtöbb esetben h ó n a p o k i g , sőt
évekig tartó állapotot észlelünk. I l y e n k o r a havi v é r z é s telje­
sen szabálytalan i d ő k ö z b e n , és rendetlen m e n n y i s é g b e n je­
lentkezik.
B á r m e n n y i r e t e r m é s z e t e s élettani i d ő s z a k is a v á l t o z á s ko­
ra - ugyanúgy, m i n t a pubertás, vagy a szülés ideje -, e n n e k
testi és lelki k ö v e t k e z m é n y e i t s o k nő n e h e z e n viseli el.
A változás korában a legismertebb és egyben a legkelle­
m e t l e n e b b p a n a s z a z ú g y n e v e z e t t h ő h u l l á m . N a p o n t a több­
ször is jelentkezhet, m é g p e d i g r o h a m s z e r ű e n . Általában egy­
két másodpercig, de s o k s z o r percekig is eltarthat. N é h a éjjel
lép fel. A h ő h u l l á m igen gyakran erős izzadással jár, különö­
sen a h o m l o k o n és az arcon. S o k s z o r a h ő h u l l á m o k alatt
szédülés is jelentkezik, a m e l y az állást és a járást bizonytalan­
ná teszi. Fejfájás, fülzúgás, s z e m k á p r á z á s , s z í v p a n a s z is gya­
kori. A g y o m o r részéről is j e l e n t k e z h e t n e k kellemetlen tüne­
tek: heves, görcsszerű, hányással járó gyomorfájdalom,
émelygés és étvágytalanság. A változás k o r á b a n m e g d u z z a d ­
hatnak az ízületek, a v i z e l e t b e n c u k o r j e l e n h e t m e g . S o k nő a
változás korában m e g h í z i k .

A petefészek h o r m o n t e r m e l é s é n e k c s ö k k e n é s e a felelős a
gyakori csontritkulásért is. E m i a t t k ö v e t k e z i k be t ö b b csont­
törés a z idősebb nőknél. A z ösztrogén h o r m o n o k v é d e l m e t

67
nyújtanak a szívinfarktus ellen, ezért a változás kora után az
infarktus g y a k r a b b a n fordul elő.
A k l i m a x o s nő depressziója, dühkitörései környezete szá­
m á r a n e h e z e n elviselhető tünetek. B 1 - , B 3 - és B6-vitamin
fogyasztása enyhíti ezeket a vegetatív idegrendszeri pana­
szokat.
A h ő h u l l á m és az izzadás ellen hatásos az E-vitamin, m e l y
az ö s z t r o g é n e k h e z h a s o n l ó hatású. Elősegíti a sejtosztódást
is, így r u g a l m a s a n tartja a k ö t ő s z ö v e t e t és a bőrt.
A női nemi szervek reflexzónáit a 17. és IS. ábra szemlélteti.

A férfi nemi szervek és betegségeik

A férfi n e m i h o r m o n o k a t és a férfi ondósejteket (spermium) a

herék termelik. A h e r é k a herezacskóban foglalnak helyet. T o ­
j á s d a d alakú p á r o s mirigyek. Az ondósejtek a h e r é k h e z csat­
l a k o z ó mirigyes szervek, a mellékherék közbeiktatásával, ka­
n y a r g ó s v e z e t é k e k e n keresztül az ondózsínórba jutnak. A két
h e r é b ő l j ö v ő v e z e t é k a h ó l y a g m ö g ö t t egyesül, és a prosztatát
átfúrva a húgycsőbe szájadzik. A prosztata ( m a g y a r nevén
dülmirigy) g e s z t e n y e alakú és n a g y s á g ú szerv, m e l y a húgy­
h ó l y a g alatt h e l y e z k e d i k el. Különleges, tejszerű nedvet ter­
mel, m e l y az ejakuláció (magömlés) során k e d v e z ő élettani
feltételeket biztosít a m e g t e r m é k e n y í t é s h e z . A prosztata fo­
l y a d é k a k e v e r e d i k a s p e r m i u m o k k a l , és így j ö n létre az ondó
v a g y m á s n é v e n sperma. A férfi n e m i mirigyei a késő aggko­
rig m ű k ö d n e k , b á r az öregedéssel a férfi n e m i h o r m o n terme­
lése is c s ö k k e n .

68
 BAL TENYÉR JOBB TENYÉR

17. ábra. A nemi szervek reflexzónái

BAL KÉZHÁT J O B B KÉZHÁT

18. ábra. A nemi szervek reflexzónái

69
A prosztatatúltengés
A 60 éven felüli férfiaknak kb. fele szenved valamilyen mér­
t é k b e n prosztatatúltengésben. Ez kellemetlen tünetekkel (pl.
sűrű vizelés, fájdalom) jár. A 80. életévüket megért férfiak
m i n t e g y n e g y e d e átesett prosztataműtéten.
H o g y mi o k o z z a a prosztata m e g n a g y o b b o d á s á t , az a mai
n a p i g is ismeretlen. K e l e t k e z é s é b e n külső (pl. környezeti ár­
talmak, d o h á n y z á s ) és belső (pl. h o r m o n á l i s változások) té­
n y e z ő k szerepét egyaránt feltételezik.

A férfiklimax
A férfiklimax k ö z é p k o r ú férfiaknál k e z d ő d ő , teljesítmény­
c s ö k k e n é s s e l j á r ó állapot. A t e l j e s í t m é n y c s ö k k e n é s n e m ­
c s a k s z e x u á l i s t é r e n k ö v e t k e z i k b e , h a n e m s z e l l e m i és fizi­
k a i t é r e n is.
A férfihormon-termelés c s ö k k e n é s e a here aktivitásának
visszaesése miatt és az ezzel összefüggő szexuális magatar­
tásváltozás, i d ő b e n gyakran e l h ú z ó d n a k .
S o k tünet a férfiaknál szinte m e g e g y e z i k a n ő k klimaxánál
tapasztalttal. E z e k : alvászavarok, izzadás, hőhullámok, vala­
m i n t korai é r e l m e s z e s e d é s . A k l i m a x o s férfi lelkileg is sérülé­
keny.
A férfi nemi szervek reflexzónáit a 17. és 18. ábra szemlélteti.

70
Az anyagcsere és betegségei

Az anyagcsere a tápanyagok, és e g y é b fontos a n y a g o k felvé­

telét, felhasználását és a salaktermékek, m é r g e z ő a n y a g o k
szervezetből való eltávolítását foglalja m a g á b a . Az anyagcse­
re intenzitásáról az oxigénfogyasztás és az anyagcsere-folya­
m a t o k során keletkezett h ő m e n n y i s é g ad felvilágosítást.
Az anyagcsere-folyamatok közben energia szabadul fel,
melyet a szervezet a táplálkozás során felvett t á p a n y a g o k b ó l :
a szénhidrátokból, a zsírokból és a fehérjékből nyer.
Az életfolyamatokhoz n e m c s a k a kalóriát szolgáltató táp­
anyagok szükségesek. V a n n a k olyan a n y a g o k is m e l y e k
energiát n e m szolgáltatnak, de j e l e n l é t ü k a szervezetben
szükséges, h i á n y u k betegséget okoz. Ezek a k ö v e t k e z ő k :

• Ásványi a n y a g o k (kalcium, foszfor, nátrium, kálium, mag­

nézium stb.).
• N y o m e l e m e k (mangán, kobalt, cink, jód, réz stb..).
• Vitaminok.
• Esszenciális a m i n o s a v a k (triptofán, fenilalanin stb.); (ame­
lyeket a szervezet nem tud előállítani).
• Zsírsavak.

Betegségek
A kövérség (elhízás)

A szervezet zsírtartalmának növekedésével j á r ó betegség,

mely a zsíranyagcsere s z a b á l y o z á s á n a k zavara miatt j ö n lét­
re. V é g e r e d m é n y b e n az energiafelvétel, illetve leadás egyen­
s ú l y á n a k m e g b o m l á s á r ó l van szó.

71
 Ha az elhízás o k a k é n t k i m u t a t h a t ó v a l a m e l y külső ok (pl.
táplálékbevitel fokozása, m o z g á s csökkenése, aktív sport be­
fejezése) exogén elhízásról beszélünk. Ha p e d i g külső tényező
nem szerepel létrejöttében, endogén elhízásról van szó (pl.
h o r m o n z a v a r által okozott elhízás).
Az elhízás előbb-utóbb p a n a s z o k a t szokott okozni. M e g ­
terheli a keringést, a légzés szervrendszerét. Fáradékonyság,
m u n k a k é p e s s é g - c s ö k k e n é s , pszichés z a v a r o k jelentkezhet­
nek, sőt a k é s ő b b i e k b e n súlyos s z í v p a n a s z o k is felléphetnek.

A soványság

A soványság, s z e m b e n az elhízással, n e m m i n d i g kóros álla­

pot. V a n n a k egészséges s o v á n y emberek, a k i k n e k ez alkati
sajátságuk. Ha n o r m á l i s testsúlyú e m b e r soványodik le vala­
m e l y b e t e g s é g következtében, tisztázni kell az alapbetegsé­
get, és azt kell gyógyítani (pl. pajzsmirigy-betegség).

A köszvény

A k ö s z v é n y a legelterjedtebb és a legfájdalmasabb betegsé­

g e k egyike. O k a a húgysav a n y a g c s e r é j é n e k zavara. H ú g y s a v
az egészséges a n y a g c s e r e során is képződik. C s a k a k k o r vált
ki b e t e g e s tüneteket, h o g y h a a húgysav túl n a g y mennyiség­
b e n képződik, v a g y tökéletlenül alakul át.
K ö s z v é n y n é l a vérben és a szövetekben - de k ü l ö n ö s e n az
ízületekben - sokkal több a húgysav, m i n t rendes körülmé­
n y e k között. A húgysav n a g y m e n n y i s é g b e n lerakódik az
ízületekben, az izületi porcokban, a c s o n t o k b a n és a b ő r alatti
k ö t ő s z ö v e t b e n , ahol gyulladásos jelenséget, duzzadást és fáj­
d a l m a t idéz elő.
K ö s z v é n y e s e k kerüljék a purintartalmú ételeket. U g y a n i s
a purin a szervezetben húgysavvá alakul át. M a g a s a purin-
t a r t a l m a pl. a májnak, a vesének, a velőnek.

72
 A főtt hús k e v e s e b b purint t a r t a l m a z , m i n t a sült hús. A
húsleves élvezete k ü l ö n ö s e n veszélyes, mert főzés k ö z b e n a
húsból a purin-természetű a n y a g o k n a g y m e n n y i s é g b e n ki­
oldódnak.
A tojás, a tej és a l e g t ö b b tejtermék p u r i n m e n t e s , tehát a
k ö s z v é n y e s e k n y u g o d t a n fogyaszthatják.
A növényi élelmiszerek általában p u r i n m e n t e s e k . Kivétel
a borsó, a bab és a lencse. A g y ü m ö l c s ö k , a l i s z t n e m ű e k és a
k e n y é r sem t a r t a l m a z n a k purint.
A kávé, a tea, a k a k a ó élvezete k ö s z v é n y e s e k n e k n e m
tanácsos, mert e z e k az a n y a g o k a szervezetben a húgysav-
képződést fokozzák. Általában azt mondhatjuk, h o g y kösz­
vény esetén a vegetárius diéta ajánlott.

A cukorbaj

A cukorbaj (diabetes mellitus) az a l a p v e t ő t á p a n y a g o k , a szén­

hidrátok, zsírok és fehérjék a n y a g c s e r é j é n e k s ú l y o s zavara.
M á r az ókori írásos e m l é k e k b e n is szerepel. A k k o r a z o n b a n
m é g v e s e b e t e g s é g n e k tartották a n a g y m e n n y i s é g ű édes vi­
zelet alapján. A c u k o r b e t e g s é g n e k jellegzetes tünetei v a n n a k .
A b e t e g n e k k e z d e t b e n éhségérzete van, a m e l y e t k é s ő b b álta­
lános étvágytalanság követ. Előfordul bőrviszketés, bőrgyul­
ladás. Sokan hirtelen lefogynak, levertek, fáradékonyak, in­
gerlékenyek, i d e g e s e k lesznek, E g y e s e k n é l gyors látásromlás
tapasztalható.
A cukorbaj o k a az inzulinnak, a h a s n y á l m i r i g y hormonjá­
n a k teljes v a g y v i s z o n y l a g o s hiánya. Ez okozza, h o g y a szer­
vezet részben a táplálékból felvett, r é s z b e n p e d i g az e m é s z t é s
alatt képződött c u k r o t n e m tudja elégetni. Ezért a c u k o r b e t e g
v é r é n e k cukorszintje l é n y e g e s e n m e g e m e l k e d i k . Azt a feles­
leges cukrot m e l y e t a szervezet n e m tud elégetni, a v e s é k
választják ki.

73
 Az e m b e r v é r é b e n n o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k között is van
b i z o n y o s m e n n y i s é g ű s z ő l ő c u k o r . E g é s z s é g e s anyagcserénél
a c u k o r s z é n d i o x i d d á és v í z z é ég el a sejtekben.
A g y e r m e k e k c u k o r b e t e g s é g e öröklött hajlam miatt szo­
kott j e l e n t k e z n i . Az ifjúkori d i a b é t e s z e s e k gyakran szomjaz­
nak, s a c e t o n t is lehelhetnek. Aki g y e r m e k k o r á t ó l e betegség­
b e n szenved, a n n a k k o r á n t u d o m á s u l kell vennie, h o g y neki
m á s k é p p e n kell étkeznie, é d e s s é g e t n e m fogyaszthat, napon­
ta a k á r t ö b b s z ö r is injekciót kell kapnia. A cukorbetegség
felnőttkorban általában a k ö v é r e m b e r e k n é l jelentkezik. A
k ö n n y ű c u k o r b e t e g s é g esetén a vizeletben c u k o r c s a k a k k o r
j e l e n i k m e g , ha a b e t e g s z é n h i d r á t t a r t a l m ú élelmiszereket
fogyaszt. A s ú l y o s cukorbajnál a vizeletben tiszta húsétkezés
mellett is m e g j e l e n i k a c u k o r .
Az e g y e n s ú l y b a n l e v ő c u k o r b e t e g családot alapíthat, gye­
reket szülhet, és m u n k a h e l y é n is helyt tud állni.
A cukorbaj r é g e n m e g l e h e t ő s e n ritka b e t e g s é g volt. E szá­
z a d b a n f o k o z a t o s a n nő a m e g b e t e g e d é s e k s z á m a . Az iparilag
fejlett o r s z á g o k b a n ma a l a k o s s á g 2 - 5 százalékát tartják szá­
m o n , m i n t cukorbeteget.
A h a s n y á l m i r i g y m e g b e t e g e d é s é n kívül súlyos lelki felin­
dulás h a t á s á r a is megjelenhet c u k o r a vizeletben. A központi
i d e g r e n d s z e r m e g b e t e g e d é s é n é l is léphet fel cukorvizelés (pl.
agyrázkódásnál).

74
A belső elválasztású mirigyek és betegségeik

Az e m b e r i szervezetben kétféle mirigyet k ü l ö n b ö z t e t ü n k

meg, aszerint, h o g y v á l a d é k u k a t h o v a adják le.
Az egyik fajta mirigy v á l a d é k á t saját kivezető csövein ke­
resztül adja le a külvilágba v a g y az őt k ö r n y e z ő szervekbe.
Ilyenek a nyálmirigyek, az e m é s z t ő m i r i g y e k , a k ö n n y m i r i ­
gyek, az izzadságmirigyek. (Külsőelválasztású mirigyek.)
A másik fajta m i r i g y n e k kivezető c s ö v e nincs. Ez az általa
termelt váladékot közvetlenül a vérbe, illetve a nyirokba adja
le. E z e k e t n e v e z z ü k belső elválasztású mirigyeknek. E z e k k ö z é
tartozik az agyalapi mirigy, a tobozmirigy, a c s e c s e m ő m i ­
rigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy, a mellék­
pajzsmirigy, a n e m i mirigyek.
Azt a t u d o m á n y á g a t , m e l y a b e l s ő elválasztású mirigyek­
kel foglalkozik, endokrinológiának nevezik.
A belső elválasztású m i r i g y e k t e r m e l i k a hormonokat. A
h o r m o n o k b o n y o l u l t összetételű szerves vegyületek, m e l y e k
m á r kis m e n n y i s é g b e n i s hatásosak. M ű k ö d é s ü k e t m é g m a
s e m ismerjük teljesen.
A belső elválasztású m i r i g y e k e g y m á s s a l is s z o r o s össze­
köttetésben állnak, e g y i k a m á s i k a t serkenti v a g y gátolja. Ez
a szabályozás biztosítja a szervezet b o n y o l u l t harmóniáját.
Alexis Carrel Nobel-díjas orvos szerint ez a m i r i g y r e n d s z e r
az „élet k e r e k e " , és ha ez s i m á n forog, s e m m i f é l e a k a d á l y
n e m zavarja m e g a sejtekben zajló életfolyamatokat.
Ha a m i r i g y e k n e m t e r m e l n e k elég h o r m o n t , j e l l e m z ő és
g y a k r a n életveszélyes m e g b e t e g e d é s e k k e l e t k e z n e k . D e en­
n e k a megfordítottja is igaz. Ha e g y e s m i r i g y e k túl s o k hor­
m o n t termelnek, szintén m e g b e t e g s z ü n k . E g y e s h o r m o n o k
c s a k b i z o n y o s v i t a m i n o k j e l e n l é t é b e n fejtik ki a hatásukat.

75
19. ábra.

A kínai orvoslás szerint a hét legfontosabb m i r i g y hét

ö s s z e k a p c s o l t edény, m e l y e k e t c s ö v e k k ö t n e k össze. A csö­
v e k az e r e k n e k felelnek m e g . M i n d e g y i k e d é n y (mirigy) fo­
l y a d é k e l l á t á s a (energiája) összefügg a többi edénnyel. Pl. ha
az „ A " e d é n y (nemi m i r i g y e k ) feltöltődik energiával, folya­
dékkal, ez a c s ö v e k e n (erek) keresztül eléri a m á s i k hatot is.
Ha p e d i g pl. a „ C " e d é n y ( h a s n y á l m i r i g y ) túl s o k folyadékot
(energiát) veszít v a l a m i l y e n r e n d e l l e n e s s é g (pl. cukorbaj) mi-

76
art, a többi e d é n y át kell h o g y adja saját t a r t a l é k á n a k (energia)
egy részét. í g y a r e n d s z e r visszanyeri e g y e n s ú l y á t (lásd a 19.
ábrát). S z e l l e m é b e n ö s s z h a n g b a n v a n ezzel az európai orvos­
lás is, m e l y szerint v a l a m e n n y i mirigy k ö l c s ö n h a t á s b a n van
egymással.
Ismerkedjünk m e g a z e g y e s m i r i g y e k m ű k ö d é s é v e l .
Az agyalapi mirigy v a g y agyfüggelék (hipofízis) az agyvelő
alsó felszínéhez csatlakozó, m o g y o r ó n y i mirigy. Többféle
h o r m o n t termel, m e l y e k r é s z b e n közvetlenül h a t n a k fontos
életfunkciókra (növekedés, a n y a g c s e r e ) , r é s z b e n m á s b e l s ő
elválasztású mirigyeket (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy,
mellékvese, n e m i mirigyek) s e r k e n t e n e k v a g y gátolnak. Ez a
mirigy termeli a m o r f i u m h o z h a s o n l ó hatású vegyületeket,
az ún. endorfinokat, a m e l y e k a szervezet saját fájdalomcsilla­
pító vegyületei. A mirigy felelős a n ö v e k e d é s i h o r m o n előál­
lításáért is. T ú l m ű k ö d é s e esetén l é n y e g e s e n m e g n ő n e k a
csontok, óriásnövés jön létre. V i s z o n t a m i r i g y c s ö k k e n t mű­
ködése lehet az oka a törpe t e r m e t n e k .
A mai fiatalok m a g a s a b b r a n ő n e k elődeiknél (akceleráció).
A korai n e m i érés is ismert jelenség. E z e k is összefüggnek a
hipofízis m ű k ö d é s é v e l , m i u t á n a n ö v e k e d é s t és a n e m i miri­
g y e k kifejlődését is az agyalapi m i r i g y irányítja. E m i r i g y
hormonja befolyásolja az a n y a m é h izomzatát, szülésnél pe­
dig szabályozza a szülési fájdalmakat, a vajúdást.
A tobozmirigy a fej k ö z e p é n h e l y e z k e d i k el. H o r m o n j a b e ­
folyásolja a n e m i m i r i g y e k és a pajzsmirigy m ű k ö d é s t .
A csecsemőmirigy a s z e g y c s o n t alatt található. A s e r d ü l ő k o r
után visszafejlődik. H o r m o n j a a növekedést, a fiatal szerve­
zet fejlődését segíti elő. Megindítja a csontok, az izmok, az
idegrendszer és a n e m i m i r i g y e k kifejlődését. A c s e c s e m ő m i ­
rigy veleszületett hiánya elbutulást, törpeséget és a n e m i
szervek tökéletlen kifejlődését vonja m a g a után.

77
 A mellékvesék a v e s é k csúcsán ülő mirigyek, a m e l y e k n e k
kéreg- és v e l ő á l l o m á n y a van. A v e l ő á l l o m á n y legfontosabb
t e r m é k e az adrenalin n e v ű h o r m o n , am ely a vérnyomást
szabályozza. F o k o z o t t m ű k ö d é s e m a g a s v é r n y o m á s t okoz­
hat. A k é r e g termeli a kortizont, a m e l y gyulladásgátló hatású
vegyület. Ha n e m t e r m e l elég kortizont a mellékvesekéreg, ez
hajlamossá tesz r e u m á r a , ízületi gyulladásra, asztmára. A
k é r e g olyan h o r m o n t is termel, a m e l y a m á s o d l a g o s nemi
jelleg kialakulásában játszik szerepet.
A m e l l é k v e s é k s e g í t e n e k a s z e r v e z e t n e k a stresszhatásokat
kivédeni. A stressz az i d e g r e n d s z e r útján mozgósítja a hor­
m o n r e n d s z e r t . Az agyalapi mirigy a mellékvesekéreg műkö­
dését s z a b á l y o z ó h o r m o n t (adrenokortikotrop-hormon) bo­
csát a vérbe. E n n e k hatására a mellékvesekéreg fokozott hor­
m o n t e r m e l é s s e l válaszol. Ez energiával tölti fel a szervezetet,
tehát a l k a l m a s s á teszi a n a g y o b b m e g t e r h e l é s elviselésére. A
jó m e l l é k v e s e - m ű k ö d é s életerőt, b á t o r s á g o t ad.
A hasnyálmirigy, m i n t a neve is utal rá, a hasüregben foglal
helyet. Két fontos feladata van: Az egyik az emésztéshez
k a p c s o l ó d i k , és külső elválasztású tevékenység: a mirigy
o l y a n a n y a g o k a t ( e n z i m e k ) termel, m e l y e k a tápcsatornába
ürülve e m é s z t ő n e d v k é n t m ű k ö d n e k . M á s i k fontos szerepe,
h o g y inzulint v á l a s s z o n el. Ez a n a g y o n fontos h o r m o n sza­
b á l y o z z a a szervezet cukorháztartását. Ha a hasnyálmirigy
n e m termel kellő mennyiségű inzulint, cukorbetegség keletke­
zik

A pajzsmirigy galambtojásnyi, két lebenyből álló mirigy,

m e l y a gégefőt veszi körül. A pajzsmirigy úgy m ű k ö d i k
szervezetünkben, m i n t egy áramfejlesztő akkumulátor. Fel­
adata, h o g y a t e s t ü n k b e n folyó égési folyamatokat, az alap­
a n y a g c s e r é t szabályozza.

78
 Legfontosabb hormonja, a tiroxin s z a b á l y o z z a az alap­
anyagcsere mellett a szervezet j ó d h á z t a r t á s á t is. A pajzsmi­
rigy a j ó d o t elraktározza, és a s z ü k s é g n e k megfelelően leadja
a vérbe. A trioxinra a n ö v e k e d é s h e z , fejlődéshez, az a g y
megfelelő m ű k ö d é s é h e z e g y a r á n t s z ü k s é g van, de fontos a
szerepe m é g a t á p a n y a g o k felhasználásában, a h ő m é r s é k l e t
és a s z í v m ű k ö d é s szabályozásában is. H a t a bőrre, a szőrzet-
re, a nemi mirigyekre is.
A pajzsmirigy m e g b e t e g e d é s e i n é l c s ö k k e n t és fokozott
működést különböztetünk meg.
M ű k ö d é s é n e k c s ö k k e n é s e a fejlődési korban n ö v e k e d é s i és
elmebeli visszamaradást o k o z . I d ő s e b b korban, 50 év fölött a
pajzsmirigy-hormon hiányos termelése következtében az
e m b e r fázékonyabb lesz, b e r e k e d , n e h e z e n b i r k ó z i k m e g
m i n d e n n a p i feladataival. E b b e n a korban gyakori a b ő r alatti
vizenyő, a szemhéj, a k ö n n y z a c s k ó duzzanata, a haj töré­
kenysége, megritkulása is.
Ha valakinek elpusztul a pajzsmirigye, s ú l y o s m e g b e t e g e ­
dés keletkezik, m e l y az összes szervben elváltozást okoz, és
lassanként halálhoz vezet. A pajzsmirigy h i á n y a k ü l ö n l e g e s
hatást gyakorol a szellemi és a lelki életre. A b e t e g mindin­
kább apatikussá válik, n e h é z k e s lesz, intelligenciája c s ö k k e n ,
elbutul, végül általános k i m e r ü l é s b e n pusztul el. E b b ő l is
látjuk, m i l y n a g y befolyást gyakorol a m i r i g y m ű k ö d é s a szel­
lemi és lelki folyamatokra.
A golyva (struma) a pajzsmirigy m e g n a g y o b b o d á s á v a l jár,
miután ennél a betegségnél a pajzsmirigyszövetek túlburján­
zása következik be. S t r u m á n á l m e g v a s t a g o d i k a nyak, izzad
a tenyér, m a g a s a v é r n y o m á s , szapora a pulzus. A pajzsmi­
rigy m e g n a g y o b b o d á s á t l e g t ö b b s z ö r j ó d h i á n y o k o z z a .
A Basedow-betegség (hipertireózis) a pajzsmirigy t ú l m ű k ö ­
d é s é n e k jellegzetes k ó r k é p e . E z e n m e g b e t e g e d é s n é l tulaj-

79
d o n k é p p e n a szervezet ö n m é r g e z é s é r ő l van szó. A megna­
g y o b b o d o t t pajzsmirigy saját, túltermelt váladékával, jódtar­
t a l m ú hormonjával árasztja el a vért. E n n e k k ö v e t k e z m é n y e ,
h o g y az a n y a g c s e r e gyorsul, az i d e g r e n d s z e r túl érzékennyé
válik. A b e t e g e k panaszai: nyugtalanság, ingerlékenység, fej­
fájás, m u n k a i s z o n y , bágyadtság, erős izzadás, hajhullás, ál­
m a t l a n s á g , l e s o v á n y o d á s . Az é r v e r é s e k s z á m a 1 0 0 - 1 2 0 , oly­
k o r 160 is lehet percenként. G y a k r a n a s z e m e k kidüllednek.
A hajlam s o k s z o r öröklött. A n ő k n é l ez a b e t e g s é g gyakrab­
b a n lép fel, mint a férfiaknál.
Orvosi statisztikák b e s z á m o l n a k arról, h o g y a pajzsmirigy­
t ú l m ű k ö d é s b e n (hipertireózisban) s z e n v e d ő b e t e g e k száma
n ö v e k v ő t e n d e n c i á t mutat. Az orvosi tapasztalatok szerint
e n n e k a b e t e g s é g n e k a kialakulásában jelentős szerepet ját­
szik az idegesség, a fokozott lelki terhelés.
A B a s e d o w - k ó r n á l a pajzsmirigy hormonja a fehérjebő
táplálkozásnál erélyesebb hatást fejt ki, mint a fehérjeszegény
étrendnél. E b b ő l következik, h o g y e b e t e g s é g n é l hústalan
diéta ajánlatos.
A mellékpajzsmirigyek a pajzsmirigy mögött, sokszor a n n a k
á l l o m á n y á b a b e á g y a z v a találhatók. B ú z a s z e m h e z hasonló
mirigysejt h a l m a z o k . M i n d k é t oldalon kettő-kettő helyezke­
d i k el. H o r m o n j a a szervezet k a l c i u m és foszfor anyagcseréjét
irányítja. T ú l m ű k ö d é s e ritka, annál gyakoribb a csökkent
m ű k ö d é s e . E n n e k az a k ö v e t k e z m é n y e , h o g y a kalciumot a
szervezet n e m tudja felhasználni. A k a l c i u m h i á n y a követke­
ző t ü n e t e k b e n jelentkezik: P o r ó z u s csontok, rossz fogak, tö­
r e d e z ő k ö r m ö k , görcshajlam a z i z m o k b a n , érelmeszesedés.

A női nemi mirigyekben, a petefészekben k é p z ő d n e k a pete­

sejtek. A petefészkek termelik a női nemi h o r m o n o k a t , az
ösztrogéneket is.

