1848-as márciusi forradalom

eseményei
1840-es évekre már meglehetősen feszülté vált a helyzet a pozsonyi országgyűléseken. A több
tíz évtizedig tartó reformkori országgyűlések alatt megfogalmazódott az ellenzéki program, aminek a
kialakulásában fontos szerepet játszottak a Centralisták, majd később megalakuló (1847) Ellenzéki kör
is.

Amikor a birodalom területére is eljutott a forradalmi hullám a pozsonyi rendi gyűlés is úgy
érezte, hogy ideje lépni, és Kossuth március 3-án bemutatta a felirati javaslatát a diétának, ami
összegezte az ellenzék követeléseit. Ilyen követelés volt többek között a közteherviselés, polgári
jogok átalakítása, jobbágyok felszabadítása, felelős magyar kormány kialakítása, népképviseleti
országgyűlés és az ősiség eltörlése. Mindemellett alkotmányt követeltek az országnak, amivel
csökkenteni szerették volna a császár befolyását a magyar területekre.

Kossuth javaslatában azt is elmondta, hogyha nem változtat a bécsi udvar itthon is forradalom
alakulhat ki. Kossuth ezen felszólalása a pesti radikális ifjakat cselekvésre bíztatta, és Irinyi József
megírta a 12 pontot és Petőfi Sándor a Nemzeti dalt. Az 1848 március 12-ei bécsi forradalom híre és
Metternich kancellár menesztése vitte tovább az eseményeket és 1848 március 15-én kitört a pesti
forradalom.

A márciusi ifjak által indított mozgalom a Pilvax kávéházból indult, és az egyre gyűlő tömeggel a
Landerer nyomdában folytatódott, ahol sokszorosították a 12 pontot, a sajtói cenzúrát megtagadva.
Az egyik szintén fontos eseménye 1848 március 15-ének Táncsics Mihály kiszabadítása volt.
Mindeközben Kossuth Bécsbe vitte felirati javaslatát, amit V. Ferdinánd elfogadott és vér nélkül
győzött a forradalom.

Az udvarnak nem maradt más választása a több helyről érkező nyomás miatt, ezért
Magyarországon megbízta Batthyány Lajost egy felelős magyar kormány megalapítására és kivonta
csapatait az országból.