Molotov–Ribbentrop-paktum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Molotov–Ribbentrop-paktum

Sztálin és Ribbentrop kézfogása az egyezmény megkötése után

Az egyezmény német nyelvű példánya

Aláírás dátuma 1939. augusztus 23.
Aláírás helye Moszkva, Szovjetunió
Aláírók • Szovjetunió
Vjacseszlav Molotov
• Harmadik Birodalom
Joachim von Ribbentrop

Nyelvek német, orosz

A Wikimédia Commons tartalmaz Molotov–Ribbentrop-paktum témájú médiaállományokat.

A német–szovjet megnemtámadási szerződés (közismertebb elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-,
kevésbé elterjedt kifejezéssel Hitler–Sztálin-paktum) Moszkvában 1939. augusztus 23-án
Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt
megállapodás. A szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek
érdekszférákra történő felosztásáról.

Tartalomjegyzék
• 1 Előzmények
• 2 Molotov-Ribbentrop-paktum
• 3 A paktumot követő események
• 4 Utóélet
• 5 Források
• 5.1 A történészvita dokumentumai
• 6 További információk
• 7 Kapcsolódó szócikk

Előzmények
Mind a szovjet, mind a német részről a paktum megkötésének fő motivációja az volt, hogy
elkerüljék a kétfrontos háborút, illetve, hogy megakadályozzák, hogy a másik fél összefogjon az
angol-francia szövetséggel.
A Szovjetunió a világpolitikát a nemzetközi szinten folyó osztályharcnak és a rendszerek
versenyének tekintette a lenini „ki kit győz le” szemlélet jegyében. Ennek szellemében a szovjet
vezetés a 30-as évek közepétől nem látott különbséget a nyugati demokráciák, illetve Hitler állama
között. Mindkettőt ugyanazon kapitalizmus enyhébb, illetve terrorisztikusabb változatának tartották,
mely a szovjet rendszer legyőzésére törekszik. A szovjet bizalmatlanságot a németek és a nyugati
demokráciák összejátszását illetően egyfelől a hitleri agresszióval szembeni nyugat-európai
megbékélési politika, illetve a francia-angol-német együttműködés (Müncheni Egyezmény, végül
pedig a maradék Csehszlovákiának 1939. márciusában történő német bekebelezése, és ennek angol-
francia részről történő szó nélkül hagyása), másfelől pedig a német-japán-olasz antikommunista
együttműködés megszületése (Antikommintern Paktum) táplálta. Ezt a szovjet félelmet tükrözte a
fasizmusnak a Komintern által megfogalmazott definíciója is, amely szerint ,,a fasizmus a
finánctőke legreakciósabb, legagresszívabb, legsovinisztább csoportjainak nyílt terrorisztikus
diktatúrája". A definíció értelmében a finánctőke uralmának csak egyik változata a fasizmus, mely
csak a hatalomgyakorlás módjában tér el a nyugat-európai demokráciák rendszerétől. Emiatt a
Szovjetunió elemi érdekének tűnt, hogy éket verjen a nyugati demokratikus államok és a
Szovjetuniót a Távol-Keleten fenyegető Japánnal szövetséges Németország potenciális szövetsége
közé, és ezzel megakadályozza azok imperialisztikus és szovjetellenes törekvéseit. A vélelmezett
fasiszta-demokrata egységfront fellazítására Sztálin az ún. "gesztenye-beszédben" tett először
kísérletet. Az 1939. március 10-i beszédében kijelentette, hogy a nyugati államok várhatják, hogy a
Szovjetunió saját magát megégetve az ő javukra kaparja ki a gesztenyét, azaz fékezi meg a fasiszta
agresszort Csehszlovákia megcsonkítása után. Sőt deklarálta békülési szándékát a Harmadik
Birodalommal, az állítólagos náci-kommunista szembenállást nyugati aknamunkának tüntetve fel:
„ Az angol, a francia és az észak-amerikai sajtó az harsogja, hogy a németek kézben tartják a ”
700 ezres ún. Kárpát-Ukrajnát, s még ez év tavaszán Szovjet-Ukrajnát 30 millió lakosával
együtt az ún. Kárpát-Ukrajnához csatolják. Úgy tűnik, mintha ez a gyanús lárma azt a célt
szolgálná, hogy mérgezze a légkört és konfliktust provokáljon Németországgal anélkül, hogy
ennek látható okai lennének...Közel áll a gondolat, hogy mintegy vételárként cseh területeket
adnak a németeknek a Szovjetunió elleni háború megkezdéséhez, a németek azonban
„ vonakodnak végrehajtani a fordulatot, s hitelezőinek ajtót mutatnak ”
– Sztálin beszéde az európai helyzetről. 1939. március 10-én, az SZK(b)P XVIII. kongresszusán. In: (Németh István: A
Molotov-Ribbentrop paktum a német külügyi iratokban, 4. old.)
A náci Németország a németek lakta területek egyesítésére, illetve a náci lebensraum
megteremtésére törekedett. Ennek érdekében Hitler célja az első világháborús antant szövetség
felújításának megakadályozása, és így egy kétfrontos háború elkerülése volt. A 30-as években a
Führer sikeresen használta ki a versailles-i békerendszer belső ellentmondásait (nemzeti
önrendelkezési jog megadása mindenkinek - kisebbségi sorban élő németek), illetve sikeresen
győzte meg nyugati tárgyalópartnereit békülési szándékáról (1935-ös angol-német flottaegyezmény,
részvétel a leszerelési tárgyalásokon). A Harmadik Birodalom ennek során erősen antikommunista
politikai irányvonalat képviselt a nemzetközi politikában, melynek leginkább látható jele a már
idézett Antikommintern Paktum volt. A Führer ezzel sikeresen használta ki a nyugati politikusoknak
a kommunista modell importálásától való félelmeit.
Sztálin 1939. március 10-i beszédét követően azonban a húszas évek után újra megtörtént a német
és szovjet fél közötti kapcsolatfelvétel. Első lépésként a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok
helyreállítása történt meg, a politikai és katonai együttműködés létrejöttét tükröző paktum
megkötésének apropóját azután a danzigi német korridor ügye szolgáltatta. Hitler Csehszlovákia
bekebelezése után Lengyelországhoz intézett ultimátumot a Danzig körüli német enklávé ügyében.
A nyugati demokráciák azonban 1939. márciusi nyilatkozatukkal- eltérően a müncheni
egyezménytől - határozottan kiálltak Lengyelország mellett. 1939. április 15-én angol-francia-
szovjet tárgyalások kezdődtek Moszkvában a Lengyelországnak nyújtandó kölcsönös
segítségnyújtásról, melyek azonban 1939. augusztus 21-én kudarcba fulladtak, mivel Sztálin nem
kapta meg az általa szükségesnek tartott katonai biztosítékokat, illetve a lengyel területen való
szabad szovjet áthaladást egy német-szovjet háború esetére. A május óta Japánnal is hadban álló
Szovjetunió ekkor döntött végleg a német opció mellett.
Molotov-Ribbentrop-paktum

