3.

Dane Carter International

Jonathan Long pénzügyi elemző a Dane Carter International londoni igazgatóságához korábban
benyújtott beruházási javaslatot vizsgálta. A Dane Carter egy diverzifikált iparvállalat, amely leginkább a
szabadidős-, divat-, csomagoló- és gépiparban érdekelt. Ezt az előterjesztést a Dane Carter
csomagolóipari ágazatának egyik cége, egy franciaországi középvállalat nyújtotta be. A javaslat
öntőformák megmunkálásáról és a megfelelő termelési kapacitások lekötéséről szólt, annak érdekében,
hogy az egyiptomi gyógyszerpiacra tégelyeket állítsanak elő.
A csomagolóiparban érdekelt számos céghez hasonlóan a francia vállalat is évek óta gyártott
injekciós befúvással öntött tégelyeket. Mr. Long megfigyelte, hogy a legtöbb előző javaslathoz hasonlóan,
a tégelyek gyártásához a francia leányvállalat is a meglévő gépek kapacitásának jobb kihasználására
számított.

A jelenlegi javaslat
A nemrég érkezett javaslat 10 ml-es tégelyek, fedőkupakok és tömítődugók gyártásáról szólt, amelyeket
közvetlenül egy egyiptomi ügyfélnek adnának el. Az előrejelzés szerint 6,5 millió egységet értékesítenének
az első évben (amire már szerződést is kötöttek), és további 10 millió egység eladásával számoltak a
következő két év alatt. Ezeket az előrejelzéseket a Dane Carter egyiptomi kereskedelmi képviselője is
megerősítette.
A piaci elemzés a második és harmadik évben egyaránt 5-5 millió egység értékesítésével számolt. Az
eladási ár az első évben 198 francia frank/ezer egység lenne, amely ár tartalmazna egy két százalékos, és
egy öt százalékos értékesítési jutalékot. így a nettó árbevétel ezer egységenként 184 frank lenne. Az ezt
követő két évben 12 százalékos inflációval számoltak.
A tégelyek gyártása a meglévő gépek közül a Sidel IBM (injekciós befúvású öntő) gépén történne. A
fedőkupakokat és a tömítődugókat szintén a meglévő gépek egyikén, az F40 présgépen tervezték
előállítani. A gépek normál körülmények között 3 x 8 órás, váltott műszakban történő gyártásra alkalmasak.
Becslések szerint a megrendelés teljesítéséhez a gépek teljes kapacitásának a Sidel esetében 39 százalékát
(később 30 százalékát), az F40 esetében 50 százalékát (később kb. 38 százalékát) kellene lekötni. Ennek
megfelelően, a gépkapacitások lekötésének tulajdonítható költségeket a 3.1. táblázat (a) részében
bemutatott módon számolták ki, a kapacitások lekötésének költségét összesen 126 980 frankban
állapították meg.
A projekthez szükséges beruházások összegét az 555 000 frankos szerszámmeg-munkálási költségek
teszik ki. Ezeket a 3.1. táblázat (b) részében részletezzük. Tőkeköltségvetési célokra azonban a meglévő
gépek kapacitáslekötésének 126 980 frankos költségét is belekalkulálták. Az értékelés ezért egy 681 980
frankos feltételezett induló beruházáson alapul.
A 3.2. táblázat az egyiptomi gyógyszerészeti tégely projekt tervezett pénzáramlásaira vonatkozó
számításokat tartalmazza. Ezen számítások alapján a leányvállalat egy 555 000 frankos egyszeri
beruházási ráfordítás és a 284 215 frankra rúgó pótlólagos forgótőke-igény jóváhagyására várt. A számok
alapján a projekt megtérülési ideje két év, belső megtérülési rátája 37 százalék. A vállalat által megkövetelt
15 százalékos megtérülési ráta mellett a projekt nettó jelenértéke 346 000 frank, ami 1,51-es jövedel-
mezőségi indexnek felel meg.

