NÉPRAJZI M Ú Z E U M — SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM

KÉRDŐÍVEK ÉS
GYŰJTÉSI ÚTM UTATÓK

4.

Selmeczi Kovács Attila

A CSŰRÖK ÉPÍTÉSE
ÉS HASZNÁLATA

B U D A P E S T , 1973.
NÉPRAJZI M Ú Z E U M — SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM

K É R D Ő Í V E K ÉS
GYŰJTÉSI ÚTMUTATÓK

4.

Selmeczi Kovács Attila

A CSŰRÖK ÉPÍTÉSE
ÉS H A S Z N Á L A T A

BUDAPEST, 1973.
 F e l e l ő s kiadó: H o f f m a n n T a m á s főigazgató

K é s z ü l t a z N P I s o k s z o r o s i t ó ü z e m é b e n , Budapest — F . v. : M á t r a i E m i l
7 3 - 3 3 9 8 - P é l d á n y s z á m : 3000 - T e r j e d e l e m : 1 , 2 5 A / 5 iv
 A hagyományos gazdálkodás idején a gabona cséplés előtti tá-
r o l á s á n a k két, e g y m á s t ó l l é n y e g e s e n e l t é r ő f o r m á j a volt i s m e r e t e s .
A különbség tájegységek szerint rögzithető: az Északi Középhegység-
ben, a Kisalföldön, a Dunántul é s z a k - n y u g a t i és déli területein, v a -
lamint Erdélyben, csűrben, pajtában tárolták a kicsépeletlen gabonar
kévéket. Ezzel s z e m b e n a Nagyalföldön és a Dunántul keleti r é s z é n
( F e j é r , T o l n a m . ) a g a b o n á t a s z a b a d ég a l a t t t á r o l t á k . Á t m e n e t i
területet képez az Alföld keleti r é s z e (Szabolcs, S z a t m á r , Bereg),
az északi hegyvidékkel érintkező övezete (Nógrád, Dél-Heves) és
a Dunántul k ö z é p s ő t e r ü l e t e , ahol az é p ü l e t f o r m a é s funkció is sok
változatot, átmeneti jelleget mutat. A Dunántulon figyelmet kell f o r -
ditani a szénapajta p á r h u z a m o s jelenlétére is.
Az egyes t e l e p ü l é s e k e n belül is több épület- é s s z e r k e z e t i f o r -
m a , a l a p r a j z i változat f o r d u l elő, a m i sok tényezőtől (valamint h e l y -
zet, épités ideje stb. ) függ. Fontos megállapitani, hogy a t e l e p ü l é -
s e k e n m i l y e n e k v o l t a k a l e g r é g i b b c s ű r ö k (a m e g l é v ő o b j e k t u m o k
vagy e m l é k e z e t alapján), ez a tipus m e n n y i r e általános, milyen m é r -
tékű az ujabban épült c s ű r ő k e l t é r é s e a h a g y o m á n y o s f o r m á t ó l . Az
á t m e n e t i övezetekben fontos tudni, hogy mióta építettek c s ű r ö k e t ,
m i r e h a s z n á l t á k k e z d e t t ő l őket, m e n n y i r e volt á l t a l á n o s a c s ű r ö k
használata. Ebből a szempontból is fontos mindig alaprajzot k é s z i -
teni, e s e t l e g k e r e s z t m e t s z e t e t is, é s m i n é l több fényképfelvételt!
E g y e s vidékeken k i z á r ó l a g a fa volt a c s ü r é p i t é s alapanyaga, v i s z o n t
m á s h o l a kő v a g y a s á r ( v á l y o g , v e r t f a l s t b . ) t e r j e d t el d ö n t ő m é r -
tékben. Általában a klasszikus c s ű r ö s területen a fa, az átmeneti
ö v e z e t e k b e n a v e g y e s épitőanyag t e r j e d t el. Ennek m e g f e l e l ő e n a
c s ű r alapfunkciója is eltérést m u t a t . N e m hagyhatjuk figyelmen ki-
vül a volt u r a d a l m i c á ü r ö k e t , k ö z s é g i c s ű r ö k e t stb. , m e l y e k f e l m é -
rése szintén fontos.
A gépi c s é p l é s e l t e r j e d é s é v e l a századforduló táján a c s ű r el-
v e s z t e t t e a l a p v e t ő s z e r e p k ö r é t (a k i c s é p e l e t l e n g a b o n a t á r o l á s a é s
szemnyerés), és elsősorban a t a k a r m á n y t á r o l á s á r a szolgált. Egy
i d e i g a gépi c s é p l é s m é g a c s ű r a l a t t z a j l o t t . Sok e s e t b e n e z z e l e -
gyütt j á r t a c s ű r egyik vagy mindkét t á r o l ó h e l y i s é g é n e k istállóvá
a l a k í t á s a . É r d e k e s jelenség, hogy m i u t á n a c s ű r elvesztette e r e d e -
ti s z e r e p é t , s o k h e l y e n e k k o r k e z d f e l v i r á g o z n i a z é p í t é s e . A k o r á b -
bi c s ü r v i d é k e k p e r e m t e r ü l e t é n ( r e n d s z e r i n t s z i l á r d építőanyagból:
kő, tégla) g a z d a s á g i m e g e r ő s ö d é s d e m o n s t r á l á s a k é n t . É r d e m e s e z e k -
ből is néhány tipikusát k i e m e l n i ö s s z e h a s o n l í t á s végett.
3
 Az épületek v i z s g á l a t á n á l fontos az e g y e s é p ü l e t e l e m e k s z e r -
kesztési, épitési megoldásairól rajzokat és fényképfelvételeket mi-
nél nagyobb s z á m b a n késziteni. A c s ű r ö k b e l s e j é r ő l is készitsünk
lehetőleg m i n é l több fényképfelvételt. Az anyag lejegyzésénél ügyel-
jünk a t e r m i n o l ó g i a , az e g y e s é p ü l e t r é s z e k , e l e m e k m e g n e v e z é s e i -
nek pontos l e j e g y z é s é r e . Mind kivülröl, mind belülről örökitsük meg
a legfontosabb tetőszerkezeti és falszerkezeti részleteket, elemeket:
rajz, fénykép és terminológiai lejegyzések révén.

