PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET

Tematika, 2013 . őszi félév

PPKE BTK Pszichológiai Intézet

Stefaneum, I.

Vendégtanár Pléh Csaba, pleh.csaba@ektf.hu

Péntek 10-11h30

Követelmények
(1) Zárthelyi a félév első feléből október 18 40 pont.
(2) Szóbeli a félév során feldolgozott anyagból. Érték : 60 pont.
Ez utóbbi kiváltható egyéni Wikipédia szócikkek írásával és
lektorálásával.
Feltétel: 1 elfogadott szócikk, két lektorálás. Megbeszélése
folyamatos, szeptember 20-tól.
Jegybeírás és értékelés a kollokviumon.
Kollokvium és jegybeírás időpontok:
December 13, január 10, 10 óra
Érdemjegyek: jeles 90 <
jó 80-89
közepes 70-79
elégséges 60-69

Tankönyv

Pléh Csaba: A lélektan története. Budapest, Osiris, 2010

Olvasókönyvek
Kötelező

Pléh Csaba és Győri Miklós (2004, szerk.): Olvasmányok a

kisérleti pszichológia történetéhez. Budapest: Osiris Az
olvasókönyv elsősorban a kísérleti pszichológia 19. és 20.

1
századi történetére összpontosít. Az anyagot az irányzatok és
néhány vezető kérdés (pl. a fejlődés, az embert mozgató
tényezők.) szerint csoportosítja.

Ajánlottak

Buda, Béla (szerk., 1971): A pszichoanalízis és modern

irányzatai. Budapest: Gondolat.Mára kissé elavult, de
alapjában véve gazdag válogatás. Különösen hasznos a
Freud utáni irányzatok megértéséhez.
Kardos, Lajos (szerk., 1970): Behaviorizmus. Budapest: Gondolat,
Kardos, Lajos (szerk., 1974 ): Alaklélektan. Budapest:
Gondolat A két kötet a két irányzat máig érvényes
bemutatása. Külön erényük, hogy a klasszikus szövegek
mellett számos korabeli és modern bírálatot is bemutat.
Laplanche, és Pontalis : A pszichoanalízis szótára. Budapest:
Akadémiai . Olyan szótár ez, mely a fogalmakat elemezve
igen sok klasszikus szövegrész összevetését is megadja.
Pethő, Bertalan (1986) (szerk.): Pszichiátria és emberkép.
Budapest: GondolatCíme ellenére elsősorban az
egzisztencialista-fenomenológiai hagyományt tekinti át.
Kiss György (1991, szerk): Tanulmányok a magyar pszichológia
történetéből. Budapest. Akadémiai Kiadó
Kiss György (1995, szerk.): Pszichológia Magyarországon.
Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Élettörténet és interjúk mai főszereplőkkel

Bodor Péter, Pléh Csaba és Lányi Gusztáv (szerk., 1998):

Önarckép háttérrel. Budapest: Pólya. A mai magyar pszichológia
szenior nemzedékének szakmai sorsa önéletírások
tükrében.

Hálózati források

Classics in the History of Psychology . Egyre növekvo számos

klasszikus cikk és könyv teljes szövege angol nyelven. Freud,
Watson, Darwin, Ebbinghaus, Skinner, Tolman, Miller s így tovább
már hozzáférhető.

http://psychclassics.yorku.ca/

„Glossing the body electric” On-line cikk, mely több, mint 90 a

pszichológiatörténet szempontjából releváns web helyet tekint
át:
http://www.yorku.ca/christo/webreview/

Mindezek fejlesztője: Christopher D. Green, York University,

Toronto, Ontario

2
A kurzus szemléleti jellemzői

(1) A kurzus a társadalomtudomány többközpontú

eszményéből, s nem a szokásosan bevett monocentrikus
felfogásból indul ki. Vagyis sem a kezdetekre, a német
kísérleti lélektan dominálta időszakra, sem a harmincas évektől
kibontakozó korra nem hiszem, hogy egyetlen középpont
meglétével jól jellemezhető lenne a pszichológia sokarcúsága.
(2) Szakmaközi beágyazás. Más társadalomtudományok
alakulásával (olyan diszciplínákra kell gondolni itt, mint az
antropológia, a szociológia, a neveléstudomány és a nyelvészet)
valamint a filozófiai ágazatok fejlődésével (pl. a logikával és a
tudományfilozófiával) is összekapcsoljuk a pszichológia
történetét a meglehetősen bevett természettudományos
kapcsolatok (élettan, biológia) hangsúlyozása mellett.
(3) Hangsúly az európai pszichológia folytonosan
jelenlétén, szemben a bevett felfogással, amely a
behaviorizmus megjelenésétől az európai fejleményeket
érdektelennek tartja.
(4) Tágabb léptéket veszünk a humán- és
társadalomtudományok magyarázó modelljeivel
kapcsolatban, a belső, szakmai, a társadalmi és a személyes
kontextus hármasságában vizsgáljuk a lélektant.

