SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEUM - SZENTENDRE

KERÍTÉSEK
KAPUK
KÉRDŐÍVEK ÉS GYŰJTÉSI UTMUTATÓK
 SZABADTÉRI NÉPRAJZI MUZEUM

Kérdőívek és gyűjtési útmutatók

BALÁZS GYÖRGY

KERÍTÉSEK, KAPUK

Szentendre, 1981.
Szabadtéri Néprajzi Muzeum - Szentendre

Kérdőívek és gyűjtési űtmutatók

Szerkeszti: Balassa M. Iván

Címlapterv és rajzok: Szalai András

Felelős kiadó: dr. Kurucz Albert

MRMK Rota, felelős vezető: Gál Sándorné

2ooo pd.
 A településszerkezet, a paraszti telek kutatói
általában érintőlegesen foglalkoztak a települése-
ket, határbeli egységeket, telkeket körülvevő kerí-
tésekkel, s az azokon lévő kapukkal. Kérdőívünk
célja a kerítések, kapuk történeti-morfológiai fel-
tárása. Ezen belül különös figyelmet fordítunk a
kerítések, kapuk időbeli megjelenésére, primitiv
formáinak változataira, a primitiv formák tovább-
élésére, a továbbélés okaira, a variánsok megjele-
nésére, életére, a változás okaira.
Ugyanazon időben a gazdasági - települési szerve-
zet különböző szintjein különböző kerítés és kapu
típusokat találunk: meg kell vizsgálnunk a telekha-
táron lévő, a telken belüli, valamint a települést,
hasznosított határrészeket körülvevő kerítések lét-
rejöttének okait, létrehozásának körülményeit, az
építők, építtetők személyét, szervezeti formáju-
kat; a gondozás, megújítás szervezését, végzését,
végül e^yes kerítésfajták eltűnésének okait /pl.
falukeritések/.
Külön figyelmet kell fordítanunk a kerítések,
kapuk anyagára, szerkezeti megoldásaira, a kerítés
és más építmények anyagai-szerkezetei közötti ösz-
s zefüggésekre.
A kérdőív megválaszolása mellett a különböző
kerítés és kaputípusokról részletes, l:2o vagy
1:5o léptékű rajzot mellékeljünk /ld. 9. és lo.
sz. rajzot: l:2o arányú rajznál 1 méter a rajzon
5 cm; l:5o arányúnál 1 méter a rajzon 2 cm/!

3
1. Közösségi tulajdon elkülönítése

1.1. Települések kerítése

Kerített volt-e régen a település? Volt-e

természetes határa /víz, hegy erdő/? Hogyan nevez-
ték a települést körülvevő kerítést? Mi volt a ke-
rítés anyaga? Kerítettek-e árkolással, sánccal,
árok - sánc mellé ültetett élősövénnyel /milyen
bokrot, cserjét ültettek élősövénynek/? Ki építet-
te, kik építették a falu kerítését? írja le, hogyan
készült a kerítés! Miért kerítették körbe a tele-
pülést? Gondozták-e rendszeresen a kerítést? Milyen
időközönként? A gondozás, felújítás szükségességét
ki, kik határozták el? Kik végezték a kerítés fel-
újítását? Milyen törvények, rendeletek irták elő a
kerítések építését, gondozását a falu körül?

1.2. Települések kerítésének kapuja

Lezárták-e a településeket egymással összekötő

utakat? Milyen kapuval?

1.2.1. Emlékeznek-e olyan egyszárnyú kapura, amely

egy vesszőfonatú táblából állt? Hogyan nevezték az
ilyen kaput? Hogyan készült, kik készítettek ilyen
kapukat? Hogyan fordult ez a kapu? Hogyan lehetett
zárni? /ld. 2. rajz/

1.2.2. Volt-e olyan egyszárnyú kapu, mely néhány

szál vízszintesen fektetett deszkából állt úgy,
hogy a deszkákat végüknél és közepüknél egy-egy
függőleges heveder, a középső heveder felső végét
a két szélső heveder alsó végével egy-egy ferdén
futó heveder köti össze? /ld. 3. rajz/ Hogyan ne-
vezték az ilyen kapukat? Milyen fából készítették?
Hogyan fordult, mivel záródott? Ki készített ilyen
kapukat /ács, falusi ezermester, stb./?

