KIG2 Eloadas Es Ket Teljes PDF

Közigazgatási jog 2 2009-2010/I.
félév
jegyzet
„közig jegyzet” KIG2
1. § (1) A jegyzet tantárgyi hatálya kiterjed a Moodle-ről letölthető
előadásdiákra, az órai jegyzetre, a szemináriumon elhangzottakra, a
kötelező tankönyv vonatkozó részeire, valamint a 2004. évi CXL. törvény
(Ket.), a 2005. évi XVII. törvény, az 1952. évi III. törvény (Pp.), az 1999. évi
LXIX. tv (Szabstv.), valamint az 1972. évi V. törvény (Ügy.) vonatkozó
részeinek 2009. X. 1. óta hatályos verzióira.
(2) Felhasznált irodalom: Fazekas-Ficzere: A magyar közigazgatási jog
általános rész.
2. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződésből, az Ajrópai Unió általános,
közvetlen hatályú és közvetlenül alkalmazandó jogi aktusából, a
Jurátusból vagy egyéb viszontagságokból nem következik más, a szerző a
törvények szövegén kívül korlátozott felelősséget vállal munkájáért.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(3) Hiba felfedezése esetén mindenki alanyi jogon fordulhat a Polgár Jenő
Hivatalhoz, vagy sikertelenség esetén két holdhónapon belül fellebbezést
nyújthat be a szerzőhöz (aki a hibát kivégzésben, 500 napon belül,
deigenperes eljárásban készséggel helybenhagyja, megváltoztatja, vagy
Készítette:
megsemmisíti). Persze lehet e-mailt is írni: cseh.boldizsar@gmail.com. Merani
3. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,
köszönet illeti e jegyzet megvalósulásáért
a) a Magyar Köztársaság Országgyűlését, hogy ilyen szuper, tanulást,
megértést és jogalkalmazást könnyítő törvényeket alkotnak nekünk,
b) a Közigazgatási jog Tanszéket, mert ilyen rendesen felpakolta az
előadásdiákat az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény (?)
rendelkezései alapján, meg minden,
c) az a) illetve b) pontban felsoroltakon kívül szemináriumvezetőnket,
szemináriumaiért, Zh-iért és aggodalmáért, hogy átmenjünk „életünk
egyik legnehezebb, de egyben legkorrektebb” vizsgáján.
4. § A jegyzet szabadon terjeszthető, nyomtatható, széttéphető, falhoz
csapható, szidható stb., de módosítani, illetve a szerzőt okolni a vizsga
sikertelenségéért azonnal végrehajtható szemöldökráncolást von maga
után. Ez ellen minden további szemellenzés kizárt.
5. § Jó tanulást és sikeres vizsgát mindenkinek!
Készítette: Merani
Tartalomjegyzék
A közigazgatási
Fogalma, jellemzői, tárgya, forrásai, jogtudomány 3
jog, mint jogág
A közigazgatási
Norma szerkezete, normák fajtái 4
jogi normák
A közigazgatási
Alapfogalmak, tipizálás 6
jogviszonyok
A közigazgatási cselekmények fogalma, rendszerezése,
Érvényességi kellékek, hibás aktus, az aktus hatálya 10
Mérlegelés, méltányosság, diszkréció
Közigazgatási jogi
aktustan A hatósági jogviszonyok és a hatósági tevékenység
A hatóságok rendszere, hatósági jogkör, tevékenységük irányítása,
19
Bírói és közigazgatási jogalkalmazás összehasonlítása
A hatósági cselekmények rendszere, a tevékenységek típusai
A Ket. alapelvei, eljárástípusok 29
A Ket. hatálya 34
Az eljárás alanyai
Eljárás, eljárásjog Hatóság: jogképesség (joghatóság, hatáskör, illetékesség), a döntésben
közreműködő szervek (közreműködő hatóság, szakhatóság, jogsegély stb.),
38
hatóság részéről eljáró személyek
Ügyfél
Az eljárás egyéb résztvevői
Menete, megindítása, kapcsolattartás, ügyintézési határidő, eljárási
54
kötelezettség, döntések a megindulás után, tényállás tisztázása (bizonyítás)
Alapeljárás
A hatóság döntései, azok közlése
79
Eljárási költségek, költségviselés
Elektronikus
90
közigazgatás
Kérelemre (fellebbezés, újrafelvételi eljárás, bírósági felülvizsgálat), illetve
Hivatalból indult eljárások (döntés módosítása, visszavonása, felügyeleti 96
Jogorvoslati
eljárás, AB kötelez, ügyészi óvás)
rendszer
Jogerő a közigazgatásban, semmisség 119
A végrehajtás Feltételei, elrendelése, foganatosítása, jogorvoslati lehetőségek 121

Értelmező
rendelkezések 129
(Ket.)
A közigazgatási
130
jogi szankció
A szabálysértési jog
A szabálysértési felelősség, a szabálysértési eljárás 135
rendszere
Mellékletek Aktustani táblázat, Jogorvoslati tábla 144
2
A közigazgatási jog, mint jogág
I. A közigazgatási jog fogalma(i)

• a közigazgatási jog
o a jogrendszer egyik ága, normatív aktusok (jogszabályok+ÁIEJE) összessége, melyek
különböző jogforrásokban jelennek meg, szabályozási tárgyuk és módszerük alapján
különülnek el más normatív aktus-csoportoktól
o jogtudományi ág, mely a közigazgatás jogi megközelítésével és a közigazgatási jogi
szabályozás sajátosságaival foglalkozik
o tantárgy
II.1. A közigazgatási jog általános jellemzői

1. 200-250 éves múltú jogág (fiatalnak számít)
2. szabályozási tárgyköreit tekintve a legösszetettebb
3. a jogrendszer mennyiségileg legnagyobb ága (kb. a normaanyag 70-75%-a!)
4. erőteljes politikai befolyás a szabályozásra (főleg a szervezeti jogra, a szervezetrendszerre pl.
kormányhivatalok létrehozása stb.)
5. 1-4. következménye: kevésbé kialakult, ingatag dogmatika
II.2. Szabályozási tárgykörök

• A közigazgatás szervezete → szervezeti jog
o Szervezetrendszer alanyai
o Közigazgatási szervek belső felépítése
o A közigazgatási feladatok megvalósításában résztvevő egyéb szervezetek
• A közigazgatás személyzete → közszolgálati jog
• A közigazgatás működése a közigazgatás feladatai és tevékenységfajtái a közigazgatás különböző
kapcsolatrendszereiben
o 3.1. Közigazgatás ↔ államszervezet más szervei
o 3.2. Közigazgatási rendszer belső működési viszonyai („belső igazgatás”)
3.2.1. Közigazgatási szervek közötti viszonyok
3.2.2. Közigazgatási szerven belüli működés
o 3.3. A közigazgatás kifelé ható működése („külső igazgatás”)
Közhatalmi/hatósági/ tevékenység
Közszolgáltatás-szervezés
II.3. A közigazgatási jog forrásai

• Jogszabályok: törvény /HT rendelet/ /KE rend./, kormányrendelet, MNB elnökének rendelete,
kormány tagjainak rendeletei, ök. rendeletek
• Állami irányítás egyéb jogi eszközei: korm. határozat, miniszteri utasítás, statisztikai közlemény,
jogi iránymutatások
• EU jog: nem érinti a szervezeti jogot (mert az a szuverenitás fontos része), csk néha
követelményeket állapít meg pl. jogállás, tevékenység kérdésében, lásd GVH, NHH
II.3.1.A közigazgatási jog jogforrási szerkezete

• A közigazgatás egészét érintő szabályozás
o Szervezeti alaptörvények (pl. Ksztv; Ötv.; Tftv., Kötv.)
o Általános (hatósági) eljárási törvény (Ket.)
o Általános közigazgatási szankciórendszer: szabálysértési kódex
• Ágazati szabályozás (mennyiségileg sokkal nagyobb)
o Ágazati törvények + végrehajtási rendeletek: Korm.r. / min. r./ ök. r.
3
o Tárgya:
ágazat szervei
ágazati anyagi jogi szabályok
speciális eljárási szabályok
o Pl. ipar, környezetvédelem, oktatás, egészségügy, kultúra, rendészet
II.4. Közigazgatási jog – más jogágak

• Közjog
o Alkotmányjog: számos azonos szabályozási tárgy – más szemlélettel (a közigazgatási jog a
„hétköznapi” működéssel foglalkozik pl. tervezetek készítése stb. míg az alkotmányjog
sokkal elméletibb)
o Pénzügyi jog: közös eredet; összekapcsolódó területek, pl. költségvetési szervek státuszjoga;
pü. szervezet; adózás eljárásjoga; köztulajdon kezelése
o Nemzetközi jog: pl. a kihirdetett nemzetközi egyezmények közigazgatási jogi tartalma;
o Büntetőjog: a büntetőjogi normák egyes kerettényállásait közigazgatási jogi szabályok töltik ki
(pl. adózás rendje elleni BCS-k, az „adózás rendje” a közigben van szabályozva; határterület:
szabálysértési jog
• Magánjog
o Polgári jog: közjogi jogalanyok jogállása; köztulajdon; közszerződések
o Agrárjog: vegyes jogi természetű jogág (pl. földtulajdon, földhasználat közigazgatási jogi
korlátai stb.)
o Munkajog: a közszféra foglalkoztatási viszonyainak mögöttes joga
o Polgári eljárásjog: közigazgatási perek és nemperes eljárások szabályozása
III. 1. Közigazgatási jogtudomány

• Angolszász
o A magán- és a köz- ugyan elválik, de a köz semmiféle kiváltságot nem élvezhet: a köz- és a
magán egyaránt és egyformán a jog uralmának van alávetve;
o A közjog és a magánjog kezdetleges elválása → NINCS közigazgatási jog
o inkább igazgatástudományi szemlélettel dolgoznak
o a magán- és a közérdek sem különül el, a közérdek a magánérdekek eredője
• Kontinentális (francia, német)
o A köz- és magán- elválasztásának eszméje: a közérdek kiemelt védelme, de az egyén i
szabadságjogok tisztelete
o Elkülönült közigazgatási jog, mint jogtudományi vizsgálati tárgya
o inkább jogtudományi szemlélet
o a közérdek több, védendő – a közigazgatási jogban e védelem érdekében vannak többletjogok
A közigazgatási jogi normák
I. Alapfogalmak
• Normatív aktus: a normaalkotó általános magatartási szabályt tartalmazó, jogi hatású cselekménye
• Fajtái:
o Címzettek szerint
jogszabályok
állami irányítás egyéb jogi eszközei
közigazgatási jogalanyok belső normái
o A szabályozás jogági jellege szerint
közigazgatási jogi
más jogágban tartozó
• Jogforrás: meghatározott jogalkotó meghatározott formában kibocsátott normatív aktusa
4
• Jogszabály:
o valamennyi általánosan kötelező jogforrás gyűjtőfogalma (ld. Jat.)
o egy állami aktussal elfogadott, általánosan kötelező jogi normák összessége, a jogforrás
megjelölése nélkül
• Jogi norma: a jogszabály (+ normatív határozat, normatív utasítás) alapegysége; olyan logikai
egység, amely önmagában is értelmezhető/alkalmazható
o Önálló jogi norma minden olyan jogalkotói akaratkijelentés, mely egymagában is
érvényesülhet, amely képes valamilyen társadalmi hatás kiváltására (Madarász T.)
II. A közigazgatási jogi norma szerkezete

• „Klasszikus” normaszerkezet: hipotézis – diszpozíció – szankció
• Közigazgatási jogi normák eltérései:
o Hipotetikus és kategorikus jogi norma megkülönböztetése
hipotetikus norma szerkezete: hipotézis + diszpozíció
kategorikus norma szerkezete: csak diszpozíció – az ebben előírt magatartást
minden feltétel bekövetkezése nélkül, állandóan, folyamatosan tanúsítani kell
o Szankció, mint önálló jogi norma
a szankció a norma érvényesülését biztosító egyik jogkövetkezmény;
a szankció nem kapcsolódik közvetlenül (nyelvtanilag) a tanúsítandó magatartást
előíró normához, nem annak szerkezeti eleme, hanem önálló, „szankcionáló
normaként” szabályozott;
a szankcionáló norma szerkezeti elemei:
• hipotézis: a jogellenes magatartás leírása
• diszpozíció: előírás a jogalkalmazó számára a jogsértő magatartással szembeni
cselekvésre
III. A közigazgatási normák fajtái

• A norma tartalma szerint
o Jogosító – kötelező – tiltó normák
• A normának a szabályozásban betöltött funkciója szerint
o anyagi jogi: a jogalanyok mindennapi magatartását közvetlenül szabályozó normák
feladatmegszabó ~
hatáskört megállapító ~
címzettek alanyi jogait szabályozó ~
címzettek közigazgatási jogi kötelezettségét előíró ~
szankciót megállapító (szankcionáló) ~
o alaki jogi az anyagi jogszabályok érvényesülését biztosító (eljárási) normák + szervezeti
normák
hatósági (külső)
eljárást szabályozó ~
belső (közigazgatási szervezetrendszeren belüli) eljárásokat szabályozó ~
ügyviteli (a szervezetbe kerülő ügyek útját szabályozó) ~
ügyrendi (testületek eljárási szabályaira vonatkozó) ~
szervezeti ~
o az eljárási (kik, hogyan) és az anyagi jogi (jogalanyok kötelezettségei és jogai) normák nem
válnak el élesen a közigazgatási joganyagban (mint pl. a PJ és a Pp. a polgári jogban)
• Normaérvényesülés módja szerint:
o Jogalkalmazással érvényesülő normák (pl. engedélykötelesség valamire)
Címzett: a jogalkalmazó közigazgatási szerv (feladatot és hatáskört kap)
Séma: Norma →(feladat+hatáskör)→ Egyedi jogérvényesítő aktus (pl.
engedélykiadás) → Ellenőrzés → /Szankció (jogkövetkezmény)/
5
o Önkéntes jogkövetéssel/ feladatteljesítéssel érvényesülő normák:

Címzett: közvetlenül az előírt magatartásra/tartózkodásra jogosított/kötelezett jogalany
Séma: Norma → Jogkövetés ellenőrzése → /Szankció/
IV. A normaszerkezeti elemek jellemzői

• Hipotézis - feltevés
o Egyszerű (egy feltétel)
o Összetett (több feltétel)
konjunktív (összes feltétel együtt teljesül)
diszjunktív (legalább az egyik feltétel teljesül)
• Diszpozíció - rendelkezés
o Egyszerű (egy magatartás követése)
o Összetett
konjunktív
diszjunktív
• Szankció – jogkövetkezmény
• a közigazgatási normák között nagyon ritkák a teljes normák, sokszor még az első két szerkezeti
elem is más mondatban van
V. A normatív aktusok hatálya

• Személyi ~ : címezettek köre
• Tárgyi ~ : szabályozott magatartások
• Területi ~ : földrajzi hatókör
• Időbeli ~ : időbeli hatóköre a hatályba lépéstől a hatályon kívül helyezésig (visszaható hatály,
továbbható hatály problémája)
A közigazgatási jogviszonyok
I. A közigazgatási jogviszonyokról általában

• Fogalma: a közigazgatási jog által szabályozott társadalmi viszony
• Alanyai: közigazgatási szerv ↔ magánszemély, (+közfeladatot ellátó szervek) szervezet
• Tárgya: a jogalanyok magatartása/működése
• Tartalma: jogok, kötelezettségek összessége
• Keletkezése, módosulása, megszűnése: jogi tények hatására:
o a közigazgatási szervek aktusai,
o a jogviszony másik alanyának akaratlagos cselekményei,
o események
6
II. A közigazgatási jogviszonyok tipizálása

• A közigazgatás intézményrendszerén belüli vagy kívüli jogviszonyok
• A közigazgatási szerv hatalmi helyzete alapján:
o szuprematív – a hatalmi pozícióra alapul (közhatalmi vagy szervezeti hatalmi pozíció pl.
bírságoló hatóság vagy utasítást adó miniszter)
o mellérendeltségi
• Milyen normák realizálódnak a jogviszonyban?
o anyagi jogi
o eljárásjogi
• Időtartam szerint:
o egyszeri, eseti, időleges (tipikusan hatósági jogalkalmazás)
o tartós, állandó, folyamatos (ált. két közigazgatási jogi jogalany közti viszonyban)
• Hatály szerint
o deklaratív (megállapítja a jogviszony keletkezésének, megszűnésének vagy
módosulásának tényét)
o konstitutív (jogviszonyt keletkeztet, szüntet meg vagy módosít)
o mindkettő egyszerre
III.1.2. Jogviszonyok a közigazgatási szervezetrendszeren belül

• államigazgatási szervek között: hierarchikus irányítási
• államigazgatási és rendvédelmi szervek között, ill. fegyveres szervek egymás között: hierarchikus
irányítási
• államigazgatási szervek ↔ helyi és kisebbségi ÖK-k/TFT-k: törvényességi ellenőrzési/felügyeleti
• Mellérendeltségi: alanyai: előző három bármelyike
III.2.2. Közigazgatási szervek és közfeladatot ellátó más szervezetek közötti jogviszonyok

• államigazgatási szervek ↔ köztestületek: törvényességi felügyeleti
• Közigazgatási szervek ↔ közszolgáltató költségvetési szervek: hierarchikus irányítási
• közigazgatási szervek ↔ magán-/civilszervezetek: köz- és/vagy polgári jogi mellérendeltségi
III.3. Irányítási jogviszony

• Fogalma: két közigazgatási feladatot ellátó szervezet közötti, jogilag intézményesített viszony,
melyben az irányító jogszabályban biztosított jogosítványokkal rendelkezik az irányított
meghatározó befolyásolására
• Jellemzői:
o a jogviszony alanyai – máshol nincs is ilyen jogviszony, csak ebben a 3 esetben
állig szerv – állig szerv
állig szerv – rendvédelmi szerv
állig szerv/helyi (kisebbségi) ÖK szerv – közszolgáltató költségvetési szerv
o a jogviszony tárgya: az irányított befolyásolt tevékenységi körei
Szakmai tevékenység: az irányított szervezet rendeltetése, alapfeladata(i)
Szervi tevékenység:a szervezetszerű működéshez kapcsolódó feladatok (pl.
személyzet, vezetés kialakítása, gazdálkodás, belső szervezeti felépítés stb.)
o tartalma: irányítási jogosítványok
a) Az irányító jogai (irányítási jogosítványok)
• Jogi aktusok és nem jogi hatású cselekmények az irányított működési
viszonyaiba való beavatkozásra
o Jogi eszközök (irányítási aktusok):
1. normatív aktusok (szervi tevékenység körében: szervezeti
keretek, vezetők, helyettesek kinevezése stb.)
2. konkrét utasítás (jogok és kötelezettségek előírása, az
irányítási jogviszony kereteinek meghatározása +
7
meghatározott tevékenységre utasítás, konkrét

kötelezettség)
3. egyedi döntés (cselekvésre vagy tartózkodásra való
feljogosítás)
4. aktus-felülvizsgálat
o Nem jogi eszközök: (jogilag szabályozottak lehetnek!!):
ellenőrzés, instruálás, információk átadása
• Korlát: általános alkotmányos korlátok + irányított jogai
b) Az irányított kötelezettségei és jogai
• Utasításoknak való engedelmesség – ez az elsődleges
• (ha van) megosztott döntési jogkörökben: véleményezési, egyetértési jog
• felszólalási jog, szignalizációs jog (nem jogorvoslat!!!)
o keletkezése, módosulása, megszűnése
Keletkezés: az irányító és az irányított szerv jogszabályi (vagy jogszabály alapján)
történő létrehozása és közöttük az irányítási kapcsolat jogi intézményesítése
Folyamatosan fennálló jogviszony: az irányító bármikor gyakorolhatja jogait
Módosulás, megszűnés: nem a jogviszony alanyainak akaratából, kizárólag a jogi
szabályozás változása következtében
III.4. Törvényességi ellenőrzési/felügyeleti jogviszonyok

• alanyai (felügyelő/ellenőrző – felügyelt/ellenőrzött)
o Kormány ↔ helyi, területi ök. (kisebbségi ök.)
o regionális államigazgatási hivatal ↔ területfejlesztési tanácsok
o miniszter ↔ köztestület (pl. IRMin – MÜK)
• tárgya
o A felügyelt/ ellenőrzött szerv teljes szervi és szakmai tevékenysége, de csak törvényességi
szempontból (semmilyen egyéb szempontból nem ellenőrizhet)!
o Nem terjed ki: a bíróság előtti eljárásban felülvizsgálható döntésekre (pl. egyedi
munkajogi döntések, önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntések)
• Felügyeleti jogosítványok
o Ellenőrzés
o A normasértést kiküszöbölő, és/vagy szankcionáló jogi aktusok:
Jogi jellegük szerint:
• egyedi döntések
• aktus-felülvizsgálati aktusok
• intézkedések
Tartalmuk szerint:
• kötelező
• szankcionáló
• eljárást kezdeményező
• keletkezése, módosulása, megszűnése
o Keletkezés: a jogviszonyban álló két szerv jogszabályi (vagy jogszabály alapján) történő
létrehozása és közöttük a felügyeleti/ellenőrzési kapcsolat jogi intézményesítése
o Folyamatosan fennálló jogviszony, de a felügyelő/ellenőrző szerv cselekvését mindig a
felügyelt/ellenőrzött konkrét cselekvése/mulasztása váltja ki
o Módosulás, megszűnés: nem a jogviszony alanyainak akaratából, kizárólag a jogi
szabályozás változása következtében
III.5.1.Mellérendeltségi jogviszonyok a közigazgatás szervezetrendszerén belül

• fajtái:
1. közigazgatási szervek eseti együttműködése közigazgatási jogi aktus kibocsátásában vagy
cselekmény végzésében (pl. két miniszter közös rendelete)
8
2. intézményesített, tartós együttműködés

helyi önkormányzatok társulásai
együttműködési megállapodások közigazgatási szervek között
• tárgya: jogszabályban vagy jogszabály alapján, a felek által megállapodásban szabályozott
tevékenységek
• tartalma:
o nincs szuprematív pozíció, a felek egyenjogúak: kölcsönös jogok és kötelezettségek, de a
tartalmat jogszabály részletezheti
• keletkezés, módosítás, megszűnés: tartós együttműködés esetén a felek két/többoldalú
aktusával
III.6. Közigazgatási szerven, ill. közfeladatot ellátó egyéb közjogi szerveken belüli jogviszonyok
• Közigazgatási szervek
o Tipikus: köztisztviselői jogviszony
o Egyéb: állami vezetői, polgármesteri, választott képviselői jogviszony
o kivéve: munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony
• Köztestületek: tagsági viszony
• Közszolgáltató költségvetési szervek:
o általában: közalkalmazotti jogviszony (kivéve munkaviszony)
IV. 1. A (közhatalmi) hatósági jogviszonyok

• Fogalma:
o a hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak)
o TŐLÜK FÜGGETLEN személyekkel, ill. szervezetekkel (ügyfelekkel) szemben fennálló,
o közhatalmi jellegű jogviszonya, melynek
o célja az általánosan kötelező jogszabályok érvényesítése,
o egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.
• kétpólusú jogviszony
o Igazgatottak = ügyfelek (természetes személy vagy szervezet)
Ügyfélképesség: adott jogviszonyon belüli jogképesség
o Hatóság = közigazgatási szerv
Relatív jogképesség: joghatóság, hatáskör és illetékesség
• hatósági jogviszonyok jellemzői
o Szuprematív jogviszony: a hatóság hatalmi pozíciója, de ügyfeleknek is vannak jogai stb.
o Eseti, időleges jogviszony (főszabályként)
o Eljárásjogilag szigorúan kötött: általános + különös eljárási szabályok
o Tárgya: általában az ügyfél EGY életviszonyában tanúsított magatartása /tevékenysége/
V. Mellérendeltségi jogviszonyok a közigazgatás „külső” kapcsolataiban

• Alanyok: közigazgatási szerv – az adott személy/szervezet
• Tárgya: közszolgáltatás nyújtása
• Tartalma: jogszabályban kötelezően előírt jogok és kötelezettségek + a felek megállapodásán
alapuló tartalom
• Keletkezése: közigazgatási szerződés megkötése
VI. Közjogi közintézeti jogviszonyok

• Alanyok: KKVSZ – igénybe vevő
• Tárgya: (ált.) humán közszolgáltatás
• Tartalma: a szolgáltató és az igénybe vevő jogai, kötelezettségei
• Keletkezés, megszűnés: egyoldalú közhatalmi/intézet aktus vagy/és a felek megállapodása (lehet
ráutaló magatartás is)
• Nem minden közszolgáltatás közjogi szabályozású;
• (tipikus: tartós intézeti jogviszonyok, pl. tanulói, hallgatói jogviszony)
9
Közigazgatási jogi aktustan

I. A közigazgatási cselekmények fogalma, rendszerezése
I.1. Közigazgatási cselekmények

• Közigazgatási cselekmény:
o a közigazgatás alanyainak
o joghatás kiváltására irányuló (=aktusok) vagy
o egyéb tudatos cselekvései
ezek nem váltanak ki joghatást
tudatos, tehát nem kényszer vagy tévedés hatására történt
I.2. Közigazgatási cselekmények – jogviszonyok

• A közigazgatás joghoz kötöttségének elve
o a közigazgatási cselekmények jogilag szabályozott módon, jogviszonyokban
keletkező/végbemenő cselekmények
o tkp. egy joghoz kötött cselekménysorozat
o a jogi szabályozottság mértéke eltérő lehet
o cselekmény: egy jogi tényhez kötött akció – de az aktus maga is lehet jogi hatást kiváltó
jogi tény
• A közigazgatási aktusok joghoz kötöttsége
o alapvetően az egész közigazgatás és az összes aktus a jog uralma alatt létezik
o a közig joghoz kötöttsége az aktusok joghoz (közelebbről a hatásköri szabályozáshoz)
kötöttségében nyilvánul meg
o a jogi kötöttség a jogszerűség és a törvényesség garanciája is egyben
ez egybevág az EU megbízhatósági és kiszámíthatósági követelményével
o a jogi kötöttség alapkövetelmény, de vannak bizonyos területek, amik bizonyos mértékű
kötetlenséget kívánnak (pl. irányítási kapcsolatok, nemzetbiztonsági igazgatás)
• A közigazgatási cselekmények – általában, de nem mindig – jogi hatás kiváltását célozzák, azaz
jogviszonyokat alakítanak: létrehoznak / megszüntetnek / módosítják a tartalmát
II. 1. A közigazgatási cselekmények rendszerezése (lásd a Mellékletben – Aktustani táblázat)
A. Jogi hatás szerint (kivált-e változást (joghatást) a jogalanyok jogviszonyaiban?)

1. Tényleges cselekmények – nincs jogi hatás, jogi következmény
döntés-előkészítés („igazgatási cselekmények”)
• aktusnak nem minősülő közvetlen igazgatási cselekmények
• főleg az aktusok előkészítésére szolgáló cselekmények
• a jog ezeket keretjelleggel szabályozza
• időben nagyon eltérőek lehetnek
• pl. kérelem feldolgozása, adatgyűjtés, tervezetek írása, tárcaegyeztetésre
hívás
nyilvántartási cselekmények
• jogi hatást kiváltó regiszterek (pl. INYT konstitutív hatálya – bizonyos
nyilvántartási cselekményeket a jog aktusnak minősít)
• jogi hatást nem kiváltó regiszterek (pl. helynévkönyv,
közműnyilvántartás, belső ügyforgalom iktatása)
ellenőrzés
• Fogalma: a közigazgatási szerv vizsgálódása, informálódása az ellenőrzött
jogalany működéséről
• Jogosítványai: információkérés (szóban, írásban), iratok, tárgyak,
munkafolyamatok megtekintése, helyszíni szemle, kép-
hangfelvételkészítés, mintavétel stb.
10
• Fajtái
1. Vezetés része: belső ellenőrzés (a vezető által kijelölt személyek)
2. Hierarchikus ellenőrzés: az irányítás egyik részjogosítványa:
törvényességi, célszerűségi, eredményességi ellenőrzés
3. Autonómiával rendelkező szervek feletti törvényességi felügyelet
egyik részjogosítványa, vagy önállósult törvényességi ellenőrzés
(nem hierarchikus ellenőrzés): csak törvényességi szempontú
4. Hatósági ellenőrzés: a hatósági felügyelet része vagy önállósult
hatósági ellenőrzési jogkör – általában a jogszerűség ellenőrzése
reálcselekmények
• tájékoztatás (ügyfél és irányított szervezet egyaránt)
• foganatosító cselekvések (pl. épület kényszerbontása, ha a kötelezett nem
hajlandó és a hivatalnak van rá pénze)
materiális cselekmények
• a közigazgatási szervek mint szervezetek működéséhez kapcsolódó
gazdasági stb. tevékenység pl. anyagbeszerzés, karbantartás
• emellett pl. élelmiszervizsgálat, ÁNTSZ laboratóriumi vizsgálat
2. Aktusok – jogi hatást váltanak ki
B. (aktusokon belül) Normativitás szerint (szabályozó (normatív) vagy egyedi jellegű aktus-e? a
jogalkotási vagy a jogalkalmazási eljárás törvényi garanciái vonatkoznak-e rá?)
1. Normatív (szabályozó) aktus
jogszabályok (mindenkire vonatkozó, kötelező, Jat.-ban szabályozott jogi normák,
általános magatartási szabályok, melyek az egyedi aktusokban realizálódnak)
állami irányítás egyéb jogi eszközei
belső normák (kifelé is hathatnak: pl. az egyetem felvételi szabályzata azokra
vonatkozik, akiknek még nincs hallgatói jogviszonyuk)
2. Egyedi aktus (individuális aktus, szűk értelemben vett aktus)
fogalom:
• a közigazgatás alanyának
• egyedi ügyben,
• közfeladatok ellátása érdekében kibocsátott (közhatalmi jellegű),
• rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata (van pl. közig szerz.),
• amelynek célja jogi hatás elérése (nem csak közigjogi hatás)
jellemzői
• a közigazgatás jogilag jelentős (nyomatékkal bíró) cselekvései, azaz
egyedi aktusai, a jogalanyok akaratnyilatkozatai
• a jog realizálását jelentik, mert JSZ alapján meghatározott jogi
következményeket idéznek elő
fajtái
• Közigazgatási jogi aktusok (lehetnek pl. PÜJ, NJ aktusok is, ha a közig
szerv megfelelő PÜJ-i vagy PJ-i jogalany)
• Más jogágak rezsimje alá tartozó aktusok pl. PÜJ, MUJ (pl. beosztás
előkészítése → jogi hatás ha eltérnek tőle!), NJ, PJ
• az, hogy melyik jogágba tartozik, a későbbi sorsa szempontjából releváns
o pl. az autópályadíj közteher-e? ha igen – APEH felléphet
C. (közigazgatási jogi aktusokon belül) Az alanyok egymáshoz való viszonya szerint

1. Kétoldalú (mellérendelt felek közötti) aktusok
a. fogalma: mindkét fél részt vesz a megalkotásában (általában közel azonos
erőviszonyokkal)
11
b. fajtái:
1. Közigazgatási szerződés (pl. közoktatási megállapodás)
o a felek akarategyezésén alapuló (nem egyoldalú!), közigazgatási
feladat ellátását (elsősorban közszolgáltatás megvalósítását) célzó
megállapodás, szerződés
o ez az alapeset, a többi ehhez képest specialitás
o ismérvei
egyik alany állig szerv vagy közjogi személy (pl. ÖK,
közintézmény), ez a fél jogosult szerződést kötni
nem érvényesül a felek teljes egyenjogúsága, a közig
szervnek vannak előjogai (pl. rendkívüli felmondási
lehetőség)
a szerződéssel kapcsolatos jogviták közigazgatási bíróság
elé tartoznak
o fő területei
(elsősorban) közszolgáltatás megvalósítása (vagy a
megvalósítás átruházása pl. közoktatási megállapodás
keretében vagy koncesszióval)
közmunka, közbeszerzések
állami támogatások rendszere, gazdaságirányítási
szerződések
közigazgatási társulások
c. szerződések elhatárolása
polgári jogi közigazgatási jogi
cél/rendeltetés a közigazgatási szerv, (másokat
(alapvető mint polgári jogi jogalany szolgáló)
különbség szükségletének közfeladat
kielégítése megoldása
felek viszonya teljes mellérendeltség a közigazgatási
szerv többletjogai
szabályozás PJ KIG (mögöttes:
PJ)
jogérvényesítés Pp. közigazgatási
szerv egyoldalú
aktusa + Pp.
2. Együttműködési megállapodás
o két közigazgatási szerv a feladatkörébe tartozó feladat ellátása
érdekében
o magyar helyi ÖK más állam ÖK-ával
o magyar közigazgatási szerv más állammal
3. Társulási megállapodás
o helyi ÖK köti helyi ÖK-tal (külföldivel: együttműködési megáll.)
4. Hatósági szerződés
o mindig hatóság és ügyfél viszonylatban jön létre
o a Ket. hatálya alá tartozó hatóság és egy ügyfél köti, amely lehet
közigazgatási szerv, személy vagy gazdasági társasági illetve
egyéb jogalany
o pl. a hatóság megállapodik a környezetvédelmi bírsággal sújtottal,
hogy a bírság összegét környezetvédelmi célra fordítja, majd
ellenőrzi a betartást
o pl. támogatás feltételeiről való megegyezés
o lásd továbbá: 82. o.
12
2. Egyoldalú aktusok (alá-fölé rendelt felek között)

a. Hatósági (közhatalmi jogalkalmazó) aktusok
• fogalom: az állami közhatalom szerveinek aktusa
• fajtái
1. HATÓSÁGI DÖNTÉS (határozat, végzés)
a hatósági jogalkalmazás során kibocsátott aktus
nem feltétlenül alakszerű: minden olyan cselekmény,
amelynek során a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő
jogot, kötelességet állapít meg, számára adatot igazol
vagy nyilvántartást vezet
2. Szakhatósági hozzájárulás
valamely államigazgatási hatósági eljárásban az ügydöntő
közigazgatási szerv mellett közreműködő másik
közigazgatási hatóság aktusa
a szakhatóság bevonására az eljárásba JSZ kötelez
a hozzájárulás vagy ennek megtagadása köti az eljárót
csak az ügydöntő, eljáró szerv részére állapít meg jogokat
és kötelességeket
3. Hatósági intézkedés
JSZ-ban meghatározott tényállás bekövetkezte esetén a
hatóság megállapítja a tényállás bekövetkeztét és a
tényálláshoz fűzött jogoknak és kötelezettségeknek
megfelelően megfelelően kötelezi meghatározott
magatartásra a jogalanyt
ismérvei
• a hatóság közege bocsátja ki (ellenőr, felügyelő,
rendőr stb., aki a hatóság képviseletében lép fel)
• szóbeli, azonnal végrehajtható
• kötelezést tartalmaz
pl. közúti ellenőrzés, veszélyeztető fák kivágása
• (utóbbi, ha a tulajdonos kérésére történt, akkor
már nem aktus, hanem tényleges, foganatosító
cselekmény)
4. Eljárást kezdeményező aktus
legtöbbször a jogi felelősségre vonás kezdeményezésének
jogát és kötelezettségét jelenti
pl. közigazgatási hatóságok feljelentése szabálysértési
ügyben az illetékes hatóságnál
• Ügyfél nyilatkozata
o egyoldalú, tudatos, jogi hatás kiváltására irányuló aktusok
o hatósági aktusok, de nem hatósági jogalkalmazó aktusok
o aktusnak azért minősülnek, mert eljárási jogviszonyokat hoznak
létre/módosítanak/szüntetnek meg
o pl. kizárólag az ügyfél kérelmére indul egy eljárás, ex officio
nem; ide tartoznak továbbá a jogorvoslati kérelmek is
b. Közintézeti aktusok
• Fogalma: a közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők közötti, közjogi
jellegű jogviszonyt alakító (létrehozó, megszüntető, jogokat és
kötelezettségeket meghatározó), egyedi, jogi hatású cselekmények
• Jellemzői:
o kibocsátója: a közintézet vezetője (vagy az általa felhatalmazott)
o címzettje: a szolgáltatást igénybe vevő
o egyoldalú aktus
13
o feltételeit, tartalmát és kibocsátásának rendjét a közintézetre

vonatkozó jogszabály(ok) + felhatalmazás alapján a közintézeti
belső normák határozzák meg
• nem minősül közintézeti aktusnak az intézetbe felvételről szóló határozat,
valamint a közintézeti szolgáltatás tárgyában hozott határozat
o pl. egyetemi felvételi határozat: nem az egyetem dönt, nem az
egyetem adja ki, ő csak meghúzza a ponthatárokat, ez egy
hatósági határozat
c. A közigazgatás működési aktusai
1. Hierarchikus irányítási aktusok
o irányítási jogosítványok, jogi és nem jogi eszközök blablabla☺
2. „Hierarchián kívüli irányítási aktusok”
o Törvényességi felügyeleti aktusok: a normasértést kiküszöbölő,
és/vagy szankcionáló jogi aktusok
egyedi döntések, aktus-felülvizsgálati aktusok, eljárást
kezdeményező aktusok
o egyéb egyedi aktusok pl. külön felhatalmazás alapján konkrét
utasítás nem alárendelt szervnek;
o TK csoportosítása
a tevékenység irányítása (pl. a szakminisztérium ágazati
irányítási jogosítványa az ÖK-i szakigazgatást illetően)
szervezetirányítás (autonóm szerveket illetően, ezek
elsősorban felügyeleti-ellenőrző aktusok pl. ÖK ↔MKH,
itt a döntési jogkör a bíróságé, szakok engedélyezése stb.)
hozzájárulások, engedélyek (irányítás+felügyelet)
finanszírozási aktusok (irányítás+felügyelet+ellenőrzés)
• pl. támogatás odaítélése (a fizetés PJ szerződés,
amely realizálja ezt a közig aktust!)
3. Belső vezetési aktusok
o jogi kötöttségük jóval kisebb, mint pl. a hatósági jogalkalmazó
aktusoké
o többségük szolgálati utasítás, amelyet a vezetők bocsátanak ki
4. Együttműködési aktusok
o mellérendeltség elve alapján kibocsájtott egyedi aktusok
o pl. véleménykérés, információ-átadás
B. Az aktus jogi kötöttsége szerint
o nagy jelentőségű elhatárolás, melynek alapja az aktus viszonya a hatásköri szabályozással
o a gyakorlatban: az aktus kiadásában, tartalmának meghatározásában a főszerep a
közigazgatási szervé vagy a jogi (hatásköri) szabályozásé?
o a jogi kötöttség kritériumai
(konjunktívak, tehát ha már az egyik nincs meg, jogilag kötetlennek kell tekinteni
az aktust)
a vonatkozó hatásköri szabályozás rögzítse
• az aktus címzetti körét (kikre vonatkozhat)
• az aktus kiadásának feltételét, feltételeit és
• az aktus lehetséges jogi tartalmát (mérlegelési jogkör esetén pl. a döntési
alternatívákat)
o a szabályozás irányai
1. sztrikt, precíz szabályozás (alanyi kötelezettség-szempontú szab.) alapján kiadott
aktus
• pontos, precíz, taxatív felsorolások, egzakt meghatározások
• erőteljesen megköti a jogalkalmazót: egy adott tényállás alapján csak egy
döntés hozható
14
• előnye az abszolút kiszámíthatóság

• hátránya, hogy nagyon kazuisztikussá (szőrszálhasogatóvá☺) válik a
szabályozás, frekventált újraszabályozás szükséges
2. teljesen keretjellegű szabályozás
• a hatásköri szabályozás alapján a szerv több, egyformán jogszerű döntést
hozhat (célja a jog egyéniesítése)
• a hatásköri szabályozás itt alternatívákat tartalmaz, a mérlegelési jog
gyakorlása az ezek közötti választás (ez a választás azonban jogilag
körülhatárolt, így korlátozott)
o a mérlegelés lehetséges forrásai a normában
1. hipotézis: többféleképpen értelmezhető feltételek, de meghatározható értelmezési
tartomány
2. diszpozíció
• megengedő diszp.: feltételes mód, nem kötelező (pl. elutasíthatja)
• diszjunktív diszp.: több eltérő tartalmú, minőségű döntés meghozatalára
jogosít fel vagylagosan a hatásköri szabályozás
o a normák csoportosítása a jogi kötöttség szerint
o kötetlen aktusok csoportosítása

1. feltételrendszerében kötetlen (a kiadást nem vagy nem megfelelően szabályozták)
• nincs hipotézis
• látszólagos vagy csonka hipotézis – pl. határozatlan jogi fogalmakkal
operál, lásd „szükség esetén” vagy „rendkívüli körülmények esetén”
• ekkor tetszőleges értelmezés és ennek megfelelő döntésre van lehetőség
2. tartalmi kötetlenség: kiüresített diszpozíció pl. „szükséges intézkedéseket
foganatosítja”
III. A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei

A. általános jogi követelmények
1. a közigazgatás alanyának joga van közigazgatási aktus kibocsátására
a „joga van” három alapvető konjunktív követelményből áll
1. felhatalmazást kapott a közigazgatási feladat ellátására
2. jogszabályban meghatározott hatásköre és
3. az adott aktus kibocsátására illetékessége van (működési területén
jogosult közigazgatási cselekmény végzésére és aktus kibocsátására)
2. az aktus jogszerű, jogi normán alapul és megfelel a jog előírásainak
csak akkor bocsátható ki, ha erre a jogszabályi feltételek fennállnak
tartalmát jogszabály állapítja meg
az egyedi aktus a jogi normával nem állhat ellentétben sem tartalmilag, sem
formailag
15
meg kell felelnie az anyagi jogi, az eljárásjogi szabályozásnak, és az adott

szervezetre vonatkozó szervezeti jogi normáknak
a jogi kötöttség kérdése: a JSZ mennyire köti az egyedi aktus kibocsátóját (van-e
mérlegelési lehetőség, diszkrecionalitás vagy lehetőség méltányosságra)
3. eljárási rend betartása
jogszabályban meghatározott eljárási rendben bocsátották ki
ez egyben a jogszerűség garanciája is
4. az akarat valódisága
akaratelhatározásuk birtokában levő személy(ek) legyenek a kibocsátók (semmis a
cselekvőképtelenül hozott aktus)
ne legyen tévedésben a kibocsátó, ne tévesszék meg a felek
ne álljon kényszer vagy fenyegetés hatása alatt
5. tárgyilag és jogilag lehetséges eredmény
az esetek egy részében a tárgyilag lehetséges eredmény követelményét már a JSZ
is meghatározza, így az már jogi kötelezettség
B. speciális jogi követelmények
o ezeket a JSZ-ek egy-egy aktusfajtához írhatják elő, és ha a kibocsátás során mellőzik
ezeket, akkor az adott aktus érvénytelen illetve semmis
o pl.
két közig szerv együtt bocsásson ki egy aktust
egy aktushoz egy másik közig vagy nem közig szerv egyetértése szükséges
felettes szerv előzetes hozzájárulása vagy utólagos jóváhagyása
külön felhatalmazó aktus szükséges stb.
IV. Mérlegelés, méltányosság, diszkréció

