You are on page 1of 236

bghUëaš nfh£ghL

nkšãiy - Ïu©lh« M©L

jäœehL muR
Ïytr¥ ghlüš tH§F«
£l¤Â‹ Ñœ btëæl¥g£lJ
(é‰gid¡F m‹W)

Ô©lhik xU ght¢braš
Ô©lhik xU bgU§F‰w«
Ô©lhik kåj¤j‹ika‰w braš

jäœehL ghlüš k‰W«


fšéæaš gâfŸ fHf«
fšÿç¢ rhiy, br‹id - 600 006.
 jäœehL muR
Kjš gÂ¥ò - 2007
ÂU¤Âa gÂ¥ò - 2016
kW g崘 - 2017

éiy : %.

ghl§fŸ jahç¥ò jäœehL muR¡fhf


gŸë¡fšé Ïa¡ff«, jäœehL.

Ϫüš 60 í.v°.v«. jhëš m¢Ál¥g£LŸsJ

M¥br£ Kiwæš m¢Á£nlh® :

ii
bghUsl¡f«
ghl« g¡f«
v©. v©.

1. bghUëaè‹ j‹ikÍ« všiyÍ« 1

2. mo¥gil¥ bghUëaš Ãu¢ridfŸ 26

3. Ef®nth® brašgh£o‹ nfh£ghL 40

4. njitÍ« , më¥ò« 66

5. rkãiy éiy 89

6. c‰g¤Â 99

7. bryΫ tUthͫ 121

8. m§fho mik¥ò« éiy ã®zaK« 136

9. ÏWÂãiy c‰g¤Â¤Âw‹ g»®Î¡ nfh£ghL 156

10. tUkhd ã®za« - vëa nfh£ghL 175

11. gz¡ bfhŸif 194

12. ãÂæaš bfhŸif 210

iii
iv
ghl« - 1
bghUëaè‹ j‹ikÍ« všiyÍ«
K‹Diu

bghUëaš v‹gJ xU r_f m¿éaš. ÏJ kåj éU¥g§fis g‰¿Í«, mit


ãiwÎ brŒa¥gLtJ g‰¿Í« MuhŒ»wJ.
gšntW ga‹ghLfis cila g‰wh¡ Fiwahd ts§fis¥ ga‹gL¤Â,
xU rKjha« ãfœfhy k‰W« v®fhy Ef®é‰fhf¥ bghU£fis v›thW c‰g¤Â
brŒ»wJ v‹gij¥ g‰¿ bghUshjhu« MŒÎ brŒ»wJ.
bghUëaš, ‘muÁaš bghUshjhu«’ v‹W« miH¡f¥gL»wJ. ghè° (Polis)
v‹w »nu¡f¢ brhšY¡F ‘muR’ (State) v‹W bghUŸ. muR ã®thf¤Â‰F¤ bjh‹ik
vG¤jhs®fŸ ‘muÁaš bghUshjhu«’ v‹w gj¤ij¥ ga‹gL¤Âdh®fŸ. jå xU
kåj‹ jdJ FL«g tUkhd¤ij¢ Áwªj Kiwæš ga‹gL¤j nt©L« v‹W
v®gh®¡f¥gL»wJ. mnj ngh‹W muR« xU rKjha¤Â‰F mÂf ey« »il¡f¢
brŒant©L«. Mfnt ÏJ “muÁaš bghUshjhu«” vd¥gL»wJ.
všyh bghUshjhu elto¡iffS¡F« kåj éU¥g§fns Jt¡f ãiyahF«.
Ka‰Á vL¡fhéoš kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒa KoahJ. vdnt, éU¥g«,
Ka‰Á k‰W« kdãiwÎ M»at‰iw ikakhf¡ bfh©lJ bghUshjhukhF«. kåj
éU¥g§fnshL bjhl®òila m¿éany bghUëayhF«. Mdhš eilKiwæš kåj
éU¥g§fns ãiw΢ brŒÍ« ts§fŸ tiuaiw¡F£g£ld.
kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒÍ« bghUŸfŸ g‰wh¡Fiwahf (Scarcity)
cŸsd. jå kåjD¡F«, muR¡F« »il¥gUik bghJthdnj. g‰wh¡Fiw v‹gJ
kåjDila m‹whl thœ¡ifæš ãyλ‹w mo¥gil c©ik. Mfnt bghUëaš
“g‰wh¡Fiw F¿¤j m¿éayhF«”.
e«Kila éU¥g§fŸ v©âly§fhjit. Mdhš mt‰iw ãiwÎ brŒÍ«
ts§fŸ, g‰wh¡Fiwahdit. ÏJ ‘bjçÎ brŒjY¡F’ têtF¡»‹wJ. ekJ
éU¥g§fis ãiwÎ brŒÍ« bghU£fë‹ më¥ò mséšyhkèUªjhš ‘bjçÎ -
brŒjš’ v‹w Ãu¢rid vHhJ. kåj éU¥g§fŸ v©z‰wit v‹gJ c©ik.
Mdhš mid¤J éU¥g§fS« rkkhd K¡»a¤Jt« cilait mšy. Mifahš
eh« äf K¡»akhd, äf mtÁakhd éU¥g§fis¤ bjçÎ brŒa nt©oÍŸsJ.
vdnt ‘bjçÎ brŒjš’ v‹gJ bghUshjhu elto¡ifæ‹ rhuh«rkhF«. bghUëaš
v‹gJ ‘bjçÎ brŒÍ« m¿éaš’ v‹W« fUj¥gL»wJ.
eilKiwæš eh« éU«ò« g©l§fsid¤J« ‘»il¥gUik’ cilad mšy.
Ïa‰ifæš »il¡F« Áy g©l§fshd fh‰W, Nça xë ngh‹wit Vuhskhf
»il¡»‹wd. Ïit ekJ thœé‰F Ï‹¿aikahjdthf ÏU¥ÃD«, mt‰iw eh«
éiybfhL¤J th§FtJ Ïšiy. mit Ïytr¥ g©l§fŸ (Free Goods) vd¥gL«.
Mdhš eh« éU«ò« g©l§fëš bgU«gh‹ikahdit »il¥gUik ä¡fit.
mitfis éiybfhL¤nj th§f nt©L«. bghUëaèš g©l§fë‹ éiy
v›thW Ô®khå¡f¥gL»wJ v‹W« gæY»nwh«. vdnt bghUëaš, xU ‘éiy¤
Ô®khd«’ g‰¿a m¿éaš.
1
eÅd bghUshjhu« xU ‘gzéaš bghUshjhu«.’ éiyfŸ, gzkhf¢
brY¤j¥gL»‹wd. Ï‹iwa rKjha¤Â‹ bghUëaš thœ¡ifæš ‘gz«’ xU
K¡»a¥ g§F t»¡»wJ. g©l§fis th§fΫ é‰fΫ, thu«, Tè t£oÅj§fis¢
brY¤jΫ gz« ga‹gL¤j¥gL»‹wJ. m‹whl thœ¡ifæš gz¤Â‹ K¡»a¥
g§»id¥g‰¿ bghUëaš gæY»nwh«.
ekJ éU¥g§fis ãiwÎ brŒÍ« g‰wh¡Fiwahd g©l§fis eh«
‘brštkhf’ fUJ»nwh«. vdnt bjh‹ik¡ fhy§fëš bghUëaš bršt¤ij¥
g‰¿a xU m¿éany. kåj ey¤ij nk«gL¤j bršt« mtÁa«. Mifahš
bghUëaš, bršt¤ij¥ g‰¿Í« mjndhL ey¤ij¥ g‰¿Í« TW»wJ.
nkY« bghUëaè‹ Ïašòfis¢ RU¡fkhf fh©ngh«.
bghUëaè‹ Ïy¡fz§fŸ
‘bghUëaè‹ jªij’ Mj« °ä¤, Mš~Ãu£ kh®õš, Ïyadš-uhË°,
ghš V. rhKntšr‹ M»a bghUëaš m¿P®fŸ më¤j K¡»a Ïy¡fz§fŸ
ËtUkhW.
bršt Ïy¡fz« (Mj« °ä¤)(Adam Smith)
Mj« °ä¤ (1723 - 90) bghUëaè‹ Ïy¡fz¤ij tiuaW¤JŸsh®.
“bghUëaš v‹gJ bršt¤ij¥ g‰¿a x® m¿éaš” 1776 M« M©oš
“ehLfë‹ bršt«” v‹w ò¤jf¤ij mt® vGÂÍŸsh®. mt® muÁaš bghUëaè‹
jªij vd¥gL»wh®. Vbdåš, Ïtnu Kj‹ Kjèš mid¤J¥ bghUëaš
fU¤J¡fisÍ« Kiwahf xU§»iz¤jt® Mth®. mj« °ä¤J¡F¥ Ãwnf
bghUëaiy eh« KiwgL¤j¥g£l m¿éayhf¥ gæš»nwh«.
bghUëaš ‘bršt«‘ Áw¥Ãl¤ij¥ bgW»wJ. bghJthf bršt« v‹gJ
gz¤ij¡ F¿¡F«. bghUëaš kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒÍ« mid¤J¥
g©l§fS« ‘bršt«‘ vd¥gL«. Mdhš, kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒÍ«
mid¤J¥ g©l§fS« brštkhf¡ fUj¥gl kh£lh v‹gij kdš bfhŸs
nt©L«. (v.fh) fh‰W« NçaxëÍ« ek¡F m¤ÂahtÁakhdit. mitæ‹¿
eh« thH ÏayhJ. MdhY« mit brštkhf¡ fUj¥gLtšiy. Vbdåš mit
mst‰w më¥ò bfh©lit. XusÎ g‰wh¡FiwÍ« gzkÂ¥ò cŸs g©l§fŸ
mid¤J« brštkhf¡ fUj¥gL»‹wd.
eh« bršt¤Â‹ Ef®Î, c‰g¤Â, gçkh‰w«, g»®Î v‹gdt‰iw¥ gæš»nwh«.
“bršt c‰g¤Â k‰W« bršt¥ g»®Î rh®ªj brašKiw m¿éaš“ v‹W n#.v°.
äš bghUëaiy tiuaiw brŒ»wh®. bršt¤ij miltÂY«, mjid¥
ga‹gL¤JtÂY« v‰gL« Ãu¢ÁidfŸ g‰¿ m¿tnj “bghUëaš“ v‹D« fU¤ij
Mj« °ä¤ bfh©oUªjh®. mid¤J ehLfS« bršt¤ij v›bt›têæš
bgU¡»¡ bfhŸtJ v‹gij¥ g‰¿ m¿tš mt® eh£l« bfh©oUªjh®.

FiwghLfŸ

Mj« °ä¤Â‹ bršt Ïy¡fz¤Âš gy FiwghLfŸ cŸsd. bghUëaY¡F


Ït® Ïy¡fz« juéšiy. fh®iyš, u°»‹ ngh‹w r_f m¿éayhs®fŸ
2
bghUëaiy “k»œt‰w m¿éaš“ v‹W« “ÏU©l m¿éaš“ v‹W« miH¤jd®.
Mdhš mJ ãahak‰wJ. Vbdåš bghUëaè‹ j‹ikÍ«, všiyÍ« jtwhf
czu¥g£lJ. Ï›éy¡fz« brštj¤Â‰F K¡»a¤Jt« më¤jij mt®fŸ
gz¤ij¥ g‰¿a fU¤jhf v©â¡ bfh©lh®fŸ. k¡fŸ gz« Âu£Ljš k£Lnk
jiyaha neh¡fbkd bghUëaš és¡»ajhf u°»‹ k‰W« fh®iyš KoΡF
tªjd®. brštªj®fshtijna F¿ahf¡ bfh©oUªjjhš - bghUëaiy Ït®fŸ
xU ‘Raey m¿éaš’ v‹W miH¤jd®.

nk‰T¿a F‰w¢rh£LfŸ jtwhdit. bghUëaèš bršt« v‹gJ gz¤ij


k£L« F¿¥gJ m‹W. ÏJ kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒÍ« g‰wh¡Fiwahd
g©l§fis F¿¡F«. mJ k£Lä‹¿ bjh‹ik¥ bghUëaš m¿P®fŸ ‘bršt«’
v‹w gj¤ij ‘ey«’ v‹nw bghUŸ bfh©ld®.

bršt¤Â‰F mÂf K¡»a¤t¤ij Mj« °ä¤ më¤jh® v‹gnj äf¥ bgça


bghUëaèš bršt¤ij¥ g‰¿ m¿ªJ bfhŸSjš mtÁa« v‹gš rªnjf«
VJäšiy. MæD« mijélΫ K¡»akhdJ kåjid¥ g‰¿ m¿ªJ bfhŸSjny!
bršt¤ijél, kåj Ïd¤Â‹ elto¡ifia¥ g‰¿¥ gæY»‹w m¿éany
bghUëaš.

Mj« °ä¤Â‹ bghUëaš Ïy¡fz¤ij¥ g‰¿ éth¡F«nghJ mt®


thœªj fhy¤ij eh« fU¤Âš bfhŸs nt©L«. Ït®, ϧ»yhªÂš bjhê‰òu£Á
V‰g£l fhy¤Âš Ϫüiy vGÂÍŸsh®. ϧ»yhªÂš bjhê‰òu£Á bgUksÎ
KjÄ£odhY«, ngusÎ ÏaªÂu§fë‹ ga‹gh£odhY«, nguséš bršt¤ij
c‰g¤Â brŒa têtF¤jJ. vdntjh‹ Mj« °ä¤ bršt¤ij K¡»at¤Jt¥gL¤Â
“ehLfë‹ brštK« mj‹ Ïašò« fhuz§fS« (Causes) g‰¿a x® MŒÎ“ v‹w
Ehiy btëæ£lh®.
Mš~ÃuL kh®õè‹ (1842 - 1924) ey Ïy¡fz« (Welfare Economics)
1890 M« M©L Mš~ÃuL kh®õš ‘bghUshjhu nfh£ghLfŸ’ v‹w Ehiy
btëæ£lh®. mš mt® m‹whl thœ¡ifæš kåj Ïd¤ij¥ g‰¿¥ bghUëaš
MuhŒ»wJ v‹W tiuaW¤JŸsh®. “rhjhuz kåjDila thœ¡ifæ‹ m‹whl
elto¡iffis¥ g‰¿ bghUëaš MuhŒ»wJ”.

bghUëaš bršt¤ij¥ g‰¿ MuhŒ»wJ v‹gij kh®õš V‰W¡ bfhŸ»‹wh®.


Mdhš bghUëaš bršt¤ij¥ g‰¿ k£Lnk MuhŒ»wJ v‹gij V‰W¡
bfhŸséšiy.

bghUëaš xU g¡f« bršt¤ij¥ g‰¿Í«, mijél K¡»akhf


k‰bwhU g¡f« kåjid¥ g‰¿ MŒÎ brŒ»‹w Ïaš. mtUila ika¡ fU¤J
kåjid¥ g‰¿anj. bršt¤ij¥ g‰¿ MuhŒtijél kåjid¥ g‰¿ MuhŒtnj
Ï‹¿aikahjjhf fUJ»‹wh®.

bghUëaš kåj Ïd¤Â‹ mid¤J elto¡iffisÍ« Muhaéšiy.


kåjid th§Fgt®-é‰gtuhfΫ, c‰g¤Âahs®-Ef®nthuhfΫ, nrä¥ghs®-
KjÄ£lhsuhfΫ, Kjyhë-bjhêyhëahfΫ “bghUëaš“ MuhŒtjhf
bfæ‹»uh° (CainCross) TW»‹wh®.
3
k¡fŸ tUkhd¤ij v›thW bgW»wh®fŸ. mt‰iw v›thW
ga‹gL¤J»‹wh®fŸ, ts§fis v›thW äf¢ Áwªj Kiwæš
cgnahf¥gL¤J»wh®fŸ v‹gij¥ g‰¿ bghUëaš MuhŒ»wJ.

“bghUŸrh® eyid v›thW ca®¤JtJ” v‹gij¥ g‰¿ MuhŒ»wJ.


bghUŸrh® eyD¡F K¡»a¤Jt« bfhL¤JŸsjhš, bghUŸrh® ey Ïayhf
bghUëaš Mæ‰W.

ÂwdhŒÎ

Ml« °ä¤Â‹ bršt Ïy¡fz¤ijél kh®õè‹ ey Ïy¡fz« ÁwªjJ


v‹whš äifahfhJ. r_f¥ Ãu¢ridfS¡F ÏJ K¡»a¤Jt« bfhL¤JŸsJ.
bghUëaš v‹gJ xU r_f m¿éaš MF«. mJ k£Lä‹¿, bršt¤J¡F«
bghUŸrh® eyD¡F« cŸs bjhl®ig és¡F»wJ. bghUëaš x® m¿éaš. mJ
bghUŸrh® eyid¥ g‰¿aJ v‹w kh®õè‹ ika¡ fU¤ij Ïya‹š ÏuhË°
fLikahf Fiw T¿d®. muÁaš bghUshjhu¤ij jtwhf ifah©LŸsjhf
kh®õiy ÏuhË° Fiw TW»‹wh®.

1. Kjyhtjhf bghUŸrh® eyid ca®¤J« elto¡iffis k£L« bghUëaš


MuhŒ»wJ. Mdhš gy elto¡iffŸ bghUŸrh® eyid ca®¤JtJ Ïšiy. Mdhš
mit bghUëaš elto¡iffshf fUj¥gL»‹wd. cjhuzkhf, kJ, Áfbu£L
clš eyD¡F¤ Ô§fhdJ v‹gij eh« m¿nth«. Mdhš m¥bghU£fŸ c‰g¤Â
brŒa¥g£L é‰gid brŒa¥gL»‹wd. m¥bghUS£fS¡F« rªij c©L,
th§FgtU«, é‰gtU« c©L. vdnt c‰g¤Â brŒtJ«, g»®Î brŒtJ« bghUëaš
elto¡iffshf¡ fUj¥gL»‹wd.

k‰bwhU vL¤J¡fh£lhf, ‘ngh®’, bghUŸ rh® eyid ca®¤JtJ Ïšiy.


Mdhš nghiu¥ g‰¿a bghUshjhu« ekJ Ïaèš c©L. bghUëaèš ÏJ xU
K¡»a ÃçthF«. nghU¡F gy bghUshjhu âridfŸ fhuzkhF«. muÁaš, r_f
fhuz§fisél bghUëaš fhuznk äfΫ K¡»akhdjhF«. Mfnt bghUëaš
bghUŸrh® eyid ca®¤JtJ v‹gJ bghUªjhJ.

Ïu©lhtjhf Áy bghUëaš elto¡iffŸ eyid ca®¤J»‹wd. Mdhš


bghUŸrh® eyid ca®¤JtJ Ïšiy. vL¤J¡fh£lhf kU¤Jt®fŸ, tH¡f¿P®fŸ,
eof®fŸ, Ïir¡ fiyP®fŸ ngh‹nwhç‹ gâfŸ ekJ eyid ca®¤J»‹wd.
Mdhš mt®fSila gâfŸ gU¥bghUŸfis c‰g¤Â brŒtJ Ïšiy. bghUŸrh®
ey Ïy¡fz¤Â‹go Ït®fSila elto¡iffŸ bghUëaš elto¡iffshf
fUj¥gLtJ Ïšiy. Vbdåš Ït®fSila gâfŸ bghUŸrh® eyid ca®¤JtJ
Ïšiy. Ït®fSila gâfis¥ eh« ga‹gL¤J»nwh«. Áy rka§fëš mÂf
éiy bfhL¤J Ït®fsJ gâfis¥ bgW»nwh«. Ït®fsJ gâfS¡F
bghUëaèš kÂ¥ò c©L. bghUŸrh® eyD¡fhd¡ fhuz§fis¥ g‰¿ bghUëaš
MuhŒ»wJ v‹W TWtJ jtwhd têfh£LjyhF«. bghUshjhu« vij¢ rh®ªJ
ÏU¥ÃD« cWÂahf, gU¥bghUŸ ey‹g‰¿a brašfis¢ rh®ªjJ m‹W v‹gJ
uhÃ‹ì‹ mir¡f Koahj fU¤jhF«.

4
_‹whtjhf kh®õè‹ Ïy¡fz« gF¥òfë‹ (Classificatory) mo¥gilæš
mikªJŸsJ. ÏJ gF¤jhŒé‹ (analytical) mo¥gilæš mikaéšiy.
gU¥bghUŸfë‹ c‰g¤Â vL¤J¡fh£lhf eh‰fhè, nkir, äÂt©o, C®Â,
ÏU r¡fu thfd«, eh‹F r¡fu thfd«, buh£o ngh‹iwit k£Lnk bghUëaš
elto¡iffshf fUj¥gL»wJ. MÁça® mšyJ ÚÂg gâfŸ gU¥bghU£fis
c‰g¤Â brŒahjjhš Ït®fë‹ gâfŸ bghUëaš elto¡ifahf fUj¥gLtJ
Ïšiy. ÏJ jtwhd fU¤jhF«. “cUis¡»H§F c‰g¤Â bghUëaš elto¡if
v‹W«, j¤Jt¥gil¥ò bghUëaš elto¡if mšy v‹W« eh« TWtšiy“ v‹W
Ïyadš uhËr‹ TW»‹wh®.

ÏWÂahf "ey«" v‹w Ú¡fU¤Âid m¿Kf¥gL¤J«nghJ bghUëaš xU


Jšèaj‹ika‰w m¿éayhF«. bghUŸrh® eyid mséLjš fodkhf x‹W. Áy
k¡fë‹ eyid ca®¤J« bghUshjhu bfhŸiffŸ gy k¡fë‹ eyid gh¡F«.

nk‰f©l FiwghLfŸ ÏUªjnghJ«, bršt«, kåj‹, kåjey« M»at‰¿‹


bjhl®òfis kh®õš és¡»aj‹_y« bghUëaè‹ všiyia éçÎgL¤ÂÍŸsh®
v‹gij kw¡fnth kW¡fnth KoahJ.

eÅd bghUëaš Ïy¡fz«

»il¥gUik mšyJ g‰wh¡Fiw Ïy¡fz« (Ïya‹š uhË°) (Lionel


Robbins Scarcity Definition).

Ïyadš uhË° mt®fŸ bghUëaY¡F Ñœf©lthW Ïy¡fz«


tiuaW¤JŸsh®.

“éU¥g§fnshL«, »il¥gUikÍŸs, kh‰W têfëš ga‹gl¤j¡f


rhjd§fnshL« bjhl®òŸs kåj elto¡iffis¥ g‰¿ gæY»‹w m¿éany
bghUëayhF«.”

nguhÁça® Ïyadš uhËr‹ “bghUshjhu m¿éaè‹ Ïašò« mj‹ Áw¥ò«


g‰¿a xU f£Liu” v‹w jkJ Ehèš (1932) nk‰f©lthW Ïy¡fz« jªJŸsh®.

ÏuhË° Ïy¡fz¤Â‹ vLnfhŸfŸ Ñœ¡f©lthW.

1. Ïy¡FfŸ gy tif¥gL«. Ïy¡FfŸ v‹whš kåj éU¥g§fŸ v‹W


bghUŸgL« kåj éU¥g§fŸ v©z‰wit.

2. ts§fŸ tiuaiw¡F£g£lit. fhy«, gz«, ts§fŸ M»ait


tiuaiw¡F£g£lit.

3. fhy«, gz« M»at‰iw eh« kh‰W têfëš ga‹gL¤jyh«. (c.«.)


neu« tiuaiw¡F£g£ljhf ÏU¥ÃD« mij eh« gy fhuz§fS¡F¥
ga‹gL¤J»nwh«. gz« <£Ltj‰fhfnth mšyJ XŒbtL¡fnth neu¤ij
eh« ga‹gL¤jyh«.

4. všyh éU¥g§fS« rk K¡»a¤Jt« thŒªjit mšy.

5
ϧF Áy fU¤J¡fŸ ftå¡f¥gl nt©L«. ãiwa éU¥g§fëš bghUëaš
m¿P®fns M®t« fh£Ltšiy. cjhuzkhf ÏUtifahd éU¥g§fis
ãiwnt‰w njitahd neuK«, ts§fS« ÏU¡F«bghGJ mt‰iw eh« mçjhf
ga‹gL¤j nt©oašiy. ts§fŸ tiuaiw¡F£ljhf ÏU¥ÃD«, mit kh‰W¥
ga‹ghL Ïšyhjitahf ÏU¥Ã‹ eh« mijÍ« mçjhf ga‹gL¤j nt©oaJ
Ïšiy. nkY« všyh éU¥g§fS« rk K¡»a¤Jt« cilaitahf ÏU¥Ã‹
vijÍ« eh« mçjhf¥ ga‹gL¤j nt©oaJ Ïšiy. fhy« tiuaiw¡F£g£lJ. xU
ehis¡F 24 kâ neunk cŸsJ. bjhêyhë gz¤ij¥ bgw k£Lnk éU«Ãdhš,
mÂf neu« ntiy brŒa nt©L«. xŒbtL¥gij¤ Jw¡f nt©L«. XŒbtL¡f
éU«Ãdhš tUkhd¤ij Jw¡fnt©L« Ïu©ilÍ« xnu neu¤Âš bgwKoahJ.

kåj éU¥g¤ij ãiwÎ brŒÍ« mid¤J ts§fS« g‰wh¡Fiwahdit


mšy. (c.«.) fh‰W, Nça xë M»ait äf mÂf mséš »il¡»‹wd.
mitfŸ Ïytr¥ g©l§fŸ MF«. Mdhš eh« éU«ò« g©l§fŸ ekJ
éU¥g§fnshL bjhl®ò¥gL¤Â¥ gh®¡F«bghGJ g‰wh¡Fiwahf cŸsJ.
v©z‰w éU¥g§fnshL«, g‰wh¡Fiwthd ts§fnshL« bjhl®òila kåj
elto¡iffis¥ g‰¿ bghUëaš MuhŒ»wJ v‹gJ bjëth»wJ. ts§fŸ
tiuaiw¡F£g£L ÏU¥gjhš eh« mt‰¿‰F xU éiy bfhL¡f nt©oÍŸsJ.
g‰wh¡Fiwahd g©l§fë‹ éiyfŸ v›thW Ô®khå¡f¥gL»‹wd v‹gij¥
bghUëaèš eh« gæY»nwh«. gy tifahd éU¥g§fëš x‹iw¤ bjh¨Î brŒjš
nt©L«. Mfnt g‰wh¡FiwÍ«, bjçÎ brŒjY« bghUëaè‹ ika fU¤jhF«.
vdnt bghUëaš bjçÎ brŒÍ« m¿éaš MF«.

kh‰W¥g©l§fëilna bjçÎ brŒjš bghUëaè‹ mo¥gil¡ fU¤jhF«.


ÏJ Kjyhë¤Jt«, rkj®k«, fy¥ò¥ bghUshjhu« M»a všyh bghUshjhu
mik¥òfS¡F« bghUªj¡ToajhF«.

Kjyhë¤Jt bghUshjhu« m§fho¥ bghUshjhu« v‹W« miH¡f¥gL»wJ.


ϧF Ef®nthU¡F rkj®k bghUshjhu« mšyJ f£lis¥ bghUshjhu¤ijél
bjçÎ brŒÍ« thŒ¥òfŸ mÂf«. rkj®k« bghUshjhu« £lä£l bghUshjhukhF«.
mid¤J mo¥gil Ô®ÎfS« murhš Ô®khå¡f¥gLtjhš Ef®nthU¡F ϧF
bjçÎ brŒÍ« thŒ¥ò Fiwthf ÏU¡F«. mL¤J fy¥ò¥ bghUshjhu«. ϪÂah
fy¥ò¥ bghUshjhu¤Â‰F xU Áwªj vL¤J¡fh£L. fy¥ò¥ bghUshjhu¤Âš
muR/bghJ¤ JiwÍ«, jåah® JiwÍ« K¡»a¥ g§fh‰W»‹wd. Áy Jiwfëš
Ef®nthU¡F bjçÎ brŒtš thŒ¥òfŸ mÂfkhfΫ, muR mÂf f£L¥ghLfis¡
bfh©LŸs gy Jiwfëš Ef®nth® bjçÎ brŒÍ« thŒ¥òfŸ FiwthfΫ cŸsJ.
mdhš všyh tifahd mik¥òfëY« £läLjš c©L. mdhš £läLjè‹
j‹ikæš khWghL cŸsJ. £läLjš v‹gJ F¿nfhSl‹ nj®ªbjL¤jY«,
bjçÎ brŒjY« bghUëaš elto¡fifë‹ rhuh«rKkhF«.

FiwghLfŸ

kåj elto¡iffis¥ bghUëaš rh®ªj elto¡iffŸ, bghUëaš


rhuh elto¡iffŸ v‹W ÏUtifahf kh®õè‹ Ïy¡fz« tif¥gL¤J»wJ.
bghUŸrh® eyid ca®¤J« elto¡iffŸ bghUëaš elto¡iffshf kh®õš

6
fUJ»wh®. Mdhš ÏuhËrå‹ Ïy¡fz« mid¤J elto¡iffisÍ«
KGikahf MuhŒ»wJ. njitnahL x¥ÃL«nghJ xU bghUŸ g‰wh¡Fiwahf
ÏU¥Ã‹ mJnt bghUëaè‹ ghl¥ bghUshF«. mªj tifæš, tH¡FiuP®,
kU¤Jt®, eof®fŸ M»nah®fë‹ ciH¥ò« bghUëaè‹ ghl¥bghUshf vL¤J¡
bfhŸs¥gL»wJ.

ÏuhËrå‹ Ïy¡fz¥go bghUëaš xU m¿éayhF«. bghUëaè‹


Ãu¢ridfëš mwbe¿¡ fU¤J¡fis¡ fU¤Âš vL¤J¡ bfhŸséšiy. ntW
tifæš TWnthkhdhš ÏJ xG¡fbe¿¡ fU¤J¡fis¥ òw¡fâ¤Jé£lJ.
bghUëaY¡F«, rKjha ey¤Â‰F« cŸs bjhl®ig cWÂ¥gL¤j ÏJ
Ka‰Á¡féšiy. Mdhš Áy bghUëaš m¿P®fŸ Ï¡fU¤ij Fiw
T¿ÍŸsd®. mt®fë‹ fU¤J¥go, ÏJ r_f m¿tayhf fUj¥gLtjhš, kåj
ey¤ij ca®¤Jtnj Ïj‹ neh¡fkhF«. ÏuhËÁ‹ Ïy¡fz¤Âš kåj¤Jt«
fhz¥gléšiy v‹W Fiw TW»‹wd®. éiy¤ Ô®khd« g‰¿a m¿éayhfnt
ÏJ bghUëaiy fh©»wJ. Mdhš, bghUëayhdJ kÂ¥ò¡ nfh£ghL mšyJ
ts§fë‹ g§Ñ£il él TLjyhdJ.

bghUëaš Ãu¢ridfŸ g‰wh¡Fiwædhnyna vG»wJ v‹gJ ÏuhËrå‹


fU¤jhF«. Mdhš Ï¥Ãu¢ridfŸ g©l§fë‹ Vuhskhd më¥ÃdhY« njh‹W«.
vL¤J¡fh£lhf 1930š V‰g£l bghUëaš kªj« Vuhskhd më¥Ãdhš njh‹¿anj
m‹¿ g‰wh¡Fiwédhš mšy. vdntjh‹ cyf¥ bghUshjhu kªj« “brGikæš
tWik“ v‹W tUâ¡f¥gL»wJ. nk‰f©l FiwghLfŸ ÏU¥ÃD«, ÏuhËrå‹
Ïy¡fz¤ij¥ gy bghUëaš m¿P®fŸ V‰W¡ bfh©LŸsd®. Vbdåš ÏJ
g‰wh¡Fiw, bjçÎ M»a thœ¡ifæ‹ ÏU K¡»a fU¤J¡fisÍ« t‰òW¤J»wJ.

bjhêšE£g nk«ghL fhuzkhf c‰g¤Â Kiwfëš K‹nd‰w« V‰g£LŸsJ.


Mdhš v¥bghGJ« g‰wh¡Fiw e«älna cŸsJ. vdnt jh‹ bghUëaš
g‰wh¡Fiw m¿tayhf fUj¥gL»wJ.

rhKbtšrå‹ Ïy¡fz«

(eÅd bghUshjhu Ïy¡fz«)

rhKbtšrå‹ Ïy¡fz« eÅd bghUshjhu Ïy¡fzkhf fUj¥gL»wJ.


kh‰W¥ ga‹ghLila g‰wh¡Fiwahd ts§fis¥ ga‹gL¤Â rKjha« v›thW
nj®ªbjL¡»wJ v‹gij¥ g‰¿Í«, g©l§fisÍ«, gâfisÍ« j‰fhy, v®fhy
Ef®Î¡fhf c‰g¤Â brŒ»‹wJ v‹gJ g‰¿Í« gæY« xU r_f m¿éany
bghUëayhF«.

ÏJ xU bghJthd Ïy¡fzkhF«. ÏuhËr‹, rhKbtšrå‹


Ïy¡fz§fëš gy bghJthd fU¤J¡fŸ fhz¥gL»‹wd. gšntW
ga‹ghLfisÍila g‰wh¡Fiwahd ts§fis rKjha« v›thW ga‹gL¤J»wJ
v‹gij¥ g‰¿¡ TW« r_f m¿éany bghUëaš MF« v‹W rhKbtšr‹
Ïy¡fz« tF¤JŸsh®. Ïit mid¤J« ÏuhËrå‹ Ïy¡fz¤ÂY«
fhz¥gL»wJ. kåj®fS«, rKjhaK« g‰wh¡Fiwahd ts§fis¥ ga‹gL¤Â
v›thW j‰fhy, v®fhy Ef®Î¡fhf¥ g©l§fisÍ«, gâfisÍ« c‰g¤Â

7
brŒ»‹wd® v‹gij¥ g‰¿ rhKbtšr‹ (TLjyhf) TW»‹wh®. v›thW rKjha«
gz¤ij¥ ga‹gL¤Ânah ga‹gL¤jhknyh ϤbjçÎfis brŒ»wJ v‹W Ït®
TW»‹wh®.

ãfu bghUshjhu ey«

rhKntšr‹ ãfu bghUshjhu ey« (Net Economic Welfare) v‹w òÂa


fU¤ij cUth¡»ÍŸsh®. eh£L bghUshjhu ey¤ij cUth¡F« Ef®Î, KjÄ£L¥
g©l§fŸ, eh£o‹ bkh¤j c‰g¤Âæš (Gross National Product) xU gFÂahF«.

eh« brštªjuhf khW«nghJ tUkhd¤ijél XŒit mÂf« éU«ò»nwh«.


XŒé‰fhf mÂf neu¤ij xJ¡F«nghJ bkh¤j eh£L c‰g¤Â FiwÍ«. Mdhš,
ey« caU«. Mfnt bkh¤j eh£L c‰g¤Âia fz¡»L«nghJ XŒéš »il¡F«
kdãiwitÍ« nr®¤J¡ fz¡»l ãfu bghUshjhu ey« (NEW) »il¡F«.

bg©fŸ Å£oš brŒÍ« mid¤J ntiyfë‹ kÂ¥ò« bkh¤j eh£L


c‰g¤Âia fz¡»L«bghGJ nr®¤J¡ bfhŸs¥gléšiy. Mdhš mij nr®¤J¡
bfhŸs nt©L«. m¥bghGJjh‹ ek¡F rçahd ãfu - bghUshjhu ey« »il¡F«.

všyh rKjha¤ÂY« Áy r£l¤Â‰F¥ òw«ghd ãfœÎfŸ c©L. (c.«.)


(nghij¥bghUŸ é‰gid) Ïit r_f nflhjyhš Ït‰iw ãfu bghUshjhu ey¤Âš
nr®¤J¡ bfhŸs¡ TlhJ.

Áy ãHš (Undergorund) elto¡iffŸ c©L. mÂf tUkhd« <£Lgt®fŸ


(c.«.) (tH¡f¿P®fŸ, fz¡f®fŸ, eof®fŸ, kU¤Jt®fŸ) tUkhd tç brY¤J«
nghJ c©ikahd tUkhd¤ij¡ fh£Ltšiy. Ϫj fz¡»š tuhj (fW¥ò¥
gz«) gz« bkh¤j eh£L c‰g¤Âæš nr®¡f¥gl nt©L«. Ïšiybaåš bkh¤j
eh£L c‰g¤Â Fiwthdjhfnt ÏU¡F«.

bghUshjhu ts®¢Á ãfG« fhy§fëš R‰W¢NHš khR V‰gL«. Ïj‰F


MF« bryit bkh¤j eh£L c‰g¤ÂæèUªJ fê¡f ek¡F ãfu bghUshjhu ey«
»il¡F«.

eh£L tUkhd¤Âš, ãfu bghUshjhu ey« g‰¿ gæYtJ äfΫ


Ï‹¿aikahjjhF«.

bghUëaš ÃçÎfŸ (Main Divisions of Economics)

bghUëaèš eh‹F c£ÃçÎfŸ c©L. mit Ef®Î, c‰g¤Â, gçkh‰w«,


g»®Î. eÅd fhy¤Âš, bghUëaš m¿P®fŸ bghJ ã v‹w òÂa ÃçitÍ«
TLjyhf nr®¤JŸsd®. ÏitfŸ x‹nwhL x‹W bjhl®òilad. nkY« mitfŸ
x‹iw x‹W rh®ªJŸsd.

Ef®Î (Consumption): kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒtJ« Ef®Î


vd¥gL«. éU¥g§fŸ ÏU¥gjhnyna bghUëaš elto¡iffŸ eilbgW»‹wd.
éU¥g« ãiwnt‰w¥gL« brany Ef®Î v‹W miH¡f¥gL»wJ. Ef®Î v‹gJ
ga‹gL¤Jjiy¡ F¿¡F«. tH¡FiuP®fë‹ gâia¥ ga‹gL¤JtJ v‹gJ
g©l§fë‹ Ef®Î ngh‹nw MF«.

8
Ef®Î g‰¿a c£Ãçéš eh«, éU¥g§fë‹ j‹ik (Nature of Wants),
éU¥g§fë‹ tiffŸ, (Classification of Wants) Ef®Î éÂfshd, FiwªJ
brš ÏW ga‹gh£L é (law of Diminishing Marginal Utility), VŠrè‹ FL«g
bryÎ é (Engel’s Law of Family Expenditure), njit é (Law of Demand)
M»at‰iwÍ« gaY»‹nwh«.

c‰g¤Â (Production): c‰g¤Â v‹gJ bršt¤ij cUth¡Fjš, v‹W


bghUŸgL«. ÏJ ga‹gh£o‹ M¡f« v‹W« bghUŸgL«. ga‹ghL v‹gJ
éU¥g¤ij ãiwÎ brŒÍ« g©l¤Â‹ M‰wš MF«. ga‹ghL _‹W tif¥gL«.
mit tot ga‹ghL (Form Utility), Ïl¥ ga‹ghL (Place Utility), fhy¥ ga‹ghL
(Time Utility) vd¥gL«. kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒÍ« g©l§fis c‰g¤Â
brŒÍ« bghUëaš elto¡iffŸ mid¤J« c‰g¤Â vd¥gL«. ãy«, ciH¥ò,
_yjd«, bjhêš mik¥ò M»a eh‹F« c‰g¤Â¡ fhuâfŸ MF«. c‰g¤Âæ‹
c£Ãçéš eh«, khšjì‹ k¡fŸ bjhif¡nfh£ghL, é»j éisÎ é (Returns
to Scale), khW« é»j éisÎ é (Law of Variable Proportions) M»ait
njh‹W»‹wd. nkY« bjhêš kakhjš bjhêš mik¥òfŸ g‰¿Í« gæY»‹nwh«.

gçkh‰w« (Exchange)

Ï‹iwa cy»š jå kåjndh, ehnlh x‹iw x‹W rhuhkš thH


KoahJ. ÏJ gçkh‰w¤Â‰F tênfhY»wJ; gçkh‰w¤jhš x‹iw bfhL¤J
k‰bwh‹iw bg‰W¡ bfhŸ»wh®fŸ. g©l§fŸ k‰W« g©l§fS¡fhfnth mšyJ
gz¤Â‰fhfnth kh‰¿¡ bfhŸs¥gL»‹wd. g©lkh‰W Kiwæš g©l§fŸ
g©l§fS¡fhf gçkh‰¿¡ bfhŸs¥gL»‹wd. Ï‹iwa bghUshjhu« xU
gz¥ bghUshjhukhF«. g©l§fŸ gz¤Â‰fhf gçkh‰w¥g£lhš, eh« gz¤Â‹
gâfis¥ g‰¿Í«, t§»fë‹ g§F g‰¿Í« nkY«, éiy¤ Ô®khd« g‰¿Í«
gæY»nwh«. maš eh£L thâf¤Â‹ gy neh¡F F¿¤J« éth¡f¥gL»wJ.

g»®Î (Distribution)

ãy«, ciH¥ò, _yjd«, bjhêš KidÎ M»a c‰g¤Â fhuâfis¥


ga‹gL¤Â bršt« c‰g¤Â brŒa¥gL»wJ. Ï¢brštkhdJ fhuâfS¡Fça
CÂakhd thu«, Tè, t£o, Ïyhg« M»at‰¿‰F¥ g»®ªjë¡f¥gL»wJ.
bghUëaèš jå kåj¥ g»®Î g‰¿nah rKjha¤Âš bršt« bt›ntW
kåj®fëilna v›thW g»®ªjë¡f¥gL»wJ v‹gJ g‰¿nah MuhŒtJ Ïšiy.
brašKiw g»®Î¡F eh« K¡»a¤Jt« më¡»nwh«. eh‹F c‰g¤Â fhuâfS«,
bt›ntW gâfis nk‰bfhŸtjhš mt‰¿‰F, fhuâ CÂa« tH§f¥gL»wJ.

bghJ ãÂ

bghJ ãÂahdJ muÁ‹ bghUshjhu¥ gâfis¥ g‰¿ MuhŒ»wJ. Ïš eh«


muÁ‹ tuÎ-bryÎ g‰¿¥ gæY»nwh«. vdnt, Ïš eh«, tçéÂ¥ò, bghJ bryÎ,
bghJ fl‹ M»ad g‰¿ go¡»‹nwh«.

9
KoÎiu

eh« FW»a všiy¡FŸnsh, tiuaiu¡F£gL¤Ânah Ïij¥ gh®¡f¡ TlhJ.


mitfŸ x‹iw x‹W rh®ªjJ«, bjhl®òilaJ« MF« (c.«.) c‰g¤Âæšyhkš
Ef®Î Ïšiy. c‰g¤Âæ‹ neh¡f« bršt¤ij c‰g¤Â brŒtnj MF«.
bršt¤ij¢ bršt¤Â‰fhf c‰g¤Â brŒahkš kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒant
c‰g¤Â brŒ»nwh«. ntW tifahf T¿dhš, Ef®Î¡fhf¥ g©l§fis c‰g¤Â
brŒ»‹nwh«. kåj ey¤ij nk«gl¢ brŒtnj c‰g¤Âæ‹ ÏWÂahd neh¡fkhF«.
c‰g¤Â v‹gJ bjhl¡f«, Ef®Î v‹gJ KothF«. bghJthf k¡fŸ g©l§fis
é‰gid¡fhf c‰g¤Â brŒ»‹wd®. vdnt gçkh‰w« eilbgW»wJ. c‰g¤ÂiaÍ«
Ef®itÍ« Ïiz¥gJ gçkh‰wkhF«. bršt« v›thW c‰g¤Â braa¥gL»wJ,
v›thW g»®ªJ më¡f¥gL»wJ v‹gij¥ bghW¤nj eh£o‹ bghUshjhu ey«
mik»wJ. rçahf¥ g»®ªJ më¡f¥glhé£lhš tUkhd«, bršt« M»at‰¿š
V‰w¤jjhœÎfŸ V‰gL«. Ïit c‰g¤ÂiaÍ«, Ef®itÍ« gh¡F«. vdnt
bghUëaè‹ mid¤J¥ ÃçÎfS« x‹W¡bfh‹W bjhl®òilait, rh®ªjit
MF«.

bghUëaš Ïašòiu m¿éayh? be¿Íiu m¿éayh? (Economics Positive


Science or Normative Science).

bghUëaš Ïa‰òiu m¿éayh mšyJ be¿Íiu m¿éayh v‹w


nfŸéna vHnt©oa mtÁaäšiy. mj‰Fkhwhf, xU ghl¤Â‹ ÏUgFÂfshf
fUjnt©L«. Ïašòiu m¿éaš v‹gJ cŸsij cŸsthW fhQ«
xG§FgL¤j¥g£l m¿Î¤ bjhFÂahF«. khwhf “be¿Íiu bghUëaš vJthf
ÏU¡fnt©L« v‹w nfh£gh£il tF¡F« Ïaš“ v‹W MÁkhfhòs°
(Asimakopulos) TW»‹wh®.

Ïašòiu¥ bghUëaš v‹gJ bghUshjhu ãfœÎfis étç¡F« xU Ïaš,


bghUëaš nfh£ghLfis és¡f ÏJ KaY»‹wJ. Mdhš be¿Íiu¥ bghUëaš
ÚÂbe¿, xG¡fbe¿ fU¤J¡fS¡F K¡»a¤Jt« bfhL¡»wJ. be¿Íiu¥
bghUëaš ãfœÎfis cŸsthW Muhahkš mit v›thW ÏU¡f nt©L« vd
m¿ÎW¤J»‹wJ.

bghUshjhu T‰WfŸ Ïašòiu¡ T‰W v‹W« be¿Íiu¡ T‰W v‹W«


ÏUtif¥gL«. Ïš fU¤J ntWghL V‰go‹, égu§fis¢ rçgh®¤J, “Ï¡T‰W
rçah? jtwh? v‹gij m¿ªJ bfhŸsyh«. Mdhš be¿Íiu¡ T‰¿š fU¤J
ntWghL V‰go‹ étu§fis rçgh®¤J Ãu¢ridfS¡F¤ ԮΠfhzKoahJ.
ntiyæ‹ikia¡ Fiw¡f muR v‹d bfhŸiffis bk‰bfh©lJ?
gzÅ¡f¤ij¡ Fiw¡f muR nk‰bfh©l elto¡iffŸ ahit? ngh‹w édh¡fŸ
Ïašòiu bghUëaèš njh‹W«. gzÅ¡f¤ijél ntiyæ‹ik¥ Ãu¢Áidia¤
Ô®¡f muR mÂf ftd« brY¤j nt©Lkh? v‹W nf£lhš mJ be¿ÍiuæyhF«.
muÁaš, ÚÂbe¿ j¤Jt§fŸ ngh‹w be¿Íiu édh¡fis¤ j鮡f nt©L« v‹W
ÏuhËr‹ TW»‹wh®. Ïašòiu¡ T‰Wfis k£Lnk eh« Muhant©L« v‹W
TW»‹wh®. bghUshjhu ãfœÎfis¥ g‰¿ ÚÂbe¿ mšyJ m¿têæ‹ mo¥gilæš
mJ kÂ¥ÕL brŒtšiy. be¿Íiu m¿éaè‹ mo¥gilæš bghUëaš

10
xU Jha m¿éaš mšy. Mdhš gy bghUëaš m¿P®fŸ Ï¡fU¤ÂèUªJ
khWgL»‹wh®fŸ. mwbe¿¡fU¤J¡fis¡ fUš bfh©L, bghUëaš r_f
m¿éayhf ÏU¥gjhš kåj ey¤ij nk«gL¤j nt©L« v‹W m¿P®fŸ
TW»‹wh®fŸ. ÏÂèUªJ eh« “M¡f ey bghUshjhu«” (Welfare Economics) v‹W
òÂa Ãçit¥ bgW»nwh«.

bghUshjhuK« Ãw r_f m¿éašfSl‹ mj‹ bjhl®ò (Relation of Economics to


other Social Sciences)

bghUëaš, kåj éU¥g§fis ãiwÎ brŒtij¥ g‰¿ MuhÍ« xU


r_f m¿tayhF«. ÏJ k‰w r_f m¿éašfshd r_féaš, muÁaš, tuyhW,
mwbe¿Ïaš, ÚÂbe¿æaš, cséaš M»at‰nwhL bjhl®òilaJ. (c.«.) xU
eh£o‹ bghUshjhu K‹nd‰w« bghUshjhu fhuz§fshš k£Lk‹¿, muÁaš,
tuyhW, r_féaš fhuz§fshY« V‰gL«. M§»nya® M£Á¡ fhy¤Âš ekJ ehL
tuyh‰W¡ fhuz§fshš mÂf bghUshjhu ts®¢Á milaéšiy. muÁaè‹
ãiyahdj‹ik ÏUªj fhuz¤jhš, bkJthd mnj neu¤Âš ãiyahd bghUshjhu
ts®¢Áia ekJ ehL milªJŸsJ. muÁaš ãiyæ‹ik fhuzkhf k‰w ehLfŸ
ãiyahd bghUshjhu ts®¢Áia milaéšiy. xU eh£oš ÂdK« muR kh¿dhš
mªj ehL bghUshjhu K‹nd‰w¤ij milaKoahJ.

bghUëaY« rKjha ÏaY« (Economics and Sociology)

rKjha Ïaš xU rKjha m¿éaš, muÁaY«, bghUëaY« r_f Ïaš


ÃçÎfbsd fUj¥glyh«. r_féaš v‹gJ bghJthd r_f m¿tayhF«.
r_f KGik¡F« rKjha éÂfisÍ« égu§fisÍ« cUth¡f Ka‰Á¡»wJ.
rKjha¤Â‹ mid¤J gFÂfis és¡F»wJ. Mdhš bghUëaš rKjha¤Â‹
bghUëaš gFÂfis k£Lnk és¡F»wJ. vdnt bghUëaš rKjha Ïaè‹ xU
gFÂahF«. v©z‰w éU¥g§fS¡F« g‰wh¡Fiwahd ts§fS¡F« Ïilnaahd
bjhl®ig ÏJ és¡F»wJ.

r_f Ïaš khztD¡F rKjha mik¥òfshd ÂUkz«, kj«, muÁaš


ãUthf«, bghUëaš NHš Kjèahd K¡»akhd ghl¥ gFÂfshF«. nkny
Tw¥g£l ÏašòfŸ bghUëaš thœ¡ifia vªj msΡF gh¡F« v‹gij¥
g‰¿ k£Lnk eh« fU¤Âš bfhŸ»‹nwh«. r_féaè‹ g©ò¡TWfis¡ fU¤Âš
bfhŸshkš xU rKjha¤Â‹ bghUëaš ãiyghLfis eh« rçtu òçªJbfhŸs
ÏayhJ. (v.fh.) gR¡fŸ ϪJ¡fshš òåjkhditahf fUj¥gL»‹wd. fLikahd
v®¥ò fhuzkhf, gR¡fŸ òuj¢r¤J äFªjitahf ÏU¥ÃD« mt‰iw czΡfhf
bfhšyKoahJ. bghUëaš r_féaè‹ ÃçÎ v‹whY« mij eh« jåahd,
ntW¥g£l Ãçthf fUjnt©L«.

bghUëaY« muÁaY« (Economics and Politics)

bghUëaY« muÁaY« r_f m¿éašfshF«. mitfS¡F¡»ilna


beU§»a bjhl®ò c©L. muÁaš v‹gJ ehL mšyJ rKjha« g‰¿a m¿tayhF«.
ÏJ muÁaèš kåjD¡FŸs cwit¥ g‰¿¥ gæY»wJ.

11
bršt c‰g¤ÂæY« g»®éY« muÁ‹ bršth¡F mšyJ g§F mÂf«.
bghUshjhu £läliy e«ehL Ëg‰W»wJ. c‰g¤Âia mÂfç¤jš _yK«
Áwªj Kiwæš g»®Î brŒjš _yK« eh£L tUkhd¤ij mÂfç¡f¢ brŒtnj
£läLjè‹ K¡»a neh¡fkhF«.

muÁ‹ Kftuhf (Agency) brašgL« £l¡FG Ïš K¡»a¥ g§fh‰W»wJ.


njÁa kakh¡Fjš (Nationalization), jåah® kakh¡Fjš (Privatization), kJéy¡F
(Prohibition) M»ait bghUëaY« muÁaèY« äf K¡»akhd gFÂfshF«.
ntiyæ‹ikÍ«, bjhêyhs® Ãu¢ÁidfS« bghUëaè‹ Ãu¢ÁidfshF«
(Issues) Ït‰W¡F muR rçahd Kiwæš Ô®Î fhznt©L«. bghUëaY¡F«
muÁaY¡F« mÂf bjhl®ò ÏU¥gjhš bjh‹ik¥ bghUëaš m¿P®fŸ
Ïij muÁaš bghUshjhu« v‹nw miH¤jd®. mndf ehLfŸ, bghUshjhu
Ãu¢Áidfis ikakhf it¤J nj®jiy rªÂ¤JŸsd.

Áy rka§fëš muÁaš fU¤J¡fS« muÁaš mik¥òfS« cUthf


K¡»a fhuz« bghUëaš Nœãiyna MF«. ϧ»yhªÂš bjhê‰òu£Á fhy¤Âš
bghUëaš V‰w¤jhœÎfS«, bghUshjhu Ru©lšfS« jh‹ rkj®k bghUshjhu
mik¥ò njh‹w¡ fhuzkhf mikªjd. fhuš kh®¡° (Karl Marx) rkj®k
bghUshjhu¤Â‹ jªij v‹W miH¡f¥gL»‹wh®.

bghUëaY« tuyhW« (Economics and History)

bghUëaY« tuyh‰nwhL beU§»a bjhl®òilaJ. tuyhW flªjfhy


ãfœÎfë‹ gÂntlhF«. flªjfhy k¡fë‹ r_f bghUshjhu, muÁaš ãiy¥
g‰¿TWtJ tuyhW xU tuyh‰W khztD¡F bkhfyha k‹d®fë‹ kj¡
bfhŸiffŸ, muÁ‹ ãfœÎfŸ všyh« K¡»a¤Jt« thŒªjit. Mdhš flªj¡fhy
bghUshjhu Ãu¢ridfis¥ òçªJ bfhŸS« msé‰F k£Lnk eh« tuyh‰¿š
M®t« fh£L»nwh«.

flªj fhy§fëš k¡fë‹ thœif¤ ju«, tç é¤jš, tUthia¤ Âu£Ljš


M»atdnt bghUëaš khztD¡F K¡»¤Jt« thŒªjjhF«.

tuyh‰W égu§fis¥ ga‹gL¤Â bghUëaš éÂfis cUth¡F»‹nwh«.


flªj fhy k¡fë‹ bghUshjhu ãiyia m¿ªJ bfhŸs tuyhW ga‹gL»wJ.
Ïj‰F “tuyh‰W¥ bghUëaš” (Economics History) v‹w jå¥ÃçÎ cŸsJ.
tuyh‰W¡F« bghUëaY¡F« cŸs bjhl®ig ËtUkhW Twyh«. tuyhW Ïšyhj
bghUëaš ntu‰w ku« ngh‹wJ. bghUëaš Ïšyhj tuyhW fåa‰w ku« ngh‹wJ
(“Economics without history has no root History without Economics has no fruit”).

bghUëaY« mwÏaY« (Economics and Ethics)

mwÏaš xU r_f m¿éaš. ÏJ xG¡f be¿fis¥ g‰¿ Tw»wJ. vJ


rç, vJ jtW v‹W R£o¡fh£L»wJ. ÏJ kåjdJ ešthœit¡ F¿¡nfhshf
bfh©LŸsJ. bghUëaY¡F« mwÏaY¡F« beU§»a bjhl®ò c©L. k¡fë‹
gU¥bghUŸ ey¤ij nk«gL¤Jtnj bghUëaš v‹W kh®õš TW»wh®. Mdhš
k¡fë‹ xG¡f be¿fis nk«gL¤JtJ mwéayhF«. bghUëaš Ãu¢ridfis

12
MuhÍ«bghGJ mwbe¿¡ fU¤J¡fis¡ fU¤Âš bfhŸ»nwh«. muR¡F mÂf
tUthŒ ÏH¥ig V‰gL¤ÂoD«, mwxG¡f¤Â‰fhf muR kJéy¡if (Prohibition)
mKšgL¤J»wJ.

bghUëaš Ãu¢ridfis MuhÍ«bghGJ xG¡fbe¿ (mšyJ) mwbe¿fis¥


g‰¿ fU¤Âš bfhŸsnt©oaJ Ïšiy v‹W ÏuhËr‹ TW»‹wh®. Mdhš
ÏtUila fU¤ij Ãw bghUëaš m¿P®fŸ v‰W¡ bfhŸséšiy. bghUëaiy
mwéaèUªJ Ãç¡f KoahJ v‹W fUJ»‹wd®. bghUëaš, mwÏaè‹ if¥ghit
(Handmaid) v‹W kh®õš fUJ»‹wh®. kåj thœ¡ifia nk«gL¤Jtnj
bghUëaš v‹W fUJ»‹wh®.

bghUëaY« r£l ÏaY« ( Economics and Jurisprudence)

r£l Ïaš v‹gJ xU r£l m¿éayhF«. bghUshjhu ts®¢Á eh£o‹


r£l£l§fis¥ bghW¤J mikÍ«. ešy r£l§fŸ bghUshjhu ts®¢Á¡F tê
tF¡F«. jtwhd r£l§fŸ bghUshjhu ts®¢Á¡F CW éisé¡F« (c«.) flªj
fhy§fëš mašeh£L KjÄ£lhs®fis eh« tunt‰wnghJ, ekJ eh£o‹ tç éÂ¥ò
fodkhdJ v‹W« rçahdJ mšy v‹W« fUÂdh®fŸ. Mdhš Ï‹W ãiwa
kh‰w§fŸ v‰g£LŸsd. bghUshjhu ts®¢Á nk«ghL mila vëjhd, bjëthd
tçéÂ¥ò KiwfS« bjhêyhs® ey¢ r£l§fS« njit.

bghUëaY« cséaY« (Economics and Psychology)

cséaš v‹gJ kåjdJ kd ãiyia MuhÍ« m¿tayhF«. FHªijfŸ


cséaš (Child Psychology), k¡fŸ Âu‹ (Mob Psychology ) cséaš, bjhêš
rh®ªj cséaš (Industrial Psychology), F‰wéaš cséaš ( Criminal Psychology)
vd cséaš gy ÃçÎfis¥ bg‰WŸsJ. bghUëaš g‰wh¡Fiwahd ts§fS¡F«
v©z‰w éU¥g§fS¡F« Ïilnaahd kåj elto¡iffis¥ g‰¿¡ TW»wJ.

bghUëaš Ãu¢ridfis Muha cséaš g‰¿a m¿Î mtÁakhdJ.


bjhêyhs® Ãu¢ridfis Muha, bjhêš rh®ªj cséaš m¿Î mtÁakhdJ.
xU ešy é‰gidahs‹, j‹Dila g©l§fë‹ éiyia kh‰w éU«ònghJ
th§Fgtç‹ kdãiyia e‹F m¿ªÂU¤jš mtÁakhF«. gy K¡»akhd
bghUëaš éÂfŸ cséaiy mo¥gilahf bfh©nl mikªJŸsd. (c«) FiwªJ
brš ÏW ãiy¥ ga‹gh£L éÂ, xU g©l¤Â‹ ÏU¥ò mÂfç¡f mÂfç¡f, mij
th§F« éU¥g« FiwªJ bfh©nl bršY« v‹W TW»‹wJ.

bghUëaY«, fâjéaY«, òŸëæaY« (Economics, Mathematics and Statistics)

k‰w m¿éašfis¥ nghynt, bghUëaš fâjéanyhL«, òŸëanyhL«


bjhl®òilaJ. òŸëaš v‹gJ ‘ruhrç’ g‰¿a, ‘v©â¡if’ g‰¿a m¿éayhF«.
bghUëaèš eh« ga‹gL¤J« m£ltizfS«, tiugl§fS« òŸëæaiy
mo¥gilahf¡ bfh©lit. fâjéaš KiwfŸ eÅd bghUsjhu¤Âš mÂf
mséš ga‹gL¤j¥gL»‹wd.

mséæš bghUshjhu« (Econometrics) v‹w òÂa m¿éaš ghl¥gFÂ


bghUëaèš Ãçéš cŸsJ. òŸëæaiyÍ«, fâj ÏaiyÍ« ga‹gL¤J»nwh«.

13
1930š mséaš cUth¡f¥g£lJ. mséaš Kjš nehgš gçR #h‹ o‹bgç‹ (Jan
Timbergen) k‰W« Ïuh¡d® ~ÃçZ (Ragnar Frisch) M»nahU¡F, mt®fŸ M‰¿a
g§fë¥Ã‰fhf tH§f¥g£lJ.

Ïa§FãiyÍ« Ïa§fhãiyÍ« (Dynamic and Static Concepts)

bghUshjhu¢ brašgh£il m¿ªJ bfhŸtj‰F fhy¤Â‹ g§F


Ï‹¿aikahjJ. Ïu©L tifahd mQFKiwfŸ cŸsd. 1. Ïa§fh ãiy (Static)
2. Ïa§F ãiy (Dynamic) Ïa§fh ãiy, xU F¿¥Ã£l fhyf£l¤Âš bghUëaš
Ãu¢ridfis¥ g‰¿ MuhŒ»wJ. FW»a fhy¤Ây Áy kh‰w§fŸ v‹W eh«
mDkhå¡»nwh«. kh‰w§fŸ V‰glhj FW»a fhy¤ij¥ g‰¿ MuhÍ« mQFKiw
x¥Õ£L khwh¢ rkãiy (Compartive static ) MF«. (c«) x¥Õ£L khwh rkãiyæš,
xU fhy¡f£l¤Âš cŸs bghUshjhu ãiyiaÍ« ntW xU fhyf£l¤Âš cŸs
bghUshjhu ãiyiaÍ« x¥Õ£L gh®¡»nwh«. kh®õè‹ ‘njit më¥ò¡ nfh£ghL’
Ïj‰F xU ešy vL¤J¡fh£lhF«.

Ïa§Fãiyæš, rKjha« xU rkãiyæèUªJ k‰bwhU rkãiy¡F khW«


têKiwia¥ g‰¿ MuhŒ»nwh«. Ïa§F ãiyæš fhy¤Â‹ g§F Ï‹¿aikahjJ.
Ïa§F ãiyæš kh‰w« v‹gJ ika¡fU¤jhF«. (c«) Kªija fhy¤Â‹ t£o
Åj¤ij¥ bghW¤J Ï‹iwa KjÄL mikÍ« tâf¡ RHš (Trade Cycle) Ïj‰F xU
ešy vL¤J¡ fh£lhF«.

ÏU¥ò« bryΫ buh¡fK« (Stocks and Flows)

ÏU¥ò«, bghUëaè‹ mo¥gil¡ fU¤jikthF«. ÏU¥ig xU


fhy¡f£l¤Âš msél KoÍ«. Flow v‹gJ F¿¥Ãl¥g£l Ïilbtëæš (Period of
Time) msél KoÍ«. ntW tifæš T¿dhš, Ïš fhy¥ gçkhz« K¡»akhdJ
(c«) bršt« ÏU¥ghF«. tUkhd«, brythF«.

E©âaš bghUëaš (Micro Economics) ngçaš bghUëaš (Macro Economics)

bghUëaš nfh£ghLfŸ E©Qæš bghUëaš v‹W«, ngçaš bghUëaš


v‹W« ÏUtifahf¥ Ãç¡f¥gL»‹wd.

jå xU g©l¤Â‹ éiy, jå¥g£l ãWtd§fŸ mšyJ bjhêš,


jå¡FL«g§fŸ, M»at‰iw¥ g‰¿ MuhŒtJ E©âaš bghUshjhu« MF«.

ngçaš bghUëaš, eh£o‹ bghUshjhu¤ij KGikahf MuhŒ»wJ.


eh£o‹ x£Lbkh¤j bghUshjhu¢ brašghLfŸ g‰¿a xU KGikahd fU¤ij
(gçkhz¤ij¥) më¡»wJ KGntiy thŒ¥ò, nrä¥ò, KjÄL M»a x£Lbkh¤j
bghUëaš bjhFÂfS¡»ilna cŸs bjhl®ig és¡F»wJ. tUkhd¡ nfh£ghL,
ntiythŒ¥ò¡ nfh£ghL, éiy¡nfh£ghL, gz¡nfh£ghLfisÍ« ngçaš
bghUëaš v‹W Twyh«.

bghUëaš xU m¿éaš

bghUëaš xU fiyæayh? mšyJ m¿éayh? v‹w nfŸé¡F Ïläšiy.


m¿éaš v‹gJ xG§F¥gL¤j¥g£l xU m¿Î¤ bjhFÂahF«. Ïa‰Ãaš,

14
ntÂæaiy¥ ngh‹nw bghUëaY« xU m¿éayhF«. Ïa‰Ãaš, ntÂæaš ngh‹w
m¿éašfëš, c‰W neh¡Fjš, MŒÎ brŒjš, nrh¤jš M»a eilKiwfS¡F¥
Ëdnu nfh£ghLfŸ tiuaW¡f¥gL»‹wd. Ïnj m¿éaš KiwfŸ jh‹
bghUëaèY« Ëg‰w¥gL»‹wd. k‰w m¿éašfis¥ ngh‹nw fhuz« k‰W«
éisÎ M»at‰W¡»ilnaahd bjhl®ig és¡F»wJ.

m¿éayhdJ, Ïa‰if mw¨éaš (Physical Science) v‹W« r_f


m¿éaš (Social Science) v‹W« ÏUtif¥gL«. Ïa‰ÃaY« ntÂæY«
m¿éaY¡F cjhuzkhF«. bghUëaš r_f m¿éaY¡F cjhuzkhF«. kåj
elto¡iffë‹ xU F¿¥Ã£l gFÂia k£Lnk ÏJ TW»wJ. kåj elto¡ifŸ
äfΫ Á¡fyhdit. vëjhf Ït‰iw¡ f‰f ÏayhJ. vdnt bghUëaš k‰W«
m¿éaiy¥ (Physical Science) ngh‹W bjëthdJ. rçahdJ, JšèakhdJ m‹W.

r_f m¿éašfshd muÁaš, tuyh‰iw él bghUëaš xU m¿éaš


v‹W TWtj‰F KG¤ jFÂ gil¤jJ. Vbdåš bghUëaèš eh« ga‹gh£il
ms¥gj‰F¥ gz¤ij xU fUéahf¥ ga‹gL¤J»nwh«. ÏJ xUnjhuhakhd
kÂ¥ÕLjh‹ v‹whY« bghUëaš éÂfŸ KGtot« bgw ÏJ cjλwJ. Áy
neu§fëš bghUëaš TW« fU¤J eilKiw thœ¡ifæš c©ikæšyhkš
nghfyh«. k‰w m¿éašfëY« Ïnj ngh‹W V‰gL«. Áy bghUëaš éÂfŸ
c©ikæš eilbgwhkš nghdhY«, bghUëaš xU mé¿aš Ïšiy v‹W
TwKoahJ.

bghUëaš MŒÎ KiwfŸ (Methods of Economic Analysis)

bghUëaèš ÏUtifahd MŒÎ KiwfŸ cŸsd. 1. gF¤jhŒÎ


Kiw (Deductive) 2. bjhF¤jhŒÎ Kiw (Inductive Method) gF¤jhŒÎ
Kiwia, gF¤j¿Í« Kiw v‹W«, (Analytical) fU¤Âayhd Kiw (Abstract)
v‹W« TWtJ©L. ÏJ K‹ãiy¢ rh®ò Kiwia¢ rh®ªjJ. Áy mo¥gil
vLnfhŸfëèUªJ KoÎfŸ bgw¥gL»‹wd. »nu¡f®fëilna Ï«Kiw äfΫ
ÃugykhdJ.

gF¤jhŒÎ KiwahdJ, bghJ¡fU¤ÂèUªJ jå¡ fU¤ij¥ bgWtJ MF«.


bjh‹ik¥ bghUëaš m¿Puhd çfh®nlh gF¤jhŒÎ Kiwia¥ Ëg‰¿dh®.

bjhF¤jhŒÎ KiwahdJ (Inductive Method) jå¡ fU¤ÂèUªJ bghJ¡


fU¤ij¥ bgWtjhF«. m¿éaš njLjèš bjhF¤jhŒÎ Kiwna ÁwªjJ v‹W
Ãuh‹Á° ngfh‹ (Francis Bacon) TW»‹wh®. bghUëaš Ãu¢ridfS¡F
nk‰f©l vªj KiwfS« ãiwÎ më¡f¡Toaitahf Ïšiy. gçzhk¡
nfh£gh£oid më¤j, òfœbg‰w m¿éæš m¿Puhd lh®é‹ (Darwin)
bjhF¤jhŒÎ KiwiaÍ«, gF¤jhŒÎ KiwiaÍ« Ïiz¤J òÂa bghJ
és¡f¡nfh£gh£il (Hypothesis) òF¤ÂÍŸsh® (cUth¡»ÍŸsh®).

lh®éå‹ bjhF¤jhŒÎ, gF¤jhŒÎ Kiwfë‹ K¡»a fU¤J¡fshtd

1. Ãu¢ridfis m¿jš (Identification)

2. mQkhd§fis cUth¡Fjš

15
3. òŸë étu§fis¢ nrfç¤jš, bjhF¤jš, MuhŒjš

4. KoÎfis¥ bgWjš

5. rçgh®¤jš, Ú¡Fjš, mšyJ ÂU¤Â mik¤jš

gF¤jhŒÎ Kiw Áwªjjh? mšyJ bjhF¤jhŒÎ Kiw Áwªjjh? v‹w äf¥


bgça r®¢ir flªj fhy¤Âš vGªjJ. j‰bghGJ mªj ntWghL fhz¥gléšiy.
tyJ fhY« ÏlJ fhY« el¥gj‰F v›thW mtÁankh mnj ngh‹W bjhF¤jhŒÎ
KiwÍ«, gF¤jhŒÎ KiwÍ« m¿éaš MŒÎ¡F¤ mtÁa« v‹W Ï‹iwa m¿P®fŸ
fUJ»‹wd®.

bghUëaš éÂfë‹ Ïašò

k‰w r_f m¿éašfis¥ ngh‹W bghUëaY« mj‰Fça éÂfis¡


bfh©LŸsJ. xU F¿¥Ã£l Nœãiyæš, bfhL¡f¥g£l ãgªjid¡F£g£L,
v‹d el¡fnt©L« v‹W TW« T‰nw éÂahF«. elto¡iffŸ x›bth‹W«
xU éisit V‰gL¤J«. òép®¥ò éiræ‹ fhuzkhfnt xU bghUŸ jiuæš
éG»‹wJ v‹gJ Ïa‰Ãaš éÂahF«. òép®¥ò éir v‹w é xU ngh¡Fiu¡
T‰W Statement of Tendencies MF«. mnjngh‹W bghUëaš éÂfS« ngh¡Fiu¡
T‰W¡fŸ MF«. (c.«) njit éÂæ‹go g©l§fë‹ éiy FiwÍ« bghGJ
njit éçtilÍ«. g©l§fë‹ éiy FiwÍ« bghGJ k¡fŸ mij mÂfkhf
th§Fth®fŸ v‹gnj Ïj‹ bghUshF«. mnj ngh‹W g©l§fë‹ éiy caU«
bghGJ Fiwthfnt th§Fth®fŸ. Ï›éÂfŸ Áy ãgªjid¡F£g£nl ãfG«
NœãiyfŸ mšyJ ãgªjidfŸ khWg£lhš Ï›é brašglhJ. ÏJ všyh
m¿éaY¡F« bghUªj¡Toa x‹W.

Ïa‰Ãaš éÂfŸ Jšèa¤j‹ik thŒªjitahF«. Mdhš bghUëaš


éÂfŸ Ïa‰Ãaš éÂfis¥ ngh‹W Jšèa¤j‹ik thŒjdtšy (c«.) òép®¥ò
éir. ÏJ rhjhuz Jšèa¤j‹ik cila ngh¡Fiu¡ T‰whF«. Mdhš
bghUëaèš, kåjid¥ g‰¿Í« bghUëanyhL bjhl®òila elto¡fis¥
g‰¿Í« MuhŒ»nwh«. gçnrhjid¡ Tl¤Â‰FŸnsh mšyJ btëænyh kåjdJ
elto¡iffis¥ gçnrh¤J m¿a KoahJ. Mfnt bghUëaš éÂfŸ ÏašÃaš
éÂfis¥ ngh‹W Jšèa¤j‹ik cilad mšy. ruhrç kåj elto¡iffis¥
g‰¿ eh« MuhŒ»nwh« v‹gij fU¤Âš bfhŸs nt©L«.

bghUëaš kåjid¥ g‰¿Í« kåj Ïa¤Â‹ elto¡iffŸ g‰¿Í«


MuhŒtjhš, bghUëaš éÂfŸ Á¡fyhdit Jšèa¤j‹ik m‰wit MF«.
vdnt jh‹ kh®õš “bghUëaš éÂfis vëa Jšèakhd òé<®¥ò éir
éÂfnshL x¥ÃLtijél flš miyfë‹ éÂfnshL x¥Ãlyh«” v‹W
F¿¥Ã£LŸsh®. Nça rªÂu <®¥Ãdhš miyfŸ njh‹W»‹wd v‹W m¿éaš
TW»wJ. bgs®zäa‹W miyfŸ mÂf« njh‹w thŒ¥ò cŸsJ. miyfŸ
mÂf« njh‹whkš ÏU¥gj‰F« thŒ¥ò« cŸsJ. bghUëaš éÂfëY« Ϥjifa
ngh¡FfŸ fhz¥gL« (c«.) gz¤Â‹ msÎ mÂfç¡F« bghGJ bghUë‹ éiy
k£l« (price level) caU«. Mdhš vªj msé‰F éiy k£l« caU« v‹gij¤
Jšèakhf Tw ÏayhJ. Mdhš bghUëaš éÂfŸ muÁaš, tuyh‰W éÂfisél

16
Jšèa¤j‹ik thŒjitahF«. Vbdåš eh« gz¤ij¥ ga‹gh£il mséL«
msÎnfhshf¥ ga‹gL¤J»nwh«. gz« xU njhuhakhd kÂ¥ÕLjh‹ v‹whY« mJ
bghUëaš éÂfS¡F KG tot« bfhL¡»wJ.

bghUëaš éÂfŸ mid¤J« Áy vLnfhŸfis¢ rh®ªJŸsd. njit


éÂia vL¤J¡bfh©lhš “k‰wit khwhÂU¡F« bghGJ” (ceteris paribus) xU
g©l¤Â‹ éiy FiwÍ« nghJ k¡fŸ m¥bghUis mÂf mséš th§Fth®fŸ
v‹W Tw»wJ.

“k‰wit khwhÂU¡F«nghJ” v‹whš 1. k¡fë‹ tUkhd« ãiyahf ÏU¡f


nt©L«. 2. Rit cz®Î khw¡TlhJ. 3. k‰w g©l§fë‹ éiy ãiyahf ÏU¡f
nt©L«. 4. òÂa gÂÄ£L¥ g©l§fŸ ÏU¤jšTlhJ. nk‰f©l vLnfhŸfŸ
mid¤J« khwhkš ÏUªjhš jh‹ Ï›é c©ikahF«.

bghUëaš éÂfŸ gytifahd ãgªjid¡F£g£litahF«. Mfntjh‹


Áy ãge¤idfis eh« nk‰bfhŸ»‹nwh«. bghUëaš étu§fŸ rçgh®¡f¥g£L,
gçnrh¡f¥g£L, mJ c©ik v‹W m¿ªj Ãwnf ÏJ éÂahf cUth»‹wJ.
Mdhš gy bghUëaš éÂfis¥ gçnrhjid¡F c£gL¤jKoahJ. Mfnt
bghUëaš éÂfë‹ Áy ãgªjid¡F¥g£lit.

Ïa‰Ãaš éÂfŸ midtuhY« V‰W¡ bfhŸs¥g£lit. Mdhš bghUëaš


éÂfŸ midtU¡F« V‰òilad mšy. ÏU¥ÃD« Áy éÂéy¡FfŸ c©L.
Fiwªj brš éisÎ é midtuhY« V‰W¡bfhŸs¥g£l x‹whF«.

bghUëaš éÂfë‹ K¡»a¤Jt«

bghUëaš éÂfŸ eilKiw thœ¡if¡F äf K¡»akhF«. Áy bghUëaš


éÂfŸ mid¤J bghUhjhu mik¥òfS¡F« bghUªj¡Toad. (c«.) FiwªJ
brš éisÎ éÂ, Fiwªj brš ÏW ãiy¥ ga‹gh£L éÂ, njit é ngh‹wit
K¡»akhd éÂfshF«.

gz msΡnfh£ghL všyh bghUshjhu mik¥òfS¡F« bghUªj¡ToaJ


v‹W Áy bghUëaš m¿P®fŸ fUJ»‹wh®fŸ.

“FiwªJ brš ÏW ãiy¥ ga‹gh£L é” c©ik mDgt§fis¢ rh®ªjJ.


ÏU¥ò mÂfç¡f, mÂfç¡f mij th§f nt©L« v‹w éU¥g« FiwªJ bfh©nl
bršY«. g©l§fë‹ éiy¡F«, m¥g©l§fëèUªJ »il¡F« kdãiwé‰F«
cŸs bjhl®ig mJ és¡F»wJ. nfhil¡ fhy§fëš kh«gH§fëš më¥ò
mÂfkhf cŸsjhš mj‹ éiy FiwªJ bršY«. mÂèUªJ »il¡F« ga‹ghL
Fiwªj bršY« v‹gJ bjëth»wJ. éiyahdJ ÏWÂ ãiy¥ ga‹gh£nlhL
bjhl®òilajhš mj‹ éiyÍ« Fiw»wJ, ts®é»j tç (Progressive Taxation)
FiwªJ brš ga‹gh£L éÂæ‹ mo¥gilæš mikªJŸsJ. xUtUila
tUkhd« TL«bghGJ tç é»j¤ij ca®¤Â brštªj®fŸ mÂf tç brY¤J«go
brŒ»‹wJ. xUtçl« gz¤Â‹ msÎ mÂfç¡f mÂfç¡f, mtD¡F »il¡F«
ga‹ghL FiwªJ bršY« v‹W e«g¥gL»wJ. mªãiya¨š mt® mÂf¥ gz¤ij
bryÎ brŒjhY« mtUila Âahf« mÂfkhf ÏU¡fhJ.

17
njit é c©ik mDgt¤ijmo¥gilahf bfh©lJ. éiy FiwÍ«
bghGJ njit mÂfç¥gij eh« eilKiwæš fhzyh«. më¥ò mÂfkhf ÏUªjhš
éiy FiwÍ«. g©l§fë‹ më¥ò mÂfç¤jhš ÏWÂãiy¥ ga‹ghL FiwÍ«.
é‰gidahs‹ Á¿jsÎ éiyia¡ Fiw¤J¤ jh‹ é‰gidia mÂfç¡f
Kašth‹.

FiwªJ brš ÏWÂãiy éisÎ é midtU« ga‹gL¤J« xU bghJ


éÂahF«. ntsh©ikæš ciH¥ò, _yjd§fis ÏUkl§F mÂfç¥gj‹ _y«
c‰g¤Âia ÏUkl§F ca®¤j KoahJ. Ï›é bjhê‰rhiyfS¡F« bghUªJ«
xU éÂahF«.

czÎ c‰g¤Â mÂfç¥gijél k¡fŸ bjhif ntfkhf mÂfç¡»wJ v‹W


khšj°ì‹ k¡fŸ bjhif¡ nfh£ghL TW»wJ. ÏJ xU Jšèakhd T‰W mšy.
ViH ehLfëš gRik¥òu£Á V‰gL« tiu Ï¡T‰W c©ikahF«. gRik¥òu£Á
ntsh©ik c‰g¤Âia mÂfç¡f¢ brŒ»wJ. viH ehLfëš mÂf k¡fŸ bjhif
cŸsJ. k¡fŸ bjhif¥ bgU¡f¤ij¡ f£L¥gL¤j ViH ehLfŸ mÂf msÎ
gz¤ij¡ FL«g f£L¥gh£o‰fhf¢ bryÎ brŒ»‹wd. Mfnt bghUëaš éÂfŸ
eilKiwæš mÂf K¡»a¤Jt« thŒªjjhf fUj¥gL»‹wd.

mo¥gil¡ fU¤JfŸ (Basic Concepts)

x›bthU m¿éaY¡F« xU Áw¥ò¤ j‹ik c©L. bghUëaY¡F«


xU jå¤j‹ik c©L. Áy bghUëaš gj§fŸ Áw¥ò¡ f©nzh£l¤Âš
ga‹gL¤j¥gL»‹wd. bršt«, g©l§fŸ, tUkhd«, kÂ¥ò, éiy k‰W« rªij
ngh‹w mo¥gil¥ bghUëaš gj§fë‹ bghUis cz®ªJ bfhŸs nt©L«.
Ïšiyba‹whš FH¥g¤Â‰F têtF¡F«.

bršt« (Wealth)

bghJthf bršt« v‹gJ gz¤ij¡ F¿¡F«. Mdhš bghUëaèš


éU¥g¤ij ãiwÎ brŒÍ« gzkÂ¥òŸs g‰wh¡FiwahÍŸs g©l§fŸ mid¤J«
brštkhF«. gz kÂ¥òŸs mid¤J« bghUëaèš brštkhF«. mid¤J¥
bghUëaš g©l§fS« kh‰W kÂ¥ò (Value in Exchange) (gçt®¤jid) cilajhF«.
xU F¿¥Ã£l fhy¤Âš ÏU¥Ãš cŸs gz kÂ¥òŸs g©l§fŸ mid¤J«
bršt§fŸ vd¥gL«. Mfnt bghUshjhu g©l§fŸ mid¤J« brštkhF«.

bršt¤Â‹ g©òfŸ

1. g©l§fŸ ga‹ghL cilajhf ÏU¤jšnt©L«. éU¥g¤ij


ãiwÎ brŒÍ« r¡Âia cilajhf ÏU¡f nt©L«. m¥g©l§fŸ
éU«g¡Toaitahf ÏU¡f nt©L« v‹W kh®õš TW»‹wh®.

