térséget Dávid foglalta el a jebuzeusoktól, és később,
Eljön a Megváltó! Salamon király itt építette meg az Úr hajlékát, a
„De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákob megtérő
bűnöseihez! – így szól az Úr.” (Ézsaiás 59,20)
Lassan belépünk az adventi időszakba.
Várakozunk. Az advent ugyanis várakozást jelent. Az
Ószövetség népe, a zsidó nép is egy szent
várakozásban élt, mely teljessé tette az ő életüket.
Várták az Istentől megígért Megváltót, aki majd
felállítja birodalmát itt a földön, aki majd eltörli a föld
színéről a pogány népeket. Az Újszövetség népe,
vagyis a keresztyénség, szintén várakozásban él. De
nem a Megváltó eljövetelét várja, mint a zsidók,
hanem a visszajövetelét. Ez a várakozás a mi életünket
is betölti, várjuk Jézus Krisztus visszajövetelét, hol
úgy, hogy tele van a mécsesünk olajjal, hol pedig úgy,
hogy teljesen üres az.
A várakozásunk nem alaptalan, mint ahogy a
zsidóké sem volt az. A próféták által Isten nagyon
sokszor kijelentette a zsidó népnek, hogy Isai
törzséből „vesszőszál” (Ézs 11, 1) származik majd, és
ezekre a kijelentésekre bátran lehetett alapozni. Az
Újszövetségben Jézus is többször kijelentette, hogy
vissza fog jönni az ég felhőiben, angyali kísérettel
azért, hogy megítélje az élőket és holtakat, és ezeknek
az ígéreteknek a beteljesedésére mi is bizton
számíthatunk.
A Megváltó Úr érkezése, eljövetele folyamatos
jövetel. Ézsaiás próféta itt nem használ jövő időt!
Nem azt hirdeti, hogy majd egyszer el fog jönni,
hanem azt, hogy már folyamatban van az Ő eljövetele.
Minden nap közelebb kerülünk nemcsak az
elmúláshoz, de a Megváltó visszajöveteléhez is. Éppen
ezért nem gondolkozhatunk úgy, mint a gonosz
szolga, aki így szólt: „halogatja az én Uram az
eljövetelt” (Lk 12, 45a), ezért felkészületlenül fogadta.
Ez az „eljön” kifejezés azt is jelenti, hogy az Úr
jövetelét nem lehet feltartóztatni. Az Úr bejelentett
jövetelének nem lehet ellene állni. Nem állhatnak
ellene gondjaink és kétségeink, gyászunk, fájdalmunk,
kicsinyhitűségünk vagy éppen hitetlenségünk. Az Úr
jön, amikor akar. Nem akkor, amikor mi akarjuk,
hanem amikor Ő akarja. Ő választja meg jövetelének
idejét és helyét.
A fenti próféciai és egyben adventi Ige világosan
beszél arról, hogy kihez, ki számára jön el a Megváltó?
„eljön Sionhoz… és Jákob megtérő bűnöseihez”.
Talán ez a válasz egy kicsit még távol áll tőlünk, ezért
vizsgáljuk meg, hogy kiket jelképez a „Sion” és kik a
Jákob megtérő bűnösei.
Sion, elsősorban a júdeai hegylánc egyik
hegyének a neve, amelyen megépült Jeruzsálem. Ezt a
templomot. A Sion tehát templom-hegyet jelent,
ahova minden zsidó elzarándokolt évente legalább
egyszer, hogy dicsőítse Istent, amint azt a 65.
zsoltárban énekeljük: „A Sionnak hegyén Úr Isten,
tied a dicséret, / Fogadást tesznek néked itten,
tisztelvén tégedet, / Mert kérésüket a híveknek
meghallod kegyesen, / Azért tehozzád az emberek
jőnek mindenünnen.”
A prófétai könyvekben illetve a Zsoltárok
könyvében a Sion más jelentést és tartalmat kap.
Megjelenik az a kifejezés, hogy: „Sion leánya”. Ez a
megnevezés azokra vonatkozik, akiknek valamilyen
kapcsolatuk van a Sion-hegyen levő templommal. Így
már érthetőbb a válasz arra a kérdésre, hogy kihez jön
el a Megváltó: azokhoz az emberekhez jön el, akik
kapcsolatban állnak a templommal, vagyis Istennel!
Mindezeket tudva, most vizsgáljuk meg
magunkat, és nézzük meg mennyire mondható el
rólunk az, hogy Sion leányai vagyunk? Van-e nekünk
valódi templomos életünk? Vágyakozunk-e tiszta
szívvel az Úr hajléka után? El tudjuk-e mondani a
zsoltáros Dáviddal azt, hogy: „szeretem a te házadban
Tartalom
Igei rovat
Eljön a Megváltó! (Advent) ................................. 1
Karácsonyi ragyogás (Karácsony)........................ 3
Könyvtár
Amikor erősen fújt a Lélek.................................... 4
II. Helvét Hitvallás............................................... 5
Históra
Árva Bethlen Kata élete és tevékenysége .............. 5
Gyülekezeti őrjárat
A jankafalvi egyház története és élete................... 8
Gyülekezeti hírek
Berettyószéplaki ravatalozó-avatás..................... 10
Gyülekezeti ház Magyarkécen ............................ 11
Lesi ifjúsági tábor ............................................... 12
CE-konferencia Érszőllősön................................ 13
Asszonyvásári kirándulás .................................. 14
Egyházmegyénk életéből
Bibliaismereti vetélkedő ...................................... 15
Egyházmegyei tisztújítások................................ 16
Ki-mit-tud vetélkedő........................................... 18
Vakációs bibliahetek............................................ 19
Keresztrejtvény............................................... 20
 Református Érmellék 2010. november-december
való lakozást és a te dicsőséged hajlékának
helyét”(Zsolt 26,8)? Mert a Megváltó azokhoz jön el,
akik át tudják adni szívüket, életüket Istennek! „Eljön
Sionhoz a Megváltó”, eljön a hívő, Istenfélő emberek
számára a Megváltó! Akinek van ilyen templomos
élete, bátran várhatja a Szabadítót.
A Megváltó azonban nemcsak Sionhoz, Sion
leányaihoz jön el, hanem „Jákob megtérő bűnöseihez” is.
Jákobnak a neve magyarul azt jelenti, hogy: sarkot
fogó és csaló. Mindkét név nagyon jól illik rá.
Születése pillanatában belekapaszkodott ikertestvére,
Magyarkéc
Ézsau lábába, később pedig következtek a csalásai.
Először egy tál lencséért elvette az elsőszülöttségi
jogot a bátyjától, később pedig, álruhába öltözve az
atyai áldást is megszerezte. Méltó volt tehát Jákob a
„csaló” névre. Azonban érdekes változás történt
életében. Amikor családjával és vagyonával együtt
hazatér atyjának földjére, hatalmába keríti a
testvérétől való félelem. Fél találkozni a testvérével,
mert tudja azt, hogy csaló életmódjával sok mindentől
megfosztotta, éppen ezért elküldi előre az
ajándékokat, a szolgákat, hogy ezzel engesztelje ki
bátyját. A Jabbók folyóhoz érve (1Móz 32), még jobban Értarcsa
úrrá lett rajta a félelem, ezért éjjel még a családját is
átvitte a folyón, ő pedig egyedül maradt a folyó túlsó
partján. Mégsem maradt teljesen egyedül. Azt
olvassuk ugyanis, hogy Valakivel egész hajnalig
tusakodott, és Jákob nem akarta addig elengedni azt a
Valakit, míg áldását nem adja reá. Rejtély marad
előttünk, hogy mi történt ott akkor éjjel. Csak azt
tudjuk, hogy egy nagy változás ment végbe a Jákob
életében: a csaló név helyett új nevet kapott, Izráelt,
ami Isten harcosát, hősét jelenti. „…mert küzdöttel
Istennel és emberrel, és győztél”- olvassuk az Igében
Érszőllős
(1Móz 32, 28b). Akkor éjjel megtért Jákob az ő
hamisságából. Levetkőzte hamis és csaló életét és
Isten harcosának ruháját öltötte magára. Mindezeket
tudva most ismét tegyük fel a kérdést: kihez jön el a
Megváltó? Ahhoz, aki le tudja vetkőzni hamis és csaló
életét, és be tud állni Isten katonáinak a sorába.
A Megváltó Jézus Krisztus valóban eljött korának
Sionjához, és talált olyanokat, akik befogadták Őt (Jn
1,12). Sokan azonban nem tették ezt meg, annak
ellenére sem, hogy Jézus erőteljes szavakkal hívta fel
figyelmüket a bűnbánat elkerülhetetlenségére. Az
utolsó eljövetel azonban – amelyre Ézsaiás próféta Margitta
látomása végső soron irányul – még előttünk van, és
mivel jóval közelebb állunk hozzá, mint a korábbi
nemzedékek, éppen ezért a bűnbánat szükségessége
most még sokkal sürgetőbb.
Az adventi időszakban várjuk a mi Urunknak,
Jézus Krisztusnak a visszajövetelét. De mindazt tudva,
hogy kikhez fog eljönni, vajon tényleg visszavárjuk
Őt? Mert csak az Isten ügyéért fáradozó „Sion
lakóihoz” és a hamis életüket levetkőző Jákobokhoz
fog eljönni a Megváltó. A többiek számára az Ítélő
Isten fog eljönni, ahol lesz sírás és fogaknak
csikorgatása. Isten adja, hogy hozzánk a Megváltó Tóti
Krisztus érkezzen el! Ámen.
A IV. Egyházmegyei Bibliaismereti Vetélkedő csapatai.
Rákosi Jenő Az eseményről szóló cikkünk a 15. oldalon olvasható.
esperes