AZ É P Ü L E T MEGNEVEZÉSE

1. Hol t á r o l j á k a kic s é p e l e t l e n g a b o n a k é v é k e t a g é p i c s é p l é s
ideje előtt? Mi az épület n e v e ? (Csűr, p a j t a , esetleg rakodó, abora,
e g y é b . Ha t ö b b f é l e e l n e v e z é s i s m e r e t e s , m e l y i k m i l y e n é p ü l e t r e vo-
natkozik? )
2. M i ó t a v a n n a k c s ű r ö k a f a l u b a n ? M e n n y i r e á l t a l á n o s a k ?
3. H á n y h o l d f ö l d d e l , m i l y e n v a g y o n n a l r e n d e l k e z ő k n e k v o l t
c s ü r j ü k ? (A s z e g é n y e k h o l t á r o l t á k a g a b o n á j u k a t ? ) M i l y e n r é t e g e k
hagytak fel a c s ü r h a s z n á l a t t a l ?
4 . U j a b b a n ( a z I. v i l á g h á b o r ú u t á n ) i s é p í t e t t e k c s ű r ö k e t ?
M i é r t ? E z e k m i l y e n e l t é r é s t m u t a t n a k a régebbiektől? Meddig épí-
tettek c s ű r ö k e t ? Mikor h a g y t a k fel v e l e ? M i k o r épült az u t o l s ó ? K a r -
bantartják-e m é g a csűröket? Mióta n e m ?

A CSŰR H E L Y E A TELEPÜLÉSKÉPBEN

5. A l a k ó p o r t á n m i k é n t á l l í t o t t á k f e l a c s ű r t ? ( K e r e s z t b e n ,
hosszában, az épülettel egybeépítve, egyéb.)
6. A s z a l a g t e l e k m e l y i k r é s z é n á l l t a k e r e s z t b e é p i t e t t c s ű r ?
(Pl, az u d v a r végében, a n a g y k e r t előtt stb. )
7. M i n e k n e v e z t é k a z t a p o r t a s z a k a s z t , ahol a c s ű r á l l t ? (Szé-
rűskert, rakodókert, egyéb. ) Hány r é s z r e tagolódott a szalagtelek?
(Az egyes r é s z e k n e v e i . )
8. A l l t a k - e a c s ű r ö k a t e l e p ü l é s e g y - e g y r é s z é n k ü l ö n c s o p o r t -
b a n ? (Pl. a f a l u f e l s ő v é g é n a f e l v é g , m á s u t t a z a l v é g c s ü r j e i . ) M i -
lyen e l v szerint oszlottak m e g a csűrök: f a l u r é s z , vagyoni rétege-
ződés, n e m z e t s é g , jogállás, egyéb? Hány c s ű r ö s kert tartozott a te-
l e p ü l é s h e z ? Mi volt az e g y e s c s o p o r t o k , c s ű r ö s k e r t e k n e v e ?
9. A l l t a k - e a c s ű r ö k a t e l e p ü l é s t ő l t á v o l (több k m - r e )
külön c s o p o r t b a n ? Ez a hely k e r í t v e volt? Mi a neve? Miként helyez-
k e d t e k el b e n n e a z e g y e s c s ű r ö k ? ( U t c a s o r b a n , r e n d e z e t l e n ü l , e g y é b . )