2. g©l§fë‹ më¥ò tiuaiw¡F£g£ljhf ÏU¡f nt©L«. Nça xëÍ«,


fh‰W« thœ¡if¡F Ï‹¿aikahjJ. mit Ïšyhkš thHKoahJ. Mdhš
mit më¥Ãš Vuhskhf cŸsjhš brštkhf¡ fUj¥gLtšiy. Ïit
Ïytr¥ g©l§fshF«.

18
3. bršt« xUtçläUªJ k‰wt®fS¡F kh‰w¥gl¡ Toajhf ÏU¡f nt©L«.

4. gzkÂ¥ò cilajhf ÏU¡f nt©L«.

5. òw¢ brštkhf ÏU¡fyh« (c«.) xU ãWtd¤Â‹ e‰bga® (Good Will)


mªãWtd¤Â‹ òw¢brštkhF«.

ga‹ghL, g‰wh¡Fiw k‰W« kh‰w¤j¡f j‹ik bršt¤Â‹ K¡»a¥


g©òfshF«.

bršt¤Â‹ tiffŸ (Classification of Wealth):

1. jåah® bršt« v‹gJ gU¥bghUŸ k‰W« mUt¥ bghUis cŸsl¡»aJ.


ÅL, ãy«, ku¢rhkh‹fŸ, vªÂu§fŸ ngh‹wit gU¥bghUŸfshF«.
g§Fg¤Âu§fŸ it¤ÂU¥gJ« jåah® bršt¤Âš ml§F«.

2. rKjha¢ bršt«: (Social Wealth) rKjha¢ bršt« mšyJ bghJ¢ bršt«


v‹gJ rKjha¤Âš cŸs midtU¡F« ga‹gL¤J« bghU£fshF«.
bghJ rhiyfŸ, ó§fh¡fŸ, bghJ¡ fšé ãWtd§fŸ, bghJ Ehyf§fŸ,
mU§fh£Áaf§fŸ ngh‹wit rKjha¢ brštkhF«.

brštK« eyK« (Wealth and Welfare)

bršt¤Â‰F« ey¤Â‰F« beU§»a bjhl®ò c©L. xU eh£L k¡fë‹


eykhdJ mªeh£o‹ bršt¤Â‹ msit¥ bghW¤jJ k£LkšyhJ, bršt« v¥go
c‰g¤Â brŒa¥gL»wJ. mJ v›thW g»®ªjë¡f¥gL»wJ v‹gij¥ bghW¤J«
mikͫ.

g©l§fŸ (Goods)

kåj éU¥g¤ij ãiwÎ brŒÍ« vJΫ bghUëaèš g©lkhf fUj¥gL»wJ.


bghUëaèš g©l§fŸ v‹gJ gU¥bghUŸ, mUt¥ bghUŸfis¡ F¿¡F«
eh‰fhè mšyJ M¥ÃŸ v¥go xU g©lnkh mnjnghy eof®fŸ, MÁça®fŸ,
Ïir¡fiyP®fŸ Ït®fë‹ gâfS« g©l§fshf¡ fUj¥gL»‹wd.

g©l§fŸ Ïytr¥ g©l§fŸ v‹W« bghUëaš g©l§fŸ vd


ÏUtif¥gL« Ïa‰ifæ‹ bfhilfshd fh‰W«, Nça xëÍ« Ïytr¥
g©l§fshF«. mit g‰wh¡Fiwahdit mšy. mit rªijæš éiy bgWtJ
Ïšiy. Mfnt mJ Ïytr¥ g©l§fshf¡ fUj¥gL»‹wd. bghUëaš
g©l§fS¡F¢ rªijæš éiy bfhL¡f nt©L«. ntW têæš TWnthnkadhš
Ïj‰F kh‰W kÂ¥ò (Value in Exchange) c©L. Vbd‹whš njitnahL
x¥ÃL«nghJ mit g‰wh¡FiwahditnaahF«. xU Ïl¤Âš Ïytr¥ g©lkhf
fUj¥gLtJ, ntW xU Ïl¤Âš bghUëaš g©lkhf¡ fUj¥gL«. g©l§fë‹
njit më¥ig¥ bghW¤nj mikÍ«. (c«.) »uhk§fëš éwF xU Ïytr¥
g©lkhF«. efu¥ gFÂfëš Ït‰¿‰F eh« éiy bfhL¤J bgw nt©oæU¥gjhš
ÏJ bghUëaš g©lkh»wJ. mnjngh‹W Ïytr¥ g©lkh»a j©Ù®, g‰wh¡Fiw
v‰gL«nghJ bghUëaš g©lkh»wJ.

19
g©l§fis Ef®Î¥ g©l§fŸ (Consumer Goods) c‰g¤Â¥ g©l§fŸ
(Producers Goods) v‹W ÏUtifahf¥ Ãç¡fyh«. Ef®Î¥ g©l§fŸ ekJ
éU¥g¤ij neuoahf ãiwÎ brŒgit. mit (1) mGF« g©l§fŸ (c«.)
fhŒf¿, Û‹, Ïiw¢Á (2) mêah¥ bghUŸfŸ (ÅL, fh®, thbdhè) Ïu©L
tif¥gL«. _yjd¥ bghU£fŸ ekJ éU¥g¤ij kiwKfkhf ãiwÎ brŒgit
ÏaªÂu§fis c‰g¤Â brŒa¥ ga‹gL« ÏaªÂu§fŸ _yjd¥ g©l§fŸ vd¥gL«
(c«.) fh® xU ÏaªÂukhF«. ÏJ Ef®Î¥ bghUŸ. Mdhš fhiu c‰g¤Â brŒa
ga‹gL« ÏaªÂu§fŸ _yjd¥ g©l§fŸ mšyJ c‰g¤Â¥ g©l§fŸ v‹W
miH¡f¥gL»‹wd. xU g©l« xU Ïl¤Âš Ef®Î¥ g©lkhfΫ ntW xU Ïl¤Âš
c‰g¤Â¥ g©lkhfΫ fUj¥gL»wJ. (c«) ä‹rhu« ÅLfëš ga‹gL¤J«nghJ
Ef®Î¥ g©lkhfΫ, ãWtd§fëš ga‹gL¤J«nghJ c‰g¤Â¥ g©lkhfΫ
fUj¥gL»wJ.

tUkhd«

bghJthf tUkhd« v‹gJ bghUëaèš gz tUkhd¤ij¡ F¿¡F«.


“bghUëaèš tUkhd« v‹gJ bghUëaš g©l§fëèUªJ »il¡f¡Toa
kdãiwéid¡ F¿¡F« v‹W brè¡bk‹ TW»wh®. mid¤J bghUëaš
g©l§fS« brštkhF« v‹gJ ek¡F¤ bjçÍ«. bršt¤ÂèUªJ jh‹
tUkhd« »il¡»wJ. (c«) brhªj ÅL xU brštkhF«. mÂèUªJ bgW« thlif
tUkhdkhF«.

tUkhd« ÏU tif¥gL« 1. gz tUkhd« (Money Income) 2. c©ik


tUkhd« (Real Income) k¡fŸ tUkhd¤ij¥ bghJthf gzkhfnth <£L»wh®fŸ.

gz tUkhd« v‹gJ bgausÎ tUkhd« MF«. xU eh£L k¡fë‹


thœ¡if¤ ju« mt®fsJ c©ik tUkhd¤ij¥ bghW¤nj mikÍ«. c©ik
tUkhd« gz¤Â‹ th§F« r¡Âia¥ bghW¤nj mikÍ«. Mdhš gz¤Â‹ th§F«
r¡ÂahdJ g©l§fë‹ éiy k£l¤ij¥ bghW¤J mikÍ«. g©l§fŸ, gâfŸ
ÛJ bfh©LŸs M¡f¤ij¥ (Command) (Âw‹) bghW¤J c©ik tUkhd«
mikÍ«. gz tUkhd« mÂfç¥gjhš k£Lnk k¡fŸ e‹whf thœtjhf Tw KoahJ.
v›tsÎ g©l§fis th§F»wh®fŸ v‹gij¥ bghW¤nj mt®fsJ thH¡if¤ ju«
mikͫ.

vdJ gz tUkhd« %.10/-vd¡ bfhŸnth«, xU »nyh muÁ‹ éiy


%.10/- , Ï¥nghJ vdJ tUkhd¤Âš eh‹ xU »nyh mçÁ th§f KoÍ« mšyJ
v‹Dila gz tUkhd¤Â‹ kÂ¥ò xU »nyh mçÁahF«. mL¤j khj« v‹Dila
gz tUkhd« %.15/- Mf caU»wJ, mçÁæ‹ éiynah %.20/- Mf ca®»wJ
vd¡bfhŸnth«. Ï¥nghJ v‹Dila gz tUkhd¤Â‹ kÂ¥ò 3/4 »nyh mçÁ
k£Lnk MF«. vdnt, v‹Dila gz tUkhd« ca®ªj nghÂY« éiy V‰w¤Â‹
fhuzkhf c©ik tUkhd« FiwªJ é£lJ. Mfnt “c©ik tUkhd« v‹gJ
éiyahš rçbrŒa¥gL« gz tUkhd«“ MF«.

20
eh£L tUkhd«

xU tUl¤Âš c‰g¤Â brŒa¥gL« g©l§fŸ k‰W« gâfë‹ kÂ¥ng eh£L


tUkhd« MF«. "xU eh£o‹ ciH¥ò«, KjY« mªeh£o‹ Ïa‰if ts§fSl‹
To Xuh©L fhy¤Âš c‰g¤Â brŒa¥gL« g©l§fŸ k‰W« mid¤J tifahd
gâfŸ M»at‰¿‹ bkh¤j ãfu kÂ¥ò. mªeh£o‹ c©ikahd ãfu M©L
tUkhd« (mšyJ) eh£L tUkhd« mšyJ eh£L tUkhd <Î (Dividend)" v‹W
kh®õš eh£L tUkhd¤ij¥ g‰¿ Ïy¡fz« tF¤JŸsh®.

xU eh£o‹ tUkhd¤ÂèUªJ mªehL brštªj ehlh? mšyJ ViH


ehlh? v‹W m¿a KoÍ«. ntsh©ik Jiw (Agriculture), bjhêšJiw (Industry)
gâ¤Jiw (Service Sector) M»at‰¿‹ K¡»a¤Jt¤ij eh£L tUkhd¤Âš Ïit
më¡F« g§F Ô®khå¡»wJ.

eh£L tUkhd¤ij mªeh£o‹ k¡fŸ bjhifahš tF¡f “jyh tUkhd«“


(Per Capita Income) »il¡F« (jåegç‹ M©L tUkhd«).


eh£L tUkhd«
jyh tUkhd« =
k¡fŸ bjhif

k崘 (Value)

xU g©l¤Â‹ gçt®¤jidæ‹ ju« kÂ¥ò vd¥gL«. kÂ¥ò v‹gJ rh®ò¤


(Relative) j‹ikÍilaJ. ÏJ xU F¿¥Ã£l neu¤Âš, F¿¤j Ïl¤Âš, Ïu©L
bghUŸfS¡»ilnaahd bjhl®òfis btë¥gL¤J»wJ.

kÂ¥ò, ga‹gh£L kÂ¥ò (Value-in-use) gçt®¤jid mšyJ kh‰W kÂ¥ò


(Value-in-exchange) vd ÏUtif¥gL«. fh‰W, j©Ù®, Nça xë M»at‰¿‰F¥
ga‹gh£L kÂ¥ò c©L. gçt®¤jid kÂ¥òŸs g©l§fS¡F k£Lnk
bghUëaš K¡»a¤Jt« bfhL¡»wJ. xU g©l« gçt®¤jid kÂ¥ig¥bgw mJ
ga‹ghL cilajhfΫ, g‰wh¡ FiwahdjhfΫ, gçkh‰w« brŒa¡ToajhfΫ
ÏU¡fnt©L«. ntW tifæš T¿dhš mid¤J bghUëaš g©l§fS¡F«
gçt®¤jid kÂ¥ò c©L.

gz¤Â‹_y« kÂ¥ig mséL»nwh«. kÂ¥ò rh®ò¤j‹ik cilaJ.


fhy¤ij¥ bghW¤J«, Nœãiyia¥ bghU¤J« g©l¤Â‹ kÂ¥ò-khWgL« (c«) Ice
Cubes Fë®fhy¤ijél nfhilæš mÂf kÂ¥òilaJ.

éiy

g©l§fë‹ kÂ¥ig¥ gz¤jhš F¿¥Ã£lhš mJ éiy vd¥gL«. bghJthf


bghUëaš m¿P®fŸ k¥ÉF« éiy¡F« Ïilna vªj ntWghL« fh£léšiy.
všyh éiyfS« x‹W¡bfh‹W bjhl®òilad. ÏJnt éiy mik¥ghF« (Price
System) m§fhoæš bghUS¡F eh« bfhL¡F« éiy Ášyiu éiy (Retail)
vd¥gL«. ãy«, ciH¥ò, _yjd« M»at‰¿‰F eh« bfhL¡F« éiy thu«, Tè,

21
t£oahF«. Kjyhë¤Jt¥ bghUshjhu¤Âš éiy mik¥ò K¡»a¥ g§fh‰W»wJ.
th§Fgt®fŸ j§fŸ éU¥g¤ij éiyæ‹ _ykhf¤ bjh¨é¥gh®. xU bghUS¡F
eh« bfhL¡F«, éiy mik¥Ã‰F eh« më¡F« MjuthF«. rKjha¤Â‹
bghUëaš brašghLfis éiy mik¥ò xG§F¥gL¤J»‹wJ.

rªij (m) m§fho (Market)

bghU£fŸ th§FtJ« é‰gJ« eilbgW« xU Ïlnk m§fhoahF«.


br‹idæš cŸs nfha«ngL m§fho, fhŒf¿ é‰F« xU ÏlkhF«. bghUëaè‹
m§fho v‹gJ g©l§fis th§F«-é‰F« xU F¿¥Ã£l Ïl« mšy.
“neuoahfnth mšyJ Kft®fŸ _ykhfnth, th§FgtU«, é‰gtUk rªÂ¡F« x®
Ïlnk m§fhoahF«. vL¤J¡fh£lhf Û‹ rªij Û‹fis th§F«, é‰F« ÏlkhF«.
ϧF th§FnthU« é‰nghU« beU§»a bjhl®ò bfh©LŸsd®. m§fhoæš xU
gFÂæš bfhL¡f¥gL« éiyahdJ mj‹ kWgFÂæš bfhL¡f¥gL« éiyia¥
gh¡F«“ v‹W bg‹Ah« Tw»‹wh®.

bghJthf, g©l§fë‹ m§fhoia k£Lnk m§fho v‹W TW»nwh«.


Mdhš g©l§fŸ jéu k‰w bghU£fS¡F« m§fho c©L. mitahtd 1.
bjhêyhs® m§fho (Labour Market) mašeh£L bryhtâ m§fho (Foreign
Exchange Market) _yjd m§fho (Capital Market).

m§fhoæ‹ tiffŸ

Ïl«, fhy«, ngh£oæ‹ j‹ikia¥ bghW¤J m§fhofŸ gytif¥gL«.


m§fhoia mJ mikªÂU¡F« Ïl¤ij¥ bghU¤J 1. cŸS® m§fho (Local Market)
(c«) fhŒf¿, ky®fŸ 2. njÁa m§fho (National Market) (c«) òlitfŸ 3. cyf
m§fho (World Market) (c«) ÏU«ò, gU¤Â r®¡fiu v‹W gy tif¥gL«.

ngh£oæ‹ mo¥gilæš m§fhoia ÏU tiffshf¥ Ãç¡fyh« 1. ãiwÎ¥


ngh£o (Perfect Competition) 2. ãiwFiw¥ ngh£o (Imperfect) v‹gdthF«.

fhy¤ij¥ bghU¤J m§fhoia, m§fho fhy« (Market Period) FW»a fhy


m§fho (Short Period) Ú©lfhy m§fho (Long Period) v‹W« Ãç¡f¥gL»wJ.
fhy« FW»ajhf ÏU¥Ã‹ ’njit’ K¡»a g§fh‰W»wJ. fhy« Ú©ljhf ÏU¥Ã‹
‘më¥ò’ K¡»a¥ g§fh‰W»wJ.

bghUëaè‹ K¡»a¤Jt«

r_f m¿éaèš bghUëæaš xU K¡»a¥ ÃçthF«. ekJ m‹whl


thœ¡ifæY« ÏJ K¡»a¥ g§F t»¡»wJ. m¿éaèš c©ik¡ fU¤ij
m¿ªj bfhŸsnt Kid»nwh«. Mdhš bghUëaš, c©ik ãiy m¿ªJ bfhŸs
k£Läšyhkš, r_f¥ bghUshjhu¥ Ãu¢ridfS¡F ԮΠfhzΫ Kaš»wJ.

m¿it m¿é‰fhf k£Lnk gæštJ bghUëaš m¿P®fë‹ neh¡fkšy.


Ãu¢ridfS¡F¤ ԮΠfh©gnj bghUëaè‹ K¡»a¡ F¿¡nfhshF«. bghUëaš
Ãu¢ridfs¡F cldo¤ ԮΠbghUëaš m¿P®fël« »ilahJ. Mdhš
bghUshjhu¡ bfhŸiffŸ _y« muR¡F mt®fŸ cjé brŒa KoÍ«.

22
“bghUshjhu¡ nfh£ghLfŸ, bfhŸif Koé‰F cldoahf V‰f¡Toa,
Ô®khå¡f¥g£l KoÎfis¡ TWtJ Ïšiy. ÏJ xU têKiwna, ÏJ kd‰F
xU rhjd«. Áªjid¡F xU E£g«. Ïjid¥ bg‰¿U¥gt®fŸ Ïj‹_y« xU Áy
rçahd KoÎfis¥ bgw cjλwJ” v‹W Ñ‹R TW»‹wh®.

eÅd muÁ‹ gy Ãu¢ridfŸ bghUëaš j‹ikÍilad. muÁ‹


Ãu¢ridfëš bghUëaš m¿P®fŸ K¡»a¥ g§fh‰¿æU¡»‹wd®. Ïu©lh«
cyf¥ nghç‹Koéš b#®kåæ‹ bghUshjhu« bgU«ghY« Ó®Fiy¡f¥g£lJ.
ϧF gzÅ¡f«, g©l§fë‹ g‰wh¡Fiw, äif ntiyæ‹ik (Mass
Unemployment) ãyéaJ. “Y£é¡ Vuh£” (Ludwig Erhard) v‹w bghUëaš
m¿Pç‹ m¿Îiuia¥ Ëg‰¿ajhš b#®khåa¥ bghUshjhu« ntfhkhf Û£Á
milªjJ. b#®kåæ‹ bghUshjhu Û£Á xU bghUëaš mÂrakhF« (Miracle).

mnj ngh‹W 1930Ïš V‰g£l cyf¥ bghUshjhu kªj¤ÂèUªJ mbkç¡fh


muR Û£Á bgw J.M.Ñ‹Á‹ bghUshjhu¡ bfhŸiffŸ K¡»a g§fh‰¿d.

éiy, thu«, Tè, t£o, yhg«, tçfŸ Kjèait g‰¿ bghUëaš TW»wJ.
x›bthUtiuÍ« ÏJ vjhtJ xU têæš gh¡»wJ. vdnt “bghUëaš m¿Î
Á¿jsntD« Ïšyhj xUt‹ c©ikahd Fokfdhf ÏU¡fKoahJ“. v‹w
Tw¥gL»wJ.

23
gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ
1. bršt Ïy¡fz¤Â‹ MÁça® :
m. Mš~ÃuL kh®õš M. Ïyadš uhË°
Ï. Ml« °ä¤ <. rhKntšr‹
2. »il¥gUik Ïy¡fz¤Â‹ MÁça®
m. Ml« °ä¤ M. rhKntšr‹
Ï. Mš~ÃuL kh®õš <. Ïyadš uhË°
3. ãfu bghUshjhu ey« g‰¿a fU¤ij vL¤Jiu¤jt®
m. rhKntšr‹ M. Mš~ÃuL kh®õš
Ï. Ml« °ä¤ <. Ïyadš uhË°
4. bghUshjhu« v‹gJ
m. Ïašòiu m¿éaš M. be¿Íiu m¿éaš
Ï. Ïu©Lnk <. vJÎäšiy
5. bghUshjhu¤Âš eh« ga‹gL¤JtJ
m. gF¤jhŒÎ Kiw M. bjhF¤jhŒÎ Kiw
Ï. Ïu©Lnk <. vJÎäšiy
II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf
6. E©âaš v‹gJ ________ MF«.
7. c‰g¤Â vd¥gLtJ ________ cUth¡FtjhF«.
8. g©l§fS¡F, g©l§fis kh‰¿¡ bfhŸtJ ________ MF«.
9. bghUshjhu« v‹gJ ________ m¿éayhF«.
10. gyju¥g£l bršt¤Â‰F vL¤J¡fh£L ________.
III. bghU¤Jf
11. bghUshjhu¡ nfh£ghLfŸ - m. ÏU¥ò
12. Kjš nehghš gçR - M. x£l«
13. Ïa§F ãiy mQFKiw - Ï. kh®õš
14. bršt« - <. fhyf£l«
15. tUkhd« - c. o«g®fŸ k‰W« ~¥çZ
24
IV. xçU th®¤ijfëš éilaë¡fΫ
16. bghUsjhu¤Â‹ ntW bga® v‹d?
17. v¡dhbk£ç¡° vd¥gLtJ vªbjªj ghl§fis cŸsl¡»aJ?
18. ç¡fh®nlh vªj Kiwia ga‹gL¤Âdh®?
19. Ïytr g©l§fS¡F Ïu©L vL¤J¡fh£LfŸ jUf.
20. gz tUkhd¤Â‰F ntW bga® v‹d?
gFÂ - M
ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.
21. bghUshjhu« g‰¿ MšÃu£ kh®õè‹ Ïy¡fz« ahJ?
22. bghUsjhu¤Â‹ K¡»a ÃçÎfŸ v‹d?
23. bghUsjhu«, fâj«, òŸëæaš Ït‰¿‰F Ïilnaahd bjhl®Ãid étç.
24. Ïytr¥ g©l§fŸ k‰W« bghUshjhu¥ g©l§fis ntWgL¤Jf?
25. gaå‹ kÂ¥ò k‰w« gçkh‰w¤Â‹ Ït‰¿‹ ntWghLfis és¡Ff.
gFÂ - Ï
ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.
26. Ml« °ä¤Â‹ bršt Ïy¡fz¤ij¥ g‰¿a Fiw¥ghLfis MuhŒf?
27. E©âaš k‰W« ngçaš bghUshjhu¤Â‹ ntWghLfis¡ TWf.
28. bghUshjhu« x® Ïašòiu m¿éayh (mšyJ) be¿Íiu m¿éayh?
29. ãiyahd k‰W« Ïa§Fãiy fU¤J¡fis g‰¿a ÁWF¿¥ò tiuf.
30. bghUshjhu MŒÎ Kiwfis¥ g‰¿ éth¡fΫ.
gFÂ - <
ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.
31. bghUshjhu¤ij¥ g‰¿ kh®õè‹ Ïy¡fz¤ij MuhŒf.
32. bghUshjhu¤ij¥ g‰¿ Ïyadš uhËÁ‹ Ïy¡fz¤ij MuhŒf.
33. bghUshjhuK« Ãw r_f ÏašfSl‹ cŸs bjhl®Ãid éth¡fΫ.
34. bghUshjhu éÂfë‹ j‹ik k‰w« K¡»a¤Jt¤ij éth¡fΫ.
35. bghUshjhu¤Â‹ j‹ik k‰w« všiyfis éth¡fΫ.

25
ghl« - 2
mo¥gil¥ bghUëaš Ãu¢ÁidfŸ
mo¥gil¥ bghUshjhu¥ Ãu¢ÁidfŸ

bghUëaš g‰wh¡Fiwahš (Scarcity) V‰gL« bjçÎ (Choice) brŒjiy¢


rh®ªj x® m¿éaš MF«. bjçÎfis¢ brŒÂLtjhš vG« mo¥gil¥ Ãu¢ÁidfŸ
ahit? Vªj xU rKjhaK« _‹W K¡»a Ãu¢Áidfis K‹it¤nj bjçÎfis
nk‰bfhŸsš nt©L«. mitfshtd.

1. vªj¥ bghUis c‰g¤Â brŒtJ, v›tsÎ c‰g¤Â brŒtJ?

czth mšyJ gil¡fy‹fsh (weapons), m›thbwåš, v›tsΡF?

mjhtJ mÂf czÎ k‰W« Fiwthd gil¡fy‹fsh? mšyJ mÂf


gil¡fy‹fŸ k‰W« Fiwthd czÎ¥bghUsh?

2. g©l§fŸ v›thW jahç¡f¥gl nt©L«?

“ä‹rhu¤ij” bt¥g M‰wš bfh©L (from Thermal Power) jahç¥gjh


mšyJ Ú®ä‹r¡Âahš (Hydro Power) jahç¥gjh?

3. g©l§fŸ ahU¡fhf jahç¡f¥gl nt©L«?

xU Áy brštªj®fŸ k‰W« gy ViHfS¡fhfth? (mšyJ) bgUthçahd


k¡fŸ thH¡ifia¢ br«iahf thœtj‰fhfth?

Ï«_‹W mo¥gil¥ Ãu¢ÁidfS« x‹iw x‹W rh®ªjit MF«. ts®¢Á¥


bgw, rKjha« rçahd bjçÎfis nk‰bfh©L kdãiwit¥ bgwnt©L«.
nk‰fh© _‹W édh¡fS« mid¤J tif bghUshjhu¤Â‰F« (economics)
bghUªJ«. Mdhš gštif¥ bghUshjhu KiwfŸ jkJ brhªj bjçÎfis
nk‰bfhŸs Ka‰Á¡»‹wd. xU F¿¥Ã£l rKjha¤Ây bjçé‹ Ïašò
bghUshjhu¤Â‹ Kiwfis¥ bghU¤nj mikÍ«.

bghUshjhu KiwfŸ(Economic Systems)

xU bghUshjhu Kiw v‹gJ Ñœ¡fhQ« mo¥gil édh¡fS¡F éil


gf®jš MF«. gšntW bghUshjhu KiwfŸ, ntWg£l Kiwfëš nk‰fhQ«
édh¡fS¡F éilaë¡»‹wd. v‹d c‰g¤Â brŒa nt©L«, v›thW c‰g¤Â
brŒa nt©L«, ahU¡F c‰g¤Â brŒa nt©L« v‹w ika Ãu¢ridfis gšntW
bghUëaš TWfŸ v›thW Ô®¤J it¡»‹wd v‹gnj bghUshjhu Kiw vd¥gL«.
bghUëaè‹ brašghLfS¡»ilna, g©l§fŸ gâfë‹ c‰g¤Â k‰W«
g»®éidna ÏJ (bghUshjhu Kiw) F¿¥ÃL»wJ.

bghUshjhu KiwfŸ v‹gJ gšntW jåeg®fŸ k‰W« mt®fë‹


ãWtd§fshd t§» ãWtd§fŸ, fšé ãWtd§fŸ k‰W« bghUshjhu
ãWtd§fŸ M»at‰iw¡ bfh©ljhf ÏU¡F« bghJthd bghUshjhu
Kiwfshtd

26
1. giHik¥ bghUshjhu« (Traditional Economy)

2. Kjyhë¤Jt/m§fho¥ bghUshjhu« (Capitalist Economy)

3. bghJÎilik/f£lis¥ bghUshjhu« (Socialist Economy)

4. fy¥ò¥ bghUshjhu« (Mixed Economy)

1. giHik¥ bghUshjhu«

giHik¥ bghUshjhu¤Âš, giHikfŸ, gH¡f tH¡f§fë‹ éÂfŸ, k‰W«


el¤ij¡ TWfŸ M»ad mo¥gil¥ Ãu¢Áidfis Ô®¤J it¡f¥gL»‹wd.
mj‹ rçahd Ef®Î¤ njitia, mJ c‰g¤Â brŒJ bfhŸ»wJ. ÏJ xU thœÎ/
ÃiH¥ghjhu¥ bghUshjhu« MF«. m§nf Á‰wsÎ c‰g¤Âna ÏU¡Fkhjyhš
ngusÎ é‰gid¡F thŒ¥Ãšiy jiyKiw¤ Jiykiwahf xnu bghUns c‰g¤Â
brŒa¥gL»wJ. c‰g¤Â KiwfŸ äfΫ gHikahdit.

2. Kjyhë¤Jt« / m§fho¥ bghUshjhu«

Kjyhë¤Jt / m§fho¥ bghUshjhu¤Âš “jilæšyh rªij”fë‹


(Free Market) _ynk g©l§fë‹ c‰g¤Â k‰W« g»®Î Ô®khå¡f¥gL»wJ.
vdnt, ÏJ m§fho¥ bghUshjhu« (mšyJ) jilæšyh thâg bghUshjhu«
v‹W« miH¡f¥gL»wJ. c‰g¤Âahs®, Ef®nth® mšyJ ts« bg‰¿U¥gt®
(resource owner) j§fS¡bfd jå¥g£l RjªÂu¤ij¥ bg‰WŸsd®. jåeg®fŸ
njitahd g©l§fŸ k‰W« gâfis th§Ftj‰F« é‰gj‰F« jdJ
bjhêiy (Occupation) nj®ªbjL¤J bfhŸtj‰F« jilnaJ« Ïšiy. jdJ
brašghLfS¡F têfh£l¡Toa xU ika xU§»iz¥ghsiu m§fho¥
bghUshjhu« bg‰¿U¡féšiy. Mdhš m§fho¢ r¡Âfshd më¥ò, njit k‰w«
éiyfŸ M»aitfë‹ brašghLfë‹ fhuzkhf Ra mik¥ò (Self Organization)
njh‹W»wJ.

m§fho¥ bghUshjhu¤Â‹ Áw¥g«r§fŸ

(Salient Features of Capitalism)

1. jåah® brh¤Jçik

jå eg®fŸ brh¤J th§fΫ, brhªjkh¡» bfhŸsΫ cçik c©L.


tiuaiwæ‹¿ v›tsÎ brh¤J¡fis nt©LkhdhY« it¤J¡ bfhŸsyh«.
nkY« brh¤ij r£l¥ó®tkhf mt®fŸ éU«ò»‹w têfëš ga‹gL¤Â¡
bfhŸsyh«.

2. Ïyhgneh¡f«

Ïyhgneh¡F k£Lnk m§fho¥ bghUshjhu¤Â‹ K¡»a¢ brašghlhF«.


bgUksÎ Ïyhg§fis¤ Âu£lnt©Lbk‹gjhš jåkåj‹ mÂf Ïl®ghLfis
nk‰bfh©L c‰g¤Â KoÎfis nk‰bfhŸth‹. vdnt ‘Ïyhgneh¡fnk’ m§fho¥
bghUshjhu¤Â‹ K¡»a¢ r¡Âahf brašgL»wJ.

27
3. bjçÎ nk‰bfhŸS« RjªÂu«

v‹d bghUis c‰g¤Â brŒtJ v‹gij c‰g¤Âahsnu nk‰bfhŸ»wh®.


Ô®khå¥gš “RjªÂu« bg‰WŸsh®. jdJ gâfS¡fhd¤ jFªj éiyia
Ô®khå¤J¡ bfhŸs c‰g¤Â¡ fhuâfis¢ RjªÂukhf v§F nt©LkhdhY«
gâak®¤Â¡ bfhŸsyh«. mJ nghynt Ef®nthU« jdJ njitfis th§»¡
bfhŸs KG RjªÂu« bg‰WŸsh®.

4. m§fho¢ r¡ÂfŸ

m§fho¢ r¡Âfshd njit, më¥ò k‰W« éiy M»ait, Ï«Kiwia


be¿¥gL¤J« F¿pLfŸ MF«. bgUthçahd bghUshjhu brašghLfŸ
éiyæa¡f¤jhš (Price Mechanism) mikªjjhF«. c‰g¤Â, Ef®Î k‰W« g»®Î
M»at‰W¡fhd édh¡fŸ m§fho¢ r¡Âfis¥ bghU¤nj Ô®khå¡f¥gL»wJ.

5. muÁ‹ Fiwªjg£r brašghL

bgUthçahd bghUshjhu¥ Ãu¢ÁidfŸ m§fho¢ r¡Âfshš (Market Forces)


Ô®khå¡f¥gL»‹wd. Fiwªjg£r msthf muÁ‹ g§fhdJ Áy K¡»akhd
gâfis¢ brŒant tiuaW¡f¥g£LŸsJ. mjhtJ, m§fhoia xG§FgL¤Jjš,
ghJfh¥ò, mašeh£L¡ bfhŸif, gz« (Currency) ngh‹witfns m¥gâfshF«.

m§fho¥ bghUshjhu¤Â‹ e‹ikfŸ

1. c‰g¤Â bgUF»wJ

m§fho¥ bghUshjhu¤Âš xU étrhænah, tâfnuh, bjhêyÂgnuh


jd¡bfd brh¤Âid¥ bg‰W, jh‹ éU«ò« têæš ga‹gL¤Â¡ bfhŸsyh«. mt®
j‹dy¤Â‰fhf c‰g¤Âia¥ bgU¡F»wh®. Ïj‹ éisthf tUkhd«, nrä¥ò
k‰W« KjÄL caU»wJ.

2. ey¤ij¥ bgU¡Fjš

£läLjè‹¿, c‰g¤Â k‰W« ts¤ij¥ ga‹gL¤Jjèš Âw‹ (efficiency)


nk«gL»wJ v‹W Tw¥gL»wJ. xUtdJ j‹dy« rKjha¤Â‹ ey¤ijÍ«
ca®¤J»wJ.

3. be»œ¢ÁÍila mik¥ò Kiw

bghJthf bghUshjhu¤Âš “g‰wh¡FiwÍ«” "cgçÍ«" “njit” k‰W«


“më¥Ã‹” _y« rçbrŒa¥gL»wJ. Ï›thW “éiyæ‹ Ïa¡f¤jhš“ jhdhfnt
mJ brašgL»wJ.

4. muÁ‹ jiypo‹ik

muR bghUshjhu¢ brašghLfëš Fiwthd g§»idna bg‰WŸsJ.


jåeg® éU¥g¤Â‰F« rKjha éU¥g¤Â‰F« Ku©ghL VJ« Ïšiy. bghUshjhu
ãWtd§fŸ, jhdhfnt muÁ‹ jiypo‹¿ j‹å¢irahf¢ brašgL»‹wd.

28
5. Fiwªj éiy k‰W« jukhd bghU£fŸ

Ef®nth® k‰W« c‰g¤Âahs®fS¡F KG RjªÂu« ÏU¥gjhš jukhd


bghU£fis¡ Fiwthd bryéš k‰W« éiyæš c‰g¤Â brŒa Ko»wJ.

6. bjhêšE£g¤Âš ts®¢Á

m§fho¥ bghUshjhu¤Â‹ K¡»a¡ TW - ngh£o. Ï¥ngh£oahdJ


(Competition) c‰g¤Âahsiu¥ ò¤jh¡f KiwfŸ _y« c‰g¤Âia¥ bgU¡»,
é‰gidia mÂfkh¡f¢ brŒJ, ts®¢Áia Jçj¥gL¤J»wJ

m§fho¥ bghUshjhu¤Â‹ ÔikfŸ

1. V‰w¤jhœÎfŸ (Inequalities)

tUthæš V‰w¤jhœÎfS« brh¤J¡fŸ xU Áyçl« FéjiyÍ«


Kjyhë¤Jt¤Â‹ bgça FiwghlhF«. c‰g¤Âahs®fŸ, ãy¡»Hh®, tâf®fŸ,
mÂfyhg« <£o bgU« bršt« nr®¡»‹wd®. Ïjdhš, brštªj® bgUŠ
brštªjuhfΫ, ViHfŸ äfΫ ViHfshfΫ M»‹wd®. tiuaW¡f¥g£l têfns
cŸsjhš ViHfŸ brštªjnuhL ngh£oæl Ïayéšiy. Ïjdhš, Kjyhë¤Jt«
brštªj®fS¡F« ViHfS¡F« Ïilna cŸs V‰w¤jhœÎfis nkY« mÂfç¡f¢
brŒ»wJ.

2. K‰Wçik ts®¢Á

V‰w¤jhœÎfŸ K‰Wçikia ts®¢ÁÍw¢ brŒ»‹wd. bgça T£lh©ik


myFfŸ (Mega Corporate Units), Á¿a c‰g¤Âahs®fis btëna‰¿éL»‹wd.
ãWtd§fŸ x‹W nr®ªJ T£lâ mik¤jš (Cartels), k‰W« K‰Wçik T£L
ãWtd« (Trust) mik¥gj‹_y«, c‰g¤Âæš <Lg£LŸsd ãWtd§fë‹
v©â¡if FiwªJéL»wJ.

ÏWÂahf mit g‹dh£L ãWtd§fshf (MNC) cU¥bg‰W ca®til»‹wd.


mit mo¡fo eh£o‹ eyDbfÂuhf éiyia ca®¤J»‹wd.

3. Åœ¢Á/kªj« (Depression)

mÂf¥ ngh£oæ‹ fhuzkhf¥ bghU£fŸ msΡfÂfkhf c‰g¤Â


brŒa¥gL»‹wd. brštªj®fŸ ViHfis¢ Ru©L»wh®fŸ. ViHfŸ c‰g¤Âæ‹
e‹ikfis¥ bgw Ïayhjj‹ fhuzkhf Ru©l¥gL»wh®fŸ. ntbwhU ãiyæš
msΡfÂfkhd c‰g¤Â, rªijæš nj¡f¤ij V‰gL¤Jtjhš “kªj«“ V‰gL»wJ.
ÏJ bghUshjhu ãiyæ‹ikia (Economic Instability) V‰gL¤J»wJ.

4. ÏaªÂukakhjš (Mechanisation and Automation)

m§fho¥ bghUshjhu« ÏaªÂukakhjiyÍ« (Mechanisation) jhåa§»


j‹ikiaÍ« (Automation) C¡Fé¡»wJ. Ïjdhš ciH¥ig mÂfkhf bg‰WŸs
bghUshjhu ehLfëš “ntiyæ‹ik” V‰gL»wJ.

29
5. ey« òw¡fâ¡f¥gLjš

m§fho¥ bghUshjhu¤Âš jåah® ãWtd§fŸ brhFR/Ml«gu¥ bghU£fis


c‰g¤Â brŒJ mÂf yhg« <£LtJl‹ Fiwthd yhg« jU« mo¥gil¥
g©l§fis c‰g¤Â brŒtij¥ òw¡fâ¡»‹wd. Ïjdhš, bghJk¡fë‹ ey«
òw¡fâ¡f¥gL»wJ.

6. ciH¥ò Ru©l¥gLjš (Exploitation of Labour)

Ïyhg« <£Ltijna F¿ahf¡ bfh©oU¡F« KjyhëfS¡bfÂuhf


fLikahd r£l« bfh©Ltu¥g£LŸsJ. bjhêyhs®fis¤ njitba‹whš
it¤J¡bfhŸtJ« Ïšiybaåš Ú¡»éLjY« (Fire & Hire Policy) rhjhuzkhd
brašghlhF«. Ï›tif¢ r£l§fŸ bjhêyhs®fë‹ CÂa¤ij äf¡Fiwthfnt
it¤ÂU¥gjhš ciH¥ò Ru©l¥gL»wJ.

7. mo¥gil¢ r_f¤njitfŸ òw¡fâ¡f¥gLjš

gšntWtifahd mo¥gil¢ r_f¤ njitfŸ cŸsd. KG vG¤j¿Î,


bghJ¢ Rfhjhu«, Vœik mf‰wš, FoÚ®, r_fey«, rKjha¥ ghJfh¥ò ngh‹wit
MF«. Ï¥ÃçÎfëš yhg¥g§F Fiwthf ÏU¥gjhš KjyhëfŸ (Capitalist) KjÄL
brŒtšiy. vdnt bgUkséyhd kåj¥ Ãu¢ÁidfŸ Kjyhë¤Jt Kiwæš
òw¡fâ¡f¥gL»‹wd.

III. bghJÎilik/f£lis¥ bghUshjhu«

bghJÎilik¥ bghUshjhu¤Âš c‰g¤Â fhuâfis (Means of Production)


munr V‰W«, brašgL¤ÂÍ« tU»wJ. c‰g¤Â k‰W« g»®Î rh®ªj mid¤J
KoÎfisÍ« “k¤Âa £l¡FGnt” Ô®khå¡»wJ. vdnt bghJÎilik¥
bghUshjhu« “£läl¥g£l bghUshjhu mik¥ò” mšyJ f£lis¥ bghUshjhu«
(Command Economy) v‹W« miH¡f¥gL»wJ. muR K¡»a g§F t»¡»wJ.
r_f eyD¡F K¡»a¤Jt« më¡f¥gLtjhš midtU¡F« rkkhd thŒ¥ò
më¡f¥gL»wJ. Ï›tif e‹ikfshš kåjts ts®¢Á nk«ghL mil»wJ.
bghJÎilik bghUshjhu¤Âš bt‰¿bg‰w ehLfŸ Áyt‰WŸ Ódh, »ôgh, éa£eh«,
ngh‹wit ml§F«. Ñœ¡fh©git bghJÎilikæ‹ Áy mo¥gil Áw¥g«r§fŸ
MF«.

1. r_f ey‹

bghJÎilikæš mo¥gil¡ F¿¡nfhŸ rKjha ey« MF«.


bghJÎilikæš bfhŸif KoÎfŸ “Ïyhg neh¡f¤ij” bfh©ouhJ. k¡fë‹
mÂfg£r ey‹fis kdš bfh©nl bfhŸif KoÎfŸ nk‰bfhŸs¥gL« ÏJ
m§fho¥ bghUshjhu mik¥ò¡F ne® vÂuhdjhF«. Ï›thW k¡fë‹ rKjha
eynd (Social Well being) mo¥gilahf mik»wJ.

2. jåah® brh¤Jçikæ‹ik

jåah® brh¤Jçik tiuaW¡f¥g£lJ. eh£o‹ mid¤J brh¤J¡fS«


muR¡nf brhªjkhdJ. mjhtJ brhªj« v‹gJ xU T£lhdJ (Collective). vdnt

30
Kjyhë¤Jt bghUshjhu¤Âš cŸsJ nghš vªj xU jåegU« mÂf msÎ brh¤J
nr®¡f ÏayhJ.

3. ika¤Â£l« (Central Planning)


bghUëaš bfhŸifKoÎfŸ eh£o‹ k¤Âa (ika) £l¡FGthš
nk‰bfhŸs¥gL»wJ. x›bthU bghUshjhu¥ ÃçΫ £läl¥g£l mik¥ò
Kiwahš be¿¥gL¤j¥gL»wJ.
4. m§fho¢ r¡ÂfŸ Ïšiy
ika¥gL¤j¥g£l £läL« bghUshjhu nk«gh£LKiwæš m§fhoæ‹
g§fhdJ äfΫ Fiwªj msényna fhz¥gL»wJ. c‰g¤Â, g©l« k‰W« fhuâ
éiyfŸ (factor Prices) Ef®Î k‰W« g»®Î M»ait r_f eyidna F¿¡nfhshf¡
bfh©L £l mik¥ò brašgL»wJ.
bghJÎilik¥ bghUshjhu¤Â‹ e‹ikfŸ
1. ts§fis¤ Âw«gl ga‹gL¤Jjš
Ïyhg msit¡ fz¡»š bfhŸshkš ts§fis¤ Âw«gl¥ ga‹gL¤Â¢
rKjha¤Â‰F¥ gaDŸs g©l§fis¤ jahç¥gjhš ngh£oædhš vijÍ«
Åzh¡fhkš c‰g¤Â T£l¥gL»wJ.
2. bghUshjhu ãiy¤j‹ik
tâf¤Âš v‰gL« V‰wh¤jhœéèUªJ bghUshjhu« éLgL»‹wJ.
muR e‹F £läLtjhY«, mid¤J« e‹whf xU§»iz¡f¥g£ljhY«,
msΡfÂfkhd c‰g¤ÂÍ«, ntiyæ‹iikÍ« j鮡f¥gL»wJ. g©l§fŸ
k‰W« gâfë‹ c‰g¤Â k‰W« g»®Î e‹F Kiw¥gL¤j¥g£LŸsjhš bghUshjhu
ãiy¤j‹ik V‰gL»wJ.
3. rKjha ey‹
mid¤J Fok¡fS« eh£o‹ eyD¡fhf ciH¡»wh®fŸ. x›bthUtU«
mtut® CÂa¤ij¥ bgW»wh®fŸ. muR Ml«gu g©l§fS¡F¥ gÂyhf mo¥gil
Mjhu¥ g©l§fisna c‰g¤Â brŒtš fU¤jhf cŸsJ. muR Ïytr¡
fšéiaÍ«, kèthd Mdhš NHY¡F V‰w Å£L trÂiaÍ«, bghJ Rfhjhu« k‰W«
r_f ghJfh¥igÍ« k¡fS¡fhf¢ brŒJ jU»wJ.
4. K‰Wçikæ‹ik (Absence of Monopoly)
jåah® brh¤Jçik kW¡f¥gLtjhš T£lh©ik k‰W« K‹Dçikæ‹
TWfŸ mf‰w¥gL»‹wd. muR xU K‰Wçikahf ϧF brašg£lnghÂY« jukhd
bghU£fis neça éiyæš (Reasonable price) c‰g¤Â brŒ»wJ.
5. mo¥gil¤ njitfŸ ãiwnt‰w¥gL»‹wd
bghJÎilik¥ bghUshjhu¤Âš mo¥gil kåj¤ njitfshd j©Ù®,
fšé, clš ey«, rKjha¥ ghJfh¥ò M»ait më¡f¥gL»‹wd. kåjts nk«ghL
bghJÎilik¥ bghUshjhu¤Âš mÂfkhf¡ fhz¥gL»wJ.
31
6. V‰w¤jhœé‹ik (No Extreme Inequality)

rKjha eynd ÏW neh¡fbk‹gjhš bršt« nr®¡F« thŒ¥Ãšiy.


bghJÎilik Kiwæš bgUksÎ V‰w¤jhœÎ jL¡f¥gL»wJ.

bghJÎilikæ‹ ÔikfŸ

1. M£Áahs®fë‹ M¡f« (Bureaucratic Expansion)

bghJÎilik bghUshjhu« xU “ika M¡f«“ k‰W« f£L¥gh£L


Kiwædhš Ïa¡f¥gL»wJ. ϧF k¡fŸ ca® mÂfhut®¡f¥ gaä‹¿
ciH¡»wh®fŸ. k¡fŸ fodkhf ciH¡fnt©L« v‹gj‰fhf v›éjkhd¢ Áw¥ò¥
gæ‰ÁÍ« ϧF bfhL¡f¥gLtšiy.

2. RjªÂuä‹ik (No Freedom)

bjhêèš RjªÂu« »ilahJ. c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ xJ¡ÑL éntfkhd


Kiwæš eilbgWtšiy. munr ntiyfis më¡»wJ. gâælK« (Place of
Work) murhnyna më¡f¥gL»wJ. Ef®nthç‹ bjçÎ äfΫ tiuaW¡f£gg£lJ.

3. ngh£oæ‹ik Ï«Kiwia braš Âwd‰wjh¡»éL»wJ

gâ xnu khÂçahdJ (monotonous) v‹gjhš RjªÂu« ÏU¥gj‰F


thŒ¥Ãšiy.

c‰g¤Â Kiwæš vªj kh‰w« ÏUªjhY« mJ mid¤J £l§fisÍ«


kh‰w¡TL«. Vdnt vªj ò¤jh¡fKiwÍ« (Innovation) v‰gl ϧF thŒ¥Ãšiy.
be»œt‰w (Rigid). vdnt, bjhêšE£g kh‰w« tiuaiw¡F£g£lJ.

4. fy¥ò¥ bghUshjhu« (Mixed Economy)

fy¥ò¥ bghUshjhu¤Âš muR (bghJ) k‰W« jåah® ãWtd§fŸ bghUshjhu


f£L¥gh£o‰fhf it¡f¥g£LŸsd. bghJ¤Jiw, bghJÎilik¡ bfhŸifia¡
filÃo¡»wJ. nkY« jåah® Jiw jilæšyh bjhêš KidΡ bfhŸifia
Ëg‰W»wJ. v‹d c‰g¤Â brŒtJ? v¥go? ahU¡fhf? v‹w mid¤J KoÎfS«
munr nk‰bfhŸ»wJ. g©l§fisÍ« gâfisÍ« jåah®Jiw (Private Sector)
c‰g¤Â brŒJ éãnahf« (Distribution) brŒ»wJ. bghJ¤Jiw, k¡fŸ eyD¡fhf
Ef®Î k‰W« _yjd¥ bghU£fis c‰g¤Â brŒ»wJ. fy¥ò¥ bghUshjhu«,
jåah® brh¤J¡fis it¤J¡ bfhŸsΫ. Ïyhg« <£lΫ, Ef®Î, c‰g¤Â,
éãnahf« brŒaΫ KG RjªÂu« më¡»wJ. Mdhš Ϥjifa RjªÂu§fŸ k¡fŸ
eyD¡F vÂuhfΫ mika¡TL«. Ïitaid¤J« murhš xG§F¥gL¤j¥g£L¡
f£L¥gL¤j¥gL»‹wd.

fy¥ò¥ bghUshjhu¤Â‹ Áw¥g«r§fŸ

1. jåah®JiwÍ« bghJ¤JiwÍ« clDiwjš

fy¥ò¥ bghUshjhu¤Âš muR¤JiwÍ« jåah®¤JiwÍ« Ka‹W (Initiatives)


brašgL»‹wd. mÂf Í¡Â ãiwªj (Most Strategic) k‰W« njÁa K¡»a¤Jt«

32
bgW« JiwfŸ muR¤Jiw¡F xJ¡f¥gL»‹wd. ÛjKŸs JiwfŸ jåahçl«
x¥gil¡f¥gL»‹wd. bghJ¤Jiw k¡fŸ eyidna Kj‹ik¡ F¿¡nfhshfΫ
jåah®¤ Jiw Ïyhg¤ijna F¿¡nfhshfΫ bfh©L brašgL»‹wd.

2. Kjyhë¤Jt« k‰W« bghJÎilikæ‹ e‹ikfŸ xU§»iz¥ò

fy¥ò¥ bghUshjhu« ‘Kjyhë¤Jt«’ k‰W« ‘bghJÎilik’ mik¥òfë‹


e‹ikfis k£Lnk V‰W¢ brašgL»wJ. vL¤J¡fh£lhf muR¤Jiw jåah®
KjÄ£il mDk¡F« mnj neu¤Âš muR K‰Wçikfis¡ (Monopolies)
f£l¥gL¤J»wJ.

3. £läLjš

bghUshjhu¤ £läLjš fy¥ò¥ bghUshjhu¤Â‹ k‰bwhU Áw¥Ãašò MF«.


bghUshjhu¤ £lälš muR k‰W« jåah®¤ Jiwæ‹ r£l¥ó®t mÂfhu tu«òfis
(Jurisdictions) mj‹ bjhl®òila tifæš be¿¥gL¤J»wJ.

fy¥ò¥ bghUshjhu¤Â‹ e‹ikfŸ

1. Âwikahd ts¥ ga‹ghL

bghJÎilik k‰W« Kjyhë¤Jt Kiwfë‹ Áw¥ÃašòfŸ ÏizªJ


brašgLtjhš ts§fŸ KGtJ« Âwikahd tifæš ga‹gL¤j¥gL»‹wd.
ts§fŸ rçahd tifæš xJ¡ÑL brŒa¥gléšiybaåš muR mjid¡
f£L¥gL¤Â xG§F¥gL¤J»wJ.

2. ã®t»¡f¥g£l-éiy:

njit k‰W« më¥ò r¡ÂfŸ k£Lnk v¥nghJ« éiyia ã®zæ¥gJ Ïšiy.


»il¥gUik (Scarce) g©l§fS¡F munr éiyia ã®za« brŒtnjhL mšyhkš
ãaha éiy filfŸ _y« mt‰iw tH§F»wJ.

3. r_f ey‹

fy¥ò¥ bghUshjhu¤Â‹ £lälš ika¥gL¤j¥gLtjhš x£Lbkh¤j r_f


ey‹ ãyλwJ. ò¤jh¡f¤Â‰fhf¥ gâahs®fS¡F btFkÂÍ«, C¡f CÂaK«
tH§f¥gL»wJ. gâah£fS¡F rKjha¥ ghJfh¥ò më¡f¥gL»wJ. tUkhd«
<£Ltš bršt« nr®¥gš V‰w¤jhœÎfŸ (inequalities) Fiw¡f¥gL»‹wd.
fy¥ò¥ bghUshjhuh¤Â‹ ÔikfŸ
1. xU§»iz¥Ã‹ik

fy¥ò¥ bghUshjhu¤Âš jåah® JiwÍ« muR¤JiwÍ« xU§»izªJ


brašgLjš mçJ. cŸf£lik¥ò¡F (Infrastructure) muR¤Jiw mÂf msÎ bghJ
ts§fis¢ bryél- neçL»wJ. jåah®Jiwnah muR¤Jiwahš V‰gL¤j¥g£l
cŸf£lik¥ig¥ ga‹gL¤Â mÂf yhg« bgw Ka‰Á¡»‹wJ. mj‰F¢ rKjha¥
bghW¥Ãšyhjj‹ fhuzkhf, bghJk¡fŸ fšé, Rfhjhu« M»at‰W¡F¢
brytê¡féU«òtšiy. murhš é¡f¥gL« vªjbthU f£L¥gh£ilÍ«
jåah®Jiw éU«òtšiy.

33
2. bkJthd ntiyæš kªj¤j‹ikÍ« fhy¤jhkjK«

muR¤Jiw, Âwika‰w Kiwæš brašgl thŒ¥òŸsJ. ntiyæš


C¡fä‹ikÍ«, ifô£L« (corruption), ãfœtnjhL, c‰g¤Âia¥g‰¿
KobtL¥gj‰F«, eilKiw¥gL¤Jtj‰F« fhyjhkj¤Â‰F têtF¡»wJ. Ïjdhš
Âwikæ‹ik btë¥gL¤j¥gLtjhš c‰g¤Â gh¡f¥gL»wJ.

3. bghUshjhu V‰w¤jhœÎfŸ

fy¥ò¥ bghUshjhu« bghUshjhu V‰w¤jhœÎfis¢ rªÂ¡»wJ. xUòw«,


jåah®¤ Jiw muR é¡F« v›éj¡ f£L¥ghLfisÍ« brašgL¤Jtšiy.
kWòw« bghJ¤Jiw ãWtd§fŸ Tl £lä£l bghUshjhu« é¡F« v›éj
f£L¥ghLfisÍ« V‰W brašgLtšiy. bfhŸif KoÎfis jåah®¤JiwÍ«,
bghJ¤JiwÍ« xU§»izªJ V‰W¡ bfhŸshj‹ fhuzkhf bghUshjhu
V‰w¤jhœÎfŸ V‰gL»wJ.

c‰g¤Â thŒ¥ò¡fŸ (Production Possibilities)

mo¥gil¥ bghUshjhu Ãu¢Áidæš K¡»akhf vG« édh bghUshjhu¤Âš


eh« bjçÎfis (Choice) v›thW nk‰bfhŸtJ v‹gjhF«. jå eg®fshf khWg£l
éU¥g§fëš (Alternatives) eh« bjçÎfis nk‰bfhŸsyh«. bjhiy¡fh£Áæš
»ç¡bf£ M£l¤Â‹ K¡»a ãfœÎfis¥ (Highlights) gh®¥gjh? myyJ TLjyhd
neu« go¥gjh? 50 %ghia¡ bfh©L ghl¥ò¤jf« th§Ftjh? mšyJ Âiu¥gl«
gh®¥gj‰F gz¤ij¢ brytê¥gjh? jhÍl‹ fil¡F¢ br‹W cjÎtjh? mšyJ
mªneu¤Âš tisgªJ (Hockey) éisahLtjh?

»il¥gUik (Scarcity) fhuzkhfnt bjçÎfis (choice) nk‰bfhŸs


neçL»wJ v‹gij kwªJélKoahJ. mJnghynt bjçÎ v‹gJ khWg£l
g©l§fëilna (Alternatives) neçLtjhF«; Ïš bryΫ (Cost) MjhaK«
(benefit) x¥Ãl¥gL»wJ.

thŒ¥ò¢ bryÎ (Opportunity Cost)

eh« xU F¿¥Ã£lkhWg£l g©l¤ij (Alternatives) éU«ò«nghJ mL¤j


Áwªj khWg£l g©l« éLgLjš nt©L«. vL¤J¡fh£lhf bjhiy¡fh£Áæš
»ç¡bf£ M£l¤Â‹ K¡»a ãfœÎfis¥ gh®¡fnt©Lbkåš TLjyhf go¡F«
neu¤ij ÏH¡f neçL«. bjhiy¡fh£Áæš »ç¡bf£ gh®¥gjhš mL¤j Áwªj
khWg£l bjçthd (TLjyhf go¡F« neu¤ij) ÏH¡f neçL»wJ. Ï›thW
bjhiy¡fh£Á gh®¥gjhš nj®Îfëš TLjyhf IªJ mšyJ g¤J kÂ¥bg©fŸ
bgW« thŒ¥ig ÏH¡f neçL»wJ.

Ï›thW “thŒ¥ò¥ bryΔ v‹gJ Áy thŒ¥òfis ÏH¥gjhš V‰gL«


brythF«. mjhtJ mªj thŒ¥òfë‹ _y« bg‰¿U¡f¡Toa e‹ikfŸ MF«.
ntW éjkhf¢ brhštjhdhš “thŒ¥ò¢ bryΔ v‹gJ mL¤j, jFªj kÂ¥òila
kh‰W¥ g©l§fë‹ kÂ¥igna F¿¥ÃLtjhF«.

34
fz¡F¢ bryé‰F« (Accounting Cost) bghUshjhu¢ bryé‰F« (Economic
Cost) cŸs K¡»akhd ntWghnl thŒ¥ò¢ brythF«. bjçÎfŸ bgU«ghY«
thŒ¥ò¢ bryé‹ mo¥gilæš nk‰bfhŸs¥gL»‹wd.

c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfhL

jåeg®fis¥ nghynt xU rKjhaK« tiuaW¡f¥g£l ts§fis¥


bg‰WŸsJ. tiuaW¡f¥g£l ts§fë‹ têna v‹d bghUis c‰g¤Â brŒtJ
v‹gij rKjha« Ô®khå¤jš nt©L«. gšntW g©l§fë‹ c‰g¤Â msitÍ«
rKjha« bjçÎ brŒjš nt©L«. g‰wh¡Fiwædhš/»il¥gUikædhš
(Scarcity) bjçÎ brŒjš vG»wJ. Ï›thW ekJ ‘bjçÎ’ v¥nghJ« tiuaW¡f¥gl
ts§fëdhš neçL»wJ. ek¡F¥ nghJkhd msÎ ts§fŸ ÏU¥Ã‹ eh« njitahd
g©l§fŸ mid¤ijÍ« c‰g¤Â brŒJ bfhŸsyh«.

Ï›thwhd mid¤J¢ bjçÎfisÍ« c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfh£o‹ thæyhf


nk‰nfhŸs ÏaY«. ts§fë‹ ÏU¥ig¥ bghU¤J c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfhL
rKjha¤Â‰F cfªjdt‰iw, mšyhjt‰¿èUªJ v›thW c‰g¤Â brŒtJ v‹gij
Ãç¤bjL¡»wJ.

mnef k¡fŸ, gy bjhê‰rhiyfŸ, mÂfä‹rhu« k‰W« Ïa‰if ts§fŸ


ml§»a xU bghUshjhu¤ij vL¤J¡ bfhŸnth«. v‹d c‰g¤Â brŒjš nt©L«’
v›thW brŒjš nt©L« v‹gij KoÎ brŒÍ«nghJ Mæu¡fz¡fhd gšntWg£l
bghU£fS¡»ilna ts§fis¥ g»®ªjë¡f (allocation) neçL»wJ. v¤jid¤
bjhê‰rhiyfŸ v~F c‰g¤Âia brŒant©L«? ntsh©ik¡F v›tsÎ
ä‹rhu« më¡f¥gL»wJ? bjhê‰Jiw¡F v›tsÎ ä‹rhu« njit? cHt®¡F
Ïytr ä‹rhu« më¥gjh? nt©lhkh? ngh‹w Ï¥Ãu¢ÁidfŸ r‰W Á¡fyhdit.
vdnt vëikahd vL¤J¡fh£o‹ _y« Ïjid¥ òçªJ bfhŸnth«. Ïu©L
g©l§fŸ k£Lnk c‰g¤Â brŒa¥glš nt©L«. mit M¥ÃŸ k‰W« MuŠRfŸ.

m£ltiz 2.1 c‰g¤Â thŒ¥ò m£ltiz

c‰g¤Â thŒ¥ò M¥ÃŸ msÎ MuŠR msÎ


(v©â¡if) (v©â¡if)
A 4 0
B 3 2
C 2 4
D 1 6
E 0 8

nk‰fhQ« m£ltizæš ‘A’ Kjš ‘E’ tiu všyh« thŒ¥òfŸ MF«. m§nf
bghUshjhu¤Âš 100 éG¡fhL M¥ÃŸ k£Lnkh mšyJ 100 éG¡fhL MuŠR
k£Lnkh c‰g¤Â brŒayh«. Mdhš c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfhL gy Ïizfëš
(Combination) ÏU g©lfë‹ c‰g¤Âia nk‰bfhŸtjhF« (Assumes) A, B, C, D, E
M»a c‰g¤Â thŒ¥òfëš ÏizfŸ ËtUkhW cŸsd.
35
‘4’ myF M¥ÃS« MuŠirÍ« ‘A’ thŒ¥ÃY«,

‘3’ myF M¥ÃS« ‘2’ myF MuŠR« ‘B’ thŒ¥ÃY«,

‘2’ myF M¥ÃS« ‘4’ myF MuŠR« ‘C’ thŒ¥ÃY«,

‘1’ myF M¥ÃS« ‘6’ myF MuŠR« ‘D thŒ¥ÃY«,

‘0’ myF M¥ÃS« ‘8’ myF MuŠR« ‘E’ thŒ¥ÃY«,

rKjha« c‰g¤Â brŒ»wJ.

Ï›thW mÂf msÎ MuŠir eh« bgw éU«Ãdhš eh« mÂf msÎ
M¥Ãis ÏH¡f nt©oÍŸsJ. vL¤J¡fh£lhf, thŒ¥ò ‘B’ èUªJ ‘C’¡F bršY«
nghJ bghUshjhu« ‘2’ myF TLjyhf MuŠR c‰g¤Â brŒtj‰F ‘1’ myF
M¥Ãis¤ Jw¡f neçL»wJ. xU KG ntiy thŒ¥ò¥ bghUshjhu¤Âš (A full
employment Economy) v¥nghJ« xU bghUis c‰g¤Â brŒa ntbwhU bghUis
ÏH¡f nt©oæU¡F«. Áygy ts§fŸ xU g©l¤ÂèUªJ ntbwhU g©l¤Â‰F
kh‰Wtj‰F tê tF¥gjhf vL¤J¡ bfhŸs neçL«.

Ï›thwhf, xU kh‰W¥ g©l¤Â‹ bjçÎ k‰bwh‹iw ÏH¥gjhš v‰gL«


"thŒ¥ò¢ bryÎ"¡F£g£ljhF«. vdnt, rKjha¤Â‹ KoÎfŸ x›bthU kh‰W¥
bghUë‹ bryit x¥òneh¡» mikªÂU¡F«. Ï›thW brŒtjhš gz« k‰W«
rKjha¢ bryÎ M»a Ïu©L« k‰W« gaD« bjçé‹ mo¥gilahf mikÍ«.
vdnt rKjha¤Â‰F mÂf e‹ikfis¡ Fiwªj bryéš më¡F« c‰g¤Âna
Áwªj bjçthf mikÍ« v‹gij c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfh£o‹ _y« m¿ayh«.
(gl« 2.1).
36
MuŠÁ‹ myFfŸ gL»il¡nfhlhfΫ, M¥Ãë‹ myFfŸ, br§F¤jhd
nfhlhfΫ mikªJŸs. ‘A’ Kjš ‘E‘ tiu gy Ïizfëš ÏU g©l§fë‹
c‰g¤Âia tisnfhL F¿¡»wJ. c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfhL (( Production
Possibility Curve) g©lkh‰W tisnfhL (Transofmration Curve) mšyJ c‰g¤Â
thŒ¥ò všiy¡nfhL(Production Possibility Frontier) vdΫ miH¡f¥gL»wJ.
bghUshjhukhdJ xU thŒ¥ò KidæèUªJ ntW thŒ¥ò¡F bršY«nghJ
Ï›tisnfhlhdJ xU c‰g¤Â¥ bghUëèUªJ k‰bwh‹W¡F khW« t»j¤ij¡
F¿¡»wJ.

»il¡F« ts¤ÂèUªJ ÏUg©l§fë‹ c‰g¤Â thŒ¥òfis c‰g¤Â


thŒ¥ò tisnfh£o‹ _y« f©l¿ayh«. c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfh£o‹ cŸns
vªj Ïiz¥òŸëÍ« (mjhtJ ‘U’ itnghš) eh£o‹ ts§fis KGikahf¥
ga‹gL¤Jtšiy. c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfh£o‹ btëna vªj Ïiz¥òŸëÍ«
(mjhtJ ‘L’) m›tsÎ c‰g¤Â brŒtj‰F¥ nghÂa ts§fis¥ bg‰¿U¡féšiy
v‹gij¡ F¿¡»¿J. Mdhš c‰g¤Â thŒ¥ò všiy¡F btëna kh‰w« V‰go‹ mJ
bghUshjhu ts®¢Áia¡ F¿¡F«. bjhêšE£g ts®¢ÁahY« c‰g¤Â¡fhuâfë‹
më¥ò mÂfç¥gjhY« ÏJ rh¤Âakh»wJ.

gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ.

1. mo¥gil¥ bghUëaš Ãu¢ridfŸ bghJthf¡ fhz¥gL« r_f mik¥ò

m. Kjyhë¤Jt« M. rkj®k«

Ï. fy¥ò¥ bghUshjhu« < . mid¤J«

2. gHik¥ bghUshjhu« v‹gJ

m. j‹åiwÎ¥ bghUshjhu« M. rªij¥ bghUshjhu«

Ï. f£lis¥ bghUshjhu« <. gzéaš bghUshjhu«

3. Kjyhë¤Jt¤ij Ïa¡F« mo¥gil r¡Âahf és§FtJ

m. £lälš M. bjhêšE£g«

Ï. muR <. Ïyhg«

4. rkj®k¥ bghUshjhu¤Âš, c‰g¤Â, g»®Î k‰W« Ô®Îfis KoÎ brŒtJ

m. rªij M. k¤Âa £l¡FG

Ï. gH¡ftH¡fK«, kuòfS« <. jåah® Jiw

37
5. bkJthd ntiyÍ«, ifô£L« Ñœ¡f©lt‰WŸ vj‰F fhuzkhf és§F»wJ

m. c‰g¤Âæ‹ Âwik¡ FiwÎ

M. tUkhd« k‰W« bršt¤Âš V‰w¤ jhœÎ

Ï. bjhêš E£gä‹ik

<. ts§fis¤ Âwikahf¥ ga‹gL¤Jjš

II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf

6. gHik¥ bghUshjhu¤Âš mo¥gil¥ bghUëaš Ãu¢ridfis___________


k‰W«___________ Ô®¤J it¡»wJ.

7. Kjyhë¤Jt¤Âš mid¤J tif bghUshjhu elto¡iffS¡F_________


ikakhf¡ bfh©nl brašgL»wJ.

8. c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfhL ___________ vdΫ miH¡f¥gL»wJ.

9. rkj®k¥ bghUshjhu¤Â‹ K¡»a neh¡f« ___________

10. fy¥ò¥ bghUshjhu¤Âš bghUshjhu elto¡iffis¡ f£L¥gL¤JtJ


___________, ___________ MF«.

III. bghU¤Jf

11. Fiwªjg£r c‰g¤Â¢ bryÎ - m. mL¤j Áwªj khWg£l g©l¤ij


bfhL¤jš

12. thŒ¥ò¢ bryÎ - M. rkj®k«

13. jåah® brh¤Jçik - Ï. më¥ò, njit k‰W« éiy

14. M£Áahsç‹ M¡f« - <. mÂfg£r e‹ik

15. rªij r¡ÂfŸ - c. jiyælh¡ bfhŸif¥ bghUshjhu«

IV. xçU th®¤ijfëš éilaë¡fΫ

16. gHik¥ bghUsjhu« X® j‹åiwÎ¥ bghUshjhukh?

17. Kjyhë¤Jt¤Âš c‰g¤Â V‹ mÂfç¡f¥gL»wJ?

18. msΡfÂfkhd c‰g¤Âæ‹ éisÎ ahJ?

19. bghJÎilik¥ bghUshjhu¤Âš bt‰¿bg‰w ÏU ehLfis¡ TWf.

20. fy¥ò¥ bghUshjhu¤Âš £läLjš c©lh?

38
gFÂ - M

ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.

21. vªj xU rKjha¤ÂY« fhz¥gL« mo¥gil¥ Ãu¢ridfŸ ahit?

22. bghJthd bghUshjhu Kiwfë‹ bga®fis¡ TWf.

23. bghJÎilikæ‹ mo¥gil¢ Áw¥g«r§fis¡ TWf.

24. ϪÂa¥ bghUshjhu« fy¥ò¥ bghUshjhukh? étç.

25. thŒ¥ò¢ bryÎ v‹whš v‹d?

gFÂ - Ï

ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.

26. gHik¥ bghUshjhu« g‰¿ ÁWF¿¥ò tiuf.

27. Kjyhë¤Jt¤Â‹ Áw¥ò g©òfis és¡Ff.

28. rkj®k bghUshjhu¤Â‹ e‹ikfis és¡Ff.

29. fy¥ò¤ bghUshjhu¤Â‹ e‹ik Ôikfis étç.

30. Ãw thŒ¥ò¢ bryit cjhuz¤Jl‹ és¡Ff.

gFÂ - <

ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.

31. Kjyhë¤Jt« v‹whš v‹d? mj‹ e‹ikfisÍ« ÔikfisÍ« és¡fΫ.

32. rkj®k¤Â‹ g©òfisÍ«, Áw¥òfisÍ«, FiwfisÍ« és¡Ff.

33. fy¥ò¥ bghUshjhu¤ij és¡fkhf TwΫ.

34. c‰g¤Â thŒ¥ò tisnfh£il gl¤Jl‹ és¡fΫ.

39
ghl« - 3
Ef®nth® brašgh£o‹ nfh£ghL

K‹Diu

kåj éU¥g§fë‹ njh‰wnk rKjha¤Â‹ mid¤J bghUshjhu


elto¡iffS¡F« mo¥gilahF«. kåjDila mid¤J MirfŸ, RitfŸ,
neh¡f§fŸ bghUëaèš ‘éU¥g§fŸ’ (Wants) vd¥gL»‹wd.

1. éU¥g§fŸ vëa cséaš fhuz§fshš njh‹W»‹wd. czÎ, cil,


ÏU¥Ãl« M»at‰W¡fhd éU¥g§fŸ cséaš j‹ikÍilait.

2. éU¥g§fŸ r_f¡ fhuz§fshš njh‹W« rKjha¤Â‹ cW¥Ãd®fS¡F¡


F¿¥Ã£l czΫ, cilÍ« njit¥gL»wJ.

3. gH¡ftH¡f§fshš éU¥g§fŸ njh‹W« (c«) njÜ® mUªJjš.

4. és«gu§fshš éU¥g§fŸ njh‹W«.

ehfßf bjhl¡f¡ fhy¤Âš kåj éU¥g§fŸ äf¢ ÁythfΫ vëadthfΫ


ÏUªjd. ehfßf ts®¢Á fhy¤Âš éU¥g§fŸ v©âyl§fhjjhfΫ
Á¡fyhdjhfΫ kh¿é£ld. bghUëaš elto¡iffshš kåj‹ j‹Dila
éU¥g§fis ãiwÎ brŒa éiH»‹wh‹. ts§fŸ všiy¡F c£g£ljhf
ÏU¥gjhš K¡»akhd éU¥g§fŸ, äf K¡»akhd éU¥g§fS¡»ilna bjçÎ
brŒa nt©oÍŸsJ. tiuaW¡f¥g£l bjhl®¢Áahd ϪãfœÎ¡F Ef®Î v‹W
bga®. kåjéU¥g§fis ãiwÎ brŒa g©l§fisÍ« gâfisÍ« ga‹gL¤Jjš
‘Ef®Î’ (Consumption) v‹W miH¡f¥gL»wJ. (éU¥g§fë‹ j‹ik¡F«
njitæ‹ g©ò¡F« Ïilna cŸs bjhl®òfis Ef®Î és¡F»wJ).

éU¥g§fë‹ ÏašòfŸ

1. éU¥g§fŸ v©z‰wit

x›bthU kåjU« éU¥g§fë‹ bjhF¥ghf cŸsh®. kåj éU¥g§fŸ


všiya‰witahF«. (Wants are unlimited) xU éU¥g« ãiwtilªjÎl‹
k‰bwhU-éU¥g« òÂjhf njh‹W«. äFªj bršt« gil¤jt®fS¡F¡Tl ãiwÎ
brŒant©oa éU¥g§fë‹ g£oaš bgçjhf ÏU¡F«.

2. éU¥g§fŸ ãiwntw¡Toait (Wants are satiable)

bghJthf éU¥g§fŸ v©z‰wit. mid¤J éU¥g§fS«


ãiwntw¡Toait mšy. Mdhš xU jå¥g£l mšyJ F¿¥Ã£l éU¥g« ãiwÎ
bgw¡ToajhF«. xU jå¥g£l éU¥g¤ij KGtJkhf ãiwÎ brŒa KoÍ«. gÁ
vL¡F« nghJ, mtD¡F czÎ njit¥gL»wJ. Á¿jsÎ gz¤ij¢ bryÎ
brŒtj‹ _y« czÎ bgW»wh‹. gÁ v‹D« éU¥g« ãiwtil»wJ.

40
3. éU¥g§fŸ ngh£oæLgit

éU¥g§fŸ v©z‰wit. ts§fS«, e«äilna cŸs neuK« FW»ait.


vdnt eh« mid¤J éU¥g§fisÍ« ãiwÎ brŒa KoahJ. vdnt éU¥g§fis
ãiwÎ brŒa KaY« nghJ mit x‹nwhblh‹W ngh£oæL»‹wd. Kjèš
bjçÎ brŒa nt©oa, Ïiz éU¥g§fŸ k‰bwhU Ïiz éU¥g§fnshL
ngh£oæL»‹wd (c«.) uhÉ %.20 it¤ÂU¥gjhf¡ bfhŸnth«. Ϫj %.20I
ga‹gL¤Â Áåkhé‰F¢ brštjh, g¤Âç¡if th§Ftjh, mšyJ fhŒf¿fŸ
th§Ftjh v‹gij mt‹ bjçÎ brŒant©oÍŸsJ. vdnt Ef®nth® äfΫ
Ï‹¿aikahj éU¥g§fisna bjçÎ (nj®Î) brŒth®fŸ. nkY« c¢r kdãiwit¥
bgW« tifæš mt®fŸj« tUkhd¤ij¥ gy g©l§fëš ÛJ« g»®ªjë¥g®.

4. éU¥g§fŸ x‹iw x‹W rh®ªJŸsd

Áy éU¥g§fŸ rh®ò¤ j‹ik bfh©lit. mjhtJ mt‰iw x‹whfnt


ãiwÎ brŒa nt©L«. éU¥g« jå¥g£l x‹whf ÏUªjhY«, mij ãiwÎ brŒa
gy g©l§fS«, gâfS« njit¥gL»‹wd. ‘vGj nt©L«’ v‹w éU¥g«,
vGJ« fh»j«, ngdh k‰W« ik Ït‰iw cŸsl¡»ajhF«. Áy éõa§fëš,
éU¥gkhdJ ngh£oæLgitahfΫ, Tlnt rh®òilaitahfΫ ÏU¡F« (c«.).
ciH¥ò k‰W« ÏaªÂu§fŸ. ciH¥Ã‰F¥ gÂyhf ÏaªÂu§fis¥ ga‹gL¤j KoÍ«.
Mdhš ciH¥Ã‹ cjéæ‹¿ ÏaªÂu¤ij ga‹gL¤j KoahJ.

5. éU¥g§fŸ kh‰W¥ bghUshš ãiwÎ bgWgit

Ïu©L mšyJ mj‰F nk‰g£l g©l§fshY«, Ïu©L mšyJ nk‰g£l


KiwfshY« xU éU¥g¤ij ãiwÎ brŒayh«. Nlhd ghd« mUªj éU«Ãdhš
fhà mšyJ njÜ® mUªjyh« eh« éU«ò« Ïl§fS¡F¢ bršy, ngUªJ mšyJ
bjhl®t©o mšyJ thlif t©oæš bršyyh«. Ï›thW ekJ éU¥g¤ij¥ gy
têfëš ãiwÎ brŒayh«. Ϫj kh‰W¥ g©l§fŸ mšyJ kh‰WKiwfŸ ‘gÂèfŸ’
(Substitutes) v‹W miH¡f¥gL»‹wd.

6. éU¥g§fŸ neu¤jhš, Ïl¤jhš, kåjD¡F jFªjh‰nghš kh‰w¡Toait

éU¥g§fŸ ãiyahd j‹ik cilad mšy. mit Ïl«, fhy«,


kåj®fS¡F¤ jFªjh‰nghš khw¡Toait. Fë®fhy¤Âš eh« Nlhd ghdK«,
nfhilfhy¤Âš F뮢Áahd ghdK« mUªj éU«ò»‹nwh«. ϧ»yhªÂš
cŸs k¡fŸ f«gë MilfŸ, k‰W« kiHÚ® òfhj nk‰r£ilfis éU«ò»wh®fŸ.
ϪÂa k¡fŸ gU¤Â Milia mâa éU«ò»‹wd®. MªÂu Ãunjr¤Âš cŸs
»uhkthÁfë‹ éU¥g« K«igæš cŸs bjhêš mÂgç‹ éU¥g¤ÂèUªJ
khWg£lJ. giHa jiyKiwædç‹ éU¥g« òÂa jiyKiwædç‹
éU¥g¤ÂèUªJ ntWg£lJ. vdnt éU¥g§fŸ, jiyKiw, g©ghL, rKjha«,
òéæaš mik¥ò, bghUshjhu K‹nd‰w« Ït‰iw¥ bghU¤J ntWgL«.

7. éU¥g§fŸ Ûs¤njh‹W« Ïašòilait (Wants are Recurring in Nature)

Áy éU¥g§fŸ Û©L« Û©L« njh‹w¡ Toait. czÎ nt©L«


v‹w éU¥g« czÎ c©lÎl‹ ãiwÎ bgW»wJ. Áy kâ neu§fëš Û©L«

41
Ï›éU¥g« njh‹W«. vdnt, éU¥g§fŸ Ûs¤njh‹w« Ïašòilait v‹W
TW»nwh«.

