Sotkesettaek: ura Hee ls Ta» Cyelesks Ami « Kn Lis «Kon ‘Booed iin Ver Sa! in» as Ts We ie ‘bie Liptay Gah « Rus Ags» Sei Manag MY Mat Rowen Sper Zn «Kr Hla » King Ande «Kin yoy Sap Gale * ‘SEetane Skin Creag wo pty flee As + Cate Anis», Fr Ga © (6dr Gio » Demctr Tams « Mind Tibor «Stes Zoltan Gabor Fete ‘Uae Sacerac besos nt koe (A Seas folie tsmogand MK Nene Katt tp nen Takara Kersten Bank Nyt ~ oka Kotak Magyar Kézponta Alapivény Korésényi Andrés Escher lépcséin Vezetés, manipuldcié és demokrdcia* 77 \esokcscis seymevezee clita elmelete kezdetel dszelo- ‘nado demokradis politika pact analgjaval. Nobs [lists elmeletsen elvalnak egymistol a vezetck az allam poleiok, de «pevtodiusan iemeedd vlasststokdemolers ‘tks viseacsatolatbztostanak, egy 2 np Kontolja megmarad a2 slit flee. Az eltdemokricia persze nem homogen,hanem alyan eld {tdnyestokat maga foglalo gyansfoalom, amelyek maskeppen Gah epics e kepseltek, elie sadam viszonyst ‘A Kassikus elmeleeaormatlv cet leginkabb bistosto verziola a demokricia mandstomeelete Ita kepyiselet [saz at ellato polit tea lletve part} nem Kormanysase veg, Onl serepet ez inte>- ‘iy, bane Roevenit 4 népakarat G4 korményzsts polka azo, ‘A kotmany a kapoteqmandivumnal” mefeelo kozpliikt folyat, ‘Sin eqycere fleets Grsetaguest es nometiy kevetelmenye ‘Neprisclet a nepakoratreprezenaciont, visseatakronese lent ami 2 Kepvisele desipel fliogisinak fell meg’ Igy elsOsotban intée ‘angi tecnike, am nelkléehetetlen a nepeyaies-demokracis ex méjene, 2 nép énkormsnyzatanak » moder, nagy lets llamok ‘itonyai kbs owend intezmenyesteben 2 A ormanyzis dermok- ‘asus cs kepwiseenelloge anal sessponivtacibanragadhat6 me. ‘Erma demokzicia tain legeleredebb eliogisa pes a OF ll 3. Mion, eve a SA 209i 12 i aneuton ment ncn te sai sno Pex Ore wae 8 2 Er re el a mn 98,97, 105,226‘ vomurreea treater b Amandétumelméletet s demokratikus verseny vonstkozissban ale: fpbtan Anthony Dovns mediunszavaze elmeleeével ragadhaejuk meg? Enneksxdmos eénye van, Kottke az egyensily, az eldrejelezhetssee, tessponaivite & 4 kos egyertelma meghatarozdsa, Af hatranys, hogy lyan saakiter eloleleevsekre epit amelyek empiikus relevan aia Kets, amelyek a leplontosabb politika problemak (kontlikeus, ‘enetés, manipulci, versenjhorlstocds, vezetdi koneraselekelo stb) ‘egrgadisat nem tesa IehetGve. A medidnszavazo modellie a demok- ‘eta ey oljan dbrésoliss abl a poliukat vesetok és a2 elites nep ‘kart meptestesit:veoetés és elit szerepe problematlanl belleseke ‘Ua demokeatikuscendbe, Nem bessélhetank vem hatalmni elitr, de rmégesk autoném ele sem ‘A ilseitus demokriciaelmélet kivalisltrtén6 schumpeter bse Jaca ol sme Jelen itis egyketha megmutatnl, hogy az aggregatiy demokriciaelmélet els logikija lupin, azaz ‘jbelulrol nezve" is ‘lenrmondisokhorjtunk,amelyekalassik a ence alapjat Ebbes Sheessteuka Wiliam Buker ata kidolgozot fogalmeafogok tamasz. edn rtom ele rsaben bemutatom a heresztetilea elmeleree, ma) st elemzem, hogy Riker koncepeioja mikentJaral hozsd « politikai ‘ead split helyattermeszettnek 3 megertésches, "A mlsodikressben ~ a mediinseavand. modellieyel. scemben ~ emokeaakus verseny ey olyan alternaiv modells vazolom fl, smely eflekel a politika egyensytalansig problemajére. A valtorS “alse modelle mepvlaiaapoltka olyamattermeszett, cx hoz sal hisom foglom, «polities veers, » politikai megismesee 2 8 plik belyet hoe OeasetOgatack mepistacher, Vagal, a harmadik ‘ssben az elenimotathainig problimsiunalsepitsepevel azt elem ‘em, hogy bevezetete 8} demokeseiamodell milyen normativ Ampl lak honda d onto 5 A politikai manipuldci elmélete 6 (heresztetika) rikeri A heresztetika és a medisnszavaz6 modell William Riker munkissigasoksig a iesadalmi dontésckelmélerénck [IDE jllegetes problems, sesvanés paradoxonole, a2 eqyensdly tlésésenekfletelet Kor forgote Az 1960-7O.es evek idoszakanake ‘ogy iret ugyanis az volt, ogy » kixgndasigean mintsira a pol Ukseudomany mint egyenstlyrudomany megteremtbetd. Ez stetle ten a Kaseikus demokraciselmelettadomanyos pedigéienee* men txSlteste sire. Riker Liberalism Against Populism clmd 1982-08 Keomyedben szonban marskepeias kovetkesetesclre jue. Arrs, hogy polltkat (vagy miskeppen a kozavak pact) «gazdasiapiacal soem ‘ben nem az egyensily, hanem az egyensilytalansi fellemat. A Kola ‘ak piacin nines optimal radalnsdintés, a kizrdek gyakran ners hatifachato meg epyercimen, A vleai egyenrly hanya viszont tert nyita dintsihelyactl, a peferenelsaggegscio manipuldlssira Riker ‘gyelme ext koverden a manipulacio cs a vezetok szerepe fle ford Riker kindaloponta Downshoz hasonloan a médscetan individu ligmus és a treadala daneaek elmélete, MindKetten a2 ugynevezctt sazregativ vagy ~ Robert Dabl terminusivals lve ~ populist demokes ‘ibelmelee! modell paadigma)ibolindulnak KL ig azanban a downs ‘edhinssavans elmcler blll mara a ker: herszedha eeisa cz Irisom egy