A Siklósi Kistérség

A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás

Szociális szolgáltatástervezési
koncepció felülvizsgálata

Tervezet

2009.
Tartalomjegyzék

1. Előszó

2. A szolgáltatástervezési koncepció célja

3. A szolgáltatástervezési koncepció feladata

4. A felülvizsgálat

5. A siklósi kistérség

6. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok, a térség jövőképe

7. Alapelvek a szociális szolgáltatások megszervezésében

8. Értékek

9. Demográfiai adatok alakulása

10. Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség

11. A szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete

12. Oktatás

13. A szociális ellátórendszer helyzete 2006.

14. A szociális alapszolgáltatások változása a siklósi kistérségben

15. Szakellátások

16. Vizsgálatok összegzése

17. Célkitűzések, prioritások 2009-2010 (2011)

18. Összefoglalás

Mellékletek

2
 1. Előszó

A rossz társadalmi közérzet a jövőnélküliség érzése és szegénység tudat uralja a mai

magyar társadalmat. A jövőkép bizonytalanná vált, sokak anyagi helyzete romlott a
rendszerváltozás óta eltelt időben, mára szinte eltűnt az úgynevezett középréteg. Az idei
évben bekövetkezett gazdasági válság tovább mélyítette a társadalmi különbségeket, egyre
többen élnek a szegénységi küszöb alatt. Nemcsak a különböző társadalmi rétegek között
mélyültek el a különbségek, hanem az ország különböző területei is jelentős
egyenlőtlenségeket mutatnak.

A legsúlyosabb problémák „listáján” az anyagi természetű problémák foglalják el az első

helyet, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük a jövedelmek alacsony szintjét. A
munkanélküliség, illetve a dolgozó emberek munkahelyének bizonytalansága, a vállalatok
átszervezésével, megszűnésével kapcsolatos fenyegetettség, mind hozzájárul a társadalmi
közérzet romlásához. A társadalmi-gazdasági változások különbözőképpen érintik a lakosság
egyes csoportjait, a családokat, az egyéneket.

A pályakezdő fiatal munkanélküliek száma fokozatosan nő. A munkaerő-piacra belépni

készülők képzettsége és a munkaerő-piaci kereslet igényei között nincs összhang. Csökken a
hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok, pszichiátriai
és szenvedélybetegek, valamint a romák) foglalkoztathatósági esélye. Egyre érzékelhetőbb
problémát jelent az is, hogy felnő egy korosztály, akiknek szülei tudatosan vagy önhibájukon
kívül munkanélküli életformára rendezkedtek be, így lehetőségük sincs találkozni a
munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségekkel. Ez jelentős nevelési kihívást is jelent.

A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan sajnos hazánkra is jellemző, hogy a népesség

elöregedése felgyorsult, s ez óriási kihívást jelent a társadalommal számára. A népességfogyás
és az elöregedés, illetve a hagyományos családmodell megváltozása jelentősen befolyásolja a
szolgáltatások iránti igényeket. A növekedés elsősorban a család- és gyermekjóléti ellátások
körét érinti, de jelentősen emelkedett a különböző időskorúak számára biztosított ellátásokat
igénybevevők száma is.

Miközben egyre nő az igény a különböző szociális szolgáltatások iránt, az állami támogatások

összege évről – évre csökken, viszont egyre kevésbé állnak rendelkezésre kiegészítő források.
Ez már rövidtávon is bizonytalanná, kiszámíthatatlanná teszi az ellátások megfelelő
biztosítását. Ezt tapasztaltuk 2009-ben a siklósi kistérségben is a támogató szolgálat illetve a

3
közösségi ellátás esetében, és mai ismereteink szerint ez várható a következő évben a
jelzőrendszeres házi segítségnyújtást illetően is.

2. A szolgáltatástervezési koncepció

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

törvény 92. §. (3) bekezdése szerit a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a
településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok
meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.

Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e

szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.

A Sztv. 92. §. (4) bek. szerint a koncepció tartalmazza különösen:

 A lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket

 Az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások
biztosításáról
 A szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges
együttműködés kereteit
 Az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek,
pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális
ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

A Sztv. 92. §. (5) bek. alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a
megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt
fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz.
A Sztv. 92. §. (7-8) bek. előírja, hogy a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás az
elfogadást megelőzően véleményezteti a Szociálpolitikai Tanács területi szervével és a megyei
önkormányzattal.

A koncepció elkészítése kétféle megközelítésből is jelentős fontossággal bír:

Szűkebb értelemben:

4
 - A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás településein jelen lévő szociális szolgáltatók
illetve szociális szakemberek a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a
térség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei
figyelembevételével, az anyagi és humán erőforrások legoptimálisabb felhasználásával
lássák el, a lehetőségekhez mért legmagasabb szakmai színvonalon.
- Szűnjenek meg azok az ellátási hiányosságok, melyek jelenleg egyes településeken
mutatkoznak.
- Erősödjön a kistérségi tudat és szolidaritás
- Legyen középpontban az ellátott-centrikus szolgáltatásra való törekvés.

Tágabb összefüggésekbe helyezhető feladata pedig:

- A Kistérségi Társulás részére készüljön olyan alapdokumentum, amely átfogó képet

nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, szolgáltatások
fejlesztésének irányairól.
- Határozza meg azokat az alapelveket, értékeket, irányokat, célokat, amelyeket a
társulás a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ.
- Váljon nyilvánvalóvá a települési önkormányzatok, az egészségügyi ellátórendszer és
a kistérség sokrétű kapcsolata és egymásra utaltsága, ez tükröződjön a közös szociális
stratégiákban és az intézményi, szakmai együttműködésekben.
- Információkat kínál a területfejlesztéshez, valamint más ágazatok fejlesztéséhez is,
leginkább az oktatásfejlesztéshez, valamint az egészségügyi ellátórendszerrel való
együttműködésekhez
- Legyen szinkronban a Baranya Megyei Közgyűlés szociális szolgáltatástervezési
koncepciójával.

3. A szolgáltatásfejlesztési koncepció feladata

5
 Lényeges feladat, hogy a fenntartók szolgáltatásfejlesztési koncepciója a megye
szolgáltatástervezéséhez igazodva segítse elő a szociális védelem teljessé válását, segítse a
különböző szociális szolgáltatások egymáshoz illeszkedését és egymásra épülését.

Célterületek

 A foglalkoztatás-foglalkoztatottság területén szükséges olyan lehetőségek,

szolgáltatások és együttműködések biztosítása, amelyek elősegítik különösen a
munkahelyüket elveszítő, illetve a tartósan munkanélküliek, alacsony képzettségűek és
a nők számára a munkahely megőrzését és/vagy a munkahelyre való visszatérést a
GYES, GYED lejárta után.
 Ugyancsak e célterülethez tartozik az átképzésekkel, új szakmák tanulásával és
szociális támogatással a munkába való visszakerülés, a re-integráció elősegítése. Az
iskolából „kieső” fiatalok számára olyan alternatív képzési lehetőségek biztosítása,
ami megakadályozza az alul-iskolázott, pályakezdő munkanélküliek számának
növekedését.
 A magas szegénységi kockázattal rendelkező demográfiai csoportok, mint az idősek és
a gyerekek, a fogyatékkal élők, szenvedélybetegségben szenvedők és családjaik
számára a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzájutási esély megteremtése.
 A szociális igazgatásban a hatékonyság, társadalmi igazságosság és az egységesség
érdekében javítani szükséges a technikai feltételeket, a szervezettséget és az egyes
egységek közötti együttműködést, az igazgatásban dolgozók tapasztalatainak közös
feldolgozását.
 Az ágazatközi együttműködés fejlesztése igen fontos célterület különösen az
egészségügy és a szociális ágazat, az oktatás valamint a foglalkoztatás,
munkahelyteremtés vonatkozásában.

Célcsoportok

6
 A siklósi kistérség területén a gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt
hátrányos helyzetű települések száma igen magas. Ezzel együtt a lakosságot érintő
szegénység kockázata is jelentős. A munkaerőpiacon való részvétel, az egyes
szolgáltatásokhoz való hozzájutás esélye a falvakban élők számára jóval kedvezőtlenebb.

A szegénység kialakulásának kockázata, a szociális biztonság hiánya fokozottan érinti a

következő kiemelten veszélyeztetett társadalmi csoportokat:

 Gyerekek, fiatalok
 Egyszülős családok
 Idősek
 Pszichiátriai betegek
 Szenvedélybetegek
 Fogyatékkal élők
 A munkaerő-piacról tartósan kiszoruló aktív korúak
 Lakhatási problémával küzdők
 Szegény háztartások

4. A felülvizsgálat

A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési

koncepcióját és az ezt megalapozó helyzetfelmérő tanulmányt 2006. évben a Dél-Dunántúli
Regionális Forrásközpont Tervezési Munkacsoportja készítette el. Mostanra vált időszerűvé
az elmúlt évek történéseinek áttekintése és a Koncepció felülvizsgálata, aktualizálása.

A készítők által 2006-ban készített SWOT analízis megállapításai döntő többségében ma is

érvényesek. A különbségek alapvetően a koncepció mentén megvalósuló változások
következményei.

A helyzetfelmérés összefoglaló SWOT analízise

7
Gyengeségek Erősségek

8
Magas a vándorlási veszteség
Magas a kistelepüléseken/községekben élők aránya
A halmozottan hátrányos helyzetű roma népesség
magas aránya egyes településeken (különösen az
ormánsági, hátrányos helyzetű falvakban)
Erősen rurális karakterű kistérség (alacsony
népsűrűség)
Aprófalvas településszerkezet
Zsáktelepülések magas száma
Nagy területi egyenlőtlenség (ek) a kistérségen belül –
ún. ormánsági rész / 58-as számú főúttól nyugatra
eső rész – ún. „kétarcú kistérség” jelensége
Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott,
hátrányos helyzetű kistérség
Szegregált településrészek, települések, térségek
(Ormánság, mint tájegység)
Szegénység/mélyszegénység, kirekesztődés,
gettósodás
A településeken gyengül a népességmegtartó erő
(munkahelyek, szolgáltatások hiánya miatt
elsősorban)
Kistérségi központ (Siklós) csak korlátozottan képes
kistérségi központi szerepkörét ellátni
A térségre a gazdaság széttagoltsága jellemző,
elaprózott vállalkozási struktúra, a
nagyfoglalkoztatók száma kevés
Kedvezőtlen a térségben élők jövedelmi / anyagi
helyzete
A térség gazdasági helyzetéből adódóan magas a
munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás szintje;
alacsony a foglalkoztatottsági szint
A regisztrált munkanélküliek körében a tartósan
munkanélküliek (egy éven túli) aránya magas (50%)
A települések munkanélküliségi mutatói széles
tartományban mozognak
Elmaradott és hiányos közlekedés, IT infrastruktúra
elmaradottsága
9
Színes etnikai összetétel, nemzetiségi kultúra
(Több nemzetiség együttélése (német, horvát,
szerb, cigány)
„Többpólusú” kistérség (Siklós, Harkány, Villány,
Beremend)
Társulási hajlandóság és együttműködési készség
megléte
Kistérségi tudat erősödése mind a tervezés, mind
a szolgáltatások összehangolása területén
A kistérség szerepének erősödése a
feladatellátásban (Többcélú Kistérségi Társulás
létrejötte, működése)
Többéves tapasztalattal rendelkező szociális civil
szervezetek jelenléte (főként a városokban)
Roma civil szervezetek jelenléte
Több szektor jelenléte a szolgáltatásokban
(önkormányzati, vállalkozói, civil)
Önkormányzati feladatot ún. ellátási szerződéssel
átvállaló civil szervezetek jelenléte
Egyéb civil projektek, szolgáltatások (pl.:
alternatív munkaerő-piaci programok,
szolgáltató teleházak, roma felzárkóztató
programok)
A Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ
létrehozása jelentősen erősítette egyfajta
központi szerep kialakításának lehetőségét
Pályázatokon való részvétel
Új típusú foglalkoztatási és szolgáltatásfejlesztési
projekt-tapasztalatok (Startállás Program,Út a
munkához..)
Falugondnoki szolgálatok jelenléte a kistérség 19
településén
A szociális és gyermekjóléti alapellátás területén
a kistérségben kedvező irányú változások;
erősödő önkormányzati aktivitás, szociálisan
elkötelezett önkormányzatok jelenléte -
szolgáltatások tervezése
A szociális alap,- és szakellátások és a
Kreatív szociálpolitikai gondolkodás, szociális tervezés,
módszertani feladatok biztosítása, fejlesztések
erősödése
Kistérségi szintű szociális és gyermekjóléti
ellátórendszer kiépítése a szolgáltatások területi
szinten történő összehangolása (települési,
mikro-térségi és kistérségi összehangolt
fejlesztések)

Passzív helyett aktív szociálpolitikai eszközök Szociális ellátó-hálózat szakmai támogató

alkalmazása, a visszasegítő megoldásokra helyezve a rendszerének kialakítása, erősítése (lehetőségek:
hangsúlyt (pl.: szociális földprogram, alternatív szociális kerekasztal, a Többcélú Kistérségi
munkaerő-piaci szolgáltatások) Társulás Szociális Bizottsága)

Szektorközi együttműködések, partnerség kialakítása Kistérségi normatív finanszírozás

új típusú szolgáltatások, komplex projektek
megvalósítására, esélyegyenlőséget biztosító oktatási,
szakképzési, foglalkoztatási és komplex programok
kialakítása (pl.: Stratállás Program, Tini kuckó, szociális
teleházak, Út a munkához program).Humánágazatok
szorosabb együttműködése, ezáltal ún. integrált
szolgáltatások, közösségi terek működtetése. Az
időskorúak ellátása, az általános egészségi állapot
javítása és a rehabilitációs tevékenységek javítása
érdekében a szociális és egészségügyi ellátások jobb
összehangolása, fejlesztése.