8. éU¥g§fŸ és«gu§fë‹ _y« njh‹w¡Toait

jh¡f¤ij V‰gL¤J«, Áåkh, g¤Âç¡iffŸ, thbdhè, bjhiy¡fh£Áfëš


njh‹W« és«gu§fŸ _y« òÂa éU¥g§fŸ njh‹W»‹wd V‰fdnt cŸs
éU¥g§fŸ kh‰wkil»‹wd. és«gu§fŸ _y«, Áwªj é‰gid ÃuÂãÂfS«
éahghçfS«, j§fSila g©l§fS¡F¥ òÂa éU¥g¤ij c©lh¡F»wh®fŸ.

9. éU¥g§fŸ gH¡f§fshfΫ, tH¡f§fshfΫ khw¡Toait

xU F¿¥Ã£l éU¥g« bjhl®ªJ xU g©l¤jhš ãiwnt‰w¥gLkhdhš mJ


gH¡fkhf kh¿éL»wJ (c«.) fhÃ, njÜ® mUªJjš ngh‹w éU¥g§fŸ gH¡f§fshf
khW»‹wd. gH¡f§fS« éU¥g« V‰gl¡ fhuzkh»‹wd.

éU¥g§fë‹ tiffŸ

bghUëaèš éU¥g§fŸ _‹W tifahf¥ Ãç¡f¥gL»‹wd. mitahtd.

1. Ï‹¿aikahj g©l§fŸ (Necessaries).

2. trÂ¥g©l§fŸ (Comforts)

3. Ml«gu¥g©l§fŸ (Luxuries)

1. Ï‹¿aikahj g©l§fŸ

kåj thœ¡if¡F¤ njitahd mo¥gil¥ g©l§fŸ Ï‹¿aikahj


g©l§fshF«. kåj thœ¡if¡F¢ Áy mo¥gil¥ g©l§fŸ njit¥gL»‹wd.
czÎ, cil, ÏU¥Ãl«, Kjèad kåj‹ éU«ò«mo¥gil¥ g©l§fshF«.
Ïitæ‹¿ kåj‹ thHKoahJ.

2. trÂ¥ g©l§fŸ (Comforts)

trÂ¥ g©l§fŸ v‹gJ k»œ¢Áahd thœ¡if¡F¤ njit¥gL« g©l§fS«


gâfSkhF«. Mdhš Ïit thœ¡if¡F Ï‹¿aikahjit mšy. bjhiy¡fh£Á,
gL¡ifÍl‹ mikªj ÏU¡if (Sofa), RHY« eh‰fhè Kjèad trÂ¥
g©l§fshF«.

ca®ªj czÎ tiffŸ Ef®nthiu äfΫ k»œ¢Á¥gL¤J« (c«) gH§fis


c©Qjš, ghš Fo¤jš ngh‹wit trÂfŸ ÂwikiaÍ« C¡Fé¡»‹wd.

3. Ml«gu¥ g©l§fŸ

ca®ªj thœ¡if¤ ju¤ij fh£l cjΫ g©l§fŸ (c«) itu eiffŸ.

Ï‹¿aikahj, trÂ, Ml«gu¥ g©l§fë‹ K¡»a¤Jt«

g©l§fisÍ« gâfisÍ« nk‰f©lthW tif¥gL¤ÂdhY« mit


x‹W¡bfh‹W bjhl®òilaitna m‹¿ jå¤j‹ik cilatd mšy. xUtU¡F

42
trÂ¥g©lkhf ÏU¥gJ k‰wtU¡F Ï‹¿aikah¥ g©lkhfΫ, Ï‹bdhUtU¡F
Ml«gu¥ g©lkhfΫ mikÍ«. tâf®fS¡F« kU¤Jt®fS¡F«, Á‰WªJ
v‹gJ mtÁakhd x‹W. mJnt khzt®fS¡F Ml«gu¥ g©lkhF«. efu¤Âš
thœgtU¡F mtÁakhd g©l« »uhk¤Âš thœgtU¡F Ml«gu¥ g©lkhF«.
éU¥g§fis tif¥gL¤Jjš v‹gJ kåj®fsila tUkhd«, rKjha ãiy,
Ritfë‹ gh§FfŸ M»at‰iw¥ bghW¤jJ.

kh®õè‹ Ef®nth® njit¡nfh£ghL

Ï¡nfh£ghL Ïu©L mQF Kiwfis¡ bfh©lJ.

ÏJ Ef®nth® elto¡ifia Muha ga‹gh£il ms¡f KoÍ« v‹w


fU¤ij¡ bfh©lJ. Ïj‰F Ïašbg© ga‹gh£L MŒÎ (Cardinal Approach) v‹W
bga®. njit¡ nfh£gh£oš ga‹gh£L mQFKiwia Kjèš òF¤Âat® kh®õš
Mth®. Ïj‰F Ïašbg© ga‹gh£L MŒÎ mšyJ ÏWÂãiy ga‹gh£L MŒÎ
mšyJ kh®õš ga‹gh£L MŒÎ v‹W bga®. Ïu©lhtJ mQFKiw rkneh¡F
tisnfh£L MŒÎ MF«. ÏJ ga‹ghLfis x¥ÃL« fU¤ij¥ ga‹gL¤J»wJ.
Ïj‰F juthç tçir msit v‹W bga®. Ïij m¿Kf¥gL¤Âat®fŸ
n#.M®. ï¡° M®. í. o. My‹ Mt®.

ga‹ghL

bghJthf¥ ga‹ghL v‹gJ ga‹gL¤Jjiy¡ F¿¡F«. bghUëaèš


kåj éU¥g¤ij ãiwÎ brŒÍ« g©l§fŸ, gâfë‹ r¡Âna ga‹ghL vd¥gL«.
ga‹ghL v‹gJ cséaš fU¤ij mo¥gilahf¡ bfh©lJ. Xnu g©l« mšyJ
gâ gšntWg£l k¡fS¡F gšntW éjkhd ga‹gh£il¡ F¿¡F«. irt czÎ
c£bfhŸgtU¡F M£L Ïiw¢Á ga‹gh£il¡ bfhL¡fhJ. bt¥gkhd ehLfëš
thG« k¡fS¡F f«gë MilfŸ Fiwªj ga‹gh£ilna bfhL¡F«. Mfnt
ga‹ghL v‹gJ Ef®nthiuÍ« mtuJ njitiaÍ« bghW¤jhF«.

bkh¤j¥ ga‹ghL (Total Utility)

xU g©l¤Â‹ všyh myFfisÍ« Ef®tjhš »il¡F« ga‹gh£o‹


TLjny bkh¤j¥ga‹ghL MF«. xU Ef®nth® g¤J buh£o¤J©Lfis
EfU«bghGJ »il¡F« bkh¤j kdãiwit bkh¤j¥ga‹ghL v‹W TW»nwh«.
mjhtJ xU g©l¤Â‹ gy myFfis¤ bjhl®ªJ, Ïilélhkš EfU«bghGJ,
Ef®nthU¡F¡ »il¡f¡Toa ga‹ghLfë‹ T£L¤ bjhifna bkh¤j
ga‹ghlhF«.

ÏWÂãiy¥ ga‹ghL

TLjyhf x® myF g©l¤ij Ef®tjhš, bkh¤j¥ ga‹gh£oš V‰gL«


TLjš mšyJ kh‰wnk ÏWÂ ãiy¥ ga‹ghL MF«. xU Ef®nth®, g¤J buh£o¤
J©Lfis Ef®ªjhš, g¤jhtJ buh£o J©oèUªJ »il¡F« ga‹ghL
ÏWÂ ãiy¥ ga‹ghL MF«. 10 myF buh£o¤ J©LfëèUªJ »il¡F«
ga‹gh£oèUªJ 9 myF buh£o¤ J©LfëèUªJ »il¡F« ga‹gh£oid¡
fê¤jhš »il¥gJ ÏWÂãiy¥ ga‹ghlhF«.

43
MUn = TUn – TU(n-1)
MUn = nth g©l¤ÂèUªJ »il¡F« ÏWÂãiy¥ ga‹ghL
TUn = n myFfë‹ bkh¤j¥ ga‹ghL
TU(n-1)= n-1 myFfë‹ bkh¤j¥ ga‹ghL
bkh¤j¥ ga‹gh£o‰F« ÏWÂ ãiy¥ ga‹gh£o‰F« cŸs bjhl®ò

t. v©. ÏWÂãiy¥ ga‹ghL bkh¤j¥ ga‹ghL


1. FiwÍ« mÂfç¡F«
2. ó{ía« c¢r ãiyia milÍ«
3. v®kiw Fiwͫ

FiwªJbrš ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L éÂ

(Law of Diminishing Marginal Utility)

FiwªJbrš ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L é Ef®nthç‹ rhjhuz mDgt¤ij


és¡F»wJ. Ef®nth® nkY« nkY« xU g©l¤ij Ef®tjhš, mÂèUªJ »il¡F«
TLjš ga‹ghL FiwªJ bfh©nl bršY«. xU g©l¤Â‹ Ef®Î mÂfç¡F«
bghGJ ÏWãiy¥ ga‹ghL FiwªJ bršY« v‹W Ï›é TW»‹wJ. ÏWãiy¥
ga‹ghL FiwÍ« bghGJ bkh¤j¥ ga‹ghlhdJ Fiwthd ntf¤Âš mÂfç¡F«.

fhr‹ (Gossen), bgªj« (Bentham) íth‹° (Jevons), fh®š k§f® (Karl


Menger) Kjyhndh® Ï¡fU¤J njh‹Wtj‰F Kjš fhuzf®¤j® Mt®. Mdhš
MšÃu£ kh®õš jh‹ Ï¡fU¤ij xU éÂahf kh‰¿dh®. Ï›é¡F fhr‹éÂ
v‹w bgaU« c©L. “xUtçl« cŸs xU g©l¤Â‹ ÏU¥ò TL»‹w bghGJ
x›bthU TLjš my»èUªJ« »il¡F« ga‹ghL Fiw»wJ“ v‹W kh®õš
Ï›éÂia és¡F»wh®.

Ï›éÂæ‹ vLnfhŸfshtd

1. Efu¥gL« g©l¤Â‹ msÎ V‰W¡ bfhŸs¤j¡f jukhd myFfshš


msél¥g£oU¡f nt©L«. xU Ftis njÜ®, xU myF Fë®ghd«.

2. Efu¥gL« g©l¤Â‹ všyh myFfS« x¤j j‹ik bfh©lit, xnu


khÂçahdit. mid¤J« xnu jukhditahf ÏU¡f nt©L«.

3. g©l§fis EfU« bghGJ fhy Ïilbtëæ‹¿ bjhl®ªJ Efunt©L«


v‹gJ Ï›é brašgl mo¥gilahF«.

4. EfU« fhy¤Âš Ef®nthuJ Rit¡F« gh§F, gH¡ftH¡f§fŸ khwhJ


ãiy¤J ÏU¡f nt©L«.

5. Ef®nthuJ tUkhd« khwhkš ãiyahf ÏU¡f nt©L«.

6. EfU« g©l§fŸ k‰W« mj‹ gÂÄ£L¥g©l§fë‹ éiyfŸ khwhJ


ãiyahf ÏU¡f nt©L«.
44
7. Ef®nth® xU Ïašghd gF¤j¿thsuhf¡ fUj¥gL»wh®. ϧF¥
gF¤j¿ths® v‹gj‹ bghUŸ bkh¤j¥ ga‹gh£il c¢rkh¡f éU«òt®,
v‹gjhF«.

8. ga‹gh£il msél KoÍ«.

és¡f«

Mr.X v‹gt® gÁnahL ÏU¥gjhš x‹w‹ Ë x‹whf M¥ÃŸ gH§fis¢


rh¥ÃL»wh®. mt® mÂf gÁnahL ÏU¥gjhš Kjš M¥ÃŸ mÂf¥ ga‹gh£il
bfhL¡»wJ. Ïu©lhtJ M¥ÃŸ mt® vL¤J¡ bfhŸS« bghGJ mtuJ gÁæ‹
j‹ikia Fiw»wJ. Mfnt Ïu©lhtJ M¥ÃëèUªJ Fiwthd ga‹gh£ilna
bgWth®. Mt® bjhl®ªJ _‹whtJ gH¤ij vL¤J¡ bfh©lhš, mÂèUªJ
»il¡F« ga‹ghlhdJ Ïu©lhtJ gH¤ÂèUªJ »il¡F«. ga‹gh£ilél
Fiwthf ÏU¡F«. Ïnj nghš TLjš myFfëèUªJ »il¡F« ÏWÂãiy
ga‹ghlhdJ FiwªJ bršY«. Ef®nth® bjhl®ªJ mÂf gH§fis Ef®ªJ
bfh©nl br‹whš ÏWÂãiy¥ ga‹ghlhdJ ó{a¤Â‰F¢ bršY« Ef®nth®
nkY« Ef®it¤ bjhl®ªjhš ÏW ãiy¥ ga‹ghL v®kiwah» bkh¤j ga‹ghL
FiwaΫ bjhl§F«
g£oaš 3.1
bkh¤j, ÏWÂãiy¥ga‹gh£L¥ g£oaš

msÎ bkh¤j ga‹ghL ÏWÂãiy ga‹ghL

1 20 20

2 35 15

3 45 10

4 50 5

5 50 0

6 45 -5

7 35 -10

tiu¥gl« 3.1
ÏWÂ ãiy ga‹ghL
bkh¤j ga‹ghL

M¥ÃŸ

45
bkh¤j, ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L¡ nfhL.
3.1 g£oaš bkh¤j¥ ga‹gh£o‰F« ÏWÂãiy¥ ga‹gh£o‰F« cŸs
bjhl®Ãid és¡F»wJ. g£oaèèUªJ, ÏWÂãiy¥ ga‹ghlhdJ FiwªJ
bfh©nl brš»wJ v‹gJ bjëth»wJ Kjš gH¤ij Ef®tÂèUªJ 20 myFfŸ
ga‹gh£il Ef®nth® bgW»wh®. bjhl®¢Áahf mt® EfU«bghGJ eh‹fhtJ
gH¤ÂèUªJ »il¡F« ÏWÂãiy¥ ga‹ghlhdJ 5 myFfshf Fiw»wJ. ÃwF
IªjhtJ gH¤ÂèUªJ »il¡F« ÏWÂãiy¥ ga‹ghL ó{a¤Â‰F brš»wJ. MW,
VG gH§fis bjhl®ªJ Ef®ªjhš, ÏWÂãiy¥ ga‹ghL v®fâa¤Â‰F brš»wJ
(Negative). Ï›thW Ef®nth® bjhl®¢Áahf¥ g©l§fis EfU«bghGJ ÏWÂãiy¥
ga‹ghL Kjèš FiwªJ, Ë ó{a¤Â‰F¢ br‹W, mj‹ ÃwF v®fâakh»wJ.
bkh¤j¥ ga‹ghlhdJ mÂfç¤J¡ bfh©nl bršY«. xU F¿¥Ã£l ãiy¡F¥
ÃwF Fiwa¤ bjhl§F«. ÏWÂãiy¥ ga‹ghL FiwÍ« bghGJ ó{a¤ijél
mÂfkhf ÏU¡f« nghJ bkh¤j¥ ga‹ghL mÂfç¡F«. Mfnt Kjš eh‹F
myF gH§fëš, bkh¤j¥ ga‹ghL 20 myFèUªJ 50 myFfshf mÂfç¡»wJ.
ÏWÂãiy¥ ga‹ghL ó{akhf ÏU¡F« bghGJ bkh¤j¥ga‹ghL c¢r¤ij
mil»wJ (50 myF). ÏWÂãiy¥ ga‹ghL v®fâa¤Â‰F bršY« bghGJ
(6, 7 myFfŸ) bkh¤j¥ ga‹ ghlhdJ 50 myFfëèUªJ 45 myFfshfΫ, 35
myFfshfΫ FiwªJ bfh©nl brš»wJ.
K¡»a¤Jt«
1. bghUëaè‹ gy éÂfS¡F ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L éÂ
mo¥gilahdjhF«. njit éÂ, ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L éÂæ‹
brašgh£odhš njh‹¿ajhF«. xU g©l¤ij nkY« nkY« bjhl®¢Áahf
EfU« bghGJ mj‹ x›bthU my»èUªJ »il¡F« ÏWÂãiy¥
ga‹ghlhdJ FiwªJ bfh©nl bršY«. ÏJ ÏWÂãiy¥ga‹
gh£LéÂæ‹ brašgh£odhš nj‹WtjhF«. ga‹ghL Fiwtjhš Ef®nth®
Fiwthd éiyiana bfhL¡f éU«ò»wh®.
2. FiwªJ brš ÏW ãiy¥ ga‹gh£L é gz¤Â‰F« bghUªJ«. V‰fdnt
vuhskhd gz¤ij bg‰WŸs brštªj® xUt® nkY« nkY« tUkhdkhf¥
gz¤ij¡ T£o¡ bfh©nl br‹whš gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL
FiwÍ«. Mdhš gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL khwhJ ãiyahf ÏU¡F«
v‹W kh®õš fUJ»wh®.
3. Ï›é gz¡fhu®fS¡F mÂf tçé¡f xU MÍjkhf ã mik¢rU¡F
cjλwJ.
4. Ï›éj c‰g¤Âahs®fS¡F mt®fŸ m¿ahknyna têfh£oahf
brašgL»wJ. m›t›nghJ jh§fŸ c‰g¤Â brŒÂL« g©l§fë‹ tot«,
ngh‹wt‰¿š kh‰w§fis¢ brŒ»‹wd. Ïjdhš mit òJ¥g©l§fŸ
nghy fh£Á më¤J Ef®nthiu¡ ftU»‹wd. Ïšiybaåš Ef®nth®
giHa¥ g©l¤ij jh§fŸ EfUtjhf fUJt®. Ïjdhš Ï¢Nœãiyæš
ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L é Ef®nthç‹ kdš brašgL»wJ. Mfnt
m¤jifa¥ g©l§fë‹ njit FiwÍ«.
46
ÂwdhŒÎ
ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L éÂæ‹ FiwghLfshtd
1. xU bghUis Ef®tjhš »il¡F« ga‹ghL mtuJ cŸs¤ij¢ rh®ªj
mDgtkhF«. X-v‹w g©l¤Â‹ xU myF 10 myF ga‹gh£oid¤
jU»wJ v‹whš, ga‹gh£il¤ Jšèakhf msél KoÍ« v‹gJ
bghUshF«. Mdhš eilKiwæš ga‹gh£il msélKoahJ. (c«.)
xU Âiu¥gl¤ij¥ gh®¤J é£L mJ äfΫ e‹whf cŸsJ v‹W xUt®
T¿dhš. mÂèUªJ mt® bgW« ga‹gh£il msélKoahJ. ÏUªjhY«
m¤Âiu¥gl¤ij¥ gh®¥gj‰F mt® bfhL¤j EiHΡ f£lz¤ij it¤J
kiwKfkhf ga‹gh£il msélyh«.
2. Ï›é (xU bghUŸ Ef®Î’ v‹w mo¥gilæš vGªjjhF«. xU
Ef®nth® xU neu¤Âš xnu xU g©l¤ij k£Lnk Ef®tjhf¡ fUJtjhš
eilKiwæš Ï›btLnfhŸ bghUªjhJ. eilKiw thœ¡ifæš xnu
neu¤Âš x‹W¡F nk‰g£l g©l§fis Ef®nth® EfU»‹wd®.
3. Ï›éÂæ‹go, Ef®nth® fhy Ïilbtëæ‹¿ bjhl®¢Áahf¥ g©l§fis
Efu nt©L«. Mdhš eilKiw thœ¡ifæš ÏJ rh¤ÂakhfhJ.
4. gz¤Â‹ ÏW ãiy¥ga‹ghL khwhkš ãiyahf ÏU¡F« v‹gJ
Ï›éÂæ‹ vLnfhshF«. eilKiw thœ¡ifæš gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥
ga‹ghL ãiyahf ÏU¡fhJ.
5. ga‹ghL v‹gJ kåjD¡F kåj‹ khWgL«. mjdhš g©l§fis
EfUtjhš bgW« ÏWÂãiy¥ ga‹gh£il Jšèakhf msél KoahJ.
rk ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L éÂ
(LAW OF EQUI-MARGINAL UTILITY)
ÏW ãiy¥ ga‹gh£il¥ g‰¿a fU¤Âid H.H. fhr‹ v‹w b#®kå eh£L¥
bghUëaš tšYe® btëæ£lh®. vdnt mJ ‘fhr‹ mt®fë‹ Ïu©lh« éÂ’
vd¥gL«. Ï›éÂæš bghUëaš m¿P® Mš~u£ kh®õš mt®fŸ F¿¥Ãl¤j¡f
kh‰w§fis¤ jkJ “bghUëaš nfh£ghLfŸ“ v‹w Ehèš tiuªJŸsh®.
xU Ef®nth®, xU bghUS¡F nkyhf g©l§fis EfU«nghJ
mªEf®nthç‹ el¤ij¥ g‰¿ ‘rk ÏWÂãiy ga‹gh£L éÂ’ és¡F»wJ.
kåjå‹ éU¥g§fŸ v©z‰wd. Mdhš mt‰iw ãiwnt‰w¥ ga‹gL«
tUkhd« äf¡ Fiwªjjhf ÏU¡»wJ. Ï›é Ef®nth® v›thwhf jdJ Fiwªj
tUkhd¤ij¥ gy g©l§fë‹ Ef®é‰fhf bryÎ brŒJ c¢r¥ ga‹gh£il¥
bgW»wh® v‹W és¡F»wJ.
ϛ頑gÂÄ£L éÂ’ v‹W« (Law of Substitution), c¢r kdãiwÎ jU« éÂ
v‹W« (Law of Maximum Satisfaction) v‹D« ÏWÂãiy ga‹gh£o‰F« éiy¡F«
Ïilna cŸs rç éÂjh¢rhuh¡ bfhŸif v‹W« miH¡f¥gL»wJ.

47
tiuaiw

kh®õš mt®fë‹ tiuaiw¥go "xU kåj‹ gytifæY« ga‹gL¤j¡Toa


xU bghUis¥ bg‰¿Uªjhš, mj‹ gytif ga‹fëilna gutyhf¥ g»®ªjë¡F«
nghJ mj‹ ga‹fë‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL xnu mséš rkkhŒ ÏU¡F« t©z«
g»®ªjë¥gh®" v‹W Ï›éÂia és¡F»wh®.

vLnfhŸfŸ

1. Ef®gt® gF¤j¿Î cŸstuhf ÏU¥gjdhš c¢r kdãiwÎ mila


éiH»‹wh®.

2. X›bthU bghUë‹ ga‹ghL« msél¡ ToaJ.

3. gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL khwhkš ÏU¡»wJ.

4. Ef®nthç‹ tUkhd« khwhJ.

5. g©l§fë‹ éiyfŸ khwhJ.

6. Ï›é FiwªJbrš ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L éÂæ‹ mo¥gilæš


tiua¥g£lJ.

éÂæ‹ és¡f«

jdJ F¿¥Ã£l tUkhd¤ij xU Ef®nth® X k‰W« Y v‹w g©l§fë‹ ÛJ


bryélnt©L«. Ef®nth® gF¤j¿Î Âw‹ thŒªjt®. mtuJ tUkhd« F¿¥Ã£l
msthf ÏU¥gjdhš X k‰W« Y g©l§fis th§» x›bthU g©l¤ÂèUªJ« c¢r
msÎ ga‹gh£L »il¡F«goahf bryÎ brŒ»wh®. m›thW mt® Ef®ªÂL« k‰w
g©l§fë‹ jå¤jåahd ÏWÂãiy ga‹ghLfŸ rkkhf ÏU¡F« nghJ k£Lnk
Ef®nth® rkãiyia milth®.

Ï¢rk ÏWÂãiy ga‹gh£L éÂæ‹go ϪEf®nth® ÏWÂahf¢ bryé£l


jdJ filÁ %ghæèUªJ mtU¡F¡ »il¡F« ga‹gh£o‹ msÎ Ïu©L
bghU£fëèUªJ« rkkhf ÏU¡F« nghJ mt® rkãiyia mil»wh®.

F¿p£o‹go Ef®nthç‹ rkãiyahdJ

v‹w ãiyæš V‰gL«.

Ïš MUx = X g©l¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL

MUy = Y g©l¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL

Px = X g©l¤Â‹ éiy

Py = Y g©l¤Â‹ éiy

MUm = gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL

MUx k‰W« MUy v‹gJ gz¢bryé‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL

48
Px Py vd¥gL«. Ϫãiy

X g©l¤Â‹ ÛJ bryél¥g£l xU %ghŒ gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥


ga‹gh£ilÍ« Y g©l¤Â‹ ÛJ bryél¥g£l xU %ghŒ gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥
ga‹gh£ilÍ« F¿¡»wJ.

Ï›éÂæid¡ ÑœfhQ« m£ltizæš vL¤J¡Twyh«.

m£ltiz 3:2

X k‰W« Y g©l§fë‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL

myFfŸ X ‹ ÏWÂãiy ga‹ghL Y ‹ ÏWÂãiy


(myFfŸ) ga‹ghL(myFfŸ)
1 50 36
2 45 32
3 40 28
4 35 24
5 30 20
6 25 16
7 20 12
8 15 8

X k‰W« Y g©l¤Â‹ éiy Kiwna %.5 v‹W« %.4 vdΫ it¤J¡


bfhŸnth«. X k‰W« Y g©l§fë‹ Ûjhd gz¢ bryé‹ ÏWÂãiy¥ ga‹gh£il
fz¡»l m¥bghU£fë‹ ÏWÂãiy¥ ga‹gh£oid m¥bghU£fë‹ éiyahš
tF¤jhš »il¡F«.

Ïjid m£ltiz thæyhf és¡fyh«.


m£ltiz 3.3
gz¢ bryé‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL

myFfŸ (myFfŸ) (myFfŸ)

1 10 9
2 9 8
3 8 7
4 7 6
5 6 5
6 5 4
7 4 3
8 3 2

49
gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghlhdJ ãiyahdjhf khwhkš Rs. 1=5 myFfŸ
vd vL¤J¡bfh©lhš mªEf®nth‹ X g©l¤Â‹ 6 myFfisÍ« Y g©l¤Â‹
5 myFfisÍ« th§Fth‹. mtDila bkh¤j bryÎ (Rs.5x6) + (Rs,4x5) = %.50.00
(Ïu©L X, Y bghU£fisÍ« th§Ftjhš) Ϫj %.50/- bryéš mtDila
kdãiwÎ c¢rf£l¤ij mil»wJ. vdnt mt‹ rkãiyia mil»wh‹. Ϫj
Ef®nthå‹ rkãiyia tiugl¤ij¡ bfh©L és¡fyh«.

Ef®nthå‹ rkãiy nk‰f©l tiugl¤Âš és¡f¥g£LŸsJ. ÏWÂ


ãiy¥ ga‹gh£L tisnfhLfŸ Ñœneh¡»¢ bršY« ÏašÃdhš Mux/Px k‰W«
Muy/Py M»a Ïu©L tisnfhLfS« Tl Ñœneh¡»¢ rçªJ brš»‹wd.
Ef®nthå‹ tUkhd« khwhjjhf¡ bfh©l vLnfhëdhš mtdJ gz¤Â‹
ÏWÂãiy¥ ga‹ghlhdJ OM myFfŸ vd it¤J¡ bfh©lhš gl« 3.2š Mux/Px
= OM (gz¤Â‹ ÏW ãiy¥ga‹ghL) m¥bghGJ mt‹ OH msthd X g©l¤ij
th§»¡ bfhŸ»wh‹. Muy/Py = OM m¥bghGJ mt‹ OK mséyhd Y bghU£fis
th§F»wh‹. Ï›thW mªj Ef®nth‹ OH msthd X bghUisÍ« OK msthd Y
bghU£fisÍ« Ef®ªJ rkãiy mil»wh‹.

vdnt, OH msthd X g©l¤ijÍ« OK msthd Y g©l¤ijÍ« Ef®ªJ


rkãiyia milÍ« ϪEf®nthU¡F ntbwªj gz¢ bryÎ xJ¡ÑL« c¢rf£l
kdãiwit, ga‹gh£il më¡fhJ. xUntis Ef®nthç‹ gztUkhd«
Åœ¢Áailªjhš gz¤Â‹ òÂa ÏWÂãiy¥ ga‹ghL OM msΡF rkkhf ÏU¡F«
vdnt, Ef®nth® g©l« X g©l« Y M»aitfë‹ Ef®éid Kiwna OH, OK
msÎfS¡F ca®¤Jth®.

50
FiwghLfŸ

Ï¢rk ÏWÂãiy¥ ga‹gh£L é ќ¡f©l FiwghLfis bfh©LŸsJ.

1. bghU£fë‹ gF¥gl Ïayhik:

Ï›é tYéH¡f¡ fhuz« Áy bghU£fŸ fh®, ÅL ngh‹wt‰iw


ÁW ÃçÎfshf¥ Ãç¡f, gF¡f ÏayhJ. Ï›tif bghU£fëš Ï›éÂia
eilKiw¥gL¤j ÏayhJ.

2. gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL ãiyahdJ mšy:

Ï¡nfh£ghL, gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL khwhJ v‹w vLnfhë‹


mo¥gilæš mikªJŸsJ. Mdhš, c©ikæš mJ m›thW khwhkš ÏU¥gšiy.

3. ga‹gh£il msél KoahJ:

Ef®nth® xU g©l¤Â‰F më¡f éU«ò« éiyahdJ m¥g©l¤Â‹


ÏWÂãiy ga‹gh£o‰F¢ rkkhf ÏU¡F« vd kh®õš TW»wh®. Mdhš eÅd
bghUëay¿P®fŸ Ïij kW¡»wh®fŸ. ÏUntW eg®fŸ xU F¿¥Ã£l bghUS¡F
xnu éiyia më¡f éU«Ãdhš mt®fëUtU« xnu msÎ ga‹gh£il¤ jh‹
bgW»wh®fŸ v‹W bghUsšy. vdnt, ga‹ghL v‹gJ mf« rh®ªjjhf ÏU¥gjhš
mjid msél KoahJ.

4. ga‹ghL x‹iw x‹W rh®ªjit:

Ï›éÂæš bghU£fS«/mt‰¿‹ ga‹ghLfS« j‹å¢irahdJ vd


fâ¡f¥gL»wJ. Mdhš m‹whl thœéš bghU£fŸ gÂÄ£L g©l§fshfnth
clDW g©l§fshfnth x‹nwhblh‹W cwÎ bfh©l bghU£fshf ÏU¡f¡TL«.
vdnt mt‰¿‹ ga‹ghLfS« bjhl®òiladthF«.

5. tu«g‰w £l¡ fhy« (Indefinite Budget Period)

nguhÁça® K.E. nghšo§ mt®fë‹ és¡f¥go, tu«g‰w £l fhy«


Ï›éÂæ‹ filÁ FiwghlhF«. rhjhuzkhf xU tUlnk £l¡ fhykhf fU¤Âš
bfhŸs¥gL«. Mdhš Áy F¿¥Ã£l bghU£fŸ gy bjhl®¢Áahd fz¡F it¥ò
fhy¡ f£l§fŸ tiu »il¡f¡ Toadthf cŸsd. Ϥjifa bghU£fS¡F
ÏWÂãiy¥ ga‹gh£il¡ fz¡»Ljš Áukkhf cŸsJ.

Kothf, gF¤j¿Î, éntf« bfh©l Ef®nth®fŸ Ï›éÂæ‹go


cz®Îlndh cz®éšyhknyh brašgl¡TL« nr¥nk‹ mt®fŸ F¿¥ÃL»‹wgo.
“kåj®fŸ j§fsJ tUkhd¤ij 'gÂÄ£L éÂæ‹gonah' mšyJ c¢r
kdãiwÎ jU« éÂ¥gonah g»®Î brŒa¥glnt©L« v‹gJ f£lha« mšy.
ÏJ fh‰¿š cau v¿a¥gL»w fš v›thW óäia neh¡»¤ ÂU«g éG»wnjh
m›t©znk ehK«Tl gF¤j¿Î ãiwªjt®fŸ v‹w mo¥gil c©ikædhš Áy
brašghLfis rhjhuz tifæš brŒJ éL»nwh«.”

51
rk ÏWÂãiy ga‹gh£L éÂæ‹ K¡»a¤Jt«

Mš~u£ kh®õš, Ï›éÂæ‹ eilKiw¥ghLfŸ Vw¡Fiwa všyh bghUëaš


elto¡iffS¡F« bghUªJ« v‹W TW»wh®. bghUshjhu elto¡iffs¨š kåj
el¤ij¥ g‰¿ és¡F»‹w Ï›é jiyahajhdjhF«.

1. Ef®éš Ï›éÂæ‹ bghU¤j«

všyh kåj®fS« gF¤j¿Î ä¡ft®fŸ. Fiwªj ts§fis¡ bfh©L


ãiwthd kd ãiwit bgw éU«ò»wh®fŸ. mt®fŸ j§fsJ bryéd§fis

v‹w têæš tçir¥

gL¤Â c¢r msÎ kdãiwit¥ bgW»wh®fŸ.

2. c‰g¤Âæš bghU¤j«

c‰g¤Âahs®fŸ Fiwªjg£r c‰g¤Â fhuâfë‹ bjhF¥ig¡ bfh©L mÂf


msÎ c‰g¤Âia bgW« neh¡f¤Jl‹ brayh‰¿ mt®fsJ Ïyhg¤ijc¢rhkh¡f¢
brašgLt®. Ïj‰fhf xU fhuâ¡F k‰w fhuâia¥ gÂÄL brŒth®fŸ c‰g¤Â¡
fhuâfë‹ ÏWÂãiy c‰g¤Â¤Âw‹ rkkhF« tiu.

v‹w ãiyæš cŸg¤Âahs® c¢r yhg« mil»wh®.

3. bryÎ k‰W« nrä¥Ãš bghU¤j«.

kh®õš mt®fë‹ és¡f¤Â‹go, ént»ahd xU eg® jdJ ts§fis¤


j‰fhy njitfS¡F« v®fhy njitfS¡Fäilna g»®Î brŒÍ« bghGJ
nrä¥Ãš mtuJ filÁ %ghæ‹ ÏWÂãiy¥ ga‹gh£il Ef®éš mtuJ filÁ
%ghæ‹ ÏWÂãiy¥ ga‹gh£nlhL rk¥gL¤j K‰gLth®.

4. g»®éš bghU¤j«

tUkhd g»®Î bfhŸifæš, Ï¥gÂÄ£L é mÂf <LghL bfh©LŸsJ.


g»®éš fhuâfë‹ CÂakhd thu«, Tè, t£o, Ïyhg« ngh‹wt‰iw
Ô®khå¡F«nghJ x›bthU fhuâæ‹ ÏWÂãiy¡F V‰g mt‰¿‹ rk ÏWÂãiy
ga‹gh£L bfhŸifæ‹ g§»‰F V‰wthW Ô®khå¡f¥gL»wJ.

5. bghJãÂæš bghU¤j«

nguhÁça® ï¡° k‰W lhšl‹ Ãugy¥gL¤Âa mÂfg£r rKjha e‹ikfŸ


(Maximum Social Advantage) bfhŸifæ‹go, gy £l§fS¡F bryéL« filÁ
myF brythdJ rkkhd ey¤ij¡ bfh©L tU« tifæš muÁ‹ tUthŒ
g»®ªjë¡f nt©L«. m¥nghJ jh‹ r_f ey« c¢r ãiyia milÍ«.

6. fhy¥ ga‹gh£oš bghU¤j«

nguhÁça® nghšo§ mt®fŸ kh®õš mt®fë‹ rk ÏWÂ ãiy¥ ga‹gh£L


éÂæid 24 kâ neu¤ij bryéL« tifnahL r«gªj¥gL¤J»wh®. gšntW
ga‹ghLfisÍila, Mdhš g‰wh¡Fiwahd fhy¤ij, thÁ¤jš, go¤jš, njh£l

52
ntiy ngh‹wt‰¿‹ ÏW ãiyga‹ghL rkãiy milÍ« tifæš bryél¥gl
nt©L«.

Ef®nth® v¢r« (CONSUMER'S SURPLUS)

Ef®nth® v¢r« v‹w fU¤ij Kj‹ Kjyhf cgnahf¥gL¤Âdt® J.A. Ló£


(Dupuit). Ït® Ãuh‹R eh£il nr®ªj bgh¿ahs® k‰W« bghUëaš m¿P® Mth®.
Ïtç‹ fhy« 1844 MF«. Ï¡bfhŸifæ‹ fU¤Âid Éfhy¤Âš A. kh®õš
v‹gt® vGÂa (bghUshjhu mo¥gil¡ bfhŸiffŸ 1890) v‹w ò¤jf¤Âš éçthf¤
jªJŸsh®fŸ.

Ef®nth® v¢r« v‹gJ, g©l§fë‹, ga‹gh£o‹ mDgt¤ij¢ rh®ªjjhF«.


c¥ò, beU¥ò bg£o, jghš g¤Âu§fŸ Ï¥bghUŸfŸ ahΫ bfhL¡f ãid¡F«
éiy¡F«, c©ikæš bfhL¤J th§F« éiy¡F« cŸs ntWgh£il rh®ªj
bghUŸfshF«. Ï¥g©l§fëš gÂÄLfŸ Ïšiy. Ï¥g©l§fë‹ _y«
mÂfg£rkhd ÂU¥Âiana ‘Ef®nth® v¢r«’ vd miH¥g®.

(c«.) xU Ef®nth® %.250¡F xU r£il th§f ãid¡»‹wh®. Mdhš


mt® %.200I bfhL¤J th§F»‹wh®. Ïj‹ _y« mtU¡F %.50 ä¢rkhf cŸsJ.
Ïijna eh« Ef®nth® v¢r« v‹W F¿¥ÃL»‹nwh«.
mjhtJ %.250 - %.200 = %.50
ϧnf %.50I eh« Ef®nth® v¢r« vd F¿¥ÃL»‹nwh«.

Ïy¡fz«

kh®õè‹ Ïy¡fz ËtUkhW “xU bghUis th§fhkš ÏU¥gijél,


th§Ftnj ešyJ v‹W KoÎ brŒJ, bfhL¡f ãid¡F« éiy¡F«, Ef®gt®
c©ikæš bfhL¤j éiy¡F« cŸs ntWghL Ef®nth® v¢r« vd¥gL«“ vd
Ïy¡fz« jªJŸsh®.

vLnfhŸfŸ
1. g©l§fë‹ ga‹gh£o‹ mséid¥ gz¤Â‹ _y« msél KoÍ«.
2. v®gh®¡F« ÂU¥Â¡F«, ãiwnt‰w¥gL« ÂU¥Â¡F« cŸs ntWgh£il
fh£oÍŸsh®.
3. gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL khwhj ãiyÍilaJ.
4. tUkhd«, Rit, khÂçfëš é¤Âahr« (kh‰w«) Ïšiy.
5. bghU£fS«, ga‹ghLfS« x‹iw x‹W rh®ªJŸsd.
6. g©l§fë‹ njitahdJ, mt‰¿‹ éiyia bghW¤nj mikÍ«.
mséLjš

Ef®nth® v¢r¤ij ÑœfhQ« Kiwæš msélyh«, mjhtJ, Ef®nth®


v¢r« = jFéiy - c©ik éiy. jFéiy v‹gJ Ef®nth®, th§F« bghUS¡F
bfhL¡f éU«ò« éiyahF«. c©ik éiy v‹gJ, mt® bghUis th§f bfhL¤j
éiyia F¿¥ÃLtjhF«.
53
jFéiy, xU bghUis th§F«nghJ »il¡F«, ÏWÂ ãiy ga‹gh£o‹
_y« Ô®khå¡f¥gL»wJ. Mdhš c©ik éiy v‹gJ, m§fho éiyiana
F¿¡F«. Mfnt Ef®nth® v¢rkhdJ, g©l¤Â‹ bkh¤j ÏWÂãiy ga‹gh£o‰F«
bkh¤j gz bryéd¤Â‰F« cŸs é¤Âahrnk MF«.

XU m£ltiz _y« Ïjid és¡fyh«.


m£ltiz 3.4
Ef®nth® v¢r« mséLjš
msÅLfŸ ÏWÂãiy ga‹ghL myFfë‹ éiy Ef®nth® v¢r«
(i) (i) (iii) (iv) (ii- iii)
1 50 10 40
2 40 10 30
3 30 10 20
4 20 10 10
5 10 10 0
150 50 100

m£ltiz és¡f«

nk‰F¿¥Ã£l m£ltizæš g©l¤Â‰fhd m§fho éiy %.10 MF«.


ÏW ãiyga‹ghL« F¿¥Ãl¥g£LŸsJ. Ϫj ÏWÂãiy¥ ga‹ghlhdJ
g©l¤Â‰fhd bfhL¡f ãid¡F« éiyia F¿¥ÃL»wJ. ãiwa bghU£fis
th§F«nghJ, ÏWÂãiy¥ ga‹ghlhdJ FiwÍ«. Ïjdhš bfhL¡f ãid¡F«
éiyahdJ Fiw»‹wJ. ÏWÂãiy ga‹gh£o‰F (jFéiy) m§fho éiy¡F«
(c©ikéiy) cŸs ntWghnl Ef®nth® v¢r« vd F¿¥Ãl¥g£LŸsJ.
nk‰F¿¥Ã£l m£ltizæš, x›bthU my»‹ v¢rkhdJ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL
fê¤jš m§fho éiy v‹gtdthF«. Ef®nth® v¢rkhdJ, všyh myFfë‹ _y«
»il¡F« bkh¤j ga‹gh£oid Ef®Î g©l§fS¡fhd bryéd¤Âdhš fê¤jhš
ek¡F Ef®nth® v¢r« »il¡F«, mjhtJ, Ef®nth® v¢r« %.150 - %.50 = %.100.
Ϫj Ef®nth® v¢r¤ij xU tiugl« _y« és¡fyh«. Ï›tiu gl¤Âš X m¢Áš
g©l§fë‹ myFfS«, Y m¢Áš ga‹ghL k‰W« éiyÍ« F¿¥Ãl¥g£LŸsJ.

54
tiu¥gl« és¡f«

nkny cŸs tiu¥gl¤Âš MU v‹gJ ÏWÂãiy ga‹gh£o‹ tç¡nfhlhF«.


OP v‹gJ éiyahF«. OM v‹gJ th§F« bghUë‹ mséid F¿¡F«.
Ef®nth® OM msÎ g©l¤ij th§F«nghJ OAEM msÎ éiyia bfhL¡f
éU¥g¥gL»‹wh®. Mdhš Ef®nth® OPEM msÎ gz¤ij bfhL¤nj m¥bghUis
th§F»‹wh®. vdnt Ef®nth® v¢r« v‹gJ OAEM- OPEM= PAE (nfhol¥g£l
gFÂ) MF«.

m§fhoæ‹ éiy V‰wkhdJ, Ef®nthuJ v¢r¤ij Fiw¡F«. m§fhoæ‹


éiy Ïw¡fkhdJ, Ef®nthuJ v¢r¤ij mÂfç¡F«.

FiwghLfŸ

kh®õš Ef®nth® v¢r¤Â‰F vÂuhd 2 K¡»a FiwghLfis R£o¡ fh£o


cŸsh®. mitahtd.

1. ga‹ghL msél¡ToaJ v‹gJ kh®õè‹ fU¤J. Mdhš cséš


mo¥gilæš ga‹ghL ÏU¥gjhš ga‹gh£il msél KoahJ.

2. gz¤Â‹ “ÏWÂãiy ga‹ghL” ãiyahdJ v‹W kh®õè‹ fU¤J


c©ika‰wjhF«.

Ef®nth® v¢r¤Â‹ K¡»a¤Jt«

Ef®nth® v¢rkhdJ, ãÂaik¢rç‹ tçéÂ¥ò éÂfS¡F äfΫ cjéahf


cŸsJ. nkY« ÏJ Ef®nthç‹, Ef®Î v¢r mo¥gilæš K‰Wçik¥ ngh£oæš
m§fhoæš éiy V‰w¤Â‰F cjéahf cŸsJ. Ef®nth® v¢rkhdJ, gšntW
gFÂfŸ (m) ehLfëš thG k¡fë‹ thœ¡if ju¤ij x¥ÕL¢ brŒtj‰F fhuzkhf
cŸsJ. Ï›x¥ÕlhdJ ViH, k‰W« gz¡fhu ehLfë‹ ÏU¡F« k¡fë‹ Ef®¢Á
ãiyæš cŸs nt‰Wikfis fhzΫ cjλwJ. cjhuzkhf ãôah®¡ efçš
thG« eL¤ju¡ FL«g¤ij rh®ªj xUt® br‹idæš thG« eL¤ju FL«g¤ij
rh®ªj xUtiu¡ fh£oY« mÂfkhd msÎ Ef®Î v¢r¤ij bg‰W mDgé¡»‹wh®.
Mdhš kh®õš mt®fŸ, ehfçf efçš thG« xU eL¤ju¡ FL«g¤ij nr®ªjt®,
Ïil¡fhy¤Âš (Medieval Period) thœªj xU murid fh£oY« mÂf msÎ Ef®Î
v¢r¤ij bg‰W mDgé¡»wh® vd F¿¥ÃL»‹wh®.

ï¡Á‹ Ef®nth® v¢rnfh£ghL

kh®õè‹ bghUëaš nfh£gh£oid gšntW bghUëaš m¿P®fŸ


FiwT¿d®.

1. ga‹ghL msél¡ToaJ v‹gJ kh®õè‹ fU¤J. Mdhš cséš


mo¥gilæš ga‹ghL ÏU¥gjhš e«khš ga‹gh£il msél ÏayhJ
v‹»wh® J.R. ï¡°.

2. Ef®nth®fS¡F»ilna ga‹gh£oš ngjäšiy v‹W kh®õš fUÂdh®.


Mdhš mit, K‹Dçik, ãiy ngh‹wt‰iw bghU¤J khWgl¡ToaJ.

55
3. gz¤Â‹ ÏWÂãiy ga‹ghL ãiyahdJ v‹W kh®õš bf©oUªj
vLnfhŸ c©ika‰wjhF«. gz¤Â‹ ÏU¥ò Fiwa¤ bjhl§»dhš,
gz¤Â‹ ÏWÂãiy¥ ga‹ghL ca®»wJ.

rkneh¡F tisnfhLfŸ

INDIFFERENCE CURVE APPROACH

kh®õè‹ njitg‰¿ajhd gF¥ghŒÎ KiwahdJ, jutçir ga‹gh£o‹


Kiwæš msél¥gL»wJ. Ïš 2 tifahd FiwghLfŸ cŸsd

1. ga‹ghlhdJ kdéaè‹ mo¥gilæš mikªJŸsJ.

2. ga‹ghlhdJ msél Koahj x‹whF«.

vdnt, rkneh¡F tçnfhLfŸ v©â¡iffë‹ tçir


mo¥gilæyhdjhF«. éšÃu£ gç£nlh, é¡°O£ k‰W« °y£°», ngh‹w
bghUëayhs®fŸ Ï¡nfh£ghLfis ts®¤jd®. F¿¥Ãl¤j¡f Ïu©L M§»y
bghUshjhu MÁça®fshd nguhÁça® J.R. ï¡°, k‰W« nguhÁça® My‹
ngh‹nwh® Ï¡nfh£gh£il kW MŒÎ brŒjh®fŸ. Ï›éUtç‹ fU¤J¥go,
ga‹gh£il msél KoahJ. Mdhš ga‹gh£oid tçir¥gL¤jnt KoÍ«. xU
Ef®nth‹ j‹ éU¥g¤ij, K‹Dçikæ‹ mo¥gilæš Rygkhf tçir¥gL¤jyh«.

Ϫj éU¥g K‹Dçik msÎnfhè‹ fU¤Âid rkneh¡F tisnfh£o‹


cjénahL és¡fyh«. “rkneh¡F tisnfhL v‹gJ Ïu©L g©l§fë‹ gšntW
Ïiz¥òfë‹ _y« »il¡F« kd ãiwthdJ rk msthf cŸsJ”.

Ïy¡fz«

“ÏU g©l§fë‹ bt›ntW msÎfë‹ xUä¤j Ef®éš rk msÎ


ãiwit¤ jU« òŸëfë‹ Féælnk” rkneh¡F tis¡nfhL vd¥gL«.

vLnfhŸfŸ

1. Ef®nth® gF¤j¿Î cŸst®. Mfnt Fiwthd bghUŸfis¡ fh£oY«,


äFÂahd bghUŸfS¡nf K‹Dçik më¡»wh®.

2. mt® X, Y v‹w ÏU g©l§fis k£Lnk th§F»wh®.

3. xU g©l¤Â‰F Ef®nth® më¡F« éiyahdJ, mÂèUªJ mt® bgW«


ga‹gh£il¡ F¿¡»wJ.

4. mtUila tUkhd« khwhjjhŒ ÏU¡»wJ.

5. mtUila RitfŸ, K‹DçikfŸ, gH¡ftH¡f§fëš kh‰wäšiy.

rkãiy tis¡nfh£o‹ g£oaš

rkãiy tisnfh£o‹ g£oaš v‹gJ ÏU g©l§fëš gšntW tifahd


Ïiz¥ò¡fë‹ rkãiyia Ef®nth® V‰W¡ bfhŸs¡Toajhf ÏU¡F«. Ϫj
gšntW tifahd Ïiz¥òfë‹ _y« bgw¡Toa ÂU¥ÂahdJ Ef®nthU¡F

56
rkkhf ÏU¡»wJ. Mfnt gšntW Ïiz¥òfëš mt® rkneh¡»š cŸsh®.
xU Ef®nth® Ïu©Léjkhd g©l§fsh»a thiH¥gH« k‰W« ðf£
th§Ftjhf it¤J¡ bfhŸnth«. Ïitfë‹ _y« rkãiy tisÎ nfh£o‹
g£oaiy fh©ngh«.
m£ltiz 3.5
rkãiy tisΡnfhL m£ltiz
Ïiz¥òfŸ (g©l§fŸ X) ðf£ (g©l§fŸ Y) thiH¥gH«
A 1 12
B 2 8
C 3 5
D 4 3
E 5 2

m£ltiz és¡f«

nk‰f©l m£ltizæš Ã°f£Lfë‹ v©â¡if mÂfç¤J, EfU«


thiH¥gH§fë‹ v©â¡if Fiw»wJ. mªj ÏU g©l§fë‹ _y« »il¡f¥
bgW»‹w ÂU¥Âahd xnu khÂçahf cŸsJ. vdnt xU Ef®nth‹ A, B, C, D k‰W«
E v‹w Ïiz¥òfë‹ _y rkãiy bgW»‹wh‹.

rkneh¡F tis¡nfh£o‹ gl« (Indiffernce Curve)

rkneh¡F mlltizæš cŸs òŸë étu§fŸ X m¢Áš xU g©l¤ijÍ«, Y


m¢Áš Ï‹bdhU g©l¤Â‹ msΫ msél¥g£LŸsJ.
tiu¥gl« 3.4
Y rkneh¡F tisnfhL

12
thiH¥gH«

5
3
2 IC
X
O 1 2 3 4 5

ðf£

tiu¥gl« és¡f«

gšntW Ïiz¥òfnshL« Toa ÏUéjkhd g©l§fë‹ nfhol¥g£LŸs


nfhLfis x‹whf Ïiz¡F« nghJ, rkãiy tisnfh£il cUth¡f KoÍ«.
tiugl¤Âš IC v‹gJ rkneh¡F tisnfhlhF«. ÏU g£oaèš F¿¥Ã£l Ïu©L
g©l§fë‹ ÏizÎfis bjëthf fh£L»‹wJ. Ϫj tisΡ nfh£oš fhQ«
mid¤J òŸëfë‹ _y« »il¡f¥bgW« ÂU¥Âæ‹ msthdJ rkãiyæš
cŸsjhF«. rkneh¡F tis¡nfh£o‰F rk ga‹gh£o‹ tisΡ nfhL v‹w
bgaU« c©L.
57
rkneh¡F tisnfh£L¤ bjhFÂ

rkneh¡F tisnfh£o‹ bjhFÂ v‹gJ Ïu©L g©l§fS¡fhd bt›ntW


ãiyahd ga‹gh£il és¡F« gy rkneh¡F tisnfhLfis¡ bfh©ljhF«.
ϧF, nkšãiyæš mikªJŸs rkneh¡F tisnfhL mÂf msÎ kdãiwitÍ«
Ñœãiyæš cŸs rkneh¡F tisnfhL Fiwªj msÎ kdãiwitÍ« F¿¡F«.
Ef®nth® gF¤j¿ÎŸstuhŒ v¥nghJ« ÏU¥gjdhš k‰wit rkkhd ãiyæš
ÏU¡F« nghJ Fiwªj msÎ ga‹gh£oš ÏUªJ causÎ ga‹gh£il bg‰¿lnt
éU«òth®.
tiu¥gl« 3.5
rkneh¡F tisnfhL bjhFÂ gl«
g©l« Y

g©l« X

rkneh¡F tisnfh£o‹ g©òfŸ

1. všyh rkneh¡F tis¡nfhLfS« ty¥òwkhf, Ñœneh¡»¢ bršY«.

2. rkneh¡F tisnfhLfŸ Féªj ãiyæš mikÍ«.

3. Ïu©L rkneh¡F tis¡nfhLfŸ x‹iw x‹W bt£o¡ bfhŸshJ.

I. všyh rkneh¡F tisnfhLfS« ty¥òwkhf Ñœneh¡» bršY«.

Ñœneh¡»¢ rçªJ bršY« rkneh¡F tisnfhL, Ef®nth® X g©l¤Â‰F


gÂyhf Y g©l¤Âid¥ gÂÄL g©lkhf bjç΢ brŒ»‹wh®. Y g©l¤ij
mÂfç¤J X g©l¤ij Fiw¡»wh® vdΫ bghUŸgL«.

2. mid¤J rkneh¡F tisnfhLfS« njh‰WthŒ neh¡» FéªJ fhz¥gL«.

ÏJ Vbdåš, FiwªJbrš ‘ÏWÂãiy gÂÄ£L Åj« (DMRS) nfh£ghL


brašgh£o‹ fhuzkhf MF«. rkneh¡F tisnfhL Ï¡nfh£gh£oid
mo¥gilahf¡ bfh©lJ. ÏWÂãiy gÂÄ£L Åj« (DMRS) mÂfç¡F« nghJ
rkneh¡F tisnfhLfŸ njh‰WthŒ neh¡» Fêahf (Concave) fhz¥gL«.

58
g©l§fŸ ãiwÎ¥ gÂÄ£L¥ g©l§fshf ÏUªjhy‹¿ rkneh¡F tisnfhLfŸ
ne®nfhL MfhJ.

ÏWÂãiy gÂÄ£L Åj« v‹gJ (Marginal Rate of Substitution) X k‰W« Y


g©l§fS¡F Ïilna F¿¥ÃLtJ X g©l§fS¡F gÂyhf Y g©l§fŸ v›tsÎ
më¡f¥gL»wJ v‹gjhF«. Ef®nth® Y g©l§fS¡F gÂyhf X g©l§fŸ gÂÄL
brŒJ bfh©nl bršY« nghJ ÏWÂãiy gÂÄ£L Åj« MRS FiwªJ bfh©nl
brš»wJ.

tiu¥gl« 3.6

3. vªj ÏU rkneh¡F tisnfhLfS« x‹iw x‹W bt£o¡ bfhŸshJ.


tiu¥gl« 3.7
g©l« Y

g©l« X
_‹whtJ vLnfhŸ Ïu©L rk neh¡F tisnfhLfŸ v¥nghJ« x‹iw
x‹W bt£o¡ bfhŸshJ v‹gjhF«. Mdhš, tiu¥gl« 3.7 Ïu©L rkneh¡F
tisnfhLfŸ x‹iw x‹W bt£oæU¥gij¡ fh©»nwh«.
59
Ïu©lhtJ rkneh¡F tisnfh£oš (IC2) cŸs òŸë A KjyhtJ
tisnfh£oš (IC1) cŸs òŸë B iaél mÂf kdãiwit Ef®nthU¡F jU»wJ.
Mdhš, C Ïu©L tisnfhLfS¡F« bghJthf cŸsJ. Ïj‹ bghUŸ, rkk‰w ÏU
ntW kdãiwÎ¥ òŸëfŸ rkkh»é£lJ v‹gjhF«. ÏJ V‰W¡ bfhŸs KoahjJ.
vdnt, rkneh¡F tisnfhLfŸ v¥nghJ« x‹iw x‹W bt£o¡ bfhŸshJ.

Ï«_‹W vLnfhŸfS« rkneh¡F tisnfhLfë‹ tot¤Âid¡


F¿¥ÃLtjhF«.

rkneh¡F tisnfhL têahf Ef®nth® rkãiy

Ef®nth® tiuaW¡f¥g£l tUkhd¤ijna bg‰¿U¥gjhš mÂf kdãiwit¥


bgw¤j¡f tifæš mt® bryél Ka‰Á¥gh®. Ef®nth® gy g©l§fëš bryéd«
bk‰bfhŸtj‹ _y« mÂf kdãiwit¥ bgW« nghJ mt® rkãiyia¥ bgW»wh®.
nk‰T¿a ga‹gh£L gF¥ghŒéš xU Ef®nth® gy g©l§fis th§Ftj‹
_y« bgW« ÏWÂãiy¥ ga‹ghL rkkhf ÏU¡FnghJ mt® c¢r msÎ kd
ãiwit¥ bgW»wh®. xU Ef®nthç‹ rkãiyia rkneh¡F tisnfh£L E£g¤Â‹
_yK« eh« és¡»Íiu¡fyh«. ekJ gF¥ghŒé‰F eh« ÑœfhQ« vLnfhŸfis¡
ifahSjš nt©L«.

m. rkneh¡F tisnfh£L¥ gl« x‹iw Ef®nth® MuhŒ»wh® - (v.fh.) njÜ®


k‰W« ðf£ ÏizbghUŸ, Ï¥gl« Ef®nthç‹ ÏU g©l§fë‹ Ûjhd
éU¥g¤ij¡ F¿¥gjhF«. xU F¿¥Ã£l fhy¤Â‰F mt® K‹Dçikfë‹
msÎnfhš khwhkš ÏU¥gjhf¡ bfhŸsnt©L«.

M. Ef®nth® ÏU g©l§fS¡»ilna bryÎ brŒa xU F¿¥Ã£l bjhif


k£Lnk bg‰WŸsh®. mt® Ϥbjhifia bryÎ brŒthnua‹¿
nrä¡fkh£lh® vd¡ bfhŸs nt©L«.

Ï. ÏU g©l§fë‹ éiyfŸ m§fhoæš khwhkš xnu ãiyæš ÏU¥gjhf¡


bfhŸs nt©L«.

<. Ef®nth® jdJ kdãiwit c¢rãiyæš bgWtj‰nf‰w tifæš


gF¤j¿Îl‹ brašgLtjhf¡ bfhŸsnt©L«.

XU Ef®nthç‹ rkneh¡F ãiy g©l« X k‰W« g©l« Y gl« 3.6


bfhL¡f¥g£LŸsJ. ÏJ Ef®nthç‹ ÏU g©l§fS¡»ilna eh‹F
K‹Dçikfë‹ msÎfis (Scales of Preferences) F¿¥ÃL»wJ. tyJ g¡f«
cŸs rkneh¡F tisnfhLfŸ mÂf kd ãiwit¡ F¿¡»wJ. vdnt Ef®nth®
X k‰W« Y g©l§fS¡F»ilnaahd nkšneh¡»¢ bršY« rkneh¡F tisnfhL
ÛJ fhz¥gL« Ïiz¥ bghUis¤ nj®ªbjL¥gh®. Mdhš mtuJ bjçÎ tUkhd«
k‰W« ÏU g©l§fë‹ éiyia¥ bghU¤J mikÍ«.

Ef®nth® tUkhd¤ij¥ bghU¤J, bfhL¡f¥g£LŸs éiyæš g©l§fis


v›tsÎ th§F KoÍ« v‹gij m¿a tuÎ bryΡ nfhL (Budget Line) ga‹gL»wJ.

60
Ef®nthç‹ tuÎ bryΡ nfhL

Ef®nth® %.20/- it¤ÂU¥gjhf¡ bfhŸnth«. njÚ® k‰W« ðf£ (Biscuit)


éiy Kiwna 50 igrh k‰W« 40 igrh MF«. Ef®nth® _‹W khWg£l bjçÎfis
nk‰bfhŸsyh«.

m. mt® O (Tea) k£L« th§f KoÎ brŒayh«. m¥gobaåš mt® 40 f¥ Oia


th§f KoÍ«.

M. mt® ðf£ k£L« th§f KoÎ brŒayh«. m¥gobaåš mt® 50


ðfLfis th§f KoÍ«.

Ï. mt® ÏU g©l§fisÍ« F¿¥Ã£l msÎ th§f éU«gyh«. v.fh. 20 f¥ O


(%.10/-) k‰W« 25 ðf£ (%.10/-) mšyJ 12 f¥ O (%.6/-) k‰W« 35 ðf£
(%.14/-) (bkh¤j¤ bjhif %.20/-)

tiu¥gl« 3.8
tuΠbryΡ nfhL (Budget Line)
Y

A
g©l« Y

O X
g©l« X M

gl« 3.9 _‹W bjçÎfis¡ F¿¥ÃL»wJ. Ef®nth® jdJ tUkhd¤Âš


(%.20/-)mÂf msΠðf£ (50) k‰W« mÂf msÎ O (40) th§f ÏaY« v‹gij nfhL
LM fh©Ã¡»wJ. nfhL LM cz®¤JtJ v‹dbtåš Ef®nth® Ï¡nfh£o‰F
m¥ghš (gh®¡f A òŸë) vªj Ïiz¥ g©l§fisÍ« bjçÎ brŒa ÏayhJ. fhuz«
mtuJ tUkhd« mtiu mDk¡fhJ. khwhf Ï¡nfh£o‰F ÑnHÍ« bjçÎ brŒa
ÏayhJ. (B òŸë) mtU¡F mÂf kdãiwÎ »il¡fhJ.

LM nfhL tuÎ bryΡnfhL vd¥gL»wJ. Ef®nth® jdJ tUkhd¤Âš


th§F« gšntW bghU£fis F¿¥gjhF«. Ïjid éiy é»j¡nfhL (Price Ratio
Line) v‹wiH¡fyh«. mšyJ éiynfhL v‹W Twyh«. Vbdåš ÏU g©l§fë‹
éiy é»j¤ij¡ F¿¥gjhš Ï›thW miH¡f¥gL»wJ. mjhtJ OM msÎ X
g©l§fŸ = OL msÎ Y g©l§fŸ, Ef®nth® F¿¥Ã£l tUkhd mséš mÂf msÎ
kdãiwit rkneh¡F tisnfhL I3 æš cŸs C òŸëæš bgW»wh®. Ï¥òŸëæš

61
g©l« X I OXI msé‰F« th§F»wh®. F¿¥Ã£l tUkhd¤Âš Ef®nth® ÏU
g©l§fëilnaahd Ïiz¤ bjçÎfŸ Fiwthd kdãiwitnah mšyJ
bgwKoahj j‰nghija éiyænynah ÏU¡F«.
tiu¥gl« 3.9
Ef®nthç‹ rkãiy

L
50 A

B
g©l« Y

Y1 C

D I4
I3
E I2
I1
X
O X1 40 M
g©l« X

rkãiy¥òŸëæš (òŸë C) éiy¡nfhL LM rkneh¡F tisnfh£il (I3)


bjh£L¢ brš»wJ. C òŸëæš rkneh¡F tisnfhL k‰W« tisnfhL ÏWÂãiy
gÂÄ£L Åj¤ij¡ F¿¡»wJ. nkY« tuÎ bryΡnfhL ÏU g©l§fS¡F
Ïilnaahd éiy éj¤ij¡ F¿¡»wJ. C òŸëæš ÏU g©l§fS¡»ilnaahd
ÏWÂãiy gÂÄ£L Åj« rkneh¡F tisnfhL I3 F¿¥Ã£LŸsJ nghš k‰W« ÏU
g©l§fë‹ éiy éjkhd éiy¡nfhL LM Ïu©L rkkhF«. Ï¥òŸë, vdnt
Ef®nth® jdJ tiuaW¡f¥g£l tUkhd¤Âš mÂf kdãiwit bgw¡Toa ÏU
g©l§fë‹ äf¢ Áwªj Ïiz¤ bjçÎ vdyh«. Ï¥òŸë (òŸë C) vdnt, Ef®nth®
‘rkãiyæš’ cŸsh®.

rkãiy¡fhd mo¥gil ãaÂfŸ v‹dbtåš g©l« Y¡F gÂyhf g©l«


X‹ ÏWÂãiy¥ gÂÄ£L ÅjK« k‰W« ÏU g©l§fë‹ éiyfë‹ Ïilna cŸs
ÅjK« rkkhf ÏU¡f nt©L«. vdnt rkãiy¡fhd ãaÂfŸ Mtd.

MRSXY = PX/ Py

62
gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ

1. Ï‹¿aikahj, trÂ, Ml«gu g©l§fŸ v‹gJ

m. Ïytr g©l§fis tif¥gL¤jtJ

M. éU¥g§fis tif¥gL¤JtJ

Ï. ga‹gh£oid Ãç¥gJ

<. VJΫ Ϛiy

2. rkneh¡F tis¡nfh£o‹ mQFKiwia m¿Kf¥gL¤Âat®

m. kh®õš

M. Ïyadš uhË°

Ï. J.R. ï¡° k‰W« R.G.D. My‹

<. Ml« °ä¤

3. ga‹ghL v‹gJ

m. r_f fU¤J

M. cŸSz®Î rh®ªj k‰W« cséaš fU¤J

Ï. muÁ‹ fU¤J

<. m¿éaš fU¤J

4. x‰iw¥ g©l Ef®Î vij cz®¤J«

m. c‰g¤Â thŒ¥ò tis¡nfhL

M. rk-ÏW ãiy ga‹gh£L éÂ

Ï. më¥ò éÂ

<. FiwªJ¢ brš ÏWÂãiy ga‹gh£L éÂ

5. Ef®nth® v¢r« v‹gJ

m. jFéiy - c©ik éiy

M. MVn = TVn - TVn -1


Ï. njit = më¥ò

<. Ïšiy

63
II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf

6. ___________ v‹gJ g©l§fis, gâfis ga‹gL¤jtjhF«.

7. éU¥g§fŸ v‹gJ ___________ k‰W« ___________ MF«.

8. kh®õè‹ ga‹gh£L mQFKiw v‹gJ ___________ gF¥ghŒthF«.

9. ÏWÂãiy¥ ga‹ghL óíakhF« nghJ, bkh¤j ga‹ghL ___________ MF«.

10. rkneh¡F tis¡nfhL ika¤ij neh¡» ___________ fhz¥gL«.

III. bghU¤Jf

11. éU¥g§fŸ - m. kh®õš

12. bghUshjhu¡ nfh£ghLfŸ - M. ï¡° k‰W« lhšl‹

13. mÂfg£r r_f e‹ikfŸ - Ï. itu Mguz§fŸ

14. rkneh¡F tis¡nfhL - <. és«gu§fŸ

15. Ml«gu¥ g©l§fŸ - c. rhjhuz ju«

IV. xçU th®¤ijæš éilaë¡fΫ

16. ga‹gh£il tiuaW

17. rk-ÏWÂãiy¥ ga‹gh£o‰F, ntWbga® v‹d?

18. rkneh¡F tis¡nfhL v‹whš v‹d?

19. rkneh¡F bjhFÂ v‹whš v‹d?

20. ã ãiy¡ nfh£o‰F k‰bwhU bga® v‹d?.

gFÂ - M

ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.

21. éU¥g§fS¡fhd fhuz§fŸ ahit?

22. g©l§fë‹ tiffŸ ahit?

23. ÏWÂãiy ga‹gh£L éÂæ‹ Ïy¡fz¤ij tiuaW¡fΫ.

24. rkneh¡F tis¡nfh£o‹ g©òfŸ ahit?

25. kh®õè‹ T‰W¥go ‘Ef®nth® cgç’ ia¡ TWf.

64
gFÂ - Ï

ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.

26. bkh¤j¥ ga‹ghL, ÏWÂãiy¥ ga‹ghL ntWgL¤Jf.

27. FiwªJ brš ga‹gh£L éÂæ‹ vLnfhŸfŸ ahit?

28. FiwªJ brš ga‹gh£L éÂæ‹ K¡»at¤Jt¤ij vGJf.

29. rk-ÏW ãiy¥ ga‹ghlo‹ tiuaiwfis F¿¥ÃLf.

30. rkneh¡F bjhF¥ò tiu¥gl« cjéÍl‹ Ef®nth® rkãiyia és¡Ff.

gFÂ - <

ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.

31. kåj éU¥g§fë‹ g©òfŸ ahit?

32. FiwªJ brš ga‹gh£L éÂæid gl« tiuªJ és¡f« jUf.

33. Ef®nth® cgçia gl« tiuªJ, mjDila K¡»a¤Jt« k‰W« ÂwdhŒÎfis


és¡Ff.

34. rkneh¡F tis¡nfh£o‹ mQFKiwfis étç¡fΫ.

35. rkneh¡F tis¡nfh£o‹ bjhF¥Ãid tiuªJ mjDila g©òfis


és¡Ff.

65
ghl« 4
njitÍ« më¥ò«
xU bghUS¡fhd ‘njit’ (Demand) v‹gJ - m¥bghUis th§Ftj‰fhd
éU¥g¤ijÍ«, nghÂa th§F« r¡ÂiaÍ«, th§»él nt©L« v‹w KoitÍ«
F¿¡F«. Mdhš tWik¡ nfh£o‰F Ñœ ÏU¡F« xU vëa eg® ‘fh® x‹iw th§f
nt©L« v‹W éU«ò« nghJ - mJ btW« éU¥gnk m‹¿ mJ njitbad¡
fUj¥gl kh£lhJ. Vbdåš mtuJ éU¥g¤ij ãiwÎ brŒJ¡ bfhŸs mtçl«
nghÂa th§F« r¡Â Ïšiy. mnj neu¤Âš xU gz¡fhu® fh® jd¡F th§f
nt©L« v‹W éU«ò«nghJ mJ njit vd bghUëaèš fUj¥gL«. Vbdåš
mtuhš mªj bghUë‹ éiyia bfhL¡f KoÍ«. Ï›thW bghUS¡fhd
éU¥g¤njhL th§F« r¡ÂÍ« Ëòykhf ÏU¡F«nghJ bghUëaèš mJ ‘njit’
v‹W miH¡f¥gL»wJ.

vªj xU bghUS¡F« njit v‹gJ m¥bghUë‹ éiyia¥ bghW¤ÂU¡F«.


Ãw Ô®khåfŸ v‹gd r«gªj¥g£l Ãw bghU£fë‹ éiy, Ef®nthuJ tUkhd«,
mtuJ RitfŸ, nj®ªbjL¤jš, Ef®nthç‹ bršt«, ngh‹witfshF«. vdnt
njitia¡ Ñœf©lthW vGjyh«.
Dx = F(Px, Ps, Y, T,W)
Dx v‹gJ X bghUS¡fhd njit
Px -X bghUë‹ éiy
Ps- gÂèfë‹ éiy
Y - tUkhd«
T - Rit k‰W« nj®ªbjL¤jš
W - Ef®nthå‹ bršt ãiy MF«

njit éÂ

éiyÍ« njitÍ« v®kiw¤ bjhl®òilad v‹gij njit é TW»wJ.


Ïj xU bghUS¡fhd éiyiaÍ«, xU F¿¥Ã£l fhy mséš mªj bghUS¡fhd
njitiaÍ« F¿¡F«.

tiuaiw

Mš~ÃuL kh®õè‹ T‰W¥go “ãiwa g©l§fis é‰f nt©Lkhæ‹,


éiy Fiwthf ÏU¡f nt©L«. m›thW éiyia Fiwthf ÏUªjhš jh‹
m¥g©l¤ij¥ gyU« th§Ft®. ntW éjkhf¡ T¿dhš éiy Fiwtjhš
njit¥gL« g©l¤Â‹ msÎ TL»wJ. éiy TLtjhš njit Fiw»wJ“
~bg®Tr‹ v‹gtç‹ T‰W¥go “éiyÍ« njitæ‹ msΫ v®fâa¤ bjhl®ò
bfh©LŸsd”.

“xU bghUS¡fhd éiy FiwÍ« nghJ k¡fŸ mÂf« m¥bghUis th§Ft®,


éiy VW« nghJ Fiwthf th§Ft® - k‰wit khwhkèU¡F« nghJ” v‹gJ njit
éÂ.
66
k‰wit khwhkš ÏU¡F« nghJ v‹W F¿¥Ãl¥gLtJ, njit éÂæ‹
vLnfhŸfis¡ F¿¡F«.
vLnfhŸfŸ
m) Ef®nthç‹ tUkhd¤Âš kh‰w« Ïšiy.
M) Ef®nthuJ RitæY« nj®ªbjL¤jèY« kh‰w« Ïšiy.
Ï) Ãw bghU£fë‹ éiyæš kh‰w« Ïšiy.
<) Ãw gÂèfis f©LÃo¡féšiy.
c) j‰nghija éiy Ïw¡f« ËéiuÍ« TLjš éiy Åœ¢Á¡F KfÎiu
v‹W k¡fŸ czuhik MF«.
njit¥g£oaš
xU g©l¤Â‹ gšntW éiyfisÍ« m›éiyfë‹ x›bth‹¿‰F«
njitæ‹ msitÍ« fh£L»‹w m£ltizna njit¥g£oaš v‹gjhF«.

m£ltiz 4.1

éiy(%) njit msÎ ».»


5 10
4 20
3 30
2 40
1 50

m£ltiz 4.1 njit¥g£oaš MF«. jåbahU Ef®nth® gšntW éiyfëš


th§f éU«ò« xU g©l¤Â‹ gšntW msÎfis ÏJ R£o¡fh£L»wJ. éiyÍ«
njitÍ« v®kiwahf khw¡ToaJ ÏJ jåbahU Ef®nth® njit¥g£oayhF«.
njit tisnfhL
Ϫj m£ltizia tiu¥gl« 4.1š njit tisnfhlhf tiuayh«. njit
tisnfhL v‹gJ njit m£ltizæ‹ tiuglkhF«.

67
nk‰f©l tiu¥gl« 4.1š DD v‹gJ njit¡nfhL MF«. Ϥnjit¡nfhL
ÏläUªJ tykhf¡ Ñœneh¡»¡ rçªJ brš»wJ. Ïš éiy kh‰w§fS«
mj‰nf‰g njitæ‹ mséš V‰gL« kh‰w§fS« R£o¡ fh£l¥g£LŸsd. éiy
Ïw§» tU« nghJ njitæ‹ msÎ mÂfç¥gij Ï¡nfhL fh£L»wJ. Ï›thW
éiyÍ« njitÍ« v®kiw¤ mšyJ v®fâa¤ bjhl®ò bfh©LŸsd k‰wit
khwhkèU¡F« nghJ (ceteris paribus).

njit tis nfhL »œ neh¡» rçªJ brštJ V‹?

njit¡ nfhL rçtj‰fhd fhuz«, FiwªJ¢ brš ÏWÂãiy ga‹gh£L éÂ.


Ï›éÂahdJ, g©l§fŸ TLjyhf Ef®tjdhš, ga‹ghlhdJ FiwªJ¢ brš»wJ.
Mfnt Ef®nth® xU¥ bghUis Fiwªj éiy¡ bfhL¤nj th§f nt©oÍŸsJ.
njit¡ nfhlhdJ rçtj‰F fhuz«, ÏWÂãiy ga‹ghL¡ nfhL FiwªJ
brštnjahF«.

jåbahU Ef®nthuJ njit¥g£oaš, k‰W« m§fho¤ njit¥g£oaš.

jå eg® njit¥g£oahyhdJ, xU g©l¤Â‹ gšntW éiyfëš th§f


éU«ò« gšntW msit R£o¡ fh£L« m£ltiz.
m£ltiz 4.2
jå eg® njit¥g£oaš
éiy MuŠR njit msÎ
(%ghŒ) (MuŠR)
5 1
4 2
3 3
2 4
1 5

m£ltiz és¡f«

m£ltizæš MuŠR gH¤Â‹ éiy %.5jhf ÏU¡F« nghJ xU gH¤ijna


th§F»wh®. m¥gH¤Â‹ éiy %.4-Mf FiwÍ« nghJ ÏU gH§fŸ th§F»‹wh®.
nkY« éiyahdJ %.3 Mf FiwÍ« nghJ, _‹W gH§fis th§F»‹wh®. Ï›thW
éiyahdJ Fiwa¡ Fiwa njitæ‹ msthdJ mÂfç¤J¢ brš»wJ vÂbu®
khwhf.

m§fho¤ njit m£ltiz

m§fho¤ njit¥g£oaš v‹gJ, m§fhoæš cŸs Ef®nth® midtç‹


njit msÎfis x‹W¡ T£odhš »il¥gjhF«. MuŠR gH m§fhoæš ÏU
Ef®nth® ÏU¥gjhf it¤J¡ bfh©lhš, m§fho¤ njitahdJ ÑœfhQ« tifæš
fz¡»l¥gL»wJ.

68
m£ltiz 4.3
Ïu©L Ef®nthuJ njit¥g£oaš k‰W«
m§fho¤ njit¥g£oaš
njit msÎ
éiy (MuŠR) Ef®nth‹ 1 Ef®nth‹ 2 m§fho¤ njit
5 1 - 1
4 2 1 3
3 3 2 5
2 4 3 7
1 5 4 9

m§fhoæš njit tisnfhL

m§fhoæš éiy FiwÍ«nghJ njit TL»wJ.

m§fho¤ njit¡ nfh£o‹ és¡f«

nk‰f©l tiugl¤Âš Ef®nth® 1, Ef®nth® 2 M»a ÏU Ef®nthç‹


njitasÎfŸ ‘X’ m¢ÁY«, m§fhoæš ãyΫ éiy ‘Y’ m¢ÁY«
F¿¥Ãl¥g£LŸsJ. Ï›éU Ef®nthç‹ bkh¤j njit. mjhtJ D1 + D2 = DD
v‹w m§fho¤ njit¡nfhL«, jå Ef®Î njit¡ nfh£il¥ ngh‹nw Ñœneh¡»
rçªJ brš»‹wd. “DD” v‹w njit¡nfhL njh‰WthŒ neh¡» FéªJŸsJ. ÏJ
éiy¡F« njitæ‹ msΡF« cŸs bjhl®ig és¡F»wJ.

njit éÂæ‹ éÂéy¡FfŸ

bghJthf njit éÂahdJ éiy k‰W« g©l¤Â‹ msΡF cŸs jiy


ÑHhd cwit vL¤J TW»wJ. Áy é éy¡fhd Nœãiyæš Ï›é Ïašghf
brašgltšiy. Ϫãiyfëš éiy VW«nghJ, g©l¤Â‰fhd njitÍ«
mÂfç¡F«, éiy FiwÍ«nghJ g©l¤Â‹ njitæ‹ msΫ FiwÍ«. Ï›thwhf
njit¡nfhLfŸ nkš neh¡» rçªJ br‹W njitÍ«, éiyÍ« neuo bjhl®ò
bfh©ldthf ÑœfhQ« tiu gl¤Âš njh‹WtJ¥ ngh‹W mikÍ«.

69
tiu¥gl« 4.3
P
D
P1

éiy
D
P

0 Q Q1 Q
g©l¤Â‹ njit

tiu¥gl és¡f«

g©l¤Â‹ éiyahdJ OP-æèUªJ OP1 Mf caU«nghJ njitæ‹


msthdJ OQ-æèUªJ OQ1 Mf caU»wJ. (v® v®khwhf) DD v‹gJ
éÂéy¡F¤ njit¡nfhL mšyJ mrhjhuz njit¡nfhL vd¥gL«.

njit éÂæ‹ éÂéy¡FfŸ Áy ÑnH bfhL¡f¥g£LŸsd.

(i) bt¥s‹ éisÎ

jh®°o‹ bt¥s‹ v‹D« bghUëay¿P®, xU Áy bghU£fis, gz¡fhu®fŸ


rKjha¤Âš j§fsJ mªj°J k‰W« btW« kÂ¥ò¡fhfnt éiyÍa®ªjhY«
th§F»wh®fŸ v‹W és¡F»wh®. Ï›tifahd bghUŸfë‹ éiy mÂfç¡F«
nghJ, ft®¢Á¡fhf bgWkséš Ï¥bghUŸfŸ th§f¥gL»‹wd. gz¡fhu®fŸ
itu§fë‹ éiy caU«nghJ, mÂfkhf itu§fis th§F»‹wd®. mnj rka«
Ï›éj bghUŸfë‹ éiy FiwÍ«nghJ, mªj bghUŸfis¥ gz¡fhu®fŸ
th§fkh£lh®fŸ.

