Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –

Érdemes Tankönyvíró Érdemes Tankönyvíró

Morvai Éva – Széplaki Györgyné – Szeredi Éva

KÉZIKÖNYV
a MATEMATIKA 5.
tanításához
Kovács Csongorné a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az
„Érdemes Tankönyvíró” kitüntető címet
Csatár Katalin a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2011-ben elnyerte az
„Érdemes Tankönyvíró” kitüntető címet

Illusztrálta
FRIED KATALIN
LÉTAI MÁRTON
SZALÓKI DEZSŐ
Alkotószerkesztő
CSATÁR KATALIN
Szerkesztette
ACKERMANN RITA

Kapcsolódó kerettanterv
EMMI Kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)
EMMI rendelet 2. sz. melléklet
AP–050834

ISBN 978-963-328-193-2

© Csahóczi Erzsébet – Csatár Katalin – Kovács Csongorné –

Morvai Éva – Széplaki Györgyné – Szeredi Éva, 2013
2. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés: Könyv Művek Bt.

Terjedelem: 35,02 A/5 ív
Tömeg: 678 g
 Előszó
Ne vágd el azt, amit kibogozhatsz!
(Joubert, 19. századi filozófus)

Kedves Kollégák!
Könyvünket Joseph Joubert és Varga Tamás szellemében írtuk, vagyis szeretnénk, ha tanulóink gon-
dolkozva, felfedező úton tennének szert matematikai ismereteikre. Mi, a szerzők, legalább 20 éve
tanítjuk ezt a korosztályt (is). Azt tapasztaltuk, hogy a játékos felfedeztetés nagy öröm a gyerekek
számára, és nincs ennél hatékonyabb módszer. Tudjuk persze, hogy a tanulásnak vannak rögös és
fárasztó periódusai is.
A játékokkal, a tananyagtartalom játékos feldolgozásával a gyerekek motiválása a célunk. Nagy
hangsúlyt fektettünk a matematikai fogalmak szemléletes kialakítására, a tankönyv kidolgozott pél-
dái többek között ehhez kívánnak segítséget nyújtani. Feladataink egy része a legalapvetőbb fogal-
mak és eljárások begyakoroltatását szolgálják. A tankönyv matematikatörténeti érdekességeket is
tartalmaz. Az adott témakörrel kapcsolatos internetes kutakodásra is buzdítjuk a gyerekeket.

Könyvünk szerkezetéről
Minden témakör 1–3 órás kis egységekből áll, amelyeket bőséges feladatanyag követ. Az egyes
tanegységek kidolgozott példákon keresztül mutatják be a legfontosabb ismereteket, melyeket a pél-
dák után sárga háttérbe téve meg is fogalmaznak a szerzők. A feladatok sorszámát megkülönböztető
jellel láttuk el:
1. Az új ismeretek elsajátítását, megértését igénylő alapfeladat, ezt a diákoknak meg kell tudniuk
oldani ahhoz, hogy továbbhaladhassanak.
2. Az új ismeret alkalmazását, a tudás rögzítését, elmélyítését segítő feladat.

3. Többféle ismeret és képesség alkalmazását igénylő feladat.

4. Fejtörők, versenyfeladatok azoknak, akik további érdekes feladatokat szeretnének megoldani.

Internettel támogatott feladatok

A modellezhető, kivágható feladatokat jelöli ez a piktogram.

A fentieken kívül, ha egy-egy részfeladat nehezebb, gondolkodtatóbb a többinél, így jelöljük: 123.
A tankönyvhöz Feladatgyűjteményt is készítettünk, mely munkáltató jellegű feladatokat is tartalmaz.

A kézikönyv szerkezetéről
A kézikönyvvel, mely szerkezetében követi a tankönyvet, kollégáink munkáját szeretnénk meg-
könnyíteni. E kézikönyv tartalmazza a tananyag beosztását az adott tanévre, majd minden fejezet
óraszámjavaslattal kezdődik. Leírjuk, hogy milyen korábbi ismeretekre építünk, és meddig kell el-
jutni az adott fejezet feldolgozása során, illetve, hogy mi fogja követni a későbbiekben ezt a té-
mát. Megjelöltük az adott tananyaghoz kapcsolódó feladatok sorszámát, utalva arra, hogy melyek
3
feldolgozása nélkülözhetetlen a továbbhaladáshoz. A feladatok eredményei, illetve azok megoldásai
közvetlenül a példák után következnek, a nehezebb feladatoknál azok továbbfejlesztési lehetőségére,
általánosítására is utalunk, remélve, hogy ezzel időt takarítunk meg az órákra való felkészüléskor.
A módszertani útmutatókat és a tankönyv oldalszámait narancssárga háttérben helyeztük el.
A tankönyv fejezeteit Tudáspróba zárja (megoldásuk szintén szerepel a kézikönyvben).

Kiegészítő segédletek
Megjelent az ötödik évfolyamos matematikai felmérőfüzet, amely minden témához röpdolgozatokat
(A és B csoport), valamint értékelő felmérőket tartalmaz (A és B csoport a kétféle óraszámban
tanulók részére). Néhány fejezetben TSZAM (Továbbhaladáshoz Szükséges Alapismeretek Mérése)
található. Minden felmérő megoldása és pontozási útmutatója megtalálható a tanári példányban.
A tankönyvhöz digitális tananyag is készült, melyet nagy örömmel használnak a gyerekek és a ta-
nárok is. A digitális tananyag segíti a tankönyvi tananyag feldolgozását, alkalmas a tanórai munka
támogatására is, és a gyerekek tanári segítség nélkül is tudják használni.
A tankönyvcsaládhoz elkészült az évfolyamokra lebontott tanterv is, amely letölthető a kiadó hon-
lapjáról: www.apaczai.hu.
Amennyiben könyvünkkel kapcsolatban bármilyen észrevétele van, kérjük, azt juttassa el az Apáczai
Kiadónak!
Eredményes munkát kívánunk:
a Szerzők

4
 Kerettanterv

Kerettanterv
Bevezető
A matematika-kerettanterv a Nemzeti alaptanterv (NAT) 2012 alapelvei szerint készült.
A kerettanterv a hagyományosan igényes oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektet az alapozó szakasz-
ban (1–6. évfolyam) a felzárkóztatásra, amely hozzájárul az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez is.
Továbbá a kerettanterv lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra is mind a négy évfolyamon. Így
jobban a biztosítható a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ezért olyan iskolák számára aján-
lott, amelyek az oktatás minőségét és hatékonyságát fontosnak tartják.
Az óraszámok a törvényben meghatározott lehetséges számokhoz igazodnak.
Évfolyam 5. 6. 7. 8.
Heti óraszám 4 3 3 3
Éves óraszám 144 108 108 108

Célok és feladatok
Az általános iskola 5–8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő
világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, gyakorlatban alkalmaz-
ható matematikai műveltségüket, és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy
tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás ké-
pességének folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása.
Az általános iskola 5–8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás
fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az
alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szer-
zett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7–8. évfolyamon
elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is.
Ez a tanterv a NAT 2012-ben megfogalmazott fejlesztési célokhoz és a kijelölt legfőbb kompetenci-
aterületekhez kapcsolódó tananyagrendszert tartalmazza a fejlesztésközpontúságot szem előtt tartva.
A fejlesztőmunkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni. Ezért alapvető fontossá-
gú az alapozó szakaszban a tevékenységek részletes kifejtése, például a mérések, a fogalomalkotást
előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai transzformációk tulajdonságainak megta-
pasztalása. Ezeket egészítik ki a tananyag feldolgozásában megjelenő munkaformák: a páros, illetve
csoportmunka, valamint a projektfeladatok. Természetesen az önálló feladatmegoldást, a differenci-
ált munkaformát továbbra is alkalmazzuk.
A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus esz-
közökre, azon belül az oktatási célú honlapokra az interneten.
Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szó-
ban és írásban; mások gondolatainak megértése, érvek és ellenérvek logikus használata a vitákban.
Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejleszté-
se, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának vagy hamisságának eldöntése,
a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól
az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a tanu-
lók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések önálló
5
Kerettanterv

felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos mód-

szerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal kis lépéseken keresztül, természetes módon
hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására.
Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő matema-
tikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szövegértő,
-elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók
alkalmazni tudják más műveltségi területeken is.
Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének
alkalmazását.
Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden
területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen.

Fejlesztési célok

1. Tájékozódás
• Tájékozódás a térben
• Tájékozódás az időben
• Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban
2. Megismerés
• Tapasztalatszerzés
• Képzelet
• Emlékezés
• Gondolkodás
• Az ismeretek rendszerezése
• Az ismerethordozók használata
3. Az ismeretek alkalmazása
4. Problémakezelés és -megoldás
5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételek-
nek megfelelően; átstrukturálás
6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek
• Kommunikáció
• Együttműködés
• Motiváltság
• Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás
7. A matematika épülésének elvei
Kulcskompetenciák
• A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése:
– számlálás, számolás
– mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés
6
 Kerettanterv

– becslés, mérés
– problémamegoldás, metakogníció
– rendszerezés, kombinativitás
– deduktív és induktív következtetés
• A tanulók értelmi képességeinek – logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő képes-
ségek – folyamatos fejlesztése
• A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése
• A tanulók önellenőrzésének fejlesztése
• A gyors és helyes döntés képességének kialakítása
• A problémák egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása
• A tervszerű és célirányos feladatmegoldási készség fejlesztése
• A kreatív gondolkodás fejlesztése
• A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása
• A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben
A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása
A tanulók
– a számítások, mérések előtt végezzenek becsléseket;
– ellenőrizzék a feladatmegoldások helyességét;
– a feladatok megoldása előtt készítsenek megoldási tervet;
– a geometriai szerkesztések elkészítése előtt készítsenek vázlatrajzot;
– a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ, valamint az
ellenőrzést szabatosan írják le!
A tanulók
– tudják a gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával elmon-
dani;
– a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet;
– szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat;
– tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében;
– ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket!
A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló- és disz-
kussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irá-
nyul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rend-
szerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a tanár
egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Az utóbbi években kiemelt cél
a matematikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet kialakíta-
ni. Ilyenek például a pár-, csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban)
végzett munka során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást,
az egyéni és a közösségi felelősségvállalást. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás
személyének tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség. Ebben a szocializá-
ciós folyamatban könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben alakul ki az
intenzív érdeklődés és a kíváncsiság, amelyek elősegítik a hatékonyabb tanulást. A tanulók matema-
7
Kerettanterv

tikai szemléletének kialakításában nagy segítséget nyújtanak az interaktív tananyagok és az internet

rendszeres használata.
„A matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás és arányképzés alkalmazásának
képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számí-
tások során. A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai
kompetencia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét
és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést
(képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok).
A matematikai kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek és szerkeze-
tek, az alapműveletek és alapvető matematikai fogalmak és koncepciók és azon kérdések megértését,
amelyekre a matematika válasszal szolgálhat.
Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai
elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és
értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon,
megértse a matematikai bizonyítást, és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint hogy meg-
felelő segédeszközöket is alkalmazzon.
A matematika terén a pozitív hozzáállás az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy
a dolgok okát és azok érvényességét keressük.”
(Részlet a Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz – Európai referenciakeret anyagából)

5. évfolyam
Éves óraszám: 144
Heti óraszám: 4
Témakör A témakör feldolgozására javasolt óraszám
I. Gondolkodási módszerek Folyamatos
II. Számtan, algebra 22 + 14 + 22 + 20 = 78
III. Geometria, mérés 12 + 20 + 10 = 42
IV. Összefüggések, függvények, sorozatok 6
V. Valószínűség, statisztika Folyamatos
Négy felmérő dolgozat 8

A szabadon hagyott órák felhasználása:

• számonkérés
• tehetséggondozás
• projektfeladatok elvégzése és megbeszélése

8

Tematikai egység /
Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
Számok csoportosítása, hal-
mazba rendezése adott felté-
telek szerint.
Halmazok metszete, uniója,
részhalmaz fogalma szemlé-
let alapján.
Adott tulajdonságú pontok
keresése.
Elemek elrendezése, rend-
szerezése.
Néhány elem sorba rende-
zése, kiválasztása különféle
módszerekkel.
Szövegértelmezés.
Relációk ismerete: egyen-
lő, kisebb, nagyobb, több,
kevesebb.
Logikai kifejezések haszná-
lata: nem, és, vagy, minden,
van olyan, legalább, legfel-
jebb.
Megoldások megtervezése,
eredmények ellenőrzése.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Kerettanterv
I. Gondolkodási módszerek Órakeret
folyamatos
Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. A halmazba tarto-
zó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. An-
nak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.
A több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmá-
nak eldöntése.
Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbál-
gatással).
A rendszerezést segítő eszközök használata.
A halmazszemlélet fejlesztése.
A tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása.
A kommunikáció fejlesztése.
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A halmazszemlélet kialakítása. Vizuális kultúra,
Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, hal- technika, testneve-
mazba rendezése: lés, földrajz.
összehasonlítás, azonosítás, megkülönböz-
tetés.
A kombinatorikus gondolkodás, a célirá-
nyos figyelem kialakítása, fejlesztése.
Az értő, elemző olvasás és a lényegkieme- Magyar nyelv és
lő képesség fejlesztése. irodalom.
A kommunikáció fejlesztése a nyelv logi-
kai elemeinek használatával.
Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés.
Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, közös rész, igaz, hamis, nem,
és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen, lega-
lább, legfeljebb.
9
Kerettanterv
Tematikai egység /
Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
Természetes számok milliós
számkörben.
Alaki érték, helyi érték.
Számok csoportosítása, áb-
rázolásuk számegyenesen.
A négy alapművelet elvég-
zése.
Műveleti sorrend.
10
II. Számtan, algebra Órakeret
78 óra
A számok helyes leírása és olvasása a tízes számrendszerben
10 000-ig. A számok különféle alakjainak (alaki-, helyi-, valódi)
helyes értelmezése. Két-két szám összehasonlítása. Számok sor-
ba rendezése növekvő és csökkenő sorrendben. Számszomszédok
helyes megállapítása, számok kerekítése. A tanult számok száme-
gyenesen való ábrázolása.
Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).
<>
Kis nevezőjű törtek szemléletes fogalma, előfordulásuk a minden-
napi életben.
Matematikai jelek használata: +, −, ·, :, =, , , ( ).
Az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása a matematika kü-
lönböző területein. Fejben számolás százas számkörben. A négy
alapművelet, a műveleti sorrend és a zárójel használata természetes
számok halmazán. Szorzás és osztás legföljebb kétjegyű számmal.
Ellenőrzés.
Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma.
Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése.
A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre eme-
lése.
Megoldási terv készítése, az eredmény becslése, megoldás után a
becsült érték és a tényleges megoldás összevetése.
Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fej-
lesztése.
Pénzügyi ismeretek alapozása.
Ellenőrzés, önellenőrzés.
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A számfogalom mélyítése egyre bővülő Földrajz.
számkörben. Mindennapi pénz-
A természetes szám modellként való ke- forgalom.
zelése különféle fogalmi tartalmak (darab-
szám, mérőszám, értékmérő, jel) szerint.
A számok helyesírása.
Számok ábrázolása számegyenesen.
A kombinatorikus gondolkodás alapeleme-
inek alkalmazása számok kirakásával.
Becslési készség fejlesztése. Közelítő érté-
kek szükségességének alakítása.
Értő-elemző olvasás, problémamegoldó ké-
pesség fejlesztése, következtetési készség
fejlesztése.

Ismeretek
Negatív szám értelmezése
modellekkel: adósság, hő-
mérséklet.
Ellentett, abszolút érték.
Negatív számok összeadása,
kivonása, szorzásuk és osz-
tásuk természetes számmal.
A tört és a tizedes tört fo-
galma.
A tört értelmezése kétféle
modellel.
A tört helye a számegyene-
sen.
Törtek nagyság szerinti ösz-
szehasonlítása.
Összeadás, kivonás a törtek
körében.
Törtek szorzása, osztása ter-
mészetes számmal.
Tizedes törtek kerekítése.
Átlagszámítás.
Egyszerű elsőfokú, egyisme-
retlenes egyenletek, egyen-
lőtlenségek megoldása kö-
vetkeztetéssel.
A megoldások ábrázolása
számegyenesen, ellenőrzés
behelyettesítéssel.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Kerettanterv
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A készpénz, adósság fogalmának tovább- Gazdaságtan: bank-
fejlesztése. számlakivonat.
Mélységek és magasságok értelmezése ma- Történelem: idősza-
tematikai szemlélettel. lag.
A számolási készség fejlesztése.
A törtek szemléltetése, a törtfogalom kiala- Ének-zene: a hang-
kítása kis nevezőjű törtek esetében. jegyek értékének és
A törtek egész szomszédainak meghatáro- a törtszámoknak a
<>
zása, és ennek alkalmazása a számegyene- kapcsolata.
sen történő ábrázoláskor. Matematika: való-
színűség-számítás.
Matematikai jelek értelmezése ( , , =
stb.), használata. Az átlagolás sze-
repe a mindennapi
A műveletfogalom mélyítése. A számolási
készség fejlesztése gyakorlati feladatokon életben.
keresztül.
Önálló problémamegoldó képesség kialakí-
tása és fejlesztése.
Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának el-
mélyítése.
Ellenőrzés.
Természetes számok, alaki és helyi érték.
Negatív számok, előjel, ellentett, abszolút érték.
Közönséges tört, számláló, nevező, közös nevező.
Tizedes tört.
11
Kerettanterv
Tematikai egység /
Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
Alakzatok.
Testek geometriai jellemzői.
A tér elemei: pont, vonal,
egyenes, félegyenes, sza-
kasz, sík, szögtartomány.
Párhuzamosság, merőleges-
ség, konvex alakzatok.
Síkidomok, sokszögek
szemléletes fogalma.
12
III. Geometria, mérés Órakeret
42 óra
Egyszerű térbeli és síkbeli alakzatok felismerése. Egyszerű térbeli
és síkbeli alakzatok megnevezése.
Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű
gyakorlati példák).
A négyzet, a téglalap jellemzői, kerületük. Kör létrehozása, felis-
merése, jellemzői.
A test és a síkidom megkülönböztetése. A kocka, a téglatest, jel-
lemzői.
Mérés, mértékegységek.
Mérés alkalmi és szabványos egységekkel, valamint azok többszö-
röseivel. Egyszerű számítások elvégzése önállóan. A tanult mér-
tékegységek átváltása.
Alakzatok.
Helymeghatározás síkban.
Mérés, mennyiségek.
A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése,
a területfogalom továbbfejlesztése.
A rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése.
Számolási készség fejlesztése.
A szaknyelv helyes használatának kialakítása.
Pontos munkavégzésre nevelés.
Esztétikai érzék fejlesztése.
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A tanult térelemek felvétele és jelölése. Építészet.
Merőleges és párhuzamos rajzolása vonal- Vizuális kultúra:
zóval. párhuzamos és me-
Síkidomok, tulajdonságainak vizsgálata, rőleges egyenesek
közös tulajdonságok felismerése. megfigyelése kör-
nyezetünkben.

Ismeretek
Mérés:
szabványmértékegységek:
hosszúság, terület, térfogat,
űrtartalom, idő, tömeg.
A szög mérése, egységei.
A szög fajtái.
A kocka, a téglatest tulaj-
donságai, hálója.
A téglatest (kocka) felszíné-
nek és térfogatának kiszámí-
tása.
Ponthalmazok.
A távolság szemléletes fo-
galma, adott tulajdonságú
pontok keresése.
Két pont, pont és egyenes
távolsága.
Két egyenes távolsága.
Adott feltételeknek megfele-
lő ponthalmazok.
Kör, gömb szemléletes fo-
galma.
Sugár, átmérő.
Adott egyenesre merőleges
„szerkesztése”.
Adott egyenessel párhuza-
mos „szerkesztése”.
Téglalap, négyzet, derékszö-
gű háromszög „szerkeszté-
se”.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Kerettanterv
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Szabványmértékegységek ismerete és át- Technika, földrajz:
váltásának fejlesztése: hosszúság, terület,
mérések a minden-
térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. napi életben.
Történelem: a gö-
Mennyiségi következtetés, becslési készség
fejlesztése. rög ábécé betűi.
Szögmérő használata. Technika: téglatest
készítése, tulajdon-
Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata.
Testek csoportosítása adott tulajdonságokságainak vizsgálata.
alapján. Vizuális kultúra:
egyszerű tárgyak,
geometriai alakza-
tok tervezése, mo-
dellezése használata
A körző és a vonalzók helyes használata, Vizuális kultúra:
két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek térbeli tárgyak sík-
rajzolása. beli megjeleníté-
::
Törekvés a szaknyelv helyes használatára se, a tér leképezési
(legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem módjai.
kisebb ).
Körök, minták keresése a környezetünk- Csillagászat: égites-
ben, előfordulásuk a művészetekben és a tek.
gyakorlati életben. Testnevelés és
Minták szerkesztése körzővel. sport: labdák.
Esztétikai érzék fejlesztése. Hon- és népisme-
ret: népművészeti
minták, formák.
Törekvés a pontos munkavégzésre.
A szerkesztés lépéseinek átgondolása.
Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík, merőlegesség, párhuza-
mosság, szögfajta.
Távolság, szög.
Síkidomok: sokszög, kör.
Testek: kocka, téglatest (csúcs, él, lap), gömb.
Konvexitás.
Kerület, terület, felszín, testek hálója, térfogat.
13
Kerettanterv
Tematikai egység /
Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
Helymeghatározás gyakorla-
ti feladatokban.
A Descartes-féle derékszögű
koordináta-rendszer.
Sakklépések megadása, tor-
pedójáték betű-szám koordi-
nátákkal.
Osztálytermi ülésrend mega-
dása koordináta-rendszerrel.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Tematikai egység /
Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek
Valószínűségi játékok és
kísérletek dobókockák, pén-
zérmék segítségével, urna.
A valószínűség szemléletes
fogalma.
Kulcsfogalmak/fogalmak
14
IV. Összefüggések, függvények, Órakeret
sorozatok 6 óra
Tájékozódás a számegyenesen.
Szabályfelismerés, szabálykövetés.
Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.
A koordináta-rendszer biztonságos használata. A függvényszemlé-
let előkészítése. Az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése.
A szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése.
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A távolságfogalom alkalmazása, elmélyíté- Földrajz, csillagá-
se. szat.
Megadott pont koordinátáinak leolvasá-
sa, illetve koordináták segítségével pont
ábrázolása a Descartes-féle koordináta-
rendszerben.
Koordináta-rendszer, pont koordinátái, síknegyedek.
V. Valószínűség, statisztika Órakeret
folyamatos
Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram készítése.
Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.
Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos.
A statisztikai gondolkodás fejlesztése.
A valószínűségi gondolkodás fejlesztése.
A megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elem-
zőképesség fejlesztése.
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Kísérletek elemzése, értelmezése, az ada-
tok rendszerezése.
A kommunikáció és az együttműködési
készség fejlesztése a páros, illetve csoport-
munkákban.
A valószínűségi és statisztikai szemlélet
fejlesztése.
A számolási készség fejlesztése.
Adat, diagram.
 Természetes számok

Természetes számok
1–4. óra: A számok alakja a tízes számrendszerben
5. óra: A számok csoportosítása, halmazok
6–7. óra: Számok ábrázolása számegyenesen
8–9. óra: Kerekítés, becslés
10. óra: Összeadás és kivonás
11–13. óra: Összeg és különbség változásai
14–15. óra: Szorzás
16–17. óra: Osztás
18. óra: Szorzat és hányados változásai
19–22. óra: Műveletek sorrendje
Az óraszámokat csak útmutatásnak szánjuk, ezeken a tanár a saját elképzeléseinek és a gyerekek
képességének megfelelően változtathat.
Mire építünk?
• Ennek a fejezetnek elsődleges feladata a természetes számokról szóló alsós ismeretek átismét-
lése és a fogalmak továbbfejlesztése.
• Alsóban a gyerekek megismerték a helyi értékes írásmódot, az alaki érték, helyi érték fogal-
makat, és otthonosan mozognak az ezres számkörben.
• Megismerték a négy alapműveletet, tudnak írásban összeadni, kivonni, szorozni és egyjegyű-
vel osztani. Tudják, hogyan kell az ilyen számításokat ellenőrizni. Képesek előre megbecsülni
az eredményeiket.
• Azt is tanulták, hogyan kell természetes számokat kerekíteni.
• Ismerik a számegyenes fogalmát, van némi kitekintésük a nem természetes számok világába,
tapasztalatszerzés szintjén foglalkoztak negatív és törtszámokkal is.
• Alsóból ismerik a halmaz fogalmát, csoportosítottak adott tulajdonságok alapján, és halma-
zábrákat is készítettek.
Meddig jutunk el?
• A számkört tovább bővítjük, túl a millión is. Példákat keresünk a valóságos világból a nagy
számok használatára. Megismerkedünk ezek helyesírásával is.
• Átismételjük és elmélyítjük a helyi értékes számrendszerről tanultakat. Nagy hangsúlyt fek-
tetünk erre különféle feladattípusokon keresztül, több oldalról közelítjük meg ezt a fogalmat.
Ezzel részben az alapműveletek mélyebb megértését, elsősorban pedig a tizedes törtek fogal-
mának megalapozását, előkészítését szolgáljuk. Feladataink közvetlenül folytatódnak a tizedes
törtek tanításakor.
• Az alapműveletek fogalmát, az elnevezéseket, írásbeli elvégzésüket átismételjük, és megtanít-
juk a többjegyű számmal történő írásbeli osztást.
• Megfogalmazzuk a számelmélet alapfogalmait, az osztója, többszöröse, osztható, nem osztható
fogalmakat.
• Összefoglaljuk a halmazokról szerzett alsó tagozatos ismereteket, tisztázzuk a halmaz eleme,
halmazok közös része, halmazok egyesítése fogalmakat.

15
Természetes számok

• Hangsúlyt fektetünk az összeg, különbség, szorzat, hányados változásainak megértetésére, a

műveletek sorrendjének gyakorlására. Ezeket a témaköröket igyekeztünk minél gazdagabban
szemléltetni, rajzokkal, fotókkal, sok és változatos feladatanyaggal. Itt kezdtük el megfogal-
mazni a zárójelfelbontás szabályait is egyszerű, szemléletes feladatokon. Ezek a példák az
előjeles és a törtszámokkal végzett műveletek, valamint az algebra tanításában jelenthetnek
nagyon komoly segítséget.
• Nyitott mondatokat és egyszerű szöveges feladatokat is adunk, ezeket helyenként összekap-
csoljuk a számegyenesen való tájékozódással.

1–4. óra: A számok alakja a tízes számrendszerben

Tk.: 4–11. oldal, 1–24. feladatok

A számok alakja
Az egyiptomi számírás itt főleg illusztrációként, érdekességként szerepel, a gyerekekre bízhatjuk,
hogy elolvassák-e vagy sem.
Mégis, ez a rövid matematikatörténeti rész több lehet, mint egy érdekesség, segíthet a tízes szám-
rendszer fogalmának az elmélyítésében. A tízes csoportok beváltása éppen úgy működik, mint a
mi számrendszerünkben. Például: 
10 egyes = 1 tízes 10 | = 1

Éppen csak az egyes, tízes, százas szavakat kell a megfelelő jelekre: |, , cserélni. Ez a
számírás azonban nem helyi értékes. Az alaki értéket a megfelelő jelek darabszáma, a helyi
értéket a megfelelő jelek formája helyettesíti.
A tankönyvben a helyiérték-táblázatot 1 milliárdig terjesztettük ki. Könnyű tovább folytatni:
10 milliárd, 100 milliárd, ezer milliárd stb., de valahol mindenképpen meg kell állnunk. Beszél-
gethetünk a gyerekekkel arról, hogy akármilyen nagy számot le tudunk a számrendszerünkben
írni, de a nagyon-nagyon nagyokat már nem tudjuk kiolvasni. Elfogynak a nevek. A számok
leírásával a továbbiakban 7. osztályban foglalkozunk, a hatványok tanításakor.
A római számok írása a legtöbb számírásnál sokkal nehézkesebb. A tízes számrendszer megérté-
sében sokkal kevesebb segítséget ad, mint az egyiptomi. Mivel a római számokkal találkozhatnak
a gyerekek régi szövegekben, épületek feliratain, ezért röviden ezzel is foglalkozunk. Biztathat-
juk a gyerekeket, hogy utcán, képeslapokon keressenek ilyen feliratokat, és közösen fejtsük meg
a jelentésüket.

Javasolt eszközök
Játék pénzek
Házilag is elkészíthető, papírboltban is kapható. Nem a valódi pénzeket kell utánozni, csak a
tízes számrendszer helyi értékeihez kell pénzeket készíteni. Elegendő színes kartonból egyforma
téglalapocskákat kivágni. Mindegyik szín mást jelent, pl. kékre írjuk az egyest, zöldre a tízest.
Minden fajtából sok kell, célszerű tízesével összegumizva tárolni őket.

16
 Természetes számok

Helyiérték-táblázatok
A tábla tetejére kiragaszthatjuk a pénztárgép fiókjait, ezeket helyi értékként használjuk a későb-
biekben.
::: E sz t e

Ha a tábla közepétől bal felé ragasztjuk ki a fiókokat, a tizedes törtek tanításakor ezt folytathatjuk
a másik irányba. Jó, ha ezek a cédulák mindvégig fennmaradnak, hasznát vehetjük az írásbeli
műveletek tanításakor is, automatikusan a megfelelő helyi értékekre rakjuk a számokat.
Számkártyakészlet, öntapadós hátú noteszlapok
Jó hasznát vehetjük az alsó tagozatosok szám- és jelkártyakészletének. Ezenkívül készíthetünk
néhány – legalább 4-5 féle – különböző színű kártyát színes kartonlapból táblai demonstrációra.
Ezeket mágnessel (vagy gyorsragasztóval) erősíthetjük fel.
Több feladatnál olyan kártya szükséges, amelynek egyik oldalán szám van, a másik oldalán pedig
vagy csak a szín, vagy betű. Hogy ne kelljen minden feladathoz másféle számmal új kártyát
készíteni, a számot öntapadós hátú noteszlapra írhatjuk, és ezt ragasztjuk a színes karton egyik
oldalára. Nagyon könnyen cserélhetők, és ezek a lapocskák a táblán is jól megtapadnak. Kaphatók
írószerboltban több színben is.

Feladatok

1. Írd be helyiérték-táblázatba a következő számokat:

kétszázharmincöt, kétezer-háromszázötven, huszonháromezer-ötszáz, kétszázharmincötezer,
kétmillió-háromszázötvenezer, huszonhárommillió-ötszázezer
a) Melyik az egyes számokban a legnagyobb alaki értékű számjegy? 5
b) Melyik az egyes számokban a legkisebb alaki értékű számjegy? Az első számban 2, a többiben 0.
c) Melyik az egyes számokban a legnagyobb helyi értékű számjegy? 2
d) Mennyi a helyi értéke az egyes számokban a 3 alaki értékű számjegynek? tízes, százas, ezres,
tízezres, százezres, egymillió

2. a) Melyik szám nagyobb?

32 571 vagy 3 tízezres + 1 ezres + 14 százas + 25 tízes 32 571 <32 650
b) Melyik szám kisebb?
426 850 vagy 4 százezres+ 2 tízezres+ 5 ezres+ 16 százas+ 9 tízes+ 3 egyes 426 850 >
426 693

3. Fele sem igaz!

Minden kérdéshez három választ kínálunk. Közülük csak egy jó. Mit gondolsz, melyik a helyes?
Olvasd ki a számokat! A 2. és 6. kérdéshez tartozó számokat írd le betűkkel is!

17
Természetes számok

Kérdés A B C
1. Hány éve jelent meg az ember a Földön? 10 000 100 000 1 000 000

2. Hány kilométert tesz meg a fény 1 másodperc alatt? 300 000 km 2 500 km 33 km

3. Hány métert tesz meg a hang 1 másodperc alatt? 340 m 25 m 12 500 m

4. Mekkora a legmagasabb vízesés? 979 m 59 m 108 m

5. Hány betűből áll a Tüskevár című könyv? 100 000 3 000 000 500 000

6. Mekkora a legmagasabb hegycsúcs a Földön? 4 807 m 15 324 m 8 848 m

7. Hány kilométer a leghosszabb folyó a Földön? 6 670 km 18 200 km 4 325 km

8. Hány méter a legmélyebb tengerárok a Földön? 50 000 m 11 000 m 3000 m

Ezt a feladatot játsszuk el a gyerekekkel! Olvassák el a feladatot, tegyék meg a tippjeiket! Jutal-
mazhatjuk a győzteseket.

4. Írd le a számokat számjegyekkel!

a) nyolcszázkilencvenhat 896 b) ezerháromszázöt 1305
c) kettőezer-tizenhét 2017 d) kilencvenezer-négyszázharmincegy 90 431
e) kétszáznegyvenötezer-huszonkilenc 245 029
f) hatvanhárommillió-négyszáztízezer 63 410 000
g) kétmillió-kilencszáznegyvenkétezer-hatvanöt 2 942 065
h) ötmillió-hetvenháromezer-tizenkettő 5 073 012
i) hétszáznyolcvanháromezer-ötvenkilenc 783 059
j) négymillió-négyezer-négy 4 004 004
Az a)-tól j)-ig jelölt számok közül melyikben áll az 5-ös számjegy a legnagyobb helyi értékű
helyen? A legnagyobb helyi értékű helyen a h) feladatban áll az 5-ös.
Melyikben van a 2-es számjegy a legkisebb helyi értékű helyen? A 2-es a legkisebb helyi értékű
helyen áll az 5 073 012 számban.
Melyikben van a 2-es számjegy nagyobb helyi értékű helyen, mint az 5-ös számjegy? A 2-es
számjegy nagyobb helyi értékű helyen áll, mint az 5-ös a 245 029 és a 2 942 065 számokban

5. Írd le betűkkel a megadott számokat!

2034 kettőezer-harmincnégy 53 005 ötvenháromezer-öt
1 032 510 egymillió-harminckétezer-ötszáztíz 1980 ezerkilencszáznyolcvan
6. a) 7-től 17-ig leírtam a számokat. Hány számot írtam le, és hány számjegyet írtam le?
11 számot és 19 számjegyet.
b) 3-tól 35-ig leírtam a számokat. Hány számot írtam le, és hány számjegyet írtam le?
33 számot és 59 számjegyet.

18
 Természetes számok

c) 45-től 187-ig leírtam a számokat. Hány számot írtam le, és hány számjegyet írtam le?
143 számot és 374 számjegyet, 55 kétjegyűt és 88 háromjegyűt.

7. Olvasd ki az egyes földrészek területét! Írd le a füzetedbe a földrészek nevét, és mellé betűvel
a területüket!
43 608 000 km2
Ázsia
30 335 000 km 2 23 349 000 km2

Észak-Amerika

Afrika Ausztrália

10 498 000 km2

Dél-Amerika
Európa
8 923 000 km2 17 835 000 km2
Afrika területe: harmincmillió-háromszázharmincötezer négyzetkilométer
Ausztrália területe: nyolcmillió-kilencszázhuszonháromezer négyzetkilométer
Észak-Amerika területe: huszonhárommmillió-háromszámznegyvenkilencezer négyzetkilométer
Dél-Amerika területe: tizenhétmillió-nyolcszázharmincötezer négyzetkilométer
Ázsia területe: negyvenhárommillió-hatszáznyolcezer négyzetkilométer
Európa területe: tízmillió-négyszázkilencvennyolcezer négyzetkilométer

8. Párosítsd össze a történelmi eseményeket a római számokkal megadott évszámokkal!

MCDXCII c) MDXXVI a) MCMXLV e) MCMLXIX d) MCMLIII b)
a) 1526: mohácsi csata
b) 1953: a magyar fociválogatott 6 : 3 arányú győzelme a londoni Wembley-stadionban
c) 1492: Amerika felfedezése
d) 1969: először lépett ember a Holdra
e) 1945: a II. világháború véget ért
9. Írd le római számokkal:
a) melyik évben születtél; b) hány éves vagy; c) a házszámot, ahol élsz;
d) hány méter magas a legmagasabb hegycsúcs Magyarországon! MXIV méter
10. Hány tízforintosra tudnád felváltani?
a) 2 százforintos 20 b) 1 ötszázforintos 50
c) 7 ezerforintos 700 d) 3 ötezerforintos 1500
11. Hány százforintosra váltható fel?
a) 8 ezerforintos 80 b) 12 ezerforintos 120
c) 2 ötezerforintos 100 d) 18 kétezerforintos 360
12. Peti vásárolni indul az apukájával. Apa pénztárcájában van 4 ezerforintos, 12 százas, 8 tízfo-
rintos és 3 ötforintos. Mennyi pénz van nála? 5295 Ft-ot
19
Természetes számok

13. Hány forintot gyűjtött Julcsi nyáron, ha a perselyébe tett 29 db tízest, 18 db százast és 2 db
ezerforintost? 4090 Ft-ot
A következő feladatok a helyiérték-táblázatban való eligazodást hivatottak elősegíteni. Nagyon
fontosnak tartjuk ezeket. Egyrészt nem nehezek még a gyenge gyerekeknek sem, másrészt ha
itt megértik a rendszer működését, az óriási segítség lesz a tizedes törtek tanításakor, amikor
nagyon sokat fog jelenteni az az otthonosság, amit itt megszereznek.

14. Mit ír ki a gép, ha a fiókokba ennyit teszünk bele?

a) 3 E, 27 e, 14 sz, 2 t 7147 b) 34 sz, 53 e 3453
c) 200 e, 21 t 410 d) 2000 t, 38 sz 23 800
e) 28 sz, 532 E, 23 e 534 823 f) 25 E, 13 sz, 29 t, 78 e 26 668
15. Mennyivel nőtt meg a szám? Hányszorosára nőtt meg a szám?
a) Ha 4-ből 40 lett; 36-tal, 10-szeresére b) 13-ból 130 lett; 117-tel, 10-szeresére
4-ből 400 lett; 396-tal, 100-szorosára 13-ból 13 lett; 0-val, 1-szeresére
40-ből 4000 lett; 3960-nal, 100-szorosára 130-ból 1300 lett; 1170-nel, 10-szeresére
c) 8-ból 80 lett; 72-vel, 10-szeresére
3-ból 300 lett; 297-tel, 100-szorosára
5-ből 5000 lett. 4995-tel 1000-szeresére
16. a) A 6 , 3 , 2 számkártyákból rakj ki olyan háromjegyű számokat, amelyekben a legnagyobb
alaki értékű számjegy áll a legkisebb helyi értéken! Hány ilyen szám van?
A legnagyobb alaki értékű számjegy a 6, ez áll az egyesek helyén. A másik két kártyát kétféleképpen
tehetem a maradék helyekre: 3 2 6 vagy 2 3 6.
b) Az 1 , 3 , 4 , 5 számkártyákból rakj ki olyan négyjegyű számokat, amelyekben az 5 helyi
értéke százas! Hány ilyen szám van?
Az ötös a százasok helyén áll. A többi számjegyet hatféleképpen cserélgethetjük.
Ezen a feladaton gyakorolhatjuk a fadiagramos elrendezést:

1 5 3 4 1 5 3 4
1 5
1 5 4 3 1 5 4 3

3 5 1 4 3 5 1 4
5 3 5
3 5 4 1 3 5 4 1

4 5 1 3 4 5 1 3
4 5
4 5 3 1 4 5 3 1

17. Számkártyákból kiraktuk az 1 9 8 7 számot, majd összekevertük a kártyákat, és a

9 8 1 7 számot raktuk ki.

20
 Természetes számok

Az 1 számkártya valódi értéke az első számban ezret jelent, a másodikban pedig tízet, és valódi
értéke 990-nel csökkent.
Mennyivel változott a 9 számkártya valódi értéke? 900 volt, 9000 lett. 8100-zal nőtt.
Mennyivel változott a 8 számkártya valódi értéke? 720-szal nőtt.
Mennyivel változott a 7 számkártya valódi értéke? Nem változott.
Ezt a feladatot semmiképpen se hagyjuk ki! Könnyen megértik a gyerekek, és élvezettel kutatnak
a megfejtések után. A feladat a gyökerüknél ragadja meg a helyi érték és alaki érték fogalmát.
Nagyon jó úgy is feladni, hogy a tanulók készítsenek egymásnak ilyen rejtvényeket.

18. Egy kétjegyű szám jegyeit felcseréltük. Az első jegy valódi értéke 27-tel csökkent, a második
jegy valódi értéke 63-mal nőtt.
Mi volt az eredeti szám? 37
Ez a feladat az előbbinek a fordítottja. Csak a változást árulja el. Abból kell kitalálni, melyik számjegy melyik
helyről melyik helyre került. Ezt úgy lehet megoldani, hogy megkeressük a változáshoz képest az első nála
nagyobb, és „nála kerekebb” – azaz a végén nála legalább eggyel több 0-t tartalmazó – számot.
Tehát a 27-hez az első nála nagyobb és 0-ra végződő számot, amely éppen a 30, és mivel 27 = 30 − 3,
3-as kerül a tízes helyi értékről az egyes helyi értékre. Az első jegy tehát a 3-as. Hasonló megfontolással a
63 = 70 − 7 alakba írható le, amelyből látszik, hogy a második jegy a 7-es. Az eredeti szám a 37. A gyerekek
próbálgatással oldhatják meg a feladatot.

19. Színes hátú számkártyákból négyjegyű számokat raktunk ki.

Először ilyen sorrendben tettük le őket:

Majd összekevertük a kártyákat, és egy másik számot raktunk ki:

A csere után a piros kártya értéke 7920-szal csökkent, a kék kártyáé 9-cel csökkent, a zöld
5400-zal nőtt, a sárga 396-tal nőtt.
Találd ki, milyen számokat raktunk ki!

Mennyit érnek ezek a számok? a) 4168 b) 4648

A jó képességű gyerekekkel érdemes megfigyeltetni, miféle számok jöhetnek ki változásként.

A változásra kapott érték mindig olyan szám, amely egy csupa 0-ból és 9-esből álló szám, és
egy egyjegyű szám szorzata. Például: 7920 = 8 · 990, 9 = 1 · 9, 396 = 4 · 99 stb.

20. Add meg a kettes számrendszer helyiérték-táblázatába beírt számokat tízes számrendszerben!
32 16 8 4 2 1
1 1 0 0 12
1 0 0 1 1 19
1 0 0 0 8

21. Írd át kettes számrendszerbe a tízes számrendszerben megadott számokat!

5 = 101 2 , 7 = 111 2 , 21 = 10101 2 , 25 = 11001 2 , 34 = 10010 2

21
Természetes számok

22. Egymás mellé írtuk a számokat 1-től 20-ig. Ezt a 31 jegyű számot kaptuk:
1 234 567 891 011 121 314 151 617 181 920.
A számjegyeik közül törölj ki 20 számjegyet úgy, hogy a megmaradt 11 jegyű szám
a) a lehető legnagyobb legyen; 95 617 181 920
b) a lehető legkisebb legyen! 10 111 111 110 A 11 jegyű szám nem kezdődhet nullával.

23. Hányféleképpen lehet 85 Ft a pénztárgépben? t e

Például 15 egyes, 7 tízes stb. Keresd meg az összes lehetőséget! 9 lehetőség van. 0 85
1 75
24. Melyik az a háromjegyű szám, amelyet számjegyei összegével akár növelünk,
2 65
akár csökkentünk, csupa egyforma jeggyel írt számot kapunk? 105
.. ..
Egy háromjegyű szám jegyeinek összege legfeljebb 27 és legalább 1. Ha egy háromjegyű . .
számot megnövelünk a jegyeinek az összegével, akkor az új szám legalább 101, és leg- 7 15
feljebb 1026. Hasonlóan a jegyek összegével lecsökkentett szám legalább 99 és legfeljebb
8 5
972. A megnövelt és lecsökkentett számok tehát 99 és 1026 közé esnek, különbségük pe-
dig éppen a számjegyek összegének a kétszerese, tehát legfeljebb 2 · 27 = 54. A megadott határok között
előforduló, csupa egyforma jegyből álló számok a 99, 111, 222, 333, 444, 555, 666, 888, 999. E számok
különbsége mindenütt legalább 111, kivéve a 99-et és 111-et, amelyek eltérése 111 − 99 = 12. A keresett
szám csak az lehet, ami pontosan a kettő között középen van, vagyis a 105. A 105 jegyeinek összege 6,
105 + 6 = 111, 105 − 6 = 99. Ez a szám tehát valóban megfelel a feltételeinknek.

5. óra: A számok csoportosítása, halmazok

Tk.: 12–16. oldal, 1–6. feladat

Feladatok

1. Az osztályban minden gyerek kapott egy sorszámot 1-től 26-ig. A tanár ezután tulajdonságokat
mondott, és arra kérte a gyerekeket, hogy álljanak fel, ha az ő sorszámukra illenek ezek.
A = {20-nál nagyobb} B = {osztható 5-tel} C = {a szám jegyeinek összege 8}
D = {20-nál kisebb} E = {10 többszöröse}
Kik álltak fel, amikor a következő tulajdonságok hangzottak el? Add meg a sorszámukat!
a) Teljesül a számra az A és B tulajdonság is. 25
b) Teljesül a számra a B és E tulajdonság is. 10, 20
c) Teljesül a számra a B és C tulajdonság is. Az adott számok közt nincs ilyen.
d) Teljesül rá A vagy D . A 20 kivételével minden szám ilyen.
e) Teljesül rá B vagy E . 5, 10, 15, 20, 25
f) Teljesül rá A és C . 26
A feladatot játsszuk el a gyerekekkel! Színes szalagokból készítsünk jó nagy karikákat, és hívjuk
ki az A tulajdonságú gyerekeket, ők maguk köré tartják az egyik szalagot. Ezután hívjuk ki a B
tulajdonságúakat, és adjuk kezükbe a másik színű szalagot, amelybe nekik kell beállniuk! Hamar
rájönnek, hogyan lehet megoldani, hogy a 25-ös számú gyerek mindkét karikában (szalagban)
benne legyen.

22
 Természetes számok

2. Másold le a halmazábrákat, és írd be a számokat 45-től 55-ig a megfelelő tartományokba!

Az ábra üres részeit satírozd be!
a) A = {50-nél kisebb} b) C = {jegyeinek összege nagyobb, mint 7}
B = {50-nél nagyobb} D = {páros}
Természetes számok Természetes számok

A B C D
45 46 47 51 52 53 55 45 47 46
48
48 49 54 55 53 49 54 50 52

50 51

c) E = {kettővel több egyes van benne, mint d) G = {egyjegyű}

tízes} H = {10-nek többszöröse}
F = {jegyeinek összege 10}
Természetes számok Természetes számok

E F G H
46 55 50

45 47 48 49 50 51 52 53 54 45 46 47 48 49 51 52 53 54 55

3. Ábrázold halmazábrában a megadott halmazokat! A halmazábra részekre bontotta a síkot. Min-

den részről mondd meg, milyen tulajdonságú elemek tartoznak bele!
a) A = {járművek}
B = {autók}
b) C = {100-nál kisebb természetes számok}
D = {természetes számok, amelyben a jegyek szorzata 0}
E = {természetes számok, amelyben a jegyek között van 6-os}
a) A: {járművek}
B: {autók} 1 Jármű, de nem autó, pl. bicikli, repülőgép.
2 Autók.

b) C: {100-nál kisebb természetes számok}

D: {természetes számok, amelyben a jegyek szorzata 0}
E: {természetes számok, amelyben a jegyek között van 6-os}

23
Természetes számok

1 100-nál kisebb természetes szám, amelynek jegyei között nin-

csen sem 0, sem 6, pl.: 98, 81, 17, 2: : :
2 100-nál kisebb, jegyei között van 0, de nincs 6, pl.: 80, 70: : :
3 Olyan természetes szám, amelyben van 0 számjegy, de nincs
6-os jegy, továbbá 100-nál nem kisebb, pl.: 107, 100, 508,
220: : :
4 Pl.: 160, 610, 6000: : :
5 Pl.: 266, 265 316, 1687: : :
6 Pl.: 6, 86, 66, 16, 6: : :
7 60 – itt csak egyetlen elem van!

4. A halmazábra jelölései az alábbiakat jelentik: Gy

Sz = {szemüvegesek} Sz Ö
Ö = {ötödikesek} 1 2 3
L = {lányok} 5
Gy = {gyerekek} 6
7
4

A halmazábra egyes részeit megszámoztuk. Melyik rész- 8

be vagy részekbe tartoznak azok a gyerekek, akikre a L
következő tulajdonságok teljesülnek?
a) Szemüveges, de nem ötödikes. 1 6 b) Ötödikes lány. 4 5
c) Nem szemüveges. 3 4 7 8 d) Óvodás lány. 6 7 8
e) Ötödikes, szemüveges lány. 5 f) Ötödikes és szemüveges. 2 5
g) Lány vagy szemüveges. 1 2 4 5 6 7 h) Nem ötödikes lány. 6 7
i) Nyolcadikos. 1 6 7 8 j) Szemüveges fiú. 1 2
5. Jellemezd tulajdonsággal a beszínezett rész elemeit, és sorolj fel közülük néhányat!

a) E H b) E H E = {emlősök}
H = {háziállatok}
A = {állatok}

Nem emlős háziállat, Emlős háziállat, pl.:

pl.: tyúk, kacsa. disznó, ló, macska.

c) E H d) E H e) A
E H

Emlős vagy háziállat, Emlősök, pl.: zsiráf, Nem emlős állatok, pl.:
pl.: tehén, kacsa, kutya, nyúl, delfin. krokodil, cserebogár,
elefánt, bálna. szúnyog, liba.

24
 Természetes számok

6. Ezek a címkék a következő halmazábrákról estek le. Melyik hová való?

páros számok K nyugdíjasok B fák X gyümölcsfák Z növények Y

Y
A
K M X
C B Z
L

emberek A óvodások C nullára végződő számok L 20-nál kisebb számok M

6–7. óra: Számok ábrázolása számegyenesen

Tk.: 17–20. oldal, 1–7. feladatok

Abban, hogy tanítványaink hogyan tájékozódnak a számok világában, sokat számít, mennyire
otthonosak a számegyenesen. Segíthetjük őket ebben például úgy, hogy különböző beosztású
számegyeneseket teszünk ki az osztály falára, a tábla fölé.
Mikor számegyenesen halmazokat ábrázolunk, az egyik problémát a nagyobb, kisebb, legalább: : :
szavak és a megfelelő jelek használata jelenti. Ezen a gyakorlás, a tanár pontos szó- és jelhasz-
nálata, a gyerekek hibáinak türelmes javítgatása, a hibák megbeszélése segíthet. Apró szóbeli
gyakorlatokat javasolunk, például:
– Mondj olyan számokat, amelyekre igaz, hogy nem nagyobb, mint 5, legfeljebb 3, maximum 7,
nem kisebb 6-nál stb.!
– Mondd másképpen azt, hogy legalább 3! Válaszként a nem kevesebb, mint 3, minimum 3,
2-nél nagyobb (egész szám) stb. kifejezéseket várjuk. A gyerekek ilyen kérdéseknél maguktól
még bizonyára csak a természetes számokra gondolnak.
Ehhez kapcsolódik a másik, nehezebb probléma. Mégpedig az, hogy a számegyenesen való áb-
rázoláskor kilépünk a természetes számok világából – hacsak külön nem szűkítjük le a számkört,
amiben dolgozunk. A 2-t és 20-at összekötő szakasz ugyanis egy olyan számhalmazt ad meg,
amely nem csak egész értékeket tartalmaz. A gyerekek az eddigi tapasztalataik alapján pontosan
értik, hogy az országútnak nemcsak a kilométerkővel jelzett helyeihez, hanem minden pontjához
tartozhat egy szám, amely azt mondja meg, hogy az a pont milyen messze van a kiindulási hely-
től. A matematikának ugyanis igen sok fogalmáról – így a valós számokról is – korábban van
az embereknek képzetük, mintsem tanultak volna róla. Nem szabad úgy tennünk, mintha a valós
számok nem is léteznének, csak azért, mert a tananyagban még nem szerepeltek.
Ezért aztán ennek a résznek a feldolgozásakor fontos, hogy a gyerekek figyelmét felhívjuk ar-
ra, hogy a számegyenes szakaszai nem csak az egész számokat tartalmazzák. Ilyen kérdéseket
tehetünk fel:
– Mondjatok olyan számot, amely a felrajzolt szakaszhoz tartozik!

25
Természetes számok

Ha valaki mond egy – feltehetően egész – számot, azt színessel bejelöljük.

– Most mondjatok egy másikat!
Azt is megjelöljük. Amikor már a végpontokra is sor került, és elfogytak az egész megoldások,
akkor is tovább kérdezünk.
– Van még ilyen szám? Ki tud még más számot is mondani?
Ekkor minden bizonnyal előbb-utóbb leesik a tantusz, és eszükbe jut a 3 és fél és a többi fél rész.
Beszínezzük ezeket is.
– Van-e még?
Ezután következnek a negyedek és így tovább. Egészen addig a felismerésig, miszerint nem
tudunk minden számot felsorolni, amelyet a 2-t és a 20-at összekötő szakasz tartalmaz. Semmi-
képpen se sürgessük ezt a felismerést, és semmiképpen se fogalmazzuk meg a gyerekek helyett!
Inkább többször is járjunk végig egy-egy hasonló gondolatsort! Érdeklődő gyerekekkel még to-
vább mehetünk:
– Melyik szám van a legközelebb a 2-höz? Van-e ilyen?
A gyerekek rá fognak érezni, hogy ilyen szám nincs, hiszen bármilyen közeli számot javasol-
nak, van még közelebbi is. Ezekkel a gondolatokkal újra és újra találkoznak a törtek, a tizedes
törtek tanulásakor, és közben fokozatosan egyre tisztább képet nyernek arról, hogy a valós szá-
mok hogyan töltik meg a számegyenest. Ezeket a gondolatmeneteket ne próbáljuk megtanítani,
csupán kérdezzünk! Meg fogunk lepődni, milyen képek élnek a számokról a gyerekek fejében.
Annak ellenére, hogy ezeket a gondolatokat fontosnak tartjuk, ebben a fejezetben a feladatok
mindegyikében csak egész számok szerepelnek.
Javasolt eszközök: különböző beosztású demonstrációs számegyenesek, öntapadós noteszlapok
számkártyákhoz
10 cm széles, 5 m hosszú csíkokat készítünk valamilyen erős papírból, amire vastag filccel szá-
megyenest rajzolunk 2 és fél cm-es beosztással. Minden 10. egységhez kiírjuk a megfelelő szá-
mértéket. Készítsünk többféle léptékkel számegyenest! Helyezzünk el többet is belőlük egymás
felett!

−10 0 10

−100 0 100

−1000 0 1000

−1 0 1
Segítségünkre lehetnek ezek a számegyenesek később, a negatív számok és a tizedes törtek ta-
nításában. Speciálisan a törtek tanításához alkalmas (12-edes, 24-edes léptékű) további szám-
egyenesekre is szükségünk lesz.
Sokszor hasznos, ha van a falon egy hosszú „üres” számegyenesünk, amire az adott feladat igé-
nyei szerint magunk tesszük fel a számokat. Igen gyorsan és kényelmesen dolgozhatunk, ha a
számokat öntapadós noteszlapocskákra írjuk. A témakörhöz kapcsolódó anyagot találunk az 5.
évfolyamos digitális tananyagban.

26
 Természetes számok

Feladatok

1. Olvasd le a számegyenesről, hogy milyen számokat jelöltünk meg!

a)
−2 0 2 7 8 12
b)
7 9 11 16 18 24
c)
−5 0 10 15
d)
600 700 900 1000 1300 1600
e)
3 12 21 24 33
f)
−1 5 17 23 29 41

2. Másold le a füzetedbe a számegyenest! Jelöld be rajta a következő számokat!

a)
−1 0 2 5 7 9 10 13
13, 2, −1, 10, 5, 9
b)
7 9 12 15 16 19 20 21
21, 7, 19, 12, 20, 15
c)
0 5 10 25 30 40
40, 25, 5, 30
d) 950
700 800 1000 1150 1300 1500
1500, 1000, 1150, 950, 800
e)
0 9 12 18 21 30
0, 30, 18, 9
f) 33
5 17 29 35 47
17, 33, 35, 47
3. Készíts megfelelő beosztású számegyenest! Jelöld be a következő számokat!
a) 50, 65, 70, 90 Ötösével érdemes beosztani a számegyenest.
b) 4, 12, 20, 24, −4 Négyesével érdemes beosztani a számegyenest.
c) 300, 600, 750, 0 Százasával érdemes beosztani a számegyenest.
d) 10, 60, 105, 35 Tízesével érdemes beosztani a számegyenest.

27
Természetes számok

4. Rajzolj számegyenest, és ábrázold rajta az adott tulajdonságú természetes számokat!

a) 10-nél nagyobb
0 1 5 10 15 20 25 30
b) 5-nél nagyobb és 8-nál kisebb számok
0 1 5 10 15 20 25 30
c) 15-nél nem nagyobb, és 10-nél nagyobb
0 1 5 10 15 20 25 30
d) legalább 4
0 1 5 10 15 20 25 30
e) nagyobb vagy egyenlő 22-vel, és kisebb mint 30
0 1 5 10 15 20 25 30
f) legalább 4 és legfeljebb 10
0 1 5 10 15 20 25 30
Érdemes a feladatot megoldani úgy is, hogy nem csak a természetes számokat jelöljük ki a számegyenesen.
Ilyenkor megmutatják, hogy a feltételnek egy-egy szakasz vagy félegyenes felel meg, és fontos jelölniük,
hogy a végpontok hozzá tartoznak-e a szakaszhoz, félegyeneshez, vagy nem.

5.

−776 −74 896 1242 1456 1848

500 2000
−490 0 1000 1492
1945
A marathóni Krisztus születése, Szent István Kolumbusz Kristóf
csata éve az időszámítás kezdete megkoronázása útja Amerikába
Rajzold le a füzetedbe a történelmi számegyenest, és jelöld be rajta a következő évszámokat!
a) 1848: a márciusi forradalom éve
b) 1945: a II. világháború vége
c) 1456: a nándorfehérvári győzelem éve
d) 1242: a tatárjárás vége
e) 896: a honfoglalás éve
f) −776: az első olimpia éve
g) −74: a Spartacus-féle felkelés kitörésének éve
6. Ábrázold számegyenesen azokat az egész számokat,
a) amelyekhez 4-et hozzáadva 17-nél na-
gyobb és 23-nál kisebb számot kapunk;
13 19
b) amelyek kétszerese 42 és 56 közé esik;
21 28
c) amelyeknek a fele kevesebb, mint 14;
27 28
d) amelyekből 123-at elvéve 100-nál na-
gyobb, de 114-nél nem nagyobb szá-
223 237
mot kapunk!
28
 Természetes számok

Adhatjuk önálló munkára, mindenkinek meg kell tudni oldani, ha máshogy nem, próbálgatással.
Egyszerűbb változata ezeknek a feladatoknak az, ha megelégszünk néhány jó megoldással. A
nehezebb változat az, amikor minden megoldást meg kell keresni, nem csak az egészeket. Erre
fokozatosan neveljük rá a gyerekeket!

7. Írj nyitott mondatot a feladathoz, és a megoldást ábrázold számegyenesen is!

a) Melyek azok a számok, amelyekhez 51-et hozzáadva 283-nál kisebb számot kapunk?
+ 51 <
283
232
b) Melyek azok a számok, amelyek háromszorosa több, mint 150?
·3>
150
50
c) Melyek azok a számok, amelyekhez 1250-et adva 7000-nél kisebb számot kapunk?
+ 1250 <
7000
5750
d) Melyek azok a számok, amelyek ötödrésze 230-nál nagyobb?
:5>
230
1150
e) Melyek azok a számok, amelyekből 513-at elvéve 20-nál nagyobb és 53-nál kisebb számot
kapunk?
20 < − 513 <
53
533 566

8–9. óra: Kerekítés, becslés

Tk.: 20–22. oldal, 1–15. feladatok

A kerekítés szabályai jól ismertek az alsó tagozatból. Itt a kerekítés témakörét összekapcsoljuk
a számegyenesen való tájékozódással. A legegyszerűbb feladattípust – add meg egy szám adott
pontossággal kerekített értékét – kiegészítjük ennek a számegyenesen való ábrázolásával, és a
fordított kérdéssel: Milyen számokhoz tartozhat az adott kerekített érték?
Javasolt eszközök: számegyenesek, számkártyák
Ha a számegyenesnek ugyanazt a darabját különböző nagyításban vizsgáljuk, jól látszik, hogyan
függ a hiba a kerekítés pontosságától.
Ilyen számegyeneseket tegyünk fel a táblára pontosan egymás alá.
2500 3500
2000 3000 4000
2950 3050
2900 3000 3100

29
Természetes számok

2995 3005
2990 3000 3010
2999 és fél 3000 és fél
2999 3000 3001
Mindegyiken a 3000-et ábrázoltuk, csak különböző pontossággal kerekítve. A számegyenesek
számait kényelmesen és gyorsan cserélgethetjük, ha öntapadós noteszlapokra írjuk azokat. Az
egymás alatt álló számegyenesek olyanok, mintha egy gumiszalagot nyújtottunk volna meg min-
dig a 10-szeresére.
2950 2990 3010 3050
2900 3000 3100

2995 3005
2990 3000 3010
Használhatjuk az 5. évfolyamos digitális tananyagot.

Feladatok

1. Döntsd el a következő értékekről, melyik kerekített érték és melyik pontos!

a) Jánosnak 3 testvére van. Pontos érték.
b) Panni 43 kg és 152 cm magas. Kg-ra, illetve cm-re kerekített értékek.
c) 1 méter = 10 deciméter. Pontos érték.
d) A szobánk 5 m hosszú és 4 m széles. Méterre kerekített érték.
e) A családi nyaralás 50 000 Ft-ba került. A szállásért egy éjszakára fejenként 2000 Ft-ot fizet-
tünk. Az 50 000 Ft valószínűleg kerekített, a 2000 Ft pedig pontos érték.
f) Az osztály 24 tanulója az ötnapos táborozás alatt 50 kg kenyeret fogyasztott el, és 240
gombóc fagyit nyalt el. Természetesen mást is ettek. A tanulók és a napok száma pontos érték,
az 50 kg valószínűleg kerekített, a 240 gombóc lehet, hogy pontos érték.

2. Kerekítsd a 8, 153, 1500, 87, 85 007, 3555, 25 499 számokat

a) tízesekre; b) százasokra; c) ezresekre; d) tízezresekre!
tízesekre százasokra ezresekre tízezresekre kerekítés
8 10 0 0 0
153 150 200 0 0
1 500 1 500 1 500 2 000 0
87 90 100 0 0
85 007 85 010 85 000 85 000 90 000
3 555 3 560 3 600 4 000 0
25 499 25 500 25 500 25 000 30 000

30
 Természetes számok

Megfigyelhetik a gyerekek az egy sorban álló számokat, tehát ugyanannak a számnak a külön-
böző pontossággal kerekített értékeit. Találnak megegyezőket majdnem minden sorban. Mikor
lesznek a különböző pontosságú kerekítések egyenlőek? Azt is megfigyelhetik, hogy majdnem
mindegyik sorban a számok az őket megelőző kerekített érték kerekített értékével egyeznek meg.
Ez a szabályosság azonban az utolsó sorban elromlik. Mi lehet ennek az oka? Figyeljenek meg
más számokat is, és próbáljanak más „rendetlen” esetet is találni!

3. A boltban a kosarunkba tett árucikkekre a képen látható árak voltak írva.

Mennyi az egyes árucikkek kerekített ára a Magyarországon érvényben lévő fizetési szabály
szerint?
3895 Ft → 3895 Ft; 9743 Ft → 9745 Ft; 1758 Ft → 1760 Ft; 1999 Ft → 2000 Ft
4. A zöldségesboltban 865 Ft-ot fizettünk, mennyi lehetett a valódi ár? A fizetett ár 865 Ft, így a
valódi ár 863 Ft-tól 867 Ft-ig bármi lehetett.

5. A pad hossza dm pontossággal mérve 13 dm.

Mekkora lehet a valódi hossza? 12 és fél dm 5 valódi hossz <
13 és fél dm

6. A világ legnagyobb temploma a római Szent Péter-bazilika. Hatalmas kupolája 123 méter ma-
gas.
Mekkora lehet pontosan, ha ez az adat 1 méteres pontossággal van kerekítve?
122 és fél méter 5 magasság <
123 és fél méter

7. A Kheopsz-piramist 2 500 000 darab mészkőtömbből építették. Hány követ használhattak fel,
ha ez az érték ezresekre kerekített? 2 499 500 db 5 felhasznált kő <
2 500 500 db

8. A kerékpártúra első napján 60 km-t, a második napon 70 km-t, a harmadikon pedig 40 km-t
tettünk meg. Az adatokat 10 km pontossággal adtuk meg.
Legkevesebb hány km-t bicikliztünk? És legfeljebb hányat?
Első nap legalább 55 km-t, a második nap legalább 65 km-t, a harmadik napon legalább 35 km-t tettünk meg.
Összesen a megtett út legalább 155 km.
Hasonló módon kapjuk, hogy legfeljebb 185 km-t tettünk meg.

9. Nagymama a lekvárfőzéshez kg-ra kerekítve hat kg cukrot használ fel. Mennyi cukrot jelent-
het ez? 5 és fél kg 5 felhasznált cukor <
6 és fél kg

10. Megadtuk néhány szám százasra kerekített értékét. Meg tudod-e adni az ezresekre, a tízezre-
sekre kerekített értékét? Ki tudod találni a tízesekre kerekített értékét is?
8300, 17 800, 200, 0, 10 000, 1500, 18 500, 1600
százasokra valódi érték ezresekre tízezresekre
kerekített érték kerekített érték kerekített érték
x y z
a) 8 300 8 250 5 x <8 350 y = 8 000 z = 10 000
b) 17 800 17 750 5 x <17 850 y = 18 000 z = 20 000
c) 200 150 5 x < 250 y=0 z =0
d) 0 x < 50 y=0 z =0
31
Természetes számok

százasokra valódi érték ezresekre tízezresekre

kerekített érték kerekített érték kerekített érték
x y z
e) 10 000 9 950 5 x <10 050 y = 10 000 z = 10 000
f) 1 500 1 450 5 x <1 550 y = 1000 vagy y = 2000 z =0
g) 18 500 18 450 5 x <18 550 y = 18 000 vagy y = 19 000 z = 20 000
h) 1 600 1 550 5 x <1 650 y = 2 000 z =0
A feladat kitűzésekor tegyük fel a kérdést:
– mi lehet a szám valódi értéke,
– mi lehet az ezresekre kerekített értéke az így szóba jöhető számoknak,
– mikor nem állapítható meg egyértelműen a százasokra kerekített értékből az ezresekre kerekített érték?
A tízesekre kerekített érték egyik feladatban sem határozható meg.

11. Melyek azok a háromjegyű számok, amelyekben a jegyek összege 18, százasokra kerekített
értékük 900, és jegyeik között van két egyenlő? 855, 882, 909
12. Melyik az a szám, amelynek százasokra kerekített értéke 500, és a számjegyei egyesével nö-
vekedő számsorozatot alkotnak? 456
És ha kettesével növekedő sorozatot alkotnak a számjegyek? 468
És ha hármasával növekednek? Nincs ilyen szám.
13. Melyik az a szám, amely ezresekre kerekítve 8000, és a számjegyek összege a lehető legna-
gyobb? 7999
14. Egy szám százasokra kerekített értéke 500, a számjegyeinek összege 22. Mennyi az ezresekre
kerekített értéke? A szám: 499, ez pedig ezresekre kerekítve 0.
15. Egy szám százasokra kerekítve 500, ezresekre kerekítve pedig 1000. Mennyi a számjegyeinek
összege? A számot x -szel jelölve 450 5 x <
550. Jegyeinek összege 5–18-ig bármi lehet.

10. óra: Összeadás és kivonás

Tk.: 23–26. oldal, 1–23. feladat

Az összeadás és kivonás ismétlésénél az elnevezéseket, az írásbeli műveletvégzést és a művelet

ellenőrzését tudniuk kell a gyerekeknek. Ezeknek az alapos átismétlése, begyakoroltatása fontos
feladat, de önmagában már unalmas lehet, ezért itt érdemes minél több játékos, esetleg kicsit
gondolkodtató példát adni. A tankönyv és a feladatgyűjtemény is igyekszik segítséget nyújtani
ehhez. Álljon itt még néhány ötlet!
– Mindenki rajzol a füzetébe egy ábrát, két szám összeadásáról vagy kivonásáról:

+ −

32
 Természetes számok

Egyenként húzzuk a számjegyeket, minden húzás után be kell írni az ábrába a kihúzott számot.
Az nyer, aki a legnagyobb, a legkisebb végeredményt kapja, akié a legközelebb van egy előre
adott értékhez stb.
Nagyon szeretik a gyerekek, szívesen számolnak, és még egy kis fejtörésre is hajlandóak a győ-
zelem érdekében.
– Öt (vagy még több) hatjegyű számot villámgyorsan összeadunk, a gyerekek pedig – miközben
ámulnak – írásban ellenőrzik az eredményt, és próbálják megfejteni a trükköt.
A gyerekek mondanak három hatjegyű számot. Ezekből kettőt kiegészítünk 999 999-re, és hoz-
záírjuk az előző háromhoz. Az eredmény 2 millió + a gyerekek harmadik számánál 2-vel kisebb
szám.
Például:
A gyerekek mondják 568 399
145 171
232 683
mi tesszük hozzá 431 600
+ 854 828
2 000 000 − 2 + 232 683 = 2 232 681
A feladat előremutat az összeg, különbség változásaira és a műveletek sorrendjére. A témakör
feldolgozásakor jól használható az 5. évfolyamos digitális tananyag.
Javasolt eszközök: számkártyák, dobókockák, színes hátú számkártyák

Feladatok

1. a) Számolj 29-től 13-asával addig, amíg túl nem léped a 100-at!

b) Számolj 1980-tól 40-esével addig, amíg túl nem léped a 2200-at!
c) Számolj el 50-től a 100 átlépéséig úgy, hogy 1 hozzáadásával kezdjed, majd minden lépés-
ben eggyel többet adj hozzá! Hány lépés kellett a 100-ig?
Hasonló számolási gyakorlatokkal versenyezhetnek a gyerekek például úgy, hogy előre megadott
idő (1 vagy 2 perc) alatt ki meddig jut el a számsorban.

2. Számold ki fejben!
a) 87 + 39 126 b) 87 + 41 128 c) 87 + 410 228
d) 391 + 17 408 e) 391 + 10 401 f) 391 + 110 501
g) 83 + 255 338 h) 83 + 120 203 i) 83 + 187 270
3. Állítsd az összegeket vagy különbségeket növekedő sorrendbe!
a) 48 + 26 = 74 50 + 27 = 77 48 + 30 = 78 47 + 26 = 73 51 + 28 = 79
73 <
74 <
77 <
78 <
79
b) 53 − 17 = 36 53 − 15 = 38 60 − 17 = 43 52 + 20 = 72 50 + 22 = 72
36 <
38 <
43 <
72 = 72

33
Természetes számok

4. Add össze a számokat fejben!

a) 198 + 202 400 b) 4300 + 3700 8 000 c) 270 + 5730 6000
d) 423 + 577 1000 e) 9800 + 200 10 000 f) 6350 + 1150 7500
g) 891 + 109 1000 h) 5432 + 2568 8 000 i) 998 + 1002 2000

A számok ügyes bontásával és csoportosításával a műveletek egyszerűen elvégezhetők fejben is.

Sokféleképpen lehet gondolkozni. Fontos és ugyanakkor szórakoztató feladatok ezek. Könnyű
különböző nehézségűeket adni belőlük. Óra eleji bemelegítésnek is alkalmasak. Időnként érdemes
feltenni a kérdést: hogyan számoltál?

5. Becsüld meg az összeget százas pontossággal, majd végezd el az összeadást!

a) 304 + 802 1106 b) 3971 + 2067 6038 c) 85 426 + 12 318 97 744
d) 409 + 1572 + 935 2916 e) 1213 + 512 1725 f) 602 + 17 619
g) 800 003 + 199 957 999 960 h) 48 712 + 2017 50 729 i) 5611 + 1209 6820
6. Kedves tavaszi virágaink egyikének nevét rejti a feladat. Végezd el a műveleteket, majd írd az
eredményeket csökkenő sorrendbe! A megfelelő betűkből az egyik virág nevét olvashatod ki.
Melyik képen látod ezt? Ismered a nevét a többinek is?
64 6304
10 504 1819 5307 546
− 2 987 + 5678 − 3978 + 497
R 7 517 F 7561 Y 1329 Á 7347
2021
8618 12 901 2059
+ 909 − 5 078 + 2117
S 9527 Á 7 823 N 6197
SÁFRÁNY

7. Végezd el a kivonásokat fejben!

a) 326 − 126 200 b) 3405 − 1200 2205 c) 872 − 252 620
d) 95 400 − 35 400 60 000 e) 7800 − 4700 3100 f) 974 − 573 401
g) 8540 − 8320 220 h) 513 − 508 5 i) 698 − 297 401

8. a) Mennyivel magasabb a Föld legmagasabb csúcsa a legmagasabb európai hegycsúcsnál?

4041 m-rel.
b) A rajzon látható dél-amerikai csúcs és az észak-amerikai csúcs közül melyik magasabb és
mennyivel? 766 m-rel magasabb a dél-amerikai.
c) Mennyivel magasabb a japánok szent hegye az olasz tűzhányónál, amely Pompeji pusztulá-
sát okozta? 2499 m-rel.
d) Hasonlítsd össze a világ legmagasabb hegyét Magyarország legmagasabb csúcsával! 7834 m
a különbség, körülbelül 8-szor magasabb.
e) Mennyivel magasabb Afrika legmagasabb hegye, mint a Matterhorn? 1417 m-rel.
34
 Természetes számok

Csomolungma (Ázsia) 8848 m

Aconcagua [akonkagva] (Dél-Amerika) 6960 m
Mount McKinley [mont mekinli] (Észak-Amerika) 6194 m
Kilimandzsáró (Afrika) 5895 m
Mont Blanc [mon blan] (Európa) 4807 m
Matterhorn (Európa) 4478 m
Fudzsi (Japán) 3776 m
Vezúv (Olaszország) 1277 m
Kékes (Magyarország) 1014 m

9. Helyezd el a 8 , 5 , 2 , 3 , 6 , 1 , 0 számkártyákat úgy, hogy az összeg

+
a) a lehető legnagyobb legyen; 521 + 8630 = 630 + 8521 = 621 + 8530 = 9151
A nagyobb helyi értékre nagyobb számjegyet kell rakni.
b) a lehető legkisebb legyen; 236 + 1058 = 258 + 1036 = 256 + 1038 = 1294
A kisebb helyi értékre kisebb számjegy kerüljön! A gyerekek észrevehetik azt is, hogy a két összeadan-
dóban az azonos helyi értéken álló számjegyek felcserélhetők, ettől az összeg nem változik.
c) a lehető legközelebb legyen a 2328-hoz; 506 + 1823 = 2329
d) a lehető legkisebb négyjegyű szám legyen! 236 + 1058 = 1294
A feladattípus fontos tulajdonsága, hogy egyesíti a gyakoroltatást a gondolkodtatással, így au-
tomatikussá teszi a differenciált foglalkoztatást. Érdemes versenyként kitűzni. Minden gyerek
hozzá tud kezdeni a feladathoz egy tetszőlegesen kiválasztott összeg kiszámításával. Ezzel min-
denképpen gyakoroltatjuk az összeadás műveletét. Aki gondolkodik, jobb eséllyel találja meg a
nagyobb összegeket.