4
1.2.3. Volt-e olyan egyszárnyú kapu, melynek szár-
nya csapos végű oszlopon fordult, s a szárny egy
t-önkös végű fára erősített vesszőionatból vagy léc-
ill. deszkarácsból állott? /ld. 4. rajz/ Hogyan
nevezték ezt a kaput? Hogyan nevezték egyes ré-
szeit /a rajz számozása alapján/? Milyen fából ké-
szítették? Ki kész itett ilyen kapukat /ács, furó-
faragó ember, stb./? Hogyan záródott az ilyen ka-
pu?
Használtak-e más egyszárnyú falukaput a gyűjtőterü-
leten?

1.2.4. Emlékeznek-e olyan kétszárnyú falukapura,

melynek egyik szárnya rövidebb volt, s a gyalogo-
sok ezt használták? Hogyan nevezték ezt a kaput?
Milyen fából készült? Hogyan nevezték egyes része-
it? Ki kés zitette az ilyen kapukat? Hogyan záró-
dott a kapu? Milyen volt a forgószerkezete?

1.2.5. A falukapuk mellett a kerítésnek volt-e

olyan része, ahol a kerítés csak kb. térdmagassá-
gig tartott, s egy farönkre vagy falépcsőre, kőre
lépve lehetett átjutni a kerítés másik oldalára?
Hogyan nevezték az ilyen helyet /hágcsó, hágsó,
hácsku, stb./? Hogyan készítették ezt a részt?
Volt-e a nyíláson kis vesszőtábla, amivel be lehe-
tett rekeszteni?

1.2.6. A falukapuk mellett volt-e kiskapu? Milyen

fából készült? Hogyan fordult, mivel záródott? Ki
készítette a kiskapukat?

1.2.7. Ki vigyázott a települést lezáró kapukra?

Kinek kellett zárnia-nyitnia a kapukat? Kapott-e
érte fizetséget?
Milyen másféle kétszárnyú kaput, s milyen gyalog-
átkelő helyet használtak a gyűjtőterületen?

1.3. Lezárták-e a településekből a határba vivő

utakat? Milyen kapuval:

1.3.1.'Volt-e olyan egyszárnyú kapu, melynek szár-

nyát egyetlen vesszőfonatos tábla adta? Hogyan
5
nevezték az ilyen kaput? Hogyan készítették /mi-
lyen fából, milyen vesszőből/? Ki készített ilyen
kapukat? Hogyan fordult, hogyan záródott a kapu?
/ld. 2. rajz/ Volt-e a kapu alá csuszótalp vagy
kerék szerelve?

1.3.2. Emlékeznek-e olyan "mezőkapura", amelynek

szárnya csapos végű oszlopon fordult, s a szárny
egy tönkös végű fára erősített vesszőfonatos táb-
lából vagy léc- ill. deszkarácsból állott? /4.
rajz/ Hogyan nevezték ezt a kaput? Hogyan nevezték
egyes részeit /a rajzon lévő számozás alapján/?
Milyen fából készült az ilyen kapu? Ki készített
ilyen kapukat?

1.3.3. Volt-e olyan kétszárnyú "mezőkapu", melynek

egyik, rövidebb szárnyát a gyalogosok használták?
Hogyan nevezték az ilyen kaput? Milyen fából ké-
szítették? Kik készítettek ilyen kapukat? Hogyan
nevezték egyes részeit? Hogyan fordult, hogyan zá-
ródott az ilyen kapu? Ismernek-e másfajta mezőkaput
a gyűjtőterületen?
írja le ezeket!

1.3.4. Volt-e a kerítésnek olyan része, ahol az

csak kb. térdmagasságig tartott, s egy farönkre,
falépcsőre lépve az ember átjuthatott itt a kerí-
tés másik oldalára? Hogyan nevezték az ilyen ke-
rítésrészt /hágcsó, hágsó, hácsku, stb./?

1.3.5. A határra, mezőre vivő út kapuja mellett

volt-e a gyalogosok számára külön kiskapu? Milyen
fából készült? Ki készített ilyen kapukat? Hogyan
fordult, volt-e zárszerkezete?

1.3.6. Ki vigyázott az ilyen mezőkapukra? Kinek

kellett nyitni - zárni ezeket a kapukat? Hány ilyen
kapu volt a település körül? Miről nevezték el ő-
ket? Nevezték-e arról a határrészről, amelyre az
út vitt? A kaput nyitó-záró kapott-e érte fizet-
séget? A határba vivő utak kapujának gondozása,

6
felújítása kinek a kötelessége volt?