• mérlegelés
o mérlegelési jog gyakorlásával kiadott aktus esetében a hatásköri szabályozás alapján a
szerv több, egyformán jogszerű döntést hozhat, ennek célja a jog egyéniesítése
o a hatásköri szabályozás itt alternatívákat tartalmaz, a mérlegelési jog gyakorlása az ezek
közötti választás (ez a választás azonban jogilag körülhatárolt, így korlátozott)
o a mérlegelési jogkör alkalmazása során felmerülő jogszerűségi követelmények
1. a közigazgatási szerv rendelkezik mérlegelési hatáskörrel a hatásköri szabályozás
alapján
2. ennek a hatáskörnek a kereteit tiszteletben tartja a gyakorlás során
3. a hatáskörét rendeltetésszerűen használja, emellett
4. kizárólag a jogalkotó által rögzített szempontok alapján gyakorolja hatáskörét
o a mérlegelési jogkör kifejezése a normákban
általában feltételes móddal
keretszabályokkal (több döntési lehetőség)
általános jogi fogalmakkal (pl. közérdek, közveszély), amelyek eleve mérlegelést
biztosítanak, illetve kívánnak
o példák
bírság mértékének a meghatározott jogsértésekhez képesti meghatározása
engedély nélküli építkezés esetén: eredeti állapot visszaállítása vagy fennmaradás
• méltányosság
o a méltányosság régóta a jog és a valóság közötti konfliktusrendszer megoldási kísérlete
o (!!!) a méltányosság nem a jogszabálytól, hanem a főszabálytól (általában jogszabály
alapján) történő eltérést, illetve ennek lehetőségét, bizonyos feltételek mellett
kötelezettségét jelenti
o sajátos hatáskör:
a szerv lehetősége (ill. meghatározott körben kötelessége)
az ügyfél érdekében (és általában a másik fél érdekében)
a hatásköri szabályozásban rögzített méltányossági szempontok alapján
a főszabály helyett a kivételes szabály alkalmazására
16
o jogszerűségi követelmények
a közigazgatási szerv rendelkezik méltányossági hatáskörrel a hatásköri
szabályozás alapján
ennek a hatáskörnek a kereteit tiszteletben tartja a gyakorlás során
a hatáskörét rendeltetésszerűen használja, emellett
kötelezően figyelembe veszi a jogalkotó által meghatározott méltányossági
szempontokat
o indoklás
a méltányosság gyakorlását nem kell megindokolni, de
a méltányossági feltételek fennállását illetve
a méltányossági szempontok (ha vannak) figyelembe vételét is részletesen
indokolni kell
o a méltányossági és a mérlegelési jogkör kapcsolata
összekapcsolódik – jogalkalmazói méltányosság
• tkp. mérlegelés a méltányosságon belül
• nem egzakt módon vannak meghatározva a méltányossági követelmények
• nem kötelező a kivételes szabály alkalmazása a feltételek fennállásakor
nem kapcsolódik össze – jogalkotói méltányosság
• bizonyos feltételek esetén kötelező méltányosságot alkalmazni
o egyéb méltányossági fogalmak
biankó-méltányosság: ha nincsenek méltányossági szempontok, tehát
feltételrendszerében kötetlen a jogkör („üres méltányossági csekk”)
jogellenes méltányosság: kiadásra a hatásköri szabályok megsértésével került sor
• contra legem: hatásköri szabályban kifejezett méltányossági tilalom
• praeter legem: nincs kifejezett tilalom, de felhatalmazás sem
diszkriminatív méltányosság: formálisan jogszerű döntés, de ugyanazon tényállás
mellett más a döntés tartalma
• diszkréció
o nem keverendő össze a mérlegeléssel: ez a szabad belátáson alapuló döntés
o fogalma: felhatalmazás arra, hogy a közigazgatás az államcélokkal, a jog általános
kereteivel összhangban szabad belátása alapján cselekedjen
o a közigazgatás erős joghoz kötöttsége miatt ez hanyatlóban van, visszaszorul
o magyar közig: szűk kör, hogy ne alakulhasson ki közigazgatási önkény
megjelenése: külügyi, külkereskedelmi, nemzetbiztonsági igazgatás,
idegenrendészet stb.
o formái
praeter legem: társadalmi jelenség nincs szabályozva, nincs rá felhatalmazása a
közig szervnek, de az államcélok megvalósítása ezt megköveteli pl. veszélyek
elhárítása érdekében
contra legem
tág jogi korlátok közti mérlegelés (pl. aktus teljes tartalmának mérlegelése)
V. A hibás közigazgatási aktus

• általános jellemzők
o hibás egy aktus, ha a jogi és alkalmassági követelményeknek nem felel meg
o a hiba lehet lényeges vagy lényegtelen
lényeges: ekkor érvénytelen, nem alkalmas jogi következmények kiváltására
lényegtelen: csak közvetett jogi következményeket vált ki, melyek nem érintik az
aktus jogi hatását (csak pl. a kibocsátót felelősségre vonják az eljárási rend be
nem tartása miatt)
17
• érvénytelen aktus
1. semmis
olyan lényeges jogi vagy alkalmassági hibában szenvednek, amelyek nem
orvosolhatók, ezért egyáltalán nem alkalmasak jogi következmény kiváltására
a semmisségi okokat lásd: 120. o.
fajtái
a. nem létező aktus
o olyan súlyos jogi hiba van benne, hogy érvényességét még
vélelmezni sem lehet, így még időlegesen sem válthat ki jogi
hatást
o végrehajtását az érdekeltek megtagadhatják, ehhez állami
kényszereszközöket nem lehet alkalmazni
o főszabályként visszamenőlegesen kell megsemmisíteni
o ha az ügyfél jóhiszemű, és az ügyfél számára az aktus
visszavonása jelentős hátránnyal járna, a hatóság kártalanításra
köteles
o típusai
kibocsátásra a szervnek nem volt joghatósága, hatásköre,
illetékessége
tartalmát BCS (pl. megvesztegetés) befolyásolta, vagy
végrehajtása BCS
kibocsájtója elmebeteg vagy tudatzavarban szenved,
illetve kényszer vagy fenyegetés hatására cselekedett
b. megsemmisítendő aktus
o a lényeges jogi vagy alkalmassági hiba nem orvosolható, de
annak érvényességét vélelmezni kell a semmisség megállapításáig
o az arra jogosult szerv állapítja meg a semmisséget, nem
mérlegelhet
jogosult: felettes állig szerv (fellebbezés vagy felügyeleti
jog alapján) és a bíróság (ha a határozat bíróság előtt is
megtámadható)
emellett a kibocsátó is visszavonhatja
o nincs taxatív felsorolás
pl. lényeges eljárási szabálysértés
tárgyilag lehetetlen
speciális jogi követelményeknek nem feleltek meg stb.
o a jóhiszeműen jogot szerzett fél nem szenvedhet jog- és
érdeksérelmet a jogalkalmazó hibás döntése miatt, ezért a
fellebbezési és bírói eljáráson kívül általában tilalmazott az ezt
esetlegesen előidéző aktus visszavonása, még ha az
jogszabálysértő is
2. orvosolható
az aktus hibája nem eredményezi az aktus feltétlen alkalmatlanságát jogi
következmények kiváltására
orvoslás típusai
1. kijavítás, kicserélés (elírás esetén pl.)
2. kiegészítés (érdemi döntés van, de részletkérdésekben nincs rendelkezés)
3. módosítás (pl. kötelezettség mértéke JSZ-sértő, megállapítása nem az)
lásd még: 1,2 – 86. o., 3 – 114. o.
jogosult az orvoslásra
• kibocsátó szerv, ha nincs kizáró feltétel
• felettes államigazgatási szerv (fellebbezés vagy felügyeleti jog alapján)
• bíróság (ha a határozat bíróság előtt is megtámadható)
18
VI. A közigazgatási aktus hatálya

• az az időtartam, amelyben az aktus tényleges jogi hatásokat idéz elő és ezek érvényesülnek
• hatály kezdete: (ha az aktus másként nem rendelkezik), a közléssel, hatósági határozat esetén a
jogerőre emelkedéssel
• hatály megszűnésének esetei
1. egyszeri teljesítéssel megvalósul (pl. tanú megjelenik az idézésre és eleget tesz tanúzási
kötelezettségeinek hatósági eljárásban)
2. megsemmisítik, megváltoztatják, visszavonják, módosítják
3. irányítási aktus akkor, ha egy később kiadásra kerülő aktus ellentétes dolgot tartalmaz
4. teljesítése lehetetlen (pl. jogosított vagy kötelezett halála)
5. aktus rendelkezik a hatálya megszűnéséről
bontó feltétel meghatározása
határidőhöz kötöttség vagy
utólagos visszavonás, megváltoztatás kikötése
6. új jogszabály megjelenése, amely ex lege az egyedi aktusokat hatálytalanítja
Közigazgatási jogi aktustan

II. A hatósági jogviszonyok és a hatósági tevékenység elméleti kérdései
I.1. A (közhatalmi) hatósági jogviszonyok

• Fogalma:
o a hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerveknek (hatóságoknak)
o TŐLÜK FÜGGETLEN személyekkel, ill. szervezetekkel (ügyfelekkel) szemben fennálló,
o közhatalmi jellegű jogviszonya, melynek
o célja az általánosan kötelező jogszabályok érvényesítése,
o egyedi jogalkalmazó aktusokkal és egyedi jogérvényesítő cselekményekkel.
• Hatósági jogviszonyok jellemzői
1. (Ált.) kétpólusú jogviszony
1. Igazgatottak = ügyfelek (természetes személyek, szervezetek stb.)
• Ügyfélképesség: adott jogviszonyon belüli jogképesség illetve jogilag
garantált érdek
2. Közigazgatási szerv = hatóság
• Relatív jogképesség: joghatóság, hatáskör és illetékesség
lehet többpólusú is (több hatóság vagy több (ezer) ügyfél is pl. környezetvédelmi
ügyekben sok érintett)
2. Szuprematív jogviszony: a hatóság hatalmi pozíciója, de az ügyfeleknek is vannak jogai
3. Eseti, időleges jogviszony (főszabályként)
ált. ügyfél egy magatartása alapján indul eljárás (jogsértés, kérelem stb.)
4. Eljárásjogilag szigorúan kötött: általános + különös eljárási szabályok
5. Anyagi jogilag is kötött: tárgya általában az ügyfél EGY élet-(működési) viszonyában
tanúsított magatartása (tevékenysége)
• Hatósági jogviszonyok keletkezése, módosulása a „jogalkalmazásos” modellben
o Normaérvényesülés közigazgatási egyedi aktussal
Kérelem/hatóság eljárásindító aktusa: hatósági eljárási jogviszony
↓
hatósági érdemi döntés: hatósági anyagi jogviszony (az ügyfél jogaira és
kötelezettségeire vonatkozik)
↓
hatósági ellenőrzési jogviszony
• hatósági aktus kibocsátására irányuló új eljárási jogviszony → hatósági
érdemi aktussal keletkező v. módosuló újabb anyagi jogi jogviszony
19
• Hatósági jogviszonyok keletkezése, módosulása önkéntes jogkövetés esetén

o Ügyfél magatartása: önkéntes jogkövetés v. normasértés
↓
o Hatóság: hatósági ellenőrzési jogviszony
hatósági aktus kibocsátására irányuló eljárási jogviszony hatósági érdemi aktussal
keletkező anyagi jogi jogviszony (szankció, kötelezés)
• A hatósági jogalkalmazó tevékenység tartalma
1. közvetlenül magatartást befolyásoló, jogalkalmazói tevékenység (jog, kötelezettség
megállapítása, jogvita eldöntése stb.)
2. a jogalanyok magatartását, a jogszabályok érvényesülését ellenőrző tevékenység
3. szakmai, szolgáltató tevékenység (pl. annak vizsgálata, hogy valami veszélyezteti-e a
közegészséget – természetesen JSZ által meghatározott szempontok alapján!)
• A hatósági jogalkalmazó tevékenység funkciói
o a társadalom tevékenységének alakítása, befolyásolása
o rendészeti tevékenység
o állampolgárok jogainak a megvalósítása
pl. anyagi javak elosztása közig döntéssel – szociális juttatások
o nyilvántartási és információs tevékenység
o kvázi bíráskodó feladatok
• A hatósági tevékenység jogi szabályozottsága
o anyagi jogi és eljárásjogi szempontból is kötött
o kiterjed rá az ügyészi felügyelet és ezzel kapcsolatosan a bírósági ellenőrzés is
• A hatóság TŐLE FÜGGETLEN jogalanyokat (ügyfeleket) igazgat egyedi közhatalmi aktusaival.
o jogalanyok pl.: egyes államhatalmi szervek, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek,
természetes személyek
o Hierarchikus irányítási jogviszonyban SOHA nem beszélhetünk hatósági tevékenységről!
I.2. A közigazgatási hatóságok rendszere

• Hatósági jogkör
o fogalom: jogszabályi felhatalmazás „külső” jogalannyal szemben egyedi közhatalmi aktus
kibocsátására
o a hatósági jogkör a hatáskör egy változó arányú része (aktuskibocsátás) (pl. egy
minisztériumban ritka a hatósági jogalkalmazás, de sok aktust bocsátanak ki)
pl. földhivatalok (ingatlanügyi hatóságok)
• feladat: INYT vezetése
• hatáskör: az INYT vezetése során felmerülő ügyfajták (bejegyzés, törlés,
javítás stb.)
• hatósági jogkör: a bejegyzés, mert hatósági aktusnak minősül
o A felhatalmazás tartalma (statuálás)
Kiknek az ügyében járhat el a hatóság?
Milyen ügyfajta?
• kb. 6-8 ezer ügyfajta létezik pl. engedélyezés, ellenőrzés, ebből 1/több
Milyen feltételek esetén cselekedhet a hatóság?
• ezek a jogalany magatartásában vizsgálandó körülmények (pl. jogsértés)
Milyen tartalmú és formájú aktust bocsáthat ki?
• ezek a mérlegelési illetve méltányossági szempontok
Milyen egyéb cselekményt végezhet?
• Hatósági jogkör telepítése
o a hatósági jogkörrel rendelkező szervek főbb csoportjai
1. főszabály: államigazgatási szervek
2. állam más szervei illetve közintézményei (szűkebb körben, feltételekkel)
• pl. területi ÖK igazg. szervei, köztestületi ÖK-k, de közalapítványok nem!
3. nem közigazgatási szervek (átruházással)
20
o a hatáskör-telepítés és a kiadmányozás elhatárolása

hatáskör-telepítés: a döntés jogának átadása
• ezután a hatáskörelvonás tilalma miatt nincs utasítási jog!
kiadmányozás: a határozatok aláírási jogának átadása
• a kiadmányozó bármikor magához vonhatja az ügyet, illetve utasításokat
adhat a határozat tartalmára nézve is
o a hatósági jogkör telepítésének követelményei
1. jogszerűség, törvényesség → parciális érdekek érvényesülésének kizárása
2. alanyok jogvédelme (pl. pártatlanság által)
3. magasan kvalifikált szakmai személyzet
4. információk hozzáférhetősége
o hatóságok
központi szervek – minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok
• feladatok nagy többségénél (3/4) elkülönült központi állig szervek látják
el a hatósági feladatokat és irányítják a területi állig szerveket
• minisztérium: hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása jogi
eszközökkel, területi állig szervek irányítása (ha nincs elkülönült központi
szerv)
területi állig szervek
• van ahol nincsenek pl. PSZÁF, GVH
• lehetnek regionális, megyei, körzeti szervek (megyei a túlnyomó pl.
ÁNTSZ, földhivatal, de ezeknek vannak körzeti szerveik is)
• ide tartoznának a közigazgatási hivatalok is, de a kérdés ma nem rendezett
o az ÖK-k és szerveik hatósági feladatai
a hatósági feladatok jelentős része nem ruházható át az ÖK-kra
• parciális érdekek érvényesülése miatt (pl. ÁNTSZ, állami adók,
munkaügyi felügyelet)
• a kvalifikált szakmai személyzet nem építhető ki az ÖK-knál
hatósági feladatok típusai
1. ÖK-i hatósági ügyek
o rendeletalkotás és jogalkalmazás – sui generis ÖK-i funkció
ellátása → nem állami feladat!
o nincs felügyeletet gyakorló állig szerv (csak bírósági jogorvoslat)
2. ÖK szerveire átruházott állig hatósági ügyek (állami feladatok!)
o azért hasznos, mert egyes hatósági feladatok szorosan
kapcslódnak ÖK-i funkciók hoz (pl. településrendezés – építési
hatósági jogalkalmazás)
o egyes esetekben pedig fontos a polgárközeli ügyintézés, a
polgárok általi ellenőrizhetőség + állam nem képes kiépíteni a
szervezetet ilyen szintig (pl. szabálysértési jogalkalmazás,
birtokvédelem, anyakönyvi nyilvántartás)
o van felettes állig szerv (általában a közigazgatási hivatal)
o KT nem bírálhatja felül a döntést
főszabály szerint a jegyző, főjegyző, kivételesen a polgármesteri hivatal
ügyintézője ruházható fel hatósági jogkörrel (tv. vagy korm.rend. alapján – azaz
eredeti jogalkotói hatáskörben alkotott jogszabály)
• ügyintéző pl.: anyakönyvvezető, hagyatéki ügyintéző
• kivételesen a PM, a főPM, megyei közgyűlés elnöke is (tv. vagy törvényi
felhatalmazásra kormányrendelet által – a kormányé itt nem eredeti
jogalkotói hatáskör)
o jellemzően katasztrófavédelmi, honvédelmi feladatok a nagyobb
legitimitás miatt (választott tisztség, nem az államot képviseli stb.)
21
o az átruházás egyéb esetei

köztestületek
• egyes esetekben (pl. kamarák) a hatósági jogalkalmazói tevékenység nem
terjed túl saját tagságukon
• hegyközségek, szabványosítási feladatokat ellátó köztestületeknél inkább
beszélhetünk a jogkör átruházottságáról
egyéb szervek
• ezek kvázi közigazgatási szervek
• szűk körben élhet ezzel az állam
• pl. Országos Gyógyszerészeti Intézet felhatalmazása a
gyógyszerkísérletek engedélyezésére
I.3. A közigazgatási szervek hatósági tevékenységének irányítása

• Alapelv: a hatósági jogkörökben a hatáskörelvonás tilalma, ezért a döntés érdemében NEM adható
utasítás
• A hatósági jogkör befolyásolásának eszközei:
o jogi szabályozás
o a Ket.-ben szabályozott felügyeleti jogkör
főszabályként a közvetlen irányító szervet jelöli meg felügyeleti jogosultként
kormányhivatalok (kormány irányít), kponti hivatalok (miniszter irányít), állig
hivatalok: miniszter a felügyeleti szerv
ÖK vagy egyéb szervek állig ügyekben: állig hivatalok a felügyeleti szervek
másodfokú határozatok felülbírálata csak felügyeleti jog alapján lehetséges, és ezt
már csak bíróság előtt lehet megtámadni
• a kormány irányítási jogosítványai
o a közig egészét a kormány irányítja vagy felügyeli, így irányítja a hatósági jogalkalmazó
tevékenységet is (hierarchikus irányítás, de érvényesül a hatáskörelvonás tilalma)
o rendeleteivel törvényi keretek között megszabja a hatósági jogalkalmazó tevékenységet
o határozataival megszabhatja a hatósági jogalkalmazással kapcsolatos feladatokat
o elvi állásfoglalásaival kötelezően értelmezheti a jogszabályokat
o jogi iránymutatásokkal állást foglalhat fontos jogalkalmazási kérdésekben
• a miniszterek irányítási jogai
o az állig meghatározott ágazatát irányítják, ennek része a hatósági jogalkalmazás is
o rendeletalkotás tv. vagy Korm. rend. felhatalmazása alapján
o jogi iránymutatások, irányelvek, tájékoztatók kiadása
o hatósági tevékenységet ellátó állig szervek irányítása (hierarchikus irányítás, de
érvényesül a hatáskörelvonás tilalma)
• igazságszolgáltatás szerepe a hatósági jogalkalmazó tevékenység állami irányításában
o bíróságok
a hatóságokat befolyásolja egy-egy korábbi felülvizsgálati ítélet
LB elvi jellegű döntéseket is hoz a közigjog alkalmazásának kérdéseiben
o ügyészségek
hatósági határozatok felügyelete óvással (óvás elutasítása esetén bírósághoz
fordulhat)
törvényességi felügyelet gyakorlása
22
II.1. A bírói és közigazgatási jogalkalmazás összehasonlítása

• AZONOSSÁGOK
1. állami szervek
2. közhatalom birtokában (vagyis kikényszeríthető módon),
3. egyedi ügyekben (konkrét ügyekben, konkrét ügyfelekkel),
4. jogszabályi felhatalmazás alapján,
kötött eljárási rendben, eljárási garanciákkal és jogorvoslatokkal együtt
joghatóságuk, hatáskörük keretei között, illetékességi területükön,
jogszabályok alapján (tartalom és forma meghatározása a JSZ által)
5. döntenek
• KÜLÖNBSÉGEK
szempont bírói jogalkalmazás közigazgatási jogalkalmazás
igazságszolgáltatás, konfliktusok
rendeltetés közfeladat megoldása közhatalommal
rendezése/feloldása a jog eszközeivel
a hatóságé a közhatalom, az eljárásjog
a bíróságé a közhatalom, de a felek
célja a hatóság és az ügyfél pozíciójának
hatalmi pozíciók egyenrangúak és az eljárás során nem
kiegyenlítése (eljárási garanciák és jogok
érvényesül a bíróság hatalmi pozíciója
stb.)
funkciója/fő
jogvédelem jogalakítás, közcél megvalósítása
funkciói
közigazgatási és pénzügyi anyagi jog,
milyen jogot mert ezek biztosítják a társadalom
BJ, PJ, CSJ, MUJ
alkalmaz rendezett tevékenységét
(de pl. gyámhatósági tevékenység: CSJ)
Az anyagi jogviszony megelőzi Az eljárási jogviszony (ált.) megelőzi az
az eljárási jogviszonyt anyagi jogviszonyt
anyagi és eljárási (először következik be az anyagi jogi (kérelem/hatóság kötelezésére indul az
jogviszonyok változás pl. jogsértéssel, utána kezdődik eljárás, amelynek érdemi döntése alapján
az eljárás) módosulnak anyagi jogviszonyok)
→ utólagos jogvédelem (↔ pl. a szabálysértési eljárás)
ítélet/döntés
deklaratív ítélet, ex tunc konstitutív aktus, ex nunc
hatálya
• csak kérelemre induló eljárás • ex officio és kérelemre egyaránt indul
(nincs ex officio) • nem peres eljárás
eljárásjog
• általában peres eljárás • az eljárásjog nem külön jogág (Ket. +
• az eljárásjog elkülönült jogág (Pp.) speciális szabályok)
cégeljárás, egyéb szervezetek
szabálysértés, gyámjog, birtokvédelem
határterületek nyilvántartása; elmebetegek
stb.
jogvédelme, stb.
a közigazgatási jogi aktusok bírói
felülvizsgálata; kvázi bíráskodási feladatok:
átfedés
közigazgatási jogalkalmazó feladatok szabálysértési eljárás
pl. elmebetegek védelme
23
III.1. Hatósági cselekmények (a hatósági jogalkalmazó tevékenység során alkalmazott eszközök)

• Hatósági aktusok
o Egyoldalú:
Hatósági döntés: határozat/végzés (lezár egy döntési folyamatot)
Szakhatósági állásfoglalás (hozzájárulás)
• az egységes engedély kibocsátóját köti a szakhatóságok állásfoglalása, ha
eltér tőle, az aktus semmisnek minősül)
Hatósági intézkedés
• pl. rendőri igazoltatás: eljárás nincs szabályozva, csak a
minimumkövetelmények
Eljárást kezdeményező aktus
o Kétoldalú: Hatósági szerződés
• Tényleges cselekmények
o Döntés-előkészítés: eljárási cselekmények
o Ellenőrzés: hatósági ellenőrzés
o Reálcselekmények: végrehajtási foganatosító cselekmények
o Materiális cselekmények
Szakértői vizsgálatok
Hatósági szolgáltatások
III.2. Hatósági aktusok csoportosítása

• Hatósági aktusok: hatósági határozat, szakhatósági hozzájárulás, hatósági intézkedés, eljárást
kezdeményező aktus, hatósági szerződés
1. Aktusok jogi hatása szerint
közvetlen – közvetett
• közvetlen: közvetlenül jogi következményeket váltanak ki (jogviszonyok
létrehozása, megszüntetése, módosítása)
• közvetett: megállapító és tanúsító aktusok
o pl. védetté nyilvánítás, hatósági bizonyítvány/igazolvány
eljárási – érdemi (anyagi)
1. eljárási döntés (végzés): közigazgatási eljárási jogi következmények (pl.
felek eljárási jogainak megállapítása)
2. érdemi határozat: az anyagi jogon alapul (KIG, PÜJ)
• érdemi aktusok fajtái
o közigazgatási jogi jogviszonyt létrehozó
o más jogági jogviszonyt létrehozó (pl. gyámhatóság döntése
örökbefogadásról → CSJ jogviszony)
o feltétele más jogágba tartozó anyagi jogi jogviszonynak (pl.
házasságkötés feltétele az anyakönyvvezető előtti bejegyzés)
deklaratív – konstitutív regisztratív aktusok
2. Aktus jogi tartalma szerint
jogosító – az ügyfél részére jogokat állapít meg
• egyik fajtája az engedélyező aktus
kötelező/tiltó – magatartás előírása, abbahagyása, tűrése
szankcionáló
juriszdikciós
regisztratív
• hatósági bizonyítvány
• hatósági igazolvány
• hatósági nyilvántartás
3. Ügyfélre gyakorolt hatás szerint
favorábilis (jogosító – ügyfél kérelmére indult, kedvező jogkövetkezmények)
onerózus (kötelező – ex officio indult, hátrányos jogkövetkezmények)
24
Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás – Közös szabályok

82. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással
kapcsolatos eljárásokban az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A hatósági
nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban e törvényt akkor kell alkalmazni, ha törvény,
kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem
rendelkezik.
(2) A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot,
mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést
határozatnak kell tekinteni.
(3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági
nyilvántartásba való bejegyzés megtagadásáról a hatóság határozatot hoz.
(4) A hatósági bizonyítványnak, hatósági igazolványnak és hatósági nyilvántartásnak az adattartalmát
és a kiállítás (bejegyzés) módját a hatósági igazolványt, bizonyítványt rendszeresítő, illetve a hatósági
nyilvántartást létrehozó jogszabály határozza meg.
(5) Az eljárás megindításáról az ügyfelet a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással
kapcsolatos eljárásokban nem kell értesíteni.
Hatósági bizonyítvány
83. § (1) Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági
bizonyítványt ad ki. Törvény kivételes esetben lehetővé teheti, hogy a hatóság a hatósági bizonyítvány
kiadása helyett a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatok alapjául szolgáló iratról adjon ki
másolatot.
(2) A hatósági bizonyítvány kiadására a 21. §-ban meghatározott hatóságok [az illetékes hatóságok],
továbbá az a hatóság is illetékes, amelynek
a) területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt,
b) területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt,
c) nyilvántartása az adatot tartalmazza.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől
számított öt munkanapon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha
jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és
milyen bizonyítékok alapján adták ki. A hatósági bizonyítvány alakiságára is irányadók a 72. § (1)
bekezdésének a) és f) pontjában foglalt követelmények. [eljáró hatóság megnevezése, ügyszám,
ügyintéző neve, döntéshozatal helye és ideje, hatáskör gyakorlójának neve és hivatali beosztása, ha a
kiadmányozó eltér, akkor az ő neve és hivatali beosztása]
(4) A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni.
(5) A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági
bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma
valótlan.
(6) Ha a hatósági bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg,
amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, a hatósági bizonyítványban
foglaltak valótlanságáról az általa feltárt bizonyítékok ismertetésével tájékoztatja a hatósági
bizonyítványt kiadó hatóságot.
(7) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően vagy
egyéb esetben hivatalból megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a hatóság a
hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot annak a hatóságnak,
szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt
felhasználta vagy fel kívánta használni.
25
(8) A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az
ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal
nem rendelkezik.
Hatósági igazolvány
85. § (1) A hatóság - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott
esetben - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.
(2) A hatósági igazolványba csak a jogszabályban erre feljogosított hatóság tehet - a jogszabályban
meghatározott tartalmú - bejegyzést.
(3) A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig -
mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető. Az ellenkező
bizonyítására megfelelően irányadók a 83. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak.
(4) Ha a hatósági igazolvány ellenőrzésére jogosult hatóság vagy hivatalos személy megállapítja, hogy
a hatósági igazolvány vagy az abba tett bejegyzés hamis, illetve valótlan, a hatósági igazolványt átvételi
elismervény kiállítása mellett a további eljárás céljából elveszi.
Hatósági nyilvántartás
86. § (1) A hatóság a jogszabályban meghatározott adatokról hatósági nyilvántartást vezet.
(2) A hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre - ha jogszabály
eltérően nem rendelkezik - a határozatra vonatkozó 71-73. §-okban és a 78. §-ban meghatározottakat
nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján jogerőre emelkedik.
(3) A nyilvántartást vezető hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás
bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni.
(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló
határidő akkor kezdődik, amikor a jogszabálysértő vagy hibás adat bejegyzése vagy a mulasztás az
ügyfél tudomására jutott.
(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél illeték vagy díj lerovása mellett a nyilvántartásból
hitelesített másolatot vagy kivonatot kérhet.
IV.1. A hatósági jogalkalmazó tevékenység típusai

1. Hatósági jogalkalmazás (szűkebb értelemben)
o fogalom:
általános és különös eljárási szabályokkal szabályozott eljárási rendben,
jogi hatást kiváltó
közhatalmi egyedi – hatósági – aktus kibocsátása
o tisztán, felügyelet nélkül viszonylag szűk körű
pl. szabálysértési eljárás, birtokháborítási ügyek
2. Regisztratív hatósági tevékenység
o cél: állam, társadalom részére szükséges, valamint a hatósági tevékenységhez szükséges
információrendszer működtetése
o közigazgatási nyilvántartások fajtái
1. közhiteles nyilvántartások
• regisztratív tevékenység szűkebben:
o JSZ alapján közhitelű nyilvántartások vezetése (adatkezelés, -
törlés, -bejegyzés stb.)
o adatigazolás (hatósági aktusok!)
• Közhitelesség:
26
o a nyilvántartás (adatigazolás) hitelesen tanúsítja a benne

feltüntetett adatokat, a bejegyzett jogok és tények fennállását és
változását, azaz
1. a bejegyzett – jóhiszemű harmadik személyekkel szemben – nem
hivatkozhat arra, hogy a bejegyzés valótlan; és
2. senki nem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott tényről, adatról,
jogról nem tudott
• pl. INYT
2. JSZ alapján regisztrált, nem közhitelű, közvetett jogi jelentőségű regiszterek
• pl. közműnyilvántartás
• tiszteletben kell tartani az információs önrendelkezési jogot és a
személyes adatok védelmére vonatkozó elveket és szempontokat
3. statisztikai célú regiszterek
3. Hatósági ellenőrzés
o Jellemzői:
hatósági felügyelet részjogosítványa vagy önállósult hatósági ellenőrzési jogkör
csak a jogszerűség ellenőrzésére terjed ki
o Ellenőrzési eljárási cselekmények: iratok (egyéb adathordozók) megtekintése, adat-,
tájékoztatáskérés, személyek kikérdezése, helyszíni ellenőrzés
o Szabályozás:
ált: Ket. VI. fejezet
speciális eljárási szabályok (pl. Art.)
88. § (1) A hatóság - a hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések
betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
(2) A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében
törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást
kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási
kötelezettséget és folyamatos helyszíni ellenőrzést is elrendelhet.
(3) Ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszíni ellenőrzés a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz
telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is
történhet.
(4) A helyszíni ellenőrzés lefolytatására, ezzel kapcsolatban az ügyfél értesítésére és a helyszíni
ellenőrzés akadályozására e törvénynek a szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy a szemletárgy birtokosára vonatkozó szabályokat az ügyfélre kell alkalmazni.
(3) A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, az annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az
ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít.
(4) A jegyzőkönyv egy példányát a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére
az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküldi.
(5) Ha a hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett
hivatalos feljegyzést is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad,
vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküld.
(6) Ha törvény a hatósági ellenőrzés lefolytatását az ügyfél kérelmére lehetővé teszi, a hatóság az
eljárás befejezésekor az ügyfélnek megküldi az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet vagy hivatalos
feljegyzést.
27
94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a

jogszabályban, illetve döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a
jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére,
b) hivatalból megindítja az eljárást, és megteszi azt az intézkedést, amelynek megtételére
jogszabály az adott eljárásban feljogosítja,
c) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési,
büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv köteles a megkeresést érdemben megvizsgálni és
saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot huszonkét
munkanapon belül tájékoztatni.
4. Hatósági felügyelet
o Cselekményei: hatósági ellenőrzés + a megsértett jogrend helyreállítását célzó hatósági
jogalkalmazás (hatósági határozat vagy hatósági intézkedés kibocsátása jogsértés vagy a
jogsértés lehetőségének fennállása esetén)
o a hatóságok túlnyomó többségénél a hatósági felügyelet a jogalkalmazás lényege, az
ellenőrzések során megállapított tények alapján indulnak eljárások
o Fajtái:
a. Időszakos hatósági felügyelet
b. Szervezetek feletti hatósági felügyelet – bírósági hatáskör
1. magánszféra szervezetei feletti törvényességi felügyelet
o ügyész jogosult erre pl. egyesületek esetében
2. köztestületi ÖK-k
o a közfeladatok és a közhatalmi jogkör miatt erősebb felügyelet –
illetékes miniszter ellenőrzi és kezdeményez bírósági eljárást
3. ÖK-k törvényességi felügyelete
o közig hivatalok ellenőrzési joga (ma nem rendezett ez a kérdés)
c. Meghatározott tevékenységek folyamatos felügyelete
• a jogalanyok jogszerű magatartásának felügyelete
o felügyelet megosztása
általános szabály: egy adott tevékenységgel kapcsolatos összes feladat egy
szervezetet illet meg
kivételek pl. fogyasztóvédelmi, munkavédelmi felügyelőség kizárólag felügyeleti
jellegű tevékenységet folytat
4. Materiális hatósági cselekmények
o Szakmai tevékenység
a hatóság feladatainak ellátását biztosítja
ez a fajta tevékenység mindenekelőtt az ellenőrzés során jelentkezik
szakértői vizsgálatok: a hatóság számára a döntés megalapozást szolgáló
bizonyítási cselekmények
ágazati hatóságok esetében ezen vizsgálatok alapján kezdődnek az eljárások
o Hatósági szolgáltatások
a hatóságok ezeket a szolgáltatásokat a hatóságtól független, kívülálló személyek,
jogalanyok, állampolgárok részére nyújtják
Az ügyfél számára jogszabály alapján kötelezően igénybe veendő szakmai
(szakértői) szolgáltatások
pl. tűzoltó készülékek ellenőrzése, tűzoltóság tűzmentési tevékenysége
28
Eljárás, eljárásjog – A Ket. alapelvei
I/1. Közigazgatási eljárás fogalma

1. közigazgatási szervek által (főszabályként, tv-ben vagy korm. rend.-ben lehet felhatalmazni),
2. meghatározott rendben végzett cselekvéssorozat,
3. melynek célja
o közigazgatási aktusok létrehozása ill.
o egyéb nem aktus jellegű közigazgatási cselekmények rendezett lefolytatása (pl. ellenőrzés)
• elméletileg annyiféle eljárást lehet megkülönböztetni, ahány fajta közigazgatási aktusfajta
(cselekvésfajta) létezik, de ezek jogi szabályozottsága nagyon eltérő.
I/2. Fontosabb eljárástípusok

Típus Szabályozás
Jogalkotási eljárás (normatív aktusok Jogalkotási törvény; Házszabály; Kormány ügyrendje;
létrehozása) SZMSZ + konzultációs szabályok
Hierarchikus irányításon
Kevés, speciális eljárási szabály: pl. Ktv., Áht, Áht-vhr
belüli eljárások
oka: kötöttséget, hatalomcsökkenést okozna
(pl. utasítás, egyedi döntés)
SZMSZ, egyéb belső szabályzatok (pl. ügyrend,
Belső eljárások
ügyvitel (eljárási lépések), ügyirati szabályok)
Kevés, speciális eljárási szabály, általában az ágazati
Kétoldalú aktusok
törvényekben (pl. egyszerűsített közbeszerzési
előkészítése
szabályok az eljárás tekintetében)
Hatósági eljárás
Általános (Ket.) + különös eljárási szabályok
(aktus kibocsátása, eljárási cselekmények)
I/3. Közigazgatási eljárásjog fogalma

• Tágabb: a közigazgatási eljárástípusokat szabályozó jogi normák (jogszabályok, egyéb normatív
aktusok összessége)
• Szűkebb: a hatósági aktusok létrehozására és egyéb hatósági cselekmények lefolytatására irányuló
cselekvéssorozatok garanciális jellegű, részletes jogi szabályozása
I/4. Hatósági tevékenység jellemzői a jogi szabályozhatóság szempontjából

• funkciója: közfeladat ellátása, közérdek érvényesítése (nem „igazság” szolgáltatása!)
o ezért érvényesül sok ügyfajtában az officialitás elve
• alapmodell: hatóság egyoldalú aktusával jog vagy kötelezettség (tilalom), büntetés megállapítása
• több ezer, nagyon különböző ügyfajta → közös szabályok alkotásának nehézségei
• tömeges ügyintézés (évi kb. 30 millió ügy)
• hivatalból is induló, nem peres eljárások
• az ügyintéző: általában nem jogi szakképzettségű; hierarchikus függésű
• többnyire állami szervek járnak el → adatvédelmi kérdések fontossága
I/5. A hatósági eljárásjog rendeltetése

1. A közérdek érvényesítésére gyors, hatékony, rutinszerű eljárási rendben
vs. ↓↑
2. A hatóság egyoldalú közhatalmi pozíciójának enyhítése, az ügyfél közreműködésének jogi
biztosítékaival
• mindkét oldalnak érvényesülnie kell
o ezért általános az a modell, hogy az ügyfél korlátlan jogait korlátozzák
29
o pl. állandóan szakértőt rendel ki az ügyfél, hogy hátráltassa az eljárást → a hatóság

indoklással dönthet úgy, hogy nem fogadja el a szakértőt, így érvényesül az első szempont
II/2.A hatósági eljárásjog hatályos modelljei, a magyarországi szabályozás alapjai

1. Nincs általános szabályozás; csak részleges egységesítés van pl. Franciaország, Belgium (Anglia)
2. Van általános eljárási törvény, de ez szubszidiárius szabályrendszer pl. Németország
3. Van általános eljárási törvény, ez főszabályként elsődlegesen kötelező minden ügyfajtában (Mo.)
• Magyarország
o 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (Et.) – csak a
természetes személyekre vonatkozott
o 1981. átfogó revízió és egységesítés (Áe.)
o 32/1990. (XII.22.) AB határozat → 1991. évi XXVI. törvény a közigazgatási határozatok
bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről
o Ket. kodifikáció okai
anyagi jog változása, közigazgatási szervek rendszere megváltozott
eljárásjogi garanciák felértékelődése; jogalkalmazói igények
technikai feltételek megváltoztak (nak) pl. elektronikus ügyintézés
a hatósági tevékenység súlya megváltozott
uniós csatlakozás → pl. sok külföldi, EU-s normák érvényesülésének biztosítása
o A magyar hatósági eljárásjog szerkezete
Általános (közös) eljárási szabályok: 1 törvény = Ket.
Speciális eljárási szabályok: minden ügyfajtára külön-külön hatósági eljárási
cselekményeket szabályozó normák
• bármilyen jogszabály (ügyfajtánként lehet kötött a szabályozási szint)
• speciális eljárási kódexekben (ld. pl. Art., Gyer.) vagy
• ügyfajtára vonatkozó anyagi és eljárási szabályok egy/több JSZ-ban
o A Ket. szerkezete: az eljárás szakaszai
a Pp.-vel vagy a Be.-vel ellentétben a teljes eljárási folyamat szabályozására
törekszik
1. szükséges szakasz - alapeljárás
2. nem feltétlenül szükséges szakaszok
• jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás (Pp.-ben nincs benne)
IV. Az alapelvek rendszere

• Jogi alapelvek
o Általános elvek
1. joghoz kötöttség
2. törvény előtti egyenlőség – diszkrimináció tilalma
3. anyanyelvhasználat
4. jogellenes döntéssel szemben kártérítéshez való jog
o Általános eljárásjogi elvek
5. tisztességes eljáráshoz való jog
6. tájékoztatáshoz való jog
7. megalapozott döntés elve
• Közigazgatási eljárási elvek
o Jogi
8. officialitás elve
9. hatóság és ügyfél együttműködése
10. jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme
11. korlátozott nyilvánosság elve (iratbetekintési jog)
o Eljárás-szervezési elvek
12. költségtakarékosság + gyors és hatékony eljárás elve
13. elektronikus ügyintézés elsődlegessége
30
1. JOGHOZ KÖTÖTTSÉG (MÉRLEGELÉS ESETÉN IS)

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a
jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében,
mérlegelési és méltányossági jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok figyelembevételével
és az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolja.
(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során
a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles
eljárni.
(3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél
jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.
2. TÖRVÉNY ELŐTTI EGYENLŐSÉG („ÜGYFÉLEGYENLŐSÉG ELVE”) –
DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA
2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan
megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
(2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás,
amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az
eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő
bánásmód követelményét meg kell tartani.
3. ANYANYELVHASZNÁLAT
9. § (1) A Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez
azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása, valamint
nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának.
(2) A települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat testülete határozatában
meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét.
(3) A kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzeti és
etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik [ergo csak magyar állampolgár lehet], a
közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét. A kisebbség nyelvén benyújtott
kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le
kell fordítani.
(4) Annál a közigazgatási hatóságnál, amelynél a (2) bekezdés szerint a közigazgatási eljárás hivatalos
nyelve nem csak a magyar, a magyar nyelvet használó ügyfeleket és az eljárás egyéb résztvevőit
megilletik a (3) bekezdésben a kisebbségek számára biztosított jogok.
10. § (1) Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő
személy ügyében - ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
megbízásából eljáró természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból
indít azonnali intézkedéssel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért
fordul a magyar közigazgatási hatósághoz, a hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet
joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. Törvény az e bekezdésben foglalt
rendelkezés alkalmazását az itt nem szabályozott esetekben is kötelezővé teheti.
(2) A 9. § (3) bekezdésében meghatározott ügyfél kivételével a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél - a
fordítási és tolmácsolási költség viselése mellett - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is
kérheti, hogy a közigazgatási hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven
megfogalmazott kérelmét.
11. § (1) Ha a közigazgatási hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a
magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.
31
(2) A 9. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 10. § (1) bekezdésében szabályozott esetben [kisebbségi
szervezet nevében eljáró, etnikai törvény hatály alá tartozó, azonnali intézkedés, azonnali jogvédelem]
a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit az eljáró közigazgatási hatóság
viseli.
(3) Jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg a hatósági igazolvány, hatósági
bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára.
• költségmentesek
o kisebbségi szervezet nevében eljáró személy
o a kisebbségi törvény hatálya alá tartozó természetes személy
o ahol az eljárás hivatalos nyelve nemcsak magyar, a magyar nyelvet
használó ügyfél és egyéb résztvevő
o külföldi vagy magyar nyelvet nem ismerők ügyében azonnali
intézkedés
o természetes személy azonnali jogvédelem kérése esetén
4. JOGELLENES DÖNTÉSSEL SZEMBEN KÁRTÉRÍTÉSHEZ VALÓ JOG

4. § (2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári
jog szabályai szerint megtéríti.
5. TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG
4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott
határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.
5. § (1) […] és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
6. TÁJÉKOZTATÁSHOZ VALÓ JOG
5. § (1) A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy
jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
(2) A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó
jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a
kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a
jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.
(3) Jogszabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írhat elő a jogi
képviselővel eljáró ügyfelek számára is.
7. MEGALAPOZOTT DÖNTÉS ELVE
2. § (3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe,
minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.
8. OFFICIALITÁS ELVE
3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve
érvényesül.
(2) A közigazgatási hatóság:
a) a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a
kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén folytathatja, és ilyen
esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
b) hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét,
ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során
minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,
32
c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó
hatóság végzését és határozatát (a továbbiakban együtt: döntését),
d) hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és
visszavonásáról.
9. HATÓSÁG ÉS ÜGYFÉL EGYÜTTMŰKÖDÉSE
1. § (2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása
során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően
köteles eljárni.
6. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni.
(2) Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a
végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a
rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
(3) A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére
kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.
10. JÓHISZEMŰEN SZERZETT ÉS GYAKOROLT JOGOK VÉDELME
1. § (4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek
korlátait e törvény határozza meg.
11. KORLÁTOZOTT NYILVÁNOSSÁG ELVE (IRATBETEKINTÉSI JOG)
5. § (4) A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és
képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot, jogszabályban
meghatározott esetben közmeghallgatást tart, és döntését az ügyfelekkel közli. A hatóság ugyanakkor
gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.
12. KÖLTSÉGTAKARÉKOSSÁG + GYORS ÉS HATÉKONY ELJÁRÁS ELVE
• főleg a hatóságot köti, de az ügyfél mulasztása esetén ő viseli a
következményeket
7. § A közigazgatási hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a
tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a
lehető leggyorsabban lezárható legyen.
13. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ELSŐDLEGESSÉGE
8. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a
hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél a kérelmére induló eljárás során és az eljárás
egyéb résztvevője egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással
megváltoztathatja a kapcsolattartás általa addig alkalmazott módját.
(3) Ha a közigazgatási hatóságok számára az egymás közötti kapcsolattartásban az elektronikus út
vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező, nem alkalmazhatják a kapcsolattartás más módját.
33
A Ket. hatálya
I. Szervi hatály: mely szervek eljárásban kell alkalmazni a törvényt? - hatóságok

12. § (3) E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a
hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező
a) államigazgatási szerv,
b) helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is,
valamint a 19. § (2) bekezdése szerint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, [ÖK hatósági
ügyek]
c) a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi
hivatalának vezetője (a továbbiakban együtt: polgármester), [átruházótól függően állig vagy ÖK
hatósági ügy]
d) főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági
igazgatási társulás,[állig ügyek – jegyző nem láthat el ÖK hatósági ügyet]
e) egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy kormányrendelet
jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására.[pl. autószerelő zöldkártyát ad ki]
(4) Ha törvény vagy kormányrendelet nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet,
köztestületet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, meg kell határozni
azokat az ügyeket, amelyekben e törvény rendelkezései az irányadók.
A. Államigazgatási hatóságok
o Központi szervek
kormány, minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok; autonóm
jogállású államigazgatási szervek
o Területi államigazgatási szervek
1. Regionális (v. területközi) államigazgatási (rendvédelmi) szervek pl. APEH, MVH
2. Megyei államigazgatási szervek: kiépülhet alattuk alsóbb szint (pl. földhivatal)
3. Ált. hatáskörű: államigazgatási hivatalok
• minden olyan ügy másodfoka, ami az ÖK által végzett államigazgatási
ügy, kivéve, ha van kijelölt másodfok
• + bizonyos nemzetgazdasági szempontból is fontos beruházások
engedélyezésének ügyei illetve a kisajátítási ügyek
B. Helyi önkormányzati hatóságok

o Önkormányzati hatósági ügyek
Jogforrás: törvény, és/vagy ök. rendelet
Szervek/hatáskörök címzettjei: KT/megyei közgyűlés
hatósági jogkör telepítése ÖK rendelettel: (fő)polg. mester, közgyűlés elnöke,
bizottság, részÖK, ÖK. társulás
o Államigazgatásig ügyek
Jogforrás: törvény, Korm. rend.
Szervek/hatáskör címzettjei: (fő-/kör) jegyző, [(fő)polg. mester; PMH ügyintézője
pl. AKV, városi szociális és gyámhivatal]
C. Egyéb felhatalmazott szervek

12. § (3) bek. e) : „egyéb szervezet, köztestület, vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy
kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására”
o Pl.: közintézet (OGYI); szakmai kamarák; magán-állatorvos, légi jármű pilótája (hatósági
intézkedési jog),
34
o Köztestületek hatósági jogköre

1. Tagsági viszonyhoz kapcsolódó „közhatalmi” jogkör:
12. § (2) Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy):
b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a
fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely
foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.
2. Államigazgatási ügyek
• Törvényben vagy tv. felhatalmazása kiadott Korm. rendeletben
meghatározott hatósági ügyfajták
• pl. NAT: laborok akkreditálása
II. Tárgyi hatály: milyen ügyfajtákra vonatkozik a törvény?