»~g‹ (Giffen) Ku©ghL

r® Ïuhg®£ »~g‹ v‹gt® ViH, vëa k¡fŸ Ñœãiy¥ g©l§fë‹ éiy,


mÂfç¤jhš, mjDila njit msÎ mÂfç¡F« v‹W«, éiy Fiwªjhš njit
msΫ FiwÍ« v‹W és¡F»wh®. k¡fŸ tWikæèU¡F«nghJ mÂf mséš
th§f¥gLtJ«, brGikæèU¡F«nghJ Fiwªj mséš th§f¥gLtJkh»a
g©l§fŸ Ñœãiy¥ g©l§fŸ v‹wiH¡f¥gL»‹wd.

ViH k¡fŸ tUkhd¤Âš bgU«g§»id ca®tifa‰w (f«ò, nfœtuF,


nrhs« ngh‹wit) jhåa§fis th§fΫ, Fiwªj msnt mçÁ th§fΫ
bryéL»wh®fŸ. ca®tifa‰w jhåa§fë‹ éiy caU« nghJ ViH k¡fŸ
Fiwªj msÎ mçÁia th§Fth®fŸ. Ïjdhš vG« Ïilbtëia ãu¥g
ca®tifa‰w jhåa§fis mÂf msÎ th§f nt©L«. vdnt, ca®tifa‰w
jhåa§fë‹ éiy caU«nghJ mt‰iw mÂf msÎ th§F»wh®fŸ. ÏJnt
»~¥g‹ Ku©ghL v‹wiH¡f¥gL»wJ. Ï›tif Ku©ghLfŸ njité¡F
éÂéy¡fhf cŸsd.

70
njitæš kh‰w« (njit¥ bgU¡f«, njit¢ RU¡f«)

njit tis¡nfh£o‹ ãiyæš vªjéjkhd kh‰wK« ãfHéšiy. xU


bghUë‹ éiyæ‹ msÎ FiwÍ« nghJ, m¥bghUS¡fhd njitæ‹ msÎ
TL»wJ. Ïij njit bgU¡f« v‹W miH¡f¥gL«. mnj rka« bghUë‹
éiy mÂfç¡f« nghJ, mjDila njit Fiw»wJ. ÏJ njit RU¡f« vdΫ
miH¡f¥gL«. Ïit Ïu©Lnk mnj njit tis¡nfh£o‹ nkY« ÑGkhf
ef®tijnt njit bgU¡f«, k‰W« njit RU¡f« vd TW»‹nwh«. Ïjid
tiu¥gl« _y« és¡fyh«.
tiu¥gl« 4.4

P D

P1
éiy

P2

D D

0 Q2 Q Q1 Q

g©l¤Â‹ njit

tiugl és¡f«

nkny cŸs tiugl¤Âš OP v‹gJ bghUë‹ éiy QQ v‹gJ njit


msÎ. éiyahdJ OP2 msÎ FiwÍ«nghJ, njitæ‹ msÎ OQ2 msthf
mÂfç¡»wJ. ÏJ njitæ‹ bgU¡f« vd¥gL«. khwhf éiyahdJ OP1 msΡF
mÂfç¡F«nghJ, njit msthdJ OQ2 msΡF Fiw»wJ ÏJ njit RU¡f«
vd¥gL«.

njitæ‹ kh‰w« (njit ca®Î, njit¡ FiwÎ)

“k‰wit khwhÂU¡»‹wd” v‹w bghUshjhu vLnfhë‹ mo¥gilæš


mikªJŸsJ. Ϫj k‰wit v‹w brhšyhdJ tUkhd«, Rit, k¡fŸ bjhif,
muÁ‹ bfhŸiffŸ, bjhêšE£g«, éiynahL bjhl®òila k‰w fhuâfis
F¿¡F«. Ï›éjkhd fhuâfë‹ _y« V‰gL« kh‰w« njitæš ca®Î, njitæš
Fiwit V‰gL¤J»wJ Ïjid gl« 4.5-š fhzyh«.

71
tiu¥gl« 4.5

D2
D

D1

éiy P

D2
D

D1
0 Q1 Q Q2

njit msÎ

tiu¥gl« és¡f«

nkny tiua¥g£l tiu¥gl¤Âš njitahdJ DD-æš ÏUªJ D2, D2¡F


mÂfç¤J brš»wJ. Ïij njit ca®Î v‹g®. mnj rka« njitahdJ DD
æèUªJ DD1 Mf ef®ªJ brš»wJ. Ïij njit FiwÎ v‹g®.

njitia¤ Ô®khå¡F« fhuâfŸ


njitia¤ Ô®khå¡F« fhuâfŸ ÑœtUkhW
1. Ef®nthç‹ RitfS« k‰W« nj®Î¢ brŒjY«.
2. Ef®nthç‹ tUkhd«
3. gÂÄ£L g©l¤Â‹ éiy
4. Ef®nthç‹ v©â¡if
5. tU§fhy éiy¥g‰¿a v®gh®¥ò
6. tUkhd g»®Î
7. gUt¡fhy kh‰w§fŸ
8. tâf ãiy
9. Ef®nthç‹ ò¤jh¡f« òidjš
1. Ef®nthç‹ RitfS« / nj®Î brŒjY«

RitfŸ, nj®Î¢ brŒjš, etehfçf§fŸ M»a fhuâfŸ njitæ‹ msit


kh‰w« mila¢ brŒÍ« (v.fh.) nt£ofSila njitahdJ FiwªJ òJtif
Milfis É‹° M»at‰¿‹ njit mÂfç¡»wJ. fhuz« etehfçf kh‰wnk.

2. Ef®nthç‹ tUkhd«

Ef®nthç‹ tUkhd« mÂfç¡F«nghJ, njitahdJ mÂfç¡F«. vdnt


tUkhd« mÂfç¡F«nghJ bghUŸfë‹ njitÍ« mÂfç¡F« tr k‰W« Ml«gu
bghUŸfŸ Ï›tifia rh®ªjjhF«.
72
3. gÂÄ£L g©l§fë‹ éiy

xU éU¥g¤ij ãiwÎ brŒa cjΫ xU kh‰W¥ g©lnk. gÂÄ£L¥ g©l«


vd¥gL«. (v.fh.) njÜU«, fhÃÍ«, Áwªj gÂÄfŸ. fhÃæ‹ éiy caU«nghJ,
njÜç‹ éiy khwhkš ÏU¥gjhš k¡fŸ njåiu mÂfkhf éU«Ã th§Ftjhš,
fh¥Ãæ‹ njit Fiw»wJ. gjÄ£L¥ g©l¤Â‰fhd njitfŸ v®khwhf
brašgL»wJ.

4. Ef®nthç‹ v©â¡if

xU eh£o‹ k¡fŸ bjhifahdJ njitia Ô®khå¡F« xU K¡»a fhuâ


(v.fh.) bgUksÎ k¡fŸ bjhif, czÎ tiffŸ, jhåa tiffŸ ngh‹w F¿¥Ã£l
bghUS¡fhd njitia mÂfç¡F«. Ef®nthuhJ v©â¡if mÂfç¡F«nghJ
bghUŸfS¡fhd¤ njitÍ« mÂfç¡F«.

5. tU§fhy éiyg‰¿a v®gh®¥ò

v®fhy¤Âš xU bghUë‹ éiy mÂfç¡F« v‹w v®gh®¥Ãdhš, xU


Ef®nth® j‰fhy¤Âš mÂf« bghUŸfis th§f K‰gLth®. xU ntis éiy
Fiw¥ig v®gh®¤jhš, j‰nghija mtuJ njitia Fiw¤j¡ bfhŸth®.

6. tUkhd g»®Î

tUkhd g»®Î Ef®Î¤ j‹ikia kh‰¿ mik¡»wJ. vdnt gšntW


g©l§fë‹ njitahdJ tUkhd¥ g»®it¥ bghU¤J mik»wJ. rkÓuh¡F«
neh¡f¤Jl‹, mªeh£L muR tUkhd« kWg»®Î brŒa Ka‹whš Ml«gu¥
bghUŸfë‹ njit FiwªJ, m¤ÂahtÁa bghUŸfë‹ njit mÂfç¡F«.

7. gUtfhy kh‰w§fŸ

xU bghUS¡fhd¤ njit fhy Ánjhõd ãiyfS¡nf‰g kh‰w« bgW«


(v.fh.) nfhil¡ fhy¤Âš Fë® ghd§fŸ, gU¤Â MilfŸ k‰W« Fë® rhjd¥
bg£ofë‹ njit caU«. Mdhš Fë® fhy¤Âš f«gë MilfS¡fhd njit
caU«.

8. thâg ãiy

thâg brašghLfŸ äf brê¥ghf ÏU¡F«nghJ, g©l§fŸ,


gâfS¡fhd¤ njit äFÂahf ÏU¡F«. khwhf th£l« (m) kªj« V‰gL«nghJ
g©l§fŸ, gâfS¡fhd njitÍ« Fiw¡»wJ.

9. Ef®nthç‹ ò¤jh¡f« òidjš

nfhJik khé‹ éiynah, ä‹rhu¤Â‹ éiynah Fiwªjhš Ef®nth®


m¥bghUŸfS¡F òÂa ga‹ghLfis f©LÃo¤J éL»wh®fŸ. vdnt
Ï¥bghU£fs¡fhd òÂa njit cUth»‹wJ.

njit be»œ¢Á (Elasticity of Demand)

njit éÂahdJ, éiy kh‰w¤Âdhš njit khW»wJ v‹W és¡»aJ.

73
Mdhš éiy kh‰w¤Â‹ éisthf, njitæš V‰gL»‹w kh‰w¤Â‹ mséid
mséléšiy. njit be»œ¢Á, njitæš V‰gL« kh‰w¤ij mséL»wJ.

njit be»œ¢Áæ‹ fU¤ij Mš¥Ãu£ kh®õš m¿Kf¥gL¤Âdh®. ÏtuJ


fU¤J¥go, njit be»œ¢ÁahdJ. “xU F¿¥Ã£l éiy ca®Î fhuzkhf
m§fhoæš xU g©l¤Â‰fhd¤ njit mÂfkhf, mšyJ Fiwthf khWtij njit
be»œ¢Á äifahdJ, mšyJ FiwthdJ vdyh«” vd TW»wh®.

njit be»œ¢Áæ‹ tiffŸ

njit be»œ¢Áia 3 tifahf Ãç¡fyh«

m. éiy¤ njit be»œ¢Á

M. tUkhd njit be»œ¢Á

Ï. FW¡F njit be»œ¢Á (m) Ëåa njit be»œ¢Á

m. éiy¤ njit be»œ¢Á

éiy kh‰w¤Âdhš, njitæš V‰gLtjhd kh‰w msnt éiy¤ njit


be»œ¢Á MF«.

éiy¤njit be»œ¢Á v‹gJ, xU g©l¤Â‹ njitæš njh‹W« kh‰w¤Â‹


éG¡fh£oid, m¥g©l¤Â‹ éiykh‰w éG¡fh£lhš tF¡f »il¡F« <Î
éiy¤ njit be»œ¢Á v‹»nwh«.

Ïjid ÑœfhQ« rk‹ gh£lhš és¡fyh«.

éiy¤ njit be»œ¢Áia mséLjš

ÏJ eh‹F Kiwfëš msél¥gL»wJ.


1. éG¡fh£L Kiw
2. òŸëKiw (or ) rçÎ Kiw
3. bkh¤j bryÎ Kiw
4. éšKiw v‹gitahF«

1. éG¡fh£L Kiw

x¥Õ£lsÎ njitkh‰w¤ij x¥Õ£lsÎ éiy kh‰w¤jhš tF¥gj‹


thæyhfΫ mšyJ éG¡fh£lséš njit kh‰w¤ij éG¡fh£lséš éiy
kh‰w¤jhš tF¥gj‹ thæyhfΫ njit be»œ¢Áia msélyh«.

Ïj‹ thŒ¥ghL ahbjåš


74
ep = % ∆q
% ∆p
(v.fh.) mçÁæ‹ éiy 10 rjÅj« caU« nghJ mçÁæ‹ njit 15 rjÅjkhf
Fiwªjhš éiy¤ njit be»œ¢Á ( ep ) v‹gJ
eP = 15 = 1.5 =
10
Ïj‹ bghUŸ, mçÁæ‹ éiy¤ njit, be»œ¢ÁÍilajhf ÏU¡»wJ.
mJnghš, 10% msé‰F mçÁæ‹ éiy caU« bghJ mj‹ njit 5% msÎ k£Lnk
Fiwªjhš mçÁæ‹ njit be»œ¢Áa‰wjhf cŸsJ v‹W bghUshF«.

éiy¤ njit be»œ¢Áæ‹ tiffŸ

éiy¤ njitæ‹ be»œ¢Áia 5 tif¥gL¤jyh«.


1. äif¤ njit be»œ¢Á (ed>1)
2. Fiwthd njit cŸs be»œ¢Á (ed<1)
3. myF¤ njit be»œ¢Á (ed=1)
4. KG ãiwthd be»œ¢Áa‰w¤ njit (ed=0)
5. KG ãiwthd be»œ¢ÁÍŸs njit (ed=∞)

75
tiu¥gl« 4.10
KG ãiwthd be»œ¢ÁÍŸs njit
P

éiy
P D

0 Q Q1 Q
njit msÎ

2. òŸë Kiw (Point Method)


neuhf mikªJŸs njit¡nfh£o‹ ÛJ cŸs xU F¿¥Ã£l òŸëæš, éiy¤
njit be»œ¢Áia¡ fz¡»lyh«.
òŸë Kiwæš
éiy¤ njit be»œ¢Áæ‹ N¤ÂukhtJ :
njit¡nfh£o‹ Ñœ¥gFÂ
éiy¤ njit be»œ¢Á =
njit¡nfh£o‹ nkšgFÂ

vL¤J¡fh£lhf – tiu¥gl« 4.11š njit¡nfh£o‹ Ús« AB = 4cm.

rçahf AB v‹»w njit¡nfh£o‹ (ika) eL òŸëæš


1. mjhtJ ‘E’ v‹w òŸëæš éiy¤njit be»œ¢ÁahdJ
At E, ep = EB/EA = 2/2 = 1 ~ ep = 1
2. éiy¤ njit be»œ¢Á ‘D’ v‹w òŸëæš = DB/DA

= 1/3 = 0.3 ep<1

76
(njit nfh£o‹ EB v‹w gFÂæ‹ ika òŸëah»a D æš)

3. éiy¤ njit be»œ¢Á ‘C’ v‹w òŸëæš = ep = CB/CA=3/1 = 3 ep>1


(njit nfh£o‹ EA v‹w gFÂæ‹ ika òŸëah»a C æš)

4. éiy¤ njit be»œ¢Á ‘B’ v‹w òŸëæš = 0/AB = 0/4 = 0

(ó{ía¤ij vªj v©zhš tF¤jhY« ó{íank <thF«) Ep = 0

5. éiy¤ njit be»œ¢Á ‘A’ v‹w òŸëæš = AB/0 = 4/0= ∝

(vªj v©izÍ« ó{ía¤jhš tF¡F« nghJ mJ všiya‰W bgU»¢


brš»wJ)

3. bkh¤j bryÎ Kiw:-

(Total Expenditure/Total Outlay Method)

xU g©l¤Â‹ éiy kh‰w¤Âdhš, V‰gL« kh‰w¤Âid¡ bfh©L


éiy¤njit be»œ¢Áia¡ fz¡»lyh«.

1. xU g©l¤Â‹ éiy FiwÍ« nghJ, mij EfU« Ef®nthç‹


m¥g©l¤Â‰fhd bkh¤j xJ¡ÑL mšyJ mj‹ bkh¤j¢ bryÎ
mÂfç¤jhš mJ äif be»œ¢ÁÍŸs njit vd¥gL«. Ep>1.

2. xU g©l¤Â‹ éiy FiwÍ« nghJ mjid Ef®nthç‹ m¥g©l¤Â‰fhd


bkh¤j xJ¡ÑL mšyJ mj‹ bkh¤j bryÎ Fiwªjhš mJ Fiw
be»œ¢ÁÍŸs njit vd¥gL«. Ep<1.

3. xU g©l¤Â‹ éiy FiwÍ« nghJ mªEf®nth‹ m¥g©l¤Â‰fhd bkh¤j


xJ¡ÑL mšyJ mj‹ bkh¤j bryéš kh‰w« V‰glhÂUªjhš mJ xUik¤
njit be»œ¢Á vd¥gL«. Ep=1.

Ï›bt›ntwhd éisÎfis¡ Ñœ¡fhQkhW m£ltiz¥ gL¤jyh«.

m£ltiz 4.6

éiykh‰w« éiy¤ njit be»œ¢Áæ‹ tiffŸ

ep=1 ep<1 ep>1

éiy Ïw¡f« bkh¤j xJ¡ÑL bkh¤j xJ¡ÑL bkh¤j xJ¡ÑL


khwhkèU¤jš Fiw»wJ mÂfç¡»wJ

bkh¤j xJ¡ÑL bkh¤j xJ¡ÑL bkh¤j xJ¡ÑL


éiy V‰w«
khwhkèU¤jš Fiw»wJ
mÂfç¡»wJ

77
4. éš Kiw (Arc Method)

xU njit tisnfh£o‹ Ïu©L òŸëfS¡»ilna cŸs gFÂna éš


vd¥gL«.

éš Kiwæš éiy¤ njit be»œ¢Áia ÑœfhQ« Kiwæš fz¡»lyh«.


xU g©l¤Â‹, éiy kh‰w« bgUkséš ÏUªjhš éiy¤njit be»œ¢Áia
fz¡»l Ï›éš Kiwia¡ ifahsyh«. Ï›éš Kiwia tiu¥gl« 4.12 _y«
és¡fyh«.

tiu¥gl« 4.12

P1 A
éiy

P2 B

0 Q1 Q2 Q
njit msÎ

nk‰f©l tiugl¤Âš, éš be»œ¢Áia A & B v‹w njit¡ nfh£o‹


Ïu©L òŸëfS¡»ilna fz¡»lyh«. Ïj‰F OP1 k‰W« OP2 Ϫj Ïu©L
éiyfS¡»ilnaahd ruhrçia fz¡»£L k‰W« Ïu©L njit msÎfë‹
ruhrçiaÍ« fz¡»lš nt©L«. ÏJnt éš be»œ¢ÁahF«.

M. tUkhd¤ njit be»œ¢Á

tUkhd¤Âš V‰gL« kh‰w« njitæ‹ mséš v¤jifa kh‰w¤ij


V‰gL¤J»wJ v‹gnj tUkhd¤ njit be»œ¢Á vd¥gL«.

78

Ï. FW¡F¤ njit be»œ¢Á mšyJ Ëåa¤ njit be»œ¢Á

cwÎila¥ g©l§fsh»a, gÂÄ£L¥ g©l§fë‹ (Substitutes) éiyænyh


mšyJ clDW g©l§fë‹ (Complementary Goods) éiyfënyh V‰gL«
éiy kh‰w« g©l¤Â‹ njitæš v›tsÎ kh‰w¤ij V‰gL¤J»wJ v‹gnj
FW¡F¤njit mšyJ Ëåa¤ njit be»œ¢Á vd¥gL«. ÏJ Y g©l¤Â‹
éiykh‰w¤Âdhš X g©l¤Â‹ njit mséš V‰gL« kh‰w¤ij¡ F¿¡F«.

ec

q p
ec
p q

X k‰W« y g©l§fS¡»ilnaahd cwÎ gÂÄ£L g©l§fshd njÜ®


k‰W« fh¥Ã ngh‹wjhfnth clDW g©l§fsh»a ngdh k‰W« ik ngh‹nwh
ÏU¡f¡TL«.

Ï¡FW¡F mšyJ Ëåa njit be»œit Ñœf©lthW fz¡»lyh«.

všiya‰w be»œÎ = x g©l« y g©l¤Â‰F xU ãiwthd gÂèahF«


(Perfect Substitute).

ó{ía be»œÎ = x g©lK« y g©lK« cwt‰wit.

v®kiwahd

be»œ¢Á = x g©lK« y g©lK« clDW¥ g©l§fshF«.

njit be»œ¢Áia Ô®khå¡F« fhuâfŸ

xU g©l¤Â‹ njit be»œ¢Áia ÑœfhQ« fhuâfŸ Ô®khå¡»‹wd.

1.g©l¤Â‹ j‹ik 2. g©l§fë‹ ga‹gL« msÎ 3. gÂÄ£L¥ g©l§fŸ


ÏU¤jš 5. njitia jŸë¥nghLjš 5. bryél¥gL« gz¤Â‹ msÎ 6. gH¡f§fŸ
7. bghUë‹ éiy k£l«.

79
njit be»œ¢Áæ‹ K¡»a¤Jt«
1. éiy ghFghL

xU g©l¤Â‹ njitahdJ gšntW rªijfëš gšntW be»œ¢Áfis


cilajhf ÏU¥Ã‹, K‰Wçikahs® gšntW éiyfis gšntW rªijfëš
ã®zæ¥gh®. Ϫj éiy¥ ghF¥ghL éiy¤njit be»œ¢Áahš c©lhtjhF«.

2. tç éÂ¥ò

njit be»œt‰w g©l§fŸ ÛJ tç é¤jhš mJ muR¡F mÂf tUthŒ


bg‰W¤ jU«. mj‰F khwhf mÂf be»œ¢ÁÍŸs g©l§fŸ ÛJ tç é¤jhš
muR¡F Fiwthd tUthŒ »il¡F«.

3. mašehL thâg«

ehLfS¡»ilnaahd thâg ãiyfŸ cŸeh£L bghU£fS¡F«


mašeh£L bghU£fS¡F« Ïilna ãyλ‹w njit be»œ¢Áia mo¥gilahf¡
bfh©oU¡F«. cyf m§fhoæš, ÏU eh£o‰F rhjfkhd thâg ãiy ãyt
nt©Lkhdhš, mªeh£o‹ V‰WkÂfS¡F be»œ¢Á m‰w njit ÏU¡f nt©L«.

4. c‰g¤Â mséid¤ Ô®khå¤jš

bghU£fë‹ njit¡F V‰g g©l§fŸ k‰W« gâfis c‰g¤Â brŒa


nt©L«. njit be»œ¢Áa‰whf ÏU¡F«nghJ c‰g¤Âahs‹ mÂf éiy bg‰W¡
bfhŸSjiy¥ ga‹gL¤Â j‹ c‰g¤Âia mÂf¥gL¤Â¡ bfhŸSth‹. vdnt
njitæ‹ be»œ¢Á k‰W« be»œt‰w j‹ikfŸ c‰g¤Âæ‹ msit Ô®khå¡f¥
ga‹gL»‹wJ.

5. ciH¥ghsU¡fhd Tèia¤ Ô®khå¤jš

ciH¥ghëfS¡fhd njit be»œ¢Áa‰wjhf ÏUªjhš, bjhê‰ r§f§fŸ


Tè é»j¤ij ca®¤J« mt®fsJ Ka‰Áæš bt‰¿ milt®. mj‰F khwhf
ciH¥ghs®fS¡fhd njit be»œ¢ÁÍilajhf ÏUªjhš Tè é»j¤ij ca®¤j¡
nfhU« bjhê‰r§f elto¡iffëš bt‰¿fhd ÏayhJ.

6. brê¥Ãš Vœik

njit be»œ¢ÁahdJ brê¥Ãš ‘Vœik’ v‹w òÂiu, Ku©gh£il és¡f¥


bgçJ« cjλwJ. vL¤J¡fh£lhf rhFgo äFªj czÎ tiffë‹ c‰g¤Â
ntsh©ik Jiwæš brê¥ig V‰gL¤j nt©L«. Mdhš gæ® tiffS¡F
njit be»œ¢Á m‰wjhf ÏU¥Ã‹ étrhæfŸ j§fŸ gæ® tiffS¡F ešy éiy
»il¡fhj fhuz¤jhš (éiy Fiw¥Ãdhš) bgU« ÏH¥Ã‰F Mshth®fŸ.
më¥ò éÂ
(LAW OF SUPPLY)
és¡f«

xU F¿¥Ã£l fhy¤Âš, F¿¥Ã£l éiyæš é‰gid brŒa¥gL«


g©l§fë‹ msnt më¥ò vd¥ bghUŸgL«. xU c‰g¤Âahs‹ jh‹ c‰g¤Â brŒj
80
g©l§fŸ / k‰W« gâfis xU F¿¥Ã£l éiyæš é‰gid brŒtjidna më¥ò
v‹g®.

Ïy¡fz«

“xU bghUS¡fhd më¥ò v‹gJ xU F¿¥Ã£l éiyæš xU é‰gidahs‹


v›tsÎ é‰f K‹tU»wh‹ v‹gij F¿¡F«.

më¥ò éÂahdJ, éiy¡F«, më¥ò¡F« cŸs neuoahd¤ bjhl®Ãid


és¡F»‹wJ. xU ãWtdkhdJ éiy FiwÍ«nghJ Fiwthf c‰g¤Â brŒ»wJ.
mnj rka« éiy caU« nghJ, mÂfkhd mséš c‰g¤Âia nk‰bfhŸ»wJ.
“k‰wit khwhj ãiyæš, xU g©l¤Â‹ éiy ca®thš më¥ghdJ mÂfç¡F«.
mnj rka« éiy Fiwªjhš më¥ò« FiwÍ«.

më¥ò m£ltiz, k‰W« më¥ò¡ nfhL

xU F¿¥Ã£l fhy mséš gšntW éiyfëš gšntW mséš g©l§fŸ


é‰gid¡F më¡f¥gLtij fh£L« m£ltizna më¥ò g£oayhF«. më¥ò
m£ltiz _y«, më¥ò¡ nfh£il tiuayh«.

jåeg® më¥ò m£ltiz k‰W« më¥ò¡nfhL

jåeg® më¥ò g£oaš v‹gJ éiyfŸ k‰W« é‰f¥gL« g©l§fë‹


mséid fh£L»‹wJ.
më¥ò m£ltiz 4.7
ÑœfhQ« g£oaè‹ _y« më¥Ã‹ éÂia és¡fyh«
éiy (%ghŒ) c‰g¤Â msÎ (l#åš)

4 3
6 6
8 9
10 12
tiu¥gl« 4.13

12
éiy (%ghæš)

10 S
8
6
4
2
S

0 3 6 9 12
më¥ò (l#åš)

81
tiugl és¡f«

éiy %ghŒ 4 Mf ÏU¡F«nghJ, 3 l#‹ é‰gid¢ brŒa¥gL»wJ. éiy


V‰w¤Â‹ nghJ, më¥Ã‹ mséš V‰w« V‰gL»‹wJ.

më¥ò g£oaè‹ cjénahL, më¥ò tisnfh£il tiuayh«. më¥ò


m£ltizæ‹ _y« SS v‹w më¥ò tisnfhL tiua¥g£LŸsJ. ÏJ tykhf
Ïl« bga®ªJ¢ nkš neh¡»¢ bršY« tisnfhlhF«. bghUë‹ éiyÍ«, më¥Ã‹
msΫ x‹bwh‹W neuo bjhl®òilajhF«.

m§fho më¥ò g£oaš k‰W« tis¡nfhL

më¥Ã‹ mséid gšntW éiyfëš m§fhoæš é‰gid brŒt‹ T£L


bkh¤jnk m§fhoæ‹ më¥ò g£oayhF«.

m§fho më¥ò¡ nfhlhdJ. rªijæš/m§fhoæš cŸs bkh¤j


c‰g¤Âahs®fë‹ më¥ò¡ tis¡nfh£o‹ x£L bkh¤jnkahF«.

më¥Ã‹ mséš kh‰w« - më¥ò bgU¡f« k‰W« më¥ò RU¡f«

mÂfkhd éiyæš, mÂfkhd g©l§fŸ é‰gid¢ brŒtJ “më¥Ã‹


bgU¡f«“ v‹W Tw¥gL«. Fiwthd éiyæš, Fiwthd g©l§fŸ é‰gid
brŒÍ« nghJ, Ïj‰F ‘më¥Ã‹ RU¡f«’ v‹W bga®. Ïjid ÑœfhQ« tiugl«
_y« vL¤J Twyh«.
tiu¥gl« 4.14

P1 S

P
éiy

P2

0 C A B
g©l¤Â‹ më¥ò

tiugl és¡f«

éiyahdJ OP msthf ÏU¡F«nghJ, g©l¤Â‹ më¥Ã‹ msthdJ OA


msthf cŸsJ. éiyahdJ OP æèUªJ OP1 Mf mÂfç¡F« nghJ, c‰g¤Âæ‹
msthdJ OB Mf mÂfç¡»‹wJ. ϧF g©l¤Â‹ më¥ghdJ OA -éš ÏUªJ
OB¡F mÂfç¥gij fh©Ã¡»‹wJ. Ïijna më¥Ã‹ bgU¡f« vd fhzyh«.

éiyahdJ OP mséš, OA msÎ c‰g¤Â brŒa¥gL»wJ. éiyahdJ OP2


msΡF FiwÍ«nghJ, c‰g¤Âæ‹ msit OC msΡF Fiw¤J¡ bfhŸ»‹wh®.

82
ϪãfœÎ¡F më¥ò RU¡f« v‹g®. mjhtJ më¥Ã‹ msthdJ (OA to OC)
msthf Fiw»‹wJ.

më¥ò tisnfh£o‹ Ïl¥bga®¢Á- më¥Ã‹ ca®Î (mÂfç¥ò) më¥Ã‹ FiwÎ

më¥ò tisnfh£o‹ Ïl¥bga®¢Áædhš, më¥Ãš mÂfç¥ò«, FiwΫ


V‰gL»‹wJ. k‰w¡fhuâfë‹ kh‰w¤Âdhš Ϫj Ïl¥ bga®¢Á eilbgW»‹wJ.
Ïjid ÑœfhQ« tiugl« _y« és¡fyh«.

tiu¥gl« 4.15
S2
S
S1
éiy

E
P

S2 S S1

O T2 T T1
g©l¤Â‹ më¥ò

tiuglés¡f«

k‰w fhuâfëš kh‰w« ãfHh K‹d®, OP éiyæš, SS v‹gJ më¥ò¡nfhL.


mnj PO msÎ éiy ãyΫ nghJ, é‰gidæ‹ msthd OT1 v‹W mÂfç¡»wJ.
mªjmë¥ò tisnfhL S1S1 vd¥gL«. ÏJ më¥Ã‹ ca®it¡ F¿¡F«. mnj OP
éiyæš, é‰gidæ‹ msthd OT2 vd Fiw¡f¥gL«nghJ. é‰gidæ‹ më¥ò
Fiw»wJ. mªj më¥ò tisnfhL S2S2 vd¥gL«. ÏJ më¥Ã‹ Fiwit F¿¡F«.

S2S2 v‹gJ Fiwthd më¥ò¡ nfhlhf cŸsJ. ϧF éiyahdJ mnj OP


msthfÏU¡F« nghJ, OT2 msÎ é‰gidæ‹ msÎ Fiwthfnt mikÍ«.

më¥ig ã®zæ¡F« fhuâfŸ

1. c‰g¤Â¤ bjhêšE£g«

c‰g¤Â Kiwfë‹ bjhêšE£g§fŸ, më¥ig Ô®khå¡F« fhuâahF«.


xU eh£oš mÂf K‹nd‰wkhd bjhêšE£g Kiwfis ga‹gL¤J«nghJ, ngusÎ
c‰g¤Â V‰gl thŒ¥òŸsJ. Ïjdhš c‰g¤Â mÂfç¡F«. gHikahd bjhêš
E£gKiwfŸ _y« c‰g¤Âæ‹ msthdJ mÂfç¡fhJ.

2. fhuâfë‹ éiyfŸ

c‰g¤Â fhuâfë‹ éiyahdJ mÂfç¡F«nghJ, c‰g¤Â brythdJ


bgUf¡TL«. Ïjdhš c‰g¤Âæ‹msthdJ FiwÍ«.

83
3. Ãw g©l§fë‹ éiyfŸ

VjhtJ xU g©l¤Â‹ éiyæš kh‰w« ãfG«nghJ, mJ më¥Ãš kh‰w¤ij


V‰gL¤J«. xU bghUë‹ éiyæ‹ mÂfç¥Ãdhš c‰g¤Âahs® jd¡F njitahd
bghUŸ c‰g¤Â brŒa K‰gLth®. Ïj‹ éisthf Kj‹ik bghUë‹ më¥ò
Fiwͫ.

4. c‰g¤Âahs® (m) ãWtd§fë‹ v©â¡if

ãiwa c‰g¤Âahs®fŸ j§fSila c‰g¤Âæ‹ mséid mÂfç¡F«nghJ,


m§fhoæš bghUŸfë‹ c‰g¤Â mséš mÂfç¥ò V‰gL«.

5. tU§fhy éiy g‰¿a v®gh®¥òfŸ

c‰g¤Âahs®fŸ tU§fhy¤Âš éiyfŸ kh‰w« (mÂfç¥ò) V‰gL« vd


v®gh®¤jhš ãfœfhy¤Âš mt®fë‹ c‰g¤Â msÎ ãfHhJ (V‰glhJ).

6. tçfŸ k‰W« rYiffŸ

muÁ‹ tçfŸ c‰g¤Âg©l§fë‹ ÛJ Rk¤j¥gL«¦nghJ, c‰g¤Â bryÎ


mÂfç¡F«. Ïj‹ _y« më¥Ã‹ msÎ FiwÍ«. Mnj rka« muÁ‹ rYiffŸ
c‰g¤ÂahsU¡F bfhL¡f¥gL« nghJ, mt®fsJ c‰g¤Âæ‹ msthdJ
mÂfç¡F«. rYiffŸ v‹gJ g©l§fë‹ bryéš xU gFÂia munr V‰W¡
bfhŸtjhF«.

7. bghUshjhu« rhuhj fhuâfŸ

bghUshjhu« rhuhj Ãw fhuâfshd ngh®fŸ, muÁ‹ kh‰w§fŸ, Ïa‰if


r¡Âfë‹ kh‰w§fŸ ÏitfŸ c‰g¤Âæš »il¥gUikia V‰gL¤J«.

më¥ò be»œ¢Á
(Elasticity of Supply)
më¥ò éÂahdJ, më¥Ã‹ msÎ, éiyæ‹ kh‰w¤ij bghW¤JŸsJ
vd TW»wJ. më¥ò be»®¢Á v‹gJ éiyæš V‰gL« kh‰w¤Â‹ éisthf
më¥Ã‹ mséš V‰gL« kh‰w« v‹W Twyh«. ÑœfhQ« thŒ¥gh£o‹ _y« më¥ò
be»œ¢Áia msélyh«.
më¥Ã‹ mséš V‰gL« é»jh¢rhu kh‰w«
më¥ò be»œ¢Á =
éiyæš V‰gL« é»jh¢rhu kh‰w«

∆qs / q s
ep =
∆p / p

ϧF q v‹gJ, c‰g¤Âæ‹ msÎ, p v‹gJ éiy, ∆ v‹gJ kh‰w¤ij
F¿¡F«.

më¥ò be»œ¢Á v‹gJ éiy kh‰w¤Â‰F V‰g më¥Ãš V‰gL« kh‰w¤Â‹


gh§F v‹W és¡fyh«.
84
më¥ò be»œ¢Áæ‹ tiffŸ

IªJ tifahd më¥ò be»œ¢ÁfŸ cŸsd. mit ËtUkhW.

1. KGik be»œ¢ÁÍW më¥ò

më¥Ã‹ be»œ¢Áæ‹ bfGãiy Koéšyhj ãiyæš ÏU¡F«. éiyæš


Á¿jsnth (or) kh‰wnkh Ïšyhj nghJ«, më¥Ãš bgçjhd kh‰w« ãfG« (SSI
v‹gJ tiugl¤Âš tiua¥g£LŸsJ).

2. äif be»œ¢Á më¥ò

më¥Ã‹ be»œthdJ, x‹iw¡ fh£oY« bgçjhdjhf cŸsJ. (ES>1).


më¥Ã‹ msthdJ, éiyia¡ fh£oY« bgçjhdjhf cŸsJ. (SS1 v‹w
më¥ò¡nfhL tiugl¤Âš fh£l¥g£LŸsJ).

3. xUik be»œ¢Á më¥ò

më¥Ã‹ be»œthdJ x‹W¡F rkkhdjhf mikÍ« mjhtJ (es= 1)


éiyæš V‰g£l kh‰wK«, më¥Ãš v‰g£l kh‰wK« x‹W¡bfh‹W rkkhf ÏU¡F«.
(SS3 v‹gJ tiugl« fh£L«).

4. Fiwthd be»œ¢Á më¥ò (ES<1)

më¥Ã‹ be»œthdJ x‹W¡F Fiwthfnt mikÍ«. mjhtJ (es<1)


éiyæ‹ msit¡ fh£oY« më¥Ã‹ msthdJ Fiwthdjhfnt cŸsJ. (SS4 -
tiugl« _y« m¿ªJ¡ bfhŸsyh«).

5. K‰¿Y« be»œ¢Áa‰w më¥ò (Es =0)

më¥Ã‹ be»œ¢Á ãiyahdJ ó{ía¤Â‰F rkkhf cŸsJ. (ES =0)


éiyæ‹ kh‰w¤Âdhš më¥Ã‹ mséš vªjéjkhd kh‰w¤ijÍ« V‰gL¤jhJ.
(SS5 v‹w tiugl« _y« m¿ªJ¡ bfhŸsyh«).
tiu¥gl« 4.16
5
S

4
S
es = 0

3
S
es <

1
=
es
2
S
éiy

1
es 

S1
es = a

O
më¥Ã‹ msÎ

85
më¥ò be»œ¢Áia Ô®khå¡F« fhuâfŸ

ÑœfhQ« fhuâfŸ më¥Ã‹ be»œ¢Áia Ô®khå¡»‹wd mit.

1. c‰g¤Â bryé‹ kh‰w«

2. c‰g¤Âahs®fë‹ gH¡f, tH¡f§fŸ

3. c‰g¤Âia bgU¡f, »il¡f¡Toa trÂfŸ, thŒ¥òfŸ

4. FW»a k‰W« Ú©lfhy më¥ò.

gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ

1. g©l¤Â‰fhd njit Ïjid¢ rh®ªjJ

m. g©l¤Â‹ éiy M. rh®ªj g©l§fë‹ éiy

Ï. tUkhd« <. nk‰Fça mid¤J«

2. njit é cz®¤JtJ

m. éiy, g©l§fS¡F cŸs jiyÑœ cwÎ

M. éiy, g©l§fS¡F cŸs neuo cwÎ

Ï. Ïu©L«

<. vJÎäšiy

3. njitæ‹ mÂfç¥ig Ïj‹ _y« fhzyh«

m. njit tis¡nfhL Ïl« bga®tJ

M. xnu njit tis¡nfh£oš ef®ªJ bršYjš

Ï. njit tis¡nfh£o‹ c¢ròŸë

<. njit tis¡nfh£o‹ Ñœ òŸë

4. éiyæš V‰gL« kh‰w¤Â‰F V‰g njitæ‹ kh‰w¤ij njh‰Wé¡F« msÎ

m. tUkhd njit be»œ¢Á M. FW¡F njit be»œ¢Á

Ï. éiy njit be»œ¢Á <. nk‰Tça mid¤J«


86
5. më¥ig Ô®khå¡F« fhuâfŸ

m. c‰g¤Â bjhêšE£g« M. c‰g¤Â fhuâfë‹ éiyfŸ

Ï. tçfS« rYiffS« <. nk‰Tça mid¤J«

II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf

6. njit¡nfhL Ñœneh¡» tUtj‰F fhuz« ___________

7. jåeg® Ef®Î m£ltizfis x‹W nr®¡F« nghJ___________MF«.

8. rKjha mªj°J¡fhf njit¥gL« g©l§fŸ ___________éisthF«.

9. njit be»œ¢Á v‹w fU¤ij m¿Kf¥gL¤Âat® ___________

10. éiy kh‰w¤jhš V‰gL«, më¥ò kh‰w Åj« ___________vd¥gL«.

III. bghU¤Jf

11. éiy, njit neuoahd cwÎ - m. gÂÄ£L¥ g©l§fŸ

12. njÜ® k‰W« fhà - M. äif njit be»œ¢Á

13. ÏU òŸëfS¡»ilna cŸs ÃçÎ - Ï. x k‰W« y bjhl®òilad mšy

14. Ed>1 - <. bt¥s‹ éisÎ

15. FW¡F¤ njit be»œ¢Á óía« - c. tisÎ

IV. xçU th®¤ijfëš éilaë¡fΫ

16. bghUshjhu nfh£gh£o‹ mo¥gil vL¡nfhŸfŸ ahit?

17. brGikæ‹ nghJ«, kªj¤Â‹ nghJ« njit v›thW khWgL»wJ?

18. òŸë Kiwæ‹ thŒghLfŸ v‹d?

19. tUkhd njit be»œ¢Á v‹whš v‹d?

20. ciH¥Ã‹ njit be»œt‰wjhf ÏU¡F«nghJ, xU bjhê‰r§f« CÂa¤ij


ca®¤j KoÍkh?

gFÂ - M

ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.

21. njit v‹gJ v‹d?

22. njitia Ô®khå¡F« fhuâfis tif¥gL¤Jf?

23. njit¡nfhlhdJ V‹ Ñœneh¡» tU»wJ?

24. »~g‹ òÂiu¥ g‰¿ - ÁW F¿¥ò vGJf.

25. njit be»œ¢Áæ‹ tiffŸ ahit?

87
gFÂ - Ï

ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.

26. njit kh‰w«, k‰W« njit Ïl« bga®¢Áia és¡Ff.

27. njit be»œ¢Áæ‹ tiffis étç.

28. njit be»œ¢Áæ‹ K¡»a¤Jt¤ij TWf.

29. më¥ò éÂia gl« tiuªJ és¡f« jUf.

30. më¥ò be»œ¢Á v‹whš v‹d? mjDila tiffis gl¤Jl‹ étç¡fΫ.

gFÂ - <

ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.

31. njit éÂæid étukhf vGJf.

32. éiy¤ njit be»œ¢Áæid mséL« Kiwfis étukhf vGJf.

88
ghl« 5
rkãiy éiy
(EQUILIBRIUM PRICE)

njit, më¥ò M»at‰iw¥ g‰¿ flªj ghl¤Âš gh®¤njh«. g©l§fë‹


éiy¡F« njit¡F« cŸs bjhl®ig njit¡nfhL ÃuÂgè¡»‹wJ.
gyéiyfëš Ef®nth® éU«ò« njit msitÍ« ÏJ és¡F»wJ. mnjnghy
gy éiyfëš é‰gidahs®fŸ më¡f éU«ò« më¥Ã‹ msit më¥ò¡nfhL
btë¥gL¤J»wJ. Ef®nthU«, ãWtdK« mšyJ th§FgtU« é‰gtU«
xUtU¡bfhUt® v® vÂuhf éU¥g§fis¡ bfh©lt®fŸ. njit, më¥ò
tifnfhLfŸ Ïij bjëÎ¥gL¤J»‹wd. Ï¡nfhL xU F¿¥Ã£l m§fhoæš
c©ik éiyæš v›tsÎ g©l§fŸ th§f¥gL»‹wd mšyJ é‰f¥gL»‹wd
v‹gij¤ bjëÎgL¤J»wJ.

xU F¿¥Ã£l éiyæš th§Fgt®fë‹ éU¥gK« (msΫ) é‰gt®fë‹


éU¥gK« (msΫ) rkkhF«. Ϫãiyæš th§Fgt®fŸ th§f éU«ò« msΫ,
é‰gt® é‰f éU«ò« msΫ rkkhF«. Ï›éiyna “rkãiy éiy” v‹W
miH¡f¥gL»wJ. Ï›éiy njit tisnfhL« më¥ò tisnfhL« x‹iw x‹W
bt£L« (rªÂ¡F«) òŸëæèUªJ njh‹W»wJ. ntW tifæš TWnthnkahdhš,
‘rkãiy’ v‹gJ XU F¿¥Ã£l Ïizæš cŸs éiy k‰W« msit¡ F¿¥gjhF«.
rkãiyæš njitÍ« më¥ò« rkkhf ÏU¡F«. gy m§fhofëš njit, më¥ò
rkãiyna bghUshjhu¢ rkãiyahF«.

kh‰w¤Â‰fhd NHš fhz¥glhj ãiyia¥ bghJthf¢ ‘rkãiy’ v‹»nwh«.


bghUëaèš rkãiy v‹gJ rhjhuzkhf m§fhoæš ãyΫ rkãiy vdyh«.

VjhtJ kh‰w« ãfœªjhY« Ãw cgKiwfshd ntsh©ik, bjhêš ts®¢Á,


k‰W« g»®Î M»at‰¿‰F Ï¢rkãiy bghUªj¡ ToajhF«.
tiugl« 5.1
rkãiy éiy
éiy

D äif më¥ò
S
P S>D
1

P E D=S
E

P D >S
2
äif¤ njit

O Q msÎ
E

89
P - éiy

Q - g©l§fë‹ msÎ

S - më¥ò

D - njit

PE - rkãiy éiy

D>S - äif¤ njit

S>D - äif më¥ò

nk‰f©l gl« (5.1) rkãiyéiyia és¡F»wJ. PE v‹gJ rkãiyéiy


PE v‹D« éiyæš njitæ‹ msΫ më¥Ã‹ msΫ rkkhF«. D=S k‰w
éiyfëš, njitæ‹ msΫ më¥Ã‹ msΫ rkkhf Ïšiy. ÏU ãiyfëY«
Ef®nthnuh mšyJ ãWtdnkh kdãiwÎ milahjjhš éiyæš kh‰w¤ij
V‰gL¤Jt®.

rkãiy éiy¡F« nkš cŸs vªj éiyæY« (PE) më¥ghdJ njitiaél


mÂf« (S>D). Mfnt, äif më¥ò fhz¥gL»wJ. éiy ca®thf ÏU¡F«bghGJ
th§Fgt®fŸ Fiwthf th§f éU«òt®. Mdhš é‰gt®fŸ mÂf« é‰f
éU«òt®. ÏJ rªijæš äif më¥ig njh‰Wé¡F«. ÏJ më¥ò¡F« njit¡F«
Ïilna cŸs ntWghlhF«. é‰gt®fŸmidtU« mÂf éiyæš mid¤J¥
g©l§fisÍ« é‰f Koahjjhš Áy® éiyia¡ Fiw¤J ‘äif më¥ig’ é‰f
Ka‰Á brŒt®.

vL¤J¡fh£lhf tUl ÏWÂæš g©l§fë‹ nj¡f¤ij é‰W¤Ô®¡f


jŸSgoia é‰gidahs®fŸ m¿é¥gh®fŸ. jŸSgoia xU é‰gidahs®
m¿é¤jÎl‹ k‰wt®fS« mij¥Ã‹g‰¿ éiyia¡ Fiw¥g®. äif më¥ò é‰W¤
Ô®¤J rªij¢ rkãiyia (D=S) milÍ« tiu éiy FiwªJ bfh©nl tU«.

mnjnghš, éiyahdJ rkãiy éiyia (PE) él Fiwthf ÏU¡F«


bghGJ äif¤ njit (D>S) fhz¥gL«. më¥ò Fiwthf ÏU¡F«bghGJ
th§Fgt®fëilna V‰gL« ngh£oahdJ, éiyia ca®¤J«. ÏJ é‰gidahs®fŸ
më¥ig mÂfç¡f C¡f¥gL¤J«. cjhuzkhf Âiu mu§»‰F btëna
fh£Á¡fhd Ó£Lfis mÂf éiy bfhL¤J th§f K‰gL»nwh«.

Ϫj ÏU ãiyfëY«, th§Fgt® é‰gt®fëilna V‰gL« ngh£o


elto¡iffŸ éiyia T£lnth mšyJ Fiw¡fnth brŒJ äif më¥igÍ«,
äif¤ njitiaÍ« kiwa¢ brŒ»wJ. Ϫj elto¡iffŸ, njitiaÍ«,
më¥igÍ« rk‹gL¤Â rªij¢ rkãiy mila¢ brŒ»wJ. rªij rkãiyæš,
éiyianah, msitnah kh‰wnt©oa ngh¡F (njit) V‰glhJ.

gl« 5.1š njit më¥ò Ïilnaahd rkãiyæš V‰gL« rªij¢ rkãiyia


és¡F»wJ. rªij¢ rkãiy éiyæš VjhtJ kh‰w« V‰go‹, éiy kh‰w¤Â‹
ngh¡if m«ò¡F¿ _y« fh£l¥g£LŸsJ. äif më¥ò fhz¥gL« bghGJ éiy

90
Ñœneh¡» bršY« ngh¡F fhz¥gL»wJ. äif¤ njit fhz¥gL«bghGJ
éiynkš neh¡»¢ bršY« ngh¡F fhz¥gL»wJ. rkãiy òŸëæš éiy
ãiyahdJ. Mfnt m§F kh‰w« V‰gLtj‰fhd thŒ¥ò Ïšiy (D=S).

njit k‰W« më¥Ãš kh‰w«

nk‰T¿a rªij¢ rkãiy j‰fhèfkhdnj. Ú©lfhy¤Â‰F ãiy¤ÂU¡f¢


brŒa KoahJ. Vbdåš njitia¤ Ô®khå¡F« fhuâfS« më¥ig¤
Ô®khå¡F« fhuâfS« mo¡fo bjhl®ªJ khW« j‹ik bfh©lit. éiy jéu
Ãw fhuâfŸ Ï«kh‰w¤ij V‰gL¤J»‹wd.

Ï«kh‰w§fŸ éiy jéu Ãw fhuâfë‹ j‹å¢irahd ngh¡»dhš


V‰gLgit. njit më¥ig kh‰W« fhuâfis¥ g‰¿Í« mj‹ j‹ikfis¥
g‰¿Í« ϧF fh©ngh«.

k‰witfŸ khwhÂU¡F« v‹w ãgªjidæš njitiaÍ« më¥igÍ«


Ô®khå¡F« K¡»a¡ fhuâ éiy v‹gij V‰fdnt gh®¤JŸnsh«.

k‰w fhuâfŸ v‹git ahit? k‰w fhuâfŸ ãiyahf Ïšyhkš kh¿dhš


njitæ‹ mséY«, më¥Ã‹ mséY« v‹d kh‰w« V‰gL«? njitiaÍ«
më¥igÍ« Ô®khå¡F« fhuâfëš V‰gL« vªj kh‰wK« njit¡nfh£ilÍ«
më¥ò¡ nfh£ilÍ« Ïl« bgau¢ brŒÍ«. Ϫj Ïl¥bga®¢Á òÂa rkãiyia
cUth¡F«.

njitæš kh‰w«

njitia gh¡F« k‰w fhuâfis njitia¤ Ô®khå¡F« fhuâfŸ


v‹W« Twyh«. mitahtd Ef®nthç‹ tUkhd«, Rit, éU¥g«, gÂè¥
g©l§fë‹ éiyfŸ ngh‹wit MF«. Ï¡fhuâfë‹ kh‰w« éiyæš v›éj
kh‰w« Ïšyhé£lhY« njitia kh‰W« j‹ikÍilaJ. Ef®nthç‹ tUkhd«
mÂfç¤jhš, éiyia¥ g‰¿ mÂf msÎ g©l§fis th§Fth®fŸ. mnj nghy
éiykh‰w« Ïšyhé£lhY«, tUkhd« FiwÍ« nghJ njitÍ« FiwÍ«.
tiugl« 5.2
njit kh‰w«
éiy
S

E2
P2
E
P
E1
P1

D2
D
S
D1
Q1 Q Q2 msÎ

91
gl« 5.2š DD v‹gJ njit¡nfhL. OP v‹w éiyæš rkãiy mil»wJ.
é‰gtU« th§FnthU«, OQ mséš rkãiy mil»‹wd®. njitia¤
Ô®khå¡F« fhuâfshd tUkhd«, Ritæš v‰gL« kh‰w« njit¡nfh£il
Ïl« bgau¢ brŒÍ« (c«) Ef®nthå‹ tUkhd« FiwÍ«bghGJ njit¡nfhL DD
æèUªJ D1D1 ¡F Ïl« bgW»wJ. òÂa rkãiy E1 MF«. mnjnghy Ef®nthå‹
tUkhd« mÂfç¡F« bghGJ njit¡nfhL D1D1-æèUªJ D2D2-¡F Ïl«
bgaU»wJ. j‰bghGJ òÂa rkãiy E1 æèUªJ E2 ¡F Ïl« bgaU»‹wJ.

njitæ‹ kh‰w¤Â‰F« njitæ‹ mséš V‰gL« kh‰w¤Â‰F« cŸs


ntWgh£il ϧF czUjš K¡»a«. éiy khWgL«bghGJ jh‹ njitæ‹
msÎ khW«. éiy kh‰wK« mj‰F V‰g khW« njitæ‹ msitÍ« bfh©l
njit¥g£oaè‹ njit¡nfh£o‹ nkš cŸs Ïl¥bga®¢Áia¡ F¿¡F«. Mdhš
tUkhd«, Rit, gÂè¥ g©l§fë‹ éiy ngh‹w njitia¤ Ô®khå¡F«
fhuâfëš V‰gL« kh‰w« njit¡nfh£il Ïl« bgau¢ brŒÍ«.

më¥Ãš kh‰w« (Shift in Supply)

k‰wit khwhÂU¡F«bghGJ éiy¡F«, më¥Ã‹ msé‰F« cŸs


bjhl®ig më¥ò¡nfhL és¡F»wJ v‹W gh®¤njh«.

rªijæš më¥gt® mšyJ é‰nghç‹ v©â¡if c‰g¤Â¡ fhuâfë‹


éiy ngh‹wit më¥ig gh¡F« fhuâfëš ml§F«. Ï¡fhuâfŸ éiyæš
kh‰w« V‰glhé£lhY« më¥Ãš kh‰w¤ij V‰gL¤J«.

éiyjh‹ më¥ig¤ Ô®khå¡F« K¡»a fhuâahF«. MdhY«, c‰g¤Â¡


fhuâfshd ãy«, ciH¥ò M»at‰¿‹ éiy FiwÍ«bghGJ c‰g¤Â¢ bryΫ
FiwÍ«, ÏJ ãWtd§fŸ më¥ig mÂfç¡f C¡fkë¡F«. ÏJ më¥ò¡ nfh£il
SS-æèUªJ S1 S1 ¡F Ïl« bgau¢ brŒÍ«. mj‰F khwhf c‰g¤Â¡ fhuâfë‹
éiy V‰w« c‰g¤Â¢ bryit mÂfç¤J, më¥ò¡nfh£il SS-æèUªJ S2 S2 ¡F
Ïl« bgau¢ brŒÍ« Ïu©L ãiyfëY« rkãiy E-æèUªJ, Kiwna E1 mšyJ
E2¡F Ïl« bgaU»wJ.

92
njitia¥ nghynt, më¥Ã‹ kh‰w¤Â‰F«, më¥Ã‹ msÎ kh‰w¤Â‰F«
cŸs ntWgh£il czUjš mtÁa«. éiy kh‰w¤Âdhšjh‹ më¥Ã‹ mséš
kh‰w« V‰gL»‹wJ. Mdhš më¥ig¤ Ô®khå¡F« fhuâfŸ V‰gL« kh‰w«
më¥ò¡ nfh£il Ïl« bgau¢ brŒJ òÂa rkãiyia mil»wJ. Ϫj Ïl¥bga®¢Á
éiy jéu Ãw fhuâ kh‰w¤jhš V‰gL»wJ.

fhyf£l« k‰W« éiy ã®za«

fhyf£l«

bghUëaèš fhy« xU K¡»a g§»id t»¡»wJ. eÅd bghUëaš


m¿P®fŸ fhy f£l¤ij FW»a fhy« Ú©lfhy« vd tif¥gL¤J»‹wd®.
nk‰f©l rkãiy éiyahdJ xU F¿¥Ã£l fhyf£l¤Â‰F k£L« bghUªJ«. xU
fhy f£l¤Â‰F nkš njit k‰W« më¥Ãš V‰gL»‹w kh‰w«, njit më¥ò¡
nfhLfis kh‰¿ mik¤J ntbwhU rkãiyia milÍ«.

(v.fh.) xU ãWtd¤Â‹ be»œÎ j‹ikahdJ (njit¡nf‰g jdJ c‰g¤Âia


rç brŒJ¡ bfhŸs) mªãWtd¤Â‹ cŸÇL bghUŸfŸ j‹ik rh®ªjJ. cŸÇL¥
bghUŸfŸ ÏUtif¥gL«. (1) khwh cŸÇL¥ bghUŸfŸ 2 khW« cŸÇL¥ bghUŸfŸ.

khwh cŸÇL v‹gJ xU F¿¥Ã£l fhy f£l¤Â‰FŸ mjdsit kh‰w


ÏayhJ. fduf ÏaªÂu§fŸ, f£ll§fŸ, KjÄ£L¡ fUéfŸ ngh‹w Ϥjifa khwh
cŸÇL mik¥gj‰F Ú©l fhy« njit¥gL«.

våD« khW« cŸÇL¥ bghUŸfsh»a ciH¥ò, f¢rh¥ bghUŸfŸ, ä‹rhu«


ngh‹wit KG bjhêš Âw‹ bgW«tiu kh‰¿aik¡fyh«.

Ï¥bghGJ FW»a k‰W« Ú©lfhy§fis bt›btwhf tif¥gL¤j KoÍ«.


xU ãWtd¤Â‹ Fw»a fhy« v‹gJ cŸÇL¥ bghUŸfëš VnjD« x‹iw khwhj
cŸÇlhf it¤J¡ bfhŸS« fhy msit F¿¡F«.

Ú©l fhy« vd¥gLtJ mid¤J cŸÇ£L¥ bghUŸfisÍ« kh‰¿¡


bfhŸs¡Toa fhy¡ f£l¤ij F¿¡F«.

FW»a k‰W« Ú©l fhy¤Â‹ F¿¥Ã£l msthdJ ãWtd¤Â‰F ãWtd«


ntWgL«. rhiynahu§fëš xU Á¿a ngh©lh filæš xnu ehëš cŸÇL¥
bghUŸfëš nt©oa kh‰w¤ij v‰gL¤Â¡ bfhŸsyh«. Vbdåš cŸÇL¥
bghUŸfŸ mid¤J« vëš khw¡Toait. Ï›é‰gidahs‹ ntbwhU filia
Jt§», mÂf v©bzŒ k‰W« njitahd bghUŸfis ga‹gL¤Â ÂObud
mÂfç¡F« njitia Ï›thWbrŒtj‹ _y« rªÂ¡fyh«. vdnt mtD¡F
Ú©l fhy msÎ v‹gJ xnu xU ehis¡ F¿¡F«. Ïj‰F khwhf Ãu¤Ânafkhd
fUéfis br‹id m©zh rhiyæYŸs bks©£ nuh£oš rutz gt‹ x£lš
ãWÎtj‰F gy tUl§fŸ MF«. Vbdåš c‰g¤Â Jt§Ftj‰F Ú©lfhy«
njit¥gL«.

93
FW»a fhy¤Âš - éiy ã®za«

MšÃu£ kh®õš rkãiyia Ô®khå¤jèš fhy¤Â‹ g§»id vL¤Jiu¤jh®.


mt® fhy¤ij _‹W ÃçÎfshf tif¥gL¤Âdh®. mit

1. m§fho¡ fhy«

2. FW»a fhy«

3. Ú©lfhy« vd¥gL«

m§fho¡ fhy«

m§fho¡ fhy« v‹gJ njitæš V‰gL»‹w kh‰w§fS¡nf‰g më¥Ãš


v›éj kh‰wK« brŒa Ïayhj ãiyia¡ F¿¡F«. m§fho¡ fhy¤Âš më¥Ã‹
mséš kh‰w« ãfHhJ. Ï¡fhy¤Âš njitæš kh‰w« V‰gl¡TL«. Ï›t§fho¡
fhy¤Âš rkãiy éiyahdJ njit kh‰w¤ÂdhY«, ãiyahd më¥ÃdhY«
ã®zæ¡f¥gL»wJ.

ÑœfhQ« tiu¥gl« 5.4 m§fho¡ fhy rkãiy éiyæid és¡F»wJ.

m§fho¡ fhy¤Âš më¥ò ãiyahdjhf ÏU¥gjhš mJ SMP v‹w


br§F¤J¡ nfhlhf mikªJŸsJ. Ïjid be»œ¢Áa‰w më¥ò tis¡nfhL
vdyh«. njit mÂfç¡F« nghJ (DD to D’D’) éiyahdJ P-æèUªJ P1 mf
mÂfç¡»wJ. mnj ngh‹W njitahdJ DD-æèUªJ D2D2 Mf FiwÍ«nghJ,
éiyahdJ, P-æèUªJ P2 Mf Fiw»wJ. fhŒf¿fŸ, gH§fŸ, ky®fŸ ngh‹w
mGF« bghUŸfŸ m§fho¡ fhy¤Â‰F Áwªj vL¤J¡ fh£LfshF«. g©oif
fhy§fëš thiH¥gH¤Â‰fhd njit mÂfç¡F« nghJ mj‹ éiyÍ« mÂfç¡F«.
Vbdåš më¥Ãid cldoahf mÂfç¡f KoahJ. vdnt m§fho¡ fhy¤Âš
njitna, rkãiy éiyia Ô®khå¡»wJ.

94
FW»a fhy«

FW»a fhy« v‹gJ V‰bfdnt F¿¥Ã£LŸsgo, xU c‰g¤Â fhuâæ‹


cŸÇL k£L« khwhkš ÏU¡F«. khw¡Toa cŸÇLfë‹ kh‰w¤Â‰F V‰g
më¥ghdJ rç brŒJ¡ bfhŸ»wJ. ϧF rkãiy éiyia Ô®khd« brŒtJ
më¥Ã‹ kh‰wnkahF«. (Ï«kh‰w« bjhê‰rhiyæ‹ Âwik rh®ªJ cŸsJ). ÏJ
njitæ‹ kh‰w¤ij bghW¤J« cŸsJ. Ïjid tiugl« 5.5š fhzš.

SSP v‹w nfhlhdJ K‰¿Y« be»œÎŸsJ v‹gij fh©Ã¡»wJ.


më¥ghdJ, khW« fhuâfë‹ cŸÇ£o‹ kh‰w¤Âdhš mÂfç¡»‹wJ. éiyæ‹
mÂfç¥ghdJ P-æèUªJ P1 msΡF mÂfç¡F« nghJ bfhL¡f¥g£LŸs
njitæ‹ msthdJ D-æèUªJ D1-dhf mÂfç¡»wJ. ÏJ m§fho¡
fhy¤ijél r‰W Fiwªj msntahF«. fhuz«, mÂfç¡F« më¥Ã‹ msit
mjhtJ (q-æèUªJ q-1 Mf mÂfç¥ò) njitahdJ xU gFÂia k£Lnk
rªÂ¡»‹wJ. vdnt Ϫj FW»a fhy¤Âš njitÍ« më¥ò« éiyæ‹ ÛJ
j§fSila M¡f¤ij brY¤Â, rkãiy éiyia Ô®khå¡»‹wJ.

Ú©l fhy«

Ï¡fhy¤Âš, všyh cŸÇLfë‹ (khW« k‰W« khwh cŸÇL) kh‰w¤Â‰F


V‰g më¥Ã‹ msΫ khW«. Ï¡fhy¤Âš më¥Ã‹ kh‰wkhdJ, njitæ‹ vªj
xU kh‰w¤ijÍ« rªÂ¡F«. Ï«kh‰w§fŸ bjhê‰rhiyiana kh‰W«, ÏaªÂu§fŸ
k‰W« bjhêš E£g§fë‹ kh‰w§fis V‰gL¤J«, Ú©l fhy¤ij ÑœfhQ«
tiugl« 5.6 _y« és¡fyh«.

95
SMp = m§fho fhy më¥ò¡nfhL

Ssp = FW»afhy më¥ò¡nfhL

SLp = Ú©l fhy më¥ò¡nfhL

nk‰f©l tiu¥gl« 5.6š Ú©lfhy më¥ò nfhL (SLP) K‰¿Y« be»œÎ


j‹ik cilaJ. ÏJ SSP iaél r‰W j£ilahf rç»wJ. ÏJ, mªãWtd«
jdJ më¥Ãid vëjhf kh‰¿¡ bfhŸs¡Toa bgçjsthd be»œÎ¤ j‹ikia
fh£L»wJ. mÂfç¥gjhdhš (D1 to D3), éiyahdJ P-æèUªJ P3 Mf caU»wJ.
mªj éiy m§fho¡ fhy éiyah»a P1id élΫ, FW»a fhy éiyah»a P2
-it él Fiwthfnt cŸsJ. Vbdåš njit mÂfç¥ig K‰¿Y« rªÂ¥gj‰fhf
njitahd mÂfç¥ò më¥ghš V‰gL»‹wJ. vdnt Ú©lfhy rkãiy éiyia
Ô®khå¥gš më¥ò F¿¥Ãl¤j¡f g§if t»¡»wJ.

gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ

1. rkãiy òŸëæš

m. xnu éiy ãyΫ / éiy ãiyahdJ

M. njitÍ« më¥ò« rk«.

Ï. m¥òŸëæš njit¡nfhL më¥ò¡ nfh£il bt£L«

<. nk‰Tça mid¤J«

96
2. rkãiy éiy¡F nkš

m. S<D M. S>D Ï. S=D <. VJäšiy

3. njitæ‹ mséš kh‰w« v‰gL«

m. éiy k£L« khW« bghGJ M. Ritæš kh‰w« v‰gL« bghGJ

Ï. nk‰Tça Ïu©L« <. vJÎäšiy

4. rkãiy éiyæš fhy¤Â‹ g§if m¿Kf¥gL¤Âat®

m. J.R.ï¡° M. J.M. Ñ‹°

Ï. MšÃu£ kh®õš <. J.S.äš

5. Ú©l fhy¤Âš

m. všyh fhuâfS« khW«

M. khW« fhuâ k£L« khW«

Ï. khwh fhuâ k£L« khW«

<. khW« k‰W« khwh fhuâfŸ ãiyahf ÏU¡F«

II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf

6. ___________ më¥ig¤ Ô®khå¡F« K¡»a fhuâahF«.

7. ntsh©ik, bjhêš, ts®¢Á k‰W« g»®Î ngh‹wit Ãw ___________ MF«.

8. ___________ éiyæš, vªj r¡ÂÍ« éiyianah msitnah kh‰w KoahJ.

9. eÅd bghUëaš tšYe® fhy¤ij ___________ k‰W« _________ Ãç¤jd®.

10. m§fho¡ fhy¤Âš më¥ò¡ nfhL ___________

III. bghU¤Jf

11. rkãiy - a. M©L ÏU¥ig é‰W¤ Ô®¡f

12. äif¤njit - b. mÂf be»œ¢ÁÍilaJ

13. jŸSgo éiy (mšyJ)


fêÎ éiy - c. éiy k‰W« msé‹ Ïiz

14. Ú©lfhy më¥ò¡nfhL - d. D > S

15. FW»a fhy éiy - e. njitÍ« më¥ò«

IV. xçU th®¤ijfëš éilaë¡fΫ

16. bghJ rkãiy v‹whš v‹d?

17. njit¡nfh£oid Ïl« bgau¢ brŒÍ« fhuâfŸ ahit?

97
18. fhy¤Â‹ g§»iz m¿Kf¥gL¤Âat® ah®?

19. ãiyahd KjÄ£o‰F xU cjhuz« bfhL?

20. m§fho¡ fhy¤Âš më¥ò ãiyahdjh?

gFÂ - M

ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.

21. rkãiy éiy v‹whš v‹d?

22. njitæš kh‰w«, njit¡nfhL Ïl« bga®jš nt‰Wik¥gL¤Jf.

23. më¥ò¡nfhL Ïl«bga®jY¡fhd fhuâfŸ ahit?

24. Ú©lfhy«, FW»a fhy« ntWgL¤Jf.

25. m§fho¡ fhy« ÁWF¿¥ò tiuf.

gFÂ - Ï

ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.

26. njit¡nfhL Ïl« bga®jiy tiugl¤Jl‹ és¡Ff.

27. më¥ò¡nfhL Ïl« bga®jiy tiugl¤Jl‹ és¡Ff.

28. m§fho¡ fhy¤Âš rkãiy éiy v›thW Ô®khå¡f¥gL»wJ?

29. FW»a fhy¤Âš njit¡nfhL« më¥ò¡nfhL« v›thW éiyia¤


Ô®khå¡»wJ v‹gij tiugl¤Jl‹ és¡Ff.

30. Ú©lfhy j£il më¥ò¡ nfh£il és¡Ff.

gFÂ - <

ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.

31. rkãiy éiy v›thW Ô®khå¡f¥gL»wJ v‹gij tiugl¤Jl‹ és¡Ff.

32. tiugl¤Jl‹ és¡Ff.

a. rªij¡fhy éiy

b. FW»afhy éiy

c. Ú©lfhy éiy

98
ghl« 6
c‰g¤Â
(Production)
‘c‰g¤Â’ v‹gj‹ bghUŸ

bghUëaèš c‰g¤Â v‹gJ kh‰W kÂ¥òila g©l§fŸ k‰W« gâfŸ


M»at‰¿‹ c‰g¤Âia bgU¡FtJ MF«. c‰g¤Â v‹gJ ga‹gh£il
cUth¡FtjhF«. Ïitfshtd, tot¥ ga‹ghL, fhy¥ga‹ghL, Ïl¥ga‹ghL
k‰W« cilik¥ ga‹ghL Ϥjifa ga‹ghLfis cUth¡Ftjhš c‰g¤Â
mÂfç¤J g©l§fS« gâfS« kW g»®Î brŒa¥gL»‹wd. xU bghUë‹
ga‹ghL gy fhuz§fshš mÂfç¡f¡ TL«.

tot¥ ga‹ghL

xU bghUë‹ mik¥ig kh‰W« nghJ mj‹ ga‹ghL mÂfç¡f¡TL«.


vL¤J¡fh£lhf gU¤Âæ‹ ga‹ghL mjid¤ Jâahf kh‰W« nghJ
mÂfç¡f¡TL«. ntWÁy vL¤J¡ fh£L¡fshtd, bešyhdJ mçÁahfΫ,
nfhJik khthfΫ, bt©bzŒ beŒahfΫ kh‰w¥gLjš.

Ïl¥ ga‹ghL

xU g©lkhdJ xU Ïl¤ÂèUªJ ntbwhU Ïl¤Â‰F bfh©L brštjhš


mj‹ ga‹ghL mÂfç¡F«. vL¤J¡fh£lhf mçÁ jäœeh£oèUªJ nfushé‰F
vL¤J¢ bršy¥g£lhš mj‹ ga‹ghL mÂfç¡F«.

fhy¥ ga‹ghL

g©lkhdJ v®fhy¥ ga‹gh£o‰fhf nr®¤J it¡f¥gL«nghJ mj‹


ga‹ghL ca®»wJ. kiH¡ fhy¤Âš j©Ùiu Ú®¤nj¡f¤Âš nrä¤J it¤J
mjid¥ ËtU« fhy¤Â‰F¥ ga‹gL¤J»nwh«. nj¡»it¤j j©Ùç‹
ga‹ghL Ïjdhš TL»wJ. ntsh© g©l§fshd mçÁ, beš, nfhJik, v©bzŒ
é¤J¡fŸ, gU¥ò tiffŸ ngh‹wit Ef®nthç‹ m‹whl¥ ga‹gh£o‰fhf M©L
KGtJ« ghJfh¡f¥gL»wJ.

cilik¥ ga‹ghL

g©l§fŸ thâf elto¡ifæ‹ bghU£L xUtçläUªJ ntbwhUtU¡F


khW»wJ. g©l§fŸ c‰g¤Âahs®fëläU¡F« nghJ mj‰bfd bfhŠr« ga‹ghL
c©L. nkY« mJnt Ef®nthU¡F tâf®fŸ _ykhf br‹wilÍ«nghJ mt‰¿‹
ga‹ghL ca®»‹wJ.

cilik mšyJ g©l§fë‹ cilik xUtçläUªJ k‰bwhUtU¡F


khWtij ‘cilik¥ ga‹ghL’ MF«. vL¤J¡fh£lhf c‰g¤Âahs®fshd
cHt®fël« beš ÏU¡F«nghJ cŸs ga‹ghlhdJ Ef®nthçl« mçÁ ÏU¡F«
nghJ cŸs ga‹gh£il él Fiwthf ÏU¡F«.

99
c‰g¤Â fhuâfŸ

kåj¢ brašghLfis, c‰g¤Â brŒjš k‰W« Ef®jš vd ÏUtifahf¥


Ãç¡fyh«. c‰g¤Â brŒÍ« nghJ g©l§fëš cUkh‰w« V‰gL»wJ.
cŸÇL¥g©l§fŸ btëpL¥ g©l§fshf kh‰w¥gL»‹wd. cŸÇL (Input)
g©l§fŸ ãy«, ciH¥ò k‰W« _yjd« v‹W tif¥gL¤Â cz®¤j¥gL»wJ.
bkh¤j¤Âš cŸÇLfŸ c‰g¤Â¡ fhuâfŸ vd miH¡f¥gL»wJ. VnjD«
x‹iw c‰g¤Â brŒtj‰F c‰g¤Â¡ fhuâfis x‹¿iz¡F« nghJ eh‹fhtJ
xU fhuâ njit¥gL»wJ, g©l§fS« gâfS« mt‰W¡FŸ jhdhfnt
c‰g¤Â brŒahJ. Mdhš cz®Î¥ó®tkhd Áªjid têna c‰g¤Â £lä£L
eilKiw¥gL¤j¥gL»wJ. ÏJnt bjhêš KidÎ mšyJ bjhêyik¥ò
(entrepreneurship) v‹wiH¡f¥gL»wJ.

c‰g¤Â têKiw¡F cjéòça¡Toa g©l§fŸ k‰W« gâfŸ c‰g¤Â¡


fhuâfŸ v‹wiH¡f¥gL»wJ.

c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ tiffŸ

bghJthf c‰g¤Â¡ fhuâfŸ Kj‹ik¡ fhuâfŸ (Primary) k‰W«


jUé¡f¥g£l (Derived) fhuâfŸ vd ÏUtif¥gL«. g©l§fŸ, gâfŸ
k‰W« bršt« M»at‰iw c‰g¤Â brŒtj‰fhf kåj‹ Ïa‰if ts§fis¥
ga‹gL¤J»wh‹. ãy«, ciH¥ò M»a ÏUfhuâfS« (Land and Labour)
Ïa‰ifahf¥ gil¡f¥g£lit Ïitæ‹¿ g©l§fis c‰g¤Â brŒa ÏayhJ.
Ït‰iw Kj‹ik¡ fhuâfŸ v‹wiH¡»nwh«. _yjd« k‰W« bjhêš mik¥ò
Kj‹ik¡ fhuâfëläUªJ jUé¡f¥g£ljhš mt‰iw jUé¡f¥g£l c‰g¤Â¡
fhuâfŸ v‹wiH¡»nwh«. Ϥjifa jUé¡f¥g£l c‰g¤Â¡ fhuâfnshL
Kj‹ik¡ fhuâfŸ ÏizªJ brašgL« nghJ bkh¤j c‰g¤Â mÂfç¡»wJ.

giHa Ãçé‹go c‰g¤Â¡ fhuâfŸ eh‹F tif¥gL«. mitahtd. ãy«,


ciH¥ò, _yjd« k‰W« bjhêyik¥ò vd¥gL«.

ãy«

c‰g¤Â¡ fhuâahd ‘ãy«’ Ïa‰if ts§fŸ mid¤ijÍ« mšyJ Ïa‰if


kåjD¡F Ïytrkhf bfhL¤ÂU¡F« bfhil mid¤ijÍ« F¿¥gjhF«. ãy¥gu¥ò,
Ú®, fh‰W, fåkts§fŸ, fhLfŸ, MWfŸ, VçfŸ, flšfŸ, kiyfŸ, ÓnjhZz«
k‰W« fhyãiy M»a mid¤J« ‘ãy«’ v‹gj‹ bghUŸ MF«. vdnt, kåjdhš
cUth¡f¥glhj mid¤J¥ bghU£fS« ãy¤Âš ml§F«.

ãy¤Â‹ Áw¥ÃašòfŸ

i) ãy« Ïa‰ifæ‹ bfhil MF«.

ii) ãy¤Â‹ më¥ò ãiyahdJ

iii) ãy« mêéšyhjJ

iv) ãy« mirt‰wJ

100
v) ãy« brê¥ò¤j‹ik k‰W« Ïltik¥òfëš khWgL« j‹ikÍilaJ

vi) ãy« bra¥gh£L (Passive) c‰g¤Â¡ fhuâahF«.

Ïa‰ifæ‹ bfhilahf ãy« ÏU¥gjhš ãy¤Â‹ më¥òéiy ‘ó{a«’ MF«.


våD«, c‰g¤Â¡F¥ ga‹gL« nghJ mš g‰wh¡Fiw V‰gL»wJ. vdnt, V‰w xU
éiyia mJ bgW»wJ.

ciH¥ò (Labour)

c‰g¤Â¥ ghijæš ciH¥ò v‹gJ kåj ÏLbghUŸ MF«. “xU gâia


xUt® brŒÂLtjhš, mtU¡F¡ »il¡F« kdãiwnthL k£Lä‹¿ mjid
brŒtj‰fhf ifkhW v®gh®¤J kåj‹ j‹ clš mšyJ m¿it KGikahfnth
gFÂahfnth ga‹gL¤Â nk‰bfhŸS« fL« Ka‰Ána ciH¥ghF«.“ vd MšÃu£
kh®õš Tw»wh®.

ciH¥Ã‹ Áw¥ÃašòfŸ

i) ciH¥ò mêa¡ToaJ.

ii) ciH¥ò c‰g¤Âæ‹ K¡»a fhuâahF«. ãynkh mšyJ _yjdnkh


ciH¥Ã‹¿ mÂf c‰g¤Âia éisé¡f ÏayhJ

iii) ciH¥ò xnu Óuhdjšy (not homogeneous) ÂwikÍ« nj®¢ÁÍ« egU¡F eg®
khWgL»‹wJ.

iv) ciH¥ig ‘ciH¥ghsçläUªJ ‘Ãç¡f ÏayhJ.

v) ciH¥ò Ïl« bgau¡ToaJ. Fiwthd CÂa« bgW« bjhêèUªJ


mÂfkhd CÂa« bgW« bjhêY¡F kåj®fŸ xU Ïl¤ÂèUªJ k‰bwhU
Ïl¤Â‰F Ïl« bga®»wh®fŸ.

vi) jå ciH¥ghsç‹ ngu« ngR« M‰wš FiwÎ, bjhêyÂgçl« (employer)


mÂf CÂa¤Â‰fhfnth mšyJ ešy nk«g£l gâãiy¡fhfnth mt®
nghuhl ÏayhJ. våD« gâahs®fŸ j§fS¡FŸ xU§»izªJ
bjhê‰ r§f« mik¤J nghuhLtj‹ _y« mt®fë‹ ngu« ngR« M‰wš
mÂfç¡»wJ.

ciH¥ò gyju¥g£lJ. rhjhuz ciH¥ò v‹gJ óäia njh©Ljš, fš


cil¤jš, Rik Jh¡Fjš ngh‹wit. Mdhš ciH¥ò mÂf Âw‹bg‰w, nkyhs®fŸ,
bgh¿ahs®fŸ, bjhêš E£g tšYe®fŸ ngh‹wt®fisÍk cŸsl¡»ajhF«.
ntiy¥ gF¥ò Kiw

Mj« °ä¤ ‘ntiy¥ gF¥ò Kiwia’ jdJ ‘ehLfë‹ bršt«’ v‹w Ehè‹
_y« m¿Kf¥gL¤ÂÍŸsh®.

ntiygF¥ò Kiwæ‹ bghUŸ

xU c‰g¤ÂKiwia e‹F tiuaW¡f¥g£l bt›ntW c£ÃçÎfshf¥ Ãç¤J

101
mªj c£ÃçÎfŸ x›bth‹iwÍ« x›bthU jå¥g£l ciH¥ghë mšyJ ciH¥ghs®
FGédçl« x¥gil¤jny ntiy¥ gF¥ò Kiw vd¥gL«.

vL¤j¡fh£lhf, xU ijašfhu® xU r£ilæidna KGikahf¤ ij¡»wh®


‘Ma¤j MilfŸ’ brŒÍ« V‰WkÂahs® Jâfis bt£Ljš, clš gFÂfS¡fhd
Jâfis¤ ij¤jš, if¥gFÂfis¤ ij¤jš, fG¤J¥ gFÂfis¤ ij¤jš v‹W
x›bthU gâÍ« jå¤jå ciH¥ghs®fshš nk‰bfhŸs¥gL»wJ. ÏWÂahf
mid¤ijÍ« Ïiz¤J xU Áy® ij¡»‹wd®. ϪãiyfŸ KotilÍ«nghJ
m¤JâahdJ, xU Milahf cUth»wJ.

xU r£ilia xnu xU ijašfhu® ij¡f K‰g£lhš xU ehis¡F eh‹F


r£ilfŸ k£Lnk ij¡f KoÍ«. V‰Wk Mil c‰g brŒÍ« X® ãWtd¤Âš, xU
ehis¡F 100 r£ilfŸ Tl ij¤Âl ÏaY«. Ïj‹ _y« ‘ntiy¥ gF¥ò Kiw’
c‰g¤Âæid ca®¤J« v‹gJ bjëth»‹wJ.

ntiy¥gF¥ò KiwÍ« m§fhoÍ«

X® m§fhoæ‹ éçÎ ntiy¥gF¥ò Kiwæ‹ msit Ô®khå¡»‹wJ. xU


g©l¤J¡fhd m§fho cŸS® m§fhoæèUªJ njÁa m§fhoahfΫ, g‹dh£L
m§fhoahfΫ éçtil»wJ. mjdhš c‰g¤Â têKiwahdJ gy ÁW ÁW
Kiwfshf¥ Ãç¡f¥gL»wJ. x›bthU ÁW têKiwÍ«, m¤bjhêš Kiw¡Fça
Áw¥ò nj®¢Á bg‰w X® ciH¥ghë¡F më¡f¥gL»wJ. Ïjdhš c‰g¤Â äf
mÂfkhf caU»‹wJ.

ntiy¥gF¥ò Kiwæ‹ e‹ikfŸ

1. xU bjhêyhë Û©L« Û©L« x‹iw k£L« brŒtjhš, m¤bjhêš


Kiwæš mtUila Âwik mÂfç¡»‹wJ.