10. Helyezd el a 8 , 5 , 2 , 3 , 6 , 1 , 0 számkártyákat úgy, hogy a különbség

−
a) a lehető legnagyobb legyen; 8653 − 102 = 8551
A kisebbítendő a lehető legnagyobb, a kivonandó a lehető legkisebb legyen!
b) a lehető legkisebb legyen; 1023 − 865 = 158
A kisebbítendő a lehető legnagyobb, a kivonandó a lehető legkisebb legyen!
c) a lehető legközelebb legyen a 753-hoz; 1320 − 568 = 752
d) a lehető legnagyobb háromjegyű szám legyen! 1583 − 602 = 981
11. Egy kétjegyű és egy háromjegyű szám összege 111. Mely számok lehetnek az összeadandók?
A legkisebb háromjegyű szám a 100. A legkisebb kétjegyű szám a 10. Tehát a keresett számok vagy 100 és
11, vagy 101 és 10.

12. a) Két szám összege 3456. A kisebb összeadandó 1672. Mekkora a nagyobb összeadandó? 1784
b) A kivonandó 917, a kisebbítendő 4025. Mennyi a különbség? 3108
c) A kisebbítendő 83 503, a különbség 7824. Mennyi a kivonandó? 75 679
d) A különbség 376, a kivonandó 2815. Mennyi a kisebbítendő? 3191

35
Természetes számok

13. Oldd meg a nyitott mondatokat!

p + 625 = 1213 p = 588 8403 − s = 1029 s = 7374 4192 − g = 1514 g = 2678
k − 1514 = 3210 k = 4724 v + 9237 = 10 000 v = 763 500 − y = 299 y = 201
628 + o = 45 603 o = 44 975 a − 121 = 987 a = 1108 z − 413 = 5238 z = 5651
14. A Föld két leghosszabb folyója a Nílus (6670 km) és az Amazonas (6448 km). Hány kilomé-
terrel hosszabb a Nílus az Amazonasnál? 222 km-rel.
15. Zolinak és Ildinek együtt 5600 Ft-ja van. Zolinak 640 Ft-tal több pénze van, mint a húgának.
Mennyi pénzük van külön-külön? Ildinek 2480 Ft-ja, Zolinak 3120 Ft-ja van.
16. A pisai ferde torony építését 1173-ban kezdték el. Hány éve volt ez?
Attól függ, melyik évben járunk.

17. Tamás és kisöccse, Péter közösen vettek virágot édesanyjuk születésnapjára. A csokorért 1200
forintot fizettek. Tamás 200 forinttal többet fizetett, mint az öccse. Mennyit fizetett Péter?
A: 450 Ft B: 550 Ft C: 500 Ft D: 300 Ft
18. Hol fűrészeljük el a 150 cm hosszú lécet, ha azt akarjuk, hogy az egyik része 26 cm-rel hosszabb
legyen a másiknál?
A következő feladatoknál nagyon fontos, hogy elképzeljék, valami egyszerű rajzzal vizualizálják
a gyerekek azt, amit a szöveg mond. Minden esetben próbálják ki az eredményt!

x + x + 26 = 150 x
x + x = 124

  
x = 62 x 26
150

Az egyik léc 62 cm, a másik léc 62 + 26 = 88 cm. 62 + 62 + 26 = 150, jó a megoldás.

19. Két szám összege 630. Az egyik 28-cal kevesebb a másiknál. Melyik ez a két szám? 329 és 301.
20. Két könyvet vettem. Az egyik 280 Ft-tal drágább volt a másiknál. Mennyibe került az olcsóbb
könyv, ha összesen 1400 Ft-ot fizettem? 560 Ft.

21. Melyik a legkisebb és melyik a legnagyobb olyan tízjegyű szám, amelyben a számjegyek
összege 55? Mi a válaszod, ha kikötjük, hogy a számjegyek között nincsen 0?
Akkor kapjuk a legnagyobb számot, ha az elején levő helyi értékeken a lehető legnagyobb számjegyek
állnak. Ez 6 db 9-est és utána egy 1-est jelent. Tehát a legnagyobb szám a 9 999 991 000.
A legkisebb számban az elején levő helyi értékeken a lehető legkisebb jegyek állnak.
Ez a szám az 1 000 999 999 lesz.
Ha a számjegyek között nincs 0, akkor 9 999 961 111, illetve 1 111 699 999 a keresett számok.

Nem baj, ha a gyerekek próbálkozással látnak a feladathoz, de versenyezhetnek is, és az a

győztes, aki közülük a legnagyobb, illetve a legkisebb számot írja. Könnyebb az osztálytársak
megoldásai közül a legkisebbet megtalálni, mint az összes lehetőségek közül.

36
 Természetes számok

22. Keresd meg az üres négyzetekbe való számjegyeket! Az így kapott első négy szám összege
legyen egyenlő az ötödik számmal!
a) 3 4 9; 59 4 ; 4 37; 648; 2028 b) 412; 1 328; 2 0 0 1; 1 56 7 ; 5348

23. Az 1, 2, 3 számjegyekből készítsd el az összes háromjegyű számot úgy, hogy mindegyik

számjegyet csak egyszer használd! Mennyi ezek összege?
Az összeadandók között 2 db 1-esre végződő, 2 db 2-esre végződő és 2 db 3-asra végződő szám van. Ezek
összesen 2 · 1 + 2 · 2 + 2 · 3 = 12 db egyest adnak. Hasonlóan, az összegben 12 db tízes és 12 db százas
szerepel. Ezek összege 12 e + 12 t + 12 sz = 1332

11–13. óra: Összeg és különbség változásai

Tk.: 27–30. oldal 1–13. feladat

Összeg és különbség változásai

Ebben a részben az a célunk, hogy az összeg és a különbség változásairól szemléletes képet
adjunk, amire később egyszerűen hivatkozhatunk, emlékeztethetjük a gyerekeket, ha hibáznak.
Ezekhez a képekhez kapcsolódva tárgyaljuk az összeg és különbség hozzáadását és kivonását is.
Nagyon fontos, hogy ne elégedjünk meg a szabály ismeretével, törekedjünk arra, hogy minden
gyerek – a leggyengébb is – megértse a képeknek és az alattuk levő műveleteknek az összefüg-
gését! Beszéljük meg a képeket! Milyen kérdéseket tehetünk fel?
Almás kép:
– Mik az összeadandók ebben a feladatban?
– Mi az összeg?
– Hogyan változnak az összeadandók, mikor 3 almát átrakunk az egyik kosárból a másikba?
– Hogyan változik az összeg?
Mérőléces kép:
– Mi a kisebbítendő?
– Mi a kivonandó?
– Hol látod a különbséget a rajzon?
– Miért nem változik a különbség a képeken?
Még jobb, ha el is játsszuk a gyerekekkel azt, ami a képeken történik. Később, feladatmegoldás-
kor könnyebben képzelnek valóságos helyzetet az absztrakt számok és műveletek mögé.
Két kezünket egymás fölé tartva mérőléc nélkül is jól szemléltethetjük a kisebbítendőt, illetve a
kivonandót. A két kéz közötti távolság jelenti a különbséget. Az egyes változásokat a gyerekek
is mutatják a kezükkel. A változásokat a tanár mondja, például „a kisebbítendőt 20-szal növelem,
a kivonandót tízzel csökkentem. A kezek mozgatásával nyilvánvalóan látszik, hogy a különbség
30-cal nőtt”. Ez leírva így néz ki: (a + 20) − (b − 10) = c + 30, ahol az a − b kivonásból indultunk
ki, és a változtatást írtuk a zárójelek közé. Ezt, a számukra még nehéz algebrai összefüggést a
gyerekek könnyen bemutatják a kezeik megfelelő mozgatásával.

37
Természetes számok

Több tag összeadása és kivonása

Zárójelek az összeadásban és a kivonásban

Többtagú összeadás tagjainak felcserélése és csoportosítása általában nem okoz gondot. A műve-
letvégzés sorrendjének felcserélése az összeadást és a kivonást is tartalmazó feladatokban lehet,
hogy szokatlanabb. A sorrend ilyenkor is cserélhető, de a számokat a hozzájuk tartozó műveleti
jellel kell mozgatnunk. Ami előtt + jel van, azt hozzáadjuk, ami előtt − jel van, azt kivonjuk,
mindegy, hogy milyen sorrendben.
Készítsenek korongokra írt számokból és +, − jelekből műveletsorokat, cserélgessék a sorrendet,
és ellenőrizzék, hogy minden esetben ugyanazt kapják!
Érdemes ezt a részt a következő játékon keresztül feldolgozni:
Írjunk egy hosszú műveletsort, amely csak összeadást és kivonást tartalmaz, hasonlóan a tan-
könyv példájához (27. oldal), majd a számokat az előttük álló műveleti jelekkel együtt írjuk fel
korongokra! A korongokat tetszőleges sorrendben letéve végezzék el a gyerekek a műveletsort!
Látni fogják, hogy mindenki ugyanazt a végeredményt kapja. A lényeg tehát az, hogy a szá-
mok „cipeljék magukkal” az előttük álló műveleti jelet, akkor tetszőleges sorrendbe állíthatjuk a
tagokat. A műveletsor elé mindig odaképzelhetjük a + 0 korongot.
A korong, rajta a szám és a műveleti jel sokat segíthet e két fogalom szoros kapcsolatának
megértésében. Később is érdemes megengedni, hogy a füzetükben bekarikázással – a füzetbe
rajzolt korongokkal – jelöljék maguknak a szám és a műveleti jel összetartozását. Ugyanez a
modell előkerül majd az előjeles számok tanításakor, ott nagyon nagy segítségünkre lehet az
előjel és műveleti jelek közötti összefüggések megértetésében.
Az összeadás és a kivonás – vagy inkább hozzáadás és elvétel – műveletek sorrendje tehát fel-
cserélhető, ha nincsenek zárójelek. Ha van zárójel, akkor azt bizonyos szabályok betartásával el
lehet hagyni. Ezeket a zárójel-felbontási szabályokat itt nem kell megtanulniuk a gyerekeknek,
ráérnek majd akkor, amikor algebrát tanulnak, és betűkifejezésekkel dolgoznak. Most ezekkel a
szabályokkal még csak ismerkednek. Itt az a legfontosabb feladat, hogy a gyerekeknek elkép-
zelésük legyen ezekről a szabályokról, megértsék a képek és az alattuk levő műveletek közötti
összefüggést.
A korábban leírtakhoz hasonlóan beszéljük meg, játsszuk el a képeken ábrázolt műveleteket!
A szabályokat tehát megfigyelni, megbeszélni kell, nem mechanikusan memorizálni, hiszen amíg
számok szerepelnek, a zárójelfelbontás egyszerűsítheti a dolgunkat, de nincs elengedhetetlen
szükség a zárójelfelbontásra.
Javasolt eszközök: számkártyák, korongok
Minden gyereknek legyen korongkészlete!
Ugyanez demonstrációs célokra is kell, nagyobb méretben. Itt is használhatjuk az öntapadós
noteszlapokat, így elég, ha 8–10 darabos a táblai korongkészletünk, a számokat az öntapdós
lapocskák segítségével könnyen változtathatjuk.

38
 Természetes számok

Feladatok

1. Számolj fejben! Változtasd ügyesen a tagok sorrendjét!

a) 113 + 28 − 13 − 8 = 120 b) 229 − 40 + 11 + 73 = 273
c) 375 + 423 + 25 − 23 = 800 d) 220 + 176 + 80 − 75 = 401
e) 523 + 89 − 43 + 11 = 580 f) 1297 + 365 − 197 + 35 = 1500
g) 533 + 98 + 117 − 140 + 112 = 720
h) 8319 + 223 + 238 − 219 − 1100 + 77 − 238 = 7300
i) 2528 − 439 + 12 + 639 − 540 = 2200
j) 1349 − 623 + 111 + 1123 − 249 = 1711
Cél a csak összeadást és kivonást tartalmazó feladatokban a műveleti sorrend felcserélhetősé-
gének a gyakorlása. Alkalmas óra eleji versenyfeladatnak is. Sokféleképpen lehet gondolkozni.
Időnként érdemes feltenni a kérdést: hogyan számoltál?
Például: (8319 − 219) + (223 + 77) + (238 − 238) − 1100 = 7300

2. Az összegek kiszámolása nélkül döntsd el, melyik nagyobb, és mennyivel!

a) 43 + 9 < 43 + 20
11 b) 57 + 128 > 45 + 128
12

c) 3872 + 456 > 3872 + 449

7 d) 976 + 1345 < 981 + 13455

e) 156 + 32 >40173 + 35 f) 502 + 86 > 490 + 82

16

g) 2753 + 1916 > 2752 + 1915

2 h) 189 + 25 > 180 + 30
4

i) 3871 + 914 = 3869 + 916 f) 413 + 1325 > 403 + 1335

1

3. Két kártyára olyan számokat írtunk, amelyek összege 100. Az egyik kártya hátulja piros, a
másiké kék. A kártyákat számmal lefelé tettük le, így nem lehet tudni, melyiken milyen szám
áll. Határozd meg az összeget, ha csak annyit tudunk, hogy + = 100!
a) ( + 15) + ( + 3) = 118 b) ( + 5) + ( + 5) = 110
c) ( − 6) + ( − 6) = 88 d) ( + 10) + ( − 20) = 90
e) ( + 12) + ( − 12) = 100 f) ( − 20) + ( + 30) = 110

Fontos feladattípus, nagyon jól alapozza a későbbi algebratanítást. Érdemes kitenni a táblára a két
kártyát két valódi számmal a másik oldalán. Segít abban, hogy a gyerekek megértsék – a színes
kártyák számokat helyettesítenek, melyeknek az értékét nem ismerjük. Nagy segítséget jelent az
azonosság fogalmának érlelődési folyamatában. Mikor megoldották a feladatot, megmutatjuk a
kártyákat, és ellenőrizhetik a megoldásaikat.

4. Többet ésszel, mint erővel! A különbségek kiszámolása nélkül döntsd el, melyik nagyobb, és
mennyivel!
a) 4560 − 276 <4570 − 279
8 b) 3912 − 461 >3912 − 480
19

c) 895 − 377 = 898 − 380 d) 1965 − 418 <1967 − 416

4

e) 956 − 723 = 954 − 721 f) 644 − 328 <646 − 326

4

39
Természetes számok

5. Péter apja egy külföldi útján vásárolni indult. 80 eurót vitt magával. A pénztárnál ötvenessel
fizetett, és 13 eurót kapott vissza. Melyik megoldási terv alapján számítanád ki, hogy mennyi
pénze maradt ezután?
a) 80 − 50 − 13 b) 80 − 50 + 13 c) 80 − (50 − 13) d) 80 − (50 + 13)
a) Nem jó megoldás.
b) 80 eurójából kivett egy 50 euróst, maradt 80 − 50 eurója, majd ehhez a maradékhoz hozzátette a 13 euró
visszajáró pénzt. Így a maradék pénze éppen 80 − 50 + 13 euró.
c) 50 − 13 eurót költött el, tehát 80 − (50 − 13) eurója maradt.
d) Nem jó megoldás.

6. Írj olyan feladatot, amelynek ez lehetne a megoldási terve!

a) 150 − 43 − 10 b) 150 − (43 − 10)
a) 150 oldalas könyvből egyik nap elolvastam 43-at, a másik nap 10-et. Hány oldal van még hátra?
b) 150 oldalas könyv első fejezete 43 oldalas. Ezt a fejezetet 10 lap híján elolvastam. Hány oldal van még
hátra?

7. Írj szöveges feladatot a műveletsorhoz, és válaszold is meg a feladatot!

a) 50 − 10 + 4 b) (50 − 10) + 4 c) 50 − (10 + 4) d) 50 − 10 − 4
a) 50 euróm volt, abból elvesztettem egy tízest, de találtam 4 eurót. Mennyi pénzem van?
50 − 10 + 4 = 44 euróm van.
b) Jobb zsebemben 50 euró van, bal zsebemben 4 euró. Jobb zsebemből egy tízest a barátomnak adtam.
Mennyi pénzem maradt?
(50 − 10) + 4 = 44 euróm maradt.
c) Palkó 50 feladatból 10-et unalmasnak talált, 4 pedig egyáltalán nem tetszett neki. Hány feladattal volt
Palkó többé-kevésbé megelégedve?
50 − (10 + 4) = 36 feladattal.
d) Gábor 50 születésnapi lufijából 10-et elajándékozott, 4 pedig még aznap kipukkadt. Hány maradt más-
napra?
50 − 10 − 4 = 36 lufija maradt.

8. Tamás 13 cm-rel magasabb Balázsnál.

Mennyi lesz a magasságkülönbség közöttük, ha
a) Balázs beleugrik egy 60 cm
mély gödörbe? 73 cm

b) Tamás egy 50 cm magas székre c) Tamás feláll ugyanarra a székre,

áll, Balázs pedig egy 20 cm ma- és Balázs a földön áll? 63 cm
gas sámlira? 43 cm

d) Tamás is és Balázs is e) Tamás az 50 cm magas székre

gödörben állnak, Tamá- áll, Balázs meg a 40 cm mély
sé 40 cm, Balázsé 60 cm gödörben van? 103 cm
mély? 33 cm

40
 Természetes számok

f) Tamás is és Balázs is székre áll- g) Tamás is és Balázs is a

nak? 13 cm 60 cm mély gödörben áll-
nak? 13 cm

Nagyon fontos feladat a különbség változásainak a tanításához. Az összeg és a szorzat változásai

általában nem okoznak gondot a gyerekeknek, annál nehezebb viszont nekik a különbség és a
hányados változásainak megértése. Ez a feladat nagyon jó a szemléletfejlesztéshez, ne sajnáljuk
hát rá az időt! A legjobb az, ha valahogyan el is tudjuk játszani. Kimegy két gyerek, a pad teteje
felelhet meg a székre állásnak, a pad ülése a sámlinak, és mondjuk a letérdelés és leguggolás a
kétféle mélységű gödörnek.

9. Réka egy kosárba 23 db őszibarackot szedett. Elvitt belőle nyolcat a nagymamájának, ő pedig
megevett kettőt. Hány barack maradt? Melyik műveletsor adja meg a megoldást?
a) 23 − 8 + 2 nem b) 23 − (8 + 2) igen c) 23 + (8 − 2) nem
d) 23 − 8 − 2 igen e) 23 + 8 + 2 nem f) 23 − (8 − 2) nem
10. Melyik több és mennyivel?
<
a) 248 − (16 + 20) 40 248 − 16 + 20 b) 248 − (16 + 20) = 248 − 16 − 20
>
c) 42 − (18 − 3) 6 42 − 18 − 3 d) 42 − (18 − 3) = 42 − 18 + 3
e) 928 − (514 − 12) = 928 − 514 + 12 f) >
928 − (514 − 12) 24 928 − 514 − 12
g) 230 − (81 + 9) = 230 − 81 − 9 h) <
230 − (81 + 9) 18 230 − 81 + 9
11. Két kártyára olyan számokat írtunk, amelyek különbsége 20. Az egyik kártya hátulja piros, a
másiké kék. A kártyákat számmal lefelé tettük le, így nem lehet tudni, melyiken milyen szám
áll. Határozd meg a különbséget, ha csak annyit tudunk, hogy − = 20!
a) ( + 10) − = 25 b) ( − 3) − = 17
c) − ( − 5) = 25 d) − ( + 4) = 16
e) ( − 5) − ( − 5) = 20 f) ( + 3) − ( + 3) = 20
Fontos feladattípus, az összeg változásaival kapcsolatos 3. feladatnak a párja. Az ott elmondottak
szó szerint érvényesek itt is. Ugyanez a típus megjelenik majd a szorzat és a hányados változása-
inál is. Az az ötlet azonban, hogy a számkártya hátulját színezzük, és csak a kártya hátát látják a
gyerekek, sok egyéb helyen is felhasználható, átmenetet jelent az algebra és az aritmetika között.
Ha valakinek nehézséget okoz, megoldhatja a feladatot úgy is, hogy a kék és a piros kártya he-
lyére kitalál egy-egy számot, melyek különbsége 20. Jobb azonban, ha először enélkül próbálják
kitalálni a válaszokat. Nagyon hasznos, ha a kezükkel eljátsszák a megadott műveleteket. Például
így:
– Képzeld el, hogy a két kezed között a távolság 20. A felső kezedet emeld fel 3-mal – ekkor a
távolság 23-ra nő –, ezután az alsót is emeld fel 3-mal, a távolság 20-ra csökken.

12. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, és melyik nem igaz! Válaszodat in-
dokold is!
a) Ha az összeg mindkét tagját ugyanannyival növeljük, akkor az összeg is nő. igaz
b) Ha a kisebbítendőt és a kivonandót ugyanannyival növeljük, akkor a különbség is nő. hamis
41
Természetes számok

c) Ha egy összeg egyik tagját ugyanannyival növeljük, mint amennyivel a másikat csökkentjük,
az összeg nem változik. igaz
d) Ha a kisebbítendőt ugyanannyival növeljük, mint amennyivel a kivonandót csökkentjük, a
különbség nem változik. hamis
e) Egy összeg egyik tagjához hozzá lehet adni egy számot úgy, hogy az összeg nem változik.
igaz, a 0-t hozzáadva
f) Tudjuk a kisebbítendőt és a kivonandót úgy változtatni, hogy a különbség ne változzon. igaz

13. A 8 település egy egyenes országút mentén helyezkedik el a következő

5 B sorrendben: A, B , C , D , E , F , G és H .
18 13 C Bizonyos települések közti távolságokat ismerünk, ezeket a táblázat
28 23 10 D tünteti fel. Az első oszlop 4. mezőjében álló 28 például azt jelenti,
32 27 14 4 E hogy az A és a D települések távolsága 28 km. Határozzuk meg a
43 38 25 15 11 F távolságokat a szomszédos települések között!
50 45 32 22 18 7 G
56 51 38 28 24 13 6 H

14–15. óra: Szorzás

Tk.: 31–33. oldal, 1–12. feladat

A szorzás ismételt összeadás, amiben a szorzandó az összeadásban szereplő azonos tagokat, a

szorzó pedig azok darabszámát jelenti.
A szorzó és szorzandó szerepe tehát nem azonos. Természetesen tudják már a gyerekek, hogy
a szorzás tényezői felcserélhetők, ami sok esetben – ilyen a matchboxos példa is – nyilvánvaló,
más esetekben azonban nem annyira magától értetődő. Például:
3 db 15 kg-os zsák hagyma tömege 15 kg · 3 = 45 kg,
15 db 3 kg-os zsák hagyma tömege 3 kg · 15 = 45 kg.
A végeredmény megegyezik, azonban a két feladat különböző. A gyerekek számára ennek meg-
értése sokkal nehezebb lehet, mint ahogy mi hisszük. Ezért ebben az életkorban nem haszontalan
a szóhasználattal is kifejezni ezt.
– 3 · 15 az 3-nak a 15-szöröse, azaz 3 · 15 = 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 + 3 = 45
(15 tagú összeg)
– 15 · 3 az 15-nek a 3-szorosa, azaz 15 · 3 = 15 + 15 + 15 (3 tagú összeg).
Idővel ez a szóhasználat már lényegtelenné válik. Célszerű azonban időről időre rákérdezni egy-
egy szorzat jelentésére (vagyis az összegalakjára), ez nagyon jó szolgálatot fog tenni a későb-
biekben, például a negatív szám, törtszám természetes számmal való szorzásakor, a kiemelés
tanításakor stb., különösen hasznos lehet a hatványozásnál. Ahogyan a szorzás az ismételt össze-
adás rövid formája, ugyanúgy lesz majd a hatvány alak az ismételt szorzás rövid alakja. Ebben a
párhuzamban a szorzandó analógja a hatványozás alapja, a szorzóé pedig a hatványkitevő. A hat-
ványozásnál természetesnek vesszük azt, hogy az alap és a kitevő szerepe különböző, mivel eze-
ket felcserélve más eredményhez jutunk, a szorzásnál ezt a különbséget könnyebben elfelejtjük.
Mindenesetre, ha itt jól látják az összeadás és szorzás kapcsolatát, az nagyon megkönnyítheti a
hatványozás megértését.

42
 Természetes számok

Szorzás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. . .

Ha a helyi értékes számírás ismétlésekor a tökéletes pénztárgéppel jól megismerkednek a gyere-
kek, annak többek között itt, a kerek számokkal való szorzás tanításakor igen jó hasznát vehetjük.
Segít abban, hogy a gyerekek fejében együtt alakuljon ki az a kép, hogy a 10-zel, 100-zal, 1000-
rel: : : való szorzáskor a számjegyek a helyiérték-táblázatban magasabb helyi értékre ugranak, és
ezért kerülnek 0-k a hátsó helyi értékekre, azaz az üresen maradó fiókok helyére.
Javasolt eszközök: számkártyák, helyiérték-táblázat fólián, mozgatható számcsíkkal

Feladatok

1. Helyettesítsd az összeadásokat szorzással, a szorzásokat pedig összeadással!

a) 12 + 12 + 12 + 12 + 12 + 12 + 12 + 12 = 112 · 8 = 96
b) 8 + 8 + 8 + 8 + 8 = 18 · 5 = 40
c) 10 + 10 + 10 + 10 + 10 + 10 = 110 · 6 = 60
d) 52 · 4 = 152 + 52 + 52 + 52 = 208
e) 7 · 10 = 17 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 + 7 = 70
f) 103 · 3 = 1103 + 103 + 103 = 309
2. Szorozz fejben!
10 · 9 = 90 10 · 81 = 810 1000 · 16 = 16 000 1000 · 5812= 5 812 000
100 · 20 = 2000 1000 · 498 = 498 000 249 · 10 = 2490 10 · 200 = 2000
10 · 3560 = 35 600 7 · 100 = 700 8077 · 100 = 807 700 500 · 300 = 150 000
1000 · 3 = 3000 351 · 100 = 35 100 300 · 1000 = 300 000 320 · 2000 = 640 000
Nem árt, ha észreveszik és megfogalmazzák, hogy a számok végén álló 0-k száma összeadó-
dik, és az előttük álló értékek szorzata után kerül. Ilyen feladatokat játékosan, versenyszerűen is
adhatunk óra eleji bemelegítésként.

3. Ezeket a szorzásokat fejben sem nehéz kiszámítani. Keress ügyes módszert!

27 · 11 = 297 34 · 99 = 3366 23 · 9900 = 227 700 998 · 15 = 14 970
27 · 101 = 2727 34 · 999 = 33 966 9090 · 12 = 109 080 1002 · 23 = 23 046
325 · 1001 = 325 325 90 · 56 = 5040 10 010 · 21 = 210 210 45 · 9998 = 449 910
Jó bevezető ezekhez a feladatokhoz, ha a tanár elkezd „hencegni” azzal, hogy milyen remekül
tud fejben számolni. Pillanatok alatt megszoroz akármilyen (kétjegyű) számot 99-cel. A gyerekek
adják a feladatokat, a tanár mondja az eredményt, a gyerekek ellenőrzik a tanárt írásban. Amint
valaki rájött a „trükkre”, átveheti a tanár szerepét, ő mondja meg rövid fejszámolás után az
eredményt. Addig játszhatjuk ezt, amíg a gyerekek érdeklődése tart, amikor kérik, hogy áruljuk
el a trükköt, fogalmaztassuk azt meg valamelyik gyerekkel, aki már rájött. Ekkor „bedobhatjuk” a
következőt, például azt, hogy remekül tudunk szorozni 999-cel stb: : : Egyre könnyebben fedezik
fel az ügyes fejszámolási szabályokat, és ha sikerül ezt valóban játékként „eladnunk”, akkor
tanulóink egy része lelkes fejszámolóvá fog válni.

43
Természetes számok

4. a) Végezd el fejben a szorzásokat!

40 · 600 = 24 000 50 · 80 = 4000 700 · 30 = 21 000 120 · 40 = 4800 210 · 200 = 42 000
b) Állítsd a következő szorzatokat növekedő sorrendbe! Használd fel ügyesen az a) feladatrész
eredményeit!
690 · 31 205 · 197 599 · 39 42 · 77 123 · 42
42 · 77 <
123 · 42 <
690 · 31 <
599 · 39 <
205 · 179 3234 <
5166 <
21390 <
23361 <
40385

5. a) Tippeld meg, hogy körülbelül mekkorák az egyes szorzások eredményei! A szorzás elvég-
zése nélkül mindegyik szorzathoz válaszd ki, milyen színű tartományba esik!
23 · 410 a narancsba 51 · 31 a zöldbe 620 · 9 a sárgába 305 · 29 a kékbe
198 · 48 a narancsba 29 · 38 a zöldbe 5 · 1125 a sárgába
8000 és 9000 között 9000 és 10 000 között
1000 és 2000 között 5000 és 6000 között
b) A szorzások elvégzésével ellenőrizd, jól tippeltél-e!
6. Helyezd el a 3 , 5 , 8 , 1 , 6 számkártyákat úgy, hogy a · szorzat
a) a lehető legnagyobb legyen; 651 · 83 = 54 033 a legnagyobb,
b) a lehető legkisebb legyen; 368 · 15 = 5520 a legkisebb,
c) a lehető legközelebb legyen a 6000-hez; 156 · 38 = 5928 van a legközelebb a 6000-hez,
d) a lehető legkisebb ötjegyű szám legyen! 856 · 13 = 11 128 a legkisebb ötjegyű szám.
7. A számokat szorzat alakban írtuk fel. Gyűjts minél többféle szorzat alakot!
660 = 66 · 10 = 2 · 33 · 10 = 66 · 5 · 2 = ?
8000 = 20 · 400 = 2 · 4 · 10 · 100 = 1000 · 8 = ?
144 = 12 · 12 = 2 · 72 = 2 · 9 · 8 : : :
5600 = 7 · 800 = 7 · 8 · 100 = 2 · 2800 = 2 · 7 · 400 : : :
10 000 = 100 · 100 = 2 · 5000 : : :
39 = 3 · 13 246 = 2 · 123 = 2 · 3 · 41 6 = 2·3
A matematikai gondolkodás fejlesztése szempontjából lényeges, hogy az egyenlőségjelet ne csak
egy irányban használjuk! Adjunk olyan feladatokat is, amelyekben nem a szorzáshoz kell a vég-
eredményt megkeresni, hanem egy adott számot kell szorzat alakba írni. Például írják fel a 660
számot minél többféleképpen szorzat alakban. A feladatból jó játékot csinálhatunk úgy, hogy kér-
jük, diktálják a megoldásaikat, és az a gyerek győz, aki a legutoljára tud olyan alakot mondani,
ami még nem szerepelt.

8. A Kheopsz-piramist 2 500 000 db, egyenként 2500 kg tömegű faragott mészkőtömbből építették.
Hány kilogramm követ használtak fel összesen? 6 250 000 000 kg = 6 250 000 t
9. A Föld legnagyobb tengere a Dél-kínai-tenger, 4999-szerese a Balatonnak. A Balaton területe
595 km2 . 2 974 405 km2
10. Egy 6 emeletes épület 18 lépcsőházból áll. Minden lépcsőházban, minden emeleten 4 lakás
található. 432 lakás

44
 Természetes számok

11. A világ népessége percenként 158 fővel gyarapszik. Hány embert jelent ez naponta? Ez 227 520
embert jelent naponta.

12. Az ábrán egy szorzótábla részletét látod. · 5 8

Az 56-ot például úgy kaptuk, hogy az oszlop tetején és a sor szélén álló szá-
7 35 56
mokat, a 8-at és a 7-et szoroztuk össze.
Ezekben a szorzótáblákban néhány szám helyére betűket írtunk. Milyen számot 11 55 88
jelenthetnek a betűk?
a)
· a 23 83
b)
· 815 816
c)
· a6 b9 vagy
· a2 b3
6 138 c 498 901 a b c 7 42 63 c 21 42 63
b7 161 d 581 902 c d d 3 e 18 27 d 9 e 18 27
Nagyon jó kis rejtvényes feladat. A gyengék is jó eséllyel látnak hozzá, az okosabbak is élvezik a megfejtését.
Az egyetlen nehézséget az jelenti, hogy milyen sorrendben lehet kitalálni az ismeretleneket.
a) c = 83 · 6 = 498 a = 138 : 6 = 23 b = 161 : 23 = 7 d = 83 · 7 = 581
b) a = 815 · 901 = 734 315 b = 816 · 901 = 735 216
c = 902 · 815 = 735 130 d = 902 · 816 = 736 032
c) Több megoldás is lehetséges, annyit lehet tudni, hogy a c -nek meg kell lenni egész számszor a 42-ben és
a 63-ban is. Ilyen számok az 1, 3, 7 és a 21. Hasonló megfontolással a b az 1, 3 vagy 9. Így a lehetséges
megoldások:
c=1 b = 63 ez lehetetlen
c=3 b = 21 ez lehetetlen
c=7 b=9 a=6 d=3 e = 18
c = 21 b=3 a=2 d=9 e = 18

16–17. óra: Osztás

Tk.: 34–41. oldal, 1–22. feladatok

Az osztás ismétlésekor térjünk ki a bennfoglaló osztás és a részekre osztás megbeszélésére! Szá-
munkra az 54 : 9 = 6 osztás egyaránt jelentheti azt, hogy az 54-ben hányszor van meg a 9, és
azt, hogy az 54-et 9 egyenlő részre osztva mennyit kapunk. A gyerekek számára ez azonban nem
olyan magától értetődő. Például:
Ha 54 almát osztunk szét, és minden gyerek 9 almát kap, akkor 54 : 9 = 6 gyerek között osztunk.
Ha 54 almát 9 gyerek között osztunk szét, akkor minden gyerek 54=9 = 6 almát kap.
A végeredmény megegyezik, azonban a két feladat a gyerekek számára nagyon is különböző.
Ezért ebben az életkorban nem haszontalan megengedni, hogy különböző műveleti jeleket hasz-
náljanak. Idővel ez már lényegtelenné válik.
Jó, ha megértik a gyerekek, hogy a bennfoglaló osztás végeredménye mindig egész szám, és van
maradék, amely szintén egész, lehet, hogy nulla. A részekre osztásnál nincs maradék, ez vezet a
pontos osztáshoz, amelynek a végeredménye lehet törtszám.

45
Természetes számok

Szorzás és osztás ellenőrzése

Az osztás, szorzás ellenőrzéséről szóló rész jelentősége – akár az összeadásnál, kivonásnál – el-
sősorban abban van, hogy megértsék az összetartozó műveletpárok – a szorzás és az osztás –
közötti összefüggéseket. A kalkulátorok világában csökkent annak a jelentősége, hogy valóban
a műveletvégzés helyességét ellenőrizzük általuk. Annál nagyobb a fontossága annak, hogy lás-
sák a szorzás és osztás rokonságát, értsék a közöttük fennálló összefüggéseket. Ezt a megértést
hatékonyan segítik azok a szorzási és osztási feladatok, melyeknek a végeredményét tudjuk, de
valamelyik másik szám hiányzik belőlük.

Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. . .

Ha a helyi értékes számírás ismétlésekor a tökéletes pénztárgéppel jól megismerkednek a gyere-
kek, annak többek között itt, a kerek számokkal való osztás tanításakor igen jó hasznát vehetjük.
Segít abban, hogy a gyerekek fejében együtt alakuljon ki az a kép, hogy a 10-zel, 100-zal, 1000-
rel: : : való osztáskor a számjegyek a helyiérték-táblázatban lejjebb ugranak annyival, ahány 0 az
osztó végén állt, megtöltenek a szám végén álló üres helyi értékek közül annyit, amennyivel lej-
jebb ugrottak, ahonnan így annyi 0-val kevesebb lesz, amennyi az osztóban szerepelt. Ez a kép a
gyerekek számára nagyon érthetően és érzékletesen mutatja a szorzás és osztás rokonságát. Azt,
hogy ugyanannak a folyamatnak a színe és visszája ez a két művelet.
Érdemes megkérni a gyerekeket, hogy a szomszédok közül az egyik a szorzásnál, a másik az
osztásnál nyissa ki a könyvét, és hasonlítsák össze a két részt. Keressék meg a különbségeket
közöttük! Ügyeltünk arra, hogy az ábrák és a szövegek is a lehető legkevesebb eltérést tartal-
mazzák.
Van azonban egy nagy különbség a két művelet között. A 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorzásnál a
számjegyek mindig tudnak magasabb helyi értékre ugrani, A 10-zel, 100-zal, 1000-rel osztásnál
azonban nem biztos, hogy minden számjegy tud alacsonyabb helyi értékre ugrani, mivel előfor-
dulhat, hogy egyesnél kisebb helyi értéket kapnánk, de a helyiérték-táblázat kibővítése még nem
történt meg. Jó osztályokban kézenfekvően vethető fel a kérdés, lehet-e a helyiérték-táblázatot
az egyesek előtt is, az egyeseknél kisebb értékek felé is folytatni. Érdekes beszélgetés alakulhat
ki belőle.
Javasolt eszközök: helyiérték-táblázat fólián mozgatható számcsíkkal, számkártyák

Osztás többjegyű számmal

A többjegyű számmal való osztást jól eljátszhatjuk a tökéletes pénztárgép pénzeivel. Legyen
mondjuk a 20 757 000 : 17 az az osztás, amelyet el akarunk játszani. Válasszunk a gyerekek
közül 17 rablót (kincsvadászt, vállalkozót, tengerészt stb.)! Egyikük legyen a vezér, aki el akarja
osztani a nyereségüket – 20 757 000 Ft-ot (eurót, aranyat stb.) egyenlően. Nyolc gyerek a pénz-
tárgép fiókjait kezelheti, egy pedig az automata lehet, aki a beváltásokat végzi. Legyen egy írnok
is, aki jegyzi minden lépésben a rablóvezérnél, illetve a közönséges rablók kezében lévő pénzt.
A rablóvezér így osztja szét a pénzt:
Kezébe veszi a 20 757 000 Ft-ot.
Először veszi ebből a 2 tízmillióst, de ezeket nem tudja szétosztani, ezért odaadja az automatának,
hogy váltsa be 20 egymilliósra. 20 milliós van a kezében, ebből minden rablónak ad 1 millióst,
nála marad 3. Ekkor a közösben 3 757 000 Ft van. Felváltja a 3 millióst 30 százezresre –
37 százezres van a kezében –, és minden rablónak ad két darabot. Megmarad nála 3, összesen
357 000 Ft.

46
 Természetes számok

A 3 százezrest felváltja 30 darab tízezresre – ebből most van 35 darab nála –, amiből mindenkinek
oszt 2 tízezrest. Neki pedig marad 1, összesen 17 000 Ft. Az 1 tízezresét beváltja ezresekre, az
így nyert 17 ezresből minden rabló kap egyet, és a közösben semmi sem marad.
Az írnok a táblán követte a folyamatot, így:
a rablóknál
A közös pénz lévő pénz
tM M Sz T E sz t e
kezdet 2 0 7 5 7 0 0 0 0
1. osztás előtt 20 7 5 7 0 0 0
1. osztás után 3 7 5 7 0 0 0 1 000 000
2. osztás előtt 37 5 7 0 0 0
2. osztás után 3 5 7 0 0 0 1 2 00 000
3. osztás előtt 35 7 0 0 0
3. osztás után 1 7 0 0 0 1 2 2 0 000
4. osztás előtt 17 0 0 0
4. osztás után 0 0 0 0 1 221 000
Ha ezután közösen elvégezzük az írásbeli osztást, és összehasonlítjuk az írnok jegyzeteivel, akkor
látjuk, hogy pontosan megtalálhatók benne az írásbeli osztás lépései. Megkérhetjük őket, hogy
karikázzák be azokat a részeket, amelyek az írásbeli osztásban is benne vannak (lásd fenn).
A játéknak a tanításunk szempontjából több haszna is van. Az első és legfontosabb, hogy megélik
a gyerekek azt, hogy az írásbeli osztás absztrakt receptje valóságos szétosztási folyamatot követ.
A másik haszon az lehet, hogy látják, hogy az osztás egyes lépéseiben végig kellene írnunk az
összes számjegyet, nem csak „levenni a következő számjegyet”.
A harmadik – és nem elhanyagolható – haszon, hogy a játék pénzekkel való manipulálás segít
abban, hogy a tízes számrendszerben otthonosabbak legyenek.
Javasolt eszközök: játék pénzek a helyi értékeknek megfelelő értékű pénzekkel

Feladatok

1. Oszd el a 345-öt maradékosan

a) 2-vel, 172, marad 1 b) 3-mal, 115 c) 4-gyel, 86, marad 1
d) 5-tel, 69 e) 6-tal, 57, marad 3 f) 10-zel, 34, marad 5
g) 1-gyel, 345 h) 25-tel, 13, marad 20 i) 30-cal, 11, marad 15
j) 40-nel, 8, marad 25 k) 300-zal, 1, marad 45 l) 500-zal! 0, marad 345
2. Melyik számnak többszöröse?
a) 32 1, 2, 4, 8, 16, 32 b) 18 1, 2, 3, 6, 9, 18
c) 36 1, 2, 3, 4, 6, 9, 12, 18, 36 d) 50 1, 2, 5, 10, 25, 50
e) 72 1, 2, 3, 4, 6, 8, 9, 12, 18, 24, 36, 72 f) 101 1, 101
3. Végezd el a következő osztásokat!
a) 328 : 7 46, marad 6 b) 450 : 9 50 c) 296 : 8 37
d) 834 : 6 139 e) 1310 : 3 436, marad 2 f) 514 : 4 128, marad 2

47
Természetes számok

4. Számold ki!
a) 3300 : 10 = 330 b) 3300 : 100 = 33 c) 5320 : 10 = 532
d) 8000 : 100 = 80 e) 900 000 : 1000 = 900 f) 57 000 : 100 = 570
5. a) Becsüld meg, hogy körülbelül mekkorák az egyes osztások eredményei! Az osztás elvégzése
nélkül mindegyik hányadoshoz válaszd ki, milyen színű tartományba esik!
2100 : 53 kékbe 8888 : 31 sárgába 3050 : 31 narancsba 1985 : 41 kékbe
6993 : 38 zöldbe 4501 : 25 zöldbe 820 : 9 narancsba
30 és 50 között 90 és 110 között 180 és 200 között 250 és 300 között
b) Az osztások elvégzésével ellenőrizd, jól tippeltél-e!
6. Végezd el az osztásokat!
a) 413 : 12 34, marad 15 b) 5304 : 21 252, marad 12 c) 4720 : 19 248, marad 8
d) 353 : 37 9, marad 20 e) 285 : 31 9, marad 6 f) 5200 : 65 80
g) 2314 : 54 42, marad 46 h) 15 687 : 126 124, marad 63 i) 32 416 : 451 71, marad 395

7. Helyezd el az 1 , 2 , 3 , 4 , 5 kártyákat úgy, hogy a : hányados

a) a lehető legnagyobb legyen; 543 : 12 = 45
3
b) a lehető legkisebb legyen; 123 : 54 = 2
15
c) a lehető legközelebb legyen a 30-hoz; 354 : 12 = 29
6
d) a lehető legkisebb kétjegyű szám legyen! 234 : 15 = 15
9
e) Készíts olyan osztást, amelyben nincs maradék! 532 : 14 = 38
8. Melyik az a szám, amelyet 19-cel osztva a hányados 23, és a maradék 5? 442 19 · 23 + 5 = 442
9. Melyik az a szám, amelyet 52-vel osztva a hányados 14, és a maradék 8? 736 52 · 14 + 8 = 736
10. Melyik számmal kell elosztani a 894-et, hogy a hányados 34, a maradék 10 legyen? 26
(894 − 10) : 34 = 26

11. Oldd meg a nyitott mondatokat!

a) 1596 : 42 = = 38 b) 4088 : = 73 = 56
c) : 91 = 36 = 3276 d) 1769 : 29 = + 4 = 57
e) 3074 : (6 + ) = 58 = 47 f) ( + 2) : 30 = 13 = 388
12. Gondoltam egy számot, megszoroztam 12-vel, aztán hozzáadtam 54-et. Az eredményt elosztot-
tam 6-tal, és 25-höz jutottam. Melyik számra gondoltam? 8
Visszafelé okoskodva: a keresett szám (25 · 6 − 54) : 12 = 8

13. Egy iskolába 858 gyerek jár. 26 fős osztályokat szeretnének létrehozni. Hány osztály lesz? 33

48
 Természetes számok

Érdemes ugyanezt a feladatot más számmal is kitűzni, és beszélgetni arról, mi van, ha maradnak
gyerekek, akikből nem telik ki egy teljes osztály. Például ha 858 gyerek jár az iskolába, és 27
fős osztályokat szeretnénk. Ekkor 31 teljes osztályt kapunk, és kimarad 21 gyerek. Ezeket vagy
szétosztjuk a többi osztályok között, és ezekben 27 helyett 28 gyerek lesz, vagy némelyik teljes
osztályból idehívunk egy-egy gyereket, azokban csak 26 gyerek marad addig, amíg itt is 27 vagy
26 lesz a létszám. A valóságban ez persze attól is függ, milyen korú gyerekekből hány van.

14. Egy raktárba 917 doboz csempét hoztak. Minden polcra 12 dobozt raknak. Hány polc kell a
dobozok elhelyezéséhez? Hány doboz kerül az utolsó polcra?
77 polc kell, 5 doboz marad az utolsó polcra. 917 : 12 = 76, marad 5; 76 teli polc lesz

15. Egy autó egyszeri tankolással 520 km-t tud megtenni. Hányszor kell teletankolni egy 6700 km-
es úthoz? 6700 : 520 = 12, és marad 460 km. 13-szor kell tankolni, mert 12 tankolással még csak 6240 km-ig
jut el az autó.

16. Áron, Márk és Juca megmérték a híd korlátjának hosszát. Áron és Márk 80 cm hosszú övvel
mért. Ez 5-ször fért rá.
Juca a hajából vette ki a szalagot, és azzal mért. 16-szor fért rá a korlátra.
Hány centiméter Juca szalagja? 2 m = 200 cm
A fiúk mértek 80 · 5 = 400 cm-t. Juca mért: 400 : 16 = 25 cm hosszú szalaggal.

17. Az újrahasznosított papír minden tonnája 18-20 öreg fát kímél meg a kivágástól. Ennyi fa évente
körülbelül 120 kg szén-dioxidot köt meg. Emellett a gyártás során 30 köbméter vizet, 5 köb-
méter hulladéklerakó helyet, 280 l kőolajat is meg lehet takarítani.
Egy iskolában a gyerekek 2200 kg papírt gyűjtöttek.
a) Hány liter kőolajat spóroltak meg ezzel? 616 liter
b) Hány fát mentettek meg? 44
c) Hány kg szén-dioxidot kötnek meg a megmentett fák? 264 kg
1 t = 1000 kg
100 kg újrahasznosított papír 28 l kőolajat spórol, 2 fát ment meg, 12 kg szén-dioxidot köt meg.
2200 kg 22-szer annyit: 28 · 22 = 616 l kőolajat, 2 · 22 = 44 fát és 12 · 22 = 264 kg szén-dioxidot jelent.

18. Kinek volt igaza? Ki tévedett?

Palkó: Ha a szorzat egyik tényezője 0, akkor a szorzat értéke 0. Igaz.
Péter: Szorzat értéke csak akkor lehet 0, ha legalább az egyik tényezője 0. Igaz.
Balázs: Az osztandó sosem lehet 0. Nem igaz.
Anna: Az osztó sosem lehet 0. Igaz.
Misike: A hányados sosem lehet 0. Nem igaz, 0 : 3 = 0.
Dani: Ha az osztandó 0, akkor a hányados 0. Nem igaz, mert lehet, hogy az osztó is 0, és a 0 : 0 osztás
értelmetlen.
Kata: Ha az osztandó és az osztó megegyezik, akkor a hányados 1. Nem igaz, mert 0 : 0 kivétel,
és ez az osztás értelmetlen.

49
Természetes számok

19. Húsvéthétfőn Julcsi hímes tojásokkal várta a locsolóit. 32 tojást festett. Minden fiúnak ugyan-
annyi tojást adott, és így az összeset szétosztotta.
A 32 osztóit kell megkeresni, több lehetőség van.
A fiúk száma 1 2 4 8 16 32
A tojások száma 32 16 8 4 2 1

20. A család Ági születésnapját ünnepelte. A tortát 20 szeletre vágták fel. Anya és apa egy-egy sze-
letet evett. A testvérei és a meghívott gyerekek pedig mindannyian ugyanannyi szeletet kaptak.
Hány gyerek lehetett a zsúron, ha senki nem evett több mint 3 szelet tortát?
A fennmaradó 18 szelet tortát kell elosztani úgy, hogy a tortaszeletek száma legfeljebb 6 legyen.
A gyerekek száma 3 6 9
A tortaszeletek száma 6 3 2

21. Találd ki az osztandót és az osztót, ha csak az 1, 2, 4, 8 számjegyeket használhatod, ha kell,

többször is!
4 2 4 8 : 1 2 = 354
például:
22. Az ábrán egy szorzótábla részletét látod. · a b · 2 6
Milyen számokat lehet a betűk helyére írni? Keress c 72 d 36 72 216
többféle megoldást! e f 60 10 20 60

18. óra: Szorzat és hányados változásai

Tk.: 41–44. oldal, 1–9. feladat

Ebben a részben az a célunk, hogy a szorzat és a hányados változásairól egy nagyon szemléletes
képet adjunk a gyerekeknek, amire később egyszerűen hivatkozhatunk, emlékeztethetjük őket,
ha hibáznak. Ezekhez a képekhez kapcsolódva tárgyaljuk a szorzattal/hányadossal való szorzást,
illetve osztást is. Nagyon fontos! Ne elégedjünk meg a szabály ismeretével, törekedjünk arra,
hogy minden gyerek – a leggyengébb is – megértse a képeknek és az alattuk levő műveleteknek
az összefüggését!
Beszéljük meg a képeket! Ilyen kérdéseket tehetünk fel:
1. példa
– Mi a szorzandó és a szorzó ebben a feladatban?
– Egy füzet ára, illetve a füzetek darabszáma.
– Mi a szorzat?
– A füzetek együttes ára.
– Hogyan változott meg a szorzandó és hogyan a szorzó?
– Az egyik a negyedrészére csökkent, a másik a négyszeresére nőtt.
– Hogyan változott a szorzat?
– Ugyanannyi maradt.

50
 Természetes számok

2. példa
– Mi az osztandó?
– A cukorkák száma.
– Mi az osztó?
– A gyerekek száma.
– Mit jelent a hányados?
– Az egy gyereknek jutó cukorkák számát.
– Miért nem változik a hányados a különböző esetekben?
– Kétszer annyi gyereknek kétszer annyi cukorkából ugyanannyi jut.
Még jobb, ha el is játsszuk a gyerekekkel, ami a képeken történik. Később, feladatmegoldáskor
könnyebben képzelnek valóságos helyzetet az absztrakt számok és műveletek mögé.
3. példa
A hányados egyszerűsítését mutatjuk be szemléletesen.

Több tényező szorzása, osztása

A következő gyakorlat segíthet ennek megértésében: írjunk egy hosszú műveletsort, amely csak
szorzást és osztást tartalmaz hasonlóan a tankönyv példájához (42. oldal), majd a számokat az
előttük álló műveleti jelekkel együtt írjuk fel korongokra! A korongokat tetszőleges sorrendben
letéve végezzék el a gyerekek a műveletsort! Látni fogják, hogy mindenki ugyanazt a végered-
ményt kapja. Tehát az a lényeg, hogy a számok „cipeljék magukkal” az előttük álló műveleti
jelet, akkor tetszőleges sorrendbe állíthatjuk a tagokat. A műveletsor elé mindig odaképzelhet-
jük a · 1 korongot. Megfogalmazhatjuk azt is, hogy ami az összeadásban (kivonásban) a nulla,
ugyanaz a szorzásban (osztásban) az egy. Újabb analógia, amely rámutat a műveletek közötti
„rokonságokra”.
Zárójelek a szorzásban és az osztásban
Többtényezős szorzás tényezőinek felcserélése és csoportosítása általában nem okoz gondot.
A műveletvégzés sorrendjének felcserélése a szorzást és osztást is tartalmazó feladatokban lehet,
hogy szokatlanabb. A sorrend ilyenkor is cserélhető, de a számokat a hozzájuk tartozó műveleti
jellel kell mozgatnunk. Ami előtt · jel van, azzal szorzunk, ami előtt : jel van, azzal osztunk,
mindegy, hogy milyen sorrendben.
Később is érdemes megengedni, hogy a füzetükben bekarikázással – a füzetbe rajzolt korongok-
kal – jelöljék maguknak a szám és a műveleti jel összetartozását.
Ugyenez a modell előkerül majd a törtszámok tanításakor, itt is segítségünkre lehet a törtekkel
végzett műveletek megértésében.
A szorzás és az osztás műveletek sorrendje tehát felcserélhető, ha nincsenek zárójelek. Ha van
zárójel, akkor azt bizonyos szabályok betartásával el lehet hagyni. Ezeket a zárójel-felbontási
szabályokat itt nem kell megtanulni a gyerekeknek, ráérnek majd akkor, amikor algebrát tanul-
nak, betűkifejezésekkel dolgoznak. Most ezekkel a szabályokkal még csak ismerkednek. Itt az a
legfontosabb feladat, hogy a gyerekeknek elképzelésük legyen ezekről a szabályokról, és meg-
értsék a képek és az alattuk levő műveletek közötti összefüggést.

51
Természetes számok

A korábban leírtakhoz hasonlóan beszéljük meg, játsszuk el a képeken ábrázolt műveleteket!

A szabályokat tehát megfigyelni, megbeszélni kell, nem mechanikusan memorizálni, hiszen amíg
számok szerepelnek, a zárójelfelbontás egyszerűsítheti a dolgunkat, de nincs elengedhetetlen
szükség a zárójelfelbontásra.
Javasolt eszközök: számkártyák, korongok

Feladatok

1. Számolj fejben! Ezek a számítások könnyen elvégezhetők, ha ügyesen változtatod a műveletek

sorrendjét, és megfelelően csoportosítod a számokat.
a) 13 · 4 · 25 = 1300 b) 25 · 30 · 15 · 4 = 45 000 c) 12 · 3 · 13 · 2 : 26 = 36
d) 2 · 19 · 5 = 190 e) 8 · 5 · 7 · 125 = 35 000 f) 47 · 12 · 0 : 35 : 7 = 0
g) 5 · 195 · 20 = 19 500 h) 3 · 5 · 29 · 20 : 29 : 2 = 150 i) 7 · 15 · 7 : 49 : 3 = 5
j) 43 · 2 · 5 · 0 · 21 = 0 k) 43 · 12 · 5 : 43 · 2 = 120 l) 99 · 110 : 33 : 33 = 10
2. Állítsd a számokat növekvő sorrendbe!
Próbáld megoldani a szorzatok kiszámítása nélkül!
a) 126 · 3 b) 1260 · 30 c) 126 · 6 d) 63 · 6
A szorzat és hányados változásairól tanultak egyszerű alkalmazása kell a feladat megoldásához.
126 · 3 = 63 · 6 <
126 · 6 < 1260 · 30

3. A szorzások elvégzése nélkül döntsd el, melyik nagyobb, és hányszor!

a) 72 · 56
< ·2
vagy 72 · 112 b) 63 · 64
=
vagy 126 · 32
· 4> < ·6
c) 72 · 56 vagy 36 · 28 d) 9 · 13 vagy 27 · 26
· 15> · 2>
e) 100 · 21 vagy 20 · 7 f) 100 · 18 vagy 25 · 36
4. Az osztások elvégzése nélkül állapítsd meg, melyik nagyobb, és hányszor!
a) 50 : 5 vagy 100 : 5 b) 555 : 5 vagy 5550 : 50
c) 169 : 13 vagy 1690 : 13 d) 24 : 8 vagy 72 : 24
e) 81 : 9 vagy 162 : 18 f) 720 : 90 vagy 1440 : 45

a) 50 : 5
< ·2
vagy 100 : 5 b) 555 : 5
=
vagy 5550 : 50

c) 169 : 13
< · 10
vagy 1690 : 13 d) 24 : 8
=
vagy 72 : 24

e) 81 : 9
=
vagy 162 : 18 f) 720 : 90
< ·4
vagy 1440 : 45
5. A család nyaralni ment Budapestről a Tisza-tóhoz. Laci biciklivel ment, a többiek autóval. Az
autó átlagosan háromszor olyan gyorsan haladt, mint a kerékpár, utasai 3 óra alatt értek a tóhoz.
Laci hajnali 5 órakor indult. Körülbelül mikor érkezett meg? Délután 2 óra körül.
A bicikli körülbelül 3 · 3 = 9 óra alatt ér le a tóhoz, így 5 + 9 = 14, vagyis délután 2 óra körül érkezik meg.

52
 Természetes számok

6. Ági vállalta, hogy a farsangi osztálybulira gondoskodik a málnaszörpről.

Úgy tervezte, hogy mindenkinek jusson legalább 6 dl szörp. Literes flakonokat vásárolt, amelyek
címkéjén ez állt: 1 literből 8 liter.
Hány flakont vegyen Ági a 25 fős osztálynak?
6 · 25 = 150 dl = 15 l szörpöt készít Ági a bulira. 1 flakon sűrítményből 8 l-t tud keverni, így két flakont kell
vásárolnia.

7. 22 m vászon 17 600 Ft-ba került. Mennyibe kerül ugyanebből a vászonból

a) 66 m? 52 800 Ft b) 11 m? 8800 Ft c) 33 m? 26 400 Ft
d) 20 m? 16 000 Ft e) 50 m? 40 000 Ft
f) Párosítsd össze az a)–e) feladatokat az 1 – 10 megoldástervekkel!
1 (17 600 : 11) · 10 = 16 000 6 17 600 − (17 600 : 11) = 16 000
2 (17 600 : 22) · 33 = 26 400 7 17 600 : 2 = 8800
3 (17 600 : 22) · 11 = 8800 8 17 600 · 3 = 52 800
4 (17 600 : 11) · 25 = 40 000 9 (17 600 : 2) · 3 = 26 400
5 (17 600 · 3) : 2 = 26 400 10 (17 600 : 22) · 50 = 40 000
a)– 8 b)– 3 , 7 c)– 2 , 5 , 9 d)– 1 , 6 e)– 4 , 10

8. Két kártyára olyan számokat írtunk, amelyek szorzata 72. Az egyik kártya hátulja piros, a má-
siké kék. A kártyákat számmal lefelé tettük le, így nem lehet tudni, melyiken milyen szám áll.
Határozd meg a műveletek eredményét, ha csak annyit tudunk, hogy · = 72
a) ( · 3) · = 216 b) · ( · 2) = 144 c) ( : 3) · = 24
d) · ( : 2) = 36 e) ( · 4) · ( : 4) = 72 f) ( · 2) · ( · 5) = 720

9. Helyezd el úgy a · és az : műveleti jeleket, hogy a megadott eredményeket kapd!

54 : (6 · 3) = 3 6 · (54 : 3) = 108 54 : (6 : 3) = 27
6 · (54 · 3) = 972 (54 : 6) : 3 = 3 (54 : 3) · 6 = 108
3 · (54 : 6) = 27 54 : 6 : 3 = 3

19–22. óra: Műveletek sorrendje

Tk.: 44–48. oldal, 1–17. feladat

Ebben a fejezetben a fő újdonság az, hogy a négy alapművelet vegyesen fordul elő a felada-
tokban. Érdemes – sőt a későbbi algebratanulás szempontjából nagyon fontos – itt megállni,
összegyűjteni és rendszerezni azokat a tulajdonságokat, amelyeket az alapműveletekről eddig
megismertek.
Az összeadás és a kivonás nagyon szoros rokoni kapcsolatban van.
A szorzás és az osztás is nagyon szoros rokonok. Testvérműveleteknek is nevezhetjük őket.
Ezekkel a műveletpárokkal találkoznak a gyerekek inverz, vagyis fordított műveletként például a
műveletvégzés ellenőrzésekor, vagy nyitott mondatok lebontogatásakor. Később látni fogják azt
53
Természetes számok

is, hogy minden kivonás felírható összeadásként az egész számok körében, és hasonlóan, minden
osztás felírható szorzásként a racionális számkörben.
Igyekeztünk az anyagot úgy felépíteni, hogy rávilágítsunk a mély analógiákra összeadás és szor-
zás, valamint kivonás és osztás között.
Emlékeztetőül összegyűjtöttük mindazt, amit a műveletek analógiájáról meg akarunk tanítani. Az
egymás mellett álló mondatok, a vastagon szedett szavak kivételével, szóról szóra megegyeznek.
A szorzás ismételt összeadás. Az osztás ismételt kivonás.
Csupa összeadást és kivonást tartalmazó mű- Csupa szorzást és osztást tartalmazó művelet-
veletsorban a műveletek sorrendje felcserélhe- sorban a műveletek sorrendje felcserélhető, ha
tő, ha a számot a hozzá tartozó műveleti jellel a számot a hozzá tartozó műveleti jellel együtt
együtt mozgatjuk. mozgatjuk.
Csupa összeadást és kivonást tartalmazó mű- Csupa szorzást és osztást tartalmazó művelet-
veletsorokban, ha a zárójel előtt + jel van, sorokban, ha a zárójel előtt
akkor a zárójel elhagyható, zárójel elhagyható,
· jel van, akkor a

ha a zárójel előtt – jel van, akkor a záró- ha a zárójel előtt : jel van, akkor a zárójel csak
jel csak úgy hagyható el, hogy a benne szerep- úgy hagyható el, hogy a benne szereplő műve-
lő műveletek ellenkezőjükre változnak: összea- letek ellenkezőjükre változnak: szorzásból osz-
dásból kivonás lesz és fordítva. tás lesz és fordítva.
Az előzőek azt is jelentik, hogy amikor csak összeadás és kivonás, vagy csak szorzás és osztás
szerepelnek együtt, akkor könnyű a műveletsort átalakítani.
Ha azonban a két család, az összeadás-kivonás és a szorzás-osztás keveredik egy műveletsorban,
akkor nagyon óvatosnak kell lennünk. Ilyenkor hiába mozgatjuk a műveleti jelet a számmal
együtt, nem cserélgethetjük szabadon a szereplőket.
Fektessünk nagy súlyt a műveletvégzés sorrendjének begyakoroltatására! A gyerekek szavakban
is fogalmazzák meg, és számpéldákon is tudják alkalmazni, hogy:
– a szorzás és osztás erősebben kötnek, mint az összeadás és kivonás,
– ha van zárójel, akkor először az abban kijelölt műveleteket kell elvégezni!
A zárójelfelbontás szabályai is lényegesen különböznek, amikor a szorzás-osztás keveredik az
összeadás-kivonással.
Ezeket az eseteket vettük sorra ebben a fejezetben, ezúttal is képekkel magyarázva a matematikai
szabályokat.
Nagyon fontos!
1. Beszéljük meg a gyerekekkel a kép és a műveletsor kapcsolatát!
2. Írjuk fel ugyanazt a műveletsort zárójeles és felbontott alakban is,
[Pl. 100 · (11 + 93) = 100 · 11 + 100 · 93], és kérjük a gyerekeket, hogy mondjanak hozzá
történetet!
Jó képességű osztályban ezeket az észrevételeket általánosan betűkkel is megfogalmazhatjuk.
Nagyon fontos azonban, hogy ezt ne siettessük, ne erőltessük!
Felhívhatjuk a gyerekek figyelmét az összeg szorzása és a szorzat szorzása közötti különbségre:
2 · (3 · 8) = 2 · 3 · 8
2 · (3 + 8) = 2 · 3 + 2 · 8 stb.
Javasolt eszközök: számkártyák, műveletkártyák az alapműveletekkel, zárójelkártyák

54
 Természetes számok

Feladatok

1. Számítsd ki!
a) 3 + 4 · 7 + 5 · 6 · 2 + 4 · 3 − 40 = 63 b) 8 · 7 : 2 + 28 − 5 · 11 − 1 = 0
c) 65 − 48 : 2 − 34 + 72 · 2 = 151 d) (3 + 4) · 7 − 2 + 5 · 6 · (2 + 4 · 3) − 40 = 427
e) 8 · 7 : 2 + (28 − 5) · (11 − 1) = 258 f) (65 − 48) · 2 − 34 + 72 · 2 = 144
2. Számítsd ki! Írd egymás mellé az egyenlőket!
a) 11 · (12 + 8) = 220 b) 123 · 5 − 12 · 5 = 555 c) 56 : 7 + 21 : 7 = 11
11 · 12 + 8 = 140 123 · 5 − 12 = 603 56 + 21 : 7 = 59
11 · 12 + 11 · 8 = 220 123 − 12 · 5 = 63 (56 + 21) : 7 = 11
12 + 11 · 8 = 100 (123 − 12) · 5 = 555 56 : 7 + 21 = 29
11 · (12 + 8) = 11 · 12 + 11 · 8 (123 − 12) · 5 = 123 · 5 − 12 · 5 (56 + 21) : 7 = 56 : 7 + 21 : 7

3. Melyik több, és mennyivel? Például: (21 + 5) · 6 vagy 21 + 5 · 6

Erre a kérdésre így válaszolhatsz: (21 + 5) · 6 21 · 5 21 + 5 · 6
a) (19 + 7) · 3 = 19 · 3 + 7 · 3 b) (15 + 11) · 4 >
11 · 315 · 4 + 11
c) (17 + 15) · 2 17 > 17 + 15 · 2 d) (19 + 6) · 5 13 >19 · 4 + 6 · 6
4. Melyik több, és mennyivel? Ha ügyes vagy, a műveletek elvégzése nélkül válaszolsz.
a) (223 + 18) · 5 >
223 + 18 · 5
223 · 4 b) (223 + 18) · 5 >
18 223 · 5 + 18 · 4
c) (223 + 18) · 5 = 223 · 5 + 18 · 5 d) 223 · 4 + 18 · 5 < 223 · 2 + 18 (223 + 18) · 6
5. Az 5. a és az 5. b osztály kirándul. Az 5. a-ban 23 gyerek a szállásért összesen 57 500 Ft-ot
fizet. Az 5. b-sek fejenként 40 forinttal olcsóbb szállást választanak, amiért összesen 68 880 Ft-
ot fizetnek. Tegyél fel kérdéseket! Válaszold is meg!
Mennyibe kerül a szállás az 5. a-s és 5. b-s gyerekeknek?
Az 5. a-soknak 57 500 : 23 = 2500 Ft-ba, az 5. b-seknek 2500 − 40 = 2460 Ft-ba.
Hány gyerek jár az 5. b-be? 68 880 : 2460 = 28 gyerek.

6. A hétvégi bevásárláskor 5875 Ft-ot kellett fizetnünk. Volt 2 db 500 Ft-os és 4 db 200 Ft-os
vásárlási utalványunk.
Mennyi készpénzt kellett a pénztárosnak adnunk? 4075 Ft-ot
7. Az osztályfőnök a kiváló tanulók év végi jutalmazására 25 000 Ft-ot költhetett. 12 tanulót akart
könyvvel megjutalmazni.
Ezekből a könyvekből választott.
A kitűnő tanulók (három ilyen volt) Az elvarázsolt királykisasszony című könyvet kapták. Ho-
gyan választhatott az osztályfőnök a többi könyvből?
A három kitűnő tanulóra 3 · 2400 = 7200 Ft-ot költött a tanár. A többi kilenc gyerekre 25 000 − 7200 =
= 17 800 Ft maradt. Ez éppen elég 6 db 2100 Ft-os, 1 db 1800 Ft-os, 2 db 1700 Ft-os könyvre.
A lehetséges megoldások táblázatosan felsorolva: 2100 Ft 1800 Ft 1700 Ft
5 db 4 db 0 db marad 100 Ft
4 db 5 db 0 db marad 400 Ft
4 db 3 db 2 db marad 500 Ft
..
.
55
Természetes számok

8. 12 méter függönyanyagért 14 400 Ft-ot fizettünk. Sötétítőfüggönyt varrtunk belőle, de rosszul

terveztünk, és egy ablakra nem maradt anyagunk. Még kellett vennünk 4 métert.
Mennyit fizettünk összesen? Válaszd ki a helyes megoldási tervet! Oldd is meg!
a) 14 400 : 12 · (12 + 4) b) 14 400 : 12 · 16
c) 14 400 + 14 400 : 12 d) 14 400 + 14 400 : 3
e) 14 400 : 12 · 4 f) 14 400 : 16 · 12
1 méter függönyanyag 14 400 Ft : 12 = 1200 Ft-ba kerül, 4 m anyag 1200 Ft · 4 = 4800 Ft. A 4 m éppen a
12 m harmadrésze, ezért az ára így is számolható: 14 400 : 3 = 4800.
Összesen 12 m + 4 m = 16 m anyagot vettünk.
Ezek alapján a helyes megoldási tervek:
12 + 4 méter anyag ára: 14 400 : 12 · (12 + 4) = 19 200 [Ft].
Az eredeti ár és plusz a 4 m anyag ára 14 400 + 14 400 : 12 · 4 = 19 200 [Ft].
Az eredeti anyag meg még az utólag vásárolt harmadrész ára: 14 400 + 14 400 : 3 = 19 200 [Ft].
A teljes 16 m anyag ára: 14 400 : 12 · 16 = 19 200 [Ft].

9. Készíts olyan feladatokat, amelyeknek ezek lehetnének a megoldási tervei!

a) (385 + 119) · 227 114 408 b) 385 + 119 · 227 27 398
a) Az ajándékboltba mütyürök érkeztek, dobozokba csomagolva. Mindegyik dobozba 227 db mütyür fér,
385 doboz piros és 119 doboz kék mütyürt rendeltek. Összesen hány mügyürkét kell a szállítóknak hoz-
niuk?
b) A boltban az előző rendelésből még volt 385 matrica. Rendeltek még 119 csomaggal. Mindegyik csomag
227 matricát tartalmaz. Hány matrica lesz a boltban, amikor a rendelés megérkezik?

10. Készíts olyan szöveges feladatokat, amelyeknek ezek a nyitott mondatok lehetnének a megol-
dási tervei!
a) 4 + · 2 = 22 =9 b) (4 + ) · 2 = 20 =9
a) A vendéglőben 22 ember tartózkodott. 4 asztalnál csak 1 ember ült, a többi asztal mellett párosával ültek
az emberek. Hány asztal mellett ültek ketten a vendéglőben?
b) A páros jégtáncversenyen 20-an indultak. Közülük 4 párosnak legalább az egyik tagja elmúlt 20 éves.
Hány olyan páros indult a versenyen, amelynek mindkét tagja legfeljebb 20 esztendős?

11. Melyik az a szám, amelyik 50-nel kisebb mint 280 fele?

A: 230 B: 95 C: 90 D: 200
12. Melyik az a legnagyobb háromjegyű szám, amelynek a fele páratlan szám?
A: 900 B: 997 C: 998 D: 996
13. Melyik az a szám, amelynek háromszorosához 60-at hozzáadva 90-nél nagyobb, de 100-nál
kisebb páros számot kapunk?
A: 11 B: 10 C: 12 D: 9
14. Melyik az a legkisebb szám, amelyiknek a kétszereséhez 11-et hozzáadva 100-nál nagyobb
páros számot kapunk?
A: 48 B: 37 C: 51 D: nincs ilyen szám
Mert bármely szám kétszerese páros szám, ehhez 11-et hozzáadva páratlan számot kapunk.

56
 Természetes számok

15. Igaz, vagy nem igaz? Zárójellel tedd igazzá!

a) (32 − 4) · 2 − 56 = 0 b) (625 − 600) : 5 − 5 = 0

c) [(8 + 12) : 4 − 5] · 20 = 0 d) 121 · 3 − 3 − 360 = 0 igaz
e) 640 − 8 · 16 · 5 + 54 : 27 − 2 = 0 igaz f) 13 · (25 : 5 − 5) · 20 = 0
g) 49 + 7 · 2 − 126 : 2 = 0 igaz h) (14 : 2 · 5 − 35) · 2 = 0

16. Írd le nyitott mondattal! Számítsd ki!

a) Egy szám háromszorosából elveszünk 24-et, így 60-at kapunk. Melyik ez a szám?
3 · a − 24 = 60 3 · a = 84 a = 28
b) Melyik az a szám, amelyből 24-et elvéve a különbség 3-szorosa 60?
(b − 24) · 3 = 60 b − 24 = 20 b = 44
c) Egy szám fele 3-nál 12-vel nagyobb. Melyik ez a szám?
c : 2 − 3 = 12 c : 2 = 15 c = 30
d) Gondoltam egy számot. Megszoroztam 3-mal, elosztottam 10-zel, így 2-vel többet kaptam,
mint 70. Mire gondoltam?
d · 3 : 10 = 72 d · 3 = 720 d = 240
e) Egy számnak a hatszorosa 26-tal több a négyszeresénél. Melyik ez a szám?
e · 6 − e · 4 = 26 e · 2 = 26 e = 13
Ez a legutóbbi feladat nehéz lehet némelyik gyereknek, ők nyugodtan kihagyhatják.

17. A műveletsorokban valaki kiradírozta a zárójeleket, ezért majdnem mindegyiknek rossz az

eredménye. Másold a füzetedbe ezeket, és írd vissza a zárójeleket – ahol szükséges – úgy,
hogy igazak legyenek az egyenlőségek!
a) (5 + 6) · 3 : 11 + 7 = 10 b) (27 + 18) : 9 + 36 · 2 = 77
c) 27 + 18 : 9 + 36 · 2 = 101 d) 5 + 6 · 3 : (11 + 7) = 6
e) (27 + 18) : (9 + 36) · 2 = 2 f) (27 + 18 : 9 + 36) · 2 = 130
g) [(27 + 18) : 9 + 36] · 2 = 82 h) (39 − 27) : 3 : (3 + 1) = 1
i) 39 − 27 : 3 : 3 + 1 = 37

Tudáspróba

Tk.: 48. oldal

1. Írd le számjegyekkel!
a) ötvenötezer-öt 55 005 b) ötezer-ötven 5050
c) százegymillió-egyezer-ötven 101 001 050 d) ötszázötvenezer-ötszáz 550 500
e) ötmillió-ötszázháromezer-kilencszáz 5 503 900 f) tízmillió-ötvenegyezer-tíz 10 051 010
a) ötvenötezer-öt 55 005 b) ötezer-ötven 5050
c) százegymillió-egyezer-ötven d) ötszázötvenezer-ötszáz
e) ötmillió-ötszázháromezer-kilencszáz f) tízmillió-ötvenegyezer-tíz
57
Természetes számok

2. Írd le betűkkel!
a) 820 nyolcszázhúsz b) 3505 háromezer-ötszázöt
c) 24 315 001 huszonnégymillió-háromszáztizenötezer-egy
3. Írd le egyetlen számmal!
a) 2 tízezres + 38 százas + 5 egyes = 23 805
b) 3 ezres + 28 százas + 12 tízes = 5920
c) 19 ezres + 32 tízes + 293 egyes = 19 613
4. Milyen szám kerüljön a keretekbe úgy, hogy az egyenlőség igaz legyen?
a) 40 százas + 16 tízes + 28 egyes = 4188
b) 53 százas + 81 tízes + 95 egyes = 6205
5. Másold a füzetedbe a számegyenest, és jelöld be rajta az adott számokat!
a) 150 000, 30 000, 340 000, 100 000
30 000 100 000 150 000 340 000
0 20 000
b) 0, 30, 7, 45
0 7 30 45
20 65
c) Sorold fel, melyik számokat jelöltük meg ∗-gal a számegyenesen!