80
 BAL TENYÉR JOBB TENYÉR

A petefészek és a here zónáit lásd a 17. ábrán.

20. ábra. A belső elválasztású mirigyek reflexzónái

A m á s o d l a g o s női n e m i jelleg kialakulása, a n ő k m e n s t r u ­

ációs vérzése, a terhességgel együtt j á r ó változások, az e m l ő ­
mirigyek fejlődése és a tejelválasztás m i n d a petefészkek
m ű k ö d é s é v e l állnak összefüggésben.
(Bővebben lásd „A női n e m i szervek" fejezetben.)
A férfi nemi mirigyek a herék. A h e r é k s z ö v e t é b e n m ű k ö d n e k
azok a mirigysejt-halmazok, a m e l y e k a m á s o d l a g o s férfi ne­
mi jelleget m e g h a t á r o z ó h o r m o n o k a t termelik. E z e n k í v ü l a
here feladata az ondósejtek ( s p e r m i u m ) t e r m e l é s e is. E g y
n e m i aktus alatt m i n t e g y 300 millió s p e r m i u m j u t ki, és e g y
átlagos férfi egész n e m z ő k é p e s ideje alatt 3 5 0 billió spermiu­
m o t termel.
(Bővebben lásd „A férfi n e m i szervek" fejezetben.)
81
A hormonzavarok

A b e l s ő elválasztású m i r i g y e k m e g z a v a r t m ű k ö d é s é n e k hely­
reállítása igen n e h é z feladat. A m o d e r n gyógyszeripar ma
m á r tisztán elő tudja állítani egyes mirigyek hatóanyagait (pl.
adrenalin, inzulin). S z á m o s mirigyből készítenek m a m á r
p r e p a r á t u m o k a t , m e l y e k megfelelő esetben, szakszerű alkal­
m a z á s mellett t é n y l e g elsőrendű szolgálatot tehetnek.
A z o n b a n a h o r m o n á l i s szabályozás b o n y o l u l t és érzékeny
r e n d s z e r é b e n e h é z úgy b e a v a t k o z n i , h o g y az egyfelől hatásos
legyen, másfelől ne o k o z z o n melléktüneteket v a g y visszaha­
tást. J ó l felszerelt l a b o r a t ó r i u m o k ugyan k é p e s e k kimutatni a
h o r m o n h i á n y t , v a g y hormontúltermelést, ám az egyes szer­
v e z e t e k egyéni érzékenységét és válaszát a h o r m o n adására
e l ő r e n e m lehet kiszámítani.
A h o r m o n z a v a r - k ü l ö n ö s e n a n ő k körében - igen gyakori,
és sajnos egyre s z a p o r o d ó jelenség. Az é r z é k e n y női hormon­
r e n d s z e r r e k e d v e z ő t l e n ü l hat a korai nemi érés, az idegi
feszültségek stb.
Megállapították, h o g y a jóga-gyakorlatok a b e l s ő elválasz­
tású m i r i g y e k - főleg az agyalapi mirigy m ű k ö d é s é t serken­
tik, de a pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy m ű k ö d é s é t is ked­
v e z ő e n befolyásolják.
A belső elválasztású mirigyek reflexzónáit a 20. ábra szemlélteti.

Az idegrendszer és betegségei

Az e m b e r t a külvilágból á l l a n d ó a n k ü l ö n b ö z ő hatások, inge­

r e k érik. Az i n g e r e k r e a testben változások k ö v e t k e z n e k be,
a m e l y e k e t k ü l ö n szerv szabályoz: az idegrendszer.

82
 Ingereket az e m b e r n e m c s a k a k ü l s ő világból kap, h a n e m
a test szerveiből is. A szervekben t ö r t é n ő v á l t o z á s o k az ideg­
rendszer ellenőrzése alatt m e n n e k v é g b e . Az i d e g r e n d s z e r
hangolja össze a szervek m ű k ö d é s é t , és teszi l e h e t ő v é a külső
és belső v á l t o z á s o k h o z v a l ó a l k a l m a z k o d á s t .
Az értelem és é r z e l e m szintén az i d e g r e n d s z e r m ű k ö d é s é ­
n e k megnyilvánulása.
Anatómiai s z e m p o n t b ó l központi (centrális) és környéki (pe­
rifériás) idegrendszert k ü l ö n b ö z t e t ü n k m e g . E l ő b b i h e z tarto­
zik a k o p o n y á b a n e l h e l y e z k e d ő agyvelő és a gerinccsatorná­
ban e l h e l y e z k e d ő gerincvelő. A k ö r n y é k i idegrendszert az
agyvelőből és a gerincvelőből kilépő, az egész testet b e h á l ó z ó
idegek összessége alkotja.
Az agy féldióhoz hasonlít. S z á m t a l a n tekervényből áll.
Súlya felnőtt férfiaknál átlag 1400 g, n ő k n é l 1270 g.
Az agyvelő a külső szürke k é r e g á l l o m á n y b ó l és a b e l s ő
n a g y o b b t ö m e g ű fehér v e l ő á l l o m á n y b ó l áll. E l ő b b i b e n van­
n a k a l e g m a g a s a b b agyi t e v é k e n y s é g e k székhelyei, itt helyez­
k e d n e k el az érző és m o z g a t ó k ö z p o n t o k . A fehérállomány­
b a n i d e g p á l y á k futnak. E m e l l e t t s z á m o s sejthalmaz k é p e z
központokat (hőközpont, a légzést, a mirigyelválasztást, az
erek tágulását és szűkülését irányító stb. k ö z p o n t o k . ) A látás,
hallás, szaglás, ízlelés stb. központjai is az a g y b a n v a n n a k . Az
érzékszervek által felfogott ingereket (fény, hang, szag, íz
stb.) az agy megfelelő központjába továbbítják az idegek. Ha
b i z o n y o s a g y k ö z p o n t elroncsolódik, kiesési tünet jelentkezik.
Pl. a l á t ó k ö z p o n t sérülésénél a b e t e g a k k o r is m e g v a k u l , ha a
szemei teljesen é p e k m a r a d t a k .
A gerincvelő a csigolyák alkotta g e r i n c c s a t o r n á b a n fut vé­
gig. Kisujjnyi vastag idegköteg. Felépítése az a g y v e l ő é h e z
hasonló, de m e t s z e t é n a f e h é r á l l o m á n y kívül, a szürkeállo­
m á n y belül található.

83
 R é s z b e n az a g y alsó felszínéről, részben a gerincvelőből
i n d u l n a k ki a környéki (perifériás) idegek. E z e k b e h á l ó z z á k az
egész szervezetet. Az a g y a l a p o n 12 pár, a gerincvelőből pe­
dig 31 pár k ö r n y é k i ideg hagyja el a központi idegrendszert.
A környéki i d e g e k n e k é r z é k e l ő és m o z g a t ó funkciójuk van.
Az idegrendszer működés szerinti felosztása: életműködéseink
e g y része a k a r a t u n k t ó l függ, v a g y legalábbis t u d u n k róla.
E z e k e t az ún. akaratlagos i d e g r e n d s z e r szabályozza. Például
m o z g á s esetén az ingerületek az agyban keletkeznek, innen
lefelé futó i d e g p á l y á k o n át j u t n a k a gerincvelő megfelelő
m o z g a t ó idegsejtjeihez, majd a perifériás m o z g a t ó idegeken
át az i z m o k h o z .
B e l s ő szerveink m ű k ö d é s e akartunktól független. E z e k irá­
nyítását az akaratunktól független (vegetatív) idegrendszer
végzi, m e l y s z i m p a t i k u s és p a r a s z i m p a t i k u s idegrendszerből
áll. Egyszerűsítve azt m o n d h a t j u k , h o g y előbbi aktivizáló,
utóbbi n y u g t a t ó hatást gyakorol.
A vegetatív i d e g r e n d s z e r befolyása m i n d e n életfolyamatra
kiterjed, a z o k a t serkenti v a g y gátolja. A két hatás a minden­
kori s z ü k s é g l e t n e k megfelelően érvényesül. A vegetatív
i d e g r e n d s z e r irányítja az emésztést, a vérkeringést, a szívve­
rést, a vese, a m i r i g y e k m ű k ö d é s é t , a hőszabályozást stb.
(lásd 2 1 . ábra).
Az akaratlagos és a vegetatív idegrendszer egymással sokoldalú
működési összeköttetésben áll. A vegetatív i d e g r e n d s z e r az agy­
tól és a g e r i n c v e l ő t ő l kap aktivizáló p a r a n c s o t és gátló utasí­
tásokat.
V a n n a k o l y a n m ű k ö d é s e k is, a m e l y e k akarat nélkül is
fennállnak, de akaratlagosan is b e f o l y á s o l h a t ó k (pl. a légzés).
A vegetatív idegrendszerre a lelki hatások nagy befolyást gyako­
rolnak. Ezen keresztül belső szerveink működésére is hatnak a
pszichés tényezők.

84
 A plexus solaris (napfonadék, napfonat) e g y hatalmas vegeta­
tív idegsejthalmaz, m e l y a m e l l k a s b a n , a szív alatt, a g y o m o r
m ö g ö t t h e l y e z k e d i k el. S z á m o s hasi idegfonat indul ki belőle.
Az altesti s z e r v e k és a plexus solaris k ö z ö t t szoros kapcsolat
van. E z é r t hívják ezt az i d e g k ö z p o n t o t a kínai orvosok „altes­
ti a g y n a k " . M ű k ö d é s é t a pszichés t é n y e z ő k ugyancsak nagy­
m é r t é k b e n befolyásolják.
Az idegrendszer reflexzónáit a 22. és 23. ábra szemlélteti.

Taoista légzőgyakorlat hatása a vegetatív idegrendszerre

Megfelelő légzéssel hatást tudunk gyakorolni a vegetatív (akara­

t u n k t ó l független), s z i m p a t i k u s és paraszimpatikus idegrend­
szerünkre.
A hosszú és mély belégzés a s z i m p a t i k u s idegrendszeren
k e r e s z t ü l aktivizál. Serkenti a v é r n y o m á s t , a szív ritmusát, a
légzést, a szexuális vágyat.
Ha az így keletkező energiaszint túl m a g a s , fejfájás, m a g a s
v é r n y o m á s , feszültségérzés keletkezik.
A hosszú kilégzés a p a r a s z i m p a t i k u s idegrendszeren keresz­
tül nyugtató hatást gyakorol. E n n e k következtében csökken a
v é r n y o m á s , lassul a szívverés és c s ö k k e n a szexuális vágy.
H a a z í g y keletkező energiaszint túl magas, álmataggá,
n y o m o t t á v a g y g y e n g é v é válunk.
A légzőgyakorlatokkal egyensúlyban tudjuk tartani a kétféle ha­
tást. A m i k o r ú g y érezzük, s z ü k s é g ü n k v a n serkentésre, tizen­
öt m á s o d p e r c i g l é l e g e z z ü n k be, tíz m á s o d p e r c i g tartsuk
vissza a levegőt, majd öt m á s o d p e r c i g lélegezzünk ki. A
nyugtatás, reláxalas é r d e k é b e n p e d i g lélegezzünk be öt má­
sodpercig, majd tartsuk vissza a l e v e g ő t tíz másodpercig,
u t á n a t i z e n ö t m á s o d p e r c alatt l é l e g e z z ü n k ki (Dr. C s a n g ) .

86
Betegségek

Az idegfájdalom (idegzsába, neuralgia) h e v e s fájdalmat kivál­

tó idegbetegség. E fájdalmakra j e l l e m z ő a r o h a m s z e r ű fellé­
pés és a r o h a m o k közötti teljesen p a n a s z m e n t e s időszak. A
folyamat hetekig, sőt h ó n a p o k i g is eltarthat.

A heveny idegzsábás roham hirtelen kezdődik, rövid időn

belül eléri csúcspontját és hirtelen s z ű n i k m e g . A r o h a m o k ­
b a n kínzó, s z a g g a t ó és l ü k t e t ő fájdalmak érezhetők. A ideg­
zsába b i z o n y o s idegterületet, idegtörzset t á m a d meg. A roha­
m o k v a g y k ü l s ő o k nélkül, azaz spontán, vagy pedig vala­
m e l y k ü l s ő ok k ö v e t k e z t é b e n l é p n e k fel, m i n t megfázás, erős
testi m u n k a , pszichés h a t á s (ijedtség, m é r e g stb.). F e r t ő z ő
b e t e g s é g e k is kiválthatják (pl. influenza). Cukorbaj, kösz­
vény, ó l o m - és a r z é n m é r g e z é s is okozhatja idegzsába kifejlő­
dését.
A l e g g y a k o r i b b i d e g z s á b a az ülőidegzsába, az isiász, m e l y
s z e r v e z e t ü n k legvastagabb idegét, az ülőideget (nervus ischi-
adicus) t á m a d j a meg. A keresztcsonttól kiindulólag végigfut
a fájdalom a c o m b és az alszár hátulsó és külső részein
keresztül a lábujjakig. A fájdalom r é s z b e n állandó jellegű,
részben c s a k b i z o n y o s h e l y z e t e k n é l é s m o z g á s n á l érezhető.
O k a sokféle. G y a k r a n a m e g h ű l é s s e l h o z z á k kapcsolatba,
m á s k o r p e d i g esés v a g y erős ütés k ö v e t k e z m é n y e k é n t lép fel.
Csípőízületi gyulladás, visszeres láb, alhasi daganat, meden­
c e c s o n t e l v á l t o z á s szintén o k o z h a t n a k n e h e z e n gyógyítható
isiászt. Az isiász l e g t ö b b s z ö r csak egyoldali megbetegedés­
k ént j e l e n t k e z i k . A tapasztalat azt mutatja, hogy a kétoldali
ü l ő i d e g z s á b á n á l alhasi m e g b e t e g e d é s is elő szokott fordulni,
(bélbetegség, d a g a n a t stb.)

Az i d e g z s á b a e g y i k m á s i k alakja a rettenetesen kínzó fáj­

d a l m a t o k o z ó arcidegzsába, m e l y a h á r o m o s z t a t ú arcideg (ner-

88
v u s trigeminus) m e g b e t e g e d é s e . Az a r c i d e g z s á b á n á l a fájda­
l o m olyan erős lehet, h o g y az a b e t e g e t az ö n g y i l k o s s á g b a
kergeti. Az arcidegzsába l e g g y a k o r i b b oka az orr melléküre­
geinek gennyesedése, m e g h ű l é s , k o r h a d ó fogak stb.
A bordaközi idegzsába az e l n e v e z é s n e k megfelelően a borda­
közi idegek fájdalma, m e l y a mellkason, h á t o n ö v s z e r ű e n
szokott jelentkezni.
A combidegzsába többnyire a c o m b elülső részén o k o z fáj­
dalmat.
A karidegzsába leginkább a nyaki gerinc alsó r é s z é n e k porc-
k o p á s o s b e t e g s é g é v e l függ össze, a m i k o r is az i d e g n y o m á s a
(idegkompresszió) o k o z z a a fájdalmat. A k a r b a s u g á r z ó fáj­
dalom, gyakran vállöv-nyakfájdalom, karzsibbadások, n é h a
izomgyengeség, i z o m s o r v a d á s kíséri a betegséget.
A bénulás (hűdés) orvosi neve: plégia, parézis. A m e n n y i ­
b e n a b é n u l á s a test egyik felén jelentkezik, ú g y h e m i p l é g i á -
ról, hemiparézisről beszélünk. A b é n u l á s o k n a k két csoportját
különböztetjük m e g : a központi (centrális) és a környéki (perifé­
riás) bénulások csoportját.
Centrális típusú bénulást az agyvelőt, gerincvelőt károsító
különböző megbetegedések okozhatnak. Kialakulhatnak
ilyen b é n u l á s o k agyvelőgyulladás v a g y i s m e r e t l e n eredetű
idegbetegségek következtében. G y a k o r i b b a z o n b a n , h o g y a z
agyi érben k e l e t k e z ő v é r r ö g miatt k ö v e t k e z i k be az idegszö­
vet elhalása. Ez u t ó b b i esetben n é p i e s e n gutaütésről s z o k t a k
beszélni. Spasztikus (görcsös) b é n u l á s n a k is nevezik, m e r t
egyes i z o m c s o p o r t o k görcsös h e l y z e t é n e k kialakulásával jár.
Az elváltozás t ö b b n y i r e egyoldali. A kialakult e l v á l t o z á s o k
nehezen javulnak.
Agyvérzésnél az a g y v e l ő b e n é r r e p e d é s k ö v e t k e z t é b e n vé­
r ö m l e n y j ö n létre. A m a g a s a b b k o r betegsége, i n k á b b férfiak­
nál fordul elő, m i n t nőknél. L e g i n k á b b a túltáplált e m b e r e k e t

89
támadja m e g , főleg olyanokat, akik mértéktelenül fogyaszt­
j á k az alkoholt. E z e n k í v ü l gyakori vesebetegségnél, érelme­
s z e s e d é s n é l és k ö s z v é n y n é l . O l y k o r családi hajlam is kimu­
tatható. A m a g a s v é r n y o m á s b a n s z e n v e d ő k e t is veszélyezteti
az a g y v é r z é s testi túlerőltetés és fokozott lelki izgalom ese­
tén.
Az ideggyengeségnél (neuraszténia) feltűnő fáradékonyság,
általános lelki és testi kimerültség észlelhető. Az idegrend­
szer a k ü l s ő és b e l s ő i n g e r e k r e túlságosan érzékeny. A fény,
a sötétség, az időváltozás, az e m b e r e k k e l való érintkezés,
apró kellemetlenségek, alaptalan g o n d és félelem igen erős
b e n y o m á s t g y a k o r o l a b e t e g h a n g u l a t á r a és lelkivilágára.
S ú l y o s a b b állapotnál általános nyugtalanság, álmatlanság,
m o z g á s i képtelenség, sőt szellemi t o m p u l t s á g is észlelhető,
a m e l y a z u t á n m á r a teljes k i m e r ü l é s k ó r k é p é t nyújtja. E be­
tegségnél az i d e g r e n d s z e r b e n szervi elváltozás n e m mutat­
ható ki.
Ilyen t ü n e t e k á t m e n e t i l e g egészséges e m b e r n é l is fellép­
he t nek . Az egészséges is s z e n v e d h e t álmatlanságban, lehet­
n e k félelemérzetei. E z z e l függ össze, h o g y a neuraszténiás
b e t e g e k p a n a s z a i t s o k s z o r s e m m i s n e k nyilvánítják, és kép­
zelt b e t e g k é n t kezelik őket. P e d i g ő k valóban s z e n v e d n e k
b e t e g s é g ü k miatt.
Ma m á r s o k idegorvos vallja, h o g y a legjobb m ó d az ide­
g e r ő v i s s z a n y e r é s é r e az egészséges élet t ö r v é n y e i n e k megtar­
tása. E z á l t a l j ö n létre az a h a r m ó n i a , m e l y a testi és lelki
e g é s z s é g titka és alapja.
A k ö r n y e z e t i ártalmak, a helytelen táplálkozás és a hiá­
nyos bélürülés következtében a májban felhalmozódnak a
m é r g e k és az így előálló idült ö n m é r g e z é s gyakran o k a lehet
az i d e g g y e n g e s é g n e k .

90
 A depresszió egy tünetegyüttes, a m e l y a levertségtől k e z d v e
egészen a teljes közönyig, b ú s k o m o r s á g i g terjedhet. A dep­
ressziós aktivitása gátolt, hangulata n y o m o t t , s e g y sor testi
kísérőtünete is van: fáradtság, alvászavarok, étvágytalanság,
fejfájás, szívdobogás, keresztcsonti fájdalmak, a nőknél
menstruációs zavarok, a testi funkciók l e g y e n g ü l é s e .
A depresszió szó „ e l n y o m á s t " , „elfojtást" jelent. Ez felveti
azt a kérdést, mi az, amit elfojt; illetve mi az a m i fojtogatja a
depresszióst.
A b e t e g elfojthatja agresszióját, ez is vezethet depresszió­
hoz. A beteget fojtogathatja a felelősség. E n n e k elutasítása a
depresszió legkifejezettebb formája. A k k o r s z o k o t t felerősöd­
ni, a m i k o r a p á c i e n s n e k új életformát kell választania (pl.
gyerekágyi depressziónál). A depressziós b e t e g m i n d e n r ő l
lemond, m i n d e n t m e g v o n magától. A változás, a társaság, a
közlés helyett a közönyt, a m a g á n y t választja. A b e t e g fél az
élettől, de u g y a n ú g y a haláltól is. (Dethlefsen és D a h l k e ) .

Az érzékszervek és betegségeik

A szem

A szem f é n y h u l l á m o k felfogására v a n b e r e n d e z v e , úgy mű­

ködik, mint e g y fényképezőgép. A f é n y é r z é k e n y l e m e z n e k a
s z e m g o l y ó b e l s ő felszínét b o r í t ó látóhártya felel meg. A fé­
nyinger az átlátszó szaruhártyán, a s z e m l e n c s é n és a s z e m g o ­
lyót kitöltő kristálytiszta a n y a g o n , az üvegtesten k e r e s z t ü l j u t
a látóhártyához, a m e l y a fényingert ingerületté alakítja, és az
a g y k é r e g l á t ó c e n t r u m á b a továbbítja. A s z e m n e m c s a k b e n y o ­
m á s o k a t enged b e , h a n e m kifelé közvetít is. A s z e m b e n
v i s s z a t ü k r ö z ő d n e k hangulataink, érzéseink. A s z e m b ő l ka-

91
raktér- és s z e m é l y i s é g j e g y e k is leolvashatók. Ezért kutatjuk a
m á s i k tekintetét, p r ó b á l u n k olvasni a szeméből. A szem a
lélek tükre.
E g é s z s é g i á l l a p o t u n k a s z e m szivárványhártyáján (írisz)
visszatükröződik. E z t a l k a l m a z z a az Íriszdiagnosztika.
( É r d e k e s a kinai o r v o s l á s n a k az a felfogása, h o g y a szemet
a v e s e n y i l a s á n a k tekinti. E szerint egyes szembetegségek
v i s s z a v e z e t h e t ő k a v e s e gyengeségére. E z t b e t e g e i m n é l ma­
g a m is tapasztaltam.)
A szem reflexzónáját a 24. és 25. ábra szemlélteti.

Betegségek

G y a k o r i látászavar a rövid- és távollátás. Előbbi i n k á b b fiatal­

korban, u t ó b b i i n k á b b időskorban lép fel.
Kancsalság (bandzsítás) esetén a két látótengely n e m koor­
dinált. E z é r t a két s z e m ideghártyáján két, e g y m á s t n e m fedő
kép alakul ki. Az a g y a z o n b a n a b a n d z s í t ó s z e m képét telje­
sen kiszűri. í g y a k a n c s a l e m b e r m i n d e n t síkban lát, elvész a
térbeli látás.
A kötőhártya-gyulladás a s z e m h é j a k b e l s ő felületének hurut­
j a . Ha a gyulladás h u z a m o s a b b ideig tart, a kötőhártya
g e n n y e s v á l a d é k o t ürít, és a s z e m igen fényérzékeny lesz. A
hurut o k a lehet fertőzés v a g y p e d i g szél, por, füst által oko­
zott i z g a l o m .
A szemárpa a szemhéjszéli m i r i g y gyulladása. Ártalmatlan
betegség, de igen fájdalmas lehet.
A könnytömlő-gyulladás esetén a k ö n n y e l v e z e t ő csatorna
eldugul, tehát á l l a n d ó k ö n n y c s u r g á s kínozza a beteget.
A szürke hályognál (katarakta) a s z e m l e n c s é k zavarosak,
ezért a b e t e g n e m lát élesen. L e g i n k á b b idősebb korban lép
fel, de cukorbajnál is gyakori.

92
 BAL TENYÉR JOBB TENYÉR

24. ábra. A fej reflexzónái

homlok-, arc-, orrüreg

BAL KÉZHÁT JOBB KÉZHÁT

25. ábra. A fej reflexzónái

93
 A zöld hályog ( g l a u k o m a ) esetén a szemfolyadék megnöve­
kedett b e l s ő n y o m á s a miatt a látótér m i n d j o b b a n beszűkül,
a látás élessége r o h a m o s a n csökken. A név arra utal, hogy az
ilyen b e t e g s z e m b o g a r a z ö l d e s e n fénylik. H e v e s szemgyulla­
dással jár, k í n z ó homloktáji fejfájással és hányással.
A s z e m és az orr k ö z ö t t egészséges k ö r ü l m é n y e k között
szoros k a p c s o l a t van. A legismertebb összeköttetés a szem és
az orr között a k ö n n y c s a t o r n a . E n n e k létezéséről és működé­
séről a sírásnál m i n d e n k i m e g g y ő z ő d h e t . Egészséges körül­
m é n y e k között e k ö l c s ö n h a t á s b ó l s e m m i t sem v e s z ü n k észre.
A z o n b a n az orr m e g b e t e g e d é s é n é l kellemetlen t ü n e t e k lép­
h e t n e k fel a s z e m n é l is. Az orrból a k ö n n y t ö m l ő n át a kóroko­
z ó k a s z e m b e is b e h a t o l h a t n a k . Az orr gyulladásos és geny-
nyes folyamatai tehát átterjedhetnek a s z e m ü r e g r e is.

A fül
A fül a hallás és e g y e n s ú l y o z á s érzékszerve.
A fülből kívülről a fülkagylót és a k ü l s ő hallójáratot látjuk.
A fül fontosabb részei a k o p o n y a csontozatában helyezked­
n e k el. A k ü l s ő hallójáratot a b e l s ő fültől a papírvékony
d o b h á r t y a választja el. E m ö g ö t t fekszik a középfül, ebben
h e l y e z k e d n e k el az ú g y n e v e z e t t hallócsontocskák, a kala­
pács, az üllő és a kengyel. A kengyel a belső fül vizébe, a
labirintusba nyúlik bele. így a dobhártya rezgése áttevődik a
belső fülre. A labirintus vizének hullámzása izgalomba hozza a
hallósejteket. Az ingerület az agykéreg hallóközpontjába kerül.
A fülnek a halláson kívül fontos feladata az egyensúlyi
helyzet biztosítása. Az e g y e n s ú l y o z á s érzékszervei a belsőfül
ívjáratai, a m e l y e k az i d e g r e n d s z e r kisagyi centrumaival van­
n a k összeköttetésben.
A fül reflexzónáját a 24. és 25. ábra szemlélteti.

94
Betegségek

A fülbetegségek g y a k o r i s á g á n a k az az oka, h o g y a legkülön­

b ö z ő b b fertőző b e t e g s é g e k (pl. az influenza, a v ö r h e n y , a
kanyaró) előszeretettel t á m a d j á k m e g a fület.
A fül a s z o m s z é d o s szervekkel (orr, garat) a fülkürtőn
keresztül közvetlen összeköttetésben áll. A fülbetegségek
gyakori oka a garat és az orr hurutja.
A hallószerv l e g g y a k o r i b b m e g b e t e g e d é s e a középfülgyulla­
dás. G y e r m e k e k n é l g y a k o r i b b . K ö v e t k e z m é n y e halláskároso­
dás is lehet. A k ö z é p k o r ú a k n á l m á r m i n d e n h a r m a d i k e m b e r
legalább az e g y i k fülére nagyothall. Az egyszerű nátha is
súlyos középfülgyulladáshoz vezethet.

A bőr
A bőr n e m c s a k a szervezet v é d ő b u r k á t képezi, h a n e m s o k
m á s funkciót is ellátó, r e n d k í v ü l fontos szerv. A hő-, a tapin­
tás- és a fájdalomérzés székhelye. F o n t o s szerepet tölt be az
anyagcsere és a v é r k e r i n g é s s z a b á l y o z á s á b a n is. A b ő r b e n a
nyirokerek, a v é r e r e k és az idegszálak sűrű hálózata foglal
helyet, m e l y e k között s z á m t a l a n mirigy h e l y e z k e d i k el. A
b ő r r e ható külső i n g e r e k eljutnak a k ö z p o n t i idegrendszer­
hez, a szívhez és az e g y é b szervekhez, ú g y h o g y a b ő r az
egész szervezettel a l e g s z o r o s a b b összeköttetésben van.
Egy felnőtt b ő r é n kb. a n n y i k ó r o k o z ó él, a h á n y e m b e r a
Földön. Ha vírusok és a b a k t é r i u m o k b e h a t o l n a k a b ő r kis
résein, repedésein keresztül, a b ő r rögtön mozgósítja védeke­
ző mechanizmusait.
A b ő r k é p e s a n a g y h i d e g e t és trópusi h ő s é g e t e g y a r á n t
elviselni. A b ő r felső r é t e g e havonta megújul. Az a l s ó b b
rétegekből a sejtek „ f e l v á n d o r o l n a k " és e l k o p n a k . A b ő r a

95
l e g n a g y o b b kiválasztó szerv. Felülete kb. 2,5 m . A bőrben
t ö b b millió verejték- és faggyúmirigy helyezkedik el. B ő r ü n k
n a p o n t a a n n y i m é r e g a n y a g o t választ ki, h o g y ha ezt vissza­
f e c s k e n d e z n é n k a vérbe, ez n é h á n y n a p o n belül halálhoz
v e z e t n e . A f a g g y ú m i r i g y e k folyamatosan zsiradékot termel­
nek, így a b ő r r u g a l m a s m a r a d . A b ő r verejtékmirigyei nagy
h ő s é g b e n n a p o n t a két liter vizet is elpárologtatnak, hogy
ezáltal a testet lehűtsék.
A b ő r á r u l k o d i k b e l s ő szerveink állapotáról. A b ő r színe
e g y e s b e t e g s é g e k t ü n e t e lehet: a fakó b ő r kimerültség vagy
fertőzés jele. Ha e r ő s e n k i v ö r ö s ö d i k a bőr, ez m a g a s vérnyo­
m á s r a utalhat. A sárga színű b ő r azt jelzi, h o g y n e m ürít
r e n d e s e n az e p e h ó l y a g . A b ő r ö n lévő duzzanat, gyulladás,
bőrpír, pattanás stb. az adott elváltozásnak megfelelő belső
k ó r o s folyamatra utalhat.