• „Közigazgatási ügy” = „hatósági ügy”
12. § (2) Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy):
a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet* érintő jogot vagy
kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy
hatósági ellenőrzést végez,
b) a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a
fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely
foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti.
• * „az ügyfelet” – konkrét egyedi aktusra utal → normatív aktusok nem tartoznak a Ket. hatálya alá
II/3.Általános és különös (speciális) eljárási szabályok viszonya

• Alapelv a Ket. elsődlegesen kötelező jellege = a Ket. rendelkezéseitől más jogszabály csak akkor
térhet el, ha a Ket. kifejezetten megengedi
13.§ (3) Az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó
jogszabályok e törvény rendelkezéseitől kizárólag akkor térhetnek el, ha azt e törvény kifejezetten
megengedi.
• Kivételek – sok kivétel => ténylegesen másodlagos jellegű a kódex
1. kivett eljárások
2. eljárások, melyekben a Ket. egésze szubszidiárius
3. eljárások, melyekben törvény, ill. kormányrendelet a Ket. által meghatározott –
egyébként kötelező – rendelkezésektől eltérést engedhet (szubszidiárius);
4. nemzetközi szerződés és EU-normák miatt eltérés
5. a Ket. szubszidiárius rendelkezései (kb.200) alapján
35
1. KIVETT ELJÁRÁSOK
13. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és
lebonyolítására, a területszervezési eljárásra és - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának
kivételével - az állampolgársági eljárásra,
b) a helyi önkormányzat vagy annak szerve által jogszabályban meghatározott feltételekkel
rendelkezők számára biztosítandó támogatások elosztására irányuló eljárásban a rendelkezésre álló
támogatási keretösszegen felül benyújtott támogatási igényekre.
2. ELJÁRÁSOK, MELYEKBEN A KET. EGÉSZE SZUBSZIDIÁRIUS
13. § (2) E törvény rendelkezéseit
a) az iparjogvédelmi és a szerzői jogi eljárásokban,
b) az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek
költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az
elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokban,
[ide tartozik az összes adó, járulék, befizetés, hozzájárulás stb.]
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek és a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásokban, valamint a menedékjogi
eljárásban,
d) a termékek és a szolgáltatások forgalmazására, illetve értékesítésére, valamint az ezekkel
összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével, illetve a
piacszabályozással kapcsolatos eljárásokban, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárást is,
e) a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a
magánnyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásban, valamint a versenyfelügyeleti
és bejelentési eljárásban,
f) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban
csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
3. ELJÁRÁSOK, MELYEKBEN TÖRVÉNY, ILL. KORMÁNYRENDELET A KET. ÁLTAL
MEGHATÁROZOTT – EGYÉBKÉNT KÖTELEZŐ – RENDELKEZÉSEKTŐL ELTÉRÉST
ENGEDHET (A GYAKORLATBAN SZUBSZIDIÁRIUS);
14. § (1) Törvény e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg:

a) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekben
aa) a hatásköri összeütközésre,
ab) az azonnali intézkedés megtételére,
ac) az engedélyezési eljárásra,
ad) a hatósági ellenőrzésre,
ae) a nyelvhasználatra,
af) az eljárási jogutódlásra,
ag) a döntés közlésére,
b) a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásban
ba) az eljárás irataiba történő betekintésre,
bb) a hiánypótlásra,
36
bc) a helyszíni ellenőrzésre és a szemlére,

c) a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásokban
[csak ez,mert a nyugdíj, a táppénz, a Gyed, bármilyen segély a Ket. hatálya alá tartozik)
ca) a joghatóságra, a hatáskörre, az illetékességre,
cb) a hatóság döntéseire,
cc) a jogorvoslatokra, cd) a végrehajtásra.
(2) Törvény vagy kormányrendelet e törvény rendelkezéseitől eltérő vagy kizáró szabályokat állapíthat
meg a haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetve a kettős rendeltetésű termékek és technológiák
külkereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásban
a) az eljárás felfüggesztésére, b) az egyezségre, c) az elektronikus kapcsolattartásra, d) az
eljárás irataiba történő betekintésre, e) a bizonyítékok ismertetésére, f) a hatóság döntéseire,
g) a jogorvoslatokra és a jogorvoslati fórumrendszerre, h) a jóhiszeműen szerzett jogok védelmére.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és
egyszerűsítéséről szóló külön törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvénytől
és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:
a) a hiánypótlásra,b) a kézbesítésre,c) az ügyfél tájékoztatására,d) a hatáskörre, az illetékességre,
e) a szakhatóság közreműködésére.
4. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ÉS EU-NORMÁK MIATT ELTÉRÉS
13.§ (4) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eljárási
szabályt állapít meg, e törvény rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazhatók. E
törvény rendelkezéseitől az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi
aktusának, valamint az Európai Unió egyéb kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából - az ahhoz
szükséges mértékben és módon - törvény, kormányrendelet vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendelete eltérhet.
(5) E törvény rendelkezéseitől a nemzetközi szerződést kihirdető törvény eltérhet.
5. A KET. SZUBSZIDIÁRIUS RENDELKEZÉSEI (KB.200) ALAPJÁN
III. Személyi hatály: kiknek az ügyeiben kell alkalmazni a törvényt?
IV. Időbeli hatály

• a törvény hatálybalépése után indult, valamint a megismételte eljárásokban alkalmazandó
V. Területi hatály
• a Magyar Köztársaság földrajzi területe
37
Az eljárás alanyai
I. Alanyok és közreműködők
A. Hatóság (ok)
o + a hatósági döntésben közreműködők
o + a kikényszerítésben közreműködők
B. Ügyfél/Ügyfelek
o a hatósággal szemben azonos jogi helyzetben
o ellenérdekű ügyfelek
o „sokügyfeles” ügyek felei
C. Eljárás egyéb résztvevői
II. Hatóságok
II/1. Az eljárásban részt vevő hatóságokra vonatkozó szabályok
• Minden hatóságra közös szabályok:
o a hatóságok jogképességét meghatározó szabályok: joghatóság, hatáskör, illetékesség
• Egyéb/speciális
o jogsegélyt nyújtó belföldi és külföldi hatóságok
o szakhatóságok
II/2. A hatóságok jogképessége

• Általános jogképesség
o fogalom: jogszabályi felhatalmazás hatósági jogkör gyakorlására
o Hatósági jogkör = „külső” jogalannyal szemben egyedi jogalkalmazó aktusok kibocsátása
= az ügyfajta statuálása
o A felhatalmazás tartalma
Milyen ügyfajta?
Kik a jogalanyok?
Milyen feltételek esetén bocsátható ki?
Mire jogosít, kötelez? (Mi a döntés tartalma?)
Milyen elnevezésű hatósági aktus (cselekmény)?
• Relatív jogképesség
o fogalom: felhatalmazás adott ügyben való eljárásra és döntésre
o vagyis a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség szabályozása (a munkamegosztás
szempontjai mások)
A. Joghatóság
fogalom: különböző államok hatóságai közötti, nemzetközi munkamegosztás az
államterület, az ügyfelek állampolgársága / székhelye és az alkalmazandó jog
alapján
a Ket. szerint magyar hatóságok járnak el / nekik van joghatóságuk:
18. § (1) Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében - ha törvény eltérően nem rendelkezik
- a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el.
(2) Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el, feltéve, hogy az eljárásban az
Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusát vagy magyar
jogszabályt kell alkalmazni.
(3) Törvény vagy kormányrendelet alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a külpolitikáért felelős
miniszter vagy a konzuli tisztviselő jár el.
38
B. Hatáskör
fogalom: ügyfajták szerinti munkamegosztás a közigazgatási szervek között
két szintje
• a jogszabály egyes feladatokhoz tartozó jogosítványokat rendel/telepít
• ágazati szervezetrendszeren belül különböző szintekre telepítés (pl. I-II.
fokú eljárási jogosítványok és hatáskör meghatározása)
Ket: elvek a hatásköri szabályozáshoz
1. A hatáskör joghoz kötöttsége
o „jogszabály” állapítja meg a hatáskört: törvény / kormányrendelet
/ miniszteri rendelet / ÖK rendelet
o I. [II.] fokú hatóság kötelező szabályozása (elméletben külön
szervnek kéne lenni az I. és II. fokon eljáró hatóságnak)
o hatáskörök önkormányzati hatósági ügyekben: törvény / ÖK
rendelet
o a törvény sokszor csak az ügyfajtát határozza meg (pl.
ingatlanügyi hatóság járhat/jár el), a kormányrendelet minősíti a
hatóságokat, sorolja be őket → nagyfokú hatáskör-telepítési
szabadság (pl. kormányrendelet mondja meg, hogy mi minősül
ingatlanügyi hatóságnak)
2. Hatáskör-átruházás tilalma (kivétel a képviselő-testület)
3. Hatáskörelvonás tilalma
o a burkolt is tiltott: az ügy érdemére vonatkozó befolyásolás
o nem minősül hatáskörelvonásnak
a közreműködéses döntés
a vezetői utasítás
másik közigazgatási szerv kijelölése az eljárásra
4. Hatásköri vitában a bíróság primátusának elve
5. A hatóság eljárási kötelezettsége + intézkedések a mulasztással szemben
(az alapeljárási részben részletezve
19. § (1) A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával -
jogszabály állapítja meg. Jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet.
Jogszabályban kell megjelölni az elsőfokú, továbbá ha az nem a 106. és 107. §-ban megjelölt hatóság, a
fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot.
(2) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a
polgármester jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre,
a részönkormányzat testületére, a képviselő-testület bizottságára vagy törvényben meghatározottak
szerint létrehozott társulásra ruházhatja át.
(3) A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha
törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való
átruházását kivételesen lehetővé teszi. Nem minősül a hatáskör átruházásának, ha a hatáskör
gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte.
(4) A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Nem minősül a hatáskör elvonásának, ha az
ügyben hatáskörrel rendelkező, e törvény szerint kijelölt más hatóság jár el, vagy törvény vagy
kormányrendelet alapján több hatóság a hatáskörét megosztva gyakorolja.
(5) Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát állapította meg, vagy az ügy
érdemében határozott, ez a döntés az eljáró hatóságra kötelező.
39
C. Illetékesség
fogalom: területi munkamegosztás a közigazgatásban
az illetékesség szabályozása SZUBSZIDIÁRIUS a Ket.-ben
Általános illetékességi okok
• Ügyfél lakó-/tartózkodási helye [szálláshelye]; székhelye, telephelye ,
fióktelepe
• + kisegítő szabály, ha az ügyfél lakcíme nem ismert (az utolsó ismert
lakcím alapján, majd ha ez sem eredményes, a fővárosi hatóság illetékes)
Különös illetékességi okok:
• ingatlan helye, vagy
• engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység: ahol a tevékenységet
végzik, vagy
• ahol a jogellenes magatartást elkövették;
• + hatósági bizonyítványra vonatkozó kiegészítő szabályok (amelyik
hatóság nyilvántartása az adott adatot tartalmazza)
Sajátos illetékességi okok
• megelőzési illetékesség (ahol előbb indul az eljárás)
• kijelölési illetékesség (kizárás vagy mulasztás esetén más eljáró szerv
kijelölése a felügyeleti szerv által)
Több hatóság együttes eljárása esetén az illetékességet CSAK ugyanaz az
illetékességi ok alapozhatja meg
21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár
el, amelynek illetékességi területén
a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban
együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van,
b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik,
c) az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni
kívánják, vagy
d) a jogellenes magatartást elkövették.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet hatósági ügyben több hatóságot jogosít fel valamely hatáskör
gyakorlására, jogszabály a hatóságok illetékességére csak azonos okot állapíthat meg.
(4) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, az (1) bekezdés a) pontjára alapított illetékességet az ügyfél utolsó
ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ennek hiányában - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző
hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes.
(5) Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének
hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés).
(6) Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt, vagy más
hatóság előtt eljárás van folyamatban, saját eljárását megszünteti, illetve szükség esetén a döntést
visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt, illetve a folyamatban lévő ügyben eljáró
hatósággal és az ügyféllel közli. Az eljárást megszüntető és a döntést visszavonó döntés ellen
jogorvoslatnak nincs helye.
Eljárás az illetékességi területen kívül
25. § (1) A hatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt törvény
vagy kormányrendelet lehetővé teszi.
(2) A fővárosi kerületi illetékességű hatóság a főváros, a megyei jogú város kerületi hivatalának
vezetője pedig a megyei jogú város egész területén végezhet eljárási cselekményt.
40
o A joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata

az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell
ha nincs vagy az eljárás során megszűnik a joghatóság, hatáskör vagy az
illetékesség:
• az eljárást meg kell szüntetni, ha a közigazgatási ügy vagy a joghatóság
szűnik meg (pl. megszűnik a bejelentési kötelezettség valamire; VAGY
• az ügyet át kell tenni a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező
közigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell
22. § (1) A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét
és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
(2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az
ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban
levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül
átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
(3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból
köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral
vagy veszéllyel járna.
(4) A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és
hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét
felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.
(5) Az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatánál nem érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok
védelme.
o Hatásköri, illetékességi összeütközés

Pozitív: több hatóság akar eljárni
Negatív: egyik hatóság sem akar eljárni
Vitarendezés
• a hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a megegyezést.
• ha a megegyezési kísérlet 8 napon belül nem vezet eredményre, akkor
o Illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti
szerv, ennek hiányában a - vita eldöntését kérő hatóság működési
területe szerint illetékes RÁH jelöli ki az eljáró szervet
o Hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki az
eljáró szervet (oka: a hatáskörvédelem biztosítéka a magas szintű
vitarendezési fórum)
Hatásköri összeütközés a bíróság és a közigazgatási hatóság között
• a bíróság primátusának elve érvényesül
• ha a bíróság megállapítja a saját hatáskörét vagy annak hiányát, vagy az
ügy érdemében határoz, akkor az az eljáró hatóságra kötelező.
23. § (1) Ha ugyanabban az ügyben
a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét,[pozitív hatásköri összeütközés]
b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás
nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, [negatív hatásköri összeütközés]
c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni,
hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra,
az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között hivatalból vagy kérelemre megkísérelni a vita eldöntését.
41
(2) Az egyeztetést annak a hatóságnak kell kezdeményeznie, amelyiknél az eljárás később indult meg,
amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy amelyik hatóságnál az
ügyfél az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot a következő szerv
jelöli ki:
a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a
Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve,
b) hatásköri összeütközés esetén a Fővárosi Ítélőtábla.
(4) Az egyeztetést kezdeményező hatóság kérelmére a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben tíz
munkanapon belül kell kijelölni az eljáró hatóságot.
(5) Ha az egyeztetés sikerrel járt, az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében az a hatóság, amely a
továbbiakban nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást megszünteti, az eljárás során hozott
döntését visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Az
eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(6) Az illetékességi vitában hozott végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
24. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla a hatásköri vitában az ügyfél vagy a hatóság kérelmére soron kívül
nemperes eljárásban dönt.
(2) A Fővárosi Ítélőtábla határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
III. A hatósági döntésben közreműködő szervek

1. Közreműködő hatóság
o „Egyablakos eljárás”: tv/korm.r: jog gyakorlásához szükséges kérelmek a kijelölt
hatóságnál együttesen nyújthatók be →továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóságokhoz
o jogai (cél az eljárásgyorsítás)
beszedi az illetéket/díjat;
a kérelmet megvizsgálja, és felhív hiánypótlásra,
a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha nincs joghatóság/lehetetlen
cél/nem hatósági ügy
megszünteti az eljárást ha nem fizetik meg az illetéket/díjat
megkeresi a szakhatóságot
38/A. § (1) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén valamely jog gyakorlásához szükséges
kérelmek a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt hatóságnál (a továbbiakban: közreműködő
hatóság) együttesen nyújthatóak be, amely nyolc munkanapon belül továbbítja a kérelmeket a döntés
meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokhoz.
(2) Az ügyintézési határidő a kérelmeknek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz
történő megérkezése napján kezdődik.
(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,
a) az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál köteles megfizetni,
b) a közreműködő hatóság a kérelmet megvizsgálja, és az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, ez
azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiánypótlásra való felhívási jogát nem
érinti,c) a közreműködő hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani a 30. § a),
c) és g) pontjában foglalt esetekben, [joghatóság hiánya, lehetetlen cél, nem hatósági ügy]
d) a közreműködő hatóság jogosult az eljárást a 31. § (1) bekezdés h) pontban foglalt esetben
megszüntetni. [ügyfél a felhívás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének]
42
(4) Törvény vagy kormányrendelet a közreműködő hatóság számára egyéb eljárási feladatokat is
meghatározhat.
38/B. § (1) Ha a közreműködő hatóság a 38/A. § (3) bekezdés b) pontja alapján az ügyfelet
hiánypótlásra hívta fel, és a hiánypótlás határideje még nem telt el, az eljáró hatóság a hiánypótlás
határidejének meghosszabbítása mellett a hiánypótlási felhívást kiegészítheti.
(2) Ha a közreműködő hatóság a hiánypótlási felhívást kibocsátotta, és annak az ügyfél határidőben
eleget tett, az eljáró hatóság a kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó újabb hiánypótlási
felhívást nem bocsáthat ki.
2. Szakhatóság (ok): együttdöntő szervek

o Szakhatósági közreműködés: tv., Korm.rend. alapján más hatóság állásfoglalása szükséges
az érdemi döntéshez
o „Más hatóság”: másik közigazgatási hatóság (szakhatóság), + tudományos/szakmai
testület, szakértői szerv
o A szakhatóság is hatóság:
joghatóság, hatáskör, illetékesség;
eljárási kötelezettség;
a szakhatóság eljárását is az általános és a különös eljárási szabályok rendezik (+
az ügyfajta speciális szabályai);
indoklási kötelezettség
o A szakhatósági állásfoglalás kötelező az érdemi döntéshozóra, bele kell foglalni az érdemi
döntésbe;
o kormányrendelet szabályozza, hogy ki miben járhat el szakhatóságként
44. § (1) Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára
előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság)
kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást,
amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy
kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.
(2) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet,
illetve szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a
szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul - valamennyi
szakhatóság tekintetében - hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az
ügyfél a hiánypótlást teljesítette.
(5) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság nyolc munkanapon belül megállapítja, hogy a
kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.
(6) A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás
a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését és a szakhatóság ügyintézőjének nevét is,
b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást,
feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását,
c) nem tartalmazza az eljárási költségek viseléséről szóló döntést.
(7) Ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság
határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal
módosíthatja.
43
(8) Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt - a
szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett - benyújtott kérelmére a
szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az ügyfél
meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben
meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes
szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást
szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a 44. § (7) bekezdése nem alkalmazható. [nem
lehet módosítani utólag]
(9) A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló
jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat
keretében támadható meg.
45. § (1) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajtákban kötelezheti a hatóságot és a szakhatóságot
az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására; az egyeztetés módjáról és
határidejéről a szakhatóságokat a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni.
(2) Ha a hatóság és a szakhatóság vagy a szakhatóságok egymással - egészben vagy részben - ellentétes
egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok
álláspontjukról - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a hatóság erre irányuló
felhívásától számított öt munkanapon belül egyeztetnek, és a szakhatóságok az egyeztetés
eredményeként felülvizsgált állásfoglalásukat haladéktalanul közlik a hatósággal.
(3) Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a, vagy hatáskörét túllépte állásfoglalása ellentétes a
44. § (6) bekezdésében foglalt követelményekkel, a hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől
számított öt munkanapon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a
hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást
kezdeményez. A felügyeleti szerv tíz munkanapon belül dönt.
(4) A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy
kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított öt
munkanapon belül egyeztet a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti
szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tíz munkanapon belül dönt.
(5) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt
helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a
jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket.
(6) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a
határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a
szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket.
45/A. § (1) Ha a szakhatóságnak olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely
a) ideiglenes biztosítási intézkedést,
b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását,
c) az eljárás megszüntetését,
d) az eljárás felfüggesztését vagy
e) az eljárás akadályozása jogkövetkezményeinek alkalmazását
teszi szükségessé, erről haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot.
(2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre
és illetékessége az ügy elbírálására.
(3) Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított öt
munkanapon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást.
44
(4) Ha a szakhatóság megállapítja illetékessége hiányát, a megkeresést a megérkezésétől számított öt

munkanapon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz - a hatóság
egyidejű tájékoztatása mellett - átteszi, és megszünteti a szakhatósági eljárást.
(5) Ha a szakhatóság megállapítja, hogy változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett a megkeresés
szerinti ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelemről - az előzetes szakhatósági hozzájárulás
kivételével - korábban szakhatósági állásfoglalást adott ki, haladéktalanul megküldi a hatóságnak a
korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Nincs lehetőség a
megkeresésnek a korábbi szakhatósági állásfoglalás megküldésével történő teljesítésére újrafelvételi
eljárásban.
(6) A szakhatóság szükség esetén a 37. §-nak megfelelően hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, amiről
a hatóságot haladéktalanul értesíti. Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlásra való
felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely -
ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye - az eljárást megszünteti.
3. Szakértő / szakértői szervezet: döntés-megalapozó szervek

Szakhatóság Szakértő
1. Mindig jogszabály írja elő, kötelező igénybe 1. Néha jogszabály írja elő, de az ügyfél is tehet
venni. javaslatot a személyére.
2. Cél: több szempontú megítélés - megosztott
2. Cél: a tényállás tisztázása =bizonyítási eszköz
döntési jogkör
↓ DÖNTŐ KÜLÖNBSÉG ↓
3. Állást foglal - kötelező figyelembe venni, és a 3.Véleményt ad - az eljáró szervet (ált.) nem
határozatba belefoglalni köti, mérlegelési joga van.
4. Másik közigazgatási szerv jár el 4. Az eljáró közigazgatási szerv dolgozója, vagy
szakhatóságként. jsz.-ban meghatározott szerv, személy jár el.
5. A szakhatóság megtámadhatja a határozatot, ha 5. A szakértő csak a rá vonatkozó részt
az állásfoglalását nem veszik figyelembe. támadhatja meg (soha nem érinti az ügy érdemét)
6. Állásfoglalás figyelmen kívül hagyása:
semmisségi ok
4. Jogsegély alapján eljáró szervek: eljárási cselekményekben segítők

o Belföldi jogsegély
okai: illetékességi területen kívüli eljárási cselekmény / ügyfél érdeke /
költségtakarékosság
más hatóságnál lévő adat, tény, más hatóságnál lévő irat, bizonyíték
Teljesítése kötelező (kiv: hatáskör/illetékesség hiánya)
o Nemzetközi jogsegély
Jogsegélyegyezmény / viszonosság / nemzetközi szerződés esetén a hatóság
közvetlenül jogsegélyt kérhet, ill. nyújthat külföldi hatóságnak;
Megtagadás:
• MK nemzetbiztonsági érdeke v. közbiztonság
• ügyfél alapvető jogai sérelme
• jogszabálysértés
45
Belföldi jogsegély
26. § (1) Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha
a) az ügyben a megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási
cselekményt elvégezni,
b) azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja, vagy
c) az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami,
önkormányzati szerv vagy - ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi - egyéb szerv vagy
személy rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott megkeresést az ügy jellegétől függően a
megkereső hatósággal azonos hatáskörű illetékes hatósághoz, ennek hiányában az illetékes települési
önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni.
(3) Kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez
való hozzájárulását vélelmezni kell a jogsegély teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben
továbbított személyes adatok tekintetében is. Hivatalból indult vagy folytatott eljárásban a hatóság a
jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése céljából szükséges személyes adatokat
továbbíthatja a megkeresett szervhez.
(4) A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését,
ha az jogszabályba ütközik. Ha a jogsegély nyújtására más szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy
személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított három
munkanapon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a megkereső hatóságot.
(5) A megkeresést az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott esetben tíz munkanapon belül, az (1)
bekezdés c) pontjában szabályozott esetben [adatközlés] pedig öt munkanapon belül kell teljesíteni; a
megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb
tíz munkanappal meghosszabbíthatja. Ha az adat elektronikusan rögzített nyilvántartásban áll
rendelkezésre, a megkeresést három munkanapon belül kell teljesíteni.
(6) A megkeresett szerv az eljárási határidő meghosszabbításáról szóló végzését a megkereső
hatósággal közli. A megkereső hatóság közli az ügyféllel a jogsegély határidejének meghosszabbításáról
szóló végzést.
Nemzetközi jogsegély
27. § (1) Ha a Magyar Köztársaságnak valamely állammal közigazgatási jogsegélyegyezménye van,
vagy annak hiányában az államok között viszonossági gyakorlat áll fenn, vagy többoldalú nemzetközi
szerződés ezt lehetővé teszi, a hatóság a 26. § (1) bekezdésében meghatározott jogsegély érdekében
külföldi hatósághoz fordulhat, illetve köteles teljesíteni a külföldről érkező jogsegélykérelmet.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
amelyet az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben alakít ki.
(3) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a nemzetközi jogsegélyügyben érintett
magyar és külföldi (nemzetközi) hatóság közvetlenül érintkezik egymással. Ha a magyar hatóság előtt
nem ismert, hogy az (1) bekezdés szerinti jogsegélykérelem teljesítése az érintett külföldi állam melyik
hatóságának hatáskörébe tartozik, a kérelmet felügyeleti szervén keresztül a külpolitikáért felelős
miniszterhez juttatja el. A külpolitikáért felelős miniszter a külföldi állam külügyekben illetékes
minisztériuma útján továbbítja a jogsegélykérelmet a külföldi hatósághoz.
(4) Ha a külföldről érkező jogsegélykérelem teljesítésére nem a megkeresett hatóság jogosult, a
megkeresést átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz, és erről a megkereső felet
egyidejűleg tájékoztatja.
46
28. § (1) A hatóság megtagadja a külföldi megkeresés teljesítését, ha az

a) sértené a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot,
b) sértené az ügyben érintett személy alapvető jogát, vagy
c) jogszabályba ütközne.
(2) A külföldi megkeresés teljesítésének megtagadásáról és annak okáról a megkereső felet tájékoztatni
kell.
5. Ideiglenes intézkedést tevő szervek
6. A hatósági kényszercselekményekben közreműködők

o Elővezetés: ügyész + rendőrség (csak a szabálysértési eljárásban)
o Rendkívüli esetekben helyszíni szemle / helyszíni ellenőrzés lefolytatása lezárt területen,
az ott tartózkodók akarata ellenére: ügyész + rendőrség (lásd 76. o.)
o Meghatározott cselekmény végrehajtása: rendőrség (lásd. 125. o.)
V. A hatóság részéről eljáró személyekre vonatkozó szabályozás

• Hatáskör gyakorlója (címzettje):
o egyszemélyi vezetés alatt álló szerv: vezető
o „egyszemélyes hatóság” (pl. jegyző)
o testületi szerv: határozatképes testület
• Kiadmányozási jog:
o fogalom: a hatóság belső szabályzatában az eljárást és a döntés személyes aláírásának
jogát a hatóság valamely belső szervezeti egységére telepítik
o oka: a hatáskör-átruházás főszabályként tiltott
o a hatáskör és a kiadmányozási jog gyakorlóját is fel kell tüntetni (pl. „XY nevében YX”)
o a felelősség nem száll át, a hatáskör gyakorlója teljes mértékben felel a döntésért
o a hatáskör-telepítés és a kiadmányozás elhatárolása
hatáskör-telepítés: a döntés jogának átadása
• ezután a hatáskörelvonás tilalma miatt nincs utasítási jog!
kiadmányozás: a határozatok aláírási jogának átadása
• a kiadmányozó bármikor magához vonhatja az ügyet, illetve utasításokat
adhat a határozat tartalmára nézve is
• Kizárás
o a tárgyilagos és pártatlan eljárás garanciája
o kizárási okok
abszolút kizárási okok
1. saját ügy
o a függő viszony is ide sorolható (pl. ÖK szobrot állít amit a
jegyzőnek kéne engedélyeznie: nem teheti, mert függ az ÖK-tól)
o hozzátartozó nem feltétlenül kizárási ok (pl. az automatizált
döntéshozatalban vagy pl. a személyi igazolvány kiadásánál)
2. alsóbb fokon részt vett
o döntéshozóként/ előkészítőként
o tanúként, szakértőként, képviselőként, hatósági közvetítőként,
hatósági tanúként
relatív kizárási ok
3. akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható
o kizárási ok fennállhat
hatóság (eljáró szervet / személyt a felügyeleti szerv jelöli ki)
hatóság vezetője (eljáró szervet / személyt a felügyeleti szerv jelöli ki)
47
ügyintéző (eljáró ügyintézőt a hatóság vezetője jelöli ki)

• ha nincs más (pl. szakértelem hiánya miatt), akkor a felügyeleti szerv más
hatóság más ügyintézőjét jelöli ki
• ha nincs más, kijelölhető (hatáskörrel és illetékességgel rendelkező)
hatóság, akkor a döntést meg kell küldeni a felügyeleti szervnek is
42. § (1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti.
(2) Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésben első fokon részt vett,
továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként,
hatósági tanúként vagy szakértőként járt el.
(3) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos
megítélése.
(4) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy
közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban megállapított fizetési
kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
(5) A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt
foglalkoztató önkormányzat, a foglalkoztató önkormányzat társulása vagy az egyéb munkáltatói jogokat
gyakorló polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a
polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget
vállal.
(6) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok
merül fel.
43. § (1) Az ügyintéző a hatóság vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított
három munkanapon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a
kizárási okról való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül az ügyfél is bejelentheti. Ha az
ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban
ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben
eljárási bírsággal lehet sújtani.
(2) A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, továbbá arról is
dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el.
(3) Ha a hatóságnál nincs másik, megfelelő szakképzettséggel rendelkező ügyintéző, a felügyeleti szerv
vezetője másik azonos hatáskörű hatóságot jelöl ki.
(4) Ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a
felügyeleti szerv vezetőjének kell bejelenteni.
(5) Ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel, az ügyben -
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos
hatáskörű hatóság jár el.
(6) Ha nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű hatóság, az a hatóság jár el, amelyikkel szemben
kizárási ok áll fenn, azzal, hogy határozatát és önálló jogorvoslattal megtámadható végzését a
felügyeleti szerv vezetőjével is közli. [ha nincs felügyeleti szerv sem → bírósági felülvizsgálat kérhető]
(7) A hatósági ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az eljáró hatóság kiadmányozási
jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben megfelelően alkalmazni kell a kizárás szabályait azzal, hogy
ha a hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a
hatáskör gyakorlója jár el.
(8) Önkormányzati hatósági ügyben a kizárásra vonatkozó döntésre a külön törvényben meghatározott,
személyes érintettséggel kapcsolatos eljárás az irányadó.
48
VI. Ügyfél
• Törvényi fogalma
15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire
nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
(3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét,
akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Az (1) bekezdésben foglaltak
vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott
hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezték.
(4) Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő
szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
(5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és
azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető
jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.
(6) Az ügyféli jogok gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú
eljárásban részt vesz.
• Az ügyfél (ügyfelek) helyzete az eljárásban
o egy hatóság – egy ügyfél
ügyfél = kérelmező vagy
ügyfél = akivel szemben a hatóság hivatalból eljárást indított
o Több ügyfél
a hatósággal szemben azonos jogi helyzetben lévő több ügyfél
ellenérdekű ügyfelek (pl. GYVH előtt CSJ jogvita)
„sokügyfeles” ügyek
o Ügyfelek speciális csoportjai (nem közvetlenül érintettek, csak érdekeltek)

1. jogszabályi (tv., Korm.rend.) vélelem alapján ügyfélnek minősülők
• „sokügyfeles” ügyek
• pl.:
15.§ (3)[…] ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen
lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezték.
•Hatásterület: az a MK területén fekvő, jogszabályban meghatározott
módon megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett
létesítmény/tevékenység számottevő mértékű hatást gyakorol.
2. az ügyben hatóságként/szakhatóságként nem közreműködő szerv, ha feladatkörét
az ügy érinti
• pl. ÖK a helyi közügy érintettsége okán minősülhet ügyfélnek
3. törvény felhatalmazása alapján érdekvédelmi/társadalmi szervezet
• az általa képviselt érdek érvényesítése érdekében (de másodfokon csak
akkor, ha az elsőben is ügyfél volt)
• Ügyféli minőséghez kapcsolódó szabályok
o Eljárási képesség – cselekvőképesség
Természetes személyeknél a személyes eljárásra való képesség
(megegyezik a Ptk.-beli polgári jogi cselekvőképesség)
• Cselekvőképes: bármely ügy
• Korlátozottan cselekvőképes: jogszabályban meghatározott ügyben
• Ha nincs eljárási képesség: törvényes képviselő/ügygondnok
49
15.§ (7) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai
szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott
cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból
vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett
törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.
(8) Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó
végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
o Képviselet
Fajtái Terjedelme
Törvényes Csjt., Ptk.; szervezetekre vonatkozó tv-k
Meghatalmazott speciális esete:
A meghatalmazásban foglaltak
kézbesítési képviselő
Ügygondnok Gyer.149/1997.(IX.10.)Korm. r. 137.§
A képviseleti jogosultság vizsgálata
• A képviseleti jogosultságot a hatóság megvizsgálja: a meghatalmazást:
írásban kell adni és kötelező igazolni
• A meghatalmazottat visszautasítja, ha:
o nem alkalmas az eljárásra;
o képviseleti jogosultságot nem igazolja;
40. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az
általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt
is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.
(2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát
megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles
igazolni.
(4) A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet
ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem
igazolja. A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el
személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.
(5) A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben
eljárni, és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a
gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.
(6) Jogszabály a képviselet egyéb módját is meghatározhatja, és a képviseleti jogosultság igazolását
meghatározott formához kötheti.
(7) Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg; a személyes
megjelenésre szóló idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselőjének egyidejű
értesítésével. Az eljárási képességgel rendelkező ügyfél kérheti, hogy a hatóság akkor is a számára
kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselője van.
(8) A hatóság határidő tűzésével nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és
a meghatalmazott vagy a meghatalmazottak nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási
cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél határidőben nem nyilatkozik, a hatóság úgy tekinti, mintha
magának az ügyfélnek a nyilatkozatai és eljárási cselekményei lennének eltérőek.
40/A. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli
meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített
másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.
50
(2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az
ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem
szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók.
(3) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és
felülhitelesítéssel kell ellátni.
(4) A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat.
(5) A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden
nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.
(6) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból
kitűnik.
(7) A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való megszűnése a
hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben pedig a vele való
közléstől hatályos.
o Jogutódlás
Kérelemre indult eljárás esetén a jogutódnak külön kérelmeznie kell a jogutódlás
megállapítását
Hivatalbóli eljárások: a hatóság hivatalbóli döntését követően lép a jogelőd
helyébe a jogutód (az eljárás során bármikor, ezt jogszabály az eljárás jogerős
lezárása után is lehetővé teheti)
16. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a
kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép
a) hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél vagy
b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet
kivéve - a kieső ügyfél
helyébe.
(2) Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől
számított tíz munkanapon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a
jogutódlás megállapítását.
(3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja
lépjen. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő
egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség
önkéntes teljesítésére.
(4) A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve
a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről
való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,
b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék
elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és
c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést.
(5) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot
megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik.
(6) A jogutódlás kérdésében hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
51
o Jogorvoslati eljárás
az ügyféli jogok gyakorlását tv. az I. fokú eljárásban való részvételhez kötheti.
Külön jogorvoslat (ha nem jogosult indítja az eljárást / kérelmezi)
• nem ügyfél kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés
• ügyféli jogállást megtagadó végzés
15. § (6) Az ügyféli jogok gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú
eljárásban részt vesz.
VII. Az eljárás egyéb résztvevői