2
 Református Érmellék 2010. november-december
Karácsonyi ragyogás
„Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn
tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. És ímé az
Úrnak angyala hozzájuk jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé
őket: és nagy félelemmel megfélemlének. És monda az angyal nékik:
Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész
népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az
Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele: találtok egy
kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. És hirtelenséggel
jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent
dicsérik, és ezt mondják vala: Dicsőség a magasságos mennyekben
az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!”
(Lukács 2,8-14)
Minden egyes Karácsony, melyet Isten
kegyelméből átélhetünk, olyan lehetőség számunkra,
amikor igazán megünnepelhetjük Jézus Krisztusnak,
Isten Fiának születését. A Karácsony, az igazi öröm és
ünnep lehetősége, de nem mindig válik mélyen átélt
valósággá az életünkben. Napjainkban sokszor úgy
érezzük, mintha még mindig az első Karácsony előtti
korban élnénk, pedig az azóta eltelt két évezred alatt
lehetősége lett volna az emberiségnek az Isten
Fényével való megismerkedésre. Mégis, ha most
szétnézünk, sötétséget látunk magunk körül. Az
emberi gonoszság sötétsége, mintha még most is
növekedne. Az emberi gyarlóság, bűn és kapzsiság
egyre nagyobb méreteket ölt. Testi, lelki és szellemi
eltompulás jellemző e korra, melybe születtünk. A
technika vívmányai ellenére az emberi elme még
mindig „gyászosan tompa” a helyes döntések
meghozatalára, vagyis az Isteni Fény befogadására.
Téli éjek rideg sötétsége fagyos lepellel takarja le
az egész világot. Mindent beborít a sötétség, a fagy és
az enyészet. A karácsonyi fény után sóvárgó világ
hiába helyettesíti mesterséges fénysziporkával az igazi,
Krisztustól jövő fényt. Krisztus fényessége csak a
választottakra ragyog. A szabad ég alatt, a mezőn
tanyázó pásztorokat választotta Isten, hogy először ők
hallják a Karácsony örömüzenetét: Üdvözítő,
Megtartó született! Ne legyen többé félelem
szívetekben! Ekkor angyali seregek sokasága dicsérte
az Istent. Lehet ennél szebb karácsonyi dicsőítés? Az
Úr mindezt az egyszerű pásztorok számára rendelte.
Nem a díszvendégek, nem a gazdagok és előkelőek
számára, hanem a szabad ég alatt tanyázó
pásztoroknak ragyogott az első Karácsony igaz és
tiszta fénye és először ők hallották meg a hármas
örömüzenetet: a Karácsony azt jelenti először is, hogy
„dicsőség a mennyben az Istennek”, másodsorban
„békesség a földön” harmadsorban pedig „jóakarat az
emberekhez”.
Miért választotta Isten a pásztorokat? Miért nem
másokat? A választ sejtjük, Isten ugyanis nem
személyválogató, nem önkényesen döntött. Azért
választotta a pásztorokat, mert valamiben mégiscsak
kiválóak voltak. Ahogyan Isten Fia a mennyek
dicsőségéből a jászol alázatosságába és tiszta
egyszerűségébe szállott alá, úgy ragyogta körül az
ünnepi fény az egyszerű pásztorokat, akik nem
fásultak bele a hétköznapok szürkeségébe. Volt
szemük meglátni a lelki fényt, és volt tiszta, egyszerű
3
lelkük befogadni azt, és mélyen átélve örülni a
Karácsonyi Fénynek. Nem voltak elcsigázott, elfásult
emberek, akik belehajoltak a taposómalomba, nem
voltak sem fonnyadt, sem kényes lelkek, akiket
leterheltek a hétköznapi gondok. Nem voltak sem
közönyös, sem szívükben megmérgezett vagy
megkeseredett emberek. Sem képmutató, sem a
vallásban csupán írt és vigaszt kereső emberek nem
voltak. Mi se legyünk olyanok, mint akik az Urat
csupán betegápolónak nézik. A mi Istenszolgálatunk
egy erőteljes élet kell legyen. Istent szolgálva válik
igazi Életté az a néhány évtized – ha kegyelemből
adatik annyi - melyet itt e földön töltünk. Isten
szolgálatát éljük át teljes szívből, teljes elméből, teljes
lelkünkből és teljes erőnkből, melyet az Úrtól kapunk.
A pásztorok nem voltak puhányok. Esőben, szélben,
csillagos téli éjben őrködnek, virrasztanak nyájuk
mellett. Jézus Krisztus, a juhok nagy pásztora különös
rokonszenvvel bír a pásztorok iránt. A kényelem és a
kényesség, nem a nemes lélek fészke, nélkülözésekkel
is neveljük a lelket. Eddzük lelkünket is, miként
testünk is edzés által lesz képes egyre jobb
eredmények elérésére. A nemes lélek már bír elegendő
értelemmel, hogy befogadhassa a hármas üzenetet.
„Dicsőség a mennyben az Istennek” – azaz
elismerni, imádni, tisztelni és hirdetni az Isten
hatalmát és nagyságát. Isten Fia megalázta magát itt a
jászol bölcsőben, miképpen ott a kereszten, de mégis
ez által dicsőült meg. Karácsony arra akarja az
emberiséget tanítani, hogy ismerje el és hirdesse az
Isten szeretetének nagyságát és dicsőségét.
„Békesség a földön”- vagyis legyen harmónia az
emberek életében. Legyen igazi öröm és ünnep. E
földön, minden békétlenség gyökere a Krisztustól való
elfordulás, vagyis hogy az emberek Krisztus nélkül
élik az életüket. Ne hagyjuk ki Krisztust az életünkből,
se a munkánkból, se a családunkból, se a
döntéseinkből, se a hétköznapokból se az ünnepekből.
Különösen a Karácsonyunk ne legyen Krisztus nélküli!
„Jóakarat az emberekhez” – vagyis akarjuk a jót
egymásnak. Ne csak magunknak kívánjunk jót, hanem
akarjuk a jót felebarátunknak is. A jóakarat azt jelenti,
hogy az ember jót tesz, olyan cselekedetet hajt végre,
mely másnak a hasznára, javára válik. A jóakaratú
ember szolgál és megkönnyíti, jobbá, szebbé és
örömtelibbé teszi másoknak az életet. Jóindulattal
közeledik másokhoz, zsémbesség és keserűség nélkül.
A jóakarat tiszta és békés lelkületet teremt. Kizárja
mindazt, ami az ember kedvét szegné. Jóakarattal el
lehet simítani a nézeteltéréseket, a félreértéseket. Ilyen
nagy erő van a jóakaratban. Akikre ráragyog a
Karácsony Fénye, ilyen nagy ajándékot kapnak
Istentől.
Legyen igazi áldott Karácsony ünnepünk azáltal,
hogy minden családban ragyogjon a Krisztus tiszta
fényessége! Istennek legyen hála a legnagyobb
karácsonyi ajándékért: a megszületett Megváltónkért,
az Üdvözítő Jézus Krisztusért! Ámen.
Uri Imre
vedresábrányi lelkipásztor
 Református Érmellék 2010. november-december
Dr. Gyökössy Endre:
Amikor erősen fújt a Lélek
(Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv
magyarázata)
4. Jézus órája szüntelen üt
ApCsel 3 rész
Néhány évvel ezelőtt jelent meg egy neves
atomfizikus könyve, ezzel a címmel: „Ütött a H.
órája?” Ki ne tudná ma már, mit jelent ez az egy betű,
a nagy H? A legszörnyűbb romboló erőt: a
hidrogénbombát! Ennek a könyvnek az előszavát a
világhírű fizikus, Albert Einstein írta. Többek között
ezt mondotta: „Az atomhasítás tudománya korunkban
mindent megváltoztatott. Kivéve a gondolkodásunkat.
Márpedig teljesen megváltozott gondolkodásra van
szükség ahhoz, hogy az atomtudomány által
megváltozott világban az ember élni tudjon, élni
merjen, hogy egyáltalában élhessen!”
Fanyalogva hallgatja még az Igét szerető
gyülekezet is a Szentírás szüntelen felszólítását:
Térjetek meg! A fejsze már ott van a fák gyökerén -
kiáltja Keresztelő János (Lk 3, 8-9). Az ősi szövegben ez
a szó így hangzik: metanoia - az értelem megfordulása,
a gondolkodás teljes megváltozása. Vajon elhisszük-e
Einsteinnek azt, amit Keresztelő Jánosnak alig-alig
vagy egyáltalán nem? A különbség csak az, hogy a
teljesen megváltozott gondolkodás életmentő
szükségét hangsúlyozva Einstein nem tud semmit
tanácsolni, semmire, senkire rámutatni. Olyan orvos ő,
akinek helyes a diagnózisa, de nincs terápiája.
Keresztelő János rámutat arra, Aki jön, Aki eljött,
Aki az Egyetlen, Akiben lehetséges gondolkodásunk
teljes megváltozása: Jézus Krisztus „órája üt”:
változások történnek. Sokszor minden megváltozik,
kívül és belül. Erről beszél a soron következő rész is a
Cselekedetek könyvében. Valakinek „üt az órája”,
mert közeleg felé Jézus Krisztus. Péter és János a mi
időszámításunk szerint délután 3 órakor mennek a
templomba imádkozni, és elérkeztek a Nagytemplom
egyik különlegesen szépen díszített ajtajához, az Ékes-
kapuhoz. Ott, az ősi szépség előtt egy negyvenéves
koldus ül, aki már bénán született. A nagy örökség egy
tagja, a kiválasztottak egyike, Isten népének gyermeke
nem azért ül a templom lépcsőjén, hogy imádkozzék,
hanem hogy kolduljon. Kolduljon - a „tejjel és mézzel
folyó Kánaán” földjén! És éppen a templom Ékes-
kapuja előtt.
Talán az a legszomorúbb, hogy ez a döbbenetes
ellentét már olyan természetes, hogy senki észre sem
veszi. Koldus - az Ékes-kapuban! Íme, az élet! Koldus-
élet - a világ „Ékes-kapu”-jában. Koldus, béna sorssal -
az ékességek és szépségek küszöbén. Egy kis
alamizsnát koldulgatván… És ez mindig természetes
4
és magától értetődő - míg nem „üt Jézus órája”, hogy
„felrobbantsa” ezt a szörnyű természetességet! Péter és
János észreveszik ezt a koldust, és ettől a pillanattól
kezdve szinte villódzik a történet: „Nézz ránk!...
Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom
neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel, és
járj!”.
Itt szembekerül az anyag és a Lélek! Az isteni
Lélek! A pénz és egy NÉV: Jézusé! És kiderül, hogy
ebben a NÉV- ben ERŐ van! Halatlan fénnyel és erővel
felszabadul ennek a NÉV-nek az ereje - „ütött az óra” -
és a koldus, a béna felszökik! Egy pillanat alatt
megszűnt az ellentét a megszokott természetessége. A
koldus visszanyerte emberi méltóságát, egészséges
ember lett. És íme, a béna szökdelve - belép az Ékes-
kapun! Jézus Krisztus NEVÉNEK ereje lett szabaddá, a
Szentlélek szabadult fel és ki ebből a névből, és
megváltoztatta az előbbi „képletet”.
Mi történt itt? Egy gyógyítás, ami egyetlenegy
ember magánügye? Egy koldusé? Nem! Ez jele annak,
hogy ahol és amikor „üt Jézus Krisztus órája”, ott
változások történnek! Ott például koldus és béna
életek meggyógyulnak! Nem könnyű elviselni, ha
valaki koldus a világ Ékes-kapujában! Irigységgel vagy
tehetetlen keserűséggel néz azokra, akik ki-be
járatosak gyönyörű ruhákban, pénzesen vagy akár
autón az Ékes-kapun. Úgy érzi, ő a nyomorult Lázár az
élet lakomáján. Úgy érzi, meg kellene változtatni a
világot, hogy mindebben neki is része legyen, és akkor
boldog lesz. De akinek „üt az óra”, Jézus Krisztus
órája, az megtudja, hogy nem kívülről, hanem belülről
kell megváltoznia! És akinek „üt az órája”, annak
számára hallatlan mennyei erők szabadulnak fel egy
NÉV- ben, a Jézus Krisztuséban. És Jézus órája
szüntelenül üt! Most is. Jézus Krisztus nevében ma is
mennyei energiák feszülnek, és ahol felszabadulnak,
ott gyógyulások, változások történnek. Koldus életek
belépnek az Ékes-kapun, és béna életek
megelevenednek. Befejezem azzal, amivel Péter fejezte
be a gyógyulást kétezer évvel ezelőtt: Mit
csodálkoztok ezen? Mit néztek úgy ránk, mintha saját
erőnkkel vagy kegyességünkkel értünk volna el, hogy
ő járjon? Jézus Krisztus EREJE ez! A Szentléleké!
Einsteinnek igaza van, amikor az
atomkorszakunk számára egy teljesen megváltozott
gondolkodásmódban látja az egyetlen életlehetőséget.
De a hogyanról nem tud mit mondani. Egy ösvénykét
sem tud mutatni e felé az új gondolkodás felé! Péter
azonban ma is mutatja az utat a NÉV-ben, Jézus
Krisztus nevében. Hogyan is mondja a csodát csodáló
hallgatóságnak? Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek
meg (változtassátok meg gondolkodásotokat), hogy
eltöröltessenek a ti bűneitek; hogy eljöjjön az Úrtól a
felüdülés ideje, és elküldje Jézust, akit Messiásul
rendelt nektek”.
(Következő lapszámunkban folytatjuk)
 Református Érmellék 2010. november-december
A II. Helvét Hitvallás
V. fejezet
Hogyan imádjuk, tiszteljük és hívjuk
segítségül Istent az egyetlen közbenjáró, a
Jézus Krisztus által
(Egyedül az Istent kell imádni és tisztelni.)
Tanítjuk, hogy csak az igaz Istent kell imádni és
tisztelni. Ezt a tiszteletet nem osztjuk meg senkivel,
Isten parancsolata szerint: Az Urat a te Istenedet
imádd, és csak néki szolgálj (Mt 4, 10). Bizonyára
minden próféta igen keményen ostorozta Izráel népét,
valahányszor idegen isteneket, nemcsak az egy igaz
Istent imádták és tisztelték. Tanítjuk, hogy Istent úgy
kell imádni és tisztelni, ahogy maga tanított erre
bennünket, azaz lélekben és igazságban (Jn 4, 23 sk.),
nem valamely babonasággal, hanem őszinte szívvel, az
ő Igéje szerint, nehogy valamikor ezt mondja nekünk:
Ki kívánta azt tőletek? (Ézs 66, 3; Jer 7, 22). Mert Pál
apostol is azt mondja: Isten embereknek kezeitől nem
tiszteltetik, mintha valami nélkül szűkölködnék stb.
(ApCsel 17, 25).
(Csak Istent kell segítségül hívni az egy
Krisztus közbenjárásával.) Csak őt hívjuk segítségül
életünk minden válságos helyzetében és
viszontagságaiban, még pedig a mi egyetlen
közbenjárónk és szószólónk, a Jézus Krisztus által.