teise- salen paraigma kereti. Riker elmelete ‘it klinduldponjsban is ssimos ponton eters mediinesavasd model. nek apoltkus 6 ledge elfltevesettaamelyek koctl elo ban hirmatemelek i Elsi is, Riker seimaaa polikaiolyamatot az egyensly helyett a koskis ebseg, az egyenslytalansiy ella A tarsadalmi dante ‘ok elmeletenek eredmenvetteeptve Riker soevnt az egyénl preferen ‘lakbol kinda ~azok aarepiioareven~a Kozérdektobbnyire nem Haeirozhaté meg egyereelmden, miként + eikikassig probleme ext plasstikusan muta ntézmény! vagy ms kolatoknelkal az eayent 6 Bw mele tn DE lg em eS‘ snseern ts ites. b preforencik birmllyen médezoreltreéns térsadalmi szined,0ss220! ‘assis nem felélenl eedmenyer egyensulyeilletve stabi wbbse fr A taclonalis event donesenalapulekellekuv dontesck irracioné: Hai lehetek ‘Masodszar, mig Downs medldnszavazb modellének feltétele a pol: ‘hse eayimensiae Koonin, lk Ke vagy ethan politika mezsben vizgila a2 cayént preferencik aggregiciojinal Droblemait Ehben 2 terben mir rtka 2x egyensily. A kosjorsagoke [al lapesolatos spantan vagy termésoetes preferenclarendezesekben ‘semmi vem bissosits, hogy az egydmenaidseig,illeeve az egyestics ols Fetetleteljsaenek. A korkbds tobe és a tobbesuesa referencia rendecis nem korlioz6dik rita vagy ,extrem” politika ssituiciok hoz. leghetkoznapbb politika dilemindk, igy az clostast kerdések ‘vagy mdskdppen + disetbulv polka kérdése ie tpikusan korkisos iets rnc: tc ironman akan eed of # edkbal mutatik be, vagy alyan gyakorla peidaval, mint a= ssisjvlotok Koos cikkisnig’ Each egyarane a RO-popioll atthe bozhasonloun mokadnc, iy skségkeppen ciklikusaighoz vezetnek ‘Tigabb ossefggésben minder act lent, hogy a politika termesze- te llaota a2 egyensiytalanaig> Adam Smith pactsagra vonatkoz® ‘lihatatlan kes” ttcle a pliikaban nem ervényes: eppen elentétes ‘Thelyzen A polska vilg Kaotkus. A racionlls és autondm egye ‘ekbdl lis tdsadslomben incsen cleve harménia, sear stermcsestes fanaa’, se mikéne a savas’ parsdoxonok felt dizharmonis, ones jo ere ’Afenickellenrevalobanigaz, hogy a szavszisiparadoxonok 6 az cayenatly hibnys a gyakorlath ctben nem vagy ext ritkan Jelennsk ‘ig ayitn 6 vezetnck megoldhatelan helyzetekhes, uyanis lal ‘unrmrgtirten ae altemativak binds helyeetekrevalo mesterseges engozin Ex azonban nem jlentl az, hogy ai paadowonok nem letezne, ninesen Kovetkezmenyak, még ha 420k fem imilvanvaloa, eeettcke Az alternative korlstozdsanak cayik ‘jako azintezmenyek ~ pds vlassasirendazer seu: ce i Rr 9 aR, 7-51 Shep Boch 1997 Se. ct nat 8 ‘Manca lt eh, ory lett leben res ‘art ome i don inh ne mares erect ‘ireoek caste ppnl nan bls cet gs vee d ssn ten A lo ezerep, ami Rikernél is komoly szerepetkap. A harmadik fontos less asker elméleben Downshoz kepest 22, hogy az intezmenyek imelletefoneos,onallo azerep ut egy musik steukturlo tenyescack, ‘evezetsen a politikusoknak, A korkorossege es az egyensytalanst fot gyakran a doatest alternativakaale »poltikal vezetak reseed] Or tend manipulicoja test elkerlhesve.‘A politika altematval szer lezercr manipulilva a vélastist gyGzclemnre wrekv6, lee azt eles ‘veetsk a TDE szempontlabl ~mestersdges es deiglenes egyensilye eremeenele ‘Latha, hogy a TDE paradigmsjdban az allampolgt prefren- cli illetwe 4 prefereacisaggregiio manipalalisira éppen 2 valodi fyensily days nyt tect. Ha-a politika) eérben valodi egyenstly Iieane, nem lenne s20ksey politika vezetGkre. A epviselor ey mds vlastot sztstgekert ind jeloltek seerepe ara koratezcdna, ait Downs mediinssavasé modele megenged. Nevezstesen ar, Hoy @ ‘rlastott kézhivstslokba a mindenkon Kézvelemenye mechanskusan Ivete, politika koncepeionelkli ssn hivaalonentleeechnokra {i keraihemenek. A politika vezces maveszot, 2 rker heresztetika ‘Simraeaze szemben éppen 22 aye tert hogy a polities tadomanya ‘int vegyensalyeudomany nem leet Mic is jlent William Raker Us, a hereztetka fogalmat Riker ‘ob munksisban foglatkocik a herescctka,« manipuldeo jelenseae- ‘eles Herestetikinak (reset) nevest a dntést ds valatedsi hely- {eteknek a politika ezreplo, ete vezetsk seszera toreeng sae ‘manipulactot, strakturslist a politi flyamatban 8 Ahereszeetiea ret deter olyan modon tren flilitasnak mvencete 2 poll- Gia serepokssdmaravendelkezsre lls valasztstaleernativak mes logalmacitaceven hogy még ak nem kivinilszak is kenyszerieve Iegyenck a ssitudcid mzerkezete lel s manipuldtor (heresthetilan) ‘anak tamogatsara™« Azaz a hereseteuikaa politika manipulacio mvesete, E manipuliids technikak kis vontsa, hogy az alam polgit preferoneishat adotnak véve - mindegyikslkalmas lehet redmeny megvaltotatira A heresvetika reven a poisiusokolyan, ‘oon probalik strukeueil a vilagot(dontestaltermativakat| HOEY yeshestenek, 12 05 on 956 Ug 9a me Us 8 3‘ vameeromcats ibcatier & d permet ° ‘A eresztethit Riker kendethen dlesen elvilasctotta a setorikit. Mig retrka politkailagkivinatoseredmenytelsdsorban