4
Hány c s ű r állt itt? ( C s a k c s ű r ö k voltak b e n n e , vagy m á s é p ü l e t e k i s :
i s t á l l ó k , n y á r i k o n y h a , e g y é b ? ) L a k t a k - e a c s ű r ö s k e r t e k b e n ? (Kik,
miként, mennyi ideig?) A csoportban álló épületeknél az egyes csű-
rök külön is be voltak k e r i t v e ? (Mekkora te le k tartozott e g y - e g y c s ű r -
h ö z ? ) Meddig voltak m e g ezek a k e r t e k ?
10. E l ő f o r d u l t a k - e o l y a n k e r i t e t t h e l y e k , ahol c s a k c s é p l ő h e -
lyek voltak épületek nélkül? Neve? ( Z s e l l é r s z é r ü , egyéb.)
11. V o l t - e a l a k ó p o r t á v a l s z e m b e n , a z ut m á s i k o l d a l á n g a z d a -
sági kert, p o r t a s z a k a s z . Mi a neve? Milyen épületek álltak rajta?
Mióta vannak ilyen k e r t e k és a falu m e l y i k r é s z é n ? Mi az oka l é t r e -
jöttüknek?

A CSÍÍR A L A P R A J Z I BEOSZTÁSA

12. A c s ű r a l a p r a j z i l a g m i l y e n a l a k ú ? ( N é g y z e t , t é g l a l a p , s o k -
szögű, ovális, egyéb. ) Volt-e k e r e s z t a l a p r a j z ú c s ű r ?
13. H á n y r é s z r e t a g o l ó d i k a c s ű r a l a p r a j z i l a g ? M i a z e g y e s
h e l y i s é g e k n e v e (ág, f i ó k , f i a , p a j t a f i a — c s ü r a l j a , s z é r ű , c s ü r p i a c
s t b . )? M i l y e n i r á n y b a n h ú z ó d i k a c s ü r s z é r ü ' . a h o s s z t e n g e l y r e m e r ő -
legesen, vagy azzal e g y b e e s i k ? Melyik a l a p r a j z i f o r m a általános a
faluban''
14. A c s ü r s z é r ü t é s a t á r o l ó h e l y i s é g e t e l v á l a s z t o t t á k - e ? M i -
vel? Mi a neve? Milyen m a g a s ? Volt-e r a j t a ajtó? Miként jutottak
a c s ü r s z é r ü felől a t á r o l ó h e l y i s é g b e ?
15. A c s ű r t o l d a l t , e l ő l v a g y h á t u l a t á r o l ó h e l y i s é g e k f o l y t a t á -
s a k é n t m e g t o l d o t t á k - e t o v á b b i t á r o l ó r é s s z e l ? M i k é n t ? (A t e t ő l e e -
r e s z t é s é v e l , hozzátoldásával, egyéb.) Honnan nyilnak ezek a helyi-
s é g e k ? Mi a nevük, f u n k c i ó j u k ?
16. A c s ű r t á r o l ó h e l y i s é g e i a l a t t v a n - e p i n c e ? M i r e s z o l g á l ?
Mennyire általános? Ujabb eredetű? A csűrben készitettek-e ver-
m e k e t ? Hol álltak? Milyen f o r m á j ú a k ? M e n n y i r e á l t a l á n o s ? Épitet-
tek-e a csűrben mélysilókat? Milyen volt?

A F A L A Z A T ANYAGA ÉS SZERKEZETE

17. M i l y e n é p i t ő a n y a g volt á l t a l á n o s a n h a s z n á l a t o s a c s ű r ö k -
n é l ? ( F a , kő, s á r , vályog, e g y é b . ) M e l y i k é p i t ő a n y a g a h a g y o m á n y o s ,
a legrégebbi?
18. K é s z i t e t t e k - e a l a p o z á s t a c s ű r r é s z é r e ? M i k é n t ? (Követ
tettek a sarokkötések alá stb.) Mióta szokásos a teljes alapozás?
M i b ő l k é s z ü l ? A kő, v á l y o g c s ű r ö k e t m i k é n t a l a p o z t á k ? A f a c s ü r ö k -