44 53 59 65 71

6. Kerekítsd a megadott számok mindegyikét tízes, százas, majd ezres pontossággal!

a) 589 b) 5346 c) 12 008 040
tízes pontossággal százas pontossággal ezres pontossággal
589 590 600 1 000
5 346 5 350 5 300 5 000
12 008 040 12 008 040 120 008 000 12 008 000

7. Milyen természetes számok teszik igazzá a nyitott mondatokat? Ábrázold számegyenesen is!
a
a) 63 + a <
80 a<
17
0 16
b
b) b − 60 = 100 b = 160
150 160
c
c) c · 2 + 20 = 30 c=5
0 5
8. Végezd el a műveleteket! Ellenőrizd!
5 947 86 416 265 · 328 48 01 · 207 5438 : 7 = 776 15 312 : 72 = 212
+ 17 096 − 7 987 2 120 960 20 53 91
23 043 78 429 5 30 33 60 7 48 192
795 993 80 7 6 48
86 920

58
 Természetes számok

9. Legyen igaz az egyenlőség! Számítsd ki a hiányzó tényezőket!

51 · a = 5100 a = 100 b : 1000 = 530 b = 530 000
8300 : c = 830 c = 10 d : 20 = 60 d = 1200
40 · 500 = e e = 20 000 f · 400 = 240 000 f = 600
10. Számítsd ki!
a) 23 + 7 · 4 − 10 : 2 = 23 + 28 − 5 = 46 b) 2 · (32 + 8 · 4) : 2 = 2 · 64 : 2 = 64
11. Bencének 23-mal több autóskártyája van, mint Á
Á = (103 − 23) : 2 = 40

  
Ákosnak. Kettőjüknek összesen 103 kártyájuk
23 103
van. B = 40 + 23 = 63
Hány kártyája van Ákosnak? B
Ákosnak 40 kártyája van.

12. Magdi néni az 5. b osztály 23 tanulójának összesen 5520 Ft-ért vett színházjegyet.
Ugyanerre az előadásra az 5. a osztályból 28-an jelentkeztek. Minden jegy ára azonos volt.
Mennyibe került az 5. a-sok színházlátogatása?
Egy jegy ára 5520 : 23 = 240 Ft.
28 jegy ára 240 · 28 = 6720 Ft.
Az 5. a-sok színházlátogatása 6720 Ft-ba került.

59
Alakzatok

Alakzatok
1–2. óra: Geometria
3. óra: A tér alakzatai, a testek geometriai jellemzői
4. óra: Testek hálója
5–6. óra: Mértani testek szemléltetése
7–8. óra: Térelemek kölcsönös helyzete
9. óra: A szög fogalma
10–11. óra: A sík alakzatai
12. óra: Tudáspróba

Mire építünk?
A természetes számok halmazában alkalmazzuk a tanult műveleteket. Tudatosítjuk az alsó tago-
zatban megszerzett geometriai ismereteket.
• Egyszerű alakzatok felismerése, megnevezése: kocka, téglatest, henger, gömb, négyzet, tégla-
lap, sokszög, kör.
• Alakzatok jellemzése geometriai tulajdonságaik alapján: lapok, csúcsok, élek száma, oldalak,
átlók száma, merőlegesség, párhuzamosság.
• Vonalak kölcsönös viszonyának felismerése: párhuzamos, illetve metsző (ezen belül merőle-
ges).
• Egybevágó, hasonló és tükörképalakzatok előállítása sablonok másolásával, négyzetháló se-
gítségével.
• A derékszög, az egyenesszög negyedik évfolyamon is használt fogalmak.
A derékszögű vonalzók, a körülöttünk levő tárgyak (füzetlapok, szekrények, kocka, illetve tég-
latest alakú tárgyak stb.) számtalan példával szolgálnak a merőlegességre. Ezt használták a ta-
nulók a derékszögű koordináta-rendszernél, és környezetismeretben az égtájak szerinti tájékozó-
dásnál is.
Meddig jutunk el?
Az Alakzatok című témakörben az alsó tagozatos geometriai ismereteket rendszerezzük, újabb
tapasztalatok gyűjtését, megfigyelések végzését, modellek készítését javasoljuk, a tanulók figyel-
mét a geometriai fogalmak meghatározására, tartalmára irányítjuk.
• Csoportosítjuk, illetve kiválasztjuk az alakzatokat geometriai tulajdonságaik szerint.
• Létező tárgyakból származtatjuk a mértani testeket.
• Testeket vizsgálunk, határoló lapjaikat, élvázukat állítjuk össze.
• Testek hálóját készítjük el.
• Mértani testeket ábrázolunk (axonometrikus kép készítése négyzethálón), a testek három né-
zettel történő szemléltetésére és alaprajz készítésére mutatunk példát.
• A tárgyak, a mértani testek absztrakcióiként használjuk a geometriai alapfogalmakat (tér, fe-
lület, sík, vonal, egyenes, pont). Megemlítjük a félsíkot, a félegyenest, a szakaszt.
• Megfogalmazzuk a konvex testek, a konvex és konkáv síkbeli alakzatok egy-egy tulajdonsá-
gát.
60
 Alakzatok

• Merőleges és párhuzamos szakaszokat, téglalapot ábrázolunk derékszögű vonalzó segítségé-

vel.
• Megismerjük a szögek geometriai fogalmát, a származtatását, fajtáit.
• Az egyszerű sokszögekkel foglalkozunk.
• Alkalmazzuk a szögek fajtáival kapcsolatos ismereteinket a sokszögeknél és a gyakorlati élet
példáin.
• Kitekintünk:
– az Euler-féle poliédertétel egyszerűbb eseteire,
– az egyenletek, az osztópárok, a kombinatorika témakörébe összetett szöveges feladatok meg-
oldása során,
– az egyes szögfajták felismerésére a testeken.
Mi lesz a folytatás az 5–6. évfolyamon?
• ponthalmazok megadása síkban, térben,
• mennyiségek megadása, a mérőszám és a mértékegység fogalma,
• mértékegységek átváltása egész számok és törtek körében,
• a szögmérés egységei,
• szögmérés szögmérővel,
• téglatest térfogatának meghatározása, űrmértékek használata,
• kerület, terület, felszín, térfogat egységeinek megadása és számítások,
• kerület, terület, felszín, térfogat kiszámítása racionális mérőszámmal megadott mennyiségek
esetén,
• szöveges feladatok a kerület, terület, térfogat kiszámítására
Szükséges és ajánlott eszközök
A tanulók eszközei Tantermi eszközök
négyzethálós és sima füzetlapok, sima és négyzethálós tábla, táblai vonalzók,
ceruza (HB-s vagy 2B-s) és hegyező, színes táblai körző,
ceruzák, térmértani modellek: hasábok, gúlák, henge-
2 vonalzó, az egyik derékszögű háromszög rek, gömb, szabályos testek, egyedi lépcsős
alakú, négyzethálós, háromszöghálós, hajto- és csonkolt testek, azonos méretű téglatestek
gatólapok (pontrácsok és vonalhálók: : : kész- csoportmunkához, síkmértani modellezőkész-
letből), let vagy a melléklet alapján kartonból kivá-
olló és ragasztószalag, gott sokszöglapok, síkbeli alakzatok, testhá-
műszaki karton a modellek készítéséhez és a lók táblai méretben, műszaki karton, hurkapál-
melléklet alakzatainak felragasztásához, mm- ca (síklapok forgatásához), olló, ragasztó, tes-
papír tek élvázának demonstrálására alkalmas esz-
közök (például hurkapálca, szívószál, Babylon
játék), mágnestábla, színesrúd-készletek

61
Alakzatok

1–2. óra: Geometria

Tk.: 50–55. oldal, 1–8. feladat

Javasolt eszközök: 20–25 hétköznapi tárgy, színesrúd-készlet, síkgeometriai modellezőkészlet,

ragasztószalag, pálcák és golyók élvázhoz, hurkapálcák, síklapok, négyzethálós és háromszöghá-
lós lap, olló, térmértani modellek, gyurma
Az órák célja: tárgyak vizsgálata során felületek és vonalak megfigyelése. A tárgyaknak megfe-
lelő mértani testek felismerését csoportosítási feladatokban gyakoroljuk. A tanulók különböztes-
sék meg, illetve csoportosítsák az alakzatokat geometriai jellemzőik alapján (test, görbe felület,
síklap, görbe vonal, egyenes vonal). Nem követelmény a mértani testek megnevezése (például
gömb, henger, téglatest, hasáb, kúp, gúla, tórusz), de az elnevezések említése segíthet a tapasz-
talatok rendszerezésében a későbbi években. Beszéljük meg, hogy a valóság alakzatai testek!
Végtelen felületek és vonalak elképzelésével a sík és az egyenes fogalmát készíthetjük elő.
Testek létrehozása az ismert színes rudakból, testek felületének összeállítása lapokból, testek él-
vázának összeállítása és forgástestek elképzelése hurkapálcára ragasztott lapok megpörgetésével.
A görbe felülettel határolt testek megformázhatók, a forgástestek is létrehozhatók gyurmából,
agyagból.
Memóriajáték:
– 20–25 tárgyat két percig (gyakorlott csoportban 1 percig) figyelhetnek a tanulók, ezután leta-
karjuk a tárgyakat. A gyerekek feladata minél több tárgy megnevezése írásban.
– Mágnestáblán elhelyezett képeken figyelhetik meg a tanulók a 20–25 tárgyat, ezután kell
felsorolniuk azokat.
– A tanulók mondanak egy-egy tárgyat, s az elhangzottak alapján kell írásban felsorolni azokat.
Mi a közös tulajdonság?
– A tanár 6–8 testet (alakzatot) kiválaszt. A tanulóknak olyan tulajdonságot kell mondaniuk,
amely mindegyikre érvényes. Eleinte nem csak geometriai tulajdonságokról lehet szó.
– Egy tanuló készíti össze a közös tulajdonságú tárgyakat.
– Adott tulajdonsággal rendelkező tárgyak kiválasztása.
Testek felületének összeállítása síklapokból:
a) A síkgeometriai modellezőkészlet műanyag lapjait a 64. oldal táblázata alapján borítékokba
rakjuk. Az egyes borítékokban levő összes lap felhasználásával, az oldalakat ragasztószalag-
gal rögzítve egy-egy test felülete készülhet el. (Érdemes a lapokat a belülre kerülő oldaluknál
összeragasztani, mert úgy nem feszül a ragasztószalag).
b) A 63. oldal ábrái alapján is elkészíthetők a síklapok.
A táblázat oszlopai a lapok fajtáját mutatják a következő lap sorszámai szerint, a sorokban az
egyes lapokból szükséges mennyiséget jelöljük. Például a második (a B jelű) sor egy hatszög
alapú gúla leírását tartalmazza (6 db 7-es sorszámú, egyenlő szárú háromszögre és 1 db 16-os
sorszámú hatszögre van szükség). A borítékokat érdemes elővenni a 4. órán, a testek hálójának
vizsgálatakor is.

62
 Alakzatok

2.
1.

5.

4.

9.
3.

6.

10.
8.
7.

11.

14.
13.
12.
18.

17.

16.

15.

63
Alakzatok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

A 4 – – – – – – – – – – – – – – – – – A: tetraéder
B – – – – – – 6 – – – – – – – – 1 – – B: hatszög alapú gúla
C – – – – – – 2 2 – – 1 – – – – – – – C: háromszög alapú hasáb
D – – – – – – 8 – – – – – – – – – 1 – D: nyolcszög alapú gúla
E – – 4 – – – – – 1 – – – – – – – – – E: négyszög alapú gúla
F – – – – – – – – – – 6 – – – – 2 – – F: hatszög alapú hasáb
G – – – – – – 2 – 1 – 2 – – – – – – – G: háromszög alapú hasáb
H – – 2 – – – – – 3 – – – – – – – – – H: háromszög alapú hasáb
I – – 5 – – – – – – – – – – – 1 – – – I: ötszög alapú gúla
J – 1 – – 3 – – – – – – – – – – – – – J: háromszög alapú gúla
K – – – – – – – – 5 – – – – – 2 – – – K: ötszög alapú hasáb
L – – – – – – – – 2 4 – – – – – – – – L: négyszög alapú ferde hasáb
M – – – – – – – – 2 – 2 – – 2 – – – – M: deltoid alapú hasáb
N – – – – – – – – – – 8 – – – – – 2 – N: nyolcszög alapú hasáb
O – – – – – – – 1 – – 3 2 – – – – – – O: trapéz alapú hasáb
P – – – – – – – 6 – – – – – – – – – – P: kocka
Q – 2 – 2 – – – – – – – – – – – – – – R: a Q test kicsinyítve
R – – 2 – – 2 – – – – – – – – – – – –
S – – 2 – – – – – – – – – – – – – – 4
T – – 8 – – – – – 2 – – – – – – – – –
U – – 8 – – – – – – – – – – – – – 6 –
V – – 1 – 1 2 – – – – – 1 – – – – – –
X – – 4 – – – – – 3 – – – – – – 1 – –
Y – – – – – – 4 – 1 – 4 – – – – – 1 –
Z – – 1 – – – 3 – – – 3 – – – – 1 – –

Kocka és tetraéder: A tankönyv 58–59. oldalának a 8. és 10. feladataiban leírt

útmutatás alapján olyan kockát és tetraédert készíthetünk, amely akárhányszor
összeállítható, majd síkba kiteríthető. A megadott „szabásminták” nem testhá-
lók.
A tankönyv 50. oldalának matematikatörténeti részében található internetes feladatra a válasz:
Eukleidésznek tulajdonítják ezt a mondást: „A geometriához nem vezet királyi út.” Járj utána,
hogy a hagyomány szerint kinek és milyen kérdésére adta ezt a választ!

A legenda szerint I. Ptolemaiosz király megkérdezte Eukleidésztől, a híres görög matematikustól, hogyan lehetne
a geometriát könnyebben megtanulni. „A geometriához nem vezet királyi út!” – válaszolta a tudós.

Feladatok

1. A képen látható, természetben előforduló alakzatok közül

a) melyek tekinthetők testnek, felületnek, vonalnak;
b) melyeket határolják síklapok, melyeket görbe felületek;
c) melyek képzelhetők el síklap forgatásával?

Mindegyik alakzat test, a csoportosítást az elhanyagolható méretek szerint végezhetjük.

Például: test a paprika, a narancs, a kristályok,
felület a falevél, a tojás héja,
vonal a fenyőág, a kötözőzsineg

64
 Alakzatok

2. Csoportosítsd a tárgyakat!
A: {síklapok} B: {görbe felületek} C: {síklap és görbe felület határolja}

A: {kerékpárút-jelzőtábla, egyenes vonalzó, derékszögű vonalzó}

B : {tojáshéj, pohár fala, cilinder karimája, oldala, szalag}
C : {pohár, cilinder}
3. Nevezz meg a tanteremben található alakzatok közül
a) testeket; iskolatáska, szekrény b) felületeket; lásd az e) és f) részben
c) vonalakat; függönysín, villanydrót d) konvex testeket; radír, ceruza
e) sík felületeket; ablaküveg, ajtó f) görbe felületeket! lámpabura, virágcserép
4. Írj két-két példát a háztartásban használt eszközök, szerszámok közül
a) testre; kalapács, fazék b) felületre; merőkanál, fűrészlap
c) vonalra; cérnaszál, fűrész éle d) sík felületre; törlőkendő, asztallap
e) egyenes vonalra; szívószál, szög szára f) konvex alakzatra! kalapácsfej, dobozos tej
5. Csoportosítsd a testeket aszerint, hogy határoló felületeik csak síklapok, csak görbe felületek
vagy síklapok és görbe felületek is!

á r o lj á k g ö rb e felü l
h at ete
k
k
o

hat
síklap

á r o lj á

2, 4, 7 1, 3, 8 5, 6, 9
k

65
Alakzatok

6. a) Csoportosítsd a testeket a következő szempontok szerint!

1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

A: síklapok határolják 2; 4; 6; 8; 10. A B

B: nem csak síklapok határolják 1; 3; 5; 7; 9.
1
C: konvex testek 2; 3; 4; 5; 6; 7; 9; 10. 4 3
8
A rajzok sorszámával válaszolj! 10 5
b) Szemléltesd halmazábrán az A, B , C csoport- 2 9
6 7
ba tartozó testeket!
c) Milyen közös tulajdonság alapján kerülhet egy
csoportba az 1., 3., 5. és 7. sorszámú test? C
Síklap és görbe felület is határolja.
d) Milyen tulajdonság alapján kerülhet egy csoportba a 2., 4., 6., 10. sorszámú test?
Konvex és csak síklapok határolják.

7. Készíts „zászlókat”, azaz ragaszd rá egy-egy hurkapálcára az a)–k) lapokat! Figyelj arra, hogy
az ábrázolt testek közül jöjjön létre valamelyik a zászló megpörgetésekor!

a) b) c) d) A B C D
f)
e) g) h) E F G K

i)
j) k) H I J

Melyik lap megforgatásával jöhet létre az adott test? Írd le az összetartozó párok betűjelét!
A–b; B –h ; C –c; D –i vagy D –g ; E –g ; F –a ; G –f ; H –j vagy H –f ; I –e ; J –d ; K –k
Ellenőrzésképpen elkészíthetjük a lapokat, és megforgatjuk a megfelelő tengelyek körül.

66
 Alakzatok

8. Rajzold le, milyen lap forgatásával képzelhetünk el ilyen testeket!

3. óra: A tér alakzatai, a testek geometriai jellemzői

Tk.: 56–59. oldal, 1–10. feladat

Javasolt eszközök: mértani testek (például hasábok, félhenger, kúp, gúla, gömbszelet, gömbcikk,
csonka gúla, egyedi testek: : : )
Az óra célja: az előző órán létrehozott felületek, élvázak megfigyelése után síklapokkal határolt
testek lapjainak, éleinek, csúcsainak felismerése. A szakasz és a pont fogalmát a „kézzel fog-
ható” él és csúcs megfeleltetéseként vezetjük be a szokásos jelölésekkel együtt. A kitekintésben
szereplő testekkel csak érdeklődőbb csoportban foglalkozzunk. A 9. feladat alapján észrevehető
összefüggést (l + c = é + 2) néhány tanuló szívesen használja ellenőrzésre. Megvizsgálhatjuk az
összefüggés érvényességét például két kocka esetén, melyeket egy-egy élüknél összeragasztunk.
Barkochba:
a) A tanár gondol az egyik testre az asztalon levők közül. A tanulók kérdéseket tehetnek fel
a test geometriai tulajdonságairól, melyekre a tanár igen, nem, is válaszokat adhat. Így kell
kiválasztaniuk a gondolt tárgyat.
b) Egy elképzelt test kitalálása a cél. Az a tanuló gondol valamelyik testre, és válaszol a többiek
kérdéseire, aki az előző feladványt megfejtette.
Válogatós játék:
Egy tálcára készítünk 10–12-féle (gyakorlott csoportban 18–20-féle) testet.
→ „Maradjon a tálcán az a test (testek), amelyet síklapok határolnak!” – felszólítás után az első
tanuló félreteszi a gömböt, hengert stb. Padtársa az ellenőr, ha hibát vesz észre, kijavítja.
→ „Háromszöglapja is van a testnek.” A harmadik tanuló elteszi a tálcáról a téglatesteket: : : Őt
is ellenőrzi valaki.
→ „Hat csúcsa van.”
→ „Konvex.”
Végül egy ötszög alapú gúla marad a tálcán.

67
Alakzatok

Feladatok

1. Hány éle, hány csúcsa, hány lapja van a testnek?

a) 9 él, 6 csúcs, 5 lap b) 15 él, 10 csúcs, 7 lap c) 12 él, 7 csúcs, 7 lap

2. Melyik alakzatnak melyik geometriai elnevezés felel meg?

tető felület
ablakkeret lap
ajtó él
a ház sarka vonal
csatorna csúcs
homlokzat
tetőgerinc

A következő feladatokhoz (3–6.) az 1. mellékletben találsz sablonokat. Megfelelő számú lapot vágj
ki, ragasztószalaggal rögzítsd egymáshoz a lapokat! Igyekezz minél pontosabban, tisztábban, szeb-
ben modellezni a testeket!

3. Építsd meg az a), b), c), d) testet ilyen lapokból! Melyik lapból hányat használtál?

a) 2 db A, 4 db B , b) 2 db A, 4 db C , c) 2 db D , 6 db A, d) 2 db D , 6 db C

68
 Alakzatok

4. Az a), b), c), d) testeket a megadott alakzatokból építettük. Építsd meg a testeket! Számold meg
a testek lapjait, csúcsait, éleit!

a) b) c) d)

Test Felhasznált lapok A csúcsok száma Az élek száma

a) 4 db B , 1 db E 5 8
b) 6 db E 8 12
c) 6 db C 8 12
d) 6 db E , 2 db D 12 18

5. Építs testeket síklapokból! Számold meg a testek lapjait!

a) Használd fel mind a hat lapot! b) Használd fel mind az öt lapot!

4 db 2 db 1 db 2 db 2 db
a) Négyzet alapú ha- b) Téglalap alapú gúla.
sáb, azaz négyze-
tes oszlop.

6. Építs testeket a megadott lapokból!

a) Legalább kétfajta lapot használj, tetszőleges számút!
Kétféle ötszög alapú hasábot építhetünk, a hasáb lehet két
egység vagy négy egység magas.
b) Egyféle lapot használhatsz, de abból bármilyen sokat. Dodekaéder készülhet 12 darab ötszögből.
7. Milyen testre gondoltunk? Építsd meg! Rajzold le a határoló lapjait! Keress többféle megoldást!
a) 6 lapja, 8 csúcsa, 12 éle van, és csak síklapok határolják. téglatest, csonka gúla, paralelepipedon
b) 8 lapja van, és csak síklapok határolják. hatszög alapú hasáb, hétszög alapú gúla, hatszög alapú
csonka gúla

69
Alakzatok

8. Kockát a szomszédos lapok összeragasztása nélkül is készíthetünk. A test szétnyitható, síkba

kiteríthető, majd újra összeállítható. Így gyűrődés nélkül hordhatod a füzetedben.
Rajzold le milliméterpapírra az ábrát! A négyzetek oldala 2 cm vagy 3 cm lehet. Vágd ki a
„szabásmintát”, majd a vastag vonal mentén vágd be a lapot! A vékony vonalak mentén hajtsd
meg a papírt!
A kockát „fonással” állíthatjuk össze az alábbi sorrendben:
• a 2-es jelű négyzetet az 1-esre hajtjuk,
9 12 4
• a 4-est a 3-asra,
8 7

12
• a 6-ost a 5-ösre,
3 6
2 1
• a 8-ast a 7-esre, 2
• a 10-est a 9-esre,
4 5 10 11 • a 12-est a 11-esre,
• végül a fület a 2-es alá hajtjuk.
9. Legalább hány lapja van egy síklapok által határolt testnek?
Számláld meg a következő testek lapjait, csúcsait, éleit! Foglald táblázatba az adatokat a füze-
tedben!
Keress összefüggést a lapok, a csúcsok és az élek száma között! l + c = é + 2

Lapok száma 6 6 4 5
Csúcsok száma 8 8 4 5
Élek száma 12 12 6 8

Lapok száma 8 6 5 9
Csúcsok száma 6 8 6 9
Élek száma 12 12 9 16

10. Szabályos háromszögekből álló gúla is készíthető ragasztás nélkül.

Rajzold le háromszögrácsos papírra az ábrát (az 1. mellékletlapon találsz hozzá sablont), a há-
romszögek oldala lehet például 2 cm! Vágd ki a „szabásmintát” a vastag vonal mentén, majd a
vékony vonalak mentén hajtsd meg a lapot!
A gúla az alábbi sorrendben állítható össze „fonással”: 6 4 3 5
• a 2-es jelű háromszöget az 1-esre hajtjuk,
2
• a 4-est a 3-asra,
• az 5-öst az 1-es melletti ∗ jelűre, *
2
6

• a 6-ost az 5-ösre, 1
• végül a nyíllal jelölt fület a 2-es alá befűzzük.
Megjegyzés: az 5-ös jelű háromszög nélkül is hajtogatható a tetraéder.
70
 Alakzatok

4. óra: Testek hálója

Tk.: 59–63. oldal, 1–12. feladat

Javasolt eszközök: demonstrációs méretű testhálók, lapok a testhálók kivágásához, modellező-

készlet lapjai, borítékok, olló, ragasztószalag, az 1–2. óránál leírt sokszögek, téglatest, négyzetes
oszlop és kocka különböző hálói
Az óra célja: síklapokkal határolt testek és hálójuk párosítása, egyszerűbb hálókból testek össze-
állítása, téglatest hálójának lerajzolása.
A tankönyv 60. oldalán található internetes feladatra a válasz:
Keresd meg a bevezetőben idézett Janis Pannonius-vers (A geometriai idomokról) folytatását!
Melyik testről ír?
Janus Pannonius (1434–1472)
A geometriai idomokról
Pont az, melynek már részét felfogni se tudnád,∗
megnyújtod, s karcsú egyenes fut bármely irányban.
Sík felület születik, ha meg is duplázza futását:
széltében terjed, nem nyílik meg soha mélye.
Két-két sík a szilárd testet jellemzi, kiadja
hosszúságát és szélességét, meg a mélyét.
Kockának, köbnek hívják s négyzetlapú testnek,
bárhogy esik, mindig jól látni a részeit ennek;
hat síkot foglal be magába, a szöglete épp nyolc.
Kurcz Ágnes fordítása
∗
Pontosabban: Pont az, amiből nem tudsz egy részt elvenni

De corporibus mathematicis
Punctum sit, cuius non possis sumere partem,
Extento gracilis decurrat linea puncto.
Inde superficiem geminato linea tractu
Efficiat, nullo pateat quae lata profundo.
Bina superficies solidi vim corporis edat,
Quod longo, et lato dimensum constat et alto,
Tessera, seu cubus, seu quadrantale vocatum;
Quod promtum semper quovis consistere iactu,
Sena superficies, octonus et angulus ambit.

71
Alakzatok

Feladatok

1. Melyik testnek melyik a hálója?

A: B: C:

a) b) c)

A–b), B–c), C–a)

2. Építs téglatestet 6 egyforma kockából, rajzold le a határoló lapjait! Hány különböző téglatest
építhető? Kétféle téglatest készülhet.

4 db 2 db vagy
2 db 2 db
2 db

Van-e a különböző téglatestek között olyan, amelyet

a) két különböző négyzet; Nincs. b) két különböző téglalap; Az első téglatest ilyen.
c) három különböző téglalap határol? A második téglatest ilyen.
3. 12 db 1 cm élű kockából háromféle téglatest építhető. Rajzold le négyzethálós lapra a téglatestek
egy-egy hálóját!

72
 Alakzatok

4. Rajzold le egy négyzet alapú gúla hálóját!

A testet egy négyzet és négy háromszög határolja.

5. Melyik éllel kell összeragasztani a megjelölt szakaszt a kocka összeállításakor?

6.

a) Rajzold le a négyzetes oszlop (1)

további két hálóját! Például:
b) Az ábrán látható három sokszög
közül melyiknek a legnagyobb a
kerülete?
(1) K = 30 egység, (2) K = 22 egy-
ség, (3) K = 18 egység, tehát az (1)-
gyel jelölt sokszögnek legnagyobb a
kerülete.

7. Rajzold le a füzetedbe a téglatest hálóját a hiányzó lapokkal kiegészítve! A hálókon színezd

azonos színűre az egymással szembe kerülő lapokat!
a) b) c)

73
Alakzatok

Például:
a) b) c)

8. a) Melyik testhálót tudod egy vonallal megrajzolni úgy, hogy közben nem emeled fel a ceruzát,
és minden vonalon pontosan egyszer haladsz át?
b) Vágd ki négyzethálós lapból a test hálóját, és állítsd össze a testet!
I. II. III.

a) b) c)

9. Válaszd ki az ábrán látható sokszögek közül azokat, amelyek egy kocka hálói lehetnek! Ezeket
rajzold le a füzetedbe, és a hálókon színezd azonos színűre az egymással szembe kerülő lapokat!
a) b) c) d)

e) f) g) i)
h)

j) k) l) m)

c) g) i) l)

74
 Alakzatok

10. Az alábbi alakzatok közül melyikből NEM lehet négyzet alapú gúlát (piramis) hajtogatni?
(A lapokat nem lehet elvágni, csak hajtogatni!)

A B C D
A D jelű alakzat nem lehet négyzet alapú gúla hálója.
(Országos kompetenciamérés, 2007)
11. Melyik hálóból tudsz ilyen ajándékdobozkát hajtogatni? (A lapokat nem
lehet elvágni, csak hajtogatni!)

A B C D
Mivel a háromszög alapú hasáb magassága nem olvasható le a térbeli ábráról, „ilyen” dobozka lesz az A és
a C jelű hálóból, illetve más méretű „ilyen” dobozka hálója a B jelű alakzat. Nem hajtogatható háromszög
alapú hasáb a D jelű alakzatból.

12. Melyik három hálózatból tudnál ugyanolyan mintázatú kockát összeállítani?

A B C D

Az A, a B és a C lehet ugyanolyan mintázatú.

75
Alakzatok

5–6. óra: Mértani testek szemléltetése

Tk.: 63–68. oldal, 1–10. feladat

Javasolt eszközök: négyzethálós tábla, négyzethálós füzetlap

Az órák célja: megadott méretű téglatestek szemléltetése négyzethálós lapon úgy, hogy két lap-
juk téglalapnak látszódjon. Egyszerű testek látványrajzán a valódi méretek és a rövidülő szaka-
szok megfigyelése. A testek három nézettel történő megadása.
Még egy tanórát használhatunk gyakorlásra az első négy óra anyagából például csoportmunká-
ban, vagy kitekintésre nehezebb feladatokra.
Az 1. példában megkérdezhetjük, hogy lehet-e a B test oldallapja négyzet (nem), vagy az alaplap-
ja (igen). A C test egyik lapja sem lehet négyzet. A nem látható élek (határvonalak a hengernél)
megváltoztatásával kapott ábrákat érdemes kiszínezni a füzetben.
A látványrajzok készítésekor törekedjenek a tanulók „szép” ábrák rajzolására (vonalvastagság,
tiszta munka, pontosság, megfelelő ceruza).
Csoportfeladatok például:
– barkochba (az egyik csoport tagjai kérdeznek, a másik tagjai válaszolnak sorban egymás
után);
– test építése lapokból, megadott szempontok szerint;
– alakzatok csoportosítása geometriai tulajdonságok szerint;
– olyan tulajdonság keresése, amely a kikészített alakzatok közül pontosan négyre: : : igaz;
– megépített test látványrajzának elkészítése.
A 7. feladatnak megfelelő alakzatokat állítsuk össze!

Feladatok

1. a) Készítsd el a látványrajzát egy olyan téglatestnek, amelynek van 3, illetve 4 egységnyi ol-
dala!
A test 3 és 4 egység oldalú téglalap, lapjait valódi méretükkel ábrázolhatjuk, a harmadik fajta él hossza
tetszőleges lehet.
b) Készítsd el egy kocka látványrajzát úgy, hogy leolvasható legyen, hogy a kocka éle 3 egy-
ség!
A kocka 3 egység oldalú négyzetlapjai közül kettőt valódi méretben ábrázolhatunk, a harmadik él ennél
rövidebbnek látszik.

76
 Alakzatok

2. Rajzold le a testeket úgy, hogy megváltozzon a térbeli hatás!

2.
3. 4.

1.

6. 7.
5. 8.

3. Építs téglatestet két egybevágó kockából, és szemléltesd négyzethálós lapon a testet!

A test négyzetes oszlop.

vagy

77
Alakzatok

4. Melyik test három nézetét szemlélteti az a), b), c) ábra?

a) b) c)

A B C

a)–C , b)–A, c)–B

5. a) Rajzold le a téglatest három nézetét!
b) Rajzold le a „ház” három nézetét!

4 cm

4 cm
5 cm

6. a) Hány darab egybevágó kockából készülhet ilyen méretű tömör tég-

latest? 12 (kisebb kockák esetén 96, 324, : : : is lehet).
b) Milyen téglatest épülhet még ugyanennyi kocka felhasználásával?
Készítsd el a különböző testek alaprajzát, az alaprajzon jelöld az
egymás felett lévő kockák számát! A téglatestek élei 1; 1; 12 1; 2; 6
1; 3; 4 2; 2; 3 egységnyiek. Az utóbbi a megadott téglatesttel egybevágó.
A téglatestek alaprajzai a magasságok jelölésével:

78
 Alakzatok

12 6 6 4 4 4 3 3 vagy 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
3 3
2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 2 2
2 2 2
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1
c) Rajzold le a különböző testeket négyzethálós lapra!

7. Az asztalra tettünk néhány egyenlő méretű kockát.

Ha ezeket elölről nézzük, ezt látjuk: oldalról pedig ezt:

a) Legkevesebb hány kocka lehet az aszta- b) Legfeljebb hány kockából áll az épít-
lon? Készíts alaprajzot! mény?
legkevesebb 6 kocka, pl.: 0 2 0 0 legfeljebb 20 kockából, pl.: 1 2 2 1
1 0 0 0 1 1 1 1
0 0 2 0 1 2 2 1
0 0 0 1 1 1 1 1

8. Melyik két-két ábra lehet ugyanannak a testnek az elölnézete és a felülnézete? Add meg az
összetartozó ábrák betűjelét!

a) b) c) d)

A B C D

Az egyik test felülnézete b), elölnézete C . A másik test felülnézete c), elölnézete A.

79
Alakzatok

9. Az ábrán egy őskohó vázlatos rajza látható.

Melyik rajz ábrázolhatja a kohó felülnézeti képét?
A B C D

A kohó felülnézete az A jelű rajz. (Országos kompetenciamérés, 2010)

10. Egy kocka élei közül néhányat színes pálcikákból raktunk ki. A B
A kocka három nézetén is jelöltük a megfelelő színeket.
Melyik kockához melyik elöl-, felül-, illetve oldalnézeti kép
tartozik, ha a három nézet ebben a sorrendben szerepel az a),
b) és c) ábrán?
Amelyik kockának hiányzik a három nézete, azt rajzold meg C D
a füzetedben!
a)

b) c)

A → c), C → a), D → b)
A B jelű kocka három nézete:

7–8. óra: Térelemek kölcsönös helyzete

Tk.: 68–75. oldal, 1–13. feladat

Javasolt eszközök: téglatest minden tanulónál, írólap, hurkapálcák, téglatest élvázas modellje,
vízmérték, függőón, derékszögű vonalzó, egyenes vonalzó
Az órák célja: a téglatest szemközti és szomszédos lapjainak vizsgálatából kiindulva síkok, pár-
huzamos síkok és metsző síkok elképzelése. Megfogalmazzuk, hogy két sík kölcsönös helyzete
kétféle lehet aszerint, hogy van-e közös pontjuk.

80
 Alakzatok

Kereshetünk más testeken is párhuzamos és metsző lappárokat, a lapokra illesztett nagyobb kar-
tonokkal ellenőrizhetjük a lapsíkok párhuzamosságát (például oktaéder, lépcsős test). Megbe-
szélhetjük, hogy lehet-e két szomszédos lap síkja párhuzamos, hogy milyen térrészeket határol
két metsző, illetve két párhuzamos sík, hogy milyen térrészeket határolnak egy téglatest lapjait
tartalmazó síkok (ez utóbbit csak nagyon jó csoportban). Ezen az órán egy lépéssel közelebb
kerülhetünk a végtelen sok (darabszám), végtelen távol (távolság), végtelen nagy (terület) kifeje-
zések megértéséhez, például annak eldöntésével, hogy egy szakasz, egy egyenes, egy síklap és
egy sík közül melyiknek van végtelen sok pontja, végtelen távoli pontja.
Téglatest éleinek vizsgálatából kiindulva egyenesek, párhuzamos, metsző és kitérő egyenesek el-
képzelése. Eljutunk a háromféle kölcsönös helyzet meghatározásához. A szakaszpárok és a sza-
kaszokat tartalmazó egyenesek kölcsönös helyzetét azonosnak tekintjük. A feladatokban hang-
súlyozzuk, hogy a merőleges és a metsző egyenespárok egyike sem részhalmaza a másiknak
(1. b) feladat). Fontos az egyenes és a szakasz megkülönböztetése a szemléltetéskor (7. feladat).
Szakasz, illetve téglalap nyújtásával elképzeljük a félegyenest és a félsíkot. Szóba kerülhet a
félegyenes származtatása egyenesből, illetve félsík származtatása síkból.
Az 1. feladat kapcsán hívjuk fel a figyelmet arra, hogy síkbeli merőleges félegyeneseknek, sza-
kaszoknak nem feltétlenül van közös pontjuk, de az alakzatokat tartalmazó egyenesek biztosan
metszik egymást, nem kitérők! Ehhez kapcsolódik a következő fejezet 1. feladata a 79. oldalon.
Az órák célja az új fogalmak bevezetése mellett a derékszögű vonalzó használata merőleges és
párhuzamos egyenesek szemléltetésekor, valamint a „csúsztatás” gyakorlása párhuzamos vonalak
rajzolásakor.
Bár nem euklideszi eszközökkel készítjük az ábrákat (amit hangsúlyozunk a feladatok szövegé-
ben a „Rajzolj” kezdetű utasításokkal), ekkor is szerkesztünk. Ezért törekedjünk a pontos ábrák
rajzolására, és beszéljük meg, hogy a munkánk csak közelítőleg lesz pontos, például a vonalvas-
tagságok miatt.
Érdemes kipróbálni a függőleges és a vízszintes irányok kijelölését. A meghatározásoknak utá-
nanézhetnek a tanulók természetismeret- vagy földrajzkönyvekben.
Kiegészítő feladatok:
Állíts merőlegest a csúcsokon át a szemközti
oldalakra!
A szakaszok meredekségét megfigyelve raj-
zolhatunk.
Folytasd az ábra rajzolását úgy, hogy a de-
rékszögű háromszög új befogója mindvégig
ugyanakkora legyen, mint a kezdő háromszög
befogói!

81
Alakzatok

Feladatok

1. a) Csoportosítsd a téglatesteket a következő szempontok szerint!

A: a kékkel jelölt két élre síklap fektethető 1; 3; 6; 7; 8
B: a kékkel jelölt két él párhuzamos 3; 6; 8
C: a kékkel jelölt két él kitérő 2; 4; 5
D: az 1., 2., 4., 5., 7. téglatest

b) Milyen tulajdonság alapján kerülhettek egy csoportba a D -beli téglatestek? A téglatestek kék-
kel jelölt élei merőlegesek egymásra.
c) Válaszd ki egy téglatest egyik élét! Hány olyan éle van a téglatestnek, amely párhuzamos a
megjelölt éllel? Három másik éllel és önmagával is párhuzamos.
d) Válaszd ki egy téglatest egyik élét! A téglatestnek hány éle kitérő ehhez képest? Négy.
e) Válaszd ki a téglatest egyik élét! Hány él metszi a kiválasztott élt? Négy.
2. a) Hol látsz párhuzamos vonalakat a környezetedben? Sorolj fel pél-
dákat! Például: könyvek gerince a polcon, vasúti sínek, vasúti talpfák.
b) Milyen helyzetű vonalakat látsz a kottán? A hangjegyvonalak párhuzamosak, a kottaszárak is pár-
huzamosak egymással. A hangjegyvonalak és a kottaszárak merőlegesek egymásra.
c) Rajzold le, hogy milyen fajta útkereszteződéseket ismersz! Mikor célszerű az alkalmazá-
suk? Merőleges kereszteződés esetén legrövidebb a kereszteződésben megtett út, egyformán láthatók be
a keresztutak, egyformán kihasználható területek alakíthatók ki az utak mentén.

3. A kerék küllőit megbetűztük. Keresd meg, hogy melyik küllő lesz merőleges
a) a pirosra; b) a zöldre; c) a sárgára!
Az egymásra merőleges sugarak azonos színűek. Például:

Az első és utolsó ábra 90◦ -os forgatással egymásba vihető, ezért nem tekintjük különbözőnek.

82
 Alakzatok

4. Hajts ketté egy lapot! Ezután a keletkezett hajtásél két részét hajtsd egymásra! Nyisd szét a
lapot! Rajzold le, milyen a két hajtásvonal helyzete! Merőlegesek a hajtásvonalak.

5. A lapot kettéhajtjuk, majd újabb két alkalommal hajtjuk meg úgy, hogy a hajtásél két része
fedésbe kerül. Milyen a hajtásélek kölcsönös helyzete?

Az 1. merőleges a 2. és 3. vonalra, a 2. és 3. hajtásél párhuzamos.

6. a) Mely egyenesek párhuzamosak egymással? b) Mely szakaszok párhuzamosak?

g e
k d
j f

h g
c
l
a
i b

g  j, i  l, h  k a  d, b  e, c  f

7. a) Mely egyenesek merőlegesek egymásra? b) Mely szakaszok merőlegesek egymásra?

f e
f e
d a h

b g d
c
c
b
a
a ⊥ b, a ⊥ f , b ⊥ c, b ⊥ h , c ⊥ f , d ⊥ e,
a ⊥ c, a ⊥ d , b ⊥ e , c ⊥ f , d ⊥ f e ⊥ g, f ⊥ h

83
Alakzatok

8. Mely egyenesek merőlegesek egymásra, melyek párhuzamosak?

a) b)

a
b g
c d
e f

g ⊥ k, h ⊥ j , h ⊥ l, h  i, i ⊥ j , i ⊥ l, j  l a ⊥ c, a ⊥ e , b ⊥ f , c  e , d ⊥ g
9. Másold le az ábrát a füzetedbe! Rajzolj A ponton átmenő, h -ra merőleges egyenest; és B ponton
átmenő, g -re merőleges egyenest!
a) b)

10. Rajzolj a füzetedbe!

Az a egyenes legyen h -val párhuzamos, le- A b egyenes legyen párhuzamos g -vel, és le-
gyen rajta a P pont! gyen rajta a Q pont!

Készíthetjük az ábrát a vonalzó párhuzamos „csúsztatásával”.

Merőleges segédegyenest is rajzolhatunk.

84
 Alakzatok

11. Rajzold le négyzethálós lapra a megadott szakaszokat!

a) Rajzolj a megadott szakasszal párhuzamos szakaszokat!

b) Rajzolj a megadott szakaszra merőleges szakaszokat!
A megadott szakaszoktól eltérő hosszúságú szakaszokat is rajzoljunk! Érde-
mes rácspontok segítségével is megoldani a feladatot, például c esetben:

12. Házatok előtt fut egy egyenes földút. Erre merő-

legesen, egyenes vonalban halad a gidres-gödrös
aszfaltút. A földúttól távolabb az aszfaltutat me-
rőlegesen keresztezi egy betonút. A betonútra
merőlegesen köves út épült.
a) Készíts vázlatrajzot a szöveg alapján!
Lásd például az ábrán.
b) Hazajutsz-e a betonúton járva?
A betonút nem juttat haza, mert párhuzamos a ház-
hoz vezető földúttal.
c) A köves út hazavisz-e? A kavicsos út helyzetétől függően juthatunk haza vagy sem.
13. Rajzolj az A, B és C pontokon át a szemközti oldallal párhuzamos egyeneseket! (A füzeted-
ben dolgozz!)
a) C b) B
B A

A C
A B

C A
C B
„Csúsztatással” húzhatjuk meg az adott szakaszokkal párhuzamos egyeneseket. Figyeljük meg a keletkezett
négy-négy háromszöget! Például:
• ABC  és A CB  fedésbe hozható egymással (egybevágók),
• A BC  kétszeresre nagyított képe az A B  C  ,
• ABC  és A CB  középpontos tükörképei egymásnak,
• ABC  és AC  B  tengelyes tükörképei egymásnak, mivel AC = BC a) és b) esetben is.
Oldjuk meg a feladatot nem derékszögű és nem egyenlő szárú háromszög esetén is!

85
Alakzatok

9. óra: A szög fogalma

Tk.: 76–80. oldal, 1–9. feladat

Javasolt eszközök: minden tanulónál legyen két szívószál, gombostű vagy rajzszög, körző, vo-
nalzó, valamint egy színes és egy fehér írólap is.
Demonstrációs eszközök: hurkapálcika, lehetőleg színes fejű gombostű, parafa tábla, illetve hun-
garocelltábla vagy írásvetítő. Táblai körző és vonalzó, iránytű, földrajzi térkép vagy turistatérkép.
Az első órán kérdezzük meg a tanulókat, hogy vajon mire használható még a teodolit! A lehetsé-
ges válaszok többek között: hegyek, tornyok magasságának, megközelíthetetlen tárgyak látószö-
gének maghatározására, sík terepen, tengeren tárgyak beazonosítására. Beszéljünk egyéb ilyen
fontos eszközről: az iránytűről vagy a tájolóról is!
Az iránytűvel órán is meghatározhatjuk például, hogy melyik égtáj felé nyílik az osztály ablaka,
adhatunk ilyen jellegű házi feladatokat is.
A kidolgozott példa egy térképről leolvasható útiterv. Készíttessünk velük is hasonlót! Például
becsüljék meg, hogy egy gyalogtúrán körülbelül hány km utat tudnának megtenni naponta!
A 9. feladat megoldásához használjanak a tanulók óramodellt.
Mószertani javaslatok:
Mindenki vágjon ki egy fehér és egy színes, 5 cm sugarú körlapot, melyeket egy sugaruknál
bevágnak. E mentén egymásba fűzve tetszőleges nagyságú szöget állíthatunk elő.
Kirakhatunk szöget két szívószál és egy gombostű segítségével is. Mi is bemutathatjuk ezt írás-
vetítőre helyezve, vagy annk hiányában két hurkapálcikával, azokat parafába szúrva. (Erre a célra
megfelel egy méretes hugarocelltábla is.)
A jeleket és a görög betűket a használat során tanulják meg a gyerekek. Eleinte lehet a szögeket
a körívbe írt számokkal is jelölni.
Számítógép, projektor, interaktív tábla és a digitális tananyagot tartalmazó CD használata aján-
lott.

Feladatok

1. Csoportosítsd a szakaszpárokat és félegyenespárokat!

A: nincs közös pontjuk 1; 3; 5; 9; 10 B: egy közös pontjuk van 2; 4; 6; 7; 8
C: párhuzamosak 3; 5; 10 D: metszők 2; 4; 6; 7; 8 (ld. B)
E: merőlegesek 1; 4; 8
1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8. 9. 10.

86
 Alakzatok

2. Válaszd ki a szögek közül

a) a hegyesszögeket; 5 b) a tompaszögeket; 4 c) a homorú szögeket! 1; 3

3. Keress az ábécé egyjegyű nagybetűi között olyanokat, amelyekben hegyes-, derék-, tompa- vagy
homorú szögeket találsz!
ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ
A betűk „belső tartományában” lévő szögeket vizsgáljuk.

1, 2, 3 hegyesszögek 1, 2, 3, 4 derékszögek 1, 2, 3 derékszögek 1, 2, 3, 4 derékszögek

4, 5 tompaszögek

1, 3 hegyesszögek 1 derékszög 1, 3 hegyesszögek 1, 2 hegyesszögek

2 derékszög 2 homorú szög

1, 2 derékszög 1 hegyesszög 1, 3 hegyesszögek 1 hegyesszög 1, 2 hegyesszögek

2, 4 tompaszögek 2, 3 tompaszög

4. Sorolj fel a környezetedből olyan térbeli alakzatokat (olyan tárgyakat), amelyeknek vannak ho-
morú szöget bezáró élei!
Lépcső, énekkari dobogó, ajtókilincs, templomtorony, fából készült tulipán, a királyi korona, buzogány (kö-
zépkori harci eszköz), kakastaréj stb.

87
Alakzatok

5. Határozd meg, hogy az ábrán megjelölt szögek nagysága mekkora része a derékszögnek!
a) b)

a) 1= fél derékszög, b) 1= két és fél derékszög,

2= két és fél derékszög, 2= egy derékszög,
3= három derékszög, 3= egy derékszög,
4= egy derékszög, 4= másfél derékszög,
5= fél derékszög 5= három derékszög

6. Hány derékszög alkot

a) 3 egyenesszöget; 6 derékszög b) 2 teljesszöget; 8 derékszög
c) fél egyenesszöget; 1 derékszög d) fél teljesszöget? 2 derékszög
7. a) Milyen fajta szög lehet egy tompaszög és egy hegyesszög különbsége?
Egy tompaszög és egy hegyesszög különbsége lehet
– tompaszög, – derékszög, – hegyesszög.

b) Milyen lesz az összegük?

Egy tompaszög és egy hegyesszög összege lehet
– egyenesszög, – tompaszög, – homorú szög.

88
 Alakzatok

8. Egy konkáv ötszögben legfeljebb hány konkáv szög lehet? És egy konkáv hatszögben?
Egy konkáv ötszögben

– lehet 1 konkáv szög, – lehet 2 konkáv szög,

és ez a maximum, mert az ötszög szögeinek összege 3 · 180◦ = 540◦ .

Ha 3 konkáv szöge lenne, az több lenne, mint 540◦ .
Egy konkáv hatszögben legfeljebb 3 konkáv szög lehet:

9. Hányszor zár be derékszöget az óra nagymutatója a kismutatóval délután 1

órától este 11-ig?
Állítható óramodellen figyeljük meg a mutatók fedésbe kerülését és merőleges állását!
Első megoldás: az óramodellen megfigyelt mutatóállások lejegyzésével.
Délután 1 órától este 11 óráig 10 óra telik el.
Bármely egymás utáni két egész óra között a nagymutató kétszer zár be derékszöget a kismutatóval. A
mutatók 3 órakor (illetve 15 órakor) és 9 órakor (illetve 21 órakor) bekövetkező merőleges állása két-két
egész óraközhöz is hozzátartozik.
Ezért a megadott időtartam alatt 10 · 2 − 2 = 18 alkalommal zárnak be derékszöget a mutatók délután 1 és
este 11 óra között.
A mutatók merőleges állása a vizsgált időszakban:

1 és 2 között, 2 és 3 között, 3 és 4 között, 4 és 5 között,

5 és 6 között, 6 és 7 között, 7 és 8 között,

8 és 9 között, 9 és 10 között, 10 és 11 között

89
Alakzatok

Második megoldás: délután 1 óra és este 11 óra között 10 alkalommal körözi

le a nagymutató a kismutatót. A lekörözések között 9 időintervallum jön létre.
Két lekörözés között a nagymutató kétszer zár be derékszöget a kismutatóval.
Az 1 óra és az első lekörözés közötti, illetve a 10. lekörözés és 11 óra közötti
rövid időszakban nincs a mutatóknak merőleges állása.
Tehát a 9 intervallum alatt 9 · 2 = 18 alkalommal zárnak be derékszöget a
mutatók. A két mutató állása a lekörözések időpontjában:

Harmadik megoldás: törtek alkalmazásával a második megoldás gondolatmenetét követve.

Délután 1 órától este 11 óráig 10 óra telik el.
12 óra alatt 12-szer megy körbe a nagymutató, míg a kismutató 1-szer, ezért 12 óra alatt a nagymutató
11-szer hagyja el a kismutatót.
12 óra alatt 11-szer ⇒ 1 óra alatt (11 : 12)-szer ⇒ 10 óra alatt (11 : 12) · 10 ≈ 9-szer.
Minden lehagyás közben kétszer zárnak be derékszöget a mutatók, az első előtt és az utolsó után nem
merőleges a két mutató.
Tehát 9 · 2 = 18 alkalommal zárnak be derékszöget a mutatók.

10–11. óra: A sík alakzatai

Tk.: 80–85. oldal, 1–10. feladat

Javasolt eszközök: síkbeli alakzatok mágnestáblán, sokszögek mágnestáblán, téglalapok, síkge-

ometriai modellezőkészlet lapjai
Az órák célja: konvex és konkáv síkbeli alakzatok megkülönböztetése, (egyszerű) sokszögek
oldalainak, átlóinak, csúcsainak felismerése.
Összefoglaljuk a háromszögekről, négyszögekről (ezen belül a téglalapról, négyzetről) eddig
gyűjtött tapasztalatokat.
Az órán sok lehetőség adódik a logikai kifejezések használatára. Például: bármely pont, nem
konvex, van olyan pont, minden négyzet téglalap: : : A és B , A vagy B , A és nem B tulaj-
donságok megfogalmazása. Halmazábrák készítését igénylő feladatok megoldására is sor kerül,
például: négyszögek, téglalapok, négyzetek halmazának szemléltetése. Foglalkozhatunk most is
barkochba, válogatós játék, „Mi a közös tulajdonság?” feladatokkal.
A 9. feladat a párhuzamosság és merőlegesség ismétlésén túl a pontosan egy, legfeljebb egy
kifejezésekre irányítja a figyelmet.

Feladatok

1. Csoportosítsd az itt látható síkbeli alakzatokat a megadott szempontok szerint!

A: Csak egyenes vonalak határolják. b), c), d), h)
B: Csak görbe vonalak határolják. f), g), i) C: Nem konvex. a), c), e), g), i)

90
 Alakzatok

2. a) Válaszd ki a síkbeli alakzatok közül a sokszögeket! Sok-

szög: B, C , F, G A C
b) Az ábrán látható konvex sokszögeknek összesen hány át- B
lója van? Konvex sokszög: C , F , G . Az átlók száma: 5 + 2 + 0.
Összesen 7 átló.
D

E F
G

3. Keress Magyarország nyári égboltján olyan

csillagképeket, amelyek sokszögek!
23., 26., 38., 39., 46.
A csillagok és a csillagképek nevei:
1. Sarkcsillag (Polaris)
2. Kisgöncöl (Kis Medve) (Ursa Minor)
3. Cefeusz (Cepheus)
4. Kassziopeia (Cassiopeia)
8. Perzeusz (Perseus)
20. Szextáns (Sextans)
21. Északi Vízikígyó (Hydra)
22. Serleg (Crater)
23. Holló (Corvus)
24. Szűz (Virgo)
25. Oroszlán (Leo) 26. Kis Oroszlán (Leo Minor)
27. Bereniké Haja (Coma Berenices) 28. Vadászebek (Canes Venatici)
29. Ökörhajcsár (Bootes) 30. Északi Korona (Corona Borealis)
31. Kígyó (Serpens) 32. Herkules (Hercules)
33. Sárkány (Draco) 34. Nagygöncöl (Nagy Medve) (Ursa Maior)
35. Hiúz (Lynx) 36. Rák (Cancer)
37. Kentaur (Centaurus) 38. Mérleg (Libra)
39. Farkas (Lupus) 40. Skorpió (Scorpius)
41. Kígyótartó (Ophiuchus) 42. Nyilas (Sagittarius)
43. Pegasus (Pegasus) 44. Sas (Aquila)
45. Bak (Capricornus) 46. Csikó (Equuleus)
47. Delfin (Delphinus) 48. Hattyú (Cygnus)
49. Lant (Lyra) 63. Déli Korona (Corona Australis)

91
Alakzatok

4. Rajzolj a füzetedbe konvex

a) négyszöget; A konvex négyszöget az egyik b) ötszöget; A konvex ötszöget az egyik átlója 1 há-
átlója 2 háromszögre bontja. (Konkáv négy- romszögre és 1 négyszögre bontja.
szög esetén csak az egyik átlóra értelmezhető
a kérdés.)

c) hatszöget; A konvex hatszöget az egyik át- d) nyolcszöget! A konvex nyolcszöget az egyik át-
lója 1 háromszögre és 1 ötszögre vagy 2 lója 1 háromszögre és 1 hétszögre vagy 1 négy-
négyszögre bontja. szögre és 1 hatszögre vagy 2 ötszögre bontja.

Húzd meg a rajzolt síkidom egyik átlóját! Milyen sokszögekre bontja ez az átló az eredeti
alakzatot?
5. Egy négyszögről tudjuk, hogy a szemközti oldalai egyenlő hosszúak. Biztosak lehetünk-e abban,
hogy a négyszög egy téglalap? Nem biztos, hogy téglalap, lehet nem derékszögű paralelogramma is.
6. Egy négyszögről tudjuk, hogy a szomszédos oldalai merőlegesek egymásra. Téglalap-e az ilyen
négyszög? Ha a négyszög szomszédos oldalai merőlegesek, akkor szemközti oldalai párhuzamosak, vagyis
a négyszög téglalap síkbeli négyszögek esetén.

7. a) Egy négyszög oldalai egyenlők. Négyzet-e ez a négyszög?

Nem biztos, hogy négyzet, lehet nem derékszögű rombusz is.
b) Egy téglalapról tudjuk, hogy két szomszédos oldala egyenlő. Igaz-e, hogy ez a téglalap egy
négyzet? Biztosan négyzet, mert derékszögei vannak, és minden oldala egyenlő.
8. Hány átlója van egy háromszögnek, konvex négyszögnek, ötszögnek, hatszögnek, tízszögnek?
Készíts táblázatot, keress összefüggést az oldalak és az átlók száma között!
a sokszög oldalainak száma 3 4 5 6 10 n
a sokszög átlóinak száma 0 2 5 9 35 n · (n − 3) : 2

92
 Alakzatok

9. Az ábrán látható sokszögek közül írd le

azoknak a betűjelét, amelyeknek
A: van párhuzamos oldalpárja, c, d , e ,
g, j , k
B: van merőleges oldalpárja, a , b , d , e ,
f , h, j
C: pontosan egy párhuzamos oldalpár-
ja van, g
D: legfeljebb egy merőleges oldalpárja
van! a , c, f , g , h , i , j , k

10. Csoportban oldjátok meg a feladatot!

Készíts egyenlő hosszú pálcikákból (vagy gyufaszálakból, vagy szívószálakból) sokszögeket
úgy, hogy azok egy-egy oldala egy-egy pálcika legyen, és teljesüljenek az alábbi feltételek is:

6 pálcikából olyat, hogy 5 pálcikából olyat, hogy 4 pálcikából olyat, hogy

a) ne legyen homorú szöge! d) ne legyen homorú szöge! g) ne legyen homorú szöge!

b) egyetlen homorú szöge e) egyetlen homorú szöge h) egyetlen homorú szöge

legyen! legyen! legyen!
Ha egy négyszög négy ol-
dala egyenlő hosszú, akkor
az rombusz, amelyek között
nincsen homorú szögű.

c) két homorú szöge legyen! f) két homorú szöge legyen! i) két homorú szöge legyen!
Négyszögnek nem lehet két
homorú szöge.

Minden esetben nevezd meg a sokszögek többi szögét is!

93
Alakzatok

12. óra: Tudáspróba

Tk.: 86. oldal

1. Határozd meg az a) és b) jelű test lapjainak, csúcsainak és éleinek számát!

a) 6 lap, 8 csúcs, 12 él b) 6 lap, 6 csúcs, 10 él

2. Vegyél fel a füzetedben három pontot az ábrának megfelelően, jelöld B

a pontokat A, B , C -vel! Minden feladat megoldásához külön ábrát
készíts!
A

a) Rajzold meg fekete színnel az AB sza- b) Zölddel ábrázold az A kezdőpontú, C

kaszt! ponton átmenő félegyenest!

c) Rajzolj úgy egy D pontot, hogy az d) Rajzolj olyan négyszöget, amelynek az A,

ABCD alakzat konkáv négyszög legyen! B és C pontok a csúcsai (nem feltétlenül
ebben a sorrendben), az AB szakasz pedig
az átlója!

94
 Alakzatok

3. a) Rajzolj négyzethálós lapra olyan téglalapokat, amelyeknek két szomszédos csú- A

csa ugyanaz az A és B pont!
A téglalapok AB oldallal szomszédos oldalai kétszer olyan hosszúak, mint az
AB szakasz ábráról leolvasható hossza.
A B

B
b) Nevezd meg, milyen sokszöget alkotnak a megrajzolt téglalapok! téglalap
Megjegyzés: A csoporttól függően a 3. feladat b) kérdését kihagyhatjuk, vagy a válasz indoklását is kérhetjük.

4. Sorold fel, milyen fajtájú szögeket látsz az ábrán!

1.: tompaszög,
1. 2.: derékszög,
2. 3. és 4.: homorú szög,
5.: hegyesszög,
3.
6.: egyenesszög

4.

5. 6.

95
Egész számok

Egész számok
1–3. óra: Negatív számok
4–5. óra: Negatív számok: A számok abszolút értéke
6. óra: Egész számok összeadása és kivonása: Összeadás
7. óra: Egész számok összeadása és kivonása: Kivonás
8–9. óra: Egész számok összeadása és kivonása: A zárójel nélküli írásmód
10–12. óra: Egész számok szorzása és osztása természetes számmal
13–14. óra: Nyitott mondatok

Mire építünk?
Negatív egészekkel már találkoztak a tanulók az alsó tagozatban is: hőmérséklet mérésekor, adós-
ságcédulák használatakor és számegyenesen való lépegetéskor. Ismerik és tudják a műveleti je-
leket, a műveletek sorrendjét és a relációs jeleket.
Meddig jutunk el?
• A természetes számok ellentettjeként értelmezzük a negatív egészeket.
• Átismételjük és elmélyítjük az egész számok ábrázolását a számegyenesen.
• Bevezetjük a számok abszolút értékének fogalmát.
• Kiterjesztjük az összeadás és a kivonás műveletét az egész számok körére, és természetes
számmal szorzunk és osztunk egész számokat.
• Alkalmazzuk a természetes számoknál megtanult műveleti tulajdonságokat, és a műveletek
sorrendjéről tanultakat.
• Nyitott mondatokat és egyszerű szöveges feladatokat is megoldunk, ezek megoldását össze-
kapcsoljuk a számegyenesen való tájékozódással.

1–3. óra: Negatív számok

Tk.: 88–89. oldal, 90–91. oldal, 1–13. feladat

A bevezető képekkel a már tapasztalt „emlékeiket” idézhetjük fel:

• a nyári, illetve a téli képen a pozitív és negatív hőmérséklet,
• a hegy magassága pozitív, míg a tenger mély árkai negatív számokkal írhatók le (például a
Mont Blanc 4807 m magas, míg a csendes-óceáni Mariana-árok −11 034 m mély).
Érdemes elemezni a számlakivonatot: mit jelent a pozitív, és mit jelent a negatív pénzösszeg.
Vetessük észre a gyerekkel, hogy a gazdasági matematikában a számok írásmódja eltér a Termé-
szetes számok című témakörben tanultaktól: a hármas egységeket pontok választják el egymástól.
Hasznos ismétlés a természetes számok kiolvasásának gyakoroltatása is.
A gyerekek által jól ismert matematikai mennyiségeket megtanuljuk leírni az algebra nyelvén:
bevezetve az ellentétes mennyiség fogalmát. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy a gyerekek a gya-
korlati élet példáit megtanulják leírni a matematika nyelvén (jó előkészítés a szöveges egyenletek

96
 Egész számok

megértéséhez). A számok nagyság szerinti összehasonlítását kezdetben célszerű a számegyenes

segítségével végezni, és így egyre jobban rögzül a gyerekekben, hogy balról jobbra növekednek
a számok akkor is, ha azok negatívak.
Próbáljanak a tanulók önállóan halmazábrát készíteni, ha megadjuk az alaphalmazokat a címké-
ikkel, és néhány számot.
Hangsúlyozzuk, hogy a természetes számok és a negatív egész számok halmazának nincs közös
eleme, bármilyen számokat is adunk meg, ezért a két halmazt éles vonal választja el egymástól!
Követeljük meg az elnevezések pontos használatát! Ezt óra eleji „bemelegítő kérdésekkel” ellen-
őrizhetjük:
• Melyik a legkisebb természetes szám? (0)
• Melyik a legkisebb negatív egész szám? (nincs)
• Melyik a legnagyobb természetes szám? (nincs)
• Melyik a legnagyobb negatív egész szám? (−1)
• Mondj szomszédos negatív egészet és természetes számot! (−1 és 0)
• Mondj szomszédos negatív egész és pozitív egész számot! (nincs)

4–5. óra: Negatív számok:

A számok abszolút értéke

Tk.: 89. oldal, 91–93. oldal, 14–24. feladat

A számok abszolút értékének fogalma látszólag nem nehéz.

Ennek ellenére az óra eleji bemelegítő kérdéseknél kiderül, hogy az abszolút érték fogalma még-
sem olyan egyszerű.
• Melyik számra gondoltam, ha az abszolút értéke 2? (−2; 2)
• Melyik számra gondoltam, ha az abszolút értéke −2? (nincs ilyen szám)
• Mennyi a −3 abszolút értéke? (3)
• Mennyi a 3 abszolút értékének az ellentettje? (−3)
• Milyen messze van a számegyenesen a (−3) abszolút értéke a 3 abszolút értékétől? (0)
Ezeket s ehhez hasonlóakat „bemelegítéskor” lehet frontálisan kérdezni vagy kopogtatósan ját-
szani.

Feladatok

1. Ábrázold számegyenesen a megadott számokat, és karikázd be közülük a legkisebbet kékkel, a

legnagyobbat pedig pirossal!
a) (−5), 4, 0, (−3), 2, 7, 3
A legkisebb a −5, a legnagyobb a 7.
−5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 7

97
Egész számok

b) 10, (−8), 6, 4, (−6), 2, (−2) Célszerű a számegyenesen kettesével felvenni az egységeket.

A legkisebb a −8, a legnagyobb a 10.
−8 −6 −4 −2 0 2 4 6 8 10
c) (−25), 15, 0, 30, (−10), (−15), 20, (−5) Célszerű a számegyenesen ötösével felvenni az egységeket.
A legkisebb a −25, a legnagyobb a 30.
−25 −20 −15 −10 −5 0 5 10 15 20 25 30
2. A búvárkodás az 1930-as évektől kezdett elterjedni kedvtelési céllal Franciaország mediterrán
partjainál. Készíts egy számegyenest, és jelöld rajta az egyes búvárok merülési mélységét a
nevük kezdőbetűjével! Olvasd ki, hogy milyen szót kaptál!
Éva 7 m; Elemér 16 m; Laci 12 m; Zoli 5 m; Karcsi 8 m; Übü 4 m; Lilla 3 m; Sanyi 6 m, és a
kezdő Tibi a víz szintjén az úszást gyakorolja.
E L K É S Z Ü L T
−18 −16 −14 −12 −10 −8 −6 −4 −2 0 2
A kapott szó: ELKÉSZÜLT

3. A felírt számok közül melyek

−10 6 8
a) a negatív számok; −10, −8, −6, −4. −6 0
b) a természetes számok halmazába tartozók; 0, 2, 4, 6, 8.
c) a saját ellentettjükkel együtt felsoroltak? −8 2
−4 4
a 4 és a −4, a 6 és a −6, a 8 és a −8 és a 0.
A felírt számok közül melyik d) a legkisebb? −10. e) a legnagyobb? 8.
4. Válaszd ki a megadott számok közül azokat, amelyek
Célszerű először számegyenest készíteni. −7
11 0 2 −12
−7 −3
−12 −8 −4 0 2 5 78 11 −3 −4
a) kisebbek (−3)-nál; −12, −8, −7, −4 7 8 5 −8
b) nagyobbak (−7)-nél; −4, −3, 0, 2, 5, 7, 8, 11
c) nagyobbak (−7)-nél, de kisebbek (−3)-nál! −4
5. Ábrázold a számokat egy számegyenesen, és keress
közöttük olyanokat, amelyek
11 0 2 −7 −12
a) egymástól 4 egységre; A megfelelő számpárok:
(−12 −8); (−8 −4); (−7 −3); (−4 0); (7 11:)
5 −3 −4
b) a 0-tól egyenlő távolságra; 7 8 −8
Ezek a számok egymás ellentettjei: a −8, 8 és a −7, 7.
c) a 2-től egyenlő távolságra Öt egységre van a 2-től a −3 és a 7. Hat egységre van a 2-től a −4 és a 8.
Kilenc egységre van a 2-től a −7 és a 11.
vannak a számegyenesen!
Nem kell elvárnunk, hogy ezt a feladatot a kevésbé jó matematikus gyerekek is megoldják, ezért
célszerű együtt kitűzni egy könnyebb feladattal, például a 3-sal, melynél a számegyenes felhasz-
nálható a feladat megoldásához.

98
 Egész számok

6. Zoli egy számegyenesen felrajzolta családtagjai születési adatait. Kiindulási pontnak azt vette,
amikor ő született:

−35 −30 −25 −20 −15 −10 −5 0 5 10 15 20 25 30 35

a) Hány évesek voltak Zoli szülei, amikor Zoli született? Zoli édesapja 30, édesanyja 25 éves volt.
b) Mennyivel fiatalabb Zoli édesanyja a férjénél? 5 évvel.
c) A kisfiú öccse vagy bátyja Zolinak? Mennyi köztük a korkülönbség? A kisfiú idősebb Zolinál,
hiszen korábban született, ezért bátyja. 5 év.
d) A kislány nővére vagy húga Zolinak? Mennyi köztük a korkülönbség? A kislány később szü-
letett, ezért húga. 5 év.
e) Ebben az évben Zoli 10 éves. Írd le, hogy most ki hány éves a családjában! Édesanya 35,
édesapa 40, báty 15, Zoli 10, húg 5 éves.

7. Készíts számegyenest, és rajzold rá, hogy hozzád képest ki mikor született a családban! Kiin-
dulási pontnak vedd azt az időpontot, amikor te születtél! A megadott számegyenesedet add át
a padtársadnak, aki mondjon el minél több információt ennek alapján a családodról!
8. Rajzolj egy számegyenest, és jelöld be rajta azokat az egész számokat, amelyek
a) (−5)-nél nagyobbak! b) (−5)-nél nagyobbak, de 2-nél kisebbek!

−5 0 −5 0 2
c) 2-nél kisebbek! d) (−3)-nál nem kisebbek, de 3-nál kisebbek!

0 2 −3 0 3

Ügyeljünk, hogy a gyerekek a nyílt, illetve zárt félegyenest vagy szakaszt helyesen ábrázolják
a számegyenesen (természetesen a szakszavak használatára nincs szükség, csak a fogalom pon-
tos értésére)! Kevésbé jó matematikusoktól elfogadhatjuk, ha csak az egészeket keresik meg a
számegyenesen. (Ilyen a következő feladat.)

9. Rajzolj egy számegyenest, és jelöld be rajta a (−3)-at!

Melyek azok az egész számok, amelyek (−3)-tól
a) 2 egységre vannak; −1 és −5
b) nem több, mint 2 egységre vannak; −5, −4, −3, −2, −1
c) nem kevesebb, mint 3, de 5-nél nem több egységre vannak? −8, −7, −6, 0, 1, 2
10. Milyen egész számok írhatók a helyébe?
a) = (−2) : −2 b) < (−2) : −3-tól „lefelé” minden egész

c) >
(−3) : −2; −1; 0; ::: d) = (−3) : −3; −2; −1; :::
99
Egész számok

e) (−8) < <

(−5) : −7; −6 f) (−8) 5 <
(−5) : −8; −7; −6

g) (−8) 5 5 (−5) : −8; −7; −6; −5 h) (−6) < <

(−4) : −5

i) (−4) 5 < 2 : −4; −3; −2; −1; 0; 1

Ha a feladatokat önállóan oldják meg a gyerekek, az ellenőrzés előtt lehet kérdezgetni őket:
• Volt-e azonos megoldású feladat? (nem)
• Voltak-e olyan feladatok, melyek megoldásszáma azonos? (igen a)–h), b)–c))
• Az összes megoldás közül melyik a legkisebb egész, ami szerepelt? (nincs)

11. A bolygók felszínének átlaghőmérséklete:

Merkúr 179 ◦ C Vénusz 470 ◦ C
Föld 22 ◦ C Mars (−63) ◦ C
◦
Jupiter (−143) C Szaturnusz (−145) ◦ C
Uránusz (−170) ◦ C Neptunusz (−231) ◦ C
A felszíni átlaghőmérséklet növekedésének sorrendjében írd le a bolygók nevét!
Célszerű számegyenest készíteni. Beszéljük meg a praktikus egységválasztást (50) a számegyenesen!

Szaturnusz
Uránusz Jupiter
Neptunusz Mars Föld Merkúr Vénusz
−250 −200 −150 −100 −50 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450
Szerinted melyik bolygón lehetne élni, és melyiken nem az átlaghőmérsékletek ismerete alap-
ján?
A Marson, a Földön és a Vénuszon lehetne az átlaghőmérsékletek alapján élni, bár ezek az átlaghőmérsékleti
értékek elrejtik a nagy hőingadozásokat.

12. Ábrázold számegyenesen pirossal a megadott számokat, és kékkel az ellentettjüket!

a) 5 b) (−3) c) (−4) d) 0 e) 4 f) (−6)
Vegyük észre, hogy a 4 és a (−4) egy ellentettpár, tehát azonos távolságra vannak a 0-tól a számegyenesen,
azaz az abszolút értékük azonos! A 0 az egyetlen szám, melynek az ellentettje is önmaga.

13. Határozd meg azokat az egész számokat, amelyek

a) ellentettje nagyobb 2-nél; (x <−2) b) ellentettje legfeljebb 4; (x = −4)
c) ellentettje 0 és 5 között van; d) ellentettje (−6) és (−3) között van!
(−5 <
x<0) (3 <
x<6)

Célszerű először fölrajzoltatni egy számegyenest, hogy azon keressék a megfelelő számokat a
tanulók. Ez egy nehéz feladat, nem kell mindenkitől elvárni a megoldását.

14. Mivel egyenlő?

a) | + 6| 6 b) |0| 0 c) |2003| 2003 d) | − 3| 3 e) | − 50| 50
f) | − 8| 8 g) | − 3| 3 h) −| − 3| −3 i) −|3| −3 j) −|50| −50
15. Válogasd ki a számok közül a legkisebbet, a legnagyobbat, a legkisebb abszolút értékűt, illetve
a legnagyobb abszolút értékűt!
100
 Egész számok

a) (−8), 6, 4, (−4), 0, 7, (−5) b) (−14), 2, 14, 5, (−5), 9, (−6)

c) (−120), 20, 36, (−48), 55, 128, (−72)
A legkisebb a legnagyobb a legkisebb abszolút értékű a legnagyobb abszolút értékű
a) −8 7 0 −8
b) −14 14 2 −14 és 14
c) −120 128 20 128

16. Keresd meg a számegyenesen azokat az egész számokat, amelyek abszolút értéke
a) 3; b) 3-nál kisebb; c) 3-nál nagyobb!

−3 0 3 −3 0 3 −3 0 3

17. Melyik az az egész szám, amelynek abszolút értéke

a) 2; −2 és 2 b) 5; −5 és 5 c) 0; 0 d) −3; Nincs ilyen szám.
e) kisebb 2-nél; A −2 és 2 közötti számok, az egészek közül: −1, 0, 1.
f) nagyobb 3-nál! x < −3 vagy x > 3

18. Melyek azok az egész számok, amelyek abszolút értéke

a) kisebb 4-nél; −3; −2; −1; 0; 1; 2; 3
b) nem nagyobb 4-nél; −4; −3; −2; −1; 0; 1; 2; 3; 4
c) legfeljebb 2; −2; −1; 0; 1; 2
d) legalább 5; : : : ; −6; −5; 5; 6; : : :
e) nagyobb 2-nél, de kisebb 5-nél? −4; −3; 3; 4
19. Mely egész számok teszik igazzá a nyitott mondatokat? Ábrázold a megoldásokat számegyene-
sen!
a) |a | = 2 −2 és 2. b) |b | <
2 −2 < b< 2, egészek −1, 0, 1.
c) |c | = 3 c 5 −3 vagy c = 3. d) |d | = 0 0
e) |e | = | − 3| −3, 3 f) | f | = −| − 4| Nincs ilyen szám.
g) |g | < 7 −7 < g< 7, egészek körében: −6, −5, −4, −3, −2, −1, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6.
h) 2 < |h | <5 −5 < h< −2 vagy 2 < h< 5, egészek: −4, −3, 3, 4.

