Pécsi Tudományegyetem

Kultúrtudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

DIPLOMADOLGOZAT

Kvanduk Tamás
Emberi Erőforrás Tanácsadó MA
 Szekszárd
2019
Pécsi Tudományegyetem
Kultúrtudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar
Emberi Erőforrás Tanácsadó MA

KVANDUK TAMÁS

A KATONAI TOBORZÁS ÉS KIVÁLASZTÁS RENDSZERE

MÓDSZEREI
Konzulens: Dr. habil. Vámosi Tamás egyetemi docens,
mb. oktatási intézetigazgató-helyettes
 Nyilatkozat

Kvanduk Tamás PTE KPVK EET MA szakos hallgató kijelentem, hogy a

Katonai Toborzás és Kiválasztás rendszere, módszerei című
szakdolgozat feladat kidolgozása a saját munkám, abban csak a
megjelölt forrásokat, és a megjelölt mértékben használtam fel, az idézés
szabályainak megfelelően, a hivatkozások pontos megjelölésével.
Eredményeim saját munkán, számításokon, kutatáson, valós
méréseken alapulnak, és a legjobb tudásom szerint hitelesek.
Szekszárd, 2019 április 12

a szerző aláírása:
 [Tartalomjegyzék minta]

Tartalomjegyzék..................................................................................... 1
Bevezetés .............................................................................................. 1
1. Első fejezet ........................................................................................ 2
1.1. Fejezetek tartalma ................................................................ 2
1.1.1. További javaslatok ................................................... 2
2. Második fejezet .................................................................................. 3
Irodalomjegyzék ..................................................................................... 4
Mellékletek ............................................................................................. 5

A tartalomjegyzékben jelenjenek meg az első-, másod- és harmadszintű

fejezetek, ennél mélyebb jegyzék készítése nem javasolt. A
szakdolgozat a Bevezetésen kívül jellemzően 5-7 számozott fejezetből
áll. A tartalomjegyzéket a szövegszerkesztő (pl.: MS Word)
tartalomjegyzék készítőjével állítsa elő fenti példához hasonló jelleggel!

[A bevezetőről]

A bevezetésben röviden vázolni kell a téma jelentőségét, aktualitását,

rögzíteni kell a dolgozat célját, a feldolgozás kereteit és módszertanát.
A Bevezetés nem számozott fejezet! A bevezetésben nincsenek
alpontok, mindössze 1-2 oldal terjedelmű.

[A szövegtörzsről]

A következő oldalakon a szakdolgozat formai megjelenésére vonatkozó

további hasznos tanácsok olvashatók. A szöveg formázása tekinthető
mintaként.
 Bevezetés

A toborzás/kiválasztás egy olyan folyamat, amely a szervezet

(mint munkáltató) és az emberek (mint munkát kereső munkavállalók)
szükségleteit hangolja össze. Fontos megjegyezni, hogy a folyamat
során eltérő igényeket és perspektívákat kell egyeztetni.
A kiválasztás során a munkáltató (alkalmazó) igényeinek
leginkább megfelelő munkaerő kerül kiválasztásra a rendelkezésre álló
emberek közül. A toborzás és kiválasztás két szorosan összefüggő
folyamat azonban úgy gondolom, nem lehet összemosni a két
tevékenységet azok jól elkülönülő technikákat, eljárásokat, módszereket
alkalmaznak
Diplomadolgozatom témaválasztását indokolja, hogy gyakorlati
tapasztalatokkal rendelkezem a katonai toborzás és kiválasztást
illetően, több évig vezettem egy megyei katonai toborzó irodát.
Dolgozatomban tárgyalni fogom a Magyar Honvédség (mint munkáltató)
szervezeti és humán erőforrás igényének sajátosságait. A szervezeti
sajátosságból adódó egyedi megközelítést igénylő módszereket a
toborzás, kiválasztás folyamatában. Be kívánom mutatni a jelenleg
alkalmazott toborzási stratégiákat, programokat. Választ keresek arra,
hogy hogyan alkalmazhatóak a legújabb toborzási módszerek a katonai
toborzási területén.
A Magyar Honvédség, mint munkáltató része a munkaerő piacnak. A
munka erőpiacot befolyásoló folyamatok ugyanolyan hatással vannak a
szervezetre, mint bármely más civil munkáltatóra. Ezeket a folyamatokat
is vizsgálni, elemezni kell, hiszen nagy hatással vannak a toborzás és
kiválasztás sikerességére, hatékonyságára.
 1. A katonai toborzás rövid történeti áttekintése a Magyar
Honvédségben

A Magyar Honvédség létszámigényének feltöltése több „csatornán”

keresztül valósulhat meg. A toborzás útján történő létszám kiegészítés,
önkéntességet feltételez a jelentkezés tekintetében. Azonban történhet,
különleges esetben (pl háborús veszély) a Honvédelmi törvény által
meghatározottak szerint az ún. általános hadkötelezettség
bevezetésével. Ez távol áll az emberi erőforrás tervezés témakörétől és
egy olyan speciális helyzetre vonatkozik amikor az állam és az ország
érdekei diktálnak, nem a munkaerő piaci körülmények. Említését a
történeti áttekintés miatt tartom fontosnak.
 2. Első fejezet

A dolgozat érdemi része számozott fejezetekből áll. A szakdolgozat

szövegét, mely (az első arab számmal számozott lappal kezdődik):
fejezetekre, alfejezetekre tagolva kell elkészíteni. A címeket a
tartalomjegyzék minta alapján alkalmazza! A főbb részeket új oldalon
kezdve számozza, míg az ezen belüli összetartozó részeket
alfejezetként jelenítse meg!