slam: polezok olla peferenciinaka megaleastatssa megayzcs, belo. Iyasolis) reve a heresceetika a valastast helyzetek srukcurilss, ‘anipulsica rven Kivdnja eral andikl, ogy 4 prefeenciakat me. ‘iltortatns Azs> az dllampolgiok politika! prferencisi ~ Downs rmedianesavsé elméleedhes hasonloan ~ exogen adotsagoe hordoznak. A heresetetika tipusa Riker itaiban a manipulcis ot tpusit kilbnbozteti meg: (1) vi sltes ‘ata bevezetese, (2) a nepurend formals, (3) a szavacit el poli [a sraépal saavazisesSze és veg (6) a megicles dimen. Hojinak megvaltortatisa, NezzOk roviden, mit ellemst ezeket_ j.alterauva bevezetéserol egy mar ado, = napirenden szereplO Teszeldnk A cilia mindig « donten calyck megvaltorestasa fy ma letez tbbsée megosztss,letve ciklikussig Letrehordsa Igy Imegtorpedchato egy Redvezslen dantes, és mepSrizhet a sats Quo ‘Aztyalternativa beveztése azonban a politika folyamat mindennapos isensége. A politika leghetkoznapibbterleten, az clonztie kerdesck: es mindig feanll a lehesGségeay adotetobbaey vj alternative beve- ‘utatvel tetend megosctisir Ennek klassik peldija Afsicans Dexter konzul(ngylkosséginak if Plinsusleveleibolismert exec “Aeresstelea masodlk puss s apirendformalis, 2.) gy bewiele 1 napirendre. Ninesen semmilyen ebjekel alaja, hogy milyen agyek ‘erlieinek egy vilasctisi kampiny kézéppontjiba, aza2 nines obj {iv alaps annak sem, hogy mulyen dimensioban (milyen Ggyckben| foxalmazesk meg posiciukat a Koni selbltek, a partok, es ennek eethestben peferencaikat vlasaeke Nines objktiyalspja anak sem, ory politika melyk Ogy fotosabb, s melyik Kevésbe. EDS ‘dedgan a polikal naplrend é¢ magulnak a donteat helyzetekneke 2 ‘alastase is politika stategiai kozdelem eredménye (hiscen. 22 1s Polikas kérds, hogy mi valk potest, wgyanis a tivilisszerepi6ke hao dgyek politika napirendse veteltben és eters azerezeta dontest Iracek etjotebenerdekeltck. A napirendformalés anak manipt Arsalan Papominyne onto thi «pla referent me ‘eta a peli ide ewebnsina, sien aalines mangle ce ‘ick sno hatred ny ee een ot dele ‘Seminal sem ea trend mee iter a 3 he Bi, 5556 Fagan 1994 918 SheplBomchk 1997. cis, hogy milyen Ggyek kerljencl dantéshozatal vagy slealéban 1 politika dskurzusnapireniere" Minden jlo, ieee pare olyan Seimarseloayos ogyet probal napizende vinl,amelyben azamihat 4 tobbacetamogatsir, sleeve amivel megosthatasvalisinak tabors. Egy ogy naptendre kere egy adote helyaetben eobbdimenaidssd ‘chet! pla eet, ésjlentésen megvaltoztathatiaapolthkal vagy! Taibo Ene sl asraecatterehadeemackUoprofing st ame: a vey honaeellemereleoepe ’A eresctika harmadi regs lnmert formals a szvazsat lies ‘manipllsa A'TDE todaimabel de vals rendsecket ome Rvoultdpolidkatndomsiny odslomtl is ime, hogy a vila Preferencidinak egy adott megoscliss mellett « manditumclosctis egeeimenye jlentdseneleet, ba lnbaeo vilszia ocaacat egresilo| clit albalmazank ‘Acteip exohben fcarlestl ony # szavazde6scinén nis nig preference. A negyedie pus a sate seavacde, aol a ‘caveat gyaran jobban hassel, min az sunt savazisnl. Aza ‘ens gy 4 preereniuhow kzelbbi ermenyterherek cl "Az OWE pus a meptles dimenstjnale megvscorstss, mi a fie! heresteikslepegalmatabb eekOze. 1 nem) Oy nap fendre veel, €8 nem ie} dons altemativa bevezeteser6l van {. Hlanem oy mepilest seempont. i} perpekva beventees cy {nit purenden step gyn, amt mds 8) megvpcabe helyet £2 tayes a vele kapetolatos opis,» yen meson a Sones ref ‘Tenldk jrrendestot eet 61 AK dig mogata valanir, most {hy meget exemponok sapén ellen viet Eats modazert Biter Warren Magnuson saenatr a2 egete-zilitie ellen folytatrt harcinak pean muta be. Ebben az amerialseOveseg kormany Okingeabl ~ Washington dlamon kerestol ~ Color dllamba tor {én Weggtsaltshos Keres soxndtosjovhagydsdt amelyte xy Kocibban kote apin-smeikai nemactkoel egyezmeény.Reretében erate ols sor Nobas sents Ovdhaydst indent btora vet, 1 Washingonliambe Manson sxnatr ey modo jvanatal ek hogy meakadalyoza a szitas A cackely tmogatst elves provin Cilla Koryezetvedeln es kockiaat soempontk helett~ am venarea Seer b 4 rier u Agyekben a szokisos felvetés~ megleps médon alkotményossigh stra Ielyeste ar ervelesee. A tervezetszalitss nem pusstin a Peneagonnak 2 ely lakossiggal scembenealkapésa, hanem az clnoknck a spanok- Jal eorént mepegyezessorin a szendtus (elozetes egyetertesi Fogait semumibe vev6 mapatarea mist litandd le. A modosies javaslatot ‘gy meglepetsre~a szenatuselfogadta. "Apelds mervilipitas hereszctka e Upussnak lenyeget: a alkoumd- ayosiilszempont bevezctese nem egyszeraen t) dontesi opeiot lent, hinem meqvaltoctapa az epész Ogy megitélésének dimenzi6it. Egy lokdls kbmyezetedelm Seybsl aagypolitikas, slkotmanyossagi ker dis lik: Mar nem aszalités rmyeoeu kockazata a kerdéa,hanem a2, hogy az ela ealep-e hatskoret, esorbitvaezzel a szenatus alkotms yon jogat és a atalommegosetasalkotmanyosalapelvee