A b ő r a z o n b a n n e m c s a k b e l s ő szerveink állapotát mutatja

m e g , h a n e m az átélt pszichés folyamatokról is árulkodik.
E l p i r u l u n k a szégyentől, e l s á p a d u n k a rémülettől, verejtéke­
z ü n k félelmünkben, e g y m e g r á z ó é l m é n y hatására libabőrö­
s e k leszünk.

Betegségek

A pikkelysömör (pszoriázis) élesen körülhatárolt, kerek, folt­

szerű gyulladásos g ó c o k b a n jelentkezik. A bőrt viaszfehér
p i k k e l y e k takarják. A korpásodást a b ő r mértéktelen szaru­
k é p z é s e o k o z z a . A p i k k e l y s ö m ö r idült, m a k a c s természetű,
é v e k i g is eltarthat, sőt v a n akit egész életében elkísér. Utób­
b i r a p é l d a U p d i k e , híres amerikai író élete, aki gyermekkorá­
tól k e z d v e p i k k e l y s ö m ö r b e n szenvedett. Önéletírásában így
v é l e k e d i k : „ M i m á s l e n n e kreativitásom, fáradhatatlan alko­
t ó v á g y a m , m i n t b ő r ö m kínos t ú l t e r m e l é s é n e k paródiája?"

96
 A p i k k e l y s ö m ö r összefügg a máj m ű k ö d é s é n e k zavarával.
Ajánlatos a vegetárius étrend, a z s í r s z e g é n y diéta. Az ún.
„bázikus diéta" is terjed. Ez azt jelenti, h o g y az összes állati
természetű fehérjét, tehát m é g a tejet is k i k ü s z ö b ö l i k az ét­
rendből.
A csalánkiütés (urticaria) erős viszketegséggel j á r ó bőrkiü­
tés, melynek oka az allergia valamely anyagra. A foltok hol
vörösebbek, hol fehérebbek a környező bőrfelületnél. Az aller-
gén kimutatása és ennek kiküszöbölése enyhítheti a tüneteket.
Az ekcéma az egyik l e g i s m e r t e b b és l e g g y a k o r i b b bőrbeteg­
ség. Az utóbbi 20 évben az e k c é m á s o k s z á m a m e g k é t s z e r e z ő ­
dött. Apró h ó l y a g o c s k á k láthatók a b ő r ö n , m e l y e k erősen
viszketnek. M i n d e n életkorban felléphet, de g y a k o r i b b gyer­
m e k e k n é l . Az e k c é m a s o k s z o r u g y a n c s a k allergiára vezethe­
tő vissza.
A fokozott izzadás lehet alkati tulajdonság, m e l y ö r ö k l ő d h e t
is. A verejtékmirigyeket a vegetatív i d e g r e n d s z e r szabályoz­
za. V é s z h e l y z e t b e n az e m b e r egész testét ellepi a verejték. Az
izgalmi állapot a v á l a d é k t e r m e l é s t fokozza. E g y e s e k n é l az
öröklött, v a g y az élet során kialakult reflexfolyamat á l l a n d ó
izgalmat tart fenn a verejtékmirigyekben g a z d a g bőrfelülete­
ken, mint a hónalj, a talp v a g y a tenyér.
R e n d e l l e n e s izzadást egyes b e t e g s é g e k n é l is észlelünk:
szívpanaszoknál, vese- és tüdőbetegségeknél, ideg­
gyengeségnél. T e r m é s z e t e s e n a fokozott izzadást ez e s e t b e n
csak az alapbetegség gyógyításával lehet m e g s z ü n t e t n i .
Helyileg n e h é z az izzadás ellen küzdeni, hiszen a verejték
állandóan újratermelődik. A tüneteket e n y h í t e n i lehet a kö­
vetkező m ó d o k o n :
Este m o s s u k le a testet s z o b a h ő m é r s é k l e t ű ecetes vízzel.
A fürdővízbe ö n t s ü n k diólevél-főzetet.
Igyunk esténként e g y c s é s z e zsályateát.

97
A mozgásszervek és betegségeik
•

A m o z g á s szervrendszerét a c s o n t o k és az ízületek, a hozzá­

j u k tartozó szalagrendszer, v a l a m i n t a v á z i z m o k együtt al­
kotják. A m o z g á s s z e r v r e n d s z e r elválaszthatatlan funkciójá­
b a n az ideg- és érrendszertől, a bőrtől, és a kötőszövettől. De
kapcsolata v a n a m o z g á s s z e r v e k n e k b e l s ő szerveinkkel is.
A m o z g á s az ízületekben m e g y v é g b e az i z m o k segítségé­
vel. B o n y o l u l t folyamat, m e l y n e k központja az agykéregben
van.
A test szilárd vázát a gerinc képezi, alátámasztja a fejet, a
testsúlyt elosztja a m e d e n c é n keresztül az alsó végtagokra,
d ö n t ő szerepe v a n a felegyenesedett testtartás biztosításában,
és védi a gerincvelőt. A gerincet a n a t ó m i a i l a g csigolyák, ízü­
letek, a g e r i n c v e l ő és az abból kiinduló i d e g e k alkotják.
A gerincet nyaki, háti, ágyéki, majd az összecsontosodott
keresztcsonti szakaszra osztjuk, a m i h e z a farkcsigolyák kapcso­
l ó d n a k . Az e m b e r n é l a farkcsigolyák elvesztették funkcióju­
kat, l é n y e g é b e n feleslegessé váltak.
A gerincnek élettani (fiziológiás) görbületei v a n n a k . A nyaki
s z a k a s z előre d o m b o r ú , ezt l o r d o z i s z n a k hívják. A háti sza­
k a s z hátrafelé d o m b o r ú , ezt kifószisnak nevezik. Az ágyéki
g e r i n c u g y a n ú g y , m i n t a nyaki szakasz, előre d o m b o r ú (Lásd
a 2 6 . ábrát).
A nyaki g e r i n c b ő l kiinduló idegek befolyásolják a fej- és
szívartériákat, az a r c i z m o k m ű k ö d é s é t , a nyelvmozgatást, a
r e k e s z i z o m , a gégefő, a légcső és a pajzsmirigy működését. A
felső v é g t a g o k b e i d e g z é s e is a nyaki gerincből történik.
A háti g e r i n c s z a k a s z b ó l k i i n d u l ó idegek befolyásolják a
h a n g s z a l a g o k , a tüdők, a g y o m o r m ű k ö d é s é t , a vesék és a

98
26. ábra.
máj vérellátását. Ö s s z e k ö t t e t é s b e n v a n n a k ezek az idegek a
p l e x u s solaris (napfonat) i d e g d ú c c a l is.
Az á g y é k i és a keresztcsonti g e r i n c s z a k a s z idegei irányít­
j á k a n e m i szerveket, b e i d e g z i k az alső végtagokat és a vég­
béltájékot. K a p c s o l a t b a n v a n n a k e z e k az idegek az isiász­
ideggel (ülőideg) is.
A mozgásszervek reflexzónáit a 27. ábra szemlélteti.

Betegségek

A reuma az elsősorban a m o z g á s s z e r v e k e n elváltozást okozó

b e t e g s é g e k gyűjtőfogalma. E b e t e g s é g e k k e l foglalkozó tudo­
m á n y a reumatológia.
A r e u m á s b e t e g s é g t ö b b n y i r e az ízületek reggeli merevsé­
gével, fájdalmasságával k e z d ő d i k . Az ízületeket a betegség

BAL TENYÉR JOBB TENYÉR

27. ábra. A mozgásszervek reflexzónái

100
általában s z i m m e t r i k u s a n támadja meg, s a fájdalom a peri­
ferikus kis ízületek és a n a g y ízületek k ö z ö t t v á n d o r o l .
A r e u m a s o k s z o r jár akut, v a g y k r ó n i k u s gyulladással. A
r e u m á t ó l szövet- és i z o m d u z z a n a t o k , ízületi görbületek, ke-
m é n y e d é s e k keletkeznek. Az ízületi és i z o m p a n a s z o k legerő­
sebben n y u g a l m i p e r i ó d u s o k után l é p n e k fel, s javulnak, ha
a páciens ízületeit m e g m o z g a t j a . Az aktivitás h i á n y a idővel
az i z o m z a t e l s o r v a d á s á h o z vezethet.

E b e t e g s é g e k n é l a m e r e v s é g és a fájdalom e g y r e fokozódik,
a betegek mégis keveset panaszkodnak, szenvedésükkel
s z e m b e n n a g y türelmet é s m e g l e p ő k ö z ö m b ö s s é g e t tanúsíta­
nak.

A megfigyelések szerint a l e g t ö b b r e u m á s b e t e g előtörté­

netében erős aktivitást, m o z g é k o n y s á g o t találtak. A b e t e g e k
fáradhatatlanul tevékenykedtek, s h a j l a m o s a k voltak m á s o ­
kért is k o m o l y áldozatot vállalni. E z t k ü l ö n ö s e n a sokízületi­
gyulladás esetén találták j e l l e m z ő n e k . ( K é s ő b b i e k b e n erről a
b e t e g s é g r ő l részletesebben szólok.)

A reuma kóroktana azonban nem egységes. Okozhatják a

betegséget o l y k o r m e c h a n i k a i tényezők: túlerőltetés v a g y a
m o z g á s s z e r v e k egyoldalú terhelése. M á s k o r viszont é p p e n
ellenkezőleg a túlkímélés, inaktivitás o k o z z a a betegséget.
H o z z á j á r u l h a t n a k a p a n a s z o k h o z m e t e o r o l ó g i a i t é n y e z ő k is
(pl. tartós lehűlés). De az ún. m i k r o k l í m a is o k o z h a t r e u m á s
b e t e g s é g e k e t (pl. h u z a t v a g y hideg, n e d v e s l a k á s ) .

A m e t e o r o l ó g i a i t é n y e z ő k r e a r e u m á s b e t e g e k n a g y része
érzékeny. V a n n a k akik a hideg, m á s o k i n k á b b a m e l e g köze­
ledtét érzik meg, t ö b b n y i r e fájdalmakkal.

Az alkat, erőbeli állapot, a h o r m o n á l i s t é n y e z ő k szerepe

vitathatatlan. Hajlamosíthat r e u m á s b e t e g s é g r e m a g a a z idős
kor, elsősorban k o p á s o s (degeneratív) j e l l e g ű elváltozásokra.

101
A h o r m o n á l i s v á l t o z á s ideje - a k l i m a x - gyakran kezdete
bizonyos reumás betegségeknek.
A helytelen táplálkozás, kávé, tea, szeszes italok, hús mér­
téktelen fogyasztása a r e u m a m e l e g á g y á t képezi.
K u t a t á s o k bizonyították, h o g y egyes r e u m á s b e t e g s é g e k
létrejöttében a öröklődésnek is szerepe van. E g y e s k ó r k é p e k
egyes c s a l á d o k b a n h a l m o z o t t a n j e l e n t k e z n e k . Ilyen betegsé­
geknél i n k á b b az é l e t m ó d az, a m i „ ö r ö k l ő d i k " . Pl. a k ö s z v é n y
a túltáplált c s a l á d o k b a n g y a k r a b b a n fordul elő, mint az olyan
családokban, a h o l e g é s z s é g e s e n táplálkoznak. A kopásos be­
t e g s é g e k is g y a k r a b b a n j e l e n t k e z n e k kövéreknél. M á s esetek­
b e n k é t s é g t e l e n ü l k i m u t a t h a t ó genetikai t é n y e z ő szerepe (pl.
B e c h t e r e w-kór nál).
Fertőzések ( b a k t é r i u m o k , vírusok) is o k o z h a t n a k betegsége­
ket a m o z g á s s z e r v e k e n . Az ún. góc (pl. m a n d u l á b a n , foggyö­
kérben) kiválthat illetve fenntarthat r e u m á s betegséget. Elő­
fordul, h o g y az ilyen gyulla d á s os g ó c o k n a k a meggyógyítása
illetve kiiktatása (pl. m a n d u l a v a g y fog eltávolítása) a r e u m á s
b e t e g s é g feltűnő j a v u l á s á h o z v a g y g y ó g y u l á s á h o z vezet.
A m o z g á s s z e g é n y é l e t m ó d , a megfelelő aktív pihenés hiá­
n y a is s z e r e p e l a r e u m á s b e t e g s é g e k okai között (pl. az autós,
aki h o s s z ú ó r á k a t tölt a v o l á n mellett, g y a k r a n betegszik m e g
reumás betegségben).
A lelki t é n y e z ő k is s z e r e p e t j á t s z h a t n a k r e u m á s p a n a s z o k
kialakulásában. Pl. a vállöv fájdalma azt is jelzheti, h o g y
v a l a m i l y e n p s z i c h é s feszültség, t e h e r n e h e z e d i k a b e t e g vál­
lára.
(A r e u m á s b e t e g s é g e k tárgyalásánál D r . Fröhlich Lóránt
közlését t e k i n t e t t e m ú t m u t a t ó n a k . )
Izületi gyulladások. A m o z g á s s z e r v e k b e t e g s é g e i n e k egy ré­
sze g y u l l a d á s o s t ü n e t e k e t mutat. I l y e n e k az erős fájdalom, a
bőrvörösség, a m e l e g bőr, az ízületek duzzanata. A gyulla-

102
dással g y a k r a n együtt j á r a m e g b e t e g e d e t t testrész funkciójá­
n a k m e g v á l t o z á s a A z ízületi g y u l l a d á s o k e g y e s e s e t e k b e n
mint körülírt g y u l l a d á s o k jelentkeznek, tehát c s a k egy-egy
ízületre terjednek ki. M á s k o r t ö b b ízület b e t e g s z i k m e g . I l y e n
betegség a heveny sokízületi gyulladás ( r e u m á s láz), a m e l y ga­
rat- v a g y m a n d u l a g y u l l a d á s u t á n szokott fellépni. M a g a s
lázzal, elesettséggel, t ö b b ízület duzzanatával, kipirulásával,
fájdalmával j á r ó b e t e g s é g . A k ó r o k o z ó b a k t é r i u m a Strepto­
c o c c u s h a e m o l y t i c u s . A b e t e g s é g n e m c s u p á n az ízületeken
o k o z gyulladásos elváltozást, h a n e m m á s s z e r v e k e n is, első­
sorban a szíven. T ö b b n y i r e fiataloknál lép fel.
Az idült sokízületi gyulladást orvosi elnevezéséről rövidítve
P C P - n e k nevezik. T ü n e t e i rendszerint lassan, alig észrevehe­
tően fejlődnek ki, t ö b b n y i r e a felnőttkorú b e t e g e k e n . Gyak­
rabban b e t e g s z e n e k m e g b e n n e a nők, m i n t a férfiak. A P C P
okozóját m é g n e m ismerjük p o n t o s a n . A b e t e g s é g az e s e t e k
n a g y részében a k e z e k e n k e z d ő d i k . Eleinte c s u p á n a reggeli
órákban érzett m e r e v s é g é r z é s hívja fel a figyelmet a k e z d ő d ő
betegségre. Általában lassan - h ó n a p o k v a g y é v e k alatt -
alakulnak ki az elváltozások.
Az ízületek elfajulásos (degeneratív) betegségei (Arthrosis) álta­
lában idősebb korban j e l e n t k e z n e k . Az ízületek az életkor
előrehaladtával g y a k r a n k o p n a k , elfajulnak (degenerálód­
n a k ) . Az ízületi p o r c pusztul, az ízületet alkotó c s o n t o k szé­
lein m e s z e s felrakodások keletkeznek. Az é l e t k o r o n kívül
m e c h a n i k a i t é n y e z ő k n e k - (egyoldalú túlterhelés, k ö v é r s é g )
- is szerepe v a n a folyamat létrejöttében. A c s o n t r e n d s z e r n e k
b i z o n y o s veleszületett v a g y szerzett alaki elváltozásai (lúd­
talp, csípőízületi ficam) h o z z á j á r u l h a t n a k az ilyen b e t e g s é g e k
idő előtt kialakulásához.
A degenerált ízületekben g y a k r a n r o p o g á s és m o z g á s k o r ­
látozottság észlelhető. A végtagízületek ilyen betegsége

103
g y a k r a n n e m o k o z panaszt, és az elváltozás csupán röntgen­
felvételen m u t a t h a t ó ki.
P a n a s z a k k o r szokott jelentkezni, ha m á s o d l a g o s gyulla­
dás, m o z g á s k o r l á t o z o t t s á g alakul ki az ízületben. N e m utolsó
sorban attól is függ a p a n a s z jelentkezése, h o g y milyen az
ízület m e g t e r h e l é s e . (Pl. a t e h e r h o r d ó v é g t a g ízületen szokott
p a n a s z t o k o z n i a betegség.)
K ü l ö n ö s e n s o k p a n a s z t o k o z a csípőízületek elfajulásos
betegsége, m e l y g y a k r a n járási nehézséget, járásképtelensé­
get, sőt m u n k a k é p t e l e n s é g e t is o k o z h a t . A terhelés csökken­
tésére jó, ha a kövér arthrosisos b e t e g lefogy.
A gerinc elfajulásos (degeneratív) betegsége (Spondylosis), a
csigolyaízületek n e m gyulladásos, m e r e v s é g g e l j á r ó megbe­
tegedése. A c s i g o l y á k p e r e m e i n ú g y n e v e z e t t m e s z e s felrako­
dás j ö n létre. Ezt a k ó r k é p e t „csigolyarneszesedésnek" is ne­
vezik. Az elváltozás a gerinc egész szakaszán előfordulhat,
m é g i s a l e g g y a k r a b b a n az alsó nyaki csigolyák és az alsó
ágyéki c s i g o l y á k elváltozásai azok, a m e l y e k panaszt okoz­
nak.
A b e t e g g e r i n c s z a k a s z körül az i z o m z a t megfeszül, fájdal­
m a s s á válik. K ü l ö n ö s e n erős fájdalmat o k o z az, ha a csigolya-
m e s z e s e d é s n é l a gerincből kilépő ideg n y o m á s alá kerül.
A nyaki gerinc alsó részén fellépő elváltozások a felső
v é g t a g b a n (kar, kéz és váll) j e l e n t k e z ő fájdalmat, zsibbadást
is o k o z h a t n a k . A n y a k c s i g o l y á k a vegetatív idegeken keresz­
tül hatással v a n n a k az agyi v é r á r a m l á s r a és az agyi egyen­
s ú l y k ö z p o n t o n keresztül az e g y e n e s állást biztosító i z m o k
t ó n u s á r a is. A nyaki gerinc eredetű p a n a s z o k között gyakori
a s z é d ü l é s illetve egyensúlyzavar. A nyaki gerincből eredő
e g y e n s ú l y z a v a r esetén a b e t e g n e m tudja a szédülés-forgás
irányát m e g h a t á r o z n i . Az e g y e n s ú l y z a v a r érzése c s a k má­
s o d p e r c e k i g tart é s n e m j á r hányingerrel.

104
 A csigolyaközti p o r c k o r o n g b e l s e j é b e n l é v ő k o c s o n y á s ál­
l o m á n y kibuggyanhat, k i t ü r e m k e d h e t . Ez e s e t b e n porcko-
rongsérvről b e s z é l ü n k (discus h e r n i a ) . A g e r i n c b ő l kilépő ideg
lefutása mentén, t ö b b n y i r e az ideg egész h o s s z á b a n keletke­
zik az erős idegfájdalom.
A csigolyaközti p o r c k o r o n g elfajulásos (degeneratív) el­
változása v a g y helyzetváltozása k ö v e t k e z t é b e n v a l a m i l y e n
rándulás v a g y rossz m o z d u l a t k a p c s á n hirtelen igen h e v e s
izomfájdalom, izomfeszülés keletkezhet a gerinc körüli
izomzatban. Az ágyéki g e r i n c s z a k a s z körül k e l e t k e z ő ilyen
izomfájdalom a lumbágó, a m i t b o s z o r k á n y l ö v é s n e k is nevez­
nek (Hexenschuss).
A csontok mészhiányos betegsége (Osteoporosis) bármely
csontban előfordulhat, de k ü l ö n ö s e n g y a k r a n o k o z panaszt a
gerincen j e l e n t k e z ő osteoporosis.
A c s o n t o k m é s z t a r t a l m á n a k c s ö k k e n é s e a c s i g o l y á k o n ala­
ki elváltozásokat idézhet elő, m e l y a röntgenfelvételen látha­
tó. A beteg t e s t m a g a s s á g a e b e t e g s é g n é l c s ö k k e n n i szokott.
V a l a m e n n y i csigolya m o z g á s r a érzékeny. A hát- és derékfáj­
dalmak különösen terhelésnél j e l e n t k e z n e k . A betegség
összefügg a b e l s ő elválasztású mirigyek, főleg a n e m i miri­
g y e k (petefészek, here) h o r m o n t e r m e l é s é n e k c s ö k k e n é s é v e l .
Ezért gyakori i d ő s e b b korban a csonttörés ( c o m b n y a k t ö r é s ) .
A gerinc alakváltozását okozhatja a m á r említett osteoporo­
sis, valamint gyulladásos g e r i n c b e t e g s é g is. E l ő f o r d u l n a k
a z o n b a n alakváltozások m á s o k b ó l is. A t i z e n é v e s k o r b a n
korai túlterhelés k ö v e t k e z t é b e n j e l e n t k e z h e t a gerinc oldal­
irányú görbülése, a Scoliosis (ejtsd: szkoliózisz). Előfordul,
h o g y a gerincferdülés n e m j á r fájdalommal, m á s k o r viszont
a környezeti i z o m z a t b a n fájdalmakat és f á r a d é k o n y s á g o t
okoz. A n o r m á l i s a n m e g l e v ő g ö r b ü l e t e k n e k a fokozódása is
okozhat fájdalmakat.

105
 A csont-ízület rendszer alakváltozása a végtagokon a lúdtalp és
a harántsüllyedés, m e l y e k a lábboltozatot tartó i z o m z a t gyen­
g e s é g é n e k a k ö v e t k e z m é n y e i . Ez az igen gyakori elváltozás
főleg a k k o r o k o z panaszt, ha a lábat terheljük (állás, nagy
testsúly). F o n t o s a megfelelő cipő, a láb izomzatát erősítő
torna.
A gerinc gyulladásos betegségét (Spondylitis) okozhatja vala­
m i l y e n fertőző k o r o k o z ó , l e g i n k á b b gennykeltő v a g y tbc-
b a k t é r i u m . Ilyen esetekben a m e g b e t e g e d e t t csigolya felett
helyileg erős n y o m á s é r z é k e n y s é g jelentkezik. A folyamat
rendszerint lázzal, gyengeséggel, általános tünetekkel jár. A
m á r lezajlott gyulladásos elváltozás k ö v e t k e z m é n y e lehet,
h o g y két v a g y több csigolya ö s s z e r o p p a n v a egy t ö m b b é ol­
vad össze s ezzel i z o m - és idegfájdalmak járnak.
A nem baktérium okozta gyulladásos megbetegedést
( S P A ) s z o k t á k Bechterew-kómak is hívni. M í g a b a k t é r i u m o k
o k o z t a c s i g o l y a g y u l l a d á s o k a g e r i n c n e k csak e g y kisebb sza­
k a s z á r a terjednek ki, ez a fajta csigolyagyulladás előbb-utóbb
az egész gerincet megbetegíti. E n n e k k ö v e t k e z m é n y e k é n t a
gerinc e g é s z é b e n m e g g ö r b ü l , m e g m e r e v e d i k . A b e t e g s é g oka
n e m teljesen tisztázott, de az örökletes t é n y e z ő k szerepe bi­
zonyított e b e t e g s é g létrejöttében. A betegség az esetek legna­
g y o b b r é s z é b e n férfiakon jelentkezik, leggyakrabban a fiatal
férfiakon. A b e t e g s é g tulajdonképpen a csigolyák és a b o r d á k
közti kisízületek gyulladása, m e l y az ö s s z e k ö t ő s z a l a g o k me-
s z e s e d é s é v e l j á r együtt. A gyulladás a kisízületek összecson-
tosodását okozza.

A b o r d á k és c s i g o l y á k közti ízületek gyulladása, csontoso-

d á s a a légzést is a k a d á l y o z z a . A gyulladás többnyire a ke­
r e s z t c s o n t és a c s í p ő c s o n t közti ízületet támadja m e g először.
E n n e k megfelelően g y a k r a n a b e t e g s é g első tünete, h o g y a
b e t e g derékfájdalmakról panaszkodik.

106
 A betegség s o k s z o r n e m c s a k a gerincen, h a n e m a csipő- és
térdízületen is o k o z gyulladásos elváltozást és m o z g á s k o r l á ­
tozottságot.
Az izomfájdalmat (Myalgia) n e v e z i k i z o m r e u m á n a k , i z o m -
zsábának is. B á r m e l y i k i z o m b a n jelentkezhet. Izomfájdalom
társulhat fertőző betegséghez, lázas m e g h ű l é s e s b e t e g s é g h e z ,
az ízületek degeneratív elváltozásaihoz stb. Izomfájdalmakra
hajlamosít a hideg, a huzat, a nedvesség, a lehűlés is. Túleről-
tetés (súlyemelés, hosszas gyaloglás) is kiválthat izomfájdal­
mat. Ebben az esetben n é p s z e r ű e n „ i z o m l á z " - r ó l b e s z é l ü n k ,
a n n a k ellenére, h o g y a túlerőltetéses eredetű izomfájdalom
n e m jár lázzal. A l u m b á g ó h e v e n y fájdalom a d e r é k i z o m z a t ­
ban.
A mozgásszervi elváltozások és belső szerveink betegségei között
szoros összefüggéseket lehet kimutatni.
1. Valamilyen mozgásszervi elváltozás egy belső szervi beteg­
ségre jellemző tünetet okozhat. A nyaki és a háti csigolyák me-
szesedése szívfájdalmat, szorító érzést ún. p s z e u d o a n g i n á t
(álangina), bal karba s u g á r z ó fájdalmat o k o z h a t , így szívbe­
tegség gyanúját keltheti. A b a l oldali m e l l i z o m feszessége is
okozhat h a s o n l ó tüneteket.
A has területén b e l s ő szervi fájdalmat u t á n o z h a t a m é l y e n
fekvő ágyéki i z o m feszessége. Ágyéki c s i g o l y a és kereszt­
csont meszesedése, elmozdulása kapcsán nőgyógyászati
v a g y vesebetegséget u t á n z ó t ü n e t e k j e l e n t k e z h e t n e k .
A háti csigolyák blokkja k ö v e t k e z t é b e n g y o m o r - vékony­
bél- és vastagbél-panaszok j e l e n t k e z h e t n e k .
2. M á s esetekben v a l a m i l y e n belszervi betegség okoz a moz­
gásszervekbesugárzófájdalmat. Ilyen pld. a b a l l a p o c k á b a v a g y
a bal karba s u g á r z ó szívinfarktus, a j o b b l a p o c k á b a s u g á r z ó
eperoham, a hát k ö z e p é b e s u g á r z ó gyomorfekély, a deréktáji
fájdalommal j á r ó m e n s t r u á c i ó v a g y v e s e k ő stb.

107
 3. E l ő f o r d u l n a k o l y a n esetek is, a m i k o r valamilyen belszer-
vi betegség n e m c s a k a m o z g á s s z e r v e k területére sugárzó fáj­
d a l o m m a l jár, h a n e m á t m e n e t i v a g y f e n n m a r a d ó mozgásszer­
vi elváltozásokat is okoz. S o k esetben e z e k az elváltozások a
b e t e g s é g gyógyulása után is fennmaradnak, és a továbbiak­
b a n önálló p a n a s z o k a t o k o z h a t n a k . Pl. a krónikus gyomor­
epe- és b é l b e t e g s é g e k g e r i n c p a n a s z t tarthatnak fenn.