TEMATIKA

szeptember 13 PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET ÉS PSZICHOLÓGIAI

ELMÉLET. A pszichológiatörténetírás hagyományai és magyarázó

modelljei.

3
A PSZICHOLÓGIA PARADIGMÁI. LINEARITÁS ÉS A FELFEDEZÉS GONDOLATA A
tudományos paradigma fogalma és magyarázó értéke.
Természettudomány-e a pszichológia? A népi pszichológia
kérdése. Preskriptív párok (Robert Watson). Fogalmi
dichotómiák: Egon Brunswik. Magyarázó modellek és Paul
Fraisse. Buss alany-tárgy megfordulásai
A PSZICHOLÓGIAI ELMÉLETEK NÉGY MOZZANATA. Tények, módszerek,
belső törvények s magyarázati módok mint szervezo elvek.
PSZICHOLÓGIATÖRTÉNET ÉS SZOCIÁLIS MAGYARÁZAT Externalizmus-
internalizmus viták a pszichológia történetében. A személyi
kontextus mint magyarázat A korszellem mint magyarázat. A
tágabb kontextus. A valódi szociális magyarázat.

Házi feladat szeptember 20-ra :

1. WEB helyek a pszichológiatörténetről
2. Magyar pszichológiatörténet WIKIPÉDIA cikkek

Szeptember 20 . DESCARTES KETTŐSSÉGEI ÉS A TUDOMÁNYOS

MÓDSZER

Descartes öröksége mint a világkép, a tudomány csinálás és a

sajátos pszichológiai elvek összessége.
RACIONALISTÁK ÉS EMPIRISTÁK Közös jegyek: mások gyanakvással
kezelése, individualizmus. Eltéréseik: a tapasztalás szerepe s
kutatás modellje.
DESCARTES PSZICHOLÓGIÁI Önmegfigyelés. A gépben lakozó szellem.
Test-lélek. A gondolkodás szerkezete és az egységessége.
Innátizmus akkor és most. Ész és szenvedély. Descartes
öröksége és az önmegismerés. Desacartes értelmezlései a
katolikus hagyományban.

WIKI Vállalások MEGBESZÉLÉSE

Szeptember 27: A PSZICHOLÓGIA KÜSZÖBÉN: A MÉRÉS

MEGSZÜLETÉSE A PSZICHOLÓGIÁBAN A mérés bevezetése mentális

4
világba nagy áttörés volt, mely együtt járt az eszköz elv
világrendezés egészének győzelmével a múlt században.
Herbart és az algebra bevezetése mérés nélkül. A pszichofizika
elöfutárai. A pszichológiai mérés és a világnak való meg-nem-
felelés kérdése (küszöbök, illúziók, reakcióidő ). Weber és
Fechner fölényének okai.
Egy spekulatív ember különös élete : Fechner a tudomány és a
metafizika között. Helmholtz és az empirista hagyomány. A
perceptuális tanulás kérdéskörének folytatása az új
Szemléletben, Gibsonnál s a mai látáskutatásban. A Helmholtz-
Hering viták.
0któber 11 DUPLA ÓRA . A NÉMET KÍSÉRLETI LÉLEKTAN Wilhelm
Wundt: A programadó és kodifikáló A szerephibridizáció mint a
"lipcsei minta" lényegi eleme. Az introspekció megfelelő helye, a
redukcionizmus és a parallelizmus. A mentális élet törvényei,
Wundt néplélektana, s ennek kapcsolata más
társadalomtudományokkal. Társadalom és természet viszonya
ma. Az új pszichológia terjedése és megoszlása Európában
Wundt követőinek és riválisainak szellemi hatása (G.E. Müller,
Ebbinghaus, a würzburgi iskola). Brentano és a "gondolkodás
pszichológia" mint az első próbálkozások a jelentéshez
kapcsolódó egyén feletti platonisztikus szerveződés
bevezetésére az új pszichológiába.
A KÍSÉRLETI PSZICHOLÓGIA KRITIKÁI A KEZDETEKTOL MÁIG A
szellemtudományos szemlélet első próbálkozásai (Dilthey) és
vitáik a kísérleti pszichológiával: a filozófia, a
társadalomtudomány, és a humaniórák megfelel viszonyának
keresése. A "magyarázó versus megértő" szemlélet kettőssége a
mai hermeneutikával bezárólag. Bergson és a kísérleti
pszichológia. Az én adaléka. Husserl és a pszichologizmus
kritikája. A társas modellek mint alternatívák a kísérleti
pszichológia kontextus menetességére. A francia szociológiai
iskolától és Lévy-Bruhl primitív gondolkodás koncepciójától