1.4. Településen belüli, közösségi kerített helyek

1.4.1. Erődítések, templomerődök

1.4.1.1. Kerítették-e a templomot, templom körüli

helyet kő vagy tégla fallal? A fallal kerített
templom körül voltak-e /vannak-e/ gabonás ládák,
éléskamrák, pincék, ahol a gazdák egész évi élel-
müket, gabonájukat, borukat tárolták? A hagyomány
szerint ki építette, kik építették az ilyen terep-
lomerődöt? Kik kaphattak benne helyet? Hogyan
váltották meg a helyet? Vezettek-e valamilyen szám-
adást az év során betett, illetve kivett termények-
ről? Van-e ma is ilyen kerített templom a faluban?
Használják-e még ma is a benne lévő kamrákat, lá-
dákat, pincéket?

1.4.1.2. írja le, milyen a templomerőd kapuja!

Milyen fából készült? Milyen forgószerkezete van?
Milyen a zárószerkezete? Ha többféleképpen lehet
zárni, mindegyiket irja le /anyaga, működése sze-
rint, esetleges részletrajzokkal együtt/! Milyen
díszítések vannak a kapun /oszlopán, szárnyán: fa-
ragás, fűrészelt dísz, szegekkel kivert minta, ko-
vácsoltvas pántok, stb./?

1.4.2. Cinterem kerítése

1.4.2.1. Kerítették-e a templom körüli helyet /cin-

termet/ sövénnyel, kerítéssel? Milyen cserjét,
bokrot ültettek sövénynek? Hogyan gondozták, ki
gondozta? Milyen fából készült a kerítés? Hogyan
készítették a kerítést? Ki csinálta? Kinek volt
kötelessége gondozni? Milyen időközönként kellett
gondozni a kerítést? Van-e sírhely az ilyen kö-
rülkerített helyen? Milyen felekezethez tartozik
az így kerített templom?

7
1.4.2.2. A kerített cinteremnek milyen kapuja
volt? Hogyan nevezték azt a kaput? Milyen fából
készült? Ki készítette? írja le, milyen volt ez a
kapu /egy vagy kétszárnyú, deszka ill. léckapu,
kiskapu ill. nagykapu, milyen a forgószerkezete,
zárszerkezete, stb./ Ki nyitotta - zárta a cin-
terem kapuját?

1.4.3. A temető kerítése

1.4.3.1. Hogyan vannak elkerítve azok a temetők,

melyek nem a templom körül találhatók? Van-e ter-
mészetes határuk /víz, erdő, hegy/? Az egyes te-
metők leírásánál - ha több is van a faluban - külön
legyünk tekintettel arra, milyen felekezetű, mióta
használják, esetleg mikor szűnt meg; külön figyel-
jünk az emlékezettel még megfogható legrégibb és
a mai kerítésfajtákra! Ki készíttette, kik készí-
tették a kerítést? Milyen időközönként gondozzák
a temető kerítését? Kinek a feladata a gondozás?

1.4.3.2. Milyen kapuja van a temetőnek? Miből ké-

szült? Van-e külön kis és nagykapuja? Milyen a
kapu/k forgószerkezete? Hogyan záródnak? Ha több-
féleképpen záródnak, írjuk le mindet! Ki készítette
a kapukat /ács, asztalos, falusi ezermester/? Ki
nyitotta - zárta a kapukat? Mikor kellett a kapukat
bezárni? Volt-e kulcs a kapukhoz? Kinél volt ez a
kulcs?

2. Határban lévő hasznosított területek közösségi

illetve egyéni elkerítése, védelme

2.1.1. Kerítették-e a határban lévő, valamilyen mű-

velés alá eső földdarabot /mező, erdő, legelő, irt-
ványföld, rét - kaszáló/? Volt-e természetes hatá-
ruk /erdő, víz, hegyoldal/? Miért kellett keríte-
ni ezeket a földeket? Hogyan nevezték a kerítést?
Ki, kik épittfették, ki építette ezeket a kerítése-
ket? írja le, hogyan készült a kerítés /milyen az
anyaga/! Gondozták-e a kerítést? Milyen időközön-

8
ként kellett gondozni, felújítani? Ki, kik határoz-
ták el a kerítés megújítását? Kik vettek részt a
gondozásban, megújításban? Mikor pusztult el vég-
leg a határbeli területek kerítése? A közös kerí-
tésen belül elkülönitették-e az egyes gazdák terü-
letét? Milyen módon /mesgyével, karókkal, bokrok-
kal, kerítéssel stb./? Ha kerítéssel, irja le, mi-
lyen volt ez a kerítés? Ha egy nagyobb területet -
kaszálót, erdőt, stb. - többen örököltek, hogyan
különítették el az örökölt részeket?

