Boldizs�r Ildik�:

Borzaszt� a magyar t�rsadalom ment�lis �llapota

.
�s a szabad sajt� megmarad�s�t! Olvas�ink seg�ts�g�re is sz�ks�g�nk van, hogy m�g
t�bb riportot �s t�nyfelt�r� cikket k�z�lhess�nk. R�szletek ITT.

Boldizs�r Ildik� akkor j�tt r�, hogy a mes�nek ter�pi�s hat�sa van, amikor saj�t
kisfi�nak s�lyos betegs�g�b�l egy mese seg�tett a gy�gyul�sban. M�dszer�vel ma m�r
sokaknak seg�t. Err�l is besz�lgett�nk vele � �s arr�l, hogy alighanem az eg�sz
orsz�gra r�f�rne egy kiad�s meseter�pia.

� Nemr�g megjelent, Hamupip�ke Facebook-profilja c�m� k�nyv�ben azt �rja, hogy t�bb
mint k�tezer mes�t tud fejb�l. Ez igaz?
� Egyszer egy mesemond� azt mondta, hogy aki tud egyetlen mes�t, az tov�bbi sok
sz�zat tud csin�lni. A k�tezer igaz�b�l k�tezer meset�pust jelent: val�ban ennyit
tudok nagyj�b�l. Ezek meglehet�sen k�t�tt szerkezet� alapt�rt�netek, amelyeket
nagyon sokf�lek�ppen lehet vari�lni.

� �n nyilv�n vil�g�let�ben mes�ket olvasott �s mondott.

� Egy�ltal�n nem olvastam mes�t. Nem is mes�lt nekem senki gyerekkoromban.
Huszonegy �vesen, amikor az ember eszm�lni kezd � �n legal�bbis akkort�jt kezdtem
eszm�lni �, �s elt�preng azon, mi az �let, mi a l�tez�s, mi�rt �l�nk, teh�t
felteszi a nagy k�rd�seket a l�t ontol�giai �rtelm�r�l, kerestem a v�laszokat.
Kerestem �ket mindenfel�: j�rtam el�ad�sokra, tanultam vall�st�rt�netet, �s v�rtam,
majd csak meg�rkezik a v�lasz, hogyan kellene boldogan �lni. Nem �rkezett meg.
Eg�szen addig, m�g az alb�rletben, ahol az akkori bar�tommal �ltem, sz� szerint a
fejemre nem esett egy k�nyv. Kinyitottam, beleolvastam, �s el voltam veszve. Olyan
volt, mint egy k�drendszer, amely hirtelen megny�lt el�ttem, �s megnyitotta a
v�laszokat is.

� Melyik k�nyv volt ez?

� A Micimack�, �s ennek k�sz�nhetem, hogy m�g aznap neki�lltam a N�pek Mes�i-
sorozat elolvas�s�nak. Annak a fi�nak megvolt mind a nyolcvann�gy k�tet. Nem tudom
ma m�r pontosan, melyik k�tettel kezdtem, de azt igen, hogy �gy �reztem, mintha
elkezdett volna bugyogni egy forr�s: j�ttek a mes�k, �s mindegyik kapcsol�dott
bennem valamilyen �lm�nyhez, �rz�shez, gondolathoz. �s ezek a t�rt�netek egyszer
csak megmutatt�k, hogy az �let, amit vid�ki, bizonytalan, �nbizalomhi�nyos l�nyk�nt
olyan r�gen kerestem a f�v�rosban, tal�n ilyesmi lehet. Nem az, amit �lek, hanem
ami ezekben a sz�vegekben van.

� Mes�lt err�l az �lm�nyr�l az ismer�seinek?