Egyéb gyakori betegségek, panaszok

A fejfájás
A fejfájás k ü l ö n ö s e n az ún. jóléti t á r s a d a l m a k b a n szaporodik,
ahol is az „ e g é s z s é g e s e k " h ú s z százaléka állítja, h o g y fejfájás­
b a n szenved. A statisztika szerint a n ő k n é l és a felelős mun­
k a k ö r ö k b e n d o l g o z ó k n á l gyakoribb.
A fejfájás m i n d e n életkorban előfordul, a kisgyermekkor­
tól az időskorig.
D r . N o r m a n D. F o r d a m e r i k a i kutató szerint a fejfájásnál a
tényleges fájdalom legtöbbször akkor jön létre, amikor az agy erei
(ütőerek, artériák) kitágulnak.
a) Ez az éreredetű fejfájás. Idetartozik a migrén és a roham-fej­
fájás.
A kitágult feji artériáktól é r k e z ő fájdalomimpulzusok in­
gerületátvivő a n y a g o k közvetítésével eljutnak a környező
idegsejtekhez, a m e l y e k az ingerületet a h á r o m o s z t a t ú (trige­
m i n u s ) i d e g p á l y á n át a k ö z p o n t i idegrendszerhez, az agyké­
r e g h e z továbbítják. M a g á t a fájdalmat tehát az agykéreg tudato­
sítja. Az éreredetű fejfájások a b e l s ő elválasztású mirigyek
m ű k ö d é s é v e l s z o r o s k a p c s o l a t b a n vannak, elsősorban a mel-

108
lékvesével. Ez termeli a n o r a d r e n a l i n h o r m o n t , a m e l y haté­
kony érszűkítő. A n o r a d r e n a l i n alacsony szintje kiváltja a
fejfájást.
b) Az agyi erek kitágulásán kívül izmok összehúzódása is
kiválthat fejfájást.
c) Fejfájást okozhat m é g a csigolyák „meszesedése" is.
d) V a n n a k olyan fejfájások is, ahol az előbbiek kombinálód­
hatnak.
N y o m a t é k k a l kell s z ó l n u n k a leggyakoribb éreredetű, roha­
mokban jelentkező, féloldali fejfájásról, a migrénről. Féloldali fej-
zsábának is nevezik. Az agyi ü t ő e r e k kitágulása u t á n az
esetek t ö b b s é g é b e n hasogató, kalapácsütésszerű fájdalom
nyilai a fej egyik oldalán a s z e m és orr k ö r n y é k i tájékra.
Előjel szokott lenni a s z e m káprázása, c i k k c a k k v o n a l a k ,
fekete-fehér foltok fel-feltűnése a látótérben, fülzúgás, émely­
gés, hányás, ásítás, e l s á p a d á s stb. T í z - h a r m i n c perc m ú l v a
szokott j e l e n t k e z n i a gyilkos fájdalom. E g y é b jellegzetes tüne­
tek is jelentkezhetnek: a v é g t a g o k zsibbadása, éles fények
iránti érzékenység, láb- és k é z r e m e g é s stb. A r o h a m alatt a
kínzó fejfájás szinte megbénítja a beteget. Az é r z é k s z e r v e k
ingerlékenysége fokozott, e r ő s e b b fényt, h a n g o t n e m t ű r a
beteg, kívánja a nyugalmat, de aludni n e m tud. A kínszenve­
dés egy órától akár 3 n a p i g is eltarthat. A r o h a m o k g y a k r a n
periodikusan s z o k t a k j e l e n t k e z n i . (Pl. 8., 14. és 21 n a p o n ­
ként.)

Mi válthatja ki a migrént?

Környezeti ingerek: K é n - d i o x i d b a n g a z d a g s z m o g . Zárt hely­

ségben füst v a g y m á s l e v e g ő s z e n n y e z é s . V a k í t ó v a g y villogó
fény vagy a túl erős n a p s ü t é s . Hirtelen időjárás-változás
(front). Harsány, fülsiketítő h a n g o k .

109
 Értágító italok és ételek: Alkoholtartalmú italok, savanyúsá­
gok, hús, tojás, tej. E z e n ételek t ö b b s é g e tartalmaz valamilyen
értágítót (pl. fenilalanin n e v ű a m i n o s a v a t ) .
T o v á b b i m i g r é n k i v á l t ó lehet az éhség, kimerítő fizikai
m u n k a , hideg étel (pl. fagylalt) ital, fogamzásgátló tabletta,
b i z o n y o s g y ó g y s z e r e k (pl. nitroglicerin).
Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) az e g y i k leggyako­
ribb és l e g m a k a c s a b b migrénkiváltó. A finom lisztekben, cu­
k o r b a n g a z d a g ételek fogyasztása után felszökik a vércukor­
szint. Az ilyen ételeket n a g y sebességgel feldolgozza a szer­
vezetünk, és u t á n a hirtelen l e z u h a n a vércukorszintünk. Az
a g y e r e k kitágulnak, megjelenik a migrénes fejfájás.
Pszichés tényező (pl. lelki i z g a l o m ) is kiválthat migrént.
Erőteljes é r ö s s z e h ú z ó k r ó l (koffein, nikotin) való hirtelen
l e m o n d á s is előidézheti a fejfájást.
A migrénben szenvedők 70%-a a gyerekszülés éveiben járó nő.
A m i g r é n r e hajlamos n ő k 60%-ánál a r o h a m a menstruáció
előtt v a g y alatt, esetleg utána jelentkezik. M á s o k n á l a menst­
ruációs ciklus k ö z e p é n , a peteérés (ovuláció) idején jelentke­
z i k a heves fejfájás. E z e k b e n az esetekben a migrén a terhes­
ség 3. h ó n a p j á b a n m e g s z ű n i k . A havi vérzés elmaradása is
megszabadítja a n ő k e t a fejfájástól. Előbbi esetekben a migrén
a h o r m o n h á z t a r t á s zavarával van összefüggésben.
A rohamfejfájás is éreredetű. A rettegett r o h a m rendszerint
h a l m o z o t t a n , v a l ó s á g o s „ ö s s z t ű z " formájában jelentkezik, el­
tart 1-2 napig, majd hosszú t ü n e t m e n t e s i d ő s z a k következik.
R i t k á b b e n n e k k r ó n i k u s formája, a m e l y hosszú ideig, olykor
é v e k i g kínozza a beteget, j e l e n t ő s e b b fájdalommentes idősza­
k o k nélkül.
A váll, a nyak, a fejbőr, az arc izmainak az összehúzódása által
kiváltott fejfájás kétszer olyan gyakori a n ő k körében. Szinte
m i n d e n esetben a m e g o l d a t l a n érzelmi stressz húzódik m e g

110
a fejfájás hátterében. Hirtelen kezdődik, a fejben n y o m á s é r z e ­
tet okoz. M i u t á n a s z o r o n g á s t é s / v a g y a depressziót kíséri,
akár évekig is fennállhat m e g s z a k í t á s o k nélkül.
A nyakcsigolya „meszesedése" okozta fejfájás gyakran jár
együtt e g y é b tünetekkel, m i n t szédülés, hallászavar, fülzú­
gás, látászavar, a g o n d o l k o d á s és a k o n c e n t á r i c i ó k é p e s s é g
csökkenése, általános fáradékonyság, depressziós h a n g u l a t
verejtékezéssel, elgyengüléssel.
Jellemző, h o g y v á l t o z ó i d ő k ö z ö k b e n lép fel, h e t e n t e 2 - 3
napon keresztül tart. R e n d s z e r i n t reggel k e z d ő d i k . Aki ebben
szenved, m á r fejfájással ébred. A fájdalom a tarkótájról indul
és előresugárzik élesen, nyilalóan.
A különböző fejfájások kombinálódhatnak. Az izmok összehú­
zódása okozta fejfájásban s z e n v e d ő k e g y részét alkalman­
ként m i g r é n e s fejfájás is k í n o z z a .
Szexuális t e v é k e n y s é g is kiválthat fejfájást. Az o r g a z m u s
előtt n é h á n y perccel k e z d ő d i k egy folytonos fejfájás, m e l y e t
a fokozott i z o m ö s s z e h ú z ó d á s és a v é r e d é n y e k kitágulása
idéz elő. Ezt a fejfájást az izgalmat és m e g e r ő l t e t é s t kísérő
hirtelen v é r n y o m á s - e m e l k e d é s váltja ki. Az ilyen típusú fej­
fájástól a középkorú férfiak szenvednek, a k i k n e k r e n d s z e r i n t
enyhén m a g a s a v é r n y o m á s a . A szexuális fejfájás k ö n n y e n
összetéveszthető az agyvérzés tüneteivel.
K l i m a x k o r v a g y a h h o z közeli időben e g y tipikus, lüktető
fejfájás jelentkezhet, m e l y n é l a fokozott i z o m ö s s z e h ú z ó d á s és
a v é r e d é n y e k kitágulása egyidejűleg j ö n létre.
A fejfájás e g y e b e k k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő b e t e g s é g e k n é l jelent­
kezhet tünetként:
Szem-, orr- és fülbetegségek, vérszegénység, cukorbaj, alko­
hol-, nikotin-, ólom- és higany-mérgezés, szívbetegség, agyda­
ganat, hibás fogak,vesebetegség, g y o m o r - és b é l m ű k ö d é s i
zavarok stb.

111
A fertőzés
Az emberi testben lezajló b e t e g s é g f o l y a m a t o k egyik leggya­
koribb oka a fertőzés. E n n e k h e v e n y tünete a gyulladás. A
gyulladásos folyamatnál egy a testben lejátszódó „háború­
r ó l " van szó. A szervezet i m m u n r e n d s z e r e megtámadja az
ellenséges k ó r o k o z ó k a t . E k ü z d e l e m tünete a láz, a fájdalom,
a duzzanat, a kivörösödés. Ha a test sikeresen veszi fel a
harcot a b e t o l a k o d ó kórokozóval, átvészeljük a betegséget.
Hogyan küzd a szervezet a kórokozók ellen ?
A test a v é r b e n és a c s o n t v e l ő b e n specifikus ellenanyagot,
ún. antitestet k é p e z . A limfocita és a granulocita fehérvérsej­
t e k falat e m e l n e k a k ó r o k o z ó k ö r é és a falósejtek (makrofá-
gok) m e g t á m a d j á k a kórokozót.
E b b e n a k ü z d e l e m b e n m é r g e k s z a b a d u l n a k fel, mely láz­
r e a k c i ó h o z vezet. A lázzal, a hőmérséklet-emelkedéssel a
helyi gyulladásra a teljes test válaszol.
( E m b e r n é l a test n o r m á l h ő m é r s é k l e t e köztudottan 3 6 - 3 7
fok C között ingadozik. A h ő k é p z ő d é s és a h ő l e a d á s állandó
e g y e n s ú l y b a n van. E z t egy finom s z a b á l y o z ó r e n d s z e r bizto­
sítja az agyban l é v ő h ő k ö z p o n t által.)
38°C-ig h ő e m e l k e d é s r ő l beszélünk, a 3 8 - 3 9 ° C közötti hő­
mérsékletet k ö n n y ű , a 3 9 - 4 1 °C közöttit pedig súlyos láznak
mondjuk. 41 °C feletti láznál b e k ö v e t k e z i k a halál, ha a láz­
c s ö k k e n t é s r ő l n e m g o n d o s k o d u n k . A láz fokozza a szervezet
égési folyamatait, elősegíti a v é d e k e z ő a n y a g o k képződését, a
mérgező anyagok megsemmisítését.
Ezért a láz csökkentésére irányuló beavatkozásainkat helyesebb
lenne a magasabb lázra korlátozni, s n e m kellene minden hő-
e m e l k e d é s t gyógyszerrel leszorítani.
A fertőzés következtében krónikus betegség is kialakulhat. Ilyen­
k o r „ k o m p r o m i s s z u m " j ö n létre a k ó r o k o z ó és a védelmi

112
erők között. A b e t e g életben maradt, u g y a n a k k o r a szervezet
sem tudta legyőzni a k ó r o k o z ó t . A limfociták és a granuloci-
ták, v a l a m i n t az antitestek s z á m a m e g n ö v e k s z i k .
A fertőzéses m e g b e t e g e d é s e k g y ó g y í t á s a terén a m o d e r n
o r v o s t u d o m á n y az a n t i b i o t i k u m o k (pl. penicillin) felfedezé­
sével nagy lépést tett előre. A fertőzések l e k ü z d é s é b e n áldás
az antibiotikum, de gyakori és hosszantartó alkalmazása már káros
lehet a szervezet számára.
Napjainkban egyre g y a k o r i b b a k a különféle gombás fertőzé­
sek. Az igen kellemetlen, makacs, g o m b á s fertőzéseket meg
lehet előzni, ha sem külsőleg, sem belsőieg nem teremtünk a gomba
számára kedvező feltételeket. A fertőző g o m b á k a m e l e g , ned­
ves, rosszul szellőző, fénytől elzárt h e l y e k e t és a l ú g o s köze­
get szeretik.
A megelőzés é r d e k é b e n természetes a n y a g o k b ó l (vászon,
pamut, b ő r ) készült r u h a n e m ű t , f e h é r n e m ű t és á g y n e m ű t
használjunk. Kerüljük m o s a k o d á s n á l az erősen l ú g o s szap­
panokat.
A külsőleg a l k a l m a z o t t ecetes-vizes áztatás, l e m o s á s , a
k ü l ö n b ö z ő propolisz-készítmények (balzsam, spray, tinktú-
ra) és a k ö r ö m v i r á g - k é s z í t m é n y e k is jó g o m b a ö l ő h a t á s ú a k .
A kézen és a lábon látható sárga, m e g v a s t a g o d o t t gombás
körmök gyógyítása igen n a g y türelmet, kitartást igényel. E c e t b e
mártott vattával k e n e g e s s ü k a k ö r m ö t . Az ecettől a felső
rétegek felpuhulnak, ezeket k a p a r g a s s u k és v a g d o s s u k le.
Egy-két hét alatt az egész k ö r m ö t ó v a t o s a n eltávolíthatjuk. A
g o m b a a k ö r ö m á g y b a m é l y e n befészkelődik, ezért a g o m b a ­
ölő k é s z í t m é n y e k k e l a d d i g kell a kezelést folytatnunk, a m í g
az új k ö r ö m teljesen egészséges n e m lesz. V i g y á z z u n k arra,
hogy a régi harisnyától, v a g y cipőtől újra ne fertőződjünk.
Szervezetünkben - főleg a belekben - jelen van az ártalmatlan
Candida albicans nevű élesztőgomba. Ha az immunrendszer legyön-

113
gül, ez átalakul patogén alakká, és átterjed más szervekre is. Ez a
k ó r o k o z ó allergiás tüneteket, szénanáthát, asztmát okozhat.
Megállapították, h o g y a sok antibiotikum, a túlzott cukorfé­
le-fogyasztás és a biotin-vitamin hiánya a gombás fertőzések
elterjedését előmozdítják.

A fájdalom
A test v a l a m e n n y i részéből összefutó fájdalomingerület a
g e r i n c v e l ő b e n találkozik, majd az agyba jut. A gerincvelőben
és az agyban (az agyalapi m i r i g y b e n és a hipotalamuszban)
kétféle morfinszerű vegyület képződik: a rövid távon ható enkefa-
linok és a tartósabb hatású endorfinok. Ezeket a kémiailag a
m o r f i n h o z hasonló vegyületeket az elmúlt évtizedben fedez­
t é k fel. Ez a felfedezés rávilágított arra, hogy a szervezetnek
saját fájdalomcsillapító mechanizmusa van. Ezek az anyagok a
m o r f i n h o z h a s o n l ó a n útjába á l l n a k a gerincvelő felől érkező
fájdalomingerületi j e l e k n e k és ezáltal természetes fájdalom­
csillapítóként hatnak. Ú g y h a t n a k tehát mint a fájdalomcsil­
lapító g y ó g y s z e r e k többsége, m e l y e k az agy fájdalomérző köz­
pontjait gátolják.
K í s é r l e t e k kimutatták, h o g y a k r ó n i k u s fejfájásban szenve­
d ő k szervezetében az endrofinszint rendkívül alacsony. Ku­
t a t ó k k i m u t a t t á k azt is, h o g y a negatív é r z e l m e k - düh,
b o s s z ú , keserűség, r e m é n y t e l e n s é g - szintén kimerítik a szer­
v e z e t endorfin készletét, és ezzel az egyén fokozottan kiszol­
gáltatottá válik a fájdalmakkal s z e m b e n .
A gyógyszeres fájdalomcsillapítás e g y i k fő problémája, hogy a
fájdalomcsillapító hatás fokozatosan veszít erejéből és a megfelelő
h a t á s eléréséhez e g y r e n a g y o b b a d a g gyógyszer szükséges.
E z z e l együtt a mellékhatások is fokozódnak. Kialakulhat a gyógy­
szerfüggőség veszélye is.

114
 A reflexzóna-masszázzsal a z ó n á k b a n l e v ő idegvégződé­
seket is ingereljük, a m e l y e k i d e g i m p u l z u s o k a t t o v á b b í t a n a k
a g e r i n c v e l ő b e és az agyba, s ezáltal g y ó g y s z e r nélkül tudjuk
csillapítani a fájdalmat. A k é p z ő d ő endorfin ugyanis gátolja
a fájdalomérzékelő receptorokat.
Az endorfinkészletet e g y é b k é n t a r i t m i k u s tornagyakorlat,
a relaxáció is k é p e s „újratölteni", ezért is kíséri k e l l e m e s
közérzet ezeket a tevékenységeket.

Az allergia
Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója, amelyet idegen
anyag, az ún. allergén okoz. Ez az i d e g e n a n y a g ö n m a g á b a n
nem m i n d i g szokott káros lenni, m é g i s kiválthatja a túl érzé­
keny szervezet v é d e k e z ő reakcióját. Az allergiás reakció e g y
rendkívül összetett e s e m é n y s o r o z a t u t o l s ó l á n c s z e m e . A z
e m b e r bőrén, a légutakban, a g y o m o r b a n és a béltraktusban
a leggyakoribb.
A m i k o r b á r m i l y e n , a szervezet által v e s z é l y e s n e k vélt
a n y a g b e k e r ü l a szervezetbe - étellel, b e l é g z é s s e l v a g y a
b ő r ö n át - a v é d e k e z ő r e n d s z e r e k a z o n n a l m ű k ö d é s b e lép­
nek. Ez á l l a n d ó és automatikus, a s z e r v e z e t i g y e k s z i k meg­
őrizni a b e l s ő k ö r n y e z e t egyensúlyát és állandóságát. A m i k o r
ez a t e v é k e n y s é g fokozott, a m i k o r a szervezet túl érzékeny,
akkor b e s z é l ü n k allergiáról. N a g y o n leegyszerűsítve a dolgo­
kat, az allergiás reakció következőképpen megy végbe: Az allergént
a szervezet egy specifikus ellenanyaggal, az ún. antitesttel igyekszik
semlegesíteni. Ha az allergén az antitesthez kapcsolódik, létrejön az
allergiás reakció.
E h h e z egyéb biokémiai folyamatok is csatlakoznak. A m i k o r az
e l l e n a n y a g o k (antitestek) m e g t á m a d j á k a v é r á r a m b a v a g y a
testbe jutott „ i d e g e n " fehérjét, hisztamin n e v ű vegyület ter-

115
melődik. A h i s z t a m i n toxikus, m é r g e z ő hatású, duzzanatot
és gyulladást o k o z . R e n d e s k ö r ü l m é n y e k között a szervezet
ún. flnfzTz/szíamm-termeléssel ellensúlyozza a hisztamin jelen­
létét. A t o x i k u s h i s z t a m i n t s e m l e g e s í t ő antihisztamint az
egészséges e m b e r mája termeli. Ha a máj m á r képtelen meg­
felelő m e n n y i s é g ű antihisztamint előállítani, akkor allergiás
állapot lép fel. T e r m é s z e t e s antihisztamin hatása van a C-vi­
taminnak.
Ma m á r bizonyított t é n y az is, h o g y allergia esetén az
adrenalin a m e l l é k v e s é k b e n fokozottan képződik. A mellék­
v e s é k végül k i m e r ü l h e t n e k , és n e m t e r m e l n e k elegendő ad­
renalint. A p a n t o t é n s a v (B5-vitamin) segíti a mellékvesék
m ű k ö d é s é t . Allergiás b e t e g e k n e k ajánlott B 5 - és C-vitamin
szedése.
Allergen lehet s z á m o s é l e l m i s z e r (pl. tojás, tej, hús, gyü­
mölcs), de lehet v i r á g p o r s z e m , állati szőr, szobai por, gom­
baspóra, toll, m o s ó - v a g y m o s o g a t ó s z e r , szappan, kölni. A
lehetséges allergének száma végtelen. Még a napfény is lehet
allergiás r e a k c i ó kiváltója. S o k e m b e r allergiás bizonyos
gyógyszerekre. Ilyen s z e m p o n t b ó l veszélyes lehet a penicil­
lin. Ez a gyógyszer, - m e l y n a g y a d a g b a n sem ártalmas a
szervezetre -, m á r e g é s z e n csekély m e n n y i s é g b e n is heves
reakciót válthat ki az é r z é k e n y e g y é n b e n .
Maga az allergia kiütésekben, bőrpírban, náthában, asztmás
rohamokban jelentkezhet, e g y e s esetekben halálos szövődmé­
nyeket okozhat.
„ S z í v e s e b b e n t a l á l k o z o m e g y fekete párduccal a rende­
l ő m b e n , m i n t e g y allergiás beteggel, m e r t az előbbivel t u d o m
m i t tegyek, m í g a z utóbbival n e m mindig." E g y neves euró­
pai orvoskutató m o n d á s á t i d é z t é k a M a g y a r Allergiológiai és
Klinikai I m m u n o l ó g i a i T á r s a s á g 1992-ben tartott X. vándor­
gyűlésén. A v á n d o r g y ű l é s e n részt v e v ő o r v o s o k v é l e m é n y e

116
szerint minden negyedik-ötödik ember allergiás, mert környeze­
t ü n k egyre agresszívabb vegyületei p r ó b á r a teszik szerveze­
tünk a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g é t .
Az allergológiai vizsgálat fel tudja fedezni az allergént. Ez
abból áll, h o g y az a l l e r g é n e k n e k igen kis m e n n y i s é g é t felvi­
szik a bőrre. Pozitív reakciót jelez a bőrpír, a duzzanat. Egy­
szerű esetben - ha m o n d j u k az allergiát v a l a m i l y e n táplálék
okozza - a b e t e g n e k k ö n n y ű a dolga, mert e z e k kiiktatásával
a tünetek m e g s z ü n t e t h e t ő k , v a g y legalább enyhíthetők. Elő­
fordulhat azonban, h o g y csak lakás, l a k ó h e l y v a g y m u n k a ­
hely cseréje oldja m e g az allergiás b e t e g problémáját.
Jó ha tudjuk: „Amitől egyszer allergiát kaptunk, azt szerveze­
tünk soha nem felejti el." í g y ő r i z k e d n i kell az allergéntől a k k o r
is, ha t ü n e t m e n t e s e k vagyunk. Ha új k e z e l ő o r v o s h o z kerü­
l ü n k - aki n e m ismeri allergiánkat - ne m u l a s s z u k el közölni
vele!
Öröklött hajlamok is gyakoriak az allergiás betegségekben. Elő­
fordul, hogy az allergiás szülő allergiás g y e r m e k é v e l együtt
keres fel kezelés céljából.

Az alvászavarok

Az alvás a testi és lelki erő e g y i k forrása, az e g é s z s é g e g y i k

alappillére. Koplalni hetekig is lehet, de az alvás h i á n y a m á r
rövidebb idő alatt h a l á l h o z vezethet. A régi K í n a legkegyet­
lenebb halálbüntetése az volt, h o g y a b ű n ö s t éjjel-nappal
ébren tartották, m i n d a d d i g , m í g m e g n e m halt. Ismeretes,
h o g y a kutya alvás nélkül m á r n é h á n y n a p alatt elpusztul.
A krónikus alvászavar v i s z o n y l a g m o d e r n kór. A villany­
körte feltalálásakor következett be a fordulópont, azzal, h o g y
nappallá változtatták az éjszakát is.

117
 S o k a n n é l k ü l ö z h e t ő n e k tartják az alvást, ezért m e g g o n d o ­
latlanul lerövidítik az alvásidőt. Alváskutatók tanul­
m á n y a i b ó l kiderül, h o g y a z e m b e r e k t ö b b s é g e éjszakánként
6 0 - 9 0 p e r c c e l alszik k e v e s e b b e t a kívánatosnál. Az alváshi­
á n y k o r u n k e g y i k alulértékelt, é l e t m ó d problémája. A rossz
hangulat, a kedvetlenség, a d e k o n c e n t r á l t s á g hétköznapjaink
kísérőjelensége, m e l y n e k h á t t e r é b e n s o k esetben a kialvatlan­
ság áll.
T e h á t az alvás-ébrenlét e g y e n s ú l y á n a k fenntartása rendkí­
vül fontos, a r e n d s z e r e s s é g v é d i az idegrendszert. Egész­
séges e m b e r n é l e g y a l v á s h i á n y o s éjszaka általában pótolható,
viszont v a n n a k o l y a n o k is, a k i k n é l n a p o k i g tartó fáradtságot
okoz.
Az alvás ideje alatt a n a p p a l e l h a s z n á l t energia pótlódik.
Ez a z o n b a n csakis m e g f e l e l ő ideig tartó, egészséges alvásnál
j ö n létre. Az e g é s z s é g e s e m b e r n e k általában 7-8 óra alvás
elég. G y e r m e k e k , v é r s z e g é n y e k , g y e n g e i d e g z e t ű e k és gyen­
ge t e s t a l k a t ú a k ennél t ö b b e t i g é n y e l n e k .
Az alvás i d ő t a r t a m á r a szabályt felállítani n e m lehet Szel­
l e m i m u n k á s o k k e v e s e b b alvással i s k i p i h e n i k magukat, mint
a n e h é z testi m u n k á t v é g z ő k . V a n n a k e m b e r e k , a k i k n e k al­
v á s s z ü k s é g l e t e feltűnően nagy, m í g m á s o k c s a k rövid ideig
alszanak, e n n e k ellenére e g é s z s é g e s e k é s m u n k a b í r ó k .
S o k b e t e g s é g j á r alvászavarral, d e o l y a n betegség, a m i n e k
ez v o l n a az egyetlen t ü n e t e , nincs. C u k o r b a j o s o k és szívbete­
g e k g y a k r a n s z e n v e d n e k á l m a t l a n s á g b a n . E g y e s k u t a t ó k azt
állítják, h o g y a pajzsmirigy m e g b e t e g e d é s e , illetve a n n a k hi­
á n y o s m ű k ö d é s e az á l m a t l a n s á g g y a k o r i oka. Az orr és garat
d u z z a n a t a légzési n e h é z s é g e t , ez v i s z o n t alvászavart idéz
elő. Az i d e g r e n d s z e r fokozott i n g e r l é k e n y s é g e is zavarja az
alvást. E r ő s szellemi m u n k a is o k o z h a t alvászavart. Ilyenkor
m e g n ö v e k s z i k az a g y vérszükséglete, a fejben erős a vérá-

118
ramlás. Ezért m e l e g n e k é r e z z ü k a fejünket és h i d e g n e k a
végtagjainkat. E b b e n a z á l l a p o t b a n n e m t u d u n k elaludni,
mert alvás c s a k a k k o r k ö v e t k e z h e t b e , ha a v é r á r a m l á s a
testben erős, a fejben viszont g y e n g e .
Alvászavarai m i a t t s o k e m b e r szed altatókat. A n a g y dózi­
sa altató hatása m á s n a p i fáradtság, á l m o s s á g . E z t izgatósze­
rekkel szokták ellensúlyozni. í g y kialakul az á r t a l m a s kör:
h o g y aludjon altatószert, h o g y é b r e n legyen, izgatószert v e s z
be s o k ember. M i n d e z t előbb-utóbb i g e n c s a k m e g s í n y l i a
szervezet.
Lehetőleg ú g y h e l y e z z ü k el ágyunkat, h o g y fejünk észak­
ra, l á b u n k délre n é z z e n .
Fontos, h o g y á g y u n k olyan h e l y e n legyen, a h o l a földsu­
gárzás káros hatása n e m érvényesül.

A frontérzékenység
L é g k ö r ü n k k ü l ö n b ö z ő tulajdonságú l é g t ö m e g e k b ő l áll. Ezek­
n e k m á s és m á s a h ő m é r s é k l e t e , l é g n y o m á s a , páratartalma,
elektromos állapota.
F r o n t á t v o n u l á s k o r e z e k n e k a t é n y e z ő k n e k az összetétele
és aránya megváltozik. A légkörben végbemenő fizikai és kémiai
folyamatokra az élő szervezetek kiegyenlítő folyamatokkal válaszol­
nak. A biológiai e g y e n s ú l y t a szervezet ily m ó d o n igyekszik
fenntartani. E g y b i z o n y o s típusú időjárásváltozásra, egy bi­
z o n y o s felépítésű szervezet adott m ó d o n reagál és a h a s o n l ó
felépítésű szervezetek h a s o n l ó választ a d n a k . D e a m í g a z
egészséges e g y é n n e k az időjárás v á l t o z á s a c s a k á t m e n e t i ké­
nyelmetlenséggel jár, a b e t e g e k és é r z é k e n y i d e g r e n d s z e r ű e k
s z á m á r a súlyosabb tüneteket, s z ö v ő d m é n y e k e t is o k o z h a t .
Azokat az egyéneket, akikre n a g y m é r t é k b e n hat az időválto­
zás, meteoropatáknak nevezik.

