Professional Documents
Culture Documents
Az Állítmány És Az Alany - Doc - 0.odt
Az Állítmány És Az Alany - Doc - 0.odt
Állítmány fajtái:
- Igei állítmány:
- Névszói állítmány:
- Névszói-igei állítmány:
A névszói állítmány a magyar nyelvben azonosító vagy minősítő szerepet tölt be,
kifejezhetjük főnévvel vagy melléknévvel.
Alany fajtái:
Az alany általában főnévi természetű szó.
Határozott:
Határozatlan:
Általános:
A határozott alany általános kifejezőeszköze a főnév. A határozott alanyt az egyes ill. többes
szám l. és 2. személyben az állítmány igei személyragja fejezi ki. Ha hiányzik a mondatból a
3. személyű határozott alany, akkor hiányos szerkezetű lesz a mondat. A határozatlan alanyt
határozott névmással vagy többes szám 3. személyű igealakkal fejezzük ki. Az általános
alanyt általános jelentésű főnévvel, általános névmással és az ige egyes szám 2. ill. többes
szám 1., 2., 3. személyű alakjával.
Alkotunk alanytalan mondatokat is pl.: Pirkad. Hajnalodik. Havazik.
Tárgy fajtái:
Iránytárgy: valakire, valamire irányul a cselekmény. Pl.: könyvet olvas.
Eredménytárgy: eredménye van a cselekedetnek. Pl.: könyvet ír.
13. TÉTEL
A szöveget úgy alakítjuk ki, hogy a kommunikációs céloknak minél jobban megfeleljen.
Ezeknek a szövegátalakító eljárásoknak eredményeképpen születnek az alakzatok. Az
átalakítás vonatkozhat hangsorra, szóalakzatokra, mondatalakzatokra, gondolatalakzatokra.
Az alakzatok fajtái:
Ismétlés – A hangalak megkettőzése. Pl.: „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom…”.
Nemcsak szavakat, hanem szókapcsolatokat, sőt egész mondatokat is megismételhetünk.
Refrén – A gondolatok kifejezőerejét erősíti, játékosságot kölcsönös a szövegeknek, gyakran
állandóságot érzékeltet. Pl.: „Mily édes az élet! Mily szép a világ!”
Tőismétlés (figura etimologoca) – A szavak, szószerkezetek módosított alakú ismétlése
állandóságot és változást éreztet egyszerre. Pl.: „…Kértem kérve.”
Párhuzamos szerkezet (paralelizmus) – Hasonló felépítettségű szerkezeteket állítunk egymás
mellé. PL.: „Hervadt az a rózsa, Kinek párja nincsen, Bágyadt az a madár, Kinek társa
nincsen.”
Ellentét (antithesis) – Értelmi és érzelmi nyomatékosítás kedvéért ellentétes jelentésű
szavakat, kifejezéseket, tagmondatokat, mondatokat, szövegrészeket állítunk szembe
egymással. Pl.: „Felmentem a hegyre, lenéztem a völgybe…”
Paradoxon – Látszólagos vagy álellentét, ami hatásos stíluseszközzé válhat. Pl.: „… nem lelé
Honját a hazában.”
Felsorolás – A mondandó erősítését, sokoldalú megvilágítását szolgálja. Pl.: „
„Az emberöltő kel, nő, zajg, bomol, Küzd, hömpölyög, él s éltet szűntelen. „
Részletezés – A mondanivaló aprólékos kibontása, újabb fogalmi jegyek megnevezése, mely
segíti a fogalomtisztázást. Pl.: „Tavaszodik, lágy az idő, Kihajt a fű, kövéren nő.”
Halmozás – Azonos szófajú és mondatrészi szerepű, gyakran rokon értelmű szavak,
kifejezések együttes megnevezése. Pl.: „ Sírjatok, szemeim, Hulljatok, könnyeim, Gyakran
áztassátok Elhervadt orcáim!”
Fokozás – Olyan alakzat, amelyben egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében soroljuk fel a
rokon értelmű szavakat, kifejezéseket. Pl.: Hej, ne búsulj s ne bánkódj, Ne is siránkozzál!”
Túlzás – Az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja vagy lekicsinyíti a jelenségeket.
Pl.: „Tenger virág nyílik tarkán körülötte.”
Irónia – A látszólagos magasztalás mögött elítélés, elmarasztalás bújik meg.
„..Gyönyörű mulatságocska lesz,..”