2.1.2. Milyen kapuval zárták a határban lévő kerí-

tett földeket:
- egyszárnyú, tőkéskapu
- egyszárnyú vesszőfonatos tábla
- egyszárnyú deszka vagy léckapu
- kétszárnyú deszka vagy léckapu
- másfajta, éspedig:
A használatban volt kapukról kérünk rajzot! írja
le, milyen fából, vesszőből készült a kapu, hogyan
készítették, ki csinált ilyen kapukat? Hogyan for-
dult a kapu, milyen zár volt rajta? Ki nyitotta -
zárta a kapukat? Volt-e több kapu a kerített terü-
leten? Volt-e nagykapu mellett a gyalogosok szá-
mára olyan kerítésrész, ahol egy lépcsőre vagy kő-
darabra lépve át lehetett jutni a kerítés másik
oldalára /ld. 5. ábra/? Hogyan nevezték ezt a
helyet? Hogyan készítették? Volt-e a nagykapu mel-
lett kiskapu? Milyen fából készült? Milyen volt a
forgó- és zárszerkezete?

2.2.1. Volt-e, van-e a település határában körül-

kerített szőlőskert, szőlőhegy? Van-e valamilyen
természetes határuk /víz, erdő, meredek hegyoldal,
stb./? Hogyan nevezték a szőlőskert, szőlőhegy
kerítését? Mi volt a kerítés anyaga? Hogyan ké-
szült a kerítés? Miért kellett keríteni a szőlőt?
Gondozták-e a kerítést? Ki, kik gondozták? Milyen
időközönként gondozták, újították meg a kerítést?
Ki, kik határozták el a kerítés megújítását? A
körülkerített szőlőskerten, szőlőhegyen belül az

9
egyes gazdák területét hogyan különítették el egy-
mástól? Van-e ma is kerített szőlőskert, szőlő-
hegy a falu határában? írja le, milyen a kerítése?

2.2.2. Hány kapuja van/volt a szőlőskertnek, szőlő-

hegynek? Milyen kapu volt a szőlős területek kerí-
tésén:
- egyszárnyú, tőkéskapu
- egyszárnyú, vesszőfonatos tábla
- egyszárnyú deszka vagy léckapu
- kétszárnyú deszka vagy léckapu
- egyéb, éspedig:

A használatban volt kapukról kérünk rajzot! írja

le, milyen fából, vesszőből készült a kapu? Hogyan
készült az ilyen kapu? Ki készített ilyen kapukat?
Hogyan fordult, hogyan záródott a kapu? Ki nyitot-
ta - zárta a kapukat? Szüret után, télen, tavasz-
szal zárták-e a szőlőskertek, szőlőhegyek kapuját?
Volt-e kulcs a kapuhoz? Kinél volt ez a kulcs?
Volt-e a nagykapu mellett olyan kerítésrész, ahol
a kerítés csak kb. térdmagasságig tartott, s a
gyalogosok egy farönkre, kődarabra lépve jutottak
át a kerítés másik oldalára? Hogyan nevezték ezt
a kerítésrészt? írja le, hogyan készült!
Volt-e nagykapu mellett a szőlőskert, szőlőhegy
kerítésén kiskapu? Miből készült? Ki készítette
/ácsmester, asztalos, falusi ezermester, stb./?
Hogyan fordult, hogyan záródott a kapu? Volt-e
hozzá kulcs? Kinél volt ez a kulcs? Volt-e a sző-
lősgazdáknak valamilyen szervezete /hegyközség/?
Volt-e hegybíró? Mi volt a feladata a szőlőskert
kerítésének, kapujának építése, használata, meg-
újítása kapcsán? Kinek volt kötelessége vigyázni
arra, hogy a kapuk - főleg szőlőérés idején - ide-
genek elől zárva legyenek /csősz/ ?

2.3.1. Volt-e a falu, mezőváros határában olyan ke-

rített hely, ahol a learatott, kicsépeletlen ga-
bonát tartották /asztagba rakva vagy csűrökben,
pajtákban/, majd nyomtatták, csépelték? Hogyan ne-
vezték ezeket a kerteket? Volt-e természetes hatá-

lo
ruk /hegy, víz, erdő, stb./? Miből készítették a
kerítést? Miért kellett keríteni? írja le, hogyan
készült a kerítés? Kik építtették, ki építette?
Gondozták-e a szérűskert kerítését? Ki, kik gondoz-
ták? Milyen időközönként? Van-e ma is kerített
szérűskert a falu határában? Milyen a kerítése?