119
 A m e t e o r o l ó g i a i f r o n t o k n a k több fajtája van, k ö z ü l ü k kettő
a legfontosabb:
Melegfront: borult égbolt, l é g n y o m á s c s ö k k e n é s kíséri;
Hidegfront: l é g n y o m á s - e m e l k e d é s , viharos szél, z á p o r jel­
lemzi.
A m e l e g és a hidegfront b á r m e l y évszakban előfordulhat.
D r . L á n y i Péter a „Vigyázat! F r o n t b e t ö r é s " c í m ű könyvé­
b e n leírja, hogy mint belgyógyász hosszú éveken át azt tapasz­
talta, h o g y meghatározott napokon, meghatározott betegek ér­
keznek a kórházba. Összefüggését talált a betegségek típusa és
az időjárási frontok között. Megfigyelése szerint melegfrontra
az aktív, agresszív, feszült, nyílt személyiségek reagálnak, míg
a hidegfrontra a félénk, befelé forduló, konfliktusokba nem
bonyolódó emberek érzékenyek. N a g y általánosságban a férfi­
ak inkább a m e l e g a n ő k inkább a hidegfrontra érzékenyek. A
fronthatások elsősorban a 30 és 50 év közötti korosztályt érintik.
Gyermekkorban szinte egyáltalán nincs frontérzékenység
öregkorban pedig gyengülnek ezek a reakciók.

A melegfrontérzékenység tünetei:

Az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, fokozódik a pajzsmi­

rigy működése, emelkedhet a vércukorszínt és a vérnyomás. A
cukorbetegek m á r kisebb diétahiba esetén is eszméletüket vesz­
h e t i k A melegfront-betöréseket a legnehezebben a szívbetegek
és a m a g a s vérnyomásban szenvedők viselik el. Gyakoribbak
ilyenkor a hőemelkedéssel és lázzal járó bakteriális és vírusos
fertőzések Fokozódik a vérzékenység, az embóliás hajlam.
M e g n ő a szívinfarktusok száma, s mivel a sima i z m o k görcs­
készsége csökken, elhúzódhatnak a szülések is. A melegfront­
betöréseknél sok ember ingerlékeny, fáradékony lesz, figyelmét
n e m tudja jól összpontosítani, teljesítőképessége csökken.
Ezért g y a k o r i b b a k a k ö z l e k e d é s i b a l e s e t e k is.

120
A hidegfrontérzékenység tünetei:

Az anyagcsere folyamatok lelassulnak, a v é r n y o m á s és a

pulzus csökken, szédülés, s ú l y o s a b b e s e t e k b e n ájulás jelent­
kezhet. Ellentétben a melegfronttal, n e m a v é r z é k e n y s é g , ha­
n e m a vérrögképződési hajlam ( t r o m b ó z i s h a j l a m ) fokozódik.
Ilyenkor n ö v e k s z i k a szervezet görcskészsége. G y a k o r i b b a k
a vese-, epe-, gyomor-, koszorúsérgörcsök. H i d e g f r o n t idején
kínozza leginkább a beteget a r e u m a és a l é g u t a k h u r u t o s
betegsége. F o k o z ó d n a k az allergiás tünetek, a m i azzal ma­
gyarázható, h o g y a szervezetben c s ö k k e n az i m m u n a n y a g o k
mennyisége.

A hidegfront á t v o n u l á s a k o r az i d e g r e n d s z e r ingerlékeny­
sége csökken, a g o n d o l k o z á s nehezített.

Mi a teendő, ha már megérkezett a front?

Erre nincs általános recept.

Dr. Lányi azt javasolja, h o g y m i n d e n k i legyen ö n m a g a orvos­
meteorológusa, a z a z saját m a g a tapasztalja ki, h o g y m e l y i k
frontra é r z é k e n y és mi segít rajta. N e m javasolja, h o g y rend­
szeres gyógyszerszedéssel v é d e k e z z ü n k . Az viszont ajánla­
tos, hogy ha az e m b e r teheti, i l y e n k o r halassza el a n a g y o b b
erőfeszítést igénylő feladatokat és ó v a t o s a n közlekedjék.
A frontok azokat az embereket veszélyeztetik leginkább, akik
egészségtelen életmódot folytatnak. G y a k r a n előfordul, h o g y va­
laki, aki tudja magáról, h o g y é r z é k e n y a melegfrontra, m é g i s
sok kávét iszik, s ezzel m é g i n k á b b felerősíti i d e g e s panasza­
it. Hidegfront idején n e m l e n n e s z a b a d a l k o h o l t fogyasztani,
mert ennek hatására az érzékeny ember m é g kábultabb és
fásultabb lesz. Általában elmondható, hogy melegfronti hatás­
kor ajánlatos vitaminokat, e l s ő s o r b a n B-vitaminokat szedni.

121
 H í r e s e m b e r e k e g é s z soráról derült ki, h o g y m e n n y i r e
befolyásolta őket az időjárás. H e i n e , a n a g y n é m e t költő esős,
v a g y havas i d ő b e n hiába vette k e z é b e tollát, n e m tudott
verset írni. E g y francia költő h e v e s szélviharok alatt úgy
érezte, h o g y g o n d o l k o d á s a e l h o m á l y o s o d i k . M á s i k költő azt
írja: „ O l y a n vagyok, m i n t a b a r o m é t e r , tehetségem a légnyo­
m á s s a l együtt ingadozik." - N a p ó l e o n r ó l feljegyezték, hogy
á l l a n d ó a n szenvedett a hidegtől. E z é r t m é g nyáron is fűttette
a szobáját.
M a m á r egyes k l i n i k á k o n n e h e z e b b m ű t é t e k előtt kikérik
az o r v o s m e t e o r o l ó g u s v é l e m é n y é t . E z u t á n a sebész akár úgy
is dönthet, h o g y elhalasztja az a z n a p r a kiírt operációt, s ad­
dig vár, m í g a front elvonul. S ez n e m túlzott óvatosság, mert
a m ű t é t utáni s z ö v ő d m é n y e k k o c k á z a t á t j e l e n t ő s e n megnö­
veli egy-egy frontbetörés.

122
Hogyan kezeljük a kézen
az egyes betegségeket,
panaszokat?

E fejezetben az olvasó 53 féle betegség, p a n a s z k e z e l é s é r e kap

tanácsot.
Naponta kétszer masszírozni (perc)
j o b b kéz b a l kéz

1. Ágybavizelés
Vesezóna ( 6 0 / 1 6 * ) 5 5
Húgyvezetékzóna ( 6 0 / 1 6 ) 2 2
Húgyhólyagzóna ( 6 0 / 1 6 ) 3 3
Hát-ágyékcsigolya z ó n a ( 1 0 0 / 2 7 ) 2 2
Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 ) 1 1

2. A g y v é r z é s
Agyzónák ( 8 7 / 2 2 ) 3 3
Vesezóna ( 6 0 / 1 6 ) 3 3
Prosztata-herezóna, illetve méh-,
petefészekzóna ( 6 9 / 7 7 ) 1 1
Nyakcsigolyazóna ( 1 0 0 / 2 7 ) 2 2
Szívzóna ( 3 9 / 9 ) - 2
Lépzóna ( 4 4 / 1 1 ) - 2
Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 ) 2 2

*oldal/ábra

123
3. A l v á s z a v a r o k
Agyzónák (87/22) 3 3
P l e x u s solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 ) 1 1

4. A r a n y é r
Végbélzóna (55/15) - 3
N y i r o k z ó n á k alsótest ( 4 5 / 1 2 ) 3 3

5. A s z t m á s k ö h ö g é s i , fulladási r o h a m
E r ő s n y o m á s a 2. és 3. ujj közti területre addig, m í g a beteg
állapota n e m j a v u l ( 2 - 3 perc szokott l e n n i ) . U t á n a enyhe
n y o m á s a p l e x u s solaris zónájára kb. 20 m á s o d p e r c i g .

6. B e c h t e r e w - k ó r
Mellékvesezóna (81/20) 3 3
Vese-, húgyvezeték-,
hólyagzóna (60/16) 5 5
Gyomorzóna (55/15) 2 2
B e l e k zónája ( 5 5 / 1 5 ) 3 3
Lépzóna (44/11) - 2
Csigolyazóna (100/27) 5 5

7. B o k a f á j d a l o m , g y e n g e b o k a
Csuklómasszírozás 5 5

8. C s í p ő í z ü l e t i fájdalom
Csípőzóna (100/27) 3 3
Vállzóna (100/27) 2 2
Csigolyazóna (100/27) 2 2

9. C s o n t r i t k u l á s
Mellékpajzsmirigyzóna (81/20) 2 2

124
10. Csuklás
A rekeszizomra ( 1 0 0 / 2 7 ) e n y h e n y o m á s t g y a k o r o l u n k kb. 2
percig.

11. Csuklófájdalom
Bokamasszírozás 5 5

12. C u k o r b e t e g s é g
C s a k orvosi ellenőrzés és a v é r c u k o r s z i n t á l l a n d ó e l l e n ő r z é s e
mellett szabad a l k a l m a z n i . V e s z é l y e a k e z e l é s n e k , h o g y kez­
detben a vércukorszint és a vizeletben ü r ü l ő c u k o r m e n n y i ­
sége emelkedhet. A k k o r hatásos, ha a b e t e g n e m k a p inzulint.
Hasnyálmirigyzóna ( 8 1 / 2 0 ) 2-5 2-5
(fokozatosság!)
Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 ) 3 -
Gyomor, nyombél,
belek zónái ( 5 5 / 1 5 ) 3 3
Hipofízis-zóna ( 8 1 / 2 0 ) 1 1
Pajzsmirigy-
és mellékpajzsmirigyzóna (81 / 20) 2 2

13. E p e g ö r c s
Erős n y o m á s az e p e h ó l y a z ó n á r a ( 5 5 / 1 5 ) m i n d a d d i g , a m í g a
szükséges hatás n e m j e l e n t k e z i k (2—3 p e r c s z o k o t t l e n n i ) .

14. Epehólyag-betegség
Epehólyag-, májzóna ( 5 5 / 1 5 ) 3 -
Belek
(különösen a n y o m b é l ) zónája ( 5 5 / 1 5 ) 3 3
Hasnyálmirigyzóna ( 8 1 / 2 0 ) 2 2
Hátcsigolyazóna ( 1 0 0 / 2 7 ) 2 2
Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 ) 2 2

125
15. É r e l m e s z e s e d é s
Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 ) 2 2
Vese-, húgyvezeték-,
hólyagzóna (60/16) 5 5
Agyzónák (87/22) 2 2

16. F á r a d t s á g
Mellékvesezóna (81/20) 2 2
Mellékpajzsmirigyzóna (81/20) 2 2
Agyzónák (87/22) 2 2
Vesezóna (60/16) 2 2
Májzóna (55/15) 2

17. Fejfájás
E r ő s n y o m á s az a g y z ó n á k r a ( 8 7 / 2 2 ) , főleg a trigeminus-ideg
zónájára. ( 2 - 3 p e r c alatt hatni szokott). Ez c s a k tüneti kezelés!

18. Fogfájás, h e v e n y
E r ő s n y o m á s az á l l k a p o c s z ó n a a z o n helyére, ahol a fájó fog
v a n ( 2 - 3 perc s z o k o t t szükséges lenni). M é g hatásosabb, h a
k ö r m ü n k e t b e m é l y í t j ü k a zónába ( 9 3 / 2 5 ) .

19. Fogínyvérzés-, gyulladás

(Szájban l e v ő z a v a r ó fém is okozhatja)
Állkapocszóna,
m i n d az öt ujjon ( 9 3 / 2 5 ) 5 5
Nyirok-zónák, felsőtest ( 4 5 / 1 1 ) 2 2

20. Fülfájás, h e v e n y
E r ő s n y o m á s a fülzónára ( 9 3 / 2 4 , 2 5 ) 2 2

21. F ü l p a n a s z (dugulás, z ú g á s )
Fülzóna ( 9 3 / 2 4 , 2 5 ) 3 3
Agyzónák (87/22) 2 2

126
22. Gyomorpanasz
Gyomor-, nyombél-,
hasnyálmirigyzóna ( 5 5 / 1 5 ) 5 5
Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 ) 2 -

2 3 . Hátfájás
Hátcsigolyazóna ( 1 0 0 / 2 7 ) 3 3
Mellzóna ( 4 5 / 1 2 ) 2 2
Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 ) 1 1

24. Hólyaghurut
Vese-, húgyvezeték-,
hólyagzóna ( 6 0 / 1 6 ) 5 5
Nyirokzónák, alsó test ( 4 5 / 1 2 ) 2 2

25. Homloküreg-gyulladás
Homloküregzóna ( 9 3 / 2 4 , 2 5 ) 5 5
Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 ) 3 3
Nyirókzónák, felsőtest ( 4 5 / 1 1 , 12) 5 5

2 6 . Hüvelyfolyás
( G o m b á s fertőzés esetén n e h e z e n gyógyul)
H ü v e l y z ó n a ( 6 9 / 1 7 ) és m é h z ó n a 5 5
Nyirokzónák, alsótest ( 4 5 / 1 2 ) 5 5
Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 ) 1 1

27. Influenza
Lépzőna ( 4 5 / 1 1 ) - 3
Mandulazóna (45/12) 2 2
Nyirokzónák, alsó test ( 4 5 / 1 2 ) 3 3
Nyirokzónák, felső test (45 / 1 1 , 1 2 ) 5 5
(Magas láznál gyógyszert a l k a l m a z z u n k ! )
Ha nátha v a g y k ö h ö g é s stb. is jelentkezik, az orrüreg,
illetve légzőszervek stb. z ó n á i t is masszírozzuk.

127
2 8 . Isiász
Ágyékcsigolyazóna (100/27) 2 2
Csípőízületzóna ( 1 0 0 / 2 7 ) 2 2
Isiászideg-zóna ( 8 7 / 2 2 ) 2 2

29. K o n c e n t r á l ó k é p e s s é g gyengülése
Agyzónák (87/22) 3 3

30. K ö n y ö k b á n t a l o m
Könyökzóna (100/27) 5 5
Térdzóna (100/27) 2 2
T é r d m a s s z í r o z á s a 3-5 p e r c i g

31. Köszvény
Mellékvesezóna (81/20) 3 3
Vesezóna (60/16) 5 5
Húgyvezetékzóna (60/16) 2 2
Hólyagzóna (60/16) 3 3
Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 ) 3 -
Lép ( 4 5 / 1 1 ) - 2

32. L á b i k r a g ö r c s
Mellékpajzsmirigy-zóna ( 8 1 / 2 0 ) 3 3
Vesezóna (60/16) 3 3

33. Légzőszervi panaszok

Homloküregzóna (93/24,25) 2 2
Légcsőzóna ( 4 8 / 1 3 , 4 9 / 1 4 ) 2 2
Tüdőzóna (48/13,49/14) 3 3
Mellékvesezóna (81/20) 2 2
Mellékpajzsmirigy-zóna (81 / 2 0 ) 2 2
Rekeszizomzóna (100/27) 2 2

128
34. L u m b á g ó
Agyékcsigolya-keresztcsont-zóna
(100/27) 3 3
Csípőízületzóna ( 1 0 0 / 2 7 ) 2 2
Plexus solaris-zóna ( 8 7 / 2 2 ) 1 1

35. Mandulagyulladás
Mandulazóna (45/12) 5 5
Nyirokzónák, felsőtest ( 4 5 / 1 1 , 1 2 ) 5 5

36. M e l l f á j d a l o m - d u z z a d á s
S o k nő panasza a m e n s t r u á c i ó előtt.
Mellzóna (45/12) 3 3
Petefészekzóna ( 6 9 / 1 7 ) 3 3

37. M e n s t r u á c i ó s f á j d a l o m
Petefészek-zóna ( 6 9 / 1 7 ) 2 2
Méhzóna (69/17) 2 2
(Ha a normális m e n s t r u á c i ó s ciklus a kezelés s o r á n eltolódik,
a kezelést abba kell hagyni.)

38. Nyakmerevség-fájdalom
Nyakcsigolyazóna (100/27) 3 3
A nagylábujjat m o z g a s s u k k ö r ö z v e 12-szer. ( A k i n e k ilyen
panasza van, n e h e z e n tudja ezt elvégezni, v a g y fájdalmas is
lehet).

39. Petefészek-gyulladás
Hipofízis-zóna ( 8 1 / 2 0 ) 2 2
Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 ) 3 3
Vesezóna (60/16) 2 2
Petefészek-méhzóna(69/17) 5 5
N y i r o k z ó n á k , alsótest ( 4 5 / 1 2 ) 5 5

129
40. Prosztatagyulladás
Hipofízis-zóna ( 8 1 / 2 0 ) 2 3
Mellékvesezóna (81/20) 3 3
Vesezóna (60/16) 5 5
Prosztata-here-zóna ( 6 9 / 1 7 ) 5 5
N y i r o k z ó n á k , alsótest ( 4 5 / 1 2 ) 5 5

41. R e k e d t s é g ( g é g e h u r u t )
Gégezóna ( 4 8 / 1 3 , 4 9 / 1 4 ) 5 5
N y i r o k z ó n á k , felső test ( 4 5 / 1 1 , 1 2 ) 5 5

42. S z e m p a n a s z
Szemzóna (93/24,25) 5 5
N y i r o k z ó n á k , felső test (45 / 1 1 , 1 2 ) 5 5
Agyzónák (87/22) 2 2

43. Szorongás
Mellékvesezóna (81/20) 2 2
Agy zónák (87/22) 3 3
Tüdőzónák(48/13,49/14) 2 2

44. T é r d f á j d a l o m
Térdzóna (100/27) 5 5
Könyökmasszírozás 3 3

45. V a k b é l g y u l l a d á s ( k r ó n i k u s ) v a k b é l - i r j i t á c i ó
Ha a kivizsgálás szerint m ű t é t n e m szükséges:
Vakbélzóna (55/15) 5
N y i r o k z ó n á k , alsótest ( 4 5 / 1 2 ) 5 5

46. Vállfájdalom
Vállzóna (100/27) 5 5
Csípőzóna (100/27) 3 3

130
 47. V a s t a g b é l g y u l l a d á s
Gyomor-, nyombél-,
hasnyálmirigyzóna ( 5 5 / 1 5 ) 2 2
Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 ) 2 -
Vékonybélzóna ( 5 5 / 1 5 ) 3 3
Vatagbélzóna ( 5 5 / 1 5 ) 3 3
Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 ) 2 2
Lépzóna ( 4 5 / 1 1 ) - 2

48. V é r c u k o r , m a g a s , l á s d „ C u k o r b e t e g s é g "
•

49. Vérnyomás, alacsony

Vesezóna ( 6 0 / 1 6 ) 5 5
Mellékvesezóna ( 8 1 / 2 0 ) 2 2
Agyzónák ( 8 7 / 2 2 ) 2 2
Szívzóna ( 3 9 / 9 ) - 2
Vérkeringés-szabályozó z ó n á k ( 4 0 / 1 0 ) 4 4

50. V é r n y o m á s , m a g a s
Vese-, húgyvezeték-,
hólyagzóna ( 6 0 / 1 6 ) 5 5
Agyzónák ( 8 7 / 2 2 ) 2 2
Vérkeringés-szabályozó z ó n á k ( 4 0 / 1 0 ) 4 4

51. Vérszegénység
Lépzóna ( 4 5 / 1 1 ) - 5
Szegycsontzóna ( 1 0 0 / 2 7 ) 3 3

52. V e s e p a n a s z
Vesezóna ( 6 0 / 1 6 ) 5 5
Húgyvezetékzóna ( 6 0 / 1 6 ) 3 3
Hólyagzóna ( 6 0 / 1 6 ) 3 3
(Ödéma esetén n y i r o k z ó n á k is!)

131
53. Zöldhályog (glaukóma)
Agyzónák (87/22) 2 2
Szemzóna (93/24,25) 5 5
Fülzóna ( 9 3 / 2 4 , 2 5 ) 2 2
Vesezóna (60/16) 3 3
Máj-epehólyagzóna ( 5 5 / 1 5 ) 3 -
O r v o s i ellenőrzés szükséges!

Betegségmegelőző program

H a n i n c s s e m m i p a n a s z u n k , a k k o r i s célszerű szervezetünk
karbantartása céljából é l e t r e n d ü n k b e beiktatni az alábbi
p r o g r a m o t . Naponta egyszer masszírozzuk a következő szer­
v e k zónáit
j o b b kéz bal kéz
(perc)
Agy ( 8 7 / 2 2 ) 2 2
Csigolya (100/27) 2 2
Vese (60/16) 3 3
Máj-epehólyag ( 5 5 / 1 5 ) 2 -
Lép (45/11) - 2
Szív (finoman!) ( 3 9 / 9 ) .1
Tüdő (48/13,49/14) 1 1
N y i r o k (felsőtest) ( 4 5 / 1 1 , 1 2 ) 1 1
N y i r o k (alsótest) ( 4 5 / 1 2 ) 1 1
P l e x u s solaris (finoman) ( 8 7 / 2 2 ) 1 1
Ha valamilyen b e t e g s é g k e z d ő d ő jeleit észleljük (pl. torok­
fájás, vizelési inger) az illető szerv (torok ül. vese-hólyag)
z ó n á i t a d d i g kezeljük - n a p o n t a kétszer 5 percig - m í g a
tünetek meg nem szűnnek.

132
Esetismertetések

A továbbiakban ismertetek n é h á n y saját g y a k o r l a t o m b ó l

származó, d o k u m e n t á l t esetet.

K. S.-né 32 éves

N é g y évvel ezelőtt diagnosztizálták S L E b e t e g s é g é t (sziszté­

m á s lupus e r y t h e m a t o s u s ) , m e l y k ü l ö n b ö z ő szerveket m e g ­
támadó, gyakran bőrjelenségekkel j á r ó kollagén b e t e g s é g .
A n t o i m m u n - b e t e g s é g n e k tartják, ilyenkor a szervezet saját
anyagai váltják ki az allergiás reakciót. E z e l ő t t s o h a n e m volt
beteg.

N é g y éve többféle gyógyszert szed, k ö z t ü k P r e d n i s o l o n t

is. B e t e g s é g e alatt 40 kg-ot hízott. M o s t 115 kg és 170 cm
magas. Csípőtáji fájdalom, g y o m o r é g é s kínozza. L é p e na­
gyobb, veséje fehérjét ürít. L á b a erősen m e g v a n d a g a d v a .
N e h e z e n m o z o g . Vérsejtsüllyedése e m e l k e d e t t . N e m t u d
aludni.

A b e t e g t a n á c s a i m alapján kezelte m a g á t és két h ó n a p

múlva keresett ismét fel. A m a s s z á z s hatására eleinte hideg­
rázása volt, k é s ő b b azt vette észre, h o g y vizelete sötétszínű
és gyógyszerszagú lett. R e g g e l i g n y u g o d t a n tud aludni.
G y e n g e s é g é r z e t e elmúlt, j o b b a kedélye is.

N é g y h ó n a p m ú l v a arról s z á m o l t be, h o g y a vizelete nor­

mális színű, m e g s z ű n t a l á b d a g a d á s a is. A m o z g á s s o k k a l
k ö n n y e b b lett, m é g guggolni is tud már. Az i s m e r ő s ö k n e k is
feltűnik, milyen jól néz ki és az is, h o g y 6 kg-gal k ö n n y e b b
lett.

133
B. L. 67 éves férfi

É r s z ű k ü l e t e miatt a járás n a g y o n fájdalmas számára. 3 0 - 4 0

m é t e r e n k é n t m e g kell állnia. Lábfeje és lábszára szederjes.
S z í v r i t m u s z a v a r a van. Sűrűn kell vizelnie. S z a g g a t ó fejfájás
kínozza.
A b e t e g állapota a m a s s z á z s hatására fokozatosan javult.
H á r o m h ó n a p m ú l v a arról s z á m o l t b e , hogy a j á r á s m á r n e m
fájdalmas, 8 0 0 - 1 0 0 0 méterre lakó l á n y á h o z is el tud gyalogol­
ni. A lába színe megváltozott, m á r n e m szederjes. Elmúlt a
s z a g g a t ó fejfájása is.
Fél év m ú l v a is felkeresett. B o t nélkül jár, fejfájása teljesen
elmúlt, n e m kínozza éjjel izomgörcs, szívpanasza megszűnt.
Kórházi kontroll vizsgálaton is megállapították a nagy javulást.

/. L.-né 32 éves

T ö b b mint 10 éve hüvelyfolyása van. Derékfájás, alhasi fáj­

d a l m a k kínozzák. A m e n s t r u á c i ó előtt szédül, leesik a vér­
n y o m á s a , alatta c s a k kevés vér ürül. Utóbbi években nemi
v á g y a is csökkent. A n ő g y ó g y á s z a t i vizsgálat negatív.
A kezelés hatására a h ü v e l y v á l a d é k sűrű, r a g a d ó s lett, m í g
azelőtt vízszerű volt. K é s ő b b , m i k o r a gyulladás enyhült,
i s m é t vízszerű lett, majd m e g s z ű n t . Az első m e n s t r u á c i ó bő
vérzéssel jelentkezett. A b e t e g m e g k ö n n y e b b ü l é s t érzett. A
k ö v e t k e z ő 2 m e n s t r u á c i ó előtt m á r n e m szédült, n e m esett le
a v é r n y o m á s a , és a vérzés is n o r m á l i s volt. A derékfájás,
alhasi fájdalmak fokozatosan enyhültek, majd megszűntek.
H á z a s s á g a h a r m o n i k u s a b b lett, m e r t n e m i vágya visszatért.

Dr. B. 7. 50 éves férfi

V e s e b e t e g . A vizsgálat szerint j o b b veséje alig működik,

h ú g y v e z e t é k s z ű k ü l e t e is van. B a l veséje ép. Vizeletét nehe­
z e n tudja visszatartani. Prosztatája, mája m e g n a g y o b b o d o t t .

134
Szívritmuszavara van. H é t évvel ezelőtt b a l l á b á b a n mélyvé­
nás t r o m b ó z i s volt. E z u t á n lábai m e g v a s t a g o d t a k , k ü l ö n ö s e n
a bal lába. A kezelés m e g k e z d é s e k o r a b a l b o k a 32 c m , a vádli
45 cm, a lábfej 27 cm átmérőjű volt. E z e k e n a t ü n e t e k e n a
gyógyszeres kezelés n e m tudott segíteni.
A kezelés e r e d m é n y e : vizeletét m á r vissza tudja tartani. A
bal b o k a és lábfej 2 cm-rel, a vádli 5 cm-rel lett v é k o n y a b b . A
reggeli erősebb l á b d a g a d á s m e g s z ű n t . S z í v r i t m u s z a v a r a c s a k
ritkán jelentkezik.

B. L. 39 éves férfi

E l m o n d á s a szerint eggyel t ö b b csigolyával született, m e l y

benőtt a kisagyba. H a t évvel ezelőtt e r e n d e l l e n e s s é g miatt
műtétet v é g e z t e k rajta.
K ö v e t k e z ő p a n a s z o k k a l keresett fel: E r ő s m i g r é n e s fejfájás
(baloldali), j o b b keze gyenge, bal k e z e e r ő s e n zsibbad, tarkója
fáj. F e k v é s k o r bal lába rángatódzik, fáj a dereka.
Fél év m ú l v a b e s z á m o l t a t a n á c s a i m alapján végzett keze­
lés eredményéről. Két h é t i g s e m m i változást n e m észlelt.
Ezután fokozatos javulás kezdődött. A m i g r é n , a derékfájás
egyre csökkent. J o b b a n tudott aludni. M e g s z ű n t a lábrángás,
kézzsibbadás. Fél év m ú l v a H a r k á n y b a n az intenzív t o r n á n
is részt tudott venni. Az ottani k e z e l ő o r v o s helyeselte, h o g y
ezt a g y ó g y m ó d o t is a l k a l m a z z a . M u n k a h e l y é n s z a k á c s k é n t
sokat és k e m é n y e n tud dolgozni. N e m fárad el. A n n a k is
n a g y o n örült, h o g y h á r o m kis g y e r m e k é v e l t u d m á r játszani,
sőt a legkisebbet m á r fel is tudja e m e l n i .

V. A. 36 éves férfi

Haja foltokban hullik, fejbőre ég, fáj. N y a k á b a n szorítást érez.

G y o m o r i d e g e s s é g k í n o z z a Veséje fáj. ( R é g e b b e n v e s e h o m o ­
kot ürített). Epefájdalom. ( K ö v e t a vizsgálat n e m m u t a t o t t ki.)

135
Szívpanaszok. Elmondja, h o g y állandó idegességet érez. „ H a
m u n k á m h o z h o z z á kell k e z d e n e m g y o m r o m görcsbe rán­
dul." M i n d e n vizsgálati e r e d m é n y negatív.
R é g e b b i betegségei: Cukorbaj, m e l y hirtelen alakult ki és
e l m o n d á s a szerint gyógyteától elmúlt. V é k o n y - és vastagbél
gyulladása is volt, m e l y gyógyszertől m e g g y ó g y u l t .
A b e t e g 2 h ó n a p i g járt kezelésre. Ezután panaszai c s a k n e m
teljesen m e g s z ű n t e k . A hajhullást a z o n b a n a kezelés csak
enyhíteni tudta.