5
nek v o l t - e a l a p g e r e n d á z a t a ? Ha n e m , miként állították fel az osz-
lopokat? Milyen m é l y r e ásták?
19. M i l y e n a f a é p ü l e t a l a p g e r e n d á z a t a ? ( M é r e t , f a a n y a g , g e -
r e n d a v a s t a g s á g . ) Az e g y e s g e r e n d á k n e v e (pl. t a l p f a , a n y a t a l p f a , k e -
reszttalpfa stb.)? Az alapgerendázatról rajzot, fényképet kérünk.
20. Milyen i r á n y b a n f e k s z e n e k a z a l a p g e r e n d á k , az alsó g e r e n -
dák? A sarokkötések, ö s s z e e r ő s i t é s e k m ó d j a ? (Melyik gerendát vág-
ják a másikba, milyen irányú a bevágás: merőleges, ferde? A bevá-
gások mélysége, neve.)
21. V o l t a k - e b o r o n a f a l a s c s ű r ö k ? M e d d i g ? M e n n y i r e vol-
tak e l t e r j e d v e ? Milyen fából készültek? Milyen a boronafák s a r o k -
kötése a falazatnál? F a l m a g a s s á g ? Részletes leírást kérünk az épü-
let k é s z í t é s é r ő l . Az e g y e s s z e r k e z e t i e l e m e k r ő l pontos r a j z v á z l a t o -
kat, fényképfelvételt kérünk.
22. Mióta é p í t e t t e k g e r e n d a v á z a s csűröket? Elterjedésük
m é r t é k e ( c s a k ilyen van, sok, k e v é s ) ? Az oszlopokat miként állítot-
t á k a t a l p k e r e t r e ? (A c s a p o l á s m ó d j a , a l a k j a . ) A z o s z l o p o k s z á m a
és m a g a s s á g a . A f e l s ő g e r e n d a k e r e t miként kapcsolódik az oszlopok-
r a ? A f e l s ő g e r e n d a k e r e t r é s z e i n e k n e v e (pl. k o s z o r u g e r e n d a , f o l y ó -
gerenda, k e r e s z t g e r e n d a , egyéb). Az épület egyes r é s z e i n e k neve,
mérete, funkciója. Készitettek-e elválasztófalat? Miként? (Próbál-
juk m e g r é s z l e t e s e n l e i r n i a g e r e n d a v á z a s csűr építésének, ö s s z e á l -
lításának menetét!) Az egyes szerkezeti elemekről pontos rajzvázla-
tokat, fényképfelvételeket készítsünk!
23. A g e r e n d a v á z a s s z e r k e z e t g e r e n d á i t é s o s z l o p a i t á t l ó s i -
rányban r ö g z i t e t t é k - e ? Mivel? (Név, m é r e t , f o r m a . ) Hány kötést a l -
k a l m a z t a k : alul, f e l ü l ? Ha n e m volt k ö t é s , m i az o k a ? Miként b i z t o -
sították a tartószerkezet rögzítését?
24. Volt-e f a l a z a t a a g e r e n d a v á z a s épületnek? Milyen? ( Z s i -
lipéit fal, sövényfal, szögezett d e s z k a f a l , egyéb. )Minden előforduló
falazatnál kérjük annak szerkezetét részletesen leirni, valamint he-
lyi n e v é t f e l j e g y e z n i . M e l y i k f a l a z a t m e n n y i r e volt á l t a l á n o s ?
25. T a p a s z t o t t á k - e a c s ü r f a l a t ? (Nem, c s a k kivül, c s a k b e l ü l ,
mindkét oldalon, c s a k a kármentőt, egyéb.) Fényképfelvételt k é r ü n k .
26. Mióta é p í t e n e k kőből, vályogból, téglából ( e g y é b b ő l ) c s ü r t ?
M i é r t ? (Sarokpillérrel, tömör fallal, egyéb módon épitik.)

TETŐSZERKEZET

27. S z e l e m e n e s tető h o s s z ú á g a s f á v a l ? ( R a j z , f é n y k é p . ) Mi a z
á g a s f a n e v e ? Mi a s z e l e m e n n e v e ? M e d d i g volt m e g é s m e n n y i r e volt
általános ?

6
 28. S z e l e m e n e s tető ollólábbal? M e n n y i r e volt általános? R é -
szeinek a nevét k é r j ü k feljegyezni. Az o l l ó s z á r a k a t hogyan c s a p o l -
ták? A l k a l m a z t a k - e t o r o k g e r e n d á t ? M i k é n t volt c s a p o l v a ? Az o l l ó -
s z á r a k m i n nyugodtak? Hogyan c s a p o l t á k őket? Az ó'llóágasokat a z
oldalirányú nyomás ellen mivel és hogyan biztosították? A nyakas-
torkos pajta ' tetőkonstrukciójában hova rögzítették az ollószárakat
a n y a k t a g t e t ő z e t é n é l ? (A c s a p o l á s i t e c h n i k á r ó l r é s z l e t e s r a j z o t ,
fényképfelvételt kérünk.)
29. S z a r u f á s tető m i ó t a i s m e r e t e s a c s ű r ö k ö n ? R é s z e i n e k n e -
v e ? A s z a r u f á k a l s ó ( k o s z o r ú - v a g y k e r e s z t g e r e n d á h o z ) é s f e l s ő (egy-
máshoz) rögzítésének módja (csapolás, bevágás, egyéb)? Miként tá-
m a s z t o t t á k alá a s z a r u f á t ? ( R é s z l e t e s s z e r k e z e t i rajzokat, f é n y k é p -
felvételeket kérünk.)
30. Mi a t e t ő h a g y o m á n y o s f e d ő a n y a g a ?
zsup — f e l v e r t (neve)
—
k é v é s (az e g y e s k é v e f o r m á k nevei: f e j e s , s i m a ,
stb. ; felkötésük sorrendje)
— teregetett (neve)
s z a l m a — (neve)
nád — f e l v e r t (neve)
— lécezés nélküli
- lécezett
f a z s i n d e l y (neve, s z á r m a z á s i helye)
c s e r é p (alak, név, h a s z n á l a t b a k e r ü l é s ideje)
pala ( f o r m a , név, h a s z n á l a t ideje, á l t a l á n o s s á g a )

AZ EGYES ANYAGOK GYAKORISÁGA, I D Ő R E N D J E .