Gúny – A képtelenségig felnagyítja egy jelenség negatív vonásait. Pl..
„Sehallselát Dömötör buta volt, mint hat ökör.”
Egyéb stíluseszközök:
Hasonlat – Képszerűségével szemléltetni, érzékeltetni kíván: közös tulajdonságuk alapján
kapcsol össze, állít párhuzamba két dolgot. Pl.: Olyan fehér, mint a hó.
Körülírás – A fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegyét emeli ki.
Pl.: „…szemem árja megindult.”
Szépítő kifejezések (eufemizmusok) - Tapintatból, szeméremből vagy illendőségből nem
mondunk ki egy szót. Pl.: eltávozott az örök vadászmezőkre=meghalt.
Ha a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak a szövegben, akkor összetett képek
(komplex képek) keletkeznek.
3.TÉTEL
Kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, összefüggései a kifejezésmóddal
Index:
1.TÉTEL
A nyelv, mint jelrendszer
Életünk során nagyon sokféle jellel találkozunk, melyek tájékoztatnak és eligazítanak minket
a világban. A jel olyan érzékelő vagyis látható, hallható, tapintható jelenség, mely önmagán
kívül mást is jelent.
A jelek eredetük szerint lehetnek természetesek vagy mesterségesek:
- Természetes jel: nem közmegegyezésen alapul pl.: villámlás
- Mesterséges jel: közmegegyezésen alapulnak pl.: közlekedési táblák
A jel a felhasználók oldaláról kétfélék lehetnek:
- minden felhasználó számára azonos jelentéssel bírnak pl.: természeti jelek
- kulturánként változik pl.: gyász színe, fejbólintás
A nyelvi jel összetevői:
Jelentés
jel ________________________ jeltárgy
A nyelv is jelekből épül fel. A legkisebb nyelvi jel a szóelem vagy morféma.
Morféma: a szavak olyan alkotóelemei, amelyek jelentéssel bírnak.
Morfémák fajtái:
- tőmorfémák (szótő)
- toldalékmorfémák (jelek, ragok)
Nyelvi jeleknek tekintjük a szavakat vagy idegen szóval a lexémákat. Morfémákból épülnek
fel. A morfémák és a lexémák alkotják a szintagmákat (szószerkezet). A szintagmákból
lesznek a mondatok, melyek tágabb értelemben szintén nyelvi jelek (az ún. fonémákat
/hangokat/ jelelemeknek hívjuk, mert nem bírnak jelentéssel).
A jelölő és a jelölt viszonya alapján csoportosítjuk a jeleket:
- ikon: ha a jelölő és a jelölt között valamilyen hasonlóság van pl.: fénykép, térkép
- index: olyan jele, amelyek nem hasonlítanak a jelölt dolgokra, de van közöttük valamilyen
valóságos kapcsolat pl.: ok-okozati, térbeli, időbeli, logikai kapcsolat pl.: haladási irányt jelző
táblák.
- szimbólum: a jelölő és a jelölt között nincs semmiféle kapcsolat, csupán megegyezésen vagy
hagyományon alapul pl.: nemzeti színű lobogók, matematikai jelek.
A hangok és jelek viszonya alapján csoportosíthatók:
- egy jelentésű szavak: egy hangalakhoz egy jelentés társul pl.: asztal
- több jelentésű szavak: egy hangalakhoz több jelentés társul és ezek a jelentések valamilyen
kapcsolatba hozhatók egymással pl.: formájuk, színük, rajzolatuk pl.: körte, zebra
- azonos alakú szavak: egy hangalakhoz több jelentés társul, de ezek nem kapcsolódnak össze
pl.: vár, csap
- rokon értelmű szavak: több hangalakhoz egy közel azonos jelentés társul pl.: megy , sétál
- ellentétes jelentésű szavak: két külön álló hangalak van, két külön álló jelentéssel, ami
egymás ellentéte pl.: fekete-fehér
- hangutánzó szavak: gépek, állatok, tárgyak hangját utánozza pl.: koppan, csattan
- hangulatfestő szavak: különböző érzelmeket, hangulatokat mutatnak be ezek a szavak pl.:
bandukol.
