Ps | K. K. PONOMARJOV | Differencidlegyenletek ' felallitasa és megoldasa § Gyakorlati feladatok) Fatal a fy 4 d Be Tankényvkiad6, Budapest, 1969i EGYETEMI SEGEDKONYY | KESZOLT A MOVELODESOGYI MINISZTER RENDELETERE Tartalomjegyzék A ii eredeti cime: ‘Cocranaenne x pemene muipepemurasitix ypasterat ‘nnmenepwo-rexiueecrax 38231 Tocyraperveuoe, MocKwa, 1962 Edis a magyar kiadishoz ° Fordtott: DR. SCHIPP FERENC Beveretés " Kontrolizerkest8: DR. KOSA ANDRAS. 1. PELDAK DIFFERENCIALEGYENLETEK FELALLITASARA 1, BlsGrendd differencdlegyentettelleithaté folyamatok 7 Keézdinséqes diferencilegyenltro vezet6.gyakorlati feladaiok fel Alitisinak é megoldésinak mdszeei "7 Lyf) alakit egyenetek ss... : fn 19 1.1.1 Fizika (optika, mechanika) 19 11.2 Rugatmas testck mechanikija : 2 113 WM oesseeecsresseessen 2 1.2 Seétvilasathats valtoz6id egyentetek 30 121 Fizika oa : 30 1.22 Mechania 2.0000) cal 1.23 Folyadékok mechenikija. Talaimechanika 2 di 1.24 Kémia és gydrtéstechmologia : ® 1.25 Szaporodisi folyamatok : Loa 1.3 Homogéa és lineirs dtferensidlegyenetck 16 1.3.1 Geometria 16 132 Blektrotechaika : 8 4 1.4 Elsbrendi iferencitegyenlet-rendszerek 4 2, Mésodrend® differencisegyenletekkel leithaté folyamatok «88 2A MisodrendG, y”=constansalakii egyenletek .....se 00s. 88 2A. Mechanika sss... 8 2.1.2 Rugalmas testek mechanikia wo 1 ) 22 Hidnyos dfferencélegyenletek (ecilistipusok) 8 © K.K. Ponomarjov, Mosekva, 1967 2.2.1 Rugalmas testek mechanikaja....... feces 942.2.2 Mechanika 104 23 Allandé eylithatdslineéris egyenteteke 14s 2.3.1 Fizika (mechanika, rezgéstan) feces MS 23.2 Rédidtechnika . 2 13S 24 Misodrenda diesen: rendsverek sss. 159 24.1 Mechanika ........c.000 oe 159 2.42 Elektrotechnika . cee 168 3. NegyedrendG differencislegyentettl leirhat anak cose 1ST 3.1 Gépek és szerkezetek elmélete : sees IST 3.2 Rugalmas testek mechanikija cites 174 Tl, 6NALLOGAN MEGOLDANDO FELADATOK, 1, Elsérendii differencislegyenletre vezet6 feladatok 18s 2. Blsbrendii differencialegyenlet-rendszerre vezetS feladatok. 196 3, MasodrendGi differencidlegyenletre vezet5 feladatok -... : 198 4, Mésodrendd dfferencislegyentet-rendszerre vezet6 feladatok .... 211 MI, KOZONSEGES DIFFERENCIALEGYENLETEK MEGOLDASANAK ALAPVETG MODSZEREI 1. ElsOrendd differencislegyenletck ... coe - us 1.1 Explicit elsSrend6 differencislegyenlet ve 215 1.2 Szétvélaszthat6 valtoz6ia differencislegyenlet 217 1.3 Homogén differenciilegyenlet .. : 217 14 Egrakt differencidlegyenletek 218 1.5 Linedris diflerencidlegyenletek ...........02sescsseseseess 220 16 A Bernoull-fele differencislegyenlet coe 221 17 A Riceat:-‘ele diferencidlegyenlet m2 18 A Lagrange-féle diferencidlegyenlet 223 1.9 A Clairaut-féle differencidlegyenlet . - 24 2, MasodrendG differencislegyenletek 222s 2.1 Hilfnyos masodrendii differencidlegyentetek 25 2.2 MasodrendG, lands egyutthatés linetris dfferencidlegyenletck 227 2.2.1 A homogén linedris differencislegyenlet mogoldésa . 27 2.22 Az inhomogén lineéis differencileayenlet megoldésa .... 228 2.3 Valtozé ebyiitthatés misodrendilinedris fsenciezyene 230 23.1 Az Euler-fle egyenlet . - 230 23.2 Homogén lincéris differencilesyenlct ~ 230 2.33 Inhomogén liners differencidlegyenlet we BL | 24 Misodrendd differencislegyenletsk integrildsa sorok segitségével... sesseses 233 24.1 A hatérozatlan egytthatdk médseere sees 233 242. A Taylor- vagy. Maclaurin-sorba fejtés médszere ....... 234 25 Néhiny speciis, valtoz6 egybtthat6s mésodrends linesris differencidlegyenlet ...... : cosersenees 235 25.1 A Bessel-féle egyenlet aon 235 252 A Legendre-féle differenciélegyenlet . 238 253 A MathiewSéle egyenlet . 239 3, Magasabb rendil dilferencidlegyenletek ....... cesses 2A 3.1 Allandé egyiithatés homogén differencdlegyenletek 2a 32 Alland6 egyitthatés inhomogén diferenciélegyenletck 242 3.2.1 Lagrange médscere (az dllanddk varidlisa) . 2242 3.2.2 A hatérozatlan egylithatok médszere 243 33 Valtoz6 egyutthatés differencidlegyeniet 244 = 0 tipusi egyenletek dy dy #)- D) Hx Soo Fact GZ) = 0 tips eayentet a 8) ops cen 2) t(r, %, ©, .., 2) oripust eevee ...sssccsseee 247 Fy day, &, ©, ., Pvattozdhranéevehomogtneayenetek 248 G) Az x y,de, dy, dy, ., dy viltorbkra néave homogéa eayenletek : = 49, 4. Kéabnpesdiferenciaegyenietrendszerck- 250 4. A direkt médszer (integrilandé kombindci6k) - 250 42 Alland6 eayatthat6s linedvis egvenletrendszerek = 250 A) Két egyentetb6t alld rendszer - 250 B) Hairom egyenletb61dllé rendszer . + 282 43 Elsorendtinél magasabb derivaltakat tartalmaz6 rendszerek ... 253 Irodalomjegyzék ceseeeeeseee wes 287I. PELDAK DIFFERENCIALEGYENLETEK FELALLITASARA1, Els6rendGi differencidlegyenlettel leithaté folyamatok K6zénséges differencidlegyenletre vezeté gyakorlati feladatok felallitasanak és megoldasaénak médszerei Valamely (mechanikai, fizikai, kémiai vagy milszaki) feladat fel- tételeinek megfelel6 differencidlegyenlet feldllitésakor a viltoz6é mennyi- ségek 65 ezek ndvekményei Kéztt matematikai Ssszefligaéseket hatd- rozunk meg. * Sokszor a differencidlegyenlet a ndvekmgnyek vizsgdlata nélkiil adédik. Iyenkor ezeket a megel6zkben vetttk szimba, Példdul, amikor a sebességet a ds oq *ieiezéssel ditjuk el6, nem foglatkozunk a As é5 a At ndvekményekkel, bar ezeket ténylegesen figyelembe vettik, hiszen A gyorsuldst valamely 1 idépillanatban az do a as _ do oe ad Ssszefligaéssel fejezzik i Differencidlegyenletck feldllitésakor a ndvekményeket mindjért a megfelelS differencidlokkal helyettesitjik. Barmely folyamat tanulminyozdsén: 1. meghatérozzuk a folyamat elkiilénitett mozzanatait, 2, felllitjuk a folyamat lefolydsdnak dltakinos térvényét. A folyamatnak egy elkilonitett mozzanata (az. vin, elemi folyamat) kifgjezhet6 a folyamat valtoz) mennyiségeit és azok differencidljait vagy derivdltjait Ssszekapesol6 egyenlettel: differencidlegyenlettel. A folya- 2 Diterencilegyenee 42174 7mat lefolyisinak éltalinos trvénye viszont olyan egyenlettel fejezhets Ki, amely mar differencidljaik nélkiil kapesolia dssze a folyamat véltoz6 mennyiségeit. ‘A. dilferencidlegyenletck feldllitéséra nincs dltalinos seabdly. Az esetek t8bbségében miiszaki feladatok megoldisa a kézinséges dif- ferencidlegyenletck elméletét felhaszndlva, a Kévetkezbkre vezet: 1. A feladat feltételet részletesen elemezzik é lényeget megviligit6 rajzot készitiink. 2. A vizsgilt folyamat differencidlegyentetét felilitjuk. 3. A feldlitot differencislegyenletet integraljuk, & meghatérozzuk ‘ltalénos megolddsit. 4. Az adott kezdeti feltételek alapjin meghatdrozzuk a feladatnak megfelel6 partikuldris megolddst. 5. A feladat kiegészit6 feltételeit felhaszndlva, amennyiben sziiksé- ges, meghatarozauk a paramétereket (adnyosségi tényezSket stb.) 6. Levezetjik a vizsgilt folyamat dltalinos trvényét, €8 a Keresett mennyiségeket szdmszertien meghatiérozzuk. 7. Végiil az eredmény diszkusszidja és a feladat kiinduldsi hely- zetének ellendraése Kévetkezik. ‘A feladat jellegét6l fgg6en az itt javasolt Iépésck kézil némelyik elhagyhats. Gyakorlati feladatok differencislegyenlettel torténd megolddsindl az. algebrai egyenletek feldlitésihoz. hasonléan nagyon sok fgg a gya- korldssal kialakitott Készségekt6l. Sot, itt_még nagyobb mértékben saiikséges a taldlékonysig és a vizsgélt folyamat Knyegének alapos megértése. 11 y'=f() alakié egyenletek 1d Fi a (optika, mechanika) 41, Helyezziink fényforrdst az O pontba. Milyen alakii tikrét valasszunk, hogy a visszavert fénysugarak parhuzamosak legyenek az Ox tengely- lyel? Megoldés. Vizsgiljuk a tiikir feliletének é az xOy siknak metszetc- Ként adddd girbét és ezen a girbén a tetszGleges P(x, y) pontot (7. bra). A fénysugie beesési és visszaverddési szdge cayenlé, exért 1. fra OQP < =u. Az OQP= @ vagy ha a tort szdmlélgjat és nevezdjét_megszorozzuk a Vx?-+y¥—x Kifejezéssel, akkorvagyis x+y Vay? Mass szavakkal 4 Wea Loa tehét azonnali integrdlissal kapjuk, hogy Vapt = x4 ahonnan y -208+c" =2¢(x+S]. @ A feladat feltételei szerint a girbe az Ox tengelyre svimmetrikus, vagyis a (3) képlet érvényes az y<0 esetben is, A (3) egyenl6ség azt mutatja, hogy a Keresett gBrbe parabola, amelynek tengelye Ox. Le- gyen megadva az O fényforrdisnak és a tk8r S kSzéppontjénak a tévol- siga: |OS|=a. Ezzel megkapjuk az Jee. @ ezdeti feltételt. A (4) feltétett a (3) képletbe helyettesitve: v=2e[-«+$} C=. A C=0 érték nem felel meg a feladat fizikai tartalménak, tehét a kereselt parabola egyenlete: ahonnan alse, Ennél a parabolindl p=2a, tehdit a fokusztivolsig: a, vagyis a fényforrés a fSkuszban van. Az xOy sik, amelyben az y*= 4a(x+a) parabola fekszik, stmegy ‘az Ox tengelyen, A parabola egyenlete nem valtozik, ha az xOy sikot az Ox tengely k6riil megforgatjuk. Ez azt jelenti, hogy a tiikr felilete forgésparaboloid. Ennek a paraboloidnak minden az Ox tengelyen fitmend sikkal val6 metszete a fentebb levezetett egyenletti parabola. 20 { i i ; 0 2, Helyezzik el az m tomegil anyagi pontot az AB gérbén (2. ébra), amely dllands @ szbgsebesséxgel forog egy fiigedleges tengely Kiril Hatérozzuk meg ax AB gOrbe egyenleté, feltéve, hogy a2. anyagi pont a gbrben tetszdleges helyzetben egyensilyban van Xda Megoldés. Az cgyenstilyi helyzetben a nehézségi-és a centrifugilis erdk ereddje az AB gérbe normélisinak irényéba mutat, mivel itt a kényszereré normélisirdny. Az M pontra hat 1. a P=mg nehézséei erd+, 2. a F=motx centrifugilis er6, Itt m a tomeg, g a nehézségi gyorsulés. Legyen az AB girbe keresett egyenlete y=y(x) alakii, Az AB girbe mg normiélisénak irinytangense —1; az eredé irénytangense — y a8 Tehat lle yx? * A fordité és konteollaerkest5 javaslatica meghagoul az credeti k&nyy betGe jel. Buck olor ehémak a sabalyos jeGlscktO) (Seekers) 2vagyis 4 _o ae iletve ay = xd Ezt az egyenletet integrilva, az yee 28 parabolasereget nyerjik, ahol C a sereg girbéi k6z6tti t4volsig. e+e 3. Egy pont egyenes pélyin morog illandé a gyorsulissal. Hatérozzuk ‘meg @ pont mozgistorvényét Megoldés. Mivel de ao” exért do=a dt O) Ha az (1) egyenletet kézvetlentil integriljuk, kapjuk, hogy art G, @ AC, meghatérozisihoz tegylk fel, hogy a kezd6 sebesség vp, vagyis |-nél v=09. Helyettesitsik ezt be a (2)-be, ekkor ty = 04+), vagyis C,=0) lesz az. eredmény. fey a (2) egyenlet p=attn @ # art at te vagyis a ds = at di-+04at @ alakra. 2 i. \ i t 14 Ha a (4) cayenlbséget It feladat ‘ltalinos megoldését: tegrdljuk, megkapjuk a_vizs sa pat tntt cy. o meghatérozésihoz tegylik fel, hogy a kezdeti helyzet, a 1=0-hoz tartoz6 tavolsig so; vagyis s=5, ha 1=0. Ezeket az ériékeket (5)-be helyettesitve kapjuk, hogy Sy =040+Cy, vagyis C.=s0. ‘Az (5) egyenlet tehit ilyen alakit 1 s= Lat +ut+5 © Ha a (3) é @ © egyenletbe az a=g, vy=0, 5)=0, s=h értékeket helyettesitjik, a Iéglres térben szabadon €s6 testre vonatkoz6 ‘ Loe =e & h=Ze0 trvényeket kapjuk 1.1.2 Rugalmas testek mechanikja A, Az Im hosszi q keresctmetszeti actihuzalt egy P értékig fokozatosan novekedé er6 nyijt. Hatérozzuk meg a nyéjtési munkit. Megoldés, A huzalnak a P hizserS hatésira bekbvetkezett Al meg- nyildsat a Make wo a képlet hatérozza meg, abol k a nysjtsi egyitthats,[, a huzal eedet hoses. lem folyematot vizsgilva azt kapjuk, hogy a= Hear, ® 23eS OOOO Ha a végtelen kis d! megnydldshoz tartoz6 P er6t éllandénak vesz- sziik, megkapjuk ennek az erdnek a vizsgélt szakaszon végzett munké- jit: aW=P dl, vagyis, a (2) egyenletet felhasznélva, adédik a folyamat differencidl- ceayenlete: aw =" pap. ® Ha a @) eayenletet integrljuk, megkapjuk az dltaldnos megoldést: Ky pa Wap Pec. C meghatérozisthoz hasznéljuk fel a kezdeti TF Melee ha P=, akkor W=0) ke *0+C, 74 Ot vagyis | c=0 Tehat a keresett nyéjtdsi munka: lo pa wap 5. Egyik végén befogott Lm hosszé acélhuzal sajit silyénak hatiséra egyensilyi_ helyzetben van (3. dbra). Hatérozzuk meg a huzal meg- ayildsat. Az acél fajsilya y Mp/m Megoldés. A 7 hiizéeré nagysiga a keresztmetszet helyét6l fliggden valtozik. Ez a hiizéeré a vezeték lejjebb Ievé részének silyaval egyenl5. Ezért a huzal kilonbéz6 elemei kilénbézdképpen nytiInak meg. A rdg- és helyét6l x tavolsagra lev6 pontban a dx elemre a T bax er » ardnyb6l meghatérozhats T' hiizder6 hat, ahol G az egész huzal siilya. Az (1) egyenletbst G o-). @ A huzalnak a T (kp) biizéerS hatdséra tértént Al (m) megnyélésa: 4 Tr 7h @ ahol k a nyéjtési egyiitthats, q pedig a keresztmetszet m*-ben. A dx clem megnytiisa: dl= Las, q vagyis KG an Tee ® ford vkq dsrésat G= 4 Ha ext az utdbbi kifejezést a (4) egyenletbe Misréset G=—7 (kp). Ha ext ax utdbbi kifejezést a (4) eayenletb helyettesitjdk, megkapjuk a folyamat differencidlegyenletét ky a= Lads. Integrélissal adédik a teljes megnytilis: fy 1th fenne, tehét (a). 28& Hatdérozzuk meg azt a girbét, amelyet egy linchid, kitele alkot, Megoldds. A kotél AB darabja (4. dbra) exyenstilyban van a kévet- kkez6 hirom eré hatdsdra: a vizszintes H inizéeré az A pontban, a KOtél menti T hiizéerd a B pontban, valamint a hid A é B kézti részének silya, A Kbtél silyét, annak esekély volta miatt, elhanyagoljuk. rR Pk 4. hbea A hid 4 é B kézbtti réseének silya arényos az x hosszisiggal, és kx-seel egyenl6. A statikinak alapvet6 elve, hogy az dsszes haté er6 figgbleges, illetve vizszintes komponenscinek Ssszege nulla; eszerint rmegkapjuk a figgéleges erdk Tsin @=kx, © & a viestintes erdk Toos o=H @ cayensilyi felételét Osszuk el az (1) egyenletet a (2)-vel dy Mint ismeretes, tg 9 =", tehat %6 Integrélva ext a nagyon egyszerti egyenletet, megkapjuk a k8tél fel- fiiggesrtési gbrbéjet: kao gee te e) AG) egyenlet parabolasereget szolgaltat 11.3 H6tan T. Egy ¥o=0,1 (i) térfogatié henger alakii edényben normal nyomési leveg6 van, amelyet adiabatikusan (a kérnyezettel valé hdesere nélkil) '¥=0,01 (on) térfogatira nyomnak Sssze. Szémitsuk ki az Ssszenyomdsi munkét Megoldés. A gaz dllapotinak adiabatikus viltozisinél a nyomés és 4 térfogat kapesolatit a Poisson-egyenlet jellem; iG: ahol k az adott gizra jellemz6 éllands. Levegére k~ 14 ‘A normdl nyomis: —py=10330 ‘kp/m’). | Sa dugattyd dtmérdje, Va phn térfogata ph eie mome | gatiyl x magassdganal, dx a dugattyé végtelen kis el- mozdulisa (leeresckedése) az bsszenyomiskor, dW végtelen kis munka, —dV a térfogat végtelen kis val- tozisa, Po a giz kezdeti nyomésa, Vo a giz kezdeti térfogata, a du 5. draA dugattyé leereszkedésekor végrett végtelen kis munka (5. dbra): dW = —pSdx. De Sdx=dv. EbbSI kovetkezik, hogy aw = —pdv. w A Poissoneayenletbst ad6dik, hogy ep, (¥e)\ = 2% penta AQ) kifejezést az (1) egyenletbe helyettesitve, megkapjuk a folyamat differencidlegyentetét: @ aw aW = — V8 Integraldssal eljutunk az dltalinos megoldéshoz: Wea —pvi [vray = Pyne Dy angen Pvt kat FC= Ga ypert™ A kezdeti feltételek mutatjdk, hogy ha ¥=Vq, akkor 17'=0. EbbSt DV epee & ca take Escerint az adiabatikus Usszenyomds munkja a kovetkez6: PoVe[(¥o)* " Pail -| A seimadatokat behelyettesitve megkapjuk a munka Keresttértékét: 10330-0.1 wv to 1] = 2582.5 (10"*— 1) 3904,4 (mkp). 