A munkaerőpiaci (re)integráció érdekében a

leghátrányosabb helyzetű célcsoportok számára
integrált (foglalkoztatási, képzési és szociális)
szolgáltatások biztosítása

Lehetőségek Veszélyek

Kistérségi szintű szociális és gyermekjóléti

ellátórendszer kiépítése a szolgáltatások területi
Ellenérdekek (politikai, szakmai), koordináció és
szinten történő összehangolása (települési, mikro-
térségi és kistérségi összehangolt fejlesztések) forrás hiánya

Szociális ellátó-hálózat szakmai támogató Az érdekérvényesítési képesség korlátozott

rendszerének kialakítása, erősítése (lehetőségek: szintje
szociális kerekasztal, a Többcélú Kistérségi Társulás
Szociális Bizottsága)

10
Kistérségi normatív finanszírozás igénybevétele a Az állami költségvetés bizonytalansága
működtetés biztonsága érdekében

A közszolgáltatások elérhetőségének, Feltételrendszer (források), működtetés,

hozzáférhetőségének javítása (pl. falugondnoki információáramlás hiányosságai
hálózat, támogató szolgálat, közösségi busz, egyéb
alternatív közösségi, közlekedési lehetőségek)

Foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása a szociális Kényszer együttműködések, látszatmegoldások

szférában (pl. helyi szociális gazdaság kiépítése) a jobb
ellátások érdekében

Potenciális EU-s pályázatok, bővülő Nem adekvátak a kiírt, illetve a kiírandó

forráslehetőségek / TÁMOP, IKSZT/ pályázatok a térség problémáira.

Helyi társadalom bevonása, önkéntesek Önrész és partnerség hiánya

foglalkoztatása, közösségfejlesztés
Bonyolult, nehézkes eljárásrend

A szociális ellátó rendszer további centralizálása Áttekinthetetlen nagyságrend veszélye

Egyedi intézményfejlesztési projektek kidolgozása Az „elfogadott” projektek megvalósításának

elmaradása (forrás és/vagy szándék hiánya)

Fenntarthatatlan intézmények létrehozása

Integrált nappali ellátások biztosítása Az állami prioritások kiszámíthatatlansága, a

Az otthon-közeli ellátások rendszerének normatívák zsugorodása. A kiépített rendszerek

továbbépítése működtetésének bizonytalansága

Speciális szolgáltatások „megvásárlása”, Távolságok, közlekedés, szakmai partnerek

„kiszerződése”, ezáltal a hozzáférés biztosítása hiánya, ellenérdekeltség

Meglévő minták, tapasztalatok „kihasználása”, Együttműködés hiányossága

elterjesztése (ún. jó gyakorlatok)

Meglévő forrásháttér maximális kihasználása Versenyhelyzet negatív hatása, önrészek hiánya

Módszertani bázis (SKSZSZK kialakítása: szakmai Igényfelmérés elmaradása, belterjesség.

segítségnyújtás, szakmai módszertani koordináció,
segítő háttértevékenységek, pl.: szakmai műhelyek
létrehozása, képzések továbbképzések szervezése

Kistérségen átnyúló szolgáltatások és A figyelem nem erre a szakterületre irányul, a

szakmafejlesztések (pl.: kistérség-közi, határmenti szociális szféra továbbra is a „fejlesztések
együttműködéseken alapuló programok) mostohagyereke”

Innovatív programok kiterjesztése, főleg a Szociálpolitikai innováció nélkül a rászorulók aktív

gyermekvédelem területén. részvételével történő fejlesztések kicsi

11
A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata korántsem annyira részletes, mint a 2006.
évi alapkoncepció. A fő hangsúlyt a jogszabályi környezet és a szociális ellátórendszer
változásainak áttekintése kapta.

A jelenlegi helyzetértékelés alapját főként a körjegyzőségek, illetve a települési

önkormányzatok, a Központi Statisztikai Hivatal és a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi
Központ adatai, valamint saját tapasztalataink és felmérő munkánk eredményei alkotják.

A 2006. évben készült szolgáltatástervezési koncepció megfogalmazott célja, jövőképe a

kistérségben megszervezendő hatékony szervezeti és működtetési formák, hatékony
ellátórendszer és szolgáltatási rendszer kiépítése, mikro-térségi szolgáltatási struktúra
létrehozása, a szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése volt.

Reményeink szerint a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata és az új célok kijelölése

is közelebb visz közös szándékaik eléréséhez.

5. A siklósi kistérség
A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulást 2004. év júliusában alapították. A három várost
(Siklós, Harkány, Villány) és 50 községet felölelő kistérség lakosságszáma 38.477 fő,
melynek 20%-a él a térség a legnagyobb városában Siklóson.

Siklós történelmi kisváros, amelynek központi jellege fokozatosan épült ki, s csaknem minden
tekintetben jelen van. Az 58-as út két részre osztja a kistérséget: a keleti rész a fejlettebb,
településhálózatára a népesebb, részben nagyobb lélekszámú központi jellegű
településszerkezet a jellemző, a nyugati rész fejletlenebb és aprófalvas jellegű.

A kistérséghez 53 település tartozik, ezzel egyike a legnagyobb kistérségi társulásoknak. A

kistérségnek 18 jegyzőséggel van kapcsolata. (Alsószentmárton, Beremend, Drávaszabolcs,
Diósviszló, Egyházasharaszti, Harkány, Kémes, Kovácshida, Magyarbóly, Matty,
Nagyharsány, Siklós, Túrony, Újpetre, Villány, Vokány, Szalánta (Babarcszőlős, Bisse), Baksa
(Siklósbodony, Kisdér), ebből a körjegyzőségek száma: 16.

A siklósi kistérséghez tartozó települések esetében előfordul, hogy a település a siklósi

kistérséghez tartozik, de a jegyzőség közigazgatásilag a pécsi kistérség területéhez. (ld. Szalánta,
Baksa körjegyzőségek)

A nagyobb települések (2500 fő fölötti lakosságszám): Siklós, Harkány, Villány, Beremend.

12
Harkány nemzetközileg ismert gyógyüdülő a kistérségben, sok vonatkozásában kiegészítője
és társközpontja Siklósnak.

Beremend a kistérség legiparosodottabb települése, Villány mikro-központi jellege a várossá

válással párhuzamosan erősödött.

Összességében a térség gazdasága közepesen fejlett. A vállalkozások terjedése, a gazdasági

potenciál a terület keleti részében magasabb színvonalú, a nyugati rész, a Dráva-mellékhez
sorolhatóan a megye válságos helyzetű körzetei sorába tartozik. A siklósi kistérség
településeinek jó része igen kis lakosságszámú község, mely önkormányzatok eltérő anyagi
lehetőségekkel, motivációval rendelkeznek. Jó részük egyedül képtelen lenne arra, hogy
megfelelő színvonalú szolgáltatást biztosítson lakosai számára.

„Az alacsony lélekszámú települések nem képesek minden estben kötelező feladataikat
önállóan teljesíteni, gazdaságosan működtetni és fenntartani, ezért célszerű a feladatellátást
más településekkel együttműködve biztosítani. Az együttműködésre megfelelő forma a
társulási megállapodás. A társulás kiterjedhet a szolgáltatások közös működtetésére,
szakemberek képzésére, foglalkoztatására és szerveződhet már működő alap vagy szakosított
intézmény mellé, amely elláthatja a koordináló, irányító és szervező feladatokat. Az
együttműködés másik formája az ellátási szerződés.”

Ezért is kapott hangsúlyt a 2006-ban elfogadott kistérségi szolgáltatástervezési koncepcióban

a települések közötti együttműködés fontossága.

A törvényben kötelezően előírt feladatok megfelelő színvonalú és teljes körű ellátása

meghaladja a kistelepülések anyagi erejét. A gazdaságos működtetés és a szakmai színvonal
biztosítása kistérségi szinten képzelhető el.

A szociális ellátó rendszer fejlettségének egyik fontos mutatója az alapellátás rendszerének

kiépítettsége. A kistérségben még előfordul, hogy a települések egy részének lefedetlensége
formális illetve hiányos, esetenként a települési önkormányzatok mulasztásos törvénysértése
is felvethető. Mind a települések nagysága, mind pedig területi elhelyezkedésük szerint nagy
szórás tapasztalható az alapellátási formák kiépítettsége terén. Összességében megállapítható,
hogy egyes kistelepülések teljesítették a legkevésbé ellátási kötelezettségeiket. Ezen a téren a
szolgáltatástervezési koncepció végrehajtása során érzékelhető javulás történt.

A siklósi kistérség jellemzően aprófalvas településszerkezetű, amely a térség problémáit

jelentősen meghatározó sajátosság. A siklósi kistérség településeinek alacsony lakosságszáma
miatt a központi normatívák alacsonyak, a helyi bevételek elenyészők. Ugyanakkor a lakosság

13
jelentős része szociálisan segítségre szorul. A szociális és a gyermekvédelmi törvény a
települési önkormányzatokra bízza az alapellátási feladatok teljesítésének mikéntjét, ami az
említett szűkös források miatt az ellátások biztosítását, illetve a szolgáltatás minőségét
tekintve jelentősen elmaradtak az előírtaktól.

A siklósi kistérség településeinek korstruktúrája, szociális mutatói hatványozottan indokolják

a szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátás fejlesztését, a meglévő ellátások
korszerűsítését.

A jogi szabályozás nagy hangsúlyt fektet a lakókörnyezetben történő közvetlen

segítségnyújtásra. Ennek elengedhetetlen feltétele az alapellátások elérhetősége, helyben
történő biztosítása. A szociális ellátás esetleges hiányosságai egyre jobban megterhelik az
amúgy is túlterhelt szakellátást, s ezáltal a központi költségvetést is.

A Társulás célként tűzte ki, hogy amennyiben a szociális szolgáltatások állami normatív
támogatása továbbra is a Társulási fenntartásban megszervezett szolgáltatások megvalósulását
ösztönzi, úgy megfelelő gazdaságossági számítások után biztosítja a Szociális törvény szerinti
alapszolgáltatásokat:

 családsegítést,
 házi segítségnyújtást,
 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
 étkeztetés,
 nappali ellátás
 gyermekjóléti feladatokat
 időskorúak átmeneti otthona
 idősek bentlakásos intézménye..

A kistérségben élők, és a szolgáltatás iránt valós szükséglettel bírók számára biztosítani kell a
szociális törvényben meghatározott szolgáltatásokat.
A szociálisan rászoruló személyeknek biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása
érdekében a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat „szolgáltatástervezési
koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében
látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.
A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát (a szociális törvény értelmében) a helyi
önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A kistérség által

14
készített koncepciónak illeszkednie kell a Megyei Önkormányzat által készített
koncepcióhoz, illetve az egész kistérség településfejlesztésében irányadó terveknek.
A siklósi kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2006. évben készült el.
A Siklóshoz tartozó települések többségében a szociális szolgáltatások jó része nem
működött a kistérségi társulás megalapítása előtt. A kistérségi szervezés megkönnyíti, és
egységesebbé teszi az ellátásokat. Sajnos a szociális törvény januárban életbe lépett
módosításával a támogató szolgálat, és közösségi ellátások kikerültek az önkormányzatok
által kötelezően ellátandó feladatok köréből. A kistérségi társulás létrehozására elsősorban a
pénzügyi ösztönzők bírják rá a települési önkormányzatokat. Ezzel a lépéssel a társulásra lépő
önkormányzatok megtakarítják a szociális, illetve gyermekjóléti feladatokra fordítandó
források egy részét.

A szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok nem kistérségi társulásban

történő ellátása a települések egy részén csupán formai. Nem ritka, hogy a meglévő
szolgáltató intézmények ellátási területük anélkül bővítik, hogy rendelnének mellé megfelelő
számú szakembert.

2008. januárjában kezdte meg működését a kistérség 33 településének csatlakozásával a

Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, siklósi székhellyel, és több vidéki (villányi,
újpetrei, vokányi, kistótfalui) telephellyel. A fennmaradó 20 település kettő mikro-térségi
központban (Beremend 7 település, Harkány 13 település), intézményi társulások formájában
látják el a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat. A közösségi ellátás továbbra is egy
központban (Siklós), de teljes kistérségi lefedettséggel működött, az idősek nappali ellátása 4
telephellyel, szintén teljes kistérségi lefedettséggel működik.