További kérdések
Mr. Long támogatta a francia vállalat törekvését az egyiptomi megrendelések elfogadására, és úgy
gondolta, hogy ez a beruházási javaslat semmivel sem kevésbé vonzó azoknál a javaslatoknál, amelyeket
korábban fogadott el. Ugyanakkor óvatosságra intette a hasonló projektek által ígért magas hozam és az
anyacég számára korábban ténylegesen kitermelt szerény nyereség közötti eltérés.
Ezt az eltérést hangsúlyozta az a nemrég készült jelentés is, amelyet a francia leányvállalat átvilágítása
után készített egy vezetési tanácsadó cég. Ők arra hívták fel a figyelmet, hogy az értékesítés bruttó
fedezetének aránya az összes termékre átlagosan 52 százalék volt. Másrészt viszont az átlagos árbevétel-
arányos nyereség csupán 5 százalék volt. A különbséget elsó'sorban a fel nem osztott általános költségek,
és egy másik, kisebb költségelem - ami tartalmazta az értékcsökkenési leírást és más, kiadást nem jelentő
költséget - magyarázta. Míg az általános költségek egy része ténylegesen általános közvetett költség volt,
Mr. Long gyanította, hogy ezek az általános költségek tartalmaztak egy tekintélyes összeget, ami a
berendezések használatának fel nem osztott költségéből adódott.
A kérdés további elemzése során felmerült, hogy a leányvállalat 90 gépéből és berendezéséből
körülbelül 60-at az utóbbi tíz évben vásároltak. Ezek a gépek átlagosan 5,5 évesek voltak, emellett az
utóbbi években a vállalat megközelítőleg évi 500 000 fontot költött présformákra és
öntőszerszámokra. A meglévő berendezés átlagos kihasználtsága kb. 50-60 százalékos volt, ami azonban
mind időben, mind a gépeknél jelentős ingadozások következménye. Ennek számos oka volt. Először is, a
különböző gépek iránti igény rendkívül hullámzó volt, ami hol mozgalmas, hol kihasználatlan
időszakokhoz vezetett. Másodsorban, a gépek melegüzeműek voltak, így. elkerülhetetlen időveszteségek
származtak a beindításnál, a beállításoknál, a szerszámozásnál és a gyártott termékek közötti átállásoknál.
Végül, a vállalatnak számos régi vagy nagyon specializált gépe volt, amelyeket csak alkalmanként
használtak. Mivel a régi gépek selejtezési értéke alacsony volt, a vállalatot semmi sem kényszerítette arra,
hogy megszabaduljon tőlük, amíg volt szabad hely.
A csomagolóágazatban működő vállalatok alacsony teljesítményének az lehetett a magyarázata, hogy
az értékesítési előrejelzések túlzottan optimisták voltak. Ezt a nézetet azonban nem támasztotta alá
néhány közelmúltbeli beruházási javaslat elemzése; a második és harmadik évre előrejelzett
megrendelések nagyságát ugyanolyan valószínűséggel becsülhették alá, illetve fölé. Az anyagköltségekre
vagy az árbevételekre vonatkozó előrejelzések sem tűntek túlzottnak.
A Mr. Long által vizsgált beruházási javaslatoknak volt azonban egy közös vonása. Azoknál a
megrendeléseknél, amelyek új szerszámokat és öntőformákat igényeltek, általában a meglevő gépi
kapacitások kihasználására vonatkozó igény volt jellemző. Ehhez kapcsolódott, hogy az új gépek
beszerzését általában azzal indokolták, hogy általuk költség-megtakarítás érhető el, vagy azzal, hogy
általuk már teljesen leírt szerszámok és öntőformák válnak ismét használhatóvá. Mindazonáltal, Mr. Long
nem értette, hogy mindezek miként okozhatták, hogy a projektek nem hozták a várt eredményt.
Ezeknek a még megoldatlan problémáknak a fényében kezdte el Mr. Long a számok elemzését. Az ő
feladata volt eldönteni, hogy a vállalat elfogadja-e az egyiptomi gyógyszeripari projektet. A lelke mélyén
azonban nyugtalankodott a javaslat által felszínre hozott, távolabbra mutató kérdések miatt is.