KÉSZÍTÉSÜK MÓDJA, M U N K A F O L Y A M A T A
(Ezekről rajz, fényképfelvétel szükséges.)

31. M i v e l s z o r í t o t t á k le a f e d e l e t ( l é c , e k e l ó , e g y é b ) ?
32. M i l y e n a c s ű r ö k h a g y o m á n y o s f e d é l f o r m á j a ( s á t o r t e t ő , n y e -
regtető, nyeregtető keskeny vizvetővel, nyeregtető széles vizve-
tővel, egyéb.) Ha egy helyén többféle, milyen időrendi sort alkotnak?
A tetőforma neve?
33. Kik é p í t e t t é k a c s ű r ö k e t ( g a z d á k , á c s o k , m e s t e r e m b e r e k ,
egyéb)? Az építtető kit hivott s e g í t ő n e k ( s z o m s z é d , rokon, egyéb)?
Miként viszonozta a segítést?
34. Ki v é g e z t e a t e t ő f e d é s t ? V o l t a k p a r a s z t s p e c i a l i s t á k a z s u p -
p o z á s r a , n á d a l á s r a ? Honnan jöttek?

7
 35. A c s ű r a l a p z a t á b a t e t t e k - e v a l a m i t é p i t ő á l d o z a t k é n t ? Mit?
A c s ű r k a p u j á r a tettek-e jelet rontás ellen? Milyen volt?

A CSÜRFOLYOSÓ

36. A c s ü r s z é r ü á t j á r h a t ó - e ? E l ő l - h á t u l fal n é l k ü l i ? Elől -

hátul kapuval r e n d e l k e z i k ? Elől kapu nélkül, hátul k a p u v a l ? Elől k a -
pu nélkül, hátul fallal l e z á r t ? Elől k a p u v a l , hátul fallal l e z á r t ? F i -
gyeljük meg van-e összefüggés a csűr elhelyezése és a kapu alkal-
m a z á s a k ö z ö t t . ( P l . h a a c s ű r a z u d v a r t z á r j a le é s m ö g ö t t e r a k o d ó -
k e r t van, akkor c s a k elől van kapu, ha a n a g y k e r t e t h a t á r o l j a , akkor
csak hátul stb. ) Ha a csürfolyosó hátul fallal elzárt, v a n - e r a j t a k i s -
kapu?
37. M i l y e n a kapu s a r o k r ö g z i t é s e ? (Tönkön áll, s a r o k v a s o n
forog, egyéb.) Van-e kiskapu a k a p u s z á r n y o n ? A k a p u s z á r n y a k kö-
zött k i t á m a s z t ó r u d v o l t - e ? ( Ő r f a , e g y é b . )
38. E l ő r e u g r o t t - e a b e j á r a t i r é s z 1 - 2 m é t e r r e l ? M i n e k n e v e z -
ték ezt az é p ü l e t r é s z t ? (Torok, torokpajta, egyéb.)
39. A k a p u fölött v o l t - e m o z g a t h a t ó t e t ő r é s z ? N e v e ? ( L e p p e n -
tő, e g y é b . ) M i k é n t m ű k ö d ö t t , m i v e l t á m a s z t o t t á k f e l ?
40. A c s ü r f o l y o s ó f e l e t t k é p e z t e k - e ki p a d l á s t e r e t ? M i k é n t ?
Neve? (Csürtorok. egyéb. ) Mit tároltak benne? Miért?

CSÜRHASZNALAT. - BEHORDÁS, BERAKÁS

4 1 . H o g y a n r a k t á k b e a k é v é k e t a c s ű r t á r o l ó h e l y i s é g é b e ? (A
kévék feje milyen irányban állt? I s m e r e t e s - e szekérre rakodáshoz
hasonló b e r a k á s ? ) Hogyan helyezkedtek el a kévesorok a csürhelyi-
ségekben? H a g y t a k - e oldalt e l j á r ó h e l y e k e t ?
42. Milyen s o r r e n d b e n hordták be a t e r m é n y t ? (Pl. : buza, á r -
pa, rozs, egyéb. )
43. A c s ű r mindkét t á r o l ó h e l y i s é g é b e gabonát r a k t a k , vagy az
egyikbe gabonát, a másikba t a k a r m á n y t ? Milyen s o r r e n d b e n ?
44. M e n n y i gabona é s t a k a r m á n y f é r t el a c s ű r tárolóhelyi-
ségeiben?