Ugyanis világos parancsot kaptunk erre: Hívj
segítségül engem a nyomorúság idején, és
megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem (Zsolt 50,
15). De bőkezű ígéretet is tett nekünk az Úr mondván:
Amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben,
megadja néktek (Jn 16, 23). Valamint: Jöjjetek
énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és
megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket (Mt
11, 28). És minthogy meg van írva: Mi módon hívják
segítségül azt, akiben nem hisznek? (Róm 10, 14) Mi
pedig az egy Istenben hiszünk, bizonyára egyedül Őt
hívjuk segítségül, még pedig Krisztus által. Azt
mondja az apostol: Egy az Isten, egy a közbenjáró is
Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus (1Tim
2, 5). Valamint: Ha valaki vétkezik, van szószólónk az
Atyánál, az igaz Jézus Krisztus stb. (1Jn 2, 1).
(A szenteket nem kell imádni, tisztelni,
segítségül hívni.) Ezért a dicsőült mennyei lakókat
vagy szenteket sem nem imádjuk, sem nem tiszteljük,
sem segítségül nem hívjuk, sem őket az Atya előtt a
mennyben szószólóinknak vagy közbenjáróinknak el
nem ismerjük. Elegendő ugyanis nekünk az Isten és a
közbenjáró Krisztus és nem osztjuk meg másokkal az
egyedül Istennek és az ő Fiának kijáró tiszteletet, amint
ő világosan meg is mondotta: Dicsőségemet másnak
nem adom (Ézs 42, 8). És amit Péter mondott: Nem is
adatott emberek között más név, mely által kellene
nékünk megtartatnunk, mint a Krisztus neve (ApCsel
4, 12). Akik ebben hit által megnyugszanak, azok
bizonyára nem keresnek Krisztuson kívül semmit.
5
(A szenteknek kijáró és megadandó tisztelet.)
De azért nem vetjük meg a szenteket, se nem
vélekedünk róluk tiszteletlenül. Elismerjük ugyanis,
hogy ők Krisztus élő tagjai, Isten barátai, akik
dicsőségesen meggyőzték a testet és a világot.
Szeretjük tehát őket, mint testvéreinket, sőt nagyra
becsüljük is, ha nem is valamely imádásszerű
tisztelettel, hanem róluk való tiszteletteljes
vélekedéssel és méltó dicséretükkel. Utánozzuk is
őket, mert mint hitüknek és jócselekedeteiknek
utánzói, valamint örök üdvösségüknek osztályos társai
buzgó óhajtozással és vágyakozással sóvárgunk az
örök Istennél velük együtt lakozni és velük együtt a
Krisztusban örvendezni. És ebben a kérdésben
helyeseljük Ágostonnak ezt az igaz vallásról szóló
művében kifejtett véleményét: „Ne legyen nekünk
vallásunk a megholt emberek tisztelete. Mert ha
szentül éltek, nem olyanok, hogy ilyen kitüntetést
keresnének, hanem azt akarják, hogy mi is azt
tiszteljük, akinek világossága által örvendeznek azon,
hogy mi ugyanazért a pályabérért futunk. Úgy kell
tehát őket tisztelnünk, mint utánzásra méltókat, nem
pedig úgy imádnunk, mintha ezzel valamilyen vallási
kötelességünknek tennénk eleget stb.”
(A szentek ereklyéi.) Még kevésbé hisszük, hogy
a szentek földi maradványait imádni vagy tisztelni
kellene. Azok a régi szentek úgy vélték, eléggé
megbecsülik az ő halottaikat, ha tisztességesen
elföldelik tetemeiket, miután lelkük a mennybe
költözött és az ősök mindennél nemesebb ereklyéinek
tartották azoknak jócselekedeteit, tudományát és hitét.
Ezeket magasztalták a holtak dicséretével és ezeket
törekedtek kiábrázolni a maguk földi életében.
(Egyedül Isten nevére kell esküdni.) Ugyanezek
a régiek csak az egy Jahve Isten nevére esküdtek,
ahogy azt az isteni törvény megparancsolta; mint
ahogy az megtiltotta, hogy idegen istenek nevére
esküdjünk (5Móz 10, 20; 2Móz 23, 13), úgy nem
tesszük le a szentekre követelt esküt sem. Elvetjük
tehát mindezekben azt a tanítást, mely a mennyei
szenteknek kelleténél többet tulajdonít.
(Következő lapszámunkban folytatjuk)
Gróf Árva Bethlen Kata
élete és tevékenysége
Bethlen Kata főúri családból származott,
nagyapja Gróf Bethlen János volt. Ősi fészkük Bethlen
vára volt Szolnok-Doboka megyében, a Nagyszamos
partján. Címerükben kék pajzsban ötszörösen hajlott
kígyó, szájában az országalmát tartva, fején koronát
viselve, középen három szál piros rózsa, zöld levéllel
található.
A nagyon kiterjedt Bethlen család mindegyike
szívén viselte a tudomány szeretetét, az iskolaügy
fejlesztését, a református egyház megsegítését,
templomok építését. Apja Bethlen Sámuel Küküllő
megye főispánja, aki a „keze alatt” lévő egyházak
 Református Érmellék 2010. november-december
sorsát jobbra fordította. Sokat tett a tudomány
fejlődéséért is. Édesanyja Borsai Nagy Borbála, akiről
nem sokat jegyzett fel a történelem, s ami keveset
tudni lehet róla, az sem válik dicsőségére.
Bethlen Kata 1700. november 25-én született
Bonyhán, Küküllő vármegyében, református szülők
nyolc gyermeke közül hetedikként. Édesapját nyolc
éves korában veszíti el, akit Szebenben temetnek el.
Későbbi írásaiban Kata így sóhajt fel: „Ekképpen
tetszett az Úr Istennek, hogy a gyámoltalan árvák
seregébe beírattassam.”
Édesanyja újra férjhez megy a katolikus gróf
Haller Istvánhoz, aki jó lelkű, s így nem ellenzi, hogy a
Bethlen gyermekeknek református nevelői legyenek.
Haller azonban hamar meghal. Ezekben az években
törnek be a tatárok is az országba, akik elől Kata az
árvákkal Szebenbe menekül. A közben nagylánnyá
serdült Katát, édesanyja második házasságából
származó mostoha testvére feleségül kéri. Kata nem
akar semmiképpen sem hozzámenni, de kegyetlen
anyja kitagadással fenyegeti úgy a vagyonból, mint az
anyai szeretetből, így belenyugszik a helyzetbe.
Testvérei segítségére sietnek, de már nem sikerül
meggátolniuk a házasságot.
Házasságkötésekor a katolikus egyház követeli,
hogy Kata térjen át, de ő ellenáll, ezért nem esketik
össze. A vőlegény cselhez folyamodik, s egy hozzájuk
betévedt kolduló szerzetest rávesz, hogy eskesse össze
őket. Bár az esküvő megtörténik, Katának nem lesz
nyugta. A katolikus püspök állandóan követeket küld
hozzá, különböző fenyegetésekkel, de az akarata nem
törik meg.
Azon a napon, mikor anyja meghal, születik meg
két ikergyermeke, akit Sámuelnek, illetve Pálnak
neveztek el. Betegágyában Ádám nevű bátyjának a
felesége három hétig gondosan ápolja saját
otthonában. Kissé megerősödve férje birtokára
költözik, ahol azonban még három hónapig ágyban
fekvő beteg. Itt férjének azt a tanácsot adja sógornője,
hogy bánjon kegyetlenül feleségével, hogy megtörje
Kata ellenállását. Azzal fenyegetik, hogy férje elhagyja.
E nehéz helyzetben így imádkozik: „Isten cselekedje
azt a nagy irgalmasságot velem, hogy esztendő ilyen
korra legyünk elválva egymástól, vegyen el Isten vagy
engem, vagy kegyelmedet.” Ezt a kérését a nagy
irgalmasságú Isten meg is hallgatja. Bár a pestis
járvány elől Fejéregyházára menekülnek, férjét
azonban itt is utoléri a betegség 22 éves korában, s
miközben barátok, rokonok, papok mind elhagyják,
egyedül 19 éves felesége ápolja gondosan betegágyán.
Ennek ellenére eltávozik az élők sorából. Kata tovább
menekül a pestis elől Árokaljára, ahol megszüli
kislányát, Borbálát. Sok bánatában örömmel fogadta
leánygyermekét, mert férjétől, annak halálos ágyán,
felhatalmazást kapott, hogy reformátussá
kereszteltesse a gyermeket.
Miután a járvány miatti zárlatot feloldják ismét
Fejéregyházára megy, hogy férjét végleg eltemettesse.
Időközben azonban a kis Sámuel is meghal, így férjét
és fiát együtt temeti el.
6
Három és félévi özvegység után, saját akaratából
férjhez megy a nála jóval idősebb gróf Széki Teleki
Józsefhez. Egészsége ugyan meggyengült, de öröme is
van, mert második férjétől is születik egy fiúgyermeke,
a kis Zsigmond. Még fel sem épül betegségéből már
ismét zaklatni kezdik. A Haller Lászlótól született
gyermekeit el akarják venni tőle. Bár sokan a főurak
közül tiltakoznak ellene, mégis fegyveres erővel
akarják elszakítani tőle gyermekeit. Hogy ezt elkerülje,
maga viszi fel Kolozsvárra őket, ahol fiát Kornis Gábor
gubernátor, míg leányát Haller Katalin veszi
gondozásba, s fokozatosan anyjuk ellen nevelik a
gyermekeket.
1726-ban megszületik Gábor nevű fia, majd
1730-ban Klára nevű leánya. Boldog örömmel neveli
gyermekeit saját hite, vallása szerint. Anyagilag is
segíti a nagyenyedi kollégiumot, mert itt óhajtja
tanítatni gyermekeit.
A halál azonban most is gyorsabb. Zsigmond
nevű 9 éves fiúk vérhasban meghal. Halála előtt a
gyermek meghagyja, hogy felette prédikációt arról
mondjanak, hogy ő nem fél a haláltól, mert ő Jézushoz
megy. Szüleitől a következő szavakkal búcsúzik:
„Atyám uramat is szánom, de inkább szánom
asszonyanyámat, mert atyám-uram nem sokáig él.” S
valóban, Zsigmond halálával nem fejeződik be a gyász
látogatása a családnál. Nemsokára megbetegszik a kis
Klára, harmadnapra Gábor is. Egy napon temetik
mindkettőt.
Férje, gróf Teleki József nem bírja elviselni a
gyász szenvedéseit. Egyre fogy az ereje, vízkórság,
szárazbetegség támad életére. Alig egy évre gyermekei
halála után ő is örökre lehunyta szemét. Bethlen Kata
10 évi és 5 hónapi boldog, tiszta tökéletességgel élt
házas élet után vált teljesen árvává. Ezek után már
csak így írja nevét: Árva Bethlen Kata.
Egészségi állapota egész életében gyenge volt, az
őt ért csapások hatására betegségei súlyosbodtak.
Ezért, meg természetes kíváncsisága miatt is az erdélyi
orvosoktól tanult, orvosi könyvekből is képezte magát,
és régi házi receptek felhasználásával korának híres
gyógyítója lett. Sajnos özvegységében sincs nyugodt
élete. Férje rokonai az örökség miatt zaklatják. Hogy
meneküljön a zaklatásoktól, birtokainak több mint
feléről lemond. A gróf Hallertől született
fiúgyermekének viselkedése még tűrhető. Nem úgy a
leánya, Borbála viselkedése, aki képmutató vele
szemben, háta mögött valótlanságokkal vádolja. Ez
búskomorrá teszi. Mély hite azonban még inkább
Istenhez vezeti. A református egyházak anyagi
jólétének megszilárdításán munkálkodik. Hévízen a
faimaház helyén templomot épített, mellé pedig
lelkészlakot. Fogarason szintén templomot emeltet,
valamint elemi iskolát és algimnáziumot alapít. Húsz
egyházközség él adományaiból, s 15 lelkipásztort
szenteltet fel az Isten szolgálatára.
Székelyudvarhelyen könyvtár-gyarapító
alapítványt hoz létre. Nem veti meg a kerti munkát
sem, szövőműhelye van, üveget gyártat, papiros-
malmot építet, hogy munkát biztosítson népének.
 Református Érmellék 2010. november-december
A család nélkül maradt asszony egyik
legfontosabb támasza az erős református hitvalláson
kívül, az írás volt. 1744-ben kezdte el önéletírását, és
élete végéig folytatta. A csonkán maradt kézirat csak
halála után, 1762-ben jelent meg „Gróf Bethleni
Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása”
címmel. A műben, amelyben hol bibliai pátosszal, hol
a köznapi egyszerűség hangján szól élete
eseményeiről, a memoár és a napló keveredik
egymással, szerkezetét töredezetté teszik a
közbeiktatott dokumentumok és levelek. Még életében
megjelent imádságoskönyve, a „Védelmező erős
pais”, amelynek egyes darabjaiban a pietista áhítat és a
puritán kegyesség szemlélete és stílusa keveredik.
Írásművészetének jelentős részét képezi rokonságával, Székelyhíd
a Telekiekkel és a Rádayakkal folytatott kiterjedt
levelezése.
Bethlen Kata szüntelenül kezdeményezte új meg
új könyvek kiadását. A maga költségén nyomtattatott
könyvek között van Nádudvari Péter nyolcvannégy
prédikációja (Kolozsvár, 1741), a „Szentírás értelmére
vezérlő lexikon”, a fejedelmi korszakban élt
Keresztúri Pálnak „Egyenes ösvény” c. munkája.
Sikerült egybegyűjtenie kétszáz év magyar
irodalmának legjavát, szinte kizárólag magyar nyelvű
munkákat. A gyűjteménynek külön jelentőséget ad az
is, hogy több olyan régi nyomtatvány is volt benne,
amelyről ma már csak a Bod Péter által készített két
katalógus nyomán tudunk. Akárcsak második férje, Jankafalva
végrendeletében ő is a nagyenyedi kollégiumra hagyta
igen gazdag, ritka gyűjteménnyel büszkélkedhető
könyvtárát - ez 1849-ben a szabadságharc idején porig
égett.
Végrendeletében rendelkezik a hévízi
református egyház örökös fenntartásáról.
Hagyománylevelében kiköti, hogy a hévízi birtokot
öröklő gyermeke, ne jusson addig örökségéhez, míg a
maga és gyermekei nevében el nem kötelezi magát,
hogy a református egyházat támogatja és
megoltalmazza mindazt, amit ő létre hozott.
Bár küzdelmes életét terheli két testvérének
elvesztése is, maga is sokat betegeskedik, de
valahányszor a halálra gondol, mindig újabb és újabb
Bihardiószeg
adományokat tesz az egyház felé. Lassan-lassan veszít
erejéből, mígnem a földi szív megszűnik dobogni.
Híven dobogott Isten és emberek iránti szeretetben,
míg 1759. július 29-én, Fogarason utolsó pillanatig
fogyhatatlan fohászkodással, kínok közt, jajszó nélkül
megenyhülten megállt.
Kedves lelkésze Bod Péter, akit ő taníttatott
Nagyenyeden, majd külföldön is, a következő sorokat
íratta sírkövére:

„Teste e kő alatt gróf Bethlen Katának

Lelke szent kezében vagyon Jézusának,
Kiben hitt s kit tartott megváltó Urának,
Magát alázatos hív szolgájának.”
Érsemjén
néhai Hám Andorné sz. Veres Etelka
Jankafalva A IV. Egyházmegyei Bibliaismereti Vetélkedő csapatai.
nőszövetségi elnök Az eseményről szóló cikkünk a 15. oldalon olvasható.

7
 Református Érmellék 2010. november-december
mérvű javításához a jankai birtokos családok egy része
A jankafalvi egyház nagy összegeket áldozott.
A bihardiószegi lelkészek, az 1894-ben épült
története és élete nagyjankai iskolába időnként kijártak istentiszteletet
tartani. 1944 után az iskolából kitiltattak s ezután
házakhoz jártak istentiszteletet tartani. Osváth Ernő
lelkész 1974-ig kijárt. 1975-től sajnos nem járt ki senki,
így az 1989-es forradalomig, aki tudott és mert, a
diószegi templomba járt istentiszteletre. 1991-től
minden második vasárnap délután 3 órától a
nagyjankai iskolában tartottak istentiszteletet,
vallásórát és énekórát. A templomlátogatás 30-35 %-os
volt. Ma a vallásoktatás szombatonként, az
istentiszteletek vasárnap délután 2 órai kezdettel
tartatnak heti rendszerességgel. A templomlátogatás
az óta csökkent, sajnos csak 8-10 %-os.
1991. augusztus 18-án a presbitérium úgy
határozott, hogy: Jankafalván templomot kell építeni
(23/1991 határozat). Az indoklás az volt, hogy az
idősek a több mint 3 km-re levő diószegi templomba
nem tudnak bejárni, az ifjak pedig, akik most keresik
útjaikat, életük értelmét, melyen elindulhatnak,
könnyen eshetnek hamis tudományok, szekták és
babonák áldozataivá. Az Úr Isten megadta a
A jankafalvi templom lehetőséget és a segítő kezeket, így 1996-ban
megtörténik az alapkő letétele, 1999-ben már áll a
Az Ér partján Diószeg mellett feküdt
templom, s megszólalnak az új harangok, 2002.
Nagyvenszil falu, amelyben Szent Györgyről nevezett
augusztus 18-án pedig teljes pompájában adatik át és
egyház állott. 1291-1294 közötti oklevelekben
áldtatik meg az új jankafalvi református templom. Az
különböző nevek alatt szerepel e falu (Jankafalva, -
új templomhoz a területet Pap József és Irénke
háza, Ivánkafalva,-háza). Janka, Ivánka, Johanka nem
adományozták az egykori Bereczky-féle telekből
egyéb, mint a János=Iván keresztnév régi alakja, s e
(később Vancea birtok). A templom felépítése
nevet többen viselték a Gutkeledek, nevezetesen azok
legfőbbképpen Gellért Gyula esperesnek,
Dobi Dorog ágának tagjai közül. Ezek birták Diószeget
bihardiószegi lelkésznek köszönhető, aki kitartó
s Janka annak tartozéka volt mindig, ennél fogva e
munkával és sok fáradtsággal vitte véghez a
község kétségkívül valamelyik Ivánka birtokosa vagy
presbitérium határozatát. A templom berendezését
éppen alapítójától vette nevét. A XIII.-ik század végén
magyarországi és más adományokból vásárolták. A
is Ivánka, Kozma és Odun fia bírja, mikor is püspöki
magyarországi adományok néhai Hám Etelka jankai
tized fejében 30, s más évben 20 kepét fizetett. Papjai
tanítónő, majd halála után leánya, Hám Enikő
közül csak egy ismeretes: Miklós, ki az 1333–1334-iki
közbenjárására gyűltek össze a jankai templom javára.
tizedjegyzékekben évi négy garas pápai tizedet fizet.
A XV. században Jankafalván virágzó egyház élt.
A gyülekezet reformációja valószínűleg az 1560-as
években megy végbe, hiszen ebben az időben
reformálódik Bihardiószeg is. Sajnos 1692-1696 között
a visszavonuló török-tatár hordák elpusztítják a
templomot, vele együtt az önálló egyházközséget is,
hiszen a falu is szinte megsemmisül. A templom az
egykori Szeremley Sándor és Bereczky-féle telek
középpontjában állott, romjai még álltak 1812 körül, de
ezeket is lebontották. Két harangjának egyike 1703-ban
a szomszéd Diószegre került, melyet az első
világháborúban elvittek és ágyút öntöttek belőle, a
másikat a monda szerint a «templom tisztásának»
vagy «paptisztásnak» nevezett tó vizébe merítették. A
régi templomból csak egy vörös márványmedence és
az úrasztali kehely (1633-as keltezéssel) maradt meg.
Gyülekezeti csoportkép
Előbbi az új templomban található, utóbbi a
jákóhodosi gyülekezet tulajdonában van. 2000 decemberében megalakult a jankai
1696 után Jankafalva közigazgatásilag és nőszövetség, mely Árva Bethlen Katáról neveztetett el,
egyházilag is Diószeghez csatlakozott. 1864-ben a 2002-ben pedig megtörtént a nőszövetségi zászló
diószegi református egyház templomának nagyobb avatása is. 2005-ig a gyülekezetben kórus is működött,

8
 Református Érmellék 2010. november-december
több egyházmegyei kórustalálkozón vettek részt és
természetesen szolgáltak a gyülekezet ünnepi
alkalmain.
Jankafalvi vallásórások
2002 után is több lelkésze (többnyire diószegi
segédlelkészek) volt a gyülekezetnek, akik mind
lelkileg, mind kézzelfoghatóan építették
gyülekezetet. Így lett a régi szövetkezeti boltból a
templom mellett parókia, melyet az idei évben bővített
a gyülekezet, felújítása pedig folyamatban van.
Jelenleg ez az épület gyülekezeti házként szolgál.
Mellette garázs épült, a templom bejárata elé terasz, az
utcafrontra díszes kerítés és kapuk, a templomkertben
és az utcán járda készült. A templomkertben most már
két emlékmű áll, egyik 2003-ban lett felállítva Bocskai
István diószegi-álmosdi győztes csatájának emlékére, a
másik most ősszel lett kész, a világháborúkban elesett
jankaiak emlékére.
Fiatalok és gyerekek műsor közben
2009-ben, hogy a jankai templom már 10 éve áll
és harangjai szólnak, jubileumi ünnepséget tartottunk.
Ez alkalomból a templom fűtése, teljes kifestése és a
lelkészi iroda padlózása és bútorozása megtörtént. Idei
év tavaszán főleg a nőszövetség tagjainak és a
gyülekezet jó pár tagjának köszönhetően a református
temető ki lett takarítva a bozóttól és a szeméttől, s
terveink szerint a következő években e temetőbe
ravatalozót épít gyülekezetünk. Ennek
engedélyeztetése folyamatban van. Gyülekezetünk
szép előrehaladása elsősorban holland
testvérgyülekezetünknek, a rijsseni gyülekezet
áldozatos szeretetének köszönhető.
Lelki téren a gyülekezetben rendszeres család és
beteglátogatás, betegekhez úrvacsora elvitele folyik,
karácsonykor a gyermekek mindenkor, s van, amikor
idősek is, szükséget látó családok is kapnak
szeretetcsomagot. Diakóniai szolgálatunknak
köszönhetően pedig nemcsak Jankán, de a környéken
is sokan jutottak hozzá mankóhoz, tolószékhez,
járókerethez. A vallásórás gyermekek már régóta
szolgálnak verssel, énekkel gyülekezeti ünnepeinken.
Idén januártól pedig hivatalosan is működik ifjúsági
csoport egyházközségünkben. Jövőre a harmadik
csapat fog hitéről vallást tenni a konfirmáció
alkalmával.
a
Az ifjúsági kórustalálkozón
Idén az Egyházmegyei Bibliaismereti Vetélkedő
házigazdája lett a gyülekezet, mely vetélkedőn
csapatunk most másodszor vett részt. Gyülekezetünk
számára ez nagy dolog volt, hiszen ilyen méretű
egyházmegyei rendezvény most először történt
gyülekeztünk történetében. Tavasszal az ifjúsági
kórustalálkozón is ott voltunk kicsiny ifi kórusunkkal.
Márciusban minden évben imahetet tartunk
vendéglelkészek szolgálatával, nyáron pedig vakációs
bibliahetet szervezünk a gyerekeknek. Ez utóbbi
alkalmon 30 gyerek szokott résztvenni, s a hetet
ünnepi istentisztelettel és műsorral zárjuk le. A 200
lelkes gyülekezetből 40-45 a gyerek és fiatal. A
gyülekezetben a tiszta evangélium és anyagi élet fölött
főgondnokasszony, gondok úr és 8 presbiter őrködik.
Tagjaink Lámpás nevű helyi újságunkból
töltekezhetnek lelkileg és informálódhatnak a
gyülekezeti élet eseményeiről.
Az idei évben az I. és II. világháborús emlékmű
felszentelése mellett gyülekezetünk még egy
ünnepségre készül, mely advent első vasárnapján lesz
esedékes, amikor is nőszövetségünk fennállásának 10
éves, névadója születésének 310 éves évfordulóját
ünnepeli, s természetesen ez alkalommal is együtt
imádkozunk, hogy Isten áldása tovább gyarapítsa
mind testben, mind lélekben kicsiny gyülekezetünket.
Jakó Sándor Zsigmond
lelkipásztor
9
 Református Érmellék 2010. november-december
minden egyes tagját. Elmondta, hogy mennyi
Hálát adunk, Istenünk! áldozatos, kitartó és szorgos munka szükségeltetett
ahhoz, hogy alig egy év alatt felépülhessen a zúgói
2010. október 3-án ünnepnapra ébredt temetőkertben az új kápolna. Bölcs Salamon szavaival
Berettyószéplak református közössége, és még sokan “Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon
mások, akik helyből vagy más településekről annak építői”(Zsolt. 127:1), hívta fel a figyelmet arra,
látogattak hozzánk, hogy együtt adjunk hálát az elért hogy ne feledjük, hogy mindezért kinek tartozunk
eredményekért, hogy régi álmunk, a temetőkápolna hálával és köszönettel. Minden segítőnek,
felépítése megvalósulhatott. támogatónak megköszönte az anyagi támogatást és a
fizikai segítséget.
A templomi együttlét után a vendégek és a
gyülekezeti tagok személyautókkal juthattak el a kissé
távoli temetőbe, ahol az ünnepség folytatódott. A
temetőkerti ünnepségen a helyi egyházak képviselői is
részt vettek, valamint tiszteletét tette Adrian Miroslav
Merka, parlamenti képviselő is. Az avatószalag
elvágása után Nt. Rákosi Jenő esperes úr Isten áldását
kérte az új létesítményre. Az áldás után a meghívott
vendégek osztották meg ünnepi gondolataikat a
jelenlevőkkel. Az ünnepi gondolatok elhangzása után
Bede Ferenc záró gondolataiban azt kívánta, hogy
minél kevesebbszer kelljen használni az új ravatalozót,
de amikor mégis használni kell, akkor legyen az a
vigasztalás helye, ahol a koporsó mellett álló ember
meghallja Isten vigasztaló üzenetét.
Rákosi Jenő esperes igehirdetése Hálaadással köszönjük, hogy az Úr Isten eddig
minden dolgainkban megsegített, és imádkozó lélekkel
Az istentiszteleten Nt. Rákosi Jenő esperes úr kérjük ezt további életünkre is! A 90. zsoltár első
hirdette Isten igéjét, a Jel 7,10 alapján osztotta meg versének eléneklése után, szeretetvendégség zárta
ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Az ünnepi együttlétünket.
igehirdetést követően Bede Ferenc helyi lelkipásztor Rist Éva
első ízben szolgáltatta ki a 2010-es évben a keresztség nőszövetségi jegyző
sákramentumát, megkeresztelve Salánki Gábor és
Erzsébet elsőszülött leánygyermekét Mónika
Erzsébetet.