28 8, Hidrogén dllandé hémérsékleten eredeti Vy térfogatit megviltoz- tatja, kiterjed (kezdeti nyomésa p,) olyan kils6 nyomés hatiséra, amely végielen kicsit tér el a giz nyomésitél. Hatirozzuk meg a hidrogén ital végzett: munkét. Megoldas. A 7. feladat megoldisihoz analég médon megkapjuk a folyamat aw=pdv differencidlegyenletét De eben az esetben a giz kiterjedése izotermikus, ezért nem a Poisson-, hanem a Boyle—Mariotte-tOrvény érvényes: pV=Ppol, ahonnan p: A folyamat differencidlegyenlete tehdt {gy alakul: wv BW = DV o ‘Az (1) egyenletet integrilva megkapjuk a W = pVoin VEC Altalinos megoldést. A kezdeti feltételekb6! kévetkezik, hogy ha V= Vay akkor 1W/=0, EbbAl 0 = pyMyln Yo C, és C =—pValn Vos A kiterjedési munka tehit a kovetke76: w= vain 291.2 Szétvalaszthaté valtoz6ju egyenletek 12 Fizika 9. A kemencébél kivett kenyér hémérséklete 20 pere alatt 100 °C-r6 60°C-ra csdkken (6. dbra). A levea hOmérséklete 25°C. A hiités Kezdetét6l szimitva mennyi id6 alatt esbkken a kenyér hémérséklete 30°C-ra? : | gs | ‘i Megoldas. Newton térvénye szerint a test lehlési sebessége ardinyos a test és kbrnyezete hmérsékleténck kiilénbségével. A lebtlési folyamat nom egyenletss. A hémérséklet-kilonbség valtozisa miatt a folyamat sorin valtozik a test lehilésének sebessége is. A kenyér lehilésének differencidlegyenlete a Kovetkez6 ar 7K Es ahol Ta kenyér hOmérséklete (C-ban), {a kérnyer6 leveg6 hOmérséklete (a mi esetiinkben 25°C), ke ardnyossigi tényez5, & 4 kenyés leblesi sebessge Legyen + pere a keresett lehiilési R6. Ekkor, a viltoz6kat szétvdlasztva, azt kapjuk, hogy pay wey avaz, a vizsgilt feladat feltételei szerint: Mivel ar 7-3 integrilissal adédik, hogy a(7-25) T In (7-25) = ke wf, Inc. vagyis: Ha mindkét oldalt az e alapra emeljik, az nE=18) = ehetin’ = crs glne cayenlet adédik. Mivel végill is . T-25 = Ce. o A C dllandét a kezdeti fetételbOl hatrozzuk meg: ha +=0, akkor T=10. Ebbél 100-25 = Cet = C, vagyis C=75. Grtékét abbél az adott kiegészit6 feltételbd! hatérozzuk meg, hogy a 1=20 esetén T=60. A kévetkezbket kapjuk: 60-25 = 75(et)" e-(3-(a"A kenyér lehilési folyamatinak egyenlete feladatunk feltételei mellett az aldbbi: @ A (2) egyenletbél most mar kénnyen meghatérozzuk azt at idé- pontot, amikor a kenyér hémérséklete T=30 °C) 7)" 1_ (7) sax(Q)hs mem (3) Véaul =201n15 _ ~20-2,7081 Tn7—In ls 07622, “71 (Per°) ‘Teht a kenyér 1 dra 11 pere alatt hil le 30°C-ra 10. Egy 6 em-es bels6 és 10 cm-es kills6 dtmér6jti acél g8mbhéj stacio- ndrius hGéllapotban van. Bels6 feliletén a hémérséklet 200°C, Kill s6n 20°C (7. dbra). Hatérozzuk meg, mekkora a hOmérséklet r tévol- sigban a Kozéppontél, és mekkora az a hOmennyiség, amelyet cz a gdmbhéj egy masodpere alatt ad st a kérnyezeténck (az. acél hévezeté cegyiitthatdja k=0,14). Megoldés. A szimmetria alapjin feltehetjlk, hogy a gémbben a hé sugdrirdényban terjed. A hd a kézépponttél ? tavolsagban Fa 4nrt felszinil gdmbfelileten hatol at 22 A kiildnb6z6 gombfeliletek kézétt a h6 mennyisége viltozatlan marad, ezért érvényes Fourier hévezetési trvénye, mely szerint birmely két feliileten egy é ugyanazon mennyiségti h6 halad at. Aza sebesség, amellyel a hé dtterjed az F fellleten: ar Q=-KFs, w ahol T a test hémérséklete, k az anyag hOvezetési egyiitthatdja. Az (1) egyenlet a kévetkez6 alakba irhaté: nk Gp = = const Ha a wiltozékat srétvélasztjuk és integrélunk, megkapjuk a feladat Altalinos megoldisét: ane = 24.6 ® A keresett partikuliris megoldds el6illitésthoz a T=20, r=10; T=200, r=6 kezdeti feltételeket pehelyettesitjik (2}-be, majd meg: hatérozzuk a C és a Q értékét: Aat kapjuk, hogy Q=10 800: Tehét az r tavolsigban lev6, Kkeresett hémérséklet 2700 250, Aza hémennyiség pedig, amelyet a gémb 1s alatt dtad: Q=10:8002k =4750 (cal) 3, Dieresegvenete 42174 3341, Bay hovezeték £5 esbvét (itmérsje 20cm) 106m széles srigetalés Védi; a hOvezetési egyitthats k=0,000 17. A cs hOmérséklete 160°C, f Kils6 borité h6mérséklete 30°C (8. dbra). Hatérozzuk meg a h6 closaldsét a szigetel6ben, é hatérozzuk meg azt a hémennyiséget, amelyet 1m hosseé os6 tad. Megoldas. Ha egy test hé- llapota stacionsrius é a T hémérséklet minden pontjé~ ban egyedil csak az x ko ordinta fllggvénye, akkor Fourier hévezetési torvénye seerint a mésodpercenként Teadott hémennyiség: o=— Kr) E=const, ahol F(x) a test x tévolsigban levS metszetének terillete, k a hévezesési egyatthats, It FG) =2ex1, @ hol 1 a es6 hossza cm-ben, x a esdvezeték sugara cm-ben. A valtozdk szétvilasctisa utin a feladat differenciilegyenlete a kd- vetkez5: @B) Ha a @) egyenldséget — mindkét részre vonatkozéan — integrajuk, apjuk: a a) own, A a » b> W0001T- 2a f i telidt 9 Q 0,000 17- 2a? ~900017-3a1'" » @ —10=— 22 nx |= 5) T-10= 0,90017- 2a | 00017- 2x7 8O1* or Inx | Ha a (4b).cgyenletet a (4a)-val elosztjuk T-160 _ InOlx _ Ig0,1x =130 "a2 ~ Ig Ebbél a héelosalés trvénye a szigetel6 belseiében 591,8—431,8 le x. A (4a) egyenletb6t 1=100 (em) esetém kapjuk: 130-0,00017-2x+100 _ 200r- 130-0,00017 Q- ind Az egy nap alatt étadott hémennyiség: 200m 130+ 0,00017 24 602609 = 86.400 OES = 1730600 cal.) 12, Srigetelt vezet6re Qy=1000 (clektrosztatikus cgység) toltést jut- tatunk. A srigetelés tOkéletlen, ezért a vezet6 fokozatosan elveszti ti tését. A tltdsvesztés sebessége egy adott pillanatban ardnyos a vezstdn jelen lev6 toltés mennyiségével. Mennyi tltés marad a vezetén +=10 (perc) miilva, ha az.els6 pereben 100 (elektrosztatikus egysée) a vesz- tescg? Megoldés. A + pillanatban a vezet6 tose Q. A titésvesztés se a bessége ebb&h a pillanatben -2. Ex a sebesség ardnyos a Q toltéssel, ezért @ folyamatra a k6vetkez6 differencidlegyenletet kapjuk: a2 dt Q, ahol & ardnyossigi tényez6. » 35Integrildssal megkapjuk az sltaldnos megoldist: Q=ce™, A kezdeti feltétel szerint: ha 1=0, akkor Q=Q,; ebbsl Qy = Cee C=O. ‘Tehat a lejdtsedd6 folyamat torvénye: Q= Qe. A t=L1e adott kiegészit6 feltételnek megfelelben 2=900 (elektrosztatikus egység), s ebbé1 | 900 = 1000 e-*#, 9 Ezeket az adatokat behelyettesitve, a = 1000-09" kepletet kapjuk Tehdt a vezetin 10 pore ma Q = 1000.0,9" =: 348,7 (Clektrosztatikus ceység) tltés marad. 13, Az egymistél a tévolsigra lev A és B pontban egyenlé abszolit Ert&kii, de kilSnb8z6 el6jeld +g és —¢ tOltés van. Allitsuk fel e tIté- sek dltal Ktrehozott clektromos mez ekvipotencidlis gorbeserezének ‘egyenletét abban a koordindta-rendszerben, amelynek origéja az A pont, X tengelye pedig az AB egyenes. i i | | Megoldas. Az ekvipotencidlis vonalak, vagyis az egyenl6 potencidlis vonalak merblegesek a mez6 erOvonalaira. Az er6vonal irényéit minden pontjaban annak az elektromos erdnek a vektora szabja meg, amely yerett poritiv taltéste hat. az ¢ pontba 36 Helyezziink az erdtér M(x, 9) pontidba egységnyi pozitiv (+1) tweet. Coulomb trvénye szerint erre az egységre a kévetkez6 erdk hatnak: Pak4, and O=ke, ahol k a kérnyezet dielektromos sllandéja. Ezeknek az erdknek a megfelelé tengelyekre es6 vetiletei a kivet- kezbk (9. dbra):sng =2, sin@ = nie eg RRP Far* ae (YP) _ pg v(R=r') ee) =k Ennek az crénck az irdnya (irdnytangense): tex eM) Fe > (RP) tar Iiyen irdny’ az er6vonal is az M(, y) pontban. Ebben a pontban az ekvipotencidlis vonal merdleges az er6vonalra, ezért irdnya (RP) tart teu, =~ ® er Masréset * -& tem= i tehdt a Keresett ekvipotencislis gérbesereg differencislegyenlete az alabbiz dy 2 © Veressik be az Ra@-aty, Paxtey © egyenlSségekkel értelmercit R & r yj viltozdkat. Differenciaivat RdR=—(@-apdx+ydy, rdr=xde-+ydy. ® coment mata ep dt do at Ao kapjuk, hogy ar RAR aida y= CBee sR, © dy _=aprdrnsndn dx y(rdr—RdR) * (6) 6a @) eset esheets, Bot (@—x)rdr+xRdR __ x(R=r8)tar* yirdr—RdRy VR)” cass eer wd Redr=rdR, 1) ‘A ©) formula szétvélascthats valtoz6jG differencidlegyenletre vezet: dr aR mR Ezt integrilva megkapjuk az dltalénos megoldést Ex az egyenlet Ssschangban van a vizsgalt erdtér ekvipotencidlis von lainak alapvet6 geometriai tulajdonsdgéval. A futépontnak az erdtér ltéssel bits pontjaitél valé tivolsigai reciprokiinak Kilénbsége él- landé, Attérve Descartes-féle Koordinatékra a vizsgilt girbesereg egyenlete a kovetkez6: Ve-uiy yaye 44. A rédium bomlisi sebessége minden idépillanatban egyenesen ardnyos jelen levé tmegével. Hatdrozzuk meg, hogy m tmegt rédium- 39nak hiny sziizaléka bomlik el 200 év alatt, ha tudjuk, hogy a rédium felexési ideje (az az idészak, amely alatt a rédium fele elbomlik) 1590 éy. Megoldés. A rédium bomlési sebességét az egységnyi id6 alattelbom- Jott mennyiséggel mérjik. Valamely ¢ id6pillanatban kead6d6 kicsi 4 id6 alatt elbomlott nédium mennyisége km 4t, ahol m a rédium mennyisége az adott pillanatban, k pedig arényossigi tényer6. Ez a mennyiség negativ eldjelel (a tmeg fogy) megadia a tomeg Ar iddhiz tartozé nvekményét Am = kon At o Az (1) egyenléség mindkét oldalit, elosztjuk At-vel és viesgiljuk a hatarérigket At+0 esetén. Ekkor im 2". am amy ae ~ ae = ® A Q ceyenliség szétvdlaszthats valtoz6jé differencidlegyenlet. A val- tozékat szétvélaszijuk: om = kat, @ A (8) egyenletet integréljuk: lam = kt+In, azaz mindkét oldalt az ¢ alapra emelve m= Co, “ Az m=my (t=0) keadeti feltételb61 megkapjuk a C dllandét (my a kezdeti 1=0 idéponthoz tartozé t8meg). Az adédik tehit, hogy my = Ce-*®, s ebbat C=my A @) eayenlet tehdt igy is irhaté: 40 cage singe intl Skins iis aspirin A k egyiitthatst abbél a kiegészité feltételb61 hatdrozzuk meg, hogy 4 ridium felezési ideje 1590 6x (- 1590 esetén m= 3} fey: 2 = meet, vagyis ~1590k = —In 2, =0,00044, A keresett fliggvény a kévetker6: -m (2) = myse~emors, ‘A 200 év milva még fel nem bomlott ridium mennyisége: ‘m(200) = mg = ¢~8084209 = mge~B888 — 0,915, EbbAl kévetkezik, hogy 200 év alatt a ridiumnak esak 8,5%-2 bom- lik el 1.2.2 Mechanika 15. Egy motoresdnak sebessége All6vizben 1, =20 (km/h). Teljes sebes- séggel halad, majd a motor ledll, 6 ezutdn 40 s alatt a esénak sebessége %=8 (kmjh)-ra esdkken (10. dbra). 10, ra A vir ellendllésa ardnyos a csénak sebességével. Mekkora a esénak sebessége 2 perccel a motor kikapesolisa utén? 4aMogoldés. A mozgé csénakra az F- ko er6 hat, ahol K-ardnyosségi tényezs, Newton tOrvénye szerint az er6 a tmeg és a gyorsulis szorzata: ron dt vil kan «mugs ditt do ma ke a soa @ ka, Mindkét oldalt az e alapra emelve megkapjuk az (1) egyenlet dltali- nos megolddsit: poeta oie ma Cem, A kezdeti feltétel: ba 1=0, akkkor 1=20 (km/h), EbbS! & C=20. ‘Tehat az adott feltételek mellett a mozgis dltaldnos trvénye: v= 200" 2) L A kiogésrit6 flttel sent, ha = 5 (6ra,vagyis 40.9), ako a es6- nak sebessége & km/h, Ebb61 sane wwe 2-3) Hin a feladat szdmadatait a mozgést leiré (2) képletbe helyettesititk, figyelembe véve, houy = (6), meakapjuk © Kerestt scesség ertéket: . . 2 ,28 (km/h) »(T"-=(3) ‘Tehdt a esénak sebessége 2 per alatt 1,28 km/h-ra es6kkent. 16. Egy haj6, amely 12 000 tonna vizet szorit ki, eayenes payin halad 1%)=16 (mls) sebességgel (11. dbra). A viz ellendllésa egyenesen arényos a haj6 sebességének négyzetével és 1 m/s sebesség esetén 36 megapond. Milyen tévolsigra jut el a hajé motorjénak kikapesolésétél kezdve addig, amig sebessége 5 m/s-ra eskken? Mennyi idé alatt teszi meg a hhajé ezt az utat? 1, dra Megoldas. A rendszer (a hajé) mozgésmennyisége egyenl6 a rendszer témegkézéppontjdnak mozgismennyiségével, vagyis O=M., ahol v, a t8megkézéppont sebessége, M a teljes rendszer tOmege A rendszer morgésmennyiség-vektordnak az id6 szetinti derivéltja eayenl6 a rendszerre hats dsszes Kills6 er5 geometriai Sszegivel. A td- megkézéppont mozgiséra fenndll a dQ _ Mdv, an a? cayenléség. ‘A rendszer t8megkézéppontja tigy mozog, mint a rendszer tmegé- vel egyenlé témegii clyan anyagi pont, amelyre a rendszerre vonat- koz6 Osszes kills6 er6 hat. A hajé mozgisit a viz —ke*tel egyenl6 ellendllisa akadilyozza. . ai i A feladat differencidlegyenlete" tehit: dos M de> —ke, ( vagyis 12000 do aga gd Ha a véltouékat saftvdlaatuk € g-t 10 m/ssnak vessek, a fo = —003d @ cgyenletet kapjuk, s ebb6l integrdldsal —1=-o01+c, ® adédik. Hatéirozzuk meg a 1=0, 0=16 (1 partikuldris megoldést: Kezdeti feltételnek megfelel6 & @ Amiga hajé sebessége $ m/s-ra esdkken, 25(16-0) _ 2516-5) _ 58 RB > 2s 724s O id6 telik el Hatérozzuk meg most azt az utat, amelyet a hajé a 1=4,6 (6) ido ds majd integriljuk a 4) egyen- agp Maid integrajuk a (4) ey alatt tesz meg. Felhaszndljuk, hogy letet is, Ekkor on giag ts 03+ 76 majd pedig se Min (12t+25)+Cy “4 100 o=Pns+c, & Tehat a hajé mozgistirvénye az id6 figevényeként a keévetke ba, 1 [re] A hajé 1=4,6 () id6 alact 1153200 388 nutat tosz. meg. Vagyis a hajé, motorjdnak le- isa utin, 4,65 id6 alate 38,8m utat tesz meg, mikézben sebessége 5 m/sra esikken, 47. Egy rakétit 44=100 (m/s) Kezdésebességuel Inek ki figg6- Tegesen felfelé (12. dbra). A le~ veg6 elleniilésa lassitja a moz- gist, a rakéta ebb6l szérmazé negativ gyorsuldsa —Ko* (ahol » a rakéta pillanatnyi sebessége, k pedig a Kozegellendllisi egylitt- hats). Hatérozzuk meg, mennyi idé milva éri el a rakéta legma- gasabb helyzetét 12, bea kezdeti feltételb6l hatérozzuk meg: = 1 ins = PinasMegoldas. A rakéta morgisa egy M anyagi pont mozgéséval helyet- tesithetd, Ekkor a rakéta a gyorsuldsa felfelé haladds kézben: a= gk wo 1 sabadon ox 2 Tovegs test gyorsulisa cllendllisn Azonban do a=. @ Brért az egyenlet a do qe = tke) @ alakban irhats. A viltozékat seétvilasctva a kivetkez6t kapjuk: vagyis ® Az integrélis érdekében a (4) egyenletben a kévetkez6 nyilvinvalé lee VEE] ye VE) Wifi = edt, vagyis © ‘Az (5) egyenletet most mér kGnnyen integrdlhatjuk: (VF) of vak | at, (VG amib6l megkapjuk a (3) egyenlet altalinos megoldésit: wwcte(/ )=-vake+c © Az adott feladat feltételei szerint, ha tehat , akkor o / cxave{f/¥a] -mewnof, vagyis a Keresett partikuléris megoldis a kévetkezé: 9= 100 (m/s), Vek e. O Abban a =T pillanatban, amikor a rakéta eléri ,tet6pontjat”, a rakéta pillanatnyi sebessége nulla, Helyettesitsiik be a (7) képletbe a " v=0 feltételt, é vegyiik a g=10 (m/s) értéket, kapjuk, hogy k arets (4) __ aretg (31,62) Yak ~~ 3,162~k Tehat a rakéta legmagasabb helyzet6t a (8) képlettel meghatérozott T id6 alatt éri el. awctel/ fo-acieioo)/* T @) k 48, A nehézségi er8 hatdsira es8 test (13. dbra) — gyorsuldst kap, aol arényossdgi tényez5, r pedig a test tdvolsiga a Fold kézippont- 4t6l, Hatérozeuk meg annak a testneka leesési idejét, amelynek a Fold tal valé tévolsiga R = 60,27-raug A FIA. sugara: raya 6377 (km), iletve 6,377-108 m 47wpa Megoldds. Legyen 7 R a fenti, szdmérték vagyis a / Hold tivolsiga a Fold k8- / zéppontjatsl, g a nehézségi gyorsulds a Fold felszinén. ‘Az diltalinos formulinak megfe- ff leléen ez a gyorsulds a Fold felszi- nén k ezért > « Minusz el6jelet azért_ tettiink, mert a tévolsigot a kezdéponttsl (R=0) seémitjuk & a gyorsuliés a kezd6pont felé irényul. Az (1) egyen- \ letbal: e577 13 dea keen A gyorsulds diltalinos alakja tehét: aa — Sine © Masrészt, feltéve, hogy a test a Féld O kézéppontjiba egyenes ‘vonalii palyfin esik (13. dbra), azt kapjuk, hogy ade Pa ae Tnnen a_ de vo” dr A feladat differencidlegyenlete bdo ar @) A viltozskat seétvilasctva és integrilva a feladat egyenlete a ihc, @ ‘A Kezdeti feltétel szerint, ha r=, akkor 0=0. Ezeknek az értékek- nek (4)-be valé helyetiesitése utin 6) dé Uesenkkor Ines wn: t= © a (6 eg M hapten A cb a = Rsin*o, ® & r= 2Ring copay A @ybdt adit, Hoey sioto,= 1, sat vai orm acosial/ Ea; y= B re) 4 Dieesiegreneek 42176 49Ha a (1), (8) & ®) értékeket a (6) eayenletbe behelyettesitjik, a ké- vvetkezt kapjuk: R / - - Ef ~c0829) do = ~ road EJ riwour- zy (1—¢08 29) do RYE sin2p. , sin2o, EV alone ps3") Rif R(x. s/n, sin2oy = BYE [5a sin 874)] A. szimértékeket behelyettesitve az idét mésodpereekben, majd 3600-zal osztva mar drékban kapjuk: TT (2 _ sin2os ed 116 (Gra), (o.= P2433" = 0.1292 (eadién)) Teh az a test, amely a Féldtél ugyanolyan tévol van, mint a Hold, 116 ra (majdnem 5 nap) alatt esik le a Féldre. 49, Valamilyen magasségbél flggdlegesen lefelé dobnak exy m tmegti testet, Hatérozauk meg a testo essi sebességénekvltordsit ha arra a nchérségi eré és a levegének a test sebességével ardnyos (az ariinyos- sigi tényer6 K) féke76 ereje hat Megoldas. A feladat szerint meg kell hatdroznunk a v sebesség valtozé- sinak ismeretlen tOrvényét a f id6 fiigevényeként, vagyis a v=/(t) fiigavényt. 50 Newton masodik térvénye szerint mi dt ahot “9 mozgé test gyorsulisa, ae Fa testre a mozgis irényéban hats er Az Fert ket dsszetevdje az mg ne- béaségi er6 és a levegs —ko clendllésa (14. dbra) Pocerint nf mete) Valasseuk s2ét a valtozdkat: mdv do 14, bea to a Oldjuk meg ext az ut6bbi egyenletet v-re: ol k GeO ™in(e-Kalrc.vagyis s ebbél Ha az allands —" C, mennyiséget C*gal jlbljtk, a KOvetkezd ceyenlethez.jutunk vactes 4 ° ‘A benniinket érdekl6 partikuliris megoldis el6allitésshoz azt a kez- deti feltételt hasznéljuk fel, hogy a ledobott test kezdeti sebessége v) volt. Ezt ismeretlennek tekintjik. Ekkor a keresett 0=/(¢) fggvénynek olyannak kell lennie, hogy a mozgis kezdetén, a 1=0 iddpontban teljesiljan a v=o, feltétel. A 1=0, o=n, értékeket a (3) formuléba helyettesitve ve ME mast adédik, amibsl “ ® 20, Egy ejtderny6s siya az ernySvel egyitt 80 kp. Az ejtéernyés leszl- ldsdndl a leveg6 ellenillisa arinyos a mozgis v sebességével (az aré- nyossigi tényez6: k=400) Hatérozzuk meg. leeresskedés sebessépét mint az id6 figavényst, & allapitsuk meg. a leereszkedés maximlis sebességst. 