5
kezdve egészen G. H. Mead, Karl Bühler és Frederic Bartlett
munkásságáig. Kapcsolatuk a kultúrális relativizmus vitáival és a
hivatásos szociálpszichológia születésével. Az individualisztikus,
a társas és a társadalmi tudatfelfogások vitája. Korlátozó és
konstrukciós szociális modellek, kapcsolatuk az igazság
konstruáltságának kérdésével.
FEJLŐDÉS, ALKALMAZKODÁS ÉS EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK: AZ EVOLÚCIÓS

PSZICHOLÓGIA KEZDETEI Az evolúciós elmélet következményei,

hatása a biológiára alapozó pszichológia kialakulására. A
darwinizmus néhány visszatérő kérdése (folytonosság a fajok
közt, öröklés-környezet viták, a mentális működések adaptív
értéke), az egyéni különbségek (az ún. Galton paradigma).A
funkcionalizmus Amerikában és Európában James és Dewey
funkcionalista-pragmatikus modellje. A funkcionalizmus mai
újraértelmezése testi és lelki viszonyáról, az információs
szemléletet mint a funkcionalizmus megújítója.
A FEJLŐDÉS GONDOLAT DIADALA A SZÁZAD KÖZEPÉN ÉS VÉGÉN .
Piaget, Wallon, Vigotszkij történeti helye. Önfejlődés és
determinizmusok. Öröklés-környezet viták: a mai helyzetig. A
gyermek felfedezése. Szakasz-viták és jelentőségük. Biológiai és
társas a fejlődésben. A mai kompetens csecsemő elméletek
történeti helye.

Október 18 Zárthelyi 40 kérdés az eddigiekből

Október 25 FREUD, A TUDATTALAN FELFEDEZÉSE

Freud előfutárai a klinikai gondolkodásmódban és a nem tudatos

folyamatokra vonatkozó fogalmak filozofikus és mindennapi
tagolódásában. Freud a századvégi Bécs társadalmi
kontextusában mint a pszichológusi foglalkozás egyik alakítója. A
pszichoanalízis kettősségei (determinizmus versus
hermeneutika, racionalizmus-irracionalizmus, ellenőrzés-
felszabadítás), ennek relevanciája a hermeneutikai vitákban.A
mélylélektani iskolák. A pszichoanalízis megoszlásai

6
 és a neofreudizmus Jung, Adler, az európai és amerikai
szakadárok. A szakítások szerepe és szerkezete a
pszichoanalízisben: azonosulások és lázadások. A különböző
társadalmak szükségleteinek tükröződése a pszichoanalízis
felhasználásaiban.
NOVEMBER 15 DUPLA ÓRA A VISELKEDÉSTUDOMÁNY

KIBONTAKOZÁSA A watsoni behaviorizmus elotörténete és

eredetisége. A klasszikus behaviorizmus tézisei
(környezetelvűség, periférializmus) mint társadalmilag és
tudományelméletileg kondicionált reakciók mások módszertani
hibáira. A pszichológia mint tanuláselmélet: a neobehaviorizmus
A pszichológia és a "tudományok tudománya". A pozitivista
filozófia nyelvi fordulata. A tudományelmélet a pszichológiában
és fordítva (már Ernst Machtól kezdve), s mik a tudományelmélet
alternatív modelljei. Neobehaviorizmus: a viselkedési törvények,
a közbülső változók, és a tanulás egyetemessége. Az algebrai
modellek (Hull) és a mai kogntivizmus. Tolman és a motoros
elméletek (pl. Osgood): a reprezentáció fogalma.
NOV. 22 AZ EGÉSZ ÉS AZ ÉRTELEM. AZ ALAKLÉLEKTAN

Az egészek és a forma gondolat régmúltja és az alaklélektani

mozgalom külso története. A Gestalt gondolatrendszer. Az
érzékleti szerveződés törvényei (az izomorfizmus ma) a tanulás,
a gondolkodás és a társas szerveződés törvényeire térve át.
Lewin különleges jelentősége a motivációs pszichológiák
alakulásában és a gyakorlati csoportlélektan keletkezésében.

Nov. 29 A MAGYAR PSZICHOLÓGIA HELYE A VILÁGBAN

Az elméleti pszichológia kezdetei: Posch, Pikler. Az eklektikus

közvetítők: Kornis. Magyar kísérletezők: Révész, Ranschburg,
Harkai, Grastyán. A biológiai gondolat jelentősége. A hazai
fejlődéskutatás: Dienes, Várkonyi és Mérei. A magyra
mélylélektan. Ferenczi, Rapaport, Hermann, Szondi. A magyar
pszichoanalízis és a koragyermekkor. Sajátosságok a hazai

7
hálózatszerveződésben: nyitottság, állandó megszakadások, a
politika beleszólása.

Dec. 6 A KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA MEGJELENÉSE.

Az információfeldolgozó paradigma: gépek, matematika, az

információs tudományok. A belső ember felfedezése. Az etológia
és más kognitív területek szerepe. A megismerő embertől az
érzelmi forradalmig.

Dec. 13 : jegybeírás, kollokvium