Kérdések
1. Mondjon kritikus véleményt arról, hogy miképpen értékelte a Dane Carter International az egyiptomi,
gyógyszeripari tégelyeket előállítását javasló projektet!
1. Mekkora a projekt nettó jelenértéke?
2. Milyen feltételezéseket tett a kapacitás-kihasználtságra vonatkozóan a beruházási javaslat értékelése
során?
3. Kommentálja a meglevő gépi kapacitások költségeinek felosztására alkalmazott módszert! Vajon a
vállalat a beruházási döntéseméi a kapacitások átlagos vagy marginális költségét veszi figyelembe?
4. Hogyan tudná Jonathan Long javítani a Dane Cater projektértékelési és –ellenőrzési rendszerét?

3.1. táblázat. A projektre jutó állandó költségek (a)

Gépi kapacitások költsége
l.év 2. év 3. év Összesen

Sidel IBM gép:

Éves költség 97 000 97 000 97 000 97 000
Kihasználtság (%-ban) 39 30 30 99
F4O présgép:
Éves költség 24 700 24 700 24 700 24 700
Kihasználtság (%-ban) 50 38 38 126
Összes költség 50 180 38 400 38 400 126 980
Ezek az állandó költségek a meglévő' Sidel és F40 gépek átlagos beszerzési árak 10 év alatt, nulla maradványértékre
történő leírásán alapulnak (egyenként 970 000 és 247 000 frank). A ki-használtsági ráták becsült értékeket mutatnak.

(b) Szerszámmegmunkálási költségek

Összes költség Éves költség
Öntőforma
Üvegöntő 185 000 62 000
Gyártósor 30 000 10 000
Fedőkupaköntő 175 000 58 000
Tömítődugóöntő 165 000 55 000
Összes költség 555 000 185 000
Ezek az állandó költségek egyenlő arányban oszlanak meg a 3 év alatt.
(c) Összes felosztott költség
l.év 2. év 3. év Összesen
Gépköltségek 50 180 38 400 38 400 126 980
Megmunkálási költségek 185 000 185 000 185 000 555 000
Összes költség 235 180 223 400 223 400 681 980

3.2. táblázat. A projekt nyeresége és pénzáramlása (frankban)

(a) Működési nyereség és adószámítások
l.év 2. év 3. év

Értékesítés árbevétele
Kibocsátás mennyisége 6 500 000 5 000 000 5 000 000
Nettó értékesítési ár (per ezer) 184,34 206,46 231,24
Bruttó bevétel 1 198 210 1 032 300 1 156 150
Termelési költségek*
Nyersanyag 204 020 172 630 189 860
Bérköltség 60 900 53 870 61975
Értékesítés közvetlen költségei 15 340 12 980 14 280
Értékesítés közvetett költségei 131 425 114 880 130 760
Összes költség 411685 354 360 396 875
Nyereség és adózás
Működésből származó nyereség 786 525 677 940 759 275
Értékcsökkenés** 235 000 223 400 223 400
Adózás előtti nyereség 551 525 454 540 535 875
Fizetendő adó 275 763 227 270 267 938
Az infláció éves mértékével a következőképpen számoltak: 12% az értékesítésből származó bevétel, 10% a
nyersanyagok, 15% a közvetlen bérköltség költség és 10% a közvetlen értékesítési esetében.

(b) Pénzáramlás összefoglalása

0. év l.év 2. év 3. év 4. év
Beruházások -681980
Forgótőke-változás -284 215 39 355 -29 380 274 240
Működési nyereség 786 525 677 940 759 275
Társasági adó - 275 763 - 227 270 - 267 938
Nettó pénzáramlás összesen -681980 226 547 490 025 461 957 274 240
Kumulált összes -681980 - 455 433 34 592 496 549 770 789
*A termelési költség tartalmazza a fűtés, a világítás, az áram, a művezetés, a karbantartás, a járulékos juttatások és bérleti díj
arányos részét; az értékesítés közvetett költségei nagyrészt az egyiptomi disztribúciós költségekből állnak.
**Az injekciós öntőgépeket adózási célokból 10 év alatt lineáris kulcs szerint írják le; az öntó'formákat és szerszámokat a projekt
élettartama (jelen esetben 3 év) alatt.