2.3.2. Volt-e több kapuja is a szérűskertnek? írja

le, milyen volt a kapu:

- egyszárnyú tőkéskapu
- egyszárnyú, vesszőfonatos
- egyszárnyú, deszka vagy léckapu
- kétszárnyú, deszka vagy léckapu
- másfajta, éspedig:

A szérűskerten használatban volt kapukról kérünk

rajzot! írja le, milyen fából, vesszőből készült
a kapu? Hogyan készült? Ki készített ilyen kapukat
/ács, falusi fúró-faragó ember, stb./? Hogyan for-
dult, hogyan záródott az ilyen kapu? Ki nyitotta-
zárta a kapukat? Ki vigyázta a kapukat /mezőbíró/?
Volt-e kulcs a kapukhoz? Kinél volt?
Volt-e a nagykapu mellett olyan kerítésrész, ahol
a kerítés csak kb. térdmagasságig tartott, s a gya-
logosok egy farönkre, kődarabra, falépcsőre lépve
juthattak át a kerítés másik oldalára? Hogyan ne-
vezték az ilyen kerítésrészt? /hágcsó, hágsó, hács-
ku, stb./ írja le, hogyan készült ez a kerítésrész!
Voít-e kiskapu a szérűskert kerítésén? Miből ké-
szült? Ki készített ilyen kapukat? Hogyan fordult,
hogyan záródott a kiskapu /sarokpánt, vesszőgűzs,
faretesz, tolózár, stb./? Volt-e a kapukhoz kulcs?
Kinél volt?

2.4.1. Volt-e a település határában olyan kerített

hely, ahol az állatok takarmányát, esetleg mellette
a téli tüzelőt tárolták /szénáskert, lóger/? Volt-e
természetes határa /hegy, víz, erdő, stb./? Miből
készült a kerítése? Hogyan készítették? Ki, kik
készítették a kerítést? Ki csinált ilyen kerítése-
ket? Hogyan nevezték a szénáskert, lóger kerítését?
Miért kellett ezeket keríteni? Gondozták-e a kerí-

11
test? Milyen időközönként? Kinek, kiknek volt kö- t
telessége a gondozás? Ki, kik határozták el a ke-
rítés gondozását, megújítását? A szénáskerten, ló-
geren belül elkülönítették-e az egyes gazdák te-
rületét? Hogyan történt az elkülönítés /karók,
bokrok segítségével, kerítéssel/? Ha kerítéssel,
irja le, milyen volt a kerítés! Van-e a település
határában ma is ilyen kerített szénáskert, lóger?

2.4.2. Volt-e több kapuja is a szénáskertnek, ló-

gernek? írja le, milyen volt a kapu:

- egyszárnyú, tőkéskapu
- egyszárnyú, vesszőfonatos
- egyszárnyú deszka vagy léckapu
- kétszárnyú deszka vagy léckapu
- egyéb, éspedig:
A szénáskertben, lógerben használatban volt kapuk-
ról kérünk rajzot! írja le, milyen fából, vessző-
ből készült a kapu! Hogyan készült? Ki készített
ilyen kapukat? Hogyan fordult, hogyan záródott a
kapu? Ki nyitotta - zárta a kapukat? Ki vigyázta
a kapukat? Volt-e a kerítésen olyan hely, ahol
a kerítés csak kb. térdmagasságig tartott, s ott
lehetett átlépni a szénáskert, lóger_területére?
Hogyan nevezték ezt a kerítésrészt? írja le, hogyan
készült!
Volt-e kiskapu a szénáskerten? Miből készült?
írja le, hogyan készült a kiskapu! Ki készített
ilyen kapukat /mesterember, falusi ezermester/?
Hogyan fordult a kapu /fa perselyen, kapupánton,
stb./? Hogyan záródott? Volt-e hozzá kulcs? Kinél
volt?

2.5.1. Volt-e a falu határában olyan kerített hely,

ahol istállókban, ólakban állatot /ló, marha/
tartottak? /ólaskert/ Mi volt ennek a helynek a
neve? Volt-e természetes határa /víz, hegy, erdő,
stb./? Miből készült a kerítése? írja le, hogyan
készült! Ki, kik csináltatták a kerítést? Ki ké-
szítette? Miért kerítették az ólaskertet? Gondoz-

12
ták-e a kerítést? Ki, kik gondozták? Milyen idő-
közönként kellett megújítani a kerítést? Ki, kik
határozták el a kerítés megújítását? Az ólaskerten
belül hogyan különítették el az egyes gazdák te-
rületét? Ha kerítéssel, milyen volt ez a kerítés?
Ki készítette? Van-e a falu határában ma is kerí-
tett ólaskert? Mikor szűnt meg?