20. Oldd meg a nyitott mondatokat az egész számok halmazán, és megoldásodat ábrázold szám-
egyenesen!
a) |a | = 1 −1; 1 b) |b| = 5 −5; 5 c) |c | = 3 −3; 3 d) |d | = −2 Nincs ilyen szám.
e) 1 5 |e | <
5 −4; −3; −2; −1; 1; 2; 3; 4 f) −2 <
|f| <
3 −1; 0; 1; 2
21. Padtársaddal együtt készítsetek egy hőmérőt, és jelöljétek rajta a napok kezdőbetűivel a regge-
lenként mért hőmérsékletet! Melyik napon volt reggel a leghidegebb?
a) Hétfőn reggel a hőmérő higanyszála 3 egységre állt a nulla alatt. −3
b) Kedden azon a számon állt a hőmérő higanyszála, melynek ha az ellentettjén állt volna,
akkor is ugyanezt látjuk. 0

101
Egész számok

c) Szerdán (−5) ◦ C-on állt a hőmérő higanyszála. −5

d) Csütörtökön reggel és délután az iskolából hazatértünkkor a higanyszál egyenlő távolságra
volt a nullától, és napközben a hőmérséklet 8 ◦ C-ot emelkedett. −4
e) Pénteken az előző reggeli hőmérséklet fölött mértünk 2 ◦ C-kal. −2
A leghidegebb reggel szerdán volt.
−7
−6
−5
−4
−3
−2
−1
0
1
2
3
4
5
6
Sz
Cs
H
P

22. Döntsd el, hogy a következő állítások közül melyik igaz, melyik hamis! Indokold meg a vála-
szodat!
a) Egy pozitív és egy negatív szám közül mindig a pozitív a nagyobb.
Igaz, mert a számegyenesen a pozitív szám mindig a 0 jobb, a negatív szám pedig a 0 bal oldalán he-
lyezkedik el.
b) Van olyan szám, amelynek ellentettje és abszolút értéke megegyezik.
Igaz, ilyenek a 0 és a negatív számok, mert ezek ellentettje nagyobb vagy egyenlő nullával – ami éppen
megegyezik ezen számok abszolút értékével.
c) Két pozitív szám közül a nagyobbnak az abszolút értéke is nagyobb.
Igaz, mert távolabb van a 0-tól a számegyenesen.
d) Két negatív szám közül a nagyobbnak az abszolút értéke is nagyobb.
Hamis, mert a nagyobb negatív számok vannak közelebb a 0-hoz a számegyenesen, ezért az abszolút
értékük kisebb.
e) Egy pozitív és egy negatív szám közül mindig a nagyobb abszolút értékű a nagyobb.
Hamis, például a −100 és az 1 esetében: −100 <
1, holott | − 100| = 100 >
|1| = 1.
f) Pontosan egy olyan szám van, amely megegyezik önmaga ellentettjével. Igaz, a 0.
g) Pontosan egy olyan szám van, amely 2 egységre van a számegyenesen a saját abszolút
értékétől. Igaz, csak a (−1) van két egységre a számegyenesen a saját abszolút értékétől.

23. Peti leírt egy papírra hat különböző egész számot. Mindegyik kisebb, mint +4, és mindegyik-
nek az ellentettje is ott van a papíron. Melyek ezek a számok? −3; −2; −1; 1; 2; 3
24. Keresd meg az 1 5 |x + 1| 5 5 nyitott mondat megoldását
a) az egész számok körében;
Ha egy szám abszolút értéke 1 és 5 között van, akkor a szám is 1 és 5 között van, vagy −5 és −1 között.
Ezért 1 <
x +1<
5 vagy −5 <
x +1<
−1. Innen 0 <
x<4 vagy −6 <
x<−2.
Egész megoldások: 1; 2; 3; −5; −4; −3.
b) a számegyenesen! Számegyenesen szemléltetve a megoldást:

−6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6

Egészek körében próbálgatással meg szokták kapni a gyerekek a helyes eredményt (vagy annak
egy részét): 0, 1, 2, 3, 4, −6, −5, −4, −3, −2.

102
 Egész számok

6. óra: Egész számok összeadása és kivonása:

Összeadás

Tk.: 93–95. oldal, 97–98. oldal 1–5. feladat

Javasolt eszközök: készpénz és adósságcédulák, mágnestábla, hőmérőmodell, számítógépes pro-

gram.
A készpénzt és az adósságcédulát már az alsó tagozatból ismerik a gyerekek. Tudják, hogy
1 készpénz + 1 adósság = 0. Ezért célszerű az összeadás és kivonás tanításakor is ezt a mo-
dellt használni. Fontos előnye ennek a modellnek, hogy az összeadás az egy kupacba rakást, míg
a kivonás az elvételt jelenti. Természetesen a hőmérő- vagy a kisautómodell is használható –
mindenesetre a megértés fázisában csak az egyikkel célszerű dolgozni.
Érdemes a számegyenesen való szemléltetéskor is ugyanazokat a színeket használni, mint a pénz-
modellnél:
piros – pozitív irány,
kék – negatív irány.
Az összeadás kommutatív (felcserélhető) és asszociatív (csoportosítható) tulajdonságait a tanulók
„fedezzék fel”, fogalmazzák meg.
Az óra elején bemelegítésként érdemes láncszámolást végezni.
Például:
1. Induljunk a 123 számjegyeinek szorzatával! (2 · 3 = 6)
2. Vegyük az ellentettjét! (−6)
3. Vegyük az ennél 2-vel nagyobb egész számot! (−4)
4. Képezzük az abszolút értékét! (4)
5. Szorozzuk 12-vel! (48)
6. Cseréljük fel a számjegyeit! (84)
7. Osszuk el 14-gyel! (6)
8. Vegyük a szám harmadát! (2)
9. Szorozzuk önmagával! (4)
10. Írjuk le a kapott szám ellentettjét! (−4)

7. óra: Egész számok összeadása és kivonása:

Kivonás

Tk.: 95–96. oldal, 98–99. oldal, 6–13. feladat

Javasolt eszközök: készpénz és adósságcédulák, mágnestábla, hőmérőmodell, számítógépes pro-

gram

103
Egész számok

A kivonás tanításához sok idő és türelem kell. A gyerekek a készpénzzel és az adósságcédulá-

val adjanak össze és vonjanak ki egymásból kis abszolút értékű számokat! Vegyék észre, hogy
kivonáskor nőhet a különbség (ez a természetes számok halmazán nem fordulhatott elő) – ezért
nehéz a negatív számok kivonásának fogalma!
Ne törekedjünk szabály megfogalmazására és főleg megtanítására – az a fontos, hogy megértsék
a gyerekek a kiegészítéssel a kivonás műveletét. Nem kell nagy számokkal végeztetni a műve-
leteket, a számolási rutinjukat majd a jövő tanévben alakítjuk ki, most azonban ne sajnáljuk az
időt a modellen való egyéni munkától. Kezdetben rajzoljuk le a füzetbe a modellen kirakottakat,
és írjuk is le az algebra nyelvén (azaz számokkal)!
Célszerű mágneses pénzzel, illetve adósságcédulákkal a táblán is dolgoztatni a gyerekeket. Él-
vezni szokták a kiegészítéses módszert.
Ne erőltessük a zárójel nélküli írásmód használatát!
A gyerekek a pozitív számok előjelét jelző + jelet előbb-utóbb maguktól is elhagyják.

8–9. óra: Egész számok összeadása és kivonása:

A zárójel nélküli írásmód

Tk.: 96–97.oldal, 98. oldal 8–9. és 99–100. oldal, 14–27. feladat

Feladatmegoldó órákon lehetőség nyílik a gyerekekkel való differenciált foglalkozásra.

Feladatok

1. Írd le a matematika nyelvén a feladatokat, és számold ki, hogy kinek mennyi vagyona lesz!
(Használj készpénz- és adósságcédulákat!)
a) Aladár vagyona +5, és kap +6 készpénzt az édesapjától. (+5) + (+6) = +11
b) Balázs vagyona +4, és kap +12 készpénzt. (+4) + (+12) = +16
c) Cili vagyona −8, és kap +4 készpénzt. (−8) + (+4) = (−4)
d) Dénes vagyona −6, és kap +9 készpénzt. (−6) + (+9) = +3
e) Emese vagyona +10, és szerez 5 adósságcédulát. (+10) + (−5) = +5
f) Feri vagyona −7, és szerez 3 adósságcédulát. (−7) + (−3) = (−10)
2. Írd le a matematika nyelvén a feladatokat, és számold ki, hogy mennyi lesz a hőmérséklet!
a) Most fagypont felett 8 ◦ C van, és az idő melegszik 4 ◦ C-ot. (+8) + (+4) = +12
b) Most fagypont felett 10 ◦ C van, és az idő melegszik 3 ◦ C-ot. (+10) + (+3) = +13
c) Most fagypont felett 6 ◦ C van, és az idő hűl 4 ◦ C-ot. (+6) + (−4) = +2
d) Most fagypont felett 10 ◦ C van, és az idő hűl 12 ◦ C-ot. (+10) + (−12) = (−2)
e) Most fagypont alatt 1 ◦ C van, és az idő melegszik 5 ◦ C-ot. (−1) + (+5) = +4
f) Most fagypont alatt 4 ◦ C van, és az idő melegszik 8 ◦ C-ot. (−4) + (+8) = +4
g) Most fagypont alatt 3 ◦ C van, és az idő hűl 2 ◦ C-ot. (−3) + (−2) = (−5)
h) Most fagypont alatt 2 ◦ C van, és az idő hűl 6 ◦ C-ot. (−2) + (−6) = (−8)

104
 Egész számok

3. A téli szünetben Bálint egy héten át megmérte a déli és az esti hőmérsékletet, mérési eredmé-
nyeit láthatod a táblázatban:
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
Délben +6 0 +3 +7 −2 +2 +1
Este −5 −7 −2 −1 −3 −4 −5
a) Melyik volt a legmelegebb este? csütörtök
b) Melyik volt a leghidegebb este? kedd
c) Mennyit hűlt le szerdán a hőmérséklet? 5 ◦ C-ot
d) Mennyit emelkedett szerda estétől csütörtök délig a hőmérséklet? 9 ◦ C-ot
e) Bálint elfelejtette szombaton délben beírni a mért hőmérsékletet, de arra emlékezett, hogy a
szombati és a vasárnapi hőingadozás egyenlő volt. Melyik szám hiányzik a táblázatból? +2
4. Írj szöveget a füzetedbe az öszeadásokhoz!
a) +3 + (+5) + (−2) b) (−8) + (−3) c) +2 + (−3) + 8
Olvastassuk fel a gyerekek szöveges megfogalmazásait, és az osztály ellenőrizze azok helyessé-
gét!

5. Végezd el az összeadást!
a) (+5) + (+7) = +12 b) (+9) + (−3) = +6 c) (−6) + (−4) = −10
(+3) + (−7) = −4 (+7) + (+2) = +9 (−7) + (+4) = −3
(−4) + (+5) = +1 (−3) + 0 = −3 (−9) + (−2) = −11
(−4) + (−2) = −6 (−3) + (−4) = −7 (−5) + (+5) = 0
6. Végezd el a műveleteket, és mindegyik részfeladatból a legelsőt szemléltesd számegyenesen is!
a) (+2) + (+4) = +6 b) (+2) − (+4) = (−2) c) (−2) + (+4) = +2
(−6) − (−2) = (−4) 0 − (−5) = +5 (−8) + (−1) = (−9)
(−12) − 0 = (−12) (−7) + (+7) = 0 (−13) + (+3) = (−10)
7. Végezd el az összeadásokat!
a) (+12) + (−8) = +4 b) | − 13| + (−13) = 0 c) +23 + (−18) = +5
(+12) + | − 8| = +20 (−9) + (−21) = (−30) +23 + | − 18| = 41
(−12) + (−8) = (−20) | − 9| + | − 21| = +30 −23 + (−18) = (−41)
| + 12| + (−8) = +4 (+42) + (−21) = +21 | − 23| + (−18) = +5

8. + 6 + ? = Melyik számot kell hozzáadni a (+6)-hoz, hogy eredményül

a) (+12)-t kapjunk; 6 b) 0-t kapjunk; (−6) c) (−3)-at kapjunk; (−9)
d) (+14)-et kapjunk; 8 e) (−9) ellentettjét kapjuk; 3, mert a (−9) ellentettje a 9
f) a legnagyobb kétjegyű számot kapjuk; 93, mert 99-et kell kapni
g) a legnagyobb negatív egész számot kapjuk; −7, mert a legnagyobb negatív egész szám a −1
h) a legkisebb természetes számot kapjuk? −6, mert a legkisebb természetes szám a 0

105
Egész számok

9. (−3) + ? = Melyik számot kell hozzáadni a (−3)-hoz, hogy eredményül

a) 0-t kapjunk; 3 b) (+3)-at kapjunk; 6 c) (−4)-et kapjunk; −1
d) (+12)-t kapjunk; 15 e) (−5) abszolút értékét kapjuk; 8, mert 5-öt kell kapni
f) önmagát kapjuk; 0
g) a legkisebb kétjegyű számot kapjuk; 13, mert 10-et kell kapni
h) a legkisebb pozitív kétjegyű szám felét kapjuk? 8, mert 5-öt kell kapni

Mindkét feladat második fele nehéz kérdéseket tartalmaz. Önálló gyakorlófeladatként kitűzve
ezeket csak a jobb képességű tanulóktól várjuk el. Esetleg a megbeszélés kapcsán fel lehet írni
a feladatot rejtő nyitott mondatot is: +6 + = adott értékkel, illetve (−3) + = adott értékkel.

10. Írd le a matematika nyelvén a feladatokat, és számold ki, hogy kinek mennyi vagyona lesz!
(Használj készpénz- és adósságcédulákat!)
a) Alajos vagyona (+8), és elköltött (+6) -ot. (+8) − (+6) = 2
b) Bea vagyona (+4), és elköltött (+6) -ot. (+4) − (+6) = (−2)
c) Csaba vagyona (−3), és elköltött (+6) -ot. (−3) − (+6) = (−9)
d) Dóra vagyona (−5), és édesapja elvett tőle 3 adósságcédulát. (−5) − (−3) = (−2)
e) Elemér vagyona (−7), és édesanyja átvállalt tőle 5 adósságcédulát. (−7) − (−5) = (−2)
11. Írd le a matematika nyelvén a feladatokat, és számold ki, hogy mennyi volt a hőmérséklet!
a) Most fagypont felett 10 ◦ C van, és 4 ◦ C-ot melegedett. 10 + 4 = 14
b) Most fagypont felett 10 ◦ C van, és 12 ◦ C-ot melegedett. 10 + 12 = 22
c) Most fagypont felett 8 ◦ C van, és 4 ◦ C-ot hűlt. 8 + (−4) = 4
d) Most fagypont alatt 3 ◦ C van, ◦
és 5 C-ot melegedett. (−3) + 5 = 2
e) Most fagypont alatt 4 ◦ C van, és 2 ◦ C-ot hűlt. (−4) − (+2) = (−6)

12. Írj szöveget a füzetedbe az alábbi kivonások közül kettőhöz, és cseréld ki a füzeted a padtár-
saddal, majd ő válassza ki a megfelelő műveletsort, és végezze is el azt!
a) (+12) − (+3) b) (+12) + (−3) c) (−12) + (+3) d) (−12) − (−3)
Egy-két szöveget olvassanak fel hangosan is gyerekek.

13. Végezd el az alábbi kivonásokat!

(Használj készpénz- és adósságcédulákat!)
a) (+8) − (+5) = 3 b) (−12) − (−3) = −9 c) (+6) − (−4) = 10
(+6) − (−3) = 9 (−12) − (+1) = (−13) (−4) − (+6) = (−10)
(+7) − (+9) = (−2) (−4) − (−3) = (−1) (−9) − (−2) = (−7)
14. (−3)−? = Melyik számot kell a (−3)-ból kivonni, hogy a különbség
A feladatot leíró nyitott mondat: (−3)−? = adott érték
a) (−1) legyen; (−2)
b) 0 legyen; (−3), vigyázzunk, mert a tanulók jelentős része +3-at fog írni, pedig ha kirakjuk a 3 adósság-
cédulát, azokat kell elvenni, hogy ne maradjon semmi.
c) 1 legyen; (−4)
106
 Egész számok

d) 4 ellentettje legyen; 1, mert (-4)-et kell kapni.

e) (−3) abszolút értéke legyen; (−6), mert 3-at kell kapni.
f) (+5) ellentettje legyen? 2, mert (−5)-öt kell kapni.

15. ? − (+2) = Melyik számból kell kivonni a (+2)-t, hogy a különbség

A feladat nyitott mondata: ? − (+2) = adott érték
a) (+2) legyen; 4 b) (−4) legyen; −2 c) 0 legyen; 2 d) | − 7| legyen; 9
e) 8 legyen; 10 f) | + 6|-nak az ellentettje legyen? −4, mert (−6)-ot kell kapni.
16. A Mars hőmérséklete igen szélsőséges: −100 ◦ C és +20 ◦ C között ingadozik. Mekkora a hőmér-
séklet legnagyobb növekedése, illetve a hőmérséklet legnagyobb csökkenése ezen a bolygón?
A hőmérséklet legnagyobb növekedése 120 ◦ C, legnagyobb csökkenése −120 ◦ C, amikor +20 ◦ C-ról esik
−100 ◦ C-ra a hőmérséklet.

17. A Naphoz legközelebbi bolygó a Merkúr. Hőmérséklete a Nap felőli oldalán +430 ◦ C, míg az
ellentétes oldalon ennél 615 ◦ C-kal hidegebb van. Hány ◦ C van a Merkúr „éjszakai oldalán”?
Az „éjszakai oldalon” a hőmérséklet 430 − 615 = (−185) ◦ C.

18. Végezd el a kijelölt műveleteket!

a) (+8) + (+12) − (+7) = 13 b) (−8) + (−12) + (−7) = (−27)
c) (+8) − (+12) − (−7) = 3 d) | − 4| − | − 8| = (−4)
e) −| − 4| − | − 8| = (−12) f) |(−4) − (−8)| = 4
19. Végezd el a kijelölt műveleteket!
a) +17 + (+5) − (+7) = 15 b) (−12) − (−3) + (+8) = (−1)
c) (−4) + | − 8| − (−3) = 7 d) | − 23 − (−12)| = 11
e) | − 23| − | − 12| = 11 f) (−8) + (−9) − (+9) − (+12) = (−38)
20. Két tengeralattjáró egy adott pillanatban pontosan egymás fölött helyezkedik el. Egyikük a
hajónaplójába ezt jegyezte fel: „pontosan (−54) méter mélyen vagyunk, és tőlünk 25 m-rel
mélyebben egy másik tengeralattjárót észleltünk”. Melyik műveletsor határozza meg a másik
hajó mélységét, és mennyi az?
A: (−54) + 25 B: (−25) − (−54) C: (−54) − (−25) D: (−25) + (−54)
A helyes válasz a D, a másik tengeralattjáró (−79) m mélyen van.

21. Gondoltam egy számot, hozzáadtam (+6)-ot, elvettem belőle (−3)-at, kivontam belőle (−7)-et,
elvettem belőle (+5)-öt, és az eredmény (+1) lett.
Melyik számra gondoltam? Visszafelé okoskodunk. Ha a fenti műveleteket nem végeztük volna el, akkor:
(+1) + (+5) + (−7) + (−3) − (+6) = (−10) értékünk lenne.
Feltétlenül ellenőrizzük a megoldás helyességét!

22. Egy kétjegyű számból kivontam egy háromjegyű számot, és eredményül (−1)-et kaptam. Me-
lyik két számot vontam ki egymásból?
A 99 − 100 = −1 különbség szerepel a feladatban.

107
Egész számok

23. Egy kétjegyű számból kivontam egy háromjegyű számot, és eredményül (−2)-t kaptam. Melyik
két számot vontam ki egymásból?
A 98 − 100 = (−2) és a 99 − 101 = (−2) különbségek tesznek eleget a feladat szövegének.

A feladatot érdeklődőbb csoportban lehet tovább kérdezni. Ha a különbség −3, −4, : : : , akkor
olyan számpárokat kell keresni a számegyenesen, ahol a háromjegyű szám 3-mal, 4-gyel: : : kö-
veti a kétjegyűt, ezért a megoldások száma 3, 4: : : számpár lesz. (A számpároknak határt szab a
kétjegyűség!)

24. Egy család folyószámla-egyenlegének havi pénzforgalma:

Nyitó egyenleg 2008. 01. 26-án: 245 000 Ft
Készpénzfelvétel bankautomatából: −118 500 Ft
Munkabér-átutalás 2008. 02. 02.: 185 900 Ft
Hiteltörlesztés 2008. 02. 25.: −97 600 Ft
a) Mennyi pénz maradt a számlán, ha a nyitó egyenlegből azonnal felvették a havi szükséges
készpénzmennyiséget, és egyéb tranzakció nem történt?
A: 125 500 B: 127 500 C: 126 500 D: 128 500 E: egyik sem
A C a helyes válasz: 245 000 − 118 500 = 126 500 Ft
b) Mekkora a család záró egyenlege 2008. 02. 26-án?
A: 204 800 B: 241 800 C: 194 800 D: 214 800 E: egyik sem
A D a helyes válasz, a számlán szereplő számok összege a záró egyenleg.

25. Gondoltam egy számra, az ellentettjét vettem, hozzáadtam 12-t, elvettem belőle (−3)-at, s így
éppen a legkisebb pozitív kétjegyű számot kaptam.
Melyik volt az eredeti szám?
Visszafelé érdemes okoskodni: a kapott szám a 10, ezt a (−3) elvétele után kaptuk, így az előző szám a 7
volt. (−5)-höz kell 12-t adni, hogy az eredmény 7 legyen, s mi ennek a számnak az ellentettjéből, azaz az
5-ből indultunk ki.
Érdemes ellenőrizni a megoldást: 5 → −5 → −5 + 12 = 7 → 7 − (−3) = 10, amely a legkisebb kétjegyű
szám.

26. Két egész szám összege 1. Ha a nagyobból kivonjuk a kisebbet, akkor 11-et kapunk. Melyik
ez a két szám?
A keresett számok: 6 és −5, mert az összegük 1, így csak egy pozitív és egy negatív szám jöhet szóba,
hisz a különbségük viszont 11, azaz az origótól összesen 11 egység távolságra vannak a keresett számok,
és közülük a pozitív szám abszolút értéke éppen eggyel nagyobb a negatívnál.

27. Egy kocka minden csúcsára (−1)-et írunk. Minden élére az él két végpontjában álló szám
összege kerül. Minden lapjára pedig a lapokat határoló éleken álló számok összege kerül.
Mennyi a lapokon lévő számok összege?
Minden élre (−2) kerül. Egy-egy lapot 4 él határol, ezért minden lapra (−8)-at írunk. A kockának 6 lapja
van, ezért (−8) · 6 = −48, amit a gyerekek összeadással számolhatnak ki.

108
 Egész számok

10–12. óra: Egész számok szorzása és osztása természetes számmal

Tk.: 101–103. oldal, 1–13. feladat

Nem szokott nehézséget jelenteni ennek a témának a feldolgozása. Itt gyakoroltathatjuk a több-
jegyű számmal való szorzást és osztást is, valamint a műveletek sorrendjéről tanultakat. Egész
számokat egészekkel szorozni és osztani majd csak hatodik évfolyamon fogunk, így ha a gye-
rekek felvetik például a (−2) · (−3) szorzat kiszámolási módját, ne nagyon térjünk ki rá, hiszen
ehhez a permanencia elvére van szükség, mert a szorzás definíciója nem alkalmazható: a (−2)-t
nem lehet (−3)-szor összeadandóként venni. A szorzat és a hányados változásaival csak a mate-
matika iránt fogékonyabb csoportokkal érdemes foglalkozni.
A fejezet végén lévő Tudáspróbát vagy tanórán írassuk meg, vagy ha otthoni munkára adjuk fel,
akkor hangsúlyozzuk, hogy 45 perc alatt kellene megoldani.
Bemelegítésként két fejszámolási javaslatot írtunk le:
Példa az összeadás utáni láncszámolásra.
1. Indulunk a legkisebb négyjegyű természetes számmal. (1000)
2. Vesszük a század részét. (10)
3. Adjunk hozzá (−12)-t! (−2)
4. Hozzáadunk (−3)-at. (−5)
5. Vesszük az abszolút értékének a kétszeresét. (5 · 2 = 10)
6. Hozzáadunk 42-t. (52)
7. Elosztjuk 26-tal. (2)
8. Adjunk hozzá (−6)-ot! (−4)
9. Leírjuk a kapott szám ellentettjét. (4)
Példa az összeadás és a kivonás utáni láncszámolásra.
1. Indulunk a legnagyobb kétjegyű természetes számmal! (99)
2. Vegyük a 9-ed részét! (11)
3. Adjunk hozzá (−6)-ot! (5)
4. Vonjunk ki belőle 8-at! (-3)
5. Vegyünk el belőle (−5)-öt! (2)
6. Szorozzuk meg 32-vel! (64)
7. Vegyük a nyolcad részének az ellentettjét! (−8)
8. Adjunk hozzá 4-et! (−4)
9. Vegyünk el belőle 3-at! (−7)
10. Adjunk hozzá 7-et, és írjuk le a számot! (0)

109
Egész számok

Feladatok

1. Írd fel szorzat alakban, és számold is ki!

a) (−2) + (−2) + (−2) + (−2) = (−2) · 4 = −8
b) (−1) + (−1) + (−1) + (−1) + (−1) = (−1) · 5 = −5
c) (−7) + (−7) + (−7) = (−7) · 3 = −21
d) (−3) + (−3) + (−3) = (−3) · 3 = −9
2. Ügyes kerekítéssel becsüld meg a feladatok eredményét, majd végezd el a kijelölt műveleteket!
a) (−8) · 2 = −16 b) (−13) · 24 = −312 c) (−273) · 102 = −27 846
(−12) · 5 = −60 (−26) · 12 = −312 (−314) · 53 = −16 642
(−23) · 4 = −92 (−39) · 8 = −312 (−57) · 49 = −2793
A 2. feldatban figyeljünk a tényezők változására!

3. Ügyes kerekítéssel becsüld meg a feladatok eredményét, majd végezd el a kijelölt műveleteket!
a) (−12) : 4 = −3 b) (−408) : 12 = −34 c) (−391) : 23 = −17
(−36) : 9 = −4 (−204) : 12 = −17 (−2553) : 111 = −23
(−48) : 8 = −6 (−204) : 6 = −34 (−5628) : 402 = −14
4. Ügyes kerekítéssel becsüld meg a feladatok eredményét, majd végezd el a kijelölt műveleteket!
a) (−16) · 3 = −48 b) (−24) · 6 = −144 c) (−238) · 7 = −1666
(−16) · 0 = 0 (−24) : 6 = −4 (−238) : 7 = −34
(−16) : 4 = −4 (−24) : 12 = −2 (−238) : 14 = −17

5. ? · 6 = Melyik egész számot szoroztam meg 6-tal, ha a szorzat −24?

A: 4 B: 6 C: −4 D: 12 E: egyik sem
A C a helyes válasz: (−4) · 6 = −24.

6. ? : 8 = Melyik egész számot osztottam el 8-cal, ha a hányados

A feladat nyitott mondata: : 8 = adott szám
a) −16; (−128) b) −1; (−8) c) 0; 0
d) (−4)-nél nagyobb; −32-nél nagyobb egész számokat
e) (−2)-nél kisebb; x<
−16
f) −2 és −4 között van? −32 és −16 közötti egész számokat
7. Milyen kérdéseket rejtenek az alábbi egyenletek? Oldd meg azokat az egész számok halmazán!
a) a · 3 = −6 a = −2 b) b : 4 = −7 b = −28 c) c · 12 = 0 c = 0
d) d : 7 = 0 d = 0 e) (e + 3) · 5 = −10 e = −5 f) f + 3 · 5 = −10 f = −25
g) |g | · 2 = +8 g1 = −4 és g2 = 4 h) |h | : 4 = −2 Nincs ilyen szám.
i) i · 4 + 2 = −6 i = −2 j) j : 5 + 3 = 0 j = −15
k) k · 0 + 4 = 4 k tetszőleges szám l) l : 0 − 8 = −3 Nincs ilyen l .

110
 Egész számok

A 7. feldatban kérjük a megfogalmazásokat a gyerekektől.

8. Számold ki!
a) (−2) · 5 + 12 = 2 b) (−3) · 0 + (+6) : (+2) = 3 c) 15 + (−12) : 3 = 11
9. Jelöld számegyenesen az egyes feladatoknak megfelelő számokat!
A feladat a műveleti sorrend gyakoroltatását szolgálja, akárcsak a 8–11. feladatok.

A B C
(−8) · 2 + (+15) (+9) · 0 · (+3) (−9) + (+15) − (−3)
A = −16 + 15 = −1 B =0 C =9

D E F
(−5) · 4 : (+2) (+12) − (−3) · (+4) (−1) + (−3) · (+3)
D = −10 E = (+12) − (−12) = 24 F = −1 − 9 = −10
D=F AB C E
−12 −10 −1 0 1 9 10 20 24

10. Rendezd növekvő sorrendbe az adott számokat!

A = (−4) · 4 + (−3) = −16 + (−3) = −19 B = (−121) : 11 + 13 · 2 = −11 + 26 = 15
C = 32 + (−12) · 5 − (−28) = 32 + (−60) + 28 = 0 D = 14 + (−14) : 7 + (−5) = 14 − 2 − 5 = 7
A<
C<D<
B
11. Rendezd csökkenő sorrendbe az adott számokat!
A = 5 + (−12) : 6 + (−14) : 2 = 5 − 2 + (−7) = −4 B = (−2) + (−2) · 3 = (−2) + (−6) = −8
C = (−2 − 2) · 3 = (−4) · 3 = −12 D = (−24) : 6 + (100 − 4) : 8 = −4 + 96 : 8 = −4 + 12 = 8
D>
A>B>
C
12. Oldd meg a nyitott mondatokat!
a) a +4=7 a =3 b) b + 4 · 3 = 7 b = −5
c) (c + 3) · 6 = −18 c = −6 d) d + (−24) : 3 = 4 d = 12
e) |e | + 4 = 7 e1 = −3 és e2 = 3 f) |f + 4 · 3| = 7 f1 = −19 és f2 = −5
13. Írd fel a sorozatok első hat elemét! A sorozatok elemei közül karikázd be a legnagyobb abszolút
értékű tagot!
a) A sorozat első eleme (−2), és minden további elem az előző kétszerese. (−2); (−4); (−8);
(−16); (−32); (−64)
b) A sorozat első eleme (−3), és minden további elem az előző kétszeresénél eggyel kisebb
szám. (−3); (−7); (−15); (−31); (−63); (−127)
c) A sorozat elemeit úgy képeztük, hogy a megelőző elemnek vettük a háromszorosát. A so-
rozat harmadik eleme a (−27). (−3); (−9); (−27); (−81); (−243); (−729)

111
Egész számok

13–14. óra: Nyitott mondatok

Tk.: 92–93. oldal, 19., 20., 24., 103. oldal, 7., 12. feladat

A nyitott mondatokat az ötödik évfolyamon még csak logikai úton, lebontogatással kell megolda-
niuk a gyerekeknek. Hatodik évfolyamon szerepel majd az egyenletek megoldása mérlegelvvel.
Engedjük a gyerekeket próbálgatni, győződjenek meg ellenőrzéssel a megtalált eredmény he-
lyességéről! Ne ijedjenek meg, ha egy-egy nyitott mondatot egyetlen szám se tesz igazzá, vagy
bizonyos nyitott mondatokat több szám is igazzá tesz.

Tudáspróba

Tk.: 104. oldal

1. Jelöld meg az adott számok helyét a számegyenesen!

a=3 b = 3 ellentettje c = −4 d = | − 4| e = −| − 5|
f = −7 ellentettje g = −2 abszolút értékénél 3-mal nagyobb
e c b a d g f
−5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 7

2. Számítsd ki a következő összegeket és különbségeket!

a) (−8) + (−12) = −20 b) (+10) − (−6) = 16
c) (−14) − (+3) = −17 d) 21 + (−8) = 13
e) (−17) + (+24) + (−43) = −36 f) 128 + (−43) − 228 = −143
3. Rendezd növekvő sorrendbe az adott számokat!
A = (−2) · 3 + (−18) = −6 + (−18) = −24 B = (−72) : 12 − 9 = −6 − 9 = −15
C = 44 + (−13) · 5 = 44 + (−65) = −21 D = (−38) + (5 − 3) · 4 = −38 + 2 · 4 = −30
D<
A<C<
B
4. Oldd meg a nyitott mondatokat az egész számok halmazán!
a) a − 2 = −2 a = 0
b) 12 · 3 + b = 30 36 + b = 30, innen b = −6.
c) (−8) · 4 − c = 8 −32 − c = 8, innen c = −40.
d) (d − 4) · (−3) = 24 d − 4 = −8, innen d = −4.
e) e + (−25) : 5 = −6 e + (−5) = −6, innen e = −1.
f) | f | + 3 = 8 |f | = 5, innen f1 = −5 és f2 = 5
5. Döntsd el, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis!
Válaszodat indokold!
a) Minden szám nagyobb az ellentettjénél. Hamis. A negatív számok kisebbek a saját, pozitív ellen-
tettjüknél.

112
 Egész számok

b) Az összeg nő, ha valamelyik összeadandóhoz hozzáadunk egy egész számot. Hamis. Ha ne-
gatív számot adunk az egyik összeadandóhoz, csökkenni fog az összeg és nem nőni.
c) Egy hányados akkor 0, ha az osztó 0. Hamis. Az osztó soha nem lehet 0.
d) Van olyan egész szám, amelynek háromszorosa 0. Igaz, a 0 keresett szám.
6. A népszerű Zrínyi Ilona matematikaversenyen 25 kérdésre kell válaszolniuk az ötödikeseknek.
A pontozás a következő:
Pontszám = 25 + 4 · H − R .
H a helyes válaszok, R a rossz válaszok száma, és a meg nem oldott feladatokért 0 pont jár. Öt
barátnő indult a versenyen. Mennyi lett a legeredményesebb és a legkevésbé sikeres versenyző
pontszámának a különbsége, ha
• Anna 18 feladatot helyesen megoldott, és 5-öt elrontott; A = 25 + 4 · 18 − 5 = 92
• Bea 19 feladatot helyesen megoldott, és 6-ot elrontott; B = 25 + 4 · 19 − 6 = 95
• Csilla 16 feladatot helyesen megoldott, nem válaszolt 7 feladatra, a többit elrontotta; C =
= 25 + 4 · 16 − 2 = 87
• Dia 3-at rontott, és 20-at jól megoldott; D = 25 + 4 · 20 − 3 = 102
• Eszti minden kérdésre válaszolt, és a helyes megfejtéseinek száma 17-tel több, mint a hibá-
saké? Eszti 21-et jól megoldott és 4-et rontott. E = 25 + 4 · 21 − 4 = 105
A: 12 B: 14 C: 15 D: 18 E: egyik sem
A különbség: 105 − 87 = 18, D a helyes válasz.

113
Helymeghatározás

Helymeghatározás
1–2. óra: Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer: Helymeghatározás
a mindennapi környezetünkben
3–4. óra: Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer: Tájékozódás a sí-
kon: a derékszögű koordináta-rendszer
5–6. óra: Gyakorlás

Mire építünk?
• A tanulók tapasztalatai a helymeghatározásról.
• A számegyenes ismerete.

Alapkövetelmény
A tanulók
• be tudják rajzolni a koordináta-rendszerbe a megadott pontokat, illetve adott pont koordinátáit
helyesen olvassák le (a rendezett számpár fogalma).
• tudják az elnevezéseket (első, második jelzőszám; síknegyedek elnevezései).
Hogyan folytatjuk?
• Függvények grafikonjainak elkészítése.
• Térbeli koordináta-rendszer.

1–2. óra: Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer:

Helymeghatározás a mindennapi környezetünkben

Tk.: 105–106. oldal, a 108. oldalon az 1–3. feladat

Javasolt eszközök: földgömb, autóstérképek, sakktáblák, színház-, mozi-, hangversenyjegyek,

borítékok
A pontos helymeghatározás szükségességét a gyerekek már megtapasztalták. Először ők mondja-
nak a mindennapi életből erre példákat, majd célszerű a tankönyv bevezető képanyagát gondosan
tanulmányoznunk.
Például: Megkaphatja-e a levelet a címzett, ha akár egyetlen információ is kimarad a megcímzett
borítékon?
A hangversenyjegynél melyik információ nélkülözhetetlen, és melyiket lehet elhagyni?
Mindkét példára a gyerekeknek is kell hasonlót tervezniük a 2. és 3. feladatban (rendkívül hi-
ányos megoldások szoktak születni, érdemes lesz újra a precíz adatok kiválasztására felhívni a
tanulók figyelmét).
Az osztályteremben való tájékozódásra érdemes időt szentelni, jól előkészíti a koordináta-rend-
szer fogalmát. Bevezetve az oszlop-sor helymeghatározást, jót lehet játszani (ne sajnáljuk az
időt):

114
 Helymeghatározás

– álljanak fel azok, akiknek a jelzőszámát felírtam a táblára;

– álljanak fel azok, akiknek mindkét jelzőszáma azonos (hol ülnek ők?);
– álljanak fel azok a tanulók, akiknek a ruháján van piros szín, és mindenki írja le a jelzőszá-
mukat: : :
Csak a játék után tűzzük ki önálló mukára a tanköny 1. feladatát!
Feltétlenül vigyünk az osztályba:
• autóstérképet: lehetőleg ugyanabból a kiadásból többet, így a gyerekek csoportokban egymást
kérdezhetik: „Keresd meg X helységet! Melyik a legnagyobb település az 5 E2-ben?” stb.
• sakktáblát: valószínűleg lesz olyan tanuló az osztályban, aki tud sakkozni, és ő fogja mondani
a sakktáblán való tájékozódáshoz alkalmas utasítást.
• földgömböt: a gyerekek már valószínűleg földrajzóráról ismerik, itt inkább csak szintetizálásra
szolgál.
A boríték megcímzését pármunkának javasoljuk, és a megcímzett borítékokat cseréljék ki a pá-
rok, és keressék meg a hiányzó adatokat.

3–4. óra: Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer:

Tájékozódás a síkon: a derékszögű koordináta-rendszer

Tk.: 107–108. oldal, a 108–109. oldalon a 4–10. feladat

Javasolt eszközök: négyzethálós tábla vagy írásvetítő és színes korongok, számítógépes progra-
mok
Bevezetjük a derékszögű koordináta-rendszert, megbeszéljük az elnevezéseket, és utalhatunk
arra, hogy nem csak így lehet a síkon tájékozódni – ezt a gyerekek maguktól is szokták mondani.
A pontok koordinátáit TILOS felcserélni, ezt legjobban a torpedójátékkal lehet tudatosítani a
gyerekekben.

5–6. óra: Gyakorlás

Tk.: 110. oldal, 11–18. feladat

Javasolt eszközök: négyzethálós tábla vagy írásvetítő és színes korongok, számítógépes progra-
mok.
Az alakzatok ábrázolása a koordináta-rendszerben jó lehetőséget ad a geometriai alakzatok is-
métlésére (a háromszög, négyzet, konkáv alakzat fogalma), valamint a koordinátákkal való mű-
veletek ürügyén gyakoroltatni lehet az egész számok összeadását, kivonását és szorzását is.
Több feladat is a geometriai transzformációk előkészítését szolgálja.

115
Helymeghatározás

Feladatok

1. Tájékozódjatok az osztálytermetekben!
Számozzátok meg az oszlopokat és a sorokat! Így minden ülőhelyhez egy rendezett számpár
tartozik: (2. oszlop; 3. szék) vagy röviden (2; 3).
a) Írd le, hol ülsz!
b) Mely helyeken hiányoznak ma az osztályotokból?
c) Ki ül a (2; 3) helyen?
d) Írd le a szemüveges tanulók jelzőszámait!
e) Írd le a 4. sorban ülő fiúk jelzőszámait!
f) Írd le a 3. oszlopban ülő lányok jelzőszámait!
2. Címezz meg egy borítékot valamelyik rokonodnak, barátodnak!

3. Tervezz egy 3 előadásból álló hangversenybérletet!

Érdemes a megbeszélés során egy-egy tanuló megoldását felolvastatni az osztályban, és a gye-

rekek keressék meg az esetleges hiányzó információkat! Ellenőrizzük, hogy mind a 3 előadás
időpontjára utaltak-e a gyerekek!

4. Ábrázold a következő pontokat derékszögű koordináta-rendszerben!

a) A(4; 3) B (−2; 5) C (−3; −4) D (0; −3)
b) A(5; 2) B (3; −2) C (5; 0) D (−3; −4)
Mondassuk el a gyerekekkel, hogy az általuk ábrázolt pont melyik síknegyedbe esik!
Például – az A pont az első síknegyedben van,
– a D pont az x tengelyre esik az a) feladatban.

5. a) Írd le a koordináta-rendszerben látható pontok jelző- y

számait! 4
A(−5; 1), B (−4; 2), C (−3; −1), D (2; −1), E (−4; −3), B 3
F (−2; −3), G (1; −3), H (3; −3), I (3; 0). 2
b) Vegyél el a pontok első jelzőszámából 2-t, a második
A 1
I
jelzőszámot ne változtasd meg! Írd le az új pontok −6 −5 −4 −3 −2 −1 0
C 1 2 3 4 x
jelzőszámait!
−1 D
−2
Rajzold le az új ábrát pirossal!
A (−7; 1), B (−6; 2), C  (−5; −1), D (0; −1), E (−6; −3), E F −3
−4
G H
F  (−4; −3), G (−1; −3), H  (+1; −3), I (1; 0).
c) Ne változtasd meg az eredeti pontok első jelzőszámait, viszont a második jelzőszámoknak
vedd az ellentettjét! Írd le az új pontok jelzőszámait!
Rajzold le kékkel az új ábrát! A tengelyes tükrözést előkészítő feladat.
A (−5; −1), B (−4; −2), C  (−3; 1), D (2; 1), E  (−4; 3), F  (−2; 3), G  (1; 3), H  (3; 3), I (3; 0).
Hasznos feladat az egész számokkal való műveletek gyakorlására és az eltolás előkészítésére.

116
 Helymeghatározás

6. Az 5. a osztály osztálykiránduláson elment egy kalandpark- y

ba, ahol a gyerekek egy koordináta-rendszeren elkészített
3
P L
térképet kaptak a pénztárnál az egyes létesítmények helyé- 2
Q
ről. 1
Jelmagyarázat: B x
B : bejárat; B (0; 0) −2 −1 0 1 2 3 4
−1
L: lengés kötélen, mint Tarzan; L(4; 3) H K
R: rönkmászás; R(4; −3) −2
R
H : hídon való átkelés; H (−1; −1) −3
P és Q között kötélen kell átsiklani karabineres biztosítással; P (2; 3) és Q (3; 2)
K : kilátó K (3; −2)
a) Írd le az egyes helyek koordinátáit!
b) Padtársadnak koordinátákkal add meg azt a 3 helyet, ahová legszívesebben mennél, és ő
fejtse meg, hogy mik ezek!
c) Tervezz még 3, számodra érdekes kalandparki állomást a térképre, és társad jelölje be azokat
a te elmondásod alapján a saját térképére!
7. Jelölj ki a koordináta-rendszerben 5 pontot
a) az x tengelyen, Az x tengelyen levő pontok második jelzőszáma 0.
b) az y tengely negatív felén!
Az y tengely negatív felén levő pontok első jelzőszáma 0, a második jelzőszáma negatív.
Mi a közös jellemzője a kijelölt pontok koordinátáinak?
8. Rajzold le a koordináta-rendszerbe az alábbi pontokat!
A(−2; 3), B (4; 2), C (0; 3), D (−1; −1), E (−1; 4), F (5; 0), G (−3; −3), H (2; 4), I (3; −3), J (0; 0)
a) Válaszd ki közülük a II. síknegyedbe esőket (pirossal rajzolj)! A és E
b) Válaszd ki közülük a III. síknegyedbe esőket (kékkel rajzolj)! D és G
c) Válaszd ki azokat a pontokat, amelyek egyik síknegyedbe sem esnek (zölddel rajzolj)!
C ; F és J
9. Rajzold le az összes olyan pontot, amelynek első jelzőszáma a −3, 0, 3 számok valamelyike,
második jelzőszáma pedig a −5 vagy az 5!
A 9. feladatot érdeklődőbb osztályban érdemes „általánosítani” is, azaz megbeszélni, hogy ha az
első jelzőszám már 4, 5: : : szám lehet, és a második jelzőszám még mindig −5 vagy 5, akkor
hogyan változik a megoldások száma (n ·2). Mennyi lesz a pontok száma, ha a második jelzőszám
is többféle lehet? (n · k ) – persze n és k konkrét szám legyen!

A pontok: (−3; −5), (0; −5), (3; −5), (−3; 5), (0; 5), (3; 5)

117
Helymeghatározás

10. Rajzold le az összes olyan pontot, amelyekre teljesül, hogy

y
a) első jelzőszáma 3, második jelzőszámának ab-
5
E
szolút értéke 4;
B
Ha a második jelzőszám abszolút értéke 4, akkor a
második jelzőszám −4 vagy 4. Két pont a megoldás: 3
A(3; −4) és B (3; 4). D 2
b) első jelzőszámának ellentettje a 3, második jel-
zőszámának abszolút értéke 2;
−3 −2 0 2 3
x
Az első jelzőszám ellentettje a 3, így az első jelző-
szám −3, míg a második −2 vagy 2. C −2
Ismét két pont a megoldás C (−3; −2) és D (−3; 2).
−3
c) első jelzőszámának az abszolút értéke 0, má- A
sodik jelzőszámának abszolút értéke 5!
−5
F
Két pontot kapunk: E (0; 5) és F (0; −5).
11. Ábrázold derékszögű koordináta-rendszerben az A(−5; 2), B (−5; −3), C (4; −3) és D (4; 2) pon-
tokat, és kösd össze őket a megadott sorrendben! Milyen négyszöget kaptál?

B  y C 
3
D 2
A
1

−6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 6 x
−1
−2
A −3
D 
C −4
B

A tengelyes tükrözést előkészítő feladat.

A megrajzolt négyszög egy téglalap.
a) Vedd a csúcsok első jelzőszámának az ellentettjét, a második jelzőszámot ne változtasd!
Ábrázold a pontokat, és rajzold meg pirossal az új négyszöget!
A (5; 2), B (5; −3), C (−4; −3), D (−4; 2). Az y tengelyre áttükröztük a téglalapot.
b) Most az eredeti pontok második jelzőszámának az ellentettjét vedd, és az elsőket ne változ-
tasd! Ábrázold a pontokat, és rajzold meg kékkel az új négyszöget!
A (−5; −2), B (−5; 3), C  (4; 3), D (4; −2). Az x tengelyre áttükröztük az eredeti téglalapot.
12. Derékszögű koordináta-rendszerben keresd meg a D pon- B y A
tot úgy, hogy az A(4; 2), B (−3; 2) és C (−3; −3) pontokkal 2
1
együtt egy téglalap csúcspontjai legyenek!
Csak egy téglalapot kapunk. D (4; −3). −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 x
−1
−2
−3
C D

118
 Helymeghatározás

13. Rajzold le a füzetedbe az alábbi pontokat, és kösd F  y

is össze őket! (A G -t is kösd össze A-val!) 9
A(−4; 2) B (−2; −1) C (2; −1) D (4; 2) E (3; 2) 8
F (0; 6) és G (−3; 2) F
7
F
A G E
6 
Milyen alakzatot kaptál? Az ábrán egy vitorláshajó van.  
5
D 
a) A pontok első jelzőszámához adj (−3)-at, a má- 4
sodik jelzőszámot ne változtasd! Mi történik az
A G  A G E D E D
3 
eredeti ábrával? Rajzolj!
B  2
C1
A(−7; 2), B (−5; −1), C (−1; −1), D (1; 2), E  (0; 2),
F  (−3; 6), G (−6; 2) Az x tengely mentén 3-mal nega- −7 −6 −5 −4 −3 −2 −1 0 1 2 3 4 5 x
tív irányba való eltolás. B B C−1 C
−2
b) Ismét az eredeti pontokhoz térj vissza! Az első
−3
jelzőszámból vegyél el 3-at, a másodikhoz adj
hozzá 3-at! Mi történik az eredeti ábrával? Adj olyan utasítást, amelyik az (a ) rajzot a (b )
helyzetbe viszi!
A(−7; 5), B (−5; 2), C  (−1; 2), D (1; 5), E (0; 5), F  (−3; 9), G  (−6; 5)
Az x tengely mentén 3-mal negatív, az y tengely mentén 3-mal pozitív irányba való eltolás.
Az a) pontban leírt ábra minden pontjának második jelzőszámához kell hozzáadni 3-at.
c) Készíts te is egy hasonló „kedves” ábrát! Írd le a pontok koordinátáit egy papírra, és add
oda a padszomszédodnak! Készítsétek el egymás ábráit!
Jó lehetőség a műveletek gyakorlására, és ismét észrevehetik a gyerek, hogy a (−3) hozzáadása
és a 3 elvétele azonos.
Írásvetítőn érdemes szemléltetni a feladatot: 2 egybevágó kis hajót készítünk, és azokat egymásra
tesszük. Az a) feladatnál és a b) feladatnál is megmutatjuk az eltolást – jó előkészítő feladat
az egybevágósági transzformációkhoz. Számítógépes programmal is remekül szemléltethető a
feladat megoldása.

14. Az ábrán látható síkbeli alakzatok közül írd le y

a) a konkáv alakzat csúcspontjainak jelzőszámait;
5
4
D
A(−1; 1), B (3; 2), C (2; 2), D (2; 4).
b) a vízszintes oldallal rendelkező alakzatok csúcspont-
3
C G F
jainak jelzőszámait! Az a)-beli konkáv négyszög és a de- A
2
B
rékszögű háromszög rendelkezik vízszintes oldallal. Az utóbbi
1
E
csúcspontjai: E (4; 1), F (5; 2), G (4; 2). −4 −3 −2 −1 0
−1
1 2 3 4 5 x
−2
15. Rajzolj olyan pontokat, amelyek második jelzőszáma
−3
a) az első jelzőszámnál eggyel nagyobb (pirossal rajzolj); −4
b) az első jelzőszám kétszerese (kékkel rajzolj)! −5
Milyen érdekességet fedezel fel a pirossal, illetve a kékkel
rajzolt pontokról?
A lineáris függvényt előkészítő feladat. A tanulók 5–6 megfelelő pont felrajzolása után észre
szokták venni, hogy mindkét esetben a megrajzolt pontok egy-egy egyenesen helyezkednek el.

119
Helymeghatározás

16. Rajzolj olyan pontokat, amelyek jelzőszámainak abszolút értéke megegyezik!

Milyen alakzatot határoznak meg ezek a pontok?

Legalább 8 pontot rajzoltassunk meg a gyerekekkel, mert csak így vehetik észre, hogy a ke-
resett pontok egy „x ” betűt alkotnak!

17. Rajzolj olyan pontokat, amelyek második jelzőszáma nagyobb, mint az első!
Milyen alakzatot határoznak meg ezek a pontok?

Az y > x összefüggésnek végtelen sok pont tesz eleget. Minél több pontot vesznek fel a
tanulók, annál inkább van esélyük arra, hogy észrevegyék, hogy egy félsík pontjait keressük.

18. Rajzolj a derékszögű koordináta-rendszerbe 6 olyan pontot, amelynek két jelzőszámát össze-
adva
Nehéz feladat, melynek végtelen sok megoldása van.
a) páros számot kapsz, Például: A(0; 0), B (−2; 6), C (1; 5), D (7; 3)
b) hárommal osztható számot kapsz! Például: A(3; 0), B (6; 3), C (1; 2), D (7; 5)

120
 Mennyiségek

Mennyiségek
1–3. óra: A mennyiségek fogalma
4–5. óra: A szög mérése
6. óra: Sokszög szögeinek mérése
7–8. óra: Sokszögek kerülete, a hosszúság mérése
9–10. óra: Sokszögek területe, a terület mérése
11–12. óra: A téglalap kerülete és területe
13–15. óra: A téglatest felszíne
16–17. óra: Testek térfogata: A térfogat mérése; Az űrtartalom mértékegységei
18–19. óra: Testek térfogata: A téglatest térfogata
20. óra: Tudáspróba

Mire építünk?
Az Alakzatok című témakörben szereplő geometriai fogalmak ismeretére építünk, és a természe-
tes számok halmazában alkalmazzuk a tanult műveleteket. Mértékegységek átváltásával egész
mérőszámokat kapunk.
• Távolság mérése (becslés, mérés, távolságok kijelölése különböző nagyságrendek esetén).
• Tömeg mérése.
• Idő mérése (nem tízes alapú rendszer).
• Űrtartalom mérése folyadékkal, mérőedény használata.
• A mértékegység és a mérőszám viszonya.
• Átváltás a megismert mennyiségek különböző mértékegységei között.
• Kerekítés.
• Mennyiségek sorba rendezése összehasonlítás alapján, átváltással a hosszúságmérés körében.
• Négyzet és téglalap kerületének, területének kiszámítása konkrét adatokkal.
• Sokszög kerületének, test felszínének mérése megfelelő egységekkel lefedve.
Meddig jutunk el?
Általánosságban is foglalkozunk a mennyiségekkel, összehasonlításukkal, mérésükkel, a velük
végezhető műveletekkel.
• Használjuk a mennyiségek alapmértékegységeinek többszörösére, törtrészére vonatkozó elő-
tagokat!
• A szög mérésével és mértékegységeivel foglalkozunk.
• Sokszögek szögeit mérjük szögmérővel, adott nagyságú szöget rajzolunk szögmérővel és vo-
nalzóval.
• Sokszögek kerületét számítjuk ki, meghatározzuk a téglalap kerületére vonatkozó képletet.
• Téglalap területét határozzuk meg a mérések általánosítása után.
• Testek hálóját készítjük el.
• Téglatest felszínét számítjuk ki, felírjuk a képletet.

121
Mennyiségek

• A terület mértékegységei közötti átváltást gyakoroljuk.

• Téglatest térfogatát számítjuk ki.
• A térfogat és az űrtartalom mértékegységeit hasonlítjuk össze.
Mi lesz a folytatás a 6. évfolyamon?
• Háromszög szerkesztése (euklideszi szerkesztés három oldalból).
• Szakaszmásolás, szögmásolás.
• Szakaszfelező merőleges szerkesztése, szögfelező szerkesztése.
• Nevezetes szögek szerkesztése.
• Háromszög szerkesztése az oldalak és a szögek ismeretében.
• A külső szög fogalma.
• Sokszögek belső, illetve külső szögeinek összege.
• Nevezetes szögpárok.
• Tengelyesen szimmetrikus négyszögek területének kiszámítása (például téglalapba foglalás-
sal).
• Derékszögű háromszögek területének meghatározása (például téglalapba foglalással).
• Egyenlő szárú háromszögek területének meghatározása (például téglalapba foglalással).
• Szöveges feladatok a kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítására.
• Mértékegységek átváltása a tizedes törtek körében.
Szükséges és ajánlott eszközök
A tanulók eszközei Tantermi eszközök
négyzethálós és sima füzetlapok sima és négyzethálós tábla, táblai vonalzók,
ceruza (HB-s vagy 2B-s) és hegyező, színes táblai körző
térmértani modellek: hasábok, lépcsős testek,
ceruzák
2 vonalzó, négyzethálós, háromszöghálós, azonos méretű téglatestek csoportmunkához,
hajtogatólapok (pontrácsok és vonalhálók: : : síkmértani modellezőkészlet vagy a mellék-
készletből) let alapján kartonból kivágott sokszöglapok,
olló és ragasztószalag, körző, mérőszalag mérőszalag, kétkarú mérleg, óra, hőmérő,
műszaki karton a modellek készítéséhez és a testhálók táblai méretben, 1 m2 és 1 dm2 te-
melléklet alakzatainak felragasztásához, mm- rületű négyzetlapok, műszaki karton, olló,
papír mágnestábla, színesrúd-készletek

1–3. óra: A mennyiségek fogalma

Tk.: 111–118. oldal, 1–14. feladat

Javasolt eszközök: mérőeszközök a hosszúság, idő, tömeg, hőmérséklet méréséhez (például mé-
rőszalag, vonalzó, óra, mérleg, hőmérő); különböző hosszúságú tárgyak, különböző tömegű tár-
gyak, kétkarú mérleg

122
 Mennyiségek

Az órák célja: a mennyiségekről, mérésről eddig szerzett tapasztalatok ismétlése, rendszerezése

(hosszúság, tömeg, idő); mérés összehasonlítással; különböző egységek választása a méréshez; a
mérőszám meghatározása különböző egységek esetén.
Megfelelő mérőeszköz választása a méréshez (pontosság, kerekítés, egységes mértékrendszer);
az alapegység többszöröseit, törtrészét jelző előtagok használata tízes számrendszeren alapuló
mértékegységek esetén, ezerszerestől ezredig. Azonos egységben megadott mennyiségekkel mű-
veleteket végzünk, átváltásokat végzünk a hosszúság-, a tömeg- és az időmérés egységei között.
Végezzünk minél több mérést a tanulók által javasolt egységekkel!

Feladatok

1. Csoportosítsd az azonos fajta mennyiségeket, majd a csoportokon belül rendezd csökkenő sor-
rendbe őket!
1 hónap, 1 mm, 1 dl, 1 hét, 1 cl, 1 év, 1 dm, 1 hl, 1 perc, 1 ml, 1 m, 1 km
1 év >
1 hónap >
1 hét >
1 perc 1 hl >
1 dl >
1 cl >
1 ml 1 km >
1m>
1 dm >
1 mm

2. Válogasd szét a felsorolt mennyiségeket aszerint, hogy az egy csoportba tartozókkal azonos
fajta dolgokat lehessen mérni! A csoportokon belül rendezd növekvő sorrendbe őket!
1 km, 1 l, 1 t, 1 cm, 1 dkg, 1 ml, 1 kg, 1 dm, 1 g, 1 dl
1 cm <
1 dm <
1 km 1g<
1 dkg <
1 kg <
1t 1 ml <
1 dl <
1l

3. Melyik nagyobb, mennyivel?

a) 1 nap vagy egy heti tanítási idő az osztályodban (1 órának tekintjük a tanítási órát és a
szünetet együttesen).
Például ha 4 napon van öt, 1 napon hat tanítási óra, akkor a heti tanítási idő 2 órával több egy napnál.
b) 3 m vagy lakásotokban a belső magasság (belső magasság: a padló és a mennyezet távolsá-
ga).

4. Határozd meg a hiányzó mérőszámokat és egységeket!

a) 7 kg = 700 dkg = 7000 g b) 19 t = 19 000 kg = 190 q
c) 6300 dkg = 63 000 g = 63 kg d) 17 000 g = 1700 dkg = 17 kg
e) 240 g = 24 dkg = 240 000 mg f) 3 t 48 kg = 3048 kg = 304 800 dkg
5. Készíts táblázatot! Írd bele a hiányzó mérőszámokat és egységeket a megadott példák szerint!
mennyiség t kg dkg g mérőszám egység
a) 64 kg 6 4 0 0 6400 dkg
4
b) 4 kg 150 dkg 550 dkg
1 5 0
c) Milyen mértékegységben mérve lesz 2500 g mérőszáma 250?
d) Milyen mértékegységben mérve lesz 6 kg 2 dkg mérőszáma 6020?
e) 32 t hány kg? f) 907 dkg hány g? g) 102 kg hány dkg?
h) 8 t 135 kg hány kg? i) 7 dkg 80 g hány g? j) 12 t 37 kg hány kg?

123
Mennyiségek

mennyiség t kg dkg g mérőszám egység

c) 2500 g 2 5 0 0 250 dkg
d) 6 kg 2 dkg 6 0 2 0 6020 g
e) 32 t 3 2 0 0 0 32 000 kg
f) 907 dkg 9 0 7 0 9070 g
g) 102 kg 1 0 2 0 0 10 200 dkg
h) 8 t 135 kg 8 1 3 5 8135 kg
7
i) 7 dkg 80 g 15 dkg
8 0
j) 12 t 37 kg 1 2 0 3 7 12 037 kg

6. a) Hogyan határoznád meg a könyved egy lapjának tömegét? Becslés: a könyv tömegét osztjuk a
lapok számával (1 lap = 2 oldal).
b) Határozd meg a könyved 1 lapjának vastagságát! Becslés: a könyv vastagságát elosztjuk a lapok
számával.

7. Írj példákat az alábbi összefüggésekre! Az E és e ugyanolyan mennyiségek különböző egységeit

jelöli, de feladatrészenként mást-mást jelent. Például: 1 E = 7 e jelentheti azt, hogy 1 hét =
= 7 nap.
a) 1 E = 10 e b) 1 E = 60 e c) 1 E = 24 e
d) 1 E = 100 e e) 1 E = 12 e f) 1 E = 2 e
g) 1 E = 1000 e h) 1 E = 3600 e i) 1 E = 1440 e
Például:
a) E : m, e : dm b) E : óra, e : perc c) E : nap, e : óra
d) E : m, e : cm e) E : tucat, e : db f) E : pár, e : db
g) E : km, e : m vagy E : m3 , e : dm3 h) E : óra, e : mp i) E : nap, e : perc
8. „A mértékek, melyekkel a mennyiség megméretik, vétettek az emberi tagoktól, tudniillik az
ujjtól, tenyértől és könyöktől. Az ujj 4 árpaszemni, úgyhogy az árpaszem legküsebb mérték
legyen, a tenyér 4 ujjni, a láb 4 tenyérni, a könyök a botkójától fogva a leghosszabb ujj végéig
féllábni.”
(Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia, 1653)
a) Rendezd növekvő sorrendbe a mennyiségeket, számold ki a váltószámokat!
1 árpaszem <
1 ujj = 4 árpaszem <
1 tenyér = 4 ujj <
1 könyök = 2 tenyér <
1 láb = 2 könyök
b) Add meg a hiányzó mérőszámokat, illetve mértékegységeket!
3 tenyér = 48 árpaszem 11 láb = 44 tenyér
7 könyök = 56 ujj 368 ujj = 23 láb
9. Számítsd ki a műveletek eredményét!
a) 5 kg + 19 kg = 24 kg b) 82 dl + 28 dl = 110 dl c) 102 perc − 15 perc = 87 perc
d) 2 dkg + 8 g = 28 g e) 1 kg + 20 g = 1020 g f) 12 l + 8 dl = 128 dl
g) 23 dkg · 7 = 161 dkg h) 117 m : 13 m = 9 i) 32 l − 8 l · 3 = 8 l

124
 Mennyiségek

10. Végezd el a műveleteket!

a) 37 dm + 6 m = 97 dm b) 29 cl + 1 l = 129 cl
c) (23 dl + 2 l) · 3 = 129 dl d) 2 kg + 24 dkg − 50 g · 2 = 214 dkg
e) 60 kg : 60 dkg = 100 f) (3 kg + 20 dkg) : 800 g = 4
11. A régi mértékek közül az arasz 20 cm hosszúságot jelölt, a hüvelyk ma körülbelül 25 mm-nek,
a láb 32 cm-nek felel meg.
1 hüvelyk ≈ 25 mm

1 arasz ≈ 20 cm 1 láb ≈ 32 cm
a) Számítsd ki, melyik a nagyobb távolság és mennyivel! 15 láb vagy 19 hüvelyk
15 láb ≈ 480 cm = 4 800 mm hossz, amely 4325 mm-rel nagyobb, mint a 19 hüvelyk ≈ 475 mm.
b) Számítsd ki, hány hüvelyk 5 láb meg 5 arasz!
5 láb + 5 arasz ≈ 160 cm + 100 cm = 260 cm ≈ 2600 mm = 104 hüvelyk.

12. Mérd meg vonalzóval a tízforintos átmérőjét! A szakasz hosszát mm pontossággal add meg!
Mérés szerint az átmérő körülbelül 25 mm. A tízforintos átmérője pontosan 248 mm.

13. A bolti mérlegen dekagramm pontossággal mérhet az eladó. Egy darab sajt tömege a mérleg
kijelzője szerint 15 dkg.
Hány grammot mutatna egy érzékenyebb mérleg, ha azon mérné a sajtot az eladó?
145 g 5 a sajt tömege <
155 g, mert 45 g 5 15 dkg <
155 g.

14. Egy szoba magassága deciméter pontossággal mérve 29 dm. Hány centiméter lehet a magasság?
Legalább hány centiméterrel alacsonyabb 3 méternél?
A magasság legalább 285 cm. A szoba legalább 5 cm-rel alacsonyabb 3 méternél.

4–5. óra: A szög mérése

Tk.: 118–122. oldal, 1–11. feladat

Szükséges eszközök: minden tanulónál legyen szívószál, gombostű vagy rajzszög, körző, vonal-
zó, szögmérő, olló, színes kartonpapír, a korábban elkészített két körlapból álló „szögmérő”
Demonstrációs eszközök: több hurkapálcika, lehetőleg színes fejű gombostű vagy rajzszög, parafa
tábla, illetve hungarocelltábla vagy írásvetítő; táblai körző, vonalzó és szögmérő; demonstrációs
méretű számlapos óra forgatható mutatókkal; különböző színű kartonpapírból kivágott körcikkek
Módszertani javaslatok: a néhány szóban összefoglalt matematikatörténeti érdekesség minden
tanuló számára hasznos olvasmány. Szerencsés esetben történelemórán hallottak már Mezopo-
támiáról. Egy-egy ilyen kis „kitérő” segíthet a tantárgyak által mesterségesen épített falak át-

125
Mennyiségek

törésében. A gyerekeket további kutatómunkára is biztathatjuk, hiszen a csillagászat fejlődése

bővelkedik érdekes mérőeszközökben. Tanulmányi kiránduláson is találkozhatnak régi távcsö-
vekkel, szögmérő eszközökkel. Például az egri Eszterházy Károly Főiskola csillagvizsgálójában
gazdag gyűjteményt rendeztek be ezekből.
Fontos az is, hogy megismerjük a szög dinamikus előállítási módját, ugyanis ha egy-egy statikus
helyzetet vizsgálunk, nem jöhet létre a szög nagyságának – későbbiekben szükséges – folyto-
nos változása (szemléletfejlesztés). Demonstrációs eszközünkkel (két hurkapálcika) bemutathat-
juk forgatással ezt a folytonos változást. Hangsúlyozzuk, hogy teljesen mindegy, melyik szárat
rögzítjük, melyiket forgatjuk. A mérés egy választott mértékegységgel történő összehasonlítás.
Demonstrációs eszközzel mutassuk meg, hogyan használjuk helyesen a szögmérőt! Közös gon-
dolkodással jussunk el a homorú szög nagyságának szögmérőnk segítségével történő meghatá-
rozásához. A homorú szög nagyságának mérésére természetesen több lehetőségünk van. Például
megmérhetjük azt is, hogy az illető szög hány fokkal tér el az egyenesszögtől. Így a mérendő
szög konvex, és ezt az értéket adjuk hozzá a 180◦ -hoz. A tanulóknak készségszinten kell hasz-
nálniuk a szögmérőt, mert a következő tanévben megtanulják a szögmásolást, szögszerkesztést,
ezért ritkábban használnak szögmérőt.
Ezt követően nagyon sok mérést végeztessünk el a tanulókkal! Nem baj, ha olyan szögre akadnak,
amelynek nagysága nem mérhető egész fokokkal. Éppen ez a probléma teszi szükségessé a kisebb
szögmértékegység bevezetését.
Használjuk az egységtörtkészletünket is! Azok segítségével rakjunk ki különböző szögeket, és
azokat mérjük meg! Az egységtörteknek megfelelő szögek ismeretében – szükség esetén több
lépéses törtrészszámítással – meghatározzuk a kirakott szögek nagyságát. Ez a számolás alkalmas
arra is, hogy mérésünket ellenőrizzük.
Adjunk olyan házi feladatot, hogy egy otthon kiválasztott, sokszöglapokkal meghatározott tárgy
határoló lapjainak szögét is mérjék meg! (Lehetőleg ne kockát vagy téglatestet válasszanak!)
Számítógép, projektor, interaktív tábla és a digitális tananyagokat tartalmazó CD használata aján-
lott.

Feladatok

1. Mérd meg szögmérővel a szögeket!

120◦ 40◦ 240◦ 90◦

2. Szögmérő segítségével rajzolj A szög nagysága:

a) 45◦ -osnál nagyobb hegyesszöget! 45◦ -nál nagyobb és 90◦ -nál kisebb.
b) 120◦ -osnál kisebb tompaszöget! 90◦ -nál nagyobb és 120◦ -nál kisebb.
c) 270◦ -osnál nagyobb homorú szöget! 270◦ -nál nagyobb és 360◦ -nál kisebb.
d) 150◦ -osnál nagyobb tompaszöget! 150◦ -nál nagyobb és 180◦ -nál kisebb.

126
 Mennyiségek

3. a) Mérd meg a megjelölt szögeket! b) Mérd meg a háromszög szögeit!

Hány fok a két szög összege? Hány fokot kaptál a szögek összegére?

 = 140◦,  = 40◦  =  =  = 60◦

A szögek összege 180◦ .

4. Állapítsd meg, hogy az egyes órákon hány fokos szöget zárnak be a mutatók egymással! Mind-
két szöget add meg!
a) b) c) d) e) f)

90◦ 120◦ mindkettő 210◦ 300◦ 330◦

vagy 270◦ , vagy 240◦ , 180◦ , vagy 150◦ , vagy 60◦ , vagy 30◦ .

5. Rajzolj vonalzóval és szögmérővel olyan derékszögű háromszöget, amely-

nek egymásra merőleges oldalai 8 cm és 5 cm hosszúak! Mérd meg a

háromszög hegyesszögeit!
A háromszög hegyesszögei:  = 32◦,  = 58◦ . 
6. Rajzolj olyan négyszöget, amelynek pontosan két derékszöge van! Mérd meg a másik két szö-
gét!
Például:

Végtelen sokféle négyszög rajzolható.

A másik két szög közül az egyik hegyesszög, a másik tompaszög, összegük 180◦ .

7. a) Rajzolj vonalzóval olyan négyszögeket, amelyek-

nek egyenlők a szögei! Hányfélét találtál? Milye-
nek ezek a szögek?
Kétfélét: téglalapot és négyzetet. Ezek minden szöge de-
rékszög (90◦ ).

127
Mennyiségek

b) Rajzolj vonalzóval olyan négyszögeket,

amelyeknek két-két szöge egyenlő!
(De mind a négy nem egyenlő.) Hány-
félét találtál?
Kétféle négyszöget lehet rajzolni.
Egyiknél a szemben levő oldalak egyenlők, másiknál mind a négy oldal egyenlő.
c) Rajzolj vonalzóval olyan négyszögeket, amelyeknek csak két egyenlő szögük van! Hányfélét
találtál?

Végtelen sokféle négyszöget rajzolhatunk.

8. Igazak-e az alábbi állítások? Válaszaidat indokold!

a) Egy háromszögnek nem lehet két derékszöge. Igaz

b) Van olyan négyszög, amelynek két homorú szöge van. Nem igaz. Ez nem lehetséges. (Itt csak a
tapasztalatokra lehet hivatkozni.)
c) Két tompaszög különbsége nem lehet tompaszög. Igaz, mert ha két olyan szöget, amelyik 90◦ és
180◦ tartományban mozog, egymásból kivonunk, csakis 0◦ és 90◦ tartományba eső szöget kaphatunk.
d) Két homorú szög különbsége nem lehet egyenesszög. Igaz, mert két olyan szöget, amelyik a 180◦
és 360◦ tartományban mozog, egymásból kivonunk, csakis 0◦ és 180◦ közötti szöget kaphatunk.

e) Van olyan négyszög, amelynek pontosan két derékszöge van. Igaz, pl.:

f) Két hegyesszög összege mindig tompaszög. Hamis, pl.: 45◦ + 17◦ = 62◦ ; ami szintén hegyesszög.
9. Egy négyszög három csúcspontjának koordinátái: A(−2; 1),
B (−4; 9), C (0; 10). Add meg a negyedik pont koordinátáit
úgy, hogy az ABCD négyszög téglalap legyen! Mérd meg
az egyik átló oldalakkal bezárt két szögét! Mit tapasztalsz,
mennyi a két szög összege?
D (2; 2)
 = 28◦,  = 62◦, összegük 90◦.

10. Hányszor zár be 60◦ -os szöget az óra nagymutatója a kismutatóval hétfő délelőtt 10 órától
másnap este 8 óráig, és hányszor zár be 72◦ -os szöget ugyanennyi idő alatt?
Javasoljuk, hogy az Alakzatok témakör 80. oldal 9. feladatának megoldása előzze meg ennek
a feladatnak a tárgyalását.

128
 Mennyiségek

Állítható modellen figyeljük meg a mutatók 60◦ -os és 72◦ -os állását, illetve fedésbe kerülését!
Délután 10 órától másnap este 8 óráig 34 óra telik el.
12 óra alatt 12-szer megy körbe a nagymutató, míg a kismutató 1-szer, ezért 12 óra alatt a nagymutató
11-szer hagyja el a kismutatót.
Első nap délelőtt 10 óra és este 10 óra között 11 alkalommal fedi egymást a két mutató, este 10 órától
másnap délelőtt 10 óráig újabb 11 alkalommal, majd a délelőtt 10 óra és este 8 óra közötti 10 órában 9
alkalommal kerül fedésbe a két mutató.
A megadott időszakban 31 alkalommal körözi le a nagymutató a kismutatót. A lekörözések között 30
időintervallum jön létre.
Két lekörözés között a nagymutató kétszer zár be 60◦ -os szöget, és kétszer zár be 72◦ -os szöget a kismuta-
tóval. A 10 óra és az első lekörözés közötti időszakban további két 60◦ -os, illetve 72◦ -os mutatóállás van.
A 31. lekörözés és 20 óra közötti időszakban még egy-egy megfelelő mutatóállás jön létre mindkét szög
esetén.
Tehát a 30 intervallum alatt, valamint az azt megelőző, illetve azt követő időszak-
ban 30 · 2 + 3 = 63 alkalommal zárnak be 60◦ -os szöget, és 63 alkalommal zárnak
be 72◦ -os szöget a mutatók.
A két mutató állása a lekörözések időpontjában a színes ábrán látható:

A mutatók 60◦ -os állása:

A mutatók 72◦ -os állása:

129
Mennyiségek

11. Egy szög nagyságának négyszereséhez hozzáadunk 16◦ -ot. Így olyan szöget kapunk, amelynek
nagysága 72◦ és 108◦ között van. Mekkora lehet az eredeti szög?
72◦ <
4 ·  + 16◦ <
108◦
56 <
◦
4· <
92◦
14 <
◦
<
23◦ A keresett szög nagysága a 14◦ és a 23◦ közötti tartományban lehet.

6. óra: Sokszög szögeinek mérése

Tk.: 122–123. oldal, 1–10. feladatok

Feladatok

1. Becsüld meg az alábbi sokszögek szögeinek nagyságát, majd szögmérővel ellenőrizd becslése-
det! Írd le azt is, hogy mennyit tévedtél!
a) b) c)
b
g b
g
b d
g
d
a d a e a

 = 80◦ ,  = 83◦,  = 88◦,  = 121◦,  = 50◦,  = 39◦,

 = 72◦,  = 125◦  = 109◦,  = 79◦, " = 143◦  = 251◦,  = 20◦
2. Mekkora az a két szög, amelyet a két szaggatott
vonal a függőlegessel bezár?
Mekkora az a szögtartomány, amelyet a madár- 
ijesztő „belát”?
A függőlegessel kb. 28◦ –28◦ -ot zár be a szaggatott
vonal. A madárijesztő 56◦ -os tartományt „lát be”.

3. Hány szöget látsz az ábrán? 18 szöget látunk: a metsző egyenesek 4-4

szöget alkotnak, a háromszög csúcsánál két szög keletkezett.
a) Mérd meg az ábrán keletkezett különböző szögek nagyságát!
 = 60◦ ,  = 118◦,  = 58◦,  = 62◦, " = 122◦
b) Mekkora a legnagyobb és a legkisebb szög különbsége?
122◦ − 58◦ = 64◦

130
 Mennyiségek

4. Fejezd ki szögpercben!
a) 1◦ fele 30 b) 1◦ harmada 20
c) 1◦ ötöde 12 d) 2◦ negyede 30 e) 3◦ kilencede 20
5. A műveletek eredményét szögpercben add meg!
a) 1◦ + 20 80 b) 2◦ + 15 135 c) 5◦ + 45 345
d) 3◦ − 60 120 e) 4◦ − 90 270 f) 2◦ − 120 0
6. Végezd el a kijelölt műveleteket, majd rajzold le vonalzó és szögmérő segítségével a végered-
ményként kapott szögeket!
a) 5◦ 16 + 20◦ 44 = 316 + 1244 = 1560 = 26◦ vagy 5◦ 16 + 20◦ 44 = 25◦ + 1◦ = 26◦
b) 18◦ 30 − 7◦ 90 = 18◦ 30 − 8◦ 30 = 10◦
c) 10◦ 60 − 660 = 660 − 660 = 0
a) b) c)

7. Nézz utána, hogy az állatok közül melyiknek a látószöge nagyobb 180◦ -nál!
Használd az internetet!
Ajánlott weblap:
http://www.haziallat.hu/allati-trendi/olvasnivalo/a-tiz-leghihetetlenebb-szem-az-allatok-vilagaban/3645/
és http://www.vadallatok.hu/krokodil eletrajz.html

8. Vegyél fel egy 42◦ -os szöget, és a szögtartományban jelölj ki

egy pontot!
A kijelölt pontból mindkét szögszárra rajzolj egy-egy merőle-
ges félegyenest! Mekkora szöget zárnak be ezek a félegyene-
sek? A félegyenesek szöge  = 138◦ .