• A Ket meghatározza
172. § E törvény alkalmazásában:
c) az eljárás egyéb résztvevői:
[a bizonyítási eljárás során]: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa,
az ügyfél képviselője
és a hatósági közvetítő [mediációs szerep a hatóság és az ügyfél között, nem képviseli egyiket sem!];
• Közös jogosultságuk: rájuk vonatkozó határozat-rész, ill. végzés-rész ellen önálló jogorvoslati jog
• Hatósági közvetítő
o Funkció: mediáció
o Hatóság veheti igénybe:
ellenérdekű felek közötti vita, hatóság és ügyfelek közötti konfliktus,
„sokügyfeles” ügyek
o Feladatai:
ügyfelek tájékoztatása, kitanítása jogaikról és kötelezettségeikről
közvetítés a hatóság és az ügyfelek között a megfelelő megoldások megtalálására
ügyféli észrevételek összegyűjtése, rendszerezése, továbbítása
o Jogai és kötelességei
Felhatalmazás: korm. r. szerinti nyilvántartásba vétel
Jogok:
• tájékozódás, iratbetekintés, hatóság általi meghallgatás, egyéb segítség
• díjazás + költségeinek megtérítése
Kötelezettségek:
• a feladat teljesítése – szankció: eljárási bírság
• titoktartás (védett adat)
41. § (1) A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a
hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe.
(2) Nem lehet hatósági közvetítő:
a) az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője,
alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy,
b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre
irányuló jogviszonyban álló személy,
c) az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben,
d) akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés.
52
(3) A hatósági közvetítő [feladatai:]

a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak
mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az
esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről,
b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi
és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról,
c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében,
hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak,
d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől
beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket.
(4) A hatóság - ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza - lehetővé teszi a hatósági közvetítő
számára eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben az iratokba való betekintést, továbbá
megad számára minden olyan segítséget, amely szükséges a tevékenységének ellátásához.
(5) A hatósági közvetítő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, és
köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről.
(6) Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, és
a felmerült költségek viselésére kötelezhető.
(7) A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg, és a költségviselés szabályai szerint igényt tarthat
költségeinek megtérítésére.
(8) A hatósági közvetítők Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve által vezetett
nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az
elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként
eljárhat.
(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére,
valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak.
• Tolmács
Tolmács
60. § (1) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem
beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. Ha az ügyintéző beszéli az idegen nyelvet, a többi ügyfél és az eljárás
egyéb résztvevője érdekében tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha ők is beszélik az adott idegen nyelvet.
Ennek tényét a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
(2) Ha a közigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt, jeltolmácsot kell
alkalmazni.
(3) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.
(4) A hatóság a hatósági ellenőrzés során a tényállás tisztázásához - ha az más módon nem lehetséges -
az ellenőrzés helyszínén tartózkodó, idegen nyelvet beszélő személyt tolmácsként vehet igénybe. A
tolmácsként igénybe vett személyt tájékoztatni kell a tolmács jogairól és kötelezettségeiről, és ennek
tényét, valamint a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvében
rögzíteni kell.
53
Alapeljárás
Jogalkalmazás – alapeljárás folyamata

• Döntés előkészítés - a történeti tényállás megállapítása
• A tényállás jogilag releváns elemeinek kiválasztása
• Az absztrakt tényállás megállapítása a jogszabály alapján
• A történeti és a törvényi tényállás egymásra vetítése
• Döntés
Az alapeljárás szabályozottsága
• Elnevezés
o a törvény elsőfokú eljárásnak nevezi
o alapeljárás elnevezés indokai
minden hatósági ügyben kötelező lefolytatni
ennek szabályai alkalmazandók a másik két szakaszban, ha a törvény mást nem
mond (végrehajtási, jogorvoslati szakasz)
itt folyik a valódi jogalkalmazó tevékenység
• A szabályozás indokai:
o Az eljárás standardizálása – hatékony, gyors, és költségtakarékos eljárás érdekében
o Az ügyfelet olyan jogi helyzetbe hozni, amely biztosítja számára, hogy a hatóság jogainak
és jogos érdekeinek ismeretében és figyelembevételével hozza meg döntését
o Ezt a Ket.
Az ügyfél jogainak szabályozásával
A hatóság eljárási kötelezettségeinek megállapításával biztosítja
• A jogalkalmazás szabályozott elemei:
o eljárás megindítása (ki, minek alapján, hogyan jogosult megindítani)
o tényállás tisztázása
o döntés és annak közlésének rendje
• Az alapeljárás garanciálisan szabályozott elemei
o I. Az eljárás megindítása; hatósági döntések az eljárás megindításakor és utána
o II. A tényállás tisztázása, a bizonyítási rendszer
o III. Az eljárás „nyilvánossága”
o IV. Az eljárás rendjének biztosítása: eljárási szankciók
o V. Határidők és a mulasztások orvoslása
Az alapeljárás menete
I. Eljárás megindítása
A. Kérelemre
o főszabályként erre indulnak az eljárások → ügyfél privilegizált helyzete
o jogszabály írja elő, hogy milyen ügy indul kizárólag kérelemre
o csak az arra jogosult terjeszthet elő kérelmet
o a hatóságnak eljárási kötelezettsége van
o az eljárás kezdete: a kérelem megérkezése a hatáskörrel/illetékességgel rendelkező
hatósághoz (közreműködő hatósághoz történő benyújtás esetén is!)
o Pl.: engedélyezési eljárások (tipikus), jogosultságok, támogatások, szoc. juttatások
odaítélésére irányuló eljárások
o kérelem
Fogalma: az ügyfél hatósági eljárást kezdeményező aktusa, amely a hatóság
számára eljárási kötelezettséget keletkeztet
szabályait minden más eljárás közbeni ügyfél-nyilatkozatra alkalmazni kell
főszabályként
Alaki kellékek: főszabály szerint nincsenek
54
Tartalmi minimum: ügyfél adatai, kifejezett kérelem a döntésre; illeték/igazgatási

szolgáltatási díj befizetésének igazolása
Speciális eljárási szabályokban: különféle alaki és tartalmi követelmények: pl.
írásbeliség/nyomtatvány–űrlap (elektronikus űrlap) használata, mellékletek
Benyújtás:
• személyesen – tv. kötelezően előírhatja pl. vízumkérelem benyújtása
(egyébként nem kötelező)
• írásban – ld. kapcsolattartás fajtái
• hatáskörrel/illetékességgel rendelkező hatóságnál / közreműködő
hatóságnál („egyablakos ügyintézés”)
o Ügyféli jogok a kérelemre indult eljárásban
Főszabály: a kérelem formátlansága – írásban / szóban (+ jegyzőkönyv)
Tartalom szerinti elbírálás szabálya
• pl. panasz/bejelentés/kérelem elnevezés mindegy
• a tartalma és a tartalmi minimumkövetelmények számítanak
Beadási kedvezmény – ha az ügyfél természetes személy
• lakcíme, munkahelye szerinti székhelyű hatóságnál
• lakcíme, munkahelye szerinti jegyzőnél
Rendelkezési jog – az „ügy ura az ügyfél”, valamint „eb ura fakó”
Adatközlési kedvezmény
• nem kérhető olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet hatóság, bíróság,
vagy az MOKK jogszabályban rendszeresített nyilvántartásának
tartalmaznia kell
34. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet
előterjeszteni. Törvény a kérelem személyes előterjesztését akkor írhatja elő, ha személyes megjelenés
hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tény, információ vagy adat nem szerezhető meg.
(2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a
kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni.
(3) Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy
elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon nyújtsa be. Ha törvény az elektronikus
kapcsolattartást kötelezővé teszi, és a kérelmet elektronikus formanyomtatványon vagy szoftver
használatával kell benyújtani, az elektronikus formanyomtatvány kitölthető és letölthető, valamint a
szoftver letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.
(4) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető
végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.
(5) Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az
ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig
vonható vissza.
35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és
képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett
kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos
elérhetőséget.
(2) Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az
ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját. [pl.
TAJ-szám stb.]
36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az
ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni.
55
(2) Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat
igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az
adatszolgáltatás iránti kérelmet öt munkanap alatt kell teljesíteni.
37. § (1) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt
elnevezéssel.
(2) Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy
a) a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására,
b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye,
c) a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek,
az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül - megfelelő határidő
megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel
az ügyfelet.[…].
38. § (1) A természetes személy ügyfél az elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra
hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, vagy ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy
munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy
munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt továbbítja a hatáskörrel rendelkező
illetékes hatósághoz.
(2) Törvény vagy kormányrendelet az (1) bekezdéstől eltérően is kijelölheti azt a hatóságot vagy
szervet, amelyikhez a kérelem előterjeszthető.
(3) Ha az ügyfél az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes
hatóságnál vagy szervnél nyújtotta be kérelmét, az eljáró hatóság a 29. § (9) bekezdésének megfelelően
értesíti az ügyfelet az eljárás megindításáról.
B. Hivatalból
o jogszabályban megállapított hatáskör (felhatalmazás) alapján + hatóság erre irányuló
döntése után
o fajtái
hivatalból indítás
hivatalból folytatás (akár kérelemre indult eljárás esetében is)
o Pl.: kötelezés, szankció alkalmazása
o A tudomásszerzés módjai (az eljárás szempontjából irreleváns)
az eljáró hatóság észlelése / hatósági ellenőrzése
a felügyeleti szerv utasítása
más hatóság (szerv) eljárást kezdeményező aktusa
más jogalany bejelentése
o az eljárás kezdete: az első eljárási cselekmény
29. § (2) A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani
az eljárást, ha
a) ezt jogszabály előírja,
b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte,
c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást.
C. Kérelemre és hivatalból is
o ugyanazon tényállás mellett
o az eljárás folytatása
Pl.: életveszélyes épület lebontása, kiskorú nevelésbe vétele
56
Ügyfél értesítése az eljárás megindításáról

• Az ügyféli jogok gyakorlásának feltétele, hogy tudomással bírjon az eljárás megindításáról
• A hatóságot értesítési kötelezettség terheli
29. § (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról
a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől,
b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet
kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől
számított öt munkanapon belül értesíteni kell.
• Szubszidiárius szabály
• Az értesítés az ügyfél kitanításának is eszköze
• Mellőzhető:
29. § (4) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha
a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
b) az eljárás megindítása után a hatóság öt munkanapon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet
érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,
c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél
ellenőrzési feladatot,
d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.
Kapcsolattartás
A kapcsolattartás általános szabályai
28/A. § (1) A hatóság
a) írásban
aa) postai úton, ab) telefaxon, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési
meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján,
ag) hirdetményi úton vagy ah) az e törvényben meghatározott módon elektronikus úton vagy
b) szóban
az e törvényben meghatározott feltételekkel tart kapcsolatot az ügyféllel.
(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok
egymással történő kapcsolattartására.
(3) Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a
hatékonyság szempontjai alapján választ. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az
ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló
elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről.
(4) Rövid szöveges üzenet útján, elektronikus levélben és telefonon is lehet tájékoztatást kérni és
teljesíteni vagy jogszabályban meghatározott egyéb esetekben kapcsolatot tartani. A hatóság telefonon
és elektronikus levélben előzetesen egyeztetheti az ügyféllel az egyes eljárási cselekmények elvégzésének
időpontját.
(5) Ha a hatóságok közötti kapcsolattartás irattovábbítást nem igényel, a hatóságok elektronikus
levélben vagy telefonon kötelesek egymással kapcsolatot tartani.
57
(6) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint törvény rendelkezése alapján
bármilyen módon tarthat kapcsolatot a hatóság és az ügyfél; a kapcsolattartás időpontját és módját az
iratra fel kell jegyezni.
(7) Az ügyfélre vonatkozó kapcsolattartási szabályokat az eljárás egyéb résztvevőjére is alkalmazni
kell.
Kapcsolattartás elektronikus úton
28/B. § (1) Írásbeli a kapcsolattartás, ha
a) az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak,
b) a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi
rendszer) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak.
(2) Ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági
ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindítására irányuló kérelmet
benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott
kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető.
(3) Az ügyfél köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben
vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja.
(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem alkalmazható elektronikus út a 20. § (6) bekezdése és a
24. § (1) bekezdése szerinti kérelem vonatkozásában, valamint a hatóság döntésének bírósági
felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban.
(5) A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az
ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként
nem rendelkezett.
(6) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél a számára elektronikus
úton elküldött irat átvételét öt munkanapon belül nem igazolja vissza, a hatóság a továbbiakban más
írásbeli formában tart az ügyféllel kapcsolatot.
Tájékoztatás
28/C. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél az e fejezetben meghatározott valamennyi
kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából.
(2) A hatóság ugyanolyan formában köteles tájékoztatni az ügyfelet, mint amilyen formában az ügyfél a
tájékoztatást kérte.
(3) Ha a tájékoztatás az ügy irataiban lévő adatra vonatkozik, és az ügyfél az ügy jellege szerinti és az
eljáró hatóság által jogszabály alapján kezelhető adatokkal magát a tájékoztatás iránti kérelmében
azonosította, a tájékoztatást nem lehet megtagadni.
(4) A hatóság a tájékoztatást nem köteles teljesíteni, ha az ügyfél a tájékoztatáskéréshez való jogát
visszaélésszerűen gyakorolja. Visszaélésszerű a joggyakorlás különösen, ha a tájékoztatáskérést
megelőző öt munkanapon belül az ügyféllel a hatóság döntést közölt, vagy olyan eljárási cselekményre
került sor, amelyben az ügyfél részt vett.
Ügyintézési határidő
• Fogalom: az az időtartam, ami alatt az adott ügyben a hatóság köteles határozatot / eljárást
megszüntető végzést / a másodfokú hatóságnak az elsőfokú döntést megsemmisítő és új eljárásra
utasító végzést hozni
33. § (1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak
az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott
időponttól számított huszonkét munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.
58
Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet
állapíthat meg.
(5) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján
kezdődik. [az első eljárási cselekmény elvégzésétől]. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az
esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar
hatóságnál lehet benyújtani.
• Általános – 22 munkanap (egyszeri meghosszabbítás lehetséges 22 munkanappal)
• Soron kívül – (egyszeri meghosszabbítás lehetséges 10 munkanappal)
33. § (2) Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos
kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést
rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, a határozatot vagy az eljárást
megszüntető végzést soron kívül kell meghozni.
(7) Az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki - az ügyintézési
határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonkét, a (2) bekezdésben
meghatározott esetekben legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja.
• Testület – következő ülés utáni nap de max. 45 munkanap
33. § (4) Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdésben meghatározott
határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb
azonban negyvenöt munkanapon belül határoz.
• Szakhatóság – 10 munkanap (egyszeri meghosszabbítás lehetséges 10 munkanappal)
33. § (8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő - ha törvény vagy kormányrendelet
másként nem rendelkezik - tíz munkanap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági
eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet
és a megkereső hatóságot értesíti.
• Eljárási cselekmények
33. § (1) […] Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a
hatóság haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási
cselekményt teljesítse.
• Az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok (értesíteni kell az ügyfelet)
33. § (3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének
időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból
történő beszerzéséhez szükséges idő, [hatóság, bíróság, MOKK nyilvántartásából szerzendő adat]
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az
annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, [bizonyítékok megismerése lehetőségének
biztosítása az ügyfél részére amennyiben az értesítést mellőzték]
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan
esemény időtartama,
59
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,

i) az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő
időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok
útján történő közlés időtartama.
• Az eljárás felfüggesztése
o Kötelező:
1. az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az
eljárás más szerv hatáskörébe tartozik
2. a döntés ugyanazon hatóság másik eljárásában hozott döntésétől függ
3. Kérelmező ügyfél kiesése esetén a jogutód kilétének eldöntéséig
4. perújítás, felülvizsgálati kérelem időtartama a bírói ítélet alapján megismételt
eljárásban
o Felfüggeszthető:
1. ügyfél kérelmére, ha
• Jogszabály nem zárja ki
• Ellenérdekű fél nincs, hozzájárul, vagy érdekét nem érinti
2. jogutódlás eldöntése, ha nem a kérelmet benyújtó ügyfél esett ki
3. hatósági közvetítő kirendelése esetén
o Időtartama
kérelemre indult eljárásban, ha az ügyfél kérte 6 hónapon túl megszüntetési ok
hatósági közvetítő eljárása esetén 6 hónap – ezen túl nincs jogszabályi határidő
o Következménye: az eljárás nyugszik; többi határidő megszakad
o Önálló jogorvoslat: a felfüggesztés tárgyában hozott végzés ellen
32. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más
szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más
hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben
a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett
fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a
rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági
döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást
felfüggeszti.
(3) Ha az (1) bekezdés alkalmazásának nincs helye, az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy
alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha
a) azt jogszabály nem zárja ki, és
b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul,
vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
(4) Jogszabály az eljárásnak az ügyfél kérelmére történő felfüggesztését a (3) bekezdés rendelkezésein
kívül egyéb feltételhez is kötheti.
(5) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást a kérelmező
ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti.
(6) Hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az ügyfelek számára és a hatósági közvetítés
várható időtartamára tekintettel egy alkalommal legfeljebb hat hónapra elrendelheti az eljárás
felfüggesztését.
60
(7) Ha a hatóság az eljárást a (3) bekezdés alapján függesztette fel, és az ügyfél az eljárás folytatását
hat hónapon belül nem kéri, a hatóság a csak kérelemre folytatható eljárás megszüntetéséről dönt.
(8) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik.
(9) A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási
cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.
• Határidő számítási szabályok

o Ügyintézési határidő kezdete:
Kérelemre indult eljárásban – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatósághoz érkezés napja
Hivatalból indult eljárásban: „az első eljárási cselekmény”
Határidő vége: döntés közlése ill. e célból történt intézkedés
o Egyéb határidők és általános szabályok: határidő-számítási szabályok (Ket. 65.§)
33. § (5) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján
kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának
megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani.
33. § (1) […] meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.
65. § (1) A határidőbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és
levételének a napja.
(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva
megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a
legközelebbi munkanapon jár le.
(4) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja, de az ügyintézési
határidő ilyen esetben is azon a napon kezdődik, amely napon a beadvány vagy a megkeresés
megérkezik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
(5) Az elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési
határidő a következő munkanapon kezdődik.
(6) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a
késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.
(7) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
(8) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az üzemzavar időtartamát a határidők
számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
• Igazolási kérelem
o Igazolási kérelemmel élhet:
„aki” (= nem csak az ügyfél) az eljárás során
önhibáján kívül
határnapot vagy határidőt elmulasztott
o Pótolni kell az elmulasztott cselekményt is!
o Előterjesztési határidő: mulasztástól számított 5 munkanap, de max. 6 hónap
o Az a hatóság bírálja el, amelynek eljárása során a mulasztás történt
o Sikere esetén az ügyfelet olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna
66. § (1) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási
kérelmet terjeszthet elő.
61
(2) Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A
fellebbezésre megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az első fokú döntést
hozó hatóság, a keresetindításra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet
a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el.
(3) Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a
fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással,
hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. E rendelkezés
megfelelően irányadó a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra
is.
(4) Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt
munkanapon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó
napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(5) A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott
cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
67. § (1) Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt
eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a
hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén
az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem
alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 114. §-ban meghatározott
korlátozások.
A hatóság eljárási kötelezettsége

• Hallgatás – ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül nem dönt az ügyben
• Ket. 20. (1) bek. – általános szabály: eljárási kötelezettség – a hallgatás jogsértés (lásd 64. o.)
• Ket. 71. § (2), (5) bek. – legális hallgatás – az EU szolgáltatási keretirányelv általánossá teszi
o Feltételei:
Jogszabály kifejezett rendelkezése
Az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul
Nincs ellenérdekű fél
o Az ügyfelet megilleti a jog gyakorlásának joga, ha a hatóság határidőben nem hoz döntést
o Jogszabály lehetőséget adhat a szakhatóságnak is a legális hallgatásra
o A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás pénzbeli ellátás mérlegelés nélkül
jogszabályban meghatározott mértékre emelésére irányul
71. § (2) Ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban
nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály rendelkezhet
úgy, hogy
a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem
hoz döntést,
b) ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását
megadottnak kell tekinteni.
[…]
(5) A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak
pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére
irányul.
(6) A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának
kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele. A hatóság az ügyfél kérelmére
igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen
gyakorolja.
62
• A jogsértő hallgatás jogkövetkezményei

o A Ket. 20. §-a alapján a felügyeleti szerv, illetőleg a bíróság eljárásra szorítja a mulasztó
hatóságot
o Az ügyészségi törvény alapján az ügyész felszólalással élhet
o A Ket. 33/A. §-a alapján a hatóság köteles az illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat az
ügyfélnek visszatéríteni (a határidő 2X-es túllépése esetén az ügyfél által megfizetett
összeg 2X-esét kell megfizetni)
o Ha a mulasztás az ügyfélnek kárt okozott: kártérítési felelősség – Ptk. 349. §
33/A. § (1) Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb
résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett
illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó
ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél
által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.
(2) A hatóság (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj
megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg
nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek fizeti meg. Ha az eljárás lefolytatásáért az első
fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték
vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek
megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek.
(3) Az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési
kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított öt munkanapon belül fizeti vissza az
első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi
költségvetésnek.
(4) Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság
indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt, vagy az (1) bekezdésben foglalt feltételek
teljesülése ellenére fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a hatóságot az (1), illetve a (2) bekezdésben
meghatározott összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi.
• Hallgatás miatti fellépés a Ket. 20. §-a alapján

o Általános szabály
a felügyeleti hatóság kérelemre vagy hivatalból
• 5 munkanapon belül kivizsgálja a mulasztás okát
• határidő tűzésével belül eljárásra utasítja a mulasztó hatóságot
• az újabb határidő elmulasztása esetén másik azonos hatáskörű
hatóságot jelöl ki az eljárásra, egyúttal fegyelmi eljárást kezdeményez
a hatóság vezetője ellen
o Nyilvántartás, hatósági bizonyítvány, igazolvány
ha az eljáró szerv hatásköre kizárólagos vagy (jogsegély teljesítése iránti) a
megkeresés alapján jár el – ismételt mulasztás esetén az eljárni jogosult hatóságtól
nem vonható el az ügy
Az utasítás alapján a hatóság 10 munkanapon belül köteles eljárni
o Önkormányzati hatósági ügy
Az államigazgatási hivatal vezetője felhívja a mulasztót, hogy soron kívül, a
következő ülésen, de legkésőbb 22 munkanapon belül folytassa le az eljárást
Ha nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv sem jár el, az önkormányzati
hatóság az államigazgatási hivatal vezetője felhívásának nem tesz eleget
bíróság ügyfél, illetőleg az államigazgatási hivatal kérelmére megyei bíróság, nem
peres eljárásban végzéssel kötelezi a hatóságot, hogy járjon el az ügyben
o A Ket. 20. §-ában foglalt szabályok a szakhatóságok eljárására és a fellebbezési eljárásra
is irányadók
63
20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján
köteles eljárni.
(2) Ha a hatóság eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a
felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított
öt munkanapon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és - az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő és a
döntés-előkészítés fokának figyelembevételével megállapított - határidő tűzésével a mulasztó hatóságot
az eljárás lefolytatására utasítja. Nincs helye az eljárás lefolytatására történő utasításnak, ha a 71. §
(2) bekezdés alkalmazásának van helye.
(3) Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv
az eljárásra haladéktalanul - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a mulasztóval azonos
hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást
kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az
ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles döntést hozni.
(4) Az ismételten mulasztó hatóságtól az ügy nem vonható el, és az eljárásra más hatóság nem jelölhető
ki, ha a hatóság hatásköre hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány kiadására, hatósági
nyilvántartás vezetésére terjed ki, ha jogszabály alapján hatásköre kizárólagos, vagy ha belföldi
jogsegély iránti megkeresés alapján kell eljárnia. A hatóság legkésőbb a felhívástól számított tíz
munkanapon belül köteles eleget tenni elmulasztott kötelezettségének.
(5) Ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás (a
továbbiakban együtt: önkormányzati hatóság) önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét
elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a
testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb huszonkét munkanapon belül folytassa le az eljárást.
(6) Az (5) bekezdés alapján az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az
ügyfél vagy a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, továbbá ha az adott ügyben
nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget,
az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás
lefolytatására.
(7) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a szakhatósági eljárásra és a fellebbezési eljárásra is alkalmazni
kell. E rendelkezések akkor is irányadók, ha - a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése
folytán - a hatóság az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás lefolytatására irányuló
kötelezettségének.
(8) A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről, valamint az eljáró hatóság (3) bekezdés
szerint történő kijelöléséről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a hatóság a mulasztást
követően, illetve a kijelölt hatóság határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének. A Kormány
általános hatáskörű területi államigazgatási szerve értesíti az ügyfelet az (5) bekezdés szerinti
felhívásáról, egyidejűleg felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a felhívás eredménytelensége esetén a
(6) bekezdés szerint a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.
Az eljárás „nyilvánossága”
• A közigazgatási eljárás alapvetően nem nyilvános
• Ügyfél jogai
o tudomásszerzés az eljárás megindulásáról
o eljárási cselekményeknél részvétel
o iratbetekintés
o tárgyalás
o bizonyítékok ismertetése az ügyféllel
64
• Más érdekeltek jogai

o korlátozott iratbetekintési jog
o tárgyaláson való részvétel (ha az ügyfél nem tiltakozik pl. mert az ő tanácsadója)
o bizonyítaniuk kell érdekeltségüket
• „Bárki” jogosult:
o Közmeghallgatás (ha törvény elrendeli / „sokügyfeles” ügyben)
o Személyes adatot nem tartalmazó jogerős határozatba betekinthet bárki (kiv.: tv.)
68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a
jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.
(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet
be.
(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha
igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági
határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének
törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné
tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben
meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.
II. Döntések az eljárás megindulása után

• A hatóság haladéktalanul ellenőrzi
37. § (2) Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy
a) a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására,
b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye,
c) a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. [55.o.]
• Az ellenőrzés eredményeként
1. Áttétel
2. Ideiglenes intézkedést / ideiglenes biztosítási intézkedést tesz
29/A. § (1) Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a
pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatát ideiglenes biztosítási intézkedésként e
törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával az ügy érdemében való
döntéshozatalt megelőzően is elrendelheti.
(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedést a hatóság visszavonja, ha az elrendelésének oka megszűnt, vagy
ha az ideiglenes biztosítási intézkedést meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezt az
összeget a hatóságnál letétbe helyezték.
(3) Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát veszti a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés
jogerőre emelkedésével.
3. Az ügyfelet hiánypótlásra hívja fel
37. § (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt
követelményeknek,[55. o.] az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül -
megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett -
hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy
melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá
akkor sem, ha az ügyfél a kérelmet azért nem formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány
kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette
közzé.
65
(4) Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására öt munkanapnál hosszabb

határidőt is megállapíthat.
(5) Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban,
továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új
adatra tekintettel az szükséges.
4. Az eljárást érdemi vizsgálat nélkül befejezi
5. Hozzákezd az érdemi vizsgálathoz
Az eljárás befejezése érdemi határozat nélkül

1. A kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül (→ az eljárás meg sem indul)
30. § A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, öt munkanapon belül elutasítja, ha
a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,
b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,
c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti
vagy elkésett,
e) a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett
ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye,
feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki,[ismételt kérelem]
f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy
g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.
2. Az eljárás megszüntetése
• végzésben kell befejezni → önálló fellebbezéssel megtámadható végzés
31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha
a) a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok
azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás
okafogyottá vált,
c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is
megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz
részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét,
d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,
f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére
nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el
személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból
folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy
képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza,
g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik,
h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és
az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő
alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül.
66
(2) A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra

való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve
nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
(3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően az (1)
bekezdés c) pontja szerint visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonja.
III. A tényállás tisztázása

Alapok
• A tényállás tisztázása a hatóság kötelezettsége
o Bizonyítás eljárás nélkül (iratok alapján)
o Bizonyítási eljárással
o a bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher megoszlik az ügyfél és a hatóság között
• Szabad bizonyítási rendszer
• Bizonyítási eszközök különösen:
o Tanú vallomása
o Szakértői vélemény
o Az ügyfél nyilatkozata
o Szemle, helyszíni szemle
o Irat, tárgyi bizonyíték
50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek
a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.
(2) Törvény vagy kormányrendelet együttműködésre kötelezheti az azonos hatáskörű, a hatásterületen
illetékességgel rendelkező hatóságokat a tényállás tisztázása érdekében.
(3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(4) A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának
megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről
készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi
bizonyíték.
(5) A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a
hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy
kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását,
illetve előírhatja valamely szerv véleményének a beszerzését.
(6) A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése
szerint állapítja meg a tényállást.
Nem bizonyítandó tények

• Eljárásjogokban általában szabályozott: fikció, vélelem, ellenérdekű fél által elismert tény
• Ket.:
o köztudomású tény, hivatalosan ismert tény, adat: pl.: a hatóság korábbi eljárásából ismert,
o Tv.-ben, vagy Korm. rendelet – tanúsító szervezet
50. § (3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
38/C. § Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése vagy az eljárás megindítására irányuló kérelmet
benyújtó ügyfél hozzájárulása alapján törvényben meghatározott tanúsító szervezet közreműködhet a
tényállás tisztázásában. A tanúsító szervezet által jogszabályban meghatározottak szerint kibocsátott
tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében a hatóság
további eljárási cselekményeket nem végez.
67
Az ügyfél jogai a bizonyítási eljárásban

a. Meghallgatáshoz való jog – a Ket.-ben nyilatkozattételi jog
o Alanyi jog
az eljárás bármely szakaszában írásban, vagy szóban tehető nyilatkozat
megtagadhatja – jogkövetkezménye: a hatóság a rendelkezésére álló adatok
alapján dönt vagy megszünteti az eljárást
o Törvény, korm. rend. kötelezettségként írhatja elő
hivatalbóli eljárásokban és
kérelemre indult eljárásokban az ellenérdekű fél számára
ekkor megtagadhatja
• államtitok, szolgálati titok, és nem kapott alóla felmentést
• magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná
o Az ügyfél, ill. képviselője bírságolható rosszhiszemű eljárás miatt
jelentős valótlan tényt állít, jelentős tényt elhallgat,
adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti
51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a
nyilatkozattételt megtagadja.
(2) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban
nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem
nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a 31. § (2) bekezdése alapján
megszünteti az eljárást [hiánypótlásnak nem tett eleget – megszüntetési lehetőség].
(3) Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a
kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi
döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.
(4) A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást az ügyfél, illetve kérelemre indult
eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha
a) nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatra vonatkozó
titoktartási kötelezettség alól,
b) nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
(5) Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt
állít, illetve ha a (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében a (4) bekezdésben foglalt ok
hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt
elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható.
(6) A hatóság köteles az ügyfelet a nyilatkozattétellel, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel
kapcsolatos jogairól tájékoztatni és kötelességeire, valamint a kötelezettségek elmulasztásának
jogkövetkezményeire figyelmeztetni.
b. A bizonyítékok megismerésének joga

a. Jelenlét a bizonyítási cselekményeknél
Az ügyfelet, ha nem idézhető, vagy idézése nem szükséges értesíteni kell minden
bizonyítási cselekményről
A tanú, szakértő meghallgatásánál, szemlén, tárgyaláson
• jelen lehet, kérdéseket tehet fel, nyilatkozatot tehet
• Kivétel: ha a személyi adatok zárt kezelését rendelték el!
Bizonyítékok ismertetése
• Feltétele: az ügyfelet nem értesítették az eljárás megindításáról és
bizonyítást folytattak le
68
70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben
bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt munkanapon belül értesíti az ügyfelet,
hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat,
azokra öt munkanapon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további
bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.
(2) Az értesítés mellőzhető, ha az ügyfél már a bizonyítási eljárás során megismert minden bizonyítékot,
és módjában állt gyakorolni az (1) bekezdésben meghatározott jogait, vagy ha az ellenérdekű ügyfél
nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét.
(3) Nem akadálya az eljárás befejezésének, ha az ügyfél a hatóság által meghatározott határidőben nem
élt az (1) bekezdésben meghatározott jogával.
Hatóság kötelezettsége: az ügyfél értesítése
49. § (1) Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a
szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a
meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más
nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább három munkanappal korábban megkapja.
(2) Nincs helye az ügyfél értesítésének és zárt meghallgatást vagy szemlét kell tartani, ha a
meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és
lakcímének zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok
védelme nem biztosítható.
(3) A szakhatóságot - ha az a feladat- és hatáskörét érinti - a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a
szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább három munkanappal korábban értesíteni
kell.
b. Iratbetekintési jog
Az ügyfél alanyi joga – betekinthet, másolatot, kivonatot készíthet, másolatot
kérhet
68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a
jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.
(2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet
be.
(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha
igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági
határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének
törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné
tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben
meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.
69. § (1) Nem lehet betekinteni
a) a döntés tervezetébe az eljárás jogerős befejezéséig,
b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire
vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,
c) betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot
tartalmazó iratba,
d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény
kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult
személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.
69
(2) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más
méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények körültekintő
mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre
jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.
A korlátozás, megtagadás végzés, amely önálló fellebbezéssel támadható
c. A bizonyítás indítványozásának joga

o Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában indítványozhatja tanú, szakértő meghallgatását,
szemlét, helyszíni szemlét
o Az officialitás elve – tényállás tisztázása a hatóság kötelezettsége
Az ügyfél bizonyítási indítványa nem köti a hatóságot
az ügyfél indítványának mellőzését a határozat indokolásában meg kell indokolni
o Ellenszakértő kirendelésének indítványozása
Költségek megelőlegezése mellett
csak igazságügyi szakértő lehet
o Az ügyfél szakértőt kérhet fel – akkor is figyelembe vehető bizonyítékként, ha nem
rendelték ki
Tanú
• Kötelezettségei:
o vallomástétel, igazmondás
• Szankciók: Ket.: eljárási bírság, Btk.: hamis tanúzás
• Jogai:
o tanúságtétel megtagadása (ld.: kizáró okok – (3)-(4) bekezdés)
o költségek megtérítése
o fellebbezés joga az őt érintő kérdésekben
o „tanúvédelem” – ügyfél nem lehet jelen a meghallgatásánál
o iratbetekintés a vallomását tartalmazó iratba
• Tanú kizárása
o abszolút tanúzási akadályok
bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható
védett adat (államtitoknak, szolgálati titoknak) vagy hivatásbeli titoknak minősülő
tényről nincs felmentése a titoktartás alól
o relatív tanúzási akadályok
az ügyfelek hozzátartozója
tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná
53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.
(2) A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és - a (3)
bekezdés b) pontjában, továbbá a (4) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - tanúvallomást tenni.
(3) Tanúként nem hallgatható meg
a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, [de köteles tanúvallomást tenni]
b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra
jogosított szervtől vagy személytől.
(4) A tanúvallomás megtagadható, ha
a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy
b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.
70
(5) Nem használható fel bizonyítékként a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével felvett
tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a
(4) bekezdésben meghatározott jogára.
(6) Törvényben meghatározott esetek kivételével a diplomáciai mentességben részesülő személy nem
köteles tanúvallomást tenni.
54. § (1) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak
nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges
elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút
figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.
(2) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.
(3) Ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(6) A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú védett
adatról tesz vallomást, továbbá ha elrendelték a tanú természetes személyazonosító adatainak zárt
kezelését.
• Hatósági tanú
o Alkalmazható
Biztosítási intézkedés során
Szemlénél, lefoglalásnál
Hatósági ellenőrzésnél
o Nem alkalmazható, ha hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel készül
o Funkciója: Az eljárási cselekmény lefolytatása során történt eseményeket, az általa
tapasztaltakat igazolja a jegyzőkönyv aláírásával
o Kizáró ok:
Az eljáró személy hozzátartozója
Munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll a hatósággal
Eljárási képesség hiánya
o Senki nem kötelezhető a hatósági tanúként való együttműködésre!
55. § (1) A hatóság a biztosítási intézkedés alkalmazása során, szemlénél, lefoglalásnál, hatósági
ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe.
(2) Nem alkalmazható hatósági tanú, ha az eljárási cselekményről hangfelvétel vagy kép- és
hangfelvétel készül.
(3) A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a
jegyzőkönyv aláírásával igazolja.
(4) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.
(5) Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.
(6) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. A
hatósági tanú az eljárási cselekményre észrevételt tehet, és a tanú költségeinek megtérítésére vonatkozó
rendelkezések szerint jogosult költségtérítésre.
(7) A hatósági tanút a tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli,
amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát
érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.
71
Szakértő
• Igénybevétel: ha valamely tény, állapot, körülmény, jog megállapításához, megítéléséhez
különleges szakértelem kell és a hatóság nem rendelkezik ezzel
• Kirendelés
o hatóság döntése
o jogszabály
o ügyfél indítványa
• Ki rendelhető ki szakértőként?
o Ha jogszabály rendeli el – a jogszabályban előírt szervezet, intézmény, testület, vagy
személy
o Ha a hatóság tartja szükségesnek – igazságügyi szakértő
• A szakértő kötelességei
o A kirendelt szakértő feladatának határidőn belül köteles eleget tenni
o Ha a vélemény nem egyértelmű, hiányos, más bizonyított tényekkel ellentmondásban áll,
helyessége kétséges – a szakértő köteles a hatóság felhívására felvilágosítást adni
o szankció: bírság, díja – naponta 1 %-kal csökkenthető (ha a határidőt elmulasztja és nem
kér hosszabbítást, vagy nem menti ki magát)
• A szakértő jogai:
o A hatóság rendelkezésére bocsássa mindazokat az adatokat, amelyek feladatának
ellátásához szükségesek
o Iratbetekintés
o A bizonyítási cselekményeknél jelen lehet
o Az ügyfélhez, tanúhoz, szakértőhöz, szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet
o Díjazásra tarthat igényt
o Fellebbezhet a rá vonatkozó döntések ellen
• Szakvélemény bizonyító ereje
o A bizonyítékok egyike, a többi bizonyítékkal együtt kell értékelni
o Ha a vélemény nem egyértelmű, hiányos, más bizonyított tényekkel ellentmondásban áll,
helyessége kétséges – a szakértő köteles a hatóság felhívására felvilágosítást adni
o Ha a szakértői vélemények között ellentmondás van - újabb szakértő, aki abban foglal
állást, hogy az eltérés mire vezethető vissza
• Szakértő kizárása
o tanúra vonatkozó összes kizárási ok (tanú relatív kizárási okai is abszolút okokká válnak)
o ügyintézőre vonatkozó összes kizárási ok
58. § (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem
rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és
a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem
szükséges, vagy
b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.
(2) Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben
szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő.
(3) Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt,
testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. A hatóság egyéb esetben az igazságügyi szakértői
tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt
rendelhet ki.
(4) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben meghatározott kivételekkel a kirendelt
szakértő a hatóság kirendelése alapján köteles eljárni. A kirendelt szakértő eljárási bírsággal sújtható
és díja a határidő lejártát követő naptól kezdődően naponta egy százalékkal csökkenthető, ha anélkül,
hogy a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen bejelentette volna,
feladatait határidőre nem teljesíti.
72
(5) A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. Az ügyfél kérelmére az ezzel járó költségek
megelőlegezése esetén a hatóság a kirendelt szakértőn kívül indokolt esetben - akár a szakértői
vélemény előterjesztése előtt, akár az után - igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult más
szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor
is, ha a szakértőt a hatóság nem rendeli ki.
(6) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki
tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.
59. § (1) A hatóság a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez
szüksége van. A szakértő az ügy iratait az eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben
megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az
ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet.
(2) Törvény rendelkezése esetén az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető; a
szakértő a vizsgálat megállapítását közli a hatósággal.
(3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményére.
(4) Ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a
bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a
szakértő köteles a hatóság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.
(5) Ha ugyanazon bizonyítandó tényre készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából
lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással nem tisztázható, a
hatóság másik szakértőt rendel ki, aki abban a kérdésben foglal állást, hogy a szakvélemények közötti
eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése.
(6) Ha a hatóság a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
(7) […] Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szakértői eljárás időtartamára a szakhatóságra
irányadó rendelkezések irányadók.
Irat
• Fogalma: minden olyan tárgy, amely – általában műszaki vagy vegyi úton - adatokat rögzít
(papíralapú dokumentum, fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnes-szalag, elektronikus
dokumentum stb.)
• Fajtái:
o közokirat, magánokirat /ld. Pp./
o külföldön kiállított (köz)(ok)iratok: diplomáciai felülhitelesítés/fordítás)
o aránytalanul nehezen beszerezhető okiratot ügyféli nyilatkozattal lehet pótolni
52. § (1) A hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat
bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében a 26. § (1) bekezdésének c) pontja alapján más szervet is
megkereshet.[jogsegély-eljárás]
(2) A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy
egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára
vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik
- a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti
államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar
nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles
magyar fordítással ellátva fogadható el.
(3) A nem magyar nyelven kiállított irat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem
rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen
beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az
ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről.
73
Szemle
• Szemletárgy megtekintése vagy helyszíni szemle
o Szemletárgy: „különösen” az ügy tárgyával összefüggő irat, ill. a tényállás tisztázásához
szükséges bármely dolog
o Helyszíni szemle: az eljárással összefüggő helyszín, vagy ott lévő tárgy megtekintése
• Sajátos funkciója: - Tv. vagy Korm. rend. előírhatja, hogy a szakhatóságok helyszíni szemlén
foglaljanak állást, ez szóban is megadható
• Értesítés
o A szemletárgy birtokosát előzetesen értesíteni kell
o Ha a szemle eredményességét veszélyeztetné az előzetes értesítés, a szemle
megkezdésekor szóban kell tájékoztatni
o Ha a szemle előtti tájékoztatás is veszélyeztetné az eredményességet: jegyzőkönyv
haladéktalan átadása, megküldése
o Mellőzhető, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése nélkül, külső
vizsgálattal elvégezhető
• A szemletárgy birtokosa köteles
o A szemletárgy felmutatására (informatikai eszköz-hozzáférés biztosítása) ügyfelet,
illetőleg a hatóságot a helyszínre beengedje
o Nem kötelezhető – államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó szemletárgy felmutatására, ha
nem kapott felmentést a titoktartás alól
• A szemlét végző személy (ügyintéző, szakértő, jogszabály alapján feljogosított személy) jogai:
o Területre, építménybe, létesítménybe beléphet
o Iratot, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat
o A szemletárgy birtokosától és a helyszínen tartózkodó személyektől felvilágosítást kérhet,
o Fényképet, kép- és hangfelvételt készíthet,
o Mintavételt alkalmazhat
o Más bizonyítást folytathat
• A szemlét végző személy kötelességei:
o Köteles jogosultságát igazolni
o A szemletárgy birtokosának tevékenységét ne akadályozza a szemle
o Magánlakás – 8 és 20 óra között (+ kivételes szabályok)
56. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy
megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el.
(2) Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre
felhatalmazott más személy végezhet, aki jogosultságát a szemle során - az 57. § (3) bekezdésében
foglalt kivétellel [nincs tájékoztatás a szemléről előre] - köteles igazolni. Jogszabály a szemle
lefolytatásához a szemlét végző személy részére megbízólevél kötelező használatát rendelheti el.
(3) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság állásfoglalását
helyszíni szemle keretében adja meg. A helyszíni szemle időpontjáról a hatóság a szakhatóságot
legalább tíz munkanappal korábban a szakhatósági megkeresés megküldésével értesíti.
[…]
57. § (1) A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott személyt (a továbbiakban
együtt: szemletárgy birtokosa) a szemléről - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - előzetesen
értesíteni kell.
(2) Ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a
szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni.
(3) Ha a szemle megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné annak eredményességét, a hatóság a
szemle befejezésekor átadja vagy haladéktalanul megküldi a szemletárgy birtokosának a jegyzőkönyv
egy példányát. Mellőzhető a tájékoztatás, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése
nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető.
74
(4) A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. Jogszabály

meghatározott ügyekben előírhatja, hogy a szemle csak akkor kezdhető meg, ha a szemletárgy birtokosa
vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.
(5) A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító
adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el.
57/A. § (1) Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett
magánlakásban pedig - kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi
szükségessé - munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A szemlét úgy kell végezni, hogy az a
szemletárgy birtokosának munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.
(2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, továbbá közrendvédelmi,
közbiztonsági, illetve törvényben meghatározott más fontos okból a szemle haladéktalanul megtartható.
(3) A szemle megtartása során - a tulajdonos értesítésével egyidejűleg - a szemletárgy birtokosa
kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje.
(4) A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni
kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely
iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén
tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról
fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást
folytathat le.
(5) Ha a szemlét a hatóság informatikai eszköz útján végzi, a szemle elvégzésére való jogosultság
igazolását követően jogszabály, személyes adatok tekintetében törvény által meghatározott körben a
szemletárgy birtokosának a hatóság részére - szükség szerint az informatikai rendszerhez történő
hozzáférés technikai és jogosultsági feltételeinek biztosításával - hozzáférést kell biztosítania az
adatokhoz.
(6) A szemletárgy birtokosa az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó szemletárgy felmutatására nem
kötelezhető, ha nem kapott felmentést a szemletárgyra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól.
A bizonyítás eredményessége érdekében a hatóságot megillető eszközök