K.-né K. K. 30 éves

Hányinger, gyomorgörcs, hasmenés-székrekedés felváltva kí­

nozza. Hasa felpuffad. Hét évvel ezelőtt krónikus vastagbélhu­
rutot diagnosztizáltak. Migrénje hetente jelentkezik és 3 napig
is eltart. Gyógyszer n e m enyhíti fájdalmát. Menstruációja elvi­
selhetetlen görcsökkel jár. Ideges, nem tud aludni, torkában
„gombócot" érez. Az utolsó évben 10 kg-ot fogyott. Jobb mellé­
b e n fájdalmas c s o m ó tapintható (A citológiai lelet szerint jóin­
dulatú a daganat). N a g y mennyiségű gyógyszert szed.
E l ő s z ö r az emésztőszervi p a n a s z o k a t és a migrént próbál­
t a m a kezeléssel enyhíteni. A g y o m o r g ö r c s ö k először felerő­
södtek, majd m e g s z ű n t e k . H á n y i n g e r n e m jelentkezett többé.
M e g s z ű n t a felfújódás, a széklet n o r m á l i s lett. E g y h ó n a p
alatt hízott 3 kg-ot. T í z kezelés hatására a m i g r é n fokozatosan
m e g s z ű n t . E z u t á n a b e t e g t a n á c s a i m alapján kezelte magát
tovább.
F é l év után ismét jelentkezett. Emésztőszervi panaszai tel­
j e s e n m e g s z ű n t e k , a m i g r é n h ó n a p o k óta n e m fordult elő.
S e m m i gyógyszert n e m kell szednie. I s m é t hízott 6 kg-ot.
M e n s t r u á c i ó j a fájdalommentes. É s m é g egy n a g y o n j ó hír:
j o b b m e l l é b ő l eltűnt a c s o m ó . E z t a kontroll vizsgálatkor
állapították m e g .

136
K. M. 44 éves nő

Tíz éve a l a c s o n y a v é r n y o m á s a . A felső érték 90 alatt szokott

lenni. Szédül, fáradt. E l m o n d á s a szerint reggel m e g kell tá­
m a s z k o d n i a m i k o r felkel, annyira g y e n g é n e k érzi m a g á t . B o ­
kája, lába, s z e m e ö d é m á s . N e h e z e n tud vizelni. - S o k s z o r v a n
hányingere. Szíve táján n y o m á s t érez. Teljes kivizsgáláson
esett át. A leletek n e g a t í v a k voltak. T ö b b f é l e g y ó g y s z e r t szed.

M i u t á n saját m a g á t e g y h ó n a p i g - t a n á c s a i m alapján -
kezelte, ismét felkeresett. B e s z á m o l t arról, h o g y k ö n n y e b b e n
tud vizelni, és a bokája, lába, s z e m e k e v é s b é dagad. V é r n y o ­
mása: 110 a felső érték. G y ó g y s z e r t n e m szed már, k ö z é r z e t e
sokkal j o b b .
Fél év m ú l v a ismét jelentkezett. B o l d o g a n s z á m o l t be arról,
hogy elmúlt a szédülése, fejfájása, h á n y i n g e r e . V é r n y o m á s a
120-on stabilizálódott. M e g s z ű n t az ö d é m a és a szívtáji nyo­
más. N e m fáradt, jól alszik. G y ó g y s z e r t n e m kell s z e d n i e .
A b e t e g szerint a fent leírt jó állapotát azzal tudja biztosí­
tani, h o g y rendszeresen végzi az á l t a l a m előírt kezelést. Be­
számolt arról is, hogy két hétig n e m t u d t a a m a s s z á z s t végez­
ni. E k k o r kezdtek visszatérni a régi p a n a s z o k . A m i k o r ismét
folytatta a kezelést, visszaállt a r é g e b b i jó állapota.

D. L. 36 éves férfi

Öt éve háromosztatú-idegfájdalom, tarkófájás kínozza. Szív­

szúrásra, gyomoridegességre, fáradtságérzetre, szédülésre,
felfújódásra panaszkodik.
Két h ó n a p i g kezelte m a g á t a t a n á c s a i m alapján. E z u t á n
ismét felkeresett és ö r ö m m e l b e s z á m o l t róla, h o g y a tarkófá­
jás m á r alig jelentkezik, e g y é b panaszai p e d i g teljesen meg­
szűntek.

137
P. 1. 33 éves nő

Alhasi fájdalmakra p a n a s z k o d i k . N é h á n y hónapja petefé­

szekgyulladása van. Az a n t i b i o t i k u m o k n e m használtak. H a t
hónapja a havi vérzése erős görcsös fájdalommal, mellfájás­
sal 32-35 n a p r a j ö n meg.
A beteget t a n á c s a i m szerint a férje kezelte két hónapig.
E k k o r P. I. b e s z á m o l t a következőkről: Az alhasi fájdalmak
n a g y m é r t é k b e n enyhültek. A vérzése 28 és 30 napra, görcs
nélkül, mellfájdalom nélkül jött meg.
N ő g y ó g y á s z a megállapította, hogy petefészekgyulladása
sokat javult.

B. J.-né 65 éves

„ N e u r o s i s depressziva - S p o n d y l o s i s cervicalis" diagnózist

állapítottak m e g nála. Férje 5 éve meghalt. Azóta ágyban
fekszik, s e m m i n e m érdekli. Panaszai: vizelési inger, ala­
c s o n y v é r n y o m á s , (felső érték 100 alatt) h a s m e n é s , székreke­
dés felváltva, derékfájdalom, h ő h u l l á m o k . Szívszúrás, fulla­
d á s érzése. N a g y o t h a l l .
A b e t e g e t t a n á c s a i m alapján a fia kezelte. F o k o z a t o s javu­
lás k ö v e t k e z e t t b e . 2 - 3 h ó n a p m ú l v a enyhült a szédülése,
c s ö k k e n t a vizelési ingere, e m e l k e d e t t a v é r n y o m á s a . H a n g u ­
lata, k ö z é r z e t e j o b b .
A m i k o r 8 h ó n a p múlva ismét felkerestek, a b e t e g m a g a
s z á m o l t b e állapota n a g y javulásáról. M á r n e m fekszik ágy­
ban, m a g á t ó l felkel, sokat olvasgat, m i n d e n érdekli. Vizelési
ingere alig van, v é r n y o m á s a 1 1 5 / 9 0 .

Sz. L. 36 éves férfi

H á r o m éve s z á r a z k ö h ö g é s kínozza. G y a k o r i hányinger, gya­

kori fejfájás. E r ő s lábizzadás. T ü d ő r ö n t g e n negatív.

138
 A b e t e g saját m a g á t kezelte, és 2 h ó n a p m ú l v a jelentkezett
ismét. A hörgőből s o k v á l a d é k jött fel, m e g s z ű n t a hányinge­
re.
Kontroll 5 h ó n a p m ú l v a : K ö h ö g é s , h á n y i n g e r m e g s z ű n t ,
váladék m á r nincs a h ö r g ő k b e n . L á b i z z a d á s gyengült, fejfájás
csak ritkán jelentkezik.

F.-né Zs. M. 36 éves

Étkezés után h á n y i n g e r e van, s o k s z o r h á n y is. A k ö l d ö k

vonalában nyomás, teltségérzet. N é h a h a s m e n é s és szorulás
váltakozva. B é l g á z o k kínozzák. G y a k o r i fejfájás.
Kezelőorvosa ajánlotta, h o g y h o z z á m forduljon.
A beteg állapota 10 kezelés után sokat javult. E m é s z t ő s z e r ­
vi panaszai, fejfájása c s a k n e m teljesen m e g s z ű n t e k , k ö z é r z e t e

B. Gy. 65 éves férfi

Cukorbeteg. A vércukorszintet m i n d e n h ó n a p b a n ellenőriz­

teti. Ez az utolsó félévben 7,2-9,2 m m o l / 1 . között volt. Szigo­
rú diétát tart, gyógyszert n e m szed.
Két h ó n a p m ú l v a jelentkezett kontrollra és ö r ö m m e l kö­
zölte, hogy a vércukorszínt alacsonyabb lett (6,2-6,5
m m o l / 1 ) , ami kezelőorvosa szerint e g y e n y h é n e m e l k e d e t t
értéknek felel m e g és örvendetes javulás.

K.D.36 éves nő

Szénanáthája van, m e l y két évvel ezelőtt jelentkezett először

Prüszköl, szeme viszket, ö d é m á s . O r r á b ó l vízszerű v á l a d é k
ürül.
A s z é n a n á t h a tünetei nyolc kezeléstől teljesen elmúltak,
a n n a k ellenére, h o g y július h ó n a p b a n m é g h e v e s tünetei
szoktak lenni.

139
K. Cs. 6 éves fiú

Két éve a s z t m á s fulladások kínozzák. Allergiás porfélékre.

Éjjel g y a k r a n felébred n e h é z , fojtó k ö h ö g é s r e . K ü l ö n ö s e n
nyirkos i d ő b e n v a n rosszul. Az orr-garat-üreg tele van vála­
dékkal. T é r d e alatt piros, erősen viszkető folt van. G y a k o r i
m a n d u l a g y u l l a d á s m a g a s lázzal. Arca sápadt.

A g y e r m e k e t az anyja kezelte. H á r o m h ó n a p m ú l v a beszá­

m o l t a k ö v e t k e z ő k r ő l : E g y h ó n a p kezelés után a gyerek belá­
zasodott, s o k sleimot kihányt. Ezután állapota hirtelen nagy­
m é r t é k b e n javult. M e g s z ű n t a köhögés, fulladás. M a n d u l a ­
gyulladása n e m volt azóta. Éjjel n y u g o d t a n alszik. A térd
alatti viszkető folt is elmúlt. Arca rózsás.

E g y év m ú l v a ismét felkerestek. A kis Csaba állapota vál­

tozatlanul j ó , a n n a k ellenére, h o g y k ö z b e n b á r á n y h i m l ő n
esett át.

A. L.-né 33 éves és gyermeke A. D. 9 éves leány

A. L.-né m e n s t r u á c i ó s p a n a s z o k k a l keresett fel. 8-9 hónapja

1 héttel e l ő b b j ö n m e g a vérzése. 2 g y e r m e k e van. A vizsgá­
l a t o k s á r g a t e s t h o r m o n hiányt állapítottak m e g .
T í z kezelés után az első vérzés 31 n a p r a j ö t t meg, ezután 4
h ó n a p o n keresztül p o n t o s a n 28 napra. J o b b lett a közérzete
is, m e r t g y o m o r - és szívpanaszai is m e g s z ű n t e k .
K i s l á n y a D ó r a n é g y éve s z e n v e d fű-, fa-, gyom-, parlagfű­
allergiában. O r r a á l l a n d ó a n váladékozik, sokszor bedugul,
vérzik. S z e m e b e d a g a d , vörös. A g y e r e k szorong. E r ő s e n
izzad a tenyere, szinte folyik róla a víz. Rágja a körmét.
E g y h ó n a p kezelés után m e g s z ű n t az orrváladékozás, orr­
vérzés, s z e m d a g a d á s , pirosodás.

140
 Hat h ó n a p m ú l v a is felkerestek. A g y e r e k tünet- és panasz­
mentes. A z anya a n n a k i s n a g y o n örült, h o g y D ó r a m á r n e m
szorong. N e m rágja a körmét, n e m izzad a keze.

R. D. 7,5 éves leány

Koraszülöttként sárgaságon, mellhártyagyulladáson, fül­

gyulladáson esett át. Little-kórban (a g y e r m e k b é n u l á s o k
egyik fajtája, m i n d k é t alsó v é g t a g b é n u l á s á v a l j á r ) szenved.
Járni csak segítséggel tud, sarkát n e m teszi l e j á r á s k ö z b e n .
A reflexterápia g y ó g y m ó d o t k e z e l ő o r v o s a j a v a s o l t a .
M i u t á n az anya 7 h ó n a p i g v é g e z t e a masszírozást, ismét
felkerestek. M e g l e p e t v e láttam, h o g y a kis D ó r a k ö n n y e d é n ,
egyedül tud járni. J o b b a n tud a g y e r m e k az iskolában is
tanulni. S o k csillagot, piros pontot gyűjtött.

G. Sz. 31 éves nő

Panaszait a k ö v e t k e z ő k é p p e n adta elő: „ G y a k r a n é r z e k a

g y o m r o m n á l nyomást, a m i nehézlégzéssel j á r együtt. Ilyen­
kor a szívem aritmiázik. M e n s t r u á c i ó s p a n a s z a i m is v a n n a k .
Soha n e m jön p o n t o s a n a vérzésem. Előtte r e n d k í v ü l i feszült­
séget, szorongást érzek. A vérzés általában igen kevés. Sok­
szor vizsgáltak már, szervi eltérést n e m találtak. Azt m o n d ­
ták, h o g y vegetatív labil egyén v a g y o k . "
Kontrollra 6 hét m ú l v a jött el. B e s z á m o l t róla, h o g y a
kezelés első napjaiban r o s s z a b b o d o t t állapota: E r ő s hányin­
ger jelentkezett. E k k o r t a n á c s a i m szerint ritkította a masszí­
rozást, így a g y o m o r n y o m á s érzése m e g s z ű n t és a szívpana­
szok is.
H á r o m h ó n a p m ú l v a ismét felkeresett. N a g y j a v u l á s r ó l
számolt be. Gyomorpanasza, nehézlégzése, szívpanasza
megszűnt. A havi vérzés időre jött m e g , előtte n e m feszült, jó
3 közérzete.

141
D. G. 33 éves férfi

H a t éve szenved szénanáthában. A tünetek májustól július vé­

géig tartanak. Kilenc éve diagnosztizálták nyombélfekélyét.
S o k a gyomorsava. Almagéllel enyhíteni tudja ennek tüneteit.
M i u t á n áprilisban keresett fel, ajánlottam, h o g y m á r e k k o r
kezdje el a s z é n a n á t h a m e g e l ő z ő kezelését.
Augusztus v é g é n j e l e n t k e z e t t ismét. „Csodálatosan meg­
g y ó g y u l t a m " - közölte. A s z é n a n á t h a tünetei először nagyon
e n y h e formában jelentkeztek, majd teljesen megszűntek. A
nyombélfekély, a s o k g y o m o r s a v sem k í n o z z a már.

/. T.-né 31 éves

E l m o n d á s a szerint 13 éve házasok, de m é g egyszer sem esett

teherbe, b á r n a g y o n s z e r e t n é n e k gyereket. Kétszer m ű t ö t t é k
h ú g y c s ő b e n l e v ő ciszta miatt, v a l a m i n t eltávolították az
egyik pajzsmirigy lebenyt. (A szövettani vizsgálat rosszindu­
latú d a g a n a t o t m u t a t o t t ki.) M é h é b e n kis m i ó m á t találtak.
Hónalj alatti n y i r o k c s o m ó j a d u z z a d t (Szövettan 0 ) . M i n d k é t
m e l l b e n j ó i n d u l a t ú c s o m ó tapintható (mastopathia). Havi
vérzése e r ő s mellfájdalommal, görcsökkel jár. N é h á n y hó­
napja hüvelygyulladása van, vizelési inger kínozza.
H á r o m h ó n a p m ú l v a k e r e s t e k ismét fel. Ö r ö m m e l számol­
t a k be a k ö v e t k e z ő k r ő l : A hónalji nyirokcsomó-duzzanat el­
tűnt. A m e l l e i b e n levő c s o m ó k sem tapintással, sem műsze­
resen n e m m u t a t h a t ó k ki. A m i ó m a n e m nőtt tovább, n e m
kell m ű t e n i . A pajzsmirigy-műtét utáni izotópos kontroll
vizsgálat 0. M e g s z ű n t a mellfájdalma és a menstruációs gör­
csök. F o k o z a t o s a n m e g g y ó g y u l t a hüvelygyulladása is.
A következő hónapban beteljesült régi álmuk, amire több
mint tíz éve vártak. A fiatalasszony teherbe esett. Amikor ismét
felkerestek, m á r megszületett szép, egészséges gyermekük.

142
S. H. 34 éves nő

M á r g y e r m e k k o r a óta s z é k r e k e d é s e van. K b . fél é v e gyakori

hasfájás, puffadás kínozza. A kivizsgálás e r e d m é n y e negatív
volt. E l m o n d á s a szerint az keseríti el leginkább, h o g y arcbőre
tele van mitesszerekkel, m e l y e n sem a b ő r g y ó g y á s z , s e m a
kozmetikus n e m tudott segíteni. Ez k a p c s o l a t t e r e m t é s é b e n is
n a g y o n zavarja.
A b e t e g kezelésre járt. H a t kezelés után e m é s z t ő s z e r v i
panaszai enyhültek. A m i t e s s z e r e k az arcáról teljesen eltűn­
tek. Ismerőseinek is feltűnt, m e n n y i r e megszépült.

K. A. 12 éves leány

Rövidlátó. Kb. négy éve r o m l i k a s z e m e . J e l e n l e g 5,5 dioptriás

s z e m ü v e g e t hord. A kivizsgálás e r e d m é n y e negatív volt. A
s z e m o r v o s szerint n e m t u d n a k segíteni, de lehet, h o g y majd
„kinövi" a gyermek.
A kis Andreát az a n y a egy h ó n a p i g kezelte. E k k o r ismét
e l m e n t e k vizsgálatra. Az új s z e m ü v e g 3,5 dioptriás volt.

M. B. 5 éves leány

Két éve asztmás. K ö h ö g , fullad, orra v á l a d é k o z i k . G y ó g y s z e r

csak enyhíti a tüneteket.
Két h ó n a p i g tartó kezelés után sűrű, sárga v á l a d é k ürült,
melyet a g y e r m e k kiköpött. E z u t á n a t ü n e t e k szinte meg­
szűntek. Fulladás m á r n e m kínozza, c s a k n é h a k ö h é c s e l ki­
csit.

L. E. 61 éves férfi

E g y év óta j o b b alkarján, kb. a l m á n y i területen viszkető,

hólyagos, gyulladt b ő r k i ü t é s van. A t ü n e t e k e t a k e n ő c s ö k
csak átmenetileg enyhítik. Cukorbajos. V é r s ü l l y e d é s e emel-
kedett.

143
 A k e z e l é s e k hatására a t ü n e t e k a karon felerősödtek. Az
arcon is m e g j e l e n t e k piros foltok.
J a v u l á s az 5. kezelés után k e z d ő d ö t t . E k k o r az arcról eltűn­
t e k a foltok, majd 10 kezelés után a k a r o n is fokozatosan
„ l e s z á r a d t a k " a kiütések.
A b e t e g fél év m ú l v a ismét jelentkezett és m e g m u t a t t a a
karját, a h o l a régi b e t e g s é g n e k m á r a n y o m a sem látszott.

D.-né V. Zs. 29 éves

N y o l c é v e szenved m i g r é n e s fejfájástól, m e l y bal oldalon, a

tarkó-halánték-orr-tájékán jelentkezik, hányingerrel, hányás­
sal. A rosszullét olyan fokú, h o g y feküdnie kell. A migrén a
havi v é r z é s első napján j e l e n t k e z i k és egy teljes n a p i g tart.
G y ó g y s z e r e k n e m e n y h í t i k a tüneteket. Elmondja: „Az utolsó
nyolc év alatt c s a k a t e r h e s s é g e m alatt n e m szenvedtem ettől
a szörnyű migréntől."
A b e t e g 2 h ó n a p i g járt kezelésre. Ez alatt kétszer menstru-
ált. A fejfájás és az egyéb tünetek egyáltalán nem jelentkeztek
E z u t á n V . Z s . külföldre távozott. N é g y h ó n a p m ú l v a talál­
k o z t u n k ismét. N a g y ö r ö m m e l s z á m o l t b e arról, h o g y migré­
nes fejfájása azóta s e m jelentkezett.

D. /. 30 éves férfi

H á r o m é v e s z e n v e d s z é n a n á t h á b a n . Májustól augusztus vé­

géig j e l e n t k e z n e k a tünetek. J ú n i u s b a n keresett fel. Orrából
vízszerű v á l a d é k ürül, s o k s z o r eldugul az orra. Tüszköl, sze­
m e viszket.
A k e z e l é s hatására a t ü n e t e k először felerősödtek. Az orr­
b ó l sűrű, sárga v á l a d é k távozott. N y o l c kezelés után a tüne­
t e k teljesen m e g s z ű n t e k . E k k o r el kellett utaznia. K é s ő b b
értesített róla, h o g y a u g u s z t u s b a n is teljesen t ü n e t m e n t e s
volt.

144
K. A. 20 éves nő

Elmondása szerint kb. 3 éve havi vérzése rendszertelen. K é t

éve h o r m o n k é s z í t m é n y t kapott, m e l y n e k h a t á s á r a egy alka­
l o m m a l szabályos i d ő k ö z b e n jelentkezett a vérzése, utána
visszaállt a régi állapot.
Az utolsó évben 3 h a v o n t a menstruált. E l ő t t e h á n y i n g e r
jelentkezett, kétszer ájulás is előfordult. G ö r c s ö s fájdalom
kíséri a vérzést.
A beteg tíz kezelést kapott. E z u t á n megjött a v é r z é s e a
kellemetlen t ü n e t e k nélkül. Fél év m ú l t a telefonált, és el­
mondta, hogy a kezelés óta szabályosan j e l e n t k e z i k a vérzése,
görcsök és e g y é b kellemetlen t ü n e t e k nélkül.

145
Levelek a szerzőhöz

E z ú t o n s z e r e t n é k k ö s z ö n e t e t m o n d a n i m i n d a z o k n a k , akik a z
alább közölt leveleket h o z z á m eljuttatták.

Sz. J.-né leveléből

„ B e n c e fiam 20 h ó n a p o s korában került bölcsődébe, akkor

k e z d ő d t e k nála a p r o b l é m á k . Egy-két nap a k ö z ö s s é g b e n és
m á r b e t e g volt. T ü d ő g y u l l a d á s , tüszős mandulagyulladás,
k ö h ö g é s , orrfolyás keserítette az életünket.
Kicsi k o r a óta e k c é m á j a is volt, a m i hol gyengébb, hol
e r ő s e b b volt - a g y e r e k egyéb betegségétől függően. 2 éves
k o r á b a n kivették a orrmanduláját, de sajnos ez sem hozta
m e g az igazi gyógyulást. Újra jött az orrfolyás, köhögés. Ez
év n y a r á n a k végén n a g y o n rossz állapotban volt a kisfiam:
ekcémája a feje búbjától a lába ujjáig borította a testét, az orra
folyt, éjjel arra ébredt, h o g y n e m k a p levegőt.
E k k o r fordultunk a D o k t o r n ő h ö z segítségért. K é t h ó n a p
kezelés után B e n c e h a m m e g g y ó g y u l t ! Ú g y múlt el a tél, hogy
egyszer s e m v o l t u n k orvosnál. M é g az influenzajárvány is
elkerülte Bencét. S e m m i f é l e gyógyszert n e m kell szednie. Az
ekcémája n y o m t a l a n u l eltűnt! Éjjel n y u g o d t a n alszik. Ki­
egyensúlyozott, j ó k e d v ű g y e r e k lett b e l ő l e . "

M. L-né leveléből

„Öt év óta a s z t m á s vagyok, m e l y a k ö v e t k e z ő p a n a s z o k k a l

j á r n á l a m : fulladás, erős köhögés, sűrű köpetürítés. Szénanát­
h á m m i a t t májustól a u g u s z t u s v é g é i g orrdugulás, orrfolyás
is k í n o z . M a g a s a v é r n y o m á s o m , g y a k r a n van szívdobogá-

146
som. B o k á m m e g d a g a d , igen rossz a z i d e g á l l a p o t o m , n e u r o -
sis kínoz. E z e k a t ü n e t e k a n n a k ellenére jelentkeztek, h o g y
Prednisolon tablettát, v a l a m i n t ezen kívül 10 fajta g y ó g y s z e r t
szedtem!
A D o k t o r n ő tanácsai alapján k e z e l t e m m a g a m . E g y h ó n a ­
p o s m a s s z á z s után a fulladásom szinte m e g s z ű n t , k ö h ö g é ­
sem elmúlt, a köpetürítésem m i n i m á l i s lett. Az orrfolyás,
orrdugulás is teljes m é r t é k b e n megszűnt. A P r e d n i s o l o n t ke­
zelőorvosom egyetértésével el t u d t a m hagyni, A D i a p h y l l i n
tabletta szedését napi 4 db-ról 3 db-ra t u d t a m c s ö k k e n t e n i .
V é r n y o m á s o m stabilizálódott. A kezelés előtti á l l a p o t o m h o z
képest jelenleg n a g y o n jól é r z e m m a g a m . "

C. F.-né leveléből

„Betegségem allergiás a s z t m a . Háziporra, atkára, virágpo­

rokra, vadkenderre, ü r ö m r e , formaiinra és k r ó m r a m u t a t t a k
a vizsgálatok allergiás reakciót.
A m i k o r felkerestem a D o k t o r n ő t , n a g y o n s z e n v e d t e m . Az
állandó tüszkölési és orrdugulási p a n a s z o k mellett m é g sú­
lyosan fulladtam is. Alig b í r t a m menni, l é p c s ő n szinte egyál­
talán n e m . Z a d i t e n t kellett s z e d n e m , O r a d e x o n - o s o r r c s e p p e t
és szemcseppet, de alig használtak. S z e r e t t ü n k v o l n a m é g
egy gyermeket, de a g y ó g y s z e r e k s z e d é s e mellett féltünk a
terhességtől.

D o k t o r n ő tanácsai szerint férjem végezte a kezelést. M á r

n é h á n y m a s s z á z s után s o k k a l j o b b a n é r e z t e m m a g a m . Ha­
m a r o s a n el t u d t a m hagyni a gyógyszereket. K é t h ó n a p múl­
va teljesen t ü n e t m e n t e s lettem. E z u t á n m á r m e r t ü k vállalni a
m á s o d i k g y e r m e k e t . A kicsi m á r 8 h ó n a p o s , egészséges, fej­
lett baba. Én is j ó l vagyok, gyógyszert n e m kell s z e d n e m és
csak igen e n y h e allergiás t ü n e t e k j e l e n t k e z n e k n é h a . "

147
V. M.-né leveléből

„Fél évvel ezelőtt k e z d t e m el a reflexológiai kezeléseket, az

Ön vizsgálata u t á n és útmutatásával. Legfőbb p a n a s z o m az
a r c z s á b á m volt, m e l y b e n több éve szenvedtem. E h h e z alkal­
m i l a g társultak epe-, bél- és szív-panaszok is. M o s t ö r ö m m e l
értesítem a D o k t o r n ő t , h o g y p a n a s z a i m szinte teljesen meg­
szűntek. K ö z é r z e t e m , teherbírásom rég volt ilyen jól kiegyen­
súlyozott, m i n t jelenleg. É s z r e v é t e l e m még, h o g y a m i k o r né­
h á n y n a p i g k i h a g y o m a kezelést, halványan ugyan, de ismét
j e l e n t k e z n e k az a r c i d e g „cikázásai".

D.-né K. E. leveléből

„ K é t évvel ezelőtt v o l t a m a D o k t o r n ő n é l . M o s t szeretnék

b e s z á m o l n i állapotomról, arról, h o g y milyen változás követ­
kezett b e egészségi á l l a p o t o m b a n , a m i ó t a Ö n n é l jártam. N e ­
k e m t ö b b éve tartó k r ó n i k u s a r c ü r e g g y u l l a d á s o m volt, amit
c s e p p e k k e l és o r v o s s á g o k k a l kezeltek. Sajnos állapotom n e m
javult. E z u t á n felszúrták az orrom, de hosszabb távon ez sem
volt e r e d m é n y e s .
E k k o r j ö t t e m el Ö n h ö z . Az Ö n t ő l kapott ú t m u t a t á s alapján
k e z e l t e m m a g a m és állapotom fokozatosan javult, majd kb.
fél év után p a n a s z m e n t e s lettem. A d d i g n a p o n t a alkalmaz­
t a m a reflex-masszázst, m o s t kb. 2 év óta pedig két naponta.
Az a r c ü r e g g y u l l a d á s o m azóta s e m jelentkezett."