2 Megoldés. A leszillisnél fellép6 erbk a Kovetkezdk: az ejtBernyés silya az ernyével egylitt G—me (lefelé irinyul) és a levegd ellendilésa F = —ko? (felielé irényul). Tehét az ctedé ord: b= mie o Newnes sro Ha Osszehasonlitjuk az (1) és a (2) egyenldséget, megkapjuk az ejt6- erny6s leereszkedésének differencidlegyenletét do ne % Eat megoldva efjutunk tere ;, Ee aEoe Ti ace img y ee Atakinos megoldishoz, majd o-t Kifejeave « VB PRS Vita cel rts cayenléséget kapjuk ‘A (=0, v=0 kezdeti feltételt felhaszndlva kiszamithatjuk a C kons- tans értékét: vagyis Ezzel meghatéroztuk partikuldris: megoldast.Az ejtSerny6s lereszkedésének Wrvényét tehat a Kévetkez6 kifeje- 263 adja (amely alkalmas az ejt6ernybs sebességének kiszimitésdra): 1A @) eayenletbs nyitvinvalé, hogy a jobb old txt mind kisebb ayn Art hatrértGke 1» = eoetén 1, Tehdt av sebesséy maximal ertke contin 72 ole ys, Vien Bat a sebességet az ejtderny6s sohasem éri el, hiszen 0= tga, ha o>. Gyakorlatilag a (4) képlet trtje mar 1=2 (6)-nél nagyon kiesit tér el egytél. Az ejt6ernyds a maximilis sebességet mér 2 s-mal a le- cereszkedés kezdete utén eléri. A maximilis sebesség értékét megkapjuk, ha a feladat szdmadatait behelyettesitjik az (5) képletbe: OH gn 244), tae = Yay = 48 ‘A. Erdén dthaladva, a fk ellendlldsa kévetkeztében, a szél elvescti sebességének egy részét. Végtelen kis ston ez a veszteség ardnyos ennek az titnak a hossedval 6 a kezdetben meglev5 sebességee, Hatérozzuk meg a szél sebességét, ha tudjuk, hogy 150 m-t haladt erdin at, é& Kkezdeti sebessége az erdé elétt n)=12 (m/s), az erddben S=1 (w) it’ megtétele utin pedig a sebesség. o,=11,8 (m/s) értékre csbkken. Megoldés. Legyen a szél sebessége az erd6 szélétdl S tavolsdgra 0, a dS titon a sebesséevesetesés, — do (a folyamat csbkkend). Ez a veszteség ardnyos evel, ezért a folyamat differencidlegyenlete a do = kv dS alakban irhat6 fel sa Valassouk s2ét a valtozdkat: # = kas. Integréldssal megkapjuk a feladat altalinos megoldését: v=ces, Megkeressik az S=0, v=) kezdeti feltéethez tartoz6 partikulésis mogolddst Innen oy =Ce-, vagyis C= A folyamatot tehit a ne o trvény ja le ‘Az arinyosségi tényez6 meghatérozdséhor felhascndljuk a kiegé- soit6 feltételt: ba * S=1(m), akkor v=0,=11,8 (mJs). vagyis Helyettesitsik be a szAmadatokat a folyamat (1) ogyenletébe. A kere- sett sebesség: = 12(0,983)" = 12-0,0776 = 0,93 (m/s). ‘Tehdt a 150m hosszii erdén keresctiilhatolt s7él sebessége 0,93 m/s. 22, Egy hajé kiindul az O pontbél és dllands sebességgel iszik az. Oy egyenes irényéban (15]a dbra). Ugyanabban a (¢=0) id6pontban az A pontbél, amely a hajétél OA=a tavolsdgra van, utdnaered egy naszid, amelynek sebessége kétszer akkora, mint a hajéé. Hatdrozzuk meg a naszéd altal befutott gOrbe egyenletét és azt a legrividebb id6t, ami alatt a hajét utolérheti. 35j 4 % i 15 dra Megoldas. Legyenek « naszid koordinatai a ¢ idépontban x & y; ebben a pillanatban a hajé a B pontban van é OB=t utat tett meg (15)b ébra) Legyen / az AC iv hossza. Szimitsuk ki a C ponthor tartozé érintS ow ig © irénytangensét ge iranytang: » & tga = 120 = — " Msrésat I=2v1, Tehat wt Mae POT o Mint ismeretes, az ivhosszisigot a d= Vie Fee képletb6! hatérozzuk meg. 56 Differencidljuk az (1) egyenletet: ay dd ae de dx ~~ 2 de? vagy ha az ivhossz differencidljét behelyettesitiUk: Nia de th Valasszuk szét a viltozdkat @ Integriljuk a (2) egyenlet mindkét oldalét, megkapjuk az egyenlet Altalnos megoldasét: In(y VF C értékének meghatérordséhor aut a kezdeti feltételt hasandljuk fe, hogy ha 1=0, akkor »’=0 & x=a. hey 0 1 Inat+C, 3 Ekkor tehat 1 z vagy, ha mindkét oldalt e alapra emeljik —— Lipo en = in(y +¥¥9) = bins Linen 2, @ vagyis —1__iy/4 vere x 37@ Ha a (3) és a (4) egyenloséget sszeadjuk, majd az eredményt 2-vel celosztjuk, a kovetkez6t kapjuk: #-3(VE-19. o=3(Ve-1« Integrildssal adédik: fe. 1 fifa Eae-1 [Sav xa +fy faree, ~vagyis - xVe * _Vax+C. © aya 4 ) A keresett partikuliris megolds el6dllitisthoz felhasznéljuk az 2a 254, y=0 kendeti feltéelt. Ekkor C=, a keresett girbe egyenlete pedig: VE _ yay 2a 3 aT Vax+ = aya A naszad a hajét ax x=0 értéknél éri utol, Bért a hajé itiét gy " yRR 23. Kis sebesség esetén a vonat mozgésénak ellendillisit az R= 25+0,05:)0 (kp) tapasztalati képlet hatérozza meg, abol Q a vonat silya megapond- ban, v pedig a sebesség m/s-ban. Hatérozzuk meg, mennyi idé alatt & mekkora tévolsigon lesz a vizszintes vitszakaszon haladé bénya- vonat sebessége v=12 (km/h), ha a vonat stilya a villanymozdonnyal egyiitt Q=40 (Mp), a mozdony hiizéereje pedig F=200 (kp). Hatdroz- zuk meg a villanymozdony N hizderejét is, amennyiben a vonat mozgésa a tovabbiakban egyenletes. Megoldds. A vonat témege mea 210 fi) gAllitsuk fel a vonatra haté erdk egyensiilyi egyenletét (16. dbra), amib6l m-mel osziva a kBvetkez6 adédik: 10 1 10° 0.490 ~ Fao ays 45-0409 = [In (i ‘ale 10 A509 8) 10° (3 Eo ft M039) a gy dio, 8:25, 8-005 Fog ae 1000 FT 2-100 vagyis Térjdink most ré annak a tvolsdgnak a meghatéroziséra, amelyen @ vonat sebessége eléri a 12 kmjhet de a +24,5 «10-* 40,49 10-8» 49- 10-2 do AF, &riéket a kévetkezbképpen is kifejezhetjik: do a at 24,5: 10-8 +0,49- 10" = 0. do _ do ds _ de at ds dt ds Ha az utobbi egyenletben szétvélasztjuk a valtoz6kat, a Ekkor az (1) egyenlet ilyen alaki: 10*-do x =d o = ds. ® differencidlegyenlethez jutunk, Az (1) cayenletet integrilva megkapjuk az dltalénos megoldést: 10 7) AG) eayenletet integrélva megkapjuk az dltaldnos megoldést: 1 [24s In€ 24,5—0,492) 049 |" * 0,49 ® nea ve Hatérozzuk meg a C dllandé értékét az s felhaszndlésaval A C integrécids dllandét a 1=0, »=0 kerdeti feltételb6l hatdrozzuk meg: Kkezdeti feltétel 245 049 Wh incess—0) =o, In 24,5, 049 vagyis Helyettesitsik be C most kapott értékét és a v=3,33 (mm/s) sebesség- In 24,5C- Ertéket a (4) egyenletbe 0, Végil, e alapra emelés utin Swo=12emn) 10° [% 5 24,5 0,49 [0.9 345— oe| = (my, c 23° A tovibbi egyenletes mozgésndl, ahol a sebesség 3,33 mjs, a huizéerd az alabbi: A feladat feltételei szerint a Keresett ¢=T id6 miilva a vonat sebes- sége v= 12 (km/h), ami kézelit5leg 3,33 m/s. Igy a (2) egyenletbél, ny’ ‘vénval6 algebrai dtalakitésokkal, a kévetkez6hbz jutunk: N = O25 +0,05-3,33) = 40(2,5 +-0,05-3,33) = 106,6 (kp).1.2.3 Folyadékok mechanikija. Talaimechanika 24, Egy folyadékkal teli henger alakt tartély aljén rés keletkezett (17. dbra). A folyadék kifolyasinak sebességét vegyiik ardnyosnak a folyadékoszlop tartdlybeli magassdival. Hatérozeuk meg, mennyi id6 alatt folyik ki a tartdlybdl a folyadék fele, ha tudjuk, hogy az els6 napon 10% volt a vesztesé. ” in fat (ropotean| Megoldas. Legyen a tartily sugara, ha magassiga, x a tartilyban lev6 folyadékszint magasséga 1 nap elteltével. Ekkor a f idépontban a tartilyban levé folyadék térfogata R'xx, ae a térfogat valtozisinak sebessége pedig Rx". A feladat feltételet szerint ez a mennyiség x-szel arényos, s igy a feladat differencidlegyen- lete a kévetkers: 2 de aR mks, wo ahol k ardnyossigi tényez6. 2 A viltozok szétvalasztéséval a BROS at ceyenldséghez jutunk, majd integrélés utin megkapjuk az dltakinos megolddst: aR In x = kt+C, @ A t=0 idépontban, a kezdeti feltétel szerint a tartily tele van, azaz xah. EbbS! kévetkerik, hogy hac, & a (2) egyenket a aR Inx = kt-+nRPln h, vagyis a REIn kt alakot veszi fel A Kiegéscit6 feltétel szerint, ha ¢=1, akkor felelden az arinyossdgi tényez6: 9 k=aR* In Rl 10 aRtIn (nap). Tehét ahhoz, hogy a feladatban szerepl6 résen a tartdlyban lev6 folyadék fele kifolyjek, 6 napra é 14 éréra van sztikség, 8‘25, Két kézleked6 edény paralelepipedon alaki, alapteriletiik S és S, (18. dbra). - Hatérozzuk meg, snennyi id6 alatt alakul ki egyenl6 folyadékszint azedényekben, ha S=S,= 100 (m), a kerdeti szintkulénbség h =2,5 (m), az edények kiz6tti ays terilete q=0,5 (m*), a viz ellendllisi egyttt- hatéja 6=0,62 Megoldas. Azcis6 edény uayan- annyi folyadékot ad le, mint amennyit a mésodik felvesz. Ezért —Sde=S, dz, S+S, Ss de, di id alatt a q teriletii AB nyilison 59 V2g@—%) dt térfogatis lyadék halad t, ezért = Sdz = dq V2e@—2) dt, zat Ha a @) egyenl6séget integraljuk, és belehelyettesiik a szamértékeket, azt kapjuk, hogy SSVI 5q(S+ SVs T 1145 (9), 26, Folyadékban forgé korong esetén a stirlédds lassité hatdsa ardnyos 8 forgas szigsebességével (19. dbra) 19, Sea Hatdrozzuk meg a szépsebességet az id6 fligavényeként, ha tudjuk, hogy a korong 200 fsz/min sebességgel kezdett forogni, egy perc eltel. tével pedig a sebessége 120 fsz/min volt. Megoldés. Legyen w a korong forgésinak szBgsebessége (fordulat- szim/pere), ke ardnyossigi tényex5, deo “ar * Xorong forgisa svBgsebességének valtozésa (szdgayorsulis). A forgdsra elleniillist gyakorol a viltozé stirlédés, amely a korong folyadékbeli forgdsakor lép fel, és amely a forgis sebességének valtoz4- sitdl fligg. 5 Difcactegenec 42174 65A haté erdk egyenletédél a do ako = vagyis a de egyenlet adédik. ‘A viltozékat szétvalasztva a =kdt differencidlegyenlet, majd eat integrdlva az Ino =ki+Inc cayenliség adédik. ‘Nyilvanvalé dtalakitdsok utin’ Az egyenlet ditalinos megoldisa tehit a kévetker o=Ce, Meg kell még hatéroznunk az adott feladat feltételeinek megfelel6 C dillandé é k arényosségi tényez5 konkrét értékét A kezdeti feltételek szerint: )=0 (min), @=200 (fsz/min), (min), @,=120 (fsz/min). @(0)=Ce#°=200; C= 200; @(1) = Ce* 120. A misodik egyenl6ségb61 meghatarozzuk k értékét 3 200+ = 120, z onsin'*an (3) aa (3): 27. Hatérozmuk meg annak a gérbének az egyenletét, amelyet a talaj- viz srintje alkot egy olyan kerek kit kézelében, amely a vizdtnem- cereszt6 talajszintig terjed (20. dbra) 20. bra i) WM WH) Wd We viadtnemerescté réfeg Megoldds. Leayen AB a fold felszine, CD a talajviz felszine a kit elkészilte el6tt, EF a vizdtnemeresrt6 réteg, amely alulrél hatérolja a talajviz. dramldsét (20. dbra) Ha a kit vizdnek magasségt (fogyasztdssal) dllandéan a GH szinten tartiék, akkor a kit k6zelében mezhatdrozott médon silllyed a talajviz szintje (20. dbra). ‘A talajviz felileténck CD girbéje a ,hajlitott” C'G & D’H égakbél orall, amelyek a viz GH szintién kapesolédnak dssze. A talajviz szintjének felilote a C’G vagy a D'H merididnvonalaknak az Oy tengely Kori forgatéséval j6n létre A HD’ gorbét annak a tapasctalati ténynek az alapjin hatérorzuke meg, hogy a viziteres6 talaj P pontjdban a viz folyisinak o sebessége arényos a gdrbe ininydval abban az. M’ pontban, amely P-vel azonos figgélegesen fekszik Hi az ardnyosségi tényezét k-val jeldljtk, akkor a sebesség a kOvet- eas: 4 dx ® ‘Az N'NMM’ honger palistiin keresztl sugéricényban oe a-meom f Q= 24 ayo=2e yh & @ smennyiségt viz folyik, ami tetszdleges x sugar henger esetében egyent6 4 kitbdl felhasenalt viz mennyiségéve. A Q) egyenlet a feladat differencidlegyenlete, amely a viltozdk sait- vilasztésa utén ilyen alaksi: de _ 2ak oa 75 yw ® Mindkét oldaltintegrtva azt kapjuk, hogy Ins = Bytec. @ Az integrdciésdllandét abbél a feltételbalstlapijuk meg, hogy a D'H felletet meghatirons pirbe dtmegy a kit GH viszinjénck mee. fells exyenesbe Jeloliik a kit stmérdjet rel, a kitban lov viz magassigt foval Ekkor s-=r estén yf, vagyisazt kapjuk, hogy azaz, C-re megoldva: Ha a (6) éridket a (4) eayenletbe behelyettesitjik, megkapjuk a Kere- sett gérbe egyenletét: x _ nk n= = tay, / ne = OAH, vagyis Qk aie Sink +h 1.24 Kémia é gydrtistechnolégia 2B. Ax ctil-acetét elszappanositési reakcidja nétronligeal a kovetkers cayenlet szerint folyik le. CH,COO—C,H, + NaOH + CH,COONa + C,H,OH til-acetét nétrium-hidroxid ecetsavas miitrium ctilakohot Az ctil-acetét é a nétrium-bidroxid eredeti koncentrécidja a=0,01 (tilyszazalék) és b = 0,002 (silyszzalék) volt. 23 pere alatt az etilacetat Koncentricidja 10%-Kal esokkent. Mennyi id6 alatt esikken a kon- contracid 1594-kal? Mogoldés. Masodrendii* kémiai reakeival van dolgunk: Ay +4y~ (a reakcié végtermékei), a és b az A, & A, anyagok kerdeti Koncentré cidi, x az A, és kbverkezésképpen az Ay anyagbél a t idépontig reagalt mélok* széma (egy mélnyi A, anyag egy mélnyi Ag-vel egyesil, ezért 1a Két anyaghd1 ugyanannyi mél vesz részt a reakeidban). A 1 idSpont- ax ban a reakeié sebességet “ dt * A kémiaireakei6 rend a reakeibegyeniet bal olds lev molekuldk szdméval eayenld. PL: H,O+S0,H,S0, mésodrendi reakci, * Egy adott 4 anyag mélnyl (vagy grammolekulasilynyi) mennyisége az anyagnak annyi gram jelenti, amennyi a motekulasilya, Példéul; 1 mblnyi viz egyenld 18 grammal “A reakciésebesség az a v scbesség, amellyel a reakciGegyentet bal oldalin lov8 ‘Sssretevok rendsuere dtalakul a jobb oldali Sssetevok rendszerévé °‘Az Ay anyag reagilé mennyisége (vagy ennek koncentrici6ja), amely egy térfogategységben (1 liter) 1 méinyi anyagot tartalmaz, a—x és b—x; ami arényos ezek szorzatdval is dx Gp = Ka-2)b—»). wo A viltozékat szétvilasztva azt kapjuk, hogy dx #"Ka=G A ( differencidlegyenlet megoldésira a raciondlis trtftiggvények ” integrilisi médszerét alkalmazzuk: L dx 4 f4teed [ae K] @»O-9) KJ a=x* KJ b-x 1 1 = Gna) ~ In —9)=In C] = KG Kae ‘A () eayenléség a feladat sitalinos megotdisa. C értékének meg- hatdrozisdhoz felhaszndljuk a 1=0, x=0 kezdeti feltétel. Innen 1 me Ka=b) "CB vagyis Ha C fenti értékét behelyettesttjak a (3) dltaldnos megolddsba, a keresett partikuldris megoldés adédik: Az ardnyossigi tényezSt a 1=23 (min), x kiegészit6 feltételb6l hatdrozzuk meg, 0 Ennek alapiin 3 1 in 0,002(0,01 — 0,001) KOT = 0,002) 0,010, és K=3,19, ‘A kapott sedmértékeket 2 (4) megoldisba helyettesitve meghatéroz- auk a keresett id6t: 1 jn 0:002(0,01-0,0015) _ 1000. 17 3,19(0,01 — 0,002) '" 0,01(0,002—0,0015) ~ 8-319 "5 =47,9 (min), ' x=0,15a=0,0015, Tehat az ctil-acetét mennyistge kézelitdleg 48 perc alatt csbkken 15%-kal, 29. Egy a literes edényben, amely tele van valamilyen s6 vizes oldataval, Allandéan éramlik a folyadsk; mégpedig eeységnyi id6 alatt b liter tiszta vie folyik bele, és ugyanannyi oldat folyik ki beléle. Hatérozzuk meg, milyen trvényszertség szerint valtozik a folyadék- dramlds idejétdfpfagGen az edényben lev6 sétartalom. Megoldés. Egy adott 1 idépontban az edényben samunkra ismeret- x bx Jen x kg 86 van, tehét minden liter oldat ~ kg, biter oldat pedig —~ ke sét tartalmaz, \ Ha egy, a £ pillanatban kezddd6 iddegység alatt az oldat koncent- récigja -éltozatlan maradna, akkor az edényben levé sémennyiség ex alatt az iegységalatt "* kg-mal eskkenne; az edénybelisomemnyi- ség esdkkenésének sebessége a £ pillanatban, ‘Mésrészt a de _ hi XCF M0) deeb ‘dtderivilt megndja a sémennyiség ndvekedési sebességét a t idépontban, Megoldés. A feltétcleknek megfeleléen a folyamat differen a kovetkezi ax that a + pillanatban a sémennyiség csdkkenésénck sebessége —“ EbbSI adédik, hogy ade Sas 0 dx _ by snyossdi 5. = ahol & ardny tényers, Ga wo wyossdgi tényes Ha a valtozékat szétvélasztjuk, azi kapjuk, hogy Oldjuk meg ezt az egyenletet, A viltozdkat seétvélasztva azt kapjuk, hogy de @ Az diltalénos megoldés az aldbbi: Innen x=Cel, @ Inx 6 gitinc, Hatérozzuk meg Ct a 1=0, x=a kerdeti feltételbst: vagyis mindkét oldalt az ¢ alapra emelve: a=Cet, vagyis. C=a, Eat behelyettesitve az dltalinos megoldisba, megkapjuk a feladat keresett partikuliris megoldésdt xsaet, Oy Az acinyossdgi tényerSt a 1=1 (6ra), x=2a kiogészit6 feltétel segit- ségével szdmitjuk ki: Ce oy ahol C, tetszbleges dllands, Konkrét eset vizsedlatiéhoz teavik fel, hogy valamely keedeti 1 idpontban az edényben lev6 s6mennyiség c ke. Helvettesitsik be a @) képletbe a 1=0 értéket. Azt kapjuk, hogy iin cca ~ Dace, vagyis A=2, / 5 eszerint Ext a (4) partikuliris megoldasba helyettesiik, és igy megkapjuk a vizsgalt folyamat =a vagyis a sémennyiség az id6vel ,exponencialisan” esdkken, trvényszertiségée. 