� Az t�lz�s, hogy mes�ltem: eszt�tika-magyar-n�pm�vel�s szakra j�rtam az egyetemre,
ahol �gy h�vtak, hogy D�m d�m, tudniillik �t �ven �t egyetlen egyszer sem sz�laltam
meg. �t�dik v�g�n mondtam el�sz�r valamit az egyik �r�n. Mire az �vfolyamt�rsaim
tapsban t�rtek ki. De az�rt nyilv�n lelkendeztem egy-k�t ismer�s�mnek, hogy mi
mindenre j�ttem r� a mes�kkel kapcsolatban. Beletelt n�mi id�be, mire r�j�ttem,
hogy nekik kor�ntsem ilyen mag�t�l �rtet�d� meg�rteni �ket. M�gis: �reztem, hogy
valami nagyon �rt�kes tud�sra leltem, ez�rt nem adtam fel, �s egyre t�bbet
foglalkoztam a mes�kkel. Hamar r�j�ttem, hogy ezek nem � mint a folklorist�k
tan�tj�k � sz�rakoztat� sztorik, hanem tan�t�, tud�s�tad� t�rt�netek.
� Mikor fedezte fel, hogy a mes�nek ter�pi�s hat�sa is lehet?
� A k�z�ps� fiam �t�ves kor�ban, 1996-ban nagyon beteg lett. J�rtunk k�rh�zr�l
k�rh�zra, de sehol sem tudt�k megmondani, mi a baja. Egyre rosszabbul volt. Mit
tehettem: mes�ltem neki. A mes�ket nagyon szerette, elterelt�k a figyelm�t,
enyh�tett�k a szenved�s�t. Egyszer azt�n j�tt egy mese, amit�l hirtelen teljesen
megv�ltozott a viselked�se. Ma m�r tudom, mi t�rt�nt vele, az�ta rengetegszer
l�ttam ugyanezt a klienseimn�l, amikor tal�lkoznak az � mes�j�kkel, azzal, amely
kapcsolatban van a tudattalanjukkal. Ez mindig megr�z�, elm�t, sz�vet, tudatot
ig�nybe vev� pillanat. Az �n �t�ves fiam is remegve hallgatta a t�rt�netet,
zokogott, �s k�rte, hogy mondjam m�g egyszer. Att�l fogva nem l�tezett sz�m�ra
m�sik mese.

� Melyik volt ez?

� Az �z, a nagy var�zsl�. �s hogy mi�rt volt ez a mes�je? Mert meg�rtette bel�le,
hogy hi�ba megy mindig �jabb orvoshoz, �s b�zik benne, hogy a k�vetkez� ��z� majd
meggy�gy�tja, ez nem �gy van; neki mag�nak kell meggy�gyulnia, csak � k�pes r�.
Ahogy a mes�ben Dorothynak is r� kell j�nnie, hogy az � l�b�n van a cip�. K�s�bb a
fiam meggy�gyult, �n pedig mondtam az orvos�nak, hogy sz�vesen bej�rn�k a gyerek-,
k�s�bb a feln�ttoszt�lyra �nk�ntesk�nt, mes�ket mondani. T�z �vig csin�ltam, �s
k�zben nagyon sokat tanultam. Azt�n elkezdtem �rendelni� itt, ahol most
besz�lget�nk, az Astoria K�v�h�zban, �s ebb�l alakult ki v�g�l a meseter�pia
m�dszertana.

� Eml�tette, hogy feln�tteknek is mes�lt. Nem n�ztek furcs�n �nre, hogy mit akar
itt holmi mes�kkel?
� A mese eredetileg feln�tt m�faj. Egykor a k�z�ss�g �let�nek, gondolkod�s�nak
szerves r�sze volt, ha nem is ter�pia, de olyan t�rt�netgy�jtem�ny, amelynek a
szinte k�szs�gszint� ismerete rengeteg v�laszt rejtett az �let nagy k�rd�seire. Ha
egy k�z�ss�g tagja megakadt valahol az �let�ben, volt hov� ny�lnia a sokat hallott
t�rt�netekb�l, ami tov�bblend�tette. A mes�kben minden alapvet� k�rd�s megjelenik:
a legt�bb a feln�tt� v�l�sr�l sz�l, meg a sz�l�v� v�l�sr�l, a hal�lhoz val�
viszonyr�l, a szerelemr�l, a h�zass�g buktat�ir�l, az �reged�sr�l. Annak idej�n a
mesemond� �l� eml�kezetk�nt t�rolta ezeket a t�rt�neteket, amelyek fog�dz�t
jelentettek a v�laszutakn�l.