S Z E M N Y E R É S A CSŰR ALATT

45. Hogyan k é s z í t e t t é k elő a s z é r ű t a c s é p l é s h e z ? (Nyesés,

egyengetés, beeresztés, stb.)

8
 46. Milyen s z e m n y e r é s i f o r m a volt á l t a l á n o s a c s ű r a l a t t ?
(Kézicséplés, állatokkal nyomtatás, gabona kiverése. )
4 7 . M e l y i k g a b o n a f é l é t h o g y a n c s é p e l t é k e l ? (A r o z s o t r e n d -
szerint nem nyomtatták, m e r t a szalmáját tetőfedésre használták,
e z é r t c s é p e l t é k vagy v e r t é k . )
48. A n y o m t a t á s l o v a k k a l ( ö k r ö k k e l , egyéb) m i ó t a volt s z o k á s -
b a n a c s ű r a l a t t ? M e d d i g volt m e g a n y o m t a t á s ? Hogyan k é s z i t e t t é k
az á g y á s t ? Milyen a f o r m á j a ? (Kerek, s z ö g l e t e s . ) Hány lóval n y o m -
tattak a c s ű r alatt? Milyen irányban forogtak? (Pl. k ö r k ö r ö s , spirál.)
H á n y s z o r forditották m e g az á g y á s t ? Egy ágyásból hány kg. s z e m
került ki? Egy nap alatt hány ágyást j á r a t t a k ?
49. A k é z i c s é p l é s m i l y e n g a b o n a f é l é n é l volt á l t a l á n o s ? Kik
csépeltek (férfiak, nők)? Hányan, m i k é n t ? Hány kévét csépeltek egy
nap alatt? I s m e r e t e s - e több változata a c s é p l é s n e k ? E l n e v e z é s ü k
(pl. n a g y o l á s , h a d a r á s , e g y é b ) ?
50. I s m e r e t e s - e o l y a n s z e m n y e r ő e l j á r á s , a m i n é l a g a b o n a k é -
véket deszkához, kocsioldalhoz, asztalhoz, egyéb szilárd tárgyhoz
v e r t é k ? Mi a munka n e v e ? Kik v é g e z t é k ? M i é r t a l k a l m a z t á k ezt a
s z e m n y e r é s i f o r m á t ? M i l y e n volt a t e r m e l é k e n y s é g e ? M e n n y i r e volt
elterjedve ?
51. Hogyan t i s z t í t o t t á k a k i c s é p e l t g a b o n a s z e m e t a c s ű r a l a t t ?
Mi a neve a m u n k á n a k ? (Szórás, egyéb. )
52. Milyen m u n k a a l k a l o m kötődött m é g a c s ű r h ö z ? (Pl. b a b c s é p -
lés, kenderverés, dohányszáritás, kukoricafosztás.)
53. A l u d t a k - e a c s ű r b e n ? Kik? M i k o r ? M i é r t ? (Nők is a l h a t t a k
kint? Ha n e m , m i é r t ? )
54. T a r t o t t a k - e ö s s z e j ö v e t e l e k e t a c s ű r a l a t t ? ( P l . t á n c , s z ó -
rakozás, kukoricafosztás stb.)

CSÜRKÖZÖSSÉG

55. I s m e r e t e s v o l t - e a c s ű r k ö z ö s h a s z n á l a t a ? (A c s ű r n e k t ö b b
t u l a j d o n o s a volt: rokonok, t e s t v é r e k . ) Kik között?
56. M i k é n t o s z t o z t a k m e g a z é p ü l e t h a s z n á l a t á b a n ? ( P l . a t á -
rolóhelyiségeket külön, a folyosót k ö z ö s e n h a s z n á l t á k . ) H á r o m , négy
vagy több tulajdonos e s e t é n a m e g o s z t á s hogy t ö r t é n t ?
57. Mi volt a z o k a a c s ü r k ö z ö s s é g l é t r e j ö t t é n e k ? (Pl. a nagy
család felbomlása, egyéb.)
58. M i k o r a l a k u l t a k ki a c s ü r k ö z ö s s é g e k ? S z o k á s b a n v o l t - e
a c s ű r ö k felosztása öröklésnél, és r é s z b e n i elszállitása, lebontása,
e l a d á s a ? Előfordult-e, hogy u d v a r k ö z ö s s é g esetén több c s ű r t is épi-
tettek.