A titkos záradék Molotov és Ribbentrop kézjegyével

A paktum két részből állt. A nyilvános része egy a Német Birodalmi Kormány és a Szocialista
Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya közötti megnemtámadási és együttműködési
egyezményt tartalmazott.
Ennek értelmében a részt vevő felek:
• tartózkodtak az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó
cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt
• tartózkodtak olyan katonai szövetséghez csatlakozni, illetve olyat támogatni mely a másik
ellen háborús cselekedeteket hajt végre
E célok megvalósulása érdekében a felek kikötötték, hogy folyamatosan érintkezésben maradnak,
illetve, hogy az egymással szemben felmerülő problémákat, illetve vitás kérdéseket békés
eszmecsere, vagy békéltetőbizottság útján fogják tisztázni.
A szerződést tíz év időtartamra kötötték meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben azt egy
esztendővel e határidőnek a lejárta előtt egyik Szerződő Fél sem mondja fel, ennek a szerződésnek a
hatálya automatikusan további öt évre meghosszabbítottnak tekintendő. Noha a lehető leggyorsabb
ratifikációt írták elő, a ratifikációs okmányoknak Berlinben való kicserélésével, a ratifikációs
folyamat szeptember 24-én, tehát már a háborús események közepén zárult le.
A paktum második része titkos volt, és a két nagyhatalom érdekszféra-elhatárolását tartalmazta.
Ennek értelmében:
• a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén a majdani szovjet-
német határt Litvánia északi határa alkotja majd, elismerve Litvániának a vilnai területhez
fűződő érdekét
• a lengyel államhoz tartozó területeken Németország és a Szovjetunió érdekszféráját
hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolja el
• egy független lengyel állam további fenntartásának kérdését a további politikai fejlemények
során fogják a felek tisztázni, barátságos megegyezés útján
• Délkelet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyozták érdeküket Besszarábiát
illetően, német részről hangsúlyozták a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken.

