A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezed a szívedre, Hallgasd, figyeld hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a szürke kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, hogy árva lelked Feléjük szárnyat bontogat? Nézd, árnyékod, hogy fut előled, Hogy nő, hogy törpül el veled. Nem csoda ez? S hogy tükröződni Látod a vízben az eget. Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák: Rajtuk át Isten szól: jövök.
Remenyik Sandor csodalatos versevel szeretnem koszonteni a tisztelt
egybegyulteket es legfokeppen a mai nap foszereplojet a Tiszteletes Urat. Csendes csodak – tulajdonkeppen errol szol az egesz elet. Arrol, hogy eszre tudjuk-e venni a mindennapok apro oromeit, gyogyirt, eroforrast tud-e nyujtani szamunkra mindez. A kulso mulando, minden belulrol fakad, a lelek alapota hatarozza meg kulsonket, viselkedesunket valojaban teljes eletunket. Ezert eletunk nagyon fontos feladata a lelkunk apolasa. A magyar nyelv nagyon szepen megfogalmazza a lelkipasztor szoban, hogy tulajdonkeppen mi is a feladata, hivatasa a tiszteletes uraknak; a lelkunk apolasa, a belsonk formalasa valamint a jo utvonal kovetesenek elosegitese. A legfontosabb talan az Istenbe es onmagunkba valo hitunk megtartasa es elmelyitese kell legyen. En ehhez kivanok Onnek kitartast sikert es erot, hogy ezt a gyulekezetet tudja felkarolni, tanitgatni, iranyitgatni es osszetartani. Nehez feladat, de Isten nem gordit olyan akadalyt az ember ele amivel nem tud megbirkozni. En hiszek benne, hogy fog sikerulni Onnek. Mi mind hiszunk benne! Isten aldasat kerem az itt elkezdodo eletszakaszara. Nagyon sok boldogsagot es sikert kivanunk Onnek mindannyian.