9
 FUNKCIÓVÁLTOZÁS

59. A gépi c s é p l é s e l t e r j e d é s e után a cséplőgépet beállitották-

e a c s ű r alá c s é p l é s k o r ? Mióta n e m csépelnek géppel a c s ű r alatt?
60. A c s ű r alatt alkalmi t á r o l ó h e l y lett, vagy u j a b b s z e r e p k ö -
re alakult ki? (Pl. istállónak, nyári konyhának, garázsnak stb. ala-
kították át a t á r o l ó h e l y i s é g e t ? )

ISTÁLLÓCSÜR

61. Mi annak a c s ű r n e k a neve, a m e l y b e n istálló i s van? Mió-

ta használják istállóként a csűr helyiségeit?
62. E m l é k e z e t s z e r i n t a m u l t s z á z a d b a n is g y a k o r i volt az i s -
tálló a c s ű r alatt? Milyen állatot t a r t o t t a k a c s ü r i s t á l l ó b a n ? (Ló,
s z a r v a s m a r h a , juh, e g y é b . )
63. A c s ű r ideiglenes vagy állandó jelleggel szolgált-e állat-
t a r t á s r a ? Az állandó istálló szereppel rendelkező csűr milyen anyag-
ból épült vagy m i k é n t alakították á t ? A c s ü r i s t á l l ó b a honnan nyilt
b e j á r a t ? (Kívülről, a c s ű r felől, egyéb. ) Készítsünk a l a p r a j z o t az
istálló berendezésének feltüntetésével!
64. Mi indokolta az Í6tálló c s ű r alá való é p í t é s é t ?

S Z É N A T Á R O L Ó A CSŰR MELLETT

65. A csűrön kivül i s m e r e t e s m á s épület is, amely a t a k a r -

m á n y (esetleg s z á l a s gabona) t á r o l á s á b a n s z e r e p e t j á t s z o t t ? Mi az
épület neve? (Abora, rakodó, egyéb.) A tető m o z g a t h a t ó ?
66. A c s ű r m e l l e t t h a s z n á l t a k - e ilyen épületet? M e n n y i r e volt
á l t a l á n o s ? Hol állt a c s ű r h ö z viszonyítva? Milyen vagyonnal r e n d e l -
kezők használták? Miért építették?
67. A mozgatható tetejű szénatároló m i ó t a i s m e r e t e s a falu-
b a n ? M e n n y i r e t e r j e d t el, m i t tudnak e r e d e t é r ő l ?

ASZTAGLÁB

68. H a s z n á l t a k - e asztaglábat a csűr m e l l e t t ? Miért? Miként

készítették?
69. M e n n y i r e volt általános a h a s z n á l a t a ? Milyen gazdaságok-
hoz kötődött? Mióta i s m e r e t e s , meddig használták?

10
 A kérdések kiegészítésére, megvilágítására szolgáló fontosabb
szakirodalom:

Altalános munkák

BALASSA Iván: K e z d e t l e g e s g a b o n a t i s z t i t ó e l j á r á s o k . M a g y a r
M e z ő g a z d a s á g i M u z e u m K ö z l e m é n y e i , 1964. 41-60.
BALOGH István — VÉGH József: Hordás, nyomtatás, cséplés.
Ú t m u t a t ó f ü z e t e k a n é p r a j z i a d a t g y ű j t é s h e z . Bp. 1966.
36-50, 53-54, 67-92.
B A R A B Á S J e n ő : S c h e u n e auf u n g a r i s c h e m S p r a c h g e b i e t . D e u t -
s c h e s J a h r b u c h f ü r V o l k s k u n d e 1967. 1 - 1 5 .
B Á T K Y Z s i g m o n d : É p í t k e z é s . C s ü r . M a g y a r s á g N é p r a j z a I.
202-208.
GUNDA Béla: R é s z l e t e k a készülő Magyar N é p r a j z i Lexikon-
ból. C s ü r k ö z ö s s é g . A D é r i M u z e u m 1967. évi Evköny-
ve. ( D e b r e c e n , 1 9 7 0 . ) 227.
H O F F M A N N T a m á s : H o r r e u m - s z é r ű - c s ü r ? E t h n . 1959.
171-206.
HOFFMANN Tamás: A gabonanemüek nyomtatása a magyar
p a r a s z t o k g a z d á l k o d á s á b a n . B p . 1963.
P A L Á D I —KOVÁCS Attila: Az a b a r a , Egy s z é n a t á r o l ó é p í t m é n y
a magyar parasztok gazdálkodásában. Népi kultura —
népi t á r s a d a l o m . II-III. B u d a p e s t , 1969. 79-101.

Északi Hegyvidék

BAKÓ Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar c s ü r ö s k e r t e s tele-

p ü l é s e k i s m e r e t é h e z . A z E g r i M u z e u m É v k ö n y v e III.
(Eger, 1965.) 180-243.
BALASSA Iván: F ö l d m ü v e l é s a Hegyközben. B p . 1 9 6 4 . 1 0 1 - 1 2 0 .
GUNDA Béla: Népi mezőgazdálkodás aBódva völgyében. Népr.
É r t . 1937. 4 5 - 7 0 .
H O F E R T a m á s : C s ű r ö k és i s t á l l ó k falun kivül. E t h n . 1957.
377-421.
H O F F M A N N T a m á s : Egy palóc falu földművelő t e c h n i k á j á n a k
néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn.
1956. 5 3 6 - 5 6 1 .
IKVAI Nándor: F ö l d m ü v e l é s a Z e m p l é n i h e g y s é g k ö z é p s ő r é -
s z é n . M ű v e l t s é g és H a g y o m á n y IX. ( D e b r e c e n , 1967.)
139-143. 147-162.