9. A megadott pontokat ábrázold a koordináta-

rendszerben, kösd össze őket, majd mérd
meg a kapott sokszög szögeit!
A(−3; −3), B (1; 1), C (5; −2), D (7; 6),
E (−1; 9), F (−7; 5)
Sorold fel, milyen fajta szögei vannak en-
nek a sokszögnek!
 = 72◦,  = 265◦ ,  = 66◦,  = 97◦ , " = 124◦ ,
= 96◦
Hegyesszög az  és a  ; tompaszög a  és az ;
homorú szög a  és az " .

131
Mennyiségek

10. Az óra számlapját tükörből nézzük. Ezt látjuk:

a) b) c) d)

Hány óra van a valóságban? Minden esetben add meg a mutatók által bezárt szögeket!
7 óra 5 óra fél tizenkettő fél egy
 = 150◦  = 210◦  = 165◦  = 195◦
  = 210◦   = 150◦   = 195◦   = 165◦

7–8. óra: Sokszögek kerülete, a hosszúság mérése

Tk.: 124–128. oldal, 1–15. feladat

Javasolt eszközök: zsineg a méréshez, mérőszalag (1 m-es, 5 m-es), vonalzó méréshez, de-
rékszögű vonalzó szerkesztéshez, négyzethálós és háromszöghálós lapok, zsineg téglatest alakú
csomag átkötéséhez
Az órák célja: hosszúságok becslése, mérése mm, cm, dm, m, km egységekkel. Sokszögek ke-
rületét méréssel, majd számolással határozzuk meg különböző rácsegységek és méter alapú egy-
ségek esetén. A sokszögek kerületének kiszámítására alkalmazott eljárás ismeretében speciális
esetként adódik a téglalapok kerületének meghatározása méréssel, számítással. A kerületet az ol-
dalak hosszának összegeként határozzuk meg (nem kell képletet tanulni), ismét hangsúlyozzuk,
hogy a négyzet is téglalap.
Hányat lépünk?
a) A sokszög határát egyszer bejárva hány egységet lépünk le, fel,
jobbra, balra? Számítsuk ki az útvonal hosszát!
↑ 4, ↓ 4, → 5, ← 5
b) Rajzoljunk olyan útvonalat a rácsvonalak mentén, ahol 6 lépést kell
tenni jobbra és 6 lépést lefelé!
Eredményeink azt mutatják, hogy a rácssokszögek oldalai áthelyezhe-
tők az alakzattal egyenlő kerületű téglalap oldalaivá.
Láncszámolás:
– Az óra elején fejben számolnak a tanulók. (Kérhetjük, hogy állva gondolkozzanak, s aki nem
tudja folytatni, az üljön le. Így jól látszik, hogy milyen kérdés okoz problémát több diáknak is.)
Például 100 centiméterről indulunk; ez hány deciméter (10 dm); vedd a negyedét (2 és fél dm);
add meg milliméterben (250 mm): : : az utolsó eredményt írják le a még versenyben levő tanulók
8–10 hasonló kérdés után!
– Az állva maradók közül a csoportban szokásos jutalmat kapják azok, akik a helyes végered-
ményt írták le a füzetükbe.

132
 Mennyiségek

– Végül megkérdezhetjük, hogy sorban mit kellett kiszámolni. Lehet, hogy az is jól emlékszik a
részfeladatokra, aki közben leült, mert rosszul számolt.
Becslés után végezzünk mérést minél több esetben (például: a tanulópad lapjának, a matematika-
könyv borítójának, a sportpályának a kerülete, a 128. oldal 15. feladatbelihez hasonló csomagok
kötözése).

Feladatok

1. A három csoport melyikébe tartoznak az a)–f) pontokban megadott dolgok?

A: 1 méternél kisebb B: közelítőleg 1 méter C: 1 méternél nagyobb

a) kartávolságod C b) 4 éves gyerek magassága B
A 4 éves gyerekek átlagmagassága 101–102 cm.
c) egy lépésed hossza A d) az iskolai pad magassága A
Egy átlagos testmagasságú felnőtt lépéshossza kb. 75 cm.
e) bakancsba való fűző hossza C f) személygépkocsi magassága C
2. Mérd meg a vonalak hosszát! A méréshez használhatsz például fonalat és vonalzót!
a) A szakasz hossza ≈ 37 mm. b) A vonal hossza ≈ 55 mm.

c) A törött vonal hossza ≈ 48 mm. d) A határvonal hossza ≈ 105 mm.

3. Melyik piros szakasz hosszabb? Ellenőrizd a válaszodat méréssel!

a) b) c)

A két megjelölt szakasz mindhárom esetben egyenlő (optikai csalódások).

4. Mérd meg a sokszögek oldalait, és számítsd ki a kerületüket!
a) b) c)

A háromszög kerülete ≈ 86 mm. A négyszög kerülete ≈ 88 mm. A négyszög kerülete ≈ 86 mm.

133
Mennyiségek

5. Számítsd ki az A, B , C , D , E , F és a G jelű sokszög kerületét!

a) A hosszúságegység legyen a ! b) A hosszúságegység legyen b !

c) A hosszúságegység legyen c !

a b c

A B C D

E F G

A B C D E F G
a) 20 12 16 12 12 18 12
b) 10 6 8 6 6 9 6
6<
kerület <
7 5<
kerület <
6
6c + 2a 5c + 1a
c) 4 4 4 6 4

6. Számítsd ki az A, B , C , D és az E jelű sokszög kerületét!

a) A hosszúságegység legyen a ! b) A hosszúságegység legyen b !

c) A hosszúságegység legyen c !

a b c
A
C E
B D

A B C D E
a) 6 18 12 18 12
b) 3 9 6 9 6
c) 2 6 4 6 4

134
 Mennyiségek

7. Készíts táblázatot! Írd bele a hiányzó mérőszámokat és egységeket!

km m dm cm mm
Mennyiség mérőszám egység
35 dm 3 5 0 350 cm
a) Hány cm az 510 mm? 51 cm b) Hány cm a 29 m? 2900 cm
c) Hány cm az 5 m 51 dm? 1010 cm d) Hány dm a 2 m 8 dm? 28 dm
e) Hány cm a 11 m 79 cm? 1179 cm f) Hány dm a 4 m 91 dm? 131 dm
g) Milyen mértékegységben mérve lesz az 1392 m mérőszáma 13 920? dm-ben
h) Milyen mértékegységben mérve lesz a 780 mm mérőszáma 78? cm-ben
i) Milyen mértékegységben mérve lesz a 205 dm mérőszáma 20 500? mm-ben
8. a) A 9 dm-t add meg cm és mm egységben! 9 dm = 90 cm = 900 mm
b) A 12 m-t írd át dm, cm és mm egységbe! 12 m = 120 dm = 1200 cm = 12 000 mm
c) A 7 km-t váltsd át m-be, illetve cm-be! 7 km = 7000 m = 700 000 cm
d) Az 1800 m-t írd át mm-be! 1800 m = 1 800 000 mm
e) A 2700 cm hány m, illetve hány mm? 2700 cm = 27 m = 27 000 mm
f) Írd fel, hány cm, illetve hány mm a 4 m 5 cm! 4 m 5 cm = 405 cm = 4050 mm
g) Hány m, illetve hány cm az 1 km 25 m? 1 km 25 m = 1025 m = 102 500 cm
h) Írd fel, hány dm, illetve hány mm a 42 m 16 dm! 42 m 16 dm = 436 dm = 43 600 mm
9. Mekkora a háromszög kerülete, ha oldalainak hossza
a) 5 cm, 12 cm és 13 cm; K = 30 cm b) 8 dm, 27 dm és 17 dm; K = 52 dm
c) 23 cm; K = 69 dm d) 108 cm, 18 cm és 180 mm; K = 144 cm
e) 9 dm, 41 cm és 1 m; K = 231 cm f) 2 m, 2 m 3 dm és 2 m 3 cm? K = 633 cm
10. Számítsd ki a sokszögek kerületét!
a) A háromszög oldalai 3 cm, 4 cm, 5 cm. 12 cm
b) A háromszög oldalai 6 cm, 7 cm, 8 cm. 21 cm
c) A háromszög oldalai 12 cm, 31 cm, 32 cm. 75 cm
d) A négyszög oldalai 4 dm, 5 dm, 6 dm, 7 dm. 22 dm
e) A háromszög oldalai 1 dm, 13 cm, 80 mm. 31 cm
f) A hatszög minden oldala 23 mm. 138 mm
g) Az ötszög oldalai 19 cm hosszúak. 95 cm
h) A négyszög oldalai 21 cm, 3 dm, 46 cm, 8 cm. 105 cm
11. Mekkora a 28 cm kerületű háromszög ismeretlen oldala, ha
a) egyik oldala 7 cm, a másik oldala 1 dm hosszú; 11 cm
b) két oldala 8 cm hosszú? 12 cm
12. Hány cm annak a sokszögnek egy-egy oldala, amelynek kerülete 3 dm, és minden oldala egyen-
lő hosszú, ha a sokszög
a) háromszög; 10 cm b) hatszög; 5 cm
c) hétszög? Körülbelül 43 mm (300 mm : 7 ≈ 4287 mm).
135
Mennyiségek

13. Hat darab 2 cm hosszú oldalú négyzetből sokszögeket készítünk. A négyzetek teljes oldalukkal
csatlakoznak egymáshoz.
Rajzolj le tíz sokszöget! (Használj négyzetrácsos lapot!) Számítsd ki a sokszögek kerületét!
Például: K = 24 cm
K = 20 cm

K = 24 cm, például:
K = 28 cm, például:

14. A col egy hosszúságegység (németül Zoll – hüvelyk, angolul inch), 10 col = 254 mm.
a) Hány mm a számítógép-monitor, illetve a televízió-képernyő átlójának hossza, ha 15 col,
illetve 20 col ez a hosszúság? 15 col = 381 mm, illetve 20 col = 508 mm.
b) Hány cm a kerékpár abroncsának átmérője, ha 26-os a mérete colban? 26 col ≈ 66 cm
15. Hány centiméter hosszú szalaggal lehet átkötni a csomagokat az ábra szerint? A masnira szá-
mítsunk 20 centimétert!

A kockához 3 · 5 · 4 + 20 = 80 cm hosszú szalag kell.

A téglatesthez 2 · 2 · (2 + 3) + 2 · (2 + 6) + 20 = 56 cm hosszú szalag kell.

9–10. óra: Sokszögek területe, a terület mérése

Tk.: 128–133. oldal, 1–13. feladat

Javasolt eszközök: Síkbeli alakzatok, sokszöglapok (kartonból, síkgeometriai modellezőkészlet-

ből), négyzetlapok a terület méréséhez, 1 m2 -es, 1 dm2 -es, 1 cm2 -es lapok (az utóbbiból minden
tanulónál legyen ≈ 50 db), négyzethálós és háromszöghálós lapok, milliméterpapír, vonalzó a
méréshez, derékszögű vonalzó a szerkesztéshez

136
 Mennyiségek

Az órák célja: felületek összehasonlítása, lefedése egyenlő területű alakzatokkal, négyzetekkel;

területmérés cm2 , dm2 , m2 egységekkel. Gyakoroljuk az átváltást a terület négyzetméteren ala-
puló egységei között, tapasztalatokat gyűjtünk a mm2 , : : : , m2 nagyságrendű felületekről (kirán-
duláson körbejárhatunk km2 -ben mérhető területet is).

Feladatok

1. Hasonlítsd össze az alakzatokat területük nagysága szerint! Írd fel növekvő sorrendben a terü-
letüket az alakzatok betűjelét használva!
a)

A B C D

A (10 e), B (11 e), C (9 e), D (12 e), sorrend: C –A–B –D

b)

B
A C D

A (16 e), B (19 e), C (19 e), D (21 e), sorrend: A–B , C –D
2. A négyzethálós füzet egy négyzete a területegység. Hány egység az alábbi sokszögek területe?

A B C

A: 28 e, B : 6 e, C : 12 e
3. Határozd meg, hány egység az A, B , C sokszög területe! A területegység egy kis háromszög
területe.

C
A B

A: 24 e, B : 24 e, C : 24 e

137
Mennyiségek

4. a) Hány cm2 a sokszögek területe? Az eredményt add meg mm2 -ben is!

A B C D
a sokszög területe cm2 -ben 3 6 8 11
a sokszög területe mm2 -ben 300 600 800 1100

b) Melyik sokszög területe 1 cm2 ? B, C , E, F, G

5. Rajzold le milliméterpapírra a tenyeredet összezárt ujjakkal! Becsüld meg a területét cm2 egy-
ségben!
6. Hány írólapból lehet kirakni egy 1 m oldalú négyzetet?
Körülbelül 35 írólap kell (az írólap oldalainak hossza körülbelül 205 mm és 148 mm).

7. Hány cm2 a matematikafüzeted egy lapja? A eredményt kerekítsd dm2 -re is!
Egy „kisalakú” füzet egy oldala körülbelül 3 dm2 területű, a „nagyalakú” 6 dm2 .

8. A: Hány m2 ?
a) 700 dm2 = 7 m2
d) 17 300 dm2 = 173 m2
g) 40 000 dm2 = 400 m2
B: Hány cm2 ?
a) 200 mm2 = 2 cm2
c) 1 500 000 mm2 = 15 000 cm2
C: Hány dm2 ?
a) 1000 cm2 = 10 dm2
d) 135 000 cm2 = 1350 dm2
g) 320 m2 = 32 000 dm2
138
b) 3200 dm2 = 32 m2 c) 7600 dm2 = 76 m2
e) 118 000 dm2 = 1180 m2 f) 9000 dm2 = 90 m2
h) 550 500 dm2 = 5505 m2
b) 2000 mm2 = 20 cm2
d) 87 100 mm2 = 871 cm2
b) 9300 cm2 = 93 dm2 c) 87 900 cm2 = 879 dm2
e) 8 m2 = 800 dm2 f) 14 m2 = 1400 dm2
h) 3205 m2 = 320 500 dm2
 Mennyiségek

D: Hány m2 ?
a) 450 000 cm2 = 45 m2 b) 3 780 000 cm2 = 378 m2 c) 910 000 cm2 = 91 m2
d) 50 000 cm2 = 5 m2 e) 2 km2 = 2 000 000 m2 f) 3 ha = 30 000 m2
g) 6 a = 600 m2 h) 72 ha = 720 000 m2
9. Melyik terület nagyobb? Mennyivel?
a) 7 m2 vagy 700 dm2 7 m2 = 700 dm2 , a különbség 0
b) 4 m2 vagy 4000 cm 2
4 m = 40 000 cm >
2 2 2
4000 cm , a különbség 36 000 cm2
c) 72 cm2 vagy 7 dm2 72 cm2 < 7 dm2 = 700 cm2 , a különbség 628 cm2
d) 18 dm2 vagy 1800 cm2 18 dm2 = 1800 cm2 , a különbség 0
e) 7600 mm2 vagy 780 cm 2
7600 mm = 76 cm <
2 2 2
780 cm , a különbség 704 cm2
f) 123 dm2 vagy 123 000 mm2 123 dm2 = 12 300 cm2 > 1230 cm2 = 123 000 mm2 ,
a különbség 11 070 cm2

10. Írd fel egyfajta területegységgel!

a) 7 dm2 23 cm2 = 723 cm2 b) 9 cm2 71 mm2 = 971 cm2
c) 47 cm2 8 mm2 = 4708 cm2 d) 30 m2 30 dm2 = 3030 cm2
11. A fürdőkádat három oldalról fal veszi körül, így csak az
előlapját kell csempézni.
Elég-e fél doboz csempe, ha egy dobozban 1 m2 befedé-
séhez szükséges 100 db csempe van? 135 cm
2
54 db csempe kell az 54 dm felület befedéséhez.
40 cm
Nem elég a fél doboz.

12. Rajzolj négyzethálós lapra olyan sokszöget, amelynek minden csúcsa rácspont, és a területe
a) 2 egység! b) 6 egység! c) 8 egység! d) 10 egység!

e) 12 egység! f) 18 egység!

Az egység egy rácsnégyzet területe.

139
Mennyiségek

13. 1 öl körülbelül 190 cm hosszúságú egység. Ma már ritkán használják. A négyszögöl viszont
napjainkban is ismert területegység. Mekkora az 1 négyszögöl terület?
1 négyszögöl körülbelül 36 100 cm2 terület, kerekítve 4 m2 .

11–12. óra: A téglalap kerülete és területe

Tk.: 133–139. oldal, 1–28. feladat

Javasolt eszközök: az előző órán is használt 1 m2 -es, 1 dm2 -es, 1 cm2 -es lapok, milliméterpapír,
vonalzó a méréshez, derékszögű vonalzó a rajzoláshoz
Az órák célja: a téglalap területét egységnégyzetekkel lefedve határozzuk meg. Ezután egész
mérőszámú oldalakból következtetünk a téglalapot lefedő egységnégyzetek számára. Szöveges
feladatokban a terület és egy oldal ismeretében következtetünk a másik oldal hosszára. Több
téglalapból álló alakzatok területét számítjuk ki.
Mérés alapján számítsuk ki a tanterem alapterületét, egy füzet borítólapjának területét, egy lepedő
vagy hálózsák területét stb.!

Feladatok

1. Mérd meg a téglalap oldalait! Számítsd ki a téglalap kerületét!

a) b)
T = a · b = (15 · 20) mm 2
= T = a · b = (35 · 20) mm2 =
= 300 mm2 = 3 cm2 = 700 mm2 = 7 cm2

c) d)
T = a · a = (20 · 20) mm2 = T = a · b = (30 · 25) mm2 =
= 400 mm2 = 4 cm2 = 750 mm2

2. Rajzold le azokat a téglalapokat, amelyeknek oldalai cm-ben mérve egészek, és kerületük 16 cm!
A téglalapok oldalai: 1 cm és 7 cm, 2 cm és 6 cm, 3 cm és 5 cm, 4 cm és 4 cm.

3. Számítsd ki a téglalap kerületét, ha oldalai

a) 2 m és 3 m hosszúak; K = (a + b ) · 2 = (2 + 3) · 2 = 10, a téglalap kerülete 10 m.
b) 3 cm és 26 cm hosszúak; K = (a + b ) · 2 = (3 + 26) · 2 = 58, a téglalap kerülete 58 cm.
c) 17 dm és 72 dm hosszúak; K = (a + b ) · 2 = (17 + 72) · 2 = 178, a téglalap kerülete 178 dm.
d) 207 mm és 1357 mm hosszúak; K = (a + b )·2 = (207+1357)·2 = 3128, a téglalap kerülete 3128 mm.
e) 19 cm hosszúak; K = a · 4 = 19 · 4 = 76, a négyzet kerülete 76 cm.
f) 805 mm hosszúak! K = a · 4 = 805 · 4 = 3220, a négyzet kerülete 3220 mm.

140
 Mennyiségek

4. Számítsd ki a négyzet kerületét, ha oldalainak hossza

a) 62 dm; K = 248 dm b) 45 mm; K = 180 mm
c) 6 m 3 dm; K = 252 dm d) 1 dm 8 mm! K = 432 mm
5. Számítsd ki a téglalap kerületét, ha szomszédos oldalai
Alkalmazhatjuk aK = (a + b) · 2 képletet, illetve a c) feladatrészben a K = a · 4 összefüggést.
a) 3 dm és 2 m; K = 46 dm b) 1 cm és 34 mm; K = 88 mm
c) 92 cm és 92 cm; K = 368 cm d) 32 mm és 3 cm; K = 124 mm
e) 29 cm és 101 mm; K = 782 mm f) 7 dm és 178 mm; K = 1756 mm
g) 2 m 5 dm és 32 dm; K = 114 dm h) 2 m 3 dm és 2 m 2 dm; K = 90 dm
i) együtt 873 cm hosszúak! K = 1746 cm
6. Számítsd ki, mekkora a négyzet oldala, ha a kerülete a = K : 4 összefüggés alapján számolhatunk.
a) 12 cm; a = 3 cm b) 72 mm; a = 18 mm c) 256 cm; a = 64 cm
d) 80 cm; a = 20 cm e) 92 mm; a = 23 mm f) 628 dm! a = 157 dm
7. Számítsd ki a téglalap egyik oldalának hosszát, ha kerülete 60 dm, és másik oldalának hossza
a) 21 dm; 9 dm b) 15 dm; 15 dm c) 1 m; 2 m d) 185 cm! 115 cm
8. Egy téglalap két szomszédos oldala 25 cm és 35 cm. Mekkora annak a négyzetnek az oldala,
amelynek kerülete egyenlő a téglalap kerületével?
A téglalap és a négyzet kerülete 120 cm. A négyzet oldala 30 cm. A négyzet oldalának hossza a téglalap
oldalhosszainak átlaga.

9. Egy téglalap alakú kert oldalai 30 m, illetve 8 és fél méter hosszúak. Milyen széles a kapu, ha
a kert bekerítéséhez – kihagyva a kapu helyét – 736 dm kerítés kellett? Beállhat-e a kapun át
bármilyen személyautó a kertbe?
A téglalap kerülete 770 dm. A kapu szélessége 34 dm. Egy személyautó, sőt még egy teherautó is beállhat a
kapun át.

10. Hány cm2 a téglalapok területe?

1 cm2 A B

C
D E

A: 5 cm2 B : 3 cm2 C : 8 cm2 D : 16 cm2 E : 4 cm2

141
Mennyiségek

11. Határozd meg, melyik tárgynak mekkora terület felelhet meg!

A tárgy neve A tárgy területe
falitábla 6 m2
focipálya 6 dm2
postabélyeg 2 cm2
tanterem mennyezete 40 m2
képeslap fél ha
füzet (A4-es méretű) 56 cm2

12. Hány mm2 az A, B , C , D , E tég- 25 mm 25 mm

lalap területe?

18 mm
a) A méreteket olvasd le az ábrá-
11 mm C
ról!
A: 950 mm2
38 mm
A
B : 297 mm2

27 mm
B
C : 450 mm2

34 mm
D : 378 mm2 E
E : 1326 mm2
9 mm

D
42 mm 39 mm
b) A szükséges adatokat mérd meg!

15 mm
E
10 mm

D
25 mm

B
11 mm

20 mm

A C
20 mm 20 mm
20 mm
25 mm 15 mm
A: 220 mm2 B : 625 mm2 C : 300 mm2 D : 200 mm2 E : 300 mm2
13. Számítsd ki a téglalap területét, ha oldalai
a) 2 m és 3 m hosszúak! T = a · b = 2 · 3 = 6, a téglalap területe 6 m2 .
b) 3 cm és 26 cm hosszúak! T = a · b = 3 · 26 = 78, a téglalap területe 78 cm2 .
c) 17 dm és 72 dm hosszúak! T = a · b = 17 · 72 = 1224, a téglalap területe 1224 dm2 .
d) 207 mm és 1357 mm hosszúak! T = a · b = 207 · 1357 = 280 899, a téglalap területe 280 899 mm2 .
e) 19 cm hosszúak! T = a · a = 19 · 19 = 361, a négyzet területe 361 cm2 .
f) 805 mm hosszúak! T = a · a = 805 · 805 = 648 025, a négyzet területe 648 025 mm2 .
14. Számítsd ki a négyzet területét, ha oldalainak hossza T = a · a összefüggés alapján számolhatunk.
a) 6 dm; a = 36 dm2 b) 39 m; a = 1521 m2 c) 45 mm; a = 2025 mm2
d) 273 m; a = 74 529 m2 e) 3 m 8 dm; a = 1444 dm2 f) 1 dm 8 mm! a = 11 664 dm2

142
 Mennyiségek

15. Számítsd ki a téglalap területét, ha szomszédos oldalainak hossza

A T = a · b összefüggés alapján számolhatunk, a d) és az l) feladatban T = a · a .
a) 9 cm és 4 cm; T = 36 cm2 b) 7 m és 12 m; T = 84 m2
c) 2 m és 11 m; T = 22 m2 d) 76 cm és 76 cm; T = 5776 cm2
e) 32 mm és 3 cm; T = 960 mm2 f) 32 dm és 6 m; T = 1920 dm2
g) 7 m és 56 dm; T = 3920 dm2 h) 15 cm és 15 dm; T = 2250 cm2
i) 89 mm és 12 cm; T = 10 680 mm2 j) 2 m 3 dm és 1 m 2 dm; T = 276 dm2
k) 3 m 27 cm és 5 m 2 dm; T = 170 040 cm2 l) 7 m 3 dm 4 cm! T = 538 756 cm2
16. Számítsd ki a négyzet oldalának hosszát, ha területe
a) 4 cm2 ; 2 cm b) 49 dm2 ; 7 dm c) 16 m2 ; 4 m
d) 9 cm2 ; 3 cm e) 144 mm2 ; 12 mm f) 81 dm2 ; 2 dm
g) 400 m2 ; 20 m h) 6400 cm2 ; 80 cm i) 225 mm2 ; 15 mm
j) 1024 cm2 ! 32 cm
A terület kiszámításával ellenőrizzük a megoldást!

17. Számítsd ki a négyzet területét, ha kerülete

A négyzet oldala a kerület negyede. Területe az oldalhossz négyzete.
a) 48 cm; 2144 cm2 b) 64 mm; 256 mm2 c) 224 m; 3136 m2
d) 108 dm; 729 dm2 e) 1068 m; 71 289 m2 f) 1 m 2 dm; 9 dm2
g) 32 m 8 cm; 643 204 cm2 h) 2 m; 25 dm2 i) 3 dm; 5625 mm2
j) 7 m 6 cm! 3 115 225 mm2
18. Két út merőlegesen keresztezi egymást. Az egyik út 8 m széles, a másik 12 m. Milyen alakú és
mekkora területű útkereszteződés jön így létre?
Téglalap alakú rész jön létre, területe 96 m2 .

19. Mekkora annak a négyzetnek a területe, amelynek kerülete egyenlő a 14 cm és 6 cm oldalú

téglalap kerületével? Melyik négyszög területe nagyobb?
A négyzet oldalhossza a 14 cm és a 6 cm átlaga, azaz 10 cm.
A négyzet területe 100 cm2 >
a téglalap területe 84 cm2 .

20. Számítsd ki, mekkora a téglalap egyik oldala, ha területe 105 cm2 , és másik oldalának hossza
a) 3 cm; a = 35 cm b) 15 cm; a = 7 cm c) 105 cm; a = 1 cm
d) 21 cm; a = 5 cm e) 1 m 5 cm; a = 1 cm f) 3 dm! a = 35 cm
21. Számítsd ki, mekkora a téglalap ismeretlen oldala, ha
a) T = 56 cm2 a = 8 cm; b = 7 cm b) T = 64 cm2 a = b; b = 8 cm
c) T = 252 dm2 a = 36 dm; b = 7 dm d) T = 4301 m2 b = 17 m; b = 253 m
e) T = 380 cm2 a = 2 dm; b = 19 cm f) T = 1 dm2 a = 25 mm! b = 400 mm

143
Mennyiségek

22. Számítsd ki a hiányzó adatokat! Határozd meg az épületek alapterületét!

a) 5m b) 4m
2m
4m garázs
7m

8m

8m ház

12 m

116 cm2 104 cm2

23. Számítsd ki a hiányzó adatokat! Határozd meg az alakzat területét!

a) b)
45 dm
a
a
35 dm
40 dm 40 m
30 m
30 m
15 m

20 dm 50 m
1675 dm2 1150 m2

24. 20 darab 1 m hosszú, 80 cm magas kerítéselemmel téglalap alakú kertet szeretnék bekeríteni.
Mekkorák a legnagyobb területű kertnek az oldalai? Készíts táblázatot!
egyik oldal másik oldal terület
1 elem 9 elem 9 m2
2 elem 8 elem 16 m2
3 elem 7 elem 21 m2
4 elem 6 elem 24 m2
5 elem 5 elem 25 m2 a legnagyobb területű kert.

25. a) Rajzolj egy téglalapot, oldalai 7 cm és 35 mm hosszúak legyenek! Mekkora a területe?

T = 2450 mm2
b) Rajzolj 16 cm2 területű téglalapot, amelynek oldalai centiméterben mérve egész számok!
A téglalap oldalai 1 cm és 16 cm, 2 cm és 8 cm vagy pedig 4 cm hosszúak lehetnek.
c) Rajzolj 4 cm oldalú négyzetet! Határozd meg a területét! T = 16 cm2
d) Rajzolj 24 cm2 területű téglalapot, amelynek oldalai centiméterben mérve egész számok!
A téglalap oldalai 1 cm és 24 cm, 2 cm és 12 cm, 3 cm és 8 cm vagy 4 cm és 6 cm lehetnek.

144
 Mennyiségek

26. a) Mekkora az ABCD téglalap kerülete és területe? A F D

Az ABEF téglalap területe T = 24 m . 2

Az EFDC téglalap területe 20 m2 és CD = 4 m, ezért CE = 20 m2

4m
= 5 m és BC = 11 m.
B 6m E C
Az ABCD téglalap kerülete K = (4 + 11) · 2 = 30 m, területe
T = 44 m2 .
b) Mekkora az ABCD téglalap kerülete? A F D
Az ABEF téglalapban BE = 6 cm, ezért AB = 14 cm.
AB = EF = 14 cm miatt az EFDC téglalap hiányzó oldalá- 84 cm2 28 cm2
nak hossza EC = 2 cm.
B 6 cm E C
Az ABCD téglalap kerülete K = (14+8)·2 = 44 cm, területe
T = 112 cm2.
27. Rakj ki téglalapokat legfeljebb 12 darab 1 cm oldalú négyzetet felhasználva!
a) Hányféle téglalap készíthető? 19-féle téglalap készülhet.
b) Hány esetben használtál fel pontosan 12 db négyzetet? Három eset van: az oldalak 1 és 12, 2 és
6, illetve 3 és 4 cm hosszúak.
c) Mekkora az egyes 12 cm2 területű téglalapok kerülete? Ha az oldalak hossza 1 és 12 cm, akkor
a kerület 26 cm, 2 és 6 cm-es oldalak esetén a kerület 16 cm, a 3 és 4 cm hosszú oldalú téglalap kerülete
pedig 14 cm.

28. a) Egy téglalap kerülete 34 cm, két szomszédos oldala közül az egyik 5 cm-rel hosszabb a
másiknál. Mekkorák a téglalap oldalai?
a = (34 − 2 · 5) : 4 = 6 és b = 6 + 5 = 11. A téglalap oldalai 6 cm és 11 cm hosszúak.
b) Egy téglalap kerülete 2170 cm. Egyik oldala négyszerese a másiknak. Mekkorák a téglalap
szomszédos oldalai?
a = 2170 : 10 = 217 és b = 217 · 4 = 868. A téglalap oldalai 217 cm és 868 cm hosszúak.

13–15. óra: A téglatest felszíne

Tk.: 139–143. oldal, 1–17. feladat

Javasolt eszközök: különböző téglatestek (dobozok), kockák, téglatest testhálók, négyzethálós

lap, milliméterpapír, modellezőkészlet téglalapjai, gyufaskatulya szétvágva (a hálózat készítésé-
hez), olló, ragasztószalag
Az órák célja: síklapokkal határolt test felszínét a határoló lapok területének összegeként értel-
mezzük (analógia: a sokszög kerülete a határoló oldalak hosszának összege). A téglatest felszíné-
nek kiszámításakor téglalapok területét határozzuk meg, megfigyeljük az egybevágó téglalapok
területegyenlőségét (nem kell képletet tanulni). Kiemeljük a feladatmegoldás során, hogy a kocka
és a négyzetes oszlop is téglatest.
Gyakorlás közben alkalmazzuk a mérésről, a hosszúság- és területegységekről tanultakat, a tég-
lalap kerületének és területének kiszámítását.

145
Mennyiségek

Feladatok

1. Téglatestek hálóit látod az ábrán.

a) Mely lapok lesznek a téglatest szemközti párhuzamos lapjai? Add meg a betűjelüket!
Párhuzamos lapok: I. és II. A–E , B –D , C –F ; III. és IV. A–C , B –E , D –F , V. A–F , B –D , C –E .
b) Az ábrán egy kis négyzet oldala 1 cm-nek felel meg. Határozd meg a hálók területét!
A szemközti párhuzamos lapok egyenlő területű téglalapok. A hálók területe: I. 148 cm2 , II. 28 cm2 , III.
82 cm2 , IV. 54 cm2 , V. 80 cm2 .

2. Számítsd ki, hány cm2 kartonlapból készíthetnéd el egy 4 cm élű kocka hálóját! A = 96 cm2
3. Számítsd ki a felül nyitott, téglatest alakú doboz felszínét!
Rajzold le a hálóját!
2 cm
Testháló például: 3 cm
5 cm

3 cm
A = 47 cm2
5 cm
2 cm

4. Egy téglatest alakú, felül nyitott doboz három különböző élének hossza 3 cm, 5 cm és 6 cm.
Hány cm2 papír kell az elkészítéséhez? Rajzold le a hálózatát úgy, hogy 1 cm-nek a füzetedben
egy kis négyzet oldala feleljen meg!

146
 Mennyiségek

a) A doboz alja a legnagyobb területű lap legyen! 96 cm2 papír kell.

b) A doboz alja a legkisebb területű lap legyen! 111 cm2 papír kell.

5. Négy darab 1 cm élű kockából kétféle téglatestet építhetsz. Építsd meg a kétféle testet!
a) Rajzold le a testek egy-egy hálóját!

b) Számítsd ki mindkét test felszínét! A = 18 cm2 és A = 16 cm2

6. Nyolc darab 1 cm élű kockából háromféle téglatestet építhetsz. Építsd meg mindhárom testet!
a) Rajzold le a testek egy-egy hálóját!

b) Számítsd ki mindhárom test felszínét!

A = 24 cm2 A = 34 cm2 A = 28 cm2
147
Mennyiségek

7. Számítsd ki a kocka felszínét, ha éleinek hossza

a) 7 cm; A = 294 cm2 b) 8 mm; A = 384 mm2 c) 13 dm; A = 1014 dm2
d) 2 dm 6 cm; A = 4056 cm2 e) 4 dm 5 mm! A = 820 125 mm2
8. Számítsd ki a kocka éleinek hosszát, ha felszíne
a) 24 cm2 ; a = 2 cm b) 54 mm2 ; a = 3 mm c) 150 dm2 ; a = 5 dm
d) 294 m2 ; a = 7 m e) 2646 cm2 ! a = 21 cm
9. Számítsd ki a téglatest felszínét, ha éleinek hossza A = (a · b + a · c + b · c) · 2 összefüggés alapján
számolunk.
a) 2 cm, 3 cm és 7 cm; A = 82 cm2 b) 4 mm, 10 mm és 8 mm; A = 304 mm2
c) 1 dm, 3 dm és 4 dm; A = 38 dm2 d) 2 m, 5 m és 11 m; A = 174 m2
e) 25 cm, 4 cm és 8 cm; A = 664 cm2 f) 1 dm, 2 dm és 3 dm! A = 22 dm2
10. Számítsd ki a téglatest felszínét, ha éleinek hossza A = (a · b + a · c + b · c) · 2 összefüggés alapján
számolunk.
a) 3 cm, 8 cm és 17 cm; A = 422 cm2 b) 3 dm, 12 dm és 80 cm; A = 312 dm2
c) 3 mm, 21 mm és 15 mm; A = 846 mm2 d) 11 dm, 11 cm és 11 cm; A = 726 cm2
e) 3 dm, 12 cm és 80 mm; A = 1392 cm2 f) 2 m, 12 dm és 40 cm; A = 736 dm2
g) 8 cm, 8 cm és 6 cm; A = 320 cm2 h) 2 dm, 8 cm és 8 cm! A = 768 cm2
11. Egy üvegből készült váza felülről nyitott, kocka alakú, és élei 16 cm hosszúak.
a) Készíts vázlatot a testről! Jelöld b) Rajzold le a test hálóját úgy,
az ábrán a méreteit! hogy 8 cm-nek 1 cm feleljen
meg a rajzon!

c) Számítsd ki a felül nyitott kocka felszínét! A = 1280 cm2

12. Hány cm2 üveglap kell az akvárium elkészítéséhez, ha alapja 56 cm és 24 cm oldalú téglalap,
magassága 32 cm? A fedőlapja mind a négy oldalon 1 cm-rel hosszabb, mint az alaplapja.
6464 cm2 + 1508 cm2 = 7972 cm2 üveg kell.

13. Mekkora a téglatest ismeretlen éle, ha felszíne és a másik két éle ismert?
a) a = 2 cm, b = 6 cm, A = 520 cm2 c = 31 cm
b) a = 21 cm, b = 12 cm, A = 1164 cm2 c = 10 cm

148
 Mennyiségek

14. Az ábrán egy lecsapott sarkú kocka látható.

Az alábbi ábrákon látható testhálók közül melyik NEM lehet a fenti ábrán lát-
ható kockáé? A C jelű alakzat nem lehet a lecsapott sarkú kocka hálója.
A B C D

(Országos kompetenciamérés, 2010)

15. Egy úszómedence hosszabbik oldala mentén 15 db, rö-
videbb oldala mentén 7 db, 40 cm oldalú négyzet alakú
betonlapból készült a burkolat.
a) Körülbelül hány m2 területű fóliával fedhető le a me-
dence vízfelülete? A medence oldalai 60 dm és 28 dm, a
víztükör területe 1680 dm2 ≈ 17 m2 . A lefedéshez 17 m2 fólia
kell.
b) A 120 cm mély medencét belül 40 cm oldalú lapokkal burkolták. Hány m2 csempét építet-
tek be?
Az alap területe 1680 dm2 , a két-két oldalfal területe 336 dm2 , illetve 720 dm2 . A medence belső felülete
3792 dm2 ≈ 38 m2 .
Ellenőrzés: a medencét 15 · 3 · 2 + 7 · 3 · 2 + 15 · 7 = 237 darab 40 cm oldalú négyzettel lehet burkolni, a
lap területe 16 dm2 , a felület 23 716 dm2 = 3792 dm2 .

16. Egy 6 cm élű kocka minden csúcsát levágjuk egy-egy olyan síkkal, amely a
csúcsból kiinduló éleket a csúcstól 2 cm-re metszi. Hány lapja, éle, csúcsa van
az így kapott testnek? 14 lapja, 36 éle, 24 csúcsa van.
(Kalmár László matematikaverseny, 5. évfolyam, 1988)
17. Ha a süteményt a szokásos módon párhuzamos vágásokkal fel-
szeletelik, lesznek belső darabok (oldalai vágottak), és lesznek
szélső darabok (van olyan oldaluk, amelyik nem vágott).
Hány darab „szélső sütemény” lesz, ha a „belső sütemények”
száma pontosan
a) 4; 14 vagy 12 b) 5; 16 c) 3; 12
d) 6; 18 vagy 14 e) 8? 22 vagy 16
Lehet-e egyenlő a szélső és a belső darabok száma?
Igen, 3 · 10 = 30 vagy 4 · 6 = 24 belső sütemény esetén. Bizonyítható, hogy más lehetőség nincs.

149
Mennyiségek

16–17. óra: Testek térfogata:

A térfogat mérése; Az űrtartalom mértékegységei

Tk.: 144–147. oldal, a 148–149. o. 1–5. és 12. feladata

Javasolt eszközök: különböző alakú edények, üres dobozok, tömör téglatestek (oldalhosszuk
cm-ben kis egész szám), víz, rizsszemek vagy száraz homok, kockacukor, 1 cm3 -es kockák,
1 dm3 kocka (vízzel megtölthető) 1 m3 kocka (élváz és 1 m2 -es alaplap), 1 l-es, 1 dl-es, 1 cl-es,
1 ml-es hengeres mérőedény
Az órák célja: edények űrtartalmát hasonlítjuk össze (önthető anyaggal töltjük meg), tömör tes-
tek térfogatát hasonlítjuk össze (egyforma kockákból rakunk ki ugyanolyan alakzatot). A térfogat
méteren alapuló egységeit, az űrtartalom literen alapuló egységeit és a különböző egységek kö-
zötti átváltást ismerik meg a tanulók sok becslést és mérést végezve.
Ismételjük át a mérésről tanultakat (hosszúság-, területmérés)! A sok gyakorlati feladat megoldá-
sa során javulhatnak a térfogat becslésekor adott válaszok. Érdekes lehet a különböző anyagokhoz
kötődő sokféle űrmérték, a cinkotai nagyiccéhez fűződő történet. (Az utóbbi története a Mátyás
király-mesék között A cinkotai kántor címen megtalálható.)

18–19. óra: Testek térfogata:

A téglatest térfogata

Tk.: 147–148. oldal, a 149–150. oldal, 6–11. és 13–17. feladat

Javasolt eszközök: 1 dm3 -es kocka, 1 cm3 -es kockák

Az órák célja: téglatest térfogatának meghatározása egységkockákkal kitöltve, illetve a kitöl-
tést elképzelve összemérhető élhosszak esetén. Szöveges feladatok megoldása során a téglatest
hálójáról, felszínéről tanultakat is alkalmazzuk.

Feladatok

1. Mindhárom test 1 cm3 térfogatú kockákból épült fel. Hány cm3 a testek térfogata?
a) b) c)

150
 Mennyiségek

a) V = 24 cm3 b) V = 26 cm3 c) V = 18 cm3 ha az alaprajz:

A = 60 cm2 A = 54 cm2 A = 54 cm2 2 1 1 2
2 1 1 2
2 1 1 2

2. Egybevágó kockákból téglatestet rakunk ki. Az alapja már elké-

szült az ábra szerint. Milyen magasra kell építeni, hogy összesen
a) 24, 2 réteg b) 72, 6 réteg
c) 240, 20 réteg d) 12 kockából álljon? 1 réteg
3. A képen látható testek 5 cm élű kockákból állnak.
A B C

a) Hasonlítsd össze a három test térfogatát!

A három test térfogata egyenlő 4 db 5 cm élű kocka térfogatával, 500 cm3 -rel.
b) Ha a kockák csak teljes oldallapjukkal csatlakozhatnak egymáshoz, összerakható-e négy
kockából olyan test, amelynek térfogata vagy felszíne eltér az A, B, C test térfogatától vagy
felszínétől?
A: 1 2 B: 2 1 C: 1 2 1 D: 2 2 E: 4 F: 1 3
1 1
Az összerakható test térfogata csak 500 cm3 lehet, a képen látható testek felszíne 18 db 5 cm oldalú
négyzet, területösszege 450 cm2 . Ettől eltér a 2 2 alaprajzú test 400 cm2 -es felszíne.

4. Rajzold le a tenyered körvonalát egy papírra! Becsüld meg, hogy hány cm2 lehet a területe!
A becslés után rajzold le a tenyered ugyanígy négyzethálós papírra, majd add meg, hogy kb.
mekkora a keresett terület! (1 cm2 = 4 db rácsnégyzet) Végezd el a becslést-mérést a talpad-
dal is!
A megoldást a tanulók által becsült és mért adatok adják.

5. a) Becsüld meg, hogy az 1 literes ásványvizes üvegből hány poharat tudsz megtölteni! A becs-
lés után végezd el a mérést! A saját poharadat használd!
b) A reggeli kakaó elkészítésekor 1 literes fazékban melegítjük a tejet, majd merőkanállal szed-
jük át a bögrénkbe. Becsüld meg, hány teli merőkanállal tölthető meg a saját bögréd! A becs-
lés után végezd el a mérést!
A megoldást a tanulók által becsült és mért adatok adják.

6. Becsüld meg méter pontossággal az osztálytermetek adatait! Hány m3 levegő lehet benne?
Például egy terem oldalai 6 m, 13 m, magassága 4 m. 312 m3 levegő lehet ebben a teremben.

151
Mennyiségek

7. Mérd meg egy téglatest alakú teásdoboz egy csúcsba futó éleinek hosszát! Hány cm3 a doboz
térfogata?
Például a doboz élei: 52 mm, 60 mm, 140 mm, térfogata: 436 800 mm3 ≈ 437 cm3 = 437 ml.

8. Nézz utána, hogy régen milyen mértékegységeket használtak a hosszúság, a terület, illetve a
térfogat meghatározására!
Például:
Hosszmértékek
1 magyar mérföld 83536 m
1 bécsi mérföld = 4000 bécsi öl 758592 m
1 bécsi öl = 6 bécsi láb 1896 48 m
1 bécsi láb = 12 bécsi hüvelyk 0316 08 m
1 bécsi hüvelyk 2634 cm
1 bécsi rőf 0777 m
Területmértékek
1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl 05760 ha = 5760 m2
1 magyar hold = 1200 négyszögöl 04320 ha = 4320 m2
1 négyszögöl 36 m2
Térfogatmértékek
1 bécsi köböl = 216 köbláb = 1728 köbhüvelyk 6821 m3
1 bécsi akó = 40 bécsi pint 56588 liter
1 bécsi pint 14147 liter
1 magyar akó = 64 magyar icce 542976 liter
1 magyar icce 08484 liter

(Forrás: http://www.kisbiro.hu/modules.php?name=Info&file=mertekek)
További javaslat: http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/184.htm

9. a) Számítsd ki a 7 cm élű kocka térfogatát! V = 343 cm3

b) Számítsd ki a 35 mm élű kocka térfogatát! V = 42875 mm3
10. Számítsd ki a téglatest térfogatát, ha egy csúcsba futó éleinek hossza
a) 4 cm, 6 cm és 7 cm; V = 168 cm3
b) 2 cm, 2 cm és 7 cm; V = 28 cm3
c) 12 mm, 41 mm és 7 mm; V = 3444 mm3
d) 3 dm, 22 cm és fél dm! V = 3300 cm3
11. a) Az ötödikesek kiszámították egy olyan téglatest térfogatát, amelynek élei 2 m, 6 m és 7 m
hosszúak. Az alábbiak közül milyen eredményt kaphattak?
84m3 , 8400 dm3 , 84 000 cm3 , 840 m3 , 8400 cm3 , 84 000 dm3
84 m3 = 84 000 dm3

152
 Mennyiségek

b) Az alábbiak közül melyik lehet az 5 dm, 8 dm és 9 dm élhosszúságú téglatest térfogata?

36 dm3 , 36 m3 , 3600 cm3 , 360 dm3 , 360 000 cm3 , 36 000 cm3 , 3 m3 6 dm3 , 3 600 000 mm3 ,
3 m3 60 dm3 , 360 000 mm3
360 dm3 = 360 000 cm3

12. Pótold a hiányzó mérőszámokat!

A) a) 352 l 3520 dl 35 200 cl 352 000 ml –
b) 12 hl 1200 l 12 000 dl 1 200 000 ml –
c) 28 dm3 28 000 cm3 28 000 000 mm3 28 l 28 000 ml

d) 9 m3 9000 dm3 90 hl 9000 l –

B) a) 7 300 cl 73 000 ml 730 dl 73 l 73 000 000 mm3

b) 40 000 cl 4000 dl 400 l 4 hl 400 dm3

c) 37 000 000 mm3 37 000 ml 37 dm3 37 l –

d) 11 000 l 11 000 000 cm3 11 m3 110 hl –

13. Pótold a hiányzó mértékegységeket!

a) 70 dm3 70 000 cm3 70 000 ml 70 000 000 mm3

b) 171 hl 17 100 000 ml 17 100 l 17 100 dm3 17 100 000 cm3
c) 1 735 000 dm3 1735 m3
d) 291 l 291 dm3 2910 dl 29 100 cl 291 000 ml 291 000 cm3

14. Az ábrákon egy kocka és egy négyzetes oszlop hálója látható. Határozd meg az egy csúcsba
futó élek hosszát, és határozd meg a testek térfogatát!
a) b)

a) A kocka élei 1 cm hosszúak. Térfogata 1 cm3 .

b) A négyzetes oszlop élei 2 cm = 20 mm, 2 cm = 20 mm, fél cm = 5 mm hosszúak.
Térfogata 2000 mm3 = 2 cm3 .
Mindkét test téglatest és négyzetes oszlop is egyben.

15. Egy téglatest alakú tanterem hosszúsága 12 m, szélessége 8 m, magassága 4 m.

Hány tanuló tartózkodhat itt a tanárával, ha fejenként 3 m3 levegőre van szükségük?
A terem térfogata 384 m3 . Rövid ideig 127 tanuló és egy tanár tartózkodhat a teremben.
153
Mennyiségek

16. Egy szemétgyűjtő tartály űrtartalma 200 l, hetente kétszer ürítik. Egy év alatt körülbelül hány
m3 hulladékot kell elszállítani, ha a tartály mindig tele van, amikor kiürítik?
Hetente 400 l, évente (52 hét) 20 800 l ≈ 21 000 dm3 = 21 m3 szemetet kell elszállítani.

17. Hány liter vízzel tölthető színültig az úszómedence, ha a mély-

sége mindenütt 150 cm?
A medence méretei az alaprajzon láthatók.
V = (50 · 20 · 15) dm3 + (250 · 100 · 15) dm3 = 390 000 dm3 = 390 000 l
390 000 l vízzel lehet feltölteni a medencét. Ez 390 m3 víz, amely egy
család több mint egyévi vízfogyasztása.

20. óra: Tudáspróba

Tk.: 151. oldal

1. Sorold fel, milyen fajtájú szögeket látsz az ábrán! Mérés után állapítsd meg, hogy
az ábrán lévő szögek közül melyek nagyobbak, és melyek kisebbek a megadott
szögnél!
Számítsd ki az eltéréseket! a

1. 3.
2.

4.
5. 6.

a szög fajtája a szög nagysága összehasonlítás  -val eltérés

 hegyesszög 76 ◦

1. tompaszög 118◦  -nál nagyobb 42◦

2. hegyesszög 40◦  -nál kisebb 36◦
3. hegyesszög 76◦  -val egyenlő 0◦
4. tompaszög 150◦  -nál nagyobb 74◦
5. derékszög 90◦  -nál nagyobb 14◦
6. homorú szög 262◦  -nál nagyobb 186◦

154
 Mennyiségek

2. Rajzolj 110◦ -os szögnél

a) nagyobb tompaszöget! b) kisebb tompaszöget!
◦ ◦
Bármely 110 -nál nagyobb, de 180 -nál kisebb Bármely 90◦ -nál nagyobb, de 110◦ -nál kisebb
szög megoldás. szög megoldás.
Például:

3. a) Írd le az egyenlőségeket a füzetedbe! Pótold a hiányzó mérőszámokat és mértékegységeket!

A: 297 m = 29 700 cm D: 23 500 m2 = 2 350 000 dm2

B: 34 km = 340 000 dm E: 7 m2 8 dm2 = 70 800 cm2
C: 4 dm 7 mm = 407 mm F: 410 000 mm2 = 41 dm2
b) Határozd meg a hiányzó mérőszámokat és mértékegységeket!
A: 54 l 54 dm3 54 000 cm3 5400 cl
B: 1700 cm3 1 700 000 mm3 1700 ml 170 cl
C: 8 dl + 15 dl 23 dl 230 cl 2300 ml 2300 cm3

4. Egy téglalap hosszúsága 11 cm, szélessége 7 cm. Számítsd ki a téglalap kerületét! Mekkora
annak a négyzetnek a területe, amelynek kerülete ugyanakkora, mint a téglalap kerülete?
A téglalap kerülete:K = (11 cm + 7 cm) · 2 = 36 cm. A négyzet kerülete: 36 cm.
A négyzet oldala: 9 cm. A négyzet területe T = 9 · 9 cm2 = 81 cm2

5. Egy felül nyitott akvárium téglatest alakú, hossza 60 cm, szélessége 35 cm, magassága 250 mm.
Hány cm2 üveg kell az alaplap és az oldalfalak elkészítéséhez?
Az alaphoz 60 · 35 cm2 = 2100 cm2 üveg, az oldalakhoz (60 · 25 + 35 · 25) · 2 cm2 = 4750 cm2 üveg kell.
Összesen 6850 cm2 üveg szükséges az akvárium elkészítéséhez.

6. Hány liter vizet önthetünk az egyes akváriumokba? Melyiknek nagyobb a térfogata?

a) b)

4 dm
3 dm

5 dm 4 dm
5 dm 5 dm
V = a · b · c = (5 · 5 · 3) dm
3 3
= 75 dm = 75 l. V = a · b · c = (5 · 4 · 4) dm3 = 80 dm3 = 80 l.
Legfeljebb 75 liter víz fér az akváriumba. Legfeljebb 80 liter víz fér az akváriumba.
A b) akvárium térfogata 5 literrel nagyobb az a) térfogatánál.
155
Törtek

Törtek
1–2. óra: A törtszám fogalma és írása
3–4. óra: Kisebb vagy nagyobb 1 egésznél? Pontosan 1 egész?
5. óra: Törtek helye a számegyenesen, negatív törtek
6–7. óra: A törtek sokféle arca
8. óra: Törtek összehasonlítása
9–10. óra: Törtek egyszerűsítése és bővítése
11–14. óra: Törtek összeadása és kivonása
15–16. óra: Törtek szorzása természetes számmal
17–18. óra: Törtek osztása természetes számmal
19–20. óra: Összeg és különbség szorzása és osztása természetes számmal, műve-
letek sorrendje
21–22. óra: Mi a valószínűbb?
Mire építünk?
Az első négy évfolyamon a gyerekek ismerkedtek már a tört kétféle értelmezésével. Meghatá-
rozták (vágással, öntögetéssel, hajtogatásokkal, színezéssel stb.) testek, mennyiségek, síkidomok,
szakaszok törtrészeit. Egyszerűbb esetben eszközzel vagy anélkül eldöntötték két törtről, hogy
egyenlők-e, meghatározták törtek helyét a számegyenesen.
Ebben a tanévben a természetes számok tárgyalásakor megmutattuk, hogy a részekre osztás és
a bennfoglalás ugyanarra az eredményre vezet, ha a bennfoglaló osztás maradéka nulla, ezért a
továbbiakban nem teszünk különbséget a kettő között. Az eredményt hányadosnak, más szóval
törtnek neveztük. De eddig nem adtunk értelmet például a 7 : 9 hányadosnak, mert nem volt
olyan egész szám, amelynek a 9-szerese 7.
Meddig jutunk el?
7
Többféleképpen értelmezzük a törteket (a -et egyrészt mint 1 egésznek a 7 kilenced részét,
9
másrészt mint 7 egésznek az 1 kilencedét állítjuk elő). Elmélyítjük a törtszám fogalmát. Ami-
kor törtet mondunk, mindig a számlálóval-nevezővel felírt alakra gondolunk. Azokat a törteket,
amelyekben a számláló többszöröse a nevezőnek, egész számoknak nevezzük. Először csak a
7
pozitív törtet értelmezzük. Ezt a fokozatosságot azért célszerű betartani, mert például hét da-
9
7
rab kilencedet jelent, de − nem jelent (−7) darab kilencedet. A negatív törtszámokat a pozitív
9
törtszámok ellentettjeként vezetjük be.
39
Nem célszerű megkülönböztetni egymástól a hányados- és a törtalakot. Például = 39 : 7, de
7
arra a kérdésre, hogy 39 dolgot 7 gyerek között hogyan tudunk szétosztani, vagy azt mondjuk,
hogy ez nem lehetséges, vagy azt, hogy mindenki legfeljebb 5-öt kaphat (ha a 39 olyan valami,
ami tovább már nem osztható), de ha mindenki a legtöbbet kapja is, marad még 4. A mara-
dékos osztás az egész számokra definiált fogalom, csak összeadásra és szorzásra van szükség.
A törtfogalom elmélyítésekor az egészből a törtrészre való következtetés megelőzi a törtrészből

156
 Törtek

az egészre való következtetést. A törtrészről nagyon sokszor idézőjelben kellene beszélni, hiszen
például valaminek a 4=3-a igazából nem része. Ezt a gyerekekkel is beszéljük meg! Különb-
séget kell tenni az 1=5 szám és valaminek az 1 ötöde között, ugyanúgy, ahogy például a 2 és
valaminek a kétszerese között is különbséget teszünk. A színes rudak jól használhatóak a tört
kétféle értelmezésének szemléltetésére, az egész törtrészének meghatározására és törtrészből az
egész meghatározására is. Az egyszerűsítést és bővítést ezen feladatok megoldása közben is elő-
készítjük. Innen jutunk el olyan számegyenesekhez, amelyekről különböző törtrészeket, illetve
azok egyenlőségét tudják leolvasni a gyerekek. Az egyszerűsítésnél, bővítésnél, majd a művele-
tek végzésénél óvatosan bánjunk a szabályok megfogalmazásával! Az a fontos, hogy a gyerekek
lássák egy-egy konkrét esetben, mit kell csinálniuk, később pedig ezt saját szavaikkal igyekez-
zenek megfogalmazni.
Egyenlő nevezőjű és könnyen azonos nevezőjű törtekké alakítható törteket hasonlítunk össze,
adunk össze, vonunk ki egymásból. Törteket szorzunk pozitív egész számmal, ami valójában
nem új művelet, hanem a csupa egyenlő tagból álló összeg rövidítése, és ebből kiindulva a gye-
rekek maguk is rájönnek arra, hogy törtet egész számmal szorozni már tudnak. Mivel a negatív
számmal és a törttel való szorzás így nem értelmezhető, ezért ezekre a műveletekre a következő
évben majd új definíciót adunk. Azt azonban már most megmutatjuk, hogy ezekkel a számokkal
még nem tudunk szorozni. Az osztás pozitív egésszel a hiányzó szorzótényező keresését jelenti.
Szöveges feladatokat oldunk meg a tanult műveletek felhasználásával. A táblázatok, grafikonok
értelmezése ebben a fejezetben folytatódik. A valószínűségi játékok során szót ejtünk a lehetetlen
és a biztos esemény fogalmáról. Relatív gyakoriságot számolunk. Egyszerű, szemléletes feladatok
esetében az események valószínűségét is meghatározzuk.
Minimumkövetelmény
Ismerjék és értsék a gyerekek a tört fogalmát, a tört kétféle értelmezését! A szemlélet alapján
legyenek képesek különböző (egyjegyű) nevezőjű törtek összehasonlítására, összeadására és ki-
vonására! Tudjanak törteket természetes számmal szorozni és osztani!
Mi lesz a folytatás az 5. évfolyamon?
A tizedes törtek értelmezésének és a velük végzett műveletek tárgyalásának alapját képezik a
törtekről tanult ismeretek, műveletek.

1–2. óra: A törtszám fogalma és írása

Tk.: 153–157. oldal, 1–13. feladat

Javasolt eszközök: szalag, egy kancsó víz, poharak, alma, lufik, írólapok, színesrúd-készlet,
térkép
Az órák célja: konkrét tárgyak, mennyiségek egyenlő részekre osztása, törtrészek felismerése.
Annak feltérképezése, hogy megtörtént-e az első négy évben a változatos tapasztalatszerzés, a
fogalom kialakításához szükséges tevékenység. Ha nem, akkor azt mindenképpen pótolni kell!
Bevezetjük az elnevezéseket.

157
Törtek

Feladatok

1. Írólapokat hajtogattunk. Mekkora részüket színeztük kékkel, pirossal, zölddel? Tudsz-e más
megoldást? Ha igen, hajtogasd meg írólapból, vagy rajzold le a füzetedbe!
a) b) c) d) e) f)

g) h) i) j) k) l)

A lapok felét kékkel, negyedüket pirossal, hatodukat sárgával, nyolcadukat zölddel színeztük.

A gyerekek feladata a rajzon látható hajtogatásoktól különböző módon meghajtogatni írólapok

felét, negyedét, nyolcadát.

2. Mindegyik rajz egy egészet jelent. Melyiknek nem a negyedrésze színes?

a) b) c) d) e) f)

g) h) i) j) k) l)

A bekarikázottaknak nem a negyede színes. A d) és f) rajzon 4 részre osztottuk a rajzot, de azok nem egyenlők.
Az i) rajz fele színes, a h) és a k) rajznak a 3 nyolcada.

3. Mekkora része színes a rajzoknak? Melyiket nem tudod meghatározni a mostani tudásoddal?
a) b) c) d) e)

1 1 1 mostani tudásunkkal nem 1

3 5 7 tudjuk meghatározni 5
f) g) h) i) j)

1 1 1 1 3
9 6 8 8 8
4. Hibakereső
Mindegyik feladatban az első rajz 1 egészet ér. Kelekótya Katának a nyilakra írt műveletek
szerint kellett kiszíneznie a rajzokat, a rajzok alá pedig a színezett területek nagyságát kellett
írnia. Adjátok meg a betűjelét a jól megoldott feladatoknak!
Javítsátok ki a hibákat!

158
 Törtek

a) b)

3
4
c) d)

5. Néhány különleges zászlót rajzoltunk le. Az első háromnak mekkora része sárga, a negyediknek
mekkora része fekete?

1 1 1 1
5 4 2 2
Készítsetek ehhez hasonló zászlós feladatokat! Az interneten megtaláljátok a nemzeti zászlókat.
Az egységtörtek többszöröseit kell vennünk: a buddhista zászló 6 harmincad része sárga, de az is látható, hogy
ötszínű a zászló, és az egyes színek éppen az 1 ötödét teszik ki. A golfzászló fele sárga. A győzelmi zászló
fele fekete. Még sok kérdést fel lehet tenni. Például: Mindig tudjuk-e úgy színezni a győzelmi zászlóhoz hasonló
zászlókat, hogy a felük fekete legyen?

6. Mekkora része színes a rajzoknak?

a) b) c) d) e)

2 2 3 3 3
3 5 7 5 4
f) g) h) i) j)

3 1 4 2 5 5 4 2 1
= = = =
9 3 6 3 8 8 8 4 2
7. A rajzon látható parkolóóra piros része a hátralévő időt jelzi.
a) Mekkora része van még hátra a parkolási időnek?
6 3
= része
10 5
b) Hány perc van még hátra a parkolási időből? 1
0 óra
18 perc 2
18 3
c) Hány óra van még hátra a parkolási időből? = óra
60 10

159
Törtek

8. Olvass a képről!
a) Színes rudakkal szőnyegezünk.
Legyen a lila rúd 1!
1 2 1 3 1 6
Mennyit ér ekkor 1 fehér , 2 fehér = , 3 fehér = , 6 fehér = 1,
6 6 3 6 2 6
1 2 3 1 2
1 rózsaszín , 2 rózsaszín , 3 rózsaszín = 1, 1 kék , 2 kék = 1?
3 3 3 2 2
b) Színes rudakkal szőnyegezünk.
Legyen a bordó rúd 1!
Mennyit ér ekkor
1 4 1 7 8
1 fehér , 4 fehér = , 7 fehér , 8 fehér = 1,
8 8 2 8 8
1 2 1 3 4 1 2
1 rózsaszín , 2 rózsaszín = , 3 rózsaszín , 4 rózsaszín = 1, 1 piros , 2 piros = 1?
4 4 2 4 4 2 2
c) A színesrúd-készletből tornyot építünk. Melyik rudat választottuk 1-nek, ha

A) a világoskék 1 harmadot ér; sötétkék

B) a citromsárga felet ér; narancssárga
C) a bordó felet ér; barna
D) a rózsaszín 2 harmadot ér; világoskék
E) a lila 2 harmadot ér; sötétkék
F) a bordó 8 kilencedet ér; sötétkék
G) a zöld 3 negyedet ér? barna
Barkochbázhatunk is a rudakkal. A tanár vagy egy gyerek elrejt egy rudat, és a csoportnak ki
kell találnia, melyik az elrejtett rúd. A feladatban szereplő kérdésekhez hasonlókat tehetnek fel
a gyerekek, például: „Ha zöld rúd az 1 egész, akkor az elrejtett rúd kisebb 2-nél?”
9. A Föld vízkészletéről láthatsz adatokat és két diagramot. Tanulmányozd ezeket!
táblázat kördiagram négyzetes diagram
1 97% sós víz
Jég:
50
1
Édesvíz:
100
97
Sós víz:
100 2% jég 1% édesvíz
100
Összesen:
100

a) Miért használunk diagramokat?

Például azért, mert segítségükkel könnyebben átláthatjuk a mennyiségek arányát.
b) Miért kell nagyon vigyázni a folyók, források vizeinek tisztaságára?
Mert Földünkön vészesen fogy az édesvízkészlet.

Gyűjtsetek adatokat hazánk édesvízkészletéről!

160
 Törtek

10. Oldd meg a feladatokat! Melyik feladatnak nincs megoldása?

a) Pankának 12, Jucinak 18 sor málnát kell leszednie. Panka a rá kirótt munka felénél tart, Juci
a 2 harmadánál. Kinek van több sor hátra? Mindkettőjüknek 6-6 sor van hátra.
b) Hatnapos kerékpártúrán összesen 180 km-t szeretnénk megtenni. Az első három napon meg-
tettük az út 3 ötödét. Mennyit kell átlagosan kerekeznünk az elkövetkező 3 napon ahhoz,
hogy a tervezett 180 km-es utat megtegyük? 24 km-t kell megtenniük.
c) 33 tojáson ült a kotlós. A tojások hetedéből nem kelt ki kiscsibe. Hány kiscsibe bújt ki a
tojásokból? A feladatnak nincs megoldása, mert a 33-nak nem osztója a 7.
11. Melyik négyzetnek van ugyanakkora része beszínezve, mint a körnek? D -nek
A B C D

12. Fel lehet-e vágni 3 vágással egy tortát 8 egyenlő részre? Igen. Így:
13. A mérleg egyik serpenyőjében egy szappantömb van, a másik serpenyőben pe-
3 3
dig ugyanolyan tömb része és még kg-ot kitevő súlyok. A mérleg így
4 4
egyensúlyban van. Hány kilogramm a szappantömb?
3 kg, mert 3 kg szappan negyede 3 negyed kg.

3–4. óra: Kisebb vagy nagyobb 1 egésznél? Pontosan 1 egész?

Tk.: 157–161. oldal, 1–15. feladat

Az órák célja: a törtrész meghatározásának, a törtek írásának, olvasásának gyakorlása, illetve az

1-nél kisebb, 1-gyel egyenlő és 1-nél nagyobb törtek formai jegyeinek vizsgálata. Amíg ezeket
nem sajátították el a gyerekek, nincs értelme a továbbhaladásnak.
A törtszámok halmazának részhalmaza az egész számok halmaza. Ennek megértését és elmélyí-
tését szolgálják: a vegyes tört alakok leolvastatása rajzokról, vegyes törtek felírása közönséges
tört alakban is.
Az egész számszomszédok keresése jól előkészíti a törtek számegyenesen való ábrázolását. Az
egész számok bővített alakjainak közös tulajdonságát is megfogalmazzuk: a számlálónak osztója
a nevező.
Az 1-nél nagyobb törteket mondassuk ki összeg alakban is!
5 3 2 2
Pédául: = + = 1 + . A feladatok előkészítik az egyenlő nevezőjű törtek összevonását is.
3 3 3 3

161
Törtek

Feladatok

1. Mackó mindennap feljegyezte, mennyi méz maradt a mézescsuporban.

Melyik napon tévedett? Az 5. napon.

3 6 1 3 1
1

)
4 10 3 5 10
2. A teljes rajz minden feladatban 1 egészet jelent.
a) A teljes rajz mekkora része van beszínezve?
b) A teljes rajz mekkora része nincs beszínezve?
A) B) C) D) E) F) G)

A) B) C) D) E) F) G)
a) A rajz beszínezett 4 1 3 1 2 1 1 9 1
= =
része 8 2 5 2 6 3 4 25 8
b) A rajz beszínezet- 4 1 2 1 4 2 3 16 7
= =
len része 8 2 5 2 6 3 4 25 8
8 5 2 6 3 4 25 8
A teljes rajz =1 =1 =1 = =1 =1 =1 =1
8 5 2 6 3 4 25 8

3. Az első ábra területe 1 egész. A nyilakra írt műveletek szerint színeztük ki az ábrát. Mekkora
az így kapott piros színű területek nagysága?
a)   
:4 ·5
1

1 5
4 4
b)   

:3 :2 · 10
1

2 1 1 10
=
6 3 6 6
4. Rajzolj négy téglalapot 3 cm-es és 4 cm-es oldalakkal!
1 3 7
a) Színezd az első részét kékkel, a második részét zölddel, a harmadik részét pirossal
12 4 7
4
és a negyedik részét sárgával!
3

162
 Törtek

A) B) C) D)

b) Hány cm2 a színezett téglalapok területe?

A) t = 1 cm2 B) t = 9 cm2 C) t = 12 cm2 D) t = 16 cm2
5. A Mackó sajtokból 8 fér el egy dobozban. Több dobozunk van, de új dobozba csak akkor
teszünk sajtot, ha az előző már megtelt.

Ennyi sajt 8 9 10
8 9 1 10 2
Így tölti meg a dobozokat =1 =1+ =1+
8 8 8 8 8

Írd le többféleképpen, mekkora részét tölti ki a dobozoknak 11, 12, 13, 16, 17, 24, 25 sajt!
Ennyi sajt 11 12 13 16 17 24 25
3 1 5 1 1
Így tölti meg a dobozokat 1+ 1+ 1+ 2 2+ 3 3+
8 2 8 8 8

6. Egy ilyen dobozban 6 db tojás fér el. Hány tojás van a dobozokban, ha
1 1 2 9 10
a) 1 + , 8 b) 2 + , 15 c) 2 , 16 d) , 18 (3 doboz) e) 20
3 2 3 3 3
dobozt töltenek meg a tojások?

7. Olvass a képről!
a) Színes rudakkal szőnyegezünk.
Legyen a világoskék rúd 1!
1 2 3 4
Mennyit ér ekkor 1 fehér , 2 fehér , 3 fehér = 1, 4 fehér , 5 fehér
3 3 3 3
5 6 2 4 6
, 6 fehér = 2, 1 rózsaszín , 2 rózsaszín , 3 rózsaszín = 2, 1 lila 2?
3 3 3 3 3
b) Színes rudakkal szőnyegezünk.
Legyen a piros rúd 1!
1 3 4
Mennyit ér ekkor 1 fehér , 3 fehér , 4 fehér = 1, 6 fehér
4 4 4
6 7 8 1 2
, 7 fehér , 8 fehér = 2, 1 rózsaszín , 2 rózsaszín = 1,
4 4 4 2 2
3 4
3 rózsaszín , 4 rózsaszín = 2, 1 bordó 2?
2 2
c) A színesrúd-készlet elemeiből tornyot építünk.
Melyik rudat választottuk 1-nek, ha

163
Törtek

A) a világoskék másfelet ér; rózsaszínűt

B) a citromsárga 2 és felet ér; rózsaszínűt
C) a bordó 8 ötödöt ér; citromsárgát
D) a sötétkék 4 és felet ér; rózsaszínűt
E) a lila 1 egész 1 harmadot ér; nincs ilyen rúd
F) a bordó 8 hetedet ér; szürkét
G) a barna 8 harmadot ér? lilát

Ha az iskolában van színesrúd-készlet, akkor célszerű azt használva megoldani a feladatot. Bar-
kochbázhatunk is a rudakkal. A tanár vagy egy gyerek elrejti azt a rudat, amelyet 1-nek választott.
A csoportnak kell kitalálnia, melyik az. A feladatban szereplő kérdésekhez hasonlókat tehetnek
fel a gyerekek, például: „A sárga rúd kisebb 1/2-nél?”

8. Másold a füzetbe a halmazábrát! Helyezd el

tört alakú számok
az ábrába a következő tört alakú számokat!
5 1 3 19 56 19 1-nél kisebbek 19 1-nél nagyobbak
, , , , , 19
3 4 4 56 19 19 1 3 19 100 102 56 5
1 1 102 100 2012 4 4 56 100 1 19 3
, , , , 2012
20 100 1 100 2012 1 1
20 100 2012

Itt érdemes megfogalmazni a megfigyelt törvényszerűségeket:

• a tört értéke 1, ha a számláló egyenlő a nevezőjével;
• a tört értéke 2, ha a számlálója kétszerese a nevezőjének;
• a tört értéke 3, ha a számlálója háromszorosa a nevezőjének stb.

9. Írj a helyére olyan egész számokat, amelyek igazzá teszik az egyenlőséget és az egyenlőt-
lenségeket! Az összes megoldást keresd meg!

a)
6
=1 b)
6
>
1 c) 0 < <
6
1
=6 : 7, 8, 9: : : : 1, 2, 3, 4, 5
Egy szám teszi igazzá. Végtelen sok szám teszi igazzá. Öt szám teszi igazzá.
Hány megoldása van a)-nak, b)-nek, c)-nek?
Itt is hívjuk fel a figyelmet ara, hogy a nevező nem lehet nulla!

10. Írj a helyére olyan egész számokat, amelyek igazzá teszik az egyenlőséget és az egyenlőt-
lenségeket! Az összes megoldást keresd meg!

a)
6
=1 b)
6
>
1 c) 0 < <
6
1
=6 : 7, 8, 9: : : : 1, 2, 3, 4, 5
Egy szám teszi igazzá. Végtelen sok szám teszi igazzá. Öt szám teszi igazzá.
Hány megoldása van a)-nak, b)-nek, c)-nek?

164
 Törtek

A 10. feladatnál is hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a nevező nem lehet nulla!

11. a) Válaszd ki a törtek közül az egészeket!

6 14 9 8 28 12 18 30
= 3, = 7, = 3, = 2, = 7, = 2, = 3, =5
2 2 3 4 4 6 6 6
b) Írd fel összeg alakban a megmaradt törteket!
5 6 14 7 9 19 7 8 22 28 7 12 18 30
, , , , , , , , , , , , ,
2 2 2 3 3 3 4 4 4 4 6 6 6 6
5 1 7 1 19 1 7 3 22 2 1 7 1
=2+ , =2+ , =6+ , =1+ , =5+ =5+ , =1+
2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 2 6 6

12. Add meg a törtek egész szomszédait! Például: 3 <= + = 3 + <

7 6 1 1
4
2 2 2 2
0 << 1, 1 << 2, 1 << 2, 2 < < 3, 2 < <3, 3 < <4, 2 < <
3 4 9 11 13 19 21
3
5 3 5 4 6 6 9
13. A beszínezett rész egy egész. Mennyit ér a rajz be nem színezett része? Mennyit ér a teljes rajz?
a) b) c) d) e) f) g)

nem 1 5
beszínezett 3 2 3 3 3
rész 3 3
4 8
teljes rajz 4 3 4 4 4
3 3
14. A színezett rész az 1 egész. Mennyit ér a rajz be nem színezett része?
7
a) 1 b) c) 1
5

15. Melyik több: háromnak a fele vagy kettőnek a háromnegyede? Egyenlők, másfél mind a kettő.

5. óra: Törtek helye a számegyenesen, negatív törtek

Tk.: 161–163. oldal, 1–9. feladat

Az óra célja: törtek helyének megadása különböző beosztású számegyeneseken. Az ellentett

fogalmának átismétlése. A negatív törtek bevezetése a pozitív törtek ellentettjeként. A számkör
bővítése. A törtrésznek megfelelő mennyiség kiszámítása.

165
Törtek

Feladatok

1. A 162. oldal 2. példájában lévő számegyeneseken válassz ki egyenlő értékű törteket! Írj le
közülük néhányat!
2. Melyik számokat jelöltük meg ezen a számegyenesen?
a) A megjelölt hét szám egy sorozat első hét eleme. Folytasd a sorozatot! Írd fel további három
elemét!