A heresztetikatermészete Alibi a ikeri hereszttika nthdny saltossgatclemzem, és megprdb- fokrioutatlazoken a pontokr,abol a» elméletimpliksciok aaassak a undul elofetevesekes, s tdimutatnakea TDE keretein, ‘A heresztethaielmelettzise, hy ha egy adotthelyzetben exogen adovtsignak tekinthk 4 seavazok preferencialoszlit, a. polltkal ‘ezetdkkepesekleheenck a dontési helyzetetolyan modon manipulalni ipl «Svan cin lee ante a dnt aerate ‘anipuldeljval aml az egyentprelerenciakGsszegaése soran mds, az ‘trekvéseknck mesfelelo vegeredmenyt ad. Az agurepalasvegeredme> ‘yeraaussnepakaat, eet nem fggetlen a polities manipulsciok tal Ebb « poikat vezetsre nezve fonts kovetkeztetest vonhatunk Te-Nrevenetren ant, hogy Riker eredmeényel alstamaszrak Schumpeter ‘ies manipoliciostzisének ygyengebb' ertelmecéset. Ezek szerint, ha ‘em i kozvelenl az exyéni ‘lamp prelrencikat, de a .0ssze- ‘lvsetauk” mad és ezen Keresetl annak eredmnenyet,»tirsadals ‘dneést ier manipula,» 2 .nepakaraeoe” ilyen modon eloalitant ‘Riker elmeletcol azonban énnel t8bb is Kovetkesil Allissom 42, dhogy a heremstcika konveve »prelerencikat, letve a preferenciaren: dexteis manipula Egyrect avert, mert a politika napirend esa din {Gat aeratoak gzekezetenck a manipuldcljahatasel van preferen- ‘ak fontossigra és intenzitasra salience, ¢ ebboladodoan kozvetve a SE a tn etn Re ene lt ‘Sota na or 196 Nag 9 ook artalma, politika elentése a megviltocile® Mésréaxt az mer ayo) reels dimenzi bevezetése,ileve a dimensiofontssiganak ‘nipuléeija Rozvetendl is megviltozaja (primer) preferencisk Sktuslis politika felentesee.t Ha ex igy van, skkor a primer llampol ‘in prefereneik cxogen mivolta politika elemben mar nem lelent flyan megvaltozathatatlan adorsigot eszavazatmaximalizal6 polit iedsok szimats, amit a sikerérlekebenfelteienal koverniak kellene, ‘Azer a medién poo, int eni exagen (obektv)adotadg volna « polieka seamar, ervenyet vest, Mikent Warren Magnus seenator Frddostsjavasiainak peldjin ichateuky» megs dmenziginak ‘megyaltoztatésa mas megvilapsba helyczhet egy tgyet.=s ezital az Sgyelkapesolatonopeikt «yen mason a preleenciak vjarendeze sevtahet 'A heressttik tehitwégs6 soron egyarne jelent a szavazis alter. ative az allampolgal preferencisk manipulicioit» A rikeri Therese gy, noha 22 RDE fsa TDE pavadigmaan bell fogam,végs0 ‘Sotonalsfns a TDE soon elfleevescr, hogy az egyens preferenciac ex ‘ante adotak lennének. Usyanisbirmilyen tarsal preferenciaren deve is tkintank sdoetna, a plik yezotGk valzdisuk Sorin @ ‘anipuldciofentebb dgyaleekoeivel ook stalakeist, Wjarendeze- rhetik el Ha azonben a: llamplesn prferencidka (de legalabbis ‘cok pole elentesr) maga a poliikaflyamatalakija,azok polit [eal etelemben nem tekinthesSek tShbeexogin vnyedknck ’A enti ervelésel szemben felhozheto, hogy 4 ike herestetika feloclt techni puszein 2 dintes konextusi gyekezneke sin, 6 hem a resztvevok expen preferenciit valtostaitk meg Csakhony tlienvetes mogateolyanflttcleats hnidik, amit nem fogadhatunk L'Ezeneldleleves sprint a= sllampolgin preerencisk polka ete lemben Kontextusmentese, vagy apefenclakhos hasonlean 220k Kom tense in egy objet, x ante lta, exogén sdotasg Es, politka rare 1 pring” 6 toning” exktacc llama, ametock ttt ime vn pl br Shay 0, & anal ney hit 5 cy ii mat Ha oe 3 2 2 ay Mache, Rker Ig ith, i seve ‘avn pect spltonne ebcea kcrnt ay cime SST eee tamara npn akredo, wpedngh merken) CAS 5nd refukclonlsta, Kinga oP ace techni atekintéslr ge Eman ee, a on en gel ervey fuel hag pcre es ane panied se selec en elon nnd heel vn lke, sili ck eel men hey atrclcese Cane Fw a ba eee fonronn lone eg een ca acon via 2 ado po ee et esac lr Usk lev e ak ok ope pat meee fone cae er pt lk et et eee Be a wy exon lege A kote cae aed ss dank pecan, emesis bere cups banat om jacana erent res se A ya el epost hd i wel yaa ol silt kernel, mike Se hss hoy i ae a en retreareeseck eee rant yr eeace zokbans mndenkon Koc Fae ee le atoez thie Soa lefties 6 pola wesc, epi Amy Nd ert sey oy necopon eal aoe est aka sont eaten” kaa meq ee ama? amet cs plc vesre, 4 Horny ae atte eats Rij, hop 2 plat rrceny Se Sing cee esta ea ole Woon me te mie ¢Eept. ey lon entree eae sterol, megumecelerten bly et cree sella haldnoon vai Kacy Ei eS i ua ack, Kors ls vate Suton - Sean pia lla formany. es Cane rates Petr mesh storys in lve tment mater avon a hoy a eae Bicshemeey pense mvc: Rasen sonnet rere Se tet isl & progamatkos (policy tok rect plea wesc a pla hese srcnesse, eee telnet meal plas Masa 9129-17 arta 97% 9 Km I, 17 Ones 201, 09-410, Ferenc ‘mukra Kedvezsbh eredményt, nagyobb tdmogatist Kihoznt az adott Sllampolgtipreferencisclonslichsb lor a herszteika mellete elke falhetelena! nek a retorika esekéaével i A politika helyzet (4) ‘nclmentee nemesal gy Uj nésdpont merase fgg, -hanem retorts sker is hivan a Koobmbos emberelinek az ojdonsig ello ‘Sad