2. ntiy¥ gF¥ò Kiw eÅd ÏaªÂu§fis c‰g¤Âæš mÂfkhf


ga‹gL¤jtj‰F tê tF¡»wJ. cjhuzkhf f«Ãæšyhj¤ jªÂæ‹
f©LÃo¥ò.

3. fhyK«, _y¥bghU£fS« äf¤ Âwikahf¥ ga‹gL¤j¥gL»‹wd.

ntiy¥ gF¥ò Kiwæ‹ ÔikfŸ

1. xnu ntiyia ÂU«g¤ ÂU«g brŒtjhš Rita‰w, fë¥g‰w ntiy


j‹ikia¤ jh‹, mt‹ mil»wh‹. ÏJ kåj¤ j‹ikia mê¡»‹wJ.

2. xU gF gâia k£L« brŒtš äfΫ nj®¢Á¥ bg‰w bjhêyhë


c©ikæš xU FW»a nj®¢Áia k£L« bg‰wtdh» éL»wh‹. Ïj‹
éisthf, ntiy thŒ¥Ã‹ik bgU»L« ãiy V‰gL»wJ.

3. iféid¥ bghU£fŸ ts®¢Áæid, ntiy¥ gF¥òKiw mê¡»wJ.


xU bghUis KGikahf cUth¡»a kdãiwéid, xU bjhêyhë
miltšiy.

102
_yjd«

_yjd« v‹gJ ntW gy g©l§fis c‰g¤Â brŒÂl kåj Ka‰Áfshš


cUth¡f¥g£lJ. rhjhuzkhf _yjd« v‹gJ bršt¤ij¡ F¿¡F«. bršt¤ij
nkY« c‰g¤Â brŒtj‰bfd xJ¡f¥g£l bršt« v‹W _yjd¤ij Twyh«.
Ïa‰ifæ‹ bfhil j鮤j tUkhd« më¡f¡Toa Ãw tif¢ bršt§fns
_yjd« vd kh®õš Ïy¡fz« T¿ÍŸsh®. _yjdK« brštK« xnu bghUŸ
cilajšy. ÏÂèUªJ všyh bršt§fS« _yjd« m‹W, Mdhš, všyh
_yjdK« bršt« v‹W Tw¥gL»wJ.

_yjd¤Â‹ tot§fŸ

1. gUk¥ bghUŸ _yjd« (m) bghU£rh® _yjd«.

2. gz_yjd« (m) gzéaš ts§fŸ / Mjhu§fŸ

3. kåj _yjd« (m) kåj¤ Âw‹ ts§fŸ

1. gUk¥ bghUŸ _yjd«

ÏaªÂu§fŸ, fUéfŸ, f£ol§fŸ, rhiyfŸ, miz¡f£LfŸ, brŒÂ¤


bjhl®ò rhjd§fŸ M»ait kåjdhš cUth¡f¥g£l gUk¥bghUŸ _yjdkhF«.

gUk¥bghUŸ _yjd¤Â‹ j‹ikfŸ

1. gUk¥ bghUŸ _yjd« v‹gJ xU brh¤J. ÏJ F¿¥Ã£l M©LfŸ tiu


k£Lnk thœehŸ bfh©ljhF«.

2. gUk¥ bghUŸ _yjd¤ij c‰g¤Â¡F Û©L« Û©L« ga‹gL¤Jtjhš,


njŒkhd« V‰gL»‹wJ.

3. c‰g¤Âæš gUk¥ bghUŸ _yjd¤ij <LgL¤Jtjhš, x›bthU


M©L« tUkhd¤ij¤ bjhl®¢Áahf jU»‹wJ. Ïjid M©L¤ bjhif
(annuities) v‹W TW»nwh«.

4. gUk¥ bghUŸ _yjd¤ij, nkY« nkY« c‰g¤Â brŒJ, mj‹ bkh¤j


më¥Ãid mÂfkh¡»Ltnj, gUk¥ bghUŸ _yjd M¡fkhF«.

2. gz _yjd«

gz toéš mšyJ gzkh‰W g¤Âu§fshf mid¤J KjÄLfS«


nk‰bfhŸs¥gL»‹wd. xU FL«gkhdJ, j‹Dila tUkhd¤Â‹ xU gFÂæid,
t§» ÏU¥ghf, g§F g¤Âu§fshf (m) ntW gz kh‰W g¤Âu§fŸ _ykhf
nrä¡»‹wJ. ÏJnt ‘gz _yjd«’ v‹W Tw¥gL»wJ.

3. kåj _yjd«

kåj _yjd« v‹gJ ciH¥ò ts¤Â‹ ju¤ij¡ F¿¡F«. mJ fšéahY«,


gæ‰ÁahY« clš ey¤Â‰fhfΫ bfhL¡f¥gL« KjÄLMF«. kåj _yjd¤Âš
KjÄ£oid mÂfç¡F«nghJ, c‰g¤Â nk«gL»wJ.

103
_yjd¤Â‹ Áw¥ÃašòfŸ

1. _yjd« xU bray‰w c‰g¤Â fhuâ MF«.

2. _yjd« kåj Ka‰Áahš cUth¡f¥g£lJ.

3. _yjd« xU Ï‹¿aikahj c‰g¤Â fhuâ Ïšiy. _yjd« Ïšyhkš


c‰g¤Â eilbgW«.

4. _yjd« mÂf« Ïa§F« j‹ik bfh©lJ.

5. _yjd« më¥ò be»Gªj‹ikÍŸsJ.

6. _yjd« M¡fKilaJ.

7. _yjd« gy M©LfŸ Úo¡F«. xU c‰g¤Â ãWtd« gy M©LfŸ


c‰g¤Âæš <Lglyh«.

8. _yjd¤ij¤ Âu£Ltj‹ neh¡f« v®fhy¤Âš tUkhd« bgw nt©L


bk‹gnjahF«.

bjhêyik¥ò (mšyJ) bjhêš Kidnth®

bjhêšKidnth® vd¥gLgt® gšntW c‰g¤Â¡ fhuâfis xU§»iz¤J,


brašgLgt® Mth®. (ãy«, ciH¥ò, _yjd«). nkY«, m¡fhuâfis rçahd
mséY«, rçahd KiwæY« bjhl§» Ïl®ghLfis V‰W c‰g¤Âia¥ bgU¡f
brašgLgtnu bjhêš Kidnth® Mth®.bjhêš Kidnth® ‘bjhêš mik¥ghs®’
vdΫ miH¡f¥gL»wh®. ‘bjhêš JâÎ’ v‹gJ Ïl®¥ghLfis V‰W g©l§fŸ
k‰W« gâfis c‰g¤Â brŒtj‰F ã®thf« k‰W« mik¥ò M‰wš bgWtj‹
_y« Ïyhg« <£LtjhF«. bjhêš Kidnth® rKjha« kh‰w« fhQ« Kft® vd
miH¡f¥gL»wh®. mt® rKjha éU¥gKŸs c‰g¤Âia bfhL¥gnjhL k£Lkšyhkš
rKjha ey« nk«glΫ fhuzkhdt® Mth®.

bjhêš Kidnthç‹ gâfŸ

1. Ïyhgfukhd KjÄ£L thŒ¥ò¡fis milahs« f©L nj®ªbjL¤jš.

bjhêš Kidnthç‹ Kj‹ik¥ gâahdJ m§fhoæš ãyéL« òÂa


fU¤J¡fisÍ«, rthšfisÍ« V‰W Ïyhgfukhf¥ ga‹gL¤Â¡ bfhŸtJ v›thW?
v‹gij MuhŒtjhF«. ÏJnt Ïyhgfukhd KjÄ£L thŒ¥òfis milahs« f©L
nj®ªbjL¤jš MF«.

2. c‰g¤Â my»‹ msit¤ Ô®khå¤jš

XU bjhêš Kidnth‹ c‰g¤Â my»‹ msit Ô®khå¡»wh® - rªijæš


ngh£oæ‹ msit¥ bghU¤J«, c‰g¤Âæ‹ Ïašig¥ bghU¤J« bgçajhfnth
Á¿ajhfnth cŸsjhf Ô®khå¥gh®.

104
3. c‰g¤Â my»‹ Ïl¤ij¤ nj®ªbjL¤jš
xU Áwªj bjhêš Kidnth® jdJ c‰g¤Â brŒÍ« Ïl¤ij fhuâ¢
rªij¡F« (factor market) ÏWÂ ãiy rªij¡F« (end use market) mU»nyna
nj®ªbjL¥gh®. c‰g¤Â k‰W« g»®éš fhyjhkj« V‰gLtij¤ j鮡fΫ,
ÏU¥òãiy k‰W« ngh¡Ftu¤J¢ bryit¡ Fiw¡fΫ ÏJ mtÁakh»wJ.
4. c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ c¤jk xU§»iz¥ig¡ f©l¿jš
bjhêš Kašnth® xU òJ bjhêiy¤ bjhl§f¤ Ô®khå¤j ãiyæš, mt®
c‰g¤Â¡ fhuâfis c‰g¤Âæš <LgL¤J« gâæid bjhl§F»wh®. nkY«
Ï¡fhuâfis vªj éj¤Âš Ïiz¤J Fiwªj bryéš mÂf c‰g¤Âia¥ bgw
ÏaY« vd Ô®khå¡»wh®.
5. ò¤jh¡f¥ gâ
mo¥gilæš òJ m§fhofis¡ f©l¿jY«, òJ bjhêš E£g§fis¡
ifahŸtJnk bjhêš Kidnthç‹ ò¤jh¡f¥ gâ vd nguhÁça® õ&«Õ£l®
TW»wh®. xU òJ m§fho é‰gid msit¡ T£LtnjhL, òÂa c‰g¤Â bryit¡
Fiw¡F« Í¡Â, bghUis kèthf¡ »il¡f¢ brŒÍ«. Ïjdhš é‰gid¡ TL«.
Ïyhg« mÂfç¡F«.
6. btFk¢ bryit¤ Ô®khå¤jš
c‰g¤Â¡F¥ ga‹gL« fhuâfshtJ mj‹ c‰g¤Â¡F V‰g btFkÂia¥
bgW»wJ. c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ c‰g¤Âia mséLjY« k‰W« mj‹
btFkÂaë¥ò« bjhêš Kašnthç‹ Ô®Î¡Fça gâahF«.
7. Ïl®¥ghLfis V‰wš, ã¢raä‹ikia v®bfhŸsš
‘thâg«’ v‹gJ Ïl®ghLfë‹ f£L (bundle of risks) v‹»wh®
Ahny. bghUŸfŸ v®fhy¤ njit¡F c‰g¤Â brŒa¥gL»‹wd. v®fhy«
ã¢ra¤JtäšyhjJ. KjÄLfŸ ãfœfhy¤Âš Ïl¥gL»‹wd. c‰g¤Âæš ÏJ
äf¥bgU« Ïl®¥ghL. Ïl®ghLfis V‰F« xUt® bt‰¿fukhd ‘bjhêš Kidnth®’
Mth®. xU éntfKŸs bjhêš Kidnth®, m¿éaš ßÂæš v®fhy Ïl®ghLfis
V‰W, mj‰fhd rçahd Ô®Îfë‹ _y« Ïl®ghLfëèUªJ ÛŸtJ MF«. ie£
Knight v‹w m¿Pç‹ T‰W¥go thâa¤Âš cWÂa‰w j‹ikfis bghW¤J¡
bfhŸsš xU bjhêš Kašnthç‹ jiyaha gâ v‹gjhF«.
c‰g¤Â¢ rh®ò (Production Function)
c‰g¤Â¢ rh®ò v‹gJ xU ãWtd¤Â‹ cŸÇL btëpLfS¡F Ïilna
cŸs Ïašghd bjhl®ghF«. cŸÇL v‹gJ c‰g¤Â¡F« ga‹gL« ãy«,
ciH¥ò, _yjd«, bjhêyik¥ò M»a M¡f¥ gâfshF«. btëpL v‹gJ
c‰g¤Âæ‹ bkh¤j msit¡ F¿¡»wJ bfhL¡f¥g£l ãgªjidæš c‰g¤Â¢ rh®ò
v‹gJ bfhŠr« cŸÇLfis¥ ga‹gL¤Â mj‹ éisthf c‰g¤Â brŒa¥gL«
btëpLfns MF«. c‰g¤Â¢ rh®ò v‹gJ Q = f(x1, x2, x3…..xn) Ïš Q ‘v‹gJ’
F¿¥Ã£l fhy¤Âš c‰g¤Â brŒa¥g£l msthF«. (x1, x2, x3…..xn) M»ait
c‰g¤Âæš ga‹gL¤j¥g£l gšntW fhuâfŸ MF«.
105
xU F¿¥Ã£l mséš gštif cŸÇL bghUŸfis¥ ga‹gL¤Âdhš
v›tsÎ btëpL bghUŸfŸ »il¡F« v‹gnj c‰g¤Â rh®ò vdyh«. c‰g¤Â rh®ò
v‹gij ÏUtiffshf Ãç¡fyh«.

c‰g¤Â¢ rh®Ã‹ gyntW ãiyfis¥ òçªJ bfhŸsš


(i) ÏWÂãiy c‰g¤Â k‰W« bkh¤j c‰g¤Â (ii) ÏWÂãiy c‰g¤Â k‰W« ruhrç
c‰g¤Â Ït‰¿‰F Ïilnaahd bjhl®Ãid¥ g‰¿ òçªJ bfhŸtJ mtÁa«
MF«.
(i) ÏW ãiy c‰g¤Â ne®fâakhf ÏU¡F« nghJ bkh¤j c‰g¤Â mÂfç¡F«.
(m) ÏW ãiy c‰g¤Â mÂfç¡F« nghJ, bkh¤j c‰g¤Â ca® Åj¤Âš
mÂfç¡F«.
(M) ÏW ãiy c‰g¤Â ãiyahf ÏU¡F« nghJ, bkh¤j c‰g¤Â ãiyahd
Åj¤Âš mÂfç¡F«.
(Ï) ÏW ãiy c‰g¤Â Fiwa¤ bjhl§» Mdhš ne®fâa¤Âš ÏU¡F«
nghJ, bkh¤j c‰g¤Â FiwÍ« Åj¤Âš mÂfç¡F«.
(ii) ÏW ãiy c‰g¤Â ó{íakhf ÏU¡F« nghJ, bkh¤j c‰g¤Â FiwÍ« Åj¤Âš
mÂfç¡F«.
(iii) ÏW ãiy c‰g¤Â v®fâa¤Âš ÏU¡F« nghJ, bkh¤j c‰g¤Â Fiwa¤
bjhl§F«.
1. FW»a fhy c‰g¤Â¢ rh®ò k‰W« é»j éisÎ é v‹gj‹ _y« m¿ayh«.
2. Ú©l fhy c‰g¤Â¢ rh®ò v‹gJ khwh éisÎ é v‹gj‹ _y« m¿ayh«.

FW»a fhy c‰g¤Â¢ rh®ò

khW« é»j éisÎ éÂ

X® c‰g¤Â¡ fhuâ ãiyahf ÏU¡F« nghJ, Vida c‰g¤Â¡ fhuâfë‹


msit kh‰¿dhš khW« é»j éisÎ é V‰gL»wJ.

Ïy¡fz«

‘X® c‰g¤Â fhuâ khwhkèU¡F« nghJ k‰iwa c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ msÎ


kh¿dhš Mu«g¤Âš ÏWÂãiy éisÎ mÂfç¡F«. Ëò khwhkèU¡F«, ÏWÂæš
c‰g¤Â FiwªJ bršY«.

vLnfhŸfŸ

1. xnu xU c‰g¤Â¡ fhuâ k£L« khW« nghJ Vida c‰g¤Â fhuâfŸ


khwhkš ÏU¡F«.

2. xU ntis všyh c‰g¤Â¡ fhuâfS« xnu é»j¤Âš khWg£lhš Ï›éÂ


bghUªjhJ. mjhtJ xU bghUë‹ c‰g¤Âia¥ bgWtj‰F c‰g¤Â¡
fhuâfis khwhj é»j¤Âš ga‹gL¤j¥gLjš nt©L«.

106
3. khW« c‰g¤Â¡ fhuâfŸ xnu j‹ik cilait. khW« c‰g¤Â¡
fhuâfë‹ mid¤J myFfS« xnu msthd Âwid¡ bfh©oU¡F«.

4. cŸÇLfë‹ éiyfŸ khwhkš ÏU¡F«.

5. xU F¿¥Ã£l fhy¡f£l¤Âš bjhêš E£gãiy khwhJ (m) xnu ãiyahf


ÏU¡F«.

6. Ïj‹ KGikahd brašKiw FW»afhy c‰g¤Â¢ rh®ò cilajhF«.


Ú©l fhy¤Âš c‰g¤Â cŸÇLfŸ khW« j‹ik cilajhF«. vdnt,
Ï¢brašghLfŸ mid¤J« FW»a fhy¤Â‰nf bghUªJ«.

éÂæ‹ _‹W ãiyfŸ

X® c‰g¤Â fhuâ ãiyahf ÏU¡F« nghJ, k‰w c‰g¤Â¡ fhuâfë‹


msit kh‰¿dhš _‹W tifahd éisÎfŸ V‰gL« mitfŸ

1. ts®ªJ brš éisÎ éÂ

2. FiwªJ brš éisÎ éÂ

3. v®fâa c‰g¤Â

Ϫj _‹W tifahd éisÎfis m£ltiz v© 6.1 k‰W« tiu¥gl« 6.1


_ykhf òçªJ bfhŸsyh«.

m£ltiz 6.1 khW« é»j éisÎ é ãiyfŸ

khwh khW« bkh¤j ruhrç ÏWÂãiy ãiyfŸ


fhuâ fhuâ c‰g¤Â c‰g¤Â c‰g¤Â
(ÏaªÂu«) (kåj‹) (myFfŸ) (myFfŸ) (myFfŸ)

1 2 3 4 5
ts®ªJ brš éisÎ éÂ

1+ 1 10 10 10
1+ 2 22 11 12
1+ 3 36 12 14
1+ 4 52 13 16
1+ 5 66 13.2 14
1+ 6 76 12.6 10
1+ 7 80 11.4 4
FiwªJ

éisÎ
brš

éÂ

1+ 8 82 10.2 2
1+ 9 82 9.1 0

1+ 10 78 7.8 -4 v®kiw
éisÎ éÂ

107
Kjšãiy

ts®ªJ brš éisÎ éÂ

Kjš ãiy KotilÍ« nghJ, ruhrç c‰g¤Â c¢rãiyia mil»‹wJ. Ïš


bkh¤j c‰g¤Â, ruhrç c‰g¤Â k‰W« ÏWÂãiy c‰g¤Â mÂfç¤J¡ bfh©nl
brš»wJ. Ïš ÏW ãiy c‰g¤Â ca®ªJ brš»wJ. Mdhš ÉgFÂæš
Fiw»‹wJ. ÏWÂãiy c‰g¤Â FiwªJ br‹whY«, ruhrç c‰g¤Â ca®tijél
mÂfkhf cŸsJ. V‹ våš ruhrç c‰g¤Â mÂfç¤J¡ bfh©nl brš»wJ.

Ïu©lh« ãiy: FiwªJ brš éisÎ éÂ

Ïj‹ Koéš ÏW ãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ ó{íakhF«. Ϫj ãiyæš, bkh¤j
c‰g¤Â FiwªJ bršY« é»j¤Âš caU»‹wJ. ruhrç c‰g¤ÂÍ« ÏWÂãiy
c‰g¤ÂÍ« Fiw»‹wd. Mdhš, Ïu©o‹ Åœ¢ÁÍ« Ïašghditna MF«.

ÏW ãiy c‰g¤Âó{ía¤ijÍ« bkh¤j c‰g¤Â c¢r ãiyiaÍ«


milªjÎl‹ Ïu©lhtJ f£l« K‰W¥ bgW»wJ.

_‹wh« ãiy

v®fâa c‰g¤Â Ïš ÏWÂãiy c‰g¤Â v®kiwahdJ. bkh¤j c‰g¤Â


k‰W« ruhrç c‰g¤Â Ïu©L« rça¤ bjhl§F»‹wd.

ãiyfë‹ Ïa¡f«

Kjš ãiyæš, khW« fhuâfisél khwh fhuâfŸ mÂfkhf cŸsd.


Mjyhš Kjš ãiyæš, khwh fhuâfë‹ ÏW ãiy c‰g¤Â v®kiwahdJ.
mj‰F mL¤jgoahf, _‹whtJ ãiyfëš khW« fhuâfë‹ ÏWÂãiy c‰g¤Â
v®kiwahdJ. Mjyhš, gF¤j¿ÎŸs c‰g¤Âahs® Kjš ãiyiaÍ« _‹wh«
108
ãiyiaÍ« nj®ªbjL¡fkh£lh®. mt® Ïu©lh« ãiyia k£Lnk nj®ªbjL¥gh®.
Vbdåš khW« k‰W« khwh fhuâfë‹ ÏW ãiy c‰g¤Â Ïašghditna MF«.
Ϫj ãiyæš bkh¤j c‰g¤Â c¢r ãiyia mil»wJ. Ϫj ãiyæš c‰g¤Âahs®
xU énrõkhd ãiyæš c‰g¤Â fhuâæ‹ éiyia bghU¤J c‰g¤Âia
nk‰bfhŸth®. Ïu©lhtJ ãiy ãahakhd c‰g¤Âahsç‹ KoÎfis F¿¥gjhF«.

Ú©l fhy c‰g¤Â rh®ò - é»j msÎ éisÎ éÂ

Ú©l fhy¤Âš mid¤J c‰g¤Â¡ fhuâfS« khw¡ToaJ mid¤J


c‰g¤Â¡ fhuâfS« mšyJ cŸÇLfS« (Inputs) khW«nghJ btëp£oš V‰gL«
kh‰wnk é»j msÎ éisÎ éÂahF«. caU« msÎ (an Increase in Scale) v‹gJ
mid¤J cŸÇLfS« mšyJfhuâfS« xU nru mÂfç¥gnjahF«.

é»j msÎ éisÎ éÂæ‹ _‹W ãiyfŸ

é»j mséš V‰gL« kh‰w§fëdhš btëpLfëš V‰gL«kh‰w¤ij


btëp£il _‹W ãiyfshf¡ Twyh«. mitahtd.

i) ts®ªJ brš é»j msÎ éisÎ éÂ

ii) khwhj é»j msÎ éisÎ éÂ

iii) FiwªJbrš é»j msÎ éisÎ éÂ

ts®ªJ brš é»j msÎ éisÎ éÂ

mid¤J c‰g¤Â¡ fhuâfis ca¤J«nghJ mªj é»j msé‰F nkyhf


c‰g¤Â bgUF»‹wJ. ÏJnt, ts®ªJ brš é»j msÎ éisÎ éÂahF«.
vL¤J¡fh£lhf mid¤J cŸÇLfS« 5 éG¡fhL caU«nghJ btëpLfŸ 5
éG¡fhLfS¡F nkš ca®»wJ. mjhtJ 10 éG¡fhlhF«. Ϫãiyæš ÏWÂãiy
c‰g¤Â mÂfç¡F«.

khwh é»j msÎ éisÎ éÂ

bfhL¡f¥g£l é»j mséš mid¤J¡ fhuâfisÍ« ca®¤J«nghJ,


btëpL« mnj é»j¤Âš caU«. mjhtJ 5 éG¡fhL mid¤J c‰g¤Â¡
fhuâfS« caU« nghJ mnj msÎ 5 éG¡fhL rké»jmséš btëpLfS«
caU«. ϧnf ÏW ãiy c‰g¤Â khwhjjhF«.

FiwªJ brš é»j msÎ éisÎ éÂ

mid¤J c‰g¤Â fhuâfisÍ« ca®¤J«nghJ mnj é»j msitél


Fiwthf c‰g¤Â¥ bgU»dhš, mJnt FiwªJ brš é»j msÎ éisÎ éÂahF«.
mjhtJ mid¤J c‰g¤Â¡ fhuâfS« 5 éG¡fhL caU« nghJ btëpLfŸ 5
éG¡fh£o‰F Fiwthf ca®»wJ mjhtJ 3 éG¡fhL. Ϫj f£l¤Âš ÏWÂãiy
c‰g¤Â FiwÍ«.

109
m£ltiz 6.2 é»j msÎ éisÎ

t. msÎ bkh¤j ÏWÂãiy ãiyfŸ


v© c‰g¤Â c‰g¤Â
1 1. ÏaªÂu« + 1 ciH¥ò 4 4 I
2 2. ÏaªÂu« + 2 ciH¥ò 10 6 ts®ªJ brš
é»j éisÎ
3 3. ÏaªÂu« + 3 ciH¥ò 18 8 éÂ
4 4. ÏaªÂu« + 4 ciH¥ò 28 10
5 5. ÏaªÂu« + 5 ciH¥ò 38 10 II
6 6. ÏaªÂu« + 6 ciH¥ò 48 10 khwhj é»j
éisÎ éÂ
7 7. ÏaªÂu« + 7 ciH¥ò 56 8 III
8 8. ÏaªÂu« + 8 ciH¥ò 62 6 FiwªJbrš
é»j éisÎ
éÂ

gl« 6.2š é»j msÎ éisÎ éÂæ‹ gy ãiyfis és¡F»wJ. ÏWÂãiy


c‰g¤Â caU«nghJ (AB) bkh¤j c‰g¤Â TLjyhd é»j¤Âš caU»wJ. vdnt
m§nf ca®ªJ brš éisÎ é brašgL»wJ. ÏWÂãiy c‰g¤Â khwhj ãiyæš
cŸsJ. (BC), bkh¤j c‰g¤Â khwhj é»j¤Âš caU« nghJ cŸs ãiy khwhj
é»j msÎ é vd miH¡f¥gL»wJ.

ÏWÂãiy c‰g¤Â¡ FiwÍ« nghJ (CMP), bkh¤j c‰g¤Â Fiwthd


é»j¤Âš mÂfç¡»wJ. ÏJnt FiwªJ brš éisÎ é v‹wiH¡f¥gL»wJ.

110
khW« é»j msÎ khwh é»j msÎ
éisÎ é éisÎ éÂ
1. Fiwªj fhy c‰g¤Â¢ rh®ò Ú©l fhy c‰g¤Â¢ rh®ò
2. všyh fhuâfS« khwhÂU¡F« mid¤J fhuâfS« khw¡Toad
nghJ xnu xU fhuâ k£L« khw¡ToaJ
3. c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ é»j§fŸ c‰g¤Â fhuâfŸ éÂj§fŸ
khw¡ToaJ khw¡Toaj‹W. mj‹ msÎ khW«.
4. c‰g¤Â fhuâfŸ xU F¿¥Ã£l c‰g¤Â fhuâfŸ xU F¿¥Ã£l
é»j¤Âš xU c‰g¤Â bghUis é»j¤Âš xU c‰g¤Â bghUis
c‰g¤Â brŒtj‰F Ï›é bghUªjhJ c‰g¤Â brŒtj‰F Ï›é bghUªJ«
5. ca®ªJ brš é»j msÎ éisÎéÂ, ts®ªJ brš é»j msÎ éisÎ éÂ,
c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ gFglh¤ éis΢ Á¡fd¤jhš (Economics of
j‹ikahY«, ciH¥Ã‹ Áw¥ÃašghY« Scale) V‰gL»wJ. mnj neu¤Âš Á¡fd
V‰gL»wJ. FiwªJ brš éisÎ é ä‹ikahš FiwªJ brš éisÎ éÂ
c¤jk¤ j‹ika‰w fhuâ é»j¤jhY« V‰gL»wJ
gÂÄ£L¡ fhuâfë‹ ãiwFiw
be»œ¢ÁahY« V‰gL»wJ

FW»a fhy khW« é»j éisÎ é (Laws of Returns)-¡F« Ú©lfhy khwh


é»j msÎ éisÎ é¡F« cŸs ntWghLfŸ.
c‰g¤Â¢ rh®ò«, rk msÎ c‰g¤Â¡ nfhLfS«
rk msÎ c‰g¤Â¡ nfhLfë‹ gF¥ghŒÎ, Ïu©nlh mšyJ mj‰F« nk‰g£l
c‰g¤Â¡fhuâfis gytifæš xU§»izªJ xU F¿¥Ã£l msÎ btëpL
c‰g¤Â brŒtj‰F ga‹gLtjhF«. ÏU c‰g¤Â¡ fhuâfis¡ fU¤Â‰bfh©L
(_yjd« k‰W« ciH¥ò) xU ãWtd« 1000 myF c‰g¤Â brŒtj‰F gy tif
_yjd« k‰W« ciH¥Ã‹ fyit v›tifæš cjé òç»wJ v‹gjid m£ltiz
6.3š fhzyh«.
m£ltiz 6.3
ÏU khW« cŸÇLfë‹ c‰g¤Â

Ïiz¥ò _yjd myF ciH¥Ã‹ myF btëpL


fyit (myFfëš)

A 1 12 1000
B 2 8 1000
C 3 5 1000
D 4 3 1000
E 5 2 1000

111
nk‰f©l m£ltizæ‹ _y« gšntW mséyhd ciH¥ò k‰W«
_yjd¤Â‹ mid¤J¡ fyitfS« xnu mséyhd 1000 myFfŸ c‰g¤Âia¤
jU»wJ v‹gJ e‹F òy¥gL»wJ.

c‰g¤Â

rk msÎ c‰g¤Â¡ nfhLfŸ (Isoquant Curves)


Ïu©L m¢RfS« _yjd« k‰W« ciH¥Ã‹ msit¡ F¿¥ÃL»wJ. (IQ)
tisnfhL gšntW mséyhd fyitæš 1000 myFfŸ c‰g¤Â brŒtij (Ouput)
és¡F»wJ. tisnfh£o‹ nkš R1, R2, R3, R4, R5 M»a òŸëfŸ _yjd« -
ciH¥Ã‹ fyiyæ‹ _y« 1000 myFfŸ c‰g¤Â brŒtij¡ fh£L»wJ. vdnt,
nk‰fh© tis¡nfhL rk msÎ c‰g¤Â¡ nfhL v‹W miH¡f¥gL»wJ.
Ïjdhš, rk msÎ c‰g¤Â¡ nfhL v‹gJ ÏU c‰g¤Â¡ fhuâfis¥ gšntW
fyitfëš ga‹gL¤Â xnu msÎ c‰g¤Â brŒtij¡ F¿¡F«.
rk msÎ c‰g¤Â¡ nfh£o‹ ÏašòfŸ
1. rk msÎ c‰g¤Â¡ nfhLfŸ ÏläUªJ tykhf nkèUªJ Ñœneh¡»¢
bršY«. mjhtJ v®kiwahf¢ rçªJŸsJ.
2. ÏWÂãiy bjhêš E£g gÂÄ£L é»j¤jhš rk msÎ c‰g¤Â¡nfhL
njh‰Wthia neh¡» FéªJ fhz¥gL»wJ.
ÏWÂãiy bjhêšE£g gÂÄ£L Åj« (MRTS) fhuâ X (_yjd«) gÂyhf
Y (ciH¥ò) v‹gJ xU myF fhuâ X¡F (_yjd«) gÂyhf brŒa¥gLtjhš
btëp£o‹ msÎ khwhknyna ÏU¡F«.
MRTS CL = ∆L / ∆C
MRTS nk‰f©l éÂia (formula ) ga‹gL¤Â fz¡»lyh«
Units of Combination Units of Capital MRTS Labour CL
fyit _yjd¤Â‹ myF ciH¥Ã‹ myF r.m.c.nfh. (c.K.)
A 1 12
B 2 8 4
C 3 5 3
D 4 3 2
E 5 2 1

112
Ïj‹_y« ÏWÂãiy bjhêšE£g gÂÄ£L Åj« v¥nghJ« Fiw»wJ. vdnt
rk msÎ c‰g¤Â¡ nfhL v¥nghJ« njh‰Wthia neh¡» FéªJ fhz¥gL»wJ.
rk msÎ c‰g¤Â¡ nfh£o‹ rçÎ ÏWÂãiy bjhêšE£g gÂÄ£L é»j¤ij¡
F¿¡»wJ.

3. rkmsÎ c‰g¤Â¡nfhL canu bršy¢ bršy c‰g¤Â btëpL« ca®ªJ


bfh©nl bršY«. gšntW c‰g¤Â btëpLfis¡ F¿¡F« rkmsÎ
c‰g¤Â¡ nfhLfë‹ bjhF “rk msÎ c‰g¤Â¡ nfh£L (isoquant
maps) tiugl«” vd miH¡»nwh«. rk msÎ c‰g¤Â c‰g¤Â¡ nfh£L
tiugl¤Âš tyJ g¡f¤Âš cŸs rk msÎ c‰g¤Â¡ nfhL mÂf msÎ
btëpLfis¡ F¿¡»wJ.

4. rkmsÎ c‰g¤Â¡nfhLfŸ x‹iw x‹W bt£o¡ bfhŸshjjhfΫ,


x‹iw x‹iw bjh£L¢ bršyhjjhfΫ cŸsJ. Ï›thWŸsnghJ xnu
rkmsÎ c‰g¤Â¡ nfh£oYŸs mid¤J tif fyitfS« xnu mséyhd
btëpLfis¡ F¿¥ÃlhJ.
tiu¥gl« 6.4 tiu¥gl« 6.5
rkc‰g¤Â tisnfhLfŸ rkc‰g¤Â bryΡ nfhLfŸ
Y Y

L3
ciH¥ò
ciH¥ò

L2
IQ3 L1
IQ2
IQ1
C1 C2 C3 X
X O
O _yjd« _yjd«

rkc‰g¤Â¢ bryΡnfhL
xU ãWtd« jdJ c‰g¤Âia¤ bjçÎ brŒtj‰F gšntW c‰g¤Â¡
fhuâfë‹ fyitia Ô®khå¤J¢ brašgl rkc‰g¤Â¢ bryΡ nfhLfŸ bgU«
g§F t»¡»‹wJ. xU ãWtd« F¿¥Ã£l msÎ gz¢ bryéš th§f¡Toa ÏU
fhuâfë‹ gy bjhF¥òfis¡ F¿¥ÃLtnj rk c‰g¤Â¢ bryΡnfhL MF«. ca®
rkc‰g¤Â¢ bryΡnfhLfŸ mÂf gz¢ bryéš th§f¡ ToaijÍ«, Fiwªj
rkc‰g¤Â¢ bryΡnfhLfŸ Fiwthd gz¢ bryéš th§f¡ ToaijÍ« F¿¡f
brŒ»wJ.
rkc‰g¤Â¢ bryΡ nfhLfŸ ÏUéj¤Âš Ô®khå¡f¥gL»‹wd
1. c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ éiyfŸ
2. ãWtd« c‰g¤Â¡ fhuâfŸ ÛJ bgW« bkh¤j¥ gz¢bryÎ nk‰F¿¥Ã£l
Ïu©il¥ bghU¤nj rk c‰g¤Â¢ bryΡ nfhL tiua¥gL»wJ. ÏU
fhuâfë‹ éiy é»jnk rkc‰g¤Â bryΡnfh£o‹ rçtj‰F¢
rkkhF«. Ïjdhš, rkc‰g¤Â rçΡnfh£o‹ bryÎ v‹gJ

113
c‰g¤Âahs® rkãiy

xU Áwªj c‰g¤Âahs®, bfhL¡f¥g£l fhuâfë‹ c‰g¤Â bryéš, mÂf


msÎ c‰g¤Âia bgw Kašth‹. Fiwªj msÎ fhuâ¡ fyitfis¥ ga‹gL¤Â
xU F¿¥Ã£l msÎ btëp£oš c¢ryhg¤ij c‰g¤Âahs® bgW»wh®.

Ï›tsÎ fhuâfë‹ bryΡ fyit c‰g¤ÂahsU¡F c¤jkkhd


bjh‹whF«.
tiu¥gl« 6.6.
c‰g¤Âahsç‹ rkãiy
ciH¥ò

A P
R
F
L E
IQ3
N
IQ2
S
IQ1
O Q _yjd«

gl« 6.5 ‘E’ rkãiy¥ òŸë MF«. rkc‰g¤Â bryΡnfhL ‘AB’ rkmsÎ
c‰g¤Â¡nfhL IQ2¡F bjhL¡nfhlhf cŸsJ. bfhL¡f¥g£LŸs tuÎ bryÎnfhL
ABæš P, N, F, òŸëfŸ c‰g¤Âahs® mila Koahj ãiyæš cŸsJ. IQ2 éš cŸs
‘E’ òŸëiaél rk msÎ c‰g¤Â¡nfhL IQ2 cŸs R k‰W« S òŸëfŸ Fiwªj
msÎ c‰g¤Âiana jU«. fhuz¡ fyitæš R, E, Sš bryél¥g£l bjhif xnu
khÂçahdJ. Mdhš òŸë ‘E’ c‰g¤Â btëpL mÂf« Vbdåš ‘E’ ca® rk msÎ
c‰g¤Â¡ nfh£oš cŸsJ. rk msÎ bryΡnfhL k‰W rk msÎ c‰g¤Â¡nfhL
bjh£L¢ bršY« ‘E’ v‹w bjhL«òŸëia c‰g¤Âahs® c‰g¤Â¢ brŒtj‰F
nj®ªbjL¥gh®.

Ï›thW c‰g¤Âahs® E òŸëæš rkãiy mil»wh®. m¥òŸëæš ‘E’


rkmsÎ c‰g¤Â¡ nfh£oid rkmsÎ bryΡnfhL bjh£L¢ bršY«. Ï¥òŸëæš
rkmsÎ c‰g¤Â¡ nfhL«, rkmsÎ, bryΡnfhL« rkmséš r绋wd. Ï›thW
rkãiy¥ òŸëæš ÏWÂãiy bjhêšE£g gÂÄ£L é»jK« c‰g¤Â¡ fhuâfë‹
éiyé»jK« rk«. vdnt, c‰g¤Âahsç‹ ‘rkãiy ãgªjid v‹gJ.
Px
MRTs xy =
Py

Ϫj rkãiy¥ òŸëæš Eæ‹ fyitna (mjhtJ OL ciH¥ò, OQ _yjd«)


Fiwªj bryÎ v‹wiH¡f¥gL»wJ.
114
fh¥-l¡y° c‰g¤Â rh®ò

bghUëaèš vëikahdJ«, gutyhf¥ ga‹gL¤j¥gL« c‰g¤Â¢ rh®ò


fh¥-l¡y° c‰g¤Â¢ rh®ò MF«. Ï¥òŸëæaš c‰g¤Â rh®ig më¤jt®fŸ
nguhÁça®fŸ C.W. fh¥ k‰W« P.H. l¡y° Mth®fŸ.

fh¥- l¡y° c‰g¤Â¢ rh®ò ËtUkhW

Q = bLa C1-a Ïš

Q = c©ik btëpL

L = ciH¥ò

C = _yjd«

b= ciH¥Ã‹ v©â¡if msÎ

a= mL¡F éj msÎ ciH¥ò (Exponent of Labour)

1-a =mL¡F éj msÎ _yjd« (Exponent of Capital)

nk‰fhQ« c‰g¤Â¢ rh®Ã‹go ÏU c‰g¤Â¡ fhuâfS« (ciH¥ò


k‰W« _yjd«) xU éG¡fhL mÂfç¡F« nghJ btëpL (bkh¤j c‰g¤Â)
mÂfç¡F«. xU éG¡fhL cŸÇLfŸ mÂfç¡F« nghJ btëpLfS« xU
éG¡fhL caU»wJ. Ïj‹_y« fh¥-l¡y° c‰g¤Â¢ rh®ò khwhj é»j msÎ
éisÎ éÂia k£L« és¡F»wJ. Ïj‹ K¡»a fhuz« v‹dbt‹whš mL¡F
éj msÎ _yjdkhdJ. mL¡F éj msÎ ciH¥ig rh®ªJŸsJ. ÏJ v¥bghGJ«
x‹W vd MF«. vL¤J¡fh£lhf mL¡F é msÎ ciH¥ò 0.2 våš mL¡F éj
msÎ _yjd« 0.8 Mf ÏU¡F«. mJnghš mL¡F éj msÎ ciH¥ò 0.3 våš
mL¡F Åj msÎ _yjd« 0.7 MF«.

mL¡F éj msit RjªÂukhf brašgléLtjdhš Ï¢rk‹ghL Ï›thW


vGj¥gL»wJ Q = bLaCb

nk‰fh©, c‰g¤Â¢ rh®Ãš mL¡Féj msé‹ TLjš khwh é»j msÎ


éisÎ éÂæ‹ ju¤ij¡ F¿¡»wJ.

a + b > 1 : ts®ªJ brš é»j éisÎ éÂ

a + b = 1 : khwhj é»j éisÎ éÂ

a + b < 1 : FiwªJ brš é»j éisÎ éÂ

ngusÎ c‰g¤Â bghUshjhu Á¡fd¤Â‹ tiffŸ

(bghUshjhu¢ Á¡fd§fŸ) (Economies of Scale)

Á¡fd« v‹gJ e‹ikfŸ. ‘msÎ’ v‹gJ myFfë‹ msit¡ F¿¡F«.


bghUshjhu¢ Á¡fd§fŸ v‹gJ ngusÎ c‰g¤Âæš V‰gL« bryÎ rh®ªj e‹ikfŸ
MF«. c‰g¤Âæ‹ msÎ mÂfç¡F«nghJ f£Lkhd bryÎfŸ Fiwa¤ bjhl§F«.

115
cŸÇLfis bkh¤jkhf th§F« nghJ c‰g¤Âahs® ngu« ngÁ th§Ftjdhš ruhrç
khW« bryéd« Tl Fiw»wJ. mid¤J e‹ikfS« ngusÎ c‰g¤Âædhš
»il¥gjdhš Ïjid bghUshjhu¢ Á¡fd§fŸ vd miH¡»nwh«.

bghUshjhu¢ Á¡fd§fŸ ÏUtif¥gL«

(m) mf¢ Á¡fd§fŸ

(M) òw¢Á¡fd§fŸ

mf¢ Á¡fd§fŸ

ãWtd¤ÂDŸnsna bgw¥gL« e‹ikfŸ mf¢ Á¡fd§fŸ v‹wiH¡f¥gL«.


mit cŸÇlhdit (endogenous) Ãw ãWtd§fë‹ brašghLfëdhš mšyhkš
xU jå ãWtd¤Â‹ brašgh£odhš k£Lnk ÏJ V‰gL»wJ. vL¤J¡fh£lhf
xU ãWtd« ešy nkyh©ik _y« e‹ikfŸ gybgW«, k‰bwh‹W eÅd
ÏaªÂu§fis¥ bg‰¿U¥gjdhš mÂf e‹ikfis milayh«. mf¢ Á¡fd§fŸ
IªJ tif¥gL«. mit ahtd.

1. bjhêšE£g¢ Á¡fd§fŸ

ãWtd¤Â‹ msÎ bgça msÎ ÏU¥gjhš, »il¡F« _yjdK« mÂfkhf


ÏU¡F«. Ïjdhš, xU ãWtd« eÅd bjhêš E£g§fis òF¤jKoÍ«. vdnt Ïj‹
_y« c‰g¤Âia mÂfç¡f¢ brŒa KoÍ«. nkY« MuhŒ¢Á k‰W« ts®¢Áædhš
c‰g¤Âæ‹ ju¤ij ca®¤j KoÍ«.

2. 㢠Á¡fd§fŸ

bgça ãWtd§fŸ rªijæš g§F é‰gid _y« _yjd« bgU¡f¤ij


V‰gL¤jyh«. ÁW ãWtd§fŸ _yjd¤Â‰fhf fl‹ th§F« nghJ, bgça
ãWtd§fŸ _yjd¤ij¥ bgw KoÍ«.

3. nkyh©ik¢ Á¡fd§fŸ

ngusÎ c‰g¤Âæ‹ éisÎjh‹ ntiy¥ gF¥ò Kiw. ntiy¥ gF¥òKiw


ÏUªjhš rçahd kåj®fŸ rçahd Jiwæš ÏU¥gh®fŸ. x›bthU Jiw¡Fkhd
bghW¥òz®it V‰gL¤j nkyhsU¡F ÏJ cjΫ, Ïj‹_y« c‰g¤Â mÂfç¡F«.
bkh¤j c‰g¤Â c¢r ãiyia v£L«.

4. ciH¥ò¢ Á¡fd§fŸ

ngusÎ c‰g¤Â ntiy gF¥òKiw¡F têtF¤jJ. Ïjid ‘Áw¥ò ciH¥ò’


vdyh«. ÏJ ciH¥Ã‹ ju« k‰W« Âwid mÂfç¡F« ãWtd¤Â‹ c‰g¤Â¤ Âw‹
Ïjdhš mÂfç¡F«.

5. rªij rh®ªj Á¡fd§fŸ

c‰g¤Âæš, Kjèš _y¥bghUŸ th§Fgt® c‰g¤Âahs® ãWtd« ngusÎ


Mf ÏU¡F« nghJ th§»a bghUS« mÂfkhF«. ÏJ c‰g¤ÂahsU¡F Áwªj
th§F« r¡Âia¤ jU»wJ. nkY« mt® fl‹ trÂiaÍ« bgw ÏaY«. ngusÎ

116
c‰g¤Âæ‹ fhuzkhfnt nk‰f©l mid¤J« rh¤ÂakhF«. rªijæš th§Fjš
Kjš elto¡if vdyh«.

6. rªijæš bjhl®ªÂU¥gj‹ Á¡fd§fŸ

bgça ãWtd§fŸ gšntW c‰g¤Âfis¡ bfh©oU¡fyh«. xU bghUë‹ c‰g¤Â


rªijæš njhšé͉W e£l nk‰g£lhY« ntbwhU bghUŸfë‹ Ïyhg¤Âdhš
Ïjid <LbrŒa KoÍ«.

7. òw¢ Á¡fd§fŸ

mÂf ãWtd§fŸ xU F¿¥Ã£l gFÂæš éçtilªJ bfh©oU¡F« nghJ


mjhtJ bjhêš tsU«nghJ mit mÂf e‹ikfis¥ bgW»wJ. Ïjid¥ òw¢
Á¡fd§fŸ v‹»nwh«. ÏJ xU ãWtd« k£Lnk bgW« e‹ikašyhJ, mik¥ò
kh‰w¤jhš mid¤J ãWtd§fS« bgW« gadhF«. mitfshtd.

m) nk«g£l ngh¡Ftu¤J trÂfŸ

M) t§» brašghL rh®ªj trÂfŸ

Ï) ehfßf ts®¢Á

<) jftš k‰W« bjhiy¤bjhl®ò ts®¢Á

bjhê‰rh® gFÂfëš nk‰f©l trÂfŸ mid¤J« vëš »il¡»‹wJ.

Á¡fdä‹ikfŸ (Diseconomies of Scales)

ngusÎ c‰g¤Âædhš xU ãWtd¤Â‰nfh, FG ãWtd§fS¡nfh vG«


Ôikna Á¡fdä‹ikfŸ.

mf¡ Á¡fdä‹ikfŸ.

xU ãWtd« bjhl®ªJ c¤jk ãiy¡F nkY« éçtilªJ bršY«nghJ


bghUshjhu¢ Á¡fd§fŸ kiwtJl‹ Á¡fdä‹ikfŸ bjhl§F»wJ.
vL¤J¡fh£lhf ãWtd¤Â‹ msÎ mÂfç¡F«nghJ xU F¿¥Ã£l ãiyæš
nkyh©ik Ïl®ghLfŸ F¿¥Ã£l ãWtd¤Â‰F V‰gLtjhš, ruhrç c‰g¤Â¢ bryÎ
mÂfç¡F«. ÏJnt ‘mf¢Á¡fdä‹ik’ vd¥gL«.

òw¢Á¡fdä‹ikfŸ

xU F¿¥Ã£l ãiy¡F¥ ÃwF msΡfÂfkhd ãWtd§fŸ Xçl¤Âš FéªJ


fhz¥gLtjhY« bjhêiy cŸq® kakh¡FtjhY« c‰g¤Âæš Á¡fdä‹ik
V‰gL»wJ. m¥gFÂæš cŸs mid¤J ãWtd§fS¡F« ÏJ bghJthdJ.
vL¤J¡fh£lhf F¿¥Ã£l gFÂæš bjhê‰rhiyfis éçth¡Ftjhš mÂf
thu« k‰W« mÂf¢ bryÎ V‰gL»wJ. vdnt xU F¿¥Ã£l gFÂæš mikªJŸs
bjhê‰rhiyahš (Industry) m§FŸs mid¤J ãWtd§fS« (Firm) nk‰fh©
òw¢Á¡fdä‹ikahš gh¡f¥gL»wJ.

117
gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ
1. c‰g¤Â v‹gJ
m. ga‹gh£o‹ mêÎ M. ga‹gh£il cUth¡Fjš
Ï. kh‰W kÂ¥ò <. VJäšiy
2. ãy¤Â‹ Mu«g më¥ò éiy
m. ó{ía« M. x‹W¡F« mÂfkhdJ
Ï. x‹W¡F« FiwthdJ <. x‹W¡F« rkkhdJ
3. ciH¥ò _________ ÏUªJ Ãç¡f KoahJ
m. Kjš M. ciH¥ghsçl«
Ï. Ïyhg« <. c‰g¤Â mik¥ò
4. KjY¡F më¡f¥gL« CÂa«
m. t£o M. Ïyhg«
Ï. Tè <. thlif
5. _________ V‰F« xUtnu bt‰¿fukhd “bjhêš Kidnth®” Mth®.
m. ò¤jh¡f« òidjš
M. Ïl®ghLfis
Ï. c‰g¤Â my»‹ Ïl¤ij¤ nj®ªbjL¤jš
<. VJäšiy
II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf
6. ãyK«, ciH¥ò« ___________ c‰g¤Â¡ fhuâfŸ MF«.
7. ehLfë‹ brštK« mij cUth¡F»‹w fhuâfis¥ g‰¿a MŒÎ v‹w
Ehiy vGÂat® ___________
8. X® m§fhoæ‹ éçÎ _______ Kiwæ‹ msit Ô®khå¡»wJ.
9. _______ v‹gJ ntW gy g©l§fis c‰g¤Â brŒÂl kåj Ka‰Áfshš
cUth¡f¥g£lJ
10. ___________ v‹gJ xU ãWtd¤Â‹ cŸÇL btëpLfS¡F Ïilna cŸs
Ïašghd bjhl®ghF«.

118
III. bghU¤Jf
11. bjhêšKidnth®
X® ò¤jh¡f¥gâ brŒgt® - fh¥l¡y°
12. ntiy¥gF¥ò Kiw - Ahny
13. c‰g¤Â rh®ò - nguhÁça® R«Õ£l®
14. Ïl®ghLfë‹ bjhF¥ò - kh®õš
15. clš ciH¥ò mšyJ
m¿Î ciH¥ò - Ml« Rä¤
IV. xçU th®¤ijfëš éilaë¡fΫ
16. rKjha kh‰w« fhQ« Kft® ah®?
17. mf¢Á¡fd§fŸ v›thW njh‹W»wJ?
18. rkmsÎ c‰g¤Â¡ nfh£o‰F ntW bga® ahJ?
19. c‰g¤Âahs® rkãiyia mila ãgªjid ahJ?
20. fh¥-l¡y° c‰g¤Â rh®Ãid¡ TW.
gFÂ - M
ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.
21. ga‹gh£o‹ tiffis¡ TW?
22. ciH¥ò v‹whš v‹d?
23. ntiy¥gF¥ò Kiw v‹gj‹ bghUŸ ahJ?
24. _yjd¤Â‹ tot§fŸ ahit?
25. c‰g¤Â rh®ò v‹whš v‹d? tif¥gL¤Jf.
gFÂ- Ï
ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.
26. ntiy¥ gF¥ò Kiwæ‹ Áw¥òfisÍ«, FiwfisÍ« és¡Ff.
27. _yjd¤Â‹ g©òfis tçir¥gL¤Â és¡Ff.
28. bjhêš Kidnthç‹ gâfŸ ahit?
29. é»j msÎ éisÎ éÂiaÍ« khW« é»j msÎ éisÎ éÂiaÍ«
x‰WikfisÍ«, nt‰WikfisÍ« és¡Ff.
30. c‰g¤Âahs® rkãiyia rkmsÎ c‰g¤Â¡ nfhLfis¡ bfh©L és¡Ff.

119
gFÂ - <
ËtU« édh¡fF¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.
31. ãy« v‹whš v‹d? ãy¤Â‹ Áw¥Ãašòfis és¡Ff.
32. ciH¥ò v‹whš v‹d? ciH¥Ã‹ Ïašòfis és¡Ff.
33. é»j msÎ c‰g¤Âæ‹ _‹W ãiyfis és¡Ff.
34. fh¥-l¡y°ì‹ c‰g¤Â rh®ig és¡Ff.
35. khW« é»j éisÎ éÂia¡ T¿ és¡Ff.
36. rkmsÎ c‰g¤Â¡ nfhLfŸ v‹whš v‹d? mj‹ Ïašòfis és¡Ff
37. bghUshjhu Á¡fd§fë‹ tiffis és¡Ff.

120
ghl« - 7
bryΫ tUthͫ
bryÎ

xU bghUis c‰g¤Â brŒÍ« nghJ V‰gL»‹w gytifahd bryéd§fŸ


‘c‰g¤Â¢ bryÎ’ (Cost of Productions) v‹W miH¡f¥gL«. ÏJ m¥bghUis
c‰g¤Â brŒÍ« bghGJ bryÎ brŒa¥gL« gz¤ij F¿¡F«. Ϫj c‰g¤Â¢
bryéid - bjhêè‹ msÎ, c‰g¤Â ãiy, bjhêš E£g¤Â‹ j‹ik, cŸÇL
bghU£fë‹ msÎ, ciH¥ò k‰W« nkyh©ikæ‹ Âw‹ ngh‹w fhuâfŸ
Ô®khå¡»‹wd. Ï›thW xU bghUë‹ c‰g¤Â¢ bryÎ v‹gJ c‰g¤Â¡
fhuâfS¡F brY¤j¥gL»w ‘bkh¤j éiyna’ (Aggregate Price) MF«.

bry΢ rh®ò

bry΢ rh®ò v‹gJ bkh¤j bryéd§fS¡F« k‰W« c‰g¤Â¡F« Ïilna


cŸs bjhl®Ãid (Functional Relationship) btë¥gL¤J»wJ. F¿p£LUthf
bry΢ rh®ò v‹gJ.

C = f(Q) MF«.

ϧF C v‹gJ bryΡF¢ rk« (C=Cost)

Q v‹gJ c‰g¤Â¡F¢ rk« (Q=Output)

bryÎ k‰W« bryéd§fŸ

gz¢bryÎ k‰W« c©ik¢ bryÎ (Money Cost and Real Cost)

xU bjhêš ãWtd« xU bghUis c‰g¤Â brŒa gzkhf¢ bryéL»‹w


mid¤J¤ bjhifiaÍnk gz¢ bryÎ v‹W miH¡»nwh«. ÏJ

i) _y¥bghUS¡fhd¢ bryÎ

ii) ciH¥Ã‰fhd Tè, k‰W« r«gs«

iii) ÏaªÂu§fS¡F« fUéfS¡fhF« bryÎ

iv) ÏaªÂu§fŸ, f£ll§fŸ ngh‹w _yjd¥ bghU£fis gGJgh®¡F« bryÎ.

v) _yjd¤Â‰fhd t£o

vi) és«gu¢ bryÎ, fh¥Õ£L¢ bryÎ


vii) bjhêš KidnthU¡fhd Ïyhg« ngh‹w bryéd§fis cŸsl¡F«.
c©ik¢ bryÎ v‹gJ j‹ cŸSz®Î rh®ªj fU¤jhF«. (Subjective
Concept) xU bghUis c‰g¤Â brŒtš V‰gL« J‹g« k‰W« Âahf¤ij ÏJ
F¿¡F«. c‰g¤Â¡ fhuâfis¥ bg‰W mt‰iw c‰g¤Âæš <LgL¤j MF«
CÂa§fë‹ bkh¤j« gz¢bryÎ vd¥gL«. Mdhš c©ik¢ bryÎ v‹gJ
gz¤ij nrä¤J KjÄL brŒtš V‰gL»wjhd Ka‰ÁiaÍ« Âahf¤ijÍ«,
121
ciH¥ghëfŸ é£L¡bfhL¡F« mt®fsJ XŒÎ neu¤ijÍ«, fL« Ka‰ÁiaÍ«,
clYiH¥igÍ« ãycçikahs®fë‹ C¡f¤ijÍ« kdãiwÎ, ãiwt‰w
kdãiyfisÍ« F¿¡F«.
ÃwthŒ¥ò¢ bryÎ
xU g©l¤Â‹ Áwªj ga‹ghL nj®ªbjL¡f¥gLtjhš, mjDila mL¤j
Áwªj ga‹ghL é£L¡ bfhL¡f¥gl nt©oÍŸsJ. vL¤J¡fh£lhf, nfhJikia
gaçL« cHt® j‹ålKŸs mnj c‰g¤Â¡ fhuâfis¥ ga‹gL¤Â cUis¡
»H§if rhFgo brŒayh«. xU Fé©lhš nfhJikæ‹ ÃwthŒ¥ò¢ bryÎahbjåš
é£L¤jªj cUis¡»H§»‹ c‰g¤Â msntahF«.
ngnu£L bryÎ/btëÍW¢ bryÎ (Accounting Cost or Explicit Cost)
xU g©l¤ij c‰g¤Â brŒa xU bjhêšKidnth® c‰g¤Â¡ fhuâfS¡F
më¡F« CÂa§fŸ k‰W« f£lz§fSnk btëÍW bryÎfŸ vd¥gL«.
fz¡»L« bryÎ (fz¡Ñ£L¢ bryÎ) v‹gJ c‰g¤Âahs‹ neuoahf brY¤J«
(m) mtnu fz¡»L« - ãaä¡f¥g£l ciH¥ghsç‹ Tè, bgw¥g£l KjÄL
g©l§fë‹ éiyfŸ, vçbghUŸ k‰W« ä‹rhu bryÎfŸ, c‰g¤Â ntiyfS¡fhd
thlif¡F¡ bfhŸs¥g£l f£ol¤Â‰fhd thlif, fl‹ th§f¥g£l _yjd¤
‰fhd t£o Åj« k‰W« brY¤j¥g£l tçfŸ M»at‰iw cŸsl¡»ajhF«.
bghUshjhu¢ bryÎ (Economic Cost)
btëÍW bryÎfŸ (Explicit Cost) k£Lä‹¿ cŸsh®ªj bryÎfisÍ«
nr®ªj bkh¤j¤ bjhifna bghUshjhu¢ brythF«. j‹Dila Ra ciH¥ò, Ka‰Á,
Áªjid k‰W« jd¡F¢ brhªjkhd fhuâfis xU bjhêš Kidnth® c‰g¤Âæš
ga‹gL¤Jtjhš m¢Ra nrit¡fhd btFkÂna cŸsh®ªj brythF«. Ïj‰F
kiwªÂU¡F« bryÎ (Imputed Cost) v‹w bgaU« c©L. j‹ brhªj¤ bjhêèš
jdJ gz¤ijna KjÄlhf¥ ngh£L, jdJ Ra c‰g¤Â¥ gâfS¡fhf Tè
k‰W« r«gs¤ij bg‰W, jd¡F brhªjkhd ãy¤ijÍ« Ïl¤ijÍ« ga‹gL¤Â
mj‰fhd thu¤ijÍ« bg‰W¡ bfh©lhš mt‰iwna cŸsh®ªj bryÎfŸ v‹W
fz¡»l¥gL«. Ï›thwhf
bghUshjhu¢ bryÎ = btëÍW bryÎfŸ + cŸsh®ªj bryÎfŸ
bjhêš ãWtd« Ïyhg« <£l nt©Lkhæ‹ jh‹ <£L« tUthŒ c‰g¤Â
bryitél TLjyhf ÏU¡f nt©L« v‹gJ F¿¥Ãl¤j¡fJ.
bghUshjhu Ïyhg« = bkh¤j tUthŒ - bghUshjhu¢ bryÎ
jåah®¢ bryÎ k‰W« r_f¢ bryÎ
jåah® Jiw ãWtd¤Âš c‰g¤Â¡fhF« bryÎ jåah® bryÎ MF«.
ϪãWtd¤Â‹ btëÍW bryÎfŸ k‰W« cŸsh®ªj bryÎfë‹ T£L¤ bjhifna
jåah® brythF«.

r_f¢ bryÎ v‹gJ c‰g¤Â ãWtd¤Â‹ c‰g¤Â¢ bryÎ m‹W. mJ


rKjha¤Âš ÏU¡F« k‰w k¡fS¡F V‰g£l brythF«. vL¤J¡fh£lhf xU

122
v©bzŒ R¤Âfç¥ò Miy btëna‰W« fêÎ¥ bghU£fŸ M‰W ÚUl‹ fyªJ mš
JhŒik¡ nfL V‰gL¤Â, mj‹ éisthf r_f¤Â‹ Rfey« gh¡f¥gL«. mJ
m¢r_f¤Âš xU bryéd¤ij V‰gL¤J«. m¢rKjha« m¢bryéid nk‰bfhŸs
K‰gL«.

khwh¢ bryΫ khW« bryΫ

Ï›éU bryÎfS«, fhy¥ngh¡»š gšntW c‰g¤Â ãiyfëš


bryéd§fë‹ elto¡iffis¥ òçªJbfhŸs¥ bgçJ« ga‹gL»wJ.

khwh¡ fhuâfŸ khW« fhuâfŸ k‰W« bryÎfŸ

khwh fhuâfŸ k‰W« khW« fhuâfŸ FW»afhy c‰g¤Âæš k£Lnk


rh®ªÂU¡f¡Toait. FW»afhy¤Âš Áy c‰g¤Â¡ fhuâfis kh‰w ÏayhJ.
Ï¡fhuâfŸ khwh¡ fhuâfŸ (Fixed Factors) v‹W miH¡f¥gL»‹wd.
khwh c‰g¤Â¡ fhuâfS¡F MF« bryÎ khwh¢ bryÎ (Fixed Cost) v‹W
miH¡f¥gL»‹wJ. FW»a fhy¤Âš c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ msit kh‰¿ mik¡f
KoÍ«, våš mjid khW« fhuâfŸ v‹W«, mjdhš v‰gL« bryÎ khW«
bryÎ (Variable Cost) vdΫ miH¡f¥gL»‹wJ. khwh¢ bryÎ gšntW c‰g¤Â
ãiyfëY« khwhjjhfnt ÏU¡F«. Mdhš khW« bryÎfŸ gšntW c‰g¤Â
ãiyfëY« kh¿¡ bfh©nl ÏU¡F«.

FW»a¡ fhy¤Âš, khwh¢ bryÎ v‹gJ c‰g¤Âia¥ bghW¤jJ m‹W,


mjhtJ c‰g¤Â btëp£o‰nf‰g mit khWglhjit. c‰g¤Â Fiwthf mšyJ
ca®thf ÏUªjhY« Áy bryÎfŸ khwhjitahf ãiyahdjhf ÏU¡F«. vLfh.
F¤jif (thu«), _y¤jd¤Â‰fhf t£o Åj«, ãuªju gâahsU¡fhd CÂa§fŸ,
fh¥Õ£L¡ f£lz«, tçfŸ Áy.

khW« bryÎfŸ v‹gd FW»a fhy¤Âš kh‰w¡Toa fhuâfis ntiy¡F


mk®¤Â mitfS¡fhf V‰g£l brythF«. bkh¤j khW« bryÎ (TVC) v‹gJ
c‰g¤Â msnthL khw¡ToaJ. Ï¢bryÎ c‰g¤Â mÂfç¡F« nghJ mÂfç¤J,
c‰g¤Â FiwÍ« nghJ Fiwa¡ToaJ. c‰g¤Â VJ« Ïšiybaåš khW« bryΫ
ó{íakhf ÏU¡F«. Ï« khW« bryÎ ciH¥Ã‰F më¡F« Tè, _y¥bghUŸ
vçbghUŸ, ä‹rhu« ngh‹wt‰¿‰fhd éiyiaÍ« ngh¡Ftu¤J bryitÍ«
c£gL¤ÂaJ.

bkh¤j¢ bryÎ (Total Cost)

bkh¤j¢ bryÎ v‹gJ bkh¤j khwh¢ bryitÍ« bkh¤j khW« bryitÍ«


T£oa bkh¤j¤ bjhifahF«.

TC = TFC + TVC

TC bkh¤j¢ bryÎ = bkh¤j khwh¢ bryÎ + bkh¤j khW« bryÎ

Ï›él¤Âš bkh¤j khwh¢ bryÎ v‹gJ ãiyahdJ. mJ c‰g¤Âæ‹


msnthL khw¡ ToaJ mšy. vdnt bkh¤j¢ bryéš V‰gL« kh‰w«, khW«
bryéš k£Lnk V‰g£l kh‰w¤Â‹ ghÂ¥ò v‹gJ fU¤Âš bfhŸs nt©oajhF«.

123
bkh¤j khwh¢ bryÎ, bkh¤j khW« bryÎ k‰W« bkh¤j¢ bryÎ v‹gdt‰¿‹
bjhl®ÃidÍ« mj‹ és¡f¤ijÍ« tiugl« 7.1š fhzyh«.
tiu¥gl« 7.1

Y TC

TVC

bryÎ

TFC

X
O c‰g¤Â

FW»a fhy ruhrç bryÎ tisnfhLfŸ

ruhrç khwh¢ bryÎ (AFC)

ruhrç khwh¢ bryÎ v‹gJ c‰g¤Âæ‹ xU my»‰fhd khwh¢ brythF«. ÏJ


bkh¤j khwh¢ bryéid c‰g¤Â myFfshš tF¡F«nghJ »il¡F« <thF«.

vL¤J¡fh£lhf xU c‰g¤Â ãWtd¤Â‹ bkh¤j khwh¢ bryÎ %.2,000


mj‹ c‰g¤Âæ‹ msÎ 100 myFfŸ. ruhrç khwh¢ bryÎ = %.2,000/100 = %.20.
nkY« 200 myFfŸ c‰g¤ÂahF« nghJ %.2000/200 = %.10/-. bkh¤j khwh¢
bryÎ khwhkèU¥gjhš ruhrç khwh¢ bryÎ, c‰g¤Â mÂfç¡F« nghJ xnu Óuhd
tifæš FiwÍ«. nkY« c‰g¤Â äfΫ mÂfkhF«nghJ ruhrç khwh¢ bryÎ
ó{íakh»éL«.
ruhrç khW« bryÎ (AVC)

ruhrç khW« bryÎ v‹gJ c‰g¤Âæ‹ xU my»‰fhd khW« brythF«. ÏJ


bkh¤j khW« bryéid c‰g¤Â myFfshš tF¡F«nghJ »il¡F« <thF«.
AVC = ruhrç khW« bryÎ
TVC = bkh¤j khW« bryÎ
Q = c‰g¤Âæ‹ msÎ

ruhrç khW« bryÎ U (Í) totkhdJ. c‰g¤Â mÂfç¡F« nghJ, ruhrç khW«
bryÎ, rhjhuz c‰g¤Â msit (milÍ«) v£L« tiu FiwªJ bršY«. Vbdåš
(ts®ªJbrš éisÎ ãiy miltjhš) Mdhš Ϫj c‰g¤Â msit jh©o, nkY«

124
c‰g¤Â mÂfç¡F« nghJ ruhrç khW« bryÎ FiwªJ brš éisÎ ãiyia
mil»wJ.

ruhrç bkh¤j bryÎ (m) ruhrç bryÎ

ATC or AC

ruhrç bkh¤j bryÎ, ruhrç bryÎ v‹W« miH¡f¥gL»wJ. ÏJ TC/Q v‹W


bkh¤j bryit c‰g¤Â myFfshš tF¡F«nghJ »il¡F« <thF«.
AC = TC/Q = ruhrç bryÎ = bkh¤j bryÎ / c‰g¤Â
AC = ruhrç bryÎ
TC = bkh¤j bryÎ
Q = c‰g¤Âæ‹ msÎ
ruhrç bryÎ v‹gJ ruhrç khwh¢ bryÎ k‰W« ruhrç khW« bryÎfë‹
T£L¤ bjhifahF«.
AC = AFC+AVC
ruhrç bryÎ = ruhrç khwh¢ bryÎ + ruhrç khW« bryÎ

m£ltiz 7.1

ruhrç khwh¢ bryÎ, ruhrç khW« bryÎ k‰W« ruhrç bkh¤j bryÎ

bkh¤j bkh¤j bkh¤j bkh¤j ruhrç ruhrç ruhrç


myFfŸ khwh khW« bryÎ khwh khW« (5+6)
bryÎ bryÎ (2 +3) bryÎ bryÎ (AC)
TFC TVC TC (2÷1) (3÷1)
(AFC) (AVC)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)


0 120 0 120 - 0 -
1 120 100 220 120 100 220
2 120 160 280 60 80 140
3 120 210 330 40 70 110
4 120 240 360 30 60 90
5 120 400 520 24 80 104
6 120 540 660 20 90 110
7 120 700 820 17.14 100 117.14
8 120 880 1000 15 110 125

c‰g¤Â mséš xU my»‰fhd brythf - ruhrç bryÎ fz¡»Ltjhš ÏJ


xU my»‰fhd bryÎ ‘Unit Cost’ v‹W« miH¡f¥gL»wJ. Ñœ¡f©l tiugl«

125
ruhrç khwh¢ bryÎ, ruhrç khW« bryÎ k‰W« ruhrç bryÎ M»a tisnfh£o‹
tot¤ij és¡F»wJ.
tiu¥gl« 7.2
FW»a fhy ruhrç bryÎ tisnfhLfŸ
Y
MC
ATC
AVC

bryÎ

AFC
O
c‰g¤Â X

nk‰f©l tiugl« 7.2èUªJ, ruhrç bryÎ tisnfhL, ruhrç khwh¢ bryÎ


tisnfh£o‹ j‹ikiaÍ« k‰W« ruhrç khW« bryÎ tisnfh£o‹ j‹ik
(behaviour) iaÍ« rh®ªJŸsJ. Jt¡f¤Âš ruhrç khwh¢ bryΫ k‰W« ruhrç
khW« bryΫ FiwªJ bršY«. Mfnt ruhrç bryÎ rçªJ brš»wJ. ruhrç
khW« bryÎ canu mÂfç¡f Mu«Ã¡F« nghJ ruhrç khwh bryÎ br§F¤jhf
r绋wJ. mjhtJ ruhrç khwh¢ bryÎ tisnfh£o‹ rçÎ ruhrç khW« bryÎ
tisnfh£o‹ bryé‹ rçitél mÂfkhf ÏU¡F«. vdnt ruhrç bryÎ
tisnfhL bjhl®ªJ rçªJ bfh©nl ÏU¡F«. Mdhš c‰g¤Â nkY« mÂfç¡F«
nghJ ruhrç khW« bryÎ éiuthf (sharp) mÂfç¡»wJ. mJ ruhrç khwh¢ bryé‹
rçitél mÂfkhŒ ÏU¡F«. vdntjh‹ ruhrç bkh¤j tisnfhL xU F¿¥Ã£l
òŸëæèUªJ mÂfç¥gij¡ fhzyh«. ruhrç bkh¤j bryÎ tisnfhL ruhrç
khW« bryÎ tis¡nfh£il¥ nghš Kjèš FiwªJ Ë, Fiwªjg£r kÂ¥ig
milªJ, Ëò ca®Î mil»‹wJ. vdnt jh‹ mJ U tot¤Âš mikªJŸsJ.

ÏWÂãiy bryÎ (Marginal Cost)

m£ltiz 7.2 ÏWÂãiy bryÎ fz¡ÑL

c‰g¤Â myFfŸ bkh¤j ÏWÂãiy bryÎ (%)


bryÎ (%)
0 200 -
1 300 100
2 390 90
3 470 80
4 570 100
5 690 120

126
6 820 130
7 955 135
8 1100 145

ÏWÂãiy bryÎ tisnfhL Ñœ¡f©l tiugl¤Âš bfhL¡f¥g£LŸsJ.


V‰fdnt cŸs c‰g¤Â mséš, xU myF c‰g¤Â mÂfç¥Ãdhš, bkh¤j
bryéš v‰gL« TL»‹w ãfu msÎ brynt ÏWÂãiy bryÎ v‹W tiuaiw
brŒa¥gL»‹wJ. vL¤J¡fh£lhf xU ãWtd« 100 myFfŸ c‰g¤Â brŒ»wJ.
ÏWÂãiy bryÎ v‹gJ 100 myFfŸ c‰g¤Â brŒa MF« bkh¤j bryéèUªJ 99
myFfŸ c‰g¤Â brŒa MF« bryéid fê¤jhš »il¥gnj MF«. mªãWtd« 99
myFfis c‰g¤Â brŒa %.9,000/- bkh¤j bryth»wJ v‹W it¤J¡ bfh©lhš
100 myFfŸ c‰g¤Â brŒa %.10,000/- brythF« nghJ %.1,000/- ÏWÂãiy
brythF«. mªãWtd« xU myF bghUŸ TLjš c‰g¤Â brŒa %. 1000/- bryÎ
brŒJŸsJ F¿pLfëš
MCn = TCn – TCn-1
MCn = ÏWÂãiy bryÎ
TCn = n myFfŸ c‰g¤Â brŒa MF« bkh¤j bryÎ
TCn-1 = n-1 myFfŸ c‰g¤Â brŒa MF« bkh¤j bryÎ.
tiu¥gl« 7.3

Y
MC
ÏWÂãiy¢ bryÎ

O c‰g¤Â X

ÏWÂãiy bryÎ tisnfhL U tot¤ij¡ bfh©LŸsJ. Ï›tot¤ij


khW« é»j éisÎ é Ԯkhå¡»wJ (law of variable proportions).
ts®ªJ brš éisÎ éÂæ‹ (Law of increasing returns) Ïa¡f¤Âdhš
ÏW ãiy tisnfhL rçªJéL«. Vbdåš c‰g¤Â myFfŸ TL«bghGJ bryÎ
FiwªJtU«. FiwªJ brš éisÎ é (Law of decreasing returns) Ïa§FtjhY«
c‰g¤Â mséš Á¡fdä‹ikahY« (Diseconomics of scale), ÏWÂãiy tisnfhL
mÂfç¡»wJ. Vbdåš ts®ªJ brš bryé‹ fhuzkhf V‰gL»wJ.
FW»a¡ fhy ruhrç tisnfh£o‰F« FW»a¡fhy ÏWÂãiy bryÎ
tisnfh£o‰F« Ïilna cŸs bjhl®ò (Relationship between SAC & SMC) ‫׃‬

127
ÏitfS¡»ilna cŸs bjhl®ò fâj ßÂæš és¡Fjš vëjhf
mikªJŸsJ.
tiu¥gl« 7.4
Y

MC AC

AC k‰W« MC
H

I
K

O c‰g¤Â X
Ït‰¿‹ bjhl®Ãid¡ Ñœ¡f©lthW më¡fyh«.
1. ÏWÂãiy bryÎ ruhrç bryitél Fiwthf ÏU¡F«nghJ, ruhrç bryÎ
Fiw»‹wJ.
2. ÏWÂãiy bryÎ ruhrç bryitél mÂfkhf ÏU¡F« nghJ ruhrç bryÎ
mÂfç¡»‹wJ.
3. ÏW ãiy bryÎ tisnfhL ruhrç tisnfh£o‹ jhœªj (Fiwªj)
òŸëæš ÑêUªJ bt£l nt©L«. Ï›thW ruhrç bryé‹ (AC) Fiwªj
òŸëæš MC, AC ¡F rkkhf ÏU¡F«.
Ú©lfhy ruhrç bryÎ tisnfhL‫( ׃‬LAC) –

Ú©l fhy¤Âš mid¤J¡ fhuâfS« khwh¡Toait. vdnt njitæ‹


kh‰w¤Â‰nf‰g, _yjd¡ fUéfŸ k‰W« ÏaªÂu§fë‹ msit mªãWtd«
kh‰¿¡bfhŸs¡TL«. Ú©lfhy ruhrç bryÎ tisnfhL - btëpL c‰g¤Â¡F«,
Ú©l fhy c‰g¤Â bryé‰Fäilna cŸs bjhl®Ãid és¡F»wJ.
tiugl« 7.5 tiugl« 7.6

Y Y LAC
SAC7
ruhrç bryÎ

SAC1 SAC6
SAC1 SAC3 SAC5
SAC2
H SAC2
ruhrç bryÎ

SACSAC4
3

Q F G
J BL
L
K

O MNV Q W X
O ABC D X c‰g¤Â
c‰g¤Â

Ú©l fhy¤Âš c‰g¤Â mséš xU ãWtd« gšntW gj¨èfis


bfh©LŸsJ v‹w vLnfhë‹ mo¥gilæš Ú©l fhy ruhrç tisnfhL
mikªJŸsJ. x›bthU c‰g¤Â msé‰F« mšyJ ãWtd¤Â‹ msé‰F«,

128
mªãWtd¤Â‰nf cç¤jhd FW»a fhy ruhrç bryÎ tisnfh£il (SAC)
bfh©LŸsJ. Ï›tisnfhLfë‹ tot« tiu¥gl« 7.5š fh£l¥g£LŸsJ. bjhêš
E£g ßÂæš _‹W mséyhd, Á¿a, eL¤ju k‰W« bgça ãWd§fŸ ÏU¥gjhf eh«
vL¤J¡bfhŸnth«. SAC1 v‹gJ Á¿a mséyhd ãWtd¤Â‰F« SAC2 eL¤ju
msthd ãWtd¤Â‰F«, SAC3 bgça msthd ãWtd¤Â‰F« bghUªJ«. FW»a
fhy¤Âš, njit¥gL« c‰g¤Â OA Mf ÏU¡F«bghGJ, mªãWtd«, FW»a
mséyhd c‰g¤Âia bjçÎ brŒÍ«, Mdhš c‰g¤Â msÎ OB ia fh£oY« mÂf
msthf ÏU¡F« bghGJ mªãWtd« eL¤ju c‰g¤Âia bjçÎ brŒJ, ruhrç
brythdJ FW»afhy msitél mÂfkhf ÏU¡F« (mnj msthd btëp£o‰F)
OD ia¡ fh£oY« mÂf msÎ c‰g¤Â brŒtj‰F mªãWtdkhdJ, bgUksÎ
c‰g¤Âia bjçÎ brŒÍ«. (SAC3) FW»a fhy¤Âš ãWtdkhdJ bfhL¡f¥g£l
xU bjhênyhL Ïiz¡f¥g£LŸsJ. Mdhš Ú©l fhy¤Âš mªãWtd« xU
bjhê‰rhiyæèUªJ k‰bwh‹¿¡F khW»wJ. c‰g¤Â msÎ khWgL« bghGJ, xU
òÂa ãWtd« nr®¡f¥gL»wJ. ãWtd¤Â‹ msÎ c£gl mid¤J cŸÇLfS«
khW« bghGJ, xU F¿¥Ã£l msÎ c‰g¤Â ãiy¡F, Ú©lfhy c‰g¤Â brythdJ
Fiwªjg£r c‰g¤Â brythf ÏU¡F«.