Amikor ma a ter�pi�ban el�hozok egy-egy mes�t, csup�n el�h�vom azokat a fog�dz�kat,

amelyek kor�bban az ember ment�lis �let�nek term�szetes r�sz�t k�pezt�k. Agykutat�k
meg�llap�tott�k, hogy az emberi agy a t�rt�netek �rt�s�re van programozva. Ebb�l
k�vetkezik, hogy hat�sosabb, ha egy t�rt�net tan�t meg benn�nket valamire, mint ha,
mondjuk, valaki odavet egy j� tan�csot. Ezek a t�rt�netek ma ugyan�gy m�k�dnek,
mint r�gen, �pp csak fel kell eleven�teni �ket.

� A k�nyv�ben �rthet� m�don sikeres ter�pi�kr�l �r � de van, hogy egy ter�pia nem
hat�sos?
� Term�szetesen van. A mes�k egyik leg�ltal�nosabb t�pusa a var�zsmese, amelyben a
h�s�n, az ellenfel�n, a seg�t�n �s a m�sik nem� szerepl�n k�v�l majd mindig
szerepel az �lh�s is: � a h�s ellent�te, az, aki nem �llja ki a pr�b�t, elalszik,
el sem indul, elkocsm�zza a p�nz�t, a k�nnyebbik utat v�lasztja. A ter�pi�ban
nagyon fontos, hogy az ember h�sk�nt j�rja v�gig a mes�j�t, vagy �lh�s lesz bel�le.
Nagyon sokan megel�gednek az �lh�s szerep�vel. Az m�r majdnem h�s, elm�letben
esetleg az is � �m amikor arra ker�l a sor, hogy az �let�ben valamilyen l�nyeges
ponton v�ltoztasson, visszah�k�l.

Sok kliensem azonosul ink�bb az �lh�ssel. Ilyenkor abbahagyjuk a munk�t, �s azt

szoktam javasolni, menjen ki �terepre�, n�zze meg, mire jut. Miut�n kider�l, hogy
�lh�sk�nt nem jut messzire, vagy visszaj�n, �s folytatjuk a megkezdett munk�t, vagy
benne marad ebben a szerepben.

� A k�nyv�ben az egyik � sz�momra � leg�rdekesebb eset a h�lgy�, akinek A kis

gyufa�rusl�ny a kedvenc mes�je�
� A vil�g legszomor�bb t�rt�nete.

� Igen: borzaszt�an szomor� mese, �s mintha nem lenne benne semmi tanuls�g. Akkor
mire val�?
� Itt fontos, hogy k�l�nbs�get tegy�nk n�pmese �s m�mese k�z�tt. A kis gyufa�rus
l�ny m�mese. Andersen le�rta a val�s�g egy szelet�t, amely akkor az �let r�sze
volt. Nem sz�nezte ki. Az emberek k�z�ny�sek: ezt � mindennapos tapasztalatk�nt
�lte meg. Ebben a mes�ben nincs vigasz � a n�pmes�kben mindig van. Viszont
d�bbenetes tapasztalatom, hogy mostan�ban nagyon sok ember �rkezik hozz�m ezzel a
mes�vel. Fiatalok, tizen-, huszon�ves l�nyok �s fi�k mondj�k azt, hogy ez a kedvenc
mes�j�k. Aki ezt a mes�t hozza, nem �rzi, hogy ez v�gtelen�l szomor� �s tragikus
t�rt�net. Gy�ny�r�, ugye?, k�rdik. Gy�ny�r�, mondom. �s akkor ezzel kell
dolgoznunk, ebb�l kell elindulnunk.