153 (Gra) esetén x=8a. Tehdt az enzimmennyiség 3 ra alatt nyolo- szorosira né, 1.2.5 Szaporodisi folyamatok fg sensi, 30. A sdrélesctS gyértisiban nagy szerepet jétsz6 enzimmennyisé nbvekedési sebessége ardinyos a folyamatban részt vevS enzim x mem ségével. Az enzim kezdeti a mennyisége egy ra alatt megkétszerezédatt. Hanyszoroséra né 3 dra alatt? n 31. Tesyiik fel, hogy a lakossig szdma és szaporodisi sebessége arényos. Hatérozzuk meg a lakossig A szdménak é a 1 idének az dsszefiiggését, ha tudjuk, hogy valamely, dltalunk kezdetinek vett id6pontban a lakos- sig szdma Ay volt, é ez egy év alatt @ szdzalékkal nétt BHatérozzuk még meg 4) a Szovjetunié lakossigdnak ennek alapjén 1975. dprilis 1 2000. dprilis 1-ére feltételezhet6 szimét, ha tudjuk, hogy 1961. dprilis 1-én a lakossig 217,1 millié volt, az évi seaporodas pedig 1960. dta 171%; 5) (@ peremvérosok nélkili) Moszkva lakossiginak a fentiek alap- Jén 2000. Aprils I-re feltételezhet6 szAmit, ha tudjuk, hogy 1961. dpri- lis 1-én a lakosség szdma 6,234 millié volt, az évi szaporodds pedig 1,7%, Megoldés. A lakossig. sziménak nivekedési sebessége a lakossig seiminak a i46 szerintt els derivatja: “4 dt Valasszuk szét a valtozbkat: dA Ge akdt. Ha ennek az egyszerii egyenletnek mindkét oldalit integréljuk, meg- Kapjuk az egyenlet dltaldnos megoldésit: InA=In ea, vagyis az e alapra emelés utdn: Ane ei= Cel, o A lakossdg egy éwvel késébbi szimit a kOvetkezbképpen hatéroz- * A lakossig — nyilvin esak pozitiv epész éigkeket felvev — scdmét ebben a ‘élddban a folytonosan dlferencisthaté (2) fOggvéay jellemzi, yen, bizonyos miérickie onkéayesen vilasctott matematixal modell! eyakran talélkonink, amine helyességét vagy helytelensigét kinirélag a tapasctalati eredményekkel val6 egybe- velés dontheti el. (A konioflcerkessiS megiegyzise.) 4 uk meg: Ag-nak az éi a sealékos novekedése “4%, iehst egy ével késSbb dy _ (100+4)Ay 40+ 700 = 100 lesz a lakossig széma, Ha az (I) egyenletbe behelyetestik a lakosség sziménak és az idé- nek a megfeleld A= dy és 1=0 értékeit, meghatérozhatjuk @ C integ- rici6s dllandét: Ay = Coe = Cet; vagyis Ande ® etek = @ ene a r=, A = OM ae Ekkor azt kapjuk, hogy (100%a)4o yg OFDM = Aye 1000 &=~T00 ® Ha a (3) kifejeztst behelyettesitiik a (2) egyenletbe, megkapjuk @ Keresett partikulétis megoldést: ana 100+a)' Ta J: ® Ex kilejeci a lakossaig szdménak és az idének a feladat fetételeinck megfclel6 Ssszefiggését. A (4) képlet felhaszndldsdval most szdmitsuk i, mennyi lesz 4) a Szovjetunié lakosainak szdma a feladat feltételei szerint 1975 prilis In (114 (6) clclével:10) P | ona 82)"sa15 ni, L € 2000 dprilis 1-én (t=39 (€v) elteltével): | (294 m1)" . oY" 36420 (0 i Asso = 2171 | 420 (mili. 4) Moszkva lakosainak a szima 2000 dprilis I-én (az elfogadott kikétéseknek megfeleléen): 101,7)"_ : Ass asa (10 12,01 (milli, | 1.3 Homogén és linearis differencidlegyenletek 13.1 Geomettia 32. Hatirozzuk meg az origé kézépponti sugirsor izogonslis trajek- t6risit Megoldas. Avokat a gdrbéket nevezziik izogondlis trajektéridknak, amclyek minden pontjukban dllands « szaget alkotnak a sugdrsor ott dthaladé egyenesével (21. dbra) Legyen az adott egyenessereg egyenlete y= ax, és haszndljuk a tg 2=Kk jetstest. JelSljik a trajektéria futs pontjénak koordintait (x, y)-nal, a tra- jekl6ria Erintjének irdnytangense © pontban ekkor & A feltételek szerint dy katga= +45 1424 de \ 21. ea ‘Tetszdleges (x,y) pontban (a sugirsor egyenlete scerint) mindig y Eairt wy 1, 142.2 dy _ytke 2-32. o Az (1) egyenlet homogén differencidlegyenlet; ennck megoldésihoz vezessilk be az you, helyettesitést, ahonnan @ dy = ude +x de, Helyettesitstk be a (2) kifejezést (I)-be: x du— Kab dx ecu du—k ds: A tagok esoportositésa utin: x(1 ku) due +28)e = 0. @ AG) eayenletben vélasseuk seét a valtozdkat: A ink, dx Tey =O Integrdlva: Tf tee hf Mew] fae kL TH 2) ewe | y= 1 1 ‘) (Ta, FeetgutlnC =Inx+ Finite) =InxiTae vagyis 1Figyelembe véve, hogy 1 1 ye paces = vagyis ’ Very Ha polirkoordindtékra tériink at, vagyis alkalmazzuk az x=r cos 9, in p helyettesitést, azt kapjuk, hogy a keresett izogonilis trajek- t6ridk logaritmikus spirdlisok*: cer 1.3.2 Elektrotechnika 33. Egy dramkorben a fesziltség E=300 (volt), az ellendllés: R=150 (chm), az Snindukciés egyiitthats L=30 (henry). Az éramkor zérésé- nak pillanata utdn mennyi id6vel éri el az # dramerdsség maximumdnak 99%? Megoldas. Az dnindukcié clektromotoros ereje ardnyos az dramerds- ség nOvekedésének sebességével. Az arinyossigi tényezS az dramkér L bindukeids egylithatdja, ‘Az dramkor 2érdsakor két ellentétes elektromotoros eré miikédik: di 4 dramkbr E fesziltsége és az Snindukeié F = —L-T elektromotoros ereje Ezeknek az elektromotoros erOknek az algebrai Osszege a kévetkez6: di VaE-LE. + Konayen meggySzbdhetOnk arr6l, hogy a kapott eredmény a megoldts soréa figyeimen Kivil hagyott x=0 eqyensse is éevényes. (A Konrollszerkeszié megiegy- hse.) B Rendezziik dt ez utdbbi egyenlbséget: a nine-1#, ‘Ridt = Edt—Ldi, amitsl Ldi=(E~ Ri) dt és @® Integitjuk a @) egyentdséget: vans L Zme-Ry+e. A120, 10 keadetiflétel serine Lne-Roe, Ebbot Ling ending Tehit a folyamatra vonatkozs szabilyt « LE R Ew 9 Bsszeftggts fj Ki 9E E Mivel ¢ maximuma 7=~, a feladat feltéele szrint 7=0,99, exért R R a keresett id6: L ee O) “Ha L és R seimértéket (4)-be helyettesitjik, a 30 t= 75pm 100~092 ©) ceredményt kapjuk. 34, Bay E fesziltségti és R ellenallist dramkrbe bekbtik a c kapacitisé Kondenzétort, Hatirozzuk meg a kondenzitor q toltését valamely, a bekapesolés uténi + pillanatban. Megoldés. Ar pillanatban a kondenzitor thltése g, az dramerdsség 1 Eien a ispntan a Sern ims 68 rmakidik, amely az dramkor E 6 0 Kondenzitor 2. fesriltségeinek ilénbségével egyenl6, vagyis vae-2, v Ohm torvénye szerint 1=— vagy misképp: a 80 Ha az (1) linedris egyenletet integrdljuk, megkapjuk a g = cE~Ce*, ‘ltakinos megoldast. Az adott +=0, q=0 kezdeti feltételnek megfeleléen eB Ce" Cy=e8. Tehat a vizsgilt folyamatot leiré twrvényt az aldbbi egyenloség fe- jedi kiz a=celi-e*) 35, Egy R cllenillisi, L nindukcids éramadrben a periodikus E, Alland6 és nyilydn egyenl6 £, maximélis értékével). Hatdrozzuk meg az i dramerdsséget tetszbleges idSpontban, feltéve: a kezdeti (t=0) id6- pontban az éramerésség nulla Megoldas. Az £, clektromotoros erdn kivill az dramkérben hat még sx 12 lata ray eSinsk bl ee tonsa Az dramkérben mik0d6 Két er6 tehit a kOvetkez: az lektromotoros er6 és az indukcié vele ellentétes indnyi di Ba-Lo. elektromotoros ereje. 6 iterate 42 176 81Az elektromotoros erdk Ssszege az aldbbi 24 Ep asin BeBe = asin hot Az dramerésség értéke Ohm térvényébdl adddik: vagyis Qn, di asin FAL Gy R a 2m JelOjUk eayszeriség kedvésrt «Tt k-val, s megkapjuk a folyamat differencidlegyenletét: a LS+Ri= asin kt, oy Az (1) egyenlet inhomogén elsdrendfi linedris.differenciélegyenlet. Oldjuk meg a megfelel6 a a 0 vans f-2fa R Ini=-F-1+Inc, amibot majd mindkét oldalt ¢ alapra emelve: ise, Az (1) inhomogén egyenlet partikuldris megoldasit az ipa = Asin kt} Boos kt ® alakban Keressik 2 Az A és B egyitthatokat meg kell hatdroznunk. Differencidljuk « (2) egyenléséget figy, hogy 4-t é B+ éllandénak tekintjak: dip "= Ak cos kt — Bk sin ke. 3) Ak 08 ka ¢ Ha a (3) és a (2) értéket behelyettesitjdk az (1) egyenletbe, egyszertt algebrai dtalakitésok utdn adédik, hogy (8 i) #8 Josar = 8 ant Ha ennek az azonossdgnak a két oldalin az egylitthatdkat 8ssze- hasonlitjuk, az @ akL RETR Tehdt (2)-nek megfelelden a partikuléris megoldds a k6vetkez6: ar ma ape Az (1) inhomogén differencidlegyenlet dltakinos megoldsa fgy irhat6: 2 aR kL B= COE a Sin kt— pape Rr eOS © AC integréciés dllandst a 1=0, 1=0 kezdeti feltételb6! hatérozzuk meg! ° ak BE sin k-0 aR ae ae cosk-0 © « 83Ha a (6) kifejezést bohelyettesitjak a7 (5) dtakinos megoldésba, végil azt kapjuk, hogy ertzpe (kte E+ RsinrKcosia) 1.4 Els6rendii differencidlegyenlet-rendszerek 36, Valamely A anyag felbomlik két anyagra: P-re é Q-ra. Az egyes anyagok Keletkezésének sebessége arényos a még fel nem bomlott anyag mennyiségével. Legyen x és y a P, illetve a Q anyagnak a t idé- pontig keletkezett mennyisége. Hatdrozeuk meg ezeknek a valtozési ssabdlyat, ha tudjuk, hogy a kezdeti pillanatban x= , ¥=0, 1 Srval - 3 l Kés6bb pedig x=, y= Fe ahol az A anyag kezdeti mennyisége Megoldés. A r idépontban a P é a anyag keletkezésének sebessége a kivetker6: ax. Ge = He-X-y), o o Ge = Hle-4—y), mrt edi a pilanatig az A anyaghl még e—x—y maradt flor ltlanul Az (D eayenltek Ket elsrendl ners diferencileyenen él ls tends alin Diferenljok az es egyeltt az, (de, ay aH) Q) dy Ha a (2) eayenletbe behelyettestitk -onck az (I) rendszer misodik ceyenletébol kifejezett értéket, a ax de ap ~~ iF +h(e-x-y] @ ceayenletet kapjuk, 84 Kiiszoboljiik ki y+t a (3) egyenletb6l és az. (1) rendszer els6 eayen- letébsl: dx ae thy 20. ® A (4) egyenl6ség misodrendi, homogén linedris differencidlegyenlet. Ennek karakterisetikus egyenlete a kévetkez6: Pith = 0. A fenti hidnyos misodfokii egyenletnek két eybke van: n=0 & m= Gath). Tebét a (4) egyenlet dltalinos megoldésa ilyen alakit: ECye-tr tty, o ¥ meghatérozdsa érdekében differenciiljuk az x-re kapott kifejezést, ax helyettesttsik a és 7 értekét a rendszer els6 egyenletébe,snajd oldjuk meg y-ra: Ee = Cri thede-esthn, at = Calle +k, (eC, Cres t4t—y), » 2 Cetin, © Lt Egyenletrendszerink megolddsa X= C+ Cpe tere, @ ki act tt cye-trn_c,, yaore G Hatérozzuk meg C,-et 6 C)-ta 1=0, x# kerdeti feltételekbol, 85ht Ha a (9) érkeket behelyetestjik a megoldésunkba, x és y viltozasa- nak szabilyét a kévetkerS formaban kapjuk meg: lye x= he e-aininy hig! lac bse ty geavetoy hkl : ‘Az ismeretlen ke 68 ky egyltthatdkat abbél a kiegésit6 feltételbst 3 hatdrozruk meg, hogy ha ¢=1, akkor x=, y= hatarozruk meg, hogy ha ¢=1, akkor x= 26, y= Ekkor k be et, ¢_ he a hey e-auen 8 Rtg Hee A (II) egyenletrendszerb6l_meghatérézzuk ky-et 6 Kat: s ekkor vagyis EbbOL vagyis L = Gin, 4, most mar kénnyen meghatérozhaté 3 k= Fina, ‘A (12) é a (13) egyenletek dsszeadisdbél adédik, hogy kytk, = In2, azaz, mindkét oldalt ¢ alapra emelve atk, hy hth 4 Ha eveket az értékeket behelyettestjlik a (10) egyenléségbe, végil is cljutunk a keresett megoldasokhor: Be Y= 9 py (FORT Ce @ A kezdeti feltételek szerint a os6 befogott végén x=0, y=0, y s ebbél _a 24ET ® Ha a (3) értékeket behelyettesitjk a (2) dltalénos egyenletbe, meg- Kapjuk a neutrélis szdl keresett egyenletét: 4 (61x? — 4h +x). Oy 2 > MET 7 isostegvet 42176 7A bebajlis a 036 végén: 4 6a yi) = 2 Saag ONAN = Se © Oldjuk meg az (5) egyenletet a Keresett re: Hatéromuk meg a q terhelést 6 a J tehetetlenségi nyomatékot. Legyen gy 1 cm hosszii os6 stilya, ‘gq 1 cm hosszii csben lev6 viz silya. Ekkor az 8sszes terhelés: ¢ = 4:44 Mivel 41 = F QO 16-78 = 882 (pfom), 4 = 2-161 = 20 (em, tehat 4=1083 (pfem) an A Kor tehetetlenségi nyomatéka a d dtmérGre vonatkozban “>. A es6 Keresstmetszeténck a neutrilis szilra vonatkoz6 J tehetetlenségi nyomatéka: J = G20 164) = 4710 (em’) Ha az adott é a meghatdrozott értékeket behelyettesitiik az (5) képletbe, megkapjuk a c36 keresett J hosszit 42. Bay I hossztisigt, 2 pillérre timasekods gerenda valamely P ss2~ silyd, eayenletesen elosztott terhelés alatt behajlik. Hatérozzuk meg a neutrilis szil egyenletét és a behajlis nagysdgat a fesztdvolsig Kézepén. 98 P 4 Megoldés. A pillérk reakciSereje +5. Egyséenyi hosszsigra nyil- P vin — terhelés jut Vizsgiljuk a gerenddnak az origétél x tdvolsdgra levé C metszetét P (26, dba). A metszet8l jobbra a + er8 nyomatéka: Azt a C metszetre vonatkozé nyomatékot, amelyet a folytonosan closzlé tethelés hozott Létre, a kévetkezSképpen szdmitjuk ki: A grenda & abszcissii dé elemi hosstsiginak tethlése —* a, sak moms 4 6 mete vot (6) renda CB részénck megfleld terhelés teles nyomatéka: — fen ea POT 99Keéplettel adjak meg, ahol k az st rugalmas alapjénak keménységi EbbsI a nyomaték Ssszege: cavuithato “Allitsuk fel a neutilis scl egyenleté, é szdmitsuk ki a h behajldst a P nyomds tdmadispontjéban (27. dbra); figyelembe véve, hogy ao o hol £ a rugulmassigi modulus, J a tehottlenségi nyomaték A mi esetdinkben az (1) eayenlet az etx 26 (i ~ "| ° egyenlOségbe megy at b ‘A kezdeti feltétel: ha x=0, akkor y=0 és y’ Oldjuk meg a kapott (2) egyenletet az adott kezdeti feltételek mellett. Els6 lépésben az 4 x wating » flt-sja-(e- rer] la I 4 Megoldds. A szdmolis egyszertisitésére vezesstik be a yenitt,utina peg az VE us fe) aE, we 2 , Vee = ea (w—iat) ~ ater OMT j 2E » | ———elbléseket. Ekkor a neutrélis szdl egyenlete dltainos megoldést kapjuk - Tehdt a festdvlsig Kbepén (e= 12) behalésnagysée: "yg s(eosbe—sin ba #5 e-Meonbe—sin bs), © P Hs Pe vasys ta aerbhg-Tg] = Pater 43. A P nyomés alatt meggérbiilt vastiti sin tetszdleges C metszetére nézve a gérbiileti momentumot az ut tartéssdgi szdmitdsaindl az Integrdljuk az (1) egyenletet: ay s =X aot 8 [femembedr[ersntea]. —@) aca [Ee Vi (ce 101‘A jobb oldal kiszaimitssthoz el6 kell Allitanunk az Jereosheax sax fe sin beds, Jindo-uo— Jodu f parcidlis integrdlisi médszer kétszeri alkalmazdséval érjtk el. a) Allitsunk el6 egyet az fe~* cos bx de filgavények Kézil integrdlokat. Ezt az Leayen u=e-™, ekkor dt fercosbrde = pe-msinbu sf e-Psinbx ds. Ha a jobb oldali integrilba vija behelyettesijak az uw=e-™, do= in bx dx Grigkeket, a kovetkez6t kapjuk: 1 cos bx, ‘ é be md, tovabba fecostxds vagyis 1 ote, on ot 1 gseinds em corde fetcosbed, afescosbrde= Le minbe—conb, i ebb6l a keresett integral fe-mcosbxax 5 (sinbs—cosbx). 