tortend megayoeseben" 9 A peferencisk polieseastaealma hak, elentesenek 1 megviltoctatésra ninyulé trekvesck Keaben a hetesethal es rroikateakSaaker = pela peiming”, —Jramng lncerperielo ~ nem egyszerden epyottesen allalmazzik, de ezel a2 fscktaok Kbogoshatatlanul cazelonodnak- A megiéles dimenaide ‘ak mogvaltetaiea« heresotetik 6 otra egytes lkalmazdea¥al Iehetskeres:0 “Aberessetiks, mia politika vere kreatv szerepét eens, a pol tika permanene jelensegeve valk: Ez utobb réscben a demokraukus policat ersenges, evezctesen a vesztesck strukturals helyzetenck TNoveckeomenye. Egy potas aki vesst az egy patformmal vagy ‘evkesletel, ego egy maskat ha verse adsl probalko. ‘egy harmait al, amyl vil nyex A politika dnamiajs min. {igs vessterck eaten van. Aki ayer, az halames salnia baberjan", ‘es kevesse motvilt, hogy megvaltntiss a dlgokst. Dea vesztesck, ta Riker, ysemmit sem nyerek és nem i ayerhetnek, haesak nem folyauak sprolkozsaikat, hogy exy tj politika situcige hozzanak etre Av lapvet hetesatetiel sks a nyertes thbstg megosztisa gy ujalternativa sepiteegevel: ha ez sikeresezzel yt) todboeget leet ‘lemtent A politika flyamae dinemlksa gy nds vesstesck kre stuvtsanalfOggvenyekent alka 3 Us oe, ss, 2 Up Mah a“ vamsrrrmeat reser b A valtoz6 kalkulus modellje és a politikai helyzet A véltoss kalkeslus modelie Aegis dimenzisjinak megviltoztatisit, zu alternative bevezett ‘eer napirendformalst elemezve ontos exedmnényre urottunk Art, hogy ha az allampolget preferencikt,illewe preferenciarendezést [Riker Kndulopontiinak megfelelden exopén adottsagnak eckint/ak i, ‘sckpoitkselntése a poliukai helyzet fogevenyeben valtozk. Riker ‘emzve implicit moon ara az eredmenyre jut, hogy a= a dimenzi, ‘mien sz llampoavok reckliksvilasetasokon egyrmaseal verseng pulitkusokat,pirtokst, em exogén adottssg, hanem az gymdssal ‘lino pote azreplok manipulicios torekveseinek eredmenye: [Kent ala vltosle A pte kos verseny és a seavanohviselledes Inagyardatia Kalakitor mediénacavaad modell igy nemesale exyd tment liege mist alkalmatlan a politika olyamat megrapadsira, hanem azere is, met az llampolgripreferenciak és a poliakat Kontex tas exogen mivolinak feltvestre epi. Ezert a demokratius verseny clemzéstre egy mésik, a fenti Kovetkezteesckkel Gssshangban levd ‘model javaslak, amelyet Sussn Stokes fogalmdra épitve nevez2tnk ‘altozé falas modelinek [isd az I, tblaeator| A medisns2avaz0 ‘tats modellehes peste alkalmasab poliuikafolyamat dina ‘nllunakea megragadasra "A demaksatikus verseny medisnezavazéelméletévelazemben a vil oat aleulas modal felételesi [I] kee- vagy eobbimensi6s Polit ener lect es [2 a2 egyensly hianyt" Mindz nem telesen tt Dahl ‘3 Downs poitkaelmelesbolvadjuk,* hogy egy pluralisea earsadalom ban sol robbdimensioe politika tr on leery semmilyen eobbseRt Soalicgnak ninesenszlsd vagy yobjektlv” slap, azaz ninesen fel ‘écenlegyenslyhelyzet.Ennck ket fontos kOvetkezmenye ¥an- AZ ‘ylk hogy a mindenkor eSbbstg tobbnyire kisebbsegee kalilo}, & ey yen ted elileg robbie koaicovallerehochato vagy levale 5: En eh myn is mem eh ae act astra, bey ial il sek mr mens age ence ‘evens ne che sapere sr kes 1,10 {Sia Downe 87 4 airs 8 hats. A adil, hogy még egy homogin tobbstg is legySahers fzenve delves) Kacbbsege.hooictcval Az egyensyealanegbel Kavetked Jelensget Douglas Rae talilo mecaforsa viata meg, aki a plusalista folyamathan versengs poliikusokeljzctet az Escher lepes6. [edhe teed gyalogsokcher asonlitota. Escher kepen bar minden [epesd fllelé vezt,emberink megis da €s tia vissajut a fldszine 1e2" A lépesoock ugyanis nncstetee hiszenninesen efyensl pont ‘arunk mindenlepessorduloban elgpeay mask [optba) dimen ba, pespektvab,sbolyongtovab,lefellele ‘De esfank most ara ami vltozokalkulus modeliben iA ket lfeltevesnek,valamint herestetikael6e6resen elemaert tists. ‘gsinak fontos Kévetkeaménye van a politika flyamnat ermészetre, ‘alamint vezetk és dlampolgirok vieonyéra néove,arelyet a plurs Iss sa TDE Kaveri nem vette seimbs, + amelyek konzekvencit Riker sem voots le teljeen, Ezek, valamint empikus megionolasok Kvetkeztéhen a viltezo kalkulus model a Kovetkezé fontos vons sok jellemsile 1. tdbldcat, A mediincavaes Osa vious kalkulus modell [lating pees en apse edn (sen eae ketene [enemy mh! ee ti rn — lectern (eam oem eee cares Sas a es TPlos, a szavezs preferenci a politika folyamat endogen tényezoit ‘tkoraka” Az dllampolgaa preferenldk politika’ jelentese ugyanie 22 ‘gyenstlyhidnyos es eobbdimenzidspolitikaitérben apolitikal vezetok rmanipolicioe evtkenyege seven slakithat,formalhaes. Azza}, hogy 2 vezetdk 2 preferenciarendeces,illewe a preferencidk intencitasdt isaiene) is Yormsini kepesek, es eben axtorka easkGzeit Ig sikerrel kalmazeii~ politika folyamat bel logis kvetleezGen ~ al Seth es ervenyelentk a [politkalertelemben vett exogen allampol fil preferenclak elevést. Misodszor, a vsltzo alkulus