15
 A szociális ellátás megoszlása településszám szerint
40

35

30

25

Oszlop B
20

15

10

0
SKSZSZK BEREMEND HARKÁNY

6. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok, a térség jövőképe

A Kistérség helyzetét hátrányosan befolyásoló tényezők elsősorban az aprófalvas

településszerkezet, a nagyszámú zsáktelepülés (a Siklósi Kistérséghez csatlakozott 53
település közül 20 község zsáktelepülés), a kis hatékonyságú gazdasági szerkezet, a magas
munkanélküliségi arány, alacsony színvonalú infrastrukturális hálózat és az alacsonyan
képzettek magas aránya.

Az három jelen lévő meghatározó nemzetiséghez tartozónak valló népesség tekintetében a

cigány népességen belül azok aránya akik érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel
rendelkeznek együttesen nem éri el a 2%-ot. Az általános iskola 8. osztályát alig több mint
egyharmaduk végezte el. Ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel 42% rendelkezik. Alig egy
tizedük szerzett valamilyen szakiskolai vagy szakmunkás képzettséget. Ez az arány

16
természetesen a foglalkoztatottság adataiban is visszaköszön. Baranya megyében a cigány
lakosság majd fele alkalmi munkából él, több mint negyede közhasznú munkásként dolgozik,
a háztartások 13%-ának fő bevételei a hivatásos anyaságból származnak, rendszeres
keresőtevékenységből csak a munkaképes lakosság 10%-a szerez bevételt.

A másik két, térségünkben meghatározó nemzetiség, a horvát valamint a német

nemzetiségűek iskolázottsága nem tér el számottevően a megye átlagától. A németek között a
felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya valamelyest magasabb.

Baranya megye tekintetében a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók aránya – a mohácsi és a

pécsváradi körzet után – ebben a kistérségben a legmagasabb. 2001-ben a lakosság közel
20%-t tette ki a német, a horvát és a cigány kisebbséghez tartozók aránya. Legnagyobb arányú
kisebbség a térségben a horvátoké (11,1%), melyet a cigány származásúaké (6,8%) követ
(2001-es népszámlálás). A térség 53 településéből 13-ban jelentős (12-100%) a roma etnikum
jelenléte, 6-ban pedig az egyéb nemzetiségűek aránya számottevő.

Jelentősebb arányú nemzetiséget felmutató települések (%)

Település Roma Egyéb Település Roma Egyéb
nemzetiségűek nemzetiségűek nemzetiségűek nemzetiségűek
aránya aránya aránya aránya
Alsószentmárton 100% Márok 22%

Babarcszőlős 70% Nagyharsány 32%

Csarnóta 12% Palkonya 18%

Cún 40% Pécsdevecser 78%

Diósviszló 25% Rádfalva 15%

Drávacsepely 21% Siklósbodony 24%

Drávapiski 55% Siklósnagyfalu 80%

Harkány 20% Szaporca 23%

17
Ivánbattyán 10% Tésenfa 24%

Kisjakabfalva 23%

A foglalkoztatás területén az 1997-ben alapított Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi

Szervezet tett eredményes lépéseket a cigány lakosság munkához jutása és a munkaerőpiacon
való tartós megkapaszkodása érdekében.

Szélesebb körben, ugyanezt tűzte ki céljául a Magyarbólyi központtal működő „Új esély”
Közhasznú Egyesület is, ezért folyamatosan pályáznak különböző projektek megvalósítására,
és modellprogramok kidolgozásával igyekeznek a tartósan munkanélküli aktív korú
munkavállalókat újra közelíteni illetve vissza integrálni a munkaerőpiacra.

A legutóbbi időben az eredményes pályázatok is a munka világába való visszatérés

elősegítését célozzák.

18
 7. Alapelvek a szociális szolgáltatások megszervezésében

 A legfontosabb alapelv a szociális biztonság megőrzése, és ha szükséges annak

megteremtése, annak érdekében, hogy az itt élők továbbra is otthonuknak érezzék a
térséget, ezzel is növelve a települések népességmegtartó erejét, és a különböző
társadalmi csoportok, nemzetiségek zavartalan együttélést.
 A hagyományos segítőkészség és aktivitás, a települések önszerveződésének
újraélesztése.
 Az esélyek egyenlőségének biztosítása azoknak az egyéneknek és csoportoknak, akik
hátrányos helyzete súlyosan növekednének.
 A szociális ellátásokhoz való hozzáférésnél alapelv az egyenlő elvű elbírálás, az
ellátórendszer működésének átláthatósága, a diszkriminációmentes gyakorlat és a
szociális helyzetekre is hatással lévő döntések nyilvánosságra hozatala.

8. Értékek

A család, és a munkahely megtartásának támogatása és a fiatalok, a hátrányokkal küzdők

esélyeinek növelése.

A szociális ellátások biztosításánál fontos érték az ellátási igényekhez igazodó differenciáltság

és a minőségi ellátásra törekvés, valamint az, hogy az egyes intézmények szolgáltatásaikkal
rugalmas módon igazodjanak a helyi igényekhez.

9. Demográfiai adatok alakulása

A Siklósi kistérség lakosságában a 60 év felettiek aránya kismértékben meghaladja a

gyermekkorúakét. Az öregedési index a megye többi kistérségének adataihoz viszonyítva a
kedvezőbbek közé sorolható, azonban jelentős különbségeket találunk az egyes települések
szintjén. A nők és a férfiak eltérő öregedési indexe a nemek közötti egyenlőtlen
életkilátásokra mutat. Míg egyes községekben a gyermekkorúak száma számottevően
meghaladja a 60 éven felüliek számát, azaz „fiatalodnak” a települések (pl. Babarcszőlős,

19
Siklósbodony, Siklósnagyfalu), addig más falvakban a népesség nagyfokú elöregedése
figyelhető meg. Ez utóbbit mutatja, hogy Drávapiskiben, Túronyban és Villánykövesden 100
14 évnél fiatalabb gyermekre több mint kétszáz idős ember jut, Pécsdevecseren pedig a
mutató a háromszázat is meghaladja. Ellenpólust jelent Siklósnagyfalu, ahol 100
gyermekkorúra mindössze 24 60 évnél idősebb lakos jut.

A lakosság korcsoporti összetétele a kistérségben

A népesség korcsoport szerinti összetétele a kistérségben

-15 év 18.1%

15-39 év 33.7%

40-59 év 28.6%

60 év felettiek 19.6%

Az időskorúak népességének aránya az országos és megyei tendenciákhoz hasonlóan a

kistérség területén is növekszik:

20
Az egészségügyi és szociális ellátórendszernek szembe kell nézni az öregedő népesség
problémájával. Ez a kedvezőtlen tendencia a foglalkoztatási arányokat is negatívan
befolyásolja. Az alábbi eltartottsági ráta adatai is alátámasztják, hogy évről-évre egyre
kevesebb fiatal munkavállaló áll munkába, míg az időskorú eltartott, vagyis nyugdíjas
népesség száma egyre növekszik.

Eltartottsági ráta 1990-2009

A gyermeknépesség eltartottsági rátája Az idős népesség eltartottsági rátája

1990 2001 2009 1990 2001 2009

29.7 23.4 20.7 18.0 21.6 23.8

Az időskorú népességen belül a nemek szerinti megoszlás is az országos átlagnak

megfelelően alakul a térségben. A 60 év feletti nők aránya az időskorú népességen belül több
mint 60%. Ezen belül is kiemelkedően magas - a férfiakhoz képest majdnem kétszeres - az
egyedül élő özvegy nők aránya.

Ezek a folyamatok a szociális ellátórendszer számára egyre növekvő feladatot jelent. A

szociális alapszolgáltatások, az otthon közeli ellátások kormányzati preferálása és a
szakosított ellátórendszer folyamatos alulfinanszírozottsága arra ösztönzi a szociális
szolgáltatókat, hogy rugalmasan reagáljanak az ellátási igények és lehetőségek folyamatos
változására.

21
 10. Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség

A Siklósi Kistérségben az amúgy is rendkívül rossz munkanélküliségi mutatók a válság

hatásaként történt tömeges elbocsátások és munkahely megszűnések nyomán meredeken
emelkednek. Az amúgy is kedvezőtlen gazdasági struktúra még inkább meginogni látszik.
Már nem csak a nagy számú gazdaságilag inaktív populáció segélyezése, az idős korúak
ellátása jelent fokozott kihívást a térségnek, hanem az egyre növekvő munkanélküli és
álláskereső népesség problematikájának kezelése is.

Komoly problémát jelent a munkanélküliség, ezen belül is a tartós munkanélküliség jelensége.

A társadalmi szegregáció következtében bizonyos társadalmi csoportok olyan mértékben
leszakadtak, hogy számukra az esetleges kedvező gazdasági környezetátalakulás sem hozhat
könnyebbséget, hiszen önmaguk erejéből képtelenek a re-integrációra. Mind a társadalmi
szolidaritás, mind tágabb gazdasági érdekeink azt kívánják, hogy az érintett rétegek
megtalálják útjukat vissza a társadalomba.

A települési területi adatok alapján egyértelmű, hogy a siklósi kistérség külső perifériáján az
aprófalvas településszerkezet jellemző. Az 53 település közül 40 az 500 főnél is alacsonyabb
lakosságszámú község. A negyven kistelepülés közül 9 település lakossága 200 főnél is
kevesebb. A rendszerváltást követően megindult településhálózati átalakulás a Siklósi
kistérség településeit alig érintette. A hazai településhálózaton belül az aprófalvas térségek
hátrányai nem mérséklődnek, hanem tovább mélyülnek. Az újrafoglalkoztatás tekintetében az
apró falvak lakossága számít a legkiszolgáltatottabbnak, hiszen a dél-dunántúli térség
elmaradott infrastrukturális viszonyai között nehezen mobilizálhatók a lakóhelyüktől távol,
vagy azon kívül eső munkavállalásra. A munkáltatók is hátrányosan kezelik a „vidéki”
munkavállalókat a téli időszakban sokszor bizonytalanná váló közlekedés, valamint a
felmerülő útiköltség térítés miatt.

A környező nagyvárosok munkalehetőségei a lakosságnak elérhetetlen, egyrészt a közlekedés

nehézségei, másrészt az utazási költségek miatt. A lakosság jelentős hányada küzd az
aluliskolázottság problémájával s a meglévő tudás elavultságával, ami szintén nehezíti a
foglalkoztathatóságot. Az iskolázottsági mutatói kedvezőtlenek, ami a diplomások és
középiskolai tanulók alacsony számában mutatkozik meg. Aggasztó jelenség az írástudatlanok

22
és a funkcionális analfabéták magas aránya. Az alacsony képzettségből fakadó legfőbb
probléma, hogy az érintettek munkaerőpiacra jutásának lehetőségei minimálisak.

A siklósi térségben regisztrált álláskeresők száma (%)

2007-2009

2007 2008 2009

Nyilvántartott 2842 3180 3342

álláskeresők száma

Nyilvántartott 17.8 16.0 23.3

álláskeresők száma a
gazdaságilag aktív
lakossághoz
viszonyítva (%)

Az 1990-es évektől az egész Dél-Dunántúli Régióban megfigyelhetőek voltak a gazdasági

szerkezetváltozások. Az iparban jelentős leépítésekre került sor, a mezőgazdaság szerepe
tovább csökkent a foglalkoztatásban. Az ezekben az ágazatokban feleslegessé vált munkaerő
egy részét a szolgáltatások dinamikusan fejlődő ágazata szívta fel. A térségben viszont a
gazdasági ágazatok egyike sem vált igazi húzóágazattá. A munkaerő keresletre erős
szezonalitás, és ezzel együtt ingadozások jellemzőek, ami nem meglepő, tekintve, hogy a
kistérségben a fő gazdasági ág az idegenforgalom és a mezőgazdaság, melyekre a tavaszi-
nyári fellendülés és az őszi, még inkább a téli leépülés a jellemző. Ennek következményeként
a munkanélküliség továbbra is problémát jelent a térség számára, különösen a központi
szereppel bíró megyeszékhelyektől távolabb eső, tömegközlekedéssel gyéren ellátott
települések számára.

A kistérségben található 53 település közül 33-ban sem óvoda, sem általános iskola nem
működik. Az alapfokú képzésre jellemző, hogy 2003-ban mindössze 15 település rendelkezett
alapfokú oktatási intézménnyel. A tanulói létszám folyamatosan csökken, a koncentráció
egyre inkább a nagyobb települések felé tolódik, ezért a kis településeken megszűnnek az
iskolák. Ez a tényező is hozzájárul ahhoz, hogy a kistelepülések lélekszáma csökken, mivel a
fiatalok egyre inkább próbálnak a városokhoz, illetve nagyobb településhez közelebb
költözni.

23
A Siklósi Kistérség a Dél-dunántúli Régió külső perifériáján helyezkedik el. A kistérséget a
64/2004. (IV. 15) számú kormányrendelet, a hátrányosabb helyzetű kistérségek közé, valamint
a kistérség 53 települése közül 14-et a leghátrányosabb települések közé sorol. Ezen kívül a
240/2006.(XI.30.) számú a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott,
illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések
jegyzékéről készült kormányrendeletben a kistérség 53 települése közül 37 szerepel. A
társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé 21-et, az
országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé 33-at,
mindkét kategóriába 17 települést sorol.
A térség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak, vidékfejlesztési szempontból
támogatandónak minősül.