A szakdolgozat szöveges részeit Arial vagy valamely más jól olvasható

betűtípussal, 10-12-es betűmérettel, másfeles sorközzel, sorkizártan
formázva kell elkészíteni. Felsorolásoknál balra zárt formázás javasolt.
A bekezdéseket hasznos térközzel vagy be(ljebb)kezdéssel elkülöníteni.

A dolgozat lehet egyoldalasan és kétoldalasan is formázva, nyomtatva.

Mindkét esetben ügyelni kell, hogy a kötés számára plusz 1 cm
kötésmargót kell biztosítani!

1.1. Fejezetek tartalma

A szakdolgozat tárgyalásmódja legyen világos, szabatos,

rendszerezett és tagolt. Ennek érdekében:
- A tárgyalási részt fejezetekre, alfejezetekre kell osztani, decimális
számrendszerrel jelölve.
- Az egyes fejezetek elején külön is fel kell tüntetni röviden az egyes
részekben tárgyalt anyag célját, s ahol szükséges, utalni kell az
előzményekre, annak érdekében, hogy a téma kifejtése logikus,
illetve megértése jól követhető legyen,
- Az egy-egy nagyobb egységbe tartozó részeket (fejezeteket) új
oldalon kell kezdeni.
- Annyi fejezetet alkalmazzon, mely segíti a gondolatok logikus
felépítését. Ügyeljen arra, hogy a dolgozatot ne szabdalja szét
felesleges fejezetekkel.
- Lehetőleg rövid, világos mondatokban kell fogalmazni.
 - Az újszerű vagy a szokásostól eltérő módon alkalmazott fogalmat
röviden és szabatosan definiálni kell.

1.1.1. További javaslatok

A rajzokat, táblázatokat és egyéb illusztrációkat a szöveg közben ott,

ahol szóba kerülnek, vagy mellékletként kell elhelyezni. Alapelvként
rögzíthető, hogy az egy oldalnál kisebb, a szöveg megértését segítő
ábrát, táblázatot a szöveg közben, az ennél nagyobbakat a dolgozat
végén, mellékletként kell feltüntetni. A még nagyobb terjedelműeket (pl.:
rajzok) a hátsó borítólap belső oldalán kialakított tasakba kell tenni.

Az illusztrációkat, táblázatokat számmal és tartalmukra jellemző címmel

kell ellátni (pl. 5. ábra Teljesítmény havi megoszlása). Ezekre a
megfelelő szövegrészekben az ábraszám, táblázatszám feltüntetésével
kell hivatkozni.
 Irodalomjegyzék

A szakdolgozat megírásához felhasznált munkákra hivatkozni kell! A

külső forrásokat kétféleképpen vonhatjuk be a dolgozatba:
- rövidebb egybefüggő szó szerinti idézés esetén az idézett részt
idézőjelek közé kell tenni, majd fel kell tüntetni a forrást rögtön az
idézőjel után.
- tartalmi idézés esetén saját szavakkal le kell írni az idézett
gondolatot, majd megjelölni a forrást az idézés után.

A dolgozat szerzője szabadon választhat, az alább bemutatott A vagy a

B típusú hivatkozási rendszer használata között.

A szerzők nevét mindenütt “Családnév, X.” formában kell megadni, ahol

X. a szerző keresztnevének (keresztneveinek) kezdőbetűje. Magyar cikk
esetén a vessző a családnév és a keresztnév kezdőbetűje közt
elhagyható. Ha az egyértelműség megkívánja, a keresztnév kiírható
teljesen is.

Az irodalomjegyzékben csak a munka során felhasznált, a dolgozatban

meghivatkozott forrásokat soroljon fel!

A-típus

A cikkekre való hivatkozás a szövegtörzsben egy szögletes zárójelbe –

[] – írt számmal történik.
A forrásként megjelölt munkákat a felhasználás sorrendjében jelenítse
meg az irodalomjegyzékben!

[1] Szerző1 (, Szerző2, …): Cikk címe

Újság neve, sorszáma (év), kezdőoldal-végoldal.

[2] Szerző1 (, Szerző2, …): Konferencia kiadványbeli cikk címe

Konferencia kiadvány: Konferencia neve, hely (év), kezdőoldal-
végoldal.
[3] Szerző1 (, Szerző2, …): Könyvcím
Könyv: Kiadó, hely (év), oldalszám.

[4] Szerző1 (, Szerző2, …): Kutatási jelentés címe

Kutatási jelentés: Kutatási projekt neve, intézet (év), oldal.

[5] Szerző: Disszertáció címe

PhD / Kandidátusi / Stb. disszertáció: Egyetem, kar neve (év).

[6] Internetes oldal címe, elnevezése: teljes URL, letöltés ideje

(Csak konkrét dokumentumra mutató URL adható meg!)

B-típus

A hivatkozás a szerzők családi nevéből és a kiadás évéből képezett

azonosítóval történik. Kettőnél több szerző esetén a latin „et.al.” vagy a
magyar „és mts.” rövidítés használható. Pl. „[Vijayasundaram, 1986]”,
„[Meister and Sonar, 1998]”, „[Felcman et.al., 1994]”.

Abban a ritka esetben, amikor több cikknek is azonos azonosító jutna

(megegyeznek a szerzők és a kiadás éve) az év után az „a”, „b”, „c”, stb.
betűk csatolandók. Pl. „[Stone and Norman, 1993a]”.

A sorba rendezés alapja a szerzők családneve, végül az év.

[A mellékletekről]

A mellékletek azok jegyzékével kezdődjön! Pl.:

1. melléklet: Első melléklet címe, vagy tartalmára utaló elnevezés

2. melléklet: Második melléklet címe, vagy tartalmára utaló elnevezés
3. melléklet: …

Minden melléklet új oldalon kezdődjön!