modellinck fontos_ sajossaga, hogy figelembe vese tb olyan empirikus realist, amelyektsl medisnszavans modell eltckintet. Az eyik a poliuikusok es allampol {tok ed nformscis assimmetein Mars heresstetiea olyan cleme, Imint a megiéles damensiojinak megvaltozatasa és a framing egyariat Informs azimmeutat tUhsoztek A valeozs halkulus modelle ext ‘Splice tas, fe ssimba vers imphikseie. Az informseios aezim imetriaolyan faker, ami politika vezetes mocgasterée nagy merc ‘ben hévi-A masike eze is osszefOgastenves6, hogy a2 sllampolgarok ‘emesak egyazerdchinformélatlanok, hanem sok poliikailag relevins ‘erdtsben nines hatarozottpreferencidjuk, vagy egyencsen indilferen- sek Azsz empinkus magyaticatunk is van ara, hogy a2 allampolgaet ‘referencias politkatflyamat endogen cenyezdinck een Harmedsoor, vel a politika tr tbbdimeni,¢sninesen epyensi Iyi poled loltk kee versenynek nincsolyan centaipetahs hati, aml rvalizal eloleek, prtok program egy medianezavaz6 postcié- iuhos Kavelltené. A versny K6kérdese a vsltorskallealas modelleben ppen a lesz, hogy mi kerma poickal napirendce,iletve, hogy # ‘SEreestokér folytot kampany elven (reckelesi vagy ssebe-\limen ‘dba folyon. A walasztii verenyigy ~egyebek mellet~olyan kam. ‘ényretorkaalkalmazdsirl sl, amely gy hengstlyox és allie be ey ey deve, hogy a elolinek a valactok skal ratkelt [erbelil posted ten Kozelebb lepyen az Ovékthes, mint az ellenfele Maskeppen, 3 ampsnyepyik 16 kerdese a politika psschologubol é az empiakus odalombolismer framing, azaz hogy a lock mikent adjak a nekik tloayésehb értcimenesl keretbe, dimenaioban Littatnt a szavazdkal sais policy posieijukat, d ssn ssn 2 Negyedszer, politikaorientalinak tink o polikusokat. A jelol- teket nem past a hvatal megezeratse, de 3 poitkas program is fxdek. Koribban lthattuk, hogy a politika vereny termeszete mee skkor ekskenyszet, hogy a polltikusok aeivab screpe atszanale a poltkal folyamatban, ha plitikusok ~ « medidnszavaco model lé- feltevessivel mepegyeasen ~ usztan hivatalorienedltak A viltazs Kel ‘ulus modellben ezonban ect az empinikasen ines = teoretkusan tarthattin elafeleves lava a pollukusoknak a llampolgirokendl ‘ecb, intenatveb politika! (poey)peferencakertulajonitonk. ‘Osadézos, a mediinrenvans modellelszemiben dnl érelmet Isp & politika vezeesfogalma. pollu folyamatban a poltusok. sky, eavazdk reakey szereplok. A politikusok nem a tobbseg(e median Dosis} Kovet,hanem spoil folyamato into vezetSk Politika’ helyzet,interpreticis és megismerés ‘A sim vest vonisok még jobban aldhiz28k, hogy a viltoas Kall Th modellicben Escher lepesohseabal ninesen kis” A poliikat veze- 16k Koo verseay 16 késdése # mepteles dimensiohnak meghatico ‘isn lllecve mepraonttésa vagy maskeppen’ 4 politika elvaet, @ ieontextus ertelmeztse lesz Lithttuk, hogy 4 kontextus még exosen “llampolgir prelcrencidkatfltetlesve i hata preferenciakra és a pre ferenclarendevesre, mig endogén preferencak eldleltevése estén ez hati ddmal madon felexoudhe. A vsltors kalkulus modellcben exert, Keulesscerepet hapa politika helyzetertelmeztse. ‘Mit ell cents ,politkat helyzee”fogalmant A politkai ely. et termzetenck a megvligtsahos Idézzak fel Michael Oakeshott Fcliogisis Oakesot seria a politika tevekenyse lenyene »politkal helyectelae adore vlassolban heresend5. A politika helyectszeinte ftom fontoslemz6vel, lletvealkotesiommel rendelkezik. Eloszor ‘ koneingens helyzet, aziz ya dolgok olyan dllapotakent hatozhatd meg, amelyrol felismertak,” hogy nem természes sxikscpeceisey bol Takats hanem ez emberi valaseisokbel vagy caclkedetekbol, = Smelyre nem cea egyfele médon lee reagiln?™ > A politika helyzet ‘lsd oarzetevle& vile (Sonte| azaz olyan helyzetisl van #25, imelyre kormanyastnak vagy mas poitikal szereploknelereaganiuk ell'sear amen dontenik Kell A barmadikjellemzs a rellexie, mely ‘theiyzetie adando mneglell6 vale kivilaszedsira anya, Adanteaheea sess ter & smdslegelare van eed, mivel sukségazerd vila a politikal helyze- tckben nem ite. “A politika folyrnatazonban nem ichaé le a helyzet-reflexidlasz Injsmasival. A politcal belyzetugyanis nem tekinehets objktly poli- tika scimara ex ante adot llapotnak,iletveolyan kilsé enyezonek, tmely teal folyamacok eredmenjdt eli, arise aztan a polit- {eal eerplokreaglnak. A politika helyzetekeldszor isa jovore néave Kelonboss, akron Saseegyestethtetln etlkitazésekkel Gx clkepoe. lesokkel rendelbead politika seerepiOktevekenysegenck sponta, nem ‘sindskol kovetkezményeként joanek lee ‘Denem objet apolitka helyzctcgy mask értclemben sem, neve zetesenabban, hogy a2 egy ~hir nem seandékol, meris objkesv — min- ‘enki saimécs sconos adausdghéne clgallo eredmeny,s2itudcio lenne, ‘spolithathelyse elle, azaz seubjektiv merlegeles termeke, mégpe- ‘Rg olyan modon, hogy sellenio megel6ct a helyzetee Nem epyszerten fy Kvalol ads, azaz scl szimareobjeltiv letexd —helyzetre ‘doc was, mivel