5) Sjunk el hasonlkgppen az fo-™sin bd eseben i. Legyen , dp=sin bx dx, Ekkor L dy = —be-™ dx, cos bx. Kavetkezésképpen Jormansede=—Le-meosbe—fe-sosbrd ‘A jobb oldalon levé integralt azonban mar eléailitottuk. Ha az ott kapott alakot behelyettesitjik, a Kivetkez6t nyerjik: Fos bx— Sp (sin bx—cos bx). Je-tsintade ‘Térjink vissza a (2) egyenlethez. Fennill, hogy rd x ® Mivel +=0 esetin & a = ppp sinb 4G, vagyis G=0. Brést az els6 integril a kovetken6: a 8 og Bn Eee ints Integriljunk mésodszor is, Ekkor (sin bx-+e0s6x) + Cy ® Mivel x esetén y=0, exést inp 2 an 0 (ins 2 tano-55} re C0‘A neutrilis szil egyenlete tebit: i WE vagyis az eredeti adatokkal kifejezve: = (Gin bx +008 bx), 2 Ve E nx fF) yong -foos xp +sins PS). veere sr=0 estén megkapuk a leh nagységinak abseolit eke: h=s P . (ETS 2.2.2 Mechanika 44, Amikor a villamosvezet6 fokozatosan Kikapesolja a reosztitot, néveli a motor kapacitisit; mégpedig ugy, hogy a hizderS nullérdl az id6vel ardnyosan, masodpercenként 120 kp-dal ndvekszik. Hatérozzuk meg azt a fiigevényt, amely leirja a kocsinak egy régz- tett ponttdl valé tévolségét, ha a) a kocsi silya @=10 (Mp); 5) a stir I6ddsi ellenzllds dllandé és 200 kp; c) a kezdeti sebesség nulla. Megoldas. A kocsi sillypontja vizszintes egyenesen mozog, A koor- dinéta-rendszer KezdSpontjat a Koesi silypontjénak eredeti helyére tesszilk (28. dbra). Ha a villamosra haté kiils6 erdket az x tengelyre g — 200 ip "Bo Mp 28, bea vetitk, két sszeadandét kapunk: a 120/ nagysigit Inizéerdt és a 200 kp-os stirlédési er6t, ahol 1 a reosztat kikapcsolisa dta eltelt id6. Newton mésodik torvénye alapién megkapjuk a kocsi: mozgasénak diferencislegyentetét: Gi fait 7 1204-200. ® 104 | thin Se ong A villamos mozgisdnak kezdete nem esik egybe a reosztdt kikap- solisdnak id6pontjaval. A fy idé jelemtse a mozgés kezdetét; ezt a nizéer3 és. az ellendllisi eré egyenléségének feltételéb61 hatérozhat- juk meg: 1201 =200, Ebbs! n= © @ A 1201—200 értéket a szdmités megkOnnyitése céljab6l jelsljik 1204-gyel. Ekkor 200 5 4 Do 7 @) aol ¢ 4 reosctit Kikapesolésénak erdeti idponta Most az (1 eayenlet fay alakul 2.53 — 1005, ® ier» (ogra a _ 1 ae © Hatérozauk meg a C, integricids dllandst Ha a f= 0, atkor GQ © Ha, most az (5) egyenletet integraljuk, megkapjuk a (4) egyenlet lta Kinos megoldasét: 120¢ Ge tee o Hatérozzuk meg C, értékét. Ha 4,=0, akkor x=0. Tehat @) 105[ACD eqyenl6séghol megkapjuk a Koesi mozgist lelré partkulérs megoldist: sae (,_$) 120.981 (3) G 3 6- 10000 3)" x= 0001962 (« - ) (o) vagyis végiil: 45, Hiatérozzuk meg az. hosszisigd matematikai inga mozgistorvényét és periddusét kis kitérés esetén, Megoldas. Az M golyé G silyat ket dsszetevére bontjuk: N a fonal, “fa morgésgorbe érint6jénck irénysiba mutat, Az N er6t kiegyensilyozza ‘a fonal fesvitS ereje, 65 fey az egész.erOrendszer ekvivalens az ferdvel. ‘A 29, dbrdbél \ithats, hogy [/[=G sin a=me sin 2, ahol m a tmeg, g pedig a nehézségi gyorsulis. Poritiv « szignél ax f érintdirinyd Ssszetevs a negativ oldalra irdnyul, exert f=—mg sina » mg, mivel a fonal kis kitérése esetén fnvalé 2 egyenlabg K8- vvetkeztében 29. hc fa Itt s= 4M a golyé gérbe vonalititjénak hossza. A dinamika mésodik ‘t@rvénye sverint megkapjuk a mozeds differencidlegyenletét: 106 vagyis @s ie arr Ha eat a mésodrendi (hidnyos) homogén linedris egyenletetintegrdl- juk, mepkapjuk az cxsin [E+ ceos #1 Altakinos megoldést. Haszniljuk fel a kezdeti feltételeket: ha , akkor s=a és Ezeknek a feltételeknek az alapjin meghatdrozzuk Cy-et & Cyt: CQ =} GQ=a Ha ezeket az értékeket behelyettesitjdk az dltalinos megoldésba, axt kaipjuk, hogy sao) Fs hol a a lengés amplitiddja ‘A viasgalt matematikai inga mozgdsa harmonikus rezgés, amelynek verso iT “Ve 46, Hatérozzuk meg a fizikai inga mozgistirvényét (az Oz tengely merdleges a rajz sikjara). T Megoldas. Mint ismeretes, fizikai inginak az olyan scilird testet nevezziik, amely a nehézségi erS hatisira vizszintes Oz tengely Koril forog (30. dbra). Jeljak az inga silypontjénak a forgdstengelyt6l val6 OC tévolségdt aval, az inga stlyat G-vel; G=Mg. A jelen esetben 107QO csupdn a G az egyetlen adott cr, exért a {5 nyomaték (a rendszer dsszes eri nyo~ matékénak ésszege) az Oz tengelyre vo- natkozéan a kévetkez6: M, =—Mgasin 9, @ ahol @ az inga eltérési sige a fiiggéle- gestél az Gramutaté jérdséval ellenkezs nyban. Amint a dinamikébél tudjuk, a s2ildrd testek mozdulatlan tengely kérili forgé mozgésinak differencislegyenlete Q 30, bra Ssszefiggéssel fejezhet6 ki, ahol J, a testnek az Oz forgdstengelyre vonatkor6 tehetetlenségi nyomatéka. Esetiinkben a (2) egyenlet igy alakul #o_ Je ge = — Magasin o. - @ A @) egyenlet a fizikai inga mozgdsénak differencidlegyenlete Ha az inga kitérése kicsi, hasendlhatjuk a sin =o kézelitést, Ebb6! megkapjuk kis kitérések esetére az inga mozgdsit kézelitéleg. leird differencislegyenletet: ® Legyen Bkkor ° © Az (5) egyenlet a harmonikus rezgSmozgis differencidlegyenlete 108 Integrdljuk az (5) egyenletet, feltételezve, hogy az inga kezdeti szBg- a sebessége mulla (o»=% =o] ‘A megfelels 194-44 = 0 karakterisztikus cegyenlet gybkei a +ik imagindrius szdmok, ezért az (5)egyenlet dltalinos megoldés @ = Ceoskt+Cysin ke o kképlet fejezi ki. AC, & C, allandékat a kezdeti feltételek alapjdn sed ‘itjuk kis 4a) Ha a 1=0, akkor g=g,. Helyettesitstk ezeket az értékeket a (6) ceayenlbségbe % = Cr 1+Cy0, vagyis C= 0 dg de 6) Ha 1=0, akkor oy, A 4 — _KCy sin kt-+hC,cos kt, a cszerint kg 0+ ke Gel = vagyis G0 Ha az igy meghatérozott értékeket a (6) egyenletbe helyettesitjlk, megkapjuk a fizikai inga mozgésegyenletét kis kitérésck esetére: = 0.c0s kt. Az inga teljes T periédusa: 47, Hatérozzuk meg annak az m tmegii anyagi részeeskének a mozgis- tOrvényét, amelyre az O kbzéppont felé irényuld és az O vonzaisi kézép- Pontt6l valé x tivolsdggal egyenesen arényos er6 hat (31. dbra). 10921, dra —— Megjegyzés: Ha az m témegti anyagi részecskére az f centralis er6 hat, amely ardnyos a részecskének az O vonzisi Kizépponttdl mért tavolsdgdval, vagyis f= —ax, akkor az ilyen er6t visszatérit6 erdnek nevezik. Megoldas. Az adott feladatban a vissratérit6 er6 f= ax, A dinamika misodik tWrvénye szerint ext az sembz coyenlet fejezi ki. EbbO1 kOnnyen megkapjuk a mozgis differencial- cgyenletét: @x og moe 3 vagyis @x Tat x = 0, o ahol = ©. Ut a a visszatéritéi egyitthat6, 6 k a rezgés frekvencidja Ez mésodrendil homogén linsdris egyenlet. A megfeleld ree =0 karakterisctikus egyenlet gydkei: na= t)—B = £ki, 110 A karakterisctikus egyenlet gyOkei imagindrius scdmok,ezért az dlta- inos megoldés ilyen alaké: x = Qysin kt+C,c0s kt, =¢,|si Gs s-6 fints+ Seo. o A kévetkez6 Usszefiiggéssel bevezetjiik segédvdltozdként a @ sziget: Gat a x = Asin (kt+9). @) A @) kifejezés A amplitidéjé harmonikus rezgémozgis y kezdS fiiissal. A rezgés T periddusat a KAT) +9 = kt 942n Képletb61 hatdrozzuk meg (2r a sinus periédusa), Ebbé! vagyis @ st 2 so asn[ete] mLu 48, Fugg6leges rugéra, amelynek silyét elha- nyagoljuk, G silyt fliggesztiink. Ez a rugé hhosszat Hel ndveli (32. dbra). Hiizzuk a fel- fiiggesctett silyt @ hosszisiggal lejjebb, majd engedjtik seabadon mozogni. Hatérozzuk meg ennek a mozgisnak a torvényét, figyelmen Kivi hagyva minden egyéb hatist. Megoldés. Irinyitsuk az x tengelyt figadlege- sen lefelé, 6 az O kezd6pontot ott vegyiik fel, ahol a sily statikus egyensilyi helyzetet vett fel A ssiilyra, tetsz6leges A(3) helyzetében, két 16 hat: a G=meg sély, é a rugs f rugalmas visz- 32, dra szatéritS ereje. [A Hooke-torvény szerint kis deformdcié esetén a rugalmas erdk ardnyosak a megfelel6 deformdcidkkal, i ‘Az O pontban a rugalmassigi er5 a G sillyal egyenl6, é& a meg- ; felel6 deformécié Tehat [Gl = kl. a) ‘Ax A pontban a rugalmassigi erd f, a megfelel6 deformécié 14-2: f= ke. @ ia Osscuk el a (2) egyenliség mindkét oldalit az (1) egyenlisée meg- | felel6. oldalaival. Ekkor azt kapjuk, hogy ; i fl _ tex IG] v 8 ebbél f abszolit értéke: m2 ‘Az f erst, mivel pozitiv x esetén negativ irényba hat, minusz eléjellel kell ellétmunk, ezért végii « fa-6-4s. A visgilt két eré eredéje: R=G+f, vagyis my 7 A dinamika mésodik térvénye alapjén megkapjuk a mozgis diffe- renciélegyenletét: dx mg Mae 1 vagyis @x ee ae t=O Ez mdsodrendG (hidnyos) homogén linedris egyenlet. Ha et integréljuk, megkapjuk az dltalinos megoldést: sin Er-c,cos)/# ® Haszniljuk fel a kezdeti feltételeket. A sily legalsé helyzetében dx * de Ennek alapjén meghatérozzuk C,-et & Cy-t: G Cy Helyettesftsiik be ezeket az értékeket a (3) egyenletbe. Ekkor meg- apjuk az 5 Dirigo 2175 13képlettel left harmonikus rezgémozgés trvényét, ahol @ periédus: 7 7 tant. Vy 49. Az OA egyenesen (33. dbra) egy m tomegii anyagi pont olyan tascits ers hatésira mozog, amely forditottan ardnyos a régzitett 0 K&zépponttél mért x=OM tavolsig harmadik hatvanyaval, Hatéroz~ zuk meg a mozgéstérvényt. . LF se Megoldas. A dinamika masodik tdrvényének megfelelden a mozgés differencidlegyenlete: wo ahol k arényossigi tényez6. Az (1) egyenletet ilyen alakba frhatjuk: vagyis Szorozmuk meg az egyenlet mindkét oldalit 2x’ di-vel: xat 2x x dt = 2a ~$ Ez ut6bbi egyenlet bal oldala az x differencialja: aw’) dx 1 2G #a{-4). 14 s ebbél vagyis = de _ a YEH aye, A viltozSk seétvilasetésival azt kapjuk, hogy xdx @ ae Og, a) woe 747 ® eg Heer Gm S40, vagyis 50. Egy sima vizszintes asztalr6l 1=4 (m) hossati line esiszik le. A moz~ is kezdetekor a lincnak mér a=0,5 (m) hosszit része estiszott le az asztalr6l (34. dbra). Hatérozzuk meg, mennyi id6 alatt csiiszik le az asztalrdl az egész Idnc, ha a sirlédést elhanyagoljuk. Megoldés. A lincra minden idépontban az aszialr6l addig a pillanati, leesiszott x hossziisigi Iinedarab silydval egyenl6 F er6 hat. Ha az egész line silyst G-vel jeldljOk, a kOvetkez6 nyilvénvalé ardnyt Kapjuk: 1sahol m a témeg. A dinamika misodik tWrvénye alapjn: ax Fama (1) & @) egybevetésébél megkapjuk a Mine mozgisénak a differen- cidlegyenleté: vagyis ax des Helyettesttsik be a szdmadatokat, g-t vegytk Kizelit6leg 10 m/st-nek, exzel a KBvetker5 masodrendi (hidnyos) linedris egyenlethez jutunk: @x Gan 25x =0. ® ‘Az ennek megfelel6 2s karakterisztikus egyenlet gybkei Az dltalinos megoldés ilyen alaka: pe wl eeV3 o Hatérozzuk meg a C, é a C; dllanddkat a megadott kezdeti feltételek- bal ha ¢=0, akkor x=a=0,5 (m) é oa amibol CO+C HCH Cy Mivel a Sede Vece any ee yee ezért o= | Sae-/Sae. Az (5) é a ©) egyenletb6! kivetkezik, hogy a= Ha eacket az értékeket az dltalinos megolddsba behelyettesfjiik, megkapjuk a (4) egyenlet keresett partikuldris megoldasét x= o25(l eV), Oldjuk meg a (7) egyenletet tre:vagyis Ez az egyenlet masodfokit cgyenletre vezet: (V5) ae Ennek megoldasa: ( ® A. @) Kifejenésbon a gy@k elbtti_minuszelet elhagyjuk, mert ha 10, akkor ita eV 2" Tehat Jax VPA, amib6l , i=) Sin (ow +Va2—1)5 Am esetében megkapjuk a keresett id6t / Sin 8+ 168) = 1.7500 Eszerint az egész linc 1,75 5 alatt esiszik le a sima asztalré. 51. Egy 0 16 (kp) silyd vagon mozgdsba jén a pilyatest irénydban_ fajo wl hatddra, 6 Vaszntesttsrakaszon mozoe (35. dbra). A vagon Slendlifsa a motgissal sembon R. Er silyénak 1/2004 xés26vel teyenl6. A. axl ayomésinak eree PS (kp), ahol Sa vagon sl sjomdenak Stet hats lnpnak terete (6m), wa szlnek a vagonhoz viseonyitotsebesépe, k pede ainyossighteyens, énéke 0,12 2S us a 36, bra A sal abszoliit sebessége v=12 (m/s). Vegyiik a vagon kezdeti sebes- ségét nullinak, és dllapitsuk meg 1. a vagon legnagyobb sebességét, 2. aat a T idét, amely ennek az eléréssher. sziikséges; 3. azt az x; utat, amelyet a vagonnak meg kell tennie, hogy elérje a 3 mjs sebességet. Megoldas. Ha az dsszes haté erdt a vizszintes tengelyre velitiik, megkapjuk a rendszer egyenstilyi egyenletét: mat R-F =O. w A saélnek a vagonhoz viszonyitott sebessége: de uaF, vagy differencialva: du dx de ae ) 119Ha az erbk értékét behelyettesttjlk (I)-be és m-mel osztunk, a kovet- ez6t kapjuk: ax, OQ ksi a * 200m ® Hi felhasznéljuk a (2) exyenléséget, a (3) egyenlet gy alakul a ~ a * 200m °. ® A valtoz6k s2étvilasctisival & integréldssal az alébbihoz jutunk: du ~ [ems 1% 6 20 (ne @. Ekkor az (5) egyenletbol Egyszertiség kedvéért legyen adédik, hogy 200 [1 [atau Lf dee) ] Fl feenrt! aca) -6 vagyis 100 jt ite, ag Maul A @ cayenlet aitalinos megoldasiban szerepl6 integriciés dllandét dx a kexdeti fltétel segitségével hatirozzuk meg: ha ¢=0, akkor vagyis u=e, Ekkor 100 901 Cog wrt” ‘a keresett partikuliris megoldés pedig a kovetkezd: = 100, (our 1) @o+ 1) ag ca 1) 120 Ebbél 1=0 esetén 1. A vagon akkor éri el maximilis Ekkor —V 200K ilis sebessége teh: oa = Sl 4 (od. 2. Az az id6, amely szikséges volna abhoz, hogy ezt a sebességet el- je : Tee, 3. Az az x, it, amelyen a vagonnak végig kell haladnia, hogy elérje @ a G73 (ens) sebességet, a Kovetkezs médon adédik: tu du dé _ dt a dr ~ ae az dx ae 8 ay? du _ dx at ae ‘Majd, ha integrdljuk az utolsé el6tti ceyenldséget, az tt a kOvetkez6: itvagyis © 5-200 Ha fetbasendjuk kre @ més Kordbban beveettt at" 7? jlo ést é integrdlunk, @ (6) egyenlet dltalinos megoldését szolgéltats a 2S ceyenl6ségher.jutunk. ‘A C integréciés dlland6t a kezdetifeltételb6l hatérozeuk meg: InC(1—atut) = L C= rae A Keresett partikuliris megolddst kifejez6 Ssszeftiggés: 100 1-20 in) 98 ©, af 9216 0,265 = 998-1245 as 9,81-0,12-6 187 (x). 52. Exy repilégép vizszintes mezin ér foldet. A pildta gy vezeti gé- pét a leszdllisi teriletre, hogy a fOldet érés pillanataban nines fliggé- 122 b= (6-Aylueky leges irdnyts sebessége (36. dbra) A. repilbgép futémivének a héra vonatkoztatot sirlédsi egyitthatsia 0,08, A repll6xép mozgisa- or a levees ellendllsi ere aninyos a sebesség négyzetével. Amikor a sebesséa I ms, az elleniliés viesintes dssretevdje: R, =009 (kp), 4 felfléirényuléfiggdleges ossetews pedi R,=0.7 (kp). A repilaep silya 2000 kp. Hatérozzuk meg a fOldet érést6l a mepaldsig megiett, tat 6 az cht sztkséges id6t. Megoldés. Az ellenillisi er6 vizszintes dsszetevéje Rea kv, ahol &, 0.09 kn £5 Az ellendllisi eré fggbleges dsszetevsje: ds Mivel = 7, a viaszintes é a figaSleges dsszetev6 rendre: sonfeh » (a:Allitsuk fel a repil6gép mozgisinak differencidlegyenletét: @s TE +R wlmg—R) = 0, m Get Ret ule) vagyis as, (ds) _ «| w mt 4,4] +n [me 4g Osszuk el az: (1) eayenletet m-mel: @s | kathy ay > atm ae) THE ® Veressik be a ge =B jeloléscket. Hiaseniljuk fel még azt is, hogy a, -% Ezek utdn a (2) egyenlet fgy ithaté: ot ate B=. ® é Valasszuk szét a viltozskat: ode = ds ® B+ Ae ‘A G4) egyenlet mindkét oldalit integrélva kapjuk, hogy odo d+) Line gay as) aaa] eas aera Az s=0, v=o, kezdeti feltételek alapjin hatdrozzuk meg a C integ- réciés dllandét: 1 2 C= syn B+Av). 124 A keresett partikuldtis megoldést pedig a (4) 1 kt [B+ Av*) 24 "(a+ acl} ~* keplet fejezi ki A v=0 helyettesités megadja, mekkora utat tesz meg @ replildgép a megillésig: 1 Ag 1 otin(s 4 24-10-40 18,54] <216¢m dyinfte degre 8.1099] -n6e9 as de Az chiez tartoz6 id6t a (2) egyenlet és a "= egyentésée felhasz- att dt nilisival szdmitjuk ki. A @) cayenletalakja most Kivetkez6: de tape By acspao © Az (8) egyenletben vilassruk szét a véltorSkat de weep fy tehat +7 mall 5 108 [3 arete{/2.10-+.18, well = 22,5(0), 53. Egy m tomegii test v sebességgel leesik valamilyen magasségbél Esés kiizben a test — sebessége négyzetével ardinyos — ellendllést ay6z le. Hatdrozzuk meg a test mozgéstorvényét. Megoldas. A + id6pillanatban a testre két eré hat: a nehérségi er6 & a Kézegellendllés. A nehézségi er mg, a kézegellendllds a mozgéssal cllentétes irdnyti é ke? nagysdgui, Ezeknek az erdknek az ered6je teh: img ket, Mésrészt a testre hatd er6 ardnyos a mozgés a gyorsuldséval € ma-val egyenl6, 125Everint: ma = mg — ke @ ds Ha a mérés kezdetét6l szamitott tit s, akkor a sebesség v= 7, €% egyenes vonald mozgisnél a=<-5- Az (1) egyentéség ilyenkor as as)" nt mg # (SE) @ alakt. ceayenléségb6l kivetkezik, hogy as _ do ds _ do, de = ds dt ds A) eayenletet rendeazitk st: ae “2 mt y= mek, vagyis amibél — 7 in jing — eo 3 lng — ket | +E Kezdjik'az Gt mérését a 1=0 id6pillanatban, é leeyen a kezdésebes- ség is 0, vagyis ha 1=0, akkor s=0 é v=0. Helyettesitsik be a (3) egyenletbe az s=0, v=0 értékeket, megkap- juk Ct: m m —Rinmg+C=0, C= 3 l0me. Tehat Jp 1B make +57 nme vagyis = 2in|_e | 2 2 De el ds a> catet s= 7 n|— "8 a ® me¥(S] A (4) cayenlet clsSrendti differ jexzil gh © eepenlet esbrends diferencileyenet. Feezatk i belée at __ms__| _ 2s eno me-¥ (5) Ate tes) een matte 0, ue mg —e( 2) --+(é]-e In Buértjelet vesszitk: A viltoz6k szétvilasztisa utén azt kapjuk, hogy Ebbél © Az (5) egyenléség bal oldalin lev sel szdmitjuk ki ‘ekkor ‘Tehat lice F qn = Min(es¥#=1) = miner +} = Ha ebbe a legutolsé egyenldségbe behelyettesitiik a r=0, deti feltételt, az adédik, hogy C: 128 ‘Vagyis az (5) egyenlet megoldisa a kévetkez6: males + mn y= 8 EbbsI ersten © 1 o eriVe Ha a (1) egyenl6ség bal oldalinak szimlélojat és nevezdjét is meg- szorozzuk az en-1 kifejezéssel, az cegyenl6séget kapjuk. EbbOl, figyelembe véve a (6) egyenletet, a kovet- kez6 adédil pa Mgt be 2 54. Egy puskagolyé 200 m/s sebességuel behatol egy 12cm vastag gerendiba, dtlyukasztja, majd kirepil bel6le 60 m/s sebességgel. A go- renda akadilyozza a goly6 mozgisét. A fellép6 ellendllasi er6 ardnyos a mozgis sebességének négyzetével (37. dbra). Hatérozzuk meg, hény s alatt hatol dt a golyé a gerendén, Megoldas. A gerenda belsejében a golydra tetsz6leges ¢ pillanatban a gerenda F ellendllisi ereje hat. Ez a mozgéssal ellentétes irinyt, nagy- 9 iterate 42 16 12920. mm 31. Abra siga pedig ardnyos a goly6 sebességének a négyzetével az adott pilla- natban, Tehat F kot, A dinamika alaptorvénye (Newton mdsodik torvényé) szerint az er6 fa pont tmegének és a ponthor tartoz6 « gyorsuldsnak 2 szorzatival cayenlé, vagyis ‘Ax egyenletek sszehasonlitésabél K6vetkezik, hogy moo = — ke. w Mint a kinematikdbdl ismeretes, a pont sebessége ds =e @ 130 ibe a gyorsuliés pedig: do _ d's and @ ahol s az Gt, ¢ az ido, Helyettesitstik be o-nek és c-nak a (2) és a (3) képletben derivéltak- kal kifejezett alakjat az (1) egyenletbe, megkapjuk a mozgis differencia eayenletét: 4 ds k (ds) {a} . A @) eayenlet fo") tipusti mésodrendii hidnyos egyenlet. Ezt a © y ~ de ‘ij ismeretlen fliggvények bevezetésével, a rendszim csikkentésének f médszerével oldjuk meg. Ha ect a médszert a viesgalt (4) egyenletre alkalmazzuk, a-kovet- kezdhiz jutunk: as a ‘a (A) egyenlet pedig fgy alakul: dk am Vilasszuk szét a p é a t valtozét: dp Pe * 131if i Helyettesitsik be p értékét, & integraljunk djra: ak ~ eRe a King in (é alec 6 af! Hogy a keresett partikuliris megolddst meghatdrozhassuk, szdmftsuk i a feladat feltételeib6l a C, é a C, konstansok értékét. A kezdeti feltételekb1 Kittinik, hogy ha 1=0, akkor ds akkor ‘zt kapjuk, hogy 0, & ha 200 (m/s). Ezenkivill, ha @ (6) egyenletet differencidiljuk, a : o 132 Ha Cy és C, most meghatérozott értékét behelyettesitiik a (6) dltald- nos megoldiisba, megkapjuk azt a partikuldris megolddst, amely lefrja a feladat adott feltételeinck megfelelé mozgist: mifkee tam ' stl von mif(e gg k lfc] |= foo 1m fopo £ v= ™ info £ r1) ®) ‘Oldjuk meg a (8) egyenletet t-re: sas t o Amint a (8) és a (9) egyenletb6t litszik, a keresett ¢ idS meghataroré- sséhoz meg kell dllapitanunk a k és az m ismeretlenek értékét. A k ardnyossigi tényez6t abb6l a kiegészit6 feltételb6l hatdrozzuk ds . meg, hogy ha 12 (m), akkor = 60 (ms 8, hogy hi (m), 7 as). Ennek a kiegészit6 feltételnek az alkalmazisihoz el6bb a (8) egyen- $- o 200. tt 1 A meghatdrozott ¢ értéket a (9) egyenletbél a (10) egyenletbe helyet- as $ ay 133[A Kiegéscit6 feltétel behelyettesitése a on re exjengher vert, mel in ba nS ms 19pm A (11) képlet elemzése megmrutatja, ha k linedris fligevénye m-nek (k=1003 m), nem kell meghatérozni met, hanem elég megkapni az ‘em mennyiséget, ami lényegesen egyszertsiti a szdmitist *-()" &-() Ha k é& om szdmértékét a (9) egyenletbe helyettesitjik, megkapjuk 1 grtéket m 10)? 