Szalacs

Bede Ferenc lelkész végzi a keresztelést

Istentiszteletünket megtisztelte jelenlétével:

Derzsi Ákos, parlamenti képviselő; Szabó Ödön, a
Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke; dr. Tivadar
Nicolae, polgármester; Bagosi Barna alpolgármester
és felesége; Costán József építészmérnök és felesége;
Bereczki Sándor vállalkozó és felesége. Ezt követően Vedresábrány
Bede Ferenc házigazda lelkipásztor szólt az
egybegyűltekhez, megköszönte esperes úr igei A IV. Egyházmegyei Bibliaismereti Vetélkedő csapatai.
szolgálatát; köszöntötte a vendégeket és a gyülekezet Az eseményről szóló cikkünk a 15. oldalon olvasható.

10
 Református Érmellék 2010. november-december
alapján. Üzenetében megfogalmazódott, hogy az új
Visky Ferencről nevezték el teremtés, új élet nem más, mint Krisztusban tervezett,
biztosított élet, amelyben az önzetlen szeretet és
a magyarkéci gyülekezeti házat reményteli hit által valóban újjá lesz minden. Legyünk
hát olyan emberek, akik egymással közösségben,
„Ne félj, többé ne hagylak szégyenben, Krisztusban tervezzük meg a holnapunkat.
gyalázatod végképp elveszem…” Az ünnepi felszólalók sorában ifj. Visky Ferenc,
Gellért Gyula esperes, és Visky Péter a névadó életére
1958 Pünkösdjén Visky Ferenc magyarkéci és munkájára emlékezett a mindent újjáteremtő
lelkészt családja köréből, a gyülekezetben 2 évig kegyelem fényében. Majd Piet de Jong és Janny
végzett hűséges és megalkuvás nélküli munkából és Hulsman holland testvérek bemutatták azt a diakóniai
szolgálatból ragadta el a kommunista önkény. munkát, ami támogatásukkal és a gyülekezet
Majdnem 7 év szenvedés várt rá a kommunista összefogásával a felavatásra váró gyülekezeti
börtönökben, őt és 18 társát mintegy 258 esztendő otthonban folyik. A helyi gyülekezet kórusa és az ifjak
fogságra ítélték, ebből rá 22 év esett. Egyetlen bűne a dicsőítő szolgálata hozzájárult az ünneplés
megalkuvás nélküli hite volt. Egyházának akkori gazdagításához. A templomi istentisztelet Karczagi
vezetői egytől egyig cserbenhagyták, de ottmaradt Sándor, még élő mártír-lelkész emlékezésével zárult,
mellette az, Aki soha nem hagyja szégyenben az Övéit. aki röviden bemutatta a CE-Betánia mozgalmat, annak
52 esztendő múlva, 20 évvel a kommunizmus célkitűzéseit, és emlékezett a börtönévekre.
bukása után eljött az ideje, hogy a gyalázat végképp
elvétessék. Ő maga már a mennyei rehabilitáció
boldog részese, 2005-ben költözött haza Megváltó
Urához. Ezúttal a hátramaradottak rehabilitáltak, itt a
földi útvesztőben. Főleg azért, hogy az Út, amit
kitaposott előttünk, látható és követhető maradjon.
Talán nem kellett volna erre 20 esztendőt várni, talán
lehetett volna előbb is. Feri bácsi egyik fia, Péter
jegyezte meg ünnepi emlékezésében, hogy apja
helyettes lelkészként vonult nyugdíjba. 20 év óta sok
díjat ítéltek oda, nem egy vállat veregettek meg. Az
övé valahogy kimaradt ez idáig.

„...és a te szívedben...?”

Az esemény a gyülekezeti ház előtt folytatódott,

ahol két tábla került leleplezésre: a ház északi oldalán
egy kérdés várja ezen túl a templom udvarára lépőket:
„és a te szívedben...?” –egy kérdés, ami Feri bácsi
számára mindenkit illetően létfontosságú volt, és ami
az ide érkezőket mindig figyelmeztetni fogja arra,
hogy azon túl, hogy mi van a templomban vagy a
gyülekezeti házban, sokkal fontosabb, hogy mi lakozik
mindegyikünk szívében.

Csűry István püspök és ifj. Visky István lelkész

Ezért is értékelődött fel Ft. Csűry István püspök

jelenléte azon az eseményen, amelyen a ma
nemzedéke hajtott fejet a hit, hűség s egyenesség
emberi példája előtt. Püspök úr személyében a
hivatalos egyház ezúttal csatlakozott azokhoz, akik
világszerte elismeréssel adóznak azok felé, akik a CE-
Betánia mozgalom tagjaiként „bilincseket és börtönt”
is vállaltak magyar népük és református egyházuk
megújításáért.
A Visky Ferenc Gyülekezeti Ház avató
ünnepsége 2010. július. 25-én du 4 órától hálaadó
istentisztelettel kezdődött a magyarkéci templomban.
Egyházkerületünk püspöke hirdette az igét a 2Kor 5,17 A Visky-család egy része a névadó tábla előtt

11
 Református Érmellék 2010. november-december
A második tábla a gyülekezeti ház névadó
táblája, ez a déli oldalon, a bejárat mellett lett
elhelyezve. Mindkettőt Ft. Csűry István és Karczagi
Sándor leplezte le, rövid felszólalással ifj. Visky
István lelkipásztor, a névadó unokája, valamint Nagy
József, a Romániai CE Szövetség elnöke méltatta az
eseményt. Kötetlen állófogadással zárult a nap, a Sína
együttes dicsőítő dalai tették tartalmasan kellemessé
az est további részét.
Adja Isten, hogy a magyarkéci gyülekezet méltó
módon kövesse azok hitét, akiktől vették a Krisztust.
Mike Pál
magyarkéci lelkész
Lesi ifjúsági tábor
A bihari hegyek egyik gyönyörű
völgykatlanában, a lesi tó környékén már évtizedek
óta működik egy keresztyén táborhely, a neve Peniél:
az Isten arca. Az én lelki arcvonásaim is itt
finomodtak, mélyültek Isten alakító keze alatt,
azokban az ifjúsági táborokban, amiket drága,
mélyhitű elődeink szerveztek számunkra. Pár éve egy
lelkes munkatársi közösséggel együtt már mi magunk
is táborszervezőkké váltunk. Szeretnénk elérni azokat
a kereső fiatalokat, akik merik vállalni az életre szóló
kalandot: megismerni Istent, meglátni az Ő arcát.
Ez év augusztusában szűk két hétig mintegy 150-
en arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan tud
bennünket Isten törvénye elvezetni a teljes
szabadságra? Alább egy rövid élménybeszámoló
következik az egyik résztvevő tollából, mintegy
kedvcsinálóként, abban a reményben, hogy sok
érmelléki fiatal barátunk kedvét meghozzuk ahhoz,
hogy legközelebb ők is kipróbálják: milyen is Isten
arcának közelébe kerülni ebben a táborban, ott, a
hegyek ormán.
Mike Pál
lelkész, táborvezető
A tábor főépülete
12
12 csodálatos nap Isten közelségében
Az idei évben is lehetőségünk volt arra, hogy
részt vegyünk a Biharlesen szervezett keresztyén
ifjúsági táborban. 12 csodálatos napot tölthettünk el
Isten közelségében, érezve szeretetét, amit kiárasztott
ránk. Igen különleges élmény volt látni azt, hogy
vannak még olyan fiatalok, akik vágynak az Istennel
való élő és személyes kapcsolatra.
Reggelente közös tornával kezdtük a napot,
aztán tisztálkodás és reggeli következett. Reggeli után
kiscsoportokban imaközösséget tartottunk. Aztán
következtek az áhítatok, amik nagyon építőek voltak
és nagyon sok új dolgot tanulhattunk meg, vagy a már
tudott dolgokat jobban a szívünkbe véshettük! Az
áhítat után ismét kiscsoportokban megbeszélhettük a
hallottakat, s lehetőségünk nyílt arra is, hogy
elmondjuk a saját véleményünket, álláspontunkat.
Közös ebéddel folytattuk a napot, a szakácsok
mindennap kitettek magukért és nagyon finom
ételekkel kényeztettek minket. A bőséges ebéd után
szabadidő következett, amikor több lehetőség közül is
választhattunk: beszélgetés, játék, csendesség, séta
vagy csak egyszerű pihenés és Isten csodálatos
művének a természetben való csodálása! A szabadidő
után újra összegyűltünk, ezúttal fórumbeszélgetésekre:
ezeket különféleképpen próbáltuk érdekesebbé tenni
az aznapi előadó vezetésével. Vacsora után tábortűzzel
zártuk a napot: közösen énekeltünk,
bizonyságtételeket hallgathattunk meg és humoros
történetekre is szántunk időt, melyek még színesebbé
tették az estéket.
Az idei év témája a Tízparancsolat volt.
Megtanulhattuk, hogy a törvény szabadságot ad az
embernek. Éppen ezért, amikor azt halljuk, hogy
törvény, akkor azt nézzük meg, hogy az a törvény
mire ad nekünk szabadságot. Próbáljunk egy
törvényre mindig úgy tekinteni, mint ami véd minket.
Hálatelt szívvel, megújult erővel és lelkileg
feltöltődve térhettünk vissza a mindennapok
forgatagába, tudva azt, hogy Isten mindenkor velünk
van és segít cipelni terheinket! Reménnyel teli szívvel
várjuk a jövő évi tábort is, tudva azt, hogy ott fönn a
hegyen Isten különleges ajándékokat tartogat
számunkra!
Ördögh Anita
Magyarkéc
 Református Érmellék 2010. november-december
ilyen jellegű megvendégelések terén, ifjúsági és
Mindent a barátságról gyerektáborokban és más rendezvényeken végezve
hasonló szolgálatot. A gyülekezet ifjúsági
csoportjának is kijutott a feladatokból. Az ifjúsági
Ez volt a témája a XIX. Országos CE
program helyszínéül szolgáló művelődési ház
konferenciának, amit Érszőlősön tartottak meg 2010.
színpadán teaházi hangulatot varázsoltak, ugyanakkor
október 1-3 között. Hogy miért éppen a mi
reájuk hárult a gyermekfoglalkozás megszervezése és
gyülekezetünkre esett a választás, pontosabban miért
kivitelezése is. Ez utóbbiban a magyarkéci és zilahi
bennünket kerestek meg a Szövetség vezetői, hogy
fiatalok voltak segítségükre.
helyet adjunk ennek a konferenciának, abban emberi
tényezők is közrejátszottak, de hitem szerint az Úr
bízott többet erre a gyülekezetre, miután a kevesen
hűnek bizonyult. Még a templom teljes felújítása
idején hangzott el az, hogy a kőépület rendbetétele
nem cél, hanem eszköz arra nézve, hogy otthonos,
meghitt környezetben szolgálja a hitbeli növekedését,
a megújulását mindazoknak, akik betérnek ebbe a
hajlékba. Ennek megfelelően vállalta a gyülekezet a
közelmúltban ifjúsági csendes napok, egyházkerületi
bibliaismereti vetélkedő, egyházmegyei kórustalálkozó
megszervezését és így döntötte el a presbitérium
egyhangú szavazással, hogy helyet ad a
konferenciának.