2.5.2. Volt-e több kapuja is az ólaskertnek? írja

le, milyen volt a kapu:
- egyszárnyú, tckéskapu
- egyszárnyú, vesszőfonatos
- egyszárnyú, deszka vagy léckapu
- kétszárnyú, deszka vagy léckapu
- más, éspedig:
Az ólaskertben használatban volt kapukról kérünk
rajzot! írja le, milyen fából készült a kapu! Ho-
gyan készült? Ki készített ilyen kapukat? Hogyan
fordult, hogyan záródott a kapu? Ki nyitotta -
zárta a kapukat? Volt-e hozzá kulcs? Kinél volt
a kulcs? Ki vigyázta a kapukat éjjel /mezőbíró/?
Volt-e a kerítésnek olyan része, ahol térdmagassá-
gig tartó kerítés fölött át lehetett lépni a kert-
be? Hogyan nevezték ezt a részt? írja le, hogyan
készült!. Volt-e kiskapu az ólaskerten? Miből ké-
szült? írja le, hogyan készült, ki készített ilyen
kapukat /mesterember, falusi fúró-faragó/? Hogyan
fordult az ilyen kapu? Hogyan záródott? Ki nyitot-
ta - zárta a kapukat? Volt-e kulcs az ólaskert ka-
pujához? Kinél volt a kulcs?
Voít-e olyan kerítésrész, ahol a kerítés csak térd-
magasságig tartott, s ott átlépve a kertbe lehetett
jutni? Hogyan nevezték az ilyen kerítésrészt? írja
íe, hogyan készült!
Volt-e kiskapu az ólaskerten? Miből készült? írja
le, hogyan készült, ki készített ilyen kapukat!
Hogyan fordult a kiskapu, hogyan záródott? Volt-e
hozzá kulcs? Kinél volt? Ki vigyázott a kapukra?

13
2.6.1. Volt-e/van-e a település határában tanya?
Kerített-e a tanya? Volt-e kerítése? Volt-e ter-
mészetes határa a tanyának? Ha volt, van kerítése,
mit kerítettek körbe: a tanya épületeit /az ud-
vart/, a tanya mellett lévő kertet /veteményes,
gyümölcsös, szőlős/, a tanya körül, mellett lévő
egész, tanyához tartozó területet? Milyen kerí-
téssel kerítették az előbb felsorolt részeket?
Mellékeljen léptékhelyes /l:5o vagy l:loo/ hely-
színrajzot, feltüntetve rajta a különböző kerítés-
fajtákat!

2.6.2. Hány kapuja van a tanyának? írja le, milyen

kapuk vannak illetve voltak a tanya kerítésén /nagy-
kapuk, kiskapuk, egy - kétszárnyú kapu, milyen
anyagból készültek, kik, hogyan készítették, stb./?
Milyen forgószerkezetük, milyen zárószerkezetük
van a kapuknak?

2.7. A határbeli hasznosított földterületekre haj-

tottak-e a pásztorok állatokat, hogy a jószág meg-
trágyázza a földet? Milyen földeket trágyáztak
így? Hogyan nevezték a trágyázásnak ezt a módját?
Egy-egy helyen hány napig állt a pásztor a jószá-
gokkal? Körülkerítette-e az állatokat az ilyen
helyen? Milyen kerítéssel? Hogyan készült, hogyan
nevezték a kerítést? Kerítették-e az állatokat moz-
gatható darabokból álló kerítéssel? Hogyan nevez-
ték ezeket az elemeket /lésza, lécka,dranka, stb./?
Hogyan állítottak ezekből kerítést?

3. Magán, /egyéni/ tulajdon kerítése, elkülönítése

3.1. Emlékeznek-e, vagy idősebb emberektől hallot-

tak-e arról, hogy a faluban kerítetlenek voltak
a telkek? Emlékeznek-e arra, hogy a faluban néhány
telek kerítetlen volt? Milyen volt az épületek el-
helyezése ezeken a telkeken? /mellékeljen léptékes
rajzot l:5o vagy 1:loo méretarányban/! Mikor kezd-
ték keríteni a telkeket? Melyik telekhatárokat ke-

14
rítették először: utca felé vagy a szomszéd telek
felé? Mikor kerítették el az utolsó kerítetlen
telkeket?