11. A szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete

A siklósi kistérség apró falvainak és nagyobb településeinek fejlődési lehetőségeit

negatívan befolyásolja a határ menti területi elhelyezkedés is. A gyorsan periférizálódó
határvidéken a szerkezetátalakítás folyamata lassú, a fiatalabb generáció munkalehetőségek
híján veszélyeztetett helyzetben van. Az aprófalvas településszerkezethez egyre jellemzőbben
társul a gyors elszegényedés folyamata, a mély szegénység kialakulása.

A települések nagy részét érintő megközelíthetőségi problémák komoly gondot jelentenek az

iskolába, illetve munkába járásnál, valamint a különféle (köz-, és egyéb) szolgáltatások
elérhetőségében. A tömegközlekedés jelenleg többé-kevésbé jól funkcionáló területe a
helyközi autóbusz közlekedés, mely településenként eltérő minőségű, hiszen a
zsáktelepülések miatt nehézkes a szervezhetőség. A vasútnak a személy és áruszállításban alig
van szerepe. Mindezek további jelentős munkaerő piaci hátrányt jelentenek a kistérség
álláskeresői számára.

Összességében a siklósi kistérség a társadalmi-gazdasági hátrányokkal küzdő kistérségek közé

tartozik. A férfiak foglalkoztatottsági részesedése az országos tendenciának megfelelően
minden korcsoportban meghaladja a nőkét. A nők aránya a foglalkoztatottakon belül a 60 év
alattiak esetében alacsonyabb a megyei és a régiós átlagnál.

24
A kistelepüléseken megszűntek a mezőgazdasági, állattartási vállalkozások, tevékenységek.
Sokszor egyetlen lehetőség a közhasznú munkavégzés. A térség felzárkóztatását, az
életkörülmények és életesélyek javítását a gazdaságfejlesztési programok önmagukban nem
szavatolhatják.

A kistérségben koncentráltan vannak jelen azok a tényezők, melyek a gazdaság fejlődését

lassítják. Az 53 településből álló, tőkeszegény térségre magas munkanélküliségi ráta,
elvándorlás és elöregedés jellemző. Az apró falvakban egyre markánsabban jelentkezik az
elszegényedés, a kistérség népességmegtartó ereje fokozatosan csökken. Jelen pénzügyi-
gazdasági helyzetben további romlással és lemaradással lehet számolni.

A siklósi kistérség szociális és gazdasági helyzetét tekintve növekszik a szegénység

kockázata. Különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek az amúgy is hátrányos helyzetű
rétegek, így a nyugdíjasok, az ötven éven felüli inaktív népesség, a fiatal pályakezdők, a
romák, a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek és a hajléktalanok. Az elöregedési tendencia,
a fiatalok elvándorlása, az idős emberek magukra hagyatottsága az aprófalvas
településszerkezetből adódó szegregáció következtében előre jelezhető, hogy az
egészségügyi- és a szociális ellátó rendszerre a jövőben a jelenleginél nehezebb terhek fognak
nehezedni.

12. Oktatás

Az alapfokú oktatásban a tanulói létszámok folyamatos csökkenése jellemző. Ezért a

települések többsége igyekszik átstruktúrálni oktatási intézményeit, így növelve a
kihasználtságot és csökkentve a fenntartási költségeket. A kistérség területén jelenleg 14
alapfokú oktatási intézmény működik, intézményi társulási formában.

Siklóson 2008. év szeptemberében kezdte meg működését a Siklósi Gimnázium, Szakiskola,

Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, röviden Siklósi
Közoktatási Intézmény. Az Intézmény 9 tagintézményből áll.

A kistérségben csupán két középfokú oktatási intézmény működik, Siklóson és Villányban.

Siklós az alacsony tanulói létszámú városok közé tartozik, melynek egyik oka, hogy sok diák
inkább valamelyik pécsi középiskolát választja tanulmányai folytatásához.

Siklóson működik a Pedagógiai szakszolgálat, mely a városon kívül 53 településsel áll

társulásos szerződési viszonyban. A Nevelési tanácsadó, valamint a logopédiai tanácsadás
biztosítását a kistérség vállalta.

25
Az egységes irányítású kistérségi fenntartással működtetett oktatási intézmény létrehozására
több sikertelen kísérlet történt, ám a települési önkormányzatok érdekellentétei
megakadályozták megvalósulását.

Bölcsődei ellátás Beremenden, Siklóson és Villányban érhető el. Az egyre inkább jelentkező
ellátási igényekhez igazodva, a 2009-es tanévtől a Tappancs Bölcsőde eddigi kettőn kívül, egy
újabb bölcsődés csoportot indítottak, mely a Dózsa György utcai Hétszínvirág Óvoda
épületében kapott helyet. Villány városban az Óvodai ellátáson belül integráltan indítanak
csoportokat a bölcsődei korú gyermekek számára.

A GYED és GYES idejének lerövidülése miatt a munkaerőpiacra nagy számban visszatérő

kismamák számára előreláthatólag még nagyobb kihívást jelent majd gyermekeik napközbeni
elhelyezése. A bölcsődei ellátás férőhelyeinek alacsony száma és a bővítési lehetőségek
korlátozottsága miatt a családi napközik kialakítása és működtetése kap prioritást.
Természetesen finanszírozási, és szakmai megfontolások a hálózatban való működtetést
preferálják. Az előzetes igényfelmérések alapján a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás saját
intézményi fenntartásában kívánja megszervezni a gyermekek napközbeni ellátását.

A kistérség területén 2009. évtől két családi napközi működik. A siklósi Ciróka Családi
Központ kistérségi lefedettséggel, Vókányban pedig Kistótfalu, Újpetre és Vókány község
lakosai számára.

A családi napközi

A családi napközi egy újszerű az ellátási igényeket figyelembe vevő rugalmas

szolgáltatás, mely nem kapcsolódik szorosan a szociális ellátórendszerhez, ám tagadhatatlan,
hogy van szociális és foglalkoztatási hatása. Hisz a nők munkahelymegtartása nagyban
függhet a munkaerőpiacra történő mielőbbi visszatérésüktől. Valamint egy átlagos családi
költségvetés nem képes kizárólag a GYES összegének mértékével gazdálkodni.

A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része. Bölcsőde típusú ellátás a gyermekek

törvényben rögzített napközbeni ellátásának családias körülmények között biztosított formája.

Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a következő

képen fogalmaz:

A családi napközi

26
43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és
óvodai ellátásban nemrészesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő
gyermeknek az iskola nyitvatartási idejénkívüli, valamint az iskolai
napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi
napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.

(2) A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt

életkoruknak megfelelőnappali felügyeletet, gondozást, nevelést,
étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos
szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.

A családi napközi az alapellátás keretében a 20 hetes - 14 éves gyermekek részére nyújt

napközbeni ellátást, mely történhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra
kialakított családias környezetben.

Az ellátás a munkát vállaló szülők számára ad lehetőséget kisgyermekeik ellenőrzött

körülmények között történő napközbeni elhelyezésére, illetve az alapellátáson
túlszolgáltatásokat is nyújthat a kisgyermekes családok számára, amennyiben a szolgáltatások
feltételei is biztosítottak.

A családi napköziben koruknak és egyéniségüknek megfelelően gondoskodnak a

gyermekekről, lehetőség szerint rugalmasan alkalmazkodva a szülők kéréseihez
(természetesen a gyermekek érdekeinek és az adott korosztály ellátására vonatkozó szakmai
elveknek megfelelően).A családi napközi a bölcsőde, az óvoda és az iskolai napközi mellett a
gyermekek napközbeni ellátásának egy olyan formája, amely az intézményes ellátási formák
szakmai/intézményi kompetenciához kötött funkcióit nem vállalja fel.

A családi napközi tevékenysége összekapcsolható a gyermekjóléti alapellátás más jellegű

segítőformájával abban az esetben, ha a személyi és tárgyi feltételek az adott ellátási formával
szemben támasztott követelményeknek megfelelnek.

Ennek értelmében a családi napközi összekapcsolható, pl. a helyettes szülői tevékenységgel,

ha az ellátást nyújtó személy a helyettes szülői tanfolyamot is elvégezte. A segít ő család a
hirtelen krízishelyzetbe került gyermeket átmeneti időre teljes körű ellátás nyújtásával
otthonába fogadja, majd a krízis elmúltával a saját családjába visszahelyezve őt, az átmeneti
ellátást felválthatja egy napközbeni gondozás, felügyelet a gyermek számára már megszokott,
jól ismert és elfogadott környezetben.

27
13. A szociális ellátórendszer helyzete a szolgáltatástervezési koncepció időszakában

1. Beremend már 2006. előtt is mint önálló mikro-térségi központ működött. Az Idősek
Szociális Otthona és Gondozási Központ keretében belül biztosította a szociális
alapellátásokat, az idősek nappali ellátását, a következő hozzá tartozó 7 településen:
Beremend, Alsószentmárton, Egyházasharaszti, Kásád, Kistapolca, Old,
Siklósnagyfalu településeken, valamint az időskorúak bentlakásos ellátását.

Majd 2007. március 01-én alapították meg az Alapszolgáltatási Központot, mely

átvette az alapszolgáltatások közvetlen irányítását. Ezek a családsegítés és
gyermekjóléti szolgáltatás, házi gondozás, szociális étkeztetés. Alsószentmárton
szociális alapellátását 2009. január 01-től a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató
Központ látja el.

2. Az alapkoncepció készítésekor a harkányi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

szakmai irányításával biztosították a kötelezően ellátandó alapszolgáltatásokat
Harkányban és a hozzá tartozó 13 településen: Harkány, Kémes, Cún, Drávapiski,
Drávacsepely, Szaporca, Tésenfa, Diósviszló, Drávaszerdahely, Ipacsfa, Márfa,
Kovácshida, Rádfalva településeken.

Beremendhez hasonlóan Harkány városa is gesztor települési szerepet töltött be a saját

mikro-térségén belül. Az idősek otthona önálló, az alapszolgáltatásokat koordináló
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól elkülönült intézményként működött és
működik ma is. A szociális étkeztetés kivételével a térség alapszolgáltatásait
szakmailag irányító központ azóta is a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

3. Villányban, és az általa ellátott 17 településen, mint: Villány, Illocska, Ivánbattyán,

Kisharsány, Kisjakabfalva, Kislippó, Kiskassa, Lapáncsa, Magyarbóly, Márok,
Nagyharsány, Nagytótfalu, Pécsdevecser, Palkonya, Peterd, Újpetre, Villánykövesd
településeken az önkormányzat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének
közvetlen szakmai irányításával látta el a házi segítségnyújtást, a családsegítést és
gyermekjóléti szolgáltatásokat. A többi alapellátást, mint a szociális étkeztetést,
nappali ellátást a települési önkormányzat közvetlenül szervezte meg.

4. Siklós város szociális ellátása 2006. évben önkormányzati fenntartással viszonylag

28
 koncentrált módon, egy szakmai intézmény irányításával szerveződött. Az
alapellátások, mint a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és
gyermekjóléti szolgáltatás, a szenvedélybetegek közösségi ellátása valamint az idősek
nappali ellátása szociális szolgáltatások biztosítására és közvetlen irányítására
Alapszolgáltatási Központ létesült. Bentlakásos ellátás keretében 160 férőhelyes
időskorúak otthonát működtetett Máriagyűdön.

Az intézmény a Siklós Város Egyesített Szociális Intézménye szervezeti egységeként

működött. A központ 2007. december 29-ig a következő 13 településen szolgáltatott
szociális alapellátásokat: Siklós, Babarcszőlős, Bisse, Csarnóta, Garé, Gordisa, Kisdér,
Kistótfalu, Matty, Siklósbodony, Szava, Garé, Túrony, Vokány.

A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2007. augusztus 9-i 42/2007 számú
határozatával működtetésre átvette Siklós Város Egyesített Szociális Intézményét és ennek
bázisán önálló jogi személyként 2007. december 29-i hatállyal létrehozta a Siklós Kistérségi
Szociális Szolgáltató Központot.

Ennek a meglevő ám viszonylag elszigetelten működő struktúrának az átalakítására és a

kistérségi „lét” tulajdonképpeni lényegének megvalósulására 2006-ban a munkacsoport a
következő intézkedési javaslatokat, átszervezési lehetőségeket, fejlesztési irányokat
alternatívákat fogalmazta meg:

 A kistérséghez csatlakozott összes települési önkormányzat szociális intézményének

átadása kistérségi fenntartásba, egységes szakmai irányítással (pl.: Kistérségi Szociális
Alapszolgáltatási Központ) létrehozásával.

 A települések valós igényeire épülő szociális és gyermekjóléti alapellátások integrált

rendszerének kialakítása.

 A hiányzó alapszolgáltatások megszervezése.

 A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés jegyében településeken Életházak

kialakítása.

 A már működő, több mikro-térségi központ helyett, egy központi irányítási szereppel
felruházott város mellett több alközpont létrehozásával megszervezni a szociális
ellátást.

 A működő intézmények (Siklós ESZI, Beremend Gondozási Központ, Harkány Idősek

29
 Szociális Gyógyotthona) infrastruktúrális és személyi szakmai fejlesztése.

 A még hiányzó szakellátások (pl.: hajléktalan-ellátás, fogyatékkal élők ellátása)

kistérségi szintű megszervezése.