• Idézés
o az eljárás minden szereplője idézhető
o kiv. a hatóság és a kérelemre indult eljárásban a kérelmező
46. § (1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy
határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg.
(2) Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha
a) a hatóság a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja,
b) jogszabály az adott ügyfajtában előírja tárgyalás, közmeghallgatás vagy egyezségi kísérlet
tartását.
(3) Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a
megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább öt munkanappal
megkapja.
(4) Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen
minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának
következményeire.
(5) Az idézésről szóló végzés szóban is közölhető.
47. § (1) A hatóság a székhelyén lakcímmel nem rendelkező személyt csak akkor idézheti a székhelyére,
ha ezt jogszabály írja elő, vagy azt az érintett személy kéri, valamint ha az eljáró hatóság székhelyét
75
előnyösebben érheti el a meghallgatni kívánt személy, mint azt a legalsóbb fokú hatóságot, amelynek
székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként a hatóságnak a legalsóbb fokú hatóságot kell megkeresnie
a személy meghallgatása végett.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható arra az esetre, ha az idézés célja a
tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel, továbbá ha a megkeresés útján történő meghallgatás
csorbítaná az ügyfél (ügyfelek) eljárási jogait, illetve, ha az idézni kívánt személy lakcímén nem
működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási
cselekményt.
(3) A fővárosban működő hatóság a főváros, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője a megyei
jogú város területéről, a körjegyző a körjegyzőség, a hatósági igazgatási társulás kiadmányozási
jogkörrel rendelkező vezetője a társulás egész területéről idézhet.
48. § (1) Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni.
(2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről
engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy öt munkanapon
belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban
jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható, továbbá az eljárási
cselekmény megismétlése miatti többletköltség megfizetésére kötelezhető. Nem sújtható bírsággal és
nem kötelezhető a többletköltség viselésére az idézett személy, ha az idézés nem volt szabályszerű.
(3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a
rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához - ha törvény másként nem rendelkezik -
az ügyésznek a hatóság vezetője által kért jóváhagyása szükséges.
(4) Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség vagy
a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, az elővezetés céljából az állományilletékes
parancsnokot kell megkeresni.
(5) Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, vissza kell
vonni az eljárási bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.
(6) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője nem jelent meg az
idézésre, és a képviselő nevét a vezető tisztségviselő a hatóság felhívására nem közli, a vezető
tisztségviselő eljárási bírsággal sújtható, és kötelezhető a többletköltség megfizetésére. Az elővezetést a
vezető tisztségviselővel szemben lehet alkalmazni.
• A szemle eredményes lefolytatása érdekében a rendőrség közreműködését kérheti a hatóság
• Helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, ott tartózkodók akarata ellenére is
o Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, vagy ha törvény más okból
megengedi
o előzetes ügyészi hozzájárulással, rendőrség + hatósági tanú közreműködésével
57/B. § (1) A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá
teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti.
(2) Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való
figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen
megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja.
(3) A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.
(4) Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés
érdekében van szükség, illetve, ha ezt törvény más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság
a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is
megtarthatja.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott módon történő szemle megtartásához az ügyész előzetes
jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni.
76
Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna, a szemle az ügyész

jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet - ami az
azonnali intézkedési okot és a megtett intézkedéseket részletesen tartalmazza - az ügyésznek három
munkanapon belül meg kell küldeni.
• Lefoglalás
o ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat nem mutatja fel, átvizsgálását megakadályozza
o ha a tényállás másként nem tisztázható, jelentős késedelemmel járna, mellőzése a
tényállás tisztázását veszélyeztetné
o legkésőbb a bizonyítási eljárás lefolytatásával, a jogerős határozattal fel kell oldani
50/A. § (1) Az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság a tényállás tisztázása érdekében jogosult
valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: lefoglalás), ha a
tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a lefoglalás mellőzése a
tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné.
(2) A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át. Nem köteles a
dolog átadására az, aki tanúként nem hallgatható meg.
(3) Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a lefoglalást a rendőrség
közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújthatja.
(4) A lefoglalás foganatosítására a szemle szabályai irányadóak azzal, hogy a szemletárgy birtokosára
vonatkozó szabályokat a lefoglalt dolog birtokosára kell alkalmazni.
50/B. § (1) A hatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy
aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az
elidegenítés jogának megtiltásával.
50/C. § (1) A lefoglalást a hatóság megszünteti, ha
a) az elrendelésének oka megszűnt,
b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy
c) az ügy érdemében döntést hozott.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem
szükséges lefoglalt dolgot öt munkanapon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták. Ha a hatóság
más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges lefoglalt
iratokat és tárgyi bizonyítékokat át kell adni a megkeresett szervnek.
• Eljárási szankciók
o Bírság
a Ket.-ben meghatározott kötelezettség felróható módon való megszegése
az eljárás minden résztvevőjére kiszabható
kiszabására az eljárás minden szakaszában lehetőség van
Mértéke:
• min.: 5000, Ft.
• max.: természetes személy 500 ezer Ft, szervezet: 1 millió Ft.
• kivétel: végrehajtási bírság
61. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése
esetén eljárási bírság kiszabásának van helye.
(2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. § (1)
bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.
(3) Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
77
(4) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi:

a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét,
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző
bírságolások számát és mértékét.
o Személyes szabadság korlátozása – kivételesen
Elővezetés – ismételt idézésre való meg nem jelenés esetén
rendőrség foganatosít, ügyészi jóváhagyás
az elővezetést a hatóság vezetője rendeli el, költségeit az elővezetett állja
48. § (3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a
rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához - ha törvény másként nem rendelkezik -
az ügyésznek a hatóság vezetője által kért jóváhagyása szükséges.
Tárgyalás
• A közigazgatási eljárásban kivételes
• Tárgyalást tart a hatóság
o Jogszabály előírja
o Egyezség létrehozása
o A tényállás tisztázása érdekében az eljárás résztvevőinek együttes meghallgatása
szükséges
• Aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője
o Rendreutasíthatja
o Kiutasíthatja
o Eljárási bírsággal sújthatja
62. § (1) A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az
egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes
meghallgatására.
(2) A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet (ügyfeleket), a tanút, a szakértőt, a hatósági
közvetítőt, és megszemlélheti a szemletárgyat.
(3) Az ügyfél észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott
személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését.
(4) A tárgyaláson a (2) bekezdésben foglaltakon kívül bárki részt vehet, akinek a részvételét az ügyfelek
nem kifogásolják. A hatóság védett adat és zártan kezelt adatok védelme érdekében is kizárhatja a
tárgyalásról a nyilvánosságot.
(5) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb
rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja.
78
A hatóság döntései, Eljárási költségek, költségviselés

(Az eljárás lezárása)
I/1. A döntések csoportosítása

• A. eljárásban betöltött szerepe szerint (eljárásjogi forma)
o HATÁROZAT (érdemi kérdésben)
döntéstartalmú
hatósági szerződés
egyezség jóváhagyása
törvényes hallgatás
regisztratív aktusok
o VÉGZÉS (egyéb)
• B. a döntés formája szerint

o alakszerű
teljes (minden alaki és tartalmi elem megvan)
egyszerűsített (nincs jogorvoslati tájékoztatás és indoklás)
• Csak akkor, ha
o a hatóság a kérelemnek helyt ad, nincsen ellenérdekű ügyfél és
jsz. lehetővé teszi
o egyezség jóváhagyása
o alakszerűtlen
jegyzőkönyvbe foglalt
ügyiratra feljegyzett
okiraton közölt (pl. személyi igazolvány)
záradék
pecsét
automatizált egyedi döntés (pl. gyorshajtásról fénykép → sebesség alapján
küldenek csekket a túllépőnek)
I/2. 1. A határozat
• Fogalma: az ügy érdemében hozott hatósági döntés
o I. fokú határozat: az alapeljárás végén hozott, az ügyfél kérelméről döntő vagy a
hivatalból indult eljárást lezáró érdemi döntés
o II. (III.) fokú határozat: fellebbezés alapján/felügyeleti eljárásban/ügyészi óvás nyomán
hozott érdemi döntés (megsemmisítés/helybenhagyás/megváltoztatás);
o Nem minősül érdemi döntésnek, ha a felügyeleti szerv az alsóbb fokú hatóság határozatát
megsemmisíti és az alsóbb fokú hatóságot új eljárásra utasítja → végzésben történik
• Az alakszerű határozat kötelező elemei

o Bevezető rész: adatok (hatóság, ügyfél., tárgy)
o Rendelkező rész: döntés(ek):
hatóság döntése/szakhatóság kikötései/eljárási költség + költségviselés/teljesítési
határidők
a fellebbezési jogra, ill. a bírói felülvizsgálatra figyelmeztetés (kitanítás)
o Indokolás:
tényállás, bizonyítékok; mérlegelés szempontjai; szakhatósági indokolás;
lefoglalás indokai; jogszabályok (anyagi jogi/felhatalmazottság/eljárásjogi);
„elszámolás” az ügyintézési határidő betartásáról
o Záró rész: döntés helye, ideje; kiadmányozó, pecsét
79
72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell
a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a
kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben
da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és
határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,
db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél részére történő
megfizetésre vonatkozó döntést,
dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,
de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,
df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés
elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a
késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,
dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj
mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a
méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását,
ee) az ügyintézési határidő leteltének napját, az ügyintézési határidő túllépése esetén az arról
szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek felróható okból nem tartotta be,
vagy hogy az ügyintézési határidő túllépése esetén a 33/A. § alkalmazásának van helye,
ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a
döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.
I/2. 2. A végzés
• Fogalma: az eljárás során eldöntendő egyéb, eljárási kérdésekben hozott döntés
• Érdemi döntés előtt hozott végzések:
o kizárási indítvány tárgyában hozott végzés
o képviselő visszautasítása
o eljárás felfüggesztése
o iratbetekintés korlátozása
o bizonyítási indítvány kérdésében döntés
o eljárási bírság stb.
80
• Érdemi döntés helyett hozott végzések:

o a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása;
o eljárás megszüntetése
• Végzésben is meghozható, de a határozatba is belefoglalható eljárási döntések
o pl. eljárási költség
72. § (2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1)
bekezdés a), b), c), da), dc)-dg), f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, valamint a döntés
részletes indokolását, ezen belül az (1) bekezdés ec), ef) és eg) pontjában meghatározott tartalmi
elemeket. […]
[a határozathoz képest tehát nincs: szakhatósági állásfoglalás, tényállás és bizonyítékok ismertetése,
ügyintézési határidőről szóló tájékoztatás]
I/2.3. Döntések egybefoglalása

• Több határozat, határozat + végzés, több végzés egy dokumentumba foglalható
• Alaki követelmény: a rendelkező részeket és az indokolásokat külön-külön kell megszövegezni
• Ügyintézési határidők és a jogorvoslatok külön-külön irányadók, de határozat + végzés
egybefoglalása esetén a határozat elleni jogorvoslattal lehet élni
73. § (3) Egy dokumentumba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az
egy dokumentumba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell
megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a
jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat
és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.
I.2.4. Egyezség jóváhagyása

• Ellenérdekű felek közötti megegyezés „közhatalmi jelleggel” való felruházása határozatba
foglalással és jóváhagyással
• Feltételei:
o jogszerű
o nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét,
o kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére
• „Jogorvoslat”: az ügyfelek nem fellebbezhetnek a jóváhagyó, de bármelyik kérelmére a hatóság
visszavonja az egyezséget és lefolytatja az eljárást (határidő: 1 év)
64. § (1) Ha jogszabály elrendeli, a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását
az ellenérdekű ügyfelek között. Egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete
egyébként megengedi.
(2) Ha az egyezségi kísérlet eredményes, a 75. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, eredménytelenség
esetében a hatóság folytatja az eljárást.
75. § (1) Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság
határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, feltéve, hogy az
a) megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek,
b) nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint
c) kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére.
(2) Az egyezségben résztvevő bármelyik ügyfél kérelmére a hatóság visszavonja az egyezséget
jóváhagyó határozatot, és lefolytatja az eljárást. Visszavonásnak az egyezséget jóváhagyó határozat
jogerőre emelkedését követő egy éven belül van helye.
81
I/2.5. Hatósági szerződés

• Az I. fokú hatóság határozatát helyettesítő, a hatóság és az ügyfél között létrejött megállapodás.
• Feltétele:
o jogszabály lehetővé tegye az adott ügyfajtában,
o az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében,
o írásban (egyéb speciális alakiság: tv., Korm. rend., ÖK-rendelet)
• Módosítás:
o a felek kölcsönös megállapodásával
o clausula rebus sic stantibus elve érvényesül (körülmények lényeges megváltozása) → ha
ez fennáll, de nincs megegyezés a módosításról: közig. bíróság módosít/megszüntet
• Szerződésszegés
o ügyfél: a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül → a végrehajtást
hivatalból el lehet rendelni
o hatóság: pert indíthat az ügyfél → kikényszeríthető bírósági úton a teljesítés
• A hatósági szerződés semmissége:
o Nem a Ket., hanem a Ptk. szabályozza, ugyanúgy, mint minden egyéb kérdést!
• A hatósági szerződés egyéb érvényességi feltételei (amennyiben felmerül)
o Harmadik személy hozzájárulása, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti
o Szakhatóság állásfoglalása, ill. feltételei (jsz.)
o A szerződő hatóság felügyeleti szervének hozzájárulása (jsz.)
o A határozatkénti végrehajtásnak való alávetésre vonatkozó ügyféli nyilatkozat abban az
esetben, ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági
határozattal egyébként nem lenne kötelezhető.
76. § (1) Ha jogszabály lehetővé teszi, az elsőfokú hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és
az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági
szerződést köthet.
(2) Hatósági szerződés csak írásban köthető. Törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet a
szerződés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat.
(3) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem
lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése
esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági szerződésben aláveti magát a szerződésszegés
77. § (2) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.
(4) Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság
hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a
szerződésbe történő foglalásával köthető meg.
(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell
szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.
(6) Jogszabály előírhatja, hogy a szerződés érvényességéhez szükséges a szerződő hatóság felügyeleti
szervének hozzájárulása. A hozzájárulást az eljáró hatóság szerzi be.
(7) A hatósági ügynek szerződéssel való lezárására a 33. §-ban megállapított ügyintézési határidő
irányadó.
77. § (1) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló
körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha
a módosításhoz a másik fél nem járul hozzá, vagy a felek között vita van a módosítás törvényi feltételei
tekintetében, akkor a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kérhető a szerződés módosítása vagy
megszüntetése.
(2) Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható
határozatnak minősül, és a hatóság - az addigi teljesítések figyelembevételével - hivatalból intézkedik a
végrehajtás elrendeléséről.
82
(3) Ha a hatósági szerződésben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló
felhívás eredménytelensége esetén - a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon
belül - a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat.
(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerződésre a Polgári Törvénykönyvnek a
szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
• Bírósági eljárások a hatósági szerződéssel kapcsolatban
o közigazgatási bíróság a Pp. XX. fejezete szerint, amennyiben az ügyfél követ el
szerződésszegést,
o közigazgatási bíróság a Pp. általános szabályai szerint, de bizonyos, a Pp. 324/A. szakasza
által felállított korlátozásokkal: egyrészt a clausula rebus sic stantibus-hoz kapcsolódó
bíróság általi szerződésmódosítás, másrészt a hatóság szerződésszegésére vonatkozó
jogviták esetén
o polgári bíróság a Pp. általános szabályai szerint minden egyéb, a hatósági szerződéssel
kapcsolatos perben
• Hatósági szerződések a hatályos jogban
o Eredeti cél: kötelezettség vagy szankció kiváltása (ilyen pl. fogyasztóvédelem,
környezetvédelem, egyes építési kötelezettségek)
o Egyéb felhasználási területek:
egyes állami támogatások (pl. Flt. – foglalkoztatások)
jogosultságok odaítélése (pl. digitális műsorszórásban hálózat/adó-, ill.
frekvencia-használat joga; ideiglenes határátkelő megnyitása)
I/2.6. A hatóság jogszerű hallgatása

• A hatóság mellőzi a határozathozatalt
o pénzbeli ellátás mérlegelés nélkül, jogszabályban meghatározott mértékű emelése
o ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlása kizárólag az ügyfél erre irányuló
kérelmének benyújtásától függ
71. § (5) A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak
pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére
irányul.
(6) A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának
kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele. A hatóság az ügyfél kérelmére
igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen
gyakorolja.
• Hallgatás = beleegyezés
o az EU szolgáltatási irányelve értelmében általános szabály lesz
o feltételei:
az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és
az I. fokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, és
jogszabály lehetővé teszi
II/1. A döntések közlése

• Címzettek:
o Végzés
ügyfél /ügyfelek
akire nézve jogot/kötelezettséget állapít meg
o Határozat
ügyfél /ügyfelek
akire nézve jogot/kötelezettséget állapít meg
szakhatóságok
jogszabályban meghatározott hatóság, más állami szerv
83
78. § (1) A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít
meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami
szervvel.
(2) A végzést az ügyféllel és azzal kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg.
• Közlés: a kapcsolattartás módjai szerint
o kiv. e-mail, SMS, telefon → a döntést nem, csak a döntés tényét lehet közölni és azt, hogy
a hatóság hivatalos helységében 3 munkanapon belül át lehet venni
78. § (8) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy rövid szöveges üzenet fogadására
szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét megadta, a hatóság rövid szöveges
üzenetben, telefonon vagy elektronikus levélben tájékoztathatja a döntéshozatal tényéről, és arról, hogy
a döntés három munkanapon belül átvehető a hatóság hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben.
Személyes átvétel esetén a közlés tényét és időpontját az iratra fel kell jegyezni, és azt az átvevő
személlyel aláíratni. Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személy a döntést határidőn belül nem
veszi át, a hatóság haladéktalanul írásban megküldi részére a döntést.
• Postai kézbesítés (főszabály szerint)

o Főszabály: a döntést hivatalos iratként kell kézbesíteni
78. § (5) A hatóság a döntést hivatalos iratként kézbesíti.[…]
o „Kézbesítési vélelem” -
megdöntésére indítható eljárás (15 nap, de maximum 6 hónap)
természetes személy: önhibáján kívüli okból nem vette át az iratot, vagy ha a
kézbesítés nem szabályszerűen történt;
nem természetes személy ügyfél: csak ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt
Elbíráló szerv: az iratot kiadmányozó szerv
78. § (10) A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy a (8)
bekezdésben meghatározott módon átadták. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény
kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
79. § (1) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja
úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján
kézbesítettnek kell tekinteni.
(2) Ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig -
a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell
tekinteni.
(3) A hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát
megalapozó hivatalos irat megküldésével öt munkanapon belül értesíti az ügyfelet.
(4) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő
tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától
számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében
jogerőssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti
kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tíz munkanapon belül akkor is
elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.
(5) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti
kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem
megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a
hivatalos iratot.
84
• Hirdetményi közlés
o Esetei:
címzett lakóhelye, székhelye ismeretlen;
jogutód nem ismert vagy nincs kézbesítési meghatalmazott
egyéb közlési módok: elháríthatatlan akadály vagy eleve reménytelen
„sokügyfeles ügyek”, érdekképviseleti szerv ügyfelek
o Hirdetmény tartalma: ügyazonosítók + figyelemfelhívás a döntésre (a döntés NEM)
o Helye: hatóság hirdetőtáblája; ügyfél szerinti ÖK hirdetőtáblája; központi elektronikus
szolgáltató rendszer, hatóság honlapja, önkormányzati hivatalos lap v. helyi lap
80. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, hirdetményi úton történő közlésnek van helye, feltéve,
hogy
a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a
megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyi adat- és
lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel,
b) a jogutód nem ismert,
c) az ügyfél nem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat, vagy
d) a hirdetményi kézbesítésen kívül igénybe vehető egyéb közlési módok alkalmazása elháríthatatlan
akadályba ütközik, vagy alkalmazásuk előre eredménytelennek mutatkozik.
(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell
a) a kifüggesztés napját,
b) az eljáró hatóság megnevezését,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét, illetőleg székhelyét, továbbá
e) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése
meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a döntést a hatóságnál átveheti.
(3) Hirdetményi úton történő közlésnek van helye a hatásterületen élő és a 15. § (5) bekezdés alapján
ügyfélnek minősülő szervezetek esetén [érdekvédelmi szervezetek, azok a társadalmi szervezeteket,
amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen
közérdek érvényre juttatására irányul], ideértve, ha az ügyfelek körét vagy a hatásterület határait nem
lehet pontosan megállapítani. […]
(4) A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára és az ügyfél lakcíme, az ügy tárgyát képező ingatlan vagy
tevékenység gyakorlásának vagy a jogellenes magatartás elkövetésének helye szerinti, valamint a
hatásterületen lévő önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni, a központi rendszeren és a
hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni, ezenkívül az önkormányzat
hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, valamint a hatóság hivatalos lapjában is
közzétehető. Ha a hatóság kijelölés alapján jár el, a hirdetményt a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező, valamint a kijelölés alapján eljáró hatóság is kifüggeszti és közzéteszi.
(5) A döntés kifüggesztésének és az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapon való
megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie. Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény
kifüggesztésének és levételének napját az iraton meg kell jelölni, az internetes honlapon történő
közzététel idejét visszakereshető módon dokumentálni kell.
85
• Közérdekű döntések
80/A. § (1) A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánított határozatot, amelyet
a) állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb
közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenységével kapcsolatban hozott,
b) közérdekű keresetindítással meg lehet támadni,
c) olyan ügyben hozott, amelyben jogszabály alapján a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa
és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogosultja ügyfélnek minősült,
d) amelyben több mint ötven ügyfél vagy ötnél több, a 15. § (5) bekezdése alapján ügyfélnek
minősülő szervezet [lásd. 85. o.] vesz részt,
e) korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrás elosztásáról, illetve felhasználásáról
hozott,
f) olyan ügyben hozott, amelyben az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot
biztosított,
g) személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy
súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése
érdekében hozott,
h) a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból hozott,
i) jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási
tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott, vagy
j) törvény rendelkezése szerint nyilvánosan közzé kell tenni.
III. A döntés kijavítása és kiegészítése

• Hiányzik a jogorvoslat két alapvető jellegzetessége: nincs vitatott döntés és nem jár el magasabb
szintű fórum
• Nem számítanak jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eszköznek
81/A. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát -
szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az
ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre.
(2) A kijavítást a hatóság
a) a döntés eredeti példányára és - ha rendelkezésre állnak - kiadmányaira történő
feljegyzéssel,
b) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy
c) kijavító döntés meghozatalával teljesíti.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
81/B. § (1) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez
tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.
(2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha
a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagy
b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
86
(3) A kiegészítést a hatóság

a) önálló kiegészítő döntéssel és - lehetőség szerint - e ténynek a döntés eredeti példányára és
kiadmányaira történő feljegyzésével vagy
b) a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes
döntésbe foglalva a döntés kicserélésével teljesíti.
(4) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.
IV/1. Eljárási költségek

• Önálló fejezetben, részletes szabályozás:
o Eljárási költségfajták felsorolása (Ket.153.§ (2) bekezdés 1-15. pont)
o Költségviselés + a költségek megelőlegezésének szabályai
o A költségviselésről szóló döntés és a döntés elleni jogorvoslat
o Költségmentesség
• Eljárási költségek csoportosítása

o Az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért fizetett költség (ügyfél fizeti)
Illeték
Hatósági szolgáltatási díj (egyes eljárásokban: felügyeleti díj)
o Az eljárással összefüggésben fizetett költség (ügyfél vagy egyéb közreműködő fizeti)
megjelenés/képviselet/
nyelvhasználat költségei (ha törvény az ügyfélre rója ezeket)
tényállás tisztázásának költségei
végrehajtás költségei
153. § (2) Eljárási költségek:
1. az eljárási illeték,
2. az igazgatási szolgáltatási díj,
3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség,
4. az anyanyelv használatával kapcsolatos költség,
5. az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,
6. az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége,
7. a tanú és a hatósági tanú költségtérítése,
8. a hatósági közvetítő költsége, továbbá a tevékenységével kapcsolatban indokoltan felmerült kiadás,
9. a szakértői díj, ideértve a szakértő költségtérítését,
10. a fordítási költség a 11. § (2) bekezdésében szabályozott eseten kívül,
11. az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési,
dokumentumtovábbítási költség,
12. a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány,
13. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,
14. a helyszíni szemlével, valamint a szakértői tevékenységgel jogszerűen okozott kárért járó
kártalanítás összege,
15. a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség.
87
• Költségviselés elvei
o Költségtakarékosság – általános elv
o Kérelemre indult eljárás: a kérelmező viseli
o Hivatalból indult eljárás: hatósági megelőlegezés – hatóság költségviselés: az
elmarasztalt/ kötelezett ügyfél viseli
o Ellenérdekű ügyfelek: az viseli a költséget, akinek nem ad igazat a hatóság v.
költségmegosztást rendel el a hatóság
o Végrehajtás: aki miatt a végrehajtásra sor került
154. § (1) Ha az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárás amiatt indult, mert a kérelmező a másik
ügyfél jogellenes magatartását sérelmezte, a hatóság - ha egyes költségek tekintetében törvény másként
nem rendelkezik - a 153. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási költségek viselésére kötelezi
a) a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet,
b) a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet.
(2) Ha az ügy érdemében hozott határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség
általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmezőt, illetve az ellenérdekű ügyfelet.
155. § (1) A 153. § (2) bekezdésének 3-15. pontjában felsorolt költségek (a továbbiakban: egyéb eljárási
költség) vonatkozásában
a) a hatóság az eljárás során köteles költségkímélő módon és a célszerűség figyelembevételével
eljárni,
b) az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevői kötelesek eljárási cselekményeiket a
célszerűség figyelembevételével teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével okozott költséget - az e törvényben megállapított
költségviselési szabályoktól eltérően - az azt okozó hatóság, ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője
viseli.
(3) Az egyéb eljárási költség összegét általában az érintett által bemutatott bizonyíték alapján kell
megállapítani.
156. § (1) A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget - ha törvény másként nem
rendelkezik - a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Több azonos érdekű ügyfél esetén az egyéb
eljárási költséget az ügyfelek - eltérő megállapodásuk hiányában - egymás között egyenlő arányban
előlegezik meg, illetve viselik. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál.
(2) Hivatalból indított eljárásban az egyéb eljárási költséget a hatóság előlegezi. A rendőrség
igénybevételével kapcsolatos költséget az igénybevételt kérő hatóság megelőlegezi. Ha a határozat az
ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni. Ha a
határozat több ügyfél részére állapít meg kötelezettséget, a hatóság köteles a költségek ügyfelek közötti
megosztásáról is rendelkezni. A hatóság által megelőlegezett költséget a hatóság számlájára kell
visszafizetni.
(3) Ha valamely bizonyítási eszköz igénybevételét kérelemre indult eljárásban a hatóság, illetve
hivatalból indított eljárásban az ügyfél indítványozza, az ezzel összefüggő költség megelőlegezése az
indítványozó szervet vagy személyt terheli. Ilyen esetben a költségviselés attól függ, hogy a határozat az
indítványnak megfelelő bizonyítási eszközön alapul-e. Ez a rendelkezés az irányadó a kérelemre indult
eljárásban az ügyfél indítványa nyomán alkalmazott bizonyítási eszközzel kapcsolatos költség viselésére
is.
(4) A hatóság a jogerősen megállapított összeg letéttel fedezett részét - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - a szakértő által benyújtott számla alapján nyolc munkanapon belül kiutalja. Ha a letét nem
fedezi a szakértői díjat, kérelemre indult eljárás esetén a hatóság kötelezi az ügyfelet a szakértői díj
viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére.
88
(5) Ha az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének jogellenes magatartása miatt vált szükségessé
valamely eljárási cselekmény megismétlése, a hatóság az ezzel kapcsolatos többletköltség megfizetésére
kötelezi a jogellenes magatartást tanúsító személyt.
157. § (1) A végrehajtási eljárás során felmerülő költséget az viseli, aki a végrehajtás elrendelésére és
foganatosítására okot adott.
(2) Ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárásban a költség viselésére a 154. §-ban foglaltak
megfelelően irányadók.
(3) Ha a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság mulasztása miatt a felügyeleti szerv más hatóságot
jelöl ki az eljárás lefolytatására, a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság megtéríti a kijelölt
hatóságnak az e törvény alapján az utóbbit terhelő egyéb eljárási költséget.
(4) A belföldi jogsegély keretében a megkeresett hatóság vagy más szerv eljárása során felmerült egyéb
eljárási költséget a megkereső hatóság vagy más szerv megtéríti.
(5) Az iratbetekintést kérő viseli az iratbetekintési jog gyakorlásával okozott költséget.
(6) A szakhatóság viseli a szakhatósági állásfoglalás módosításával okozott többletköltségeket, kivéve,
ha a szakhatósági állásfoglalás módosítását jogszabályváltozás tette szükségessé.
• Döntés a költségviselésről
o Tartalma: összeg + teherviselő (kötelezett)
o Formája: az érdemi határozatban vagy külön végzésben (önálló fellebbezéssel támadható)
o Jogorvoslat: a végzés ellen önálló jogorvoslat
158. § (1) Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről,
illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.
(2) A hatóság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével - a szakvélemény
beérkezését, a szakértő meghallgatása esetében a meghallgatását követően tíz munkanapon belül
állapítja meg. A szakértő díját az eljáró hatóság állapítja meg akkor is, ha a szakértőt a megkeresett
hatóság rendelte ki.
(3) A hatóság - tekintettel a 155. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra [célszerűség] - az
indokolatlanul magas egyéb eljárási költség helyett alacsonyabb összeget állapít meg.
• Költségmentesség
o Természetes személy (külön tv.: szervezet is)
o Minden költségfajtára és az eljárás bármely szakaszára kiterjedhet, de az eljárás folyamán
visszavonható, módosítható
o Jogorvoslat: az elutasító/visszavonó/ módosító végzés ellen önálló jogorvoslat
159. § (1) A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai
miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére
költségmentességet engedélyezhet.
(2) A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség viselése alóli teljes vagy részleges
mentességet jelenti.
(3) A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási
eljárásra terjed ki.
(4) A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése,
illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy
visszavonható.
(5) A költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló
végzést a hatóság közli az illetékre vagy díjra jogosult, eljárásban részt vevő hatóságokkal.
89
(6) Törvény költségmentességet gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet részére is megállapíthat.
(7) Az illeték vagy díj tekintetében nem részesíthető költségmentességben az egyetemleges fizetési
kötelezettség alapján fizetésre kötelezett ügyfél, kivéve, ha egyébként költségmentességben részesült.
Elektronikus közigazgatás
• Elektronikus közigazgatás ≠ e- ügyintézés (előbbi tágabb fogalom)

o Formái:
O – közigazgatás: offline, papíralapú közigazgatás;
E – közigazgatás: elektronikus kormányzat;
M – közigazgatás: mobil technológián alapuló közigazgatás;
T – közigazgatás: digitális televízión alapuló közigazgatás
• Jogszabályok:
o Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai és a X. fejezet az elektronikus
tájékoztatásról és az elektronikus szolgáltatásról
o 2009. évi LX. tv. az elektronikus közszolgáltatásról (Ektv.) – szervezeti keretek
o 2009. évi LII. tv. a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus
tértivevényről
o 225/2009. (X.14.) Korm. rend. Az elektronikus közszolgáltatásról és annak
igénybevételéről
• Irat:
o valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá
érkezett,
o egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely
o megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más
adathordozón;
o tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép,mozgókép vagy bármely más formában
lévő információ vagy ezek kombinációja;
• Kapcsolattartás:
o ügyfél – hatóság között
8. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a
hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél a kérelmére induló eljárás során és az eljárás
egyéb résztvevője egy alkalommal indokolás nélkül, további esetekben méltányolható indokolással
megváltoztathatja a kapcsolattartás általa addig alkalmazott módját.
o közigazgatási szerv – közigazgatási szerv között
Ha a közigazgatási hatóságok számára az egymás közötti kapcsolattartásban az
elektronikus út vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező, nem
alkalmazhatják a kapcsolattartás más módját.
28/B. § (1) Írásbeli a kapcsolattartás, ha
a) az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak,
b) a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi
rendszer) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak.
o Kérelem elektronikus úton is benyújtható, ha
eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy
önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet
eltérően nem rendelkezik
90
• Központi elektronikus szolgáltató rendszer

Ektv. 6. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatóságok
kötelesek a hatósági eljárásokban az elektronikus kapcsolattartást és az e törvény hatálya alá tartozó
más szolgáltatásaikat a központi rendszer útján az e törvényben meghatározott módon megvalósítani,
illetve hozzáférhetővé tenni.
Ektv. 10. § (3) Törvény előírhatja elektronikus közszolgáltatás kötelező igénybevételét.
o A központi rendszer elemei (MEH működteti)
az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG),
a kormányzati portál,
az ügyfélkapu (ÜKP), a hivatali kapu (HKP), (KEKKH)
a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás (BEDSZ),
az elektronikus tárhely és a központi rendszer cím,
a központi archiválási szolgáltatás,
az elektronikus fizetéseket és elszámolás lehetőségét biztosító rendszer (PM
működteti),
a központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal, kormányzati ügyfél-tájékoztató központ).
o Központi rendszer összetevői

Ügyfélkapu – ügyfelek
Hivatali kapu
• közigazgatási hatóság (nekik már most kötelező)
• bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság (2013-tól)
Hivatalkapu – költségvetési szervek
Cégkapu
• közszolgáltató szervek (2010-től)
• gazdálkodó szervezetek
• Ügyfélkapu
o minden természetes személy azonosítására szolgáló kapcsolódás a központi rendszerhez
o Létrehozása:
személyesen: okmányiroda, központi lakcímnyilvántartó, állami adóhatóság, vagy
korm. rendeletben meghatározott más szerv előtt
regisztrációs adatbázis kezelőjénél (KEK KH) elektronikus űrlappal
• elektronikus aláírással
elektronikus aláírás nélkül (ideiglenes regisztráció) 30 napon belül személyesen
kell érvényesíteni
o Működési modell
91
o Felhasználói név + egyedi azonosító + email cím = az ügyfél „személyazonossága”

egyedi azonosító: harmadik személy nem ismerheti meg (PIN-kód-szerű)
egy ügyfélkapuhoz egy email cím
o Azonosító elvesztése: ügyfél felel érte, be kell jelenteni a Kormányzati Ügyféltájékoztató
Központnál → ügyfélkaput megszüntetik.
o Az ügyfélkapuhoz a központi rendszerben kézbesített elektronikus dokumentumok
tárolására tartós tárhely kapcsolódik.
o Ügyfélkapu megszűnése:
1. a felhasználó kérelmére,
2. amennyiben az ügyfélkapu tárhelye üres, a felhasználó haláláról vagy
elérhetetlenné válásáról való tudomásszerzést követően haladéktalanul,
3. amennyiben az ügyfélkapu tárhelye nem üres:
• a felhasználó haláláról való tudomásszerzést követő 4 hónap elteltével,
amennyiben örökösök nem jelentkeztek, vagy nem kérték az eljárás a
hagyatékra vonatkozó jogerős döntésig történő felfüggesztését,
• ha a felhasználó a rendelkezésre álló adatok alapján személyét illetően
nem azonosítható, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, ezen tény
nyilvántartásba vételét követő 1 év leteltével.
A felhasználó az ügyfélkapu megszüntetését a kormányzati portálról letölthető
elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezheti. Az űrlap a kormányzati portál
elektronikus űrlapok beküldésére szolgáló felületén, illetve a regisztrációs
szervnél személyesen vagy írásban is benyújtható.
• Hivatali kapu:
o minden szervezet azonosítására szolgáló kapcsolódás: regisztráció csak közhitelesen
nyilvántartott szervezetek esetében, a szervezet típusától függő kapufajta (hivatali kapu,
hivatalkapu, cégkapu)
o Csak értesítési tárhely fűződik hozzá – tartós tárhely nem! A küldeményeket minden nap
át kell venni.
o Belépő fél: csak előzetesen ügyfélkapuval rendelkező arra feljogosított személy lehet.
A központi rendszer kizárólag a hivatali kapu kezelésére az adott szervezetnél
felhatalmazott képviselőt tartja nyilván, az adott szervezeten belüli további
felhasználók - a szervezet nevében eljárni jogosult személyek - regisztrációját a
szervezet által a hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő végzi.
o A hivatali kapuval rendelkező szervezetek teljes nevét, rövidített nevét és az elektronikus
közszolgáltatás működéséről szóló kormányrendelet szerinti érkeztető számban használt
azonosítóját a regisztrációs adatbázis adatkezelője napi frissítéssel a kormányzati portál
ügyintézési szekciójában közzéteszi.
o A hivatali kapu megszűnik
ha a szervezet a hivatali kapu megszüntetését igényli,
ha a szervezet megszűnik.
o A hivatali kapu a szervezet, illetve a kapu megszűnésének bejelentésétől, illetőleg a
megszűnésnek a központi rendszer tudomására jutásától nem fogad dokumentumokat, és a
bejelentéstől, illetve tudomásra jutástól számított 30. napon megszűnik.
• Hivatalkapu:
o A költségvetési szervek hivatali kapuja
o regisztrációját a Miniszterelnöki Hivatal, mint a központi rendszer működtetője végzi.
• Cégkapu:
o A vállalkozások számára a hivatali kapu
o regisztrációját az okmányirodák és a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartását kezelő központi szerv végzi.
92
• Távolról történő ügyintézés előfeltétele:

o ügyfélkapus/hivatali kapus regisztráció + azonosítás
• Azonosítás:
o tudás alapú azonosítás (pl. jelszó, TAJ-, adószám)
o birtoklás alapú azonosítás (pl. hardver, szoftver, token)
o tulajdonság alapú azonosítás (pl. hangminta, ujjlenyomat, retinaszkenner stb.)
o Azonosítás fokozatai:
Alacsony: pl. ügyfélkapus jelszó,
Közepes: ügyfélkapus jelszó + egyszer használatos azonosító (SMS-ben)
Magas: két független azonosítási módszer együtt, de ebből az egyik tudásalapú
o Viszontazonosítás:
ha jogszabály lehetővé teszi, az elektronikus szolgáltatást nyújtó
viszontazonosítást kérhet
A központi rendszer összeveti a viszontazonosítást kérő által megküldött
felhasználói természetes személyazonosító adatokat a felhasználó központi
rendszerben tárolt természetes személyazonosító adataival, és azok egyezésének
vagy eltérésének tényéről a viszontazonosítást kérőt tájékoztatja.
o Elektronikus űrlap:
a felhasználó és az elektronikus közszolgáltatást nyújtó közötti kapcsolattartásra
szolgál
általános nyomtatványkitöltő (anyk.: abev.java program) (van speciális is)
A kormányzati portálon és a szerv saját honlapján nyilvánosságra kell hozni.
• Képviselet
o Ügyfélkapus természetes személy – ügyfélkapus természetes személyt vagy hivatali
kapuval rendelkező szervezetet,
o Hivatali kapuval rendelkező szervezet – ügyfélkapus természetes személyt vagy hivatali
kapuval rendelkező szervezetet
o A képviseleti jogosultság ellenőrzése kötelező:
tv.-ben meghatározott közhiteles nyilvántartás alapján,
elektronikus meghatalmazási nyomtatvány alapján,
külön úton eljuttatott papíralapú nyomtatvány alapján.
• Biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás
o Fogadja a és a címzett szervezeti postafiókjába továbbítja felhasználó által küldött
elektronikus dokumentumokat (ŰRLAP).
o Fogadja és a felhasználóhoz továbbítja a válaszokat.
o Mindkét irányban megfelelő bizonyító erővel dokumentálja a küldés tényét, időpontját, a
küldő és címzett személyét, és lehetővé teszi a küldött dokumentum azonosítását.
• Befogadási igazolás: beérkezett dokumentumra 27 jegyű érkeztetőszám + időbélyegző
o Érkeztetőszám: dokumentum egyértelmű azonosítása
o Időbélyegző: beérkezés időpontja+ a dokumentum ez utáni változatlanságnak
ellenőrzésére szolgál!
o Ettől az időponttól kell benyújtottnak tekinteni a dokumentumot!
• Elektronikus tárhely és központi cím
o Ügyfélkapuhoz 30 MB tartós tárhely
o Hivatali kapuhoz csak értesítési tárhely
o A központi rendszer a magyarorszag.hu címtartományban véletlenszerű címet generál, de
ezt csak a rendszeren belüli kommunikációra lehet használni.
• Dokumentumok elektronikus kézbesítése
o Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül szabályszerű kézbesítés: csak
ekkor fűződik hozzá joghatás!
o Elektronikus tértivevény: az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó
hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult
93
személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt

meg. Az elektronikus tértivevény közokirat.
o Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult
feladó által kézbesíttetett hivatalos irat - a hivatalos szerv saját minősített elektronikus
aláírása nélkül is - elektronikus közokirat.
o Ha jogszabály azt írja elő, hogy a benyújtandó beadványnak teljes bizonyító erejű
magánokiratnak kell lennie, akkor ezt az előírást teljesítettnek kell tekinteni, ha a hivatalos
szerv részére - a feladó saját minősített elektronikus aláírása nélkül is – az Állami
Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül történik a kézbesítés.
• Természetes személy → hivatal / Hivatal →természetes személy / Hivatal → hivatal
• Kézbesítési vélelem:
o az elektronikus kézbesítési tárhelyen elhelyezést követő ötödik napon
o Kézbesítési vélelem beálltáról az elektronikus tárhelyen kötelező tájékoztatni a címzettet –
30 napig átveheti, ez után automatikusan törlődik
o 1 évig az iratról szóló tájékoztató adatokat meg kell őrizni (feladó, időpont, vélelem
beálltának ideje, törlés ideje)
• Adathozzáférés
o Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási
hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az
ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz,
nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján hozzáférjen, és azokat
kérelmére számára elektronikusan megküldjék.
o A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen férhet hozzá, más
adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.
• Fizetési kötelezettség teljesítése (illeték- vagy az igazgatási szolgáltatási díj)
o államigazgatási eljárási illeték esetében a Magyar Államkincstárnál vezetett eljárási
illeték-bevételi számla javára,
o igazgatási szolgáltatási díj esetében a vonatkozó jogszabályban megjelölt számla javára,
o szolgáltatási díj esetében az elektronikus közszolgáltató által megjelölt számlára
átutalással
• Áttérés papíralapú ügyintézésre
o Természetes személy egyszer kérheti a papíralapú ügyintézésre áttérést, de ekkor nem
lehet visszatérni az elektronikusra. - nem kérheti a korábban kézbesítettek megismétlését.
o Ha megsemmisültek az elektronikus iratok- kérheti a papíralapú újbóli kézbesítést, de a
joghatások az elektronikus kézbesítéshez fűződnek.
o Jogszabály előírhatja a kötelező papíralapú kézbesítést is.
• Üzemzavar
o 15 percet meghaladó üzemzavarról a kormányzati portálon értesítést kell közzétenni.
o Karbantartásról 3 nappal korábban a portálon tájékoztatni kell az érintett szolgáltatások
megjelölésével.
o Ha a központi rendszer egésze vagy egyes részei állnak legalább 1 órán keresztül
folyamatosan, az ügyintézési határidő igazolási kérelem nélkül az üzemzavar elhárítását
követő első munkanap.
94
• Határidők
o Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az órákban számított határidő esetén kezdő
időpontnak az az időpont (óra, perc) számít, amikor a hivatalos iratot a címzett átvette.
o Határidőbe az üzemszüneti nap nem számít bele, amelyen az Állami Elektronikus
Kézbesítési Szolgáltató bármilyen okból négy órát meghaladó időtartamban nem tudta
ellátni a feladatait.
• Elektronikus archiválás
o A szolgáltató köteles a rábízott elektronikus dokumentumokat vagy lenyomatokat oly
módon megőrizni, amely
kizárja az utólagos módosítás lehetőségét,
folyamatosan biztosítja a jogosultak hozzáférését, valamint
az elektronikus dokumentumok értelmezhetőségét (olvashatóságát).
o Az elektronikus dokumentumokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés
vagy megsemmisítés ellen.
o Tanúsítás – regisztráció
A központi rendszerhez csatlakozás előtt és után valamint rendszeresen NAT által
végzett tanúsítási eljárás.
A tanúsítványt a NHH regisztrálja.
Elektronikus tájékoztatás
164. § (1) A hatóság és a 38/A. § szerinti közreműködő hatóság az elektronikus információszabadságról
szóló törvényben meghatározott közérdekű adatokat - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal - az ott
meghatározottak szerint teszi közzé elektronikusan.
(2) A hatóság és a 38/A. § szerinti közreműködő hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás - az
elektronikus információszabadságról szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a) az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők nevét, hivatali
elérhetőségét vagy az ezzel kapcsolatban felvilágosítást adó ügyfélszolgálat elérhetőségét,
b) az ügyintézés jogszabályban meghatározott határidejét,
c) az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet
terhelő kötelezettségekről szóló tájékoztatást,
d) az illetékek és díjak - ideértve a szakhatósági eljárásért fizetendő illetékek és díjak -
meghatározását, valamint a lerovásuk, befizetésük módjáról szóló tájékoztatást,
e) az ügyek intézése során az elektronikus kapcsolattartásról, így különösen a központi rendszer
igénybevételének feltételeiről, az eljárás megindításához szükséges kérelem és más beadvány,
nyomtatvány, űrlap, informatikai alkalmazás elérhetőségéről, kitöltésének módjáról, továbbításáról
szóló tájékoztatást,
f) az elektronikus kapcsolattartáshoz az ügyfélkapu létesítéséről szóló tájékoztatást és
g) az elektronikus kapcsolattartás technikai szabályairól és az üzemzavarról szóló tájékoztatást.
(3) A hatóság a teljesítményének és hatékonyságának mérésére ügyforgalmi statisztikát készít, amely
ügycsoportonként és összesítve is tartalmazza az összes ügy számát, ezen belül az első fokon jogerőre
emelkedett határozatok számát, a jogorvoslat során megváltoztatott határozatok számát, a határidőn túl
intézett ügyek számát, ügyenként az ügyintézési határidő túllépésének mértékét, a hatósággal szemben
benyújtott kártérítési igények számát, a felügyeleti intézkedések, valamint az ügyintézési határidő
túllépése miatt a hatóság vezetőjével szemben kezdeményezett fegyelmi eljárások számát. Az
ügyforgalmi statisztika egyéb, a hatóság vezetője által meghatározott más statisztikai adatokat is
tartalmazhat. Az ügyforgalmi statisztikát a hatóság az ügyfélfogadására nyitva álló helyiségében is
közzéteszi.
95
(4) A hatóság és a 38/A. § szerinti közreműködő hatóság köteles arról gondoskodni, hogy a közzétett
információk hitelesek, pontosak, naprakészek és az interneten keresztül folyamatosan hozzáférhetők
legyenek.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendő adatok körét a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatokat irányító miniszter az adatvédelmi biztos véleményének előzetes kikérésével e törvénytől
eltérően szabályozhatja.
165. § (1) A hatóság az ügyfelek személyes megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését elektronikus
úton vagy telefonon történő előzetes időpontfoglalással teheti lehetővé.
(2) Az ügyfél az elektronikus úton elérhető ügyintézői naptárban megjelölheti, hogy melyik időpontban
kíván a hatóságnál ügyintézés céljából megjelenni.
(3) A hatóságnak biztosítania kell, hogy az ügyfél tíz munkanapon belüli időpontra időpontot
foglalhasson.
(4) A hatóság legkésőbb egy munkanappal az időpontfoglalásban meghatározott időpont előtt az
időpont módosítását kezdeményezheti.
166. § Törvény és kormányrendelet elrendelheti az elektronikus tájékoztatás 164. §-ban
meghatározottaktól eltérő módját.
Hatósági szolgáltatás
169. § (1) Jogszabályban arra feljogosított hatóság az ügyfél számára
a) más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási
rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat,
b) az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles
nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő,
c) - a személyes és különleges adatok védelmére vonatkozó szabályokra figyelemmel - az ügyfél
nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti,
d) az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati
lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatás teljesítésére jogszabály az
érintett hatóságok számára soronkívüliséget vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat.
96
Jogorvoslati rendszer
A jogorvoslás rendszerének sajátosságai a közigazgatási eljárásban

• A jogorvoslás rendszerének sajátosságai a közigazgatási anyagi jog sajátosságaiból fakadnak
o közérdek érvényesítése, mások, a közösség jogainak védelme
o feltétlen érvényesülést követelő szabályrendszer
o e kettőnek egyszerre és összehangoltan kell működnie
• A szubjektív jogok védelmén túli funkciók
o Érvényesül az officialitás elve (egyes esetekben a közérdek érvényesül az ügyfél
érdekének ellenére is)
o Objektív jogvédelem (a fellebbezéssel „el lehet érni” hátrányosabb tartalmú döntést is,
eszközei a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások)
o A közigazgatási rendszeren kívüli törvényességi kontroll
Jogorvoslati eljárások típusai

• Jogorvoslati eljárások
o Fellebbezés, bírói felülvizsgálat (általános jogorvoslati eljárások)
o Újrafelvételi eljárás (speciális jogorvoslati eljárás)
• Hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások
o Módosítás, visszavonás
o Felügyeleti eljárás
o Felülvizsgálat az AB határozata alapján
o Ügyészi óvás
I. Jogorvoslati eljárások (kérelemre)

• Általános jogorvoslati eljárások: fellebbezés, bírói felülvizsgálat
o Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jog érvényesítése
a funkciójuk
o Az ügyfél (az eljárás egyéb résztvevői) kezdeményezésére indulnak
o Alanyi jog – a jogorvoslati kérelmet elbíráló hatóság köteles a döntést felülvizsgálni
o Időben, fórumrendszerüket tekintve kötött jogorvoslatok
o Kétfokú jogorvoslati rend: közigazgatáson belüli és bírósági út
1. Rendes jogorvoslat – fellebbezés
Minden I. fokú döntés ellen igénybe vehető, halasztó hatálya van a végrehajtásra
A II. fokú hatóságnak teljes felülvizsgálati hatásköre van (eljárásra ugyanolyan
hatásköre van, mint az I. fokú hatóságnak)
2. Rendkívüli jogorvoslat – bírói felülvizsgálat
Feltétele a fellebbezés kimerítése – jogerős döntés ellen vehető igénybe
A keresetnek nincs halasztó hatálya
Korlátozott felülvizsgálat – általános szabályként jogszabálysértés esetén
kasszáció
• Speciális eljárás: Újrafelvételi eljárás
Fellebbezés
• Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jog érvényesítése
• Fő jellemzői:
o Rendes jogorvoslat
o Minden I. fokú döntés ellen lehet élni vele
o Halasztó hatálya van a végrehajtásra
o Az eljáró hatóság teljes felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik
o Időben, fórumrendszerét tekintve kötött
o A közigazgatási rendszeren belüli jogorvoslat
97
• Fellebbezéssel megtámadható döntések

o Az ügy érdemében hozott I. fokú határozat
o Közbenső végzés – az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
96. § A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló
jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati
jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat
keretében gyakorolható.
98. § (2) Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben
támadható meg, kivéve a (3) és (4) bekezdésben szabályozott eseteket. [az önálló fellebbezéssel
megtámadható végzéseket]. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti.
o Végzés ellen önálló fellebbezés - tv.-ben meghatározott esetekben
98. § (3) Önálló fellebbezésnek van helye
a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
b) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,c) az eljárást megszüntető,
d) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,
e) a 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,
f) a term. személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelésére vonatkozó kérelemnek helyt adó,
g) az eljárási bírságot kiszabó, [a mulasztási bírság és a felügyeleti bírság nem!!!]
h) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
i) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és
j) a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével
kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy
visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen.
[k) a végrehajtás foganatosításáról szóló, l) a kérelmező ügyfélen kívüli ügyféli jogállást
megtagadó, m) jogutódlás kérdésében hozott]
(4) Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó
rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen.
(5) A másodfokú döntést hozó hatóság által hozott első fokú végzésekkel szembeni fellebbezésre a (2)-(4)
bekezdést kell alkalmazni.
• A fellebbezés kizárt
100. § (1) Nincs helye fellebbezésnek
a) ha az ügyben törvény azt kizárja,
b) az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,
c) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a
hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben,
d) ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal
vezetője hozta,
e) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést
központi államigazgatási szerv vezetője hozta.
(2) Az (1) bekezdés a), c)-e) pontjában meghatározott esetekben az első fokú döntés bírósági
felülvizsgálatának van helye.
98
• Fellebbezésre jogosultak
o Ügyfél
o Ügyféli jogállással rendelkező szervezet
Helyi önkormányzatok ügyfélképessége – 2/2004. KJE.
Környezetvédelmi társadalmi szervezetek ügyfélképessége –1/2004. KJE.
Törvény az ügyféli jogok gyakorlását ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél
az I. fokú eljárásban részt vesz
o Az eljárás egyéb résztvevője (tanú, szakértő, a szemletárgy birtokosa, képviselő, hatósági
közvetítő) az érdemi határozat rá vonatkozó része, illetőleg az őt érintő I. fokú végzés
ellen
98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott
jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek
tartja.
(4) Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó
rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen.
• A fellebbezés halasztó hatálya

o A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van a II. fokú hatóság döntéséig
A döntésből származó jogok nem gyakorolhatók
A végrehajtását nem lehet elrendelni
o Kivételek a halasztó hatály alól
Ha a határozat pénzkifizetést, pénzbeli ellátást állapít meg az ügyfél számára és az
ügyfél csak az összegszerűséget vitatja
Az I. fokú hatóság a határozatban a fellebbezésre tekintet nélkül (azonnal)
végrehajthatónak nyilvánította a határozatot
+4↓
101. § (1) A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek
a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a hatóság a döntést a fellebbezés halasztó
hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította.
(2) A határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára
megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben
kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen
felüli többletigényre vonatkozik.
(5) Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt
kezeléséről rendelkező, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés
elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(6) Az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek nincs
halasztó hatálya a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében.
o Az azonnali végrehajtás elrendelésének esetei

101. § (3) A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha
a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros
következményeinek enyhítése miatt szükséges,
b) nemzetbiztonsági érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos
közrendvédelmi okból szükséges,
c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,
d) a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,
99
e) azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá honvédelmi, nemzetbiztonsági,

közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi,
környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása,
illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy
f) a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.
(4) A döntésben a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön ki kell mondani, és meg kell
indokolni, valamint a döntésben rendelkezni kell a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az
ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás elrendelésére csak e
határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor.
• A fellebbezési jogról való lemondás
o A fellebbezési jog alanyi jog, az ügyfél rendelkezik vele: le is mondhat róla
o A lemondás célja – a végrehajthatóság
o A határozat akkor végrehajtható, ha minden ügyfél lemond
o A lemondás köti az ügyfelet
csak azon határozat tekintetében köti, ami ellen a fellebbezésről lemondott
ekkor a bírói útról is lemondott
ha a határozatot érdemben megváltoztatták, a BGY szerint a jog feléled
o Lemondás történhet
A döntés közlése előtt vagy a fellebbezési határidőn belül
Írásban vagy szóban
A fellebbezés visszavonásával
99. § (2) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy
írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról
történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
• A fellebbezés benyújtása
o A fellebbezés formátlan – fellebbezésnek minősül minden beadvány, amit a fellebbezési
határidőn belül nyújtanak be és tartalma szerint az I. fokú döntést vitatja
o Új tények és bizonyítékok is felhozhatók
o Az I. fokú hatóságnál kell benyújtani
okai
• az ügyiratok ott vannak
• az igazolási kérelmet a döntést hozó szervnek kell elbírálnia
• a fellebbezésnek feltételes devolutív hatálya van
nem elutasítási ok, ha a II. fokú hatóságnál nyújtják be
o Az I. fokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
Az elkésett fellebbezést
A nem jogosulttól származó fellebbezést
Az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen benyújtott fellebbezést
102. § (1) A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.
Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben
a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő.
(2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(3) Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló
fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság
érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha az ügyfél a fellebbezéssel együtt nyújt be kérelmet a fellebbezési
eljárásban való költségmentessége iránt, erről a kérelemről az első fokú döntést hozó hatóság dönt.
(4) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított öt munkanapon belül
fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott
100
döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a

fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt
igazolási kérelmet nyújtott be, az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követő öt munkanapon belül
kell felterjeszteni a fellebbezést az ügy összes iratával együtt a fellebbezés elbírálására jogosult
hatósághoz. A felterjesztés során az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezésről kialakított
álláspontjáról is nyilatkozik.
(5) Az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. A szakhatóság az
iratok (4) bekezdés szerinti felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy
módosíthatja. A szakhatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. Ha a
szakhatóság határidőben nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy állásfoglalását fenntartotta.
(6) Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően értesíti a nem
fellebbező ügyfeleket arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé, valamint
arról is, hogy a fellebbezés elbírálására mely hatóság jogosult.
(7) Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére, amely a
(4)-(6) bekezdés alapján jár el azzal, hogy a fellebbezés megérkezésétől számított öt munkanapon belül
kell felterjesztenie a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz.
• A fellebbezés feltételesen devolutív hatálya

o A fellebbezés elbírálása a II. fokú hatóság joga
o De az I. fokú hatóság módosíthatja, visszavonhatja a fellebbezés nyomán a döntést, ha
jogszabályt sért
a fellebbezéssel teljes mértékig egyetért és nincs ellenérdekű fél – érdeksérelem
miatt is!
o Nem azonos a 114. § szerinti módosítás, visszavonással (mert ez sui generis hatáskör, nem
hivatalból, a fellebbezés nyomán történik)
o Ez a jog megilleti a szakhatóságot is (lásd 44. o.)
o Ha ezt nem teszi – 5 munkanapon belül köteles felterjeszteni a II. fokhoz és értesíti a
döntés ellen nem fellebbező ügyfeleket arról, hogy a döntés nem vált jogerőssé
103. § (1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését
módosítja vagy visszavonja.
(2) A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a
fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve,
hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3) Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt
sért, állásfoglalását módosíthatja.
(4) A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a
fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve,
hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(5) A hatóság a szakhatósági állásfoglalás (3) és (4) bekezdés szerinti módosítása esetén módosítja
döntését.
(6) A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a
megtámadott döntést közölték.
(7) A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a
visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt.
101
• Fellebbezési határidő
o A megtámadott döntés közlésétől számított 10 munkanap – Tv., Korm.r. ettől eltérő
határidőt is megállapíthat
99. § (1) A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés
közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni.
o Elmulasztása esetén
Igazolási kérelem - amelynek elutasítása ellen fellebbezni lehet
Ha nem igazolja a mulasztást, vagy az igazolás eredménytelen – az ügyfél nem
fellebbezhet, és bírósághoz sem fordulhat
• A fellebbezési eljárás
o A II. fokú hatóság hatáskörének terjedelme
Alapvetően ugyanolyan hatásköre van, mint az I. fokú hatóságnak
Teljes felülvizsgálat – nincs kötve a fellebbezéshez
Egész határozatot és az azt megelőző eljárást vizsgálhatja (objektív jogvédelem!)
Új bizonyítást is folytathat (ügyfél is hozhat új bizonyítékot)
Nincs részjogerő – kivéve, ha
• Tv. Korm.r. valamely ügyben lehetővé teszi
• az eljárás egyéb résztvevője támadta meg az érdemi határozat rá
vonatkozó részét
Korlátok
• a hatáskör-elvonás tilalma (az ügy keretein nem terjeszkedhet túl)
• új ügyfelet nem vonhat be az eljárásba
• új jogalapon álló jogot / kötelezettséget nem állapíthat meg
o Lehetséges másodfokú döntések
Jogsértés + érdeksérelem miatt – kasszáció és reformáció
Döntési lehetőségek:
• Helybenhagyja a döntést
• Megsemmisíti a döntést (ha semmis, de nincs szükség új döntésre)
• Megsemmisíti a döntést és új eljárást rendel el
• Megsemmisíti a döntést és új döntést hoz (ha hibás a jogalap)
• Részben megváltoztatja a döntést
A határozatot határozattal, a végzést végzéssel bírálja el (a megsemmisítés mellett
az új eljárás elrendelése is végzésben történik)
104. § (1) Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést a 103. §-ban foglaltak szerint nem
módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt.
(2) A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú szakhatósági állásfoglalást. Ha törvény
vagy kormányrendelet másodfokú szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a
szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.
(3) A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást
megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(4) A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a
fellebbezési kérelmét visszavonta.
105. § (1) A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy
megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési
jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem
állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a
fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt
indokolt.
102
(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát
követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést
hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új
eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján
dönt.
(3) Ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása
szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot
új eljárásra utasítja.
(4) A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része
és indokolása köti.
(5) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azokkal, akikkel az első fokú döntést
közölték, a másodfokú döntést hozó hatóság az első fokú döntést hozó hatóság útján közli.
(7) A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés
meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely
intézkedik a döntés kézbesítése iránt.
• A fórumrendszer szabályozása
o Ket. 106. § - a fórumrendszer kialakításának általános elveit is meghatározza:
Az I. fokú hatóság és a fellebbezést elbíráló szerv nem lehet ua. szerv
Jogi személyiségétől vagy annak hiányától függetlenül szervnek kell tekinteni a
központi államigazgatási szervek, területi és helyi szerveit
106. § (1) Azokban a hatósági ügyekben, ahol törvény alapján fellebbezésnek van helye,
a) az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet
ugyanazon szerv,
b) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője - feladat elvégzésére vagy
mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - az első fokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy
ügyintézőjét akkor sem utasíthatja, ha erre egyébként külön jogszabály alapján hatásköre van.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában szervnek minősül különösen - a szerv jogi
személyiségétől vagy annak hiányától függetlenül - a központi államigazgatási szerv központi, területi és
helyi szerve.
(3) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló
fellebbezést a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás
lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv
bírálja el.
116. § Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az a hatóság
jár el, amely a fellebbezés elbírálására jogosult vagy jogosult volna.
• Másodfokú hatóságok
o Önkormányzati hatósági ügy
Képviselő-testület – nincs fellebbezés, csak bírói út
A képviselő-testület bizottsága, polgármester, megyei közgyűlés elnöke,
részönkormányzat, társulás átruházott hatáskörben jár el – képviselő-testület
o Önkormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek
PM, megyei közgyűlés elnöke, jegyző, főjegyző, PMH ügyintézője – állig hivatal
o Államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyek
A szervezeti hierarchiában a döntést hozó irányító szerve (felettes szerve)
o Nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szerv, vagy személy – jogszabályban
meghatározott szerv, ennek hiányában az államigazgatási hivatal
103
o Köztestületek – törvényben meghatározott köztestületi szerv, ha ilyen nincs bírói

felülvizsgálatnak van helye
107. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott, továbbá a polgármester
törvény alapján önálló hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szembeni fellebbezés
elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon az (1) bekezdés hatálya alá
nem tartozó hatósági ügyekben a polgármester vagy a 12. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott
hatóság [a jegyző] járt el.
(3) A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést törvényben meghatározott köztestületi szerv
bírálja el, ilyen szerv hiányában az első fokú döntést hozó köztestület döntésével szemben a 109. §-ban
foglaltaknak megfelelően bírósági felülvizsgálatnak van helye.
106. § (4) Ha törvény vagy kormányrendelet nem hatósági feladat ellátására létrehozott szervezetet
vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, és annak döntése ellen a
fellebbezés nem kizárt, a törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóságot. Ennek hiányában a Kormány általános hatáskörű területi
államigazgatási szerve jogosult a fellebbezés elbírálására.
A közigazgatási döntések bírói felülvizsgálata

• A bírói felülvizsgálat alkotmányos alapjai
o Alkotmány 50. §, 57. § (1) bekezdés, 70/K. § - 32/1990. (XII. 22.) AB határozat
• A bírói felülvizsgálat lehetőségének jogi szabályozása
o Ket. hatálya alatt álló ügyekben – általános
o Hatósági ügynek nem minősülő ügyekben – ha jogszabály kifejezetten lehetővé teszi
• Megtámadható döntések
o A Ket. hatálya alá tartó minden ügyben
o Határozat támadható meg, végzés csak akkor, ha tv. lehetővé teszi (lásd fentebb)
o Feltétele a fellebbezés kimerítése – II. fokú döntés
o I. fokú döntés – ha a fellebbezést törvény kizárja
• A határozat megtámadására jogosultak
o Keresetindítási jog
Aki a közigazgatási eljárásban ügyfél volt, akinek jogát, törvényes érdekét a
megtámadott döntés sérti
• Ügyfél
• Ügyféli jogállással bíró szervezet
• Végzés esetén – az eljárás egyéb résztvevője is
• Ügyész keresetindítási joga
o Kereshetőségi jog – 2/2004.KJE
érdeksérelemre hivatkozás esetén bizonyítani kell a törvényes érdeket
109. § (1) Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb
résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc
napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a
határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is
meghatározhatja.
(2) Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten
rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással
kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon
belül.
104
Az első fokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben
eljáró bíróság előtt támadható meg, ha a végzést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy
kormányhivatal vezetője vagy - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - ha
központi államigazgatási szerv vezetője hozta, vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal
szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A közigazgatási
ügyekben eljáró bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(3) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre
jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés törvény rendelkezései szerint
kizárt.
(4) Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy
iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek
jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának
felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti.
• A bírói felülvizsgálat jogi szabályozása

o A Ket. csak néhány kérdést szabályoz (a többit a Pp. XX. fejezete)
Megtámadható döntések köre
A kereset benyújtása, jogi hatása
A bíróság felülvizsgálati jogkörének terjedelme, a bírói határozat jogi hatása
A bíróság eljárására nem a Ket. szabályai alkalmazandók
o A bíróság eljárhat
Közigazgatási nem peres eljárásban - 2005. évi XVII. törvény alapján
• hatóság kötelezése az eljárás lefolytatására
• végzés bírói felülvizsgálata
Közigazgatási perben - Pp. XX. Fejezet, ha az valamely kérdésről nem
rendelkezik, Pp. általános szabályok
• Nemperes eljárás
o A Pp. XX. fejezete megfelelően alkalmazandó
o Hallgatás esetén
Ha az eljáró szervnek nincs felettes szerve, a felettes szerv sem intézkedik
Önkormányzati hatósági ügyben, ha az államigazgatási hivatal felhívása
eredménytelen maradt
Az I. fokú hatóság székhelye szerint illetékes megyei bíróság 30 napon belül
eljárásra kötelezi a mulasztó hatóságot
A bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye
o Végzések bírói felülvizsgálata
megtámadhatóak a fellebbezéssel megtámadható II. fokú végzések, illetve a
fellebbezéssel megtámadható I. fokú végzések akkor, ha a határozat elleni
fellebbezést törvény kizárja
Megyei bíróság (ha a határozat felülvizsgálata a munkaügyi bíróság hatáskörébe
tartozik – a munkaügyi bíróság) végzéssel határoz
A bíróság a feleket meghallgathatja
A bíróságnak kasszációs, tv.-ben meghatározott esetekben reformatórius joga van
A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye
o Peres és nemperes eljárás elhatárolása
szempont peres eljárás nemperes eljárás
mit vizsgál felül határozatot végzést
mivel indul keresetlevéllel kérelemmel (tartalmilag kb. ugyanaz)
tárgyalás tartása ha ügyfél kéri, kötelező tartani nem kötelező
jogorvoslat van nincs
105
109. § (2) […] A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.
Közigazgatási hatóság kötelezése eljárás lefolytatására
2005. évi XVII. törvény 2. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott esetben, ha a közigazgatási hatóság az eljárási kötelezettségének nem tesz
eleget, a megyei bíróság kérelemre - az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő harminc napon
belül - nemperes eljárásban végzéssel kötelezi a közigazgatási hatóságot az eljárás lefolytatására.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell azt is, hogy
a) az ügyfél mikor, milyen ügyben fordult a közigazgatási hatósághoz,
b) az ügyfél tudomása szerint kérelme (fellebbezése) alapján sor került-e valamilyen eljárási
cselekményre,
c) ha a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási hatóságnak van felügyeleti (törvényességi
felügyeletét ellátó) szerve, az ügyfél a hatóság eljárás lefolytatására kötelezése érdekében fordult-e
ehhez a szervhez, és kérelme alapján milyen intézkedésre került sor.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára
adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(4) A kérelem tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata
3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósági
felülvizsgálattal megtámadható végzés ellen benyújtott kérelem tárgyában a megyei bíróság - ha az
ügyben hozott határozat felülvizsgálata a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, a munkaügyi bíróság
- nemperes eljárásban végzéssel határoz.
(2) A bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.
(3) A bíróság a jogszabálysértő közigazgatási végzést - szükség esetén a végzést hozó közigazgatási
hatóság új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezése mellett - hatályon kívül helyezi vagy - ha
törvény azt megengedi - megváltoztatja. A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
• A közigazgatási per sajátosságai

o A per tárgya a közigazgatási határozat törvényessége
Pp. 324. §. (2) E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat
a) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott
közigazgatási hatóság vagy vezetője által hatósági ügyben hozott határozat, valamint a hatósági
szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzés,
b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata,
c) más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik az a) pont
hatálya alá, de felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli.
o A felperes az ügyfél, ügyféli jogállással rendelkező szervezet
o Az alperes a megtámadott közigazgatási határozatot hozó szerv, személy
o Az ellenérdekű ügyfél perbeli jogállása – beavatkozó
o Szakhatóságok perbeli jogállása – perbe hívható – nem utasíthatja vissza
o A bíróság korlátozott hatásköre – szubjektív jogvédelem
106
Pp. 327. § (1) A közigazgatási per indítására jogosult:

a) az ügyfél,
b) a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője.
(2) A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot
hozta.
(3) Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú
közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja.
(4) A perben fél lehet az is, akit a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek
terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.
327/A. § (1) Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha az ügyészi
óvás folytán hozott határozat továbbra sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.[…]
328. § (1) Ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy időközben más
közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni,
amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik.
(2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél ennek
megállapítására irányuló kérelmét - a per megindítása előtt - bármelyik megyei bíróságnál
előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes
bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel
együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.
(3) A bíróság a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghozatala melyik
közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ha ilyen közigazgatási szerv nincs, a felügyeleti szerv kijelöli
az alperesként perbe vonható közigazgatási szervet.
o Az eljáró bíróság
Rendes bíróság
Megyei bíróság hatáskörébe tartozik
• Kivétel: társadalombiztosítási, munkaügyi ellenőrzési, munkavédelmi és
foglalkoztatási tv. hatálya alá tartozó ügyek
Az eljáró bíróság illetékességét általános szabályként az I. fokon eljárt közig.
szerv székhelye alapítja meg
Országos illetékességű szervek – Fővárosi Bíróság
Általános szabályként egyes bíró jár el
• Kivéve, ha a bíróság a tárgyalás megkezdése előtt az ügy bonyolultságára
tekintettel az ügynek tanács elé utalásáról rendelkezett
A bírák kizárása
Pp. 325. § (1) A per elintézéséből - a 13-15., valamint a 21. §-ban felsorolt eseteken kívül - ki van zárva,
és abban mint bíró nem vehet részt:
a) az, aki mint ügyintéző a közigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett,
b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt
házastársa,
c) a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő
két évig,
d) az, akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell.
107
Illetékesség
326. § (1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége meghatározva nincs, vagy törvény eltérően nem
rendelkezik, a bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg.
(2) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt
értve a fővárost is), a bíróság illetékességét - a (3) és (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a
felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapítja meg; jogi személyek, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében az a bíróság illetékes, ahol a szervezet belföldi
székhelye található.
(3) Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat tárgya valamely ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy
kötelezettség, illetve valamely ingatlanra vonatkozó jogviszony, a pert az ingatlan fekvése szerint
illetékes bíróság előtt kell megindítani.
(4) Ha a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat valamely bejelentéshez vagy engedélyhez kötött,
illetve azzal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik, az a bíróság illetékes, ahol e tevékenységet
gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják.
(5) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékességi területe több megyére terjed ki (megye alatt
értve a fővárost is), de a felperesnek nincsen belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, és
az illetékes bíróság a (3) és (4) bekezdés alapján sem állapítható meg, a perben az első fokon eljárt
közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes bíróság jár el.
(6) A Magyar Köztársaság területére történő beutazásra és az ott való tartózkodásra vonatkozó
ügyekben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben az illetékességet az első fokon
eljárt közigazgatási szerv székhelye alapozza meg. Ha az eljárt hatóság székhelye alapján az
illetékesség nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(7) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed - a (12)
bekezdésben foglalt kivétellel - a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(8) Ha ugyanazon közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt több bíróság előtt indítanak pert, az az
illetékes bíróság jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként továbbították. A közigazgatási szerv az utóbb
továbbított keresetlevélre a 330. § (2) bekezdése szerint megtett nyilatkozatában felhívja a bíróság
figyelmét arra, hogy korábban az adott határozat ellen másik keresetlevelet nyújtottak be, és azt az
abban megjelölt másik illetékes bírósághoz továbbították. Az a bíróság, amelynek a közigazgatási szerv
utóbb továbbított keresetlevelet, a 129. § szerint jár el.
(9) Közigazgatási perekben a megyei bíróság által első fokon hozott határozatok tekintetében - ha
törvény a fellebbezést megengedi - a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes.
(10) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi
összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem
járhat el, az eljáró bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki.
324. §. (4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt
elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács
elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el.
o A kereset benyújtása
A kereset nem formátlan – Pp. formai és tartalmi követelményeket állapít meg
Pp. 330. § (1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl - ide nem értve a 121. § (1)
bekezdésének f) pontjában foglaltakat - tartalmaznia kell:
a) a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát,
b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint
c) ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per
vitelére is vonatkozik, az erre való utalást.
108
A keresetet jogszabálysértésre hivatkozva kell benyújtani

A keresetindítási határidő 30 nap
Az I. fokon eljárt hatósághoz kell benyújtani – az 5 napon belül felterjeszti a II.
fokú hatósághoz – az pedig 15 napon belül a bírósághoz
• Ha a bírósághoz nyújtja be az ügyfél – bíróság megküldi az I. fokú
hatóságnak
Pp. 330. § (2) A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért
határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára
adni. Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a
másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra
vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a
végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első
fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási
szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) Ha a keresetet az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani, a (2) bekezdés
alkalmazása során rá a másodfokú szervre vonatkozó rendelkezések irányadók.
(4) Ha a Ket. szerint - az ügyfél szerződésszegése folytán - a hatósági szerződés hatósági határozatnak
minősül, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt e határozat végrehajtásának elrendeléséről
szóló végzés kézhezvételétől kell számítani.
(5) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106-
110. §). A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem
köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
(6) Ha a felperes által benyújtott keresetlevél nem felel meg a 121. §-ban meghatározott
követelményeknek, vagy egyéb okból a 130. § alkalmazásának van helye, az alperes az iratokkal együtt
felterjesztett nyilatkozatában csak erre köteles kitérni. Ilyen esetben a keresetben foglaltakra érdemben
csak akkor köteles az alperes nyilatkozni, ha a keresetlevél hiányai pótlásra kerültek, illetve a bíróság a
332. § alkalmazásával értesíti az alperest a tárgyalás előkészítéséről.
331. § (1) Ha a fél - törvény rendelkezése ellenére - a keresetlevelet a bírósághoz nyújtotta be, azt a
bíróság vizsgálat (124. §) nélkül haladéktalanul megküldi az ügyben első fokon eljárt közigazgatási
szervnek. A 330. § (2) bekezdése ebben az esetben is megfelelően irányadó azzal, hogy a keresetlevelet
határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat közlésétől
számított 30 napon belül ajánlott küldeményként postára adták vagy a bírósághoz benyújtották.
(2) Ha a fél igazolja, hogy a keresetlevelet a 330. § rendelkezéseinek megfelelően az elsőfokú
határozatot hozó szervnél határidőben benyújtotta, a keresetlevél és az ügy iratai azonban a
felterjesztésre és továbbításra nyitva álló határidőkre figyelemmel a bírósághoz nem érkeztek meg, a
keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a bíróság az igazolással
egyidejűleg hozzá eljuttatott eredeti szövegű keresetlevelet az általános szabályok szerint közli az
alperessel, intézkedik az iratok és az alperes nyilatkozatának beszerzése iránt, a mulasztó közigazgatási
szervet pedig pénzbírsággal (120. §) sújthatja.
Keresetváltoztatás
Pp. 335/A. § (1) A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson [141. § (1) bek.] változtathatja
meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló - a
határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva
álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy
leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg
járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse.
109
A keresetindítás hatása a végrehajtásra

• A keresetnek halasztó hatálya nincs
• A végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól kell kérni
• Ilyenkor a kereset 3+8 napon belül kell eljuttatni a bírósághoz és a bíróság
8 napon belül dönt a végrehajtás felfüggesztéséről
• A bíróság a végrehajtást a per során – kérelemre – bármikor
felfüggesztheti
110. § (1) A keresetlevél, illetve a kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó
hatálya, a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult azonban a keresetlevélben, illetve a
kérelemben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást
foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.
(2) A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is.
Pp. 332. §. (3) Ha a keresetlevél a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló
kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc
napon belül határoz. A későbbiek során a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának
felfüggesztését - már a tárgyalás kitűzése előtt is - kérelemre bármikor elrendelheti. […]
(4) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A
bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
o A végrehajtás felfüggesztése
Elbírálási szempontok
Pp. 332. § (3) […] A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak
figyelemmel kell lennie arra, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy
hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás
felfüggesztésének elmaradása járna.
Nincs helye felfüggesztésnek, ha a határozat
110. § (3) Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat
a) a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,
b) jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja,
c) a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos
kötelezettséget állapít meg.
A felfüggesztő végzés ellen fellebbezni lehet
Jogi hatása – nem lehet a végrehajtást elrendelni, a jogok nem gyakorolhatók
o A bíróság hatásköre
Felülvizsgálati jogköre korlátozott
• Keresethez kötöttség
• Hivatalból bizonyítást akkor rendelhet el, ha
o semmisségi okot észlel
o kiskorú érdekeinek védelme
o ha tv. előírja
• Jogsértést vizsgálhat
• A megtámadott közigazgatási határozat jogszerűségét vizsgálhatja – a
határozat meghozatalkor fennálló tények és az akkor hatályos
jogszabályok alapján
o Mérlegelésen alapuló határozatok felülvizsgálata
Sokáig vitatott volt a bírói felülvizsgálat, változtatni ma sem lehet
Pp. szerint akkor tekinthető az ilyen határozat jogszerűnek, ha
110
Pp. 339/B. § Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a
közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a
mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének
okszerűsége kitűnik.
o A bíróság döntése
Jogsértés miatt kasszáció – a hatalommegosztás elvével ütközés felmerülhet
A bíróság határozatai
• Helyben hagyja a határozatot és elutasítja a keresetet
• Megsemmisít
• Megsemmisítés mellett új eljárásra kötelez
Kivételesen – tv.-ben [Pp.339. § (2) bek.] meghatározott – főként az ügyfél
magánjogban, alkotmányban szabályozott alanyi jogait érintő határozatok esetén –
reformatórius jogkör
111. § (1) A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály
megsértésének kivételével - jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon
kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy
meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási
döntést megváltoztathatja.
(2) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban
az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás
kivételével - nincs helye új eljárásnak.
(3) A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása
köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni.
Pp. 339. § (1) Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási
határozatot hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új
eljárásra kötelezi.
(2) A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:
a) az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút
örökbefogadhatónak nyilvánító,
b) a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet
elutasító,
c) a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő
vagy az elmozdítását kimondó,
d) az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat
felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének,
illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,
f) az ingatlanügyi hatóságnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező,
illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,
g) az adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy
tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,
h) a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő,
j) a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,
m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben,
illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.)
Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, valamint a 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet
111
1. §-ában meghatározott személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos

rendelkezést tartalmazó,
n) a családtámogatási ellátásról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,
o) a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,
p) lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá
q) ha törvény azt megengedi.
(3) A bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új
eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak.
339/A. § A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a
meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.
339/C. § Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg [337. § (3) bekezdés], az eljárást befejező
határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy
a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy
módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a közigazgatási szervet terhelik.
o Jogorvoslatok a közigazgatási perben

Már az I. fokú bírói határozat jogerős
Fellebbezés kivételesen, 2 konjunktív feltétel:
• a határozatot egyfokú eljárásban hozták és
• a bíróságnak megváltoztatási joga is van
Felülvizsgálati kérelem, perújítás lehetséges
340. § (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nincs
helye.
(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat
bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e
határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi
per tárgyában hozott bírósági döntésre. […]
(5) A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére
azonban tárgyalást tart.
(6) Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének
(fellebbezési ellenkérelmének) kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele
pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
340/A. § (1) A 271. § (1) bekezdésének a) pontja [Nincs helye felülvizsgálatnak az első fokon jogerőre
emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi] közigazgatási perben nem
alkalmazható, ha az ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye.
[magyarul: ha a 340. § alapján nem lehet fellebbezni, van felülvizsgálat…]
(2) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz
való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.
(3) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az elsőfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen
felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság erről - az eljárás felfüggesztéséről való
döntés érdekében - értesíti az eljáró közigazgatási szervet.
(4) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot
megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább
folytatja, vagy megszünteti.
112
Újrafelvételi eljárás
• Az eljárás kezdeményezésének feltételei:
o Jogerős határozattal lezárt ügy, amelyben nem volt, illetőleg folyamatban sincs bírói út
o Az ügyfélnek a jogerőre emelkedés után jutott tudomására
o A határozat meghozatalakor már fennállt olyan lényeges tény, bizonyíték, amely elbírálása
esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna
o Az ügyfél kérelmére indul a tudomásszerzéstől számított 10 munkanapon belül
o Objektív határidő: jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (+ tv lehetőséget adhat
maximum 3 éven belül)
112. § (1) Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését
követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált
és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől
számított tíz munkanapon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az
ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.
• I. fokú hatóság bírálja el → módosíthatja, visszavonhatja a határozatát
o Az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni, mintha a korábbi határozat
meghozatalakor ismerte volna az eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot
o Nem akadály a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme!
o A határozatban rendezni kell az esetleges teljesítéssel kialakult viszonyokat
• Az I fokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az újrafelvételi kérelmet:
112. § (2) A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) az a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényen, illetve a jogi szabályozásban
bekövetkezett változáson alapul,
b) az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bírósági felülvizsgálat során a
közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatot hozott,
c) a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt,
d) azt törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet
kizárja.
(3) Törvény, az ügyfél különös méltánylást érdemlő érdekére tekintettel a (2) bekezdés c) pontja szerinti
határidőnél [6 hónapnál] hosszabb, de három évet meg nem haladó jogvesztő határidőt is
meghatározhat az újrafelvételi kérelem benyújtására, feltéve hogy az újrafelvételi eljárásban hozott
döntés mások jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét nem érinti.
(4) Az újrafelvételi kérelmet az elsőfokú hatóság bírálja el.
(6) Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az
utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntés ellen jogorvoslatnak az általános
szabályok szerint van helye.
(7) Ha a hatóság az újrafelvételi kérelemnek helyt ad, az ügyfelet olyan eljárásjogi helyzetbe kell hozni,
mint amilyenben akkor lenne, ha már a korábbi határozat meghozatalakor ismerte volna az újrafelvételi
eljárás alapjául szolgáló tényt, adatot vagy bizonyítékot. Az újrafelvételi kérelem alapján hozott
döntésnek nem akadálya a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelme.
(8) Ha az újrafelvételi eljárásban a kötelezettséget megállapító jogerős határozat megváltoztatása vagy
visszavonása várható, a hatóság hivatalból intézkedik a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztéséről.
(9) Ha az újonnan ismertté vált tények alapján a jogerős határozatban megállapított kötelezettség
elrendelésének - részben vagy egészben - nem lett volna helye, az újrafelvételi eljárásban intézkedni kell
a kérelem benyújtásáig, illetve a végrehajtás felfüggesztéséig történt teljesítéssel (végrehajtással)
kialakult helyzet rendezéséről, a kötelezettnek alaptalanul okozott joghátrány megszüntetéséről,
valamint az okozott kár és eljárási költség megtérítéséről.
113
II. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások

• Közös jellemzők
o közigazgatási szakban lezárult ügyekben
o közigazgatáson belüli eljárások
o az ügyfél nem ura a felülvizsgálati eljárásnak
o cél a törvényesség biztosítása
o korlátozott jogorvoslási módok
• Fajtái
1. A döntés módosítása, visszavonása
A döntést hozó szerv joga
Első fokon módosítás és visszavonás, másodfokon pedig megváltoztatás és
megsemmisítés (nem összekeverendő!)
Feltételei
• Jogszabálysértő döntés
• Fellebbezés elbírálására jogosult, illetőleg a felügyeleti szerv, bíróság
még nem bírálta el
• Ha a döntés bírói felülvizsgálata van folyamatban a hatóság csak az
érdemi ellenkérelem benyújtásáig élhet ezzel a lehetőséggel
• Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a döntés közlésétől számított egy
éven belül
• Egy alkalommal gyakorolható
Tartalma: kasszáció, reformáció
Korlátok:
• a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme
o Kivételek ez alól:
hatósági nyilvántartásba, hatósági igazolványba felvett téves
bejegyzés
állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása
• jogszabály kizárja, vagy feltételekhez köti
114. § (1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti
szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a
döntését módosítja vagy visszavonja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás
alapján indított eljárás kivételével - a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a
döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van
folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését.
(3) A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés,
valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy
visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
(4) A döntés módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti. […]
2. Felügyeleti eljárás
A felügyeleti szerv joga
Feltételei
• Jogerős döntés
• Jogszabálysértés
Felügyeleti szerv döntése
• Megsemmisít / Megváltoztat (tartalmilag új döntést hoz)
o határozatot határozatban, végzést végzésben főszabály szerint
• Megsemmisítés mellett új eljárást rendelhet el (végzésben, mert nincs
érdemi döntés!)
114
Nincs helye megváltoztatásnak köztestület hatáskörébe tartozó hatósági ügyben!