Ú©lfhy ruhrç¢ bryÎ tisnfhL £l tisnfhL (Planning


curve) v‹W miH¡f¥gL»wJ. Vbdåš Ï›tisnfhL xU ãWtd¤Â‰F
bt›ntwhd c‰g¤Â msit £läl¥ ga‹gL»wJ. ÏJ ciw tot tisnfhL
vdΫ miH¡f¥gL»‹wJ. Vbdåš ÏJ gy FW»a fhy¢ bryÎ nfhLfis
cŸsl¡»ÍŸsJ.

nk‰f©l tiugl¤ÂèUªJ, Ú©lfhy ruhrç tisnfhL Kjèš x›bthU


myF mÂf c‰g¤ÂÍl‹ FiwªJ xU F¿¥Ã£l òŸë¡F¥ ÃwF mÂfç¤J xU glF
tot tisnfh£il V‰gL¤J»wJ.

tUthΠ(Revenue)

jh‹ c‰g¤Â brŒj¥ g©l¤ij, xU F¿¥Ã£l éiyæš m§fhoæš é‰gid


brŒtj‹ _y« xU ãWtd« bgW»‹w tUkhdnk ãWtd¤Â‹ tUthŒ vd¥gL«.

bkh¤j tUthŒ (Total Revenue)

bkh¤j tUthŒ v‹gJ, jh‹ c‰g¤Â brŒj¥ g©l§fis é‰W mjdhš


»il¡»‹w bkh¤j tUkhdnk bkh¤j tUthŒ v‹W F¿¥Ãl¥gL»wJ.
fâjthæyhf TR=PQ. ϧF TR v‹gJ bkh¤j tUthŒ P v‹gJ éiy Q v‹gJ
é‰gid msÎ. xU ãWtd« 1000 myF bghU£fis é‰gjhf vL¤J¡bfh©L
mj‹ éiy %.10 vd¡ bfhŸS«nghJ bkh¤j tUthŒ, 1000 x %.10 = %.10,000/- v‹W
fz¡»l¥gL»wJ.

ruhrç tUthŒ (Average Revenue)

ruhrç tUthŒ v‹gJ xU bghUis é‰gid brŒtÂdhš »il¡F«


tUthahF«. bkh¤j tUthæid é‰gid brŒa¥g£l myFfë‹ v©â¡ifahš
tF¤J ruhrç tUthŒ fz¡»l¥gL»wJ. AR=TR/Q Ïš

129
AR = ruhrç tUthŒ
TR = bkh¤j tUthŒ
Q = é‰f¥g£l msÎ
vLfh. ruhrç tUthŒ = %.10,000/100 = %.100 Ï›thW ruhrç tUthŒ v‹gJ x®
myF bghUë‹ éiyahF«.
ÏWÂãiy tUthŒ (Marginal Revenue)
ÏW ãiy tUthŒ v‹gJ bkh¤j tUthæš V‰g£l TLjš tUthahF«.
ÏJ xU bghUis TLjyhf é‰gjdhš (ca®Î) - V‰g£l tUthŒ ca®Î
(Algebraically).
vL¤J¡fh£lhf xU bghUë‹ 10 myFfŸ %.15 v‹w éiyæš é‰F« nghJ
11tJ myF¥ bghUŸ %.14/- v‹w éiyæš é‰f¥g£lhš
MRn =TRn - TRn-1
= %(11x14) - %. (10x15)
= %.154 - %. 150
= %.4/-
ruhrç tUthŒ (AR) ÏWÂãiy tUthŒ (MR)
tisnfhLfS¡F« Ïilna cŸs¤ bjhl®ò
ruhrç tUthŒ (éiy) ãiyahf ÏU¡F« nghJ ÏWÂãiy tUthÍ« ãiyahf
ÏUªJ Ïu©L« xnu tisnfh£oš nr®ªJ éL«.
m£ltiz 7.3

é.br. éiy (m) TR MR


myFfŸ ruhrç tUthŒ (AR) bkh.t Ï.t.
%. %. %.

1 10 10 10

2 10 20 10

3 10 30 10

4 10 40 10

5 10 50 10

6 10 60 10

130
tiu¥gl« 7.7
Y

AR k‰W« MR
P AR = MR

O msÎ X

Fiwªj éiyæš k£Lnk xU ãWtd« mÂf g£r« bghU£fis é‰f¡TL«.


mªãiyæš ruhrç tUthŒ (éiy) FiwªJ bfh©nl bršY«. AR FiwÍ« nghJ
MR« FiwÍ«. Mdhš ÏWÂãiy tUthŒ ruhrç tUthiaél TLjyhf¡ FiwÍ«.
Ïjdhš ÏWÂãiy tUthŒ ruhrç tUthŒ¡F Ñœ mikªJéL«.
m£ltiz 7.4

Ñœneh¡»¢ rçªJ bršY« AR k‰W« MR

é.br. éiy (m) TR MR


myFfŸ ruhrç tUthŒ (AR) bkh.t Ï.t.
%. %. %.
1 10 10 10
2 9 18 8
3 8 24 6
4 7 28 4
5 6 30 2
6 5 30 0

tiu¥gl« 7.8
Y
ÏWÂãiy tUthŒ

D
ruhrç k‰W«

C A
B

Q
AR
X
O M
msÎ
MR

131
Ïyhg¤Â‹ kÂ¥ÕL
xU ãWtd¤Â‹ Ïyhg« v‹gJ bkh¤j tUthŒ¡F« bkh¤j bryé‰F«
Ïilna cŸs ntWghL MF«. Ïyhg« = bkh¤j tUthŒ - bkh¤j bryÎ c¢r
Ïyhg« bgWtnj xU ãWtd¤Â‹ neh¡f« MF«.
mÂY« bkh¤j tUthŒ¡F« bkh¤j bryé‰F« Ïilna cŸs ne®fâk
bjhl®ò c¢rkh¡Fjny. mªj F¿¥Ã£l òŸëæš mªãWtdkhdJ rkãiyæš
ÏU¡F«.
m£ltiz 7.5
Ïyhg¤ij c¢rkakh¡Fjš
c‰g¤Â bkh¤j tUthŒ bkh¤j bryÎ bkh¤j Ïyhg«
(myFfŸ) %. %. %.
1 40 45 -5
2 80 70 10
3 130 90 40
4 175 105 70
5 210 130 80
6 240 155 85
7 265 200 65
8 285 265 30
9 290 270 20
10 300 310 -10

Ïyhg¤ij c¢rkakh¡fš Ï›t£ltizæèUªJ %.85/- I mªãWtd«


c¢r¡f£l Ïyhg« <£l 6tJ myF bghUŸtiu c‰g¤Â brŒÍ«. Ï›thW 6tJ myF
bghUis c‰g¤Â brŒJ ãWtd« rkãiy milÍ«

132
Ïyhg« c¢rkakh¡Fjš

xU ãWtd« bt›ntW mséyhd c‰g¤Âæš <£oa yhg¤ij tiugl« 7.9


és¡F»wJ Ïj‹ yhg« OM mséyhd c‰g¤Âæš c¢r msthfÏU¡F«. ϧF
TR tisnfh£o‰F« TC tisnfh£o‰F« cŸs Ïilbtë mÂfg£rkhf ÏU¡F«.
ãWtd« OM msÎ c‰g¤ÂiaÍ« OH msÎ c‰g¤ÂiaÍ« brŒÍ« bghGJ bkh¤j
tUthahdJ bkh¤j bryé‰F rkkhf ÏU¡F« (TR=TC) Ï¥òŸëfëš ãWtd¤Â‰F
ÏyhgK« Ïšiy eZlK« Ïšiy. vdnt S+Q òŸëfŸ rkK¿Î¥ òŸëfŸ
v‹wiH¡f¥gL«.

gæ‰Á
gFÂ - m

I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ

1. c©ik¢ bryÎ v‹gJ

m. J‹g« k‰w« ÂahfK« M. cŸSz®Î

Ï. Ka‰ÁÍ« ÂahfK« <. nk‰T¿a mid¤J«

2. gz¢ bryé‹ cŸsl¡fkhdJ btënaW¢ bryÎ k‰W«

m. cŸsh®ªj bryÎ M. r_f bryÎ

Ï. khwh¢ bryÎ <. gz¢ bryÎ

3. r_f¢ bryÎ v‹git

m. ãWtd§fŸ V‰W¡ bfhŸtšiy

M. rKjha« V‰F« bryÎ

Ï. clšey¤Â‰F Ô§F éisé¥gJ

<. nk‰fhQ« mid¤J«

4. ruhrç khwh¢ bryÎ Ïjdhš tF¡F« nghJ »il¡F«

m. TC/Q M. TFC/Q

Ï. TVC/Q <. vJÎäšiy

5. ÏW ãiy tUthŒ v‹gJ ÏjDl‹ nr®¤jhš »il¥gJ

m. ruhrç tUthŒ M. bkh¤j c‰g¤Â

Ï. bkh¤j tUthŒ <. vJÎäšiy

133
II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf

6. gz¢bryéid ___________ v‹W« miH¡fyh«.

7. bghUshjhu Ïyhg« v‹gJ, bkh¤j tUthŒ¡F« ________ cŸs ntWghlhF«.

8. khwh¡ fhuâfŸ k‰W« khW« fhuâfis ______š k£Lnk ntWgL¤j ÏaY«

9. bkh¤j bryÎ v‹gJ ___________

10. ÏWÂãiy bryÎ tis¡nfhlhdJ ___________ tot¤Âš ÏU¡F«.

III. bghU¤Jf

11. ruhrç bryÎ - m. £l tis¡nfhL

12. bkh¤j bryÎ - M. TCn – TCn-1

13. Ú©lfhy ruhrç bryÎ tis¡nfhL - Ï. TR – TC

14. MCn - <. X® myF bryÎ

15. Ïyhg« - c. TFC + TVC

IV. xçU brhšèš éilaë¡fΫ

16. ruhrç tUthŒ khwhkš ÏU¡F« nghJ, ÏWÂãiy tUthæ‹ ãiy v‹d?

17. ÏWÂãiy tUthŒ v‹gJ v‹d?

18. rkK¿Î¥ òŸë v‹whš v‹d?

19. ciw tot tis¡nfhL v‹gJ v‹d?

20. ruhrç bryit v›thW fz¡»LthŒ?

gFÂ - M

ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.

21. FW»a k‰W« Ú©lfhy¤Â‰F cŸs ntWghL ahJ?

22. thŒ¥ò¢ bryÎ v‹whš v‹d?

23. bghUshjhu¢ bryÎ v‹whš v‹d?

24. ÏWÂãiy¢ bryÎ v‹whš v‹d?

25. MC k‰W« AC ¡F« ÏilnaÍŸs cwÎfis¡ TWf.

134
gFÂ - Ï

ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.

26. Ú©lfhy ruhrç¢ bryÎ tis¡nfhL g‰¿ F¿¥ò tiuf.

27. AR k‰W« MR nfhLfë‹ Ïilnaahd cwÎfŸ vGJf.

28. FW»afhy ruhrç tisΡnfh£il étç¡fΫ.

29. ÏWÂãiy¢ bryéid rçahd és¡f¤Jl‹ TWf.

30. SAC k‰W« SMC ¡F« cŸs cwéid TWf.

gFÂ – <

ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.

31. xU ãWtd« nk‰bfhŸS« gšntW bryÎfis és¡Ff.

32. TC, AC, k‰W« MC nfhLfŸ g‰¿ és¡Ff.

33. TR, AR, k‰W« MR nfhLfŸ g‰¿ és¡Ff.

34. Ïyhg« c¢rkhFjš mséLjiy gl« tiuªJ és¡f« jUf.

135
ghl« 8
m§fho mik¥ò«, éiy ã®zaK«
m§fho v‹gj‹ bghUŸ k‰W« Ïy¡fz«

m§fho v‹gJ xU Ïl¤ijnah (mšyJ) òéæaš gFÂianah F¿¡F«.


ϧF ifæš gz¤Jl‹ g©l§fŸ th§f jah® ãiyæš ÏU¡F« th§FnthU«,
g©l§fis é‰nghU«, g©l gçkh‰w¤Â‰fhf xUtiubahUt® rªÂ¥gh®fŸ.
bghUëaèš m§fho v‹gJ g©l§fisÍ« gâfisÍ« gçkh‰w« brŒÂl
th§FnthU«, é‰nghU« ÏizÍ« Ïl¤ij F¿¡F«.

m§fhoæ‹ g©òfŸ

1. g©l§fis th§FnthU«, é‰nghU« ÏU¥gh®fŸ.

2. th§FnthU«, é‰nghU« j§fS¡FŸns neuo bjhl®òbfhŸs


nt©oašiy. ÏU¡»‹w bjhiy¤bjhl®ò fUéfshd bjhiyngÁfŸ,
Kft®fŸ, foj ngh¡Ftu¤J k‰w« Ïizajs« (Internet) ngh‹wt‰¿‹
thæyhf t®¤jf gçkh‰w§fŸ nk‰bfhŸs¥glyh«.

3. th§FnthU«, é‰nghU« xnu tifahd g©l¤ijnah (m) gytifahd


g©l¤ijnah é‰fnth (m) th§fnth brŒth®fŸ. bghUëaèš m§fho
v‹gJ gçkh‰w« brŒa¥gL« bghUis¢ rh®ªJ milahs« brŒa¥gLtjhš,
g©l§fŸ xnu khÂçahd j‹ik ciladthf ÏU¤jš äfΫ
mtÁakhdJ.

4. m§fhoæš é‰f¥gL« k‰W« th§f¥gL« bghUŸfS¡F xU éiy ÏU¤jš


nt©L«.

m§fhoæ‹ tiffŸ

m. Ïl¤ij¥ bghW¤j m§fho

m§fhoia mJ mikªÂU¡F« Ïl¤ij¥ bghW¤J cŸq®, t£lhu, njÁa


k‰W« g‹dh£L m§fho v‹W tif¥gL¤jyh«.

cŸq® m§fho

cŸqçnyna »il¡f¡Toa bghUŸfis th§FnthU«, é‰nghU«


t®¤jf¥ gçkh‰w« brŒJ¡ bfhŸth®fŸ. mJ xU gFÂænyh (or) »uhk¤Ânyh
eilbgw¡TL«. Ï›t§fhoæš më¥ò«, njitÍ« cŸS® Nœãiy¡nf‰g mikÍ«.
(v.fh.) mêÍ« g©l§fsh»a ghš k‰W« fhŒf¿fŸ.

t£lhu m§fho

xU t£lhu¤Â‰FŸ njit¥gL« k‰W« më¡f¥gL« bghUŸfë‹ msit¡


F¿¥gJ t£lhu m§fho MF«.

136
njÁa m§fho

xU ehL KGtÂY« njit¥gL« k‰W« më¡f¥gL« bghUŸfë‹ msit¡


F¿¥gJ njÁa m§fho MF«. (c«.) nfhJik, mçÁ.

g‹dh£L m§fho

cyf KGtJ« xU g©l« é‰W th§f¥gLkhdhš mJ cyf m§fho


vd¥gL«. (v.fh.) bgh‹, btŸë, bršngh‹fŸ, njit më¥igÍ« bghW¤J Ϫj
òéæaš rh®ªj tif¥gL¤Jjš mikªJŸsJ. ngh¡Ftu¤Jtr k‰W« bjhiy
bjhl®ò K‹nd‰w¤Âdhš cŸq® m§fhofëš é‰f¥gL« bghUŸfS« g‹dh£L
m§fhoæ‹ é‰gid bghUŸfshf¡ TL«.

M. neu«rh® m§fho

fhy¤Âid mo¥gilahf¡ bfh©L nguhÁça® kh®õš m§fhoia


tif¥gL¤ÂÍŸsh®. fhy¤ij äf FW»afhy«, FW»a fhy«, Ú©l fhy« v‹W
_‹W ÃçÎfshf tif¥gL¤ÂÍŸsh®.

äf FW»a¡ fhy«

FW»a fhy¤Âš x® bghUë‹/ g©l¤Â‹ më¥ig kh‰w ÏayhJ. vdnt


FW»a fhy m§fho më¥ò be»œ¢Áa‰wJ, bghUë‹ éiyahdJ njitiana
rh®ªJŸsJ (c«.) mêÍ« g©l§fsh»a ó¡fŸ, gH§fŸ.

FW»a¡ fhy«

Ï¡fhy¤Âš njitkh‰w¤Â‰F V‰g xU F¿¥Ã£l msΡF k£L« më¥Ã‹


msÎ kh‰w« mil»wJ. Ï¡FW»a fhy¤Âš khW« fhuâfŸ kh‰w« milÍ«.
FW»a fhy¤Âš më¥ghdJ be»œ¢ÁÍilaJ. FW»a fhy éiyahdJ njit.
më¥ò tisnfhLfŸ rk‹gL« nghJ ã®zæ¡f¥gL»wJ.

Ú©l fhy«

Ú©lfhy¤Âš më¥ghdJ òÂjhf V‰gL« njitfis ó®¤Â brŒ»wJ.


Ï¡fhy¡f£l¤Âš khW« k‰W« khwhj fhuâfŸ ahΫ kh‰w« milÍ«. më¥ò
tisnfhL K‰¿Y« be»œ¢ÁÍŸsJ. Ï¡fhy f£l¤Âš éiyia njitna ã®za«
brŒ»wJ.

(Ï) ngh£oæ‹ mo¥gilæš m§fhofŸ

Ï›tifahd m§fhofŸ é‰gtç‹ v©â¡ifiaÍ«, bghUë‹


j‹ikiaÍ« bghW¤J/rh®ªJ tif¥gL¤j¥g£LŸsJ. ngh£oæ‹ mo¥gilæš
m§fhoæ‹ tiffis ÑœfhQkhW tif¥gL¤jyh«.

137
m§fho

ãiwÎ¥ngh£o m§fho ãiw Fiw¥ngh£o m§fho

(v©z‰w é‰gidahs®fŸ xUgo¤jhd

g©l§fis é‰gid brŒjš)

K‰Wçik ÏUt® K‰Wçik Ášnyh® K‰Wçik K‰Wçik ngh£o

(xUt®) (ÏUt®) (Áy®) (gy®)

ãiwÎ¥ ngh£o

ãiwÎ¥ ngh£o v‹gJ v©z‰w é‰gidahs®fis¡ bfh©l xU


mik¥ghF«. vªj xU é‰gidahsU« éiyæ‹ ÛJ M¡f« brY¤j KoahJ.

ÏašòfS«, ãgªjidfS«.

1. v©z‰w th§Fnth®, é‰ngh®

Ï›tif m§fhoæš th§FnthU« é‰nghU« v©z‰w mséš cŸsd®.


ϧF éiyæ‹ ÛJ vtU« M¡f« brY¤j KoahJ. éiyahdJ m§fhoæ‹
Ïu©L r¡Âfsh»a njit k‰W« më¥Ãdhš Ô®khå¡f¥gL»wJ. ϧF xnu
khÂçahd éiy ãyΫ. Ï›éiyia é‰gidahs®fŸ V‰W¡ bfhŸ»‹wd®.
mÂf Ïyhg« bgw c‰g¤Â msitÍ« V‰wthW mik¤J¡ bfhŸ»‹wd®. Ï›thW
ãiwÎ¥ngh£oæš é‰gidahs® éiy V‰gtuhf ÏU¡»wh®.

2. x¤j j‹ikÍila g©l§fŸ

všyh é‰gidahs®fS«, c‰g¤Â brŒa¥gL« mid¤J g©l§fS« x¤jhf,


xUik j‹ikÍ«, juK« bfh©litahf ÏU¡f nt©L«. mjhtJ bghUë‹ ju«,
msÎ, Rit xnu¤ j‹ikÍilajhf ÏU¤jš nt©L«. mªãWtd§fŸ c‰g¤Â
brŒÍ« g©l§fŸ x‹W¡bfh‹W KGikahd gÂÄ£L g©l§fshf cŸsd.

3. m§fhoæ‹ ãiy g‰¿ KGikahf m¿ªÂUªjš

é‰gidahsU« Ef®nthU« m§fhoæš ãyΫ, éiyia K‰¿Ykhf


m¿ªÂU¥gh®fŸ. Mfnt Ef®nth® TLjš éiyia më¡fnth (mšyJ)
é‰gidahs® Fiwªj éiyia¥ bg‰W¡ bfhŸsnth kh£lh®fŸ.

4. c£òFjY«, btënaWjY« - jilæšiy

bjhêšrhiy¡FŸ òÂa ãWtd§fŸ c£òFjY¡F«, ÏU¡»‹w ãWtd§fŸ,


btënaWjY¡F« jilnaJäšiy. mÂf yhg« bgW« thŒ¥ò ÏU¡F«nghJ òJ
ãWtd§fŸ c‰g¤Â brŒa cŸns EiH»‹wd. ÏH¥ò V‰gL«nghJ V‰bfdnt
Ïa§»tªj ãWtd§fŸ bjhê‰rhiyia é£L btënaW»‹wd. Ϥjifa

138
jila‰w c£òFjY«, btënaWjY« Ú©lfhy¤Âš k£L« V‰gl¡ ToajhF«.
Vbdåš FW»a fhy¤Âš bjhêš ãWtd§fë‹ mséid kh‰w ÏayhJ.

5. c‰g¤Â fhuâfŸ Ïl« bgaU«

c‰g¤Â¡ fhuâfŸ Xçl¤ÂèUªJ k‰bwhU Ïl¤Â‰F äfΫ vëjhf Ïl«


bgaW»‹wd. mÂfkhd tUkhd« »il¡F«nghJ xU bjhê‰rhiyæèUªJ
k‰bwhU bjhê‰rhiy¡F Ïl« khW«.

6. ngh¡Ftu¤J bryÎ Ïšiy

m§fho KGtÂY« xnu éiy ãyÎtjhš, ϧF ngh¡Ftu¤J bryÎ


Ïšiy. bjhiyéš cŸs ãWtd§fisél m§fhoæ‹ mUfhikæš cŸs
ãWtd§fS¡F ngh¡Ftu¤J bryÎ Ïšiy.

7. muÁ‹ jiypL Ïšiy/ kªjd T£o‹ik

c‰g¤Â k‰W« éiyia, muR jiyæ£L f£L¥gL¤j ÏayhJ. Ef®nth®,


é‰nghçilna T£L¤j‹ik Ïšiy. m§fhoæš ãyΫ éiyahdJ njit,
më¥ò¡F V‰g jhdhfnt kh‰¿¡ bfhŸS«.

tUthŒ tis¡nfh£o‹ j‹ik

ãiwÎ¥ngh£oæš m§fho éiyahdJ njit, më¥ò M»a Ïu©L


m§fho r¡Âfshš Ô®khå¡f¥gL»wJ. vdnt m§fhoæš xnu khÂçahd éiy
ãyλwJ. mid¤J c‰g¤Â myFfS« xnu éiyæš é‰f¥gL»‹wd. Ïj‹
éisthf ruhrç tUthŒ tis¡nfhL K‰¿Ykhf be»œ¢ÁÍilaJ. Mfnt ruhrç
tisnfhlhdhJ X m¢Á¡F Ïizahf mikªJŸsJ. ruhrç tUthŒ tis¡nfhL
ãiyahf ÏU¥gjhš ÏWÂãiy tUthŒ tis¡nfhL ãiyahdjhfΫ, ruhrç
tUthŒ tisΡ nfh£nlhL ÏizªJ brš»wJ. ruhrç tUthŒ tis¡nfhL
ãWtd¤Â‹ njit¡nfh£il F¿¡»wJ.

ãiwÎ¥ ngh£oæš FW»a fhy¤Âš éiy, g©l¤Â‹ c‰g¤Â ã®za«

1. ãiwÎ¥ ngh£oæš xU ãWtd« éiy V‰gtuhf cŸsjhš, jdJ c‰g¤Â


btëp£il mj‰F V‰wh® nghy rç brŒJ c¢r Ïyhg¤ij mil»wh®. vªj
xU c‰g¤ÂahsD¡F« c¢r Ïyhg« miltnj mtdJ neh¡fkhF«.

2. FW»a fhy¤Âš ãWtd¤Â‹ v©â¡if k‰W« bjhê‰rhiyæ‹ msÎ


khwhkš ÏU¡F«. Ï¡fhy¤Âš khW« cŸÇLfis bgU¡» ãWtd«
mÂfkhf c‰g¤Â brŒÍ«.
3. FW»a fhy¤Âš òÂa ãWtd§fŸ cŸns EiHtnjh mšyJ giHa
ãWtd§fŸ btënaWtnjh rh¤Âaäšiy. FW»a fhy¤Âš ãiwÎ¥
ngh£oæš ãWtdkhdJ c¢r Ïyhg¤ijnah mšyJ Ïašò Ïyhg¤ijnah
mšyJ ÏH¥ignah V‰f neçL«.

139
c¢r Ïyhg«

xU ãWtd¤Â‹ ruhrç tUthŒ, ruhrç bryéid él TLjyhF« nghJ


mªãWtd« c¢r Ïyhg¤ij mil»wJ. Ïjid ËtU« tiugl« 8.1 _y«
és¡fyh«.
tiu¥gl« és¡f« 8.1
FW»a fhy¢ rkãiy
Y
tUthŒ, éiy k‰W«

SMC
SAC
bryÎ

E AR
P PROFITS L
MR
H F

O M X
c‰g¤Â

tiu¥gl« 8.1š c‰g¤Â x m¢ÁY«, éiy / tUthŒ / bryÎ y m¢ÁY«


F¿¡f¥g£LŸsJ. OP v‹gJ m§fhoæš ãyΫ éiyahF«. PL v‹gJ ruhrç
tUthŒ mšyJ njit tisnfhL k‰W« ÏWÂãiy tUthŒ tis¡nfhlhF«. SAC,
SMC Ïit FW»a fhy ruhrç bryÎ k‰W« ÏWÂãiy bryÎ tis¡nfhLfshF«.
E v‹w òŸëæš ÏWÂãiy tUthŒ = ÏWÂãiy bryÎ. m¥nghJ ÏWÂãiy
bryÎ tis¡nfhL, ÏWÂãiy tUthŒ nfh£il ÑêUªJ mok£l òŸëæš
bt£L»‹wJ. Ϫãiyæš mªãWtd« OM msÎ c‰g¤Âia nk‰bfhŸS«. OM
msÎ c‰g¤Âæš, ME v‹gJ ruhrç tUthŒ, MF v‹gJ ruhrç brythF«. Ïyhg«
v‹gJ tUthŒ¡F« bryΡF« cŸs ntWghL (ME-MF=FE) xU bghUS¡fhd
Ïyhg v‹gJ FE Mf fz¡»l¥gL»wJ. bkh¤j Ïyhg« v‹gJ xU bghUS¡fhd
Ïyhg¤ij, mªj ãWtd¤Â‹ bkh¤j c‰g¤Âæš bgU¡F« nghJ »il¡»wJ
mjhtJ = bkh¤j yhg« v‹gJ = xU bghUS¡fhd Ïyhg« X bkh¤j c‰g¤Â

(Total Profit) =(E,F,) x (O.M. or HF) (bkh¤j c‰g¤Â) (HF,OM ‰F ÏizahdJ)

ϧF bkh¤j ÏyhgkhdJ HFEP. mjhtJ nfho£LŸs br›tf¥ gFÂahF«.

HFEP v‹gJ ãWtd« <£L« c¢r ÏyhgkhF«.

Ú©l fhy¤Âš éiy, g©l¤Â‹ c‰g¤Â ã®zæ¤jš


Ú©l fhy¤Âš mid¤J¡ fhuâfS« khw¡ Toad. xU ãWtd« jdJ
c‰g¤Âia mÂfç¡f, ãWtd§fë‹ v©â¡ifiaÍ«, bjhêè‹ msitÍ«
T£lyh«. nkY« òÂa ãWtd§fŸ bjhêšrhiyfëš EiHÍ«. V‰fdnt
c‰g¤Âæš <Lg£LŸs ãWtd§fŸ bjhêšrhiyia é£L btënawΫ TL«.
Ïj‹ éisthf Ïa¡f¤Âš cŸs ãWtd§fëš, Ú©l fhy¤Âš, Ïašò Ïyhgnk

140
»il¡F«. Ïj‹ éisthf c‰g¤Â bgUF»wJ. c‰g¤Â bgU¡f¤Â‹ fhuzkhf
c‰g¤Â fhuz¨fS¡fhd njit mÂfç¡»wJ. Ïjdhš c‰g¤Â fhuâfS¡fhd
éiy mÂfç¡»‹wJ. Ïjdhš ruhrç bryÎ mÂfç¡»wJ.
kWg¡f¤Âš, c‰g¤Â msÎ mÂfç¡F« nghJ, bghUë‹ më¥ò«
mÂfç¥gjhš. njit khwhkš ÏU¡F«nghJ, më¥ò mÂfç¥gjhš bghUë‹ éiy
Fiw»wJ. vdnt ruhrç éiyæš Ïw¡f« V‰gL»wJ. ruhrç tUthŒ FiwΫ,
ruhrç bryé‹ V‰wK« Ïu©L« x‹nwhblh‹W rkkhF«tiu mnj ãiy V‰gL«.
Ϫãiyæš mid¤J ãWtd§fS«, Ú©lfhy¤Âš, Ïašghd Ïyhg¤ijna
milͫ.
tiu¥gl« 8.2
Ú©lfhy rkãiy
Y
tUthŒ, éiy k‰W«

LMC
LAC

S
bryÎ

P AR = MR

O N c‰g¤Â X

tiu¥gl és¡f«
tiu¥gl« 8.2š Ú©lfhy rkãiy és¡f¥g£LŸsJ. ϪãWtd« ‘S’ v‹w
òŸëæš rkãiy mil»wJ. m¥òŸëæš (LMC) Ú©lfhy ÏWÂãiy bryÎ =
ÏWÂãiy tUthŒ = ruhrç tUthŒ = Ú©lfhy ruhrç bryÎ.
(LMC=MR=AR=LAC) ‘ON’ v‹gJ Ú©lfhy rkãiy c‰g¤Â. mªãWtd«
Ïašò Ïyhg¤ijna bgW»wJ. OP v‹gJ rkãiy éiyahF«. ãWtd¤Â‹
éiy OP-ia él mÂfç¡F«nghJ c¢r Ïyhg« »il¥gjdhš òÂa ãWtd§fŸ
ftu¥gL»‹wd. Mdhš, OP iaél éiy FiwÍ«nghJ, ãWtd« ÏH¥ò
miltjhš V‰fdnt cŸs Áy ãWtd§fŸ bjhêèš ÏUªJ éyF»‹wd. Mfnt
Ú©lfhy¤Âš OP v‹gnj éiy. Ϫj éiyæš ÏWÂãiy bryÎ, ruhrç bryÎ,
k‰W« ruhrç tUthŒ M»ad rkãiyæš ÏU¡F«.
Ú©lfhy¤Âš mªãWtd« Ïašò Ïyhg¤ijna milÍ«. ngh£oæL«
ãWtd§fŸ Ú©l fhy ruhrç tisnfh£o‹ (LAC) mok£l òŸëænyna rkãiy¥
bgW«. Ϫj òŸëæš mªãWtdkhdJ ON msÎ c‰g¤j brŒa äf Fiwªj g£r
bryéd§fisna nk‰bfhŸ»wJ.
ãiwÎ¥ ngh£oæ‹ e‹ikfŸ
1. ãiwÎ¥ ngh£oæš Ef®nthnu muruhth®. mªEf®nth® gF¤jhÍ« Âw‹
gil¤jt®. m§fhoia¥g‰¿ mÂfkhd brŒÂfŸ m¿ªjtuhf ÏU¡»wh®.
Mifahš xU g©l¤ij mÂf éiy¡ bfhL¤J th§fkh£lh®.

141
2. Ï¥ngh£oæš éiy¡F rkkhf, ruhrç bryÎ ÏU¥gjhš Ef®nth®
gadil»‹wh®.

3. g©l§fŸ xUik j‹ikahdjhf cŸsjhš m§fhoæš cUthF«


éiyia V‰W bfhŸtjhf ãWtd« cŸsJ. Ïjdhš é‰gidia ca®¤j
és«gunkh, Ãw bryÎfnsh v®bfhŸs nt©oašiy. Ïjdhš ts§fŸ
Åzhtij jL¡f Ko»wJ.

4. Ú©l fhy¤Âš ãiwÎ¥ngh£oæš xU ãWtd« c¤jk ãiyæš


brašgL»wJ. Ïjdhš, c‰g¤Â Âw‹ caU»wJ. c¤jk c‰g¤Â ãiy
V‰gLtjhš ga‹gL¤jhknyh, ntiyæš mk®¤jglhknyh, cgç c‰g¤Â
Âw‹ Åzh¡f¥gLtšiy.

K‰Wçik

xU g©l¤ij xUtnu c‰g¤Â brŒJ, é‰gid brŒjhš mJ K‰Wçik


vd¥gL«. Ϫj c‰g¤Â g©l¤Â‰F äfΫ beU¡fkhd gÂÄ£L¥ g©l§fŸ Ïšiy.
Ïjdhš òÂa ãWtd§fŸ cŸns EiHtj‰F jilfŸ cŸsd

K‰Wçikæ‹ ÏašòfŸ g©òfŸ

1. Xnu é‰gidahs®

ϧF xnu xU é‰gidahs® ÏU¥gjhš mt® bghUë‹ më¥ig (mšyJ)


éiyia f£L¥gL¤j Ko»wJ. th§Fgt®fŸ gyuhf ÏU¥gjhš j§fSila
g©l¤Â‰fhd njitia mtuhš f£L¥gL¤j KoahJ.

2. beU§»a gÂÄ£L¥ g©l§fŸ Ïšiy

c‰g¤Â g©l§fS¡F rç rkkhd gÂÄ£L¥ g©l§fŸ K‰Wçikæš


Ïšiy. Ïjdhš th§FgtU¡F bjç΢ brŒÍ« thŒ¥ò Ïšiy. Ïjdhš é‰f¥gL«
g©l¤ij mt® th§fnt©L« (mšyJ) th§fhkš ÏU¡f nt©L«.

3. éiy

K‰Wçikahs® më¥ig¡ f£LgL¤Â éiyia ca®¤J»wh®. Áy neu§fëš


éiyngj c¤Âia ifahS»wh®. gšntW tif Ef®nthU¡F, gšntW éiyfëš
g©l§fis 鉻wh®. K‰Wçikahs® éiy mšyJ c‰g¤Â brŒa¥gL« g©l msÎ
M»a Ïu©oš x‹iw¤jh‹ ã®zæ¡f KoÍ«.

4. òFjè‹ik
K‰Wçik ‘cçk«’ bg‰WŸsjhš Ãw c‰g¤Âahs®fŸ m§fhoæš EiHtj‰F
thŒ¥Ãšiy. fhuz« jilfŸ bgçajhfΫ tèikÍŸsjhfΫ cŸsjhš bjhêèš
òFtij jL¡f r£l§fŸ, bjhêšE£g«, bghUshjhu k‰W« Ïa‰if jilfŸ
ngh‹wit Vuhskhf cŸsJ.

142
5. ãWtd«, bjhê‰rhiy

K‰Wçikæš ãWtd¤Â‰F«, bjhê‰rhiy¡F« ntWghL Ïšiy. xnu


ãWtd« cŸsjhš mªãWtdnk bkh¤j bjhê‰rhiy¡F rkkhf fUj¥gL»wJ.
Ïjdhš ϪãWtd« c‰g¤Â brŒÍ« g©l¤Â‰F«, Ãw ãWtd§fë‹ c‰g¤Â
g©l§fS¡F« Ïilna Ëåa njit be»œ¢Á, ó{íakhf cŸsJ.
K‰Wçik¡fhd fhuz§fŸ
1. Ïa‰if
Áy Ïa‰if fhuz§fshš K‰Wçik njh‹W»‹wJ. Áy òé mik¥ò
gFÂfëšjh‹ Áy fâk ts§fŸ »il¡»‹wd.

(v.fh.) itu c‰g¤Âæš bj‹ M¥Ãç¡fh K‰Wçik bgW»wJ. ã¡fš


c‰g¤Âæš fdlhΫ, v©bzŒ c‰g¤Âæš k¤Âa »H¡F ehLfS« K‰Wçik
bg‰W Âfœ»‹wd.

2. bjhêšE£g«

bjhêšE£g fhuz§fshš K‰Wçik r¡Âæid xU ãWtd« bgw¡TL«.


_y¥ bghUŸfŸ, bjhêšE£g m¿Î, Áw¥ò nj®¢Á, m¿éaš ÏufÁa§fŸ k‰W«
Nœ¢Á KiwfŸ ngh‹wt‰¿‹ ÛJ xU ãWtd« bfh©LŸs f£L¥ghL K‰Wçik
ãWtd¤Â‰F M‰wiy bg‰W jU»wJ.

(v.fh.) bfh¡nfh nfhyh

3. r£l«

bghUis totik¡F« cçik, tâf tH¡fh‰W« bga®, tâf cçik


milahs§fŸ thæyhf c‰g¤ÂahsU¡F K‰Wçik r¡Â »il¡»‹wJ. ÏJ r£l
K‰Wçik vd¥gL«.

4. ngusÎ KjÄL

Áy g©l§fŸ c‰g¤Â¢ brŒa ngusÎ KjÄL njit¥gL»wJ. mid¤J


ãWtd§fshY«, Ϫj ngusÎ KjÄ£il brŒa ÏaYtšiy. Ϫãiyæš ngusÎ
KjÄL v‹gJ K‰Wçik njh‹w thŒ¥gë¡»wJ.

(v.fh. ) ÏU«ò v~F bjhê‰rhiy, ÏU¥ò¥ ghij

5. muR

Áy g©l§fis c‰g¤Â brŒJ, é‰F« jå¥g£l cçik muR k£Lnk


bg‰WŸsJ. Ϫj cçik muÁ‹ K‰Wçik vd¥gL»wJ. (v.fh.) ä‹rhu c‰g¤Â,
ÏU¥ò¥ ghij, ngh¡Ftu¤J, rikaš vçthÍ Kjèad bghJ ga‹ghLfshF«.

K‰Wçikæš éiy, c‰g¤Â Ô®khd«

ãiwÎ¥ ngh£oia¥ ngh‹nw K‰WçikahsU« Ïyhg¤ij c¢rkh¡f


éU«ò»‹wh®.

143
xU K‰Wçik ãWtdkhdJ Ñœneh¡» rçÍ« njit tis¡nfh£il
v®bfhŸ»‹wJ. ÏJ mªãWtd¤Â‹ ruhrç tUthŒ tis¡nfhlhF«. éiyia
Fiw¤jhš k£Lnk xU K‰Wçikahs® mÂf« é‰fKoÍ« v‹gij njit
tis¡nfhL bjçé¡»wJ. ÏWÂãiy tUthŒ tisnfhL, ruhrç tUthŒ
tisnfh£o‰F¡ ÑnH mikªJŸsJ.

K‰Wçik ãWtd¤Â‹ ruhrç bryÎ tis¡nfhL ‘U’ tot¤Âš ÏU¡F«.


ÏWÂãiy bryΫ, ÏWÂãiy tUthÍ« rkdilÍ« nghJ mjhtJ (MC=MR),
mªãWtd« rkãiy milÍ«. m¥nghJ ÏWÂãiy bryΡ nfhlhdJ (MC), ÏWÂ
ãiy tUthŒ, nfh£il (MR) Ñœ ÏUªJ nkšneh¡» bršY« nghJ mo k£l¤Âš
bt£L»‹wJ.

tiu¥gl« 8.3
Y
bryÎ k‰W« tUthŒ

MC AC
S
P
T
H
E

AR
MR
O M c‰g¤Â X

tiugl és¡f«

nk‰fhQ« tiugl« 8.3š AR v‹gJ ruhrç tUthŒ tis¡nfhlhF«.


MR v‹gJ ÏWÂãiy tUthŒ tis¡nfhlhF«. ruhrç tUthŒ tis¡nfhL
AR Ñœneh¡» brš»wJ. ÏWÂãiy tUthŒ tis¡nfhL« Ñœneh¡» brš»wJ.
Mdhš ÏJ ruhrç tUthŒ nfh£o‰F Ñœ mikªJŸsJ. E v‹w òŸëæš ãWtd«
rkãiy mil»wJ. ϧF ÏWÂãiy bryΫ, ÏWÂãiy tUthŒ rkkhf cŸsJ.
Ï« K‰Wçikahs® OM msÎ c‰g¤Â brŒJ, OP msÎ éiyia ã®zæ¡»wh‹.
Ϫj OM msÎ c‰g¤Âæš ruhrç tUthŒ MS MfΫ ruhrç bryÎ MT MfΫ
v‰gL»wJ. xU bghUS¡fhd Ïyhg« v‹gJ ruhrç tUthŒ¡F«, ruhrç bryΡF«
cŸs ntWghlhF«. Mfnt

MS – v‹gJ ruhrç tUthŒ

MT – v‹gJ ruhrç bryÎ

xU bghUS¡fhd Ïyhg« v‹gJ

MS – MT = TS

TS v‹gJ xU bghUS¡fhd Ïyhg«. Ϫj xU bghUS¡fhd Ïyhg¤ij OM

144
msÎ c‰g¤Âæ‹ msédhš bgU¡F« nghJ mªj ãWtd¤Â‹ bkh¤j Ïyhg«
»il¡»wJ. ÏJnt HTSP MF«. mjhtJ nfhol¥g£l br›tf gFÂna ãWtd¤Â‹
ÏyhgkhF«. nkY« K‰Wçikahsç‹ éiyahdJ ÏW ãiy tUthŒ, k‰W«
ÏWÂãiy bryitél mÂfkhf cŸsJ.

K‰Wçikæ‹ ga‹fŸ

1. K‰Wçik ãWtd§fŸ ngusÎ c‰g¤Â thŒ¥ò bg‰WŸsjhš, mf¢


Á¡fd§fS«, òw¢Á¡fd§fS« njh‹¿ÍŸsd. Ïj‹ éisthf c‰g¤Â
bryÎ Fiw»wJ. c‰g¤Â g©l§fis Fiwthd éiyæš é‰gid¢
brŒayh«. Ïj‹ éisthf Ef®nth® ga‹ bgWt®.

2. K‰Wçik ãWtd§fŸ mÂf ãÂtr¡ bfh©litahf ÏU¥gjdhš


MuhŒ¢Á, ts®¢Á k‰W« ò¤jh¡f« òidtj‰F cjλwJ.

3. bjhê‰rhiyæš mÂfkhd eètilªj ãWtd§fŸ cŸsd. mit x‹W


nr®ªJ K‰Wçikahf cUth» ngh£oia v®bfhŸsyh«. Ïj‹ _y«
m§fho éçtilÍ«.

K‰Wçikæ‹ ÔikfŸ

1. K‰Wçikahs® v¥nghJ« mÂf éiyiana ã®zæ¡»‹wd®. Ïjdhš


Ef®nth® Ru©l¥gL»wh®fŸ.

2. K‰Wçikahs® mÂf Ïyhg« bgWtijna Kj‹ik neh¡fkhf


bfh©LŸsh®fŸ. Ïj‹ fhuzkhf c‰g¤Âæ‹ msit f£L¥gL¤Â,
éiyia ca®¤J»‹wh®. Ïj‹ thæyhf jdJ g©l¤Â‰F ‘bra‰if
»il¥gUikia’ (Artificial Scarcity) cUth¡F»‹wh®.

3. K‰Wçikahs® xnu khÂçahd g©l§fS¡F – bt›ntW Ef®nthU¡F,


bt›ntW éiy 鉻wh®. éiy ngj« fh£o Ef®nthç‹ th§F« Âwikia
bghW¤J mÂfg£r« éiyia tNè¡»‹wh®.

4. K‰Wçikahs® ngusÎ c‰g¤ÂiaÍ«, mÂf msÎ ts§fisÍ« ga‹gL¤Â


j‹dy¤ij ca®¤Âl k£Lnk Ka‰Á¡»‹wh®. j‹Dila KGikahd
r¡Âia ãiy eh£l jtwhd têKiwfisÍ« ifahS»‹wh®.

5. Ï« K‰Wçikahsç‹ M¡f« ãiwªj eh£oš, bršt« (brh¤J) xU


Áyçlnk FéªJ fhz¥gL»wJ. ÏJ tUkhd V‰w¤jhœé‰F tê
tF¡»‹wJ. ÏJ bghJ clik bfhŸif¡F Ku©g£ljhF«.

K‰Wçikia f£L¥gL¤J« têKiwfŸ

1. r£l« Ïa‰Wjš : K‰Wçikia¡ f£L¥gL¤j muR r£l§fis Ïa‰wyh«.


K‰Wçik j鮥ò r£l§fŸ Ïa‰w¥g£L, K‰Wçikæ‹ ts®¢Áia¡
f£LgL¤jyh«. ϪÂahéš 1969-š, MRTP v‹w tâf¢ r£l«
Ïa‰w¥g£lJ. Ï¢r£l¤Âdhš K‰Wçik r¡ÂfŸ xU Áyçl« Fétij
jL¡f¥gL»‹wJ.

145
2. éiy, c‰g¤ÂasÎ f£L¥gL¤Jjš : Ïa‰if K‰Wçikfis K¿ao¡f
ϪjKiw ifahs¥gL»wJ. Ïjdhš éiyianah, g©l msitianah
mšyJ Ïu©ilÍnkh muR Ko΢ brŒÍ«.

3. tç é¤jš : K‰Wçikæ‹ r¡Âia Fiw¥gj‰nfh, jL¥gj‰nfh tç


é¤jY« Tl xU f£LgL¤J« KiwahF«. K‰Wçikahs® ÛJ muR
fârkhd bjhifia tçahf é¡fyh«. Ïj‹ éisthf Ïyhg« FiwªJ
mj‹ bghUshjhu tèik FiwÍ«.

4. eh£Lilikah¡Fjš : bgça K‰Wçik ãWtd§fis eh£Lilikah¡F


tjhš, Ef®nthiu Ru©o thG« ãWtd§fis munr V‰W el¤jyh«.

5. Ef®nth® r§f§fŸ : Ef®nth® r§f§fis mik¡f C¡Fé¥gj‹ thæyhf


Ef®nthuJ ngur¡Âia mÂf¥gL¤Â mtuJ cçikia ghJfh¤J K‰Wçik
ts®¢Áia¡ f£L¥gL¤jyh«.

K‰Wçik ãiwÎ¥ ngh£o - x¥òik

Ïu©L m§fhofSnk mÂfg£r Ïyhg« <£Ltijna K¡»a neh¡fkhf


bfh©LŸsJ. Ïu©L m§fhofSnk rªijæ‹ rkãiy milÍ«nghJ ÏWÂãiy
bryΫ, ÏWÂãiy tUthÍ« rkkhfnt ÏU¡F« (mjhtJ MC = MR)

Ñœf©lthW nt‰Wikfis m£ltiz¥gL¤jyh«

ãiwÎ¥ ngh£o K‰Wçik


1. ruhrç tUthŒ tis¡nfhL (AR) ruhrç tUthŒ tis¡nfhL« ÏWÂãiy
X m¢R¡F Ïizahd gL¡if¡ tUthŒ tis¡nfhL« Ñœneh¡» rçªJ
nfhlhf mikªJŸsJ. ϧF brš»‹wd. ÏWÂãiy tUthŒ,
ÏWÂãiy tUthÍ« (MR), ruhrç ruhrç tUthŒ k‰W« éiyiaél Ñœ
tUthÍ« éiy¡F rkkhf ÏU¡F«. k£l¤Âš cŸsJ.
MR=AR=P
2. rkãiyæ‹ nghJ, ÏWÂãiy bryÎ, rkãiyæš ÏWÂãiy bryÎ,
ÏWÂãiy tUthŒ¡F rkkhfΫ, ÏWÂãiy tUthŒ¡F rkkhf cŸsJ.
nkY« mJ ruhrç tUthah»a Mdhš ÏWÂãiy tUthŒ, ruhrç
éiy¡F rkkhfΫ mikªJŸsJ. tUthah»a éiyiaél Fiwthf
Mfnt éiy, ÏWÂãiy c‰g¤Â cŸsJ. mjhtJ MC=MR<AR
bryΡF rkkhf cŸsJ. éiyahdJ, ÏW ãiy bryitél
mÂfkhf cŸsJ.
3. ãiwÎ¥ ngh£oæš xU ãWtd«, K‰Wçikæš, xU ãWtd« Ú©lfhy
Ú©lfhy¤Âš rkãiyia rkãiyæš Tl ca®thd ruhrç
mila Ú©lfhy ruhrç bryÎ bryéid nk‰bfhŸS«
tis¡nfh£o‹ mok£l¤Âš mikÍ«

146
4. ãiwÎ¥ ngh£oæš rkãiyahdJ rkãiy, ãiy bryÎ mÂfç¡F« nghJ«,
c‰g¤Â bryÎ mÂfç¡F«nghJ FiwÍ« nghJ«, ãiyahdjhf ÏU¡F«
k£Lnk mila KoÍnk m‹¿ bryÎ nghJ« milayh«.
FiwÍ« nghnjh ãiyahdjhf
ÏU¡F« nghnjh mšy.
5. ãiwÎ¥ ngh£oæš ãWtd« Ïašò c¢r ÏyhgkhdJ, FW»a fhy¤ÂY«
Ïyhg¤ij Ú©l fhy¤Âš milÍ«. k‰W« Ú©l fhy¤ÂY« milÍ«.
c¢r Ïyhg¤ij FW»a fhy¤Âš
milͫ.
6. c‰g¤ÂasÎ mÂfkhfΫ éiy c‰g¤Â FiwthfΫ éiy mÂfkhfΫ
FiwthfΫ ÏU¡F«. ÏU¡F«.

éiyngj«

éiyngj« v‹gJ ‘ngj« fh£L« K‰Wçik v‹W« tH§f¥gL»wJ. xU


K‰Wçikahs® xnu g©l¤ij gšntW Ef®nthU¡F gšntW éiyfëš é‰»wh®.
Ϫj braY¡F éiyngj« fh£Ljš v‹W bga®.

Ïy¡fz«

bjhêšE£g mo¥gilæš, xnu¤ j‹ik cila g©l¤ij mj‹ ÏWÂãiy


bryéidél, TLjyhd éiyæš é‰gnj éiyngj« v‹W« Twyh«.

(v.fh.) xnu Âiu¥gl¤Â‰F, gšntW Âiu mu§FfŸ, gšntW ãiy k¡fis


fU¤Âš bfh©L gšntW f£lz§fis tNè¥gjhF«.
éiy ngj¤Â‹ ãgªjidfŸ

ÑœfhQ« ÏU ãiyfŸ ó®¤Â brŒa¥g£lhš éiy ngj« V‰gL«.


1. njitia, éiy mÂfkhd m§fhoæèUªJ éiy Fiwthdm§fho¡F
kh‰w ÏayhJ brštªj®fŸ, mÂf éiyÍŸs Ml«gukhd ò¤jf¥ gÂ¥ig
th§fhkš Ãugykhd Fiwªj éiyÍŸs ò¤jf¥ gÂ¥ò btëtU« tiu
fh¤ÂU¥gh®fshdhš jåah® ngj« fh£Ljš njhšéailÍ«.

2. K‰Wçikahs® Ïu©L m§fhofis mšyJ ntWg£l m§fhofis


jå¤jåahf it¤ÂU¥gh®fŸ. mjdhš, g©l§fŸ xU m§fhoæèUªJ
k‰bwhU m§fho¡F kh‰w ÏayhJ. éiy kèthd m§fhoæš bghU£fis
th§» éiy mÂfkhd m§fhoæš bghU£fis é‰f KoÍkhdhš, xU
g©l¤Â‰F ÏU éiyfŸ ÏU¥gj‰F thŒ¥Ãšiy. bjhêš mÂg® mtU¡F
»il¡F« kèthd ä‹rhu¤ij Å£L cgnahf¤Â‰F ga‹gL¤Âdhš,
thâf ngj« fh£Ljš njhšéailÍ«.

K‰Wçik ngh£o
nguhÁça® E.H.nr«g®è‹ v‹gt® K‰Wçik ngh£oæid m¿Kf¥gL¤Âdh®.
Ï¥ngh£oæš v©âwªj é‰gidahs®fŸ x‹W¡bfh‹W beU¡fkhd gÂÄlhf
147
fUj¥gL« g©l§fis c‰g¤Â brŒ»‹wd®. g©l§fŸ x‹Wnghš ÏUªjhY«,
mit xnu j‹ikÍilad mšy. Mdhš mit x‹Wl‹ x‹W ngh£oæL«
g©l§fshF«.
K‰Wçik ngh£o¡F vL¤J¡fh£LfŸ ËtUkhW ‫׃‬
1. õh«ó – r‹Áš¡, »ëå¡ Ãs°, gh‹°, Á¡, btšt£, bA£ m©L
nAhšl®, gh©O‹, th£ofh, Ûuh, fh®åa®

2. g‰girfŸ - nfhšnf£, Fnshr¥, Ãdhfh, ¥uhä°, bg¥nrhl‹£, é¡nfh


tíujªÂ, m#ªjh, m§f®, ghóš

ÏašòfŸ‫ ׃‬1. ãWtd§fë‹ v©â¡if K‰Wçik¥ ngh£oæš gy


ãWtd§fŸ cŸsd. mÂf mséš c‰g¤Â brŒÍ« x›bthU ãWtdK«, k‰w
ãWtd§fë‹ brašgh£oš m¡fiw¡ fh£lhkš jå¤J brašgL«. mitfŸ
c‰g¤ÂasÎ, éiy ngh‹wt‰iw jhnk Ô®khå¡»‹wd. xU ãWtd¤Â‹
brašghL k‰w ãWtd§fë‹ brašgh£oid gh¡fhJ.

2. g©l ntWghL – g©l§fis ntWgL¤JtJ K‰Wçik ngh£oæ‹


ika¡fU¤jhF«. ãWtd§fë‹ g©l§fŸ x‹Wnghš njh‹¿dhY«, c©ikæš
mit x‹W mšy. x‹W mšyJ mj‰F nk‰g£l éj§fëš g©l§fëš
khWghLfŸ ÏU¡F«. vdnt mit x‹W¡bfh‹W gÂÄ£L¥ g©l§fshf cŸsd

vL¤J¡fh£lhf g‰girahd Ãdhfh, nfhšnf£ Fnshr¥ k‰W« bg¥nrhl‹£


g©l ntWghlhdJ m) bghUŸ ntWghL M) ju ntWghL Ï) f‰gid ntWghL <)
th§Fnth® ey ntWghL vd¥ gytiffëš ifahs¥glyh« ntiy¤Âw‹ k‰W«
Ú©l ehŸ ga‹gL¤J« Âw‹ Ït‰¿‹ ntWghLfŸ Tl g©l ntWgh£oid
V‰gL¤J«. Áy neu§fëš Ef®nthU¡F bryt‰w g©lguhkç¥ò. g©l¤ij
mtut® Ïl¤Âš bfh©L nghŒ Ïa¡» bfhL¤jš k‰W« Ïytrkhf¡ bfh©L
nghŒ nr®¤jš v‹W rYiffŸ tH§»¡ Tl g©l ntWghL nk‰bfhŸs¥gL»wJ.
ãWtd§fŸ é‰gid¢ bryÎfis nk‰bfh©L mj‹_y« j§fŸ g©l« ntbwhU
ãWtd¤Â‹ g©l¤Âid él ca®ªjJ vd¡ fh£o¡ bfhŸS«. és«gu¢ bryÎfŸ
äfΫ F¿¥Ãl¤j¡f mo¥gilahd é‰gid¢ brythF«.

3. é‰gid¢ bryÎ - K‰Wçik¥ ngh£oæš jdJ g©l¤ij


gutyh¡Ftj‰fhfΫ, òÂa Ef®nthiu¡ ftU« t©zK« c‰g¤Â bryÎfŸ
Ïšyhkš, és«gu¢ bryÎfis nk‰bfhŸs nt©oÍŸsJ. ÏJnt é‰gid¢
brythF«. é‰gid¢ bryit¥ g‰¿ nguhÁça® nr«g®è‹ Ïy¡fz« tF¤JŸsh®.
Ït® “xU g©l¤Â‹ njit tisnfh£o‹ tot¤ij kh‰¿ mik¡f bryéL«
gz¤Â‹ msnt é‰gid¢ brythF«“ v‹»wh®. é‰gid¢ brythdJ és«gu¢
bryÎ, fh£Á¥ bghUŸ mik¤jš, g©l§fë‹ khÂçfis më¤jš ngh‹w gšntW
tot§fëš mikªÂU¡F«. és«gu« _y« é‰gidia mÂfç¥gJ éiy j鮤j
ngh£o MF«.

4. ãWtd§fŸ c£òFjš, btënaWjš

K‰Wçik¥ ngh£oæš mL¤j K¡»akhd Ïašò, vªj xU òÂa ãWtdK«

148
c‰g¤Âæš òFjY« btënaWjY« vëjhdjhF«. tâf milahs« jh§»a jdJ
g©l¤ij m¥òÂa ãWtd« vëš jahç¡f ÏaY«. ϧF vªjéj jilfS«
Ïšiy.

K‰Wçik¥ ngh£oæš rkãiy éiy k‰w« g©l msit ã®zæ¤jš.

K‰Wçik¥ ngh£oæš ãWtd« rkãiy mila ÏWÂãiy tUthÍ«,


ÏWÂãiy bryΫ rkkhf ÏU¤jš nt©L«. mjhtJ E= MR = MC K‰Wçik
ngh£oæš x›bthU ãWtdK« vªj xU éiyæš, c‰g¤Â ãiyæš mÂfg£r«
Ïyhg« »il¡Fnkh mjidna bjçÎ brŒJ bfhŸth®. tiugl« 8.4 xU F¿¥Ã£l
ãWtd« v›thW rkãiy milÍ« v‹gij és¡F»‹wJ.
tiu¥gl« 8.4
Y
D
bryÎ k‰W« tUthŒ

MC AC
Q
P
S
R
E
D
AR
MR
O M c‰g¤Â X

tiugl« és¡f«

nk‰f©l tiugl¤Ây MC, AC v‹gd FW»afhy ÏWÂãiy¢ bryÎ k‰W«


ruhrç bryÎ tisnfhLfshF«. AR v‹»w ruhrç tUthŒ tis¡nfhL«, MR
v‹»w ÏWÂãiy tUthŒ tisnfhL« Ñœneh¡» rçªJ brš»wJ. E v‹w rkãiy
òŸëæš MR=MC Mf mikÍ«. ϧF OM v‹gJ rkãiy c‰g¤ÂasthF«. Ϫj
c‰g¤Âæš OP v‹gJ rkãiy éiyahf¤ Ô®khå¡f¥gL»wJ. Ïyhg« v‹gJ ruhrç
tUthŒ¡F«, ruhrç bryΡF« cŸs ntWghlhF«. MQ v‹gJ ruhrç tUthŒ,
MS v‹gJ ruhrç bryÎ. mjhtJ QM- MS =SQ. SQ v‹gJ xU bghUS¡fhd
ÏyhgkhF«. Ϫj xU bghUS¡fhd Ïyhg¤ij OM v‹w g©l c‰g¤Âæ‹
msédhš bgU¡»dhš mªãWtd¤Â‰F PQSR v‹w nfhol¥g£l br›tf
totyhd Ïyhg« »il¡F«. Ï›thwhf¡ FW»a fhy¤Âš mªãWtd« OM msÎ
c‰g¤Â brŒJ mt‰iw OP éiy¡F é‰W mÂfg£r Ïyhg¤ij¥ bgW»wJ.

K‰Wçik¥ ngh£oæš cŸs bt›ntW ãWtd§fŸ FW»a fhy¤Âš


mrhjhuz Ïyhg¤ijnah mšyJ eZl¤ijnah jkJ bryÎ k‰W« tUthŒtis
nfh£il¥ bghU¤J bg‰W¡bfhŸS«.
Ú©lfhy¤Âš bjhê‰rhiyæš cŸs ãWtd§fŸ c¢r Ïyhg¤ij
<£odhš òÂa ãWtd§fŸ bjhêèš EiHªJ, Ïyhg msit Fiw¡F«. ruhrç
tUthŒ Ïjdhš FiwÍ«. c‰g¤Â fhuâfë‹ njit mÂfç¥ghdJ c‰g¤Â
bryit mÂfç¡F«. vdnt Ïyhg¤Â‹ msΫ FiwªJéL«. Ú©l fhy¤Âš

149
bjhê‰rhiy¡FŸ ÏU¡F« ãWtd§fŸ eZl¤ij milªjhš Áy ãWtd§fŸ
Ϥbjhêiy é£L btënaW«. Ïjdhš m§fhoæš Ïj‹ g§F mÂfç¡F«.
c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ njit Fiwtjhš, c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ éiy Fiwa
neçL«. Ïj‹ éisthf c‰g¤Â¢ bryÎ Fiwa neçL«. ÏJ ÏU¡»‹w
ãWtd§fë‹ Ïyhg¤ij mÂfç¡F« Ï«K‰Wçik¥ ngh£oæš ÏU¡»‹w
ãWtd§fŸ Ïašò Ïyhg¤ijna Ú©lfhy¤Âš <£L«.
Ú©lfhy«
K‰Wçik¥ ngh£oæ‹ Å©bryÎfŸ

1. ntiyæ‹ik‫ ׃‬K‰Wçikahs® ngh£oæš ãWtd§fŸ, c¤jk c‰g¤Â


mséidél Fiwthf c‰g¤Â brŒtjhš, ts§fis KGikahf
ga‹gL¤Jtšiy. Ïjdhš ntiy Ïšyh Ãu¢rid V‰gL»wJ.

2. cgç r¡Â‫ ׃‬cgç r¡Â v‹gJ c¤jk msÎ c‰g¤Â¡F« - c©ik


c‰g¤Â¡F« cŸs ntWghlhF«. Ú©l fhy¤Âš ϪãWtd§fŸ c¤jk
msÎ c‰g¤Âiaél Fiwªj msÎ c‰g¤Âiana brŒ»‹wd. Ϫj
c‰g¤Â Fiwªjg£l ruhrç brynthL r«gªj¥g£ljhF«. Ϫj cgç r¡Â
Åzh¡f¥gLtjhf ϧF fUj¥gL»wJ.

3. és«gu«‫ ׃‬K‰Wçik m§fho ngh£oæš cŸs és«gu¢ bryÎ Å©


brythf¡ fUj¥gL»wJ. ãWtd§fŸ jkJ g©l¤ij th§Ftj‰fhf
Ef®nthiu C¡Fé¡F« tifæš gz¤ij¢ brytê¡»‹wd. Ïjdhš
éiy caU»wJ. Ϥjifa bryÎfŸ ÅzhditahF«.

4. gšntW éjkhd g©l§fŸ‫ ׃‬K‰Wçik ngh£oæš gšntW g©l§fŸ


m¿Kf¥gL¤j¥gL»‹wd. jahç¡f¥gL« g©l§fë‹ msÎ, khÂç,
t©z«, kd«, M»at‰iw kh‰W« nghJ, xnu éU¥g¤ij ãiwnt‰w
gšntW tifahd bghUŸfŸ c‰g¤Â brŒa¥gLtjhš, Ï¥gÂÄ£L
g©l§fë‹ c‰g¤Â bryÎ Åzhf¡ fUj¥gL»wJ. xU Áy tiffŸ
jahç¤jš k£Lnk nghJkhdjhf ÏU¡F«.
5. brašÂw‹ Fiwªj ãWtd§fŸ‫ ׃‬Ï«K‰Wçik ngh£oæš brašÂw‹
Fiwªj ãWtd§fŸ, Ïw ãiy bryit¡ fh£oY«, TLjyhd éiyia
é¡»‹wd. Ϥjifa ãWtd§fŸ bjhêèš ÏUªJ mf‰w¥glš
nt©L«. Mdhš ϪãWtd¤Â‹ bghUŸfis th§Fnth®, m§fhoæš
ÏU¥Ã‹ Âwika‰w ãwtd§fŸ bjhl®ªJ bjhêèš ÏU¡f thŒ¥ò
V‰gL»wJ.
Ášnyh® K‰Wçik
ãiwFiw ngh£oæš äfΫ F¿¥Ãlj¡fJ. Ášnyh® K‰WçikahF«. äf¢
Áy ãWtd§fns xU g©l¤ij c‰g¤Â brŒÍ« nghJ, mJ Ášnyh® K‰Wçik
vd¥gL«. ãWtd§fë‹ v©â¡if Ïu©L¡F nk‰g£ljhf ÏU¡F«. xnu
khÂçahd bghUisnah, mšyJ ntWgL¤j¥g£l g©l¤ijnah c‰g¤Â
brŒa¡TL«.

150
ÏašòfŸ

1. x‹iwbah‹W rh®ªÂU¤jš‫ ׃‬Ãw ãWtd§fis¢ rh®ªJ KobtL¤Jš


v‹gJ Ášnyh® K‰Wçikæ‹ äf Ï‹¿aikahj jå¥ g©ghF«.
ϧF ãWtd§fŸ v©â¡ifæš äf¡ Fiwthf ÏU¥gjhš x‹¿‹
brašgh£oid k‰bwhU ãWtd« T®ªJ f©fhâ¡»‹wJ. éiy, c‰g¤Â
g©l msÎ ngh‹wt‰¿š VjhtJ xU kh‰w¤ij brŒjhY« mJ Ãw v®
ãWtd§fisÍ« neuoahf gh¡»‹wJ. Mfnt Ï«Kiw¥ ngh£oæš
m§fho¤ njitia k£L« fU¤Âš bfhŸshkš Ãw ãWtd§fë‹
brašghLfisÍ« T®ªJ ftå¤jš nt©L«.

2. FG¢ brašghL‫ ׃‬Ϫj m§fho Kiwæš ãWtd§fŸ mid¤J« jk¡FŸ


x‰WikÍl‹ T£Lwthf brašgl nt©oa f£lha¤ij cz®ªÂU¡F«.
mitfŸ kªjz cl‹go¡if brŒJ¡ bfhŸs KidÍ«, mnj neu¤Âš
x›bthU ãWtdKnk c¢r Ïyhg« mila Jo¥gjhš mitfSl‹ ngh£o
kd¥gh‹ik nknyh§» cŸsJ.

3. khwhj éiy‫( ׃‬Price Rigidity) khwhj éiy v‹gJ k‰bwhU Áw¥ÃašahF«.


éiyahdJ kh‰w Koahj j‹ik bfh©ljhF«. xU ãWtd« j‹Dila
éiyia Fiw¤jhš vÂuhëfŸ gh¡f¥gLth®fŸ. jdJ Ïyhg¤ij
ãWtd« ÏH¡f neçL«, Ïnj ngh‹W éiy V‰w¤ij Ëg‰¿dhš
jdJ tho¡ifahs®fis ÏH¡f neçL«. vdnt Ášnyh® K‰Wçikæš
éiykh‰w« K‰¿Y« ifél¥gLtjhš éiy khwhkš ÏU¡»wJ.

151
m§fhoæ‹ gšntW mik¥ò KiwfŸ
m§fhoæ‹ é‰gid Ef®nth®fë‹ c‰g¤Â¥ g©l¤Â‹ òÂat®fë‹ x›bthU K‰Wçik M‰wš éiy ãWtd¤Â‹ jå¥g£l
tiffŸ ahs®fë‹ msÎ j‹ik bjhêš Ka‰Á ãWtd¤Â‹ éiy ã®za¡ ãWtd¤Â‹
msÎ m§fhoæ‹ bfhŸif njit éiy
msÎ be»œ¢Á

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

ãiwÎ¥ ngh£o mÂf mÂf x¤j j‹ik cilaJ jilæšiy äfΫ Ïšiy xnu khÂçahd éiy V‰gt® všiya‰wJ
v©â¡if v©â¡if Á¿aJ Fiwªj éiy
cilaJ cilaJ

K‰Wçik x‹W mÂf K‰Wçik fLikahd bgçaJ K‰¿Y« c©L äf mÂf« éiy äfΫ
v©â¡ifæš jå¤j‹ik jilÍ©L ã®zæ¥gt® FiwÎ
thλjJ

ÏUKf x‹W x‹W x¤j¤j‹ik jilæšiy bgçaJ é‰gt® th§Fgt® é‰gt® - -


K‰Wçik cilaJ M‰wiy¥ th§Fgt®
(Bilateral bghU¤jJ M‰wiy¥
monopoly) bghU¤jJ
K‰Wçikahs® gy® mÂf x¤jj‹ika‰wJ jilæšiy Á¿aJ tiuaW¡f¥g£lJ rhjhuzkhdJ Ef®nthU¡F mÂf«
ngh£o v©â¡ifæš (Mdhš beU§»a F¿¥Ã£l g©l

152
gÂèfŸ) Ef®Î bghU¤J
XusÎ g§F
c©L

Ášnyh® Áy® mÂf x¤jj‹ikahd Áy ãWtd§fë‹ bgçaJ XusÎ c©L mÂf« éiy FiwÎ
K‰Wçik v©â¡ifæš jhnth(m) x¤j M¡f«(m) ã®zæ¤Âš
(K‰¿Y« j‹ika‰w c‰g¤Â¥ nghJkhd
öa (m) jhfnth ÏU¡F« g©l§fë‹ g§F c©L
ntWg£lit) x¤j¤ j‹ika‰w (éiyfŸ
ãiyædhš ãiy¥ò j‹ik
V‰gL« jil cilaJ)

ÏUt® ÏUt® mÂf x¤jj‹ikahdJ ϪãWtd§fë‹ Á¿aJ XusÎ cilaJ mÂf« éiy FiwÎ
(Duopoly) v©â¡ifæš (m) x¤j M¡f«(m) ã®zæ¤Âš
K‰Wçik öa j‹ika‰wJ c‰g¤Â¥ nghJkhd g§F
(m) (K‰¿Y« g©l§fë‹ c©L
ntWg£lit) ntWgh£odhš
V‰gL« jil
gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ

1. ãiwÎ¥ ngh£o m§fhoæš fhz¥gL« ãiy

m. xnu é‰gidahs®

M. Ïu©L é‰gidahs®

Ï. v©â¡ifæšyh é‰gidahs®

<. Áy é‰gidahs®

2. vªãiyæš xU ãWtd« rkãiy¥ bgW«

m. MC = MR M. MC = AC

Ï. MR = AR <. MR = AC

3. ãWtd« k‰W« bjhê‰rhiy x‹whf miktJ

m. ãiwÎ¥ ngh£o M. ÏUé‰gidahs®

Ï. Ášnyh® <. K‰Wçik

4. é‰gid¢ bryé‹ äf K¡»akhd tot« v‹gJ

m. és«gu§fŸ M. é‰gid

Ï. xnu khÂçahd g©l§fŸ <. vJÎäšiy

5. ãiwÎ¥ ngh£oæš njit¡nfhL Ï›thW ÏU¡F«

m. nkšneh¡» rçªJ bršY« M. »ilk£lkhf ÏU¡F«

Ï. Ñœneh¡» rçªJ¢ bršY« <. br§F¤jhf ÏU¡F«

II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf

6. ãiwÎ¥ ngh£oæš ãWtd§fŸ ___________ bghUisna c‰g¤Â brŒ»wJ.

7. ãWtd¤Â‹ ruhrç tUthahdJ, ruhrç bryitél mÂfkhf ÏU¥Ã‹


mªãWtd« ___________ <£L«.

8. ãiwÎ¥ ngh£oæ‹ xU ãWtd« ___________

9. K‰Wçik r¡Âæ‹ _y« bghUis totik¡F« cçik ________


v‹wiH¡f¥gL«.

153
10. Ášnyh® K‰Wçik m§fhoæš cŸs ãWtd§fŸ j§fS¡FŸns
K¡»akhd ___________ brašgl nt©oaij cz®ªÂU¡F«.

III. bghU¤Jf

11. cyf m§fho - m. E.M. nr«g®ë‹

12. Ef®nth® nfhy¢r« - M. nfhnfh-nfhyh

13. bj‹ M¥Ãç¡fh - Ï. j§f« k‰W« btŸë

14. bjhêšE£g K‰Wçik - <. ãiwÎ¥ ngh£o

15. K‰Wçikahs® ngh£o - c. itu«

IV. xçU brhšèš éilaë¡fΫ

16. bjhê‰rhiy v‹whš v‹d?

17. bghJ ga‹ghLfis nk‰bfhŸgt® ah®?

18. murh§f«, K‰Wçikia v›thW f£L¥gL¤J«.

19. K‰Wçik ngh£oæ‹ K¡»akhd Áw¥ÃašòfŸ vit?


20. MRTP r£l« vªj M©L Ïa‰w¥g£lJ?
gFÂ - M
ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.
21. m§fhoæ‹ g©òfŸ ahit?
22. m§fhoæ‹ mo¥gil ngh£ofis tif¥gL¤Jf.
23. ãiwÎ¥ ngh£o m§fhoæ‹ _‹W e‹ikfis vGJf.
24. éiy ngj¤Â‹ Ïu©L ãgªjidfŸ ahit?
25. éiy ngj¤Âid vL¤J¡fh£o‹ _y« és¡Ff.
gFÂ - Ï
ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.

26. m§fhoæ‹ tiffis RU¡fkhf és¡fΫ.

27. ãiwÎ¥ ngh£oæ‹ Ïašòfis és¡fΫ.

28. K‰Wçikia¡ f£L¥gL¤J« têKiwfŸ ahit?

29. g©l§fis ntWgL¤Jjš – ÁW F¿¥ò vGJf.

30. K‰Wçikahs® ngh£oæš Å© bryÎfis¥ g‰¿ és¡Ff.

154
gFÂ - <

ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.

31. FW»a fhy¤Âš, ãiwÎ¥ ngh£oæš, éiy, g©l¤Â‹ msÎ v›thW


ã®zæ¡f¥gL»‹wd.

32. K‰Wçikia étç¡f. nkY« K‰Wçikæ‹ g©òfŸ k‰W« fhuz§fisÍ«


TWf.

33. K‰Wçikæš éiy, k‰W« g©l« v›thW Ô®khå¡f¥gL»‹wJ v‹gij


étç¡fΫ.

34. K‰Wçikæ‹ e‹ik, k‰W« Ôikfis MuhŒf.

35. ãiwÎ¥ ngh£o k‰W« K‰Wçikia ntWgL¤Jf.

36. K‰Wçik ngh£oæš éiy, g©l§fŸ Ô®khå¡f¥gLtJ v›thW v‹gij


és¡Ff.

155
ghl« - 9
ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î¡ nfh£ghL
(MARGINAL PRODUCITIVTY THEORY OF DISTRIBUTION)
ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î¡ nfh£ghL v‹gJ c‰g¤Â¡ fhuâfë‹
bghJ g»®Î¡ nfh£ghlhF«. ãiwÎ¥ ngh£oæš, c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ CÂa«
v›thW Ô®khå¡f¥gL»wJ. (ã®za« brŒa¥gL»wJ) v‹gij Ï¡nfh£ghL
és¡F»wJ. všyh c‰g¤Â fhuâfS« mit c‰g¤Â brŒÍ« ÏW ãiy
c‰g¤Â¡F¢ rkkhfnt CÂa« bgW« v‹gij tèÍW¤J»wJ.
g©l§fë‹ éiy Ô®khd¤Â‰F«, fhuâfë‹ éiy¤ Ô®khd¤Â‰F«
mo¥gil ntWghLfŸ VJäšiy. fhuâfë‹ éiy, rªijæš mitfë‹ njit
k‰W« më¥òfëdhš Ô®khå¡f¥gL«. g©l§fë‹ njit ‘neuo¤ njit’ Mdhš
fhuâfë‹ njit ‘bgw¥g£l njit’ (c«.) ÅLfS¡F¤ njitæUªjhš jh‹ ÅL
f£L« bjhêèš bjhêyhs®fS¡F¤ njit ÏU¡F«.
ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î¡ nfh£gh£o‹go, ãiwÎ¥ ngh£o¢ rªijæš
x›bthU fhuâÍ« mJ c‰g¤Â brŒÍ« g©l§fë‹ k¥ÉF¢ rkkhf CÂa«
bgW«. Ï›é mid¤J c‰g¤Â¡ fhuâfS¡F« bghUªJtjhf ÏUªjhY«
Kjèš ciH¥ò g‰¿ eh« fh©ngh«.
c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ éiy ÏWÂãiy c‰g¤Â g©l§fë‹ kÂ¥ò¡F
rkkhF« tiu xU ãWtd« c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ msit¡ T£o¡ bfh©nl
bršY«. ÏWÂãiy c‰g¤Âæ‹ kÂ¥ò¡F rkkhfnt x›bthU c‰g¤Â¡ fhuâ¡F«
CÂakë¡f¥gL« v‹gnj Ïj‹ bghUshF«. c‰g¤Âahs® TLjš c‰g¤Â¡
fhuâia ãaä¥gjhš »il¡F« TLjš c‰g¤Â¥ g©l§fë‹ kÂ¥ò¡F rkkhf
ÏW ãiy c‰g¤Â ÏU¡F«. eh« k‰w c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ më¥ig ãiyahf¡
bfhŸ»‹nwh«.
ciH¥ig¡ bfh©L, ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î¡ nfh£gh£il¥ g‰¿
vëa cjhuz« thæyhf¥ gh®¥ngh«.
Ïyhg¤ij c¢rkh¡Ftnj x›bthU ãWtd¤Â‹ neh¡fkhF«. c‰g¤Â¢
bryitél tUthŒ mÂfkhf ÏU¡F« tiu fhuâæ‹ ãakd¤ij ãWtd«
mÂfç¤J¡ bfh©nl bršY«. (bkh¤j bryiél bkh¤j tUthŒ mÂfç¤J¢
bršY« tiu c‰g¤Â¡ fhuâæ‹ (Ï.ã) ãakd¤ij xU ãWtd« mÂfç¤J¡
bfh©nl ÏU¡F«) xU ãWtd«, ÏWÂæš ãakd« brŒÍ« ÏWÂãiy fhuâædhš
MF«, bkh¤j c‰g¤Â bryÎ bkh¤j tUthŒ rkkhF« tiu c‰g¤Â¡ fhuâia¡
T£o¡ bfh©nl bršY«. Ïj‰Fnkš bkh¤j Ïyhg¤ij mÂfç¡f KoahJ.
ciH¥ò rªijæš rkãiy MCl= VMPLš mikÍ«.

MCL= VMPL

MCL= ciH¥Ã‹ ÏWÂãiy bryÎ

VMPL = ÏWÂãiy c‰g¤Âæ‹ kÂ¥ò (ciH¥ò)

156
or W = VMPL (W = ciH¥Ã‹ Tè)
F¿¥ò: ciHË më¥ò, ngh£o¢ rªijæš msΡF mÂfkh»ÍŸsJ
(g‰wh¡Fiw Ïšyhkš) vdnt bfhL¡f¥g£l Tè é»j¤Âš v›tsÎ ciH¥ò
nt©Lbk‹whY« xU ãWtd« mk®¤Â¡ bfhŸsyh«.

ãiwÎ¥ ngh£o¢ rªijæš Tè ã®za«


tiu¥gl« 9.1 tiu¥gl« 9.2
MPP VMP
L L

VMP E
L MPP W SL
L

VMPL = MPPL .Px VMP


L
O L O L* L

MPPL= ÏWÂãiy g©l§fŸ c‰g¤Â tisnfhL (ciH¥ò)

VMPL= ÏWÂãiy g©l§fŸ c‰g¤Â kÂ¥ò

VMPL = MPPL .Px {VMPL= ÏWÂãiy ciH¥ò c‰g¤Â gU¥bghUŸ x éiy


ciH¥Ã‹ ÏWÂãiy g©l kÂ¥ò.

F¿¥ò: P (ãiwÎ¥ ngh£oæš éiy ãiyahf khwhJ ÏU¡F« v‹W


mDk¡f¥gL»wJ).

gl« 9.2š ãWtd« E-æš rkãiy miltjhf fh£l¥g£LŸsJ. L-¡F


ÏlJòw«, xU myF ciH¥Ã‰F bfhL¡f¥gL« CÂa« mJ c‰g¤Â brŒÍ«
g©l§fë‹ kÂ¥igél Fiwthf cŸsJ. (VMPL>W). Mfnt ãWtd« mÂf
ciH¥ig¥ ga‹gL¤Â mÂfkhf Ïyhg¤ij¥ bgW« L tyJòw« (VMPL<W).
ciH¥Ã‰F më¡f¥gL« CÂa« (ÏWÂãiy myF) mjdhš c‰g¤Â brŒa¥gL«
g©l§fë‹ kÂ¥ig él mÂfkhf cŸsJ. Mfnt Ïyhg« Fiw»wJ. Mfnt
VMPL=W ÏU¡F« bghGJ Ïyhg« c¢rkhf ÏU¡F«.

nk‰f©l és¡fgo, xU ãWtd¤Â‹ vªj xU khW« c‰g¤Â¡ fhuâæ‹


(ciH¥ò) njit¡nfhL« m¡fhuâæ‹ ÏWÂãiy c‰g¤Â kÂ¥ò tisnfhlhF«.