mar maga a helyzet mepieélese, vagyis annak mi felese, hogy vance helyzet,lletve mi is a helyzet valojaban, a pol tika sverels méreplésenek eredménye. A szerepiok helyzeterteke- les ear ler chet, scx nem kis rescben éppen normativ’ celjaikkal, politika trekvésekel,skaracukkal fgg ossze. A politika helyzet mepismertse, megetése ex meitélese egyctjelent a helyzetben Lev6 IchetSeeek feesasival, am vszone (normativ) cljaink eo akaratunk ‘smd Kees trtenskeVanyis a politika helyact megitlese nem ‘getlen akaratunkt, 6 at, hogy mie szevunenieclern 0 "Adload kalkolos modellcher veweaterve mindes aztjelenl, hay «a napirnd meghatirozisatol, a alteracivak Kivdlasceasarol es 2 mex {les dimensifynak definisisirolfolyo politikat Kazdelmek bedsys doakarivlizilo vezet seal Kialaktote eters politika helyzeter- teheléschbe. A mien a politika helyzet” kerdésre adott vilaszban Sesesdrosodnck a polit szereplok ‘normativ és praktikus celia hivatal- Ex program oriented, satega és taktike, seavazatszerzés ( korminysis. Kibopochatatlanul sszefonddik e&l és eszkOz: ami az tyik vonathozsban el a masikban exe “Apoltkai vezetés mint esclekve a mint megismerd tevekenysegiy ban s kepviselei flog) hivelszeine a valactoknak jo ok van a rato, hogy mandarumcrescsten megbantesekee a kormanyt {gy kepwscien Kormany upyani nem flclenl akkor are helye fen, ha mereven ragassboule a vilastokon kapor’ mandatemahos, ‘tem akira avast rdke! serine koraanyon® Mivel «ket Fentenom Kordncem acononeldtordulise, Hoy « mandicumaer6 poll {Ska eppen s Kosrdekersolgle, A Kepeaccu ormanysie para tnéjaban a valasroknak nem magdt a Kormnypoliakst (policy) kel Feyelemmel seni hancmn anak redmenyc kell enclegelnisk ‘fog smikorseavasatukal dott mondanakslekoezino Kormany ‘elesimenye fle. ‘A vile ~ sz elssdmoltathatsigot is alas — bizonytalanes sginak a megerésdhez vegeezak el a kovethexd gondolaicerlect. Fesonltuk one llampolgaro ts olltkusokleheoacgit x vss ‘Sesces ket mnodsinen elpan don, hogy medhinssavacs model fent inte hirmasfeletelrendeceretcpvenkent fcoldv,fokoeatosanlepanik fa viltosskalkalos modell feltetclendicerebe. Keak harm Glial: Merce Kormanysat ebnyatan, mandatumeeresescren Sor, ha fcmntarsoks medlinnezvane model eles ket ete asa {ahs polka helysetnek es 4 verseny dimencigiinak s viltoratianat it sb a llampolget policy preferenclak sabia, deefopadjuk, Fray ll az llamo bizonytalanok se egyespoleyk hutderaccha shenaon (ral nkoptcaci) kien kepsk meg, ogy bb vogy rosseabbiinybs viltozorve az ore helyzeel yen Fehiak mllte valet leva» kocménye, has Romana Ininyedltisshelyae tomlisahor (ecco, instaileas ath veto de {Sinogatn ogi» Kormsnyeat srnyvaliet, ha az leit ale sep ‘Seratlen Korindnypolitka regal kedvezOexcdmncnyt ‘hoc, Ar alan ‘olerok cechnikalkompeteniahuk ellenere is Kepsekspaleusok ‘hshmolecidra am eels Kormnysistamotivshe s hacimon love tee Makodica frcdich-oreny, 2 kepvseet Kormanyeds a kocer Acker szolgla, Ha azonban a misdik (0) tenyendexcten te ater 4 ‘ltd talhufus movll fleet, ns a2 llampoleuo pete “Sinak ovaltoschonyaigit 8 fiyelembe vesauks heemunvon tov ‘ois dogs mar nchezeblse anak anscpdistban, hoy vot mrlyen maplantvilaszoi let (merce, etckelet Keteriua) kalogee Shes keene ipattant a kormanypoltkat-a Fierich-torveny hate Kony érvenyestienek wgyanis az cay eleltece; hogy az lam Pole elkcoesmetate azamithatolegyen a horsangeae searsb ¥a azonban az kiseémithatatanng vik, 4 kormsny Giravilasztésnal, fikere mr nemesakszon malik, hogy milyen eejesimenyt Képes pro ukilny, hanem azon i hogy vajon »ciklus végén mi lesz a megitees indredc Ez arta Gators Gravilaotdeatorekv Kormanypoltia. Skat, hogy ne esk akormanyzaiseakpolitika (policy) tlyesitmenyére lroneeneana, ane ara hogy «elallissak” ptitikajuk madani rmegielesnek azon merce, am politiksiuie pozitiv mepiteleset és ‘ravdlasetsukatalegagyobb eseliyelbiztostin. Ha exek ucin aes (a tenyexsexetn is tern a viltou6 kalkulus model elateltevésee, gmek mir semmilyen Kora mines, hiszen semi sem bistosi, ‘politika helyzy, lle a verseny dimencisja ne valtozhatns a= hk water» gy hrs Rsmanypolecesoknok sk ‘lyan megitléstdimensge Knakitani a valasstist kampény 16s ‘dis amelyben a letra ciklus kormanypolitikis kedvez0 megstles Ad eal akkor a kormény — tényleges azakpolitia tejesieményétl endl ie skees Iced a valasetasokon. Mindez aztjelents ory 4 valtoud kalllus modell madkadese alaissa a Friedrich-trvény Ervé- ayenat, 2242 a kormény teljatmenyenck a2 ut6lagos elscémoleat Nrcntat 2 LHuneszTETIKA 5 )ATEKELMELET Osszegzés és konkhiziok fetsomnal » demokraticus verseny eliita secméssetének, néhény ‘ends Kvn Bett, kre ea kalonosen William Riker er imenyelre folie sbbilindliam ki, hogy 4 politika, szemben plac ‘asdgel« Klzeazesiganepyensaly elimelete lal adoct Keppel gyenstytlansig vilsa Eiger bermutateam, hogy a tbbdemensite pola er a Beresteia maken facil S26 Teglsmerseb