0 1
1
7
3
7
6
7
10
7
15
7
21
7
28
7
::: 36 45 55
,
7 7 7
,
220
b) Összegezd a sorozat felírt tíz elemét! az összeg.
7
3. Melyik akvárium lehet ezek közül
3 7 2 5
a) részéig, b) részéig, c) részéig, d) részéig megtöltve vízzel?
5 8 3 10

A)–c) B)–a) C)–d) D)–b)

4. Hány liter víz van a tartályban, ha
1 1 7 1
a) 20, b) 8, c) 28, d) 5,
2 5 10 8
3 1 12
e) 15, f) 2, g) 12 liter víz van a tartályban.
8 20 40
részéig töltik meg?
5. Mekkora részéig telik meg a tartály, ha
3 15 30 1 4 2
a) 30 liter = = , b) 4 liter = = ,
4 20 40 10 40 20
2 4 16
c) 16 liter = = , d) 45 liter vizet öntünk bele? Tele lesz, sőt 5 liter ki is folyik.
5 10 40
6. Melyik számokat jelöltük meg a számegyenesen?
Mennyi a pontokkal megjelölt számok összege?
a)
−2 0 1 2 −2 7 5 1 0 1 1 5 7 2
− − −
Nulla a számok összege. 4 4 4 4 4 4
8
b) a számok összege.
5

−4 0

−4 19 12 1 0 1 7 13 19
− − −
5 5 5 5 5 5 5
166
 Törtek

7. Egy 24 cm magas gyertya egyenletesen égve 4 óra alatt ég le tövig. Hány perc múlva lesz a
gyertya meggyújtása után a gyertyacsonk 16 cm?
Ahhoz, hogy 16 cm legyen a gyertyacsonk, 8 cm-nek kell leégnie. 80 perc alatt ég le 8 cm a gyertyából.

8. Add meg a színes pontok koordiná-

táit!
     
A − ;
1 3
, B 1 3
− ; , C − ;
3 1
, A B
 2 4  4 4  8 2 C

D − 34 ; 14 , E 0; 41 , F − 12 ; 0 , D
F G
E K

 
G −4; 0 ,
1
H (−1; −1), I (0; −1), J
   
J 32 ; − 34 , K 1
2
;0 H I

9. Ábrázold a számegyenesen azokat a számokat, amelyeknek az ellentettjüktől való távolságuk

2 1
a) 1; b) ; c) 1 !
1 0 1 5 101 3 2 0 2
− − −
2 2 5 5 3 3

6–7. óra: A törtek sokféle arca

Tk.: 164–166. oldal, 1–15. feladat

Az óra célja: a tört kétféle értelmezésének összevetése: a tört mint egységtört többszöröse; a tört
mint valamilyen mennyiség valamekkora része. Ezen az órán a második értelmezésre helyezzük
a hangsúlyt. Sok feladat megoldása válik egyszerűbbé, ha ennek a tudásnak a birtokában oldjuk
meg a feladatokat.
3
A 2. feladat éppen erre jó példa: a 3 méter negyede m. Nincs szükség arra, hogy centiméterre
4
átváltsuk a 3 métert, mint ahogy azt sok gyerek teszi, vagy következtet 1 méter negyedéből 3
méter negyedére. Mindkét értelmezés elvezet a tört mint osztás, illetve a hányados fogalmához.
Ezt a gondolatot érlelgetjük hosszú időn keresztül, ennek első szakaszában vagyunk még csak.
Ugyanerről majd a tizedes törtek tört alakban való felírásakor is szó esik még.
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra is, ha a maradékos osztásnál nem nulla a maradék, akkor
az osztás eredménye egy vegyes tört: 13 : 7 = 1 + 6 !
6 7

Feladatok

1. a) A különböző rendezvényekre szóló belépőjegyek-

ről a jegykezelő letépi az ellenőrző szelvényt. Mi-
ért? Ezzel biztosítják azt, hogy ugyanazzal a jeggyel több
ember ne mehessen be ugyanarra az előadásra.

167
Törtek

b) A képen látható jegynek körülbelül mekkora része az ellenőrző szelvény? Az ellenőrző szel-
vény körülbelül az eredeti jegy 1 ötöde.
c) Egy 5 fős család jegyeiről letépett szelvények körülbelül mekkora részét teszik ki az eredeti
1
jegyeknek? jegy ötszöröse pontosan 1 egész jegyet tesz ki.
5
A gyerekek megoldásai közül válasszuk ki azokat, amelyek a tört kétféle értelmezését mutatják!
A tört kétféle értelmezésére a mindennapi életből vett egyik legszemléletesebb példa a belépő-
jegyek kezelése. Van olyan jegykezelő, aki egyenként tépi le a jegyekről az ellenőrző szelvényt,
1 1 1 1 1
ez az egységtörtek ismételt összeadásának felel meg. Öt jegy esetén: + + + + = 1. Van
5 5 5 5 5
olyan jegykezelő is, aki az összes jegyet összefogja, és egyszerre tépi le az összes jegy ellenőrző
szelvényét.
1
Ez felel meg az egységtörtek szorzásának: · 5 = 1.
5

Tudjátok-e, hogyan lehet online vagy SMS-ben jegyet vásárolni?

Ha nem, nézzetek utána!
Az online jegyvásárlás szinte minden színházban elérhető, ilyen esetben a néző egy elektronikus utalványt
kap, amelyet be kell váltani az előadás előtt a pénztárban.
A bankkártyával fizetett belépők a színház információs pultjánál vehetők át.
Az online jegyvásárlás másik változata, mikor otthon kinyomtatható a jegy.
SMS útján történő jegyvásárlásnál a telefon egyenlegét terhelik meg a jegy árával és a kezelési költséggel.

2. Ki a magasabb? Bence az 1 méteres mérőszalag 3 negyedéig ér, Bendegúz a 3 méteres mérő-

3
szalag negyedéig. Ugyanolyan magasak mindketten: m magasak.
4
3. Nyuszi Fülesnek és Micimackónak is sütött születésnapi tortát.
Mackónak egyet, Fülesnek három ugyanolyat.

3
Ennek a része fogyott el. Ezek mindegyikének a negyede fogyott el.
4
Kinek a születésnapján fogyott el több torta?
Egy egész tortának a 3 negyede egyenlő 3 torta 1 negyedével. Ugyanannyi fogyott el mindkét születésnapon:
3
torta.
4
4
4. Piroska és Marci testvérek. Piroska karácsonyi ajándékokra zsebpénzének részét költötte el.
5
1
Marcinak négyszer annyi pénze volt, és annak részéből vett ajándékot. Ki költött többet az
5
ajándékokra? Ugyanannyit költöttek mindketten.
168
 Törtek

5. Melyik nagyobb? Tippeljetek! Nézzetek utána!

1 2
a) A Kékestető magasságának -a vagy a Gellért-hegy magasságának -a?
3 3
1 2 2
Kékestető: 1014 m, az -a 338 m; Gellért-hegy: 235 m, a -a kb. 157 m. A Kékestető -a nagyobb.
3 3 3
1 3
b) A Balaton területének -e vagy a Velencei-tó területének -e?
4 4
1 3
A Balaton területe: 594 km2 , -e kb. 149 km2 , a Velencei-tó területe: 26 km2 , a -e kb. 20 km2 . A
4 4
1
Balaton -e nagyobb.
4
9 1
c) Egy átlagos tyúktojás átlagos tömegének -e vagy egy átlagos strucctojás tömegének -e?
10 10
9 1
Egy hazai tyúktojás átlagosan 60 g, -e 54 g, a strucctojás átlagos tömege 1300 g, ennek -e 130 g.
10 10
1
A strucctojás -e a nagyobb.
10
6. Melyik nagyobb? 6
cm
3 1
  
a) Ennek a szakasznak az része, vagy
3
2 6
ennek a szakasznak    a része? 2 cm = cm
3 3
6
1 2 1 cm
b) vagy ? <
2
3
3 3 3 3

E feladat megoldása során hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy

1 1
3 3
 rész. Ez az egyen-
lőség csak akkor áll fenn, ha az egység az 1. A 7. feladat ennek a párja.

7. Melyik nagyobb?

1 3 1 3 1
a) Ennek az része vagy ennek a része? b) vagy ? <
3
4 4 4 4 4 4
Egyenlő a két terület.

8. A gyerekek igazságosan osztoztak a kürtőskalácsokon.

3
Mindenkinek kalács jutott.
5
Hány gyerek hány kalácson osztozott?
3 kalácson osztozkodhatott 5 gyerek, vagy 6 kalácson 10 gyerek: : :

9. Tedd igazzá az egyenlőségeket!

3 7
a) 6 : = 2; =3 b) 3 : = ; =8 c) :2= ; =7
8 2
169
Törtek

3  1 3 9
d) = = 12 :  9 3 1
3
4 12 36
10. Egy négyzet kerülete 10 cm, egy szabályos háromszögé 9 cm, egy szabályos hatszögé 16 cm.
10 cm 5 9 cm
Melyik oldala a leghosszabb? A négyzet oldala = cm, a szabályos háromszögé = 3 cm,
4 2 3
16 cm 8
a szabályos hatszögé = cm. A szabályos háromszög oldala a leghosszabb.
6 3

11. Egy tégla tömege 7 kg. Hány kg a tömege annak a téglának, amelynek minden éle fele a nagy
tégla megfelelő élének, és ugyanolyan anyagból készült?
7
Nyolcadakkora lesz a térfogata a kisebb téglának, ezért a tömege is nyolcadannyi lesz: kg.
8
12. Hogyan lehet 7 ugyanakkora kenyeret igazságosan elosztani 12 éhes vándor között úgy, hogy
egyik kenyeret se kelljen 12 vagy 12-nél több részre vágni?
Három kenyeret 4 egyenlő részre vágunk, négy kenyeret 3 egyenlő részre. Mindenkinek adunk egy ilyet,
egy olyat.
1 1 3 4 7
Így + = + = rész jut mindenkinek.
4 3 12 12 12
13. Jancsitól megkérdezték, hány testvére van. Jancsi így válaszolt: Pontosan annyi nővérem van,
mint fivérem. De nővéreim mindegyikének feleannyi leánytestvére van, mint fiútestvére. Hány
gyereke van Jancsi szüleinek, és ebből mennyi a fiú, és mennyi a lány?
Hét gyereke van Jancsi szüleinek, 4 fiú és 3 leány. Csak ebben az esetben teljesülnek a feltételek.

2221 3332
14. Melyik nagyobb: vagy ?
2223 3334
A második a nagyobb, mert közelebb van az 1-hez.

15. Zoli ezt mesélte a futóversenyről: „Amikor beértem a célegyenesbe, nem volt mellettem senki.
De a versenyzők harmada már célba ért, a fele viszont még mögöttem volt”. Hányan verse-
nyezhettek?
Hatan versenyeztek.

8. óra: Törtek összehasonlítása

Tk.: 167–170. oldal, 1–14. feladat

Az óra célja: törtek összehasonlítása többféleképpen. Ugyanazzal a számmal hasonlítjuk össze.

Egyenlő számlálójú és nevezőjű törteket állítunk nagyságrendbe. Átismételjük a negatív egészek-
ről tanultakat, majd negatív törteket hasonlítunk össze.
Eközben előkészítjük a bővítést és az egyszerűsítést.

170
 Törtek

Feladatok

1. Állítsd növekvő sorrendbe az alábbi egységtörteket! (Egységtörteknek az 1 számlálójú törteket

nevezzük.)
1 1 1 1 1 1
a) , , , , ,
1
< 1
< <<<
1 1 1 1
15 12 9 8 5 2
5 12 8 15 2 9
1 1 1 1 1 1
b) , , , , ,
1
20
< 1
17
< 1
13
< <<
1 1 1
6 4 3
20 6 17 3 4 13
2. Tom Sawyer ügyes csellel rávette barátait arra, hogy fessék le helyette a kerítést.
2 3 1
Ben a részét, Billy a részét, Johnny az részét festette le. Tomot ezért almával, egy pa-
9 8 4
pírsárkánnyal és egy döglött patkánnyal ajándékozták meg társai. (Olvastad-e már Mark Twain
Tom Sawyer kalandjai című könyvét?)
Ki festett a legtöbbet? Billy festette a legtöbbet.
2
9
<= <
2 1 3
8 4 8
Van, aki konkrét számból indul ki. Például felteszi, hogy 72 lécből áll a kerítés. Akad olyan
gyerek is, aki bővítéssel oldja meg a feladatot.

3. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő jelet! Segít a tankönyv 172. oldalán lévő ábra. (A füze-
tedben dolgozz!)
1 <1 1 <2 1 <2
a) vagy b) vagy c) vagy
3 2 3 3 2 3
3 <7 2 >2 9 >2
d) vagy e) vagy f) vagy
11 10 5 7 10 3
4. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő jelet!
a)
5 >5
vagy b)
1001 >999
vagy c)
10 <11
vagy d) −
10 > 11
vagy −
100 101 1000 1000 11 12 11 12
5. Melyik nagyobb?
 
a)
<
(−1) vagy (+1) b) −
1 < 1
vagy +
>
c) (−1) vagy (−2)
3 3
     
d) −
1 > 2
vagy − e) −
7 < 4
vagy − f) 3+
1 >7
vagy
3 3 3 3 4 4
6. Melyik a nagyobb? (Segít a számegyenes.)
1 > 1 3 < 3 5 <5
a) − vagy − b) − vagy − c) − vagy −
4 2 5 10 3 6

−1 0 1 −1 0 −1 0

d) −
7 > 7
vagy − e) −
3 < 3
vagy − f) −
201 < 1001
vagy −
1000 10 28 56 200 1000

171
Törtek

7. Melyik pörgettyűn áll meg nagyobb eséllyel piros részen a mutató?

A) B) C)

2 2 1
-dal kisebb 1-nél -del kisebb 1-nél -dal kisebb 1-nél
6 11 6
2
< 1
=
11 6 12 6
2
< 2
Szemmel látható, hogy az A pörgettyűn a legnagyobb a fehér rész területe.
Ennek a piros részén áll meg a legkisebb eséllyel a mutató. A másik kettőt egyenlő számlálójú tört alakban
megadva már könnyen megállapítható, hogy a B jelűn kisebb a fehér rész, mint a C jelűn.
A B jelűn áll meg nagyobb eséllyel a mutató.
8. A mi falunk a folyóparton épült. A gyakori árvíz miatt magas kőgát védi a folyó felől. Az utóbbi
négy évben a hajóállomásnál mérték a víz magasságát.
7 9 12
2008-ban a gát részéig ért a folyó vízszintje. 2009-ben a gát részéig, 2010-ben a
10 10 13
7
részéig, 2011-ben a részéig ért a folyó vízszintje.
11
a) Melyik évben volt a legmagasabb a vízállás? 2010-ben
b) Melyik évben volt a legkisebb a víz betörésének veszélye? 2011-ben
Jelöljük pirossal, hogy a gátnak mekkora részéig ért a víz az egyes években!

9 12
7 7
10 13
10 11

A gát magassága 2008-ban; 2009-ben; 2010-ben; 2011-ben

Hasonlítsuk össze az egyenlő számlálójú, illetve az egyenlő nevezőjű törteket!

rész < rész < rész

7 7 9
11 10 10
1-hez viszonyítsuk azokat, amelyeknek sem a számlálójuk, sem a nevezőjük nem egyenlő!

rész < rész, mert messzebb van az 1-től.

9 12
10 13
9. Kinek az autója fogyaszt többet? Mindegyikről tudjuk, hogy 10 km-en mennyit fogyaszt.
7 3 13
Gondos úr autója litert, Szél úré litert, Kockás úré litert.
5 2 10
Szél úr autója fogyasztja a legtöbbet, mert
3 15
=
2 10
>= >.
7 14 13
5 10 10
1 3 2 3 1 5 2 1 11 7 5
10. Írd növekvő sorrendbe a számokat! , , , , , , , , , ,
12 4 3 3 4 6 4 3 12 12 12
12
10
<<<
1 1 5
<2
4 3 12 4
= fél =
6
<7
< <<< <
2 3 5 11 3
12 12 3 4 6 12 3

Érdemes számegyenesen is ábrázolni a törteket.

172
 Törtek

11. Döntsd el, melyik állítás igaz, melyik hamis! Csak pozitív törtekre gondolj!
a) Ha két egyenlő nevezőjű tört számlálója megegyezik, akkor a két tört értéke is megegyezik.
igaz
b) Két tört értéke csak akkor lehet egyenlő, ha a számlálójuk és a nevezőjük is egyenlő. hamis
c) Egyenlő számlálójú törtek közül az a kisebb, amelyiknek a nevezője nagyobb. igaz
d) Egyenlő nevezőjű törtek közül az a nagyobb, amelyiknek a számlálója kisebb. hamis
e) Ha két törtnek a számlálója is, a nevezője is különböző, akkor a törtek értéke is különböző.
hamis
33
12. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2006-ban a vállalkozók -e, az alkalma-
50
15 4 9 1
zottak -e, a nyugdíjasok része, a tanulók -e, a munkanélküliek -e használta rendsze-
25 25 10 4
resen az internetet. Három állítást írtunk az adatokról, egyik közülük hamis. Melyik az?
a) A legnagyobb arányban a tanulók használták az internetet.
b) Az alkalmazottak a vállalkozókhoz képest kisebb mértékben használták az internetet.
c) A nyugdíjasok aránylag nagyobb része használta az internetet, mint a munkanélkülieké.
A c) hamis állítás, a többi igaz.

13. Hány méter a kifejlett cápa, ha hossza 3 m és még a hossza felének a fele?
14. A 100 méteres síkfutás iskolai döntőjében az 5., 6., 7. és 8. osztályokból egy-egy gyerek
3
indult. A következőket tudjuk: a hatodikos fiú a pálya részénél tart, a nyolcadikos fiúnak
4
1 4
a távolság -ánál több van még hátra. András részét tette meg a távnak. A legfiatalabb fiú
3 5
10 méterre van a céltól. Négy méter.
Ki fut az élen? Ki fut leghátul? A legfiatalabb fut az élen. A nyolcadikos fiú fut leghátul.
Azt célszerű nézni, hogy kit hány méter választ el a céltól: a legfiatalabbat 10 m, a 6. osztályost 25 m, a 7.
1
osztályost 20 m, a 8.-ost több mint 33 m.
3

9–10. óra: Törtek egyszerűsítése és bővítése

Tk.: 170–174. oldal, 1–15. feladat

Az órák célja: a törtek összehasonlítása bővítéssel, illetve egyszerűsítéssel. A bővítés és egy-

szerűsítés törvényszerűségeinek kimondása és rögzítése. A törtek összeadásának előkészítése. Az
egymás alá elhelyezett, azonos egységű számegyenesek (színes rudak) nagyon jól alkalmazha-
tók a bővített és egyszerűsített alakok megadásakor. A bővítés, illetve egyszerűsítés eljárásának
igazolását többféleképpen megtehetjük:
a) feleakkora, harmadakkora: : : részekből, kétszer annyi, háromszor annyi: : : rész kell ugyan-
annak a mennyiségnek, számnak a kirakásához. Ez megfordítva is igaz: kétszer, háromszor: : :
akkora részekből feleannyi, harmadannyi: : : kell ugyanannak a mennyiségnek, számnak a kira-
kásához;

173
Törtek

3
b) addig a gondolatig, hogy ha 3-mal bővítjük a törtet, tulajdonképpen -dal = 1-gyel szorzunk,
3
nagyon kevés gyerek jut el (nem baj, ne erőltessük);
c) a hányados változásaival való magyarázat feltételezi, hogy a gyerekek fejében a tört fogalma
már összekapcsolódott a hányados (osztás) fogalmával, hiszen csak így lehet azt megérteni, hogy
ha az osztót és az osztandót ugyanazzal a nullától különböző számmal szorozzuk vagy osztjuk, a
hányados (tört) értéke nem változik. A szabály bemagoltatásával nagy kárt teszünk, mert minden
összekeveredik később az olyan gyerekek fejében a tört osztásakor és szorzásakor, akik a maguk
járta úton nem jutnak el a szabály helyességének belátásáig.

Feladatok

1. Írj a sorok végére írt törtekkel egyenlő törteket! Segít a rajz!

1 1 1 2 3
0 4 3 2 3 4
1 1
2 2 =?
1 2
3 3 =?
1 1
4 4 =?
1 2
5 5 =?
1 3
6 6 =?
1 1
7 7 =?
1 6
8 8 =?
1 3
9 9 =?
1 8
10 10 = ?

= = = ::: ::: :::

1 2 3 4 2 4 6 8 1 2 3 4
= = = = = =
2 4 6 8 3 6 9 12 4 8 12 16
2
=
4
=
5 10 15 20
6
=
8
::: 3
=
6
=
6 12 18 24
9
=
12
::: 1
=
2
=
7 14 21 28
3
=
4
:::
6 3
= =
9
8 4 12 16
=
12
::: 3 1
= =
9 3 18 6
6
= :::
2 8 4 12 24
= =
10 5 15 30
= :::

2. A zenében is nagy szerepe van a törtek bővítésének. Az egész kotta jele: , a fél kottáé: ,
a negyed kottáé: , a nyolcad kottáé: , a tizenhatod kottáé: .
A fél kotta az egész kotta fele, mert feleannyi ideig tart. A negyed az egész kotta negyede, mert
negyedannyi ideig tart, és így tovább.
A ritmusértékekkel ugyanúgy lehet számolni, mint a törtszámokkal.
1 1 2
Például: = , ugyanez számokkal: = +
4 8 16
Igazak-e az alábbi egyenlőségek? El tudod-e tapsolni a ritmusokat?

Hamis, mert 2  . Hamis, mert 2  .

4 8
a) = b) =
4 8

174
 Törtek

c) = Hamis, mert 1 ++ + .

2 1 2 2
4 4 8 16
4 1 1 1 2 2 1
d) = Igaz, mert + + + = + + .
16 8 4 8 8 8 4
3. Frédi mindenből ugyanannyit szeretett volna ven-
ni, mint amennyit Béni. Bénit ez bosszantotta,
ezért Frédi minden mennyiséget másképpen írt le,
mint Béni. Béninek gyenge pontja volt a matema-
tika, ezért nem vette észre a turpisságot, Frédi pe-
dig csak a vásárlás után jött rá, hogy egy számot
elhibázott. Keresd meg, hol hibázott Frédi!
1 5 55
Frédi a kenyér tömegének a mérőszámát írta le rosszul. Helyesen: 2 = = .
2 2 22
4. Add meg a törtek bővített és egyszerűsített alakjait! Kétféleképpen gondolkozz!
3 3·4 12 3 6 9 12
Például: = = vagy = = =
5 5·4 20 5 10 15 20
3 5 20 12 3 8
a) = ; =9 b) = ; = 24 c) = ; =4 d) = ; =1
4 12 6 16 16 2
5. Add meg a hiányzó számlálókat!
1 1 3 4
a) = ; =3 b) = ; =3 c) = ; = 12 d) = ; = 12
2 6 3 9 4 16 5 15
5 6 6 10
e) = ; = 10 f) = ; =3 g) = ; =2 h) = ; =2
6 12 10 5 12 4 15 3
14 24
i) = ; =7 j) = ; = 12
16 8 10 5
6. Rajzolj egy 15 cm hosszú szakaszt!
1 1 3 2 4 1 5
a) Jelöld rajta az -át, -ét, -ét, -át, -ét, -ét, -ét!
3 2 15 3 5 5 15

3 1 5 1 2 1 42
= =
15 5 15 3 5 2 53
1 2 4 1 5 2 6 4 12
b) Olvasd le, hány tizenötöd részből áll rész, rész, rész! = , = , =
3 5 5 3 15 5 15 5 15
1 7 3 5 7
c) Sorolj fel olyan törteket, amelyeket nem lehet tizenötödökkel kifejezni! , , , , stb.
2 8 10 4 6

Általánosan is megfogalmazhatjuk: az olyan törteket nem lehet tizenötödökkel kifejezni, melyek

legegyszerűbb alakjának a nevezője nem osztója a 15-nek. Itt ismét szó eshet arról, hogy a nulla
nem lehet a tört nevezője, és nem osztója a 15-nek.

1 3 7 11 2 7
7. Bővítsd a törteket tizedekké! Mit vettél észre? , , , , ,
2 5 2 5 3 4
1 5 3 6 7 35 11 22 2 7
= , = , = , = . A és a nem írható fel 10 nevezőjű törtként.
2 10 5 10 2 10 5 10 3 4

175
Törtek

1 1 5 1 2 7 11 4 3
8. a) Bővítsd a törteket tizenkettedekké! , , , , , , , ,
2 3 6 4 3 6 6 3 4
1 6 1 4 5 10 1 3 2 8 7 14 11 22 4 16 3 9
= , = , = , = , = , = , = , = , =
2 12 3 12 6 12 4 12 3 12 6 12 6 12 3 12 4 12
b) Keresd meg a helyüket a számegyenesen!

0 1 1 1 2 3 5 1 7 4 11 2
4 3 2 3 4 6 6 3 6

9. Keresd meg a törtek legegyszerűbb alakját!

Találsz-e köztük olyat, amelyik nem egyszerűsíthető?
4 1 10 1 14 7 14 2 8 1 7 1
a) = , = , = , = , = , =
8 2 20 2 16 8 21 3 24 3 28 4
26 13 50 5 30 3 120 3 75 3
b) = 2, , = , = , = , =
13 21 30 3 40 4 200 5 100 4
10. Add meg a hiányzó számokat úgy, hogy az egyenlőség igaz legyen!
72 36 18 9 3 72 36 24 18 12 9 6 3
a) = = = = = = = = = = = = = =
48 16 8 4 48 24 16 12 8 6 4 2
60 4 60 12 4
b) = = = =
75 15 75 15 5

1 5
11. a) Számítsd ki, hány dm! Például: m= m = 5 dm
2 10
3 5 1 4 7
m m m m m
2 2 5 5 5
15 dm 25 dm 2 dm 8 dm 14 dm
12 6
b) Számítsd ki, hány méter! Például: 12 dm = m= m
10 5
4 dm 16 dm 35 dm 42 dm 55 dm
4 2 16 8 35 7 42 21 55 11
m= m m= m m= m m= m m= m
10 5 10 5 10 2 10 5 10 2

1 15
12. a) Számítsd ki, hány perc! Például: óra = óra = 15 perc
4 60
1 2 1 4
óra óra óra óra
2 3 5 5
30 perc 40 perc 12 perc 48 perc

8 2
b) Számítsd ki, hány óra! Például: 8 perc = óra = óra
60 15
20 perc 6 perc 24 perc 3 perc
1 1 2 1
óra óra óra óra
3 10 5 20

176
 Törtek

2 16
c) Számítsd ki, hány óra! Például: nap = nap = 16 óra
3 24
3 5 1 11 7 23
nap nap nap nap nap nap
4 6 12 12 6 2
18 óra 20 óra 2 óra 22 óra 28 óra 276 óra
8 1
d) Számítsd ki, hány nap! Például: 8 óra = nap = nap
24 3
3 óra 4 óra 6 óra 10 óra 36 óra 40 óra
3 1 4 1 6 1 10 5 36 3 40 5
nap = nap nap = nap nap = nap nap = nap nap = nap nap = nap
24 8 24 6 24 4 24 12 24 2 24 3

13. Add meg a hiányzó számlálókat és nevezőket! Hány megoldást kaphatunk az egyes esetekben?
8 28 4
a) = b) = c) =
2 10 12
a)
1 2 4 8 16 · = 16
16 8 4 2 1
b)
1 2 4 5 7 8 10 14 20 28 35 40 56 70 140 280 · = 280
280 140 70 56 40 35 28 20 14 10 8 7 5 4 2 1
c)
1 2 3 4 6 8 12 16 24 48 · = 48
48 24 16 12 8 6 4 3 2 1
a) Öt számpár, b) 16 számpár, c) 10 számpár teszi igazzá.
1 1
Az a) feladatban a minimum , a maximum 8 egész. A b) feladatban a minimum , a ma-
2 10
ximum 28.
1
A c) feladatban a minimum , a maximum 4. Az osztó és többszörös, illetve az egyszerűsítés
12
és a bővítés segítségével oldható meg a feladat. Átlagos képességű osztályban is ajánljuk az
a) feladat megoldását.
14. Hány olyan, tovább már nem egyszerűsíthető tört van, amelynek a nevezője 100?
Minden tört ilyen, amelyre igaz, hogy a számlálójának és a 100-nak az 1-en kívül nincs más közös osztója.
Végtelen sok ilyen tört van.

15. Tizenketten vándoroltak az úton, férfiak, asszonyok és gyerekek. A 12 ember 12 kenyeret vitt.
Minden férfi 2 kenyeret, minden asszony fél kenyeret, minden gyerek negyed kenyeret.
Hány férfi, hány asszony és hány gyerek vándorolt az úton?
5 férfi, 1 asszony, 6 gyerek vándorolt az úton.

177
Törtek

11–14. óra: Törtek összeadása és kivonása

Tk.: 174–179. oldal, 1–18. feladat

Az órák célja: az egyenlő és különböző nevezőjű törtek összeadása és kivonása. Bővítés és egy-
szerűsítés segítségével különböző nevezőjű törtek összeadása és kivonása. A különböző nevezőjű
törtek összeadásakor és kivonásakor hasznos betartani a fokozatokat:
– az egyik tört nevezője többszöröse a másik nevezőnek,
– egyik sem többszöröse a másiknak, de könnyen kitalálható a legkisebb közös többszörös (pél-
dául a két nevező relatív prím), a szorzatuk biztosan jó,
– nehezebb a két nevező legkisebb közös többszörösét megtalálni.
A gyerekek a két nevező szorzatát szokták közös nevezőként megadni. Általában ez elég jó mód-
szer (kicsi nevezők esetén), de olykor nagyon nagy nevezőkhöz jutunk így. Ha kéttagú össze-
get jól adnak össze már, érdemes áttérni a három-, egyszerűbb esetekben négytagú összegekre.
Ügyes csoportosításokat kerestethetünk a gyerekekkel. A negatív törtek összevonását csak akkor
kezdjük el, ha az a pozitív törtekkel már nem okoz gondot. A negatív törtek kivonása csak az
egészekkel való műveletvégzés ismétlése után következhet. Gyengébb képességű osztályokban
el is hagyható. A tanult műveleteket alkalmazzuk szöveges feladatok megoldásában, szabályjáté-
kokban, sorozatokban, területek meghatározásában. Előkészítjük a tört természetes számmal való
szorzását és osztását. A törtekkel való műveleteket a legkisebb közös többszörös és a legnagyobb
közös osztó tanítása után a 6. osztályban fogjuk elmélyíteni.

Feladatok

1. a) Mekkora része színes a négyzetnek?

A: 1 − 100
4
=
96
=
24
100 25
B : 1 − 100
24
=
76
=
19
100 25
b) Mekkora része nem kék a négyzetnek?
A: 1 − 100
28
=
72
=
18
100 25
B : 1−
24
=
19
100 25
c) Mekkora része piros vagy sárga a négyzetnek? A B
A: 100
20
+
36
=
56
=
100 100 25
14
B : 100
10
=
32
=
42 21
=
100 10 50
2. Végezd el a műveleteket!

4 2 6 7 3 10 5 8 2 10 5
a) + = =2 b) + = = c) + = =
3 3 3 8 8 8 4 4 4 4 2
7 3 5 15 4 6 10 7 13
d) + + = e) + + =4 f) 3 + =
8 8 8 8 5 5 5 2 2
5 11 4 6 8 10 12 40 5
g) 2 + = h) + + + + +2= +2=7
3 3 7 7 7 7 7 7 7

178
 Törtek

3. Számítsd ki a hiányzó számlálókat!

7 3 5 13 7 4 11 7 8 3
a) + =1 b) + =2 c) + = d) + = 3+
10 10 9 9 5 5 5 4 4 4
4. Milyen műveleti jel hiányzik az egyes feladatokban?

a)
5
2
+
3 8
=
2 2
b)
2
9
+
7
9
=1 c)
5
8
-
3
8
<
3
8

d)
7
12
-
5
12
<
1 e)
5
3
-
8
3
= −1 f)
0
5
+
2 2
=
5 5
5. Egy régi kínai tangram 7 eleméből vagy kövéből az
ábrán látható négyzetet és még sok érdekes figurát le-
het kirakni. Például ez a vitorláshajó-figura is ezekből
építhető meg.
a) Írólapból hajtogasd meg a tangram elemeit, színezd
meg a „köveket”, és vágd ki! Rakd ki a kék figurát!
Az internet táblajátékos oldalain játszhatsz a kínai tangrammal.
b) Legyen az összes kőből felépíthető négyzet területe 1!
A) Az ábrák alá a színesen hagyott kövek területeinek összegét írtuk. Melyik a „kakukkto-
jás”? Add meg a betűjelét! Válaszodat indokold meg!
A B C D

1 3 5 1 1
helyesen
2 8 16 8 4
B) Bence is készített egy feladványt. Így szól: „Olyan köveket hagyj meg, melyek területe-
7
inek összege !” Kata ezt a megoldást készítette. Melyik a „kakukktojás”? Válaszodat
16
indokold meg!
A B C D

a színes lapok
1
területeinek összege
2
c) Ti is készítsetek ezekhez hasonló feladványokat párotoknak!

179
Törtek

6. Végezd el az összeadásokat!
1 1 3 1 3 5 1 1 4 2 1 5 8 4
a) + = b) + = c) + = = d) + = =
2 4 4 2 4 4 2 6 6 3 2 6 6 3
5 1 7 3 5 14 7 1 3 5 3 5 7
e) + = f) + = = g) + = h) + =
6 3 6 2 6 6 3 4 8 8 4 12 6
5 7 17 3 7 16
i) + = j) + =
6 12 12 5 15 15
7. Végezd el a kivonásokat!
2 1 3 1 3 1 5 3 1 8 2 7 3 1
a) − = = b) − = c) − = = d) − =
3 6 6 2 4 8 8 4 12 12 3 16 8 16
7 7 14 7
e) − = =
2 6 6 3
8. Végezd el az összeadásokat és a kivonásokat!
1 1 5 1 2 7 1 1 7 2 3 17
a) + = b) + = c) + = d) + =
2 3 6 2 3 6 3 4 12 3 4 12
3 4 23 1 1 1 7 3 23 8 1 9
e) + = f) − = g) − = h) − =
2 5 10 5 6 30 4 5 20 7 2 14
7 3 1 8 1 7
i) − = j) − =
9 4 36 9 2 18
9. „Többet ésszel, mint erővel!” Keress egyszerű megoldásokat a műveletek elvégzésekor!
2 1 1 4 4 1 5 6 4 1 2 4 9
a) + + + = 2 b) + + + = 2 c) + + + =1
3 5 3 5 9 7 9 7 6 3 20 5 10
5 7 9 7 2 10 15 2 50 4 2 10 8 1
d) + + − = 4 e) − − + =0 f) + − − =−
3 2 3 2 3 20 3 4 10 10 5 50 10 5
10. Keress olyan sorozatokat, amelyeknek ez az első három elemük! Írd fel a sorozatok további
három elemét!
1 5 7 9 11 1 1 1 3 5 7 1 1 2 7 11 16
a) , 1, , , , b) − , − , , , , c) , , , , ,
3 3 3 3 3 2 6 6 6 6 6 6 3 3 6 6 6
2
a) Egy számtani sorozat lehet, a különbség .
3
1
b) Egy számtani sorozat lehet, ahol a különbség .
3
1
c) Egy olyan növekvő sorozat lehet, ahol a tagok különbsége -dal nő.
6
Természetesen a gyerekek más szabályok szerint is folytathatják a sorozatokat.
11. Válogatás a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) kutatási eredményeiből:
a) Az intézet a szülők véleményét kérte gyermekeik internethasználatáról. Három lehetőség kö-
3
zül választottak: „túl sokat”, „éppen megfelelő ideig”, „túl keveset”. A szülők -a szerint
20
1
a gyermeke túl sokat internetezik, az része szerint túl keveset.
10
180
 Törtek

A szülők mekkora része nyilatkozott úgy, hogy éppen megfelelő ideig internetezik a gyer-
30 3
meke? = része
40 4
b) A válaszoknak megfelelő diagramot készítettünk.
Milyen szín jelöli a diagramon a „túl sokat” választ adók ará-
nyát? sárga
Milyen szín jelöli a diagramon az „éppen megfelelő ideig” vá-
laszt adók arányát? piros
c) Kérdezzétek meg a szüleiteket, mi a véleményük a ti internetezési szokásaitokról! Összesít-
sétek szüleitek válaszait! Vessétek össze a kapott adatokat az országos mérés eredményével!
1
12. a) Egy ember átlagosan az egy nap alatt fogyasztott vízmennyiség -át mosásra, tisztításra,
3
1
-át ivásra, főzésre, a többit tisztálkodásra és WC-öblítésre használja. A teljes napi vízfo-
30
gyasztásnak mekkora része ez?
19 2
része, ez körülbelül -a a napi vízfogyasztásnak.
30 3
b) A csoportoddal gyűjtsetek legalább öt víztakarékossági tanácsot!
13. Melyik két edény tartalmát öntsük össze, hogy éppen
1 7
a) másfél liter, b) liter, c) liter, d) 12 dl vizet kapjunk?
2 10

1 liter

A B C D E F G
a) A + B, A + G, b) D + F, c) E + F, d) Két edénnyel nem lehet megoldani.

14. A számpiramis két szomszédos mezőjében szereplő számok összege adja a felettük lévő mezőbe
kerülő számot. A B C
a) Melyik piramis legfelső mező- 11 9
1
jébe kerül a legnagyobb szám? 8 8
Becsülj! A füzetedben számolj! 3 5 5 3 3 6
Az A jelű piramis legfelső mezőjé- 4 8 8 8 8 8
be kerül a legnagyobb szám. 1 1 1 1 1 1 1 1 1
4 2 8 2 8 4 8 4 2

b) Melyik piramis legfelső mező- A B C

jébe kerül a legnagyobb szám? 17 25 19
Becsülj! A füzetedben számolj! 9 10 8
A B jelű piramis legfelső mezőjébe 8
1
15
1
11
1
kerül a legnagyobb szám. 9 10 8
2 2 7 4 7 3 3 5 3
3 9 9 5 10 10 4 8 8

181
Törtek

c) Milyen számok kerülnek az üres A B C

mezőkbe? 1 5 1
4 10 5
10 6 5
24 17 5 3 9
5 5 2 2
10 10 6 10 10
3 9 8 1 1 2 9 2 1
2 3 1 1 1
2 10 10 2 3 3 10 5 2

15. Láncszámolás – A legelső műveletsor eredményét a -val jelöltük. Ezzel az értékkel számolj
tovább, vagyis az első eredményt helyettesítsd be a második feladatba az a betű helyére! A má-
sodik feladat eredményét b-vel jelöltük, ezt a harmadik műveletsorba kell behelyettesíteni, és
így tovább.
Próbáld meg fejben végigszámolni a láncot, és meghatározni, hogy az utolsó betű milyen számot
jelent!
1 1 1 2 1 16
a = + + , a = 1, b=a− , b= , c=b+1 , c= , d=c− , d =
3 21 5 1
= ,
2 3 6 5 5 2 10 10 10 2
45
e=d− , e = ? e = 0,
90
16. a) Olvasd le a helikopter betűvel jelölt pontjainak a koordinátáit!
       
A 5 3
;
4 2
, B (0 1), C 1
− ;0 ,
2
D 1 − ,
1
2
E 3
2
;0 , F (4; 1)
3
b) Adj mindegyik pont első jelzőszámához -et!
2
11 3 1 1
Az új első jelzőszámok rendre ezek lesznek: , , 1, 2 , 3, 5
4 2 2 2
c) Rajzold le a füzetedbe, hová kerül a helikopter! Add meg az új jelzőszámokat!
y

B F

0 C1 2 3E 4 5 x

d) Hány egység a helikopter területe, ha ez az 1 egység? 62 egység.

1 1 1 1 1 1 1 1 4609 1 2 3 4 5 6 7 8 15 551
17. + + + + + + + = és + + + + + + + =
2 3 4 5 6 7 8 9 2520 2 3 4 5 6 7 8 9 2520
Tudnád valahogy „ellenőrizni” az eredményeket?
Mindkét eredmény helyes. Sok apró „trükköt” vetnek be a gyerekek a megoldás során.
1 1 3+2 5 1 1 5+4 9 1 1 7 + 6 13
Például: + = = , + = = , + = = stb.
2 3 2 · 3 6 4 5 4 · 5 20 6 7 6 · 7 42

182
 Törtek

Ha „csak” bővítjük a törteket, ezt kapjuk:

1260 840 630 504 420 360 315 280 4609
+ + + + + + + =
2520 2520 2520 2520 2520 2520 2520 2520 2520
A második összegben elegendő csak a számlálók többszörösét venni így:
1260 + 2 · 840 + 3 · 630 + 4 · 504 + 5 · 420 + 6 · 360 + 7 · 315 + 8 · 280 =
= 1260 + 1680 + 1890 + 2016 + 2100 + 2160 + 2205 + 2240 = 15 551
15 551
Az összeg: lesz.
2520
De az igazán szép megoldás az, ha összeadjuk az egyenlőségek megfelelő oldalait. Ekkor a bal oldali
20 160
összegre 8-at kapunk, a jobb oldalira pedig = 8-at, tehát lehet, hogy tényleg nem követtek el hibát
2520
a számolásban.
3 4 6
1 1 1 3 4 3
18. Milyen számok kerülhetnek a nevezőbe? + + =1
3 2 2

15–16. óra: Törtek szorzása természetes számmal

Tk.: 180–183. oldal, 1–11. feladat

Javasolt eszközök: óra, színesrúd-készlet

Az órák célja: a tört természetes számmal való szorzásának értelmezése többféleképpen:
• azonos tagokból álló összegként;
• egységtörtek többszöröseként;
• a tört változásai alapján.
3 3 3 3 3
Most még fontos a tényezők sorrendje, ami az első értelmezésből adódik: + + + ⇒ a -et
2 2 2 2 2
3
4-szer vesszük összeadandóul. Röviden így írjuk: · 4. Ha a tényezőket felcseréljük, a törttel való
2
szorzáshoz jutunk, amelyet csak a 6. évfolyamon fogunk értelmezni. Amikor az első értelmezés
szerint már jól begyakoroltuk a szorzást, áttérhetünk a másik értelmezésre. Rámutatunk arra,
hogy már tudnak természetes számmal szorozni, mert a tört változásai során beláttuk, hogy a tört
értéke akkor lesz kétszer, háromszor akkora, ha a számláló kétszer, háromszor akkora lesz, vagy
ha a nevező felére, harmadrészére csökken. Úgy is szorozhatunk tehát 3-mal, hogy a nevezőt
5 5·3 5 5
osztjuk 3-mal. Például: · 3 = = = .
6 6 6:3 2
A negatív törtek szorzását az ellentettjük szorzására is visszavezethetjük. Előtte célszerű átismé-
telni a negatív egészek szorzását természetes számmal.

Feladatok

1. Mekkora részét teszi meg a teljes körnek a kismutató

1 2 1
a) 1 óra alatt; b) 2 óra alatt; =
12 12 6
5 10 5
c) 5 óra alatt; d) 10 óra alatt? =
12 12 6

183
Törtek

2. a) Ha ez a rúd az 1, akkor ebből a rúdból hányat toljunk egymás mellé, hogy az

így kapott hosszabb rúd pontosan kirakható legyen ilyen rudakkal? Legkevesebb hány
kék rudat kell egymás mellé tolni?
2, 4, 6: : : Legkevesebb 2 rudat kell összetolni.
b) Most ez a rúd az 1, és ilyen rudakat tolunk egymás mellé. Hány piros
rudat toljunk egymás mellé, hogy az így kapott hosszabb rúd pontosan kirakható legyen kék
rudakkal? Legkevesebb hány piros rudat kell egymás mellé tolni?
3, 6, 9: : : Legkevesebb 3 rudat kell összetolni.
c) Most ez a rúd az 1, és ilyen rudakat tolunk egymás mellé. Hány rózsaszín
rudat toljunk egymás mellé, hogy az így kapott hosszabb rúd pontosan kirakható legyen
sárga rudakkal? Legkevesebb hány rózsaszín rudat kell egymás mellé tolni?
5, 10, 15: : : Legkevesebb 5 rudat kell összetolni.

A feladattal a tört pozitív egész számmal való szorzását vezethetjük be. Színes rudakat rakhatunk
ki a feltételeknek megfelelően, és szorzásokat olvashatunk le azokról.
Például:
a) b) c)

3 6 4 12 2 10
·2 = =3 ·3 = =4 ·5= =2
2 2 3 3 5 5

3. Írd fel az összegeket szorzat alakban! Számítsd ki az eredményeket!

2 2 2 4 1 1
Írd fel a törtet más alakban is! Például: + = · 2 = = 1 + = 1
3 3 3 3 3 3
5 5 5 10 5 2 2 2 2 6
a) + = · 2 = = b) + + = · 3 =
6 6 6 6 3 5 5 5 5  5 

6 6 6 6 6 6 30 1 1 1 1 3
c) + + + + = · 5 = = 6 d) − + − + − = − ·3=−
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
    
5 5 5 5 5 15
e) − + − + − + − = − ·3=−
2 2 2 2 2 2
4. Milyen szorzásokhoz készítettünk rajzot?
a) 1 3
⇒ ⇒       ⇒ ·3=
5 5
1 3-szor
1 5
b)
5 20
⇒ ⇒ ⇒ ·4= =5
      4 4
1
5 4-szer
4

184
 Törtek

5. Végezd el a szorzásokat!
7 21 9 9 7 11 11
a) · 3 = b) ·5= c) ·3=7 d) ·4=
8 8 10 2 3 8 2
5 5 7 56 2 22
e) ·3 = f) ·8= = 28 g) · 11 =
12 4 2 2 3 3
6. Melyik a „kakukktojás”?
2 3 2
·3 2:9·3 ·2 2·9:3
9 9 9:3
2
Mindegyik , kivéve a 2 · 9 : 3 -at, az utóbbi 6-ot ér.
3

7. A bibliai Noé bárkájának hossza 300 sing, szélessége 50 sing, magassága 30 sing volt.
3
1 sing = m
4
Add meg ezeket a méreteket méterben!
1 1
Hossza 225 m, szélessége 37 m, magassága 22 méter.
2 2
15
8. Gergő biciklikerekének kerülete méter. Megtesz-e 52 fordulattal 100 métert?
8
1
Nem, csak 97 m-t.
2
3
9. Egy négyzet alakú telek oldala 25 m. Milyen hosszú kerítéssel lehet bekeríteni, ha 2 és fél
4
1
métert kihagynak kapunak? 100 m
2

10. Hány m2 üveg kell a rajzon látható akváriumnak az

elkészítéséhez, ha nincs teteje?
5
Hány liter víz fér bele, ha az akvárium részét tölti ki
6
1m

víz?
6 m2 üveg kell.
Az akvárium térfogata 1 m3 .
5 1 1 m
A benne levő víz m3 , ami 833 liter. 2m 2
6 3
Az utóbbi három feladat űrmérték-, kerület- és térfogatszámítás törtszámokkal. Mindenképpen
fontosnak tartjuk a megoldásukat. A gyerekek egy része átváltással igyekszik kikerülni a törtekkel
való műveletvégzést. Célszerű megoldani a feladatot így is és úgy is.

1
11. Keress olyan számot, amelyet az számlálójához és nevezőjéhez is hozzáadva
3
a) a tört kétszeresét, 3 b) a tört háromszorosát kapjuk! Nincs ilyen szám.

185
Törtek

17–18. óra: Törtek osztása természetes számmal

Tk.: 183–186. oldal, 1–14. feladat

Az órák célja: a törttel való osztás értelmezése többféleképpen:

– részekre osztásként,
– a tört változásai alapján.
Először részekre való osztásnak fogjuk fel: így aztán ha a számláló többszöröse az osztónak,
világos a gyerekek számára, hogy az osztás elvégezhető. Pl.: 4 ötöd : 2 = 2 ötöd. Ha a tört válto-
zásait vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, ha a számlálót felére, harmadára, negyedére: : : változtatjuk, a
tört értéke is ugyanúgy változik (sok tapasztalatuk van már evvel kapcsolatban). Megvizsgáljuk
azt is, ha a nevezőt változtatjuk 2-szeresére, 3-szorosára: : : , a tört értéke ugyanúgy változik, mint
az imént, amikor a számlálót változtattuk. Mindig akadnak olyan gyerekek, akik azt a problémát,
hogy a számláló nem osztható az osztóval, bővítéssel oldják meg.
7 7·4 7
Például: : 4 = :4= A hiányzó szorzótényező keresésével is a hányadoshoz ju-
3 3·4 12 7
tunk: mit szorozzunk meg 4-gyel, hogy -ot kapjunk? Nyitott
7 3
mondattal leírva: · 4 = .
3

Feladatok

1. Olvassatok a rajzról!
A lila rúd legyen az 1! Mennyit ér akkor
1 5
a) a fehér rúd; b) öt fehér rúd;
6 6
1 1
c) a rózsaszín rúd fele; d) a kék rúd;
6 2
1 2
e) a kék rúd kétszerese; 1 f) a kék rúd fele; g) a piros rúd;
4 3
1 1 5
h) a piros rúd fele; i) a piros rúd negyede; j) a kék rúd öt harmada?
3 6 6
A gyerekek is feltehetnek egymásnak hasonló kérdéseket.

2. Hogyan készül az aranysárga palacsinta? Hozzávalók 12 darabhoz:

1 1
kg liszt, l tej, 3 tojás, 1 teáskanál sütőpor, 1 csipet só, kevés cukor.
4 2
A tejet összekeverjük a felütött tojásokkal, a sütőporral, a sóval és a cukorral. A lisztet 3-4
kanalanként elkeverjük a tejjel. A végén csomómentesen összekeverjük (használhatunk turmix-
gépet). Serpenyőben olajat forrósítunk, majd vékony réteg masszát öntünk bele. A palacsinta
mindkét oldalát aranysárgára sütjük.
a) Mennyit vennél lisztből, tejből és tojásból
A) 4, B) 24, C) 36, D) 48 darab palacsinta elkészítéséhez?

186
 Törtek

db 12 4 24 36 48
1 1 1 3
liszt (kg) 1
4 12 2 4
1 1 3
tej (l) 1 2
2 6 2
tojás (db) 3 1 6 9 12

b) Mondd el a párodnak emlékezetből az aranysárga palacsinta elkészítésének lépéseit! A párod

eközben nézheti a könyvet, javítja a hibáidat. Ha hibátlanul elmondtad, akkor cseréljetek
szerepet a pároddal!
5
3. Az : 3 osztást így lehet ábrázolni:
2
1 ⇒ 1 1 1 1 1 ⇒ 5 5
1 ⇒ ⇒
2
:3=
6
2 2 2 2 2 2
   
5 1 1 1 1 1
2 6 6 6 6 6
  
5
6
Olvasd le a rajzról a hányadosokat!

1 1 3 3 1 1 2 2 2 2 1 5 5
a) :4= b) :2= c) :3= d) : 3= e) :4= = f) : 2 =
2 8 4 8 5 15 5 15 3 12 6 6 12

8 8 15 15 12 12
1= 1= 1= 1= 1= 1=
8 8 15 15 12 12
4. Végezd el az osztásokat!
3 1 8 2 12 4 20 2 50 2
a) :3= b) :4= c) :3= d) : 10 = e) : 25 =
2 2 9 9 5 5 3 3 9 9
5. Válassz ügyesen egységet az osztások lerajzolásához!
Például: Művelettel:

2 2 1
fele ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ :2=
3 3 3
        
1 2 2
fele
3 3 3 3 3
a) fele b) felének a harmada c) hatoda
4 4 4

187
Törtek

3 3
a) ⇒ ⇒ ⇒ :2=
4 8
        
1 3 3
4 4 fele

3 1
b) ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ :2:3=
4 8
         
1 3 3 3
4 4 fele 4 felének a harmada
3 3 1
c) ⇒ ⇒ ⇒ :6= =
4 24 8
      
1 3 3
4 4 hatoda

4 4 4
d) fele e) felének a negyede f) nyolcada
3 3 3

4 2
d) ⇒ ⇒ ⇒ :2=
3 3
        
1 4
3
4
3 fele

4 2 1
e) ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ :2:4= =
3 12 6
           
1 4
3
4
3 fele 4
3 felének a negyede

4 4 1
f) ⇒ ⇒ ⇒ :8= =
3 24 6
        
1 4 4
3 3 nyolcada

Sok gyerek számára egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy egy szám felének a harmada a szám
hatodával egyenlő, sőt az sem, hogy ez a szám harmadának a felével egyenlő. Ezeknek az össze-
függéseknek egy újabb megtapasztalását is jelentheti ez a feladat.

6. Végezd el az osztásokat!
7 7 8 8 3 1 30 1 7 1
a) :4= b) :7= c) :6= d) : 12 = e) : 14 =
3 12 9 63 8 16 15 6 21 42
7. Melyik a „kakukktojás”?
8 8:2 8 8
:2 8:5:2 :5 8:2:5
5 5 2 5:2

188
 Törtek

4 8 16
Mindegyik , kivéve a , mert ez -öt ér.
5 5:2 5
3
8. Egy négyzet alakú szoba kerülete 13 m. Mekkorák az oldalai?
5
68 17
m:4= m a szoba oldala.
5 5
Hány méter szegélylécet kell vásárolni a parkettázáshoz, ha az ajtó 80 cm, és oda küszöb kerül?
68 4 64
− = (m) szegélyléc kell.
5 5 5
9. Mackó szörnyű gyomorkorgásra ébredt. Nagy éhségében elnyalogatta a kamrájában sorakozó
öt teli csupor méz tizedét. Így összesen fél liter mézet reggelizett.
Mennyi méz volt egy teli csuporban?
1 1 1 1 10
Öt csupor tizede l méz, egy csupor tizede l : 5 = l méz, egy teli csupor l · 10 = l méz, azaz
2 2 10 10 10
1 liter méz van egy teli csuporban.

10. Egy sorozatnak felírtuk a 4., 5. és 6. elemét. Folytasd a sorozatot mindkét irányban 3-3 elemmel!
Azt is írd le, milyen szabály szerint folytattad a sorozatokat!
1 1 2 4 8 16 32 64 128
a) ; ; ; ; ; ; ; ;
6 3 3 3 3 3 3 3 3
        
1 1 2 4 8 16  32   64   128 
b) − ; − ; − ; − ; − ; − − ; − ; −
6 3 3 3 3 3 3 3 3

11. Keress szabályt! Pótold a hiányzó számokat!

21 1 6 3 3 1
−14 − −
3 5 5 10 2 3
1 6 3 3 1
1 −2 − −
35 35 70 14 21

12. A gyerekek ugyanazzal a törttel végeztek műveleteket. Közülük kik kapták ugyanazt az ered-
ményt?
Mara: A tört számlálóját megszoroztam 5-tel, a nevezőt változatlanul leírtam.
Kati: A törtet megszoroztam 5-tel.
Dezső: A törtet elosztottam 5-tel.
Erzsi: A tört számlálóját elosztottam 5-tel, a nevezőjét nem változtattam meg.
Gábor: A tört számlálóját és nevezőjét is elosztottam 5-tel.
Tamás: A tört számlálóját és nevezőjét is megszoroztam 5-tel.
Vera: A törtet bővítettem 5-tel.
Sára: A törtet egyszerűsítettem 5-tel.
Mara és Kati a tört 5-szörösét kapták.
Dezső és Erzsi a tört ötödét kapták.
Gábor és Sára a tört egyszerűsített alakját, Tamás és Vera a bővített alakját kapták.

189
Törtek

13. Határozd meg a törtkifejezés értékét, ha az azonos betűk azonos, a különböző betűk különböző
számjegyeket jelentenek!
C·S·O·D·Á·L·A·T·O·S
B·A·L·A·T·O·N
A törtkifejezés értéke nulla. Összesen tíz különböző betű szerepel a számlálóban és a nevezőben. Egyik
betű nullát jelent mindenképpen, hiszen tíz különböző számjegy van. A nevezőben nem szerepelhet nulla,
így csak a számlálóban lévő egyik betű lehet az. A szorzat egyik tényezője nulla, így a számláló is az,
emiatt a tört értéke is nulla.

14. Egy doboz vitaminos pezsgőtabletta 70 g, ha 15 tabletta van a dobozban. Ha csak 10 van
benne, akkor 50 g. Hány gramm 1 pezsgőtabletta?
(15 tabletta + doboz) − (10 tabletta + doboz) = 5 tabletta
tömege tömege tömege
⇓ ⇓ ⇓
70 gramm − 50 gramm = 20 gramm
1 tabletta tömege = 20 gramm : 5 = 4 gramm. Egy tabletta 4 gramm, a doboz 10 gramm.

19–20. óra: Összeg és különbség szorzása és osztása

természetes számmal, műveletek sorrendje

Tk.: 186–188. oldal, 1–8. feladat

Az órák célja: az összeg és különbség szorzásáról és osztásáról tanultak felelevenítése és alkal-

mazása arra az esetre is, ha a tagok törtek. A vegyes törtet kétféleképpen szorozhatjuk, oszthatjuk
természetes számmal. Ha az egész rész osztható az osztóval, akkor célszerű tagonként osztani.
7 7 7
Például: 36 : 6 = 36 : 6 + : 6 = 6 .
8 8 48
Sok példát hozunk újra arra, hogy ha a törtet szorozzuk a nevezőjével, akkor a szorzat a tört
 
5 5
számlálója lesz. Például: 4 · 9 = 4 + · 9 = 36 + 5 = 41.
9 9
A műveletek sorrendjét átismételjük, és alkalmazzuk szöveges feladatok megoldásakor.

Feladatok

1. Végezd el a műveleteket kétféleképpen!

  
3 1 8 1 3 25 1 3 13
a) + ·2 = b) + ·5= c) + ·2=
5 5 5 4 8 8 3 4 6
 
4 5 41 1 1 3 3
d) + ·2 = = 4+ e) 1+ ·3=3 f) 2 · 4 = 13
5 4 10 10 5 5 4
5 1 2 1
g) 1 · 6 = 11 h) 3 · 2 = 6 + = 6 +
6 4 4 2

190
 Törtek

2. Melyik nagyobb? Mennyivel?

 
a)
3 1
−
>3 1
· 3 vagy − · 3
3 3 >
b) · 4 −  vagy
3 3
− ·4
4 4 4 4 2 4  2 4
3 1
-del 2+ -del
2 4
 
c)
4 5
−
<
· 6  vagy
4
·6−
5
d) 3−1
5 = 5
· 2 vagy 3 · 2 − 1 · 2
3 2 1 3 2 6 6
12 + -del
2

3. Végezd el az osztásokat!
  
6 9 3 5 1 1 1 4 1
a) + :3=1 b) − :2= c) 3+ :3=1 d) 8 : 4 = 2
5 5 2 6 3 4 12 5 5
5 3
m, a másik m? K =
14
4. a) Mekkora a téglalap kerülete, ha egyik oldala m
6 2 3
b) Mekkora annak a téglalapnak a kerülete, amelyiknek minden oldala az a) feladatban szereplő
7
téglalap oldalainak a fele? Feleakkora lesz a kerülete: m.
3
5. Egy hatszemélyes étkészletből a mély-, lapos- és kistányérokat ugyanabba a dobozba csoma-
1 3 3
goltuk. Egy mélytányér kg, egy lapostányér kg, egy kistányér kg.
2 8 10
Mennyit nyom a csomag a mérlegen, ha a doboz üresen 1 kg?
 
1 3 3 1
A csomag tömege + + ·6+1= 8 (kg).
2 8 10 20

6. Egy zenei CD-n a következő hosszúságú (perc : másodperc) zeneszámok vannak:

1. zeneszám 5 : 30 2. zeneszám 4 : 45 3. zeneszám 6 : 15
Mennyi ideig tart ennek a CD-nek az átmásolása két üres lemezre?
1
A) 31 perc B) 32 perc C) 32 perc D) 33 perc E) Az előzőek közül egyik sem.
2
A teljes felvétel ideje 16 és fél perc. Ha kétszer másoljuk át, akkor 33 percig tart a másolás.

7. Mekkora az A, B , C háromszögek és a figurák területe, ha a piros háromszög területe 1?

tA = 49 , tB = 91 , tC = 361 t = 2 92 t = 2 21
36
t = 1 95
191
Törtek

8. Milyen műveleti jeleket kell írni a számok közé, hogy igaz legyen az egyenlőség? (Zárójeleket
is használhatsz.) 
2 1 2 1 16 2 1
a) + − 5 = −4 b) − + 5= c) + · 5=5
3 3 3 3 3 3 3

21–22. óra: Mi a valószínűbb?

Tk.: 189–191. oldal, 1–6. feladat

Az órák célja: a valószínűség fogalmának kialakítása. A valószínűségi kísérletek statisztikai

elemzését végezzük ezen az évfolyamon. Bevezetjük az események relatív gyakoriságának fo-
galmát. Jó alkalom nyílik a tört mint arány értelmezésére. A gyerekek közül néhányan ezen az
órán használni szokták a törtrészek százalék alakját. A kísérleteinkben relatív gyakoriságot szá-
molunk, és minden alkalommal megfigyeljük, hogy ezek milyen szám körül ingadoznak. Ezt az
értéket az esemény bekövetkezési valószínűségének nevezzük. A tankönyvben kimondjuk, amit
a gyerekeknek tudniuk kell: szabályos dobókockával bármelyik számot 1 hatod valószínűség-
gel dobjuk; a biztos esemény valószínűsége 1, a lehetetlen eseményé 0. A példákban szereplő
kísérleteket is végezzük el a gyerekekkel, a kísérletek elvégzése előtt tippeljenek, érveljenek!
Elegendő kísérlet után érdemes csak elemezni a játékot.

Feladatok

1. Balázs 15-ször dobott fel egy kockát. Ezt jegyezte fel:

Te is dobj fel egy kockát 35-ször, és jegyezd fel, mit
dobtál!
a) Írd fel törttel, hogy a dobások mekkora része
A) 1-es; B) 6-os; C) páros; D) páratlan!
b) Készíts az adatokról oszlopdiagramot!
c) A 6-ost vagy az 1-est dobjuk nagyobb eséllyel?
Egyenlő a valószínűségük, hiszen a kocka bármelyik lapjára egyenlő valószínűséggel esik.

Érdemes összesíteni az osztály adatait, grafikont készíteni és összevetni a b) feladatban készített

diagramokkal.

2. A cukorkatartóban kék és piros csokitojások vannak, a piros mogyorós, a kék marcipános. Kata
és Bálint is a mogyorósat szereti, ezért a veszekedést elkerülendő, becsukott szemmel vesz-
nek belőle. Melyik tartóból húznának nagyobb eséllyel mogyorós csokitojást az A, B , C és D
esetben? Írd fel törttel is a valószínűségeket!

A B

192
 Törtek

A = 36 = 12 <
2
5
B = 36 = 12 = 24 = 12

C D

C = 52 <
2 1
=
4 4
D = 31 <
2
5
3. Készítsétek el a játéktáblát kartonpapírból! 1. 2. 3. 4. 5.
Minden játékosnak szüksége lesz egy bá-
bura. i f i f i f i f
Játékszabály:
Ketten játsszátok! Felváltva dobjatok egy érmét min-
den útelágazásnál! Aki fejet dob, jobbra megy, aki i f i f i f
írást, balra. A START-tal jelölt pontból indulj! Mi-
előtt elindulsz, válassz, hogy milyen alakú kapuhoz
szeretnél elérni (rajzold be a táblázatodba)! Ha olyan- i f i f
ba jutsz, akkor írj egy pontot a táblázatodba a rajzok
alá!
i f
Másoljátok le a füzetetekbe a következő táblázatot!
Minden játékos írja be a saját táblázatába, hogy hány- START
szor jutott az egyes kapukba!
A játszmák Milyen alakú kapu- Ehhez a kapuhoz jutottam. Ha eltaláltad,
sorszáma hoz szeretnék elérni? (Írd a kapuba a számát is!) ide írj egy pontot!
1
2
és így tovább
Összesítsétek az osztály adatait! Készítsetek grafikont az egyes kapuba érések gyakoriságáról!
4. Az előző feladatban játszott játékhoz kapcsolódnak a kérdések.
Számítsd ki a valószínűségét az alábbi eseményeknek!
Összesen 16 különböző útvonalon juthatunk a kapukba.
1
a) 1. Ebbe a kapuba valószínűséggel juthatunk el.
16
4 1
b) 4. Ebbe a kapuba = valószínűséggel juthatunk el.
16 4
6 3
c) 3. Ebbe a kapuba = valószínűséggel juthatunk el.
16 8
1 1
d) Ilyen alakú kapuba 2 · = valószínűséggel juthatunk el.
16 8
1 1
e) Ilyen alakú kapuba 2 · = valószínűséggel juthatunk el.
4 2
6 3
f) Ilyen alakú kapuba = valószínűséggel juthatunk el.
16 8

193
Törtek

Összesen ennyiféleképpen juthatunk el ebbe a kapuba:

5. A táblázatból kiolvasható, hogy a mi iskolánk 5. évfolyamán hány tanulónak van mobiltelefonja.

Az 5. a osztály adatait grafikusan is ábrázoltuk. Ábrázold grafikusan a füzetedben az 5. b és az
5. c adatait is!

Mobiltelefonok db/fő
Osztály Létszám 32
száma
28
5. a 26 20 24
5. b 28 16 20
16
5. c 30 20 12 az osztály létszáma
8
4 mobilok száma

5. a 5. b 5. c

6. Egy társasjátékban egyszerre két ugyanolyan szabályos dobókockával dobnak a játékosok.

Mindenki annyit léphet előre a pályán bábujával, amennyi a két kockán álló szám összege.
Kati 5 lépésnyire, Béla 7 lépésnyire van a céltól.

CÉL

Kinek nagyobb az esélye arra, hogy a következő lépésben belép a célba?

Bélának van nagyobb esélye, mert a két kockán dobott számok összege hatféleképpen lehet 7, és négyfé-
leképpen lehet 5.

194
 Törtek

Tudáspróba

Tk.: 191. oldal

1. Mely számok helyét jelöltük a számegyenesen?

a b 0 c 1 d
a =−
4
5
b =−
1
5
c =
3
5
d =
7
5

2. Írj a  helyére olyan természetes számokat, amelyek igazzá teszik a nyitott mondatokat!
  
a)
4
=1 b)
4
>1 c)
4
< 1
Az összes megoldást keresd meg! Hány megoldást találtál az a), b), c) esetekben?
a)  = 4 Egy szám teszi igazzá.
b)  : 5, 6, 7: : : Végtelen sok szám teszi igazzá.
c)  : 0, 1, 2, 3 Négy szám teszi igazzá.

3. Melyik nagyobb? Tedd ki a megfelelő jelet! (<

,>
, =)
11 5 7 7 6 11 7 7
a)
12
<4
b)
6
>11
c)
7
<7 d) −
6
<−
11
4. Milyen számokat jelölnek a betűk?
6 12 b = 30 = d a = 10 b = 18 c = 25 d = 54
a) Bővíts!
5
=
a 15 c 45
=

12 e =4=2 e=6 f g =5
30 15 f g
b) Egyszerűsíts! = = 10

5. Hasonlítsd össze a törteket bővítéssel!

17 9 17 11
a) <
9 18 17
= > b) <3
17 51
= <
11 55
=
8 4 4 8 8 5 5 15 3 15
4 27 12 5
c) 2 >
4 28 27
2 = > d) >
12 36
= >
5 35
=
5 10 5 10 10 7 3 7 21 3 21
6. Végezd el a műveleteket!
1 1 3 1 6 69 7 5 9 3
a) + = b) 2 + = c) − = =
2 4 4 4 5 20 3 6 6 2
5 5 12 4 3 3
d) · 4 = e) :3= f) : 2 =
8 2 7 7 4 8
1 1
7. Péter könyveinek részét könyvespolcának legfelső sorába tette, részét a középső sorba.
3 4
A legalsó sorba 25 könyv jutott.
a) Hány könyve van Péternek?
5 1 12
60 könyve van. Ha rész 25 könyvnek felel meg, akkor rész 5-nek, rész 60-nak.
12 12 12

195
Törtek

5
b) Könyveinek mekkora részét tette a legalsó polcra? részét.
12
5
8. a) Hány óra 2 nap része? 40 óra.
6
2
b) 2 nap mekkora része a hétnek? -e.
7
9. A táblázatban azt olvashatod, hogy iskolánk 5. évfolyamán hány gyereknek van testvére. A táb-
lázat segítségével folytasd a diagramok elkészítését az 5. b és az 5. c adataival!
fő
Lét- Ennyi gyereknek
Osztály
szám van testvére
létszám 5. a 24 12
5. b 26 18
41 ennyi gyereknek van testvére 5. c 20 10
0
5. a 5. b 5. c
10. Ez a három pörgettyűnk van.
A B C
E F 1 2

G H
3
3
a) Mekkora eséllyel pörgetünk az A-val mássalhangzót?
4
2
b) Mekkora eséllyel pörgetünk a B-vel páratlan számot?
3
1 2
c) Mekkora eséllyel pörgetünk a C-vel sárgát? =
3 6

196
 Ponthalmazok

Ponthalmazok
1. óra: Ponthalmazok távolsága
2. óra: Pontok, ponthalmazok távolsága
3–4. óra: A kör és a gömb
5–6. óra: Távolsággal megadott ponthalmazok
7–9. óra: Szerkesztések
10. óra: Összefoglalás, gyakorlás

Mire építünk?
A tanult műveleteket alkalmazzuk a természetes számok halmazán.
Ponthalmazokra alkalmazzuk a halmaz és elemei, a két halmaz közös elemei fogalmakat, halma-
zokat szemléltetünk.
Az alsó tagozatban gyűjtött tapasztalatokra építünk.
Meddig jutunk el?
A Ponthalmazok című témakörben megismerjük a legfeljebb – nem nagyobb – nem több – ma-
ximum; a kisebb, a legalább – nem kisebb – nem kevesebb – minimum; a nagyobb fogalmak
pontos használatát. Hangsúlyozzuk az és, illetve a vagy kötőszavak matematikai jelentését.
• Meghatározzuk két ponthalmaz távolságát. Megadjuk két pont, pont és egyenes, pont és sík,
két egyenes, egyenes és sík távolságát.
• Távolsággal jellemezhető ponthalmazokat vizsgálunk, például: körvonal, körlap, gömbfelület,
gömbtest, párhuzamos egyenespár.
• Szerkesztési feladatban vázlatot készítünk, összefüggéseket keresünk, leírjuk a szerkesztés lé-
péseit, megvizsgáljuk a lehetséges megoldások számát, ellenőrizzük a szerkesztésünket.
• Szerkesztési feladatokat oldunk meg, például szakaszmásolás, körök rajzolása, derékszögű
háromszög szerkesztése, téglalap szerkesztése vonalzó használatával.
• Több feltételnek megfelelő és nevezetes ponthalmazokkal ismerkedünk.
• Kitekintünk: síkra merőleges egyenes megfigyelése.
Ebben a geometriai fejezetben az Alakzatok című részben megszokott megfigyelések, megkülön-
böztetések, csoportosítások és elnevezések megismerése mellett néhány meghatározás és megál-
lapítás pontos megfogalmazását is elvárjuk a tanulóktól.
Sárga mezőben szerepelnek a definíciók, elnevezések, és a definíció (megállapodás) vagy a szem-
lélet (tapasztalat) alapján belátott tételek (megállapítások), valamint eljárások is.
Mi lesz a folytatás a 6. évfolyamon?
• Háromszögek csoportosítása.
• Szögmásolás.
• Háromszögek, négyszögek belső szögeinek összege.
• Szakasz felező merőlegese, szögfelező tulajdonságai és szerkesztése a tengelyes szimmetria
alapján.

197
Ponthalmazok

• Nevezetes szögek szerkesztése.

• Háromszögek szerkesztése oldalak és szögek ismeretében.
• Háromszögek területének kiszámítása téglalapba foglalással.
Szükséges és ajánlott eszközök
A tanulók eszközei A tanárok eszközei
sima és négyzethálós tábla, mágnestábla,
négyzethálós és sima füzetlapok,
táblai körzők, vonalzók,
ceruza, színesek, hegyező,
zsineg, méterrúd vagy mérőszalag,
2 vonalzó, körző,
írásvetítő, színes fóliák,
mérőszalag, szívószálak,
számítógép, projektor, interaktív tábla és a di-
térkép a tankönyv végén,
gitális tananyagot tartalmazó CD használata
bojthoz fonal, karton
ajánlott

1. óra: Ponthalmazok távolsága

Tk.: 193–197. oldal, 1–10. feladat

Javasolt eszközök: körző, vonalzó, mérőszalag, Magyarország térképe (a tankönyv végén), mé-
rőkörző
Az óra célja: a Természetes számok című témakörben megismert halmazokkal kapcsolatos elne-
vezések, jelölések alkalmazása (elem, elemek száma, közös elemek, részhalmaz). Megerősítjük
azt a tapasztalatot, hogy két pont között a legrövidebb út az egyenes, ezt használjuk a távol-
ság meghatározására. Távolságmérés = szakasz hosszának mérése – ezt alkalmazzuk gyakorlati
feladatokban mérőszalaggal, rúddal, vonalzóval. Megismerkedünk a körző használatával adott
hosszúságú szakasz adott félegyenesre történő szerkesztésekor, másolásakor.
Bemutathatjuk két fémhegyű körzővel – egy térképen – adott útvonal hosszának a becslését,
illetve a földmérésre régebben használt eszközt. Tapasztalhatják a tanulók, hogy egy törött vonal
vagy görbe vonal végpontjainak távolsága kisebb, mint a vonal hossza.

Feladatok

1. Vonalzóval mérd meg az ábrán, hány mm hosszú a felsorolt pontok távolsága!

AB , AD , DE , BC , CE , AE
AB = 25 mm, AD = 30 mm, DE = 25 mm, BC = 24 mm, CE = 47 mm, AE = 17 mm
B
A
C
E

D
198
 Ponthalmazok

2. Mérd meg vonalzóval az ábrán megjelölt távol-

ságokat! Hány méter hosszúak ezek a távolsá-
gok, ha az ábrán mért 1 cm a valóságban 10 m-
nek felel meg?

A távolságok: ház és torony = 40 m, ház és tó = 25 m, ház és karám = 35 m.

3. a) „Tudós Katica” a borítékon jelölt A csúcsból a D csúcsban várakozó „barátnőjéhez” igyek-

szik. Csak a berajzolt „utakon” haladhat. Melyiket válassza, hogy a legkevesebbet kelljen
„gyalogolnia”? Az AD utat kell választani.
b) Körző és vonalzó segítségével mérd meg a felsorolt utak D
hosszát, és állítsd azokat növekvő sorrendbe!
A→B →C →D A→C →D
A→D A→E →D E C

A → D út hossza: 38 mm,
A → E → D út hossza: 4 cm = 40 mm,
A → C → D út hossza: 56 mm, A B
A → B → C → D út hossza: 7 cm = 70 mm.
C
4. Hány szakaszt látsz az ábrán? Mérd meg a megjelölt pontok
távolságát! Állítsd nagyság szerint sorba a szakaszokat!
Az ábrán hat szakasz látható. CD = DB = AD <
AC <
AB <
BC . D

A B

5. Rajzold le az ábrát a füzetedbe! A háromszög csúcsaiban meg-

jelölt pontok jelzik Anna, Bella és Csilla lakhelyét.
Otthonról indulva hol találkozzanak, ha egyikük sem akar töb-
bet gyalogolni semelyik társánál? Keresd meg ezt a pontot az
ábrán!
A keresett pont a BC szakasz D felezőpontja, mert a D pont az ABD  C
téglalap átlóinak metszéspontja.