 A falugondnoki szolgálat kiterjesztése, tartalmi megerősítése, fejlesztése.

 Az esélyegyenlőséget elősegítő komplex oktatási, szakképzési, foglalkoztatási

programok kialakítása.

 A roma integráció elősegítése.

 Közösségszervezés, közösségfejlesztési programok kialakítása az egyházi szervezetek,

civil szerveződések és önkéntesek bevonásával.

14. Szociális alapszolgáltatások a siklósi kistérségben

30
A 2006. év végi állapotokhoz képest vizsgáljuk, hogy mennyiben bővült, illetve változott a
szociális szolgáltatások köre, milyensége a Siklósi Kistérségben.

1. Szociális étkeztetés

Az étkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani azoknak, akik
egészségi állapotuk, koruk miatt önmaguk részére a meleg étet nem tudják biztosítani és
élelmezésük családtagjaik segítségével sem oldható meg. Az igénybevételt a helyi
lehetőségek figyelembevételével vagy a kiszolgáló helyen történő elfogyasztással, vagy
éthordóban való elvitellel, a rászorultak számára házhoz szállítással kell megoldani. Egy-egy
településen több forma is biztosítható. Jelenleg az aprófalvas településszerkezet mellett fontos
feladat a leggazdaságosabb ellátási forma megtalálása. A szociális alapellátások e formája,
főleg az időellátásban fontos, hiszen sok idős ember nem szívesen főz egymagára, illetve már
nehezére esik a napi bevásárlás, a főzés.

A szociális étkezés térítésköteles, és hatósági engedély szükséges hozzá. Az étkezés

igénybevételét alapvetően a szolgáltatás biztosításának formája, a térítési díj mértéke, az étel
minősége, választhatósága határozza meg. Persze az ellátás során figyelembe kell venni a
diétás menü igénylés szempontját is. A térítési díj mértéke sem egyforma, nagysága függ a
települések, a szolgáltatók anyagi teherbíró képességétől, az állami normatív támogatás
mértékétől. A szolgáltatás elérésekor többnyire az alacsonyabb lakosságszámú községekben
élők megfelelő minőségű ellátáshoz való jogai sérülnek.

A siklósi kistérség 53 települése közül csak 32 település jelezte, hogy működik a szociális
étkeztetés. A tapasztalatok szerint ez az ellátási forma térségünkben még mindig hiányosan
megszervezett, hiszen ahol működik is, ott sem rendelkeznek az ellátáshoz szükséges
feltételekkel, illetve engedélyekkel. Az önkormányzatok nem használják ki a szociális
étkeztetés intézményét, hanem inkább saját költségvetésük terhére finanszíroznak egy-két
lakos számára kedvezményes étkezést.

A jövőben a Kistérség fontos célkitűzése kell legyen, hogy a házi gondozói hálózat kiépülése
magával hozza majd ezen ellátás teljes kiépítését is.

2. Házi segítségnyújtás

31
 Feladata az önmaguk ellátására saját erőből már képtelen személyek otthonukban
történő gondozása.

Ennek során segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőknek :

 Az alapvető gondozási, ápolási tennivalók elvégzésével.

 A szociális szolgáltatást igénybevevő és közvetlen lakókörnyezete
higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködéssel.
 A veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, azok elhárításában
nyújtott segítséggel.
 A kapcsolatok fenntartásában, kialakításában való segítségnyújtással.

A gondozás a valós szükségleteknek megfelelően magában foglalja a fizikai ellátást, bizonyos

szintű egészségügyi ellátást (orvoshoz kísérést, gyógyszerkiváltást, kisebb sebellátást),
pszichés gondozást. Ezen a területen különösen fontos a kompetenciahatárok pontos ismerete,
betartása.

Szociális gondozás célja:

 Valamennyi, a szolgáltatást igénybe vevő számára egyenlő eséllyel

hozzáférhető szolgáltatást nyújtson a legszükségesebb elemi életfeltételek
biztosítása érdekében.
 A csoportok, az egyének, társadalmi rétegek életminőségének javítása, szinten
tartása.
 Az ellátást igénybevevő szükségleteihez igazodó segítségnyújtás.

A házi gondozás fontos szakmai feladata a megfelelő prevenció illetve a rehabilitáció. Kerülni
kell a „túlgondozást” de figyelni kell az „alulgondozás” veszélyére is. A folyamatosság
teremti meg az ellátott biztonságérzetét. A szolgáltatásnak személyesnek, személyre
szabottnak, és emberközpontúnak kell lennie. Fontos, hogy a hogy a házi segítségnyújtást
végző személy: személyisége, hozzáállása, szakmai hozzáértése garancia legyen az ellátott
számára a neki megfelelő segítség biztosítására. A szociális gondozás fogalma magában
foglalja a támogatás minden formáját, amelyek segítségével megelőzhetőek vagy
kompenzálhatóak a szociális, biológiai illetve pszichés sérülékenység következményei. A
szociális gondozás tevékenysége tehát szélesebb kör az egészségügyi gondozásnál. A szociális

32
és egészségügyi funkciók szétválasztása a legtöbb esetben csak elméletileg lehetséges, a
gyakorlatban szinte lehetetlen.

A házi segítségnyújtás igénybevétele:

A házi segítségnyújtás igénybevétele önkéntességen alapul. Az igénybevétel feltételei

az idei évtől változtak. Jelenleg egy szakmai bizottság gondozási szükségletet vizsgál, és e
szakvéleménynek megfelelő időtartamban igényelhető az ellátás. A napi minimum fél órát
igen, de négy órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkezőket lehet házi
gondozás keretein belül ellátni. A házi segítségnyújtás biztosításához az erre illetékes
bizottság gondozási szükségletfelmérésén alapuló javaslata szükséges. A szolgáltatást igénylő
a lakóhelyén dolgozó gondozónőtől kaphat a szolgáltatás igényléséhez szükséges kérelem
nyomtatványt, melyet a szolgáltató intézmény vezetőjéhez kell eljuttatni. A házi
segítségnyújtás igénybevételi kérelmét az intézményvezető vagy a jegyző továbbítja a
területileg illetékes szakértői bizottsághoz, aki a törvényi előírásoknak megfelelően az
elvégzett helyszíni vizsgálat alapján szakértői véleményt állít ki. Az intézmény és az ellátott,
az ellátás biztosítására szerződést, megállapodást köt, melybe belefoglalják a ténylegesen
igényelt napi gondozási órák számát, mely lefelé eltérhet a szakértő által megállapított
óraszámtól. Egy fő gondozó maximum 6 fő ellátottat gondozhat.

A házi segítségnyújtást igénybe vevőknek térítési díjat kell fizetniük. A Siklós Kistérségi
Szolgáltató Központ által ellátott településeken ez jelenleg térítésmentes szolgáltatás.

Az ellátottak a Beremendi mikro- térségben 215 Ft./gondozási óra, a Harkányi mikro-

térségben 0 Ft./gondozási óra térítési díjat fizetnek.

A gondozás gyakorisága igény és rászorultság alapján lehet: mindennapos vagy időszakos

ellátás.

Gondozási tevékenységek például:

 A háztartás vitelének segítése (bevásárlás, mosás, takarítás)

 Meleg étel kiszállítása, biztosítása, tálalás, étel melegítése, szükség esetén
étkeztetés
 Sétáltatás, passzív mozgatás, mobilizálás
 Krízishelyzetek felismerése, kezelése
 Hivatalos ügyek intézése, érdekképviselet

33
  Alapvető ápolási feladatok elvégzése
 Mentális gondozás, beszélgetés
 Gyógyszer felíratás, kiváltás
 Személyes gondozás (pl. fürdetés, pelenkázás)
 Segítség a napi tevékenységek ellátásában
 Környezettel való kapcsolattartás segítése
 Szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése
 Együttműködés az előgondozást végző személlyel

A gondozók véleménye szerint gondozottjaik között akadnak olyanok, akik számára valójában
más gondozási forma megfelelőbb lenne, mert egészségi állapotuk nagyobb odafigyelést
igényel. Ezekben az esetekben vagy az otthonok terjedelmes várólistája, vagy a
hozzátartozók, máskor pedig az idős ember ellenállása akadályozza meg a szakosított ellátás
igénybevételét. Kétség kívül a bentlakásos intézményekben sérül az ellátottak személyes
autonómiája, ám úgy vélem ez megengedhető addig a mértékig, amennyire biztosítja a
személyes biztonság érzését. Olyan ellátott is van, akinek fizikai betegségei, pszichés
problémái nagyrészt a magányból, környezetétől való izoláltságából fakadnak. Az idősek
otthoni elhelyezés kérelmezése az idősek gondozásának legvégső állomásának kellene lennie.
Az idősek napközbeni ellátása sok esetben megfelelő segítséget jelentene, a főképp mentális
gondozást, étkezést, figyelmet igénylő idős emberek számára.

A néhány községben jól működő idősek klubja, általában az idős, viszonylag jobb egészségi
állapotban levők, számára biztosít programokat, rekreációs tevékenységek szervezésével,
vagy csak azzal, hogy bevonják őket a közösség mindennapjaiba, vagy csak egyszerűen a cél
nem más, mint, hogy egy kicsit kimozduljanak otthonukból.

Az idősek klubja nem helyettesítheti az idősek folyamatos ellátását biztosító intézményeket.

Sok esetben megoldást jelenthetne, ha jobban kihasználnák az Időskorúak Gondozóháza által

biztosított rugalmas ellátási lehetőségeket.

Az idős, ágyban fekvő betegek ellátása egyre nagyobb terheket ró a családokra. Sajnos az
jelenlegi finanszírozás mellett a szociális ellátórendszer kapacitása nem teszi lehetővé, hogy a
gondozók a jelenleginél nagyobb óraszámban vegyenek részt az idős emberek ellátásában.

Ha a települési önkormányzatok a helyi közmunkaprogramokban részt vevő lakosait

átcsoportosítanák a szociális ellátórendszer megtámogatására, a kizárólag fizikai, szaktudást

34
nem igénylő feladatok ellátását átvehetnék a szakképzett gondozóktól, akik így több időt
fordíthatnának a szükséges ápoló-gondozó tevékenységekre, így ők hatékonyabb segítséget
jelenthetnének az idősek és családjaik számára. A településeknek fontos, előre mutató cél
megfontolni, a lakosság önszerveződésének lehetőségét annak érdekében, hogy a település
lakosai hozzájáruljanak saját időseik életminőségének javításához, saját otthonukban való
megtartásához, hogy ne kelljen Önmagának vagy a családnak idő előtt talán elkerülhető
kényszermegoldásokhoz folyamodni. Ehhez szolgálhat mintaként a már térségünkön kívül
működő Kapu program, mely elsősorban fiatal, pályakezdő munkanélküliek, vagy más
önkéntes segítők bevonását célozza a szociális feladatok ellátásába. Az otthonközeli ellátások
minőségi szolgáltatását az intézmények, kizárólag saját szakemberei bevonásával a jelenlegi
finanszírozási feltételek képtelen biztosítani.

A házi gondozók által leggyakrabban végzett tevékenységek

 bevásárlás

 mosogatás

 takarítás

 mosás

 személyi higiéné

 vérnyomásmérés

 hozzátartozókkal való kapcsolattartás

 ebéd kihordása

 gyógyszer felíratása, kiváltása

 ügyintézés

 orvoshoz kísérés

 boltba kísérés.

A fenti adatokból látszik, hogy melyek azok a tevékenységek, melyeket a gondozók a

legnagyobb gyakorisággal végeznek. Ezeken a feladatokon kívül, hogy a kezelőorvos által

35
rájuk bízott ápolási feladatokat is ellátnak, valamint gyakori a ház körüli fizikai munkákban
való részvétel a kerti munkában való segítség is, mely feladatok nem tartoznak a házi
gondozók feladatai közé.

A kistérséghez tartozó településeken napjainkban intenzív elöregedési folyamat zajlik,

továbbá folyamatosan nő az egyszemélyes háztartások száma. Sok településen jól működnek
a családi kapcsolatok, illetve az önkéntes segítségnyújtók köre (értve itt a jószomszédi
odafigyelést). Szerencsés esetben sikerül a rászorulók szükségleteit ilyenformán kielégíteni,
de sok esetben a hozzátartozók nem tudják az idős ember ellátását vállalni.

A kistérség településeinek nagyobb részén a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ

keretében szervezett, kisebb részben, mint Beremend és Harkány valamint a hozzájuk társult
településeken az önkormányzatok által intézményi társulások formájában szervezett
szolgáltatás útján valósul meg a házi segítségnyújtás. A házi segítségnyújtás kiépítése a siklósi
kistérségben 2007. januárjától kezdődött meg, és mára szinte teljes az ellátási lefedettség.

