Dualista monarchia gazdasági élete

1848 után a gazdaság fejlődése megtorpan. Ennek oka az abszolutizmus és a bizonytalan

politikai helyzet, ami elriasztotta a befektetőket. 1867-től felgyorsul a gazdasági fejlődés,
konjuktúra időszaka. Kibontakozik az ipari forradalom, de két dolog hiányzott: a tőke és a
szakképzett munkaerő. Magyarországon az ipari forradalom külföldi tőkével és külföldi
munkaerővel indul el.

Előfeltételei:
 Mezőgazdaság átalakulása.
 Folytatódnak a folyószabályozások
 6300 km hosszú gátrendszer, amivel 6,3 millió hold területtel növelik a
szántóterületet
 Kubikusok: Csapatokba szerveződve vállaltak munkákat, ásóval, talicskával
járták az országot
 Általánossá vált a vetésforgó alkalmazása
 Megnőtt az élelmiszer mennyisége, az ország eltartóképessége
 A mezőgazdaság átalakulását az állam támogatta
 Új növény-és állatfajták jelentek meg
 Állami pénzből újratelepítették Magyarország szőlőállományát
 Hitelélet kialakul
 előtt csak osztrák tőke érkezett Magyarországra, 1867 után angol, francia
amerikai és német tőke is érkezett
 5 nagy bank, 1873-as bécsi tőzsdekrach után csak a Rothschild család bankja
élte túl
 1873 után újjászerveződik a hitelélet, a bankok mellett az állam kifejlesztette a
takarékpénztárak rendszerét, ami a vidéki kisemberek pénzét gyűjtötte össze
 A külföldi tőkét produktívan fektették be, a haszon nagy részét
Magyarországon költötték el
 A századfordulóra a magyar tőke mennyisége elérte a külföldi tőke
mennyiségét
 1869-as oktatási törvény indítja el az iskolarendszerű szakképzést, az
analfabéták arány 60%-ról 30%-ra csökken
 A század végére kialakul a szakképzett magyar munkaerő
 Valcoló munkások: külföldön tanult, Magyarországra visszatért munkások
 Közlekedés fejlődik, fölgyorsult a vasútépítés, rendszeressé válik a folyami
hajózás
Magyarországon egyszerre indul az 1. és a 2. ipari forradalom, kimarad a ki cégek
versenyzése, egyből kartellek és szindikátusok jöttek létre főként.
Élelmiszeripar forradalma:
Ehhez voltak kedvezőek az adottságaink. Textiliparban Magyarország nem volt
versenyképes az osztrák és cseh területekkel. Malomipar világelső a századfordulón,
jelentős még a cukoripar, szeszipar (sör, bor, pálinka). Termékeink jelentős része
külföldre került.

Nehézipar forradalma:
Vaskohászat, acélgyártás, gépgyártás jelentős. Hazai nyersanyagra támaszkodnak. A
gyárakat gazdag, zsidó családok hozzák létre. Új iparvidékek jönnek létre: nógrádi,
borsodi, hunyadi, krassó-szörényi, petrozsényi. Az ipar fejlődését a magyar
találmányok is segítették. (futószalag – Galamb József, telefonközpont – Puskás
Tivadar, dinamó Jedlik Ányos)

Következmények:
Vasútépítést az állam támogatta. Az állam ösztönözte a magánvállalatok
vasútépítését, az állam veszteséges években kifizette a befektetett tőke után járó
banki kamatit, ez a kamatbiztosítás. 1890-től a magyar állam Baross Gábor
közlekedési miniszter idején megkezdte a vasútvonalak felvásárlását. Létrehozták a
MÁV-ot, egységes szintű lesz a vasúti szolgáltatás. A vasúthálózat Budapest központú
lett, de a század végén az Alföld peremvidékén lévő nagyobb városokat összekötő
vasútvonal is létrejött. Fejlődik a hajózás, létrejön a Magyar Tengerhajózási
Hajótársaság. A századfordulótól kezdődik meg a közúthálózat kiépítése.
Megjelennek az első autók.
Gépesítik a mezőgazdaságot, amit csak a nagybirtokosok tudtak megfizetni.
Kisbirtokok tönkremennek. Óriásbirtokok (latifundium) jönnek létre.

