Biró Borbála – Jó úton haladunk? Fontos kérdésekre keressük a választ.

Baktériumtrágyák –
AGRONAPLÓ, 2015. szeptemberi szám, 55-58. oldal

„A baktériumtrágyák alkalmazása jelentősen megosztja a hazai gazdatársadalmat. Van,

aki esküszik rá és évek óta használja, van, aki most kezdi és olyan is akad, aki teljesen
elzárkózik felhasználásától.Hiába a megosztottság, egy dolgot nem lehet megkérdőjelezni.
A talajok élete – az intenzív, gyakran pusztító földművelési gyakorlat hatására – mára
odáig süllyedt, hogy hiába dolgozunk jobb gépekkel, vetünk egyre jobb genetikával
rendelkező vetőmagokat, hiába figyelünk oda a vízmegtartásra, a minimum művelésre, a
termésátlagok mégsem követik ilyen intenzíven erőfeszítéseinket.”

A
baktériumtrágyák vagy biotrágyák élő mikroorganizmusokat (így akár mikrogombákat is)
tartalmazó termékek. Az elnevezésük megtévesztő, mivel ténylegesen nem trágyázunk.
Trágyaként csak annyit érnek, amit a bennük levő mikroorganizmusok csekély tömege jelent.
Még az átlagos alkalmazás 1-10 l/ha és 108 sejt/ml csíraszámánál is csak néhány kg
szervesanyagot viszünk be a mű- vagy az állati trágyákkal összehasonlítva. Az első
baktériumtrágyák az N, P, K műtrágyákat, nitrogént és foszfort váltották ki. A baktériumtrágyák
N2-kötő baktériumait az 1. táblázat mutatja. A baktériumtrágyák a növénynövekedésben
betöltött szerepük és a megcélzott alkalmazás szerint vagy növény-(talaj)-kondicionáló vagy
növényvédő hatásúak. A jelenleg terjedő bioeffektor elnevezés azt jelzi, hogy a termék a
hasznos mikroszervezeteken kívül még a túlélésüket és a növénytáplálást, a talajminőséget is
támogató anyagokat (pl. agyagásványokat, hormonokat, gyógynövény-kivonatot, bioszenet) is
tartalmaz. További információ ezekről és a jelenlegi Piac-13 kutatásainkról a biofektor-projekt
és a tanszék honlapján található (www.biofector.info).
A baktériumtrágyáknak pontos élettani tulajdonságaik vannak, mivel „élő”lényeket
tartalmaznak. Ismerni kell ezért, hogy mit akarunk elérni azokkal és hogy arra melyik mikroba
a ténylegesen alkalmas? Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kellő hatásossághoz a talaj
egyéb tulajdonságai így pl. a szén:nitrogén arány (C:N) is lényeges, mert ha az nem megfelelő,
akkor a lebontás a plusz baktérium bevitellel is akadályozott. A talaj őshonos, eredeti
mikrobáinak a száma, aktivitása, milyensége is nagyon lényeges szempont ezért. A talajhibák
egyoldalúan szelektálják a mikroorganizmus és egyéb talajbiota (flóra, fauna) elemek számát,
összetételét. A földigiliszták pl., amelyek a talaj keverésében, levegőzöttségében, tápanyag-
dinamikájában fontosak a legérzékenyebb szervezetek. A pH savanyodásával, a gyomirtó
szerekkel, a nehézfémek feldúsulásával drasztikusan csökken ezek száma is. A teljes
talajvizsgálat (monitoring) ezért minden baktériumtrágya felhasználásánál előfeltétel lenne,
mivel nem csak a mikrobákról, vagy a talaj egyéb élőlényeinek (a talaj táplálékhálónak) a
jelenlétéről, hanem a használatukat támogató vagy kizáró további talajkörülményről (a fizikai-
kémiai tulajdonságokról, gátló szennyezőanyagokról) is tájékoztatást ad. Ilyen, általunk
végzett, komplex vizsgálatok azonban igen ritkák. A baktériumtrágyák hatékonyságának
ellenőrzésénél például leginkább a termés mennyiségére figyelünk, holott a másodlagos hatások
pl. a talajszerkezet javulása is erősen fontos szempont. A termésre vonatkozó eredmények csak
a jobb talajállapot után fognak jelentkezni. A baktériumtrágyák leggyakoribb hatását és
támogató néhány általános feltételt a 2. táblázatban összegeztem.
A baktériumtrágyákkal élő sejteket viszünk be egy számukra idegen környezetbe. Ott, az új
helyen csak az marad meg, amely túlélési stratégiával rendelkezik. Fontos lehet például: a gyors
szaporodó-képesség, a kis tápanyag- vagy oxigén-igény. Az Azospirillum baktériumnál pl. csak
5% oxigén kell, így kötöttebb talajban is megélhet. A só- vagy sav-tűrő képesség, a gyomirtó-,
herbicid-lebontó tulajdonság is fontos. A tarka koronafűrt Rhizobium baktériumai le tudták
bontani az előző káposztafélékhez használt gyomirtót. Számos baktériumot a spórafal védi a
kiszáradástól, éhezéstől és az időjárástól, vagy a talajhibáktól, így ezek előnyösebbek (a
Bacillus fajok még foszfor-oldó hatásúak is). A környezeti szennyezések során a sejteket
kívülről védő cukor (poliszacharid) réteg károsodik, és ezáltal romlik a talajszerkezet, illetve
annak morzsalékossága, és levegőzöttsége is. A baktériumtrágyák mikrobái kész szerves
anyagokat (szén- és nitrogén-forrást), mint tápanyagokat igényelnek.