A paktumot követő események

Az 1939. szeptember 28-i megállapodás Ribbentrop és Sztálin aláírásával

1939. szept. 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, majd 1939. szeptember 17-én a
Szovjetunió is csatlakozott Lengyelország inváziójához. A paktum szellemében szeptember 28-án
szovjet-német "barátsági és határegyezmény" született. Ez egyfelől garantálta, hogy nem jöhetett
létre semmiféle lengyel állam, másfelől pedig Sztálin, hogy elkerülje a konfliktust a Lengyelország
területi épségét szavatoló nyugati demokráciákkal, a szovjet befolyást a Curzon-vonalig (a Bug
vonalában) korlátozta, átengedve a németeknek Varsó és Lublin vajdaságokat. Cserébe viszont
Litvánia nagyobb része szovjet érdekszférába került. A következő hónapok során a Szovjetunió
bekebelezte a balti államokat, és Besszarábiát. Litvánia 1940. nyári szovjet okkupációját követően a
német kisebbség lakta marijampoléi területért a Szovjetunió külön 7,5 millió aranydollárt fizetett
Németországnak, a német lakosságot pedig a birodalomba telepítették át. Németország
hozzávetőlegesen 118 ezer négyzetkilométer, a Szovjetunió pedig 200 ezer négyzetkilométer
területtel gyarapodott. A volt lengyel területek egy része a náci, másik része a szovjet birodalomhoz
került, a fennmaradó részen pedig létrejött a Hans Frank vezette Főkormányzóság. A szovjetek által
uralt zónában fogságba esett lengyel tiszteket 1940 folyamán a szovjetek kivégezték.

Utóélet
A megállapodások meghasonlást idéztek elő a kommunista és munkáspártok körében, megtépázták
a harmincas években kibontakozó antifasiszta népfrontmozgalmakat, de romboló hatással voltak a
szovjet társadalomban is, ahol addig az első számú ellenségnek és veszélynek a német
nemzetiszocializmust minősítették.
A háború után Moszkva tagadta a titkos szerződés létezését és megtiltotta a tudományos kutatást
ezen a területen. 1946 áprilisában Molotov parancsára eltüntették a paktum szovjet levéltárban
fellelhető példányát. A szerződés egy példánya azonban fennmaradt: Ribbentrop rendelete
értelmében a paktumot mikrofilmre másolták, amelyből egy tekercset 1945 februárjában
Mülhausenben a német külügyminisztérium egyik munkatársa elásott. Ezt az amerikai csapatok a
németek útmutatása alapján megtalálták, majd 1948-ban Londonban publikálták. 1989. május 23-án
Varsóban egy lengyel-szovjet történész bizottság megerősítette a titkos záradék létét. 1990
februárjában Moszkvában a titkos záradék orosz nyelvű gépelt másolatáról mutattak be
fénymásolatot, majd 1992 októberében az orosz nyelvű eredetit is megtalálták az SZKP
archívumában.
1990 augusztusában a Litvánia, Lettország és Észtország kétmillió lakója 600 kilométeres élőláncot
alkotott, hogy így emlékeztessenek a náci Németország és a Szovjetunió által aláírt Molotov–
Ribbentrop-paktum ötvenedik évfordulójára, valamint, hogy kinyilvánítsák függetlenségi
törekvéseiket.
Az Európai Parlament 2009 áprilisában állásfoglalást szavazott meg a totalitárius rendszerekről, és
ebben javasolták, hogy a paktum aláírásának dátuma legyen a totalitárius diktatúrák áldozatainak
európai emléknapja.
2009-ben az Élet és Irodalom, 2012-ben pedig a Népszabadság hasábjain történészvita bontakozott
ki a paktum megítéléséről.