(pl. kamarába felvétel megtagadása iránti határozat)
Korlátok
• Bíróság a döntést felülbírálta (a bírósági döntés előtt lehet, mert a bírósági
döntés már res iudicata hatályú)
• Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene
• Kötelezettséget megállapító határozat esetén, ha jogerőre emelkedéstől,
ill. a teljesítési határidőtől 5 év eltelt
• Jogszabály kizárja vagy feltételekhez köti
A döntésben intézkedni kell a végrehajtás következtében kialakult helyzet
rendezéséről
Jogorvoslatnak van helye (BGY szerint úgy kell tekinteni, mintha II. fokú
határozat lenne, egyébként nincs szabályozva)
115. § (1) A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve
döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására,
b) gyakorolja - ha törvény másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti
jogkört.
(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra
utasítja az ügyben eljárt hatóságot.
(3) Felügyeleti eljárás keretében a 12. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott ügyekben a döntés
megváltoztatásának nincs helye. [a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a
nyilvántartásból való törlés, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás
gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti].
(4) A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok esetén a 121. § (4) bekezdésében foglalt idő eltelt [3, ill. 5 év],
c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
d) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha az
hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
e) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.
(5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a megsemmisített,
megváltoztatott döntést hozó hatóságnak határozatban kell intézkedni a döntéssel, illetve az annak
alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül
okozott költség megtérítéséről.
(6) A jogszabálysértő döntést megsemmisítő vagy megváltoztató határozat jogorvoslattal történő
megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni.
3. Felülvizsgálat az AB határozata alapján
Ha az AB megtiltja az alkotmányellenes jogszabály konkrét ügyben történő
alkalmazását, amennyiben nem volt bírói felülvizsgálat
• a Pp. szerint ilyenkor perújításnak van helye → ügyfelek inkább ezt
választják, mert az AB eljárása nagyon lassú
A felügyeleti szerv köteles megsemmisíteni, megváltoztatni a határozatot 22
munkanapon belül
Nincs a felülvizsgálatnak korlátja
115
Ha nincs felügyeleti szerv, a keresetindítási határidő az AB határozatának

közlésétől ismét megnyílik
117. § (1) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben
történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, és az ügyben
bírósági felülvizsgálatra nem került sor, a jogerős határozatot hozó hatóság felügyeleti szerve a
határozatot határozatában megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv
végzésben semmisíti meg a döntést, és utasítja új eljárásra az ügyben eljárt hatóságot.
(2) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján a jogszabályt nem, csak annak valamely
lehetséges értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé, az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni
az alkotmányellenes értelmezés eredményeképpen hozott határozat tekintetében is.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának
részére történő kézbesítésétől számított huszonkét munkanapon belül jár el.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben a felügyeleti eljárás során a 115. § (4) bekezdésének b)-
e) pontja nem alkalmazható.
(5) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti közigazgatási határozat tekintetében nincs felügyeleti szerv, és a
jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát bíróságtól nem kérték, a perindítási határidő az
alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
4. Ügyészi óvás ↓
A közigazgatási hatósági tevékenység feletti ügyészi törvényességi felügyelet

• Nem a Ket., hanem az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény szabályozza
• Hivatalból vagy törvényességi kérelem, közérdekű bejelentés, egyéb jelzés alapján – ellenőrzés
• Csak a hatóság eljárásának illetőleg döntéseinek törvényességét ellenőrizheti
• Törvénysértés esetén alkalmazható ügyészi eszközök:
o Figyelmeztetés
o Felszólalás
o Óvás – ez vezethet döntés-felülvizsgálati eljáráshoz
o Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése
o Szignalizáció (jelzés a felettes szervnek)
• Ügyészi eszközök részletesen
o Felszólalás – törvénysértő gyakorlat, vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés
o Figyelmeztetés – jövőbeni törvénysértés veszélye esetén
Eljárás
• az ügyész az eljáró szerv vezetőjéhez fordul
• ha az egyetért – 30 napon belül köteles elbírálni és megtenni a szükséges
intézkedést, erről az ügyészt értesíteni
• ha nem ért egyet - 8 napon belül köteles felterjeszteni a felügyeleti
szervhez, ha nincs felügyeleti szerv – egyetértés hiányában is érdemben
dönt
• a felügyeleti szerv 30 napon belül érdemben dönt
Ütv. 16. § (1) Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés
megszüntetése végett a szerv vezetőjénél felszólalással él; jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a
törvénysértés megelőzése érdekében figyelmeztetést nyújt be.
(2) A szerv vezetője az ügyészi felszólalást, illetőleg figyelmeztetést harminc napon belül - testületi szerv
az ügyészi intézkedés benyújtását követő legközelebbi ülésén - köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést
megtenni és erről az ügyészt értesíteni. Ha a szerv a felszólalással, illetőleg figyelmeztetéssel nem ért
egyet, köteles az iratokat észrevételeivel együtt az elbírálástól számított nyolc napon belül felülvizsgálat
végett felettes szervéhez felterjeszteni és erről a felterjesztés indokainak megjelölésével az ügyészt
116
értesíteni. A felettes szerv a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés kérdésében harminc napon belül
érdemben határoz és határozatát az ügyésszel is közli.
(3) Ha az ügyész olyan szervhez nyújt be felszólalást, illetőleg figyelmeztetést, amelynek az ügyészi
intézkedéssel érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs, a szerv - a (2) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt. E
rendelkezés akkor is irányadó, ha az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körbe tartozó egyedi
ügyek bírósági felülvizsgálatát a jogszabály lehetővé teszi.
o Ügyészi óvás
Döntés-felülvizsgálati eljáráshoz vezethet
Jogerős, illetve végrehajtható rendelkezés (határozat, végzés) ellen
Az óvást az ügyész benyújthatja
• A rendelkezést hozó szervnél
• A felügyeleti szervénél
A rendelkezést hozó szerv
• 8 napon belül megvizsgálja (nincs joga elutasítania)
• ha egyetért – érdemben dönt,
• ha nem ért egyet 8 napon belül felterjeszti
A felügyeleti szerv érdemben elbírálja (joga van elutasítania az óvást)
13/A. § (1) Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy ügyészi törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó
szerv által kibocsátott jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az Alkotmánnyal, illetőleg
magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében az azt kibocsátó szervhez
óvást nyújthat be.
(2) A szerv az óvást harminc napon belül köteles megvizsgálni. Ha az óvást alaposnak tartja, a
jogszabályt, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközét hatályon kívül helyezi, visszavonja vagy
módosítja, és erről az ügyészt egyidejűleg értesíti.
(3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, a megvizsgálástól számított nyolc napon belül köteles az óvást
elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni és erről az ügyészt értesíteni.
14. § (1) Ha az ügyész a szervek jogerős, illetőleg végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít
meg, annak kiküszöbölése végett a törvénysértést elkövető szervhez vagy annak felettes (felügyeleti,
állami törvényességi felügyeletét ellátó, a továbbiakban: felettes) szervéhez óvást nyújthat be. Az
óvásban a megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.
(3) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő három
éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet.
(4) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő, vagy ha
az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett
intézkedés jogot nem korlátozhat vagy vonhat el, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt nem állapíthat
meg, kivéve a nem jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, ha a jogerős rendelkezés tartalmát
bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította,
vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.
(5) Ha az ügyész az óvást nem közigazgatási ügyben hozott egyedi, jogerős rendelkezés ellen annak
közlését követő öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jogot korlátozhat vagy vonhat el -
annak jóhiszemű szerzésére és gyakorlására tekintet nélkül -, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt
állapíthat meg, ha
a) az ügy nem tartozik az eljáró szerv hatáskörébe vagy illetékességi körébe,
b) a határozat tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését
jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
117
c) a határozatot hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez
szükséges szavazati arány.
(6) Az egyedi határozatok vagy általános érvényű rendelkezések meghatározott fajtái ellen irányuló
ügyészi óvást csak törvény zárhatja ki.
15. § (1) Az óvást a szerv nyolc napon belül, a testületi szerv pedig az óvás benyújtását követő
legközelebbi ülésén köteles megvizsgálni. Ha az ügyész közvetlenül a felettes szervhez nyújtotta be az
óvást, azt harminc napon belül kell elbírálni; ilyen esetben a (3) bekezdés rendelkezéseit nem lehet
alkalmazni. Amennyiben a szerv az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles a fenti
határidőn belül hatályon kívül helyezni, vagy módosítani és erről az ügyészt egyidejűleg értesíteni.
(2) Ha a szerv az óvást az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem vizsgálja meg, vagy az
ügyész a rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta, az illetékes szerv köteles a
végrehajtást saját döntéséig, a (3) bekezdés esetén pedig a felettes szerv döntéséig azonnal
felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni.
(3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással
és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított nyolc napon belül felettes
szervéhez felterjeszteni és erről az óvást benyújtó ügyészt egyidejűleg, a felterjesztés indokainak
közlésével értesíteni. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles
határozni és határozatát az óvást benyújtó ügyésszel is közölni. Ha a szervnek az ügyészi óvással
érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs és a jogszabály a határozat bírósági felülvizsgálatát
nem teszi lehetővé, a szerv az óvás tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt.
(4) A minisztériumok és az országos hatáskörű államigazgatási szervek egyedi, illetőleg általános
érvényű rendelkezései ellen benyújtott óvásokat felettes szervként a Kormány bírálja el.
(5) Ha az ügyész a határozat bíróság előtti megtámadására megállapított határidő letelte után nyújt be
óvást, a szerv egyetértés hiányában is érdemben dönt az óvás tárgyában. Elutasítás esetén az ügyész az
erről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat.
• Döntés az ügyészi óvás nyomán
o Kasszáció, reformáció – sui generis hatáskör – nem azonos a módosítás, visszavonással,
sem a felügyeleti jogkör gyakorlásával [114-115. o.]
o Korlátja, ha az ügyész
3 éven túl nyújtja be az óvást, a határozat jóhiszeműen szerzett és gyakorolt
jogokat nem sérthet
5 éven túl nyújtja be az óvást, a határozat jogot nem korlátozhat, nem vonhat el,
kötelezettséget, joghátrányt nem állapíthat meg
• Kivétel - a bűncselekmény eredményeként született határozat, ha
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sért
Ütv. 14. § (3) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését
követő három éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt
jogokat nem sérthet.
(4) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő, vagy ha
az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt éven túl nyújtja be, az óvás folytán tett
intézkedés jogot nem korlátozhat vagy vonhat el, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt nem állapíthat
meg, kivéve a nem jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, ha a jogerős rendelkezés tartalmát
bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította,
vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.
o Elvi óvás (ha a fentebbi korlátok miatt már nem megtámadható a döntés)
o Ha az ügyész a végrehajtás felfüggesztését indítványozza, a végrehajtást fel kell
függeszteni.
o Ha a hatóság az ügyészi óvással nem ért egyet – az ügyész bírósághoz fordulhat
118
Jogerő a közigazgatási eljárásban

• Alaki jogerő – rendes jogorvoslattal nem lehet megtámadni [121-122. o.]
o I. fokú határozat
A fellebbezési határidő fellebbezés nélkül telt el
A fellebbezésről lemondtak, visszavonták a fellebbezést
A fellebbezést törvény kizárja
o II. fokú határozat
o Jogerő beálltának jogkövetkezményei
A határozatból származó jogok gyakorolhatók
A határozat végrehajtható
• Anyagi jogerő – megváltoztathatatlanság
o Csak a bírói döntéshez fűződik, a bírói döntés anyagi jogereje visszahat a közigazgatási
döntésre, ha a bíróság a döntést
helybenhagyta,
új eljárás elrendelése nélkül semmisítette meg,
megváltoztatta
o Közigazgatási szakban lezárult ügyekben megváltoztathatatlanságot keletkeztető
intézmények:
Határidők:
• Módosítás, visszavonás – 1 év után
• Felügyeleti eljárásban a kötelezettséget megállapító határozat – 5 év után
• Ügyészi óvás – 5 év után
A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme
Jogszabály kizárja, vagy feltételekhez köti és a feltételek nem következtek be
• A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme

o Az ügyfél jóhiszeműségét vélelmezni kell – a közigazgatás köteles bizonyítani azt, hogy
nem volt jóhiszemű
o Nem volt jóhiszemű az ügyfél:
Megtévesztette a hatóságot,
Kényszert, fenyegetést alkalmazott, megvesztegette a hatóságot,
A határozat meghozatalakor tudta, hogy a határozat törvénysértő (vagy kellő
körültekintés mellett tudnia kellett volna (pl. hogy építési tilalom van))
o Konjunktív feltételek – cél: a károkozás elkerülése
jogszerzés
szerzéskori jóhiszeműség
gyakorlás (gyakoroltnak kell tekinteni a jogot, ha annak gyakorlását megkezdte)
119
• Semmisség
o Semmisségi okok:
121. § (1) Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha
a) a magyar hatóság joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó
kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,
b) az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, kivéve, ha a hatóság
a 22. § (3) bekezdése szerint járt el [ideiglenes intézkedés],
c) a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló
állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény
elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya
zárja ki,
e) a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez
szükséges szavazati arány,
f) a döntés tartalma a 111. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel ellentétes. [bíróság az
ügyben már határozott és ennek ellenére azonos ügyben azonos tényállás mellett a hatóságnál új
eljárást indítanak]
(2) Törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést
is semmisségi okká minősíthet.
o Semmisségi ok fennállása esetén a döntést meg kell semmisíteni
o Nincs helye megsemmisítésnek
Ha 3 év eltelt és jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene
Kötelezettséget megállapító határozat esetén a jogerőre emelkedéstől ill. a
teljesítési határidő elteltétől 5 év eltelt
Kivétel: a bűncselekmény által befolyásolt döntés - időbeni korlátozás nélkül meg
lehet semmisíteni, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot
121. § (4) A döntés - az (5) bekezdés kivételével - semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha
a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése
óta három év eltelt;
b) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb,
a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó
teljesítéstől számított öt év eltelt.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül
megsemmisíthető ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
120
A végrehajtás
Alapfogalmak
• hatósági végrehajtás
o az a cselekményösszesség, azoknak a cselekményeknek a rendszere, melyek a hatósági
döntésben foglalt kötelezettségek érvényesítésére irányulnak
döntés itt: döntés, egyezség jóváhagyása, hatósági szerződés, külföldi hatóság
által hozott döntés végrehajtása jogsegély keretében
125. § A közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni
a) a hatóság döntésében megállapított,
b) a hatóság által jóváhagyott egyezségben vállalt,
c) a hatósági szerződésben vállalt, illetve a szerződés megszegése esetén a szerződés alapján az
ügyfél által igénybe vett támogatás és egyéb kedvezmény visszatérítése iránti és,
d) a jogsegély keretében a külföldi hatóság hatósági ügyben hozott határozatában foglalt
kötelezettség érvényesítésére, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
• hatósági végrehajtási eljárás: a hatósági végrehajtási cselekmények eljárási szerkezete
• nem szükségszerű fázisa a hatósági eljárásnak a végrehajtás
o van önként teljesítés (az indoklási kötelezettség egyik célja, hogy a döntésben foglalt
köztelezést végrehajtási eljárás nélkül teljesíteni lehessen)
o a döntés tartalma néha kizárja a végrehajtást
tisztán jogkeletkeztető döntések (pl. engedély)
regisztratív aktusok
A végrehatás feltételei
1. kötelezettséget tartalmazó döntés
o irányulhat magatartás tanúsítására, cselekvésre vagy tevékenység gyakorlására
o pénzfizetési kötelezettségre
o tilalomra (magatartás tanúsításától, cselekvéstől vagy tevékenység gyakorlásától való
kötelező tartózkodás)
o eltiltásra (magatartás tanúsításának, cselekvésnek vagy tevékenység gyakorlásának
abbahagyására)
o magatartás, cselekvés vagy tevékenység tűrésére
2. teljesítési határidő eltelte, határnap elmúlása
o ezeket törvény vagy egyedi döntés is megállapíthatja
o főszabályként meghosszabbítható
feltételei
• indokolt esetben
• kérelemre
• a döntést hozó hatóság által
• a végrehajtás elrendelése előtt (kivéve ha jogutódlás következik be, a
jogutódnak lehetőséget kell adni az önkéntes teljesítésre)
kivéve, ha jsz. állapította meg, illetve jsz. kizárja a meghosszabbítást
o a tűrésnél és a tilalomnál nincs határidő vagy határnap, itt akkor lehet végrehajtani, ha a
végrehajthatóság joga még nem évült el és a kötelezettséget megszegi
3. a döntés jogerejének beállása
121
o jogerő részei (cél a jogbiztonság a jogorvoslati jog korlátozásával)

a) alaki jogerő
• a döntés megtámadhatatlansága (rendes jogorvoslati eszközzel)
• a Ket. szabályaiban jogerő alatt ezt kell érteni
• alaki jogerő beállta
fellebbezési határidő eredménytelen eltelte határidő leteltének utolsó napját/határnapot követő nap
jogorvoslatról lemondtak vagy visszavonták utolsó lemondás/visszavonás napja
törvény kizárja a döntés közlésével
• előre is le lehet mondani a fellebbezés jogáról, ha
o az eljárás kérelemre indult, a kérelem teljesítésének esetére, és
o az ügyben nincsen ellenérdekű fél
128. § (1) A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
c) a fellebbezés - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - e törvény rendelkezései szerint
kizárt.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben jogerőre emelkedik a döntés
a) ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a
fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél: az első fokú döntés közlésekor,
b) a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a
fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését: az utolsó kézhez kapott lemondás vagy visszavonás
napján.
(3) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
az eljárást megszüntető első fokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről
szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik jogerőssé.
(4) Az első fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha csak az
eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen. Törvény vagy
kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet, hogy a döntés fellebbezéssel nem
támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be
fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem
támadott rendelkezésekre.
(5) A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.
b) anyagi jogerő
• a megváltoztathatatlanság
• beállta: a felülvizsgáló bíróság érdemben határoz az ügyben, és ennek res
iudicata hatálya van (az új eljárásra utasítás nem teremt anyagi jogerőt!!!)
c) végrehajthatóság (a végrehajtást el lehet rendelni)
• az esetek nagy részében összekapcsolódik az alaki jogerővel
• vannak végrehajtható, de támadható döntések (pl. azonnal
végrehajthatóvá nyilvánított)
• vannak alaki jogerővel rendelkező, de nem végrehajtható döntések (pl. ha
van teljesítési határidő, annak végéig nem lehet elrendelni a végrehajtást)
127. § (1) A hatóság döntése végrehajtható, ha
a) pénzfizetésre, továbbá meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló
kötelezettséget állapít meg, a döntés jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy
határnap (a továbbiakban együtt: határidő) eredménytelenül telt el,
122
b) a tűrésre vagy valamely cselekménytől vagy magatartástól való tartózkodásra irányuló

kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedett, és az ügyfél a kötelezettséget - a végrehajtáshoz
való jog elévülési idején belül - megszegte,
c) a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való
alkalmazását rendelték el,
d) a teljesítési határidőt nem tartalmazó döntés jogerőre emelkedett.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a hatóság által jóváhagyott egyezségben
vállalt és a hatósági szerződésből eredő kötelezettségekre is.
A végrehajtás elrendelése
• akkor lehet elrendelni, ha a kötelezettség teljesítése nem történt meg teljeskörűen
• lehet kérelemre és hivatalból is
• végzésben történik
o a foganatosító szervvel történő közlést követő napon jogerőssé válik
o fellebbezéssel támadható, de a fellebbezést megalapozó bizonyítékokat be kell mutatni
129. § (1) Hivatalból indult eljárásban az elsőfokú hatóság vizsgálja a végrehajtható döntésben
elrendelt kötelezettség teljesítését. Ha a teljesítés a hatóság rendelkezésére álló adatokból nem
állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét követő öt munkanapon belül
hatósági ellenőrzést tart.
(2) Ha az elsőfokú hatóság a rendelkezésre álló adatok vagy a jogosult igazolása alapján
megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy
csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt,
a) a jogosult kérelmére elrendeli a végrehajtást,
b) hivatalból elrendeli a végrehajtást, ha az eljárást hivatalból indította vagy folytatta, vagy
c) hivatalból elrendelheti a végrehajtást, ha a kérelemre indult eljárásban az ügyfél a
végrehajtás megindítására irányuló kérelmet nem terjesztett elő, a hatóság azonban az eljárást
hivatalból is lefolytathatta volna.
(3) Az elsőfokú hatóság (a továbbiakban: végrehajtást elrendelő hatóság) az önkéntes teljesítés
elmaradásának megállapításától számított öt munkanapon belül dönt a végrehajtás foganatosításáról.
Az erről szóló végzést a hatóság közli a jogosulttal, a kötelezettel és a végrehajtást foganatosító
szervvel; a végzés a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon válik jogerőssé. Ha a
végrehajtást elrendelő hatóság és a végrehajtást foganatosító szerv azonos, a végrehajtás
foganatosításáról nem kell külön végzést hozni, hanem a foganatosítást az önkéntes teljesítés
elmaradásának megállapításától számított öt munkanapon belül meg kell kezdeni.
(4) A végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés, ideértve az első végrehajtási cselekmény
foganatosításáról szóló végzést is, tartalmazza
a) a végrehajtási eljárásban érvényesítendő kötelezettség pontos tartalmát,
b) az elsőfokú hatóság nyilvántartásában vagy az ügy irataiban rendelkezésre álló, a
végrehajtáshoz szükséges adatokat és
c) pénzfizetési kötelezettség végrehajtása esetén a késedelmi pótlék mértékét.
(5) A végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A
fellebbezésben elő kell terjeszteni a fellebbezés megalapozottságát alátámasztó bizonyítékokat.
(6) A hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése esetén a végrehajtást elrendelő végzéssel
szemben az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú
keresettel fordulhat.
123
A végrehajtás foganatosítása
131. § (1) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtást az elsőfokú hatóság
foganatosítja.
(2) A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet, a
végrehajtás során azonban csak a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult végzést hozni.
(3) Törvény vagy kormányrendelet elrendelheti, hogy ha nem az elsőfokú hatóság foganatosítja a
végrehajtást, akkor a döntés végrehajtását a végrehajtást foganatosító szerv az elsőfokú hatóság
bevonásával foganatosítsa, ha ehhez olyan szakmai ismeretek vagy egyéb feltételek szükségesek,
amelyekkel a végrehajtást foganatosító szerv nem rendelkezik.
Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása
132. § A közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban a
biztosítási intézkedés során lefoglalt, pénzügyi intézménynél kezelt összeget, ha ez az összeg a követelést
nem vagy csak részben fedezi, a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzügyi intézménynél kezelt
összeget, vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell
végrehajtás alá vonni.
[Fizetési kedvezmény engedélyezése – csak ez a §]
135. § (1) Ha a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása
neki nem róható fel, és hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az
számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv a jogosult
meghallgatása után - a 74. § megfelelő alkalmazásával [részletekben történő teljesítés] - fizetési
kedvezményt engedélyezhet, ha azt jogszabály nem tiltja, és ahhoz a végrehajtást elrendelő hatóság
előzetesen hozzájárult.
(2) A végrehajtási eljárásban fizetési kedvezményként a késedelmi pótlék is elengedhető vagy
mérsékelhető, akár önállóan, akár más fizetési kedvezmény mellett. A késedelmi pótlék elengedéséhez,
mérsékléséhez a jogosult hozzájárulása szükséges [mert azt az ő részére kellene megfizetni].
(3) A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben
végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel.
Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a
végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja a késedelmi pótlék
visszamenőleges felszámításával.
136. § (1) Ha a végrehajtás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a
kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. Elsősorban az a vagyontárgy
vonható végrehajtás alá, amelyre biztosítási intézkedést rendeltek el.
(2) Pénzfizetési kötelezettség teljesítése céljából ingatlan-végrehajtás elrendelésének van helye, ha
a) a pénzfizetési kötelezettség teljesítéséhez a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás
nem vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva nyújtana fedezetet, és
b) az ilyen módon végre nem hajtható kötelezettség összege legalább százezer forint.
(3) Egyéb végrehajtás alá vonható ingatlan hiányában a kötelezett lakóhelyéül használt ingatlan akkor
vonható végrehajtás alá, ha az ingatlan értéke az egymillió forintot eléri, vagy ennél kisebb érték esetén
a kötelezettség összege az ingatlan értékével arányban áll.
(4) Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének nincs helye, és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett
végrehajtás is eredménytelen volt, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett ingatlanát - a jogosult
javára a behajthatatlan pénzkövetelés összege és járulékai összegéig - jelzálogjoggal terheli meg.
(5) Az ingatlanügyi hatóság - a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére - a jelzálogjogot az
ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.
124
Késedelmi pótlék
138. § (1) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha
a) pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, kivéve, ha törvény másként
rendelkezik,
b) a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatást vagy kedvezményt vissza kell térítenie,
c) azt a törvény elrendeli.
(3) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki
alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem
számítható fel késedelmi pótlék.
(4) A késedelmi pótlékot pénzfizetési kötelezettség esetén a teljesítési határidő utolsó napját követő
naptól, a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatás vagy kedvezmény visszatérítése esetén az
igénybevétel első napjától a teljesítés vagy a visszatérítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés
esetén a hátralékra kell felszámítani.
139. § (1) Késedelmi pótlékot kell felszámítani a végrehajtási eljárás során a költségviselésre, a
pénzegyenérték vagy az eljárási bírság megfizetésére irányuló kötelezettség késedelmes teljesítése
esetén, továbbá az állam által előlegezett költség után a megelőlegezés időtartamára.
(2) A késedelmi pótlék azt illeti, akinek javára a végrehajtható döntés alapján a fizetési kötelezettséget
teljesíteni kell.
Meghatározott cselekmény végrehajtása
140. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a
továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást
foganatosító szerv
a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti,
b) feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és
veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse,
c) a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére
kötelezheti,
d) ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete
és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.
e) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
141. § (1) Ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek egy százaléka az eljárási
bírság felső határánál nagyobb összeg, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa
a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet.
(2) Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot
kiszabó végzésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a
meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.
142. § (1) A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv - szükség esetén a jogosult, illetve a
kötelezett meghallgatása után - dönt. A végrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell
megtennie, amely - az eset összes körülményét mérlegelve - a leghatékonyabban biztosítja a
kötelezettség teljesítését.
(2) A végrehajtást foganatosító szerv a fizetési kedvezmény szabályainak megfelelő alkalmazásával a
kötelezettnek részletekben történő teljesítést engedélyezhet vagy halasztást engedélyezhet a teljesítésre.
125
Külföldi határozat végrehajtása

144. § (1) Külföldi hatóság hatósági ügyben hozott határozatát (a továbbiakban: külföldi határozat)
törvény rendelkezése, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa
vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani.
(2) Külföldi határozat végrehajtásánál - ha törvény másként nem rendelkezik, vagy a viszonossági
gyakorlatból más nem következik - e törvény szerint kell eljárni.
145. § (1) A külföldi határozat végrehajtása a határozatot kibocsátó vagy a külföldi jog szerint a
végrehajtásra hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresése alapján rendelhető el.
(2) A külföldi hatóság megkeresése alapján akkor lehet eljárni, ha a megkereséshez csatolták a
kötelezettséget megállapító végrehajtható határozatot, valamint a megkeresés és a határozat hivatalos
magyar nyelvű fordítását.
(3) A külföldi határozat belföldön akkor hajtható végre, ha megfelel a 127. §-ban foglalt feltételeknek
[végrehajtható], és a kötelezettség érvényesítése nem ütközik magyar jogszabályba.
146. § (1) A külföldi határozat végrehajtására irányuló megkeresést a kormányrendeletben kijelölt
hatósághoz (a továbbiakban e §-ban: kijelölt hatóság) kell megküldeni.
(2) A kijelölt hatóság megvizsgálja, hogy a megkeresés megfelel-e az Európai Unió általános hatályú,
közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusában, a nemzetközi szerződésben megállapított
feltételeknek vagy a viszonossági gyakorlatnak, illetve mindezek hiányában a 145. §-ban foglalt
feltételeknek. A viszonosság kérdésében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
amelyet az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben alakít ki. Ha a
megkeresés hiányos vagy e törvény alapján nem hajtható végre, a kijelölt hatóság a megkeresést az ok
közlésével visszaküldi a külföldi hatóságnak.
(3) Ha a megkeresés a magyar jog szerint bírósági hatáskörbe tartozó kötelezettség végrehajtására
irányul, a megkeresést a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz kell áttenni.
(4) Ha a külföldi határozat végrehajtható, a megkeresést a végrehajtás foganatosítása céljából meg kell
küldeni a végrehajtás foganatosítására hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
(5) Ha a magyar jog szerint hatáskörrel rendelkező hatóság nincs, és a bíróság hatásköre sem
állapítható meg, a kijelölt hatóság a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter állásfoglalását kéri. A
közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az érintett miniszterrel vagy központi államigazgatási szerv
vezetőjével egyeztetett állásfoglalását tíz munkanapon belül megküldi a kijelölt hatósághoz. A
külpolitikáért felelős miniszter az ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel
egyetértésben tíz munkanapon belül nyilatkozik a viszonosságról. A kijelölt hatóság a megkeresést
átteszi az állásfoglalásban meghatározott hatósághoz.
Magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása
147. § (1) A magyar hatóság döntésének külföldön történő végrehajtására az Európai Unió általános
hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény rendelkezése vagy viszonosság alapján
kerülhet sor.
(2) Ha a magyar hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása szükséges, és az Európai Unió
általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa vagy törvény másként nem
rendelkezik, vagy a viszonossági gyakorlatból más nem következik, az elsőfokú hatóság keresi meg a
külföldi jog szerint hatáskörrel rendelkező hatóságot, vagy ha azt saját gyakorlata vagy felügyeleti
szerve bevonásával nem tudja megállapítani, a megkeresést továbbítás céljából a külpolitikáért felelős
miniszterhez küldi meg. A külpolitikáért felelős miniszter a megkeresésnek a külföldi állam külügyekért
felelős miniszteréhez történő továbbításáról - a megkereső hatóság egyidejű tájékoztatásával - tíz
munkanapon belül intézkedik.
126
A végrehajtás felfüggesztése
148. § (1) A végrehajtást elrendelő hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti
szerv vagy a bíróság függesztheti fel a végrehajtást. A végrehajtási eljárásban az eljárás
felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A végrehajtást fel kell függeszteni, ha
a) a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, vagy a
vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében korábban lefoglalta, feltéve,
hogy más lefoglalható vagyontárgy nincs,
b) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, és a kérelemben
előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik,
c) a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre
emelkedéséig,
d) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza,
e) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, vagy az
közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges,
f) a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen
tárgyú kérelmét jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését a törvény kizárja,
valamint
g) azt törvény vagy kormányrendelet elrendeli.
(3) A végrehajtást elrendelő hatóság a kötelezett kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a
végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a
kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.
(4) A végrehajtás felfüggesztéséig foganatosított végrehajtási cselekmények hatályosak maradnak. A
felfüggesztés elrendelésétől a megszüntetéséig újabb végrehajtási cselekmény nem foganatosítható.
(5) A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott felfüggesztési okokról és a felfüggesztés
megszüntetésének lehetőségéről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti.
(6) A végrehajtást elrendelő hatóság dönt a végrehajtás folytatásáról, ha a felfüggesztésre okot adó
körülmény megszűnt.
A végrehajtás megszüntetése
149. § (1) A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha
a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték,
b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható,
c) a végrehajtáshoz való jog elévült,
d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri,
e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható,
f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzügyi intézményre vagy a
munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény
alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette,
g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően
meghosszabbította,
h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett,
illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy
i) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi.
127
(2) A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott megszüntetési okokról és a végrehajtás

befejezéséről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti.
(3) A végrehajtást megszüntető végzést haladéktalanul közölni kell a jogosulttal és a kötelezettel,
továbbá meg kell küldeni a végrehajtást foganatosító szervnek.
A végrehajtáshoz való jog elévülése
150. § (1) A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy
ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a
határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el. Jogszabály ennél rövidebb elévülési határidőt
is megállapíthat.
(2) Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztése, továbbá a végrehajtási eljárásban engedélyezett
fizetési kedvezmény időtartama alatt.
(3) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával
az elévülési idő újra kezdődik. Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz év elteltével
azonban a határozat nem hajtható végre.
(4) Ha a határozat elévülés miatt nem hajtható végre, a behajthatatlan pénztartozást, valamint az
ingatlanra a 136. § (5) bekezdése alapján bejegyzett jelzálogjogot törölni kell. A jelzálogjogot az
ingatlanügyi hatóság a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére törli az ingatlan-
nyilvántartásból.
Biztosítási intézkedések
151. § (1) Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési
határidő lejárta előtt biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog
zárlata rendelhető el.
(3) A biztosítási intézkedést a végrehajtás elrendelésére jogosult hatóság kérelemre vagy hivatalból
rendeli el, és a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre.
(4) A biztosítási intézkedést vissza kell vonni, ha
a) azt pénzfizetési kötelezettség biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a végrehajtást
foganatosító szervnél letétbe helyezték,
b) azt meghatározott cselekmény biztosítása érdekében rendelték el, és a kötelezett kétséget
kizáró módon igazolja, hogy az önkéntes teljesítéshez minden szükséges előkészületet megtett, és azt már
csak a biztosítási intézkedés akadályozza, vagy
c) elrendelésének oka egyébként megszűnt.
(5) Ha a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett használatában lévő ingatlan területén végez
biztosítási intézkedést, hatósági tanú közreműködését veheti igénybe.
(6) A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
A végrehajtási eljárás jogorvoslati rendszere

• lehet fellebbezni az elrendelő végzés ellen
• kifogást lehet emelni
o a döntés, bizonyos események, intézkedések, illetve ezek elmaradása miatt is
• főszabályként a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el ezeket
o speciális határidő: 10 munkanap
• főszabályként a végrehajtásra nincsen halasztó hatálya egyik eszköz alkalmazásának sem
152. § (1) Ha e törvény a hatóság valamely első fokú döntése ellen önállóan lehetővé teszi a
fellebbezést, a végrehajtást elrendelő hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van
helye fellebbezésnek.
128
(2) A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a
végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása
esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást
az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt munkanapon belül, de
legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.
(3) A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság tíz munkanapon belül bírálja
el. A végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására
jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja. Az önálló bírósági
végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást a végrehajtó székhelye szerint
illetékes helyi bíróság bírálja el.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fellebbezésnek és a kifogásnak a döntés végrehajtására nincs
halasztó hatálya. A végrehajtási kifogás elbírálására a fellebbezési eljárás szabályait kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
172. § E törvény alkalmazásában:
b) elektronikus levél: a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli számítógépes
hálózaton keresztül, egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével küldhető és fogadható
adategyüttes;
c) az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy
birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő;
d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet: egy vagy több embert az élet
elvesztésével, illetve a testi épség vagy az egészség súlyos károsításával, továbbá a természeti vagy az
épített környezet, valamint az anyagi javak jelentős vagy helyrehozhatatlan károsodásával közvetlenül
fenyegető rendkívüli helyzet, állapot vagy esemény, amelynek megelőzése vagy káros hatásainak
elhárítása hatósági intézkedést igényel;
e) hatásterület: az a Magyar Köztársaság területén fekvő, jogszabályban meghatározott módon
megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett létesítmény vagy tevékenység számottevő mértékű
hatást gyakorol;
f) hivatás gyakorlásához kötött titok: különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi
személyi hivatás gyakorlásához kötött titok;
g) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a
nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak,
az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa;
i) irat: minden olyan tárgy, amely rögzített adatot hordoz;
j) központi elektronikus szolgáltató rendszer: az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény
szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszer;
n) törvény által védett titok: az államtitok, a szolgálati titok, továbbá az üzleti, a bank-, a
biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok;
o) ügyfélkapu: az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti ügyfélkapu;
p) üzemzavar: az ügyfél és a hatóság, valamint a hatóságok egymás közötti elektronikus úton
történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt
informatikai rendszer átmeneti vagy tartós meghibásodása, valamint karbantartásának időtartama, ami
miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az elektronikus tájékoztatást, az elektronikus
úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus irat feltöltését, letöltését, továbbítását.
129
A közigazgatási jogi szankció
Történet
• a XIX. sz. második felében kihágásoknak tekintették a közigazgatási jogi kötelezettségek
megszegését
• majd a kihágásoknál enyhébb jogérvényesítő eszközök is megjelentek: bírság, kedvezmény
megvonása stb.
• 1955: első dekriminalizációs hullám → az addigi kihágások nagy része átkerül a szabálysértési
jogba a büntetőjogból
• azóta több ilyen hullámmal próbálták tehermentesíteni az igazságszolgáltatást
A közigazgatási felelősségi rendszer fogalma

• Szűk értelemben: csak a közigazgatás kárfelelősségi viszonyai
• Tágabb értelemben: minden, ami a közigazgatási jogi norma megsértőire vonatkozik
o közigazgatási szankciórendszer (a közigazgatáson kívülre irányul)
o köztisztviselői felelősség (a közigazgatáson belülre irányul)
o közigazgatási kárfelelősség
A közigazgatási jogi szankció definíciós kísérletei

• szervi meghatározás: közigazgatási jogi szankció az, amit a közigazgatási szerv alkalmaz
o nem helytálló: bíróság szabja ki pl. az elzárást
• normatív meghatározás: a közigazgatási anyagi jogi szabályoknak mindig közigazgatási jogi
szankciója van
o nem helytálló: pl. a KRESZ súlyosabb megsértését a büntetőjog is szankcionálja
• elhatárolás
1. a közigazgatási szervek szinte valamennyi jogág normáit alkalmazzák, ennek megfelelően
pedig több jogágban szabályozott szankciókat is alkalmazhatnak pl.
elsősorban közigazgatási jogi szankciók
PÜJ-normák → PÜJ szankciók
PJ-normák → kártérítési kötelezettség
közszolgálati, MUJ szabályok → MUJ szankciók
szabálysértési jog → BJ szankciók
• egyesített fogalom: csak azok a szankciók, amelyeket a közigazgatási jogi normákban
szabályoznak, és amelyek célja a közigazgatási jog érvényre juttatása
1. de gyakran előfordul, hogy ezen normák súlyos megsértését a BJ is szankcionálja (pl.
közlekedésrendészeti szabályok → közlekedési BCS-k)
Szabályozási mód
• Klasszikus felfogás: jogi norma része: hipotézis, diszpozíció, szankció
• Asztalos: a szankció nem szükségképpeni eleme a jogi normának
1. hipotézis, diszpozíció, jogkövetkezmény: ha pozitív → joghatás; ha negatív →
• Madarász Tibor: A szankció nem a jogi norma, hanem a jogi szabályozás része.
1. mindig elkülönült jogi normában szabályozzák
2. a szankcionálás a norma funkciója és nem szerkezeti eleme
3. a szankcionáló norma mindig hipotetikus anyagi jogi norma
4. gyakori, hogy a kötelezettséget és a szankciót más norma szabályozza (pl. kötelezettség:
vonatkozó jogszabály, szankció: Szabstv.)
130
Fogalmi elemek (konjunktívak)