Mfnt ÏWÂãiy c‰g¤Â fhuâæ‹ c‰g¤Â¡ Âw‹, m¡fhuâfŸ


mid¤Â‰F« më¡f¥gL« CÂa¤ij ã®zæ¡F«. c‰g¤Âahs® ãy«, ciH¥ò,
KjÄL M»at‰iw xU F¿¤j é»j¤Âš Ïiz¤J c‰g¤Â¢ bryÎ äf¡
Fiwªj ãiyæš ÏU¡F«go gh®¤J¡ bfhŸth®. X›bthU c‰g¤Â¡ fhuâ¡F«
mjDila ÏWÂãiy c‰g¤Â ÂwD¡F V‰g CÂa« ã®za« brŒa¥gL«. ÏWÂãiy
c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î¡ nfh£ghL, c‰g¤Â¡ fhuâfë‹ CÂa«, thu«, t£o k‰W«
Ïyhg¤ij¤ Ô®khå¥gij¥ g‰¿ és¡F»wJ. Mfnt ÏJ bghJ g»®Î¡ nfh£ghL
v‹W miH¡f¥gL»wJ.

157
vLnfhŸfŸ
ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î nfh£ghL Ñœf©l vLnfhŸfë‹
mo¥gilæš cUthdjhF«.
1. ãiwÎ¥ ngh£o ãyλwJ.
2. c‰g¤Â¡ fhuâfŸ mid¤J« xnu j‹ikÍilad mšyJ xnu
khÂçahdit.
3. xU fhuâ¡F¥ gÂyhf k‰bwhU fhuâia¥ ga‹gL¤jyh«. mid¤J«
x‹W¡bfh‹W kh‰w¥gl¡Toait.
4. Ï¡nfh£ghL FiwªJ brš éisÎ éÂia mo¥gilahf¡ bfh©lJ. ÏJ
thâg¤Â‰F« bghUªJ«, xU fhuâia nkY« nkY« ga‹gL¤J« nghJ
mÂèUªJ »il¡F« ÏWÂãiy c‰g¤Â FiwÍ« v‹W FiwªJ brš
éisÎ é Tw»wJ. xU ãWtd¤Â‰F xU fhuâia mÂf¥gL¤Jtjhš
mj‹ _y« »il¡F« c‰g¤Â FiwÍ« v‹W bjçÍ«bghGJ, m¡fhuâ¡F
gÂyhf ntW fhuâia gÂÄL brŒJ c‰g¤Â¢ bryit¡ Fiw¡f KaY«.

ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î¡ nfh£gh£o‹ FiwghLfŸ ËtUkhW:

1. mid¤J¥ g©l§fS« T£L¥ g©l§fŸ m¥g©l§fë‹ kÂ¥ig,


jå¤jåahf ciH¥ò¡nfh mšyJ KjY¡nfh Ãç¤J¡ fh£l ÏayhJ.
Áy tifahd gâfë‹ (kU¤Jt®, tH¡f¿P®, MÁça®fŸ M»nahç‹
gâfŸ) c‰g¤Â kÂ¥ig mséLjš fodkhd x‹W.

2. Ϫj nfh£ghL fhuâfë‹ njit¥ g¡f¤ij k£Lnk fz¡»š


vL¤J¡ bfh©L më¥ò¥ gFÂia òw¡fâ¤Jé£lJ. (c«.) fhuâfŸ
g‰wh¡Fiwahf ÏU¡F«bghGJ rhjhuz éiyiaél mÂf msÎ éiy
më¡f¥gL»wJ.

3. Ï¡nfh£ghL, ãiwÎ¥ ngh£o k‰W« KGntiy ãiy M»a vLnfhŸfis


mo¥gilahf¡ bfh©lJ. Mdhš eilKiwæš ãiwFiw¥ ngh£ona
cŸsJ.

4. eilKiwæš c‰g¤Â¡ fhuâfis khWg£l têfëš ga‹gL¤Jjš fod«.

5. Ï¡nfh£ghL mwbe¿¡ fU¤J¡fis¥ Ëg‰wéšiy. Ï¡nfh£gh£il


V‰W¡bfh©lhš, xU fhuâ mJ c‰g¤Â brŒj g©l§fë‹ k¥ÉF
rkkhf CÂa« bgW« v‹gJ Ïj‹ fU¤jhF«. (c«.) ãWtd¤Âš cŸs
Cêa® Fiwªj Tèia bgWtJ mt®fsJ c‰g¤Â¡ Fiwthš mšy.
Mdhš ciH¥ò¢ Ru©lny Ïj‰F fhuzkhF«. eilKiwæš fhz¥gL«
V‰w¤jhœthd g»®it ãaha¥gL¤j Ï¡nfh£gh£il ga‹gL¤j KoahJ.

nk‰f©l FiwghLfŸ ÏU¥ÃD«, fhuâfë‹ éiyia¤ Ô®khå¥gš


c‰g¤Â Âwå‹ g§»id Ï¡nfh£ghL és¡F»wJ. ‘Ï¡nfh£ghL CÂa¤ij¤
Ô®khå¡F« xU fhuâia btë¡ bfhz®ªJŸsJ’ v‹W kh®õš TW»wh®.

158
thu« (Rent)

xU g©l¤ij¥ ga‹gL¤j khjh khj« eh« brY¤J« bjhifna


thu« vd¥gL« (c«.) thlif Å£oš FoæU¡F« bghGJ mj‰F eh« thlif
brY¤J»nwh«. Ϫj thu¤Â‰F ‘x¥gªj brY¤Jif’ v‹W bga®. Ϥbjhif,
ãy¤ij¥ ga‹gL¤Jtj‰F eh« brY¤J« éiy jéu ÅL f£l KjÄL brŒj
KjÄ£o‰F brY¤J« t£o, Tè, Ïyhg« KjèadΫ Ïš ml§F«. ntsh©ik
ãy¤ij¥ ga‹gL¤Jtj‰F eh« bfhL¡F« éiyna thu« v‹W bjh‹ik¥
bghUëaš m¿Puhd çfh®nlh fUJ»‹wh®. ãy¤Â‹ Áw¥ò¤ j‹ik¡F thu«
më¡f¥gL»wJ. ãy¤Â‹ më¥ò be»œ¢Áa‰wJ. ãy¤Â‹ brGik ntWgL«.
ãy¤Â‹ brGik ntWgLtjhš thu« njh‹W»wJ. k‰w ãy§fisél brGikä¡f
ãy« mÂf thu¤ij¥ bgW«.

çfh®nlhé‹ thu¡ nfh£ghL

çfh®nlhé‹ thu¡ nfh£ghL gHikahd nfh£ghLfëš x‹whF«. 19«


Eh‰wh©il¢ nr®ªj bjh‹ik¥ bghUëaš m¿Puhd çfh®nlhé‹ bgauhš
Ï¡nfh£ghL miH¡f¥gL»wJ. ‘thu« v‹gJ ãy¤Â‹ c©ikahdJ« mê¡f
KoahjJkhd r¡Âfis¥ ga‹gL¤Â¡ bfhŸtj‰fhf ãy¤Â‹ éis¢rèUªJ
xU gFÂia ãy cçikahsU¡F¡ bfhL¥gnj MF«“ v‹W çfh®nlh thu¤ij
tiuaW¤JŸsh®. ãy¤Â‹ c©ik¢ r¡Âfis¥ ga‹gL¤Â¡ bfhŸtj‰F
bfhL¡f¥gLtJ thukhF«. ãy¤Â‹ brê¥ò¤j‹ikæ‹ ntWgh£odhnyna thu«
njh‹W»wJ v‹W çfh®nlh e«ò»wh®. ca®g©òfis¡ bfh©l ãynk thu¤ij¥
bgW«. thu« v‹gJ v¢r cgçahF«. (Rent is a Differential surplus).

nkY« ãy« mikªJŸs Ïl¤Â‹ Áw¥ò¤ j‹ikia¥ bghW¤J« thu« vG«


(c«.) rªij¡F mUfhikæš Áy ãy§fŸ mikªJŸsJ. c‰g¤Âahs® Ïjdhš
ngh¡Ftu¤J bryit ä¢rgL¤j KoÍ«. všyh ãy§fS« rkkhd brGikÍilajhf
ÏUªjhY«, mikªÂU¡F« Ïl¤Â‹ Áw¥Ãdhš thu¤ij¥ bgW«.

Ï¡nfh£gh£il Fona‰w¤Â‹ (Colonization) _y« çfh®nlh és¡F»wh®.


k¡fŸ òÂa Ïl¤Âš FonaW« bghGJ, Kjèš brGiahd ešy ãy¤Ânyna gæ®
brŒt®. mÂf k¡fŸ m›él¤Âš FonaW« bghGJ ãy¤Â‹ njit mÂfç¡F«.
mjdhš Ïu©lh« ju ãy¤ijna mt®fŸ gæ® brŒt®. Mfnt c‰g¤Â¢ bryÎ
mÂfç¡F«. m§fhoæš jhåa¤Â‹ éiy c‰g¤Â¢ bryé‰F c£g£L ÏU¡f
nt©L« Ϫãiyæš Kjš ju ãy« thu¤ij¥ bgW«. Ï‹D« Áy fhy« br‹w
ÃwF, k¡fŸ bjhif mÂfç¥gjhš _‹wh« ju ãyK« gæ® brŒa¥gL«. j‰bghGJ
Ïu©lh« ju ãyK« thu¤ij¥ bgW«. nkY« Kjšju ãy« mÂf thu¤ij bgW«.
_‹wh« ju ãy« v›éj thu¤ijÍ« bgwhJ. ÏJ thuäšyh ãy« v‹W miH¡f¥gL«.

159
çfh®nlhé‹ thu¡ nfh£ghL g‰¿a tiugl«

9.3š X m¢Áš ãy¤Â‹ juK«, Y m¢Áš ãy¤Â‹ c‰g¤ÂÍ« fh£l¥g£LŸsJ.


ãHè£l gF thu¤ij¡ F¿¡F«. Kjšju ãyK«, Ïu©lh« ju ãyK« thu¤ij¥
bgW»‹wd. _‹wh« ju ãy« thu« bgwéšiy. Mfnt ÏJ thuäšyh ãy« v‹W«
ÏWÂãiy ãy« v‹W« miH¡f¥gL»wJ.
ÂwdhŒÎ

Kjš jukhd ãy¤Ânyna Kjèš gæ® brŒa¥gLtjhf çfh®nlh fUJ»‹wh®.


Mdhš Ïj‰F vªjéjkhd rh‹W« Ïšiy.

1. ãy« c©ikahdJ« mê¡f KoahjJkhd r¡Âfis¡ bfh©LŸsjhf


çfh®nlh fUJ»wh®. mªãy« bjhl®ªJ gæ® brŒa¥g£lhš Áy fhy¤Â‰F¥
Ë ãy¤Â‹ brGik FiwÍ«.

2. ãy¤Â‰F k£Lnk thu« cŸsjhf çfh®nlh fUJ»‹wh®. Mdhš


ciH¥ò, Kjš M»a fhuâfS¡F« thu« cŸsjhf eÅd bghUëaš
m¿P®fŸ fUJ»‹wd®. njitnahL x¥ÃL« bghGJ« më¥Ã‹ msÎ
be»œ¢Áa‰wjhf ÏU¥Ã‹ thu« njh‹W«.

3. thu« éiyæš nruhJ v‹W çfh®nlh fUJ»‹wh®. xU ãWtd¤ij¥


bghW¤j tiuæš thu« éiynahL ml§F«.

4. çfh®nlhé‹ ãy thu¡nfh£ghL g‰wh¡Fiw thu¤ij¥ g‰¿ vJΫ


Twéšiy.

5. ãiwÎ¥ ngh£oæ‹ mo¥gilæš çfh®nlhé‹ thu¡ nfh£ghL


mikªJŸsJ. ãyΫ eilKiwæš v§F« ãiwFiw¥ ngh£ona ãyλwJ.

çfh®nlhé‹ ãythu¡ nfh£gh£oš gy FiwfŸ fhz¥g£lhY«, k¡fŸ


bjhif mG¤j« ãy¤Â‹nkš mÂfç¥gjhš ju¡Fiwthd ãy¤ÂidÍ« eh« gæ®
brŒa nt©oÍŸsJ.

eÅd thu¡ nfh£ghL

Fiwghlhd be»œ¢ÁÍŸs më¥ò¡ bfh©l c‰g¤Â fhuâfS¡F


tH§f¥gL« CÂank thu« v‹W eÅd thu¡ nfh£ghL TW»wJ. Ï¡nfh£gh£o‹go,
k‰w fhuâfshd ciH¥ò, _yjd« M»at‰¿‰F« ÏJ bghUªj¡ ToaJ.
160
ntWtifæš T¿dhš, thu« v‹gJ ãy¤Â‰F k£Lnk bghUªj¡ToaJ mšy.
ãy¤Â‹ brGik ntWgLtij nghynt kåjDila ÂwikiÍ« khWgL« (c«).
jå¤Âwik bfh©l mWit Á»¢ir kU¤Jt® mÂf tUkhd¤ij <£Lth®. Ïš
thu« v‹w fU¤J fhz¥gL»wJ. Ïj‹ mo¥gilæš Ïyhg nfh£ghL, Ïyhg¤Â‹
thu¡ nfh£ghL v‹W miH¡f¥gL«.
kh®õš ‘nghè thu«’ v‹w fU¤ij ÏaªÂu§fŸ k‰W« kåjdhš
cUth¡f¥g£l fUéfnshL bjhl®ògL¤Â TW»‹wh®.

“thu« v‹gJ všyh c‰g¤Â¡ fhuâfS¡F« bghUªj¡ToaJ“ v‹W


eÅd thu¡ nfh£ghL fUJ»‹wJ. njitnahL x¥ÃL« bghGJ më¥Ã‹ msÎ
befœ¢Áa‰wjhf ÏU¥Ã‹ thu« njh‹W«.

eÅd bghUëaš m¿P®fŸ thu¤ij és¡f, ‘kh‰W tUthŒ’ v‹w gj¤ij


ga‹gL¤J»‹wd®. kh‰W tUthŒ v‹gJ xU c‰g¤Â fhuâia, mL¤j Áwªj
c‰g¤Âæš <LgL¤J«bghGJ »il¡F« tUthahF«. ÏJ j‰nghija gâæ‹
ÃwthŒ¥ò¢ bryit¡ F¿¡F«. j‰nghJ gâah‰W« ãWtdÂny ÏU¤Â¡ bfhŸs
xU fhuâ¡F tH§f nt©oa CÂank Ãw thŒ¥ò¢ brythF«.

Mfnt kh‰W¥ ga‹ tUthiaél mÂfkhf¢ brY¤J« bjhifna bghUshhu


thukhF«. xU Ãugykhd bj‹åªÂa Áåkh eof® rhjhuzkhf Ïu©L nfho
%ghŒ tUkhd« bgW»wh®. Ϫ¥ gl¤Âš eo¡f _‹W nfho %ghŒ tUkhd«
bg‰whš mtUila kh‰W¥ ga‹ tUthŒ xU nfhoahF«. Ϫ¥ gl¤Âš eo¥gj‰F
mt® bgW« TLjš tUthahd xU nfho %ghŒ bghUshjhu thukhF«. eÅd thu¡
nfh£gh£o‹go, thu« v‹gJ ãy¤Â‰F k£L« bfhL¡f¥gLtšiy. k‰w c‰g¤Â¡
fhuâfë‹ tUkhd¤ÂY« thu« fhz¥gL«.

nghè thu« (Quasi Rent)

ÏaªÂu§fëèUªJ«, c‰g¤Â¡fhf kåjdhš cUth¡f¥g£l


fUéfëèUªJ« bgw¥gL« tUkhd« nghè thu« vd¥gL« v‹W kh®õš
TW»‹wh®.

Áy ÏaªÂu§fS«, kåjdhš cUth¡f¥g£l fUéfS« FW»a fhy¤Âš


njitnahL x¥ÃL«nghJ më¥Ãš be»œ¢Á m‰wit. cjhuzkhf xU F¿¥Ã£l
gUt fhy¤Âš, Û‹fS¡fhd njit mÂfç¡F« bghGJ glFfS¡Ffhd njitÍ«
mÂfç¡F«. Mdhš glFfë‹ më¥ig äf¡ FW»a fhy¤Âš F¿¥ghf Xçuéš
mÂfç¡f KoahJ. Mfnt, glF it¤ÂU¥ngh® rhjhuz tUkhd¤ijél mÂf
tUkhd¤ij <£Lth®fŸ. Ïijna nghè thu« v‹W kh®õš fUJ»wh®. glFfë‹
më¥ò mÂfç¡f¥gL« bghGJ Ϫj¥ nghè thu« kiwªJéL«.

Tè (Wages)

Tè v‹gJ ciH¥Ã‰F bfhL¡f¥gL« btFkÂahF«. Tè ÏU tif¥gL«


1. gz¡Tè (Money Wages) 2. c©ik¡ Tè (Real Wages). gz¡Tè v‹gJ
bgausÎ Tè mšyJ Ïašò¡ Tè (Nominal Wages) v‹W« miH¡f¥gL«.
c©ik¡Tè v‹gJ gz¤jhš bgw¡Toa g©l§fŸ k‰W« gâfis¡ F¿¡F«.

161
ÏJ gz¤Â‹ th§F« r¡Âia¥ bghU¤J mikÍ«. gz¤Â‹ th§F« r¡Â, éiy
g£l¤ij¥ bghW¤J mikÍ«. xU eh£oš cŸs bjhêyhs®fë‹ thœ¡if¤ ju«
mt®fsJ c©ik¡ Tèia¥ bghW¤J mikÍ«. g©iz¤ bjhêyhë äf¡
Fiwthd gz¡ Tèiana bgWth‹. Mdhš czΫ, j§FälK« Ïytrkhf
bg‰whš mJΫ c©ik¡ Tèæš ml§F«.

Tè¡nfh£ghLfŸ (Theories of Wages)

Tè¡nfh£ghLfŸ gy tif¥gL«. mitfshtd.

1. ÃiH¥ò k£l¡ Tè¡nfh£ghL (The Subsistence Theory of Wages).

2. thœ¡if¤ju Tè¡nfh£ghL (The Standard of Living Theory).

3. Tè ã¡nfh£ghL (Wage Fund Theory)

4. v¢r cçik¢ Tè¡nfh£ghL (The Residual Claimant Theory)

Áy K¡»a j‰fhy¡ Tè¡nfh£ghLfshtd.

1. ÏW ãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ Tè¡nfh£ghL (The Marginal Producitivity


Theory of Wages) 2. m§fho mšyJ rªij¡ Tè¡ nfh£ghL (The Market Theory
of Wages) and 3. ngu¤ Âwik (m) ngur¡Â Tè¡nfh£ghL (The Bargaining Theory of
Wages).

giHa¡ Tè¡ nfh£ghLfŸ

(Early Theories of Wages)

1. ÃiH¥ò k£l¡ Tè¡ nfh£ghL: Ï¡nfh£gh£o‹go bjhêyhë¡F¤


bfhL¡f¥gL« TèahdJ mtuJ mo¥gil¤ njitia k£Lnk ó®¤Â brŒtjhf
ÏU¡F«. ÃiH¥ò k£l¡ Tèia él Fiwthf tH§»dhš, g£oåahš Ïw¡f
neçL«. mJ ciH¥Ã‹ më¥ig Fiw¡F«.

FiwghL

Ïj‹ K¡»a FiwghL ahbjåš, Tèia mÂf¥gL¤J«bghGJ k¡fŸ


bjhifÍ« mÂfç¡F« v‹w vLnfhis¢ rh®ªJŸsJ. kåj®fŸ éy§FfëèUªJ
khWg£lt®fŸ. vdnt mo¥gil¤ njit jéu, kåjU¡F Áy trÂfS«
njit¥gL»wJ. Ï¡nfh£ghL, Ïij fz¡»š vL¤J¡ bfhŸséšiy ÏJ xU
jiyg£rkhdJ. njit¥ g¡f¤Âš brašgL« fhuâfis ÏJ j鮤Jé£lJ.
Ï¡nfh£ghL jtwhd mwbe¿¡ fU¤J¡fis mo¥gilahf¡ bfh©lJ.

2. thœ¡if¤ ju¡ Tè¡nfh£ghL: (The Standard of Living Theory) TèahdJ


bjhêyhs®fë‹ thœ¡if¤ ju¤ij mo¥gilahf¡ bfh©lJ v‹W TW»‹wJ.

ÂwdhŒÎ:

thœ¡if¤ ju Tè¡nfh£ghlhdJ ÃiH¥ò k£l¡ Tè¡nfh£gh£il él


ÁwªjJ v‹gš Iaäšiy. thœ¡if¤ ju¤Â‰F« Tè¡F« beU§»a bjhl®ò

162
c©L v‹gJ c©ik. Mdhš vJ fhuâ, vJ éisÎ v‹w TWtJ Á¿J
fodkhF«.

3.Tè ã¡ nfh£ghL

(The Wage Fund Theory)

TèahdJ k¡fŸ bjhif¡F« _yjd¤Â‰F« Ïilna cŸs


é»j¤ij¥ bghW¤J mikÍ« v‹W Ï¡nfh£ghL TW»‹wJ. _yjd« v‹gJ
Tèia tH§Ftj‰fhf xJ¡f¥g£l ã v‹W bghUŸ. k¡fŸ bjhif v‹gJ
bjhêyhs®fis¡ F¿¡F« bjhêyhs®fë‹ më¥ò mÂfç¤jhš Tè FiwÍ«.
bjhêyhs®fë‹ më¥ò Fiwªjhš, Tè mÂfç¡F«.

ÂwdhŒÎ:

Tè mÂfç¤jhš k¡fŸ bjhifÍ« mÂfç¡F« v‹W Ï¡nfh£ghL fUJ»wJ.


Mdhš Ïj‰»ilna vªj neuo¤ bjhl®ò« Ïšiy. nkY« Tè caU«bghGJ
Ïyhg« FiwÍ« v‹W« Ï¡nfh£ghL fUJ»wJ. ÏJ c©ikašy. Vbdåš, ešy
thâg ãiyæš TèÍ« ÏyhgK« caU«.

4. v¢r cçik¡ Tè¡nfh£ghL

(The Residual Claimant Theory)

‘Tè v‹gJ bkh¤j c‰g¤ÂæèUªJ, thu«, t£o, k‰W« Ïyhg¤ij¡


fê¤jË vŠRtj‰F rkkhF«” v‹W th¡f® (Walker) TW»wh®. Ãw c‰g¤Â¡
fhuâfS¡Fça CÂakhd thu«, t£o, Ïyhg« M»at‰iw tH§»a ÃwF
vŠÁanj Tèahf¡ bfhL¡f¥gL»wJ.

ÂwdhŒÎ:

Ï¡nfh£gh£o‹go, vŠÁanj TèahF« v‹W TW»‹wJ. Mdhš


c©ikæš Tè v‹gJ K‹T£ona bfhL¡f¥gL« j‹ik thŒªjjhF«. Mfnt
TèahdJ Kjèš bfhL¥gjhF«. ÏyhgkhdJ, ÏWÂæš »il¥gjhF«.

eÅd Tè¡ nfh£ghL:

1. ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ Tè¡nfh£ghL (The Marginal Productivity


Theory of Wages)

ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ Tè¡nfh£ghL v‹gJ ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹


g»®Î¡ nfh£gh£il¥ (bghJ g»®Î nfh£ghL) ga‹gL¤Â cUth¡f¥g£lnj MF«.
ãiwÎ¥ ngh£o ãyΫ nghJ Tè v›thW Ô®khå¡f¥gL»wJ v‹gij Ï¡nfh£ghL
és¡F»wJ. ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ nfh£gh£o‹go, bjhêyhëæ‹ Tè mtuhš
c‰g¤Â brŒa¥g£l ÏW ãiy g©l§fë‹ kÂ¥ò¡F rkkhf ÏU¡F«.

xU c‰g¤Â mik¥ò, nkY« nkY« ciH¥Ã‹ myif mÂfç¡f mÂfç¡f,


ÏWÂãiy c‰g¤Â FiwªJ bfh©nl bršY«. Ïj‰F FiwªJ brš éisÎ éÂna
fhuzkhF«. Mfnt, Tè, ÏWÂãiy c‰g¤Â g©l§fë‹ k¥ÉF rkkhF«

163
tiu c‰g¤Âahs®, ciH¥ig mÂfç¤J¡ bfh©nl bršth®. ciH¥Ã‹ myFfŸ
mid¤J« xnu khÂçahf ÏU¡f nt©L« v‹W fUj¥gL»wJ. Mfnt ÏWÂãiy
my»‹ c‰g¤Â¤ Âw‹, vªj é»j¤Âš Tè më¡f¥gL« v‹gij Ô®khå¡»wJ.

ÂwdhŒÎ:

X›bthU g©lK« xU T£L¥ bghUshF« (Joint Product) x›bthU


c‰g¤Â¡ fhuâÍ« c‰g¤Â brŒÍ« g©l§fë‹ msit ms¡f KoahJ. mÂY«
Áy ciHgghs®fë‹ (kU¤Jt®, eof® k‰W« tH¡FiuP® ngh‹nwh®) ÏWÂãiy
c‰g¤Â¤ Âwid ms¥gJ v‹gJ ä¡f fodkhF«.

2. Ï¡nfh£ghL ãiwÎ¥ ngh£oia mo¥gilahf¡ bfh©lJ. Mdhš


eilKiwæš ãiwFiw¥ ngh£ona ãyλwJ.

3. K‰Wçikæš TèahdJ ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âwidél Fiwthf cŸsJ.


ciH¥ig Ru©Ljny Ïj‰F fhuzkhF«.

4. Tè v‹gJ K‹gzkhf tH§f¥gL»wJ. Ï«KjY¡F t£oahf xU


F¿¥Ã£l bjhifia fê¤j ÃwF ÏWãiy c‰g¤Â¤ Âwidél Fiwthfnt Tè
tH§f¥gL»wJ. Mfnt Tè v‹gJ fêÎ (Discount) brŒa¥g£l ÏWÂãiy c‰g¤Â
MF«.

5. bghUshjhu¤Âš ãyΫ Fiwªj TèiaÍ« tUkhd V‰w¤ jhœÎfisÍ«


ãaha¥gL¤j Ï¡nfh£gh£oid¥ ga‹gL¤j¡TlhJ. Ru©lèdhnyna Tè
Fiwthf cŸsJ. nk‰f©l FiwghLfŸ ÏU¥ÃD«, Tèia¤ Ô®khå¡F« xU
fhuâia btë¡bfhz®»wJ“ v‹W kh®õš TW»‹wh®.

m§fho¡ Tè¡ nfh£ghL

Ï¡nfh£ghL, Tèia ciH¥Ã‰fhd éiyahf¡ fUJ»‹wJ. k‰w


éiyfis¥ ngh‹nw TèÍ« m§fho¢ r¡Âfshd njit, më¥ò M»at‰whš
Ô®khå¡f¥gL»wJ.

bghJthf ciH¥Ã‹ më¥ò, ntiy brŒa jahuhf cŸs k¡fë‹ bkh¤j


v©â¡ifia¡ F¿¡F«. Áy tifahd ciH¥Ã‰F mÂf mšyJ Ú©lfhy gæ‰Á
njit¥gL»wJ. Ï¥gæ‰Á fhy¤Âš ciH¥ghs®fŸ j§fSila tUkhd¤ij
Âahf« brŒa nt©oÍŸsJ. ciH¥ò¢ bryit¡ fz¡»L« bghGJ Âahf« brŒj
tUkhd¤ijÍ« ftd¤Âš bfhŸSjš nt©L«.

ciH¥Ã‹ njit: ciH¥Ã‹ njitahdJ xU jUé¡f¥g£l njitahF«.


g©l§fë‹ njitia v®gh®¤nj eÅd c‰g¤Â eilbgW»wJ. thâg« ešy
ãiyæš eilbgW« bghGJ, ciH¥Ã‰fhd njit mÂfkhf ÏU¡F« _yjd«,
kèthf »il¡F« bghGJ ciH¥Ã‰F _yjd¤ij gÂÄL brŒa Ka‰Á brŒth®.
KjÄL mÂfç¡F« bghGJ ciH¥Ã‰fhd njitÍ« mÂfç¡F«.

ciH¥Ã‰fhd m§fho¥ ngh£oæš, TèahdJ ciH¥Ã‰fhd njitÍ«


më¥ò« rkkh¡F«nghJ rkãiy cUt»wJ.

164
tiu¥gl« 9.4
Y

DL SL


W E

DL
SL

O N X
njit k‰W«
më¥ò (ciH¥ò)

gl« 9.4š DL tisnfhL ciH¥Ã‰fhd njitia¡ F¿¡F«. SL tisnfhL


ciH¥Ã‰fhd më¥ig¡ F¿¡F«. ciH¥Ã‰fhd njitÍ« më¥ò« X-m¢Áš
F¿¡f¥g£LŸsJ. TèahdJ Y-m¢Áš F¿¡f¥g£LŸsJ. ciH¥Ã‰fhd
njit (OQ) mj‹ më¥Ã‰F OQ rkkhF« òŸëæš (E) TèahdJ (OW)
Ô®khå¡f¥gL»wJ.

më¥ig él njit mÂfkhf ÏUªjhš TèÍ« mÂkhf ÏU¡F«. mnj


nghš më¥igél njit Fiwthf ÏUªjhš TèÍ« Fiwthf ÏU¡F«. më¥Ã‹
g¡f¤Âš, ãiwa FiwghLfŸ (Imperfections) fhz¥gL»‹wd. bjhêyhs®fŸ
Ïl« bga®jš fodkhd x‹W. Áy tifahd ciH¥Ãš g‰wh¡Fiw fhz¥gL»wJ.
(c«). kU¤Jt®fŸ, bgh¿ahs®fŸ) Áy bjhêšfëš ciH¥Ã‹ më¥ghdJ bjhê‰
r§f§fshš f£L¥gL¤j¥gL»wJ.

ngur¡Â Tè¡nfh£ghL

(The Bargaining Theory of Wages)

T£L ngu r¡Âæ‹ _ykhf¡ Tèia¤ Ô®khå¥gš bjhê‰r§f§fë‹


bršth¡if Ï¡nfh£ghL tèÍW¤J»wJ. Ï¡nfh£gh£o‹go, Tèæ‹ msthdJ
bjhê‰r§f§fë‹ ngu« ngR« r¡Âia¥ bghW¤J mikÍ«. bjhê‰r§f§fë‹
cW¥Ãd®fë‹ v©â¡if, r§f¤Â‹ ãÂãiy, ntiy ãW¤j§fë‹ _y«
bjhêèš Ïl®ghLfis V‰gL¤J« r¡Â M»at‰iw¥ bghW¤J bjhê‰r§f§fë‹
r¡Â (Âwik) mikÍ«. Áwªj thâg ãiy, KG ntiy ãiyfhy§fëš
bjhê‰r§f§fŸ tèik thŒªjjhf ÏU¡F«. thâg kªj ãiy, ntiyæšyh¤
©lh£l« M»a fhy§fëš bjhê‰r§f§fŸ tèika‰whf ÏU¡F«.

ciH¥Ã‹ më¥ig¡ f£L¥gL¤Jjš _ykhf mit Tèia mÂfç¡f¢


brŒÍ« (c«.) bjhê‰r§f§fë‹ cW¥Ãd®fis k£Lnk ntiyæš ãaä¡f nt©L«
v‹W m¿ÎW¤J«. Ïj‰F Âiuæl¥g£l bfhŸif (Closed Shop Policy) v‹W bga®.
Fiwªjg£r CÂa« tH§f¥gléšiybaåš, ntiy ãW¤j§fis nk‰bfhŸtjhf
bjhê‰r§f§fŸ äu£L«.

165
t£o (Interest)

_yjd¤ij¥ ga‹gL¤Jtj‰fhf¡ bfhL¡f¥gL« éiy t£o vd¥gL«.


Ïj‰F ãfu t£o mšyJ Jha t£o v‹W bga®. muR g¤Âu§fë‹ _y« <£l¥gL«
t£ona Ïj‰F xU Áwªj vL¤J¡fh£lhF«. ãfu t£o jéu, Ïl®¥ghLfS¡fhd
btFkÂ, tr¡Fiwé‰fhd CÂa«, gâ¡fhd CÂa« M»ait bkh¤j
t£oæš ml§F«. Ïl®¥ghLfŸ v‹gJ tâf Ïl®¥ghLfŸ k‰W« brhªj
Ïl®¥ghLfS« ml§F«. (c«) ϪÂa étrhæ¡F¡ bfhL¡f¥gL« fl‹fis¤
ÂU«g¥ bgWtš cŸs Ïl®¥ghL fhuzkhf gz¤ij¡ fl‹ bfhL¥gt® mÂf
t£o tNè¥gh®. bghJthf gz¤ij k¡fŸ buh¡fkhf it¤ÂU¡f éU«òt®.
Ïj‰F Ú®ik¤j‹ikæyhd brh¤J v‹W bga® (Liquidity Preference), xUtU¡F
fl‹ bfhL¡f¥g£lhš, m¥gz« Áy fhy¤Â‰F ÂU«g bgw KoahJ. ÏJnt tr¡
FiwÎ (Inconvenience) vd¥gL«. Ï›tr¡Fiwit <L brŒa mÂf¥goahd
tUkhd¤ij¡ bfhL¡f nt©L«. Mfnt bkh¤j t£o v‹gJ ãfu t£oÍl‹
nk‰T¿ait mid¤J« ml§F«.

t£o¡ nfh£ghLfŸ (Theories of Interest)

1. JŒ¥ò¤ j鮥ò mšyJ fh¤ÂU¤jš t£o¡ nfh£ghL (The Abstinence or


Waiting Theory of Interest)

2. fhy éU¥g¡ nfh£ghL (The Agiotheory and Time Preference Theory)

3. ÏWÂãiy c‰g¤Â¡ nfh£ghL (The Marginal Production Theory)

4. bjh‹ik nrä¥ò-KjÄ£L nfh£ghL (Classical Theory of Saving and


Investment)

5. fl‹ ã¡ nfh£ghL (Loanable Funds Theory)

6. t£o g‰¿a Ú®ik¡nfh£ghL

ehrh Óåaç‹ Ef®Î¤ j鮥ò nfh£gh£o‹go, t£o v‹gJ bršt¤ij


cldoahf Ef®tÂèUªJ éy»æU¡F« mšyJ fh¤ÂU¡F« braY¡F¡
bfhL¡f¥gL« btFkÂahF«. k¡fŸ nrä¡»wh®fŸ v‹whš cldo Ef®it
j鮡»wh®fŸ v‹gJ bghUshF«. ÏJ Á¿J Âahf¤ij¡ F¿¡»wJ. nrä¥ig¤
Jh©Ltj‰fhf¡ bfhL¡f¥gL« btFkÂna t£oahF«. Mdhš jé®jjY¡F
(Absitenance) gÂyhf fh¤ÂU¤jš (Waiting) v‹W kh®õš Tw»wh®.

Vínah nfh£ghL k‰W« fhy éU¥g¡nfh£ghL

Ï¡nfh£gh£oš ngh« - nghFt®¡ TWtJ v®fhy¤Â‰fhd ãfœfhy


C¡f¤bjhif k‰W« v®fhy Ef®itél ãfœfhy Ef®itna k¡fŸ éU«òt®
v‹W« mj‰F <L brŒa¡ bfhL¡f¥gL« éiyna t£o MF« TW»wJ. Ï®é‹
Ãõç‹ fhy éU¥g¡ nfh£ghL Agio nfh£ghL ngh‹wnj MF«. ÏWÂãiy c‰g¤Â¤
Âw‹ nfh£ghL, ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î¡ nfh£gh£oèUªJ bgw¥g£l
x‹whF«. t£oahdJ _yjd¤Â‹ ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ ÂwD¡F¢ rkkhf ÏU¡F«
v‹W Tw»wJ.

166
bjh‹ik t£o¡ nfh£gh£o‹go, t£o ÅjkhdJ _yjd¤Â‰fhd njit,
më¥ò M»a r¡Âahš ã®zæ¡f¥gL»wJ. Ï¡nfh£ghL, t£o Åj«, nrä¥ò, KjÄL
Ït‰¿‰»ilnaahd neuo¤ bjhl®ò cŸsJ v‹w vLnfhis¢ rh®ªjJ. t£oÅj«
caU« bghGJ nrä¥ò caU«. t£o Åj« FiwÍ« bghGJ KjÄL mÂfç¡F« v‹W
bjh‹ik¥ bghUëaš m¿P®fŸ e«Ãdh®fŸ. nrä¥ò KjÄ£L¢ rkãiyia t£o
Åj« Ô®khå¡»wJ.

fl‹ ã¡ nfh£ghL‫׃‬

K. é¡brš k‰W« bl‹å° uhg®£r‹ k‰W« gy® Ï¡nfh£gh£il


më¤JŸsd®. bjh‹ik t£o¡nfh£gh£il él fl‹ ã¡nfh£gh£o‹ všiy
éçthdjhF«. ãfœfhy tUkhd¤ÂèUªJ nrä¥ò k£LkšyhJ, t§»¡fl‹,
gJ¡f¥g£l KjÄ£il btë¡bfhz®jš k‰W« KjÄL brŒjij Û£lš
M»a mid¤ijÍ« cŸsl¡»aJ fl‹ ãÂahF«. nrä¥ò v‹gJ ãfœfhy
tUkhd¤ÂèUªJ nrä¡f¥g£lij¤ jh‹ F¿¡F« v‹W bjh‹ik¥ bghUëaš
m¿P®fŸ fUJ»‹wd®. t§»¡ flD« KjÄ£L¡F K¡»a fl‹ fUéahF« v‹gJ
ek¡F bjçÍ«.

bjh‹ik¡ nfh£gh£o‹go, KjÄ£L¡F k£Lnk nrä¥ònjit v‹W


fUj¥g£lJ. Mdhš fl‹ ã¡ nfh£gh£o‹go KjÄ£L¡F k£Lkšyhkš
bršt¤ij¥ gJ¡Ftj‰F« njit¥gL»wJ v‹W fUJ»wJ.

t£o v‹gJ KjÄ£ilÍ« nrä¥igÍ« rh®ªjJ v‹W bjh‹ik¡ nfh£ghL


fUJ»wJ r=f(S,I). Mdhš fl‹ ã¡ nfh£gh£o‹go t£o ÅjkhdJ eh‹F
kh¿fis¢ rh®ªjJ.

r=f(I, S, M,L,)

r – v‹gJ t£o Åj«

I – v‹gJ KjÄL

S – v‹gJ nrä¥ò

M – v‹gJ t§»¡ fl‹

L – v‹gJ gJ¡f mšyJ buh¡fkhf it¤ÂU¡f éU«ò« gz«

167
gl« 9.5š S tisnfhL nrä¥igÍ«, M tisnfhL t§»¡ flidÍ« (gJ¡fš,
KjÄL Kjèat‰¿š ÏUªJ Û£f¥g£l bršt« F¿¡»wJ).

S+M tisnfhL, ntWg£l t£o Åj¤Âš më¡f¥gL« bkh¤j fl‹ãÂia¡


F¿¡F«.

njit¥g¡f¤Âš I tisnfhL KjÄ£o‰fhd njitia¡ F¿¡F« L


tisnfhL gad‰w buh¡f ÏU¥ò mšyJ gJ¡Ftj‰fhd gz¤ njitia¡
F¿¡F«. I+L tisnfhL gšntW t£o Åj¤Âš njit¥gL« bkh¤j fl‹ ãÂia¡
F¿¡F« rªij t£o Åjkhd rm, S+M tisnfhL, I+L tisnfhL« rªÂ¡F«
òŸëæš Ô®khå¡f¥gL»wJ. Ï›t£o Åj¤Âš fl‹ ã¡fhd bkh¤j njitÍ«
më¥ò« x‹W¡bfh‹W rkkhf ÏU¡F«. bjh‹ik¡ nfh£gh£oš rn rhjhuz t£o
Åj« I k‰W« S tisnfhLfŸ x‹iw x‹W bt£L« òŸëæš Ô®khå¡f¥gL»wJ.
mjhtJ t£o Åj« rn Mf ÏU¡F«bghGJ KjÄ£o‰fhd njit nrä¥Ã‹ msé‰F
(më¥Ã‰F) rkkhf ÏU¡F«.

ÂwdhŒÎ

1. fl‹ ã¡ nfh£ghL bjh‹ik t£o Åj¡ nfh£gh£il él nk«g£lJ


v‹gš Iaäšiy. nrä¥ò t£o Åj¤ij rh®ªjJ v‹w vLnfhis mo¥gilahf¡
bfh©ljhš Ï¡nfh£ghLFiw Tw¥g£LŸsJ.

2. KjÄ£o‹ msédhš, ntiyãiy, tUkhd«, nrä¥ò M»at‰¿š V‰gL«


kh‰w¤ij Ï¡nfh£ghL òw¡fâ¤Jé£lJ.

Ñ‹Á‹ Ú®ik éU¥g¡ nfh£ghL

(Keynesian Liquidity Preference Theory of Interest)

bghJthf, k¡fŸ j§fsJ brh¤Â‹ xU gFÂia buh¡fkhf it¤ÂU¡f


éU«òt®. buh¡f« v‹gJ Ú®ik¤ j‹ikÍila brh¤J MF«. "xU F¿¥Ã£l
fhy¤Â‰F buh¡fkhf it¤ÂU¥gij¡ j鮥gj‰fhf¡ bfhL¡f¥gL« btFkÂna
t£o" v‹W Ñ‹R TW»‹wh®.

t£o v‹gJ gz¤ij¥ gJ¡fhkš ÏU¥gj‰fhf bfhL¡f¥gL« btFkÂahF«.

_‹W neh¡f§fS¡fhf k¡fŸ gz¤ij buh¡fkhf it¤ÂU¡f éU«òt®


v‹W Ñ‹R TW»‹wh®. mitfŸ

1. gçkh‰w neh¡f« (Transaction Motive)

2. K‹bd¢rç¡if neh¡f« (Precautionary Motive)

3. Cf thâg neh¡f« (Speculative Motive)

gçkh‰w neh¡f« v‹gJ m‹whl¢ bryÎfis nk‰bfhŸs it¤ÂU¡F«


buh¡f gzkhF«. v®ghuh bryÎfis¢ rkhë¡f k¡fŸ buh¡fkhf gz¤ij
it¤ÂU¡f éU«òt®. ÏJnt K‹bd¢rç¡if neh¡f gzkhF«. Rªijæš
v®fhy¤Âš, v‹d el¡F« v‹gij C»¤j¿ªJ, Ïyhg neh¡f¤Â‰fhf¢

168
brašgLtJ Cf neh¡fkhF« v‹W Ñ‹R TW»‹wh®. t£o Åj¤ij Ô®khå¥gš
Cf neh¡fnk K¡»a¤Jt« thŒªjJ. Cf neh¡f¤Â‰fhf it¤ÂU¡F«
gz¤njit t£o Åj¤njhL v®fâa¤ bjhl®ò cŸsJ.

xUòw« Ú®ik éU¥gK«, kWòw« gz më¥ò« t£o Åj¤ij Ô®khå¡»wJ


v‹W Ñ‹R fUJ»‹wh®.

gl« 9.6š “L” v‹gJ Ú®ik¤ j‹ik bfh©l gz¤ijÍ«, ‘M’v‹gJ gz


më¥igÍ« F¿¡F«. r v‹gJ t£o Åj¤ij¡ F¿¡F«. “L” tis¡nfhL« “M”
tisnfhL« bt£L« òŸëæš t£o Åj« Ô®khå¡f¥gL»wJ. gz¤njit L1 ¡F
mÂfç¡F« nghJ mšyJ gz më¥ò “M1”¡F FiwÍ« bghGJ t£oÅj« “r1” Mf
mÂfç¡F«.

ÂwdhŒÎ

Ñ‹Á‹ nfh£ghL, bghJ t£o¡ nfh£ghL MF«. k‰w t£o¡ nfh£ghLfisél


äf¢ ÁwªjjhF«. Ï¡nfh£gh£oš Ú®ik¤ j‹ik¡F mÂf K¡»a¤Jt«
bfhL¤JŸsh® v‹W k‰w m¿P®fŸ Fiw TW»‹wd®, nrä¥ò ÏU¡F«
bghGJjh‹ Ú®ik¤j‹ik cilajhf ÏU¡f nt©Lkh? v‹w nfŸé vG«.
nrä¥ò Ïšyhkš Ú®ik¤ j‹ik¡F¥ gz¤ij më¡f KoahJ. Ú®ik¤ j‹ika‰w
nrä¥ò¡F bfhL¡f¥gL« éiyna t£oÅjkhF« v‹W n#¡f¥ itd® (Jacob Viner)
fUJ»‹wh®.

Ïyhg« (Profits)

bjhêš mik¥Ã‰F¡ »il¡F« btFkÂna Ïyhg« MF«. bjhêš


ãWtd¤ij cUth¡Fgt® bjhêš Kidnth®. Ïl®ghLfis V‰W¡ bfhŸtJ«
ãiya‰w j‹ikia¤, jh§»¡ bfhŸtJ« bjhêš Kidnthç‹ K¡»a¥ gâahF«.
Mfnt nk‰f©l gâfS¡fhf¡ »il¡F« btFk Ïyhg« MF«.

169
bkh¤j Ïyhg« (Gross Profit)

g©l§fis c‰g¤Â brŒtj‰F MF« bkh¤j bryé‰F« m¥g©l§fis


é‰gjhš »il¡F« bkh¤j tUthŒ¡F« cŸs ntWghnl bghJthf Ïyhg« v‹W
eh« TW»nwh«. ÏJ bkh¤j Ïyhg« MF«.

bkh¤j ÏyhgK« ãfu ÏyhgK«

bkh¤j Ïyhg« v‹gJ ãfu Ïyhg¤Jl‹ KjY¡fhd t£o, ãy¤J¡fhd thu«,


nkyh©ik¡F »il¡F« CÂa«, K‰Wçikæ‹ fhuzkhf ãWtd¤Â‰F »il¡F«
cgç ÏyhgK« nr®ªjjhF«. ÂObu‹W njh‹W« thŒ¥Ãdhš »il¡F« tUkhdK«
Ïš ml§f« (Windfall Profit) fh‰wo¤J éGªj Ïyhg«.

ãfu mšyJ öa Ïyhg¤ij¡ bgWtj‰F, nk‰f©l tUkhd¤ij bkh¤j


Ïyhg¤ÂèUªJ fê¡f nt©L«. Ïl®ghLfis V‰gj‰F«, ã¢rak‰w j‹ikia¤
jh§»¡ bfhŸtj‰F« bfhL¡f¥gL« btFkÂna ãfu Ïyhg« MF«. bjhêš
KidnthU¡F ÏJnt K¡»a gâahF«. gÂÄ£L g©l§fŸ Ïšyhj xU g©l¤ij
é‰gid brŒÍ« xnu é‰gidahsnu K‰Wçikahs® Mth®. më¥ig mt®
f£L¥gL¤j Kotjhš äif Ïyhg¤ij mt® bgw KoÍ«. ÏJnt K‰Wçik Ïyhg«
v‹W miH¡f¥gL»wJ.

öa Ïyhg« (m) ãfu Ïyhg«

Ïij Ïašò Ïyhg« (Normal Profit), äif Ïyhg« (Super Normal Profit) v‹W
Ïu©lhf¥ Ãç¡fyh«. ã¢rak‰w j‹ikia V‰W ãWtd¤ij bjhl®ªJ el¤j
c¤juthj¤ij¤ jU« Fiwªjg£r Ïyhgnk Ïašò yhgkhF«. Ïašò Ïyhg¤ij él
mÂfkhf mšyJ cgçahf mšyJ äifahf »il¡F« Ïyhg«, öa Ïyhg¤Â‹
xU gFÂahF«. ãiwÎ¥ ngh£oæš xU ãWtd« FW»a fhy¤Âš cgç Ïyhg¤ij¥
bg‰whY«, Ú©lfhy¤Âš ÏJ kiwªJéL«. K‰Wçik k£Lnk äif Ïyhg¤ij
bjhl®¢Áahf¥ bgwKoÍ«.

KjÄ£lhsU«, bjhêš KidnthU« xUtnu v‹W fUJtjhš, giHik¥


bghUëaš m¿P®fŸ t£oiaÍ«, Ïyhg¤ijÍ« ntWgL¤jéšiy. bjhêš
Kidnth® KjÄ£L¡F¢ brhªj¡fhuuhf ÏU¡f nt©Lbk‹w mtÁaäšiy.
bjhêšKidnth® KjÄ£L¡F¢ brhªj¡fhuuhf ÏU¥gijél, bjhêY¡F¤ jiyik
jh§Ftnj K¡»a¥ gâahF«. bjhêš mik¥ò j‹åfu‰w c‰g¤Â fhuâahf
Ï‹W és§F»wJ. k‰w tUkhd§fisél Ïyhg« _‹W têfëš ntWgL»wJ. 1.
ÏJ v¢r tUkhd« (residual income). 2. Ïyhg« guªj V‰w¤ jhœÎfis¡ bfh©lJ.
Áy neu§fëš ÏJ v®kiwahf ÏU¡F«. mjhtJ e£l§fŸ V‰glΫ thŒ¥ò c©L.
Tè v®kiwahf ÏU¥gij ãid¤J¥ gh®¡fΫ KoahJ. 3. Ïyhg« ãiya‰wJ.

Ïyhg¡ nfh£ghLfŸ‫׃‬

K¡»a Ïyhg¡nfh£ghLfshtd ‫ ׃‬1. Ïyhg thu¡ nfh£ghL (Rent Theory of


Profit). 2. ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ Ïyhg¡ nfh£ghL (The Marginal Productivity
theory of Profit) 3. Ïyhg¡Tè¡ nfh£ghL (Wages Theory of Profit) 4. Ïa§Fãiy
Ïyhg¡ nfh£ghL (The Dynamic Theory of Profits).5. ò¤jh¡f Ïyhg¡ nfh£ghL

170
(The Innovation Theory of Profits). 6. Ïl®¥gh£L Ïyhg¡ nfh£ghL (The Risk Theory
of Profits). 7. ãiya‰w j‹ikia¤ jh§F« Ïyhg¡ nfh£ghL (Uncertainity bearing
Theory of Profits).

1. Ïyhg thu¡ nfh£ghL

Ï¡nfh£gh£oid cUth¡»at® nguhÁça® th¡f® (Prof. Walker) Mth®.


ÏtuJ fU¤J¥go Ïyhg« v‹gJ Âwik¡fhd thu« (Rent of Ability) MF«. Ïyhg«
thu¤ij¥ ngh‹wnj. ãy¤Â‹ brGikahš v‰gL« ntWgh£o‹ fhuzkhf
thu« njh‹W»wJ. mnj nghy Âwikæ‹ ntWgh£lhš njh‹WtJ ÏyhgkhF«.
Mfntjh‹ ÏJ Âwik¡fhd thu« v‹W miH¡f¥gL»wJ.

Ï¡nfh£gh£o‹ K¡»a¡ FiwghL v‹dbtåš ÏJ Ïyhg¤Âš cŸs


ntWghLfis k£Lnk és¡F»wJ. Ïyhg« V‹ V‰gL»wJ? v‹w nfŸé¡F ÏJ
gš Twéšiy.

2. ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ Ïyhg¡ nfh£ghL:

Ï¡nfh£ghL, ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ g»®Î¡ nfh£gh£o‹


mo¥gilænyna mikªJŸsJ. ãiwÎ¥ ngh£oæš, bjhêš mik¥Ã‹ ÏWÂãiy
c‰g¤Âæ‹ k¥ÉF¢ rkkhdnj Ïyhg« v‹W Ï¡nfh£ghL Tw»wJ.

ÏWÂãiy c‰g¤Â¤ Âw‹ nfh£gh£o‹ mid¤J FiwghLfS« Ïj‰F«


bghUªJ«.

3. Tè Ïyhg¡ nfh£ghL

ÏyhgkhdJ TèæèUªJ ntWg£lJ mšy v‹W nguhÁça® lhÁ¡ TW»wh®.


bjhêš mik¥ghsç‹ jå¤ Âwik¡fhd Tèna Ïyhg« MF«. ÏjDila
Fiwghlhf v®kiw Ïyhg¤ij¥ g‰¿ eh« Twyh«. Mdhš v®kiw Tèia¥
g‰¿ eh« Tw KoahJ. bjhêš mik¥ò v‹gJ jå¤ j‹ik thŒªj c‰g¤Â¡
fhuâahF«. Mdhš ÏJ ciH¥ÃèUªJ khWg£lJ.

4. Ïa§Fãiy Ïyhg¡ nfh£ghL

nguhÁça® »sh®¡ (Prof. Clark) Ï¡nfh£gh£o‹ MÁça® Mth®. rKjha¤Âš


V‰gL« K¡»a kh‰w¤Â‹ (dynamic changes) éisthf¤ njh‹Wtnj Ïyhg« MF«.
g©l§fë‹ c‰g¤Â¢ bryitél¡ TLjyhf th§F« éiyna Ïyhg« MF«.
k¡fŸ bjhif msÎ, _yjd¤Â‹ më¥Ã‹ msÎ, bjhêšE£g«, bjhêš mik¥ò
k‰W« éU¥g§fŸ M»at‰¿š V‰gL« kh‰w§fë‹ éisthf¤ njh‹Wtnj Ïyhg«
MF«. eÅd nfh£ghLfëš x‹whd ÏJ FW»a fhy¤Âš v®gh®¡F« k‰W«
v®gh®¡f Koahj kh‰w§fë‹ ntWgh£il¥ òw¡fâ¤Jé£lJ.

5. ò¤jh¡f Ïyhg¡ nfh£ghL

ò¤jh¡f« òidtj‰fhd btFkÂna Ïyhg« v‹W R«Õ£l® (Schumpeter)


fUJ»‹wd®. ò¤jh¡f« òidjš v‹gJ òÂa f©LÃo¥ig él ÁwªjjhF«.
òÂa f©LÃo¥òfŸ bjhêš elto¡iffëš òF¤j¥gL« bghGJ ò¤jh¡fkhf

171
khW»wJ. òÂa bghU£fis m¿Kf¥gL¤Jjš, mšyJ òÂa c‰g¤Â Kiwfis
m¿Kf¥gL¤Jjš, òÂa rªijia cUth¡Fjš Kjèad ò¤jh¡f¤Âš ml§F«.
bjhêšKidnth® jh‹ ò¤jh¡f¤ij m¿Kf¥gL¤J»wh®. ÏtUila ò¤jh¡f
elto¡iffshš, bghUshjhu K‹nd‰wK« rKjha kh‰w§fS« V‰gL»‹wd.
vdnt ò¤jh¡f¤Â‰F Ïyhg¤ij¥ bgW»wh®.

Ïyhg« njh‹Wtj‰F¥ ò¤jh¡f« xU K¡»a fhuzkhf ÏUªjhY«, ÏJ x‹W


k£Lnk fhuzkšy. ÏJ Ïl® jh§F« gâia¥ òw¡fâ¤Jé£lJ. ÏJnt Ïj‹
K¡»a FiwghL.

6. Ïl®jh§F« Ïyhg¡ nfh£ghL

bjhêš Kidnthç‹ Ïl®jh§F« Âwik¡fhf më¡f¥gL«btFkÂna


Ïyhg« v‹W nguhÁça® (Prof. Hawley) TW»‹wh®. Ïl® jh§Fjš v‹gJ
bjhêš Kidnthç‹ K¡»a¥ gâahF«. Ïl® jh§FjY« Ïyhg« <£LjY«
xU§»izªJ bršY« Ï¡nfh£gh£o‹ K¡»a FiwghL, bjçªj Ïl®¥ghLfŸ,
bjçahj Ïl®¥ghLfS¡»ilnaahd bjhl®ig ÏJ ntWgL¤jéšiy. bjçªj
Ïl®ghLfS¡F (c«.) ÂU£L, Ô ég¤J fh¥Õ£L brŒJ bfhŸs KoÍ«. bjçahj
Ïl®fis V‰W¡ bfhŸtj‰F¡ »il¡F« btFkÂna Ïyhg«. Ï›él®ghLfŸ mÂf
ãiya‰w j‹ik bfh©litahF«.

7. ãiya‰wj‹ikia¤ jh§F« Ïyhg¡ nfh£ghL:

nguhÁça® ie£ (Prof. Knight) v‹gt® Ï¡nfh£gh£o‹ MÁça®


Mth®. ÏtUila fU¤J¥go, Ïyhg« v‹gJ Ïl® jh§F« gâ¡fhf¡
bfhL¡f¥gLtšiy. ãiya‰w j‹ikia V‰F« gâ¡fhf tH§f¥gL«
btFkÂna MF« v‹W nguhÁça® ie£ TW»‹wh®.

v®fhy« ãiya‰wjhf ÏU¥gjhš Ïl®ghLfis V‰fnt©oÍŸsJ v‹gJ


ÏtuJ K¡»a fU¤jhF«. ãiya‰w j‹ikia V‰gnj bjhêš Kidnthç‹ K¡»a
gâahF«.

bjçÍ« Ïl®ghLfS¡F fh¥ÕL brŒa KoÍ«. Mdhš bjçahj


Ïl®¥ghLfis¡ (ngh£o Ïl®¥ghLfŸ, muR jiypL Ïl®¥ghLfŸ) fh¥ÕL brŒa
KoahJ. bjhêš Kidnth® Ϫj ãiya‰w j‹ikia V‰gjhš Ïyhg« <£L»wh®.
Ϫj ãiya‰w j‹ikia V‰gJ k£Lnk bjhêš Kidnthç‹ gâ m‹W v‹gJ
K¡»a FiwghlhF«.

KoÎiu
nkny Tw¥g£l nfh£ghLfë‹ K¡»a FiwghL ahbjåš, Ïit mid¤J«
bjhêš Kidnthç‹ xçU gâfS¡F k£Lnk K¡»a¤Jt« bfhL¤JŸsd. Ïl®
jh§F« gâ, ãiya‰w j‹ikia¤ jh§F« gâfSl‹ k‰W« gy gâfisÍ«
bjhêš Kašnth® nk‰bfhŸS»wh®. vdnt Ïyhg« v‹w btFkÂia V‰f
jFÂÍilatuh»wh®.

172
gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ
1. thu« v‹gJ ÏjDŸ x‹iw ga‹gL¤Âaj‰fhf bfhL¡f¥g£l éiy
m. _yjd« M. mik¥ò
Ï. ciH¥ò <. ãy«
2. Ïyhg« Ïj‰fhd btFkÂ
m. ãy« M. _yjd«
Ï. ciH¥ò <. mik¥ò
3. ciH¥ò V‹ njit¥gL»wJ
m. cWÂ njit M. neuo njit
Ï. bgw¥g£l njit <. be»œ¢Á njit
4. nghè thu« v‹w fU¤Â‹ MÁça®
m. Ml« °ä¤ M. kh®õš
Ï. ç¡fh®nlh <. rhKntšr‹
5. Ú®ik éU¥gnfh£o‹ MÁça®
m. J.M. Ñ‹° M. kh®õš
Ï. rhKntšr‹ <. ie£
II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf
6. ÏWÂãiy c‰g¤Â Âw‹ nfh£ghL v‹gJ ___________ g»®Î nfh£ghL.
7. ÏWÂãiy c‰g¤Â Âw‹ nfh£ghL _________ ngh£o rªijæ‹ vL¡nfhis
mo¥gilahf¡ bfh©lJ.
8. kh‰W CÂa« v‹gJ ___________ bryit F¿¥gJ.
9. gz¡Tè v‹gJ ___________ Tè v‹W« miH¡fyh«.
10. mik¥ig V‰gL¤Jgt® ___________
III. bghU¤Jf
11. v¢r cçik Tè¡nfh£ghL - m. kh®õš
12. fh¤ÂU¤jš t£o¡nfh£ghL - M. th¡f®
13. fl‹ ã¡nfh£ghL - Ï. Ahny
14. Ïa§Fãiy Ïyhg nfh£ghL - <. òÂa bjh‹ikfhy nfh£ghL
15. Ïl® jh§F« Ïyhg nfh£ghL - c. »sh®¡

173
IV. ÑœfhQ« édh¡fS¡F XçU brhšèš éilaë¡fΫ

16. ç¡fh®nlhé‹ T‰W¥go všyh ãy§fS« ts« bgW»‹wd.

17. mid¤J ãy§fS« rkmséš ts« bghUªÂa ãykhf ÏUªjhY«, thu«


vGkh?

18. Vínah t£o nfh£gh£o‹ MÁça® ah®?

19. Ïyhgthu¡nfh£gh£o‹ MÁça® ah®?


20. R«Ã£lç‹ Ïyhg nfh£gh£o‹ bga® v‹d?
gFÂ – M
ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.
21. ÏWÂãiy c‰g¤Â Âw‹ nfh£gh£o‹ vL¡nfhŸfŸ ahit?

22. kh‰W CÂa« v‹gJ ahJ?

23. c©ik¡ Tè¡F«, gz¡Tè¡F« cŸs ntWghL ahJ?

24. thœif ju Tè¡ nfh£ghL v‹gJ ahJ?


25. Ú®ik éU¥g nfh£gh£o‹ _‹W neh¡f§fŸ ahit?
gFÂ – Ï
ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.
26. kh®õè‹ nghèthu¡ nfh£gh£oid étç?

27. ÃiH¥ò k£l Tè¡nfh£gh£il g‰¿ ÁW F¿¥ò tiuf.

28. JŒ¥ò¤ j鮥ò mšyJ fh¤ÂU¤jš t£o¡ nfh£ghL g‰¿ éth¡fΫ?

29. Ïa§F ãiy Ïyhg nfh£gh£oid RU¡fkhf TWf.


30. R«Ã£lç‹ Ïyhg nfh£gh£oid étç.
gFÂ – <
ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.
31. ÏWÂãiy c‰g¤Â Âw‹ g»®Î¡ nfh£gh£oid étç¡fΫ.

32. ç¡fh®nlhé‹ thu¡ nfh£gh£oid MuhŒf.

33. fl‹ ã t£o¡ nfh£gh£oid étç.

34. Ñ‹ì‹ t£o¡ nfh£gh£oid éth¡fΫ.

35. Ïyhg« v‹gJ Ïl®ghLfis V‰wš k‰W« ãiya‰w j‹ikia jh§Ftj‰F


më¡f¥g£l btFk - étç.

174
ghl« 10
tUkhd - ã®za« - vëa nfh£ghL
Ml« °ä¤ (1723-90), jhk° uhg®£ khšj° (1766-1834), nlé£ ç¡fh®nlh
(1772-1823) k‰W« J.B. nr Ït®fŸ äfΫ Ãugykhd bjh‹ikahd bghUshjhu
m¿P®fŸ (tšYe®fŸ)Mth®fŸ. 18 k‰w« 19« Eh‰wh©Lfëš ãyéa ngçaš
Ãu¢ridfS¡F (tUkhd« k‰W« ntiyæ‹ik) KGtot« bfhL¤jh®fŸ. Mdhš
Ït®fSila fU¤J¡fis eÅd bghUshjhu tšYe®fS« Ëg‰¿d®.

ntiyæšyh Ãu¢rid¡F jilæšyh thâg« më¡F« ԮΠF¿¤j


Ït®fSila fU¤J¡fŸ 1930š bgU« bghUshjhu kªj« V‰g£l tiu V‰W¡
bfhŸs¥g£ld. ‘bgUkªj«’ fhuzkhf¤ jilæšyh thâg¥ bghUshjhu
ehLfshd mbkç¡fh k‰W« ϧ»yhªJ M»a ehLfëš mÂf ntiy
Ï‹ikædhY« (unemployment) k‰W« mÂf c‰g¤ÂædhY« (Glut) rªijfŸ
Kl§»¥ nghæd. n#.v«. Ñ‹R (1883-1964) cyf¥ bgUkªj¤ij MŒÎ brŒJ mtuJ
f£LiufŸ / ò¤jf§fŸ _ykhf ngçaš bghUshjhu¤Âš xU òu£Áia V‰gL¤Âdh®.
mtuJ fU¤J¡fŸ ntiyæ‹ikia¥ ngh¡f muR¡F bgU« cjéahf ÏUªjd.
j‰fhy ngçaš bghUëaš nfh£ghLfŸ mid¤J« ÏtuJfU¤J¡fisna
mo¥gilahf¡ bfh©LŸsd.

bjh‹ik¥ bghUshjhu¤Â‹ KG ntiythŒ¥ò¡ nfh£ghL (Classical Theory of


Full Employment)

v›tsÎ c‰g¤Â brŒa¥gl nt©L« v‹gij xU eh£o‹ c‰g¤Â¤


Âw‹ Ô®khå¥gjhf¤ bjh‹ik¥ bghUëay¿P®fŸ fUÂdh®fŸ. xU eh£o‹
bghUshjhu« mjdhš v›tsÎ KoÍnkh m›tsé‰F c‰g¤Â brŒ»wJ. m§F
‘KG ntiy thŒ¥ò’ ãyÎjhf¡ fUj¥gL»wJ. vªj xU c‰g¤Â¡fhuâÍ« (F¿¥ghf
ciH¥ò) ntiyæ‹¿ ÏU¡fhJ v‹W Ï¡nfh£ghL fUJ»wJ. mÂfkhfnth,
Fiwthfnth c‰g¤Â brŒanth mšyJ é‰fnth n#.Ã. nr v‹w bghUëay¿Pç‹
éÂæ‹go rªij c‰g¤Â brŒj g©l§fŸ mid¤ijÍ« é‰gid brŒJéL»wJ
n#.Ã. nr m§fho éÂ¥go, xU jilæyh bghUshjhu¤Âš mÂf c‰g¤Ânah,
bgUksÎ ntiyæ‹iknah, x£Lbkh¤j njitæš g‰wh¡Fiwnah fhz¥glhJ.

n#.Ã. nræ‹ m§fho éÂ:

ÃbuŠR eh£o‹ bghUëay¿Puhd n#.Ã. nr. V‹gt® 1803 M« M©L vGÂa


“muÁaš bghUshjhu MŒÎ¡f£Liu” (Treatise on Political Economy) v‹w mtuJ
Ehèš m§fho éÂfis¥, g‰¿ vL¤Jiu¤JŸsh®. mjhtJ, ‘më¥ò mj‰fhd
njitia jhnd V‰gL¤Â¡ bfhŸ»wJ’ (Supply creats its own demand), x›bthU
g©l c‰g¤ÂÍ« nghÂa msÎ tUkhd¤ij¥ bgU¡» mj‹ _y« m¥g©l§fë‹
é‰gidia cW brŒ»wJ v‹gJ Ïj‹ bghUshF«. X›bthU c‰g¤Â¥ g©lK«
rªij¡F bfh©Ltu¥gL« fhuz« mt‰¿¡F¥ gÂyhf ntbwh‹iw (g©l¤ij)
bgWtj‰nf MF«.

175
c‰g¤Â btëpL v›tsÎ ÏU¥ÃD«, mjdhš cUth¡f¥g£l tUkhd«
bryΡF rkkhf ÏU¥Ã‹ bkh¤j¤ njitæš g‰wh¡Fiw vHhJ. vdnt, mÂf
c‰g¤Ânah, ntiyæ‹iknah ÏU¡F« v‹w T‰iw ‘nr’ V‰W¡bfhŸséšiy.
bghUshjhu¤Âš “KG ntiy thŒ¥ò ãiy” ÏU¡F«. Ïj‰F Ñœ¡fhQ«
vLnfhŸfis mt® ifah©lh®.

1. Ïšy§fë‹ mid¤J tUkhd§fS« g©l§fŸ k‰W« gâfë‹


Ef®é‰nf bryél¥gL»wJ.

2. m§nf muÁ‹ brašghLfŸ VJ« Ïšiy (tçéÂ¥ò Ïšiy, muÁ‹


bryédnkJäšiy, éiy¡f£L¥ghL ngh‹wit Ïšiy).

3. mJ xU mil¡f¥g£lbghUshjhu« (Closed economy) mjhtJ ntW


bghUshjhu§fS¡»ilna v›éj¤ bjhl®ò« Ïšiy.

c‰g¤Â vJthæD« ntbwhU g©l¤Â‹ njitia mJ cz®¤J»wJ.


TLjš më¥ò TLjš njitahF«. Ï›thW ‘nr’ æ‹ gF¥ghŒÎ Kiw g©lkh‰W
(Barter) Kiwæš brašgL»wJ. MæD« gz m¿Kf« Ï›têKiwia¥ gh¡fhJ.
c©ikæš g©l kh‰WKiwia¡ fh£oY« gz¤Â‹ mo¥gilæyhd bghUshjhu«
äfΫ Âw‹ thŒªjJ. jtwhd têæš brY¤j¥g£l c‰g¤Â, j‰fhèfkhf xU
F¿¥Ã£l bjhêèš, F¿¥Ã£l bghUëš mÂf më¥ig V‰gL¤J« v‹gij
kW¥gj‰»šiy. bghUëay¿P® ‘nr’ ϛΩikia V‰W¡ bfh©LŸsh®.
MæD«, Ï¢rkä‹ik (disequiibrium) rªij r¡Âfë‹ (jhnd rçbrŒJ bfhŸS«)
j‹ik fhuzkhf kiwªJéL»wJ. Mdhš ‘nr’ T‰W¥go mÂf c‰g¤Â (Over
Production) mšyJ ntiyæ‹ik ϧF ÏU¡f KoahJ bghUëay¿P® ‘nr’æ‹
K¡»a¡ TWfis Ñœf©lthW bjhF¤j¿ayh«.

1. bghUshjhu« j‹id¤ jhnd rç brŒJ bfhŸ»wJ.

2. bghJthd mÂf c‰g¤Ânah mšyJ ntiyæ‹iknah ÏU¡f thŒ¥Ãšiy.

3. mid¤J ts§fS« KGikahf ntiy¡fk®¤j¥gL»‹wd.

4. ehLfëilna bghUshjhu« x‹iw x‹W rh®ªÂU¡F«.

5. bghUshjhu¤Âš be»œ¢Áahd Tè é»j« ãyΫ.

6. bghUshjhu¤Âš be»œ¢Áahd t£o Åj« ãyΫ.

7. gz« btW« bghŒ¡ fhuz« / kiw¥ò¤ Âiu (Veil).

8. g‹dh£L thâg¤Â‰F cjλwJ.

9. muÁ‹ jiypL mtÁaäšiy

bghUëay¿P® ‘nr’ éÂæ‹ FiwghL (Criticism of Say’s Law)

‘nr’ éÂæ‹ FiwghLfis n#.v«.Ñ‹R btë¡ bfhz®ªjh®. 1936M«


M©L ‘nr’ éÂia¡ Fiw T¿ Ñ‹R òu£Áfukhd bghUshjhu¡ nfh£gh£oid
btëæ£lh®. 1930‹ bghUshjhu¥ bgUkªj«, k‰W« mj‹ éisÎ ntiy

176
thŒ¥ò g‰¿a bjh‹ik bghUshjhu¡ nfh£ghLfŸ jtbw‹W«, vdnt mj‹
mo¥gilæyhd ‘nr’ éÂÍ« V‰W¡ bfhŸs¤j¡fjšy, v‹W« Ñ‹R ‘nr’ éÂia
fLikahf¢ rhodh®. ‘nr’ éÂæ‹ K¡»a¡ FiwghLfshtd.

1. cyf¥ bgUkªj¤Âdhš ‘nr’ éÂæ‹ òfœ k§»¥ nghdJ.

2. <£oa tUkhd« mid¤J« v¥nghJ« Ef®é‰nf bryél¥gLtšiy.

3. ÏJ nghynt, nrä¥ò mid¤J« KjÄL brŒa¥gLtšiy.

4. Ï›é m§fho g‰¿a jtwhd MŒéid mo¥gilahf¡ bfh©LŸsJ.

5. ‘x£Lbkh¤j«’ (aggregation) v‹w jtwhd fU¤jhš ÏJ gh¡f¥gL»wJ.

6. x£L bkh¤j më¥ò«, x£L bkh¤j¤ njitÍ« v¥nghJ« rkkhf


ÏU¥gšiy.

7. t£o Åj« rk¥gL¤J« fhuâašy.

8. Kjyhë¤Jt Kiw v¥nghJ« j‹id¤ jhnd rç brŒJ bfhŸshJ.

9. ‘ãiwÎ¥ ngh£o’ v‹gJ c©ika‰w xU vLnfhŸ MF«.

10. ‘bghUshjhu¤Âš `gz«’ xU K¡»a¢ r¡ÂahF«.

11. Ï›é کl fhy¤Â‰F k£Lnk bghUªJ«.

12. `g©l kh‰W¥’ bghUsjhu¤Â‰F k£Lnk ‘nr’ é bghUªJ«.

j‰nghJ ‘nr’æ‹ é bršy¤j¡fnjh mšyJ gaDŸsnjh mšy vd¤


ÂwdhŒths®fŸ F¿¥ÃL»wh®fŸ, ‘më¥ò jd¡F¤ jhnd njitia V‰gL¤Â¡
bfhŸS«’ v‹gJ v›éj bghUS« cz®¤jéšiy. våD«, x£Lbkh¤j njit
k‰W« x£Lbkh¤j më¥ò¢ rk‹gh£o‹ fhuzkhf KGntiy thŒ¥ò ãyÎtjhš
‘nr’ æ‹ éÂia¤ bjh‹ik bghUshjhu¡ nfh£ghL V‰W¡ bfhŸ»wJ. RU§f¡
TWtjdhš x£Lbkh¤j njit¡F g‰wh¡Fiw ÏuhJ. VnjD« ‘ntiyæ‹ik’
ÏU¥ÃD« rªij (Mechanism) KG ntiy thŒ¥ig¥ bgW«.

Ñ‹ Á‹ tUkhd¡ nfh£ghL

(Keynesian Theory of Income determination)

20-M« ü‰wh©oš äf¢Áwªj bghUëay¿Puhf ‘Ñ‹R’ fUj¥gL»wh®.


mt® gy üšfis vGÂÍŸsh®. våD« 1936 Ïš btëtªj mtuJ “ntiythŒ¥ò,
t£o k‰W« gz« g‰¿a xU bghJ¡ nfh£ghL” (The General Theory of Employment,
Interest and Money) v‹D« üš mtU¡F¥ bghUëaèš mêah¥òfiH¥ bg‰W¤
jªjJ.

mtuJ üš ‘ngçaš bghUshjhu¤Âš’ xU òu£Áia V‰gL¤ÂaJ. Ñ‹°


bghUshjhu« ‘Ñ‹° òu£Á’ v‹wiH¡f¥gL»wJ.

177
‘eh£o‹ tUkhd«’ k‰W« ‘ntiythŒ¥ig’ Ô®khå¥gnj ngçaš bghUëaè‹
ika¥ Ãu¢ÁidahF«. vdnt jh‹ j‰fhy bghUëay¿P®fŸ ngçaš bghUëaiy
‘tUkhd¤ij¤ Ô®khå¡F« nfh£ghL’ v‹wiH¡»wh®fŸ ‘tUkhd«’ k‰W«
‘ntiythŒ¥ò’ Ô®khd« g‰¿a K¡»a¡ TWfis Ñ‹° F¿¥Ã£ljdhš,
Ñ‹° bghUëæaš ‘ngusÎ¥ bghUëaš’ vd miH¡f¥gL»wJ. Ñ‹R eh£L
tUkhd¤Â‰F mÂf K¡»a¤Jt« më¤jh®. mt® bjh‹ik¥ bghUëay¿P®fis
FiwT¿aJl‹ ‘nr’ æ‹ éÂiaÍ« kW¤jh®. FW»a fhy¤Âš tUkhd msÎ
ntiythŒ¥gsit bghU¤JŸsJ vd e«Ãdh®. ntiy thŒ¥Ã‹ msÎ mÂfç¡f
tUkhd msΫ mÂfç¡F«.

tUkhd« k‰W« ntiy thŒ¥ig¥ g‰¿a Ñ‹ Á‹ jftš gl«


(Flow Chart)
cWÂ njit = btëpL=tUkhd« = ntiy tha¥ò

x£L bkh¤j më¥ò x£L bkh¤j njit


rh®ò gâ rh®ò gâ

Ef®Î rh®ò gâ KjÄL rh®¥ò gâ

tUkhd ÏW ãiy _yjd¤Â‹ ÏW t£o Åj«


msÎ Ef®Î eh£l« ãiy¤ Âw‹ (MEC)
(MPC)

_yjd¤Â‹ _yjd¤Â‹ thæyhf


më¥ò éiy bgW« éis¢rš


bghJk¡fë‹ Ú®ik bghUshjhu¤Âš gz¤Â‹
éU¥g« më¥ò


nguneh¡f« K‹v¢rç¡if neh¡f« Cf thâf neh¡f«

nkny F¿¥Ã£LŸs jftš m¿Í« gl« (Flow Chart) _y« Ñ‹ Á‹ mo¥gil¡


fU¤J¡fis m¿aKoÍ«. bkh¤j tUkhd« bkh¤j ntiy thŒ¥ig¥ bghU¤jJ.
Ï›bkh¤j ntiythŒ¥ò cW¤ njitia¥ bghU¤jJ. ÏJ Ef®Î¢ bryitÍ«
Kj¨Ä£L¢ bryitÍ« bghU¤JŸsJ. Ef®Î, tUkhd¤ijÍ« Ef®Î eh£l¤ijÍ«
bghU¤J (Propensity to consume) mikÍ«. KjÄL, _yjd¤Â‹ ÏW ãiy¤
Âwid¥ bghU¤J« t£o Åj¤ij¥ bghU¤J« mikÍ«.

178
cW¤ njitæ‹ j¤Jt« (The Principle of Effective Demand)

Ñ‹°Á‹ ntiythŒ¥ò nfh£gh£oš cW njitæ‹ j¤Jt« äf K¡»akhd


Ïl¤ij bg‰WŸsJ. cW¤ njit v‹gJ th§F« Âw‹ k‰W« brytê¤jèš
eh£l« bfh©l jå kåj®fŸ. ãWtd§fŸ k‰W« murh§f« g‰¿ajhF«.
g©l§fŸ c‰g¤Â brŒa¥gL« msΫ mj‹ fhuzkhf njh‹w¡Toa ntiy
thŒ¥ò« rKjha¤Â‹ bkh¤j bryéL« Âwid¢ rh®ªJ cŸsd vd¡ F¿¥Ãlyh«.

Ñ‹° jdJ tUkhd ã®za« g‰¿a vëa¡ nfh£gh£il x£L bkh¤j njit
k‰W« x£L bkh¤j më¥ò mQFKiwia¥ ga‹gL¤Â vL¤J T¿ÍŸsh®. xU
eh£o‹ bghUshjhu mik¥Ãš všyh éjkhd g©l§fS¡F« gâfS¡F« V‰gL«
njitna x£Lbkh¤j njit vd¥gL«. x£L bkh¤j më¥ò v‹gJ xU eh£oš
më¡f¥g£l bkh¤j g©l§fshF«.

x£L bkh¤j më¥ò, bkh¤j¤ njit rh®ò k‰W« bkh¤j më¥ò rh®ò v‹W
Ñ‹° nkny T¿a fhuâfis miH¤JŸsh®.