Demográfiai robbanás történik. Magyarország népessége a reformkori 13,5 millióról

18,5 millióra nőtt. Túlnépesedést eredményez, ami kivándorláshoz vezetett. Kb. 1
millió ember vándorol ki, ennek nagyjából a fele visszatért Magyarországra. A
kivándorlásban a tönkrement parasztok vettek részt, akik nem tudtak részt venni az
iparban.
Megjelenik a városiasodás, az urbanizáció. 1873-ban létrejön Budapest. Budapest
fejlesztése politikai kérdéssé is vált, Bécs és Budapest versenye Ausztria és
Magyarország versenyévé is vált. Létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. 1849-
ben az osztrákok a belvárost és a Duna partot lebombázták, így egyszerre épül újjá
Budapest belvárosa és a Duna-part egységessé. Az épületek eklektikus stílusban
épültek (Országház, Operaház, Halászbástya, Városliget, Vajdahunyad vára). Az
épületek nagy része az 1896-os Millenniumra készült el (Hősök tere, Andrássy út).
Megindul a tömegközlekedés, városias élet alakul ki.
Társadalom:
Torlódó társadalom jellemzi. Egyszerre van jelen a feudális és a polgári társadalom. A
többséget mezőgazdaságból élő feudális társadalom adta.

Arisztokrácia:
1000 holdnál nagyobb birtokkal rendelkeznek. Birtokaik jövedelmezőek,
versenyképesek, gazdaságosan gépesíthetők. 1000-2000 család. Zárt társadalmi
csoport, maguk közé ritkán engedtek újakat. Legfontosabb politikai hivatalokat ők
töltik be. Az iparba úgy kapcsolódnak, hogy nagyvállalatok igazgatótanácsában
vesznek részt, politikai kapcsolatokkal segítik a nagyvállalatot.

Nagypolgárság:
150 család, többségük gazdag, zsidó család. Bankárok, gyártulajdonosok, befektetők
tartoznak ide. Zárt társadalmi osztály, csak egymással házasodtak. Igyekeznek
beolvadni a magyarságba, átveszik a magyar nyelvet, de megőrzik családi
hagyományaikat. Nemesi címet is vásárolnak, hogy elfogadtassák magukat az
arisztokráciával.

Középbirtokosok:
200-1000 hold közötti birtokkal rendelkeznek. Fokozatosan megszűnő társadalmi
réteg, mert birtokaik nem versenyképesek, nagyrészük tönkremegy, lesüllyed.

Középpolgárság:
Középvállalatok tulajdonosai. 100 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkeznek. Akkor
versenyképesek, ha különleges, egyedi terméket gyártanak.

Dzsentrik:
elszegényedett nemesek, akiknek a birtoka nem teszi lehetővé, hogy fenntartsák a
nemesi életformát. Kénytelenek hivatalt vállalni, hogy megéljenek. Többségük
városba költözik. Anyagi helyzetük ellenére görcsösen ragaszkodnak a nemesi
életformához.

Úri középosztály:
Új társadalmi csoport, amely magába olvasztja a dzsentri réteget. Jómódú, úrias életet
élő csoport, akik jövedelmüket munkával szerzik, de fizikai munkát nem végeznek.
Értelmiség, hivatalnok réteg, katonatisztek, rendőrök. Könnyű bekerülni, de nehéz
kikerülni. A polgári állam létrejöttével egyre több hivatalnokra volt szükség.
Parasztság:
Több, mint 60%. Differenciált réteg:
A gazdag parasztoknak 50 hold fölötti birtokuk volt, bérmunkásokat alkalmaztak,
felesleget piacra vitték, gyerekeiket taníttatni tudták.
A birtokos paraszt földje, birtoka csak a család eltartására elegendő, ki van
szolgáltatva az időjárásnak.
Az agrár proletárok birtoka nem elegendő a megélhetéshez, napszámosok,
idénymunkások, mezőgazdasági cselédek.

Kispolgárság:
Önálló, egyéni vállalkozók, kisiparban, kiskereskedelemben dolgoznak. Önálló
műhelyükben dolgoznak, maximum 1-2 alkalmazottal. Életszínvonaluk alacsony,
jövedelmük változó, de ragaszkodnak az önállóságukhoz. Számuk a korszak végére
1,5 millió fő.

Munkásosztály:
Az ipari forradalom révén megjelent csoport. Alkalmazottak. Differenciált réteg:
szakmunkások, betanított munkások, segédmunkások. Szakmunkások jövedelme
többszöröse a másik kettőnek. Nagyvárosokban élnek, számuk 2,5 millió fő. Számuk
növekedésével helyzetük romlik.