1 {10 zo-tomeal(5) ~')= zoe ( 3-1) « o0ont0. ‘Tehdt a golyénak a gerendén valé éthatolisi ideje 0,001 14 s (nem sokkal t8bb, mint a mésodpere egy ezred rész). 55. Egy tengeralattjéré, amelynck nines haladé mozgésa, egy kiesiny negativ P meriilési képesség hatdsira merillni ked, kazben Megoldés, Hatérozzuk meg az M behajlisi nyomatékot a sin jobb oldalinak tetszSleges A(x, )) metszetére vonatkozéan. A sin y behajlisa renek a nevtrilis szil egyenletével meghatérozott fUggvénye. Tehit @ rugalmas alap p reakci6ja is x {Uggvénye p=—ny = f(). ‘A sin dé elemére (47, dbra) a p d =f(€) dg reakeiderd hat, A reakcié- erSnek az A metszetre vonatkoz6 nyomatéka f(é) dé(x—2). A sin vizs- ‘gilt jobb oldaldn az A metszett6l balra haté dsszes elemi reakcié nyo- ratkinak Gsscege: fF (r—@Y/l@)a(@. Akoncentrt x6 momentoma egy oldalon (az adott metszett6l jobbra vagy balra) haté Ssszes kills cerSnek a neutrilis szdlra vonatkoz6 nyomatékanak algebrai Ssszegtvel egyenl6. Eszerint a behajlési momentum m= fo-os©d@-F* Diferencaljuk Met dM d = ~e[e-oroef (f- peoae—F = F o° arene | rea 7 = [roao- 2 Differencidljuk még egyszer a (2) egyenlbséeet: aM _ a - » al(F PM otf reac £ [5] =se=9=—m A neutrilis sal differencislegyenlete: @y ae Hozzuk a (4) egyenletet az a ae M alakra, Ha az (5) egyenletet kétszer differencidiljuk, kapjuk, hogy ity @ BY os ae? vagyis, a (3) egyenlet alapjéin dy BIG =~ Ha minden tagot az egyenléség bal oldalira viszlink at, a ceyenlether jutunk, * isd a 63 feladatlibjegyzetVezessik be az” =44 jeldlést. Ekkor a a dy Getty =o negyedrendi homogén linestis differencidlegyenletet kapjuk. A megfelel6 karakterisztikus egyenlet a kovetkez6 rhea Eat az egyenletet megoldhatjuk példdul a bal oldalnak misodfokit tényezbkre bontdséval PAAR dK? — dR? = 0, (74285) 47 = 0, (7+ 2k — 21k) (P84 24-4 2k) = 0, ‘Az utdbbi egyenlet ekvivalens az 2er + 242 = 0, rh kr 42k = 0 fF ceayenletrendszerrel, Ennek gydkei: +k, = ik, Ke+tk, n= kik ‘Tehdt a neutralis s2dl differencislegyenletének dltalinos megoldisa: y= A*(C, sin kx + C,c08 kx) +e-**(C, sin kx + C, cos kx). Az ismeretlen dllandék meghatirordsira a kezdeti feltételeket hasz- naljuk fel 1. Az F erdtdt ,,végtelen tivol” lev6 pontokban a sin behajldsa és g6rbillete gyakorlatilag nulla. Mivel x novekedésével az o!* tényez5 16, egyenletiinkbl el kell hagynunk az &(C, sin kx-+C, eos kx) els6 Ssszeadandét, ami a C\=C,=0 feltétel mellett Iehetséges. 180 Tehdt a rugalmasségi vonal egyenletét tartalmazé fligevénysere a Kovetkez6 egyszeriibb formaban irhats fel: y= e-*(Cysin kar +-C, 005 kx). 2. A kezdépontban (x=0) a neutrilis seal érint6je pachuzamos az x tengellyel, ezért » 0A eye, de ay de ke" (Cy sin kx + C, cos kx) +e-™ (Cy k cos kx— Cy ksin kx), exért —ke“*0[C, sin (&-0) + Cyc0s (k-0))+ +e-*°[Cyk cos (k+0)— Cyk sin (k-0)] = 0 C-C.=0, vapyis G= Cy A neutrdlis szél egyenletét_magiban foglal6 fiigevénysereg dra cayszerisédott: Y= Coe (sin heb 008 kx). © 3. AC, allandd meghatérozésira a (2) képletet hasenaljuk fel. Az x=0 pontban (aM Pe FP [M4] - frow-£ -F o Ezzel péthuzamosan differencidljuk a rugalmassigi vonal (5) egyen- letét aM _ dy ae 7 ge ® A (8) egyenléségben szerepl6 harmadik derivalt értékét a (6) ezyenlet- él hatérozzuk meg. A (6)-ot héromszor differencidlva azt kapjuk, hogy dy ae Helyettesitsiik be a (9) kifejezést a (8) egyenletbe. Innen aM Fe 7 AC BIB eM cos kx. '= 4CyK? e-™ cos kx. oAz x=0 esetben [4] = 40, BIR. (0) A (1) & a (10) kifejeats Sssachasonlitésibl kSvetkezik, hogy sf AC, Ble =~. F Gn” SEI A neutralis szal egyenlete tehdt a kbvetker6: 567 (sin kx-+c0s kx). __- 2° SEI A behajlis nyilisa a sindarab kézepén (x =0-nil): F =~ SER aol az egyltthatd: I. ONALLOAN MEGOLDANDO FELADATOK1. ElsrendG differencidlegyenletre vezeté feladatok 1. Egy m tmegi kOnnyii test 250 m magasbdl a nehézségi er5 hatdséra leesik. Kézben a leveg6 stirlédiisa ellendllist gyakorol ra. Feltételezve, hogy a sirlédési er6 arinyos a sebességgel (az atdnyos- sdgi tényez6 K), szdmitsuk ki az esés kezdet6t61 a fOldet érés pillanatdig eltelt id6t, és dllapitsuk meg a h=/(t) mozgistirvényt, Megoldas: 2. Egy m tomegi M gémb az O pontbsl, amelyet a koordinata-rend- seer kerd6pontjdnak vélasztunk a nehézségi eré hatdsira kead6sebes- ség nélkil szabadon esik. A leveg6 F elleniillisa ardnyos az esési sebes- séggel, vagyis F = —kv (k ardnyossigi tényez6). Hatérozzuk meg a gomb mozgistirvenyét Megoldés: yak hanes) 3. Egy repiil6gép zuhandrepillést véger kezdOsebesség nélkiil. A leveg6 cllenilkisa ardnyos a sebesséx négyzetével. Hatirozzuk meg az 8ssze~ fliggést egy adott pillanatban a flggbleges sebesség, a megtett y Git és @ auhandrepilés maximélis sebessége kézdtt.Megoldas: os tal Ine ee 4, A folyadékban forg6 korongra hat6 strlédés lassité hatdsa ardnyos a mozgis szdgsebességével a) Egy korong 3 ford/s szBgsebességgel kezdett forogni, 1 perocel KEsSbb 2 ford/s szBgsebességgel forog. Mekkora a szégsebesség 3 perc- cel forgisinak kezdete utdn? 'b) Egy korong 5 fords szigsebességgel kezdett forogni, 2 pere milva 3 ford/s sebességgel forog. Forgisinak kezdete utin mennyi idével Tesz a szbgsebesség 1 fords? Megoldis: a) § fords, b) 6 perc 18 mdsodperc mmilva. 5. Egy My tOmegi vizesepp amely m g/s sebességgel cgyenletesen parolog, tehetetlensége kévetkeztSben vp (cm/s) kezdésebességgel mo- zog. Kémnyezeténck ellendllisa ardnyos a csepp mozgisi sebességevel, ‘valamint sugardval 6 a kezdeti pillanatban (¢=0) f, dynnel egyenl6. Hatdrozzuk meg a esepp sebességénck & az idGnek az dsszefiiggését. of) aw) Megegyes: Ax Fats er: 4 tadat megldisnd gyelembe Mogoldés: kel venni, hogy az.m tmeg ¢-t61 flgg6 vltozé mennyiség; a v sebesség pedig a Keresett flgavény. 6, Hiatérozzuk meg, mekkora utat tesz meg {5 alatt a 30 m/s kezdé- sebességgel figgSlegesen lefelé hajftott test. Megoldis: Le zatt+30r 7. Egy pontbél, amely 18 m-rel van a fOld felszine fOltt, 30 m/s sebes- séggel fliggOlegesen felfelé hajitanak egy testet. 186 Hatirozzuk meg az id6 figavényeként, milyen’ magasségban lesz a test af pillanatban, Hatérozzuk meg az emelkedés maximumét is, Mepoldss: 1, 5=h=—1 30418 2. Ine 63,9 (m. 8 Egy golyé Keresrtilhatol egy 7,5 cm vastag deszkin, amely hétrdl- tatja mozgisit. Ennek Kévetkertében élland6, negativ gyorstléssal mozog. Abban a pillanatban, amikor a golyé eléri a deszkit, sebesséze 300 m/s, amikor pedig kirepiil bel6le, 150 m/s. Mennyi id6 alatt hatolt a golyd keresztil a deszkin? L Megolda: = (s) jegoldas (= 3490 Mogjgyaés: A felitlek szerint a gyorsulis w = —a (ahol a pozi- tty sedi), 9 Egy Uvegbe, amelynek térfogata I liter, esivin keresztill oxigént vezetiink, egy mésik esdvin keresztill pedig elveretjik a levegs & az ‘oxigen keveréket. A folyamat olyan lassan megy végbe, hogy az tivegben @ gizt minden pillanatban egynemtinek tekinthetjik. Szdmitsuk ki, hany szdzalék oxigén van az divegben, miutin 10 liter géz haladt rajta Keresztill (fogadjuk el, hogy a leveg6 térfogatinak 21%-8 oxigén) Megoldas : 99,9964%, 10. Ha cay test lassan merill a vizbe, akkor v sebességének és a gyorsu- lsdnak kapesolatét kbzelit6leg az a = —g—ko egyenlet fejezi ki, ahol g & i dllandok. Fejezzik ki a test dltal megtett utat az idd fliggvénye- ‘ként, ha a test a ¢=0 id6pontban nyugalomban volt. g Megoldés: 8 k 8 oem Ade"). 11, 20cm-es Atmérdii gSzvezetéket 10cm vastag szigetelés véd 187(&=0,000 17). Tegyiik fel, hogy 2 es6 hémérsékl réteg kiils6 fellletének homérséklete 30°C. Allapitsuk meg a véd rétegben a hémérséklet closzlisdt, tovabbd azt a hmennyiséget, ame- lyet 1m hosszii gSzvezeték egy nap alatt kirnyezetének dtad. 592—187,6 In rs Kériilbelill 1731 000 kal Megoldés: 12, A frissen silt kenyérben lev6 nedvesséz pairolgisi sebessége ardinyos a kenyér nedvességtartalmaval, valamint a kOrnyez6 és a telitett leveg6 nedvességének Kilénbségével. Bizonyos mennyiségii kenyeret, amely kp nedvességet tartalmazott, elhelyeztek egy 100m? térfogaté helyi- ségben, amelyben a levegs kezdeti nedvességtartalma 25% ‘A telitett leveg6 ugyanilyen h6mérsékleten k6bméterenként 0,12 kp nedvességet tartalmaz. Mennyi nedvesség marad a kenyérben két nap miilva, ha az elsé napon a kenyér nedvességtartalminak felét elvese- tette? Megoldés: A feladat differencidlegyenlete: ds dt =ks(s+6); 0,82kp. 13, Mennyi id& alatt veszti el a kenyér nedvességének 90%-dt, ha az cl625 feladat feltételeit Ggy médositjuk, hogy a kécnyez6 leveg6 ned- vességtartalmst szelléztetéssel dllandéan a 25%-os szinten tartjuk? Megoldés: 3 nap. 14, Egy 300 literes tartaly aljét 36 és (valamilyen) nem oldédé anyag keverékével fedik be. ‘Tegyiik fel, hogy a $6 oldédisi sebessége ardnyos az adott pillanatbeli koncentrdcié é a telitett oldat (3 kg vizben 1 kg s6) koncentrécidjénak Kiilinbségével, és hogy a tiszta viz adott mennyisége 1/3 kg sot 1 pere alatt old fel. Szdmftsuk ki, mennyi s6t tartalmaz az oldat 1 dra mélva, Megoldas: 18,1 ke. 188 15, Az ember | perc alatt tlag 18-sz0r Iélegrik. Mindannyiszor,2000 em? leveg6t Iehel ki, amely 4% CO,+t tartalmaz. Hny szdzalék szénsavat tartalmaz fél 6ra elteltével az # 400 m® térfogaté eldadéterem, amelyben 50 személy tartézkodik, ha a szell6zdberendezések 1 perc alatt 40 m? friss leveg6t szallitanak. (A friss leveg6 0,04% CO,-t tartalmaz) Megoldés: 0,17%, 16. Egy 10000 m* befogaddképesséati hivatali helyiségbe a szell6z6- berendezések 1 pere alatt 1000 m® friss levegét szallitanak, amely 0,04% ‘CO,-t tartalmaz. Regge! 9 drakor bejonnek a helyiségbe a tisztviselbk és 30 pere alatt a leveg6 CO, tartalma 0,12: CO, virhat6 a leveg6ben du. 2 dréra? a emelkedik. Hany szsizalék Megoldé 245%, 17. Egy H=20 (cm) magassigi, S=120 (em*) alapterilet( henger alaki edény aljin o =0,4 (em*) teriiletii nyilds van, Mennyi id6 alatt folyik ki ezen a nyfldson az edényt megtdlté vizmennyiség? Uimutatds: A v kifolyési sebességet a v=V2gh képletel hatdrozhatjuk meg, ahol fia vizoszlop magassiga az adott pillanatban, Megoldas: r= 5) 2 I (perc). 18. Egy vizzel toli kip alakdi tolesér fels6 nyilisdnak sugara R=20 (cm), als6 nyildsinak sugara r=0,3 (cm), magassiga #=20 (em). Mennyi id6 alatt folyik ki a viz. a tWlesérb6l? 2R lh ~s 7) 6 49. K&t figgbleges tartély, amelyek magussiga is, dtméréje is 4m, ceaymds mellet Al, saful 1/16 m dtméréjé gumitémlével van Ssszekap- csolva, Az egyik tartly kezdetben tele van vizzel,a masik tres. Mennyi {6 mnva lesz a viz a ket tartélyban azonos szinten? Fogadjuk el, hogy Megoldés: r 6568) 189fa vienck a témlén val6 dthaladisi sebességét dllands nyomds mellett fa nyildson kidramlé viz sebességeként hatdrozzuk meg. Megoldés: 1=7,27 (perc). 20. Egy 4m mély tartélyba, amelynek Kerescimetszete 6 mes oldali négyzet, olaj folyik, 10 mY/min sebességgel. Mennyi id6 alatt telik meg a tartély, ha az olaj egyidejtleg ki is folyik a tartélybél, az aljén lev6 1/12 m oldala négyzet alakii nyflison keresztil? Megoldés: 1=14,7 (perc). Megjegyzés: A feladat differencidlegyenlete: 1 1)" [tna (4) Jr ea 24. Fey félgdmb alaki, vizzel teli st sugara 1 m, aljén ¢=0,25 (em*) teriiletit nyilis Keletkezett. Hatérozzuk meg, mennyi id6 alatt folyik ki az iistb6l a teljes vizmennyiste, : LanR* yf R Megoldas: T=, ) 2g? vagyis kézelit6leg 7 6ra 19 perc 36 mésodpere. 22. A Vietoria Regia kor alakii levele teriileténck ndvekedési sebessége ardnyos a levél-keriletével és a levélre es6 napsugarak mennyiségével. Ez utobbi pedig ardnyos a levél terletével, valamint a fénysugar irdnya & a fiigg6leges dltal alkotott szég cosinuséval. Hatdrozzuk meg a Tevél S terilete & a 1 id6 kOzdtti Osszefligaést, ha tudjuk, hogy reggel 6 drakor ez. a terilet 1600 cm’, ugyanazon a naponeste 6 érakor pedig 2500 em? volt. (Tegyiik fel, hogy a fénysugarak és a fliggbleges szige regeel 6 drakor és este 6 Grakor is 90°-0s, délben pedig 07-05.) 190 Megoldas: Ha a 1 id6t éjfeltl szamitjuk 6s driban fejezzlk ki, akkor & feladat differencidlegyenletének alakj as (t= “ cos Sys Az S(t) filggvényt 613518 (6ra) esetére értelmeztiik. 23. Egy nagyvéros lakossiginak természetes szaporodisa ardnyos a lakosség szdmaval & az id6tartammal. De a viros lakdinak sedma bevindorlis kovetkeztében is n6. Ez utdbbi ndvekedés arinyos az id6vel, amelyet attol a pillanattél szamitunk, amikor a varos Iakossiiga Ag volt. Hatérozzuk meg az dsszefiiggést (a folyamatot folytonosnak, sét folytonosan differencidlhaténak tekintve) az idd és a véros Jak6inak a széma kéz6tt Megoldés: 24, Fey nem oldédé anyag pérusaiban 10kg sot tartalmaz. Ezt az anyagot 901 viz hatésdnak vetették ald, é azt tapasctaltdk, hogy egy 6ra alatt a bene levé 86 fele feloldédott. Mennyi s6 oldédott volna fel ugyanennyi id6 alatt, ha a folyamatban részt vev6 viz. mennyiségét meg- kettézik volna? Az oldédési sebesség ardnyos a fel nem oldott s6 ‘mennyiségével, valamint az oldat adott pillanatbeli koncentracigja é a telitett oldat koncentrécidja (1 kg 31 vizre) kézdtti kilénbséggel, Megoldés: A feladat differencidlegyenlete é& _,,(l0-»_1),, Bax (S54): sane 25, Newton trvénye szerint valamely test Iehilési sebessége levegdben ardnyos a test és a leveg6 hémérsékletének ktlnbségével. Tudjuk, hogy 8 test hémérséklete 20 perc alatt 100°C-r61 60°C-ra sillyedt. A levegs hOmérséklete k6zben 20°C. 191Mennyi id6 alatt esiken (a hi 1 szdimitva) a test hmér- séklete 25°C-ra? Megoldas: 1 6ra 20 perc alatt. 26, Egy fal (hdvezetési egylithatdja k=0,0015) 30 em vastag (48. bra) Hatdrozzuk meg, hogyan fligg a hOmérséklet a pont és a fal kils6 szélé- nek egymés kizti tavolsigatsl, ha a fal bels6 fellletén 20°C, Kiils6 feliletén 0°C a hémérséklet. Hatdroz7uk meg azt a homennyiséget, amelyet 1 m&-nyi fal egy nap alatt kOrnyezetének dtad, 2 3 27. Fay henger alakt tartily tengelye figadleges, magassiga 6m, Atmérdje 4m. Mennyi id6 alatt folyik ki a tartélyt megtblt5 alkohol a tartaly als6 lapjén lev6 1/12 m sugaré kerek nyildson’? Megoldas: 1. 7 = 2, 864 000 keal, Megoldés: 1=17,7 (per). 