Források
• http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-
PRESS+20091030FCS63488+0+DOC+XML+V0//HU#title5
• http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=UJYOHQ&lg=1
• http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=IQNQUS
• http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/88-05/ch14.html
• http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/
1939_augusztus_23_a_molotov_ribbentrop_paktum_megkotese/
• http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/
1939_szeptember_17_szovjet_agresszio_lengyelorszag_ellen/
• http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/
a_barbarossa_hadmuvelettel_es_a_molotov_ribbentropp_paktummal_kapcsolatos_torteneti_
vita/

A történészvita dokumentumai
• http://magyarnarancs.hu/belpol/a_molotov-ribbentrop-paktum_-_az_arulo_sztalin_te_vagy-
72152
• http://nol.hu/lap/forum/20110715-
sztalin_csizmajat_chamberlein_es_daladier_talalta_hitler_asztalara
• https://web.archive.org/web/20120618050132/http://nol.hu/lap/forum/20110721-
lenin__sztalin__hitler_es_krausz
• http://nol.hu/lap/forum/20110628-uzletfelek__hitler_es_sztalin
• http://nol.hu/archivum/20110708-hogy_kerul_sztalin_csizmaja_hitler_asztalara_
 • http://www.es.hu/?view=doc;24085
• MITROVITS MIKLÓS Egy paktum furcsa évfordulója ÉS : PUBLICISZTIKA - LIII.
évfolyam 36. szám, 2009. szeptember 4.
• UNGVÁRY KRISZTIÁN Egy paktumról ÉS : VISSZHANG - LIII. évfolyam 38. szám,
2009. szeptember 18.
• MITROVITS MIKLÓS A történelem átértelmezése? ÉS : VISSZHANG - LIII. évfolyam 39.
szám, 2009. szeptember 25.
• SZÉKELY GÁBOR Egy vita margójára ÉS : VISSZHANG - LIII. évfolyam 43. szám, 2009.
október 22.
• http://www.es.hu/karsai_laszlo;idoutazas_hitlerrel_sztalinnal_es_trockijjal;2009-10-04.html
• http://www.es.hu/karsai_laszlo;velemenyek_es_tenyek;2009-11-29.html
• http://www.es.hu/index.php?view=doc;24344
• http://www.es.hu/index.php?view=doc;24153
• http://www.es.hu/index.php?view=doc;24210

További információk
• A szerződés szövege angolul
• A dokumentum fakszimilében (eredeti német és orosz szöveg aláírásokkal)

Kapcsolódó szócikk
• Német–lengyel megnemtámadási egyezmény

• m
• v
• sz

Második világháború
Nemzetközi katalógusok
• VIAF: 217158755
• GND: 4011957-9
• NKCS: unn2007415075
• KKT: 00577064

A második világháború Németország-portál Lengyelország-portál

portálja ••

Kategória:
• A második világháború diplomáciája
• Nemzetközi szerződések
• Német–szovjet kapcsolatok
Navigációs menü

• Nem vagy bejelentkezve

• Vitalap
• Közreműködések
• Fiók létrehozása
• Bejelentkezés

• Szócikk
• Vitalap

• Olvasás
• Szerkesztés
• Laptörténet

• Kezdőlap
• Tartalom
• Kiemelt szócikkek
• Friss változtatások
• Lap találomra
• Tudakozó

Részvétel
• Kezdőknek
• Segítség
• Közösségi portál
• Kapcsolatfelvétel
• Adományok

Társlapok
• Wikimédia Commons

Nyomtatás/exportálás
• Könyv készítése
• Letöltés PDF-ként
• Nyomtatható változat
Eszközök
• Mi hivatkozik erre?
• Kapcsolódó változtatások
• Speciális lapok
• Hivatkozás erre a változatra
• Lapinformációk
• Wikidata-adatlap
• Hogyan hivatkozz erre a lapra?

Más nyelveken
• English
• Deutsch
• Français
• Hrvatski
• Română
• Slovenčina
• Slovenščina
• Tiếng Việt
• 中文

Hivatkozások szerkesztése
• A lap utolsó módosítása: 2020. február 29., 11:29
• A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes
esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.