199
Ponthalmazok

6. Az ábra egy kétágú létrát szemléltet. Az ábra lerajzolása után körző és

vonalzó segítségével mérd meg mm egységben a kért hosszúságokat!
Az ábrán mért 5 mm hosszúság a valóságban 20 cm-nek felel meg.
a) Milyen távolságra nyitható ki a létra két alsó vége?
b) Milyen hosszú a kifeszítő kötél?
c) Milyen hosszúak a létra ágai?
d) Milyen magas a létra?
e) Milyen távol van egymástól egy-egy lépcsőfok?
a) b) c) d) e)
Mért (mm) 32 16 45 42 12
Valóság (cm) 128 64 180 168 48

7. Keresd meg Magyarország térképén az országhatár két legtávolabbi pontját! Mekkora a távolsá-
guk? (A könyv mellékletében egy 1 : 2 000 000 léptékű térképet találsz. Ez a lépték azt jelenti,
hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban 20 km távolság.)
A térképen mért távolság ≈ 259 mm, a valóságban ≈ 518 km.

8. Az egyik ponthalmaz pontjait pirosra színeztük, a másik ponthalmaz elemeit kékkel jelöltük.
Határozd meg a két ponthalmaz távolságát!
a) ≈ 7 mm b) 9 mm c) 1 cm d) 5 mm

9. Másold le a táblázatot a füzetedbe! Mérd meg Magyarország térképén a távolságokat, majd írd
be azokat a táblázatba! (A könyv mellékletében egy 1 : 2 000 000 léptékű térképet találsz. Ez a
lépték azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban 20 km távolság.)
Földrajzi helyek távolsága A térképen mérve A valóságban
Dunaföldvár–Szolnok 50 mm 100 km
Körmend–Marcali 40 km 80 km
Szentes–Debrecen 70 km 140 km
Szombathely–Balaton 35 km 70 km
Budapest–Balaton 43 km 86 km

10. Másold le a táblázatot a füzetedbe! Mérd meg Magyarország térképén a távolságokat, majd írd
be azokat a táblázatba!
Földrajzi helyek távolsága A térképen mérve A valóságban
Dunaföldvár–Szolnok 50 mm 100 km
Miskolc – északi országhatár 20 km 40 km
Pécs–Duna 16 km 32 km
Szeged–Tisza 0 km 0 km
200
 Ponthalmazok

2. óra: Pontok, ponthalmazok távolsága

Tk.: 198–201. oldal, 1–12. feladat

Az óra célja: konkrét méréseket végezve meghatározzuk a pont és egyenes távolságát. Átismétel-
jük egy adott pontból adott egyenesre állított merőleges rajzolását. Síkbeli egyenesek távolságát
határozzuk meg. Kitérő egyenesek, illetve pont és sík távolságára is definíciót írunk fel. Az ábrák
sejtetik a mérési módszert.
Síkra merőleges egyenessel kapcsolatos tapasztalatainkat összegzi a kitekintés.

Feladatok

1. P Az ábra lerajzolása után húzd be a távolságméréshez szüksé-

e ges szakaszokat, majd mérd meg a P , R és T pontok távolsá-
gát az e egyenestől!
A pontokból merőlegest állítunk az egyenesre, majd a kapott metszés-
R
pontot és az adott pontot összekötő szakasz hosszát megmérjük.

T d (P e ) = 2 cm; d (R e ) = 1 cm, d (T e ) = 0 cm

L

2. Az ábrán f -fel jelölt folyó két partján állatok legelnek.

Egy birka (B ), egy ló (L) és egy szamár (S ).
A füzetedbe kimásolt ábrán rajzold be mindhárom állat- S
nak a folyótól való távolságát mutató szakaszt, és mérd
meg azok hosszát!
Melyik állat van a legközelebb a folyóhoz? f
d (S f ) = 1 cm; d (L f ) = 2 cm, d (B f ) = 3 cm
A szamár van legközelebb a folyóhoz.
B

3. Katókát kiküldi édesanyja málnát szedni. A mál-

nabokrok a kert végében sorakoznak. Válaszd ki,
melyik málnabokor van a legközelebb a ház kijá-
ratához! Hány métert kell Katónak gyalogolnia a
legtávolabbi, és hány métert a legközelebbi boko-
rig?
K Az ábrán 1 cm a valóságban 2 m. A keresett tá-
volságokat vonalzóval mérd meg! Mérd meg azt is,
hogy a málnabokor egyenese milyen távol van a
Katókát jelölő K ponttól!
Legközelebbi Legtávolabbi K és málnasor
Mért távolság 40 mm 45 mm 40 mm
Valódi távolság 8m 9m 8m

201
Ponthalmazok

4. Mérd meg vonalzóval az A, B , C , D és E pont tá-

volságát az O kezdőpontú félegyenestől! Az ábrára
illessz másolópapírt!
Az A pont és az f félegyenes távolsága 2 cm, a B , C , D
pont és az f félegyenes távolsága 1 cm, az E pont és az f
félegyenes távolsága 25 mm.

5. Rajzold be a derékszögű koordináta-rendszerbe az

A(−3; 12) pontot! Vizsgáld meg az A pont és az x
tengely pontjainak távolságát!
a) Hány rácsegységre van az A pont az alábbi pontoktól?
13 <
AL <
14; AM = 15; AN = 13; AP = 13; AQ = 15; AR = 20 rácsegység.
L(−9; 0), M (−12; 0), N (−8; 0), P (2; 0), Q (6; 0), R(13; 0)
b) Az x tengelynek melyik pontja van az A-hoz legközelebb?
K (−3; 0) a legközelebbi pont, AK = 12 rácsegység.
c) Hány rácsegység az A pont és az x tengely távolsága?
Az A pont és az x tengely távolsága egyenlő A és K távolságával, azaz 12 rácsegységgel.

6. Rajzolj a derékszögű koordináta-rendszerbe olyan

pontokat, amelyek x tengelytől 5 egység távolság-
ra vannak! Add meg közülük nyolcnak a jelzőszá-
mait!
A pontok második jelzőszámának abszolút értéke 5.
Például: (0; 5), (1; 5),
(0; −5), (−1; 5),
(−3; −5), (−3; 5),
(−7; 5), (−7; −5).

7. Az első ábrán bemutatott módon mérd meg a P , a

Q és az R pontok távolságát a sokszögek oldalai-
tól! A méréseket másolópapír segítségével végezd
el!
4
3

P R
2
1

P
0

202
 Ponthalmazok

R
R

P
P Q

1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra

P pont P pont R pont P pont R pont P pont R pont Q pont
(mm) (mm) (mm) (mm) (mm) (mm) (mm) (mm)
20 0 15 11 27 5 29 17
25 30 15 5 30 5 23 30
10 12 1 20 12 30 11 24
12 – – 40 15 42 17 18
– – – – – 24 30 15

Ahol az oldalra bocsájtott merőleges szakasz talppontja nem az oldal belső pontjára esik, ott az
adott pont és az oldal közelebbi végpontja adja a távolságot.

8. Mérd meg otthon mérőszalaggal

a) a párhuzamos ruhaszárító kötelek távolságát;
b) két, egymás alatti szomszédos könyvespolc távolságát;
c) a televízió-képernyő vagy a számítógép-monitor két párhuzamos oldalának távolságát!
A megoldásokat a tanulók által mért adatok adják.

9. Az ábrán egyeneseket ábrázoltunk. Mérd meg másolópapír és vonalzó segítségével a távolsá-

gukat!
a) b) c) d)

11 mm a távolság. 0 a távolság. 1 cm a távolság. 0 a távolság.

203
Ponthalmazok

10. Rajzold be a derékszögű koordináta-rendszerbe az A(−1; −2), B (7; −2), C (0; 5), D (3; 5) pon-
tokat! Határozd meg, hány rácsegység a következő két-két egyenes távolsága!
a) AB egyenes és x tengely 2 rácsegység b) AB és CD egyenes 7 rácsegység
c) BC és AD egyenes 0 a távolság (metsző egyenesek)
d) AC és BD egyenes 0 a távolság (metsző egyenesek)
11. Magyarországon a normál nyomtávú vasúti pályákon két sínszál távolsága 1435 mm. Ugyan-
ekkora a villamos, a HÉV és a metró nyomtávja is.
Nézz utána, hogy milyen távolságra lehet egymástól két sínszál a keskeny nyomtávú vasutak
esetén!
A két sínszál távolsága lehet 1000 mm (ilyen például a kisvasút a Tátrában), 700 mm (ilyen például a kisvasút
a Mátrában).
Az internetes kérdésre például a wikipedia.hu honlapon a Nyomtávolság címszó alatt kaphatunk választ.

12. Mekkora a téglatest csúcsain átmenő kitérő egyenesek távolsága az alábbi esetekben?
a) b) c)

3–4. óra: A kör és a gömb

Tk.: 202–205. oldal, 1–4. feladat

Javasolt eszközök: körző (táblai és tanulói), kötél és rúd vagy szög (nagyobb sugarú kör rajzo-
lásához), gömb alakú testek, bojthoz karton, fonal
Az órák célja: egy ponttól adott távolságra levő véges sok pont felrajzolása, a körvonal elkép-
zelése, a kör megszerkesztése körzővel, majd a körvonal és a körlap definíciójának kimondása.
A sugár, a húr (átmérő is) elnevezések helyes használata. Kiemelt fejlesztési feladat a körző
használatának a gyakorlása, tanulása. Gyakoroljuk a körző használatát (először a középpontot
jelöljük ki, vigyázzunk, hogy ne mozduljon el a körző hegye, ne csússzon szét a szára)! Kiemelt
fejlesztési feladat a körző használatának gyakorlása, tanulása. Megfigyeljük a gömbfelület és a
gömbtest pontjainak a középponttól mért távolságát. A gömböt síkban körrel szemléltetjük.
„Gömb” készítése egy ponttól adott távolságra levő pontok szemléltetésére: kartonból kivágunk
két egybevágó körgyűrűt, melyeknek belső sugara lehet 10–12 mm, külső sugara lehet 30 mm.
Fonallal sűrűn betekerjük az összefogott két körgyűrűt. Elvágjuk a külső kör mentén a szálakat,
majd a két kartonlap között vezetett szállal szorosan összekötjük a bojt szálait. Eltávolítjuk a
kartonlapokat. A „Lénárt-gömbben” is megfigyelhetjük a sugarakat, húrokat, átmérőket a behe-
lyezett pálcák segítségével.

204
 Ponthalmazok

Feladatok

1. Másold le az ábrákat! Folytasd körzővel a minták rajzolását! Tetszés szerint színezd ki az áb-
ráidat!
a) b)

2. Csak körzőt használva készítsd el az ábrát a füzetedbe, és tetszés szerint színezd ki!

Az 1–2. feladat a körzőhasználat és színezés gyakorlása.

3. Derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolj olyan pontokat, amelyek az origótól 4 rácsegység-

nyire vannak! Hány lesz közülük rácspont? Add meg ezek koordinátáit!
A pontok egy origó középpontú, 4 egység sugarú körön vannak.
Ezek közül rácspont a (4; 0), (0; 4), (−4; 0), (0; −4) pont.

4. A képen egy régi szökőkút maradványait látod.

a) Ismersz-e kör alaprajzú építményeket?
Például:
– várak sarokbástyája (Sopron, Sümeg, Nagykereki, Nagyvázsony, Buda, Somoskő: : : ),
– csillagvizsgáló (Balatonfűzfő, Piszkés-tető: : : ),
– részecskegyorsító.
b) Gyűjts képeket kör vagy gömb alakú tárgyakról!
Például: kör alakú közlekedési táblák, dartstábla, íjászok céltáblája stb.; gömb: görögdinnye, gömb alakú
lámpabura, földgömb stb.
205
Ponthalmazok

5–6. óra: Távolsággal megadott ponthalmazok

Tk.: 205–210. oldal, 1–18. feladat

Javasolt eszközök: vonalzó, körző, színes ceruzák, körlapok és sávok áttetsző fóliából különböző
sugarakkal vagy írásvetítő + fólia a megoldások számának a vizsgálatához.
Az órák célja: a kör külső és belső pontjainak a középponttól mért távolságát vizsgáljuk, a kör-
vonal külső és belső tartományra osztja a síkot megállapodásunk szerint. Az egész számkörben és
a számegyenesen már megismert kisebb-nagyobb, nem nagyobb, nem kisebb, legfeljebb-legalább,
maximum-minimum, kisebb vagy egyenlő, nagyobb vagy egyenlő kifejezéseket alkalmazzuk sík-
beli ponthalmazok távolsággal való jellemzésére. Megadott tulajdonságú ponthalmazokat szem-
léltetünk egy feltételt tartalmazó feladatokban. Többfeltételes feladatokkal és térbeli ponthalma-
zok megadásával csak haladó csoportban érdemes foglalkozni.
Az órák célja haladó csoportban: az eddig tanultak alkalmazása összetett feladatokban, ami
ismétlés és gyakorlás is egyben. A megoldást általában két ponthalmaz közös része jelenti. Fel-
adatok térképpel Magyarország mellékelt térképe alapján:
• Mely településeket jelöli a térkép a Kaposvár–Baja vonaltól 40 km-re? (Zalaegerszeg, Hévíz,
Fonyód, Tamási, Kalocsa, Kiskunhalas, Villány)
• Az előbbi települések közül melyik van Ajkától és Mindszenttől egyforma távolságra? (Vil-
lány)
• Ez a helység ugyanolyan messze van Celldömölktől, mint Nagykanizsától, sőt a Celldömölk–
Nagykanizsa távolság is ugyanakkora. (Tab)

Feladatok

1. Egy téglalap alakú terület oldalai 20 m és 40 m hosszúak. A terület közepén levő karóhoz
8 méteres kötéllel kikötnek egy birkát.
Hol legelheti le a füvet?
Készíts ábrát, 4 m-nek 1 cm feleljen meg!

206
 Ponthalmazok

2. Rajzold le a füzetedbe azt a területet, ahol a

kincs rejtőzhet! A sombokrot S ponttal jelöld!

3. Egy 10 méter hosszú és 8 méter széles téglalap alakú parkban, a park közepén leszúrt locsolóval
öntözik a füvet. Maximális víznyomásnál a leszúrás helyétől 2 méter távolságra érhet el a víz.
a) A füzetedbe rajzolt felülnézeti ábrán színezd be zöld-
del azt a területet, amelyet a locsoló akkor áraszt el
vízzel, ha a csőben lévő nyomás maximális vagy an-
nál kisebb!
(1 m távolság a füzetben 1 cm legyen!)
b) A füzetedbe rajzolt felülnézeti ábrán színezd be sárgá-
val a parknak azt a részét, amely ennél a locsolásnál
nem kap vizet!
4. Rajzolj a füzetedbe egy pontot, jelöld K -val!
a) Rajzolj kék színnel olyan pontokat, amelyek K -tól 3 cm-re vannak!
A pontok a K középpontú, 3 cm sugarú körön vannak.
b) Pirossal jelöld a K -tól 2 cm-re levő pontokat!
A pontok a K középpontú, 2 cm sugarú körön vannak.
c) Zölddel színezd a K középpontú, 35 mm sugarú kör külső tartományát!
A sík pontjait kapjuk, kivéve a K középpontú, 35 mm sugarú körlap pontjait.
5. Melyik megállapítás illik az ábrázolt pont-
halmazokra? (Vastag színes vonal jelzi, ha A: B:
a körvonal pontjai is hozzátartoznak a hal-
1 cm
mazhoz.) K
A halmaz pontjainak K ponttól mért távolsága
a) nagyobb 1 cm-nél; B
b) kisebb vagy egyenlő, mint 1 cm; A
c) 1 cm-nél nem nagyobb; A d) minimum 1 cm; B e) 1 cm-nél nem kisebb. B

207
Ponthalmazok

6. Térkép segítségével keresd meg azokat a városokat, amelyek 40 km-nél közelebb vannak a
lakóhelyedhez! (A könyv mellékletében egy 1 : 2 000 000 léptékű térképet találsz. Ez a lépték
azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban 20 km távolság.)
A lakóhely körül kijelölt 40 km (a térképen 2 cm) sugarú körön belül keressük a városokat, ha a térkép
1 : 2 000 000 léptékű.

7. A következő feladatokhoz készíts külön ábrákat!

Rajzolj egy pontot! Ezután rajzold meg azokat a pontokat, amelyeknek ettől mért távolsága
a) 15 mm; b) nagyobb, mint 3 cm; c) kisebb, mint 3 cm;

d) nem nagyobb, mint 15 mm; e) nagyobb, mint 15 mm, és nem nagyobb, mint 30 mm.

8. Milyen színű mezőben van a céltáblán az a találat, amely a közép-

10
ponttól
50
a) legfeljebb 17 cm-re, de 10 cm-nél távolabbra került; kék
80
b) több, mint 5 cm-re, és 10 cm-nél nem messzebbre található; zöld 100
c) maximum 5 cm távol van? lila
9. Milyen messze van a céltábla közepétől az a találat, amely
a) a 10 pontos mezőbe került;
10 cm
Jelölje P a találat helyét, K a céltábla középpontját!
20 cm
17 cm < PK 5 25 cm 34 cm
b) a két belső mező egyikébe került? PK 5 10 cm 50 cm

10. Marcsi szülei egy 6 méter oldalhosszú, négyzet alakú kertbe ültetik a veteményt. A kert locso-
lásához vásárolnak egy olyan, kör alakban locsoló eszközt, amely a leszúrás helyétől minden
irányban 3 méter távolságra tud öntözni. Készíts felülnézeti ábrát a feladathoz! (1 m a rajzon
1 cm legyen!)
a) Hová kell leszúrni a locsolófejet, hogy a veteményeskert lehető legnagyobb területe kapjon
vizet? A locsolófejet a kert közepén kell leszúrni.

208
 Ponthalmazok

b) Színezd ki a kertnek azt a részét, amely maximális

víznyomás esetén sem kap vizet! Az ábrán sárgával
jelöltük.
c) Maximális víznyomás mellett hány méter hatósuga-
rú locsolófej tudná a kert egész területét megöntöz-
ni, ha az eszközt a kert közepén szúrják le?
A locsoló hatósugara ekkor legalább 4 m és 30 cm.

Ez a hatósugár a négyzet átlójának a felénél kicsivel

nagyobb. A tanulók ezt az adatot méréssel állapíthatják
meg.

11. Ha a gömbtestet formázó hegyezett ceruzák 10 cm hosszúak, akkor

a) milyen hosszú lehet a piros ceruza, A piros ceruza hosszabb, mint 10 cm.
b) milyen hosszú lehet a kék ceruza? A kék ceruza rövidebb, mint 10 cm.
Fogalmazd meg, milyen tulajdonságúak egy gömbtest belső pontjai, ha
a gömb sugara 10 cm! A 10 cm sugarú gömbtest pontjai a gömb középpontjától
legföljebb 10 cm távolságra vannak.
Jellemezd a középponttól mért távolsággal egy 10 cm sugarú gömbtest külső pontjait! A 10 cm
sugarú gömbtest külső pontjai a gömb középpontjától 10 cm-nél nagyobb távolságra vannak.

12. Az ábrán látható „keljfeljancsi” feje és teste gömb alakú. A testét

alkotó gömb sugara 6 cm, fejének sugara ennek a fele. A játékot
egy olyan téglatest alakú dobozba csomagolják, amelybe álló hely-
zetben éppen belefér.
Mekkorák az oldalai egy ilyen doboznak?
12 cm×12 cm×18 cm méretű négyzetes oszlop alakú dobozba éppen belefér
a „keljfeljancsi”.

13. Egy egyenes kerékpárút két oldalára a padkától 3 méterre fákat

ültetnek. Készíts rajzot, ahol 2 m-nek 1 cm felel meg!
Az út szélessége 2 m, a fákat 5 méterenként ültetik.
A fák helye nem egyértelmű, a párhuzamos egyenesek mentén eltolódhatnak.

209
Ponthalmazok

14. A térképen bejelölték azt a sávot, ahol 1999.

augusztus 11-én megfigyelhető volt a teljes
napfogyatkozás.
Hogyan jellemeznéd távolsággal a sávba eső
városokat?
Ezek a városok a Siófok–Makó egyenestől legfel-
jebb 55 km-re vannak.

15. Keress a Nyíregyháza–Kecskemét egyenes-

hez 50 km-nél közelebb lévő városokat
a mellékletben található térkép segítségével!
Például: Kaposvár, Dunaújváros, Debrecen, Szolnok, Baja, Pécs.

16. Melyik megállapítás illik az ábrázolt ponthalma- A: B:

zokra? A halmaz pontjainak az a egyenestől mért
távolsága
a) nagyobb 14 mm-nél; B
b) kevesebb, mint 14 mm; A
c) nagyobb vagy egyenlő, mint 14 mm. B
Az ábra alapján további kérdéseket tehetünk fel a tanulóknak.

17. Rajzolj vonalzóval egy 3 cm

hosszú szakaszt!
a) Rajzold fel azokat a ponto-
kat a síkban, amelyek a sza-
kasztól 2 cm-re vannak!
Az ábrán pirossal jelölt görbe.
b) Jelöld sárgával a szakaszhoz
1 cm-nél közelebb levő pon-
tokat a síkban!
c) A szakasztól legalább 3 cm-
re levő pontokat színezd
kékre!

18. A sportpályán a középső téglalap alakú területet veszik körbe a „futókörök”. Rajzold le, mi-
lyen alakú az a futópálya, amelynek minden pontja ugyanolyan távolságra van a téglalaptól!
Írd fel az ilyen tulajdonságú téglalapok csúcspontjainak koordinátáit!

210
 Ponthalmazok

7–9. óra: Szerkesztések

Tk.: 211–214. oldal, 1–12. feladat

Javasolt eszközök: szerkesztőeszközök

Az órák célja: A négyzet, a téglalap és a derékszögű háromszög rajzolása/szerkesztése derék-
szögű vonalzó és körző használatával.
Megismerkedünk a szerkesztés alapvető lépéseivel. A szerkesztést a szükséges összefüggéseket
felismerve végezzük el. Az adatok alapján a lehetséges megoldások számát is vizsgáljuk.
Külön érdekesség a négyzet és derékszögű háromszög rajzolása rácson. Ez előkészíti a merőle-
gesség fogalmát a koordináta-rendszerben.
A szerkesztések elvégzése során fejlesztjük a tanulók esztétikai érzékét. Felhívjuk a figyelmüket
a pontos munkavégzésre, a szabálykövetésre. Néhány példán bemutatjuk a diszkusszió szüksé-
gességét is.

Feladatok

1. Rajzolj derékszögű vonalzó és körző segítségével 6 cm oldalú négyzetet!

Számítsd ki a négyzet kerületét és területét! K = 24 cm, T = 36 cm2 .
2. Rajzolj derékszögű vonalzóval és körzővel olyan
téglalapot, amelynek oldalai az ábrán láthatókkal
egyenlők.
3. Rajzolj derékszögű vonalzó és körző segítségével
olyan téglalapot, amelynek szomszédos oldalai
a) 3 cm és 2 cm; K = 10 cm, T = 6 cm2 .
b) 1 cm és 6 cm! K = 14 cm, T = 6 cm2 .
Számítsd ki mindkettő kerületét és területét!
Melyiknek nagyobb a területe? És a kerülete?
Területük egyenlő, a kerülete a b)-nek nagyobb.

4. Rajzolj derékszögű vonalzó és körző segítségével olyan négyzetet, amelynek az átlója 5 cm

hosszú! Mérd meg a négyzet oldalait, számítsd ki a kerületét és a területét!
A négyzet oldala körülbelül 35 mm. K = 140 mm = 14 cm.
A négyzet átdarabolható egy 50 mm és 25 mm oldalú téglalappá, T = 1250 mm2 .
5. Egy négyzet alakú kert két szomszédos sarká-
ban, egymástól 6 méterre áll egy-egy fenyő-
fa, közepén pedig egy szökőkút. Rajzold meg
a négyzetet derékszögű vonalzóval, és jelöld
meg a szökőkút helyét! A valóságban 1 méter
távolság a papíron 1 cm legyen!
Milyen távol van a szökőkút a fenyőfáktól?

211
Ponthalmazok

A szökőkút és a fenyőfák távolsága: FS = GS ≈ 4 m 30 cm.

6. Rajzolj derékszögű vonalzó és körző segítségével olyan

háromszöget, amelynek két 4 cm hosszú oldala merőle-
ges egymásra!
A megrajzolt háromszög segítségével készítsd el az áb-
rán látható papírhajót, és tetszés szerint színezd ki!

7. Rajzolj derékszögű vonalzó és körző segít-

ségével olyan háromszöget, amelynek 7 cm,
illetve 35 mm hosszú oldala merőleges egy-
másra!

8. Adott a négyzetrácson két rácspont. Rajzolj olyan egyenest, amely az adott

pontokat összekötő egyenesre merőleges!

Végtelen sok ilyen egyenes rajzolható.

Mutassuk meg, hogyan segít a négyzetrács a merőleges megrajzolásá-

ban!

9. Rajzolj a négyzetrácson négyzetet, ha

a) az ábrán a négyzet két b) az ábrán a négyzet átlóját
szomszédos csúcsát ad- adtuk meg!
tuk meg;

Mutassuk meg, hogyan segít a négyzetrács a merőleges megrajzolásában!

212
 Ponthalmazok

10. a) Szerkessz 12 cm kerületű négyzetet! Számítsd ki a területét! A négyzet oldala 3 cm, T = 9 cm2 .
b) Szerkessz 16 cm2 területű négyzetet! Számítsd ki a kerületét! A négyzet oldala 4 cm, K = 16 cm.

11. a) Szerkessz 12 cm kerületű téglalapot, oldalainak mérőszáma egész szám legyen!

A téglalap oldalai: 1 cm és 5 cm, 2 cm és 4 cm, 3 cm és 3 cm.
b) Szerkessz 12 cm2 területű téglalapot, oldalainak mérőszáma egész szám legyen!
A téglalap oldalai: 1 cm és 12 cm, 2 cm és 6 cm, 3 cm és 4 cm.
12. Szerkessz olyan 14 cm kerületű téglalapot, amelynek szomszédos oldalai közt 1 cm a különb-
ség! Számítsd ki a területét! a = 3 cm; b = 4 cm; T = 12 cm2

10. óra: Tudáspróba

Tk.: 215. oldal

1. a) Mérd meg a P pont távolságát a téglalap hosszabb oldalától!

A felsorolt szakaszok hossza közül melyikkel egyenlő az ál-
talad mért távolság?
A b szakasz hossza egyenlő a keresett távolsággal.

b) Mérd meg a P pont távolságát a téglalap A csúcsától! A fel-

sorolt szakaszok hossza közül melyikkel egyenlő az általad
mért távolság? Az a szakasz hossza egyenlő a keresett távolsággal.

2. Mari néni téglalap alakú tyúkudvarában

van kikötve a házőrző kutya. Készítsd
el a rajz mértani ábráját, a téglalap mé-
retei a lapodon 9 cm és 6 cm, a kutya
kötelének hossza 2 cm legyen! A kutya
a téglalap átlója mentén, az egyik csúcs-
tól 5 cm-re van kikötve. Színezd ki azt
a területet, ahol a tyúkok a kutyától há-
borítatlanul csipegethetnek!

3. Magyarország térképén keress olyan települést, amely körülbelül egyenlő távolságra van Deb-
recentől és Miskolctól! Használd a tankönyv mellékletében lévő térképet!
Például: Szajol, Tiszacsege, Tiszavasvári
213
Ponthalmazok

4. Írd le szöveggel, milyen közös tulajdonsága van a beszínezett alakzatok pontjainak!

a) b) c) d)

a) A K ponttól legalább 15 mm-re levő pontok alkotják az alakzatot.

b) Az alakzat pontjai aK ponttól legfeljebb 5 mm-re vagy attól 15 mm-nél távolabb vannak.
c) A körgyűrű pontjai a K ponttól legalább 5 mm-re és legfeljebb 15 mm-re vannak.
d) A K ponttól legfeljebb 15 mm-re és több, mint 10 mm-re levő pontok alkotják a halmazt.

5. Rajzolj vonalzóval egy egyenest!

a) Rajzold fel azokat a pontokat, amelyek az b) Rajzold fel az egyenestől nem kisebb mint
egyenestől nem nagyobb mint 25 mm-re 2 cm-re, de nem nagyobb mint 4 cm-re
vannak! lévő pontokat!

6. Derékszögű vonalzó és körző használatával rajzolj olyan téglalapot,

a
amelynek oldalai a és b hosszúságúak! Írd le a rajzolás lépéseit! b
Két megoldás lehetséges:
1. Ha az a és a b szakasz a háromszög befogói: 2. Ha az a szakasz befogó és a b szakasz átfogó:

a a b

b
A 2. eset fordítva (b befogó, a átfogó) nem állhat
fenn, mert a derékszögű háromszög átfogója nem le-
het kisebb egyik befogónál sem.

214
 Tizedes törtek

Tizedes törtek
1–3. óra: Tizedes törtek értelmezése
4. óra: Tizedes törtek ábrázolása a számegyenesen
5. óra: Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása
6–7. óra: Tizedes törtek kerekítése
8–11. óra: Tizedes törtek összeadása, kivonása
12–13. óra: Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel: : :
14–15. óra: Tizedes törtek szorzása természetes számmal
16–17. óra: Tizedes törtek osztása pozitív egész számmal
18. óra: Az átlag kiszámítása
19–20. óra: Tört alakban írt szám tizedes tört alakja

Mire építünk?
Napjainkban gyakrabban találkoznak a gyerekek a törtek tizedes tört alakban való leírásával,
mint akár néhány évvel ezelőtt. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy már a törtek tanulásakor is tizedes
tört alakkal dolgozik a gyerekek egy része. Voltak és vannak országok, ahol a tizedes törtekkel
előbb foglalkoznak az iskolában, mint a törtekkel. A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy a
fogalmak megértése, az eljárások elsajátítása eredményesebb, ha a törtek témakörének tárgyalása
megelőzi a tizedes törtekét.
Az eddig tanultakból elsősorban a következőkre kell támaszkodnunk e fejezet tanításakor:
• a tízes alapú helyiérték-táblázat biztos ismerete,
• a decimális mértékrendszer ismerete,
• kellő jártasság a törtek bővítésében és egyszerűsítésében,
• szorzás, osztás többjegyű számmal.
Meddig jutunk el?
• Kibővítjük a helyiérték-táblázatot 1-nél kisebb helyi értékekre, értelmezzük a tizedes törteket.
• A tizedes törtek írása, olvasása helyiérték-táblázat segítségével és anélkül.
• A tizedes törtek helye a számegyenesen.
• Tört felírása tizedes tört alakban, véges tizedes tört felírása tört alakban.
• A tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, kerekítése.
• Az összes műveletet, amelyet a törtekkel megtanultunk elvégezni, azok tizedes tört alakjával
is megtanuljuk (összeadás, kivonás, szorzás és osztás természetes számmal).
• Az egész számok körében tanult műveleti tulajdonságokat alkalmazzuk a tört- és tizedes tört
alakú számokkal végzett műveletek során.
• Szöveges feladatok megoldása során alkalmazzuk a tanultakat.
• Egyszerű egyenleteket és egyenlőtlenségeket oldunk meg.
Minimumkövetelmény
• A tizedes törtek írása, olvasása (legfeljebb milliomod nagyságrendig), ábrázolása számegye-
nesen, nagyság szerinti összehasonlítása, bővítése, egyszerűsítése, kerekítése.

215
Tizedes törtek

• Tizedes törtek szorzása, osztása 10 hatványaival.

• Tört felírása tizedes tört alakban egyszerű esetben, véges tizedes tört felírása tört alakban.
• Tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása természetes számmal és osztása pozitív egésszel.
A műveletek helyes sorrendben való elvégzése összetett számfeladatokban.
Mi lesz a folytatás 6. osztályban?
Az 5. évfolyamon tanultak elmélyítése, a negatív egésszel való szorzás és osztás értelmezése. Új
műveletek bevezetése: szorzás és osztás tizedes törttel, ezek felhasználásával feladatok megoldá-
sa (arányosságok, százalékszámítás, statisztika, geometriai számítások).

1–3. óra: Tizedes törtek értelmezése

Tk.: 216–222. oldal, 1–21. feladat

Javasolt eszközök: milliméterpapír, 1 m2 -es lap, 1 dm3 -es kocka

Az órák célja: annak megmutatása, hogy a tizedestört-írásmód egyrészt egyszerűsítő jelölés az
olyan törtekre, melyek nevezője 10, 100, 1000 stb., másrészt a decimális (tízes számrendszer-
ben való) írásmód kiterjesztése az egynél kisebb helyi értékekre. A 3,158 egyrészt a tört rövi-
debb írásmódja, másrészt 3 egyes, 1 tized, 5 század és 8 ezred összegének rövid leírása. Fon-
tos, hogy a gyerekek mindkettőt lássák, mert hol ennek, hol annak a szemléletnek veszik majd
hasznát. A tízes alapú helyiérték-táblázatból indulunk ki, de hamarosan megjelennek a mennyisé-
gek. A tizedestört-írásmódnak és a decimális mértékeknek a kapcsolata mindkettőnek a tanítása
szempontjából előnyös. Amennyire csak lehet, tudatosítsuk a gyerekekben a mértékegység és a
mérőszám közötti kapcsolatot a mennyiségekben: amíg az egyik tízszeresére, a másik tizedére
változik, vagyis az egyik változását ellentétesen követi a másiké.

Feladatok

1. Add meg a törteket 10, 100, 1000 nevezőjű törtek összegeként!

27 20 7 7 35 30 5 3 5
a) = + =2+ b) = + = +
10 10 10 10 100 100 100 10 100
70 7 810 800 10 10
c) = d) = + =8+
100 10 100 100 100 100
906 900 6 6 82 80 2 8 2
e) = + =9+ f) = + = +
100 100 100 100 1000 1000 1000 100 1000
104 100 4 1 4 230 200 30 2 3
g) = + = + h) = + = +
1000 1000 1000 10 1000 1000 1000 1000 10 100
800 8 9004 9000 4 4
i) = j) = + =9+
1000 10 1000 1000 1000 1000

216
 Tizedes törtek

2. Add meg a számok hiányzó alakjait!

A szám Tört Helyi értékes összeg alakban Helyiérték-táblázatban Tizedes tört
kiolvasva alakban alakban
1 1
73
hét egész 3 1 10 1
7 1·7+ ·3 10 100
három tized 10 10
7 3
1 1
004
nulla egész 4 1 10 1
négy század 100 ·4 10 100
100

három 1 1
egész 12 1 1 10 1
3 1·3+ ·1+ ·2 10 100 3 12
tizenkét 100 10 100
század 3 1 2
1 1
négy egész öt 5 1 1 10 1
4 10 · 4 + 1 · 0 + ·0+ ·5 10 100 4 05
század 100 10 100
4 0 0 5
kilencvenhá- 1 1
9336
rom egész 36 1 1 10 1
93 10 · 9 + 1 · 3 + ·3+ ·6 10 100
harminchat 100 10 100
század 9 3 3 6

3. Add meg tört és tizedes tört alakban a helyiérték-táblázatban megadott számokat!

1 1 1 A szám tört A szám tizedes
1000 100 10 1
10 100 1000 alakban tört alakban
3
5 0 0 3 5 5 003
1000
0017
17
0 0 1 7
1000
302
8 3 0 2 8 8 302
1000
825
3 6 8 2 5 36 36 825
1000
702
9 0 0 7 0 2 900 900 702
1000
25
3 0 1 3 0 2 5 3013 3013 025
1000
502
1 4 3 2 5 0 2 1432 1432 502
1000

4. a) Hány egészet ér 100 tized, 1000 század, 10 000 ezred? 10, 10, 10
b) Hány tizedet ér 1 tízes, 1 egész, 10 század, 100 ezred? 100, 10, 1, 1
c) Hány századot ér 1 tízes, 1 egész, 10 ezred? 1000, 100, 100
d) Hány ezredet ér 1 egész, 1 tízes, 1 tized, 1 század? 1000, 10 000, 100, 10
Helyiérték-táblázatba beírva vagy tört alakban felírva oldjuk meg.

217
Tizedes törtek

5. Írd fel tizedes tört alakban a törteket, és olvasd ki őket!

2 30 32 400 430 432 1500

a) , , , , , ,
10 10 10 10 10 10 10
02 3 32 40 43 43 2 150
4 50 600 54 650 654 1200
b) , , , , , ,
100 100 100 100 100 100 100
0 04 0 50 = 0 5 6 0 54 6 50 = 6 5 6 54 12
3 40 500 6000 6540 15 000
c) , , , , ,
1000 1000 1000 1000 1000 1000
0 003 0 040 = 0 04 0 500 = 0 5 6 6 540 = 6 54 15

6. Olvasd ki a tizedes törteket, majd írd a számokat tört alakba!

a) 03; 004; 0005; 034; 0345

3 4 2 5 1 34 17 345 69
, = , = , = , =
10 100 50 1000 200 100 50 1000 200
b) 11; 102; 1003; 112; 1023; 1123
11 102 51 1003 112 28 1023 1123
, = , , = , ,
10 100 50 1000 100 25 1000 1000
c) 215; 2104; 21006; 2154; 21046; 21546
215 43 2104 526 21 006 10 503 2154 1077 21 506 10 753 21 546 10 773
= , = , = , = , = , =
10 2 100 25 1000 500 100 50 1000 500 1000 500
7. Olvasd ki a számokat, majd írd le azokat tizedes tört alakban!
a) 4 egész 2 tized = 4 2 b) 8 egész 48 század = 8 48
c) 413 ezred = 0 413 d) 10 egész 24 ezred = 10 024
8. A londoni olimpiák magyar versenyzőinek nagyszerű eredményeiből válogattunk.
Add meg az olimpikonok eredményeit tizedes tört alakban!
a) A 2012-es olimpián Pars Krisztián kalapácsvető a 80 egész 59 század méteres dobásával
olimpiai bajnok lett. 80 59 m
b) Az 1948-as olimpián Gyarmati Olga az 5 egész 70 század méteres ugrásával a távolugrás
olimpiai bajnoka lett. 5 70 m
c) Az 1908-as olimpián Somodi István az 1 méter 88 század méteres ugrásával magasugrásban
olimpiai ezüstérmes lett. 1 88 m
Nézz utána, hogy a 2012-es olimpián mennyi volt az olimpiai csúcs a női távolugrásban és a
férfi-magasugrásban! Brittney Reese (amerikai) távolugrásban olimpiai bajnoknő 7 12 méterrel. Ivan Uhov
(orosz) olimpiai bajnok magasugrásban 2 38 méterrel.

9. Olvasd ki a számokat, majd írd le azokat tizedes tört alakban!

a) harminc egész harmincnégy század 34 34 b) nyolc egész négy ezred 8 004
c) százkét egész kétszáznégy ezred 102 204 d) ezernégy egész kilenc század 1004 09

218
 Tizedes törtek

10. Mennyit ér a négyes számjegy az egyes számokban?

405 egyest 104 egyest 10 400 százast
104 tizedet 154004 egyest és ezredet 40072 tízest
11. Add meg a szakaszok hosszának mérőszámát tört és tizedes tört alakban!
3 5
a) 3 cm = dm = 0 3 dm b) 5 cm = dm = 0 5 dm
10 10
11
c) 11 cm = dm = 1 1 dm
10
1 1
d) 1 mm = cm = dm = 0 1 cm = 0 01 dm
10 100
3 3
e) 3 mm = cm = dm = 0 3 cm = 0 03 dm
10 100
15 15
f) 15 mm = cm = dm = 1 5 cm = 0 15 dm
10 100

12. Rajzold le a szakaszokat!

a) 35 cm b) 48 cm
c) 78 cm
d) 134 cm
13. Számítsd ki a milliméterpapírra rajzolt színes téglalapok területét! Add meg a téglalapok terü-
letét mm2 -ben, cm2 -ben és dm2 -ben is!
A nem egész mérőszámokat tizedes tört alakban írd le!
tA = 0 01 dm2 = 1 cm2 = 100 mm2
A B tB = 0 05 dm2 = 5 cm2 = 500 mm2
tC = 0 1 dm2 = 10 cm2 = 1000 mm2
tD = 0 09 dm2 = 9 cm2 = 900 mm2
C tE = 0 15 dm2 = 15 cm2 = 1500 mm2
tF = 0 045 dm2 = 4 5 cm2 = 450 mm2

D
E
F
1 cm

219
Tizedes törtek

14. Add meg a milliméterpapírra rajzolt piros alakzatok területének mérőszámát tizedes tört alak-
ban! Például:
cm2 = 015 cm2
15
15 mm2 =
100
72
a) cm2 = 72 mm2 = 0 72 cm2 = 0 0072 dm2
100

105
b) cm2 = 105 mm2 = 1 05 cm2 = 0 0105 dm2
100
150
c) cm2 = 150 mm2 = 1 5 cm2 = 0 015 dm2
100

235
d) cm2 = 235 mm2 = 2 35 cm2 = 0 0235 dm2
100

15. Téglalapok területét adtuk meg. Rajzolj mindegyikre egy-egy példát milliméterpapíron!
a) 025 cm2 b) 625 cm2

c) 05 dm2

d) 025 dm2

16. Az ábráról leolvasható, hogy

a kék kocka 10 zöld rétegből rakható ki,
1 zöld réteg 10 sárga rúdból,
1 sárga rúd 10 piros kockából.
Mekkora részét adják ki az építmények a kék koc-
kának?
Tört és tizedes tört alakban is adjátok meg a vá-
laszt!

220
 Tizedes törtek

1 3
a) = 0 01 b) = 0 03
100 100

2 4 23
c) = 0 002 d) = 0 004 e) = 0 023
1000 1000 1000

A szétszedhető 1 dm3 -es kockán vizsgáljuk meg közösen a tized-, század-, ezredviszonyokat úgy,
hogy az 1 dm3 -t tekintjük 1-nek! Érdemes a méterrudat is elővenni, és azon is vizsgálódni.

17. Így neveztük el ezeket a téglatesteket:

1 dm3 01 dm3 001 dm3 0001 dm3

nagykocka réteg rúd kiskocka

Írd le tizedes törttel, hány dm3 !

a) 3 nagykocka, 1 réteg 3 1 dm3 b) 4 réteg, 5 rúd 0 45 dm3
c) 12 rúd 0 12 dm3 d) 15 nagykocka, 3 réteg, 5 kiskocka 15 305 dm3
e) 35 kiskocka 0 035 dm3 f) 35 rúd 0 35 dm3
18. A „tökéletes pénztárgépet” már ismeritek. A fiókjait bővítjük 1-nél kisebb helyi értékű fiókok-
kal. (Ha valamelyik fiókban 10 azonos címletű összegyűlik, a gép nagyobbra váltja, és kiírja az
új tartalmat.)
Végered-
Ezres Százas Tízes egyes tized század ezred Átváltás
mény
18 3 18 · 10 = 180 1803

= 38 78
38 30 8
4 38 = +
10 10 10

Mit ír ki a gép, ha a fiókokba ennyit írtunk be?

45 tized, 4 5 34 század, 0 34 52 ezred, 0 052 930 tized, 93
560 század, 5 6 420 ezred, 0 42 9300 tized, 930 5600 század 56
19. A párizsi Eiffel-toronyhoz érkeztek magyar látogatók 2011-ben. A belépők árát ehhez hasonló
táblázatból lehetett kiolvasni.
életkor Felnőtt 12–24 éves korig 4–11 éves korig
szint
Lifttel a második emeletig 8,10 C 6,5 C 4,00 C
Lift + csúcs 13,10 C 11,50 C 9,00 C
Lépcsőn a második emeletig 4,50 C 3,50 C 3,00 C
Fontos tudni! 1 euro = 100 eurócent.

221
Tizedes törtek

a) Laci édesanyja lifttel ment a csúcsig. Melyik kép mutatja helyesen, hogy mennyibe került a
belépőjegye?
A) B) C)

b) Melyik szintre és hogyan mehetett fel a 18 éves Laci, ha 3 euró 50 cent volt a jegyének ára?
A) lifttel a 2. emeletre B) lifttel a csúcsig C) lépcsőn a 2. emeletig
c) Kati a 2. emeletig mehetett lifttel. Milyen korú lehetett, ha 10 eurót adott a pénztárosnak,
és 55 eurót kapott vissza?
A) felnőtt B) 12–24 éves C) 4–11 éves
Mely országok bankjai állíthatnak elő euróérméket? Van-e különbség a különböző országokban
előállított, ugyanolyan címletű fémpénzérmék között?
Euróérméket az eurózóna tagállamai, továbbá Monaco, San Marino és a Vatikán bocsátanak ki; euróövezeti
szinten minden pénzérmékkel kapcsolatos kérdést az Európai Bizottság koordinál. 2013-ban euróbankjegyek
kibocsátására az EKB (Európai Központi Bank) és a 15 eurózónabeli állam volt jogosult.
A különböző országokban előállított, ugyanolyan címletű fémpénzek között különbség van: a fejoldal kiala-
kítása országonként eltérő.

20. Írd tizedes tört alakba!

a) 5 tized és 7 század és 3 egész 3 57 b) 5 század és 48 ezred 0 098
c) 84 egész és 42 tízezred és 36 ezred 84 0402 d) 4 egész és 24 tized 6 4
e) 8 egész és 312 század 11 12 f) 13 egész és 402 tized 53 2
g) 8 egész és 532 század 13 32 h) 41 egész és 628 század 47 28

21. Mekkora része sárga a négyzet alakú színes ablakoknak? Írd le tizedes törttel!
Egy kicsi négyzet a színes ablak 0 01-a.

A színes „szirom” 10 kicsi négyzet, ami az ablak A piros és kék részek területe egyenlő, együtt az
0 1-e. Négy ilyen szirom az ablak 0 4-e. ablak 0 8 részét teszik ki. A sárga részre az ablak
0 2-e jut.

222
 Tizedes törtek

4. óra: Tizedes törtek ábrázolása a számegyenesen

Tk.: 223–225. oldal, 1–10. feladat

Az óra célja: tizedes törtek leolvasása, illetve helyük meghatározása különböző beosztású ská-
lákon. Tizedes törtek nagyság szerinti összehasonlítása. Tizedes tört koordinátájú pontok ábrá-
zolása a derékszögű koordináta-rendszerben.

Feladatok

1. a) 2012-ben a török Sultan Kösen volt a világ legmagasabb embere. A Science Daily tudósítá-
sában az áll, hogy orvosainak köszönhetően megállt a növésben. A képen orvosaival látjuk.
Becsüljétek meg, hány méter magas Sultan!
Az interneten keressétek meg a róla szóló híradásokat, majd számítsátok ki, hogy a becslé-
setek hány cm-rel tér el a valóságtól! Sultan Kösen 2 51 m volt 2012-ben.
b) A Guinness-rekordok könyve szerint Robert Pershing Wadlow a valaha élt legmagasabb
ember. A következő ábrán összehasonlítottuk az átlagos magásságú emberekkel.
m

11 éves fiú átlagos férfi Robert 11 évesen Robert 22 évesen

Olvasd le a rajzról, ki hány méter magas!

A) a fiú 1 5 m B) az átlagos férfi 1 8 m
C) Robert 11 éves korában 2 m D) Robert 22 éves korában 2 7 m
c) Mit gondolsz, elérhette-e felugrás nélkül a 305 m magasan lévő kosárgyűrűt Robert 22 éves
korában? Igen, hiszen a karja hosszabb, mint 1 m.
Az interneten keresgélve többet is megtudhatsz Wadlow életéről.
2. Olvasd le a képekről, hány centiméter hosszúak a csavarok!

a) 1 5 m b) 1 9 m c) 2 5 m d) 1 2 m

223
Tizedes törtek

3. a) A 7-ről indulj, és 08-esével lépj, amíg a 11-et el nem éred! Írd le számjegyekkel azokat a
számokat, amelyekre ráléptél!

7 8 9 10 11
7; 7 8; 8 6; 9 4; 10 2; 11
b) A 243-ról indulj, és 0003-esével lépj, amíg a 2481-et el nem éred! Írd le számjegyekkel
azokat a számokat, amelyekre ráléptél!

2 43 2 44 2 45 2 46 2 47 2 48
2 43; 2 433; 2 436; 2 439; 2 442; 2 445; 2 448; 2 451; 2 454; 2 457; 2 460; 2 463; 2 466; 2 469; 2 472;
2 475; 2 478; 2 481

4. Mely számok helyét jelölik az egyes nyilak?

A=67 B =74 C =82 D =96 E = 10 2 F = 11 1
a)
7 8 9 10 11
b) 0 01 02 03 04 05 06 07 08 09 1

0 0 10 0 20 0 30 0 40 0 50 0 60 0 70 0 80 0 90 1
A = 0 04 B = 0 27 C = 0 65 D = 0 98
5. a) A táblázatban abszolút minimumhőmérsékleteket adtunk meg.
Abszolút minimumhőmérséklet: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amely egy adott idő-
szakon belül előfordult.

Megfigyelőállomás Minimum-
hőmérséklet ◦ C
Debrecen −30 0 ◦ C
Kecskemét −33 0 ◦ C
Szeged −29 3 ◦ C
Mosonmagyaróvár −27 0 ◦ C
◦
Miskolc −30 0 C
◦
Siófok −29 1 C
◦
Pécs −32 2 C
◦
Kékestető −35 0 C
Magyarországi megfigyelőállomás →

A táblázatból kiválasztottunk négy-négy adatot. Melyik számsor mutatja növekvő sorrend-

ben a négy kiválasztott hőmérsékletet?
A) −35 ◦ C; −300 ◦ C; −293 ◦ C; −291 ◦ C
B) −291 ◦ C; −292 ◦ C; −293 ◦ C; −300 ◦ C
C) −330 ◦ C; −322 ◦ C; −300 ◦ C; −270 ◦ C
Az A)-ban és a C)-ben növekvő, a B)-ben csökkenő sorrendben követik egymást az adatok.

224
 Tizedes törtek

b) Ábrázoljátok az abszolút minimumhőmérsékleteket számegyenesen! Ügyesen válasszatok

egységet!

−35 −34 −33 −32 −31 −30 −29 −28 −27

Ezeket és ezekhez hasonló kérdéseket tehetünk fel a gyerekeknek, majd páros munkában foly-
tathatják a kérdések megfogalmazását és azok megválaszolását.
Melyik városban mérték a legmagasabb hőmérsékletet? Mosonmagyaróváron
Hol mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet? Kékestetőn
Hol volt 2◦ C-kal magasabb a hőmérséklet, mint Kékestetőn? Kecskeméten

6. Az ábrán látható rácsnak a felhasználásával titkos üzenetet lehet küldeni egymásnak.

Például: (0; 1) (0; 08) (08; 02) (02; 02):
Ez a kód ezt jelenti: Ü R G E
y
? , a) Mi a kódja a következő szavaknak?
GYULA
1 Ü Ű V Z ZS . ! (1; 0 2) (1; 0 8) (0 8; 0 4) (0; 0)
CSILLAG
R S SZ T TY U Ú (0 8; 0) (0; 0 4) (0 8; 0 4) (0 8; 0 4) (0; 0) (0 8; 0 2)
ELEFÁNT
N NY O Ó Ö Ő P (0 2; 0 2) (0 8; 0 4) (0 2; 0 2) (0 6; 0 2) (0 2; 0)
(0; 0 6) (0 6; 0 8)

I J K L LY M HŰHA!
Í
(1 2; 0 2) (0 2; 1) (1 2; 0 2) (0; 0) (1 2; 1)

DZS E É F G GY H

0 A
0
Á B C CS D
1
DZ
x
b) Fordítsd le az üzenetet!
(12; 04) (04; 06) (0; 06) (1; 0) (1; 0)
(0; 0) (06; 1) (06; 08) (02; 12)
(12; 02) (04; 06) (1; 02) (0; 04)
(02; 0) (12; 1) MONDD AZT, HOGY IÁ!
7. Ábrázold a −1; 0; −14; −07; 03; 21; 065; −095; 2 számokat számegyenesen!
−1 4 −0 95−0 7 03 0 65 21

−2 −1 0 1 2
a) Kékkel jelöld az ellentettjüket!
−2 1 −0 65 −0 3 0 7 0 95 14

−2 −1 0 1 2

225
Tizedes törtek

b) Zölddel jelöld az abszolút értéküket!

03 0 65 0 7 0 95 14 21

0 1 2

8. Melyik az a szám, amelyik 14-del nagyobb az ellentettjénél? 0 7

9. Melyik szám áll a számegyenesen a −35-től és 05-től ugyanolyan távolságra? −1 5
10. A zsebszámológépek digitális számkijelzője olyan pici pálcikákból álló számjegyeket ír ki,
mint ezek itt:

A kijelzőn leírtuk azt a szót, hogy Sió, így:

Hogyan lesz belőle 0,015? Ha kitaláltad, te is készíts hasonló rejtvényt!
Ha megfordítjuk a gépet, ezt olvashatjuk: , ami 0 015-nek is olvasható.

Játék
A „Számok fejtetőn” játékot játszhatjuk a gyerekekkel ezen az órán.
A játék leírása: A játék azon az érdekességen alapul, hogy a zsebszámológép kijelzőjén meg-
jelenő számok, a 9 kivételével, fejtetőre állítva betűknek olvashatók. A játékban a játékvezető
számokat mond, és a gyerekeknek az azoknak megfelelő szavakat kell kimondaniuk vagy leírni-
uk.
A játék menete: Először megbeszéljük a gyerekekkel, hogy melyik számjegyet milyen betűnek
látjuk a kijelzőn.
a kijelzőn látható számjegyek

fejtetőre állítva
ilyen betűnek olvashatjuk O – B L g S h E Z I
Próbaként megnézünk egy-két példát. Ha minden gyereknek van gépe, akkor egyszerű a dol-
gunk, ha nincs, akkor kártyákra felírjuk a kijelzőn látható számjegyeket, és azok megfordításával
bizonyosodunk meg arról, hogy valóban a gyerekek által mondott szót kapjuk-e vagy sem. A
gépet a gyerekek a játék során csak ellenőrzésre használhatják.
Például: 51-ből IS lesz, ha megfordítjuk a gépet. Kártyákkal:
A csapatoknak olyan szavakat kell kitalálniuk, amelyekben van ékezetes betű, ezért fejtetőre
állítva azok tizedes törtekként is kiolvashatók. Megállapodunk abban, hogy az 1-nél kisebb szá-
moknál nem írjuk ki az egyesek helyén álló nullát.
Például: A 00770 fejtetőre állítva az OLLÓ szónak felel meg. Kártyákkal:
Többféleképpen játszhatjuk a játékot:
• ha az egész osztállyal játszunk, akkor a játékvezető lassan kimondja a számot. Az a játékos,
aki először kimondja a megoldást, annyi pontot kap, ahány betűből áll a szó.
• csapatjáték esetén minden csapat eldöntheti, hogy hány jegyű számot kér abban a fordulóban.
Ha a megállapodás szerinti idő alatt (pl. 10 másodperc) nem találja ki a soron következő
csapat, akkor egy másik csapat „rabolhat”, azaz az idő lejárta után rögtön bemondhatja a
megfelelő szót. Az a csapat nyer, amelyik a legtöbb pontot gyűjti például öt forduló után.

226
 Tizedes törtek

5. óra: Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása

Tk.: 226–229. oldal, 1–11. feladat

Az óra célja: tizedes törtek egyszerűsítése és bővítése. Bővített alakban megadott mérőszámok
értelmezése. A mindennapi életben gyakran találkoznak a gyerekek ilyen számokkal (például, ha
egy beépítésre kerülő vasgerendára az van írva, hogy 15,000 m, ez azt jelenti, hogy ezredméterig
vállalnak felelősséget érte.) Keressenek a gyerekek is ilyen típusú adatokat (például hidak, lift
terhelhetősége stb.)!
Játék
„Igaz legyen!” Csoportban és frontálisan is játszhatjuk a gyerekekkel ezt a játékot. Nagyon jól
elmélyíti a helyi érték fogalmát, a tizedes törtek összehasonlítását, valamint a biztos és lehetetlen
esemény fogalmát.
Előkészületek: a játékhoz szükség van erre a tíz számkártyára:
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
A gyerekeknek minden fordulóban el kell készíteniük a füzetükbe ezt a rajzot:
 > 
A játék menete: A játékvezető húz egy számkártyát, és megmutatja a játékosoknak. Mindenki-
nek be kell írnia ezt a számot a számjegyek helyét kijelölő sárga négyzetek valamelyikébe! A
játékvezető a már kihúzott kártyát nem teszi vissza a többi közé. A maradék kártyákat megkeveri,
és ismét húz egy számkártyát, és a játékosoknak ezt is be kell írniuk a számjegyek helyét kijelölő
sárga négyzetek valamelyikébe. Ilyen módon húzza ki a játékvezető a két szám nyolc számjegyét.
Az a játékos nyer, akinél az így kapott két szám igazzá teszi az adott egyenlőtlenséget.

Feladatok

1. Melyik nagyobb?
4 >39 15 >21 40 >99 60 <900
a) vagy b) vagy c) vagy d) vagy
10 100 10 100 10 100 100 1000
2. Egyszerűsítsd a tizedes törteket, ha lehet!
a) 350; 3500 3 5 b) 010; 0100 0 1
c) 1304; 13040 13 04 d) 610; 0040 6 1; 0 04
3. Bővítsd századokká, ezredekké a tizedes törteket!
a) 05 = 0 50 = 0 500 b) 83 = 8 30 = 8 300 c) 102 = 10 20 = 10 200
d) 5134 = 513 40 = 513 400 e) 65432 = 6543 20 = 6543 200
4. Válaszd ki, hogy a két szám közül melyik a nagyobb!

a) 42 vagy 420

= <
b) 969 vagy 7000
>
c) 5100 vagy 501
<
d) 7100 vagy 91
>
e) 10101 vagy 1001
>
f) 09 vagy 0090

227
Tizedes törtek

5. Válaszd ki, hogy a két szám közül melyik a nagyobb!

>
a) 315 vagy 3105
>
b) 501203 vagy 50120
>
c) 01 vagy 001
<
d) 1756 vagy 17650
<
e) 0020 vagy 0200
>
f) 012 vagy 0012
6. Három ugyanolyan pontosságú mennyiség szerepel minden feladatban. El kell döntened, hogy
milyen pontosságúak! Írd le a helyes válasz betűjelét!
a) Valószínűleg a legrégebbi megmaradt kutyafajtánk a komondor és a kuvasz. A magyar vizsla
ősei is a vándorló magyar törzsekkel kerültek hazánkba. Ezeket a nagytermetű, erős és bátor
kutyákat a honfoglaló magyarok vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre is használták.
A fotókon piros szakasszal jelöltük a kutyák marmagasságát, és mellé írtuk a hosszát.
kuvasz komondor magyar vizsla

0 74 m 0 57 m
0 70 m

A) deciméter pontosságú B) centiméter pontosságú C) milliméter pontosságú

b) A sport edzetté tesz bennünket és nagyon szomjassá. Megadtuk, hogy három sportágban
mennyi a szervezet folyadékvesztesége.
10 000 m-es futás: maratoni futás (42195 km): evezés (2 km):
15 liter 40 liter 08 liter
A) deciliter pontosságú B) centiliter pontosságú C) milliliter pontosságú
7. A KRESZ-táblák azt mutatják, hogy az adott
útszakaszon mennyi egy jármű megengedett
legnagyobb szélessége, magassága, illetve tö-
mege (rakományával együtt).
A fenti korlátozások közül melyiknek nem fe-
lel meg egy 68 tonna össztömegű, 1870 m
széles, 276 m magas furgon?
Add meg a helyes válasz betűjelét!
A) Szélesség B) Magasság C) Tömeg D) Minden feltételnek megfelel.
8. Írd le csökkenő sorrendbe a számokat!
2201 2201 221 2211 223 2204 22005 22200 = 22 2
22 3 >
22 2 >
22 11 >
22 1 >
22 04 >
22 01 >
22 005 >
2 201

228
 Tizedes törtek

9. A következő számokban néhány számjegyet letakartunk. Csak a látható számjegyek alapján

válaszolj! A füzetedbe dolgozz!
Biztos Lehet Lehetetlen
A 7 0 , 7 0 A> B +
B 8 2 , 1 C> D +
C 8 , 2 9 C a legnagyobb +
D 8 5 4, G a legnagyobb +
E 7 9 , A a legkisebb +
F 9 9, 3 3 F =C +
G 9 9 9, 9 D =C +

10. A Föld legmelegebb és leghidegebb vidékein mérték ezeket a Líbia: +578 ◦

C
hőmérsékleteket: Észak-Amerika: +567 ◦
C
a) Állítsd növekvő sorrendbe a hőmérsékleti adatokat! Szibéria: −892 ◦
C
−89 2 ◦ C <−55 0 ◦ C <−52 3 ◦ C <
+55 0 ◦ C <+56 7 ◦ C <
+57 8 ◦ C Kuvait: +550 ◦
C
b) Mekkora a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérsékleti ér- Kína: −523 ◦
C
ték között a különbség? 147 ◦ C Svédország: −550 ◦
C
c) Melyik két hőmérsékleti érték abszolút értéke egyenlő?
| + 55 ◦ C| = | − 55 ◦ C|
Keressetek az interneten hazai vonatkozású időjárási rekordokat!

11. Öten sakkoztak. Mindenki mindenkivel egyszer játszott. Minden játszma után a győztes 1
pontot, a vesztes 0 pontot kapott, döntetlen esetén mindketten 05 pontot kaptak.
A játszmák után a versenyzők pontszámait csökkenő sorrendbe állítottuk. Minden játékos le-
győzte a sorrendben közvetlenül előtte állót. Lehetett-e döntetlen a mérkőzések között?
Minden sakkozó négy másikkal játszott, egy-egy játszma azonban kettőt érint, ezért a mérkőzések, illetve
a felosztásra került pontok száma: 5 · 4 : 2 = 10. A feltételek miatt ebből 4 pont rendre így kerül felosztásra
a helyezettek között: 0, 1, 1, 1, 1. Ahhoz, hogy a 4. helyezést elérő játékosnak több pontja legyen, mint az
5. helyet elérő játékosnak, legalább 0 5 ponttal kell többet elérnie. Emiatt a többiek pontjai a következők:
3; 2 5; 2; 1 5; 1. Ezek összege éppen 10 pont. Más feltételeknek megfelelő pontállás nem lehetséges, ezért
1 döntetlen mérkőzés volt, és több nem is lehetett.

6–7. óra: Tizedes törtek kerekítése

Tk.: 229–232. oldal, 1–7. feladat

Az órák célja: A természetes számok kerekítésére vonatkozó szabályok felelevenítése. A kere-

kítés szabályainak kiterjesztése tizedes törtekre.

229
Tizedes törtek

Feladatok

1. Ezen a rajzon a fa körülbelül 61 m. Kö-

6m
rülbelül milyen magasak az állatok és gon-
dozójuk?
5m
Kerekítsd méterre a magasságukat!
4m

3m

2m

1m

A közelítő magasságok: a zsiráf 4 7 m , az elefánt 3 m, a gondozójuk 1 8 m.

A méterre kerekített értékek: a zsiráf 5 m, az elefánt 3 m, a gondozójuk 2 m.
A fa 6 m.

2. a) Milyen számokra mutatnak a nyilak?

b) Add meg a számok nagyobbik egész szomszédját! 6, 7, 8, 9
c) Kerekítsd a betűvel jelölt számokat egészre! 5, 6, 8, 9
a =54 b=62 c=78 d =86
5 6 7 8 9
3. a) Milyen számokra mutatnak a nyilak?
b) Add meg a betűvel jelölt számok nagyobbik tized szomszédját! 2 4; 2 5; 2 6; 2 7
c) Kerekítsd a betűvel jelölt számokat tizedre! 2 3; 2 5; 2 5; 2 7
e = 2 32 f = 2 45 g = 2 54 h = 2 66
23 24 25 26 27
4. Fogalmazd meg a századokra való kerekítés szabályát! Írd le a füzetedbe!
0 01 0 014 0 02 0 025 0 03 0 036 0 04
a számok

a számok századokra
0 01 0 02 0 03 0 04 kerekített értéke

Századokra így kerekítünk:

– Ha a számnak nincs századnál kisebb helyi értékű (0-tól különböző) számjegye, akkor a szám kerekített
értéke önmaga, például 0 11 ≈ 0 11.
– Ha a számnak van századnál kisebb helyi értékű (0-tól különböző) jegye, akkor a tizedes törtet a hozzá
közelebbi század szomszédjára kerekítjük, például 0 022 ≈ 0 02 vagy 0 027 ≈ 0 03.
– Ha mindkét század szomszédjától ugyanolyan távolságra van, akkor a nagyobbik szomszédjára kerekítjük,
például 0 015 ≈ 0 02.

230
 Tizedes törtek

5. a) Milyen számokra mutatnak a nyilak?

a = 0 002 b = 0 027 c = 0 051 d = 0 07 e = 0 097 f = 0 113

0 0 01 0 02 0 03 0 04 0 05 0 06 0 07 0 08 0 09 01
b) Kerekítsétek a betűvel jelölt számokat századra és tizedre!
a ≈ 0; 0 b ≈ 0 03; 0 c ≈ 0 05; 0 1 d ≈ 0 07; 0 1 e ≈ 0 10; 0 1 f ≈ 0 11; 0 1

6. A Föld hídjai közül sorolunk fel néhányat.

A híd neve Bosporus Sydney Second Humber Quebeck Amizade Erzsébet
Harbour Hoogly Railway híd
Hossza 1074 ≈ 1 0503 ≈ 1 0457 ≈ 0 141 ≈ 1 0549 ≈ 1 029 ≈ 0 0280 ≈ 0
(km)
a) A felsoroltak közül melyik a leghosszabb? Humber
b) Melyik a legrövidebb? Erzsébet híd
c) Add meg a hosszúságokat kilométerre kerekítve! Változik-e így a nagyság szerinti sorrend-
jük? Igen, így nem lesz sem leghosszabb, sem legrövidebb.
7. A táblázat a vásárló számára legkedvezőbb valutaárfolyamokat mutatja 2012. augusztus 19-én.
A táblázatból kiolvashatjuk például, hogy 1 amerikai dollárt (ennek a napnak egy időszakában)
228440 Ft-ért lehetett vásárolni egy adott bankban.
a) Milyen pontosságúak a táblázatban szereplő
Valuta Árfolyam
számok? ezred
USD amerikai dollár 228.440
b) Hány forintot kellett fizetni 1 orosz rube-
AUD ausztrál dollár 241.170 lért? 7 403
DKK dán korona 38.290 c) Melyik valuta egyesekre kerekített értéke
EUR euró 282.580 38 Ft? dán korona
CAD kanadai dollár 233.910 d) Melyik valuta tízesekre kerekített értéke
RUB orosz rubel 7.403 240 Ft? ausztrál dollár, kanadai dollár, svájci
CHF svájci frank 236.190 frank
SEK svéd korona 34.440 e) Melyik valuta százasokra kerekített értéke
200 Ft? amerikai dollár, ausztrál dollár, kanadai
dollár, svájci frank
f) Becsüld meg, hogy 1000 Ft-ért körülbelül mennyit vásárolhattunk volna az egyes valutákból
ebben az időszakban! 4 amerikai dollárt, 4 ausztrál dollárt, 26 dán koronát, 3 eurót, 4 kanadai dollárt,
4 svájci frankot és 29 svéd koronát
Mit jelentenek az árfolyamok mellett látható lefelé mutató zöld, illetve felfelé mutató piros
nyilak?
A lefelé mutató zöld nyíl azt mutatja, hogy esett az adott valuta árfolyama, azaz kevesebb forintért tudunk
ugyanannyi valutát venni. A piros nyíl esetében pedig nőtt az árfolyama az adott valutának, azaz több forintért
tudunk ugyanannyi valutát venni, mint korábban.

231
Tizedes törtek

8–11. óra: Tizedes törtek összeadása, kivonása

Tk.: 233–237. oldal, 1–19. feladat

Az órák célja: annak tudatosítása, hogy az egész számoknál tanult eljárások a tizedes törtek
esetére is alkalmazhatók. Állapodjunk meg abban, hogy a műveletekben a tizedes tört adatokat
pontos értékeknek tekintjük, ezért 0-kat írhatunk a tizedesjegyek végére. Az összeadásban és a
kivonásban mindig zavart szokott okozni, ha a tagok nem azonos számú tizedesjegyet tartalmaz-
nak. Kezdetben meg is kívánhatjuk, hogy 0-val (vagy nullákkal) pótolják a gyerekek a hiányzó
jegyeket úgy, hogy a tagok utolsó jegyei egymás alá kerüljenek.
Javasolt eszköz: 1 dm3 -es kocka vagy Dienes-készlet.
Játék
„Ki kerül legközelebb a tízhez?” Csoportban és frontálisan is játszhatjuk a gyerekekkel ezt
a játékot. A játék nagyon jól segíti a becslést és fejben való számolást, valamint a biztos és
lehetetlen esemény fogalmát.
Előkészületek: a játékhoz egy dobókockára vagy tíz számkártyára van szükség.
A gyerekeknek minden fordulóban el kell készíteniük a füzetükbe a rajzok valamelyikét, attól
függően, hogy összeggel vagy különbséggel szeretnének játszani.
a)  +  b)  − 
A játék menete: A játékvezető dob egy számot a kockával, vagy húz egy számkártyát, és meg-
mondja vagy megmutatja azt a játékosoknak. Mindenkinek be kell írnia ezt a számot a számje-
gyek helyét kijelölő sárga négyzetek valamelyikébe. Ismét dob egy számot. A játékosoknak ezt
is be kell írniuk a számjegyek helyét kijelölő sárga négyzetek valamelyikébe. Ilyen módon dobja
meg a játékvezető a két szám négy számjegyét. Az a játékos nyer, akinél az így kapott szám
legjobban megközelíti a 10-et.
Ha a játékot számkártyákkal játsszuk, akkor a kihúzott számkártyákat nem tesszük vissza a kár-
tyacsomagba! 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Feladatok

1. Végezd el szóban a műveleteket!

a) 122 + 148 = 27 b) 127 − 102 = 2 5
c) 834 − 13 = 7 04 d) 3282 + 201 = 348 3
e) 13024 − 1002 = 3 004 f) 6035 + 4035 = 100 7
2. Számolj
a) 3-tól 0,8-esével 7-ig; 3; 3 8; 4 6; 5 4; 6 2; 7
b) 2-től 1,2-esével 8-ig! 2; 3 2; 4 4; 5 6; 6 8; 8
c) 4-től 075-osával számolva hány lépéssel éred el a 85-et? 4; 4 75; 5 5; 6 25; 7; 7 75; 8 5
Hat lépéssel lehet elérni a 8 5-et.

232
 Tizedes törtek

3. Számolj visszafelé
a) 5-től 05-esével 0-ig; 5; 4 5; 4; 3 5; 3; 2 5; 2; 1 5; 1; 0 5; 0
b) 2-től 07-esével, amíg el nem hagyod a −3-at; 2; 1 3; 0 6; −0 1; −0 8; −1 5; −2 2; −2 9; −3 6
c) 0,25-tól 0,25-ával! Hány lépéssel éred el a −3-at? Tizenhárom lépéssel lehet elérni a −3-at.
0 25; 0; −0 5; −0 75; −1; −1 25; −1 5; −1 75; −2; 2 25; −2 5; −2 75; −3

4. Ezeket a számokat adjuk meg: 02; 108; 4855; 1531; 4903; 99001 .
Állapítsd meg, mennyi hiányzik az adott számokhoz, hogy elérjük
a) a legközelebbi nagyobb egész számot;
b) a legközelebbi nagyobb tízest;
c) a legközelebbi nagyobb százast!
a szám 0,2 1,08 4,855 15,31 49,03 99,001
a) 0,8 0,92 0,145 0,69 0,97 0,999
b) 9,8 8,92 5,145 4,69 0,97 0,999
c) 99,8 98,92 95,145 94,69 50,97 0,999

5. Becsüld meg az eredményt egészekre kerekítve, majd végezd el írásban a műveleteket!

kerekítettt érték pontos érték
a) 58 + 26 9 84
b) 139 + 73 21 21 2
c) 116 + 219 34 33 5
d) 1245 + 397 165 164 2
e) 28 − 16 1 11
f) 245 − 39 21 20 6
g) 228 − 179 5 49
h) 1052 − 677 37 37 5

6. Becsüld meg az eredményt egészekre kerekítve, majd végezd el írásban az összeadást!

a) 228 + 104 + 076 = 4 08 b) 43205 + 3 + 42 = 50 405
c) 111 + 111 + 111 = 123 21 d) 99 + 099 + 0099 = 10 989
7. Becsüld meg az eredményt tizedekre kerekítve, majd végezd el írásban a kivonást!
a) 5775 − 3741 = 20 34 b) 9990 − 998 = 89 92 c) 34 − 019 = 3 21
d) 12 − 036 = 11 64 e) 3684 − 12 = 24 84 f) 49625 − 79 = 41 725
g) 101 − 0375 = 9 725 h) 604 − 3482 = 2 558
8. Végezd el az összeadásokat és a kivonásokat! Végezz becslést tizedekre kerekítve!
a) 3013 b) 104 0 c) 41,00 d) 932
14001 3041 326 − 628
+ 12347 + 63 00 + 0654 30,4
29,361 10,381 44,914

233
Tizedes törtek

e) 141 0 f) 53,0 g) 413 0 h) 41132 0

− 042 − 125 − 2941 − 29041
13,68 40,5 11,89 382,279

A 8. feladat megjelölt részeiben kívánjuk meg a bővített alakok használatát!

9. Ennek a ponyvás nyerges kamionnak a teljes hossza 16500 m.

?m 13,660 m

16,500 m

a) Milyen pontossággal adtuk meg a nyerges kamion hosszát?

A) méteres B) deciméteres C) centiméteres D) milliméteres
b) Hány méter a vezetőfülke hossza? 16 500 m − 13 660 m = 2 840 m = 2 84 m
c) Teherszállító hajóval eljuthat-e ez a kamion
A) Oroszországba, ha a hajó maximum 206 m hosszú kamionokat tud szállítani? Igen.
B) Belgiumba, ha a hajó maximum 164 m hosszú kamionokat tud szállítani? Nem.

10. a) Kati néni ki akarja cserélni az iz- b) A templom javításakor a kőművesmesterek állványt
zólámpát. Milyen magas a létra? állítottak a rövidebb toronyhoz. Milyen magas az
2 02 m állvány? 51 9 m
60 8 − 23 7 + 14 8 = 51 9 m

18 m
237 m

382 m
148 m
608 m

?
2 02 m

234
 Tizedes törtek

11. Írj a bűvös négyzetekbe számokat a betűk a)

384 37 A b)
02 G 04
helyére úgy, hogy az a) négyzetben minden 38 09
B 378 3C82 H I J
sorban, minden oszlopban és a két átlóban a
számok összege megegyezzen, a b) részben 3 74 07 05 03
ez az összeg 15 legyen! D
3 76
386 3E72 06 K
01
08

12. Egy ejtőernyős 4 másodpercig szabadeséssel esett a föld felé. Az első másodpercben 49 m-
t zuhant. Majd minden további másodpercben 98 m-rel többet, mint az előző másodpercben.
Ekkor kinyílt az ejtőernyője. Hány métert zuhant szabadeséssel az ejtőernyős 4 másodperc alatt?
4 9 + (4 9 + 9 8)+ (4 9 + 9 8 + 9 8) + (4 9 + 9 8 + 9 8 + 9 8) = 78 4 78 4 m-t zuhan az ejtőernyős.

13. Számkártyákból kiraktuk a 3 6  1 4 számot, majd összekevertük a kártyákat, és a 1 4 6 3

számot raktuk ki.
Mennyivel változott a valódi értéke
a) a 3 -as, 30 − 0 03 = 29 07-dal csökkent. b) a 6 -os, 6 − 0 6 = 5 4-del csökkent.
c) az 1 -es, 10 − 0 1 = 9 9-del nőtt. d) a 4 -es 4 − 0 04 = 3 96-dal nőtt.
kártyának?
14. Döntsd el, melyik művelet eredménye több, és mennyivel! Fejben számolj!
>
a) 444 + 333 vagy 444 − 333 Az első, 2 · 333 3-del = 666 6-del.
b)
>
642 + 531 vagy 642 − 531 Az első, 2 · 385 6-del = 771 2-del.
Ez a feladat a szorzást is előkészíti.