Ezeket enzimeik révén a talajból a humusz-anyagok bontásával vagy a gazdanövényüktől is

meg tudják szerezni. A talajok remediációja (orvoslása) során is a bevitt, előzetesen jól
kiválogatott alkalmas baktériumok „étvágyát” hasznosítjuk a számos szennyezőanyag
eltüntetéséhez, lebontásához. Az úgynevezett fitoremediáció során a növénynek szükséges
ásványi tápelemeket a mikroorganizmusok már a jelenlétükkel is biztosíthatják. A
mikroszervezeteknek a nyugalmi, alvó állapota mellett is a kilélegzett szén-dioxidból gyenge
sav keletkezik, ami oldja és a növényeknek felvehetővé teszi a fontos tápelemeket. Át kell
gondolni ezért, hogy milyen a talaj állapota, és mit igényel a növényünk? A baktériumtrágyák
hatását sok esetben a víz (10 l termék kb. 200 l vízzel kijuttatva) javítja fel, vagy fedi el. A
növénynek erre az oldószer-hatásra helyhez-kötöttsége miatt is szüksége van. A mikrobák
„beszerzése” érdekében a növény az általa előállított táplálékának akár a negyedét (20-25%-át)
is képes feláldozni, hogy ezzel a saját további élete és fejlődése biztosítva legyen. A rhizoszféra
effektus miatt a növényi gyökérrendszerben így 10-szer, 100-szor több mikroba is jelen lesz. A
magoltással ezt a folyamatot segítjük. De ezzel is vigyázni kell, mert a csíranövény rosszabb
növekedése is létrejöhet, ha a „nagy étvágyú” (a felszaporításnál erre szelektált) baktériumok a
talajerő, azaz a bontható humuszanyagok nélkül a szerves tápanyagot a még gyenge
növénykéktől veszik el. Korábbi eredményünk szerint a csíranövény kezdeti kevés „starter”
műtrágyával történő előtáplálása kellett ahhoz, hogy a gyenge minőségű homoktalajban a
növény elég erős legyen a rhizobiumok„támadásához”. Mindkét élőlénycsoport, a mikrobák és
a növények is az élettani tulajdonságaik alapján lehetnek egymással eredményesek. Ki mit
igényel, és ezt a talajunk (szerves anyagokkal, vízzel, egyéb támogató körülménnyel, pl. az
iszap/agyag ásványi összetételével, a talajtáplálék-háló organizmusok jelenlétével) hogyan
tudja szolgálni? Az egyéb befolyásoló tényezőket is fokozatosan jobbítani kell tehát. Ha a
tudásunkat szakszerűen használjuk, akkor az eredményességnek a baktériumtrágyák
használatánál is jelentkezni kell. A jól kialakított „rend”szer az elvárt módon segítheti a szintén
biológiai törvényszerűségek szerint működő, de azt sokszor elfelejtő emberi „élő”lényt. Igen,
jó úton járunk és csak ÖKOsan tovább!
A „Biró” féle bi®otrágya alkalmazási 10-parancsolat:

1) A növény- és mikroba-táplálásnál a talajerőt is vedd figyelembe. Bontható szerves anyagok

hiányában a baktériumtrágyákkal együtt ezeket is pótold.

2) A talaj optimális víztartalmát védd, hogy sem a gyökér, sem a mikroorganizmusok ne

száradjanak ki és ne is fulladjanak meg.

3) A talaj levegőzöttségét biztosítsd, csak az aerob folyamatok szolgálják a legtöbb

mikroorganizmusnak a növényekkel kialakított hasznos együttműködését és az ÉLETet.

4) A levegőt nem kedvelő (anaerob típusú) mikrobákat a termőtalajban ne tartósan alkalmazd.

Ezek hosszabb távon a talaj savanyodását okozzák az erjedési folyamatok miatt, ami kerülendő.

5) A baktériumtrágyák mellett a talaj egyéb élőlényeire is ügyelj, a talajba elsősorban csak a

teljes életet és a mi ÉLETünket is támogató anyagokat vigyél.

6) Ha nem egyfajta mikroba törzs általi funkcióra van szükség, akkor a többféle
mikroorganizmust és a támogató vivőanyagokat is tartalmazó komplex talajkezelést részesítsd
előnyben.

7) A talaj „felesleges” bolygatását, zavarását kerüld! A biotrágyák alkalmazását lehetőség

szerint egyéb technológiai folyamattal együtt, egy menetben végezd.

8) Vedd figyelembe a növény fiziológiai állapotát. A baktériumtrágya igény folyamatosan

változik. Kiegészítő starter vagy levél-
trágyázással javítsd a hatékonyságot.

9) Vedd figyelembe a mikroba fiziológiai igényét, erejét és túlélő-képességét is a felhasználás

során. Lehetőség szerint az adott talaj-növény környezeti rendszerhez igazodó, adaptált, odaillő
szervezeteket válaszd.

10) Ismerd meg a természeti törvények általi működőképesség hatalmas erejét és azt a saját
emberi túlélésünk érdekében (is) tudatosan alkalmazd!

Prof. Dr. Biró Borbála

az MTA doktora, egyetemi tanár
SZIE, Kertészettudományi Kar
Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
biro.borbala@kertk.szie.hu

Kapcsolódó szakmai publikáció:

Matics Heléna, Biró Borála: A termékenységet javító baktériumos talajoltás történeti

áttekintése. Journal of Central European Agriculture, 2015, 16(2), p.231-248