Fűtő Róbert

Mindezek után essék szó röviden magáról a

konferenciáról, amelynek témaválasztása, a barátság
nagyon időszerűnek bizonyult. Értékvesztő, én
központú világunkban egyre ritkábban köttetnek és
maradnak meg tartós jelleggel igaz barátságok,
márpedig a közösségre teremtett emberi lény nem
igazán tudja nélkülözni az igaz barátokat.
Természetesen a címben megfogalmazottakkal
ellentétben nem sikerült mindent elmondani a
barátságról, de a szervezők az előadások mellett
azáltal is igyekeztek a témát elmélyíteni, hogy az
ilyenkor szokásos kiscsoportos megbeszélések helyett,
Előadók és résztvevők
lehetőséget adtak régi barátságok megerősítésére és
újak megkötésére. A két anyaországi előadó (talán
Egy ilyen konferencia megszervezése
nem szorulnak különösebb bemutatásra): dr. Pálhegyi
mindamellett, hogy rengeteg szervezési munkával,
Ferenc és Fűtő Róbert, eltérő stílusban ugyan, de
előkészülettel és fáradtsággal jár, ugyanakkor nagyon
magával ragadó módon beszéltek a három rétegű
sok áldást is rejt magában. Megmozgatja az egész
szeretetről, arról, hogy a házastársi kapcsolat egyben
gyülekezetet, lehetőséget nyújt a sokrétű szolgálatra
baráti kapcsolat is, valamint arról, hogy mi a négy
és a vendégszeretet gyakorlására, amire parancsunk
ismertető jele az igazi barátságnak. A témák részletes
van az Igéből (Zsid 13:2, Róm 12:13). A presbiterek
bemutatására itt nincs lehetőség, de mivel az
feljárták a körzetüket annak felmérésére, hogy hány
előadások rögzítésre kerültek (kép és hanganyagban
személyt tudunk elszállásolni családoknál. Ez a szám
egyaránt), az érdeklődök és azok, akik nem tudtak
egyre növekedett, egymást is buzdítva a gyülekezet
részt venni a konferencián, megismerhetik azt.
tagjai, és végül több mint 200 férőhelyet sikerült
A résztvevők, a szövetség vezetősége és a
biztosítani egy olyan gyülekezetben, ahol összesen 250
gyülekezeti tagok részéről is nagyon sok pozitív
református család él. A presbiterekre hárult a
visszajelzés érkezett a konferencia megszervezésével
közmunka megszervezése is a templom és parókia
kapcsolatosan, de mindezekért a dicséret, a dicsőség és
környezetének megszépítése érdekében. A
a hálaadás egyedül a mi Teremtő Istenünket illeti, Aki
szálláshelyek felmérésével egy időben a konyhán
az igazi Gazdája volt ennek az eseménynek és Akinek
önkéntes szolgálatot vállalók seregszemléje is
az áldása áradt szét a szervezőkre és a résztvevőkre
megtörtént, mint utóbb kiderült nagyon jól fogott a
egyaránt. SOLI DEO GLORIA!
sok segítőkéz, hiszen a konferencia csúcsnapján,
szombaton közel 500 személyt kellett megvendégelni.
Illyés Tamás Zoltán
Nagy segítség volt, hogy a főszakács, aki a gyülekezet
lelkipásztor
kántora is egyben, jó tapasztalatokkal rendelkezik az

13
 Református Érmellék 2010. november-december
Asszonyvásári kirándulás
Idén a református egyházközségekben
tisztújítások zajlottak. Az asszonyvásári megújult
presbitérium úgynevezett csapatépítő kiránduláson
járt a tordai sóbányában.
A régi gondnokok és presbiterek mellé újak is
bekerültek az egyházközségek vezetőségébe, az
„összeszokás és összetartozás” megerősítése
érdekében jó minél többet együtt lenni, és közös
programokban egymással megismerkedni. A szerettük volna, de a víz annyira „langyos” volt, hogy
lelkipásztor indítványára az első közös összejövetelen
arról határozott az asszonyvásári testület, hogy jó
lenne közösen elmenni kirándulni egy olyan helyre,
ami más mint a lapályos, nádas, sásos, békák hangjától
hangos, vízjárta érmelléki táj. A választás a nem
annyira messze lévő tordai sóbányára esett, amit
ebben az évben korszerűsítettek. Az utazás izgalma a
felnőttekről átterjedt a velünk tartó gyermekekre is,
hiszen nem csak a szigorúan megválasztott egyházi
előjárók vettek részt a kiránduláson, hanem a
családtagok is. Első meglepetés akkor ért bennünket
amikor a gépkocsivezető a megszokott Ottomány –
Margita – Szilágysomlyó – Zilah – Torda útvonal
helyett Szalacs felé vette az irányt. Így aztán Pír és
Tasnád érintésével Sarmaságon keresztül értük el
Zilahot. Csodálatos élmény volt, ahogyan
kapaszkodva a Meszes szerpentinjén egy adott
pillanatban valósággal a felhőkben jártunk. Ott egy
szusszanásnyit megpihentünk, megreggeliztünk.
Ki lépcsőn, ki liften
Bár hétvége volt, Kolozsváron azért ugyancsak
zajlott az élet. A feleki tetőre felkapaszkodva
megcsodálhattuk madártávlatból a kincses várost.
Aztán nemsokára megérkeztünk a központjában
csodálatosan megújult Tordára. Mindenkiben
tetőpontjára hágott a várakozásteli izgalom, amikor
megpillantottuk a sóbánya díszes bejárati épületét.
Rövid sorban állás és jegyvásárlás után aztán
beléphettünk abba a birodalomba, ami semmi mással
össze nem hasonlítható, sem látványában, sem
érzésében. A föld alatt elénk tárult a sóba vájt folyosók
és termek sora. Egy levezető lépcsősor után alkalmunk
volt megpillantani az úgynevezett nagytermet. Bizony
voltak, akik a fal mellet tapogatózva mertek csak
körbejárni, de olyanok is akik inkább megvártak
14
bennünket a liftnél. Néhányan azzal a felkiáltással,
hogy hadd táguljon még jobban a tüdő, liftezés helyett
a hosszú lépcsősort választották. Miután
leereszkedtünk –mi, a kényelmesebbje – megcsodáltuk
a sóban járást, és kipróbáltuk azokat a lehetőségeket,
amelyekkel gyorsabban telik addig az idő, ameddig
tüdőnk és légutaink élvezik a sós levegő minden
áldását: az óriáskereket és a minigolfozást.
Só a homokozóban
A gyermekek sikongva vetették be magukat a
játszótér kínálta lehetőségekbe, a csúszdák nem
maradtak kihasználatlanul, a homokozó helyett a
„sózóba” merték homok helyett a sót. Voltak, akik egy
újabb ereszkedést követően csónakba szálltak a föld
alatti csónakázó tavon. Igen mulatságos volt látni,
hogy nem mindenkinek engedelmeskedtek a
csónakok, és sokszor a „maguk feje” után menve
forogtak szinte egy helyben. Gyorsan telt az idő, egy
adott pillanatban újra a lift előtt álltunk. Megint voltak,
akik a meredek lépcsősort választva indultak fel.
Kiérve szinte mellbevágott a felszíni meleg levegő.
Aztán elindultunk megnézni a bánya melletti sós
tavakat. Strandolási lehetőség van itt azoknak, akik a
sós víz gyógyító hatását is élvezni akarják. Mi is
egy anyuka és gyermeke kivételével csak a kezünket
mártogattuk a vízbe. Így aztán maradt számunkra a
vendéglő teraszán való üldögélés, beszélgetés,
eszegetés és iszogatás. Aztán néhány közös fotó
elkészítése után újra útnak indultunk.
Közösségi kapcsolat
Hogy még a haza vezető út sem legyen unalmas,
ezért úgy határoztunk Nagyváradon keresztül jövünk,
így megcsodálhattuk az A 3-as autópálya megépített
szakaszát is. A hazavezető úton, ahogyan lassan
besötétedett, csendesebb lett az egyre laposabbakat
pislogók társasága. A gyermekek is inkább „csukott
szemmel” élvezték az utazást. Feketetónál aztán
felrázódtunk, és komoly válogatásba kezdtünk: milyen
ajándékokkal lepjük meg az otthon maradottakat és
önmagunkat. A sikeres vásárfiák megszerzése után,
miután a régvolt étkezés emléke is nagyon
elhalványodott gyomrunkban, a vendéglők asztalánál
helyet foglalva ki-ki ízlése szerint rendelve igyekezett
jóllakni. Még egy kis szuszogó kapaszkodás után a
Királyhágón felfelé, utunk simábban folytatódott
egészen Nagyváradig. Hogy éberen érkezzünk meg,
arról gondoskodott az az ötven kilométernyi út még
hazáig amelyet most újítanak fel. Szinte vasárnap lett
mire leszállva a buszról, jó éjszakát kívánva ki–ki
elindult, hogy fáradtan bár, de új élményekben
gazdagabban hajtsa álomra fejét. Alulírott, miután
ágyba került, hálás szívvel köszönte meg a
Teremtőnek az elmúlt nap minden áldását és csodáját,
bízva abban, hogy akik részt vettek a kiránduláson,
azok között szorosabb lesz a közösségi kapcsolat, még
inkább együtt tudnak dolgozni a közösségért.
Székely István
lelkipásztor
 Református Érmellék 2010. november-december
IV. Egyházmegyei Bibliaismereti
Vetélkedő
Megtelt a jankafalvi templom udvara
Az idei évben 13 gyülekezet ifjúsági csapata
képviseltette magát a negyedik alkalommal
megrendezett Egyházmegyei Bibliaismereti
Vetélkedőn. A 2007-ben Magyarkécen, 2008-ban
Bihardiószegen és 2009-ben Székelyhídon zajló
jelentős egyházmegyei esemény a 2010-es esztendőben
Jankafalván talált otthonra. A résztvevő csapatok:
Bihardiószeg, Érmihályfalva, Érsemjén, Érszőlős,
Értarcsa, Jankafalva, Magyarkéc, Margitta, Micske,
Szalacs, Székelyhíd, Tóti, Vedresábrány voltak. A
tavalyi évhez képest két csapattal kevesebb vett részt.
Minden padsorra jutott egy csapat
Nt. Rákosi Jenő esperes úr köszöntő szavai után
Jakó Sándor Zsigmond, mint házigazda, és mint az
Érmelléki Egyházmegye ifjúsági előadója köszöntötte a
fiatalokat, és felkészítőiket. Stílusosan, az áhítat igei
gondolata az idei év vetélkedőjének bibliai témájából
volt merítve, Sámuel próféta 1. könyvéből. Az ifjak a
15 fejezet 22-23-ik versei alapján hallgathatták az
igemagyarázót, majd kezdetét vette a vetélkedő. Ez
úttal is 60 kérdésre kellett válaszolni a feladott bibliai
könyv alapján, azonban idén különdíjas verseny is
volt. A különdíjat a 2011-es évben megrendezésre
kerülő IV. ÉRIT (Érmelléki Református Ifjúsági Tábor)-
ban való 4 főre szóló ingyenes részvétel, valamint egy-
egy Biblia Dr. Kecskeméthy István fordításában
alkotta.
A több fordulós különdíjas versenyben először
egy keresztrejtvényt kellett megfejteni minden
csapatnak, majd a „Hol járunk?” c. játéknál a
15
gyorsaság is döntő volt, ezt a „Ki mondta kinek?”
villámkérdései követték, végül minden csapat egy-egy
kép alapján fel kellett ismerje az 1Sám könyvéből
megelevenedő jelenetet, híres művészek festményei,
grafikái alapján. Az utolsó fordulóban a sámueli
palásttépés „mintájára” minden csapatból egy játékos
a lehető legrövidebb időn belül (max. 10 másodperc) a
legtöbb darabra kellett tépjen egy vörös papírt. Ahány
darabra sikerült szakítani a papírt, annyi pontot
szerzett a csapat. A különdíjat a magyarkéciek
szerezték meg, II. helyezést értek el a az értarcsaiak,
III. helyezést a margittaiak.
Jakó Sándor jelenlegi és Mike Pál volt ifjúsági előadó együtt
A vetélkedő szüneteiben az ifjak énekléssel
pihenték ki a kérdések záporát, míg a zsűri lázasan
javított és értékelte a feltett kérdésekre adott
válaszokat, majd a finom ebéd elfogyasztása után
került sor az izgalommal várt eredményhirdetésre. Az
I. helyért a lehető legszorosabb párharc folyt,
mindössze 1 pont különbség döntötte el a végső
sorrendet. I. helyezet: Magyarkéc, (eddig minden
évben elsők), II. helyezet: Értarcsa (tavalyi másodikak),
III. helyezet Érszőlős (tavalyi hetedikek).
Minden résztvevő csapattag egy emléklappal, és
egy könyvcsomaggal jutalmazódott szorgalmas
munkájáért. Az első 3 helyezett értékes
könyvjutalomban részesült, hitépítő irodalmat,
bibliaismereti kézikönyveket vihettek haza.
Jakó Sándor, mint az esemény szervezője
megköszönte a csapatoknak a részvételt, és a
felkészítőiknek (lelkipásztoroknak és
vallástanároknak) a sok munkát, amit a felkészülésbe
fektettek, valamint a szervezésben résztvevő
lelkipásztoroknak is köszönetet mondott. Illesse
köszönet a jankafalvi gyülekezetet, akik áldozatos
szolgálatkészségükről tettek bizonyságot, amikor a
kiemelt fontosságú ifjúsági rendezvény fogadására
vállalkoztak. A Teremtő Úr Istennek pedig most azt
köszönjük meg, hogy sok fiatalt sikerül évről évre a
Biblia alapos tanulmányozására serkenteni, a Biblia
olvasására buzdítani, megszerettetni velük a
Szentírást.
Köszönet a Communitas Alapítványnak és az
Érmelléki Református Egyházmegyének az anyagi
támogatásért.
Kulcsár Árpád
lelkipásztor
 Református Érmellék 2010. november-december