A szolgáltatás megbízhatóságát, színvonalát nagy mértékben rontja a térségbe „települt” új

civil szolgáltató, a Krisztus Követői Cigány Misszió. Alapvető probléma, hogy a szakmailag
átláthatatlan, ellenőrizhetetlen országos működési engedéllyel rendelkező szerveződés
nyilvánvalóan „manipulál” az állami normatív támogatás lehívásakor. Egyrészt mert
bejegyzett (kis)egyházi fenntartással működve még az ilyen esetben járó kiegészítő
normatívára is jogosulttá válik. Ezen kívül még egy szigorúan ellenőrzött önkormányzati
szolgáltató gondozója a szakmai megfontolások, ajánlások alapján legfeljebb 6-8 gondozottat
lát el, addig jellemzően a Krisztus Követői Cigány Misszió alkalmazottai esetenként 12-16
gondozottat jegyeznek. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal legújabb ajánlása szerint a heti
30 órában foglalkoztatott gondozók maximum 4 főt láthatnának el. Többek között felvetődik a
kérdés, hogy hol késik a civil ellátók átfogó szakmai ellenőrzése, hogy miért lehet jelen egy
baranyai kistérségben Nyírkátai központtal rendelkező szolgáltató, hogy egyes településeknek
miét nem fontos a megbízható, ellenőrizhető, minőségi szolgáltatás biztosítása, hogy a
költségvetés miért szorongatja az általuk elkövetett visszaélések miatt az egyébként is
alulfinanszírozott jogkövető önkormányzati szolgáltatókat? Azon kívül erősíti az
igénybevevők és a társadalom bizalmatlanságát a szociális ellátásokkal szemben, nem utolsó
sorban pedig rendkívül káros a szakma egyébként sem túl pozitív megítélése szempontjából
is.

3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

36
 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, hogy a saját otthonukban élő, egészségi
állapotuk, szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára
képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére a felmerülő
krízis helyzetek elhárítása céljából nyújtson segítséget, elősegítve és biztonságosabbá téve az
önálló életvitel fenntartását.

Az ellátás igénylése önkéntes. Elsősorban a már házi segítségnyújtásban részesülő idősek

számára nyújt életmentő, kiegészítő szolgáltatást. Fontos, hogy a gondozónak, segélyhívás
esetén maximum 30 percen belül kell helyszínre érkeznie, és a szakképzettségétől függően a
szükséges intézkedéseket megtenni a probléma-helyzet megoldása érdekében.

Az igénylők készüléke egy falra szerelhető adó-vevőből és egy nyakba akasztható

jelzőgombból áll. Az fali egységet csatlakoztatni kell az elektromos hálózathoz.

Riasztás esetén a helyszínre érkező gondozó segélyhívási jegyzőkönyvet tölt ki, melyben
rögzíti a segélyhívás időpontját, az ellátott nevét, címét, segélyhívás okát, a megtett
intézkedést.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató

Központ ellátási területén 2009. január elejétől folyamatosan zajlik. Jelenleg 440 készüléket
helyeztek ki, melyből 400 jelenleg már működik. A szakmai hátteret a Szolgáltató Központ, a
technikai feltételeket, mint a diszpécser központ, szervízhálózat és a jelzőrendszeres
készülékeket a SZOCEG Kht. biztosítja.

Ezen szociális alapszolgáltatás további biztosítása az állami normatív támogatás megvonása

miatt erősen kétséges.

4. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet

miatt   segítségre   szoruló   személyek,   családok   számára   ­   az   ilyen   helyzethez   vezető   okok

megelőzése,   a   krízishelyzet   megszüntetése   ­   életvezetési   képesség   megőrzése   céljából

nyújtott szolgáltatás.

37
A   gyermekjóléti   szolgáltatás   biztosításának,   megszervezésének   feltételeit   ugyan   nem   a

szociális törvény szabályozza, mégsem lehet külön tárgyalni e kér gondozási formát, hiszen

sokszor közös ellátási klientúrájukból adódóan szervesen kapcsolódnak egymáshoz. 

A jegyző, a rendőrség továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltatók, valamint az oktatási

intézmények, a pártfogói felügyelői szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak  és

magánszemélyek   jelezhetik   a   családgondozást   végző   szolgáltatónak,   intézménynek,   ha

segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás területi lefedettsége 100%-os. Ebben nagy
szerepe van a kistérségben működő 4 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak, amelyek
szolgáltatásukkal a térség valamennyi települését lefedik. Az intézmények Siklós, Villány,
Beremend és Harkány városokban találhatóak.

A Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ szakemberei széles körű szolgáltatási és

programkínálattal áll a rászorulók segítségére. Mentálhigiénés esetkezelést, az Egy Hajóban
Alapítvány közreműködésével ingyenes jogi tanácsadáshoz való hozzájutást biztosítanak,
helyettes szülői hálózatot, kapcsolatügyeletet és pszichológiai tanácsadást koordinálnak. A
Szolgáltató Központ az ellátási igényeket és a nevelési tanácsadó leterheltségét figyelembe
véve, 2008. évtől heti 8-8 órában megbízási szerződéssel pszichológust alkalmaz a siklósi és
villányi telephelyein. Többek között ők segítenek áthidalni azt a sokszor több hetes időszakot
még a nevelési tanácsadó szakembere fogadni tudja az ellátásra szoruló gyermek és felnőtt
korú klienseket, valamint önálló terápiát is folytatnak.
A drogmegelőzés érdekében létrehozták a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot. Segítséget
nyújtanak az alkoholbetegek és családjaik számára az AL-ANON program és a MEETING
csoportfoglalkozások elérésében.
Folyamatos hangsúlyt fektetnek a jelzőrendszer tagjaival való kapcsolattartásra.
Kulcsfontosságú feladatnak tekintik a prevenciót, és az egészségnevelést.
Tevékenységüket hatékonyan kiegészítik a Szolgáltató Központ által elnyert „Elérhető
segítség” mobil prevenció a hátrányos helyzetű gyermekekért elnevezésű európai uniós
pályázat keretében alkalmazott szakemberek.

A Családsegítő Szolgálat tevékenységét négy csoportra lehet osztani:

38
  A megelőző tevékenységek körében figyelemmel kíséri a lakosság szociális és
mentálhigiénés helyzetét, feltárja az esetlegesen előforduló, krízishelyzetek okait
és szükség esetén jelzéssel él az illetékes hatóságok felé.
 Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek
keretében elősegíti – különösen – az egészségügyi és szociális szolgáltatók, az
oktatási intézmények, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és
magánszemélyek részvételét a megelőzésben.
 Tájékoztat a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások
formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról szociális, életvezetési és
mentálhigiénés tanácsadást nyújt, segíti a rászorulókat a szociális, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi ügyek vitelében.
 Családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízishelyzetek, illetve
konfliktusok megoldását.

A családsegítő szolgálat által nyújtott szolgáltatások igénybevétele önkéntes, míg a

gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére kötelezhetik a szülőt. „Az önkéntesség elvét sok
helyen hibásan értelmezik, ennek következtében a támogatást, tanácsot váró családok,
személyek nem jutnak el a családsegítő szolgálathoz. Sokszor azok az ép családok,
amelyeknek „csak” tanácsra, konzultációra lenne szükségük, elkerüli a családsegítőket, mert
úgy érzik, stigmatizáló, ha odajárnak. Lényeges lenne, hogy a családsegítők ugyanolyan
fontos feladatuknak tekintsék a még nem sérült családok segítését, számukra szolgáltatások
szervezését, mint a krízishelyzetbe került, perifériára sodródott családok támogatását.
Törekedni kellene arra, hogy a családsegítő a helyi közösség humán szolgáltató intézménye
legyen, ennek megfelelően igyekezzen közösségi szolgáltatásokat szervezni, együttműködve
az egészségügyi szolgáltatókkal, gondozóintézményekkel, egyházi szervezetekkel, és aktívan
részt vegyen a település lakossági igényeinek széles körű kiszolgálásában. Fontos lenne, hogy
figyelmük az egész családra irányuljon, különös tekintettel az intergenerációs kapcsolatokra
és az idősebb személyekre.” (Korintus, 2002: 15.p.)

A munkát segítő információs háló, a jelzőrendszer bővítése folyamatosan zajlik. Az

intézményekben mindenütt megtalálhatóak (óvoda, iskola, orvosi rendelő, védőnői szolgálat)
az esetjelző lapok, melyek segítségével a jelzőrendszerben fontos szerepet játszó szakemberek
jelzéssel élhetnek a családsegítő illetve a gyermekjóléti szolgálat szakemberei felé. Fontos
felhívni a különböző területeken dolgozó szakemberek figyelmét a már oly sokszor emlegetett

39
kompetencia határok betartásának fontosságára. Nem lehet egy gyermek vagy egy család
sorsa esetében presztízs kérdés egy adott ügy átadása, amennyiben az meghaladja szakmai
tudásunkat, felkészültségünket.

Egyre több gyermek és fiatal hódol káros szenvedélyeknek, az utóbbi években nőtt a
magatartási zavarokkal küzdők száma, és nőtt a gyermekek agresszivitása. Már nem csak a
cigaretta és az alkohol korai, nem megfelelő kultúrával történő fogyasztása okoz problémát.
Egyre kevésbé lehetnek nyugodtak a szülők, pedagógusok, a szociális és egészségügyben
dolgozó szakemberek a különböző drogok megjelenése és elterjedése miatt.

A hazai gyermekvédelem legmeghatározóbb alaptörvénye az 1997. évben hatályba lépett

gyermekvédelmi törvény, amely azt tűzte ki célul, hogy „megállapítsa azokat az alapvető
szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét
ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más
szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek
törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek
teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és
megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi
gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.” (1997. évi XXXI. tv.)

Elsődleges feladat a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, folyamatos

együttműködés a jelzőrendszer tagjaival, a rászorulók és gyermekek tájékoztatása, jogaikról,
az általuk igénybe vehető támogatásokról, valamint a gyermekkel foglalkozó intézményekkel
való szoros kapcsolattartás. E feladatokon kívül a szabadidős programok szervezése, a
családok támogatása is a szolgálat fontos feladatai közé tartozik

A térségben jellemző problémák:

 Anyagi gondok
 Szülői elhanyagolás
 Családi konfliktus
 Iskolai hiányzás
 Gyermekbántalmazás
 Szenvedélybetegség (alkohol, drog, játék)
 Szabálysértés
 Magatartászavar

40
A kistérségi társulás területén történő feladatellátás változásában egyszerre történtek az
ellátottak és a szakma számára kedvező és kedvezőtlen hatású változások is. Előrelépésként
értékelhető, hogy sokkal több kistelepülésen jutnak hozzá az intézmények által nyújtott
szolgáltatáshoz, hogy a szolgáltatók egyre inkább fontosnak tartják a jól képzett szakemberek
alkalmazását, hogy a financiális problémák ellenére egyre inkább a minőségi és nem csupán
névleges ellátásra törekszenek.

Kedvezőtlen stagnálás viszont, hogy egyes ellátási területeken még mindig csupán a meglévő
szolgáltatás földrajzi kiterjesztése történt meg, anélkül, hogy a szolgáltató a tényleges
feladatvégzéshez szükséges dolgozói létszámmal rendelkezne. Ez a szolgálatoknál dolgozó
családgondozók terheinek növekedését, az ellátás szakszerűségének csökkenését
eredményezi.

A siklósi kistérségben négy családsegítő szolgálat működik, ezek közül kettő (Siklós, Villány)
a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ intézményeként, Harkányban és
Beremenden pedig önálló szakmai irányítással, önkormányzati fenntartásban. A Beremendi
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2006. évben jött létre, addig a településeken csak
gyermekjóléti szolgáltatást biztosítottak megbízásos formában. A településen 2007. május 1.
óta működik Alapszolgáltatási Központ, melynek keretében többek között a családsegítést és
a gyermekjóléti szolgáltatást is biztosítják összesen 6 településen.

Az SKSZSZK Siklósi Családsegítő és Gyermekjóléti Egysége által ellátott települések a

következők: Alsószentmárton (megbízásos formában), Babarcszőlős, Bisse, Csarnóta,
Drávacsehi, Drávaszabolcs, Drávapalkonya, Garé, Gordisa, Kisdér, Kiskassa, Kistótfalu,
Matty, Pécsdevecser, Peterd, Siklós, Siklósbodony, Szava, Túrony, Újpetre, Vokány.

Az SKSZSZK Villányi Családsegítő és Gyermekjóléti Egysége által ellátott települések:

Villány, Villánykövesd, Kisjakabfalva, Magyarbóly, Márok, Kislippó, Lapáncsa, Illocska,
Ivánbattyán, Palkonya, Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu.

A Harkányi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működésével kapcsolatban még mindig

akadnak különböző anomáliák. A körjegyzőségekhez eljuttatott kérdőívekre adott válaszokból
a következő tapasztalatok vonhatóak le: arra a kérdésre, hogy az adott településen milyen
szociális szolgáltatások működnek, a családsegítést a Kémesi és a Diósviszlói
önkormányzatok illetékesei nem jelölték be.