7.TÉTEL
A magyar nyelv társadalmi és területi nyelvváltozatai
A szónok feladatai:
Az első lépések: a szöveg témáját kell végiggondolni, ha szükséges, címet választunk. A
témaválasztással és címadással egy időben történhet a témának megfelelő szövegtípus
kiválasztása. Gyakrabban adunk témajelölő címet, mint reklámcímet. Végigondoljuk a beszéd
kommunikációs körülményeit is, kiknek, milyen céllal, milyen helyzetben mondjuk. Az
anyaggyűjtés előtt hasznos egy elővázlatot írni.
Anyaggyűjtés: Az elővázlat segítségével gyűjtjük össze a beszédhez szükséges
adatokat, tényeket, gondolatokat. Különféle forrásai lehetnek: mások tapasztalatai,
ismeretei; könyvek, folyóiratok, filmek, internetről. Beszédünk akkor hiteles, ha a
témával kapcsolatban saját ismereteink is vannak. Ezeket a megfigyeléseket,
kísérlettel, szmélyes kapcsolataink segítségével szerezhetjük meg.
Elrendezés: Az elrendezéskor alakul ki a beszéd váza, ilyenkor csoportosítjuk az
összegyűjtött ismereteket, adatokat, és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket.
Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd
tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos dolgokat. A
tételmondatból épül fel a szöveg végleges váza. A vázlatban nem csak tételmondatok
szerepelnek, hanem fontosabb nevek, kulcsszavak is.
Szöveg kidolgozása: a műveletek legfontosabb része a szöveg kidolgozása. Ekkor
fogalmazzuk meg a végleges mondatokat, kicsiszoljuk, színezzük a szöveget. Ehhez a
legalkalmasabb stíluseszközöket választjuk ki. Ügyelünk a nyelvhelyességre és a
helyesírásra is. Hozzá tartozik az előadásmód megtervezése is, hogy milyen nem
nyelvi eszközöket fogunk alkalmazni beszéd közben.
Az emlékezetbe vésés és az előadás: A tapasztal előadóknak is hasznos az előadás
főbb tételeit, érveket, néhány idézetet az emlékezetükbe vésni. Az előadás szövegét
megtanulják, majd próbabeszédet tartanak, így csökkentik a lámpalázat. Előadás
közben nem szabad ragaszkodni az előre megírt mondatokhoz, szavakhoz, törekedjünk
inkább a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre. Ezek után nyugodtan
vállalkozhatunk az előadásra, a nyilvános fellépésre.
Az érvelő szöveg felépítése:
Bevezetés: általában az érzelmekre hat. Meg kell nyerni a hallgatóság
jóindulatát, a megszólításukkal, dicséretükkel. A témaválasztás indokoltását,
fontosságát, megközelítésének újszerűségét. A beszéd megértéséhez
elengedhetetlen, hogy az előadó megnevezze az előadás témáját, a fontosabb
adatokat, helyszíneket, szereplőket és az anyaggyűjtés forrásait. Megadja a
kifejtés menetét, előzetes vázlatot ad, kapcsolatot teremt a bevezetés és a
beszéd fő részei között.
Elbeszélés: a beszéd fő gondolatának rövid ismertetése, a téma megjelölését
jelenti. Ekkor fogalmazzuk meg azt a tételt, melyet később részletezni, majd
bizonyítani fogunk. Az elbeszélés legyen rövid, tömör, világos, tárgyszerű.
Tartalmazhat egyetlen tételt vagy több tételmondatot is.
Részletezés: A megfogalmazott tételt fejtjük ki bővebben. Meghatározzuk a
tételben szereplő fogalmakat, példákkal szemléltejük. Kitérőt is tehetünk egy
történet vagy személyes élmény elmesélésével.
Bizonyítás: az érvelő szöveg legfontosabb része, mert ekkor kerül sor az
álláspontunk igazságának a bizonyítására, érvekkel való alátámasztására. A
bizonyítékokat egyrészt csak összegyűjtjük és alkalmazzuk, másrészt mi
magunk teremtjük, retorika segítségével a jelekből, tényekből, példákból
érveket alkotunk.
Cáfolás: a meggyőzéshez hozzá tartozik, hogy a velünk ellentétes véleményt
vallók nézeteit megcáfoljuk.
Befejezés: többféle feladata lehet. Kapcsolatot teremt a beszéd többi részével,
mert megismétli a fő gondolatokat, összegzi a beszédben elmondottakat, rövid
jövőre vonatkozó kitekintéssel. A hatásos befejezésben a hallgatók érzelmeire
hatunk. Ennek eszköze, egy hatásos érv, mely személyes vallomásra épül.
19.TÉTEL