192 28. Tegyiik fel, hogy egy figableges levegGoszlopban a nyomést minden szinten meghatérozza a felsGbb légrétegek nyomisa, Hatérozzuk meg 4 nyomést 2 magasség fuggvényeként, ha tudjuk, hogy a tengerszinten ex a nyomds 1 kp/cm*, 500m magassighan pedig 0,92 kp/em®. Ctmutards: Hasendljuk fel a Boyle—Marioite-térvényt, amely szerint a giz sfirisége ardnyos a nyoméssal Megoldés: A feladat differencidlegyenlete: dp=—kpdh, ebbil p= esos, 29. Ha a leveg6 dramldsa eayik szintrél a mésikra adiabatikusan (vagyis ho felvétele és leadasa nélkil) tOrténik, akkor a nyomis p=kg", ahol oa slirdiség, k pedig dllands, Tegyiik fel a levegs dramldsinak adiabatikus jellegét, s hatdrozzuk meg a légkdr magassigét, ha a tengerszinten a levegs stirisége 00013 g/cm, a nyomds pedig 1 kp/em Megoldés: A feladat differencislegyenlete dp =~? ah, ke A [igkor magassiga: 26,923 km. 30, Hatérozzuk meg annak a tikrnck az alakjét, amely dey ver vissza ey pont felé irdnyulé sugérnyalbot, hogy a visscaverddés utdn vala- mennyi sugér egy misik pontban metszi egymést. Megoldas: Forgishiperboloid. A differencidlegyenlet: dr—dr 34. Egy 2.cm sugard vasgoly6 (fajsilya y =7,25) leesik 1200 m magas- ‘él. Mennyi id6 alatt é mekkora sebességgel ér f¥ldet? Oldjizk meg a feladatot a) a leveg6 ellenilifsit ethanyagolva 6 ) a levegd olyan ellendllésindl, amely ardnyos az esési sebesség négyzetével 193Urnutatés: Ab) feladatndl a ke arinyossigi tenyezd: vi 26” ahol G a test silya kp-ban, ,293 (1 m® leveg6 silya kp-ban), Fa testnek a mozgis irdnydra merGleges legnagyobb kereszt- metszete m*-ben, Wa test alakjétél fiiggéen dllands; gdmbre ¥=0,. Megoldés: Az a) esetben 15,64 (s); v= gr=153,4 (m/s), a B) esetben 1=21,04 (6), 7=75,92 (m/s 32, Fabs! késaiilt r=3 (em) sugar gbmb (fajsily 7=0,9) leesik a) h=100 (m), 5) h=20 (m) magasbél Hatérozzuk meg esési idejét és véps6 sebességét. 1) £=5,21 3 b) 1=2,08 @); 0 Megoldé: 33. Hatdrozzuk meg a 100°C hémérsékletti g6zt szallité vezeték napi hveseteségét (Kalérdban). A vezeték hossea 20m, itmérdje 30 em. ‘A vezetéket 10cm vastag betonréteg védi. A beton kills6 feliiletének homérsiklete 35°C. Hatérormk meg a hémérsékletet a betonréteg kdzepén is [legyen az ardnyossdgi tényez5 k 15+ 10-8 (keal/cm-fok-s)]. Cimutatée: Ax A cam fllleton kivilt homennyisty (Keal/s-ban): du on-tat, aol x a hengores h6forrés sugara, ua homérket Cen, ke arduyosigi tényers, e M pemérsékleti garadiens. de Megoldas: 3,11-10° keal/nap; 63,4°C. 194 | ; rere | 34, Vizzel teli gémb alaki tartily dtmérbje D=2,75 (mm). Hatérozzuk ‘meg, mennyi id6 szitkséges ahhoz, hogy az Ssszes viz kifolyjék a tar- tély aljén levé d=3,7 (cm) dtmér6jfi kerek nyilison dt, Az ardnyosségi tényer5 k=4,. Megoldés: 57,6 perc. 35. Egy henger alakii tartély vizszintes tengelye 6 m hosszi, étmérdje 4m. Mennyi id6 alatt folyik ki a tartdlyt megtélt6 viemennyiség az aljén lev6 1/12 m sugar kerek nyfldson keresztil? Megoldés: 18,5 perc. 36. Ha a fény vékony vizrétegen hatol st, az elnyelt fénymennyiség, ardnyos a vizréteg vastagsdgéval és a felilletére es6 fény mennyiségével, A kezdeti fénymennyiségnck hanyad része jut el 30m mélységbe, ha 3m vastag réteg a fénymennyiség felét nyelte el? 1 Megoldis: _ Benes Sond 37. A viaszintessel a=30° szdget beziré érdes ferde sikon kezdésebes- ség nélkil leesiszik egy silyos test. Hatérozzuk meg, mekkora T id6 alatt tesz meg a test L=39,2 (m) hosszi utat, ha a siirlédési egyitthats H=02. Megoldés: A mozgis egyenlete: dx mG, — Me (sin 2— 1008 2) = 0; 494 5(9). we 1952. Elsérendti differencidlegyenlet-rendszerre vezet6 feladatok 38, Kémiai reakeié sorin a C anyag két anyagra bomlik, amelyek mennyiségét x-szel és y-nal jeldljik. Mindkét bomlisi anyag keletkezé- sének sebessége ardnyos a C anyag jelenlev6 mennyiségével. Hatdrozzuk meg s-et & y-t mint az id6 fliggvényét, ha a folyamat kezdetén C=1, 1 3 1 0, y=0,é5 1 Sra eltelével C=, = 54 1 -); yt — Megoldas: ta-29; y= 39, Valamely kémiai reackié sorin az 2 anyag olyan sebesséege! alakul at y anyaggd, amely arinyos x jelenlevé mennyiségével. Ugyan- akkor a Keletkezett y anyag forditott reakcié sorin dtalakul x anyaged, ‘az y anyag jelenlevS mennyiségével-arinyos sebesséagel. A kémiai analizis ilyen eredményeket adott: 10, 3, © x=10, 6, y=0, Hatérozzuk meg act é y-t mint az idé fggvényét Megoldis: 450—e-8™; x= 10-7. 1 A szerad — jelblésben — nom tex kilnbséget az anyag elnevexése & mennyi- sége KOzbit, (A KontrolscerkesS megicayzés.) 40. A radioaktiv anyagok dtalakulésdnak sebessége ardnyos az adott anyag jelenlev mennyiségével. A RaB olyan scbességgel alakul it RaC-be, hogy a RaB mennyiségének fele 27 perc alatt dtalakul. Usyan- akkor adott mennyiségii RaC fele 19,5 perc alatt alakul ta mdsik anyag- ‘4. Vegyiik egységnyinek a RaB kezdeti mennyiségét és hatdrozzuk meg, mennyi RaB és RaC lesz jelen egy dra elteltével. Megoldas: RaB: 0,124; RaC: 0,249. 41. A mikroorganizmus-tenyészetek ndvekedési sebessége arinyos a mennyiségiikkel és a tipanyagok mennyiségével (az ardnyossigi tényez6 4). A tépanyagok csdkkenési sebessége ardnyos a mikroorganizmusok jelenlevé mennyiségével és az id6vel (az. ardnyosségi tényez6 k,). A ki sérlet kezdetén egy edényben 4, (g) mikroorganizmus é By (g) tip- anyag volt. Hatérozzuk meg a mikroorganizmusok A és a tépanyag B mennyisépét mint az id6 figavényét Megoldés: += l-lisay + it ‘Be abol = a3, Masodrendt differencidlegyenletre vezet6 feladatok 42, Egy m tmegii anyagi pont mozog egyenes diton olyan kézéppont felé, amely ™ erdvel vonzza. ra pont tavolséga a centrumtéI, Hatéror- zuk meg az idét, amely alatt a pont eléri a kézéppontot, ha a mozgis az r=a-hoz tartoz6 nyugalmi helyzetben kezdéddtt Megolds: 43, 300 kp silly’ motores6nak egyenes vonalii pélydn mozog 16 m/s sebességgel. A viz ellendildsa ardnyos a esénak sebességével és 1 m/s sebességnél 10 kp-dal egyenl6. Milyen messvire jut el a esénak, mig. sebessége 8 m/s-ra ndveksvik, és mennyi id6 alatt teszi meg ezt az utat? Megoldas: s=25 (m); *=2,1 (). 44, Silyos test estiszik érdes sikon, A sik hajlisszbge a. A sirléddsi egyiitthaté yz Hatérozzuk meg a mozgis Gt—id6 Figavényét, ha a kezd6 sebesség nulla. Megoldas: = baGina— pose AS, Hatérozzuk meg a sebességet, amellyel a meteor a Faldhé esapédik, hha egyenes vonalé palyin esik (végtelen tévoli) nyvgalmi helyzetébal, & morgiisa k6zben a gyorsulis forditva arényos a Féldt6l valé tavolsig négyzetével. A F8Id sugara r,~6,377-10* (a), 198 Megoldas: v= V2er, ~ 11180 (js). 46, Hatérozzuk meg, mennyi id saitkséges alihoz, hogy egy 400 000 km magassigban lev6 meteor elérje a Faldet. Megoldas: A feladat differencidlegyenlete: ar 22 (6ra), 47. Sima szgbn sigy vetink keresrtl egy Kincot, hogy sz egyik oldalon 8m, a mésikon 10m hosszii darabja Iégjon le. Mennyi id6_alatt csiszik le a line, ha a esdses gyorsuldsa ardnyos a két oldalon lefiiggS Hinedarabok hosszisigktlonbségével? Megoldas: = iz In9+ 78) 2,76 (9). 48. Anyagi pont egyenes vonalon mozog az A pont felé, Gyorsulisa A-t6l r tdvolsigban kr”¥-nal egyenl6. A kezdeti 1=0 pillanatban 61 1 tivolségban a mozgé pont nyugalomban van. Mikor éri el az A pontot? at Megoldas: 7 V3 49. A levepinek az ex8 testre gyakoroltcllenillésa negatlv, —ko* gyor- sulist hoz litre ahol » a test sebessége és & allands, Mutassuk meg, hogy a vy sebességgel fliggGlegesen fell6tt lévedék Kiinduldsi helyére on | eee sebességgel Uér vissza, ahol g a nehézségi gyorsulds,Cimutatds; A test felfelé valé mozgiisdnak differencidlegyenlete: mo —mg— ket mae as ‘Ax esés egyenlete: do mo & = —mg+ke. z igre 50. Egy naszid sllévizben v=10 (kmjh) scbességget halad. Amikor sebessége maximalis, a motort kikapesoljak, é 1=20 (s) milva a nasz4d sebessége v;=6 (km/h)-ra csikken. Tegyiik fel, hogy a viz ellendllisa ardnyos a naszid sebességével. Hatérozzuk meg a) & naszéd sebességét 2 perccel a motor kikapesokisa utdn, b) azt a tévolsigot, ameddig a naszéd a motor kikapesoldsa uténi els6 pere elteltével eljut. Megoldas: 1, =0,467 (km/h); s=85.2 (a). 51. Képzeljik el, hogy a fdldgdmbin Keresztil keskeny esévezetéket fektetnek, amely dtmegy a Féld kézéppontjn. Az cbbe es6 kére a F8ld K8zéppontja vonzéerét_gyakorol, amely egyenesen ariinyos a kézsttilk lev6 tvolsiggal. Mennyi id6 alatt repill a k6 az egész Foldn keresztill? Megjezyzés: A mozgis differencidlegyenlete —r, ahol a0 Mogolass: an smn 52, Hatérozcuk meg a kezd6sebesség nélkil szabadon es6 test mozgisi~ nak iit—id6 fliggvényét, feltéve, hogy a leveg6 ellendilésa arinyos a sebesség négyzetével, és hogy a sebesséz hatdrértéke 75 m/s. 53. Egy test lassan folyadékba meriil. Az ellendillds ardnyos a sebeség- gel. Hatdrozzuk meg a kezdésebesség nélkiil folyadékba merilé silyos. anyagi pont mozgésinak it—idé fliggvényét. Megoldas: ’ ms 7 =) me 54, 1 g tmegti anyagi részecske egyenes pilyin mozog az A por olyan vonzéer6 hatiséra, amely arnyos az A ponttél valé tavol ‘Az A ponttél 1 em tévolsigban 0,1 dyn eré hat. A kUmyezet ellensilkisa ardnyos a mozgds sebességével, és 1 m/s sebesség esetén 0,4 dyn. At pillanatban a részeeske az A pontté| 10.cm-rel jobbra helyezkedik el, 65 sebessége nulla. Hatirozzuk meg a tdvolségot az id6 fliggvényeként, és sziimitsuk ki a tivolsdg értékét (0,01 em pontossiggal) 1=3 (6) esetén. Megoldas: 5 = e-%[10.c0s (0,2451) + 8,16 in (0.2451); shea © 7,07 (em). 55. Egy | hosszisdei, O végpontiéban befogott tartégerendara hosszii- sigegységenként q kp egyenletesen eloszl6 terhelés, tovébbé a geronda A végpontjéban dsszpontositott F eré hat. Allitsuk fel a neutrélis szal cayenletét, é hatérozzuk meg a gerenda lehajlisit az A pontban (49. dbra). A gerenda merevsége EY. Megoldés: 1. » ay [oe <\. (-$+4)2. a gerenda végének lehajlisa: 56. Hatdrozzuk meg a test levegdben valé esésének vit—id6 fUgavényét, ha a leveg6 cllendildsét a mozgds sebesséyének négyzetével vessziik ardnyosnak, é ha a test a kezdeti pillanatban nyugalmi helyzetben volt. Megoldés: 57. 1 hosszi tartégerenda (50. dbra) egyenletesen eloszlé terhelése hosseisigeaységenként q nagysdgi. frjuk fel a neutrals sl egyentetét, és hatdrozzuk meg a lehajls & nagységat a gerenda B végpontjsban, Megoldas: Ly me (60848 +4); 2. a gerenda végének Iehajlisa: 58. Hatdrozzuk meg az m tmegil anyagi részecske mozeidstirvényét, hha a r@ haté er6 az O Kézéppont felé irdnyul, & egyenesen ardnyos az (0 vonzési kézéppont és a részecske x tvolsdigival. Az anyagi részecske a mozgis v sebességével ardnyos ellendllist kimyezetben rezeg. Vizs- giljunk hérom esetet: 1, a lends egy ios 9 a8 (ko) vised enya hatéhoz Képest, vagyis f—K* <0; - 2. IKE 0; 3. 2n Meogoldis: 1.x = de-™sin Treo. Ez caillapods rezgémozedis, amelynek kezdé amplitidéja 4, périd- dusa T és kerd6 fiiisa o. Az e-™ tényez6 a csillapodds gyorsasdgat jellemzi. 2, x= Cye-@-Or Cpe“ ra, ahol ¢ 7, Ez aperiédikus mozgés. 3. x= e*(C4GN). Ez az aperiodikus mozgis speciélis eset 59. Hatdrozruk meg az. inga lengésének torvényét & periddusét, ha a Kérnyezet ellendillisa arinyos a lengés v sebességével. ah Megoldés: 1, th ¢-X sin (pt-+-9) csillapods rezgés, 8 poosp (ot-+¢) esillap a shot tm x lenis cits, 1 y/4n®g—l 2a pesibaus: P= me goa60, Egy 2m magas toltés alul rdgrftett, deszkaburkolattal ellétott flig- ‘leges gorendék sordbél dll (51. dbra). Két szomszédos oszlop tenge- lyének tdvolsiga ¢=1 (mm). Egy oszlop keresctmetszet-teriletének & neutrilis sailra vonatkoz6 tehetetlenségi nyomatéka J=9000 (cm*) Allitsuk fel a viz. nyomdsinak hatésira deformélddott oselop neutrélis szélinak egyenletét, és hatérozzuk meg az, oszlop fels® végének h behaj- Lisét, ha a viz a pdt fels6 széléig ér. A fa rugalmassigi modulusa: E=108 (kg/cm, 7 Utmutatas: Az a nyomés, amely minden egyes oszlop dé magassiigi clemi rétegére hat, ¢ = o(H ~8ab. Megoldés: y= gO age llH—x)+5H*x— HD QH* *= ser 1,2. (em). Itt Q az osalop teljes. terhelése 64. Egy m tOmegtl anyagi pontot két kézéppont vonz, mindkét vonz6- ed ardnyos az x tavolsdggal. Az ardnyossdgi tényez6 k, a két kézép- pont tévolsiga 26. A kerdeti (¢=0) idépontban a pont a kézéppontok dsszek0t6 vona- 204 dx lin volt, x=c tévolsigra a felezSponttsl. AT kezddsebesség nulla.” Hatdrozzuk meg a mozgistirvényt. Megoldas: A mozgis differencidlegyenlete (ha a koordindta-rendszer kezd6pontja a centrumok tévolsiginak felez6pontjaba esik): =kb—x)—k +x) = ~2kx. A mozgis tit—id6 fiigevénye’ le coos) 4 62. Hatérozzuk meg annak a vastti étmeneti ivnek az. egyenletét, amely cayenesb6l kérvonalba megy 4t. Az dtmeneti fvnek az egyenes pélya vonalira val6é vetiletének hossza L, a hozzi kapcsolt kérvonal sugara R. Urmutards: Az dtmeneti gOrbét azért létesitik, hogy folyamatos le- sgyen a szerelvény dthaladsa az. egyenes iitrél a gérbére (Kor alakiira). Az dtmeneti iv gorbillete egyentetesen megy at az egyenes vonali it 1 gérbilletebsI, aini nulléval egyenl5, a Kor alakii tp gOrbilletébe. A szdmités sordn a keresett figgvény derivaltjanak a négyzetét elhanya- >= ORE 63. Egy test percenként 90 rezgést végez. 15 s alatt az amplitidé felére esbkken. Hatérozzuk meg a mozgis differencislegyenletét. Ctmutatds: A mozgést az x= Ae-*c0s (f+) seabily jellemzi,Az adatoknak megfeeten T= 7%, vagyis B= 38: mel g ga? omens & aay ax Megoldés: ore 0.992 4 88.8% = 0. at 64. 10 kp sili teste rugalmas er6 hat, amely igyekszik azt stabi ceayensiiyi helyzetbe juttatni. Az er6 arényos az elmozdulis nagys val, & 1m elmozdilés esetén 2 kp. A kSzegellenllis ardnyos a sebes- séggel. Hiérom rezgés utén az amplitids tizedréseére eskken. Hatéroz- uk meg a rezaés periddusit Cimuatds: Tesydk fel, hogy a mozgéstbrvény ugyanolyan lak, imint az el6z5 feladatban, Differencidlva: #x 5 at pyxe TE +20 48+ Px = 0. Mésrésat, a felétel serint 10 ax, de GF 2x =0. ge att that [Az dsszehasonlitisb6l az adédik, hogy ape eepta ss Bren Kivil 1 a ao = 1, amido! 6x = In10. ertce Fa ay, amibol 6x F Megoldés: A rezeés periddusa: 2e TP 14/3 eae. Gy +n 10. a) 65. Egy folyadékba siillyesztett a sugar korong forog a kézéppontjin fthalads & a sikjéra'merSleges tengely kéril, A sil6désdétrehozta ellendlisegységnyi terleten ke-vel egyenl6 a korong minden pontjaban, v az adott pont sebesséye 6s & dllandé, Hatérozzuk meg a mozgéstbr- vényt op kezdeti sabgsebesség estén, fetéve, hogy a tengely dltalIétre- hhozott sirl6ddsi er6 nyomatéka valamely X dllandS mennyiség. Uomutatés: A korong tehetctlenségi nyomatéka”s— , ahol m a tmeg. A siiriddisi er6 elemi nyomatéka io kr Gp rerdedo, ahol rdrdp a korong elemi terllete polirkoordindtiékban. A teljes nyomaték: 40 sara ft dO “dt Joe fe oe ee Megoldés: A mozgis differencislegyenlete a sirlédist_figyelembe mat dO kx, dO 2d 3 = tale aea le) 66. Ha a turbina hengerének tengelye virszintes, & a hengerre helye- amibol Alemer 2 sdlypontjazett Korong silypontja nines a tengelyen, akkor a henger tengelyének ‘a forgatis sordn létrej8tt y behajlisa (52. dbra) kielégiti a 1 . 1 _ gi] y= goosartote ‘egyenletet, ahol m a korong témege, te allandé, amely az A és a B vég rOgzitési médjat6l fUge, © a forgis szbgsebesséze, ; e a Korong silypontjdnak excentricitésa. Hatdrozauk meg ennek az egyenletnek a7 altaldnos integrélt. Megoldés: Ha). >, akkor cot cycoskt + yin gebagsinet SE, Lg. ahol k= 5 -@% ha 1. o*, akkor 44 yer — ag cos ot ne Cae aa ii as vge morula, ar 7 bay 1 nossa ostopt, amsyrk ls vge mor testo Au Pex hatinra a oop fxs a tol wa ae cr heel, Hatori rey ellrdlt oop Subj lai yomat tus Food be a kritikus teher . Feri = (} El. helyettesitve gySz6djtink meg réle, hogy Otmutatds: Az oszlop alsé végét vegylk a koordindta-rendszer kezd6- Pontjdnak és az oszlopot x tengelynek. iy Legyen p=, § megkapjuk az elhajlés alakjénak differencidlegyen- letet: aya EV ga = Elp = M= Fa—y). Megoldas: 1 y=a{icosF 3} 2. Az oszlop elbirja a silyt, ha x=1, y=a, ezért azt kapjuk, hogy fin ( 5) Utmutatdés: A mozgas differencialegyenlete ere, cate * ha cor r=0 és akkor r=0 és Megoldés: at feet en * plete 69. 2kp siily’, 20 m/s kezdésebességgel felfelé hajitott test legyézi a leveg6 ellendllisét, amely v m/s sebesség esetén kilopondban kifejezve 0,04o-vel egyenl6, ¢=9,8 (m/s%), Hatdrozzuk meg, hiny mésodpere alatt éri el a test legmagasabb helyzetétMegoldés: A feladat differencislegyenlete: Ps ds moar tkG rms =0. A keresett id6. 178. 