Dr. Á. K.-né leveléből

„ S z e r e t n é m m e g k ö s z ö n n i azt a n a g y javulást, a m i t a Doktor­

nő kezelésének köszönhetek.
A tíz g y ó g y k e z e l é s u t á n szinte újjá születtem.
Az utóbbi e s z t e n d ő k b e n m o z g á s o m igen elnehezült. Járá­
s o m o l y a n n á vált, m i n t e g y „lassított felvétel" A j á r m ű v e k r ő l
c s a k n a g y k ö r ü l m é n y e s s é g mellett voltam k é p e s leszállni. A

148
m o z g á s o m most sokkal k ö n n y e b b , szinte tíz évet fiatalod­
tam! Ingerlékeny, sokszor h a n g o s k o d ó t e r m é s z e t e m is meg­
változott. Szinte szelíd g a l a m b h o z l e t t e m h a s o n l ó . J ó lenne,
h a mindig így m a r a d h a t n a ! Alvásom m é l y é s nyugodt. N e m
töprengek, célirányossá v á l t a m . A háztartás k á o s z á b a n n e m
o m l o k össze, h a n e m g y ő z e l m e s e n kilábalok a r á m n e h e z e d ő
feladatokból. T ü r e l m e s e n végighallgatom, aki h o z z á m for­
dul panaszaival. V i d á m és b i z a k o d ó v a g y o k és h i s z e k abban,
hogy ha a j ö v ő b e n is b e t a r t o m a D o k t o r n ő utasításait, hasz­
nosabb e m b e r válik b e l ő l e m és m o s o l y t és derűt árasztha­
tok."

M. Gy. leveléből

„Vél évvel ezelőtt v é g b é l n y á l k a h á r t y a r e p e d é s miatt m e g m ű ­

tötték. Ez a z o n b a n k é t h a v o n k é n t t ö b b s z ö r is kiújult. Kicsit
k e m é n y e b b széklettől újra b e r e p e d t és ez igen erős fájdalom­
mal járt. E h h e z m é g hozzájárult az is, h o g y székelés után
nagyon erős gáttáji fájdalmat éreztem. U l t r a h a n g v i z s g á l a t o n
megállapították azt is, h o g y kicsit n a g y o b b a p r o s z t a t á m és
prosztatagyulladásom is van. H á r o m h ó n a p alatt 12 kilót
lefogytam é s n a g y o n g y e n g é n e k éreztem m a g a m .
E k k o r j e l e n t k e z t e m a D o k t o r n ő n é l . Az első h á r o m k e z e l é s
után v é g b é l t á l y o g o m kifakadt. E z u t á n erős fájdalmaim meg­
szűntek. H a t hét után a k ö z é r z e t e m teljesen r e n d b e jött, két
kilót híztam. F á j d a l m a i m teljesen m e g s z ű n t e k és m é g s o h a
n e m éreztem m a g a m ilyen j ó l . "

P. /. leveléből

„Két-három éve vissza-visszatérő b e t e g s é g e m r ő l hosszas, h é t

h ó n a p i g tartó kivizsgálással a fülészeten megállapították,
h o g y M e n i é r e s z i n d r ó m a . Ez a b e t e g s é g b e l s ő fül e r e d e t ű és
j e l l e m z ő rá a r o h a m o k b a n j e l e n t k e z ő szédülés. M e g m o n d t á k

149
azt is, h o g y együtt kell é l n e m ezzel az erős szédüléssel, há­
nyással, szinte elviselhetetlenül rossz közérzettel együtt j á r ó
súlyos betegséggel, a m e l y s ü k e t s é g h e z is vezethet.
T u d o m á s t szerezve D o k t o r n ő gyógyító munkájáról, felke­
r e s t e m . Megvizsgált, és előírta a kezelést. Ezt p o n t o s a n be­
tartva, kb. 2 hét után javulni kezdett az állapotom. A fülzú-
g á s o m fokozatosan csökkent, szédülésem, h á n y i n g e r e m , hő­
h u l l á m o k , szájszáradás ritkult, rossz k ö z é r z e t e m elviselhe­
t ő b b lett, majd 1 h ó n a p elteltével m e g s z ű n t . Azóta több hó­
n a p telt el és én p a n a s z m e n t e s e n élek, rendszeresen dolgo­
z o m , kerékpárral k ö z l e k e d e m .
Csodálatos gyógyulásomat Doktornőnek köszönhetem,
a m i é r t fogadja hálás k ö s z ö n e t e m e t ! "
K. I.-né leveléből
„Ezelőtt 3 h ó n a p p a l kerestük fel a doktornőt, mert a gyer­
m e k e m m á r n é g y é v e h ö r g h u r u t é s légcsőhurut b e t e g volt.
Bepisilt, étvágytalan volt. G y ó g y s z e r e k n e m használtak.
B e t a r t o t t u k D o k t o r n ő n e k az utasításait és m á r az első hó­
n a p után n a g y javulást tapasztaltunk. T o v á b b folytattuk a
masszírozást és m o s t 3 h ó n a p után m e g s z ű n t a köhögés,
fulladás. J o b b a g y e r e k étvágya, m á r hízott is egy pár kilót és
n e m pisil be. N a g y o n ö r ü l ü n k neki, h o g y g y e r m e k e m m e l
most már semmi probléma nincs."

Sz. M. leveléből

„ S z e r e t n é k Ö n n e k k ö s z ö n e t e t m o n d a n i a gyógyulásomért. 52
éves á p o l ó n ő v a g y o k . A tavalyi év v é g é n v e t t e m m e g az Ön
könyvét. U t á n a két hétre b e t e g lettem. A j o b b arcfelemen
kijött egy ö v s ö m ö r , v a g y ideggyulladás. Két n a p alatt annyi­
ra rosszul lettem, h o g y a j o b b s z e m e m r e teljesen elvesztettem
a látásomat, b e v i t t e k a kórházba. Itt az a r c o m h á r o m hét alatt
r e n d b e jött, de t o v á b b r a sem láttam. E g y i k s z e m e m r e vakon

150
hazaengedtek. N a g y o n el v o l t a m keseredve, mert azelőtt ren­
geteget k é z i m u n k á z t a m . A s z e m c s e p p e k t ő l , a m i k e t k a p t a m ,
folyt a k ö n n y e m . E k k o r elővetten az Ön k ö n y v é t és az Ön
által előírt z ó n á k a t e l k e z d t e m masszírozni.
Két hét m ú l v a m á r r e n d e s e n láttam a j o b b s z e m e m r e is.
T o v á b b folytattam a masszírozást m é g két hétig, és azóta
éjszaka is t u d o k a gép mellett ülni és h í m e z n i . Ezt ezelőtt n e m
tudtam csinálni, mivel villanyfénynél n e m láttam d o l g o z n i .
N a g y o n k ö s z ö n ö m , h o g y megírta ezt a könyvet."

G. L-né leveléből

„A menstruációs ciklus m á s o d i k felében j e l e n t k e z ő erős mig­

rénes fejfájás és i d ő n k é n t b e l o b b a n ó b e l s ő aranyeres c s o m ó ­
im miatt fordultam a D o k t o r n ő h ö z . A fejfájásra r e n d s z e r e s e n
gyógyszert szedtem, de k e v é s e r e d m é n n y e l .
A két h ó n a p i g tartó kezelés alatt a m i g r é n e r ő s s é g e foko­
zatosan csökkent, a végére teljesen m e g s z ű n t . A r a n y e r e s pa­
naszaim is elmúltak.
Kisfiam B a l á z s 9 éves. A nyári i d ő s z a k b a n j e l e n t k e z ő szé­
nanáthája volt. Júniustól s z e p t e m b e r i g tartottak a p a n a s z o k .
Balázs ü r ö m r e és v a d k e n d e r r e allergiás.
Májusban kerestük fel a D o k t o r n ő t k e z e l é s céljából. A b b a n
r e m é n y k e d t e m , h o g y az allergiás t ü n e t e k a m a s s z í r o z á s ha­
tására enyhülni fognak. C s a k 6 kezelésre t u d t a m elvinni a
gyereket, de ez is hatásos volt, mert c s a k igen e n y h e n á t h a
jelentkezett és ez a nyári h ó n a p o k b a n s e m erősödött fel."

A. L-né leveléből

„Az éves rákszűrésre m e n t e m a n ő g y ó g y á s z h o z , a m i k o r ki­

derült a m é h s z á j s e b e m . Ez a b e t e g s é g n á l a m a m é h n y a k o n
kb. 8-10 apró kis h ó l y a g b a n és folyásban nyilvánult m e g . Az

151
orvos műtétet javasolt, a m é h n y a k eltávolítását. 1 h ó n a p múl­
va kellett v o l n a b e f e k ü d n ö m a m ű t é t r e .
M á s n a p felkerestem a D o k t o r n ő t . A kezelés hatására 4 hét
alatt szinte teljesen m e g g y ó g y u l t a m . A n ő g y ó g y á s z csodál­
k o z v a é s ö r ö m m e l tudatta v e l e m , hogy n e m kell műteni,
m i v e l m á r c s a k e g y n a g y o n kis területen látható a seb. Két
h ó n a p o t k a p t a m a további gyógyulásra. Ezalatt tovább jár­
t a m a kezelésre.
K é t h ó n a p m ú l v a ismét e l m e n t e m az orvoshoz, aki megál­
lapította, h o g y a seb teljesen m e g g y ó g y u l t . A méhszájat telje­
sen új h á m fedi."

Sz. S.-né leveléből

„ T ö b b m i n t másfél évig s z e n v e d t e m p a n a s z a i m m a l . Fémal­

l e r g i á m volt, a m i a s z e m h é j o n jelentkezett szörnyű viszketés­
sel. M i n d e n reggelre ö d é m á s volt a s z e m e m és m á r a fény is
zavart. G y ó g y s z e r e k n e m használtak.
E k k o r fordultam Ö n h ö z . Az első kezelésre úgy reagált a
szervezetem, h o g y m é g e r ő s e b b e n jelentkezett a viszketés. A
m á s o d i k kezelés után m á r e g y hétig t ü n e t m e n t e s voltam.
M á r a fény s e m zavart. A 10. kezelés után azt v e t t e m észre,
h o g y ez a fémallergia v á n d o r o l . U g y a n i s e k k o r a szám körül
j e l e n t k e z e t t a viszketés. De k é s ő b b ez is teljesen elmúlt. M o s t
e g y hónapja m á r teljesen t ü n e t m e n t e s v a g y o k !
M a x i m á l i s a n b í z t a m e b b e n a g y ó g y m ó d b a n m á r a kezelés
m e g k e z d é s e előtt is, n e m alaptalanul."

N. S.-né leveléből

„ L á n y o m E s z t e r felügyeletét c s e c s e m ő k o r á b a n , majd kis­

g y e r m e k k o r á b a n is a d é d m a m á j a látta el. K é t éves korában a
g y e r m e k alvás k ö z b e n belázasodott, amit a d é d m a m a n e m
vett észre. H o s s z a b b ideig lehetett olyan m a g a s láza, amelyet

152
azonnal csillapítani kellett volna. A lelet szerint j o b b oldali
h e m i p a r é z i s e (féloldali i z o m g y e n g e s é g ) volt. J á r n i c s a k nehe­
zen tudott, a kezét alig használta. A kórházi zárójelentés
szerint a j o b b oldali v é g t a g o k b a n atrófia (sorvadás) van, az
ujjak, k ö n y ö k m o z g á s a beszűkült. A j o b b kéz f i n o m a b b m o z ­
gásokat n e m tudott végezni. A l á n y o m m o s t 17 éves. H o s s z ú
évekig j á r t u n k vele r e n d s z e r e s e n tornára, úszásra, de n e m
vettem észre s e m m i javulást.
Fél évvel ezelőtt k e r e s t ü k fel a D o k t o r n ő t , és k i k é r t ü k
tanácsát, h o g y a n kezeljük g y e r m e k e m e t .
Azóta lényeges javulást t a p a s z t a l t u n k a j á r á s á b a n . N e m
csapja m á r a lábát. K e z é t kezdi használni. A kézfeje s z e m m e l
láthatóan is erősödött, ujjait j o b b a n mozgatja, sőt 3 ujjal m á r
fogni is tud, amit sokáig n e m tapasztaltunk. A n n a k is n a g y o n
örülünk, h o g y a fejfájása c s a k ritkán és e n y h e f o r m á b a n je­
lentkezik már. Ú g y é r e z z ü k és látjuk, h o g y ez a kezelés siker­
rel, e r e d m é n n y e l járt nála."

K. J.-né leveléből
„ G y e r m e k e m 11 h ó n a p o s korában tüdő- és légcsőgyulladást
kapott. U g a t ó köhögés, fulladás, o r r d u g u l á s kínozta. Éjjel
bepisilt. Sajnos a g y ó g y s z e r e s kezelés n e m segített rajta. így
kínlódtunk egészen 5 é v e s koráig.
E k k o r kerestük fel a D o k t o r n ő t , aki ellátott t a n á c s o k k a l . E
szerint m a s s z í r o z t a m G á b o r fiamat é s a z e r e d m é n y m á r e g y
h ó n a p m ú l v a jelentkezett.
E k k o r visszajöttünk kontrollra é s n a g y ö r ö m m e l számol­
tam b e arról, h o g y g y e r m e k e m n e k m e g s z ű n t a z orrfolyása,
az ugató k ö h ö g é s e és n e m pisil m á r b e . "

153
N. K.-né leveléből

„ H á r o m éve v a g y o k folyamatosan beteg. Légzőszervi meg­

b e t e g e d é s s e l kezdődött, légcsőhuruttal. E h h e z társult allergi­
ás orrnyálkahártya-, garat- és arcüreg-gyulladás, gyakori to­
rokgyulladás, ínygyulladás. G y u l l a d t a k voltak a nyálkahár­
tyák, száraz a g a r a t o m , á l l a n d ó a n jött fel a sűrű, k e m é n y
váladék, csúszkált a t o r k o m o n se fel, se le -, majd megfullad­
t a m . A s z e m e m is á l l a n d ó a n gyulladt, piros volt, sokat gyen­
gült. K b . fél év m ú l v a j e l e n t k e z e t t m é g vastagbélgyulladás is,
puffadással, v á l t a k o z v a székrekedéssel-hasmenéssel, bélgá­
z o k állandó k é p z ő d é s é v e l és távozásával. Alig vártam, h o g y
a b e l e i m m e g s z a b a d u l j a n a k a béltartalomtól. Legyengültem,
lefogytam, s e m ülni, s e m állni n e m bírtam, külsőre sápadt,
vérszegény, aszténiás alkatú e g y é n n é váltam. A húst n e m
t u d t a m m e g e m é s z t e n i . E r ő s fájdalmat éreztem, jobboldalt
alul a h a s a m b a n és a v é g b e l e m b e n . H o l a jobboldali v e s é m
fájt, h o l a m á j a m . H á n y i n g e r , rossz közérzet, kellemetlen
i d e g i n g e r l é k e n y s é g volt r á m j e l l e m z ő . M u n k a k é p e s s é g e m le­
c s ö k k e n t n a p i 2 - 3 órára. Alig t u d t a m m a g a m a t is ellátni,
egész n a p feküdni k é n y s z e r ü l t e m . így k í n l ó d t a m végig több
m i n t egy évet.
E z u t á n n e m h o g y javult v o l n a az állapotom, hanem azt
v e t t e m észre, h o g y n e m t u d o m a számat rendesen kitátani,
kezdett fájni az á l l k a p c s o m . E z t k ö v e t ő e n fájt a nyakam, a
h á t a m , a t é r d e m , a m e l l k a s o m . F ő l e g éjszaka és hajnalban
fokozódott a fájdalmam, alig b í r t a m felkelni. E z e k a t ü n e t e k
f o k o z ó d t a k e g y foghúzás-fogvésés után. A z ó t a állandóan hő-
e m e l k e d é s e m is van. Éjszakai verejtékezés, nyugtalan alvás
kínzott. Szájnyitáskor c s a k a j o b b o l d a l i állkapocs ugrott ki, a
baloldali n e m . Az orvos szerint a baloldali állkapocs-ízület
megrövidült, ú g y h o g y h á t u l a fogsorom n e m záródott egy-

154
szerre. Állkapocs-ízületi gyulladásom a gyógyszerszedés
mellett s e m múlt el. Az i d e g r e n d s z e r e m t ö n k r e m e n t az állan­
dó fájdalomtól. Súlyos depressziós állapotba k e r ü l t e m , egész
nap sírtam, fájt a fejem, legyengültem, kellemetlen, rossz
közérzetem volt. N a g y f o k ú idegingerlékenység, nyugtalan­
ság kínozott. E h h e z társultak m e n s t r u á c i ó s zavarok, hüvely­
gyulladás, gyakori vizelési inger, m a g a s v é r n y o m á s .
Miután a g y ó g y s z e r e k e t hiába s z e d t e m , az alternatív
g y ó g y m ó d o k h o z fordultam. E k k o r k e r e s t e m m e g a D o k t o r ­
nőt és kértem, vállalja el a kezelésemet. K é t h ó n a p i g j á r t a m a
D o k t o r n ő h ö z , é s m o n d h a t o m , h o g y s o k k a l j o b b a n é r z e m ma­
gam. A gyakori vizelési ingerem és a vesefájdalmam elmúlt.
M e g s z ű n t a görcsös hasfájásom, nincs m á r h á n y i n g e r e m , jó
étvággyal t u d o k enni. í n y g y u l l a d á s o m , ínyvérzésem, ínyfáj­
d a l m a m megszűnt. Állkapocs-ízületi fájdalmam is c s ö k k e n t .
V é r n y o m á s o m stabilizálódott. H ő e m e l k e d é s e m m e g s z ű n t .
E r ő s e b b lettem, m u n k a b í r ó k é p e s s é g e m sokat javult, a s z í v e m
erősödött, n y u g o d t a b b lettem, az i d e g r e n d s z e r e m erősödött.
A fejem kitisztult, a g o n d o l k o d á s o m , a szellemi teljesítőké­
p e s s é g e m javult, k ö n n y e b b n e k é r z e m m a g a m . Alvászava­
rom megszűnt. N y u g o d t a n és jól a l s z o m , frissen é b r e d e k . "

L. E. leveléből

„Ezelőtt 7 évvel, 41 éves k o r o m b a n j a v a s o l t a a m u n k a h e l y i

nőgyógyász, h o g y m e n j e k b e a z o n k o l ó g i á n l e v ő sebészetre
m e g n é z e t n i a melleimet. Én a k k o r az égvilágon s e m m i r e s e m
p a n a s z k o d t a m Az e r e d m é n y : M a s t o p a t h i a . J ó i n d u l a t ú daga­
nat a j o b b mellben. „Jöjjön vissza 6 h ó n a p m ú l v a k o n t r o l l r a "
- utasított a sebész.
T ö b b s z ö r is vissza kellett m e n n e m és teljesen váratlanul
ért,hogy 1987. őszére k a p t a m e g y i d ő p o n t o t o p e r á c i ó r a . Azt
hittem, h o g y k i m e t s z é s lesz szövettani vizsgálat miatt. A j o b b

155
m e l l e m b ő l eltávolítottak egy diónyi n a g y s á g ú jóindulatú tu­
mort. T e h á t k o m o l y a b b volt az a m b u l á n s operáció, m i n t gon­
doltam, de lábon t á v o z t a m és a varrat is szépen gyógyult.
E l l e n ő r z é s r e ezután is j á r t a m m é g 3 évig. Azt hittem, c s a k
az o p e r á c i ó utóéletét ellenőrzik. S o s e m merült föl újabb prob­
l é m a . A sebész, aki operált, nyugdíjba m e n t és ezután én is
elmaradtam.
M ú l t é v d e c e m b e r é b e n hirtelen m a g a m tapintottam egy
diónyi k e m é n y s é g e t a j o b b m e l l e m b e n az operáció helyén.
M e n s t r u á c i ó előtt v o l t a m , szinte a z e g é s z m e l l e m k e m é n y
lett. E l r o h a n t a m a sebész lakására. Megállapította,hogy m é g
e g y t u m o r keletkezett. B i o p s z i á v a l a diagnózis ismét fibroa­
d e n o m a volt. „ H a ezt eltávolítjuk, n e m j ö n vissza t ö b b é " -
ígérte a sebész, és kiírtak e g y operációs időpontra. N a g y o n
féltem a műtéttől, és n a g y o n el voltam keseredve. Én ugyanis
m i n d e n t m e g t e t t e m e g é s z s é g e m é r d e k é b e n . Húst m á r é v e k
óta n e m ettem, sőt i m m u n e r ő s í t ő diétát is alkalmaztam. Le­
m o n d t a m a cigarettáról és e l v é g e z t e m e g y agykontroll-tanfo-
l y a m o t is. D e e z e k m i n d n e m segítettek rajtam.
E k k o r t a l á l k o z t a m e g y b a r á t n ő m m e l , aki elmesélte, h o g y
Ö n h ö z járt kezelésre, m e l y n e k hatására elmúlt a petefészek-
cisztája. E k k o r h a t á r o z t a m el,hogy m e g p r ó b á l k o z o m a z Ö n
által a l k a l m a z o t t g y ó g y m ó d d a l . A m a s s z á z s m e g h o z t a az
eredményt.
D o k t o r n ő a vizsgálat során felfedezte, h o g y a j o b b lábfeje­
m e n a m e l l zónájában egy elszíneződött folt látszódott, ami
n y o m á s r a i g e n fájdalmas volt. A kezelések hatására c s ö k k e n t
e n n e k é r z é k e n y s é g e és a folt v é g ü l el is tűnt.
A D o k t o r n ő ingával megállapította, h o g y á g y a m helyén
erős földsugárzás van. J o b b felső testem éppen beleesett a
s u g á r z ó n á b a . D o k t o r n ő tanácsára á g y a m a t áttoltam semle­
ges helyre.

156
 A sebész közben sürgette az operációt, de v a l a h á n y s z o r
m e n t e m h o z z á kontrollra, a d a g a n a t o t egyre k i s e b b n e k talál­
ta. L e g u t ó b b b o r s ó n y i n a g y s á g ú t észlelt. N e m értette, h o g y a n
fejlődött vissza. M i v e l ő m i n d i g tapintással vizsgált, elmen­
tem m ű s z e r e s diagnosztikára is. Ott is azt állapították meg,
hogy a t u m o r b o r s ó n y i n a g y s á g ú r a z s u g o r o d o t t és ha így
marad, n e m szükséges a műtét.
N a g y o n s o k szeretettel üdvözli a D o k t o r n ő t e g y hálás be­
tege."

P.-né R. E. leveléből

„Főiskolás k o r o m b a n t ö b b s z ö r felfáztam a télen h i d e g kollé­

giumban, így fokozott é r z é k e n y s é g e m alakult ki a hólyaghu-
rutra és petefészek-gyulladásokra. T ö b b évig k e z e l t e k külön­
féle gyógyszerekkel, de p r o b l é m á i m 2 - 3 h a v o n t a visszatér­
tek. N é g y évvel ezelőtt a sűrűn j e l e n t k e z ő véres-gennyes
h ó l y a g h u r u t o k után ezüstnitrátos hólyagöblítést k a p t a m , az
orvos szerint ettől el kell m ú l n i a a p a n a s z a i m n a k . Sajnos, e g y
h ó n a p m ú l v a e z e k újra kiújultak.
E k k o r m á r a s o k gyulladástól a bal oldali p e t e f é s z k e m le
volt tapadva.
K e z e m b e került a D o k t o r n ő által írt „ G y ó g y í t ó z ó n á k "
című könyv, m e l y r e m é n y t ébresztett b e n n e m és ezért fordul­
t u n k segítségért Ö n h ö z .
N a p o n t a v é g e z t e m a D o k t o r n ő által előírt kezeléseket, s
kb. 4 h ó n a p után p a n a s z a i m fokozatosan m e g s z ű n t e k , beteg­
ségeim sem újultak ki. N y o l c h ó n a p kezelés után m e g t ö r t é n t
a régen várt e s e m é n y : terhes lettem, s a n ő g y ó g y á s z megle­
pődve tapasztalta, hogy m á r nincs letapadva a petefészek sem.
Teljesen p r o b l é m a m e n t e s t e r h e s s é g után n o r m á l i s szülés­
sel szültem m e g j ú n i u s b a n kislányunkat, Sárát, aki 4,45 kg és
54 cm volt. Egészséges, szépen fejlett kisbaba. Ma m á r 2 éves

1 C7
28. ábra.

elmúlt, a z ó t a is s z é p e n fejlődött, n e m beteges. Én is n a g y o n

jól v a g y o k . G y ó g y s z e r t s e m kell s z e d n e m , a m i n e k n a g y o n
ö r ü l ö k én is, és a c s a l á d o m is. K ü l d ü n k D o k t o r n ő n e k h á l á n k
j e l é ü l e g y k é p e t a kis S á r á r ó l . "
M e g j e g y z é s : E l e v é l után m é g e g y értesítést k a p t a m : Meg­
született T a m á s is. A két g y e r m e k e t mutatja a 28. ábra.

158
A gyógyulás feltételei

A g y ó g y u l á s h o z s z ü k s é g e s akaratot és utasítást a b e l s ő n k b ő l
kell nyernünk. Ha n i n c s m e g a gyógyulni a k a r á s és az egyér­
t e l m ű utasítás a gyógyulásra, a k k o r c s a k lassan v a g y egyál­
talán nem fogunk m e g g y ó g y u l n i . Az ö n g y ó g y í t ó képessé­
g ü n k b e vetett hit hiánya a k a d á l y o z z a , h o g y e g é s z s é g e s s é
váljunk. M e g kell erősíteni m a g u n k b a n azt az érzést, h o g y
e g é s z s é g ü n k helyreállítása rajtunk m ú l i k ! E l ő n y ö s , ha a b e t e g
bízik a terapeutában, hisz a g y ó g y m ó d b a n . A b e t e g együtt­
m ű k ö d é s e is igen fontos.

A holisztikus szemlélet

A holisztikus szemlélet szerint az e m b e r t testi, lelki, szellemi,

értelmi, érzelmi e g y s é g n e k kell tekinteni.
M á r a z ó k o r b a n H i p p o k r a t é s z vallotta, h o g y a z egész több,
m i n t a részek összessége.
A g y ó g y á s z a t b a n s o k s z o r szétválasztják a testi-lelki egysé­
get, és c s a k a testtel foglalkoznak, a m e l y a t ü n e t e k e t produ­
kálja. E z e k e t gyógyszerrel, injekcióval, m ű t é t t e l m e g lehet
szüntetni, de a kiváltó ok i l y e n k o r is m e g m a r a d h a t . E z é r t
életmódbeli, táplálkozási, g o n d o l k o d á s i t a n á c s o k k a l is el kell
látni a beteg embert.
A holisztika m i n t e g é s z s é g m o d e l l arra törekszik, h o g y a
szervezet ö n m a g a l e g y e n k é p e s l e k ü z d e n i a betegséget, tehát
segíti a homeosztázist.

159
A pozitív gondolatok

A m e n n y i b e n kellemes, pozitív g o n d o l a t a i n k vannak, érzése­

i n k is k e l l e m e s e k lesznek. Szeretet, ö r ö m , remény, megértés,
m e g e l é g e d e t t s é g , hála é r z é s e tölt el b e n n ü n k e t . De fordítva is
igaz. L e g y e n e k kellemetlen, negatív gondolataink, úrrá lesz
rajtunk a félelem, düh, rosszindulat, gyűlölködés, s z o r o n g á s
érzése.
Az é r z e l m e k a g y u n k b a n , az agyalapi mirigy és a hipotala-
m u s z körüli területen, az ún. l i m b i k u s részben k é p z ő d n e k .
Pozitív érzéseink h a t á s á r a i z m a i n k elernyednek, szívveré­
sünk, l é g z é s ü n k lelassul, v é r n y o m á s u n k a l a c s o n y a b b lesz,
sejtjeink o x i g é n f o g y a s z t á s a csökken, i m m u n r e n d s z e r ü n k is
fellélegzik.
A negatív érzelmi állapotot ellenben az a g y hipotalamusza
és az a g y a l a p i m i r i g y f e n y e g e t é s n e k értelmezi. A vegetatív
i d e g r e n d s z e r i l y e n k o r mozgósítja az egész szervezetet. A
m e l l é k v e s e fokozza az adrenalin kiválasztását, az idegvégző­
d é s e k ö s s z e h ú z ó d á s r a késztetik a z artériák simaizomzatát.
E n n e k k ö v e t k e z t é b e n felszökik a v é r n y o m á s , a v é r á r a m az
e m é s z t ő s z e r v e k t ő l az a g y és az i z m o k v é r e d é n y e i b e terelő­
dik. A máj fokozza a glikogén lebontását, ezért e m e l k e d i k a
v é r c u k o r s z i n t . A v é r l e m e z k é k ( t r o m b o c i t á k ) fokozott véral­
vadási h a j l a m a is j e l e n t k e z i k . Kísérletek igazolták azt is, hogy
az idegi á t v i v ő a n y a g o k - noradrenalin, szerotonin - egyen­
súlya is felborul.

A válaszreakció-sorozatot az a g y k ö z p o n t h o z é r k e z ő min­
den o l y a n jelzés beindíthatja, a m e l y e t e z e k a szervek negatív
h a t á s k é n t érzékelnek. (Stressz).
A z o r v o s t u d o m á n y s z á m á r a m a m á r egyértelmű, hogy
negatív é r z e l m i á l l a p o t u n k és a k r ó n i k u s streszhatás befolyá-

160
solja szervezetünk működését és ezek gyomorfekélyt, agyvér­
zést, fertőzéses megbetegedést, fejfájást, rákot stb. okozhatnak.
M i n d e n k i hallott m á r erős felindulásban b e k ö v e t k e z e t t
epeömlésről, v a g y arról, h o g y a n a g y ijedtség m é g a szívve­
rést is elállíthatja. Ismert d o l o g az is, h o g y az összes m e n t ő ­
kiszállás m i n t e g y ötödrésze olyan mellkasi, szívtáji fájdal­
m a k miatt történik, a m e l y e k p s z i c h é s eredetűek.