polite Extadomsay!cevenstlymodey wgtanseavacoelmelorenek Keretelt Eat kavetsen a valoed Kalkulue modelewel sy alterna clemts server kinitam 4 plitkashelyzcek, a demokratikus verseny, polite toe s22a20kvszonyinak clmsesere, VeElrOviden biteen a rat model fm neay noo, lees eb Srulmenyels koverhenokvolag TRA ag cornea oko TOE sal fete mechani Sua mu wen neces Soper sa ft d 1) A sikert herestetika ~ 4 konvencionslis rzelmeséstsleléxéen = rnemesak a szavazisihelyzccket strukturalie, de a megiteles dimen: ‘Zojinak a manipulalasival a aeavazdk polittal preferenciie is Kepes ormalnk A herensttka alddssa a scavaz preferencidk exogen mivol tinal elelovente, '2) A politika flyamatbankaless2erepe van a politika helyzet mani poldciotinak. A konkret politika helyoct nem objekuv termeszetd, Fanem egy slyan éreimesés, amelyee a poisfesol alakitanak Ii = insinak az allampolstok seimaay a primer allampolgr referencia {az ilyen txtclemben vet politika helyzethen nyernck potitika ler {dat Az Sllampolgisprelerencak s politi lolyamat endogén tenye Diy amelyek sfolyamatosan (tformalt és [tbrtelezett politika kom fextushan dlandé vatozisban vannak, "3) A politika folyemae é = politika verseny dinamikus viligit « medidnseavaz6 status modellenem képes megragadni, A eikkerben bHvatolt alternativa a valtow kalkulus model amelyben Kulesszere- et tsik a hersnteik,azaz a politika helyserereimezése, amit 2 aymasal vali pobtikusok formalnake "a) Aiken heresztetika it nem pusctan egyke a poliksok exzkd- seine, hanen politika vezetes Kuktachaeatlan espe anak Konst- ‘iv cleme 5) A heresctetika a képviselet korményzis¢s a demokracia szem: pontidbel fontos nocmativ kivetkezményekikel ji, amelyek Rostl 12 Eldmoltathatosag Kereaéeclemestem, Lithattu hogy a napisend, ieee az errekelent dimensio manipalicioaalaassas Friedrich torveny ‘rvenyesiless, aaz a horminy tellesitmenyenek az utélagos elszimal tathatdedgie Scmmi sem atOnci a Kotmanyt ara, hogy Koren nck megileigen probaljon korminyozn. ssciten LnSOiN 23 Irodalom th Sil he ies ea hy si an et le ae oan tmmeny en A ee Th me Nw eepunseeneats Artist r ea i as a ene ee re aaa me Ces cnintnon tame erie a eee es eee eee Ce ee aaa ee contre ato ee sr era 2 ee heat att ee rie Se Soi Paiae ea nee tnton haere 1. Shapira, J. Raber ide sa en bee kana a Soon Pe fe EDAD te 1a Mbt Bop, Pl Ck 2 Ya del Panel tmnt, Dl a Tae ean en bo alta ra 1a i ty scant Cae Unive “Mannheim, Karl 1996. Idealégio és ueépig. Rorditoxta Mezei 1. GyGrgy, Budapest, sina nen a sein, wy dan Sy en ees Se Seige Cattle Vanier 1-86 a caer Pm ces, oe" nn een Sy fo umimaye ases eoe an al a 199 oli, Mech Pal Sa suki 98 Sel Cts Hagen Decay: The Pl mate "teats New Zand woo, 208-25 ‘uke ca Polit recom setwstete Moni Ate Koy, ‘ets Klis io Semi Tuma Bost i Manin tem Mac 1948 Te Leo Cave acon he Heine Univesity Prat. ek, ome 167 The Cane of Ropesemation. Artec Angst Landon, ‘ict a Califor ror ; ‘Deuce 190. An Ais bvm,sachery Stine, comment on Wii "lars tpi fem he Putnam of Monty Rl forthe Sad 5. rah Yorn of # _BscuEn Les eH Wiliam 1980. plcons om he Deir of MajrtyRaefor the ‘Sty of nate. APSR, enya my anu 0208 ‘ur Wiliam 15 Leimert. We eeman and Company ole Willan 96, Pa Thay sad he Arof Reece la "Wert ola sence." Ste of he Ducting The Amen Pais} Sen Auton, Washing 47-1 er Wills 196 The At of Pol Mniplaton New Haven-Lenon, Ye ie Willan 196. The Sten of Retr New Haven, Yale Univer Pret tipi Renna. Boncick Marks 1997 analysing Plies Racoon, Behan “elie wr Lanon WW. Narn Compa. Seg cg © alb 4 armanyet!tekor baedargtana, Fda Mess ‘reg apes, Ke nes “amar Cambridge Camp Univer rem ech Cuba = Tu Cito 202 Plt ammanihc A mappa pata nap and tnd a O08 vl lt. Doapn Sesser icin ond pe tds Osszegzés A tanulmény # demokratikus verseny elitist temészetének nehdny ‘one Kivja Bemutata A arsed dontésekelmeletre&s kalo ‘sen Willan Riker eredmenyeie itv abbol ind i, hogy a pol tka szemben a pacpaedasdrol a Kozgnzdasigtan egyensilyiclmélese Seal ado Keppel, az egyensalyealansigviliga A eobbdimenain pol hai ter es heesaetikaezetessi a levsmertehb poitikatadomaay ‘epyensdlymodel, a mediznseavaz elmeletenck keretitA viltoas kal ils modell atemati elemsesl keretet Kind] a polities helyzetek, 4 demokratiue vereny,pollukusok é szavazok viszonyénak clem {escre A kent hereszttlka nemensk a Seavacdi helyzeteket struk- ‘onda, hanem a mepteles dimenziojznak manipuldisaval szavazdle politika preerencait is Kepes formdlat. A heresztetika sladsso ast ‘sail preferenedk exogen mivoltnak elelevence A hersstetika itt ‘hem pusctin epyike a politkusokesskazeinek, hancm a plitikai veze- 1s Kiktthatatlan see, konsututyeleme. A kepviseleti kormanyzss Ger demokricia sempontibsl fonton notmatiy koveskezmenyekent Ulsisa a kormdny tehestimenyenck utolagor eaeimoliethetosigat ‘etn sem oeztonais Kormanye ita, hogy a kézérdeknek meyileloen probalon Kormanyozni