1. valamilyen jogsértéshez kapcsolódik, a címzett jogellenes magatartására reagál
o anyagi / eljárási jogszabály megsértése
o egyedi közigazgatási aktusban foglalt kötelezettség megsértése
o közigazgatási aktust pótló szerződés megszegése
pl. EU-s támogatási szerződés: PJ aktus, de közigazgatási szankció!
o csak akkor követi szankció a jogsértést, ha a közigazgatás ellenőrzés során észleli
2. olyan intézkedés, aktus, amely hátrányos a címzettre
o minden szankció hátrány, de nem minden hátrány szankció
o onerózus aktusok
szankciós – az a hátrány, ami jogellenességre reagál
nem szankciós – felmerülhet a kártalanítás
• a törvényi kötelezettségek is terhet jelentenek, de önmagában ettől nem
lesz szankció, mert nem jogsértésre reagál
o A hátrány fajtái
vagyoni hátrány: pénzfizetési kötelezettség, lucrum cessans [gy.k. elmaradt
haszon] anyagi javak megsemmisítése, valaminek a saját költségen való
elvégeztetése stb.
a címzett személyét érintő hátrány: személyes szabadság korlátozása, előnyös
tevékenységtől való eltiltás stb.
jogi hátrány: a jogi státuszban bekövetkezett hátrányos változás, jogosítvány
bevonása, közigazgatás által adott jogosultság megszüntetése
o pl. épület lebontása életveszély miatt illetve építési kötelezettségek megszegése miatt:
mindkét esetben hátrányos, de csak a második esetben szankció
3. rendelkezik az állami közhatalommal való kikényszerítés lehetőségével
o jelentés: a cselekvési alternatíva kizárása, a kényszerítettnek megszűnik a lehetősége a
saját akaratának érvényesítésére.
o akkor kerül sok kikényszerítésre, ha sem önkéntes jogkövetés nem történt, sem a
szankcióval fenyegetettség hatására nem következett be a teljesítés
o garanciális elem: csak törvényben meghatározott kényszerítő eszközök, csak törvényben
meghatározott esetekben
o nem szankció, ha pl. rendkívüli helyzetben alkalmaznak kényszerítő eszközöket
o Kényszer fokozatai:
hatósági kényszer
fizikai kényszer (Rtv.)
személyes szabadság korlátozása, megvonása (Rtv., Sztv.)
4. csak jogszabályban feljogosított szerv, jogszabályi feltételek fennállása esetén, jogszabályban
meghatározott szankciót alkalmazhat
o emellett biztosítani kell a jogorvoslati lehetőségeket is
5. Hiányzó elem: a szankció szubjektív oldala
o Szabálysértési jog: szándékosság, gondatlanság számít (Btk. fogalmai)
o Egyéb közigazgatási jogi szankciók: elég a tényállásszerűség (spontán kialakult objektív
bírságrendszer)
o Vétkesség a közigazgatási szankcionálásban, nemzetközi viszonylatban
A közigazgatási szankcionálás a büntetőhatalom derogációja: csak szubjektív,
bűnfelelősség elve (pl. Németo., Portugália, Spanyolo.)
Közigazgatási büntetőhatalom + szubjektív sui generis közigazgatási
szankcionálás (Görögország, illetve bizonyos szempontból Mo.)
Objektív felelősségen alapuló sui generis szankcionálás (pl. Anglia)
o EJEB: Salabiaku-ügy
„az objektív felelősség nem áll ellentétben az ártatlanság vélelmével. A
tagállamoknak joguk van bizonyos feltételek mellett olyan materiális vagy
objektív tényeket büntetni, amelyeket nem bűnös szándékkal vagy hanyagsággal
idéztek elő”.
131
A közigazgatási jogi szankció funkciórendszere

• Egyfunkciós szankció NINCS, az egyes funkciók egymásra rakódva fejtik ki hatásukat
• egyes funkciók
1. jogérvényesítés
ez az elsődleges, ennek kéne a legfontosabbnak lennie
a felelősségi elméletek nem foglalkoznak a jogérvényesítéssel
Funkcionális megközelítés szerinti fajták
kikényszerítő szankció: ha a megkívánt magatartás még nem valósult meg
eltiltó szankció: a megvalósult jogsértés abbahagyására kötelez
korrekciós szankció: a jogsértés bizonyos korrekcióval jogszerűvé tehető
2. speciális és generális prevenció
realizált szankció: amit kiszabtak
tételezett szankció: amivel a jogszabály fenyeget
• a tételezett szankció nem hatékony, okai
o látencia (közigazgatási jogsértések körében kb. 50%)
o jogszabályi infláció (részletszabályok alacsony ismerete)
3. represszió
tudatos szocializáció a megfelelő és a nem megfelelő közötti különbségtételre
nevelés
nem tudatosítható elemekre nem hat, a szocializáció szubjektív: szubjektív oldal
nélküli szankciórendszernek nincs mire hatnia – mi a működési módja?
gyorsan változik a „tőle elvárhatóság” szintje
4. kártérítési funkció
átalány - kártérítési jelleg
nem mérhető az „okozott kár” nagysága
a szankció áthárítható
külön alapokba megy
polgári jogi kártérítési igények kihasználatlansága
5. a jogsértés ára
különböző „díjak”: pl. termékdíj – jogszerű károkozás ára
bírságok: pl. építésügyi bírság – a jogszerűtlen magatartás a bírsággal jogszerűvé
tehető
Fajtái
• anyagi és eljárásjogi szankciók
o anyagi: kötelezettségeket tartalmazó normák megsértőit szankcionálja
a végrehajtási szankció is anyagi, mert anyagi jogi jogok és kötelezettségek
realizálását szolgálja
o eljárási: közigazgatási eljárások rendjét zavarókkal szemben lépnek fel
• szubjektív és objektív szankciók
o szubjektív: a szankcionáláshoz legalább gondatlanság szükséges (pl. szabálysértési
szankciók)
o objektív: a jogsértés ténye önmagában alapozza meg a szankció alkalmazását (pl.
mérlegelés nélküli bírságok automatizált egyedi döntéssel)
• represszív és nem represszív
o represszív: a speciális és generális prevenció az elkövetőt ért büntetésen keresztül valósul
meg (célja, hogy sem ő, sem pedig más a példájából okulva ne kövessen el hasonló
jogsértést)
o nem represszív: elsődleges célja a jogszabályban megjelenő állami vél megvalósítása
(lehet jogszerű magatartásra kényszerítés vagy jogsértéstől eltiltás)
132
Intézkedések
• nincs egységes rendszer, kidolgozott dogmatika vagy összefoglaló katalógus, pl.:
o engedély felfüggesztése,(határozott vagy határozatlan időre) - felfüggesztés
megszüntetésének feltételhez kötése,
o engedély visszavonása vagy érvénytelenné válása,
o intézmény működésének felfüggesztése vagy korlátozása, intézmény bezárása,
o elkobzás,
o eredeti állapot helyreállítására kötelezés,
o kedvezmény, szolgáltatás igénybevételéből való kizárás,
o kitiltás meghatározott helyről, intézményből, távoltartás,
o közbeszerzésből kizárás, állami támogatásból kizárás,
o államigazgatási felügyelet alá helyezés,
o szankcionáló határozat nyilvánosságra hozatala (pl. GVH) stb.
A szabálytalanság
• A Tanács 2988/95/EK-EURATOM rendelete az EK pénzügyi érdekeinek védelméről
• védett jogi tárgy: EK pénzügyi érdeke vagy a Magyar Köztársaság pénzügyi érdeke
• Szubjektív alapú: szándékos – gondatlan
o csalás: szándékos szabálytalanság → jelenteni kell az OLAF-nak (az EU csalásellenes
hivatalának)
• ez az első ágazatfüggetlen szankcionálási lehetőség
• végrehajtása: nemzeti szankciórendszer, közvetlen EU-s szankció
• Egyedi szabálytalanság feltételei:
o jogsértés, amely lehet a közösségi jog megsértése, vagy a magyar jog megsértése, vagy a
támogatási szerződés megsértése;
o az EU pénzügyi érdekeinek sérelme vagy a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekeinek
sérelme (indokolatlan kiadás okozása vagy elmaradt bevétel okozása);
o okozati összefüggés a jogsértés és a pénzügyi érdeksérelem között.
• Szabálytalanság miatt kiszabható szankciók és intézkedések
o Szankciók:
közigazgatási bírság,
a jogtalanul megszerzett összeg megfizetése,
közösségi szabályok által nyújtott előnyök teljes vagy részleges megvonása,
előnyből való kizárás a továbbiakra nézve,
biztosíték vagy letét elvesztése,
egyéb tisztán gazdasági szankciók
o Intézkedések – nem szankciók
A tagállamoknak kell meghozni a közösségi pénzügyi érdekek jogszerűségének
biztosításra szolgáló intézkedéseket:
• ellenőrzési rendszerek kialakítása,
• eljárásrendek szabályozása,
• közösségi szervek ellenőrzési cselekményeinek biztosítása
• Szabálytalanság-fogalmak a magyar jogrendszerben
o szolgáltatók technikai feltételeinek megszegése (pl. áramlopás)
o minisztériumi SZMSZ-ekben tág megfogalmazásuk – ezek nem jogi normák
o építésügyi szabálytalanság
o bármilyen szabályzat megsértése
o EU-s norma megsértése
133
Anyagi jogi bírságok a közigazgatási jogban

• Fogalom: a közigazgatási hatóságok által az anyagi jogszabályokkal és a az azokat érvényesítő
egyedi hatósági határozatok megszegőivel szemben alkalmazott bírságok, amelyeket ágazati
törvények és rendeletek statuálnak, és nem tartoznak az Ket. végrehajtási szankciói közé
• nincs egységes dogmatika, ágazatonként, sőt néha azon belül is eltérő szabályozás
• személyi hatály: szervezetek és természetes személyek egyaránt
• jogellenes magatartás szabályozási technikája: főszabályként keretszabályozás, de lehet:
o fix összeg, valaminek a %-a, képlet, csak a maximumot szabályozzák stb.
• Mérlegelés a maximumok és a minimumok között:
o igen nagy különbségek pl. 100x, 50x, de pl. pénzügyi felügyeleti bírságok: 200x ,
fogyasztóvédelmi bírság 133 333 X
o nem tisztázottak a mérlegelés szempontjai
o a bíróság nem változtathatja meg, csak azt vizsgálja, hogy a mérlegelési tartományban
maradt-e → a korrupció „megéri”
• vétkesség szabályozásának hiánya,
• eljárás: általában Ket., de sok speciális eljárás is, (más határidők, közigazgatási jogorvoslatot
zárják ki stb.)
• hatáskör: általában dekoncentrált szerv, ritkán önkormányzat
• többször kiszabhatók
• elkülönített állami alapokba fizetik
134
A szabálysértési jog rendszere I.
A szabálysértési felelősség
A szabálysértés története
• kihágások: bagatell bűncselekmények + közigazgatási jogi normát érvényesítő tényállások
o Angyal Pál ezeket közigazgatási büntetőjognak nevezte
• 1955-ig a szabálysértés párhuzamosan él a kihágásokkal
• 1955. kihágások megszüntetése – nagy részüket átminősítik szabálysértéssé
o innentől már államigazgatási jogi intézménynek számít
• 1959 –1990. önálló elzárás bevezetése
• 1968. évi I. tv. - szabálysértési kodifikáció (Szathmáry Lajos nevéhez fűződik)
o Cél: a szabálysértéseket generális államigazgatási jogi szankcióvá fejleszteni
o Újdonságai: kidolgozott felelősségi dogmatika és komplett eljárásrend van benne
• 1979/80 – büntetőjogi kutatások: mennyi a büntetőjogi elem a szabálysértésekben?
o Problémák:
nem lehet teljesen leválasztani a büntetőjogról, mert heterogén tényálláscsoport
eltérő garanciarendszert igényelnek a tényállások
a szabálysértés súlytalanná vált a bírságok mellett,
• 1993. Emberi Jogok Európai Egyezségokmánya (Római Szerződés) 6. cikk. (1) bekezdéshez
fenntartás: a szabálysértési határozatok ellen Mo. nem akarta lehetővé tenni a bírósági
felülvizsgálatot → de ez nem volt sokáig fenntartható
• Kodifikációs kísérletek iránya
o büntetőjogi tényállások leválasztása és a trichotómia visszaállítása
de teljes, átfedés-mentes leválasztás nem lehetséges
o a vegyes tényállások fenntartása és így közigazgatási büntetőjog legitimálása
• 1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésekről (Sztv.)
o azóta sokszor módosították, már nem egységes rendszer
o legitimálja a közigazgatási büntetőjogot: a közig normák érvényesülését szolgálja
o elismeri a büntetőjoghoz közel álló tényállásokat
o teljes körű (ténybeli és jogbeli) bírói felülvizsgálatot teremt
A szabálysértések helye a közigazgatási jogi szankciórendszerben

• A közigazgatási jog és a büntetőjog határán elhelyezkedő jogterület
• jogági kapcsolódások
o büntetőjog
vannak benne bagatell büntetőjogi tényállások
erős kriminális jellegű szabálysértéseknek a Btk.-ban megfelelő tényállásuk van
dogmatikája a Btk.-ból származik (pl. felelősségtan), eljárása a Be.-hez közelít
o közigazgatási jog
közigazgatási jogszabályt érvényesítő tényállások (pl. ágazati, szakmai szabályok
érvényesülését biztosítják)
a közigazgatási fórumrendszer érvényesíti
kerettényállást kitöltő közigazgatási szabályok (pl. közlekedési szabályok
megsértése – a KRESZ egy miniszteri rendelet)
A szabálysértési felelősségi rendszer

• A szabálysértés fogalma
Szabstv. 1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló
cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s
amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
(2) Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.
135
o nagyon tág fogalom, kvázi minden az, amit annak nyilvánítanak

o a törvény preambulum: a társadalomra kisebb mértékben veszélyes, mint a
bűncselekmény – ez az egyetlen támpont
• Társadalomra veszélyesség: a jogalkotó aktuális megítélése szerint alakul
o bűncselekményként értékeli ↔ szabálysértésként értékeli
<= rekriminalizáció
dekriminalizáció=>
(dekriminalizáció oka lehet: javítja a bűnügyi statisztikákat
módszerei: átminősítés, bűnüldözési eszközök a közig. hatóságoknak)
• Sok visszautalás a Btk.-ra
31. § (1) A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében értelemszerűen alkalmazni kell az 1978. évi IV.
törvényben (Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd, szándékosság, gondatlanság,
beszámíthatóságot kizáró kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, jogos védelem, végszükség fogalmát.
• Sztv. hatálya
o Területi hatály: területiség elve: főszabály a belföldön elkövetett szabálysértésekre
o Személyi hatály: aki a szabálysértést elköveti (magyar, külföldi állampolgár, hontalan);
nemzetközi jogon alapuló mentesség
o Időbeli hatály: az elkövetés idején hatályban lévő szabályok
• A szabálysértés elkövetői és szakaszai
o a) Aki részben vagy egészben megvalósítja a szabálysértési tényállást: tettes, társtettes –
eljárás alá vont személy
o b) Aki közreműködik a szabálysértésben: felbújtó, bűnsegéd
o Szabálysértés szakaszai: befejezett cselekmény, kísérlet: csak meghatározott
tényállásoknál büntetendő , ahol a törvény említi
• A felelősségre vonás akadályai
o felelősségre vonást kizáró okok
gyermekkor (14 év), kóros elmeállapot
kényszer, fenyegetés, tévedés, megtévesztés
jogos védelem, végszükség, magánindítvány hiánya
egyéb tv-i ok
o felelősségre vonást megszüntető okok
büntethetőség elévülése
• Elévülés: az idő múlásához kötött kedvezmény
• büntethetőség: relatív: 6 hónap az elkövetéstől (eljárás felfüggesztése nem
számít bele), abszolút: 2 év
• büntetés: relatív: 1 év, abszolút: 2 év
felelősségre vonás mellőzése
elkövető halála
• A szabálysértés büntetési rendszere
o duális rendszer: büntetések és/vagy intézkedések
o büntetések
1. önálló elzárás
• önálló elzárás, mint főbüntetés
• az átváltoztató elzárás nem ez! – hanem végrehajtási intézkedés
• mellette alkalmazható intézkedések: elkobzás, kiutasítás
• garanciái:
o elzárást csak törvény állapíthat meg (pl. önkényes beköltözés,
rendzavarás, garázdaság, tiltott kéjelgés stb.)
o az elzárás alternatív büntetési forma
o az elzárás kiszabására csak bíróságnak
• Tartama: 1 nap – 60 nap; halmazat: 90 nap
136
• Nem lehet elzárást alkalmazni, ha a végrehajtás aránytalanul súlyos terhet

jelentene az eljárás alá vont személyre (pl. fiatalkorú, fogyatékos, kórházi
fekvőbeteg, terhesség 4. hónapját elérő nő stb.)
2. pénzbírság
• az állam javára fizetendő vagyoni hátrány
• generális minimum–maximum: 3000 – 150 000 Ft.-
o önkormányzati rendelet: maximum 30 000 Ft.-
o halmazat: a felével megemelkedhet
• Megfizetés: illetékbélyegben vagy más külön jogszabályban
meghatározott módon: pl. postautalvány
• Nem szabható ki pénzbírság, ha közigazgatási bírságnak (obj. felelősség)
van helye
• Pénzbírság végrehajtása
o 30 napon belül önkéntes teljesítés, ha nem, akkor
o adók módjára történő végrehajtás, ha ez nem vezet eredményre,
és az elkövető beleegyezik, akkor
o közérdekű munkára kell átváltoztatni, ha nem végzi el, vagy nem
egyezik bele, akkor
o A meg nem fizetett pénzbírságot elzárásra kell átváltoztatni.
• Átváltoztatás közérdekű munkára: napi 6 óra díjazás nélkül
o előfeltétel: az elkövető beleegyezzen
o tartama: 1-20 nap, halmazat 30 nap
o Nem lehet közmunkára változtatni, ha önálló elzárást sem lehetne
kiszabni (kivéve fiatalkorú).
o 1 napi közérdekű munka értéke 5000 Ft.
• Átváltoztatás elzárásra
o Csak helyi bíróság változtathatja át.
o Tartama: 1- 60 nap, halmazat: 90 nap
o Nem lehet átváltoztatni, ha önálló elzárást sem lehetne kiszabni
• Helyszíni bírság: jogszabályban meghatározott esetben a szabálysértés
tetten ért elkövetője ellen, formális bizonyítási eljárás nélkül kiszabott
alacsonyabb összegű bírság.
o A jogszabályban felsorolt személyek jogosultak kiszabni.
o Mérték: 3000 – 20 000 Ft.- postautalvány, bankkártya
o Ha az elkövető a csekket átveszi, a bírság ellen jogorvoslatnak
helye nincs!
o Behajtás: adók módjára (elzárás nincs).
o intézkedések
1. figyelmeztetés
• ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és
az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől
kellő visszatartó hatás várható
2. elkobzás
• az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll
• Elrendelhető:
o önállóan,
o büntetés mellett, intézkedés mellett
o felelősségre vonás mellőzése mellett,
o büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok mellett
• Tárgya mindig dolog, a helyébe lépő érték nem kobozható el! (csak
lefoglalható)
137
• Fajtái
o kötelező (pl. szabálysértés eszköze, birtoklása a közbiztonságot
veszélyezteti, fegyver stb. )
o lehetséges: pl. amire a szabálysértést elkövették
3. kitiltás (sportrendezvényről) – mértéke 6 hónaptól 1 évig terjedhet
4. járművezetéstől eltiltás
• 1 hónap –1 év, önálló intézkedésként vagy pénzbírság mellett
• Konjunktív feltételek: ha jogszabály lehetővé teszi, és a szabálysértést
engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követték el.
o meghatározott járműre,
o minden járműre
• Külön jogszabály a visszaadást meghatározott feltételhez kötheti pl.
vizsga, utánképzés
• ha az eltiltást nem tartja be: önálló, elzárással büntethető tényállás
• Fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok
o nincs helye önálló vagy átváltoztató elzárásnak,
o pénzbírságot csak akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete vagy megfelelő vagyona van
o a kiszabott pénzbírságot adók módjára kell behajtani
• A büntetés kiszabása
o A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell
megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az eljárás alá vont személy
személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési
hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek.
o Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor figyelembe kell venni a
szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az elkövető által
elkövetett ugyanolyan vagy hasonló jellegű szabálysértés miatt történt felelősségre vonást.
ezzel praktikusan bevezeti a visszaesés fogalmát a jogalkotó: kriminalizál!
o A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás és pénzbírság alkalmazása
esetén a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken, ha az eljárás alá vont
személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt – a szabálysértési hatóság
határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette.
o 85. § (1) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a
kártérítés összegében megállapodik, és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési
hatóság határozatának,illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtéríti, a
24/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
o (2) Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság
első fokú határozatának meghozataláig – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár
kivételével – az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban kötelezni
kell őt annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság
határozza meg az eljárás adatai alapján.
o (3) Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és
beszámítási kifogással nem élhet.
• Nyilvántartás (2010. január 1.-től hatályos)
o Központi szabálysértési nyilvántartás a Kormány által kijelölt szerv által: Közigazgatási és
Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) végzi a Ket. alapján!!!
o Felette törvényességi felügyelet: LÜ
o Elektronikus adatszolgáltatás – 3 napon belül jelenteni kell, 3 évig tartja nyilván
o Adatkezelés: célhoz kötött.
Csak meghatározott szervek illetve személyek + személyi adatok nélkül kutatási,
statisztikai célú adatgyűjtés
o adattovábbítási nyilvántartás 5 évig megőrzendő
138
A szabálysértési jog rendszere II.
A szabálysértési eljárás
A szabálysértési eljárás újraszabályozásának okai

• 63/1997. AB határozat:
o alkotmányellenes a pénzbírság közigazgatási szerv által történő átváltoztatása,
o alkotmányellenes a szűk körű bírói felügyelet, nem felel meg a strasbourg-i büntetőügy
fogalmának,
o de nem zárta ki, hogy egységes eljárásrend legyen
• Fenntartás az Emberi Jogok Európai Egyezségokmányának 6. cikk (1) bekezdéséhez (Római
egyezmény) – a szabálysértési határozatok ellen Mo. nem akarta lehetővé tenni a bírósági
felülvizsgálatot → de ez nem volt sokáig fenntartható
"Fair eljárás elve" avagy a tisztességes tárgyaláshoz való jog

• 6. cikk (1) bek: Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és
pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű határidőn belül tárgyalja, és hozzon
határozatot polgári jogai és kötelességei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak
megalapozottságát illetően.
o megszorító értelmezés: csak bíróság járhat el már alapeljárásban is
o ezt csak a common law-országok veszik ennyire komolyan
o kontinentális jogrendszerek: a bíróságoké a végső szó (teljes ténybeli és jogbeli kontroll)
• a fair eljárás követelménye akkor érvényesül, ha büntetőügyről van szó
o strasbourg-i büntetőügy fogalom (EJEB gyakorlata)
Az ügy büntetőügynek tekintendő függetlenül attól, hogy milyen szervezetben
bírálták el, ha:
• Az adott állam büntetőügynek tekinti
• Ha a jogsértés jellege indokolja: a megsértett norma az egész
társadalomra kötelező, és annak érdekét szolgálja
• Ha a jogsértés súlya indokolja: milyen szankcióval fenyegetett? –
szabadságkorlátozás ide tartozik (de kivétel pl. katonai szabályok
megsértése miatti fogda – ez nem az egész társadalomra vonatkozik)
• Magyar szabálysértési jog: büntető ügynek minősülnek a bagatell bűncselekmények + számos
tényállás rendelkezik kriminális jellegű kapcsolattal.
↓
• Nem választható le a büntető tényállások csoportja – eltérő garanciákat igényelnek a különböző
tényálláscsoportok.
• a fair eljáráson kívül több fontos büntetőeljárási alapelv megjelenik
o ártatlanság vélelme
o védelemhez, jogorvoslathoz való jog
A szabálysértés miatt eljáró hatóságok rendszere

• I. szakasz – HATÓSÁGI szakasz: egyfokú fórumrendszer
1. Általános szabs. hatóság: községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi JEGYZŐ
2. Rendőrségi szabálysértési hatóság: rendőrkapitányság, egyes feladatok ellátására
létrehozott rendőri szervek
az előzővel kb. azonos nagyságrendű, milliós nagyságrendű ügyszám
3. Vám- és pénzügyőrség szervei: vámhatóság
jelentőségük csökkent Schengen miatt
4. Egyéb szervek: a) az egészségügyi államigazgatási szerv; b) a fogyasztóvédelmi hatóság;
c) a bányafelügyelet; d) munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; e) a védett
természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv; f) az állami adóhatóság;
139
g) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; h) élelmiszer-biztonsági szerv; i)

szociális hatóság
o Felettes szervek: csak ellenőrzési jogkör!
nem másodfok, nem jogorvoslati fórum
ellenőrzési, felügyeleti jogkörök, főleg az eljárás törvényességével kapcsolatban
o Nincs II. fokú szabálysértési hatóság!
de a bíróságnak teljes ténybeli és jogbeli felülvizsgálati lehetősége van
• II. szakasz – BÍRÓSÁG
o mint jogorvoslati fórum
Helyi bíróság: a szabálysértési határozat ellen benyújtott kifogást bírálja el, +
a szabálysértési határozat ellen benyújtott ügyészi óvást bírálja el, ha a hatóság
nem ért vele egyet.
o mint ügydöntő szerv
elzárással is sújtható szabálysértések esetében
I. fok: helyi bíróság, II: fok: megyei bíróság
• Ügyész
o panaszok elbírálása az eljárásban, ahol nincs lehetőség bírósági jogorvoslatra
a panasz
• kényszerintézkedések ellen lehet benyújtani
• Mikor? – szabálysértési hatóságnál 8 napon belül
• Ha a panaszt alaposnak tartja, intézkedik.
• Ha a panaszt nem tartja alaposnak, 3 napon belül megküldi az ügyésznek,
aki 8napon belül dönt
o Ha alaptalan elutasítja.
o Ha alapos, a határozatot hatályon kívül helyezi, indokolt esetben
a hatóságot új eljárásra utasítja
o ügyészi óvás
o szabálysértési büntetés végrehajtása során speciális felügyeleti jogosítványok
Az eljárás alá vont személy

• nem összekeverendő: elkövető, felbujtó, bűnsegéd → ártatlanság vélelme miatt
o megismerheti, mivel gyanúsítják,
o kérdéseket tehet fel, indítványozási jog,
o iratokba betekinthet, másolatot készíthet,
o jogorvoslathoz való jog,
o védőt vehet igénybe
• Védő
o védelemhez való jog: Római Egyezmény 6. cikk (3) bek.
o a büntetőeljárási védő a és a hatósági eljárási képviselő között van jogállás szerint kb.
o Védő lehet:
ügyvéd,
az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója, törvényes képviselője
o Meghatalmazás módja: írásban, szabálysértési hatóság előtti nyilatkozat
o Kötelező védő: Sztv. 125.§ szabálysértési őrizetben lévő személy gyorsított bírósági
eljárása → ha nincs védő, kirendelés
• Sértett ≠ feljelentő
o Sértett:
Akinek jogát, jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette.
közreműködhet a tényállás tisztázásában
kárigényét érvényesítheti: nem kötelező dönteni, ha az eljárás befejezését
jelentősen hátráltatná
magánindítvány joga megilleti
o Feljelentő: nem gyakorolhatja a sértetti jogokat (pl. jogorvoslati jog)
140
Kizárás
• szabálysértési hatóság ügyintézőjére, bíróra, ügyészre
o kereszt-kizárás: a másik két pozíció betöltése is kizáró ok
• Kizárási eljárás: hivatalból vagy kérelemre
Illetékesség
• általános illetékesség: az eljárás alá vont személy lakóhelye
• kivételes illetékességek:
o eljárás alá vont személy tartózkodási helye,
o munkahelye, szolgálati helye,
o cselekmény felderítésének a helye,
o megelőzésen alapuló illetékesség,
o központosított illetékesség
Bizonyítási rendszer
• szabad bizonyítás: a tényállás tisztázása a hatóság feladata
• Bizonyítási eszközök:
o Tanúvallomás: tanúskodni kötelező!!!, de korlátozott tanúvédelem
o szakvélemény, tolmács
o tárgyi bizonyítási eszköz (hasonló a szemletárgyhoz)
o okirat
o szemle
o elkövető vallomása
Kényszerintézkedések
• Arányosság elve: a kényszernek arányban kell állnia az alkalmazás céljával.
• Fajtái:
o feltartóztatás, előállítás,
o szabálysértési őrizet
o elővezetés
o ruházat, csomag, jármű átvizsgálása
o lefoglalás (≠ elkobzás) →ez biztosítási eszköz
o rendbírság: ez nem kényszerintézkedés, hanem eljárási szankció
A szabálysértési eljárás menete

• I. szakasz (közigazgatási szervek előtti eljárás)
1. feljelentés vagy hivatalos észlelés
feljelentés:
• a kérelemre indult eljárás analógiája
• ha jsz. másképp nem rendeli, bárki megteheti,
• szóban és írásban is tehető
• alapvető tartalmi kellékek - ha nincsenek meg, feljelentés kiegészítése
hivatalos észlelés: a hivatalbóli eljárás analógiája (lehet tudomásszerzés is)
2. hatáskör, illetékesség vizsgálata (ha nincs elegendő adat: feljelentés kiegészítés, ha kell:
áttétel)
3. tényállás tisztázása
4. szabálysértési határozat
állásfoglalás a szabálysértési felelősségről
• nem történt szabálysértés, vagy történt, de felelősséget kizáró ok áll fenn
• más személy ellen kell az eljárást megindítani/lefolytatni
• szabálysértés történt
141
5. KIFOGÁS (a határozat ellen, tkp. a rendes államigazgatási jogorvoslat helyett)

Milyen határozatok ellen?
• pénzbírság, figyelmeztetés, járművezetéstől eltiltás, elkobzás egyes
kártérítések – az ezeket tartalmazó határozatok
Ki nyújthatja be?
• eljárás alá vont személy vagy törvényes képviselője, védője, illetve a
kártérítést illetően a sértett
Hol nyújtható be? - határozatot hozó szervnél
Határidő: a határozat közlésétől számított 8 napon belül elő kell adni az okot és a
célt, de ennek hiányában is el kell bírálni.
elkésett, nem a jogosult terjesztette elő: elutasítják → panaszt lehet tenni
ha alapos, a kifogás alapján módosítják – ha ismételt kifogást terjesztenek elő →
bíróság, ha elutasít → bírósági döntést lehet kérni
6. döntés a kifogás tárgyában
határozat módosítása, visszavonása → ha más személy érdekét sérti: ismételt
kifogást nyújthat be
kifogás elutasítása
mindkét esetben bírósági út következik
• II. szakasz: bíróság előtti eljárás
1. előkészítő eljárás
áttétel más bírósághoz, ha kell
kizárás, illetve hatáskör túllépése miatt → új eljárás a hatósági szakaszban
kifogás nyilvánvalóan alaptalan, elutasítás
2. bíróság iratok alapján végzéssel dönt
• ügydöntő végzés: a tárgyalás mellőzésével hozott végzést hatályban tartja,
megváltoztatja, hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti
3. eljárás résztvevői egyetértenek, vagy:
4. TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS – fair eljárás követelménye innentől érvényesül
5. jogerős bírósági döntés
• kivételesen perújítási típusú jogorvoslat lehetséges ellene
Bíróság előtti eljárás

• a bírósági eljárás fajtái
o alapeljárás: elzárásos szabálysértéseknél: helyi bíróság; II. fok: megyei bíróság
o pénzbírság átváltoztatása: helyi bíróság
o jogorvoslati fórum: helyi bíróság, egyesbíró
Teljes körű felülvizsgálat, a bíróságot a hatóság határozata sem ténybeli, sem
jogbeli kérdésekben nem köti!!!
• a Ket.-es hatósági eljárásban ugye csak jogszerűségi felülvizsgálat van
• egyetlen korlát: relatív súlyosítási tilalom
92. § (4) A bíróság az eljárás alá vont személy terhére a szabálysértési hatóság határozatában
megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték
merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést
kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni.
• Bírósági titkár
o az AB törölte a rendszerből, ez után lehetett volna a Bszi.-t módosítani, de az 2/3-os, így
inkább belerakták a Sztv.-be
92. § (1) A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el. A szabálysértési ügyben a helyi
bíróság feladatait a 92/A. §-ban meghatározott jogkörében a bírósági titkár is elláthatja.
142
92/A. § A bírósági titkár jogosult

a) szakértőt kirendelni,
b) az eljárást felfüggeszteni,
c) a bíróság eljárási cselekményére idézni, értesíteni,
d) a mulasztást igazoló kérelemről határozni,
e) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemről határozni,
f) a rendbírságot kiszabni,
g) az ügy elbírálását követően a szabálysértési ügy iratait határozatának kiadmányaival együtt
visszaküldeni a szabálysértési hatóságnak,
h) a kifogás elbírálása során
ha) az ügyet áttenni,
hb) az eljárást felfüggeszteni,
hc) az eljárást megszüntetni,
hd) a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezni,
he) a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartani,
hf) a szabálysértési hatóság határozatát megváltoztatni,
hg) az eljárási költség viseléséről rendelkezni,
• Tárgyalás átváltoztatatás esetén
102/A. § (1) A bíróság a meg nem fizetett pénzbírság elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra
érkezésétől számított harminc napon belül tárgyaláson dönt.[…]
a) a bíróság az eljárás alá vont személyt és védőjét a tárgyalásról értesíti, ha az értesítettek
szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg, a tárgyalást távollétükben is meg kell tartani, erre az
érintetteket az értesítésben figyelmeztetni kell,
b) a tárgyalás elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az elmulasztott tárgyalási naptól
számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, e határidő elmulasztása jogvesztő,
c) a bíró a tárgyaláson az iratokat a szükséges mértékben ismerteti, az iratok ismertetésétől az
eljárás alá vont személy és a védő kérelmére eltekinthet,
d) a bíróság megvizsgálja a végrehajtási eljárás törvényességét, ha a törvénysértés a
végrehajtás során merült fel, a bíróság a végrehajtó szervet a végrehajtási eljárás folytatására utasítja,
e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a
törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben
hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetőleg új
határozat meghozatalára kötelezi,
f) a bíróság meghallgatja az eljárás alá vont személyt a pénzbírság meg nem fizetésének
körülményeiről, és a pénzbírság végrehajtásának törvényességét érintő körülményekről,
g) az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak,
h) a bíróság az ügy elbírálását követően az ügy iratait és indokolt határozatának egy
kiadmányát visszaküldi a szabálysértési hatóságnak, illetve megküldi az illetékes rendőri szervnek.
(3) Az elzárás büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre.
143
Mellékletek
I. Aktustani táblázat
• tényleges cselekmények: igazgatási, regisztratív, reálcselekmények, ellenőrzés, materiális

cselekmények
• aktusok
o normatív
jogszabály
ÁIEJE – normatív utasítás/határozat, stat. közlemény, jogi iránymutatás
o egyedi
más jogági – PJ, PÜJ, MUJ, NJ, AJ
közigazgatási jogi
• kétoldalú – közig szerződés, együttműködési megállapodás, társulási
szerződés, hatósági szerződés
• egyoldalú
o közigazgatás működési aktusai
hierarchikus irányítási – egyedi utasítás, aktus-
felülvizsgálat, szervi-személyi döntés, finanszírozás
hierarchián kívüli – felügyeleti döntés, egyedi aktus
belső vezetési
együttműködési
o közintézeti aktusok
o hatósági aktusok
hatósági határozat, hatósági intézkedés
szakhatósági hozzájárulás
eljárást kezdeményező aktus
144
II. Jogorvoslati tábla (tájékoztató jellegű!)

o
Figyelem: a táblázat hibákat, pontatlanságokat tartalmazhat a legjobb szándék ellenére is!
jogorvos-
illetékes felügye lati
jogállás szerv neve szervezeti fokok minisz- leti kérelmet
térium szerv elbíráló
szerv
ORTT bírósági
felülvizs-
GVH
gálatra a
Fővárosi
autonóm Közbeszerzé-
Bíróság
állig sek Tanácsa nincsenek nincs
kizáróla-
szerv (Közbeszer-
gosan
zési
illetékes
Döntőbizott-
(Pp. 326.§
ság)
(7))
regionális
igazgatóságok MeH-et vezető
KSH központi szerv
(nincs önálló minisz-ter
jogkör!)
helyi/területi
kirendeltségek hatóság
NHH Hivatal KHEM
(nincs önálló elnöke
jogkör!) bírósági
felülvizs-
Magyar
gálatra a
Szabadalmi IRM
Fővárosi
Hivatal
kormány Bíróság
hivatal PSZÁF PM kizáróla-
gosan
Magyar
illetékes
Energiahiva- NFGM
(Pp. 326.§
tal
nincsenek (7))
Egészségbiz-
tosítási EÜM
Felügyelet
ÖM, FVM,
Országos
EÜM, NFGM
Atomenergia-
stb. (szakterület
ügyi Hivatal
szerint)
Oktatási regionális szervezeti bírósági

központi szerv OKM
Hivatal egységek felülvizs-
központi reg. Foglalkozta- gálatra
hivatal Állami kistérségi megyei
munka- tási és központi
Foglalkozta- kirendelt SZMM bíróság
ügyi Szociális szerv
tási Szolgálat ségek illetékes
kpontok Hivatal
145
Egyenlő
Bánásmód nincsenek
Hatóság
Országos
regionális
Nyugdíjbizto-
nyugdíjbiztosí- Nyugdíjbiztosítási
sítási
tási Jogorvoslati Igazgatóság
Főigazgató-
igazgatóságok
ság
Nemzeti
Közlekedési regionális igazgatóságok Központi Hivatal KHEM
Hatóság
Mezőgazda-
sági megyei központ (megyei
Központ
Szakigazgatá- szakigazgatási hivatal)
si Hivatal
FVM
Mezőgazda-
sági és megyei területi
központi szerv
Vidékfejlesz- kirendeltség igazgatóság bírósági
központi tési Hivatal felülvizs-
hivatal gálatra
Országos
regio- megyei
Tisztifő-
ÁNTSZ kistérségi intézet nális bíróság
orvosi
intézet illetékes
Hivatal EÜM
Országos regionális
Egészségbizto egészségbiztosítási központi szerv
sítási Pénztár pénztárak
MeH-et vezető
KEKKH nincsenek
miniszter
Országos
Környezet-
védelmi,
OKTVFF
Természet- Területi Vízügyi
(„egységes KVVM
védelmi és Felügyelőségek
zöldhatóság”)
Vízügyi
Főfelügyelő-
ség
Magyar
Kereskedelmi
nincsenek NFGM
Engedélye-
zési Hivatal
APEH Regionális PM nincs
Központi Hivatal
MÁK Igazgatóságok PM
146
rendőrkapi-
város megye ORFK IRM
tányságok
rendvéd Megyei
elmi Országos
Katasztrófa
szervek katasztrófa- Katasztrófa-
városi tűzoltóság védelmi ÖM
védelem védelmi
Igazgató-
Főigazgatóság
ság
másik
építés-
nincsenek NFMG építés-
felügyelő
RÁH felügyelő
szakig
regionális
szervei városi regionális szociális és gyámügyekben SZMM, szociális
szociális és
gyámhivatal gyámhivatal ügyekben FSZH
gyámhivatal
állami
nincsenek NFGM
főépítész
Reg.
jegyző, PMH Állig.
ügyintézője Hivatal
szakterülettől
(anyakönyv- nincsenek (kiv. a
függ
vezető, városi városi
gyámhivatal) gyám-
hivatal)
Földhivatalok körzeti megyei (fővárosi) FVM
Kulturális
egyéb regio-
Örökség-
nális központi szerv OKM
védelmi
irodák
Hivatal
vám- Regionális Országos
VPOP PM
hivatalok Parancsnokság Parancsnokság
Nemzeti
Fogyasztó-
központi szerv + regionális SZMM
védelmi
Hatóság
Megjegyzés: központi hivataloknál törvény általában kizárja a miniszterhez való fellebbezés

lehetőségét!
147

KIG2 Eloadas Es Ket Teljes PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

KIG2 Eloadas Es Ket Teljes PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Közigazgatási jog 2 2009-2010/I.

A végrehajtás Feltételei, elrendelése, foganatosítása, jogorvoslati lehetőségek 121

A közigazgatási jog, mint jogág

I. A közigazgatási jog fogalma(i)

II.1. A közigazgatási jog általános jellemzői

II.2. Szabályozási tárgykörök

II.3. A közigazgatási jog forrásai

II.3.1.A közigazgatási jog jogforrási szerkezete

II.4. Közigazgatási jog – más jogágak

III. 1. Közigazgatási jogtudomány

A közigazgatási jogi normák

II. A közigazgatási jogi norma szerkezete

III. A közigazgatási normák fajtái

o Önkéntes jogkövetéssel/ feladatteljesítéssel érvényesülő normák:

IV. A normaszerkezeti elemek jellemzői

V. A normatív aktusok hatálya

I. A közigazgatási jogviszonyokról általában

II. A közigazgatási jogviszonyok tipizálása

III.1.2. Jogviszonyok a közigazgatási szervezetrendszeren belül

III.2.2. Közigazgatási szervek és közfeladatot ellátó más szervezetek közötti jogviszonyok

III.3. Irányítási jogviszony

meghatározott tevékenységre utasítás, konkrét

III.4. Törvényességi ellenőrzési/felügyeleti jogviszonyok

III.5.1.Mellérendeltségi jogviszonyok a közigazgatás szervezetrendszerén belül

2. intézményesített, tartós együttműködés

IV. 1. A (közhatalmi) hatósági jogviszonyok

V. Mellérendeltségi jogviszonyok a közigazgatás „külső” kapcsolataiban

VI. Közjogi közintézeti jogviszonyok

Közigazgatási jogi aktustan

I.1. Közigazgatási cselekmények

I.2. Közigazgatási cselekmények – jogviszonyok

II. 1. A közigazgatási cselekmények rendszerezése (lásd a Mellékletben – Aktustani táblázat)

A. Jogi hatás szerint (kivált-e változást (joghatást) a jogalanyok jogviszonyaiban?)

C. (közigazgatási jogi aktusokon belül) Az alanyok egymáshoz való viszonya szerint

2. Egyoldalú aktusok (alá-fölé rendelt felek között)

o feltételeit, tartalmát és kibocsátásának rendjét a közintézetre

• előnye az abszolút kiszámíthatóság

o kötetlen aktusok csoportosítása

III. A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei

meg kell felelnie az anyagi jogi, az eljárásjogi szabályozásnak, és az adott

IV. Mérlegelés, méltányosság, diszkréció

V. A hibás közigazgatási aktus

VI. A közigazgatási aktus hatálya

Közigazgatási jogi aktustan

I.1. A (közhatalmi) hatósági jogviszonyok

• Hatósági jogviszonyok keletkezése, módosulása önkéntes jogkövetés esetén

I.2. A közigazgatási hatóságok rendszere

o a hatáskör-telepítés és a kiadmányozás elhatárolása

o az átruházás egyéb esetei

I.3. A közigazgatási szervek hatósági tevékenységének irányítása

II.1. A bírói és közigazgatási jogalkalmazás összehasonlítása

III.1. Hatósági cselekmények (a hatósági jogalkalmazó tevékenység során alkalmazott eszközök)

III.2. Hatósági aktusok csoportosítása

Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás – Közös szabályok

IV.1. A hatósági jogalkalmazó tevékenység típusai

o a nyilvántartás (adatigazolás) hitelesen tanúsítja a benne

94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a

Eljárás, eljárásjog – A Ket. alapelvei

I/1. Közigazgatási eljárás fogalma

I/2. Fontosabb eljárástípusok

I/3. Közigazgatási eljárásjog fogalma

I/4. Hatósági tevékenység jellemzői a jogi szabályozhatóság szempontjából

I/5. A hatósági eljárásjog rendeltetése