„Őrhelyemre állok,
és megállok a bástyán...”
- Tisztújítások az Érmelléki Református
Egyházmegyében –
Habakuk próféta szavaival (Hab 2,1a) tekintünk
vissza az idei esztendő nagy horderejű eseményére
egyházmegyénk életében. A 2010-es év a
Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a
teljes körű tisztújítások éve volt. A meghirdetett
választási ütemterv szerint a zsinat-presbiteri
egyházkormányzati elvek alapján a tavalyi évben a Munka közben a jelölő közgyűlés
gyülekezetekben történt meg a tisztségviselők A választói közgyűlésre augusztus 27-én,
(presbiterek és gondnokok-főgondnokok)
Micskén került sor. A 85 szavazásra jogosult
megválasztása, ezt követték idén az egyházmegyei és közgyűlési tag közül két kivétellel mindenki
egyházkerületi szinteken zajló választások. megjelent. Gellért Gyula leköszönő esperes,
bihardiószegi lelkipásztor igei szolgálatában a 2Kor 13,
13b alapján szólt a közgyűlés tagjaihoz.
Igehirdetésében a Lélek közösségteremtő erejéről szólt,
kihangsúlyozva, hogy a Lélek, „mint a tűz a vasat, úgy
kell áthasson minket, hogy átformáljon, hogy
megtisztítson, hogy újjászüljön”. Czaholi Tibor
leköszönő egyházmegyei főgondnok megnyitó
szavaiban visszaemlékezett az elmúlt 6 évre,
megköszönve a gyülekezetek áldozatos munkáját,
amely új templom építésében (Újsemjén), templomok
külső és belső felújításában, más egyházi épületek
felépítésében, felújításában, szobor- és
emlékműavatásokban, kopjafaavatásokban,
hagyományteremtő egyházi rendezvényekben,
táborok szervezésében nyilvánultak meg. Örvendetes
Rákosi Jenő főjegyző, esperes-jelölt és Gellért Gyula esperes tényként emlékezett meg arról, hogy az elmúlt
a jelölő közgyűlésen
években sikerült minden lelkészi állast betölteni az
egyházmegyében, még a legkisebb gyülekezetek
Egyházmegyék közgyűlésének tagjai
számára is jutott lelkipásztor. Elszomorító statisztikai
Magyarkécen gyűltek össze folyó év július 23-án,
tényként hozta fel a több mint 6000-es
hogy az egyházmegyei tisztségekre való jelöléseket
lélekszámapadást (2000-2010 között) az
megejtsék. A közgyűlésen Rákosi Jenő főjegyző a Mk
egyházmegyében. Megköszönte minden
2, 1-12 és a Mt 11, 20-24 versei alapján hirdette Isten
tisztségviselőnek, és munkatársnak az eltelt ciklusban
igéjét. A mintegy 50 megjelent közgyűlési tag
kifejtett tevékenységét, Gellért Gyula esperes úr 16 évi
részvételével szabályszerűen lezajló jelölő közgyűlésen
kitartó munkáját, szolgálatait, fáradozását.
megválasztásra került a 7 tagú jelölés-számláló
A közgyűlés a választások megejtésével
bizottság, melynek lelkészi és presbiteri tagjai a
folytatódott. A 7 tagú szavazat-számláló bizottságba
következők voltak: Balla Tibor, Bara László, Borsi
ugyanazokat javasolták a közgyűlés tagjai 1
Attila, Jakó Sándor Zsigmond, Kulcsár Árpád, Ladányi
kivételével, akik a jelölő közgyűlés számláló-
Árpád, Simon Szabó István. A jelölőcédulák
bizottságának is tagjai voltak. Balla Tibor helyett
összesítése után a közgyűlés a jelenlévő jelöltek
Darabont Tibor lett a bizottság tagja, és egyben elnöke
megkérdezésével fejeződött be. A közgyűlést követő
is. A jelenlévő 83 közgyűlési tagból 81-en bizonyultak
hetekben a jelöltek listáját az Egyházmegyei Választási
szavazásra jogosultaknak. Egy gyülekezet képviselői
Bizottság véglegesítette. Ahogy az lenni szokott, nem
nem élhettek szavazati jogukkal, tekintettel arra, hogy
mindenki fogadta el jelölését, illetve voltak olyan
nem sikerült rendezniük egyházmegyei járulékuk
lelkészi és presbiteri jelöltek, akiknek választaniuk
befizetését a tavalyi évre a jelölő közgyűlésig. A
kellett, hogy mely tisztségre fogadják el a kapott
szavazatok megszámlálása után megállapítást nyert,
jelölést. Az Egyházmegyei Választási Bizottság tagjai
kik nyerték a választásokat. A 16 egyszemélyes
által véglegesített listán szereplő jelöltek némelyike
tisztség esetében 12-nél a választás csupán
ellen fellebbezések is érkeztek a bizottsághoz. Ezeket
formalitásnak volt tekinthető, hiszen az adott
az óvásokat, kifogásokat a jelöltekkel szemben a
tisztségre csak 1 jelölt volt. Az eredmények kihirdetése
bizottság kivétel nélkül elutasította.
után Mike Pál magyarkéci lelkész (esperes jelölt) kért

16
 Református Érmellék 2010. november-december
szót. Az ige szavával gratulált az újonnan választott
esperesnek és a vezetőség többi tagjának, a 15-ik
zsoltár szavait idézve, majd köszöntet mondott
azoknak, akik jelölésükkel és szavazataikkal
megtisztelték. Őt Gellért Gyula követte a felszólalások
rendjén, aki szintén gratulált a megválasztottaknak,
kiemelve azt, hogy az egyházmegye vezetőségének
minden értékes emberre szüksége kell legyen a
következő esztendőkben is. Végül Rákosi Jenő
szentjobbi lelkész, főjegyző, megválasztott esperes
köszönte meg a gratulációkat, és a szavazatokat. A
választói közgyűlés ezt követően átalakult
egyházkerületi jelölő-gyűléssé, és az egyházkerületi
tisztségekre megtörténtek a jelölések. Úgy a választói,
mind a jelölői közgyűlésen minden szabályszerűen
zajlott le. Esperesi eskütétel

Rákosi Jenő újonnan megválasztott esperes

megköszönte elődjének a 16 évi kitartó, fáradhatatlan
szolgálatot, megajándékozva az egyházmegye nevében
egy értékes Gavrucza Tibor festménnyel, majd Czaholi
Tibor leköszönő főgondnokot is megajándékozta, aki 9
évig töltötte be tisztségét. A leköszönő egyházmegyei
vezetőség tagjainak Elismerő Oklevelet adott át. Ezt
követően Ft. Csűry István beiktatta esperesi
tisztségébe, közvetlen szavakkal beszélve az egyházi
vezető feladatának kihívásairól, arról, hogy sokszor
majd dönteni kell, és vállalni is kell ezeket a
döntéseket.

Beiktató közgyűlés Szentjobbon

Az újonnan megválasztott egyházmegyei

vezetőség beiktatására november 6-án került sor
Szentjobbon. Az ünnepi istentisztelten Ft. Csűry
István püspök úr hirdette az igét a Róm 4, 18-25
igeversei alapján. Ábrahám minden hívőnek
példaképe, aki „a reménység ellenére is reménykedve
hitte”, amit az Isten neki megígért. A ma élő
református keresztyéneknek is erre a reménykedésre
van szüksége, hangzott az igehirdetésben. Püspök úr
szolgálatát követően Bara László főjegyző köszöntötte
az egybegyűlteket, majd átadta a szót Gellért Gyula
leköszönő esperesnek, bihardiószegi lelkipásztornak, Csűry István püspök megáldja az új esperest
aki az 1Thessz 5, 14a igeverse alapján szólt a
megjelentekhez. Isten teremtési rendjébe kell Az újonnan megválasztott esperes tisztségébe
beilleszkednie az embernek újra, ahonnan a bűn miatt való beiktatása alkalmából megfogalmazott
kiesett. A rendetlenség szó eredetije a taktust elveszítő gondolataiban felidézte 2001-es kinevezését a
kórustagra enged következtetni, akit a karvezetőnek szentjobbi gyülekezetbe. Gellért Gyula akkori
intenie kell; vagy a lépést eltévesztő katonára, aki a köszöntő szavairól is megemlékezett, aki, mikor
menetelési taktusból kiesve megzavarja úgy a mögötte, megtudta, hogy selymesilosvai (Szilágy megye)
mint a mellette menetelőket. A keresztyén ember származású, egy Ilosvai Selymes Péter idézettel
dolga, hogy a gyülekezetben, egyházban lépést fogadta: „Az idő akkoron szép folyással vala”. Első
tartson, ne sodorja rendetlenkedésével veszélybe a szolgálata alkalmával az 1Kor 3, 9-11 alapján hirdette
többieket, vagy ne hozza kellemetlen helyzetbe. Isten az igét a szentjobbi gyülekezetben. Említést nyert,
rendje nélkül minden, az egész világ zűrzavarossá hogy az elmúlt években 20 gyülekezetben volt
válik. El kell fogadni az intelmet, ha nekünk szól, de lelkészcsere nyugdíjazás, vagy más gyülekezetbe való
buzdítani is kell az intelemmel, hogy mindig magunk távozás okán. A személyes hangvételű beszédben
elé tudjuk engedni Jézus Krisztust, hogy Ő vezessen. esperes úr hangsúlyozta az ige szavait: mi vagyunk
Isten munkatársai, és nem fordítva. Azt kell tegyük,

17
 Református Érmellék 2010. november-december
amit az Isten akar, még akkor is, ha mi talán mást
szeretnénk. Elmondta azt is, hogy tudja, sokan VIII. Egyházmegyei
kimondatlanul is azt gondolják, túl fiatal az esperesi
tisztségre. Fiatalsága felelősséggel párosul - jelentette
„KI MIT TUD?”
ki, vállalható tehát ez a fiatalság. A berettyószéplaki
vegyes kórus igényesen kidolgozott, négyszólamú
kórusművekkel, és szép szavalatokkal örvendeztette
meg az ünneplő gyülekezetet.