3.2. Az utcafront felé kerítetlen telkeket az ol-

dalhatárok /szomszéd/ felé hogyan kerítették el
/árok, mesgye, sövény, stb./? Van-e ma olyan telek,
amely az utca vagy oldalhatárok felől kerítetlen?
Milyen alakúak a kerítetlen telkek: szabályosak
vagy szabálytalanok?

3.3.1. Emlékeznek-e az utca felől árokkal, egymásra

rakott giz-gazzal, náddal, kukorica csutkával,
napraforgókóróval, stb. kerített telekre? Mikor
szűntek meg ezek a kerítések? Milyen volt ezek i-
dejében az utca vonala /egyenes, girbe-gurba/?
Mikor kezdtek el falazott kerítéssel keríteni? Me-
lyek voltak ezek közül az általános formák:

- végüknél egymásba csapolt gömbrudak /borona/

- vesszőből, ágból fonott /sövény/
- tapasztott sövény /patics, pacsit/
- vert falból készült kerítés
- rakott falból készült kerítés
- vályogkerítés
- kőkerítés
- téglából falazott kerítés
- egyéb, éspedig:

írja le, hogyan készülték ezek közül a gyűjtőterü-

letén általánosan ismert formák! Ki készített i-
lyen kerítéseket? Hogyan fedték a kerítéseket
/szalmával, fazsindellyel, deszkával, cseréppel,
stb./? Milyen kerítéseket építettek a szegényebbek,
milyet a módosabb gazdák? Milyen kerítések voltak
általánosan használatban városon? Milyen rendeletek,
előírások szabályozták a városi telkek körülkerí-
tését? Mikor terjedtek el falun a deszkakerítések?
Milyen kerítéseket építettek deszkából: oszlopokba
eresztett /zsilipéit? vízszintesen fekvő deszkák,
oszlopokhoz erősített hevederekhez szegezett álló
deszkák, stb.? Milyen fafajtákat használtak a kü-

15
lönböző deszkakerítésekhez: miből faragták, fű-
részelték a deszkákat, miből az oszlopokat, a he-
vedereket? Díszítették-e az oszlopokat? DÍszitet-
ték-e a deszkák
- felső végeit
- oldalait
- alsó végeit

faragással, fúrészeléssel? Hogyan nevezik az egyes

dís zitett keritésfajtákat /pl. bábos/, hogyan a
díszítés egyes elemeit? ,
Mikor terjedtek el a léckerítések? írja le, hogyan
készültek a léckerítések? Milyen léceket használtak
/méret, fafajta/, kerítésoszlopnak milyen fát ál-
lítottak le? Hogyan rögzítették a léceket? Készítet-
tek-e rácsos kerítést lécekből? Kik készítettek
léckerítéseket? Díszítették-e a léckerítéseket?
Honnan szerezték régen a faanyagot, hol fűrészel-
tették a kerítésnek való deszkákat, léceket /fúrész-
malom volt-e a környéken/?
Mikor terjedtek el a drótkerítések? Volt-e a hely-
ségben drótfonatkészítő? Milyen drótfonatokat ké-
szített? Hogyan készítettek drótkerítéseket?
Mikor terjedtek el a ^yári vaskerítések? Hogyan
lehetett ilyen vaskerítésekhez hozzájutni? Kik
állították fel a vaskerítéseket?
Mikor kezdtek a helyi lakatosok vaskerítéseket ké-
szíteni? Mikor terjedt el általánosan a lakatosok
által készített vaskerítés? A lakatosnál néhány
típust lehetett csak kapni, vagy a megrendelő i-
gényei szerint dolgozott?
Mikor terjedtek el a betonkeritések? Milyen keri-
tésfajtákkal kombinálódtak a betonkerítések /pl.
betonlábazatú léckerítés, betonlábazatú vaskerítés,
drótkerítés, stb./?