� Mib�l?
� Hogy sok ember ma �gy �li meg a vil�got. Rideg, kegyetlen hely, de a v�g�n ott
van a �megold�s�: j�n a nagymama, �s elviszi a kisl�nyt a mennyorsz�gba. �Elhagyta
ezt a s�t�t vil�got.� �n pedig nem sikolthatok fel, hogy �de h�t v�rj, a vil�g nem
ilyen!� A vil�g se nem j�, se nem rossz. Olyan, amilyen � �s a tudatunk hat�rozza
meg, hogy milyen a kapcsolatunk hozz�.

� Ez kort�net? Hogy �gy l�tjuk a vil�got? Olyan helynek, ahol a dolgok

megt�rt�nnek, mi pedig tehetetlen�l szeml�lj�k �ket? Egy�ltal�n: �n, aki sok
emberrel tal�lkozik ter�pi�s helyzetben, hogy l�tja, milyen ma a magyar t�rsadalom
ment�lis �llapota?
� Borzaszt�. Persze nem ez a j� sz�. Ink�bb le�rom egy k�ppel. Nagyon er�s k�p,
ahogy l�tom magunkat ma. Mintha be lenn�nk bor�tva egy h�l�val. Ott kuksolunk
alatta, �s l�tjuk ugyan a lehet�s�gek mezej�t, de nem tudunk kil�pni r�. Valami nem
engedi, hogy nekiinduljunk. Ha �tudom�nyosabban� akarok fogalmazni, a magyar
t�rsadalom ment�lis �llapota ma szerintem nagyon z�rt, �n�ll� gondolkod�sra alig
k�pes. Az ut�bbi f�l �vben bej�rtam a f�l vil�got, �s azt l�tom, hogy ami itthon
van, elkeser�t�. M�shol a szabads�gnak olyan fok�t �li meg sok ember, ami ma n�lunk
elk�pzelhetetlen.

� Botcsin�lta n�pzenerajong�k�nt tudom, olvastam, tapasztaltam: a magyar n�pzene

bonyolults�g�ban, komplexit�s�ban egyed�l�ll�. Elmondhat� ugyanez a magyar
mesekincsr�l is?

� A mese egys�ges �s egyl�nyeg� vil�gk�p r�sze. Ugyanolyan r�sze, mint a n�pzene, a

t�nc, az �p�t�szet, az �lt�zk�d�s, a term�szethez f�z�d� viszony, egy adott n�p
mondakincse. Ennek a k�z�s vil�gk�pnek minden egyes r�szlete ugyanazt az igazs�got
hordozza, �s egyetlen elem�ben benne van az �sszes tan�t�s. �sszef�ggenek
egym�ssal. Ha a n�pzen�nkr�l elmondhat� az, amit mondott � �s elmondhat� �, akkor
ugyanez a n�pmes�inkre is igaz. A magyar n�pmes�k a krist�lytiszta tudat
megnyilv�nul�sai. Legf�bb tan�t�suk, hogy minden, ami k�r�l�tt�nk van � legyen az
foly�, fa, k�, ember, �llat �, l�lekkel b�r, �s ennek megfelel� tisztelettel kell
b�nnunk vele. Ezt r�gen tudtuk. Ma mintha nem tudn�nk.
� R�nk f�rne egy tud�sunkat felfriss�t� meseter�pia?
� Nagyon.

Boldizs�r Ildik� 1963-ban sz�letett Duna�jv�rosban. T�bb mint negyven k�nyvet �rt,
legut�bb a Jelenkorn�l jelent meg a Hamupip�ke Facebook-profilja c�m�, meseter�pi�s
eseteket bemutat� munk�ja, amelyet N�metorsz�gban is kiadnak. A Metamorphoses
meseter�pi�s m�dszer megalkot�ja. Ez a vil�gon egyed�l�ll�, mert kiz�r�lag a mes�re
�p�l, els�dlegesen a mes�k seg�ts�g�vel gy�gy�t.