A megjelenő b e t e g s é g formáját genetikai felépítésünk ha­

tározza meg. Ha k o s z o r ú é r h á l ó z a t u n k fokozottan hajlamos
az összeszűkülésre, a stresz-reakció anginás szívtáji szorító
fájdalmakat v a g y s z í v r o h a m o t idézhet elő. Ha fejfájásra va­
g y u n k hajlamosak, a k k o r migrén, v a g y m á s típusú fejfájás
jelentkezik stb.

Az Ayurvéda t u d o m á n y a azt tanítja, h o g y az embernek

szabadjára kell engednie a negatív érzelmeket. Ha e z e k elfojtva
m a r a d n a k , a m é r g e z ő a n y a g o k egyensúlyzavarokat, betegsé­
geket o k o z n a k a szervezetben.
Az Ayurvéda technikája: megfigyelés és felszabadítás. Pél­
dául a m i k o r a düh megjelenik, teljesen t u d a t á b a n kell len­
n ü n k ennek, s megfigyelnünk, h o g y a n b o n t a k o z i k ki az ér­
zés. E megfigyelés után s z a b a d o n ereszthetjük, elengedhet­
j ü k az érzést. Az összes negatív é r z e l e m m e l így kell b á n n i . Az
Ayurvéda azt tanítja, h o g y t u d a t o s s á g révén az összes nega­
tív érzelem felszabadítható.

Érzelmeinket nem szabad elfojtani! A nyugati kultúrában élő

e m b e r m á r g y e r m e k k o r b a n azt tanulja, h o g y érzéseit n e m
szabad kifejeznie! K ö v e t k e z é s k é p p e n a z e m b e r m á r k o r á n
elkezdi elfojtani ezen é r z é s e k t e r m é s z e t e s kifejezéseit. P e d i g
az Ayurvéda szerint az elfojtott düh hat a hólyag, a máj, az
epevezeték és a v é k o n y b é l m ű k ö d é s é r e , gyulladásfoltokat
o k o z a g y o m o r és a v é k o n y b é l nyálkahártyáján.

161
 É r d e k e s dr. V a s a n t L a d közlése, m e l y szerint az elfojtott
m o h ó s á g , birtoklási v á g y a szívre és a lépre is hathat, az
elfojtott félelem és s z o r o n g á s a v e s e m ű k ö d é s r e . Megváltoz­
tathatja a vastagbél flóráját is. E n n e k e r e d m é n y e k é p p e n a has
a k é p z ő d ő gázoktól felfúvódik és fájdalmat o k o z . (Ezt a fáj­
d a l m a t össze lehet téveszteni a szív- és májbántalmakkal.) Az
elfojtott é r z e l m e k az i m m u n r e n d s z e r r e is hatnak, m e l y aller­
giás r e a k c i ó h o z v e z e t h e t (por-, virágpor-, ételallergia stb.).

Az életenergia - az aura

Az életenergia természete
<->

Az életenergia v a g y biológiai energia d i n a m i k u s erő, amely

zárt e n e r g i a p á l y á k o n , ún. m e r i d i á n o k o n megállíthatatlanul
á r a m l i k a szervezetben. M i n d e n életfunkcióhoz, - akár érzé­
kelhetők, akár n e m - s z ü k s é g v a n energiára. T e s t ü n k e t a
biológiai energia tartja életben. Ez az energia egészséges em­
b e r b e n szabadon, akadálytalanul kering.
A test használata, m ű k ö d t e t é s e elkerülhetetlenül energia­
vesztéssel jár.
A m i n t részleges energiahiány lép fel, a szervezet azonnal
legyengül, teret ad a b e t e g s é g n e k . Ha teljesen m e g s z ű n i k a
vitális energia, a szervezet m e g h a l . A kimerültség a túl ala­
c s o n y energiaszint tünete. Az ö r e g e d é s során általában sok­
kal t ö b b energiát veszítünk, m i n t a m e n n y i t befogadunk, s
ezzel c s ö k k e n energiatartalékunk.
Az e n e r g i a v e s z t e s é g e n kívül p r o b l é m á t jelenthet m é g az
energia egyensúlyának hiánya is, m e l y az előbbiekhez hasonló
k ö v e t k e z m é n y e k k e l járhat. A s z e r v e k energiájának kiegyen-

162
súlyozatlansága gyakran idézi elő b e t e g s é g kialakulását.
M i n d e n szerv energiaszintjét a n n a k r e n d s z e r e s m o z g á s a , bi­
oritmusa határozza m e g . A szív n o r m á l i s ritmusa, h o g y m á ­
s o d p e r c e n k é n t egyszer ö s s z e h ú z ó d i k . L á z v a g y m a g a s a b b
energiaszint esetében eléri, v a g y m e g h a l a d h a t j a a p e r c e n k é n ­
ti 80 szívverést A vese n o r m á l i s r i t m u s a 36 lüktetés percen­
ként. Ha valaki vizelethajtót v e s z be, meggyorsítja a v e s é k
lüktetését, s ez egyensúlyzavart o k o z a szív és a v e s e között,
a n n a k ellenére, h o g y ez a két szerv funkciójában független
egymástól.
Az életenergia központjai a keleti g y ó g y á s z a t szerint az
ún. chakrák. A 2 9 . ábra a test 7 fő chakráját mutatja, a m e l y e k
fizilológiai síkon az i d e g d ú c o k n a k felelnek m e g .

Hogyan nyeri az emberi szervezet az energiát?

Fő energiaforrásunk a táplálék és a levegő. E m e l l e t t az e m b e r ­

n e k a k ö r n y e z e t (a természet, az é l ő l é n y e k ) és a v i l á g e g y e t e m
kozmikus sugárzási energiájára is s z ü k s é g e van. A napsugár­
zás d ö n t ő befolyással v a n e n e r g i a h á z t a r t á s u n k r a . Saját ener­
giánk frekvenciáját a r á n k h a t ó e r ő t e r e k n a g y m é r t é k b e n be­
folyásolják.

Az előbbi pozitív, s z ü k s é g e s sugárzások m e l l e t t negatív, ká­

ros sugárzások is é r n e k b e n n ü n k e t . Ha a m i n k e t érő r e z g é s e k
n i n c s e n e k ö s s z h a n g b a n saját rezgéseinkkel, a k k o r r o s s z u l
érezzük magunkat, vagy m e g is betegedhetünk.

A biológiai energiát zavaró tényezők l e h e t n e k :

Fizikai természetűek: nem megfelelő összetételű élelmi­
szerek, légszennyeződés, zaj, k á r o s s u g á r z á s o k (pld. a föld­
sugárzás, a digitális, világító ó r á k s u g á r z á s a ) stb.

163
 Lelki-szellemi természetűek: stressz, aggodalom, féltékeny­
ség, h o n v á g y , harag, irigység, általában negatív g o n d o l a t o k .
Az életenergiának az emberi testben három hő áramlási iránya
van.

• a fejnél;

• a karoknál;

• a lábaknál.
Ezt szemlélteti férfiak e s e t é n a 30. ábra.
N ő k n é l a z energia á r a m l á s a e l l e n k e z ő irányú.
Erről m a g u n k i s m e g g y ő z ő d h e t ü n k , h a e l v é g z ü n k e g y
egyszerű kísérletet. T e g y ü k a bal t e n y e r ü n k e t a j o b b kézfe­
jünkre, és figyeljük m e g a k é z e n észlelt h ő m é r s é k l e t e t . Ez­
után a j o b b k e z ü n k e t t e g y ü k a balra. A k ö v e t k e z ő t tapasz-

30. ábra.

165
31. ábra.

táljuk: N ő k e l ő b b i e s e t b e n h ű v ö s s é g e t éreznek, utóbbi eset­

b e n m e l e g s é g e t . Férfiaknál fordított a helyzet.
H o g y s z e r v e z e t ü n k b e n b i z t o s í t s u k a s z a b a d energiaáram­
lást, v e g y ü k f i g y e l e m b e a k ö v e t k e z ő k e t :
Ha a fejet e l ő r e hajtjuk, a k a d á l y o z z u k az energiaáramlást.
Ha a k é z ujjait e g y m á s r a h e l y e z z ü k , ú g y a h o g y ez i m á n á l
szokás, ez az é l e t e r ő r e jó hatással van, s z e m b e n az összekul­
csolt kézzel (31. ábra).
Ha összefonjuk karjainkat, n ő k n é l a b a l kart kell a j o b b
k a r r a helyezni, férfiaknál fordítva. Ha karjaink l ó g ó helyzet­
b e n v a n n a k , n ő k n é l a b a l k e z e t kell a j o b b k é z r e helyezni, ili­
férfiaknál a j o b b k e z e t a b a l k é z r e (32. ábra).
A lábtartással is foglalkozzunk. Ha fekvő helyzetben va­
g y u n k , n ő k a b a l l á b u k a t t e g y é k a j o b b lábra, férfiak p e d i g a
j o b b l á b u k a t a a b a l lábra. M i e l ő t t elalszunk, jó ha így helyez­
k e d ü n k el (33. ábra).
E r ő s e n gátolják az életenergiát a zárt fémláncok. Ajánlatos
ezért fém helyett i n k á b b bőr, m ű a n y a g óraszíjat hordani.
U g y a n e z v o n a t k o z i k m i n d e n zárt fém nyakláncra, tehát a z

166
a r a n y és ezüst n y a k l á n c o k r a is. N y u g a t i országokban lehet
m a m á r k a p n i a r a n y o z o t t v a g y ezüstözött, m ű a n y a g záró­
szerkezeteket, a m i t a n y a k l á n c b a beillesztenek.
N e m m i n d e g y az sem, h o g y a fémgyűrűket m e l y i k ujjun­
k o n hordjuk. M e g f e l e l ő elhelyezésükkel szerveink energiáját
és így jó m ű k ö d é s é t befolyásolni tudjuk (34. és 35. ábra).
S e r k e n t e n i tudjuk a máj- és e p e m ű k ö d é s t , az emésztést és a
szexuális energiát. (A 34. ábra e g y női, a 3 5 . ábra egy férfike­
zet szemléltet.)

Az aura
E g y Kirlián n e v ű o r o s z fényképész 1939-ben érdekes felfede­
zést tett. N a g y f r e k v e n c i á s készülékkel, sötétben olyan fény­
k é p e t készített - véletlenül - a m e l y e n az látszott, hogy az
e m b e r i testből s u g á r z á s indul ki, m e l y az e g é s z testet körül­
veszi. Ez a s u g á r z á s l e g e r ő s e b b a kézen, a s z e m e n és a szájon.
T o v á b b i kísérletei során Kirlián fényérzékeny lemezre helye­
zett tárgyon g y e n g e intenzitású, m a g a s frekvenciájú áramot
b o c s á t o t t keresztül. E k k o r azt tapasztalta, h o g y az élő tár­
g y a k r ó l készült felvételeken t ü n d ö k l ő fényudvar veszi körül
az élő anyagot. (A 36. ábra az ujjak Kirlián fotóját mutatja.)
K i d e r ü l t az is, h o g y a b e t e g fa l e v e l é n e k fényudvara eltér
az egészségesétől. Ha p e d i g a levelet Kirlián kettévágta és
c s a k a m e g m a r a d t felét f é n y k é p e z t e le, a fényképen az egész
levél látható volt U g y a n í g y az a m p u t á l t testrész, pl. egy
a m p u t á l t láb is m e g j e l e n i k a Kirlián fotón. Ma m á r tudjuk,
h o g y Kirlián az energiatestet vagy más néven aurát fényképezte le.
K u t a t ó k megfigyelték, h o g y a z o k a helyek, ahol a fények a
Kirlián fotón legsugárzóbbak, a z o n o s a k az ősi akupunktúra-
pontokkal.

168
36. ábra.

Az a u r a j e l e n s é g é t m á r t ö b b e z e r éve ismerik. Pl. a s z e n t e k

feje fölé rajzolt glória e n n e k kifejezője. K i m u t a t h a t ó v á c s a k a
Kirlian-féle f o t ó t e c h n i k a felfedezése u t á n vált. V a n n a k e m b e ­
rek, a k i k s z a b a d s z e m m e l is látják az aurát.
E z e k e n a f é n y k é p e k e n s o k e g y é b é r d e k e s j e l e n s é g is m u ­
tatkozik. Pl. k é t e g y m á s s a l v i t a t k o z ó e m b e r ujjainak együttes
l e f é n y k é p e z é s e k o r v a l ó s á g o s válaszfalat l á t u n k az ujjhegyek
között, m í g a z é r z e l m i l e g k ö z e l á l l ó k e s e t é n összekapcsoló­
dik, e g y m á s b a folyik az ujjakat k ö r ü l v e v ő fénykoszorú.

É r d e k e s a k ö v e t k e z ő j e l e n s é g : Ha a v i l l a m o s o n v a g y a
f u t b a l l m e c c s e n két e m b e r a k ö z e l s é g m i a t t e g y m á s aurájába
kerül, ez a g r e s s z i ó t válthat ki. A keleti k e r e s k e d ő k e n n e k
m e g f e l e l ő e n viselkednek, m i k o r ü g y e l n e k arra, h o g y 7 0 - 8 0
c m - n é l ne m e n j e n e k k ö z e l e b b a v e v ő h ö z .

A z U S A - b a n 1945-ben j e l e n t m e g E d g á r C a y c e híres para-

f e n o m é n k ö n y v e az auráról. Az Elixír folyóirat egyik 1992-es
s z á m á b a n i s m e r t e t é s t k ö z ö l n e k e k ö n y v r ő l „ A z aura és a
s z í n e k " c í m m e l . E b b e n b e s z á m o l n a k arról, h o g y C a y c e meg­
figyelte, h o g y s z a b a d s z e m m e l színes fényburkot lát az em-

170
b e r e k teste körül, m e l y főleg a fejet és a vállat övezi. C a y c e
szerint az aura színe egészségi és lelki állapotunk függvénye.
A sötétpiros ingerültséget, i n d u l a t o s s á g o t jelez. A világos
piros a tevékenység, a rózsaszín az é r e t l e n s é g színe.
Az aranysárga és a n a r a n c s s á r g a g y e n g e akaratra, félénk-
ségre, illetve lustaságra, h a n y a g s á g r a utal.
A világoskék aura a szorgalom, a s ö t é t k é k a hivatástudat,
tudásszomj, a liláskék a vallásos érzület kifejezője.
A smaragdzöld aurával r e n d e l k e z ő e m b e r e k gyógyítani
tudnak. A fehér szín a k k o r j e l e n i k m e g az aurában, ha testi­
lelki összhang uralkodik b e n n ü n k . - A fekete a halál színe.

A bioritmus

A b i o r i t m u s v a g y biológiai óra az élővilágban, az élő szerve­

zetekben megfigyelhető ritmikus, szabályos, ciklikus válto­
zásokat jelenti. Az élő szervezetek 24 ó r á s r i t m u s á n a k beállí­
tása szempontjából a legfőbb r i t m u s a d ó a fényviszonyok vál­
takozása. A biológiai óra beállításában szerepe v a n m é g a
hőmérsékletnek, a n e d v e s s é g n e k és a föld m á g n e s e s terének.
A testhőmérsékelt n o r m á l i s k ö r ü l m é n y e k között este éri el
a m a x i m u m á t és reggel a m i n i m u m á t . Az a g y k é r e g elektro­
m o s feszültségingadozása szabályos ritmust mutat. Ugyan­
így szerveink m ű k ö d é s e : a szív m á s o d p e r c e n k é n t egyszer
összehúzódik, p e r c e n k é n t 15-ször v e s z ü n k lélegzetet.
Megállapították, h o g y a szellemi t e v é k e n y s é g b e n is v a n
évszakos ingadozás. Az első m e l e g e b b tavaszi n a p o k és az
ősz első h ű v ö s e b b napjai k e d v e z n e k legjobban a szellemi
m u n k á n a k . N a g y m ű v é s z e k , írók e k k o r voltak a legterméke­
nyebbek.

171
 Az e g y e s é v s z a k o k r a m á s és m á s b e t e g s é g a j e l l e m z ő .
T a v a s s z a l a szervezet fokozottan é r z é k e n y az influenzára, a
megfázásra. G y a k o r i tavasszal az i z o m g ö r c s és r o m l i k a
p a j z s m i r i g y b e t e g e k állapota. A fogak, a g y o m o r , a b e l e k be­
tegségei ő s s z e l j e l e n t k e z n e k leginkább. A diftéria, a skarlát
téli b e t e g s é g e k . T a v a s s z a l és télen van a legtöbb tüdőgyulla­
dás, l é g c s ő h u r u t , s z a m á r k ö h ö g é s és bőrbetegség.
Az alvás és az ébrenlét r i t m u s á b a n z a v a r keletkezik akkor,
a m i k o r valaki h o s s z a b b utazás során e g y i k i d ő z ó n á b ó l a
m á s i k b a kerül. Az a stressz, amit az új i d ő r e n d h e z való
a l k a l m a z k o d á s kivált b e n n ü n k , ébreszt a n n a k tudatára, h o g y
életfunkcióink szigorú i d ő b e o s z t á s szerint m ű k ö d n e k .
A m i k o r k o r á n reggel m e g s z ó l a l az ébresztőóra, az egyik
e m b e r g y o r s a n kiugrik az ágyból, a m á s i k viszont c s a k nehe­
z e n tudja r á s z á n n i magát, h o g y felkeljen. Az első rögtön
frissen, n a g y erővel beleveti m a g á t a m u n k á b a , a m á s i k n a k
viszont e l ő b b be kell m a g á t melegítenie. Este megfordul a
kép, a k o r a i k e l ő nincs t ö b b é formában, igyekszik m i e l ő b b
ágyba bújni, m í g a m á s i k m o s t van igazán elemében. A ko­
r á n k e l ő k e t „ r e g g e l i " a k é s ő n k e l ő k e t „ e s t i " típusnak s z o k t á k
nevezni, v a g y i s p a c s i r t á k n a k és b a g l y o k n a k .
A n a p i r i t m u s a m a x i m u m á t n e m u g y a n a b b a n az időpont­
b a n éri el a két típusnál. A v é r n y o m á s , a testhőmérséklet, a
szellemi k é p e s s é g m a x i m u m a a k o r á n k e l ő k n é l előbbi idő­
p o n t r a esik, m i n t a m á s i k típusnál. D i á k o k körében felmérést
végeztek, és megállapították, h o g y kb. e g y n e g y e d ü k reggeli,
e g y ö t ö d ü k p e d i g esti típus volt. A t ö b b i e k n e m tudták egyér­
t e l m ű e n m e g h a t á r o z n i , h o g y m e l y i k típusba tartoznak. A
v e r s e n y s p o r t o l ó k s z á m á r a fontos, h o g y tudják, h o g y a nap
m e l y i d ő s z a k á b a n k é p e s e k a m a x i m u m o t produkálni. 30
n e m z e t k ö z i hírű sportoló k ö z ü l 24 esti típus volt, a többi hat
p e d i g r e g g e l t u d t a a legjobb teljesítményt nyújtani.

172
 A taoisták megfigyelték a szervezeten belüli e n e r g i a áram­
lását és megállapították, h o g y a főbb m e r i d i á n o k m i n d e g y i k e
kétórás p e r i ó d u s o k szerint kerül sorra. T e h á t két ó r á n k é n t
más-más szervben éri el az energiafolyamat a m a x i m u m á t .
Például: 9 és 11 óra között az energia a l é p b e n és a hasnyál­
mirigyben a c s ú c s á n van, a k k o r d o l g o z i k ez a két szerv a
legerősebben. 11 és 13 óra között az energia a szív meridián­
ját aktivizálja stb.
A bioritmikus ciklusok (dr. S t e p h e n T. C s a n g szerint):
I és 3 óra között máj
3 és 5 óra között tüdő
5 és 7 óra között vastagbél
7 és 9 óra között gyomor
9 és 11 óra között h a s n y á l m i r i g y és lép
I I é s 1 3 óra között szív
13 és 15 óra között vékonybél
15 és 17 óra között húgyhólyag
17 és 19 óra között vese
19 és 21 óra között vérkeringés
21 és 23 óra között háromszoros melegítő
23 és 1 óra között epehólyag
E z e k e t a ciklusokat ábrázolja a kínai szervi óra (37. ábra).
A szervi órából azt is megállapíthatjuk, h o g y e g y s z e r v n e k
m i k o r v a n m i n i m á l i s energiája. E z t a m a x i m u m m a l s z e m b e n
levő i d ő p o n t mutatja. Pl. a v é r k e r i n g é s b e n az e n e r g i a m i n i ­
m u m 7 - 9 óra között van.
Fiiess n é m e t orvos a század elején ú g y vette észre, h o g y
g y e r e k betegeinél b i z o n y o s m e g b e t e g e d é s e k s z a b á l y o s idő­
k ö z ö k b e n t é r n e k vissza. Részletes v i z s g á l a t o k k a l összefüg­
gést keresett a m e g b e t e g e d é s e k időpontja, a h a l á l o z á s o k és a
b e t e g e k születési d á t u m a között. Arra a k ö v e t k e z t e t é s r e ju­
tott, h o g y m i n d e n e m b e r n é l kétféle r i t m u s m ű k ö d i k , m e l y a

173
születés napján kezdődik. A z e g y i k r i t m u s e g y 2 3 n a p o s ún.
fizikai ritmus, a m á s i k e g y 28 n a p o s ún. érzelmi ritmus. E z e k
befolyásolják a m e g b e t e g e d é s e k és h a l á l o z á s o k időpontját.
T ő l e függetlenül végzett vizsgálatokat egy S w o b o d a n e v ű
bécsi pszichológus. Betegeit lélektanilag vizsgálva felfigyelt
arra, h o g y a z o k é r z e l m i megnyilvánulásai, á l m a i szabályos
ismétlődést m u t a t n a k . O is u g y a n a z t a két ritmust találta,
mint az előbbi n é m e t orvos. De ő a 23 n a p o s fizikai r i t m u s t
férfiritmusnak n e v e z t e és szerinte a bátorság, a kitartás, az
erő, a fizikai teljesítmény m u t a t ingadozást. A 28 n a p o s érzel­
mi ritmust p e d i g n ő i r i t m u s n a k nevezte. Ez a r i t m u s érzelme­
inket befolyásolja. Felfedezett m é g egy h a r m a d i k b i o r i t m u s t
is. M i u t á n az illető egy főiskolán tanított, e l e m e z n i t u d t a
t aní tv ány ainak a v i z s g a e r e d m é n y e i t . Születési d á t u m a i k a t is
figyelembe v é v e azt tapasztalta, h o g y s z e l l e m i teljesítmé­
n y ü k 3 3 n a p o s i n g a d o z á s t mutatott.

Ez a 23 n a p o s fizikai, 28 n a p o s é r z e l m i és 33 n a p o s értelmi
ritmus eszerint m i n d e n e m b e r b e n m e g t a l á l h a t ó . A c i k l u s o k
időbeli változásait egy-egy g ö r b é v e l lehet ábrázolni. Ez a
görbe egy h u l l á m v o n a l , p o n t o s a b b a n szinuszgörbe, a m e l y a
kiindulástól e g y e n l e t e s e n e m e l k e d i k a csúcspontig, a z u t á n
v i s s z a m e g y a kiindulási szintig, majd az e l l e n k e z ő irányban
negatívban írja le u g y a n e z t a félhullámot (38. ábra).
Ha pl. fizikai ritmusunk pozitív felében v a g y u n k , átlagos
teljesítőképességünknél n a g y o b b e r ő p r ó b á k r a v a g y u n k ké­
pesek, o l y a n o k r a is, a m e l y e k r e a negatív s z a k a s z b a n n e m .
Azokat a napokat, m e l y e k e n a pozitív ciklus negatívra vált,
v a g y fordítva, ú g y hívják, h o g y kritikus napok. I l y e n k o r telje­
sítőképességünk a m i n i m á l i s .
Előfordulhat az is, h o g y két v a g y h á r o m f é l e r i t m u s kriti­
kus napja egybeesik.

175
 A b i o r i t m u s s z a k é r t ő k a születési d á t u m i s m e r e t é b e n előre
m e g tudják h a t á r o z n i a kritikus n a p o k a t . B á r s z á m o s a n cáfol­
t á k is ezt az elméletet, s o k adat szól mellette.
C l a r k G a b l e a m e r i k a i filmszínész 1960. n o v e m b e r 4-én szí­
vinfarktust kapott. E g y bioritmus-szakértő felhívta rá a fi­
gyelmet, h o g y ez a s z í n é s z fizikai kritikus napján következett
b e . A r r a is felhívta a figyelmet, h o g y n o v e m b e r 16-án ismét
ilyen kritikus napja lesz a filmszínésznek. A jóslattal senki
s e m törődött. A s z í n é s z ezen a n a p o n kapott egy m á s o d i k
infarktust és m e g is halt. - E d i t h Piaf 1960. február 20-án
e l ő a d á s k ö z b e n r o s s z u l lett, g y o m o r v é r z é s t kapott. Ez is fizi­
kai kritikus napján történt. B e m a r d Gittelson k ö n y v é b e n le­
írja, h o g y a z o k b a n a n a p o k b a n , a m i k o r az amerikai csodaú­
szó, M a r k Spitz hét a r a n y é r m e t nyert a z olimpiai játékokon,
fizikai és é r z e l m i r i t m u s a a c s ú c s p o n t o n volt.

176
Ajánlott irodalom

Baumann, E. et. al.: Das ganzheitlichen Gesundheit. Scherz Verlag,

Bern und München, 1982.
Bayly, D. E.: Reflexology today. Thorens Publishers Limited, We-
ligborough, 1983.
Bendix, G.: Handbuch für die Füsse, Edition Plejaden, Berlin 1980.
Bendix, G.: Press Point Therapy. Avon Books, New York, 1978.
Bierach, A.: Reflexzonen therapie. ECON Taschenbuch Verlag,
1985.
Carter, M.: Hand Reflexology. Parker Publishing Co., New York,
1975.
Chaitow, L.: Asztma és szénanátha. Gondolat, Budapest, 1991.
Csang, S. T.: Az öngyógyítás teljes rendszere. Top Trading Kft.
1992.
Détári, L. - Karcagi, V.: Bioritmusok. Natura, Debrecen, 1981.
Dethlefsen, T. - Dahlke, R.: Út a teljességhez, Arkánium Kiadó,
Budapest, 1991.
Downing G.: The Massage Book. Random House Inc. Berkeley,
California.
Ford, N. D.: Fejfájás. Gondolat, Budapest, 1991.
Kunz, K. - Kunz, B.: Durch die Füsse heilen. F. Ehrenwirth Verlag
GmbH. & Co. München, 1984.
Kunz, K. - Kunz, B.: Das grosse Buch der Reflexzonen - massage.
Ariston Verlag AG, Genf, 1987.
Lad, V.: Ayurveda. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1984.
Marquardt, H.: Reflexzonenarbeit am Fuss. Heidelberg, Haug Ver­
lag 1983.
Mletzko, I. - Mletzko, H. G.: A biológiai óra. Gondolat, Budapest,
1984.
Oláh, A.: Házipatika gyógynövényekből. Planétás Kiadói és Keres­
kedelmi Kft., Budapest, 1989.

177
Ormos, G.: A csontkovácsok titkai. Akkord - General Press, Buda­
pest, 1990.
Palágyi, J . : Reflexológia a mindennapi életben. Belvárosi Művelő­
dési és Ifjúsági Ház előadássorozat, Kézirat, 1985.
Palágyi, J . : Gyógyító zónák. Talp- és tenyérmasszázs. 4. javított,
bővített kiadás. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1994.
Rick, S.: Reflexzonentherapie. Droemer Knaur, München, 1987.
Sarkadi, Á.: Természetgyógyászat dióhéjban. Dr. Sarkadi Ádám és
Perfector Kiadó.
Schalle, A.: A vízgyógyászat ABC-je. Arkánium, Budapet, 1990.
Schmidt, P.: Das Bio-Mosaik. Rayonex Strahlentechnik GmbH.,
Lennestadt, 1983.
Sedlacek E.: Die Fussreflexzonen, Verlag Wilhelm Maudrich, Wien,
1982.
Szil, P.: Az érintés irodalma. Budapesti Könyvszemle, 1991. 3 évf.
2. szám
Teschler, W.: Das Polarity Fussbuch. Edition Schangrilla, 1985.
Wagner, F.: Reflexzóna-masszázs mindenkinek. Medicina Kiadó,
Budapest, 1989.

Zimmermann, W.: Fussleiden, Drei Eichen Verlag, Schweiz, 1979.

| Tisztelt O l v a s ó i m !

1 L e v e l e i k r e k é s z s é g g e l válaszolok, ha felbélyegzett vá­

laszborítékot m e l l é k e l n e k .
U C í m e m : B u d a p e s t I. Attila út 133. IV. 7 . 1 0 1 2
178
A szerző