11
 NAGY B e n j á m i n : A t á r s a d a l m i s z e r v e z e t b e f o l y á s a egy palóc
falu é p í t k e z é s é r e . Műveltség és H a g y o m á n y I-II. (Deb-
recen, I960.) 67-95.
S E L M E C Z I KOVÁCS Attila: T o r k o s c s ű r ö k É s z a k - B o r s o d b a n .
A H e r m a n Ottó M u z e u m Évkönyve IX. (Miskolc, 1971.)
435-455.
SZOLNOKY L a j o s : Az udvar és épitményei Vajdácskán. Ethn.
1956. 5 9 2 - 6 3 2 .

Dunántul

B A R A B Á S J e n ő : S c h e u n e n t y p e n i n G ö c s e j . A c t a . E t h n . V. 1 9 5 6 .
83-101.
BARABÁS Jenő: Zalai pajták. A Göcseji Muzeum jubileumi e m -
lékkönyve. Zalaegerszeg, I960. 277-288.
B Á R D O S I J á n o s : P a j t á s k e r t e k G e n c s a p á t i b a n . V a s i S z e m l e II.
S z o m b a t h e l y . 1958. 6 7 - 8 1 .
ÉBNER Sándor: A m e z e i gabonás- és szénáspajta ujabbkoribe-
v á n d o r l á s a a f a l u b a a Z s e l i c s é g b e n . N é p r . É r t . 1929.
1-18.
P A I S S á n d o r : A b e c s v ö l g y i g a z d á l k o d á s . N é p r . K ö z i . I X . 2. B u -
dapest.
SEEMAYER Vilmos: Pajtáskertek Nemespátrón. Népr. Ért.
1934. 6 5 - 8 1 .
T A K Á T S Gyula: Az u t o l s ó t a l p a s p a j t a S o m o g y j á d o n . Ethn. 1953.
293-299.
T Ó T H J á n o s : G ö c s e j népi é p i t é s z e t e . Bp. 1965. 7 5 - 9 2 .
TÓTH J á n o s : Az Ő r s é g e k népi épitészete. Bp. 1971.
VAJKAI Aurél: Adatok p a j t a v á z a k é s kész pajták költöztetésének
m e c h a n i k á j á h o z . N é p r . É r t . 1937. 3 3 3 - 3 3 7 .

Az átmeneti t e r ü l e t e k h e z

F É L Edit: N é p r a j z i adatok Őrhalomból (Nógrád m e g y e . ) Népr.

É r t . 1938. 7 3 - 8 3 .
G I L Y É N N á n d o r : C s ű r ö k a s z a t m á r i E r d ő h á t o n . N é p r . Közi. V.
1960. 5 2 - 6 1 .
S E L M E C Z I KOVÁCS Attila: A c s ű r szerepe É s z a k - H e v e s m e -
gye p a r a s z t i gazdálkodásában. A M a g y a r Mezőgazda-
sági M u z e u m 1 967-1968. évi K ö z l e m é n y e i . 197-216.
VAJKAI Aurél: V e s z p r é m m e g y e népi épitkezése. Gazdasági
m e l l é k é p ü l e t e k . N é p r . É r t . 1940. 3 2 2 - 3 2 6 .

12
E r d é l y

GÖNYEI Sándor: Kalotaszegi j á r m o s csűrök. Etn. LXVIII.

1957. 504-511.
KOS K á r o l y : E r d é l y népi g a z d a s á g i é p í t é s z e t e . In. : E r d é l y
mezőgazdasága. Szerk.: Farkas Árpád. Kolozsvár,
1944. 376-413.
S Z I N T E G á b o r : A s z é k e l y c s ű r . N é p r . É r t . IV. 1903. 1 - 2 3 .
VISKI K á r o l y : A d a t o k a s z é k e l y é p í t k e z é s i s m e r e t é h e z . N é p r .
É r t . XII. 1911. 9 9 - 1 2 7 .

13
I. ábra. A cstir helye a lakóportán
II. ábra. A c s ű r alaprajzi b e o s z t á s a
IV.ábra. A g e r e n d a v á z a s c s ű r oszlopainak egyik c s a p o l á s f o r m á j a
V. á b r a . A szarufa felső rögzitésmódjai
 46cm

46cm

7
dfecm

VL
VI. á b r a . A szarufák alsó rögzítése

JÁSZOL LJ

ISTÁLLÓ CSURVILAGA RAKODÓ

POLC

Széino

VII.
VII, á b r a . Az i s t á l l ó s c s ű r alaprajza