15. Melyik több? Indokoljátok meg a döntéseiteket!

a) 312 + 458 − 38 vagy 312 + (458 − 38)
=

<
b) 5603 − (4622 + 5378) vagy 5603 − 4622 + 5378 A második, 107 56-dal.
c) 1012 − 502 − 47 vagy (1012 − 502) − 47
=

<
d) 8325 − 6075 − 135 vagy 8325 − (6075 − 135) A második, 27-tel.
16. A kártyákon álló számok közül melyek teszik igazzá az egyenleteket, egyenlőtlenségeket? Zseb-
számológéppel ellenőrizzétek döntéseiteket!
01 08 11 2 55
a) 5 + < 74 : 0 1; 0 8; 1 1; 2 b) 328 − > 0 : 0 1; 0 8; 1 1; 2
c) 307 + = 425 − 008 =11
d) −35 + = 05 : A megadott számok közül egyik sem teszi igazzá.

235
Tizedes törtek

17. Pótold a hiányzó számjegyeket!

a) 1 3 8 3 5 b) 3 8 5 4 c) 7 2 3 7 2
4 3 0 6 − 9 6 3 − 3 1 1 9
1 2 4 5 0 2 2 8 9 1 
6 92 53
+ 1 1 1 9 1
1 5 3 8 3 4
18. Színes hátú számkártyákból raktunk ki tizedes törteket. Először ilyen sorrendben tettük le
a kártyákat:  . Majd felcseréltük a kártyák sorrendjét, és ezt a számot raktuk ki:
 . A csere után a sárga kártya valódi értéke 81-gyel csökkent, a kék kártya valódi
értéke 27-del csökkent, a piros kártyáé 99-del nőtt.
a) Találd ki, milyen számot raktunk ki! Az eredeti szám 93 1. A felcserélt 19 3.
b) Mennyit érnek ezek a számok?  39 1 és  91 3
19. Mennyivel egyenlő a B − A? 127
5
− =−
6
10
12
A = − 16 025 B = 125

A = − 122 = − 61 , B = 125 . 025 =

1 1 3
Egy beosztás -et ér. =
12 4 12

12–13. óra: Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. . .

Tk.: 237–242. oldal, 1–14. feladat

Az órák célja: a 10 hatványaival való szorzás és osztás kiterjesztése tizedes törtekre. Célszerű
a szorzást és osztást párhuzamosan tanítani. (Az 1000-rel való szorzásra és osztásra inkább ne
térjünk ki az első órán!) Használjunk most is helyiérték-táblázatot! Mozgassuk el a számhoz
képest jobbra, illetve balra egy-két hellyel, a gyerekek megfigyelhetik így, hogy 10-szer, 100-szor
nagyobb, illetve tizedakkora, századakkora számot kapunk az eredetileg beírt számhoz képest.
Megfigyeléseinket a szám tört alakban való szorzásával és osztásával is megerősíthetjük.
Javasolt eszközök: Helyiérték-táblázat fólián, mozgatható számcsíkkal vagy ugyanennek a cél-
nak megfelelő bármilyen digitális animáció.

Feladatok

1. Végezd el a műveleteket! A füzetedben dolgozz!

a) 231 · 10 = 2310 b) 8310 : 10 = 831 c) 251 · 10 = 25 1
1024 · 100 = 102 400 83 000 : 100 = 830 0502 · 100 = 50 2
2021 · 1000 = 2 021 000 8 931 000 : 1000 = 8931 1361 · 1000 = 13 610

236
 Tizedes törtek

2. Végezd el a műveleteket! A füzetedben dolgozz!

a) 18 · 10 = 18 b) 171 : 10 = 1 71 c) 65 · 100 = 650 d) 3 : 100 = 0 03
004 · 10 = 0 4 71 : 10 = 0 71 004 · 100 = 4 1362 : 100 = 1 362
0005 · 10 = 0 05 02 : 10 = 0 02 00051 · 100 = 0 51 742 : 100 = 0 742
7012 · 10 = 70 12 712 : 10 = 0 712 000004 · 100 = 0 004 06 : 100 = 0 006
3. Melyik egyenlőség igaz? Add meg a betűjelét!
a) A) 18 · 1000 = 1800 b) A) 73 456 : 1000 = 73456
B) 014 · 1000 = 14 B) 5010 : 1000 = 501
C) 1308 · 1000 = 13 080 C) 401 : 1000 = 4010
4. A tizedet Magyarországon Szent István királyunk vezette be.
A tizedet a kezdeti időszakban a jobbágyok terméséből vették el. Az idő múltával a földesu-
rak vállalták el a tized behajtását. A tized begyűjtésére általában egy helyet is kiválasztottak a
földesurak, amit dézsmahelynek neveztek akkoriban.
A tizedet a decimátor szedte be. A tized szónak megfelelője a dézsma, amely a latin decima
(tized) szóból alakult ki.
a) Hogy nevezték azt a helyet, ahol a tizedet begyűjtötték? dézsmahely
b) Mit jelent a dézsma szó? tized
c) Hogyan nevezték azt a személyt, aki a dézsmát begyűjtötte? decimátor
d) Ha te ebben a korban jobbágy lettél volna, mennyi dézsmát szedtek volna be tőled, amennyi-
ben
A) 20 ludad, B) 230 liter borod, C) 9 mázsa búzád lett volna?
A) 2 ludat, B) 23 liter bort, C) 0 9 mázsa búzát

5. A nagy számokat gyakran írják tizedes tört alakban.

Például: 102 millió = 10 200 000.
Írd le természetes számmal a tizedes törttel megadott nagy számokat!
a) A 2012-es Londoni Olimpiai és Paralimpiai Játékokon összesen 203 ország 147 ezer olim-
pikonja és paralimpikonja vett részt. 14 700 000
b) Hazánk lakossága a népszámlálás adatai szerint 2010 augusztusában 9999 millió fő volt.
9 999 000

6. Melyik több? Írd fel jelekkel!

>
a) (528 + 304) · 10 vagy 528 + 304
b)
>
(528 + 304) · 100 vagy 528 + 304
c) 528 + 304 · 100 vagy 528 + 304
=

<
d) (1375 + 025) : 10 vagy 1375 + 025
e)
>
1375 + 025 : 10 vagy 1375 + 0025
f) (1375 + 025) : 10 vagy 1375 + 0025
=

237
Tizedes törtek

7. Készíts táblázatot, és írd bele a hiányzó mérőszámokat és mértékegységeket!

(1 hm = 1 hektométer = 100 m; 1 dkm = 1 dekaméter = 10 m)
Mit választottunk egységnek, ha a mennyiségek mérőszáma a sor végén olvasható tizedes tört?

Hosszúság 1000 m 100 m 10 m 01 m 001 m 0001 m mérő- egység

1 km 1 hm 1 dkm 1m szám
1 dm 1 cm 1 mm
34 cm 0 3 4 0,34 m
850 dm 0 0 8 5 0 0,0850 km
850 dm 8 5 0 8,50 dkm
38 cm 3 8 0,038 dkm
4500 cm 4 5 0 0 0,045 km
580 000 cm 5 8 0 0 0 0 5,8 km
509 cm 5 0 9 5,09 m
508 mm 5 0 8 50,8 cm
40 815 mm 4 0 8 1 5 408,15 dm

8. Készíts táblázatot, és írd bele a hiányzó mérőszámokat és mértékegységeket!

(1 t = 1 tonna; 1 q = 1 mázsa = 100 kg; 1 hg = 1 hektogramm; 1 dkg = 1 dekagramm)
1000 kg 100 kg 10 kg 01 kg 001 kg 0001 kg tizedes
Tömeg 1 kg
1t 1q 1 hg 1 dkg 1g törttel
41 kg 3 dkg 4 1 0 3 41,03 kg
5 t 67 kg 5 0 6 7 5 067 t
343 kg 3 4 3 0 343 t
14 dkg 0 1 4 0 14 kg
6 kg 450 g 6 4 5 0 6 45 kg

684 dkg 2 g 6 8 4 2 684 2 dkg

4 t 500 kg 4 5 0 0 4,5 t

9. A helyes válaszok betűjelét összeolvasva egy értelmes szót kapsz. Mi ez?

3800 m = km E
49 m 36 mm = m D D 49,036 m
4 m 936 mm = m Z
E 3,8 km
3 km 8000 dm = km E
É 49,36 m
3 m 800 dm = km T
83 m = km T G 1,336 m
3800 mm = m S T 0,083 km
40 m 936 cm = m É Z 4,936 m
4 dm 936 mm = m G S 3,8 m

238
 Tizedes törtek

10. A bambusznád palántája mindennap 01 m-t nő.

Hány méterrel lesz magasabb 10, 20, 30 nap múlva? 1 m-rel, 2 m-rel, 3 m-rel lesz magasabb.
Készítettek-e valaha bambusznádból nyílvesszőt, papírt, kerékpárvázat? Mindhármat készítettek.
11. A hazai cseppkőbarlangokban 100 év alatt kb. 06 mm-t nőnek a cseppkövek.
Mennyit nő egy ilyen cseppkő 2000 év alatt? Add meg a helyes válasz betűjelét!
A) kb. 12 m B) kb. 12 dm C) kb. 12 cm
Tudod-e, miért nem szabad kézzel hozzáérni a cseppkövekhez?
A kézről rákerülő szennyeződés megállítja a növekedési folyamatot.

12. A sebesebb folyók minden évben kb. 025 mm-t köszörülnek le a saját medrükből.
Mennyit koptat le egy ilyen folyó a medréből
a) egy évszázad alatt; 2 5 cm b) egy évezred alatt; 25 cm c) 1 millió év alatt? 250 m = 0 25 km
13. Rajzoltunk egy számegyenest, és azon megjelöltünk néhány számot. Mely számok helyét jelölik
a piros pontok az egyes esetekben?
B C D E F G A H
0
a) A = 100 b) A = 10 c) A=1 d) A = 01 e) A = 001 f) A = 0001
a) b) c) d) e) f)
B −140 −14 −1 4 −0 14 −0 014 −0 0014
C −110 −11 −1 1 −0 11 −0 011 −0 0011
D −90 −9 −0 9 −0 09 −0 009 −0 0009
E −10 −1 −0 1 −0 01 −0 001 −0 0001
F 10 1 01 0 01 0 001 0 0001
G 70 7 07 0 07 0 007 0 0007
G 180 18 18 0 18 0 018 0 0018

14. Adjátok meg a hiányzó mérőszámokat!

a) 72 t = 7200 kg b) 718 kg = 7180 g c) 2537 kg = 2537 g
d) 5 g 5 mg = 5,005 g e) 95 mg = 0,0095 g f) 12 kg 52 g = 12,052 kg
g) 05 dm2 = 50 cm2 h) 344 dm2 = 0,344 m2 i) 35 m3 = 3500 dm3
j) 07 dm3 = 0,0007 m3 k) 004 l = 40 ml l) 85 cl = 0,085 l

14–15. óra: Tizedes törtek szorzása természetes számmal

Tk.: 243–245. oldal, 1–13. feladatok

Az órák célja: a tizedes tört szorzásának értelmezését a már eddig megismert és megértett mű-
veletekre vezetjük vissza.
• Visszavezetjük az új műveletet az ismételt összeadásra. A szorzatot felírjuk összeg alakban
és elvégezzük az összeadást. Könnyen belátják a gyerekek, hogy ez a módszer nagy szorzó
esetén nem célszerű eljárás.

239
Tizedes törtek

• Visszavezetjük az új műveletet a természetes számok természetes számmal való szorzására.

Felhasználjuk a szorzat változásairól, valamint a 10 hatványaival való szorzásról és osztásról
tanult ismereteket, eljárásokat. Ha a szorzandót tizedére, századára, ezredére: : : változtatjuk
és a szorzót nem változtatjuk, akkor a szorzat is tizedére, századára, ezredére: : : változik.
• A tört természetes számmal való szorzására vezetjük vissza az új műveletet. A tizedes törtet
tört alakban felírva végezzük el a szorzást. A számláló és a szorzó szorzatát a megfelelő 10-
hatvánnyal osztjuk el. Itt is felhasználjuk az előző órákon tanultakat.
Nagyon hasznos mind a három utat bemutatni, ne sajnáljuk rá az időt! Remek alkalom nyílik a
műveletfogalmak érlelésére, elmélyítésére.
Az írásbeli szorzás algoritmusának lejegyzésére több példát is mutatunk. A részletszorzatban a
valódi érték lejegyzése a nehezebben haladóknak biztonságosabb, kisebb a hibázás lehetősége.
A hibák megelőzése érdekében a szorzás elvégzése előtt mindig becsültessük meg a szorzat
nagyságrendjét! Állapítsák meg a gyerekek, hogy a szorzat egész része hány jegyből fog állni,
majd pontozzuk ki a számjegyek helyét, és írjunk mögé tizedesvesszőt!

Feladatok

1. Több szorzatot írtunk fel.

Milyen kapcsolatban vannak a szorzatok a 48 · 72 = 3456-tal?
Figyeld a tényezők változását! Ennek alapján válaszolj!
Például:
24 · 72 = 1728, a szorzat egyik tényezőjét felére csökkentettük, a szorzat értéke is a felére
csökkent.
a) 24 · 36 negyede b) 12 · 72 negyede c) 48 · 72 tizede
d) 048 · 72 százada e) 0048 · 72 ezrede
2. Számítsd ki fejben!
a) 04 · 2 = 0 8 b) 05 · 3 = 1 5 c) 07 · 4 = 2 8
d) 08 · 2 = 1 6 e) 06 · 9 = 5 4 f) 07 · 19 = 13 3
3. Számítsd ki fejben!
a) 009 · 6 = 0 54 b) 005 · 8 = 0 4 c) 008 · 7 = 0 56
d) 009 · 9 = 0 81 e) 004 · 8 = 0 32 f) 005 · 6 = 0 3
4. Adottak a 03; 25; 008; 096 számok. Határozd meg
a) a kétszeresüket; 0 6; 5; 0 16; 1 92 b) a tízszeresüket; 3; 25; 0 8; 9 6
c) a hússzorosukat; 6; 50; 1 6; 19 2 d) a háromszorosukat; 0 9; 7 5; 0 24; 2 88
e) a százszorosukat; 30; 250; 8; 96 f) a háromszázszorosukat! 90; 750; 24; 288
5. Fejben végezd el a következő szorzásokat!
a) 25 · 4 100 25 · 4 10 025 · 4 1 025 · 40 10 0025 · 40 1
b) 125 · 8 1000 125 · 8 10 0125 · 8 1 125 · 80 1000 125 · 8 100
c) 625 · 16 10 000 625 · 16 1000 625 · 16 100 0625 · 16 10 00625 · 16 1

240
 Tizedes törtek

6. Végezd el fejben a következő szorzásokat!

a) 347 · (025 · 4) = 347 b) (125 · 8) · 90 = 900 c) 046 · (125 · 80) = 460
7. Végezd el írásban a szorzásokat! Zsebszámológéppel ellenőrizd! Nagyságrendet becsültessünk!
Becslés: 4 · 5 = 20 4 · 40 = 160 30 · 20 = 600
a) 413 · 5 = 20 65 b) 363 · 42 = 152 46 c) 325 · 20 = 650
Becslés: 10 · 25 = 250 100 · 30 = 3000 10 · 150 = 1500
d) 134 · 25 = 335 e) 1024 · 32 = 3276 8 f) 108 · 150 = 1620
8. A 32 kamion rakományát egyetlen áruszállító hajóval el lehet szállítani.
a) Hány tonna a hajó rakománya, ha egy-egy kamion 375 tonna árut szállít? 37 8 t· 32 = 1209 6 t
b) Melyik szállítási mód szennyezi kisebb mértékben a környezetet? Az áruszállító hajó.
9. Egy telefontársaság árajánlatából láthattok részleteket.
Aktuális áraink:
Nincs kapcsolási díj! A belföldi és a mobilhálózatba irányuló hívások forint/percben kifejezett
forgalmi díjait az alábbi táblázat tartalmazza:
Helyi és belföldi vonalas hívások díja egységesen a nap 24 órájában (Ft/perc) 6,25
A belföldi mobilhálózatba kezdeményezett hívások díja egységesen a nap 24
29,50
órájában (Ft/perc)

Számítsátok ki, hogy mennyi a beszélgetés díja, ha belföldi számot hívtok, és

a) 10 percig beszéltek vonalas telefonon; 62 5 Ft b) 20 percig beszéltek mobilon; 590 Ft
c) 22 percig beszéltek vonalas telefonon; 137 5 Ft d) 54 percig beszéltek mobilon! 1593 Ft
Mit jelent az, hogy a telefontársaság kapcsolási díjat számol fel? Olvasd el a Magyar Telekom
Általános szerződési feltételeit!
Keressék meg a gyerekek a Magyar Telekom vagy bármely más telefontársaság Általános szerződési feltéte-
leit az interneten! Értelmezzük közösen a szöveget!

10. Milyen magas volt Góliát, ha hossza 6 könyök és 1 arasz? Tudjuk, hogy 1 arasz 02 m és 1
könyök 05 m. 3 2 m magas volt Góliát.
11. „Zsófi egy öt láb hosszú, sima bőrű és okos szemű, szép alaszkai fóka: : : ”
a) Milyen magasra tudta felemelni Zsófi a cirkuszban a pálcát? 2 04 m
b) Milyen hosszú volt Zsófi, ha 1 láb 0305 m? (1 „láb” az angol király lábfejének hossza.)
1 525 m ≈ 1 5 m
(Többet is megtudhatsz Zsófiról H. Lofting Doktor Dolittle cirkusza című könyvéből.)

12. Milyen hosszú az M betűt alkotó szakaszok együttes hossza, ha a kör sugara
36 m?
A rajzon levő szakaszok együttes hossza a kör sugarának négyszerese, azaz 14 4 m.

241
Tizedes törtek

13. Péter számkitalálós trükkel szórakoztatja társait.

Ezt mondja Péter:
Gondolj egy számot! Adj hozzá 3-at! Vedd az eredmény kétszeresét! Vonj ki belőle 6-ot! Vond
ki belőle a gondolt számot! A gondolt számot kaptad. Igaz?
Próbáld ki te is! Tegyél a gondolt szám helyére 4-et, majd 3-at, azután -et, végül 15-et!
5
2
A gondolt számot kaptad? Mi lehet Péter trükkjének a titka?
Betűvel felírva: g = a gondolt szám (g + 3) · 2 − 6 − g = g · 2 + 6 − 6 − g = g

A gyerekek többsége tervszerű próbálgatással szokta megoldani ezt a feladatot.

16–17. óra: Tizedes törtek osztása pozitív egész számmal

Tk.: 245–250. oldal, 1–14. feladat

Az órák célja: a tizedes tört osztásának értelmezését visszavezetjük a már eddig megismert és
megértett műveletekre.
• Visszavezetjük az új műveletet a tört természetes számmal való osztására. A tizedes törtet tört
alakban felírva is elvégezhetjük az osztást. A számláló és az osztó hányadosát elosztjuk a
nevezőben szereplő 10-hatvánnyal.
• Felhasználjuk a hányados változásairól, valamint a 10 hatványaival való szorzásról és osz-
tásról tanult ismereteket, eljárásokat. Visszavezetjük az új műveletet a természetes számok ter-
mészetes számmal való osztására. Ha az osztót tízszeresére, százszorosára, ezerszeresére: : :
változtatjuk, akkor az osztandót is tízszeresére, százszorosára, ezerszeresére: : : kell változtatni
ahhoz, hogy a hányados ne változzon!
• A természetes számmal való osztás során tanult eljárást követjük. Az egész maradékot bővítjük
tizedekre, a maradék tizedeket bővítjük századokra: : : stb.
Nagyon hasznos mind a három utat bemutatni, ne sajnáljuk rá az időt! Remek alkalom nyílik a
műveletfogalmak érlelésére, elmélyítésére.
A gyerekek a tizedes tört osztásának elvégzésének módjával kapcsolatos sejtéseiket a tört osztá-
sával tudják igazolni vagy cáfolni.
Az írásbeli osztás algoritmusának lejegyzésére több példát is mutatunk a tankönyvi példákban.
Az algoritmus elvégzése során ne kívánjuk meg mindenkitől a visszaszorzás és kivonás fejben
való elvégzését! Egyrészt ez a fejszámolásban nem gyakorlott gyerekek képességeit meghaladó
feladat. Másrészt az esetleges hibák is könnyebben megállapíthatóak, ha a visszaszorzás és a
kivonás részeredményeit is leírják a gyerekek. Így könnyebb a tanár számára is diagnosztizálni,
hogy az eljárás melyik részletét nem értették meg a gyerekek.
A hibák megelőzése érdekében az osztás elvégzése előtt mindig becsültessük meg a hányados
nagyságrendjét! Állapítsák meg a gyerekek, hogy a hányados egész része hány jegyből fog állni,
majd pontozzuk ki a számjegyek helyét, és írjunk mögé tizedesvesszőt! Például: 6306 : 12
Becslés: 630 : 10 = 63
6306 : 12 = : : , tízes nagyságrendű a hányados
Ha 1-nél kisebb lesz a hányados, akkor az első értékes jegy nagyságrendjét becsüljék meg a
gyerekek!

242
 Tizedes törtek

123 : 25
Becslés: 1 : 20 = 005
123 : 25 = 00: : : század a hányados első értékes jegye
Az ellenőrzést visszaszorzással is és zsebszámológéppel is végezzék el a gyerekek! Gyakran elő-
fordul, hogy a visszaszorzás hibás. Zsebszámológéppel gyorsabban megkereshetik a hibás lépést
az osztás algoritmusában.
• A szöveges feladatok megoldási terveinek felírásakor szorgalmazzuk a zárójelek helyes hasz-
nálatát!
• Ismét előkerül, hogy a 0-val való osztást nem értelmezzük.
• A szám alaki, helyi és valódi értékének fogalmát célszerű átismételni és használni a téma
feldolgozása során.

Feladatok

1. Számítsd ki fejben! Zsebszámológéppel ellenőrizd!

a) 450 : 9 = 45 b) 847 : 7 = 12 1 c) 612 : 6 = 1 02 d) 21 : 3 = 0 7
45 : 9 = 5 847 : 70 = 12 1 612 : 60 = 0 102 021 : 3 = 0 07
450 : 90 = 5 847 : 7 = 1 21 612 : 60 = 1 02 021 : 30 = 0 007
2. Végezd el az osztásokat! „Többet ésszel, mint erővel!”
a) 750 : 5 = 150 b) 973 : 7 = 13 9 c) 114 : 6 = 1 9 d) 36 : 8 = 4 5
75 : 5 = 15 973 : 7 = 1 39 114 : 6 = 0 19 36 : 8 = 0 45
75 : 5 = 1 5 0973 : 7 = 0 139 0114 : 6 = 0 019 036 : 8 = 0 045
3. Ugyanazt a számot adtuk meg sokféle alakban. Melyik a kakukktojás? Válaszodat indokold!
A) 639 : 3 B) 639 : 30
D) 63 + 09 : 3 E) 63 : 3 + 09 : 3
639
C) :3
10
A D) a „kakukktojás”. A művelet helyesen (63 + 0 9) : 3 lenne.

4. Végezd el az osztásokat! Becsülj! Ellenőrizz!

a) 168 : 6 = 2 8 b) 42 : 7 = 0 6 c) 081 : 9 = 0 09 d) 0042 : 6 = 0 007
5. Becsüld meg a hányadost! A megfelelő helyre írd be a hiányzó tizedesvesszőt! A füzetedben
dolgozz! Zsebszámológéppel ellenőrizz!
a) 336 : 12 = 0 2,8 0 0 = 2 8 b) 2666 : 31 = 0,8 6 0 0 = 0 86
c) 3366 : 102 = 0 3 3,0 0 = 33 d) 192 : 120 = 0,1 6 0 0 = 0 16
e) 6762 : 14 = 0 4 8,3 0 = 48 3 f) 6913 : 31 = 0,2 2 3 0 = 0 223
6. Két tizedesjegyig végezd el az osztást, majd ellenőrizd! Az osztás elvégzése előtt végezz becs-
lést! Két tizedesjegyig számolva:
a) 638 : 25 = 25 52 b) 725 : 125 = 0 58 c) 84 : 42 = 0 2
d) 99 : 18 = 0 55 e) 1088 : 35 ≈ 3 10 f) 609 : 84 ≈ 0 72

243
Tizedes törtek

7. Egy áruszállító hajó 6144 tonnányi rakományát 24 kamion szállítja tovább a szárazföldi rak-
tárba.
Hány tonna lesz egy kamion rakománya, ha minden kamion ugyanakkora tömegű árut szállít
tovább? 614 4 t : 24 = 25 6 t. Egy kamion 25 6 t rakományt szállít tovább.
8. Egy pótkocsis nyerges kamionnak a teljes hossza 18750 m. A két pótkocsi hossza megegyezik.

Hány méteres egy-egy pótkocsi?

a) Adjátok meg a helyes megoldási tervek betűjelét!
A) 18750 m − 2480 m − 1550 m : 2 B) (18750 m − 2480 m − 1550 m) : 2
C) {(18750 m − 2480 m) − 1550 m} : 2 D) {18750 m − (2480 m + 1550 m)} : 2
b) Számítsátok ki a pótkocsi hosszát! Az eredményt centiméter pontossággal adjátok meg! Egy
pótkocsi hossza 7 36 m.

9. A maratoni futóversenyeken a versenyzőknek 42 195 m-t kell futniuk. Ekkora távolságot csak
megfelelő mennyiségű edzés után szabad vállalni. Sokan szeretnek futni, de rövidebb távon.
Éppen ezért rendeznek félmaratoni versenyeket is 3 fős csapatok részére, ahol minden csapat-
tag, egymást váltva, azonos távot teljesít. Sok fiatal és az idősebb korosztály is indul ezeken a
versenyeken.
a) Hány méter a félmaraton hossza? 42 195 m : 2 = 21 097 5 m
b) Hány métert kell egy-egy csapattagnak teljesítenie a félmaratoni távból? 21 097 5 m : 3 =
= 7032 5 m-t kell egy-egy versenyzőnek lefutnia.
Milyen történelmi eseményhez fűződik a maratoni futás?
A maraton név Pheidippidész görög katona legendájához kapcsolódik. Amikor i. e. 490-ben az athéni seregek
a marathóni csatában vereséget mértek a túlerőben lévő perzsa seregre, akkor a perzsa hajóhad Athén ellen
indult, hogy még a győztes hadsereg visszaérkezése előtt elfoglalja a védtelen várost. Pheidippidész ekkor
futva tette meg a mintegy 150 mérföldnyi távolságot Marathón és Spárta között, hogy a spártaiakat segítsé-
gül hívja. Pheidippidész vagy más néven Philipidész, aki egyébként hivatásos futó volt, másnapra oda is ért
Spártába. A spártaiak természetesen megígérték a segítséget, de nem vonultak csatába addig, amíg a hold-
tölte be nem állt. Ekkor Pheidippidész visszafutott Marathónba, hogy hírét vigye a spártaiak üzenetének. A
spártaiak csak hat nap múlva jelentek meg, amikor a csata már eldőlt. A dicsőséges athéni férfiak megnyerték
az összecsapást a perzsa hadsereggel szemben. (Forrás: www.wikipedia.hu)

10. A falfesték a dobozával együtt 78 kg. A festék ötször nehezebb, mint a doboza. Hány kg a
festék, és mennyi a doboz?
A doboz és a festék tömege összesen 6 doboznyi, ebből a festék 6 5 kg. A doboza 1 3 kg.

244
 Tizedes törtek

11. Számítsd ki a következő kifejezések értékét! Melyek egyenlők?

a) (025 + 375) · 4 = 16 b) (025 + 375) : 4 = 1 c) 025 + 375 · 4 = 15 25
d) 025 + 375 : 4 = 1 1875 e) 025 · 4 + 375 · 4 = 16 f) 025 : 4 + 375 : 4 = 1
Az a) és a c), valamint a b) és a d) kifejezések azonosan egyenlők.

12. Keress egyenlő kifejezéseket! Add meg az egyenlők betűjelét!

110
a) A) (110 : 4) + 7 B) 110 : (4 + 7) C) D) 110 : 4 + 110 : 7
4+7
B) és C) egyenlők.

b) A) (04 + 35) : 5 B) 04 + (35 : 5) C) 04 + 35 : 5 D) 04 : 5 + 35 : 5

A) és D), valamint B) és D) egyenlők.

13. Melyik művelet eredményét nem ábrázoltuk a számegyenesen? A D) művelet eredményét.

A −05 : 2 B −48 : 6 C −025 · 8 D (−02 + 17) : 5 = 0 3

−2 −1 0 1 2

14. Egy kiállítóteremben három 156 m széles és

124 m magas képet helyeztek el az egyik a a a
falon. Az ábra alapján számítsd ki a és b
hosszát! b b b b
a = (4 − 1 24) : 2 = 2 76 : 2 = 1 38 (m) 4m

b = (7 28 − 1 56 · 3) : 4 = 2 6 : 4 = 0 65 (m)
a a a

7,28 m

18. óra: Az átlag kiszámítása

Tk.: 250–252. oldal, 1–9. feladat

Javasolt eszközök: a tanulók jegyzőkönyvei, melyben az éjszakai alvásidejüket jegyezték fel 1

héten át
Az óra célja: megmutatni, hogy az átlagon azt a számot értjük, amelyet egy összegben a tagok
helyére írva az összeg nem változik meg. A gyerekek mondjanak példákat a mindennapi életből
olyan esetekre, ahol az átlaggal (számtani középpel) jellemezhető valamilyen folyamat, változás
(átlagsebesség, átlagkereset, középhőmérséklet stb.)!
A könyv adataiból, a gyerekek által mért adatok felhasználásával számítsunk átlagot, számítsuk
ki a legnagyobb, illetve a legkisebb eltérést az átlagtól! Beszéljük meg, hogyan jelölik a mérések
hibáit! (Például: ±02 mm, ±1 stb.)

245
Tizedes törtek

Feladatok

1. Huszonhárom gyerek időre oldott meg feladatokat. A munka befejezése után számba vették a
hibásan megoldott feladatok számát. Sorban leírták, hogy ki hány feladatot rontott el, így:
0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0, 1, 1, 1, 1, 2, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 5, 5, 6, 6.
Számítsd ki, hogy átlagosan hány rosszul megoldott feladat jut egy-egy tanulóra! Mielőtt kiszá-
mítanád, próbáld megbecsülni!
(0 · 7 + 1 · 4 + 2 · 3 + 3 · 2 + 4 · 2 + 5 · 2 + 6 · 2) : 23 = 46 : 23 = 2.
Egy tanulóra átlagosan 2 rosszul megoldott feladat jut.

2. Egy magyar családban három óriásbébi is született. Már az első kislány is 4600 grammal,
59 cm-rel jött világra. 2000-ben egy 6400 grammos és 67 cm hosszú kisfiú, 2003-ban pedig
egy 6200 grammos és 58 centiméteres kislány ejtette ámulatba szüleit és a világrajöttüket segí-
tő szakembereket.
a) Számítsd ki a három baba születési hosszának és tömegének az átlagát! Centiméterben, il-
letve gramm pontossággal add meg az eredményt!
Születési hosszúságuk átlaga: (59 + 67 + 58) cm : 3 = 184 cm : 3 = 61 cm.
Születési tömegük átlaga: (4600 + 6400 + 6200) g : 3 = 17 200 g : 3 = 5733 g.
b) Újszülöttekre vonatkozó orvosi adatokat adtunk meg.
Az érett újszülött jellemzői:
testtömeg: 2500 g-nál nagyobb, átlag: 3000–3500 g
testhossz: 46 cm-nél nagyobb, átlag: 48–52 cm (fiúk: 51–52 cm, lányok: 48–50 cm)
Mennyivel haladta meg az „óriásbébik” születési tömege az érett újszülött testtömegének
felső határát? Kilogrammban add meg az eredményt!
Az első kislány tömege 1 1 kilogrammal, a kisfiúé 2 9 kilogrammal, a fiatalabb kislányé 2 7 kilogrammal.
c) Hasonlítsd össze a saját születési adataidat is az orvosi adatokkal!
3. A grafikonról leolvashatod, hogyan változik az alvásigény az életkor növekedésével.
alvásigény órában
16
15
14
13
12
11
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0
1 1 1 kor években
– –2 2–3 3–5 5–9 9–14 14–18 18–30 30–50 50–70 70–85
4 2 2
a) Hány óra alvásra van szüksége egy korodbeli gyereknek? Alszol-e ennyit? 9 5 órára

246
 Tizedes törtek

b) Számítsátok ki az osztályotokban az alvásigényetek átlagát! Hasonlítsátok össze a grafikon

megfelelő adatával!
c) Körülbelül hányszor több időt tölt alvással egy újszülött, mint a 85 éves dédnagypapája? Kb.
3-szor annyi időt.
d) A 16 éves Zoli egy szobában alszik öccsével, a 8 éves Lacival. Zoli este általában 10 órakor
kapcsolja le a televízióját. A fiúkat 6 órakor kelti édesanyjuk. Elegendő időt alszanak-e?
A grafikon adatai szerint egyikük sem alszik elegendő ideig. Zoli 1 órával, Laci 2 órával kevesebbet
alszik az átlaghoz képest.

4. Marosi Ádám bronzérmet nyert a 2012-es londoni olimpia öttusaversenyében.

A különböző sportágakban elért pontjait olvashatjátok a piktogramok alatt:
vívás úszás lovaglás kombinált futás-lövészet

880 pont 1336 pont 1200 pont 2400 pont

Átlagosan hány pontot ért el olimpikonunk sportáganként?
Marosi Ádám 1167 2 pontot ért el átlagosan az egyes sportágakban.
Indoklás: (880 + 1336 + 1200 + 2420) : 5 = 5836 : 5 = 1167 2 (pont)

5. Számítsátok ki a matematika és a testnevelés osztályzataitok átlagát! Melyik jobb? Mennyivel?

6. Az osztályba 32 tanuló jár. Átlagmagasságuk 165 cm. Mennyi lesz a tanulók átlagmagassága,
ha közülük két tanuló – az egyik 169 cm, a másik 170 cm magas – másik iskolába megy el?
(165 · 32 − 169 − 170) : 30 = 4941 : 30 = 164 7 (cm) ≈ 165 (cm) az átlag.

7. Lehet-e egy 30 fős osztályban írt dolgozatok átlaga 415?

Nem, mert 30 · 4 15 = 124 5 nem egész szám.

8. Két szám átlaga 075. Melyik lehet az egyik szám, és melyik lehet a másik, ha az egyik a
2
másiknak része?
3
Az elhagyott szám a 4. (1 + 2 + 3 + : : : + 10) −
17
· 9 = 55 − 51 = 4
3
9. Nagyapa 80. születésnapját ünnepelte az egész család: apa, anya és a gyerekek. Az ünnepi
ebéden részt vevők átlagéletkora 34 év volt. Amikor a nagyapa a 8 éves unokájával sétálni
ment, az otthon maradók átlagéletkora 29 év lett. Hány unokája van a nagyapának?
Három unokája van a nagypapának. Ha a nagyapa és az unoka életkorának összege 2 · 34 = 68 (év) lenne,
akkor az otthon maradók életkora nem változna. De 20 évvel több kettőjük életkorának az összege, és
emiatt az otthon maradók átlagos életkora 5 évvel csökkent.
Ez csak úgy lehetséges, ha négyen maradtak otthon: a papa, a mama és két gyerek.

247
Tizedes törtek

19–20. óra: Tört alakban írt szám tizedes tört alakja

Tk.: 252–255. oldal, 1–8. feladat

Az órák célja: a számtani közép kiszámításakor felmerülő probléma feldolgozása, vagyis, hogy
a tagok összegének és számának a hányadosa nem minden esetben ad egész számot vagy vé-
ges tizedes törtet. A végtelen tizedes törtek feldolgozásakor jussunk el addig, hogy a gyerekek
belássák: két egész szám hányadosa
• vagy egész szám,
• vagy véges tizedes tört,
• vagy végtelen, de szakaszos tizedes tört!
A maradékok ugyanis csak kisebbek lehetnek az osztónál, így azok között vagy felbukkan a
nulla (ekkor a hányados véges tizedes tört), vagy a nullától eltérő maradékok ismétlődnek. A
természetes számok tárgyalásakor már beszéltünk a főnixszámokról, és a ; ; : : :
2 3 6
hánya-
7 7 7
dosnak végtelen tizedes tört alakban felírt ismétlődő szakaszai kapcsán ismét szó eshet róluk. A
szöveges feladatok megoldása során vizsgáljuk meg, hogy meddig érdemes az osztást folytat-
ni! Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy a feladat megoldása előtt célszerű megállapítani, milyen
pontossággal elegendő megadni az eredményt!
A feladatok megoldása során újra előkerül a becslés és kerekítés fontossága.

Feladatok

1. Írd tizedes tört alakba ezeket a törteket bővítéssel és osztással is!

1 1 1
a) = 0 5 b) = 0 05 c) = 0 02
2 20 50
1 1 1
d) = 0 125 e) = 0 025 f) = 0 0625
8 40 16
2. Rajzold le a halmazábrákat a füzetedbe, és írd be a törteket a megfelelő részeikbe!

5 A B 8
A: Van olyan bővített alakja, amelynek a nevezője 10, 100
7 1
7 2 7
83 7 vagy 1000.
20 9 7
40 3
40 50 30 B: Nincs olyan bővített alakja, amelynek a nevezője 10, 100
9
vagy 1000.
5 25 7 35 1
= =25 = = 0 35 = 0 1̇42857̇
2 10 20 100 7
3 6 7 875 8
= = 0 06 = = 0 875 = 1 1̇42857̇
50 100 8 1000 7
9 225 40 7
= = 0 225 = 4 4̇ 3 = 3 23̇
40 1000 9 30
Az osztás elvégzésével ellenőrizd a megoldásod!

248
 Tizedes törtek

3. Írd le a törteket tizedes tört alakban! Két tizedesjegyig számolj! Mely esetben tudod biztosan
megmondani a tizedes tört többi jegyét? Sejtéseidet zsebszámológéppel ellenőrizd! A d) és e)
esetek kivételével minden esetben meg lehet jósolni.
1 1 1 1 1 1
a) ≈ 0 33 b) ≈ 0 16 c) ≈ 0 08 d) ≈ 0 07 e) ≈ 0 07 f) ≈ 0 06
3 6 12 13 14 15
4. Add meg ugyanazt az időt többféle alakban a 2. példában szereplő számegyenesről leolvasva
vagy számítással!
6 1 12 2
a) 6 perc = óra = óra = 0 1 óra b) 12 perc = óra = óra = 0 2 óra
60 10 60 10
3 1
c) óra = 0 75 óra d) 1 óra 15 perc = 1 + óra = 1 25 óra
4 4
48 8
e) másfél óra = 1 5 óra f) 6 óra 48 perc = 6 + óra = 6 + = 6 8 óra
60 10
5. Végezd el az átváltásokat!
a) 11 óra = 66 perc b) 25 óra = 150 perc c) 325 óra = 195 perc
6. a) Add meg a mennyiségek mérőszámát tizedes tört alakban!
12 36
a) 12 óra = nap = 0 5 nap b) 36 óra = nap = 1 5 nap
24 24
6 1 60 5
c) 6 óra = nap = nap = 0 25 nap d) 60 óra = nap = nap = 2 5 nap
24 4 24 2

7. Keress olyan településeket a könyv végén található térképen, amelyek Fonyódtól körülbelül
25 cm-re vannak! Mekkora ez a távolság a valóságban? Körülbelül ekkora távolságra van például
Nagykanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg.

8. A táblázatban összegyűjtöttük, hogy mennyi az egyes boly- Merkúr 58,6 nap

gók tengely körüli forgási ideje:
Vénusz 243 nap
a) Melyik bolygó tesz meg egy fordulatot a legrövidebb idő
alatt? Melyik a leghosszabb idő alatt? A Jupiter a legrövi- Föld 23,93 óra
debb idő alatt, a Vénusz a leghosszabb idő alatt. Mars 24,6 óra
b) Számítsd ki, hány perc alatt tesz meg egy fordulatot a Jupiter 9,9 óra
Jupiter a tengelye körül! Szaturnusz 10,5 óra
594 perc alatt.
Uránusz 17,2 óra
Neptunusz 17,9 óra

Játék
Ketten játsszatok! Rajzoljatok le egy ilyen beosztású számegyenest! Dönt-
sétek el, ki kezdjen!
Két dobókockával egy-egy számot dobjatok! Az egyik legyen a tört szám-
lálója, a másik a tört nevezője! A soron következő játékos dobja fel a két
kockát, és döntse el, melyik legyen a számláló, illetve a nevező! A számegyenesen jelölje meg a tört
helyét így:

249
Tizedes törtek

A másik játékos a számegyenes alatt jelölje a dobott számait! Aki 1

kezdő játékos: = 1 : 3 = 0 3̇
egész számot kap, az egy körből kimarad. Az nyer, aki három 3
egymást követő körben olyan törtet „készít”, amelyik nem esik
a másik játékos két dobott száma közé. Egy tört egy játék során 0 1
csak egyszer szerepelhet.
3
másik játékos: = 3 : 4 = 0 75
4
Tudáspróba

Tk.: 256. oldal

1. Írd le tizedes törttel!

a) három egész tizenöt század 3 15 b) hatszázöt egész harmincöt ezred 605 035
2. Írd le betűvel!
a) 14045 egyezernégyszáznégy egész öt tized b) 00604 nulla egész hatszáznégy tízezred
3. a) Add meg a következő számok tized szomszédait! 07 ; 105 ; 1208
Kerekítsd egészre a 07 -et, tizedre az 105 -ot, századra az 1208 -et!
06< 07 < 08 Egészre kerekítve: 07 ≈ 1
10< 105 < 11 Tizedre kerekítve: 105 ≈ 1 1
12< 1208 < 13 Századra kerekítve: 1208 ≈ 1 21
b) Add meg a következő számok század szomszédait! 049 ; 1437 ; 1659
Kerekítsd egészre a 049 -ot, tizedre az 1437 -et, századra az 1659 -et!
0 48 <049 < 0 50 Egészre kerekítve: 049 ≈ 0
1 43 <1437 < 1 44 Tizedre kerekítve: 1437 ≈ 1 4
1 65 <1659 < 1 66 Századra kerekítve: 1659 ≈ 1 66
4. Milyen számok állnak a betűk helyén?
a b c d
−2 −1 0 1 2
a = −17 b= −07 c = 03 d = 1 35
5. Írd növekvő sorrendbe a számokat! Tedd ki a megfelelő jeleket!
43 043 4300 0403 00435 −43 −043
−4 3 <
−0 43 <
0 0435 <
0 403 <
0 43 <
4 3 = 4 300

6. a) Írd tizedes tört alakba a törteket!

4 15 21 17 7
=08 =15 = 5 25 = 0 17 =35
5 10 4 100 2
b) Írd tört alakba a tizedes törteket!

54 = 084 = 307 =

54 27 84 21 307
= =
10 5 100 25 100

250
 Tizedes törtek

7. Végezd el a kijelölt műveleteket!

a) 7 + 1235 + 0605 = 19 955 b) 1123 − 48 = 6 43
c) 1235 − 0625 = 11 725 d) 0625 · 10 = 6 25
e) 1235 · 19 = 234 65 f) 7 : 25 = 0 28
g) 123 : 100 = 0 123 h) (72 − 364) : 4 = 0 89
8. Végezd el a mértékváltásokat!
a) 45 km = 4500 m b) 85 l = 0 085 hl c) 064 kg = 64 dkg
d) 425 dm2 = 4 25 m2 e) 04 óra = 24 perc f) 084 dm3 = 840 cm3
9. A fiúk vagy a lányok dolgozatának lett jobb az átlaga? A következő eredmények születtek.
Fiúk: 5, 4, 4, 2, 3, 2, 5, 1, 4, 5, 5 40 : 11 = 3 6̇3̇ Lányok: 4, 3, 4, 4, 4, 4, 3, 3, 3 32 : 9 = 3 5̇
A fiúké lett jobb átlagú.

10. Édesanya 7 liter málnaszörpöt főzött. Hat darab 07 literes és két darab 125 literes üveg lett
tele. A többi még aznap este elfogyott.
Hány dl szörpöt ittak meg aznap este? Készíts megoldási tervet! Ellenőrizd a megoldásodat!
7 − (6 · 0 7 + 2 · 1 25) = 7 − (4 2 + 2 5) = 7 − 6 7 = 0 3 (l) = 3 (dl)
Ellenőrzés: 4 2 + 2 5 + 0 3 (l) = 7 0 (l)
3 dl málnaszörpöt ittak meg.

251
 TANMENETJAVASLAT
5. évfolyam

Heti 4 óra esetén, 36 tanítási hétre összesen 144 óra áll rendelkezésre. A tanmenetben beosztott órák száma 134. A fennmaradó órákat a
tanulócsoport igényének megfelelően gyakorlásra és tehetséggondozásra, illetve projektfeladatok elvégzésére lehet fordítani.

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszám

I. Gondolkodási módszerek Folyamatos
II Számtan, algebra 22 + 14 + 22 + 20 = 78
III. Geometria, mérés 12 + 20 + 10 = 42
IV. Összefüggések, függvények, sorozatok 6
V. Valószínűség, statisztika Folyamatos
Négy felmérő dolgozat 8
Ajánlás:
• Javasoljuk a taneszközcsomaghoz tartozó, itt felsorolt kiadványok használatát: tanári kézikönyv a tankönyvhöz, feladatgyűjtemény és a
hozzá tartozó tanári kézikönyv, felmérőfüzetek, digitális tananyag.
• Minden fejezethez javasolunk projektfeladatot.
Például:
– a számírás története
– műveletek római számokkal más alapú számrendszerben
– régi mértékegységek használata az emberiség történetében
– modellkészítés a tanult testekből: szobabelső, játszótér: : :
– a negatív számok kialakulásának története
– helymeghatározás a régi és az új térképeken
– helymeghatározás tengeren
– csak körzővel készíthető motívumok szerkesztése
– az egységtörtek használata az egyiptomiaknál
– kutatás különböző állatok látószögéről
– a tizedes törtek alkalmazása mérési feladatokban, a pontosság fogalma

253
 Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok, (Y)

254
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
TERMÉSZETES 22 óra
SZÁMOK
A számok alakja a 1–4. A helyi érték, alaki érték Számolás, számlálás fej- Korongok, játékpénz, Kutatómunka:
tízes számrendszer- gyakorlása csoportmun- lesztése. befizetési csekk, szí- A számírás története,
ben kában számkártyákkal. nes helyiérték-kártyák, vagy más alapú szám-
Helyiérték-táblázatok helyiérték-táblázat. rendszerek.
kitöltése.
A számok csopor- 5. Venn-diagram megisme- Halmazszemlélet kialakí- Mágnestábla vagy digitá- Poszterkészítés a min-
tosítása, rése frontálisan. tása. lis tábla. dennapokban használt
halmazok Halmazábra üres halma- halmazokról.
zokkal.
Számok ábrázolása 6–7. A számok és az egyenes Számfogalom fejleszté- Milliméter beosztású
számegyenesen pontjai közötti megfelel- se: nagysági viszonyok egyenes vonalzó, de-
tetés értelmezése, megfigyelése. monstrációs méretű szá-
számok helyének kere- megyenesek,
sése a számegyenesen öntapadós színes cédu-
pármunkában. lák.
Kerekítés, becslés 8–9. Feladatlapok kitöltése Közelítő értékek haszná- Demonstrációs méretű Kutatómunka: Hol szük-
pármunkában. lata a mindennapi élet- számegyenesek, séges a kerekített értékek
ben. öntapadós színes cédu- használata? (Pl: fizető-
lák. eszközök, mérési ered-
Digitális tananyag. mények).
Összeadás és kivo- 10. Alapműveletek ismétlé- Műveletek sorrendje ⇔ Számkártyák, színes la-
nás se, feladatok megoldása. szabálykövetés. pok, dobókockák.
Digitális tananyag.
Összeg és különb- 11–13. Zárójeles és zárójel nél- Együtt változó mennyi- Számkártyák, színes la-
ség változásai küli feladatok megoldása ségek megfigyelése, pok, korongok.
frontálisan. Keressük a nagyságrendi viszonyok Papírból készített önta-
legegyszerűbb kiszámo- megértése. padós vagy mágneses
lási módokat. zárójelek.
Digitális tananyag.
 (Y)
Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok,
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Szorzás 14–15. Alapműveletek ismétlé- Szorzó, szorzandó szere- Helyiérték-táblázat moz-
se, feladatok megoldása pének megértése, a fel- gatható számcsíkkal.
párban. cserélhetőség fogalma. Számkártyák – digitális
tananyag.
Osztás 16–17. Alapműveletek ismétlé- Részekre osztás és benn- Játékpénzek a helyiérté-
se, feladatok megoldása foglalás tartalmi jegyei- keknek megfelelő pén-
párban. nek megértése. zekkel.
Szorzat és hánya- 18. Szorzatok és hányadosok A logikus gondolkodás Színes korongok, szám-
dos változásai vizsgálata frontálisan. fejlesztése. kártyák.
Műveletek sor- 19–22. Különféle feladatok Szövegértés fejlesztése, Papírból készített önta-
rendje megoldása frontálisan, szöveges feladatokkal. padós vagy mágneses
párban, csoportunkában. Az ellenőrzés fontossága. zárójelek, művelet- és
Keressük a legegysze- Szabálykövetés fejlesz- számkártyák.
rűbb megoldási módokat. tése. Digitális tananyag.
Önálló megoldási mód-
szerek kitalálása.
ALAKZATOK 12 + 2
óra
Geometria 23–24. Ismerkedés a síkidomok- Analizálóképesség, Kétféle derékszögű vo- Az elkészített modellek
kal csoportmunkában. kézügyesség, esztétikai nalzó bemutatása, kiállítása.
Modellek készítése, ma- érzék fejlesztése. Olló, ragasztószalag.
nipuláció. Síkgeometriai modelle-
zőkészlet.
A tér alakzatai, a 25. Ismerkedés a testekkel, A mindennapi élet tár- Térbeli testek modelljei, Az elkészített modellek
testek geometriai frontális vagy csoportos gyainak modellezése, Polydron geometriai épí- bemutatása, kiállítása.
jellemzői játékokkal. azok geometriai tulaj- tőjáték.
donságainak megismeré- Digitális tananyag
se.

255
 Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok,(Y)

256
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Testek hálója 26. Hálók készítése pármun- A sík és a tér kapcsolata, Térbeli testek modelljei,
kában, feladatlapok kitöl- síkba kiteríthető testek Testek zsinóros hálói.
tése. tulajdonságainak megis- Négyzethálós, három-
merése. szöghálós lapok, színes
lapok.
Mértani testek 27–28. Adott térbeli modellek A perspektivikus és a ge- Térbeli testek modelljei, Perspektivikus ábrázolás
szemléltetése lerajzolása síkban, négy- ometriai (axonometrikus) egységkockák. a képzőművészetben.
zethálón. ábrázolás megismerése. Négyzethálós lapok, Kutatás az interneten.
négyzethálós tábla.
Térelemek kölcsö- 29–30. A párhuzamosság és a A térbeli testek és a té- Téglatest minden tanuló-
nös helyzete merőlegesség megfigye- relemek kapcsolatának nál, hurkapálcák, tégla-
lése a valóság tárgyain megfigyelésével a tér- test élvázas modellje,
pármunkában. szemlélet fejlesztése. vízmérték, függőón
Digitális tananyag.
A szög fogalma 31. Különböző szögfajták Szögfajták megfigyelése Hurkapálcikák vagy szí-
elkészítése pálcikákkal, síkbeli és térbeli alakza- vószálak, gombostűk.
illetve körcikkekkel. tokon: az analizálóképes- Színes kivágott körcik-
ség fejlesztése. kek.
Digitális tananyag.
A sík alakzatai 32–33. Síkidomok rendszerezése A halmazszemlélet fej- Síkbeli alakzatok mág-
különböző tulajdonságaik lesztése. nestáblán
alapján. Síkgeometriai modelle-
Csoportmunka: adott zőkészlet.
síkidomok halmazokba
rendezése.
Összefoglalás 34. A Tudáspróba megírása. Ellenőrzés, önellenőrzés Szerkesztőeszközök, tan-
Tanári útmutató alapján képességének fejlesztése. könyv.
az asztaltársak egymásét
javítják.
I. felmérő 35–36.
 (Y)
Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok,
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
EGÉSZ 14 óra
SZÁMOK
Negatív számok 37–39. Tapasztalatgyűjtés a ne- Negatív értékek a min- Hőmérő, demonstrációs Kutatás az interneten,
gatív számokról frontáli- dennapi életben. Az méretű számegyenesek, majd előadás: a negatív
san. absztrakciós képesség öntapadós vagy mágne- szám kialakulásának tör-
kialakítása. ses színes cédulák. ténete.
Negatív számok: 40–41. A számok elhelyezése Analógiák, szimmetriák Színes, öntapadós szám-
A számok abszolút halmazokban: játék, szí- felfedeztetése. kártyák, számegyenesek.
értéke nes számkártyákkal cso-
portokban.
Egész számok 42. Különböző összeadások A megfigyelőképesség Minden tanulónál
összeadása és ki- elvégzése, modellezése fejlesztése. készpénz- és adósság-
vonása: színes cédulákkal pár- cédulák.
Összeadás munkában. Tanári eszközök: mágne-
ses cédulák és mágnes-
tábla, vagy számítógép,
projektor és digitális táb-
la.
Egész számok 43. Különböző kivonások Analizáló gondolkodás Minden tanulónál
összeadása és ki- elvégzése, modellezése fejlesztése. készpénz- és adósság-
vonása: színes cédulákkal, pár- A kivonandó és a kü- cédulák.
Kivonás munkában. lönbség nagysági viszo- Tanári eszközök: mágne-
nyának megfigyelése. ses cédulák és mágnes-
tábla, vagy számítógép,
projektor és digitális táb-
la.
Egész számok 44–45. Feladatlapok kitöltése Az összevonás megisme- Feladatgyűjtemény,
összeadása és ki- önállóan és párban. rése, szintetizálás. feladatlapok.
vonása: A zárójel
nélküli írásmód

257
 Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok, (Y)

258
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Egész számok 46–48. Önellenőrzésre is alkal- A számolási készség fej- Feladatgyűjtemény,
szorzása és osz- mas feladatlapok kitöl- lesztése. feladatlapok.
tása természetes tése önállóan, javítása A szorzandó (osztandó) Digitális tananyag
számmal párban. és a szorzat (hányados)
nagysági viszonyának
megfigyelése.
Nyitott mondatok 49–50. A tanult műveletek A művelet és inverz mű- Feladatgyűjtemény,
összefoglalása egysze- velet kapcsolatának tuda- feladatlapok.
rű nyitott mondatokon tos felhasználása. Tankönyvi Tudáspróba.
keresztül frontálisan.
HELYMEGHA- 6+2 óra
TÁROZÁS
Helymeghatározás, 51–52. A tanulók helyének meg- Pontosságra nevelés. Földgömb, térképek,
derékszögű határozása a tanterem- A megfigyelőképesség csillagászati térképek.
koordináta- ben: fejlesztése. Mozi-, színház-, hang-
rendszer: frontális játék. versenyjegyek.
Helymeghatározás Helymeghatározás térké- Sakk készlet.
a mindennapi kör- peken, sakktáblán.
nyezetünkben
Helymeghatározás, 53–54. Kincskereső játékok ko- Szövegértés fejlesztése. Négyzethálós tábla vagy Poszterkészítés:
derékszögű ordinátákkal megadott számítógép, projektor és különböző alakzatok
koordináta- pontok és azokat össze- digitális tábla. megrajzolása és ki-
rendszer: kötő szakaszok segítsé- Digitális tananyag. színezése koordináta-
Tájékozódás a sí- gével párban. rendszerben.
kon: a derékszögű
koordináta-rendszer
Gyakorlás 55–56. Helymeghatározás négy- Szociális kompetencia Négyzethálós lapok a
zetrácson: páros torpedó fejlesztése. torpedó játékhoz. Fela-
játék. Az ellenőrzés, önellenőr- datgyűjtemény,
Feladatlapok kitöltése, zés szükségessége. feladatlapok.
ellenőrzés páros munká-
ban.
 (Y)
Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok,
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
II. felmérő 57–58.
MENNYISÉGEK 20 óra
A mennyiségek 59–61. Mérések végzése cso- Az azonos mértékrend- Mérőszalag, egyenes
fogalma portban (hosszúság, tö- szer fogalmának megis- vonalzó, tömegmérési
meg). merése. eszközök.
Számolás különböző
egységekben megadott
mennyiségekkel.
A szög mérése 62–63. Pálcikákból elkészített Az absztrakciós képesség Hurkapálcika, rajzszög, Az idő és a szög méré-
szögek mérése csopor- fejlesztése. színes lapból kivágott sének kapcsolata: kutatás
tokban, a mérési adatok Pontos munka igényének körcikkek, szögmérő. az interneten.
lejegyzése, feladatlapok alakítása. Óra, sokszöglapok.
kitöltése. Feladatlapok kitöltendő
táblázattal.
Sokszög szögeinek 64. A kiosztott tárgyak, illet- A valóság tárgyait hatá- Síkmértani modellező-
mérése ve sokszöglapok szögei- roló síklapok felfedezése, készlet vagy a melléklet
nek mérése csoportmun- szögeinek becslése, mé- alapján kartonból kivá-
kában. rése. gott sokszöglapok.
A mérési adatok lejegy-
zése.
Sokszögek kerü- 65–66. Hosszúságmérés rácson, A mérés pontossága, kö- Vonalzó, mérőszalag, Előadás párban:
lete, a hosszúság a hosszúságmérés külön- zelítő értékek használata. négyzethálós, három- régi hosszúság-
mérése böző egységeivel. A mértékegység megvá- szöghálós lapok. mértékegységek, illetve
lasztásának lehetősége. más országok hosszúság-
mértékegységei.
Sokszögek terülte, 67–68. Területmérés rácson A területfogalom kialakí- Vonalzó, mérőszalag, Előadás párban: földmé-
a terület mérése csoportmunkában. tása, fejlesztése. négyzethálós lapok, mil- rés más területegységek-
A mérési adatok lejegy- liméterpapír, kel.
zése. 1 m2 és 1 dm2 területű
Sokszögek területének négyzetlapok.
megadása átdarabolással.

259
 Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok,(Y)

260
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
A téglalap kerülete 69–70. Mérések a tanteremben: Becslési készség fejlesz- Területegységnek hasz-
és területe füzetlap, asztallap, szek- tése. nálható, különböző mére-
rényoldal területe, előtte Az elfogadható hibahatá- tű, színes négyzetlapok.
becslés. rok megismerése. Milliméterpapír.
Színes, mágneses négy-
zetlapok, mágnestábla.
A téglatest felszíne 71–73. Különböző téglatest ala- A terület és a feszín kap- Testhálók táblai méret- Poszterkészítés: a tégla-
kú dobozok hálójának csolatának megismerése: ben is, 1 m2 és 1 dm2 test különböző hálói.
elkészítése, a felszínük szintézis. területű négyzetlapok,
becslése, majd a mérési műszaki karton, olló, ra-
adatok alapján, annak gasztó.
kiszámítása csoportmun- Zsinórós testhálók.
kában.
Testek térfogata: 74–75. Testek kirakása egység- A térfogatfogalom kiala- Egységkockák, térmér- Kutatás az interneten:
A térfogat mérése; kockákból, térfogatuk, kítása, fejlesztése. tani modellek: hasábok, Masat–1 magyar műhold.
Az űrtartalom mér- felszínük összehasonlítá- Becslési készség fejlesz- lépcsős testek, színesrúd-
tékegységei sa. tése. készletek.
Különböző alakú és mé-
retű edények űrtartalmá-
nak becslése, mérése.
Testek térfogata: 76–77. Különböző méretű tég- Számolási készség fej- Egységkockák, különbö-
A téglatest térfoga- latestek térfogatának ki- lesztése. ző méretű téglatestek.
ta számítása, a mért adatok Szövegértés a valóságkö- Téglatestekből összeállí-
alapján csoportmunká- zeli feladatok megoldása tott testek.
ban. kapcsán.
Szöveges feladatok meg-
oldása önállóan.
Összefoglalás 78. A Tudáspróba feladatai- Ellenőrzés, önellenőrzés, Tankönyv
nak megoldása önállóan, képességének fejlesztése.
ellenőrzés a tanári útmu-
tató alapján párban.

Téma, tananyag Óra Tevékenységformák,
módszertani javaslatok
TÖRTEK 22+2 óra
A törtszám fogal- 79–80. Különböző tárgyak,
ma és írása mennyiségek részekre
osztása frontálisan.
Kisebb vagy na- 81–82. Egység előállítása törtré-
gyobb 1 egésznél? szekből írólappal, színes-
Pontosan 1 egész? rúddal, sajtokkal.
1-nél kisebb, illetve na-
gyobb értékek kirakása
modellekkel csoportmun-
kában.
Törtek helye a szá- 83. Páros munka: sokféle po-
megyenesen, nega- zitív és negatív törtszám
tív törtek helyének megkeresése a
számegyenesen, illetve a
számegyenes egy adott
pontjához tartozó szám
megadása.
A törtek sokféle 84–85. A tört értéke, a bennfog-
arca lalás és a részekre osztás
kapcsolatának bemutatá-
sa különféle modelleken
frontálisan.
Törtek összehason- 86. Feladatlapok kitöltése
lítása önállóan, ellenőrzés pár-
ban.
261
(Y)
Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok,
készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Számfogalom kiterjesz- 1 kancsó víz, poharak, A törtszám kialakulásá-
tése, a folytonosság érzé- alma, szalag, írólapok. nak története: kutatás az
keltetése. interneten.
Törtek nagysági viszo- 1 doboz háromszög ala- Poszter: 1-nél kisebb,
nyainak megértése. kú sajt, színesrúdkészlet, 1-gyel egyenlő, illetve
Két különböző színű do- 1-nél nagyobb törtek be-
bókocka. mutatása színes model-
lekkel.
A számegyenes pontjai Demonstrációs méretű
és a számok közötti meg- számegyenesek,
feleltetés megértése öntapadós színes cédu-
lák, számkártyák.
Digitális tananyag.
A tört mint osztás és a Egyenlő részekből álló
tört mint hányados ma- csokoládék, színes papír-
tematikai tartalmának csíkok.
felfedezése.
A törtszámfogalom el- Feladatlapok.
mélyítése.
 Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok, (Y)

262
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Törtek egyszerűsí- 87–88. Egyenlő értékű törtek Egy számnak sokféle Öntapadós, színes szám- Poszter készítése: egyen-
tése és bővítése kirakása számkártyákkal, alakja van: az analizáló, kártyák. lő értékű törtek bemuta-
csoportmunkában. szintetizáló gondolkodás Azonos egységű száme- tása.
A számok bejelölése fejlesztése. gyenessereg.
azonos egységű száme-
gyenesseregen.
Törtek összeadása 89–92. Az összeadás szemlélte- A számolási készség fej- Írólapok, körlapok.
és kivonása tése kör- és téglalapmo- lesztése. Kitöltendő feladatlapok,
dellen frontálisan. A nagysági viszonyok feladatgyűjtemény.
Gyakorlófeladatok meg- megtapasztalása.
oldása párban, majd ön- Az önellenőrzés fejlesz-
állóan. tése.
Törtek szorzása 93–94. A szorzandó és a szorzat A számolási készség fej- Írólapok, körlapok.
természetes szám- értékének bemutatása lesztése. Kitöltendő feladatlapok,
mal körmodellen, frontális A nagysági viszonyok feladatgyűjtemény.
munkaformában. megtapasztalása. Óra, színesrúdkészlet.
Gyakorlófeladatok meg- Az önellenőrzés fejlesz-
oldása párban, majd ön- tése.
állóan.
Törtek osztása ter- 95–96. A osztandó és a hánya- A számolási készség fej- Írólapok, körlapok.
mészetes számmal dos értékének bemutatá- lesztése. Kitöltendő feladatlapok,
sa körmodellen, frontális A nagysági viszonyok feladatgyűjtemény.
munkaformában. megtapasztalása.
Gyakorlófeladatok meg- Az önellenőrzés fejlesz-
oldása párban, majd ön- tése.
állóan.
Összeg és különb- 97–98. Zárójeles és zárójel nél- A szabálykövető maga- Kitöltendő feladatlapok,
ség szorzása és küli feladatok megoldása tartás fejlesztése. feladatgyűjtemény.
osztása természetes páros munkaformában. Digitális tananyag.
számmal, művele-
tek sorrendje

Téma, tananyag Óra Tevékenységformák,
módszertani javaslatok
Mi a valószínűbb? 99–100. Valószínűségi kísérle- Valószínűségi szemlélet
tek elvégzése párban, az kialakítása.
adatok lejegyzése.
III. felmérő 101–102.
PONT- 10 óra
HALMAZOK
Ponthalmazok tá- 103. Páros munkában meg-
volsága mérjük a valóság tárgyai- lése, a távolságok egyér- szalag.
nak távolságát.
Pontok, ponthalma- 104. Pontok és egyenesek tá-
zok távolsága volságának bemutatása
élvázas téglatesten.
Két pont, pont és egye-
nes, valamint két egye-
nes távolságát mérjük
különböző ábrákon cso-
portmunkában.
A kör és a gömb 105–106. A sík pontjainak jellem-
zése egy adott ponttól
mért távolsággal frontáli-
san.
Távolsággal mega- 107–108. Távolsággal jellemzett
dott ponthalmazok pontok színezése önálló-
an vagy páros munkában.
Szerkesztések 109–111. Szerkesztések elvégzé-
se sima és négyzethálós
lapon.
263
(Y)
Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok,
készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Dobókocka, pénzérme.
Kitöltendő táblázatok.
A mérési adatok értéke- Vonalzó, körző, mérő-
telmű megadása.
A valóságban használt Élvázas téglatest.
távolságfogalom al- A tankönyv végén ta-
kalmazása a térelemek lálható Magyarország-
között. Absztrakciós térkép. Körző,
készség fejlesztése. milliméter-beosztású
egyenes vonalzó.
Körző használatának el- Körző, kötél, vagy spár- Poszterkészítés: csak
sajátítása. ga. körzővel rajzolt színes
Esztétikai érzék fejlesz- Gömb alakú testek. alakzatok.
tése. Karton és fonal.
A távolság fogalmának Körző, színes ceruzák.
elmélyítése. Feladatgyűjtemény.
Átlátszó gömb, nyitott
forgáshenger a térbeli
analógiák szemléltetésé-
re.
A szerkesztőeszközök Derékszögű vonalzók,
biztos használata. egyenes vonalzó, körző.
Pontos, esztétikus munka
igényének kialakítása.
 Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok, (Y)

264
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Összefoglalás 112. A Tudáspróba feladatai- Önellenőrzés fejlesztése.
nak megoldása.
TIZEDES 20+2 óra
TÖRTEK
Tizedes törtek ér- 113–115. Egész számok tized- és A tört fogalmának elmé- Helyiérték-táblázat.
telmezése századrészének bemuta- lyítése, a mérés pontos-
tása különböző model- ságának növelése.
lekkel frontálisan.
Helyiérték-táblázatok ki-
töltése csoportmunkában.
Tizedes törtek áb- 116. A tizedes törtek helyé- Kitekintés a folytonosság Demonstrációs méretű
rázolása a száme- nek megjelölésével a felé, az induktív gondol- számegyenesek,
gyenesen számegyenesen ábrázolt kodás fejlesztése. öntapadós színes cédu-
pontok egyre sűrűbbek. lák.
Tapasztalatszerzés páros
munkában.
Tizedes törtek egy- 117. „Igaz legyen” játék taná- A szám valódi és alaki Számkártyák a kézi-
szerűsítése, bővíté- ri irányítással, frontális értékének kapcsolata. könyvben szereplő „Igaz
se, összehasonlítása formában. legyen” játékhoz.
Tizedes törtek ke- 118–119. Egyéni feladatmegoldás: A becslési képesség fej- Feladatlap, feladatgyűjte- Gyűjtőmunka: kerekí-
rekítése mennyiségek mérésekor lesztése. mény. tett értékek használata a
szükséges kerekítések. Számegyenesek önapa- mindennapi életben.
A kerekítés határainak dós színes lapokkal.
bejelölése számegyene- Digitális tananyag.
sen.
 (Y)
Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok,
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Tizedes törtek 120–123. Az egész számok össze- Együttműködés képessé- Rétegekre és egységkoc-
összeadása, kivo- adásánál és kivonásánál gének fejlesztése. kákra bontható 1 dm élű
nása tanult helyi érték szerin- Szövegértelmezés – a kocka.
ti írásmód bemutatása probléma leírása mate- Feladatgyűjtemény, fela-
frontálisan. Szöveges matikai jelekkel. datlapok.
feladatok megoldása cso-
portmunkával.
Ellenőrzés közösen.
Tizedes törtek 124–125. A szorzat, illetve a há- Analógiák felfedezése az Helyiérték-táblázat moz-
szorzása, osztá- nyados változásának be- egész számoknál tanul- gatható számcsíkkal.
sa 10-zel,100-zal, mutatása a helyiérték- takkal.
1000-rel táblázatban, frontálisan. Azonos értékű mennyi-
Mennyiségek átváltá- ségek esetén a mérőszám
sa, táblázatok kitöltése és a mértékegység közöt-
páros, majd önálló mun- ti összefüggés tudatosítá-
kával. sa.
Tizedes törtek 126–127. Összehasonlítás frontális A szorzandó és a szorzat Feladatgyűjtemény,
szorzása termé- munkaformában: értékének vizsgálata. feladatlapok, kitöltendő
szetes számmal 1. Tört alakú szám szor- Nagyságrendi becslések táblázatok.
zása, megismerése.
2. Egész szám írásbeli
szorzása,
3. Tizedes tört szorzása.
Feladatmegoldás párban.

265
 Téma, tananyag Óra Tevékenységformák, Kompetenciák: Tanári, tanulói Projektfeladatok, (Y)

266
módszertani javaslatok készségek, képességek taneszközök kutatómunka, játékok
fejlesztése
Tizedes törtek osz- 128–129. Összehasonlítás frontális Becslési képesség fej- Feladatgyűjtemény,
tása pozitív egész munkaformában: lesztése. feladatlapok, kitöltendő
számmal 1. Tört alakú szám osztá- Mindennapi életből vett táblázatok.
sa, szöveges problémák átí-
2. Egész szám írásbeli rása a matematika nyel-
osztása, vére.
3. Tizedes tört osztása. Ellenőrzés, önellenőrzés,
Szöveges feladatok meg- a becsléssel való össze-
oldása párban, majd ön- vetés.
állóan.
Az átlag kiszámí- 130. Mért, gyűjtött, illetve Az átlag matematikai Grafikonok, táblázatok. Gyűjtőmunka: az átlag
tása adott grafikonról leol- tartalmának megértése. használata, szerepe a
vasott adatok átlagának mindennapi életben.
kiszámítása. Az egyes
adatok átlagtól való elté-
résének megfigyelése.
Tört alakban írt 131–132. Véges, illetve végtelen Egy szám sokféle alakja, Feladatgyűjtemény,
szám tizedes tört tizedes törtek bemutatása az azonos érték tudatosí- feladatlapok.
alakja frontálisan. tása.
Tapasztalatgyűjtés a ti-
zedes törtek különböző
fajtáiról.
IV. felmérő 133–134.
Készítette: Széplaki Györgyné
2013. augusztus
 Tartalom

Tartalom
ELŐSZÓ : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 3
KERETTANTERV : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 5

TERMÉSZETES SZÁMOK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 15
1–4. óra: A számok alakja a tízes számrendszerben : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 16
5. óra: A számok csoportosítása, halmazok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 22
6–7. óra: Számok ábrázolása számegyenesen : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 25
8–9. óra: Kerekítés, becslés : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 29
10. óra: Összeadás és kivonás : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 32
11–13. óra: Összeg és különbség változásai : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 37
14–15. óra: Szorzás : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 42
16–17. óra: Osztás : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 45
18. óra: Szorzat és hányados változásai : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 50
19–22. óra: Műveletek sorrendje : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 53
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 57
ALAKZATOK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 60
1–2. óra: Geometria : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 62
3. óra: A tér alakzatai, a testek geometriai jellemzői : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 67
4. óra: Testek hálója : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 71
5–6. óra: Mértani testek szemléltetése : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 76
7–8. óra: Térelemek kölcsönös helyzete : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 80
9. óra: A szög fogalma : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 86
10–11. óra: A sík alakzatai : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 90
12. óra: Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 94
EGÉSZ SZÁMOK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 96
1–3. óra: Negatív számok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 96
4–5. óra: Negatív számok: A számok abszolút értéke : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 97
6. óra: Egész számok összeadása és kivonása: Összeadás : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 103
7. óra: Egész számok összeadása és kivonása: Kivonás : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 103
8–9. óra: Egész számok összeadása és kivonása: A zárójel nélküli írásmód : : : : : : : : : : : : : : : 104
10–12. óra: Egész számok szorzása és osztása természetes számmal : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 109
13–14. óra: Nyitott mondatok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 112
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 112
HELYMEGHATÁROZÁS : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 114
1–2. óra: Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer:
Helymeghatározás a mindennapi környezetünkben : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 114

267
Tartalom

3–4. óra: Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer:

Tájékozódás a síkon: a derékszögű koordináta-rendszer : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 115
5–6. óra: Gyakorlás : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 115
MENNYISÉGEK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 121
1–3. óra: A mennyiségek fogalma : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 122
4–5. óra: A szög mérése : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 125
6. óra: Sokszög szögeinek mérése : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 130
7–8. óra: Sokszögek kerülete, a hosszúság mérése : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 132
9–10. óra: Sokszögek területe, a terület mérése : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 136
11–12. óra: A téglalap kerülete és területe : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 140
13–15. óra: A téglatest felszíne : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 145
16–17. óra: Testek térfogata: A térfogat mérése; Az űrtartalom mértékegységei : : : : : : : : : : : 150
18–19. óra: Testek térfogata: A téglatest térfogata : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 150
20. óra: Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 154
TÖRTEK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 156
1–2. óra: A törtszám fogalma és írása : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 157
3–4. óra: Kisebb vagy nagyobb 1 egésznél? Pontosan 1 egész? : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 161
5. óra: Törtek helye a számegyenesen, negatív törtek : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 165
6–7. óra: A törtek sokféle arca : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 167
8. óra: Törtek összehasonlítása : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 170
9–10. óra: Törtek egyszerűsítése és bővítése : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 173
11–14. óra: Törtek összeadása és kivonása : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 178
15–16. óra: Törtek szorzása természetes számmal : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 183
17–18. óra: Törtek osztása természetes számmal : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 186
19–20. óra: Összeg és különbség szorzása és osztása természetes számmal,
műveletek sorrendje : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 190
21–22. óra: Mi a valószínűbb? : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 192
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 195
PONTHALMAZOK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 197
1. óra: Ponthalmazok távolsága : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 198
2. óra: Pontok, ponthalmazok távolsága : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 201
3–4. óra: A kör és a gömb : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 204
5–6. óra: Távolsággal megadott ponthalmazok : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 206
7–9. óra: Szerkesztések : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 211
10. óra: Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 213
TIZEDES TÖRTEK : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 215
1–3. óra: Tizedes törtek értelmezése : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 216
4. óra: Tizedes törtek ábrázolása a számegyenesen : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 223
268
 Tartalom

5. óra: Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 227

6–7. óra: Tizedes törtek kerekítése : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 229
8–11. óra: Tizedes törtek összeadása, kivonása : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 232
12–13. óra: Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel: : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 236
14–15. óra: Tizedes törtek szorzása természetes számmal : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 239
16–17. óra: Tizedes törtek osztása pozitív egész számmal : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 242
18. óra: Az átlag kiszámítása : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 245
19–20. óra: Tört alakban írt szám tizedes tört alakja : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 248
Tudáspróba : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 250
TANMENETJAVASLAT : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : : 253
 Tartalom

Jegyzetek
Tartalom