3.3.2. Milyen kapukat készítettek az egyes kerítés-

fajtákhoz? írja le, hogyan készültek a gyűjtőterü-
leten általánosan használt kapuk! Milyen szélesre
építették a kapukat /mi volt a mérvadó a nagyka-
puk, mi a kiskapuk méretezésénél/? Milyen fából

16
készültek a kapuk /milyen fából az oszlopok, mi-
lyenből a kapuszárnyak/?
Emlékeznek-e egyszárnyú nagykapukra? Hogyan ké-
szült? Milyen fából készítették? Hogyan nevezték az
ilyen kapukat? Volt-e mellette olyan alacsonyabb
kerítésrész, ahol át lehetett lépni a telekre?
Hogyan készültek a kétszárnyú kapuk? Milyen fából
készítették? Kik csináltak ilyen kapukat? Milyen
volt a forgó, milyen a zárszerkezetük? Milyen
fa zárakat, milyen vas zárakat alkalmaztak a nagy-
kapukon? Volt-e kiskapu a telken? Milyen fából ké-
szült? Milyen volt a forgó-, milyen a zárszerke-
zetük? Mikor terjedtek el a gyári vaskapuk? Mikor
terjedtek el a lakatosok által készített vaskapuk?
Milyen díszítéseket alkalmaztak a nagykapukon? Mi-
lyen díszítések voltak a kiskapukon? Altalános
volt-e a területen az olyan kapu, ahol a nagy- és
kiskapu egy fedél alatt volt? Hogyan nevezték az
ilyen kapukat /"székelykapuk"/? A nagy- és kis-
kapuk díszítésénél milyen állatfigurákat /fűré-
szelt vagy faragott/ alkalmaztak? Miért tették e-
zeket a kapukra?

3.4. Mikor építették az első járdát a faluban,

városon? Milyen járdákat építettek régebben /fa-
pallók, esetleg nád, kóró lerakva a sárba, később
tégla, majd beton járdák, stb./?

3.5. Milyen átjárók voltak a telkek előtti árkon

keresztül? Milyen rendeletek szabályozták az át-
járók építését? Ki építette az átjárókat /minden-
ki a saját telke előtt, vagy a falu közösen/?

3.6. A telken belül, az udvaron hogyan különítet-

ték el a telket? /pl. lakóház előtti részt, az
állatoknak fenntartott részt, stb./?
Hány részre osztották a telket /udvar, virágoskert,
rakodó , szérű, veteményeskert, gyümölcsöskert,
stb./? Milyen kerítéssel kerítették el az egyes
részeket? Milyen kapukat csináltak ezekre a kerí-
tésekre? Miért kellett külön kerítés az udvar -
kertek közé? Készítettek-e mozgatható kerítésdara-
bokat? Hogyan nevezték az egyes elemeket? Hogyan

17
kerítettek ezekkel? Miből készültek az egyes ele-
mek? Kerítették-e a tornácot? Miért kellett kerí-
teni? Hogyan kerítették:
- kerítéssel
- mellvéddel
Mi a mellvéd anyaga /vályog, kő, tégla, deszka,
léc, stb./? Hol volt a tornácon kapu /bejárattal
szemben, első vagy hátulsó végénél/?
Milyen kapukat készítettek a telken belüli ke-
rítésekre? Az egy telken lévő kapuk mennyiben kü-
lönböztek egymástól /anyaguk, szerkezetük, nagysá-
guk, stb./? Készítettek-e a belső kerítésekre
hágcsókat? Hova?

Készítsünk az egyes kapukról részletes rajzokat /le-

hetőleg l:2o léptékben, ahol a felmért kapun 1
méternek a rajzon 5 cm felel meg, 2o cm-nek pedig
1 cm/!

IRODALOM
BANNER J., 1911. A békési magyarság népi építkezése
Néprajzi Értesítő XII. 129-143.
CSASZTOVAI I., 196o. A makói sárkányos kapuk kér-
déséhez. Marosvidek, 196o.
III. 56o-6o.
GUNDA B. , 1935 . A kisázsiai tőkéskapu. Néprajzi
Értesítő XXVII. 122-123.
GYŐRFFY I., 19o9.A Nagykunság népies építkezése
Néprajzi Értesítő X. 3o-4o.
GYŐRFFY I., 1915.Dél-Bihar falvai és építkezése
Néprajzi Értesítő XVI. loU-129.
IGAZ M., 1964. A szarvaskői ólaskertek. Néprajzi
Közlemények IX. 114-189.
SZOLNOKY L. , 1956 . Az udvar és építményei Vajdács-
kán. Ethnográfia LXVII. 592-632.
TŐTH F., 1974. A makói parasztház telke.
Ethnográphia LXXXV. 421-445.
1./ Fonott sövénykerítés

2./ Hágcsó mezőre vezető utat elzáró

sövénykerítésen

19
3./ Egyszárnyú deszkakapu

4./ Tőkéskapu
5./ Hágcsóformák

6./ Egyszárnyú léckapu

21
7./ Kétszárnyú kapu /kiskapu és nagykapu/

8./ Kétszárnyú deszka nagykapu

22
9 . / Méretarányos rajz nagykapuról