A harkányi intézményben nincs megfelelő dolgozói létszám, hiányoznak a működéshez

szükséges tárgyi feltételek, ezek alapján feltehetnénk a kérdést vajon mi lehet a helyi
döntéshozók véleménye a szociális szolgáltatások szükségességéről. Ezt támasztják alá azok a

41
város honlapján szereplő adatok is, melyek szerint Harkány területén az Idősek Napközi
Otthonának keretein belül szolgáltatott házi segítségnyújtásba jelenleg bevont 20-22 főt
mindössze két gondozó látja el, sőt a szociális étkeztetés keretében ők gondoskodnak az étel
kiszállításáról is. Így lehetséges, hogy az alapszolgáltatások biztosításának területi
lefedettsége, a családsegítés tekintetében negatív elmozdulást mutat. A harkányi térségben
kétfelé szolgáltató biztosít gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást. A gyermekjóléti ellátást
a Psmith Bt. biztosítja Harkányban és a városhoz tartozó 12 településen szerződéses ellátás
formájában. Az ellátás tapasztalatok szerint általában azt jelenti, hogy probléma esetén
telefonon értesítik a szolgáltatót. A családsegítést a Harkányi Családsegítő, Gyermekjóléti és
Házi Segítségnyújtó Szolgálat biztosítja. Harkányban e szerin az alapellátásokat több
párhuzamosan működő szolgáltató is ellátja egymástól függetlenül. Az sem tűnik szakmailag
helyes döntésnek, hogy a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást valamint a házi
gondozást ugyanaz az a dolgozó végzi. Minden igyekezet ellenére sem lehetséges megfelelő
szakmai színvonalon dolgozni, ha összemossák a különböző ellátásokat. Már eleve nem
megfelelő ugyanaz a szakmai végzettség egy családgondozónak és egy házi gondozónak. Más
szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal, kvalitásokkal kell rendelkeznie a különböző
ellátásokban dolgozóknak. Hibás feltételezés, hogy szociális ellátást bárki képes biztosítani.
Laikus szinten, némi szociális érzékenységgel talán igen, ahogy a jóérzésű szomszédasszony
is képes jó tanácsokkal szolgálni. De semmi esetre sem nevezném ezt a fajta segítségnyújtást
szakszerű, professzionális szociális szolgáltatásnak. Ahogy a kőművest sem jutna eszébe
senkinek a műtőasztal mellé állítani, úgy talán újra lehetne gondolni a szociális ellátások
biztosításába bevont szakemberekkel szemben felállított szakmai követelmények szintjét is. A
Harkányi Családsegítő, Gyermekjóléti és Házi Segítségnyújtói Szolgálat által ellátott
települések: Harkány, Drávapiski, Drávaszerdahely, Drávacsepely, Kémes, Ipacsfa, Cún,
Tésenfa, Szaporca, Rádfalva, Márfa, Diósviszló, Kovácshida.

5. Falugondnoki szolgáltatás

A szociális ellátórendszer speciális eleme a tanya- illetve falugondnokság, ez a szolgáltatás

típus kifejezetten kistelepülések alapellátásának biztosítására hozták létre. A falugondnoki
szolgálat a hatszáz lakosnál kisebb településen, illetve a külterületi lakott területeken élők
ellátására hivatott. Az elképzelések szerint a falu gondnokának minden figyelme és
tevékenysége arra irányul, hogy működőképessé tegye a települést, és segítse a társadalom
vérkeringésébe való bennmaradását.

42
A falugondnokság célja:

 A kistelepülések társadalmi hanyatlásának megállítása, e folyamat visszaszorítása, a

települési hátrányok csökkentése, fékezve az elsorvadást és lemaradást.
 Az életfeltételek javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, a
települési funkciók bővítése.
 Közösségfejlesztés, jobb életminőség elérése, a fiatalok vidéki kötődésének erősítése.

A falugondnokság intézménye hozzájárul a közösség, a helyi társadalom alakításához,

fejlesztéséhez, a civil szféra erősítéséhez, az életminőség javításához. A falugondnok feladatai
a munkahelyektől, szolgáltatásoktól távol eső településeken az elszigeteltséggel, elzártsággal
összefüggő hátrányok csökkentése, valamint lehetőséget biztosíthatnak az ellátási problémák
oldására, részbeni megszüntetésére. A tapasztalatok szerint a falugondnokok jellemző
feladatai közül a szociális alapellátási feladatok ellátása, illetve a házi gondozók munkájának
segítése a meghatározóak.

Annak ellenére, hogy minden településen alapvető szolgáltatás lehetne, ezt a szociális
alapellátási formát nem használják ki a települési önkormányzatok, mindössze 19 településen
működik a szolgáltatás. Ez elmúlt három év során négy településen épült ki új falugondnoki
szolgálat. (Kisdér, Kémes, Drávaszerdahely, Bisse).

„Jól működni, sokak megelégedésére dolgozni is ott tud a falugondnok, ahol társadalmi
környezete alapvetően demokratikus, együttműködő, ahol adott ennek feltétele: a minimális
közbizalom, közéleti tisztaság, jóindulat és nyitottság. A falugondnoki szolgálat jó
működésének ezek nem csupán feltételei, hanem állandóan növekvő gyümölcsei is. A
falugondnokság ezért lehet több puszta foglalkozásnál, válhat szép, ám nem könnyű
hivatássá. A faluját felvirágoztatni őszintén szándékozó polgármesterek számára pedig a
falugondnok a leghasznosabb, legfontosabb munkatárs lehet. A falugondnokok sokféle
feladatot elláthatnak, amelyek túlmutatnak a klasszikus szociális szolgáltatásokon - többek
közt ebben rejlik ennek a rendszernek az ereje.” (Herpainé, 2004: 12.p.)

A falugondnoki szolgáltatás, ha jól működik, akkor hatékony, elősegíti a lakosság jólétét, a

különböző egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutását, ezáltal növeli a
kistelepülésen élő emberek biztonságérzetét, és dinamikusabbá válhat a falu élete.

6. Idősek nappali ellátása

43
 A nappali ellátás olyan szociális ellátási forma, amelynek keretében elsősorban a saját
otthonukban élő, idős emberek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, igény
szerint étkezésre, társas kapcsolatokra és alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az
ellátás elsősorban a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk
miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására rézben képes személyekre
terjed ki. A ellátás keretében az igénybevevők részére szociális, egészségi, mentális
állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt.

„Az intézmények a szociális törvénynek megfelelően alapnormának tekintették a területi

gondozáson belül az egyes intézmény típusok egymásra épülését. E felfogás szerint az idősek
klubja szolgálta az elsődleges prevenciót, a házi gondozás a másodlagos prevenciót. A két
intézmény együttes célja, normája volt az idősek minél további otthonmaradásának
elősegítése.” (Széman, 1999: 55p.)

Az idős emberek életének lényeges problémája az elmagányosodás. Baráti kapcsolataik

lazulnak (házastárs meghal). Súlyos probléma az egészségi állapotuk romlása, ezért
gondozásukban lényeges szerepet játszik a család. A jóléti társadalmakban az átlagéletkor
emelkedésével az idősek ellátása, biztonsága egyre inkább előtérbe kerülő probléma.

„Az idősek védelme érdekében szükséges az értékrendszer átalakítása is. Társadalmunkban az

öregséghez csupa negatív sztereotípia kapcsolódik, mely tükröződik a velük szemben
tanúsított viselkedésükben is. Magyarországon nincsenek hagyományai az idős korra való
tudatos felkészülésnek, a veszteségek feldolgozásának. Így hiányzik a nyugdíjba vonulás
utáni élet. Szerepváltásra való felkészítés, az egész napokat kitöltő, önmegvalósítást jelentő
elfoglaltság rendszerének kialakítása. Az időseknek valódi funkciók ellátására kellene
lehetőséget teremteni, ahogy az megvalósult a nagycsaládokban a korábbi társadalmakban. Ha
az idősek társadalmi integrálását tűznénk ki célul, az öregség nem távlatvesztést jelentene
elsősorban.” (Hegyesi, 1999.: 23p.)

Társadalmunkban, mint a jóléti társadalmak nagy részében, sajnos az idősek jelenléte inkább
terhet jelent. Gyorsan változó világunkban sokszor nem becsüljük kellően azt a tudást, értéket,
amit ők képviselnek, birtokolnak.

A napközbeni ellátás is csak azon idős személyek számára jelent valós szükséglet-kielégítést,
akiktől nem idegen a társas együttlét, a szórakoztató tevékenységek. Több idős ember van,
akinek csak otthoni környezetben lehet igazán segíteni, mert nem szeret kimozdulni sem,
zavarja, hogy magányossá vált, haszontalannak érzi magát. Gyakran egyedül maradnak, mert
családjuk messze él, és nem tud gondoskodni róluk. „Az idősek családjai, elsősorban a

44
középső generációk gyakran maguk is súlyos megélhetési gondokkal küzdenek: egyszerre
kellene gyermekeik és szüleik eltartásáról gondoskodniuk, s ebben a kettős szorításban inkább
vállalják a jövendő, a felnövekvő generáció támogatását, mint az idősekét.” (Lévai,
1999:70.p.) A

A Szakmai Programban megfogalmazottak szerint: „Az idősek klubja nappali ellátás alapvető
célja, hogy a kistérség valamennyi településén élő, rászoruló számára a nappali ellátás
elérhetősége biztosítva legyen. Módot adva ezzel a közösségi együttlétre, a pihenésre, a
közösségi programokon való részvételre.”- szerint a kistérségben működik az idősek
napközbeni ellátását célzó intézmény.

7. Támogató Szolgálat, közösségi ellátások

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő

ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint
életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás
biztosítása révén.

Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott alapellátás.

A siklósi kistérségben két támogató szolgálat segítette a fogyatékkal élőket.

Az egyéb szociális szolgáltatások közül a támogató szolgálat és a közösségi ellátás 2009-ben

kikerült az önkormányzatok által biztosítandó kötelező feladatok közül a szociális tv-ből,
tehát az ellátás biztosítására nem jár normatív állami támogatás. Normatív támogatás
hiányában a teljes kistérségben megszűnik a közösségi ellátás (szenvedélybetegek gondozása)
valamint a támogató szolgálatok közül megszűnik a Lapáncsai Támogató Szolgálat.

A KOLPING Támogató Szolgálat segíti a mozgásszervi fogyatékosokat, vakokat és gyengén

látókat, siketeket és nagyothallókat, értelmi fogyatékkal élőket, halmozottan fogyatékkal
élőket tanácsadással, információnyújtással valamint személyi segítő szolgálattal és szállító
szolgálattal. A költségvetésüket drasztikusan érintő változások 2009 évi működésüket
komolyan veszélyeztetik. A Kolping Támogató Szolgálat Kistérségi támogatás nélkül szűkebb
keretek között, kisebb lefedettséggel 2009-ben is végzi tevékenységét. A Lapáncsai
Támogató Szolgálat (főként Villány és Beremend térségét látta el) 2008 év végén a
megszorító intézkedések következtében is megszűnt.

45
8. Szociális gondoskodást nyújtó civil szervezetek

A szociális alapszolgáltatásokat a helyi önkormányzat a többször módosított szociális

törvény 120. §­a értelmében  egyházi vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés

útján is biztosíthatja. A kistérség területén 2009­ben jelent meg házi segítségnyújtás szociális

szolgáltatás biztosítására az országos működési engedéllyel rendelkező Cigány Misszió civil

szervezet.   Tevékenységének   szakmai   színvonala,   működésének   erkölcsi   megítélése   több

szempontból is megkérdőjelezhető. 

„…a magyarországi nonprofit szervezetek életében sokkal kisebb szerepet játszik az állami
szervekkel történő együttműködés, a kormányzati szektor és a nonprofit szervezetek közötti
viszony leginkább ellentmondásosnak nevezhető. A nonprofit szervezetek stabil- az érdekek
kölcsönös figyelembevételével történő- jogi és közgazdasági feltételrendszerének
szabályozása a mai napig nem történt meg, és igen súlyos probléma a megfelelő
munkamegosztás hiánya a szociális ellátás szereplői között.” (Bocz, 1997: 656.p

A siklósi kistérség életében három jelentősebb nonprofit egyesület volt jelen az elmúlt
években. 2003-ban alakult meg Napforduló Szociális Egyesület néven a Siklósi
Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat tagjaiból. Célkitűzésükként fogalmazták meg a
szociálisan rászoruló családok természetbeni és anyagi támogatását segítsék. Az ehhez
szükséges források biztosítására adománygyűjtési akciókat, rendezvényeket szerveztek.2005.
tavaszán Napforduló- Szociális és Drogprevenciós Egyesület néven alakult újjá és került
bejegyzésre. Napforduló Szociális-, és Drogprevenciós Egyesület rendezvényeivel
nagymértékben segítik a Siklósi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkáját,mint
például: „A bántalmazás anatómiája” című előadás, gyermeknap, jótékonysági est, „Mondj
nemet a drognak” – iskolai prevenciós program több településen. Jövőbeni elképzeléseik
között szerepel többek között: az iskolás gyermekek körében szervezett felvilágosító munka
folytatása, további közhasznú rendezvények szervezése, nappali melegedő létrehozása,
drogmegelőző tevékenység.

Mozgáskorlátozottak Baranya megyei Egyesülete siklósi tagegyesülete a kistérségben élő

mozgáskorlátozott emberek számára nyújt információs segítséget a számukra biztosított
különböző támogatások igényléséhez.

AGAPÉ Gyülekezet Közhasznú Egyesület fő célja a Villány - Siklósi térségben élő

szenvedélybetegek és családtagjaik támogatása volt. Tevékenységük során az

46
egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, gyógyító- és egészségügyi rehabilitációs
tevékenységet, szociális tevékenységet, családsegítést, időskorúak gondozását, tudományos
tevékenységet, kutatást, nevelést, oktatást, készségfejlesztést, ismeretterjesztést, kulturális
tevékenységet, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a gyermekek és fiatalok
érdekképviseletét, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítését,
emberi és állampolgári jogok védelmét, rehabilitációs foglalkoztatást, munkaerőpiacon
hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítését és kapcsolódó
szolgáltatásokat láttak el.