Előtérben a zsűri tagjai

Október 9.-én szombaton immár 8. alkalommal
rendezték meg Bihardiószegen az Egyházmegyei „KI
MIT TUD?” vetélkedőt. Az Érmellék több települése
képviseltette magát e szép verőfényes szombat délelőtt
megrendezésre került vetélkedőn. A részt vevő
A berettyószéplaki kórus települések: Tóti, Margitta, Bogyoszló, Székelyhíd és a
házigazda Bihardiószeg voltak. A rendezvény a
A szentjobbi gyülekezet nevében a gyülekezet
Bihardiószegi Termelőszövetkezet nagytermében
gondnoka adta át esperes úrnak az ajándékot, egy
zajlott, s itt szeretnénk köszönetet mondani Jakab
palástot. Esperes úr köszönetet mondott a
László főgondnoknak, aki rendelkezésünkre bocsátotta
gyülekezetnek eddigi szeretetéért, támogatásáért.
azt.
Köszönetet mondott, és hálát adott Istennek
családjáért. Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor,
az Érmelléki Egyházmegye rendszerváltás utáni első
esperese is köszöntötte az újonnan megválasztott ifjú
utódot. Majd Szabó Ödön, az R.M.D.Sz. ügyvezető
elnöke beszélt arról, hogy mindannyiunk feladata,
hogy a jó ügy mellé álljunk. Ft. Csűry István püspök
urat az egyházkerület címerének fába faragott másával
ajándékozta meg az egyházmegye nevében a beiktatott
esperes.

Jakó Sándor lelkész nyitóáhítata

A megmérettetés előtt Jakó Sándor Zsigmond
lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket: a
fellépőket és a zsűri tagjait: Orosz Márta érbogyoszlói
lelkipásztort, Nagy Ilona bihardiószegi vallástanárnőt,
Ghellén Evelint, a Lorántffy Zsuzsanna Református
Gimnázium tanulóját, Várdai Orsolya és Loló Márk
bihardiószegi IKE tagokat, valamint a szülőket,
kísérőket, felkészítőket és egy jókora szurkolótábort,
akik a produkciók között biztatták tapssal a fellépőket.
A tiszteletes az igét a Máté evangéliuma 22. rész
Tisztségviselők beiktatása 37-40. versei alapján hirdette: „Szeresd az Urat, a te
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
A felemelő ünnepség szeretetvendégséggel zárult,
Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez:
amelyért illesse köszönet a szentjobbi gyülekezetet.
Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól
Kulcsár Árpád függ az egész törvény és a próféták”. Hangsúlyozta,
lelkipásztor

18
 Református Érmellék 2010. november-december
bármit cselekszünk, minden cselekedetünk Isten iránti
szeretetet és felebarátaink iránti szeretetet
tükröződjön. Mert Isten iránti szeretetünket csak akkor
tudjuk igazolni, ha szeretjük embertársainkat, nemcsak
szánk vallja ezt, de életünk és minden egyes
cselekedetünk.
Gazdag Xénia, a házigazda diószegi IKE elnöke
Majd Gazdag Xénia Orsolya köszöntötte a
megjelenteket és ismertette a verseny lefolyásának
módját. Először a házigazdák kedveskedtek egy rövid
humoros színdarabbal a jelenlevőknek. Mindenkit
jókedvre derített a „Rádiókabaré” c. humoros
színdarab mai modernkori feldolgozása. A „Mazsola”
színjátszó csoport nem versenyszerűen lépett fel, csak
megörvendeztetés céljából. Ezt követően szavalatok
hangzottak el: Blindás Beáta, Pap Alpár, Balázs
Levente Botond, Daróczi Boglárka, Kun Lehel, Nagy
Henrietta és Mészáros Boglárka előadásában, akik
mindannyian bihardiószegiek.
A népdal kategóriában kevesebben jelentkeztek,
Ţentea Kitty (Diószeg) és Trandafir Ivett – Dóczi
Izabella (Tóti) duó mutatta be tehetségét. Corvianu
Denisa egyedül jelentkezett a mesemondó
kategóriában, de annál jobban elkápráztatta a
jelenlevőket ügyességével.
Következett a tánc kategória, melyben nagyon
sok gyermek megmutatta jártasságát. (68 gyermek
jelentkezett). A fellépés a következő sorrendben
történt: tóti nagy csoport, margittai kis csoport,
érbogyoszlói kis csoport, a Székelyhídról érkező Flying
Step, tóti kis csoport, margittai nagy csoport, margittai
hastáncos leányka, Csaba-Melánia trió Diószegről,
Shakira nevet viselő tánccsoport Diószegről és végül a
népes, 10 párosból álló diószegi roma néptánccsoport.
Minden gyermek odaadással ropta a táncot. Ezt
követte a Mazsolák újabb örvendetes produkciója, egy
keresztyén darab: Buszra várva, ami nagy sikert
aratott.
A fellépésben mindenki jól elfáradt és alaposan
megéhezett a délutánba nyúló vetélkedőn. Jól jött a
Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség tagjai által készített
finom szendvics és tea, és elfogyott a diós, kakaós és
rahátos kalács is. Míg a gyermekek falatoztak, a zsűri
is tette a dolgát és megszületett az eredményhirdetés.
Szavalat kategóriában: I. helyezett Daróczi
Boglárka, Kun Lehel és Mészáros Boglárka, II.
helyezett Nagy Henrietta, III. pedig Pap Alpár lett.
19
Népdal kategóriában I. helyezést ért el Ţentea Kitty, II.
helyezett: Trandafir Ivett és Dóczi Izabella duó lett.
Első helyezést ért el a mesemondásban Corvianu
Denisa. Tánc kategóriában az első díjon a Flying Step
és az érbogyoszlói kis csoport osztozott, II. helyezett
lett a margittai kis csoport és a III. helyet szintén
megosztva a margittai nagy csoport és a margittai
hastáncos leányka nyerte el. Különdíjban részesült a
diószegi roma tánccsoport és a Mazsola színjátszó
csoport.
A helyezést elérők gazdag ajándékcsomagot
vehettek át az oklevelek mellett, mely édességből,
könyvből, írószerből és plüss játékból lett összeállítva.
Azonban egyetlen gyermek sem távozott üres kézzel,
hiszen mindenki kapott részvételi emléklapot,
valamint Egyházkerületünk Katekétikai
Ügyosztályának és Szűcs Évának köszönhetően egy-
egy áhítatos könyvet, a Bihardiószegi IKE jóvoltából
pedig egy nagy tábla csokoládét.
A szervezők remélik, hogy az ajándék mellett
gazdag tapasztalattal és egy-egy újonnan született
barátsággal távozhattak a résztvevők.
Köszönet a KI MIT TUD? szervezőinek és
lebonyolítóinak, köszönet a támogatóknak: Érmelléki
Református Egyházmegye, Communitas Alapítvány.
A hála és a dicsőség pedig legyen az Úr Istené.
Nagy Ilona
vallástanár
Vakációs Bibliahetek
Mielőtt bibliahetes összefoglalómba kezdenék,
klasszikus verssorok jutnak eszembe Petőfitől, bár egy
szerelmes verséből idézek: „Akkor meleg nyár volt, /
Most tél van hideg tél…”, továbbá Reményik Sándort
parafrazálva, eszembe jut amint a templom falán, a
templomban hűtöttük gyermekhomlokunk meleg
nyári napokon, templomok hűvösébe menekülve -
most meg vacogva bújunk vastag ruháinkba.
Nagykorúságát meghaladva a KOEN Alapítvány
bibliahetei kerek évfordulót ünnepeltek. Emiatt is volt
jogos az ünnepre való hívogatás a cím: „JERTEK
ÜNNEPELJÜNK!” – s e meghívásnak Érmellék-szerte
is egyre több gyülekezet gyermekei, ifjai, vallástanárai
és lelkészei tettek eleget. A napok témái az
Ószövetségben gyökerező nagy sátoros ünnepekkel
kezdődve íveltek át a Kánai menyegző bemutatásával
keresztyén ünnepeinkbe.
A bibliaheteinkre is sokan voltak a meghívottak,
de akadt köztük olyan, mint mindig, akik nem jöttek
el. „Mert sokan vannak a meghívottak…” de úgy
járnak, ahogy az Árnyjáték gazduramja, kíváncsi úri
hölgye, bankárja vagy egyetemistája, másfelé volt
sürgős dolguk s Isten hívásának nem tettek eleget,
nem mentek el az Ő egyszülött Fiának menyegzőjére.
Az Isten szolgálatában kifejtett munka viszont
nem volt hiábavaló, s a résztvevők sem bánták meg
bizonyára, hogy eljöttek. Élményekkel gazdagon
várhatják az újabb bibliaheteket, melyek különböznek
a megszokott iskolai vallásóráktól.
Balogh Katalin
vallástanár
 Református Érmellék 2010. november-december

Keresztrejtvény
Hol a szíved?!

E rejtvényt megfejtve megkaphatod Jézus válaszát a

fenti kérdésre. (A fekete négyzetek helyét ezúttal
szívecskék jelölik.)

♥
1 2 3 4 5 6 7 8
V I
♥
9 10

Érmihályfalva
♥ ♥
11 12 13

♥ ♥
14 15 16 17

♥ ♥ C
18 19 20

♥ ♥
21 22 23 24 25

N ♥ ♥
26 27 28

♥ ♥
29 30 31 32

♥ ♥
33 34 35 36

♥
37 38 39

Micske
S T ♥
A IV. Egyházmegyei Bibliaismereti Vetélkedő csapatai.
Az eseményről szóló cikkünk a 15. oldalon olvasható.
Vízszintesek:
1. A megfejtés első része. 9. Olajbogyó. 10. Csónak. 11.
... László, író. 12. Savas rész! 13. …baba, Shindo Kaneto
filmje (1964). 14. Részlegesen átpakol! 15. Rovarriasztó
Minden kedves olvasónknak márka. 17. Antonov gépe. 18. Vontatott kezdet! 19.
Istentől megáldott Karácsonyt és Férfinév. 21. Marosvásárhelyi sportklub. 23. Talál. 24.
Ősvezér. 26. ... Tamás, riporter. 28. Félig zeng! 29. ...
kegyelemben gazdag új esztendőt ovo, eleve. 31. Harci jármű. 32. Karó. 33. Zúz. 35.
kívánunk! Görög mondabeli alak. 36. G. I. ..., amerikai film. 37.
Akkád-babiloni anyaistennő. 39. A láb része; Jákob
ennél fogva ragadta meg Ézsaút.

ISSN 2068-5130
http://ermellek.ref.hu
Református Érmellék
Az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapja
Megjelenik kéthavonta. Főszerkesztő: Kulcsár Árpád
lelkipásztor. Szerkesztő bizottsági tagok: Illyés
Tamás, Jakó Sándor Zsigmond, Mike Pál, Oroszi
Kálmán, Rákosi Jenő lelkipásztorok. A szerkesztőség
elérhetőségei: Postacím: 417570 Értarcsa nr. 251. Bihar
megye. Tel: 0788-736190, E-mail: rujsag@yahoo.com.
Nyomtatás: Color Print Nyomda, 450031 Zilah, 22
Decembrie utca nr. 66 Tel: 0260-661752. Felelős vezető:
Major István, igazgató.
Függőlegesek
1. Jól elvégzett munka jelzője. 2. Baklövés. 3. Az „isi”
előtt jár ide a gyerek! 4. Los Angeles. 5. Szótári forma.
6. Nátrium. 7. Járulék. 8. ... Turner, a rock nagymama.
9. A megfejtés második része. 12. Város Olaszország
DNy-i részén. 15. Francia filozófus. 16. ... gros,
nagyban. 20. Némán adta! 22. Savó közepe! 25.
Identikus. 27. Igeképző 30. Dühös. 32. Kis bárány. 34.
A végén rátarti! 36. Ázsiai állat. 38. Páratlan árva! 39.
Tiltószó.
A rejtvényt készítette:
Erős-Joó Béla
poklostelki lelkipásztor
A rejtvényt helyesen megfejtők között 10
Bibliaolvasó Kalauzt sorsolunk ki.
A megfejtések a szerkesztőség postacímére
küldhetők 2011. január 5-ig.

20