70. Eay F silyé test, amelyet vp kerdbsebességgel, a vizszintessel «sl get alkot6 irdnyban ethajftottak, a nehézségierd és a levea6 2 ellen sdnak hatséra mozog, Hatdrozmuk meg a test Kezdeti helyzetét6l mért legnagyobb f magasségét, ha az ellendllist a sebesség els6 hatvainyéval ardnyosnak vesszik: R=kfv. Megoldés: A feladat differencislegyenlete: ® p= 0; i m. ay + a +me+9 msing 1 h pein (d+ ops), ‘71. Egy 1,96 kp stilyd testet olyan rugéra fliggesztenek, amely 1 kp er hatdsdra 20 em-rel nyGlik meg. A testre, mozgisa sordn, sebességé- vel arnyos ellendllds hat, amely 1 cm/s sebesség esetén 0,02 kp. A kez~ deti pillanatban a rugs egyensilyi helyzetéhez képest Sem-rel_meg- nyGlt, a test pedig kezdSsebesség nélkiil kapesolédik be a mozgdsba Hatdrozzuk meg a test mozgisit. Megoldés: A feladat differencidlegyenlete: Ox de, . mo Erk tex =05 x= S5e-*(St+1) (em). 4, Masodrendéi differencidlegyenlet-rendszerre vezet6 feladatok 72. Egy lvedsk vy sebességgel, a vizszintessel a s2dget alkotva repil i a fegyverbdl, Hatérozzuk meg a mozgasat a leveg6 ellensllésit el- hanyagolva Megoldés: x= otc0sa5 1 ae ya mtsina—5 gt 73. Egy lovedSk 800 m/s sebesséagel, a vizszintessel 45°08 szdget al- Kotva repil ki a fegyverb6l. Hatérozauk meg, a leveg6 ellendllisét ethanyagolva, a lévedék legnagyobb magassdgst &s leesésének helyét Megoldas: Fax = 16,2 (ken); 65 (km).ILI. KOZONSEGES DIFFERENCIALEGYENLETEK MEGOLDASANAK ALAPVETO MODSZEREI1. Els6rendti differencidlegyenletek Az elsOrendil é els6foka differencislegyentet legéltalénosabb alakja a kivetkezs: M(x, y)dx-+ N(x, »)dy = 0, @ ahol M(x, y) é M(x, 3) az x és az y fllgevényei, 1.1 Explicit elsérendé differencidlegyenlet 1 Ha az (1) egyenletet a derivéltra vonatkozdan megoldjuk, akkor a dy MGny) oe = Way APO (is) alakot veszi fel. % Ax (1) & az (Ia) egyenlet kapesolata és Aialdban a differencilegyenietfogslma Pontosabb megviligitisra szorul. Ebben a legeeyszeribb esetbon pontosan értelmezzik a differencilegyenlet fogal- mit. A sora kerQl6 tobbi esetben a megfoel6 értelmeats eanek alapjén kOnnyen elvégezhet. ‘Legyen T adot sikbell artomdny (Osszefgg6 nyilt ponthalma), f(x,y) pedig Tn Artelmezet folytonos flggvény. Az y=fe») cgyonldséget clsSrondl K8zinstges explicit dlferencidegyenletnek nevezzik, Avt ‘mondjuk, hogy egy (véges vagy véstelen) 7 intervallumon értelmezst y(e)foggvény fa szbban forg6 diffeencislegyenlet megoldisa, ha teljesnek a Kivetkezbk: 1. y(x) Aiferencidlnat6 az 1 intervallamon; 2. az (x, y(R)) koordingtéia pontok mind T-be ‘esnek; 3. «tees Fintervallumon fennill az 9/(3) =x, »(a) azonessi.Az (1a) altalinos megoldisa gyakran = F(x, C) (ayy alaki, ahol C dllands, 2. Az (la) egyenletnek legegyszertibb specidlis alakja: aL ae FO) (te) ami kézvetlen integréléssaloldhaté meg. Lf@)dx+e. (id) ‘Tegyik mos fel, hogy az M(x, y) és az N(x, ») fUggvények folytonosak a T tarto- mdnyon, Megéllapodunk abban, hogy a M(x) de+NCs, 9) dy egyonlet T minden olyan résetartomdnyiin, ahol N(x »)%0, a & & NG» MGs» lifforencidlegyenetetjelenti, Mindkét diferencidlegyenlet nyilinvaléan a defindlt tiposba tartezi ‘A fentiérielmeztssel kapesolatban azonban szikséges, hogy megjegyezzk a KBvet= kkezbket: a) ha T valamely résetartoményéban sem M, sem N nem tink ely akkor smindkét értelmenési méd lebetsége. A kt diferoncidlegyenelet megoldésai azonban ckkor nyilvan egymés inverz faggvéayei; 6) T-nek azokat a pont, amelyeken mingkét faggvény 2érus (M*4-N*= 0), szingulcis pontoknak neverztk. Ezzel a viszonylag bonyolult problémikat fevet6 esettel ebben a kinyvben nem talilkozunk (A konirollszerkeszt6 megjegy2ése.) 216 iain a 8yOK pedig valés és killonbiz6, akkor az dltalinos megoldés alakja: 2% (Cy +O) 005 Py x+i(Cy— C9 sin Brad + FOE CCL. + Cyr = e8* [CF 008 By x-+ Ch sin Bx] + + Cpe + Cee. Cems, © 24ie CaGtGs =MG—C. 4, Ha a karakterisotikus egyenlet gyBkei Kiz6tt komplex saimok, eayenl6k é& pironként Konjugiltak is vannak, pl. ry = a+ Bi & fy = &—Byi K-szoros gy8k0k, akkor az dltalinos megoldisnak az a része, amely ezeknek a gyokékack felel meg, a kévetkez6 alakci: R(t Caxton + Cyxt4) 005 Bx $ Carat Onset} n+ Cut) sin 2. * © 3.2 Allandé egyiitthat6s inhomogén differenciflegyenletek Ehhez a tipushoz az WOH YO FAVED A os ty aH Hy =F) ” alakt egyenletek tartoznak, ahol a, dq; 4, dllanddk, f(x) pedis x fllgevénye, Az egyenlet dltalinos megoldésinak meghatérozséra két médszer haszndlatos: 3.2.1 Lagrange médszere (az.dllandék variélisa) A viesgilandé egyenlet dltalinos integralja Y= Ot Carat +O ® lak, ahol y,, ys Jy & megfelelS homogén egyenlet ismert megoldé- sai, Cy, Ca, --r C, pedig ax x fliggvényei, és a kévetkezd egyentetrend- sverbél hatdrozhatdk meg: ee ay, de Bt geet ay dn | aCe dx dx * » © dC, dty, | dC, dyn aC, a*Yy dx Mae det te Nae det =SO- 242 A assem Oldjuk meg ezt az egyenletrendszert aC, F=f. & Tas amibsl a KBvetkezS adédik: C= fA@artar, Ce= [Ae)det Ay, ay She) det A, 3.2.2 A hatdrozatlan egyitthatok médszere Mint ismeretes, egy inhomogén egyenlet dltalinos megoldésdnak el6dillitisdhoz clegendé, ha egy partikuldris integréljahoz. hozzdadjuk a megfelel6 homogén egyenlet dltalinos integraljét. A partikuliris megoldiés meghatérozisét a kévetkez6 esetekben egyszer(ibbé tehetjik a hatdrozatlan egyitthaték médszerével 4) amikor a jobb oldal: /(x)=e9(x) alaki, ahol a dllandé sem, 9) pedig medfoki polinom. Az ilyen egyenlet egy y, partikuléris megolddsa Vo = RAGE A tA Xt An) a2) lak, ahol doy Ais Ais 4p hatdrozatlan egyiitthatok, amelycket meg kell dllapitani, k pedig azt mmutatja meg, hogy hanyszoros gybke a @ karakterisztikus egyenletnek. te 243Ha « a karakterisatikus egyenletnek nem gydke, akkor k =0, b) a jobb oldal S(@) = e%c0s fx 9 0) vagy F(x) = em sin Bx 9) alaki, ahol « és f dllandsk, g(x) pedig medfoki polinom. Az ilyon egyenlet egy partikuliris megoldisa XA Y(Ag xb AGAMA os +A) COS fix + (Byx+ Byx"-2+ + By) sin x] ye aa alakii, ahol Ag, Ap, os Am 8 Bo, Bay --» By hatérozatlan egytitthatok, amelyeket el6 kell dllitani, & pedig azt mutatja meg, hogy hinyszoros gydke a+ Bi a karakter tikus egyenletnek. Ha « +: Bi a karakterisztikus cgyenletnek nem gydke, akkor k=0. 3.3 Vltoz6 egyiitthatés differencidlegyenlet Ehhez a tipushoz tartoznak az VEG )YOP $f) YO + oe taDY = OO) (ay alaki egyenletek. Az ilyen cgyenletek megolddséra nines dltalinos médszer, Bayes esetekben, szerencsésen vilasztott helyettesitéssel, ezek az cegyenletek kvadratirdval megoldhaté eayenletekké alakithat6k at. ‘Abban a specidlis esetben, amikor az egyenlet (ax+ bY! 4a(ax + BPAY + a,x +BY!" ny = 9X) oe Pg (OB) YH alakii, ahol ay, dy, 5%, @ 8 B illandd, az axth=e helyettesitést szokis alkalmazni. a4 q Ekkor (16) de Ha ezeket a kifejezéscket behelyettesitjUk az adott egyenletbe, dllands cegyiitthatés linedris egyenletet kapunk. 3.4 Speciilis tipusti magasabb rendii differencilegyenletek ay A) SY = f(a) tipusts egyenletek an Az ilyen egyenlet dltalénos integraljat m egymds utdni integraldssal hatérozzuk meg: f= [fear+cy, Py = [frat texte. o * Lf Sree ce ean Bevezetjuk a » 24s‘ij fggvényt, s igy az (20) clsOrendii egyenletet kapjuk Ha ect az egyenletet megoldjuk és dltaldnos integrélja a z= (x, G) alakban all eld, akkor helyettesitsik zt a any ae kifejezéssel, s igy az egyenletet A) tipusiira vezettilk vissza ~ dty ane a ° (2 a 1-0 tipusitegyentetek “ a ary _ far-ty ae of ‘). en ant Alkalmazzuk a 2= $7 Oldjuk meg ext az egyentetet 22) Vezessik még be a Jellést. Azt kapjuk, hogy @ . 9 (33) s ebbsi @)de dp = (yd = LOH tp = 9(2) 9 2pdp = 2(2)de, vagyis P=2fo@d+c, s ebbal p= os 25) oy sft fe ‘Az ilyen egyenletek rendszima k-val esikkenthet6, ha bevezetjilk . ay aj Mgitay: 2-22 dy | ay itt sa t{n%, 22) 0 spots ction a % =p ebotestts az elsérendi egyenlethez vezet. oy pe 28 2) 0 eee ay ae ay de (26)dp ap afm 8 ant. 23) 0 @n alaké lesz, Az dx? de speciilis esetben a 4 ol.2.%] <0 elsGrendG egyenlethez jutunk. YY anozsi Ge Ge wiltoxbkra 4 , 20 F) bey fave homogén egyenletek’ Az ilyen egyenletek (n—1)-ed rendfickké alakithatok a fliggvény bevezetésével. Ez a kbvetkez5 helyettesttésekre vezet: Ya yeE43e7 +2, °% Ha az dtrendezett egyenlet ltalinos integriljét_meghatéroztuk, akkor a z: 2 egyenletbe be Kell helyettesiteni z értékét, majd még > cayszer integrdlni kell. {gy megkapjuk az adott egyenlet sltaldnos intege réljat » Ez gy értend6, hogy a megfclelS implicit diferencistegyealet bal oldala a fel- sorolt véltonékban homogén fuggvény. (A konrollererkesz43 megieey2tse.) sure a, aceite d G) Az xy, dx, dy, dy, Az ilyen egyenleteket az ez és eszerint a dy iz ae Phar ay pa(de , ate co) de Cae at) belyettesiés seitségével az #2... 43) 20 tipusit egyenletté alakitjuk, amelyet az F pontban mar megyizsgaltunk.4, Kézénséges differencidlegyenlet-rendszerek 4.1 A direkt médszer (integralandé kombinaciék) ‘ ofevtt)= © 14 nem tartalmazé fliggvénye. Alland6 egyiitthatés homogén linedris 4.2 Allands egyiitthatés linearis egyenletrendszerek Iyen rendszerek integrdlisdra kilnbéz6 médszerek Iéteznek. A leg- gyakrabban D’Alembert médszerét hasendljék, amely kézvetlen integ- rélésbdl All: A) Két egyenletb6l alld rendszer & a ayxtbiyt hs , @ 4 Gp = xt by + Fall) 250 JelSljUK Z-val azt a tényezst, amellyel a mésodik egyenletet megszo- rorva a Atay) FO = ata x+O4b DRA, integrélandS kombindciét kapjuk. Célunkat elértik, ha Dy AbA = Xa, ta,)), vagyis yi? +(a,—b)A-b, ® Ekkor megkaptuk az (U = x+y) integrdlandé kombindcist: a GtaqnU+ RTF ~ ® (linedris egyenlet) Legyen a (4) egyenlet dltalinos megolddsa: U=xtiy= Oh © Hirom esetet szoktunk megkillénbéztetni: 1, a @) mésodfoka egyenlet gydkei killinbézOk és valdsak. Ekkor a (2) rendszernek Két integrilja van: xthy = O40), ¢ Eby = GAC: ° 2. a gyOkbk komplexek: 4 = a+ fit. Hin egyeallve tesszik az XHO+Piy = OC 0+ Bh AFBI 0 egyenlet két oldalin a valds, illetve a képzetes tagokat, ismét két intes- rélt kapunk (A, B tets?6leges dllandék); 3. a gyk0k egyenlOk; 2) =A,. Ebben az esetben csak egy integrdl van, s ez lehetOvé teszi, hogy a feladatot visszavezessiik az egy ismeretien flggvényt tartalmaz6. egy linedris egyenlet integriliséra, 251a TO \dhdrmat adjuk 8s Kapjuk mindhrom integrit. rindhérmat adjuk &ssze: 2. A gy8kk Kézbtt van kétszeres, Ekkor a rendszernek osak két ' 1) Brom egyotetb6 Ab rendszer Aas) rors meitiocatet feltétcle = aqxtbytazthO, 4) | — ats ) shy ees F ® it meme ce ge eort ny tart BO caitt inn ope ether megan ay mil tk | Szorozauk meg a mésodik egyenletet Z-val, a harmadikat jovel, majé Y—Gunyis 0 ys su dasa: Du rtkeked,akkor a (1) egyentetbal mege | AAV HE) A (ay paz h-t agp) Xb OED EA+ Dad) I+ ier hank meg. A befejezéshez szlikséges még az egyik egyenlet i | Hecteadtea et BAAR tay ] ax inept eget ls nanos rene Keone ak { Valasszuk wigy J-t és jet, hogy fenndilljanak « esetén a 4.2 A) pontjaval analég problémak lépnek fel. serttaud) o } ‘ ah = (abt ayn) 4.3 Elsérendtinél magasabb derivaltakat enldstgok, Vezesstk be az U —x-+dy-+uz helyettestést, Ezael a tartalmaz6 rendszerek A cay . Veressik be f au dt (10) A Ddlembert-féle médszer viltoztatés nélkil haszndlhaté olyan GarahbayiU+ RTA liners rendszereknél is, amelyeknek egyenletei ugyanolyan rend deri- viltaket tartalmaznak is egyenletet kapiok ’ ‘ 5 5 ‘ liners egyenletet Kap) Barmely olyan rendszer megoldésa, amely tetsz6leges rendit deri | TLeayen ennek az altalnos megotddsa | i ay viltakat tartalmaz, Gj ismeretien fUgavények bevezetésével vsszavezet- Ua Oh het6 elsdrendG differencidlegyenletek megoldéséra, Haticozzuk meg At & jot rj fel a (9) rendscrt az Le } ax de y+ a,h+ at bathe _ AtGdteH _, (4) IES ae ae ae ST 7 # ty i rmaban, ealenn. 2%, 1 | forms , Gt ‘ HE as) j lek ah ag = 8—ay) | te Wy (.—s) 24 bat = bis a3) @ cht (CS) = 0Vecesstik be az er eo Ge a ‘Gj ismeretien fiigevényeket. Ezzel a (15) rendszer a kévetkezképpen alakul: ax a ée ae «6 a AGH IX, Z)y Po hoxnzx.2, © pomnax rer ahol ¢ az argumentum, x,y, 2,.,)’,2” pedig a keresett flizgvények. A (16) rendszer hat elsérendG egyenletb6l dll és hat ismeretlen fiigg- vényt tartalmaz: ar x,y, 2,x',y/,2" flggvényeket. ‘A (16) egyenletrendszer a benne szerepl6 dsszes derivaltra nézve explicit, ezért normal alakiinak nevezik. A (16) rendszer megoldésa act jelenti, hogy meghatirozzuk az FCG 395 2% 442s Cay Cay Cay ees FAG 2 KV Cas Cos pss Cy) an Fats % 952% 2y Cay Cay Cry os Ce) = 0 lak egyenletek rendszerét. Ez a rendszer a kovetkez két tulajdonsdiggal rendelkezik: 1. a (17) rendsverrel definialt x, y, 2, ’, 2” fliggvényeknek ki kell elégitenidk a (16) rendszert; 2. a (17) rendszer megoldhaté a C,, C), ..., Cy tetszSleges illanddkra vonatkozéan, vagyis a rendszerb6l nem lehet valamennyi dllandét Kikaszobdni 254 Ha a (17) egyenletet a konstansokra vonatkozéan megoldjuk, az adédik, hogy WELZ), SOME LI (1s) a(t X95 29" (ayy ells % Iz XV. 2) figavényeket a rendszer integrilinak nevezzUk Ha 01, 925-5 OA (16) rondszer integrilai, akkor ezcknek az integ- rdloknak tetszdleges FO, Psy. 09) fOggvénye szintén integrdlja. a rendscernek, mivel FO, Pas 9 FG, aac. Vagyis a rendszernek végtelen sok integrilia van. K&z8ttik azonban a (16) rendszernek hat figgetlen integrélja van, ahol n=6 a rendszert alkoté els6rendi egyenletek sama. Fiiggetleneknek az olyan 1, 92, .-; 9 integrilokat nevezzik, ame- lyek kézdtt semmiféle #(y,, 92, ... 9) =0 tipusti azonossig nem all fenn, vagyis egyikiik sem figgvénye a tobbinck. Ha ismerjikk a (17) egyenletek dltalinos integriljainak rendszerét vagy a (18) fliggetlen integralok rendszerét, megkapjuk a rendszer lta linos megoldisrendszerét X= tA Cr, ‘3 ats Cry Cay ov Ces alts Cas Cas ns Cao ¥ = Walt, Cys Cay ns COs alt Cas Cay er Cade fats Crs Cay ey Co ‘Tehat a (16) egyenletrendszer megoldsa visszavezethet6 a (17) vagy a (18) egyenletrendszer meghatérozdséra, (20) 255Irodalomjegyzék 1, ope H. B., Cowon MI, Varerpeponame nufepenmamon ypenscn Baxy, 1933, % 2 Ripe P: 1, CBopmm same no wypey varewarawcxoro aman, M., 1957. 5, Bpomumed I. Couenace XA, Cpnoun Ho Marea Be IEEROD 2 yuan nyo, My 1986 4 Bopomoe HE Me! Rope repennsccod sexnnt, M195. 5. Tucan sarenaraaa (icronmeceneyianmt nEOITPOM SAAN a4 eyntroe saoumon mci TxtnncomN nc, may V, Vis OG Ms ieee © Topm B. Iobbepemuazsise ypanson, —M., OTH, 193 4, TpeGome MK, OSsaonrse oeepemaae yan, My Vonear, tsa Bonney HM. Kyran P. 02, CSopmes ane no mace wareaTA, 1, Mr oy Wade foriisan: NM. Gane &R, 0. Kin: Fel Materia plac, ‘Tankonyhiads, Badape 98h Se Keep IE, OSopene yrpoxonxd no saben ypamemins, My Sana, se iow By Merona sc ypamen, Te 38) Ii, Manes Bf, Moroas wirecpponatsofucionermnx mupepemamaasr amen 98, Bo Ntcence i. M, Mosuy H.C, Kype paorexns, M., 1960. 13, Meme i, Coopom Sca% no eopernasteo Mexaare, My Fore sn 5 1a Niternon H.C, Kosi rype mmc sarevaria My 984 1S, Hnpoo A... Chops sas sa coceaneme efurnosenncAuiibepes- Tana spaniia Sh MUX, 937 Ter Mucryion He Ci, Zniigopetianinnoe m merpamuce xemreme, M., 1957 17, Cmopera 10. Osuxononnse serene. ype Cpe oxen mx x neoropuot Teaco saaeasn: Mews CHT, BHO T8, Gnenoe Bs Kype subpopemmaraman yoamoene, no. My, i, Peeves ats, Se. Magyar forisban: 7; Scppanon A dieecieyeneck eka Tankony= ind bdapest, 195 19. Toanoe ., Kype marewarnccoro sts, x 1, M195 PARHEANK O MHTerPHPORAHIO sebybeDeRNETE- 17 Dieses 42174 257). Qusune F Hudspepemmamuste ypassentt, M, 1925 (I waa), 1932 AT wan), 350 (lwo). |. Cusune T., Vicrerpamos wewerewne, M., OHTH, 1933, Suceomny I. 9., Oburnooeme subpepcnmanoinie ypanseuis, M., Foere- 23, F. braoska, W. Bartsch, Mathematische Formelsammlung, 2-1 Aufage, Leipzig, 1956, 24. WW. Hort, A. Thoma, Die Ditferentilglichungen der Technik und Physik, 7-6 ‘Auflage, Leip, 1956. 25. Hite des Ingenieurs Taschenbuch, 28-te Aullage, Band 1, Berlin, 1955 M, Lindow, Gewihaliche Differentialgleichangen, te Aullags, Bein, 1948. 27, 1. Quinet, Cours élémentare de mathématiques supérieutes, tome V, Les équetions diférentieles et leurs applications, Paris, 1956. 28, H.W. Reddick, D. E. Kddey, Differential questions 3rd edition, New York, 1986.Hibajegyaék a 42174, se. K. K, Ponomarjor: Diffrencilegyenltek feilitisa és megotdisa . kéaythiz i ee « apt goa i Se a ati nen me ASSERT ran cas