Az egyesület 2008-ban likviditási problémák miatt megszűnt.

„…a szociális szolgáltatások - anyagi és humán vonatkozásokban - egyre jobban

privatizálódnak. Állami monopolok a gondozás területén leszűkülnek, diverzifikálódnak,
országos mamutközpontok regionalizálódnak és egyre inkább kisebb, áttekinthetőbb
szolgáltatási centrumokká alakulnak át. Az átláthatatlanság bizonytalanságát felváltja a helyi,
emberközeli, áttekinthető szolgáltatási rendszer, ahol az érdekelt választhat több ajánlat
között. is.” (Lappints, 2002.: 43.p.)

A civil szférára nagy szükség van a szociális ellátások biztosítása téren is, nemcsak azért,
hogy kiváltsa az önkormányzatok által biztosítandó feladatokat, hanem, hogy biztosítsák a
választás lehetőségét, a szolgáltatások ember-közelibbé válhassanak.

15. Szakellátások változása

A kistérség területén ma is három időskorúak bentlakásos intézménye működik.

Harkányban az Idősek Szociális Gyógyotthona, Beremenden az Idősek Szociális Otthona és
Siklóson a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Idősek Otthona.

A harkányi otthon önkormányzati fenntartással működik. Az intézmény 34 idős embert képes

befogadni. Mivel az ellátásra várakozók, a jelenleg szükséges gondozási szükségletvizsgálat
miatt legtöbbször rossz egészségi és fizikai állapotban vannak, így idővel egyre nagyobb
hátrányt jelent majd az intézmény számára a hiányos akadálymentesítés. Valamint
felszereltségében is egyre inkább alkalmazkodnia kell a megváltozott szükségletekhez.

A beremendi idősek otthona 50 férőhellyel rendelkezik. Az intézmény megalapításakor e

férőhelyek közül 9 ágyat tartottak fent a szociálisan rászorult alap szintű ellátásban részesülő

47
lakók számára, 41 férőhelyet pedig az emelt szintű ellátást igénylő, még önmagukat ellátó
idős embereknek.

Azóta, a már említett gondozási szükségletvizsgálat következményeként az önellátásra képes,

még többé-kevésbé jó egészségi állapotú várakozók száma egyre csökken, és a teljes körű
ápolást-gondozást igénylő ellátottak számának növekedése miatt a régebben önálló
apartmanként funkcionáló szobákat is egyre inkább ápolásra rendezik be.

A Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Idősek Otthona 160 férőhelyes bentlakásos
és 10 férőhelyes átmeneti ellátást biztosító egységgel rendelkezik. A közel félmilliárd forint
állami támogatásból megvalósult felújítási, korszerűsítési munkálatok 2008. évben fejeződtek
be. Ez a változás hozzájárult az itt lakók komfort érzetének javításához, valamint az
intézmény dolgozói korszerűbb körülmények között végezhetik munkájukat.

Ezen kívül a Baranya Megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióban kijelölt fejlesztési

céloknak megfelelően, és az intézmény régi törekvését megvalósítandó kialakításra került egy
22 fős demens részleg, az időskori szellemi hanyatlásban szenvedő lakók speciális igényeinek
kielégítését szem előtt tartva.

A bentlakásos intézmények folyamatos alulfinanszírozottsága tekintetében nincs és a jövőben

sem várható javulás. A jelenlegi kormányzat nem titkolt módon az úgynevezett otthonközeli
ellátásokat preferálja, az intézményi ellátásokkal szemben. Természetesen szakmai
szempontból ez megalapozott döntés ez a megfontolás azonban nem mondana ellent a
bentlakásos intézmények kielégítő finanszírozásának.

16. Vizsgálatok összegzése

A siklósi kistérségben a szociális alapszolgáltatások kiépítettségében az utóbbi évek

alatt jelentős előrelépés tapasztalható. Hazánkban az idős kor minden ötödik állampolgárt és
minden második családot közvetlenül érint. A családokat megterheli idős hozzátartozójuk
gondozása, amikor azok önmagukat egyedül ellátni már nem képesek. A hozzátartozók
többsége nem teheti meg, hogy feladja munkaviszonyát a szülő gondozása miatt, ez a család
számára teljes ellehetetlenülést jelenthet.

Nagy előrelépésnek tekintjük, hogy a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ

alkalmazásában álló szociális gondozók nagy része - a munkáltató szervezésében
megvalósuló – jelenleg is folyamatos szakképzésnek köszönhetően szociális gondozó és ápoló

48
szakképesítést szerezhet. Ennek eredményeként az Intézmény által ellátott településeken
legalább egy szakképzett gondozó dolgozhat.

Sajnálatos tapasztalat, hogy az ellátások egyes településeken máig formálisan működnek.

Az ellátási hatékonyság szempontjából a kistérségi szolgáltatás szervezésnek sok előnye

lehetne. Egységes szakmai színvonal, feltételrendszer, erőforrások, pályázati lehetőségek
kihasználása, az ellátások rendszerben való kezelése, átjárhatóság az egyes intézménytípusok
között, a szakemberek egymás közötti hatékonyabb kommunikációja. A hatékonyság több
tényező függvénye. Főleg a szakmaiság és a szociális szakemberek együttműködése a
szolgáltatások minőségének meghatározója.

A szolgáltatásokban az elmúlt években történt előrelépés bizonyította, hogy összefogással és

tudatos szervezéssel, valamint megfelelő anyagi források, és személyi feltételek mellett
javítható, fejleszthető a szociális ellátórendszer.

A szenvedélybetegek megfelelő ellátása csak néhány elkötelezett ember munkáján múlik.

A jól működő szociális védőháló alkalmas arra, hogy elősegítse a helyi társadalom
perifériájára sodródó csoportok, személyek, re-integrálását, valamint garantálnia kell azt is,
hogy a fenntartók fejlesztési döntéseiket, irányokat a helyi társadalom valós állapotának
ismeretében jelöljék ki. Egy szükségleteken alapuló, kivitelezhető tervezéshez ismernie kell a
döntéshozóknak a helyi közösség igényeit, erőforrásait, problémáit. Fontos, hogy időben
ismerjék fel a sürgető tennivalókat, és mérlegeljék a beavatkozás várható hatásait is. A jól
működő helyi szociálpolitikai rendszer pozitív társadalmi, helyi közösségi hatása
megkérdőjelezhetetlen.

Térségünkben 13 település pályázott Integrált Közösségi és Szolgáltató Térek kialakítására.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból finanszírozott támogatás célja, hogy a
települések életminőséget javító közösségi, kulturális, közművelődési, szociális,
egészségügyi, üzleti, információs, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatásai
hozzáférhetővé váljanak a település lakosai számára.

17. Prioritások, célkitűzések 2009-2010 (2011)

I. Prioritás

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti ellátások komplex fejlesztése és megtartása

49
Célkitűzések:

 A Kistérség koordinációs szerepének további erősítése, a szociális feladatellátás

jobb összehangolása, egységes szakmai irányvonal, követelmények felállítása
érdekében.

 Kistérség szociális területén dolgozóinak hatékonyabb párbeszéde

 Szociális adatbázis kidolgozása

 Szociális szakemberképzés folytatása

Intézkedési javaslatok:

 Létre kell hozni a törvényi előírásoknak megfelelően funkcionáló

Szociálpolitikai Kerekasztalt, mint a szociális szolgáltatások, koncepciók,
stratégiák, célkitűzések kezdeményező és véleményező társadalmi szervezetét,
önkormányzati, civil szerveződések, egyházi szervezetek és szakemberek
bevonásával.

 A Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltatási Központ feladatának tekinti

szorosabb szakmai együttműködés kezdeményezését a Beremendi és a
Harkányi mikro-térség szociális intézményeivel, szakembereivel.

 Fontos a szociális területen dolgozó szakemberek folyamatos képzése,

továbbképzése, a maguk szakterületén magasan kvalifikált munkatársak
alkalmazása, a már kialakított jó szakképzettségi arány megőrzése.

 A formálisan működő szociális szolgáltatások felszámolása. Valós ellátási

igényekre épülő, tényleges, a szolgáltatók anyagi lehetőségeihez mért
legszínvonalasabb ellátás biztosítása.

 Sürgető kérdés a térségben működő civil és egyházi szervezetek munkájának

megismerése. A települések vezetői részéről nagyobb odafigyelés a szociálisan
rászorulók ellátásának átlátható, ellenőrizhető, kiegyensúlyozott ellátása.

 A több éves szakmai múlttal rendelkező szenvedélybetegek közösségi

ellátásának újra pályázása 2011-ben.

50
  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2010. évtől kikerült a kötelezően
ellátandó feladatok köréből. Ezért az állami normatív támogatása megszűnt. A
szolgáltatóknak lehetőségük van pályázni meghatározott támogatásira. A
Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás – mint fenntartó – a jól működő
szolgáltatás fenntarthatósága érdekében pályázatot nyújt be a szükséges
támogatás elnyerése reményében.

 Szociális étkeztetés igényeinek felmérése, a szolgáltatás megszervezése

 Idősek nappali ellátásának további telephelyekkel való bővítése

 A családi napközik hálózatos formában, kistérségi intézményi fenntartásban

történő megszervezése.

II. Prioritás

Kistérségi szakellátások fejlesztése

Célkitűzések:

 A Kistérség koordinációs szerepének további erősítése, a szociális feladatellátás

jobb összehangolása, egységes szakmai irányvonal, követelmények felállítása
érdekében.

 Kistérség szociális területén dolgozóinak hatékonyabb párbeszéde

Intézkedési javaslatok:

 Meg kell vizsgálni az időskorúak átmeneti ellátását biztosító egység kiváltásának

lehetőségét.

 Keresni kell a hajléktalan ellátás kistérségi megszervezésének lehetőségét. Jelenleg a

rászorulók, helyi ellátás hiányában a megyei ellátórendszert vehetik igénybe. A
megyeszékhelyen működő Támasz Alapítvány által működtetett nappali, átmeneti,
ápolást-gondozást nyújtó és rehabilitációs intézményekben.

 A Baranya Megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció jövőképébe illeszkedő

törekvés az intézményi struktúra kiépítése után a minőségi, ellátott-centrikus ellátások
biztosítása, valamint a kistérség területén szolgáltatott szociális ellátások mindenki
számára elérhető, egyenletes lefedettségre törekvő megszervezése.

51
 A szakellátások szakmai, szervezési és tárgyi fejlesztése.

 A három szolgáltató mikro-térség munkájának összehangolása, az alap- és

szakellátások biztosításának tekintetében is.

III. Prioritás

Hozzáférés az életesélyt biztosító szolgáltatásokhoz, információhoz, munkahelyhez

Célkitűzések:

 Falugondnoki szolgálat továbbfejlesztése

 Közösségi buszok fenntartása, fejlesztése

Intézkedési javaslatok:

 Falugondnoki szolgálat további igényeinek feltérképezése, az esetleges új

szolgálatok elindításának koordinációja

 Közösségi buszok pályázati lehetőségeinek nyomonnkövetése

IV. Prioritás

Ágazati és szektorközi komplex programok

Célkitűzések:

 Prevenció

 Közösségfejlesztés és helyi társadalom, közösségi élmény erősítése

Intézkedési javaslatok:

 Célkitűzések területén működő helyi civil szervezetek felkutatása, velük való

együttműködési formák kidolgozása (pl.: együttműködési megállapodások
kötése)

52
18. Összefoglalás

Összegzésként azt mondhatjuk, hogy a siklósi kistérésben:

- a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ központi szerepének kialakulására jó

az esély, de mindez csak akkor lesz teljes, ha a többi miko-térséggel és egyéb
szolgáltatókkal megfelelő tartalmú lesz a szakmai párbeszéd

- az otthonközeli ellátásokban nagy előrelépések történtek, de az esélyegyenlőség még

nem lett teljes

- tudatos képzések, fejlesztések valamint a kistérségi társulás és munkaszervezete

koordináló szerepköre megvalósul, de a normatív finanszírozás és az ország szociális
szolgáltatástervezése olyan mértékben kiszámíthatatlan, hogy a bizonytalanság aláássa
a helyben kialakított tervezéseket és a bizalmi kapcsolatokra is épülő fejlesztéseket.

53
 Melléklet

Települési önkormányzatok kötelező feladatai

ellátási
forma 2000 fő 2000 fő 3000 fő 10000 fő 30 000 fő 50000 fő
(lakosság alatt felett felett felett felett felett
szám)

étkeztetés x x x x x x

házi
segítségnyújt x x x x x x
ás

családsegíté
x x x x x
s

idősek
napközbeni x x x x
ellátása

jelzőrendszer
es házi
x x x
segítségnyújt
ás

támogató
szolgáltatás
x x x
(2008. dec.
31.-ig)

közösségi
ellátások
x x x
(2008. dec.
31.-ig)

átmeneti
elhelyezést
x x
nyújtó
ellátások

utcai
szociális x
munka

54
55
56
57
58