Ñ‹° T‰Wgo gšntW ntiy thŒ¥ò msÎfŸ, v‹gd m¤Jl‹ bjhl®ò


bfh©l gšntW msÎ x£L bkh¤j njit k‰W« x£L bkh¤j më¥ig bghU¤J
mikÍ«. x£Lbkh¤j njit tisnfhL k‰W« x£L bkh¤j më¥ò tisnfhL
Ït‰¿‹ cwit¥ bghU¤nj ‘rkãiy tUkhd« mšyJ c‰g¤Â mikÍ«. cldo
FW»afhy Ãu¢ridfis g‰¿na Ñ‹° eh£l« bfh©oUªjh®. vdnt x£Lbkh¤j
më¥ò rh®ò g‰¿ mt® fU¤Âš bfhŸséšiy. Mdhš x£Lbkh¤j njit¡F
K¡»a¤Jt« më¤jh®. X£L bkh¤j njit g‰wh¡Fiw¡F ntiyæ‹ikna
fhuz« v‹wh®.

všyh¤ njitfS« cW¤ njitašy. Ñ‹° T‰W¥go bkh¤j njitÍ«


(ADF) bkh¤j më¥ò (ASF) cW¤ njitæ‹ msit ã®zæ¡»wJ. bkh¤j
më¥ò rh®ò (ASF) bryit¡ F¿¡»wJ. bkh¤j njit rh®ò (ADF) tUthia¡
F¿¡»wJ. bryÎ tUthŒ¡F TLjyhf ÏU¡fyhfhJ. bjhêš Kašnth®,
tUthŒ, bryitél¡ Fiwthf ÏU¡F« nghJ, òJ ntiyah£fis ãaä¥gij
ãW¤ÂéL»‹wd®. tUthŒ bryitél TLjyhf ÏU¡F«nghJ mt®fŸ
bk‹nkY« ntiy thŒ¥ig mÂfç¤J, mj‹ _y« mÂf yhg« <£Lth®fŸ.
nkny F¿¥Ã£l¥go ÏUtisnfhLfS« x‹iw x‹W bt£o¡ bfhŸS«
òŸëna mÂf msÎ ntiy thŒ¥ig¤ jU« òŸëahF«. Ñ‹° T‰Wgo bkh¤j¤
njit k‰W« ntiyæ‹ikia¥ bghU¤J ntiyãiy mik»wJ. Ïjdhš bkh¤j¤
njitæš Åœ¢Á V‰gL»wJ. x£Lbkh¤j¤ njit mÂfç¥gjdhš ntiyæ‹ik
jL¡f¥gL»wJ.
x£Lbkh¤j¤ njit
(Aggregate Demand)
bkh¤j bghUshjhu¢ bryÎfŸ eh‹F tiffshf¥ Ãç¡f¥gL»‹wd.
mitfŸ Ef®Î¢ bryÎ (C) KjÄ£L¢ bryÎ (I), muR¢ bryÎ (G) ãfu tâf¢ bryÎ
(X-M). x£L bkh¤j¢ bryÎ v‹gJ nkny Tw¥g£LŸs mid¤J¢ bryÎfisÍ«
F¿¡F«. vdnt x£Lbkh¤j njit rh®ò Ï›thW F¿¥Ãl¥gL»wJ.
179
AD = C + I + G + (X – M) ………. (1)

Ï¢rh®ò x£Lbkh¤j njit v‹gJ Ef®Î (C), KjÄL (I), muR¢ bryÎ (G)
k‰W« ãfu tâf¢ bryÎ (x-m) Ït‰¿‹ TLjY¡F¢ rkkhF« x£Lbkh¤j¤ njit
v‹gJ bghUshjhu¤Âš th§Fnth® midtç‹ Â£lä£l bryé‹ bkh¤j kÂ¥ng
MF«. xU F¿¥Ã£l fhy¤Âš g©l§fŸ k‰W« gâfë‹ bkh¤j njitia ÏJ
F¿¡»wJ. nkY« x£L bkh¤j¤ njit v‹gJ k¡fŸ th§f éU«ò« x£Lbkh¤j
g©l§fë‹ msnt MF«.

bghUëaèš xUtuJ bryÎ k‰wtU¡F tUkhdkhF«. bghUshjhu¤Âš


bkh¤j¢ bryÎ bkh¤j tUkhd¤Â‰F¢ rkkhF«. mjhtJ bkh¤j tUkhd« (Y) =
bkh¤j¢ bryÎ (AD).

~ Y = AD rk‹ghL 1š Ï›thW vGjyh«.

Y = AD = C + I + G + (X – M)

Or Y = C + I + G + (X – M) ………. (2)

Ñ‹° mid¤J K¡»a¤Jt¤ijÍ« ‘x£Lbkh¤j c‰g¤Â rh®ò’ ¡nf


bfhL¤jh®. bghUëay¿P®fŸ 100 M©LfS¡F nkyhf Ï¡TWfis
òw¡fâ¤jd®. x£Lbkh¤j¢ bry΢ rh®ò khwhjJ vd it¤J¡
bfhŸnthnkahdhš, Ñ‹° nfh£ghL v‹dbtåš, ntiy thŒ¥ò v‹gJ x£lbkh¤j
njitia¥ bghU¤JŸsJ. mJ ÑœfhQ« ÏU fhuâfis¥ bghU¤JŸsJ.
1. Ef®¢Á eh£l« (Propensity to Consume)
2. KjÄ£L¤ Jh©lš (Inducement to Invest)
Ef®Î¢ rh®ò-

k¡fŸ bgUthçahd tUkhd¤ij g©l Ef®ÎfS¡F¢ bryéL»‹wd®.


Áy® tUkhd¤ij KGtJkhf bryÎ brŒ»‹wd®. ntW Áy® xU gFÂia¢ bryÎ
brŒJ Ûj¤ij nrä¡»‹wd®. bkh¤j¤Âš rKjha« v›tsÎ bryÎ brŒ»wJ?
v›tsÎ nrä¡»wJ? ÏJ tUkhd¤Â‰F« Ef®é‰F« Ïilna cŸs bjhl®ghF«.
‘Ef®Î¢ rh®ò’ v‹gJ tUkhd¤Â‰F« Ef®tj‰F« Ïilna cŸs bjhl®Ãid
és¡F»wJ. Ef®Î rh®ò v‹gJ Ïu©L mšyJ mj‰Fnkš cŸs kh¿è (Variables)
fë‹ bjhl®ig¡ F¿¡F«.

gšntW tUkhd ãiyfëš Ef®é‰fhf¢ bryél¥g£l tUkhd« ‘Ef®¢Á


eh£l« ‘ (Prospersity to consume) MF«.

tUkhd¤Â‰F«, Ef®é‰F« neuo¤ bjhl®òŸsJ v‹»wh® Ñ‹°. Ef®Î¢


rh®ò mšyJ Ef®¢Á eh£l« v‹gJ tUkhd¤Â‰F« Ef®¢Á¡F« Ïilna cŸs
rh®ªj é»jh¢rhunk (Functional Relationship) MF«. fâjKiw¥go Ϥbjhl®Kiw
Ñœf©lthW F¿¥Ãl£ggL»wJ.

C = a + by

C = 4 + 0.8 Y …………

180
tiugl« 10.1
Ef®Î¢ rh®ò
C
30
28 C = a + b y
26
24
22

bryÎ
20
C = 4+0.8Y
18
16
14
12
10
8
6
4
2
Y
tUkhd«

nk‰go rk‹ghL Twtbj‹dbt‹whš Ef®Î v‹gJ tUkhd¤ij (Y)


bghU¤jJ. ‘+’ F¿pL F¿¥ÃLtJ tUkhd« cau Ef®Î« ca®til»‹wJ v‹gJ
bjëÎ. Mdhš, tUkhd« ca®tilªj msé‰F Ef®é‹ ca®Î Åj« mÂfç¡fhJ.
Vbdåš, brytê¡f¥glhj tUkhd¤Â‹ xU gF nrä¡f¥gL«. Ï›TWfŸ
‘Ñ‹°’ Ef®Î¡ nfh£gh£oš és¡f¥g£LŸsJ. “cséaš ßÂahf rKjha¤Âš
c©ik tUkhd« caU« nghJ x£Lbkh¤j Ef®Î mÂfç¡F«, Mdhš tUkhd«
ca®ªj msΡF mšy” v‹»wh® Ñ‹°.
FW»a fhy¤Âš k¡fë‹ Ef®Î¥ gH¡ftH¡f§fŸ xusÎ khwhkš ÏU¥gjhš
‘Ef®¢Á rh®ò«’ ãiyahf ÏU¡»wJ v‹gij Ñ‹R bjëÎgL¤Âdh®.
tUkhd« k‰W« Ef®é‰F Ïilna cŸs bjhl®ig nkny cŸs tiugl¤Â‹
_y« cz®¤j KoÍ«. ãiy mšyJ br§F¤J m¢R Ef®Î¢ bryit ‘C’ v‹w F¿pL
_y« cz®¤J»wJ. »ilk£l m¢R tUkhd« mšyJ c‰g¤Âia ‘Y’ F¿pL _y«
F¿¥ÃL»wJ. Ef®Î¢ bryÎ ‘CC’ rk‹gh£o‹ _y« Ï›thW Twyh«.
C = 4 + 0.8 Y
Ef®Î tisnfhL CC FW»a fhy tisnfhlhF«. tUkhd« (O) ó{akhf
ÏUªjhY« Ef®Î eilbgW»wJ. tUkhd« ó{akhf ÏU¡F« nghJ Kjšf£l Ef®Î
4 MF«. ÏJ tUkhd¤jhš gh¡f¥glhJ. tUkhd« ó{akhf ÏU¥ÃD«, fl‹
bg‰nwh mšyJ btFkÂahfnth k¡fŸ Fiwªj g£r msÎ bryÎ brŒ»‹wd®.
tUkhd¤njhL bjhl®Ãšyhj ϪEf®Î ‘j‹å¢ir Ef®Î’ (Autonomous
Consumption) vd miH¡f¥gL»wJ. vdnt jh‹ br§F¤J m¢Áš tis¡nfhL `C’,
òŸë `4’š bjhl§F»wJ.
rk‹gh£oš F¿¥ÃLtJ 80 éG¡fhL TLjš tUkhd« Ef®é‰F
brytê¡f¥gL»wJ. Ïj‰F ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« (Marginal Prospensity to
Consume) vd¥bga®. ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« v‹gJ ‘tUkhd kh‰w¤Âdhš V‰g£l
Ef®Î kh‰w¤Â¤Â‹ Åj«’ MF«. vdnt ÏW ãiy Ef®Î eh£l« v‹gJ (MPC)
Ef®Î kh‰w¤Âš V‰g£l Åj msÎ MF«.

181
Ef®Î kh‰w«
ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« =
tUkhd kh‰w«
(MPC)
mšyJ
∆C
ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« =
∆Y

∆C v‹gJ Ef®éš V‰gL« kh‰w«

∆Y v‹gJ tUkhd¤Âš V‰gL« kh‰w«

Ef®Î¢ rh®ò rçΡ nfhL mšyJ VnjD« xU ne®nfhL fz¡»l¥gLtJ


v›thW våš br§F¤J kh‰w¤ij¡ »ilk£l kh‰w¤jhš tF¤jè‹ _y«
»il¡f¥ bgWtjhF«. F¿pL kh‰w¤ij¡ F¿¡»wJ. mšyJ rçΡnfhL Ï›thW
fz¡»lyh«.
br§F¤J kh‰w«
rçΡnfhL =
»ilk£l kh‰w«

FW»a fhy¤Âš Ef®¢Á eh£l« ãiyahf ÏU¥gjhf¡ bfhŸnth«.


tisnfh£o‹ rçit¥ bghU¤J, bfhL¡f¥g£l tUkhd¤Âš v›tsÎ bryél¥
gL»wJ vd¤ bjça tU»wJ Ï›thW, Ef®Î¢ rh®ò bghJthf nfh£L¢ rk‹gh£o‹
_y« cz®¤j¥gL»wJ. mjhtJ Y = a + by ϧF ‘a’ v‹gJ j‹å¢ir Ef®éid¡
F¿¡F«. rçΡ nfhL ‘b’ v‹gJ ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« (MPC)MF«. ÏWÂãiy
Ef®Î eh£l« tUkhd kh‰w¤Âdhš V‰gL« Ef®Î kh‰w¤Â‹ é»j« MF«.
ϧnf 0.8 F¿¥ÃLtJ TLjyhf <£oa tUkhd¤Âš 80 éG¡fhL Ef®Î¡F
bryél¥gL»wJ. ÛJ« cŸsbjhif nrä¡f¥gL»wJ. RU§f¡ T¿‹ ‘Ef®Î¢
rh®ò’ v‹gJ tUkhd¤Âš Ef®Î¡fhf MF« bryit¡ F¿¡F«. Ïjdhš,
bghUshjhu¤Âš Ef®Î v‹gJ tUkhd msit¥ bghU¤jJ MF«.

bghUshjhu¤Âš tUkhd« mÂfç¡F« nghJ Ef®Î« mÂfç¡F«.


tUkhd¤Â‰F jFªjh®nghš k¡fŸ mÂfkhf bryÎ brŒtjhf it¤J¡ bfh©lhš
mt®fë‹ ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« (MPC) mÂfkhf ÏU¡F«. Ñ‹°Á‹ Ef®Î éÂ
Ñœ¡fhQ« _‹W Áw¥ò¡ TWfis mo¥gilahf¡ bfh©lJ ‘Ef®Î¢ rh®ò’ Ñ‹°
Á‹ tUkhd ã®za¤Âš K¡»a g§F t»¡»wJ.

1. tUkhd mÂfç¥ò«, Ef®Î mÂfç¥ò« xnu é»j¤Âš ÏU¥gšiy.

2. ‘tUkhd mÂfç¥ig’ Ef®Î k‰W« nrä¥ò g»®ªJ bfhŸ»‹wd.

3. tUkhd mÂfç¥ò, Ef®Î k‰W« nrä¥ò mÂfç¥ig xnu neu¤Âš


V‰gL¤Jtšiy. nrä¥ò Åj« mÂfç¡F« nghJ Ef®Î Åj« FiwÍ«.

182
nrä¥ò¢ rh®ò (Saving Function)

tUkhd¤Âš Ef®Î¡F bryél¥g£lJ nghf Ûj« cŸsJ nrä¥ò vd¥gL«.


nrä¥ò v‹gJ ‘ifél¥g£l Ef®Î’ MF« (Consumption foregone). nrä¥ò
mÂfç¡F«nghJ Ef®Î FiwÍ«. Ñ‹° T‰W¥go xU bghUshjhu¤Âš nrä¥Ã‹
msthdJ Ef®Î ngh‹W tUkhd¤ij¤ bghU¤JŸsJ. nrä¥Ã‰F« tUkhd¤Â‰F«
Ïilna cŸs bjhl®ò fâj¢ rk‹gh£o‹go Tw¥g£lhš mjid ‘nrä¥ò¢ rh®ò’
vd miH¡fyh«.

S = - a + by

S = - 4 + 2y

ϧF S v‹gJ nrä¥ò, Y v‹gJ tUkhd«, a, v‹gJ nrä¥gšyhJ (dissaving),


ÏWÂãiy nrä¥ò eh£l« (MPS) v‹gJ tUkhd¤Âš V‰gL« kh‰w¤jhš nrä¥Ãš
V‰gL« kh‰w é»j msÎ. ÏJnt, ÏWÂãiy nrä¥ò eh£l¤Â‹ kh‰wé»j« MF«.

(mšyJ)


∆S
ÏWÂãiy nrä¥ò eh£l« (MPS) = ∆ Y

ϧF ∆S v‹gJ nrä¥Ãš kh‰w«, ∆Y v‹gJ tUkhd¤Âš kh‰w«, tUkhd«


mÂfç¡F«nghJ ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« (MPC) Fiwa¤ bjhl§»dhš, ÏWÂãiy
nrä¥ò eh£l« (MPS)mÂfç¡f¡TL«. ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« (MPC) khwhkš
ÏU¡F«. vdnt, tUkhd« v‹gJ Ef®Î k‰W« nrä¥Ãid cŸsl¡»aJ.

vdnt Y = C+S

MPC + MPS = 1

MPS = 1 – MPC mšyJ

MPC = 1- MPS mšyJ MPC + MPS=1

xU bghUshjhu¤Âš jh§fŸ bgW« TLjš tUkhd¤Âš Fiwthf bryÎ


brŒjhš ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« (MPC)Fiwthf ÏU¡F« k‰W« CC tisnfhL
r‰W Fiwthd rçÎl‹ fhz¥gL«. kh¿è (Costant) ‘a’ v‹gJ ‘nrä¥gšyhJ,
(Dissaving). Vbdåš ÏJ tUkhd¤Â‰F¤ bjhl®Ãšyhj ‘j‹å¢ir’ Ef®Î
(Autonomous Consumption) MF«. Ú©lfhy¤Âš ‘j‹dh£Á Ef®Î’ ó{a« MF«.
Ú©l fhy¤Âš tUkhdä‹¿ FL«g¤Âd® Ef®Î brŒa KoahJ. vdnt Ú©l
fhy¤Âš ‘Ef®Î’ K‰¿Y« tUkhd¤ij¥ bghU¤nj cŸsJ. ’C’ tisnfhL
bjhl¡f¤ÂèUªJ Mu«Ã¡»wJ.

Ef®it ã®zæ¡F« Ãw fhuâfŸ

Ef®Î brŒtj‰F tUkhd« äf K¡»akhd fhuâahf ÏU¥ÃD«, ntW Áy


fhuâfS« Ef®Î eh£l¤ij kh‰wkila¢ brŒatšyd. mitahtd.

183
1. tUkhd¥ g»®Î
2. bršt¥ g»®é‹ msÎ k‰W« Ïašò
3. k¡fŸ bjhifæ‹ taJ¥ ghFghL
4. gzÅ¡f« mšyJ éiy msÎ
5. muÁ‹ bfhŸiffŸ
6. t£o Åj«
7. v®gh®¥òfŸ
8. és«gu§fŸ
9. thœ¡if¤ju ts®¢Á

10. fyh¢rhu kh‰w«

K‹dnk éth¤jgo x£Lbkh¤j njit (Aggregate Demand) ‘Ef®Î¢ rh®ò’


k‰W« ‘c‰g¤Â¢ rh®ò’ vd ÏUgFÂfis¡ bfh©lJ. våD« FW»a fhy¤Âš
Ef®Î¢ rh®ò mšyJ ÏWÂãiy Ef®¢Á eh£l« (MPC) khwhÂU¡F«. vdnt, Ñ‹°
KjÄ£L¢ rh®ò¡F K¡»a¤Jt« bfhL¤JŸsh®.

KjÄ£L¢ rh®ò

bghUshjhu¤Âš ‘KjÄL’ Áw¥ò¥ bghUis¡ bfh©LŸsJ. mjhtJ


V‰fdnt cŸs c‰g¤Â¤ Âw‹fS¡F TLjš bghUŸ nr®¥gJ (ãuªju KjÄLfë‹
ÏU¥ò rhjd§fŸ, ÏaªÂu§fŸ, f£ll§fŸ, _y¥bghUŸfŸ, njŒkhd¤jhš V‰gL«
kh‰w¢ bryÎfŸ ngh‹witfshF«. ÏJ tU§fhy c‰g¤Â¡F mo¥gilahF«.
KjÄL v‹gJ ‘bkh¤j bryÎ’ mšyJ x£Lbkh¤j bryé‰F K¡»a mo¥gil¡ TW
(Componence) MF«.

Ñ‹°Á‹ T‰W¥go KjÄL v‹gJ ‘ã KjÄL’ mšy. Mdhš c©ik


KjÄL MF«. KjÄL v‹gJ c©ik TLjš KjÄ£L¢ brh¤ij¡ F¿¡F«. ãÂ
KjÄLfshd g¤Âu§fŸ mšyJ g§FfŸ th§FtJ Ïš ml§fhJ. KjÄ£o‹
jå¤j‹ikiana Ñ‹° jdJ nfh£gh£o‰F mo¤jskhf¡ bfh©Lssh®.
x£Lbkh¤j¤ njit mÂfç¡f¡ fhuz« KjÄ£o‹ K¡»a¤Jt«. ÏJ k‰bwhU
K¡»a fhuâahf ÏU¡»wJ.

Ef®Î, tUkhd¤Â‹ ãiyahd rh®ò MF«. Ef®Î¢ bryéš kh‰w¤ij


V‰gL¤Jtj‹ x£Lbkh¤j njitæš kh‰w« V‰glhJ. Vbdåš Ef®Î¢ bryÎ
v‹gJ tUkhd¤ij¥ bghU¤JŸsJ. tUkhd msit¥ bghU¤J j‹dh£Á¡
brythd KjÄ£L Ô®khå¡f¥gL»wJ. ÏJ tUkhd« k‰W« ntiythŒ¥Ãš
ãiy¤j‹ika‰w k‰W« khWgh£o‰F fhuzbkd Ñ‹° f©l¿ªjh®.

‘KjÄL Åœ¢Á’ 1930‹ cyf¥ bgUkªj‰F fhuzkhfΫ mikªjJ.

184
KjÄ£il ã®za¡F« fhuâfŸ
ntiy thŒ¥ò KjÄ£il¢ rh®ªjJ v‹»wh® Ñ‹°. KjÄ£oš
V‰w¤jhœÎfŸ ÏU¥gjhš ntiy thŒ¥ÃY« V‰w¤jhœÎŸsJ. vdnt KjÄ£L
msit¤ Ô®khå¥gij eh« éthÂ¥ngh«. KjÄ£L¢ bryΠËtUtdt‰whš
Ô®khå¡f¥gL»wJ.
1. tU§fhy Ïyhg« <£Ltj‹ v®gh®¥ò (mšyJ) éahghu e«Ã¡if.
2. t£o Åj«
ãWtd§fŸ j§fë‹ Ïyhg¤ÂèUªnjh mšyJ fl‹ th§»nah KjÄL
brŒ»‹wd. nrä¥òfis¥ bg‰¿U¡F« Fok¡fŸ (Households) j§fŸ gz¤ij
Ïyhg« bgWtj‰fhf ‘KjÄL’brŒtjh mšyJ it¥ò ã _y« t£o bgWtjh
v‹gij¤ Ô®khå¡»wh®fŸ. v®gh®¡F« Ïyhg« t£o Åj¤ij él ca®thf
ÏUªjhš Fok¡fŸ KjÄL brŒt®. Ïšiybaåš j§fë‹ gz¤ij ‘t£o¡fhf’
it¥ò ãÂ æš brY¤Jth®fŸ. ãWtd§fŸ j§fë‹ brhªj Ïyhg¤ij KjÄL
brŒtij Ï›thnw Ô®khå¡»‹wd. ãWtd§fŸ KjÄ£o‰fhf fl‹ bgWtjhf
it¤J¡ bfh©lhš mit, mj‰fhd t£oæid më¡f nt©oæU¡F«. vdnt,
t£oiaÍ« Mu«g KjÄ£o‹ bryitÍ« él v®gh®¡F« Ïyhg« mÂfkhf ÏUªjhš
ãWtd§fŸ fl‹ th§» gz¤ij KjÄL brŒÍ«.
Ï›thW nk‰fh©lt‰WŸ KjÄL brŒa KobtL¤jš t£oÅj« k‰W«
éahghu e«Ã¡ifia¤ bghU¤nj cŸsJ. Ï›éu©oš tU§fhy Ïyhg« <£Ljè‹
v®gh®¥ò (mšyJ) éahghu e«Ã¡ifna t£oÅj¤ij¡ fh£oY« K¡»a¤Jt«
bgW»wJ. ÏJ Vbdåš t£o Åj« FW»a fhy¤Âš khwhkhèU¤jny MF«. Ïyhg«
rh®ªj v®gh®¥òfŸ mid¤J« v®fhy¤Âš ã¢ræ¤Jtäšyhj gy Ô®khåfis¡
bfh©LŸsd. jåah® KjÄLfŸ Ïjid¥ bghU¤nj cŸsJ. ã¢rak‰w (Bleak)
ts®¢Á, KjÄ£oš Åœ¢Áia V‰gL¤Â ntiy thŒ¥ig¥ gh¡F«.

nrä¥ò« KjÄL«

nrä¥ò k‰WbkhU K¡»a fU¥bghUŸ MF«. ÏJ KjÄ£nlhL neuo


bjhl®òilaJ. bghUshjhu¤Âš nrä¥ò« KjÄL« mo¥gil¢ brašghLfŸ MF«.
KjÄ£Lmik¥ò k‰W« bghUshjhu ts®¢Á¡F nrä¥ò mtÁakhdJ. nrä¥ò rçahd
tifæš Âu£l¥g£L, g§fë¡f¥g£L, _yjd ÏU¥ig mÂfç¡f KjÄL brŒa¥g£L
c‰g¤Â¥ bgU¡f¤Â‹ _y« bghUshjhu bršt« ts®¢Á bgWjny nrä¥Ãdhš
V‰gL« bghUshjhu nk«ghL vdyh«.

vdnt bkh¤jnrä¥ò«, KjÄL« rkkhF«.


Mdhš, mit v¥nghJ« rkãiyæš ÏU¡fhJ. nrä¥ò jd¡F¤jhnd
KjÄL brŒJ bfhŸ»wJ vd bjh‹ik¥ bghUëaš m¿P®fŸ fUÂdh®fŸ.
nrä¡F« KoΫ, KjÄL brŒÍ« KoΫ xU eguhnyna nk‰bfhŸs¥gL»wJ
vd ãid¤jh®fŸ. Mdhš nrä¥ò« KjÄL« bt›ntW eg®fshš bt›ntW
fhuz§fS¡fhf, bt›ntW fhuâfshš Ô®khå¡f¥gL»wJ vd Ñ‹° th£lh®.
Ïjdhš, Áy neu§fëš nrä¥ò KjÄ£ilél mÂfç¡F«nghJ, x£Lbkh¤j
njitæš g‰wh¡Fiw V‰g£L ntiyæ‹ik¡F tê tF¡F«.

185
nrä¥ò (S) k‰W« KjÄ£L¡F (I) Ïilnaahd Ïilbtë, tçfŸ k‰W« muR¢
bryÎfŸ ngh‹w neuo Kiwænyh mšyJ kiwKf têahd gz¤Â‹ më¥ig
Jh©l¡Toa brašghLfë‹ _ykhfnth muÁ‹ bryéd§fis T£Ltj‹ _y«
rç brŒa¥gL»wJ v‹»wh® Ñ‹°.

Ïjdhš S = I

vdnt Y = C + I

mšyJ Y = C + S

t£o Åj« (Ú®ik éU¥g¡nfh£ghL)

vªj xU éahghu neh¡fK« gz¤Â‹ j‰nghija më¥ig Jh©L«


fhuâahd t£oia mo¥gilahf¡ bfh©lJ. ‘x£Lbkh¤j KjÄ£il’ Ô®khå¡F«
k‰WbkhU fhuâahf t£oÅj« cŸsJ. c©ikæš Ñ‹Á‹ ntiythŒ¥ò¡
nfh£ghL t£oÅj¤Jl‹ bjhl§F»wJ. t£o, KjÄ£ilÍ« ntiy thŒ¥igÍ«
gh¡»wJ. Ñ‹° jdJ ‘Ú®ik éU¥g¡ nfh£gh£oš t£oæ‹ mtÁa«, K¡»a¤Jt«
g‰¿ és¡»dh®’. ‘Ú®ik éU¥g¡ nfh£ghL’ Ñ‹Á‹ khbgU« rhjidahf¡
fUj¥g£lJ. Ñ‹° T‰W¥go t£o Åj« v‹gJ “F¿¥Ã£l fhy msé‰F gz¤ij
é£L¡ bfhL¥gj‰fhd btFk“ MF«.

Ú®ik éU¥g« v‹gJ (Liquidity Preference) k¡fë‹ ifæU¥ò (buh¡f«)


gz« MF«. Ú®k« v‹gJ buh¡f¥ gz¤ij¡ F¿¡F«. k¡fŸ V‹ ‘buh¡f¥ gz«’
it¤JŸsd®. Vbdåš, buh¡f¥ gz« xU Ú®k¢ brh¤J vdnt k¡fŸ mjid
buh¡f¥ gzkhf it¤J¡ bfhŸs éU«ò»‹wd®. Ú®ik éU¥g¤Â‰fhd _‹W
fhuz§fshf ‘Ñ‹°’ TWtJ ËtUkhW-

1. gçkh‰w neh¡f« (Transaction Motive)

2. K‹bd¢rç¡if neh¡f« (Precautionary Motive)

3. Cf thâf neh¡f« (Speculative Motive)

m‹whl¢ bryÎfis bk‰bfhŸs it¤ÂU¡F« buh¡f¥gznk gçkh‰w


neh¡fbkd¥gL«. kU¤Jt¢ bryÎnghy v®ghuhj bryÎfis¢ rkhë¡f buh¡fkhf
gz¤ij it¤ÂU¥g®. ÏJnt K‹bd¢rç¡if elto¡if vd¥gL«. rªijæ‹
e‹ikfshd g¤Âu§fŸ, g§FfŸ Kjèat‰iw Ïyhg neh¡f¤Â‰fhf th§F«
bghU£L buh¡f¥ gz¤ij bg‰WŸsij Cf thâg neh¡f« v‹wiH¡»nwh«.
rªijæš v®fhy¤Âš v‹d el¡F« v‹gij C»¤j¿ªJ Ïyhg neh¡f¤Â‰fhf
brašgLtij Cf thâg neh¡f« v‹»wh® Ñ‹°.

Ú®ik éU¥g« v‹gJ t£o Åj¤ij¥ bghU¤jJ. t£o Åj« mÂfkhf


ÏU¡F«nghJ k¡fŸ mj‹ gaid¥ bgw buh¡f¥ gz¤ij éLé¡f(KjÄL brŒa)
éU«òth®. Vdnt t£o Åj« ca®thf ÏUªjhš Ú®ik éU¥g« Fiwthf ÏU¡F«.
mnj neu¤Âš t£oÅj« Fiwthf ÏUªjhš Ú®ik éU¥g« mÂfkhf ÏU¡F«.

kåj gH¡f tH¡f§fŸ xnu khÂçahf ÏU¥gjhš Ú®ik éU¥gK« xnu

186
khÂçahdit v‹»wh® Ñ‹R. Ú®ik éU¥g« gz¤Â‹ njitia¥ bghU¤jJ.
_yjd¤Â‹ éiyia¤ Ô®khå¥gJ gz¤Â‹ njitia¥ bghU¤jJ. kWòw«
gz¤Â‹ më¥ghdJ muÁ‹ gz¡ bfhŸif k‰W« tâf t§»fëdhyhd fl‹
vG¢Áia (Credit Creation) bghU¤J mik»wJ.

RU§f¡ T¿‹ Ñ‹Á‹ KjÄ£L¢ rh®ò t£oÅj¤Â‰F mÂf K¡»a¤Jt«


më¡»wJ. t£o Åj« khwhkš xnu ãiyæš ÏUªjhš KjÄL mÂfç¥gj‹ fhuz«
v®fhy éahghu e«Ã¡ifahF«.

vëa tUkhd ã®za¡ nfh£ghLfŸ

FW»a fhy¤Âš eh£o‹ tUkhd msÎ, ntiy thŒ¥Ãš V‰gL« kh‰w¤ij¥


bghU¤J khWtjhf Ñ‹° F¿¥ÃL»wh®. x£Lbkh¤j¤ njit k‰W« x£Lbkh¤j
më¥ig bghU¤nj ntiy thŒ¥gsÎ mik»wJ. x£Lbkh¤j njit k‰W« x£L
bkh¤j më¥Ã‰F« Ïilna cŸs x¥ÕL tUkhd¤Â‹ rkãiy msÎ MF«.
Ï›éu©L« rkkhf ÏU¡F« nghJ ‘KG ntiy thŒ¥ò’ ãyλwJ. Ï›thW,
tUkhd ã®za«, c‰g¤Â ã®za« k‰W« ntiy thŒ¥ò ã®za« M»at‰W¡F ÏJ
ga‹gL»wJ.

vLnfhŸfŸ

tUkhd ã®za¤ij és¡f ÑœfhQ« vLnfhŸfis Ñ‹R ga‹gL¤J»wh®.

1. ÏU Ãçédnu cŸsd®. Ef®nth® (C) k‰W« ãWtd§fŸ (I).

2. bghUshjhu¤Âš muÁ‹ Jh©Ljš VJ« Ïšiy. (G) ntWtifæš


brhštjhdhš muÁ‹ bryÎ ‘ó{ía«’ MF«. tçfŸ VJ« Ïšyhjjhš jå
eg® tUkhd« mid¤J« bryél¡ Toa tUkhdnkahF«.

3. bghUshjhu« _l¥g£l (closed one) bghUshjhu« MF«. mašeh£L


thâg¤jhš ö©Ljš VJ« Ïšiy (X-M) mjhtJ (X-M) = ó{ía« MF«.

4. Tè k‰W« éiyæš kh‰w« VJ« Ïšiy. (ãiyahf ÏU¡F«).

5. ntiy¡F mk®¤j¥glhj ts§fŸ ÏU¥gjhš `KGntiy thŒ¥ò’ ãiyia él


Fiwthd ãiyna ãyλwJ.

6. t£o Åj¤Âš v›éjkhd kh‰wK« Ïšiy.

7. ‘KjÄ£L’ j‹å¢irahdJ vdnt éiy k£l¤ij¥ bghU¤njh t£o


éj¤ij¥ bghU¤njh mJ miktšiy.

8. Ef®Î¢ bryÎ xnu ãiyahdJ

Kjš _‹W vLnfhŸfë‹ fhuzkhf mo¥gil rk‹ghL

Y=C+I+G+(X-M) v‹w rk‹ghL RU¡f¥g£L

Y=C+I M»wJ

187
gl« 10.2 br§F¤J m¢R x£Lbkh¤j mšyJ bkh¤j njitia¡ F¿¡»wJ.
(mšyJ x£Lbkh¤j¢ bryÎ) »ilk£l m¢R tUkhd« k‰W« c‰g¤Âia¡
F¿¡»wJ. x£L bkh¤j bghUshjhu¤Âš tUkhd«, bryÎ k‰W« c‰g¤Â M»ait
rk«. vdnt mitfŸ xnu m¢Áš msél¥gL»‹wd.

x£Lbkh¤j më¥ò v‹gJ ãWtd« më¡f éU¡F« mid¤J¥ g©l§fë‹


bkh¤j éiyahF«. ÏJ, »il¡F« bjhêš E£g«, ts§fŸ (ÏaªÂu«, kåj«)
ciH¥Ã‹ Âw‹ M»at‰iw¥ bghW¤J mikÍ«. mnef fhuâfŸ Ú©lfhy¤Âš
(Long Run) kh‰wkila¡Toad. Fw»a fhy¤Âš ãiyahdJ. x£Lbkh¤j
më¥ò tisnfhL (AS) bkh¤j tUkhd« (Y) k‰W« c‰g¤Âæ‹ (E) rkãiyia¡
F¿¡»wJ. bjhl¡f ãiyæèUªJ 450 tiua¥g£l nfhlhdJ x£Lbkh¤j më¥ò
tisnfhL (AS) MF«. 450 nfhL Kjš gFÂia rçahf ÏU rk msÎfŸ rkJhu¤Âš
Ïu©L m¢R¡fëilna Ãç¡»wJ. Ï¡nfh£oš (AS) x›bthU òŸëÍ« rkkhd
tUkhd«, c‰g¤Â k‰W« bryÎ (Y=E) M»at‰iw F¿¡»wJ. Ïj‹ K¡»a¤Jt«
v‹dbtåš VnjD« xU nfhL 450 nfh£oid (AS) bt£odhš, bt£L« òŸëahdJ
rkkhd tUkhd«, c‰g¤Â k‰W« bryÎ M»at‰iw¡ F¿¡»wJ.

x£Lbkh¤j njit Ef®é‹ bkh¤j¢ bryÎ k‰W« KjÄ£il (bkh¤j bryÎ)


F¿¡»wJ. x£Lbkh¤j njit (bryÎ) tisnfhL Ef®Î k‰W« KjÄ£L¢ rh®Ã‹
Ïiz¥ghF« (Combination) gl« 10.2 ‘C’ Ef®Î¢ rh®ò MF«. KjÄL nrU«nghJ
ÏJ C+I vd kh¿ tU»wJ. KjÄ£o‹kÂ¥ò C’ k‰W« C+ I Ït‰¿‰F Ïina cŸs
br§F¤J m¢Á‹ _y« F¿¥Ãl¥gL»wJ.

vdnt x£L bkh¤j¢ bryÎ (AD) = C+I

‘rkãiy’ x£L bkh¤j¤ njit k‰W« x£Lbkh¤j më¥ò Ïu©o‹


FW¡Ñ£L¢ rªÂ¥Ã‹ òŸëæš V‰gL»wJ. ‘E’ òŸëæš Ef®nth® C k‰W«
KjÄ£lhs®fë‹ (I) £läl¥g£l bkh¤j¢ bryÎ mšyJ x£Lbkh¤j¤ njit,
eh£o‹ bkh¤j tUkhd¤Â‰F¢ rk« (Y=C+I). c‰g¤Âæ‹ rkãiy ‘rkãiy ntiy
188
thŒ¥gsitÍ« (equilibrium level of employment) Ô®khå¡»wJ. ‘E’ òŸëæš eh«
bgWtJ tUkhd«, c‰g¤Â k‰W« ntiy thŒ¥ò rkãiy MF«.
‘ntiy thŒ¥ò¢ rkãiy’ (equilibrium level of employment) KGntiy
thŒ¥ig x¤ÂU¡f nt©oa mtÁa« Ïšiy. x›bthU tUkhd ãiyæY«
x£Lbkh¤j¤ njitæ‹ mÂfç¡F« nghJ AD nfhL nkš neh¡»¢ bršY«.
vL¤J¡fh£lhf muR jdJ bryÎfis mÂfç¡F« nghJ Ϫãiy V‰gL»wJ.
ÏJ rkãiy tUkhd« k‰W« c‰g¤Âia ca®¤J»wJ. ÏJnghynt, ‘AD’ nfhL
Ñœneh¡»¢ bršY« vdnt rkãiy c‰g¤Â FiwÍ«.
bgU¡» (Multiplier)
ÏJ tUkhd« k‰W« ntiy thŒ¥ig¤ Ô®khå¡F« fhuâ MF«.
tUkhd« k‰W« ntiy thŒ¥ig¤ Ô®khå¡F« fhuâfshd ‘Ef®Î¢ bryÎ’
k‰W« ‘KjÄ£L¢ bryÎ’ fis¥ g‰¿ ÏJtiu¥ gh®¤njh« (C+I) mt‰WŸ j‹dh£Á
Ef®Î (Autonomous Consumption) k‰W« KjÄL tUkhd¤Jl‹ bjhl®òilajšy.
tUkhd« k‰W« ntiy thŒ¥ig¤ Ô®khå¡F« fhu⥠bgU¡» MF«. KjÄ£oš
VnjD« ca®Î ÏUªjhš, mJ bgU¡»æ‹ éisthf tUkhd¤ij g‹kl§fhf
ca®¤J»wJ.
‘bgU¡»’ (Multiplier) v‹gj‹ fU¤J Mu«g KjÄL k‰W« eh£L tUkhd¤Âš
(GNP) ÏW ca®Î M»at‰¿‰»ilna cŸs cwit cz®¤J»wJ. mjhtJ Mu«g
KjÄ£lhš tUkhd¤Âš V‰g£l éçth¡f¤Â‹ V‰gL« éisnt ‘bgU¡»’æ‹
éisÎ MF«. ÏJ tUkhd¢ rkãiyædhš V‰gL« kh‰w¤Â‰F« bryÎ
kh‰w¤Â‰F« Ïilna cŸs é»j« MF«.

rkãiy éiyæš V‰gL« kh‰w«


bgU¡» (K) =
bryéš V‰gL« kh‰w«
mšyJ K = ∆Y
∆I

ϧF ∆Y v‹gJ rkãiy éiyæš V‰gL« kh‰w« MF«.


∆I v‹gJ bryéš V‰gL« kh‰w¤ij¡ F¿¡F«.
vdnt K v‹gJ KjÄ£oš V‰g£l ca®édhš v¤jid Kiw tUkhd«
ca®ªjJ v‹gj‹ bfG (Co-Efficient) MF«.
ntbwhU Kiwæš K I fz¡»Ltjdhš K = I/MPS ϧF MPS = ÏWÂãiy
nrä¥ò eh£l« MF« (mšyJ)
K = 1/1-MPC ϧF MPC = ÏWÂãiy Ef®Î eh£l« MF«.

muR¢ bryÎ

vëa tUkhd ã®za¤ij ‘ÏUtifahd bryÎ’ _y« éth¤njh«. X‹W


Ef®Î¥ g©l§fis c‰g¤Â brŒtj‰fhf MF«. Ef®Î¢ bryÎ (C) Ïu©lhtJ
_yjd¥ g©l§fis c‰g¤Â brŒtj‰F MF« bryÎ, KjÄ£L¢ bryÎ (I).

189
_‹whtJ, bghJ¢ bryÎ (G) murhš brŒa¥gLtjhF«. ÏJ bghJ gâfshd
vG¤j¿Î, bghJ¢ Rfhjhu«, r¤JzÎ, r_f ey« k‰W« ÏJnghy gy rKjha
eyD¡fhf¢ bryél¥gLtjhF«.

muR g©l c‰g¤Â VJ« brŒtšiy v‹w fU¤ij¤ bjh‹ik¥


bghUëay¿P®fŸ bfh©oUªjd®. Ñ‹° Ï¡T‰iw kW¤jnjhL mšyhkš
bghUshjhu¤Âš muR brašghLfŸ (tç éÂ¥ò k‰w« bryÎfŸ) bgU¤j kh‰w¤ij
V‰gL¤J»wJ vd th£lh®. ngçaš neh¡f§fshd ts®¢Á k‰w« bghUshjhu
ãiy¥ghL (Economy Stability) M»at‰¿‰F tç éÂ¥ò k‰W« bghJ¢ bryÎ Ït‰iw
ga‹gL¤Â¡ bfhŸs KoÍ« v‹wh®. Ï¥ga‹ ãÂæaš bfhŸif (Fiscal Policy)
vd¥gL«.

‘Åœ¢Á’æèUªJ (Depression) bghUshjhu¤ij Û£L¡ bfhzuãÂæaš


bfhŸif¥ ga‹gL»wJ v‹gij Ñ‹° ãUgz« brŒjh®. Åœ¢Áæ‹ nghJ cWÂ
njitia T£Ltj‰F¥ bghJ¢ bryit ga‹gL¤Â¡ bfhŸsyh«. bghUshjhu¤Âš
òF¤j¥g£l gz« njitia¥ bgU¡» mj‹_y« KjÄ£ilÍ«, ntiy thŒ¥igÍ«
bgU¡F»wJ. Ï›thW ‘bghJ bryÎ’ Û©L« bghUshjhu¤ij ts®¢Á¥ ghij¡F
bfh©L bršY«.

gy ehLfŸ Ñ‹Á‹ bfhŸiffis¥ Ëg‰¿ 1930‹ cyf¥ bgUkªj¤ÂèUªJ


j§fis Û£L¡ bfh©ld. ÏJ Kjš muÁ‹ ãÂæaš bfhŸif ngçaš
bghUshjhu¤Âš K¡»a¤Jt« bg‰wJ.

KL¡»æ‹ nfh£ghLfŸ

bgU¡»¡ nfh£gh£o‹go KjÄL mÂfç¥gjhš tUkhd« g‹kl§fhf


ca®»wJ.

Ï›thW tUkhd ca®Î V‰gLjyhš Ef®Î ca®til»wJ. njitæ‹


ca®Î ešy cªj¤ij jU»wJ. »il¡F« c‰g¤Â¢ r¡ÂfŸ KGtJ«
ga‹gL¤j¥gL»‹wd. ÏJ, njit mÂfç¥ig <L brŒtj‰fhf mÂf KjÄ£oid
C¡Fé¡»wJ. j‰nghJ cŸs c‰g¤Â¢ r¡ÂfŸ bgUF« njitia <LbrŒÍ«
tifæš ÏU¡fhJ v‹gjhš òÂa KjÄL _y« c‰g¤Â¢ r¡ÂfŸ éçÎ gL¤j¥gL«.

vdnt, _jÄ£o‹ msÎ Ef®Î kh‰w¤jhš V‰g£l tUkhd kh‰w¤Â‹


é»j¤ij¥ bghU¤jJ. ÏJnt ‘KL¡»’ (Accelerator) æ‹ nfh£ghL MF«.
Ï¡nfh£gh£o‹go ãfu KjÄL tUkhd kh‰w¤njhL neuo¤ bjhl®ò cilaJ MF«.

bgU¡»¡ nfh£ghL F¿¥ÃLtJ tUkhd msé‹ ÛJ KjÄ£o‹ éisit¥


bghU¤jJ. KL¡»¡ nfh£ghL KjÄ£L msé‹ÛJ tUkhd éisit¥ bghU¤jJ
MF«.

gz« k‰W« t£o

t£o g‰¿a gz¡nfh£ghL x‹iw Ñ‹° ga‹gL¤Âdh®. ÏJnt t£o g‰¿a


Ú®ik éU¥g¡nfh£ghL’ vd¥gL«. (Liquidity Preference Theory of Interest). Ñ‹°
T‰W¥go t£o v‹gJ gz¤ij ga‹gL¤Â¡ bfhŸs bfhL¡f¥gL« bjhif vdyh«.

190
gz¤Â‹ njit (Ú®ik éU¥g«) k‰W« gz¤Â‹ më¥ò t£o Åj¤ij Ô®khå¡»wJ.
Ñ‹° nfh£ghlhd Ú®ik¤ j‹ik¡ nfh£gh£o‹ rhuh«r« v‹dbtåš “gz¤Â‹
msÎ k‰W« mj‹ Ú®ik¤ j‹ik ãiy t£o Åj¤ij¤ Ô®khå¡»wJ.”

bjh‹ik¥ bghUëaš m¿P®fŸ fUÂaJnghš t£o v‹gJ nrä¥Ã‰F


më¡f¥gL« btFk mšy v‹gij Ñ‹° bjëÎgL¤Âdh®. t£oÅj« Ú®ik¤
j‹ikia F¿¥Ã£l fhy msé‰F é£LÃçjY¡F më¡f¥gL« btFkÂna MF«.
ntW éjkhf¢ brhštbjåš t£o Åj« k¡fë‹ Ú®ik¤ j‹ik, mt®fë‹ Ú®ik
éU¥g¤Âdhš (Liquidity Preference) V‰gL« kdkh‰w¤ij¥ bghU¤jjhF«.

gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ

1. ngçaš bghUëaš Áªjidæš xU òu£Áia V‰gL¤Âat®

m. nlé£ çfh®nlh M. J.M. Ñ‹°

Ï. Ml« Rä¤ Ï. khšj°

2. bjh‹ik¥ bghUëaš nfh£ghL ________ ãyÎtjhf fUJ»wJ

m. ntiyæšyh ãiy M. kiwKf ntiyæ‹ik

Ï. KGntiy ãiy <. Fiwntiyæ‹ik

3. ngçaš bghUshjhu¤Âš ika¥ Ãu¢rid

m. tUkhdK« ntiythŒ¥ò«

M. éiyÍ« btëpL«

Ï. t£oÍ« gzK«

<. VJäšiy

4. tUkhd ã®za« g‰¿a vëa nfh£gh£ilés¡f Ñ‹R--ga‹gL¤Âdh®.


m. Ef®itÍ« KjÄ£ilÍ«
M. x£Lbkh¤j njitiaÍ«, x£Lbkh¤j më¥igÍ«
Ï. c‰g¤ÂiaÍ« bryitÍ«
<. mid¤J«
5. ÏWÂãiy Ef®Î eh£l«
m. ∆S / ∆Y M. C / Y
Ï. ∆P/ ∆Q <. ∆C / ∆Y

191
II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf

6. Ef®Î rh®ò v‹gJ ________ k‰W« ________ M»a Ïu©L¡F« Ïilna


cŸs bjhl®ig és¡F»wJ

7. ________ v‹gJ tUkhd kh‰W¤Âdhš nrä¥Ãš V‰gL« kh‰w é»j¤ij¡


F¿¡F«.

8. ________ 1930‹ cyf¥ bgUkªj¤Â‰F fhuzkhfΫ mikªjJ.

9. ________ v‹gJ k¡fë‹ ifæU¥ò (buh¡f«) gz« MF«.

10. Mu«g KjÄ£odhš tUkhd¤Âš V‰gL« éçth¡f¤Â‹ éisÎ ________


éisÎ MF«.

III. bghU¤Jf

11. x£Lbkh¤j njit - br§F¤J kh‰w«/»ilkh‰w«

12. rçΡ nfhL - C+S

13. K - C + I + G + (X-M)

14. Y - Ú®ik éU¥g«

15. Ñ‹R - 1/1- MPC

IV. xçU th®¤ijfëš éilaë¡fΫ

16. ϧ»yhªJ k‰W« mbkç¡fhé‹ jilæšyh thâf bghUshjhu¤ij


Kl¡»aJ ahJ?

17. J.B. nræ‹ rªij éÂia¡ TWf.

18. ntiythŒ¥ò, t£o k‰W« gz« g‰¿a xU bghJ¡ nfh£gh£il cUth¡f¨at®


ah®?

19. X£Lbkh¤j njitÍ«, x£Lbkh¤j më¥ò« rªÂ¡F« òŸë¡F v‹d bga®?

20. bgU¡»æ‹ thŒgh£il vGJf.

gFÂ - M

ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.

21. rªij éÂæ‹ vLnfhŸfis¡ TWf.

22. cW¤ njit v‹whš v‹d?

23. x£Lbkh¤j njit vªj ÏU fhuâfis¢ rh®ªjJ?

24. Ú®ik éU¥g¡ nfh£gh£o‹ _‹W neh¡f§fis¡ TWf.

25. ‘bgU¡»’ F¿¥ò tiuf.

192
gFÂ - Ï

ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.

26. nræ‹ m§fho éÂæ‹ FiwghLfis¡ TWf.

27. Ñ‹R nfh£gh£o‹ rhuh«r¤ij gl« tiuªJ és¡Ff.

28. Ef®Î¢ rh®ig tiugl¤Jl‹ és¡Ff.

29. Ef®it¤ Ô®khå¡F« tUkhd« jéu Ãw fhuâfis¡ TWf.

30. Ñ‹Á‹ tUkhd ã®za« g‰¿a vëa nfh£gh£o‹ vLnfhŸfis és¡Ff.

gFÂ - <

ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.

31. nræ‹ m§fho éÂæ‹ Fiwfis MuhŒf.

32. F¿¥ò tiuf‫ ׃‬1. x£Lbkh¤j njit 2. x£Lbkh¤j më¥ò

33. tUkhd Ô®khd« g‰¿a vëa nfh£gh£oid tiugl¤Jl‹ és¡Ff.

193
ghl« - 11
gz¡ bfhŸif
K‹Diu

gz¡ bfhŸifia go¥gj‰F K‹ gz¤Â‹ j‹ik k‰W« mj‹ gâfis¡


fh©ngh«. j‰fhy¥ bghUshjhu¤ij gz¥ bghUshjhu« v‹W miH¡F«
msé‰F gz« K¡»a¤Jt« thŒªjJ. j‰fhy¥ bghUshjhu« gzä‹¿
brašglhJ. bghUshjhu K‹nd‰w¤Â‹ bjhl¡f fhy¤Ânyna gçkh‰w¤Â‰fhd
njit vGªjJ. gçkh‰w« Kjèš g©lkh‰W tot¤Âš V‰g£lJ. g©l kh‰W
Kiw v‹gJ g©l§fis¡ bfhL¤J g©l§fis th§Fjš MF«. gz¤ij¥
ga‹gL¤jhkš eilbgW« thâg« MF«. K‰fhy¤Âš kåj®fë‹ éU¥g§fŸ
vëikahdjhfΫ äf¢ ÁythfΫ ÏUªjjhš g©lkh‰W Áw¥ghf brašg£lJ.
fhy¥ngh¡»š ÏJ bghUªjhj x‹whf fUj¥g£lJ. ÏJ gy Á¡fšfis bfh©lJ (1)
Ïu£il njit¥bghU¤j« g©lkh‰W Kiw¡F njit¥g£lJ. xU eg® k‰bwhU eg®
éU«òtij bg‰¿U¡f nt©L«. vL¤J¡fh£lhf gR it¤ÂU¡F« xU eg® FÂiu
nt©Lbkd ãid¤jhš ntW xU eg® FÂiuia¡ bfhL¤J gRit¥ bgWgtuhf
ÏU¡f nt©L«. Ïšiy våš g©lkh‰W eilbgwhJ. ÏJ v¥nghJ« rh¤Âakhd
x‹W mšy.

bghU£fis ÏU¥ò it¤ÂU¥gJ v‹gJ fodkhd x‹W gz« nrä¥ò¡


bfhŸfy‹ MF«. gz« Ïšyhé£lhš bršt¤ij¥ g©l§fë‹ tot¤Âš jh‹
ÏU¥ò it¤ÂU¡f nt©L«. mitfis Ú©l fhy¤Â‰F ÏU¥ò it¤ÂU¡f
KoahJ. Áy g©l§fŸ mGf¡Toait nkY« Áy g©l§fŸ mj‹ kÂ¥ig
ÏHªJéL«.

gz¤Â‹ gâfŸ

g©lkh‰W Kiwæš fhz¥g£l FiwghLfis (Á¡fšfis) gz«


Ú¡»é£lJ. gz« g©lkh‰W Kiwæ‹ Á¡fšfis¤ Ô®¡F« xU fUéahf
brašgL»wJ.

g©l gçkh‰w¤Âš midtuhY« V‰W¡ bfhŸs¥g£lJ«, msÎ nfhyhf¥


ga‹gL¤JtJ«, k¥Ë ãiyfydhf¥ ga‹gLtJ« gzkhF« v‹W »bus¤j®
(Crowther) TW»‹wh®. bghJthf midtuhY« v‰W¡ bfhŸs¥g£l vJΫ
gzkhF« v‹gnj Ï›éy¡fz¤Â‹ ika¡ fU¤jhF«. ehza§fŸ, %ghŒ
neh£LfŸ, fhnrhiyfŸ, c©oašfŸ (Bills of Exchange), fl‹ m£ilfŸ (Credit
Cards) Kjèad gz¤JŸ ml§F«.

nguhÁça® th¡f® (Walker) gz« v‹gJ ‘vijbašyh« brŒa tšynjh, mJnt


gz«’ vd TW»wh®. Ïj‹ _y« gz¤Â‹ gâfis¡ F¿¥ÃL»‹wh®. j‰fhy
bghUshjhu¤Âš gz« gy gâfis¢ brŒ»wJ. gz¤Â‹ K¡»a¥ gâfis¡
Ñœ¡f©lthW F¿¥Ãlyh«.

“gz¤Â‹ gâfŸ eh‹F

194
Ïilp£L¡ fUé, msÎnfhš, ãiy kÂ¥ò, ÏU¥Ã‹ ãiyfy‹”

gz«, gçkh‰w¡ fUéahfΫ, k¥Ë msÎnfhyhfΫ, k¥Ë


ãiyfydhfΫ, Éfhy¢ brY¤Jif¡fhd ãiy kÂ¥ghfΫ brašgL»wJ.

1. gçkh‰w¡ fUé (Medium of Exchange)

gz« xU gçkh‰w¡ fUéahf¢ brašgLtJ K¡»a¥ gâahF«. všyh


g©l§fisÍ« gçkh‰w« brŒa bghJthf všnyhuhY« V‰W¡ bfhŸs¥g£lJ
gzkhF«. g©l kh‰WKiw äfΫ Á¡fyhdJ. gz¤Â‹ m¿Kf«, g©lkh‰w¤Âš
cŸs Ï‹dšfis¤ Ô®¡f cjéaJ.

2. k¥Ë msÎnfhš (Measure of Value)

gz« xU bghJthd msÎnfhyhf ga‹gL»wJ. ÏJ xU fzÑ£o‹


myF (Unit of Account) k‰W« ãiy kÂ¥ò msÎ (Standard of Measurement)
MF«. rªijæš xU g©l¤ij th§F« bghGJ mj‹ éiyia eh« gzkhf
brY¤J»nwh«. éiy v‹gJ gz¤jhš kÂ¥Ãl¥gL«.

Mfnt g©l¤Â‹ kÂ¥ig mj‰F bfhL¡f¥gL« éiy v‹w gz¤jhš


ms¡f KoÍ«. Ús, mfy¤ij ms¥gj‰F Û£liuÍ«, vilia ms¡f »nyh
»uhikÍ« ga‹gL¤JtJ nghy g©l¤Â‹ kÂ¥ig msél gz¤ij
ga‹gL¤J»nwh«. ÏJ bghUshjhu fz¡Ñ£il vëjh¡F»wJ.

3. k¥Ë ãiyfy‹ (Store of Value)

jdJ brh¤J¡fis nrä¤J it¡f éU«ògtD¡F gz« vëa, trÂahd


fUéahF«. ÏJ k¥Ë ãiyfydhf és§F»wJ. xUtå‹ brh¤J Mæu«
fhšeilfhshf ÏU¥Ã‹ mt‰iw fhšeilfshfnt nrä¤J it¤jš fodkhF«.
Mdhš gzäUªjhš fhšeilfis é‰W m¢brh¤ij gzkhf nrä¤J it¡fyh«.

4. v®fhy brY¤Jif¡fhd ãiykÂ¥ò (Standard of Deferred payments)

v®fhy¢ brY¤Jif¡F gz« xU fUéahf¥ ga‹gL»wJ. fl‹ g‰W


fUé¡F (Credit transactions) ÏJ mo¥gilahF«. j‰fhy tâg« Ï¡fl‹g‰iw
mo¥gilahf¡ bfh©nl brašgL»wJ. gznk fl‹g‰iw C¡Fé¡»‹wJ. fl‹
g‰iw brY¤Jif (payment) v®fhy¤Âš eilbgWtjhš, ãfœfhy¤Âš ÏU¥gJ
ngh‹nw v®fhy¤ÂY« mnj gçkh‰w r¡Âia¡ bfh©l xU Ïilp£L¡ fUé
ÏU¥gJ mtÁa«. fl‹ gçkh‰w¤ij¥ g©l§fë‹ _y« nk‰bfh©lhš mJ gy
Ãu¢ridfis V‰gL¤J«. mJ thâg¤ijÍ« gh¡F«.
gz« Ïilp£L¡ fUéahf ga‹gL¤j nt©Lbk‹whš mJ všnyhuhY«
V‰W¡ bfhŸs¥g£l x‹whf ÏU¡f nt©L«. xU bghUŸ midtuhY« gzkhf
V‰W¡ bfhŸs¥gl nt©L« mšyJ muR mj‰F r£ló®tkhd m§Ñfhu¤ij
tH§f nt©L«. mL¤j Ïu©L gâfshd k¥Ë ãiyfy‹, v®fhy¢
brY¤Jif¡fhd ãiy kÂ¥ò M»at‰iw¢ brŒa gz¤Â‹ kÂ¥ò ãiyahf ÏU¡f
nt©L«.

195
gz¤Â‹ K¡»a¤Jt«

kåj®fë‹ f©LÃo¥òfëš x‹W gzkhF«. x›bthU ghl¥ÃçéY« xU


mo¥gil¡ f©L Ão¥ò c©L. “vªÂuéaèš r¡fuK«, m¿éaèš ÔÍ«, muÁaèš
th¡F¢ Ó£L« ÏU¥gJ nghy bghUëaèš, kåj rKjha, thœ¡ifæš, thâf¤Âš
gz« xU K¡»a f©LÃo¥ghF«. k‰witfŸ mid¤J« mij¢ rh®ªnj cŸsJ”
v‹W »bus¤j® TW»‹wh®.

Kjyhë¤Jt rKjhakhf ÏUªjhY«, rkj®k rKjhakhf ÏUªjhY« gz«


v‹gJ j鮡f Koahj x‹whF«. Kjyhë¤Jt¤Âš éiy K¡»a g§F t»¡»wJ.
c‰g¤Â, g»®Î, Ef®Î, M»at‰iw Ô®khå¥gš éiyæ‹ bršth¡F mÂf«.
éiyahdJ gz¤jhš msél¥gL»wJ. éiy mik¥ò K¡»a g§fh‰whj rkj®k
rKjha¤ÂY«, gzä‹¿ vJΫ eilbgwhJ. rkj®k thj¤Âd® gz¤ijna
rKjha elto¡ifæèUªJ Ú¡f nt©L« v‹W éU«Ãd®. gz« v‹gJ
Kjyhë¤Jt¤Âduhš f©LÃo¡f¥g£l x‹W v‹gnj Ïj‰F fhuzkhF«.
Mdhš, Éfhy¤Âš £lä£l bghUshjhu mik¥ÃY«, gz¤Â‹ cjéæšyhkš
bghUshjhu fz¡ÑL brŒa ÏayhJ v‹gij cz®ªjd®.

ehfßf¤Â‹ bjhl¡f fhy¤Âš gyU«, gyéjkhd bghU£fis gzkhf


ga‹gL¤Âd®. fhšeilfŸ, òifæiy, »ëŠršfŸ, nfhJik, njÜ®, c¥ò f¤Â
njhš, éy§Ffshd ML, FÂiu k‰W«, vUJfŸ nkY« cnyhf§fshd ÏU«ò,
<a«, k‰W« jhäu« M»at‰iw gzkhf ga‹gL¤Âd®. fhy¥ ngh¡»š éiy
kÂ¥òŸs cnyhf§fshd j§f«, btŸë Kjèad, ÏU«ò, jhäu«, bt©fy«
ngh‹w cnyhf§fis éy¡»d. j‰bghGJ fh»j¤ij gzkhf¥ ga‹gL¤J»nwh«.
gz¤Â‹ Ï‹bdhU tot¤ijÍ« ϧnf fh©ngh«. xU kåjçläUªJ Ï‹bdhU
kåjU¡F fhnrhiy _ykhf¢ bršY« t§» it¥ò¤ bjhif g‰¿Í« eh« ϧF
fh©ngh«.

gz më¥ò

ϪÂa çr®› t§» ekJ eh£o‹ ika t§»ahF«. ÏJ ekJ eh£o‹ gz


mik¥ig (Monetary System) f£L¥gL¤J»wJ. ekJ eh£o‹ gz më¥ig eh‹F
got§fshf tif¥gL¤J»wJ.

mitahtd
M1 = bghJ k¡fël« cŸs bryhtâ (ehza§fŸ + %ghŒ neh£LfŸ
+ k¡fë‹ nf£ò it¥òfŸ) M»ad ml§F«. ÏJ M1 - FW»a gz« v‹W«
miH¡f¥gL»wJ.
M2 = M1 + mŠryf nrä¥ò it¥òfŸ
M3 = M2 + t§»æš cŸs bghJk¡fë‹ fhy it¥òfŸ. M3 éçthd gz«
mšyJ guªJg£l gz« (Broad Money) v‹W« miH¡f¥gL»wJ.
M4 = M3 + mŠryf bkh¤j it¥òfS« + gšntW ã mik¥òfë‹ nrä¥ò
it¥òfŸ (F¿¥ò- mŠryf¤Âš nrä¥ò it¥òfŸ jéu gšntW K®Πfhy§fis¡
bfh©l Ãw ãuªju it¥òfŸ)
196
ÏU¥ò gz«

ÏU¥ò¥ gz« muR gzkhf¡ fUj¥gL«. Ï¢rªj®¥g¤Âš ϪÂa çr®›


t§»Í« murhf fUj¥gL»wJ. ÏU¥ò¥ gz« v‹gJ bghJ k¡fël« cŸs
ÏU¥ò¡fisÍ« k‰W« t§»fë‹ buh¡f§fisÍ« F¿¡F« buh¡f ÏU¥Ã‹
c£TWfshtd-

C = bghJ k¡fël« cŸs gz¢ bryhtâ

OD = ϪÂa çr®› t§»æl« cŸs Ãw it¥òfŸ (bghJ k¡fŸ çr®›


t§»æl« cŸs it¥òfis buh¡fkhfΫ, gzkhfΫ fUJ»‹wd®)

CR = t§»fë‹ buh¡f K‹ ÏU¥òfŸ buh¡f K‹ ÏU¥òfis Ïu©L


Ãçthf¥ Ãç¡fyh« 1) t§»fëlnk cŸs buh¡f ÏU¥ò 2) çr®› t§»æl«
it¡f¥g£l t§»fë‹ buh¡f ÏU¥ò

Ï›thwhf ÏU¥ò¥ gz« (RM) = C + OD + CR

gz më¥ò g‰¿a vëa nfh£gh£o‹go, gz më¥ghdJ (M) buh¡f¥ gz«


brŒÍ« mÂf gâfis¥ bghU¤jjhF«. ntWtifæš T¿dhš buh¡f¥ gz«
kh‰wkilªjhš gz më¥ò« kh‰wkilÍ«.

f£lis¥ gz« (Fiat Money)

òH¡f¤ÂYŸs %ghŒ neh£L¡fŸ f£lis¥ gz« vd¡ F¿¥Ãl¥gL»wJ.


v.fh. ϪÂa murhš btëæl¥gL« xU %ghŒ neh£LfŸ f£lis¥ gzkhF«. çr®›
t§»ahš btëæl¥gL« neh£LfŸ t§» neh£LfŸ vd¥gL«. ÏitfŸ fl‹
cWÂ¥g¤Âu¤Â‹ (Promissory Note) Ïašig¡ bfh©ljhF«.

gz¡ bfhŸif (Monetary Policy)

K‹Diu

bgU«ghyhd ehLfëš, ngçaš bghUshjhu¡ bfhŸifæ‹ K¡»a mo¥gil


neh¡f§fŸ KG ntiy thŒ¥ò (Full Employment), ãiyahd éiy, éiuthd,
bghUshjhu ts®¢Á, brY¤J rkãiy bghUshjhu Ú M»ait MF«. bghUshjhu
ÚÂ v‹gJ V‰w¤jhœt‰w tUkhd¥ g»®it¡ F¿¡F«. ngçaš bghUshjhu¡
bfhŸiffŸ _ykhf muR Ï¡F¿¡nfhŸfis mila Ka‰ÁbrŒ»wJ. ngçaš
bghUshjhu¡ bfhŸifis gzéaš bfhŸif, ãÂæaš bfhŸif vd ÏU
tifahf¥ Ãç¡f¥gL»‹wd. bjhêš bfhŸif, ntsh©ik¡ bfhŸif fh¥òtç
mšyJ R§ftç¡ bfhŸif ngh‹w bfhŸiffisÍ« muR Ëg‰W»wJ. Mdhš
eh«, gzéaš bfhŸif k‰W« ãÂæaš bfhŸiffis k£Lnk ϧF fh©ngh«.
Ï¥ghl¤Âš ekJ eh£o‹ gzéaš bfhŸif g‰¿ fh©ngh«.

‘gz¡ bfhŸif v‹gJ bghUshjhu¡ bfhŸifæ‹ neh¡f§fis mila


gz më¥ò k‰W« gz¤ij c‰g¤Â brŒa MF« bryÎfis f£L¥gL¤j ika
t§» nk‰bfhŸS« elto¡iffshF«’ v‹W v£t®L rhÃnuh T¿ÍŸsh® (Edward
Shapiro).

197
gz¡ bfhŸifæ‹ fUéfŸ-

gz më¥ò¡ f£L¥gh£L¡ bfhŸif (Credit Control Policy) v‹gij


gz¡bfhŸif v‹nw bghJthf¡ TW»nwh«. Ïij ÏUtifahf¥ Ãç¡fyh«. 1.
fl‹ ã msÎ f£L¥gh£L KiwfŸ (Quantitative Credit Control Measures) 2.
nj®ªbjL¤j fl‹ f£L¥gh£L KiwfŸ (Selective Credit Control Measures).

fl‹ ã msÎ f£L¥gh£L Kiwfëš (t§») t£o Åj«, buh¡f ÏU¥ò Åj«,
btë¢rªij elto¡iffŸ M»ad ml§F«.

1. t§» t£o Åj« (Bank Rate)

k‰w tâf t§»fS¡F ika t§» tH§F« flD¡F é¡F« t£o


ÅjkhF«. bghUshjhu¤Âš mÂf¥goahd gz¥òH¡f« V‰gLkhæ‹ ika t§»
gz¥òH¡f¤ÂèUªJ gz¤Â‹ msit¡ Fiw¡f nt©L«. t§» t£o Åj¤ij
mÂfç¥g‹ _y« Ïij¢ brŒayh«. ika t§» t£o Åj¤ij mÂfç¡F« bghGJ,
tâf t§» tNè¡F« t£o ÅjK« mÂfç¡F«. Ï›thW t£o Åj« mÂfç¥gjhš
(KjÄ£lhs®fŸ) fl‹bgW« M®t« tâf®fëilna FiwªJ éL»wJ. nkY«
c‰g¤Âahs®fS« KjÄ£o‰fhf bgW« fl‹ bjhifæ‹ msit¡ Fiw¥g®.
bghJthf gzÅ¡f¤ij¡ Fiw¡f ika t§»ahdJ t§» t£o Åj¤ij ca®¤J«.

2. buh¡f ÏU¥ò Åj¤ij kh‰Wjš

(Cash Reserve Ratio)

tâf t§»fŸ cUth¡F« fl‹ msÎ mjDila buh¡f ÏU¥ò Åj¤ij¥


bghW¤J mikÍ«. buh¡f ÏU¥ò Åj¤ij kh‰W« mÂfhu« ika t§»¡F k£Lnk
c©L. gzÅ¡f fhy¤Âš bghU£fë‹ éiy ca®it jL¡fΫ fl‹ msit
f£L¥gL¤jΫ Ï¡fUéia ga‹gL¤J»wJ.

2. btë¢rªij elto¡iffŸ (Open Market Operations)

ika, khãy muRfë‹ fl‹ g¤Âu§fis th§» é‰gj‹ _y« btë¢rªij


elto¡if eilbgW»wJ. fl‹ më¥ig f£L¥gL¤J« fUéahf btë¢rªij
elto¡ifæ‹ bt‰¿ Ñœ¡f©lt‰iw¥ bghW¤J mikÍ«.

1. nghJkhd msÎ muR fl‹g¤Âu§fis (Securities) ika t§» it¤ÂU¤jš.

2. ešy K‹nd‰wkilªj gz c©oaš m§fho (Bill Market Securities).

3. tâf t§»fŸ buh¡f ÏU¥ò Åj¤ij ãiyahf it¤ÂU¡F« Âwik.

ϪÂahéš mÂf mséš Ïªãiy fhz¥gléšiy. vdnt btë¢rªij


elto¡iffŸ xU ešy fl‹ msit¡ f£L¥gL¤J« fUéahf brašgléšiy.
fl‹ msit¡ f£L¥gL¤Jtijél, muR fl‹ bgW« elto¡iffS¡F ÏJ
mÂfkhf ga‹gL¤j¥gL»wJ.

198
nj®ªbjL¡f¥g£l fl‹ f£L¥gh£L KiwfŸ

£lä£l bghUshjhu¤Âš, ts®ªJ tU« ehLfëš, nj®ªbjL¡f¥g£l


fl‹f£L¥gh£L KiwfŸ (fUéfŸ) K¡»a g§F t»¡»‹wd. fl‹ msÎ
f£L¥gh£L Kiwfisél nj®ªbjL¡f¥g£l fl‹ f£L¥gh£L¡ fUéahdJ,
tâf t§»fë‹ všyh tifahd fl‹fisÍ« f£L¥gL¤J»wJ. ÏJ njita‰w
Ïd§fëš fl‹ msit¡ Fiw¤J gaDŸs Ïd§fëš fl‹ msÎ bršYkhW tê
el¤J»wJ. 1955 Kjš ika t§»ahdJ Ï«Kiwia ga‹gL¤J»wJ.

nj®ªbjL¡f¥g£l fl‹ f£L¥gh£L fUéfëš Ñœ¡f©litfŸ ml§F«.

a) fl‹ g¤Âu§fis th§f më¡f¥gL« fl‹ mséš Fiwªjg£r c¢r tu«ig


ã®zæ¤jš (c«.) g‰wh¡Fiwahf cŸs g§FfŸ k‰W« czÎ jhåa§fS«
f¢rh¥ bghUŸfS« mjhtJ fl‹ g¤Âu§fis th§F« bghGJ brY¤J
éiyæš xU F¿¥Ã£l é»j¤ij buh¡fkhf brY¤Jjš.

bghJ gz¡f£LghL nghy mšyhJ, nj®ªbjL¡f¥g£l fl‹ f£L¥ghlhdJ


éU«g¤jfhj fl‹ éçth¡f¤ij (fl‹ V‰w¤ij) jL¡f ika t§» cjλwJ
(c«) fl‹ g¤Âu§fis mšyJ thfd ÏaªÂu§fis (Automobiles)th§f ãÂ
më¤jš.

b) fl‹ éçth¡f všiyia Ô®khå¤jš

c) Áy Jiwfis C¡f¥gL¤jΫ. Áy Jiwfëš M®t¤ij Fiw¡fΫ,


gyéjkhd t£o Åj§fŸ é¡f¥gL»wJ. ekJ eh£oš, filÁ fUéahf ÏJ
ga‹gL»wJ. (c«) V‰WkÂia C¡f¥gL¤jΫ, ntsh©ik c‰g¤ÂiaÍ«,
ÁWbjhêš Foir¤ bjhêš c‰g¤ÂiaÍ« C¡f¥gL¤jΫ ÏJ ga‹gL»wJ.

d) ika t§»ahdJ Áy éÂfis mšyJ bfhŸiffis¥ Ëg‰WkhW tâf


t§»fis nf£L¡ bfhŸSjš mšyJ m¿ÎW¤Jjš.

KoÎ

gzÅ¡f¤ij f£L¥gL¤j gzéaš bfhŸif gaDŸsjhf ÏU¡F«. 1930š


V‰g£l bghUshjhu kªj fhy¤Âš Ï¡bfhŸif gaDŸsjhf Ïšiy.

Ñ‹R, ntiyæšyh¤ ©lh£l¤ijÍ«, éiy Åœ¢ÁiaÍ« g‰wh¡Fiwahd


bkh¤j njitiaÍ« bfh©l nkhrkhd thâg ãiyia rç brŒa (tackle)
Ïa§f¡Toa tèikahd xU ãÂãiy¡ bfhŸifia gçªJiu brŒjh®. 1970èUªJ
nj¡fãiy gzÅ¡f« (Stagflation) fhz¥g£lJ. xUòw« nj¡fK«, njit¡FiwÍ«
kWòw« gzÅ¡fK« fhz¥g£lJ. Ϫj nj¡f ãiy gzÅ¡f fhy¤Âš
gz¡bfhŸif, ã¡bfhŸif M»a Ïu©Lnk Ïij f£L¥gL¤j gad‰wjhf
fUj¥g£lJ. bjhêyhs®fŸ Tèia jhnd K‹tªJ Fiw¤J¡ bfhŸSjš,
éiyia c‰g¤Âahs®fŸ éU«Ã Fiw¤J¡ bfhŸtJkhd tUkhd bfhŸif ã¡
bfhŸif¡F«, gz¡bfhŸif¡F« kh‰whf gçªJiu brŒa¥g£lJ.

ekJ eh£oš, tH¡fkhd fl‹ msÎ f£L¥gh£L¡ fUé Áw¥ghd Kiwæš


brašgléšiy. ϪÂa çr®› t§»æ‹ gz¡ bfhŸif Áwªj Kiwæš

199
brašglhjj‰fhd fhuz« ËtUkhW. Ï¡bfhŸif Áwªj Kiwæš brašgl
nt©Lbk‹whš, Ïu©L ãgªjidfis¥ bg‰¿U¡f nt©L«. 1. gz¢rªij tâf
t§»fis¢ rh®ªÂU¡f nt©L«. 2. tâf t§»fŸ j§fS¡F¤ njitahd
ãÂia¥ bgw ika t§»ia rh®ªÂU¡f nt©L«. Mdhš Ϫj ÏU ãgªjidfSnk
ϪÂahéš ãiwÎ bgwéšiy. Mfnt ϪÂa çr®› t§»æ‹ (RBI) bfhŸiffŸ
K‰¿Y« brašgléšiy. m©ik fhy¤Âš eh£oš òH¡f¤Âš cŸs fU¥ò
gz« mÂf mséš ôf (Speculative) thâg¤Â‰F ga‹gL¤j¥g£lnj Ïj‰F
fhuzkhF«.

gz mD¥ÕL Kiw (Monetary Transmission):

t£o Åj«, KjÄL Ït‰¿š _ykhf gz¡ bfhŸif tUkhd¤Âš kh‰w¤ij


V‰gL¤J« v‹W gz mD¥Õ£L Kiw TW»wJ. gz mD¥Õ£LKiwæ‹
elto¡ifædhš gz më¥ghdJ tUkhd¤Âš kh‰w¤ij V‰gL¤J«.

cjhuzkhf muR kèÎ¥ gz¡bfhŸifia Ëg‰Wtjhf¡ bfhŸnth«.(c«).


ika t§»ahdJ t§» t£o Åj¤ij Fiw¡F«. Ïj‹ fhuzkhf t£o Åj« FiwÍ«.
mjdhš KjÄL mÂfç¡F«. ÏJ ntiy thŒ¥igÍ« tUkhd¤ijÍ« ca®¤J« gz
më¥Ãš ca®Î buh¡f ÏU¥ò Åj kh‰w«, btë¢rªij elto¡ifædhš V‰gL»wJ.

Part – A gl¤Âš, t£o Åj« FiwÍ« bghGJ (r1 èUªJ ro) gz më¥ghdJ Mo
èUªJ M1¡F mÂfç¡F«, t£o Åj« FiwtÂdhY«, gz më¥ò mÂfç¥gjhY«
KjÄlhdJ Io èUªJ I1 ¡F mÂfç¡»wJ.

gl« 11.1 š KjÄ£o‹ msÎ mÂfç¥Ã‹ fhuzkhf tUkhdkhdJ Yo èUªJ


Y1¡F mÂfç¡»wJ. (gl« C) Ï¥gz mD¥Õ£L Kiw FW»a f©nzh£l¤ij
cilaJ v‹W j‰fhy bghUëaš m¿P®fŸ fUJ»‹wh®fŸ. KjÄL nghynt
Ef®Î« kh‰wkilÍ« v‹W fUJ»‹wh®fŸ. Ef®thdJ t£o Åj¤njhL v®fâa¤
bjhl®ò cilaJ v‹W bjh‹ik¥ bghUëaš tšYe®fŸ fUJ»wh®fŸ. t£o Åj«
FiwÍ« bghGJ Ef®Î mÂfç¡F«. Mfnt Ef®Î bkh¤j njitæš xU gF Mf
ÏU¥gjhš bkh¤j njit mÂfç¡F«. ÏJ rkãiy tUkhd¤ij ca®¤J«. KjÄL
k£L« mÂfç¥gjhš V‰gL« tUkhd ca®itél, Ef®Î« KjÄL Ïu©L« nr®ªJ
mÂfç¥gjhš V‰gL« tUkhd ca®Î mÂfkhf ÏU¡F«.
gzéaš bfhŸifahdJ ãfu jåah® bršt¤Âš kh‰w¤ij V‰gL¤Jtj‹
_y« tUkhd¤ij kh‰wkila¢ brŒÍ« v‹W gzéaš bfhŸifahs®fŸ
200
fUJ»‹wd®. _yjd ÏU¥ò, gz më¥ò, muR¡ fl‹ (muR fl‹ v‹gJ
c©oašfŸ (Treasury Bills), %ghŒ neh£LfŸ, g¤Âu§fŸ (Bonds) M»at‰iw
cŸsl¡»aJ. ãfu jåah® bršt« MF«. Ef®thdJ jåah® ãfu bršt¤Jl‹
neuoahd bjhl®ò cilaJ. bgausé‰F gz më¥ò Todhš éiy khwhJ
ÏU¡F« bghGJ, c©ik¥ gz më¥ò TL«. Mfnt ÏJ ãfu jåah® brh¤Â‹
xU gFÂahf ÏU¥gjhš bršt« mÂfç¡F«. mjdhš Ef®Î« mÂfç¡F«. Ef®Î
mÂfç¥gjhš bkh¤j njitÍ« mÂfç¡F« rkãiy tUkhdK« mÂfç¡F«. t£o
Åj¤Â‰F v›éj, kh‰wK« Ïšyhknyna brštK« Ef®Î« mÂfç¡»wJ v‹gij
eh« ϧF ftå¡f nt©L« gzéaš bfhŸif Ú®ik¤ jilæš (Liquidity Trap) Tl
Áwªj Kiwæš brašgL«.
Ñ‹R T‰W¥go Ú®ik¤ jil v‹gJ gz më¥ò mÂfç¤jhY« t£o Åj¤Âš
vªjéj kh‰wK« ÏU¡fhJ v‹gij¡ F¿¡F«.
mUik¥ gz« (Dear Money)
gz Å¡f« ãyΫ bghGJ ika t§»ahdJ mUik¥ gz« bfhŸifia¥
ga‹gL¤Â gzÅ¡f¤ij f£L¥gL¤j KaY« ‘mUik¥ gz«’ v‹gJ t£o Åj«
mÂfkhf ÏU¥gijÍ« gz më¥ò FiwªJ nghtijÍ« F¿¡F«.
kèÎ¥ gz« (Cheap Money)
kèÎ¥ gz« v‹gJ Fiwªj t£oæš fl‹ »il¥gij¡ F¿¡F« kèÎ¥ gz¡
bfhŸifia xU ehL, bghUshjhu kªjfhy¤Âš Ëg‰W«. KjÄL brŒtj‰F
C¡f¥gL¤jΫ, gz më¥ig mÂfç¥gj‰F« kèÎ¥ gz¡ bfhŸifia¥ Ëg‰W«.

gz¤Â‹ kÂ¥ò-

gz¤Â‹ kÂ¥ò v‹gJ mjDila th§F« r¡Âia¡ F¿¡F« gz¤Â‹


th§F« r¡ÂahdJ éiy k£l¤ij¥ bghW¤jJ. bghJ éiyna‰w«, gz kÂ¥ò
Fiwtij¡ fh£L«. bghJ éiyæw¡f« gzkÂ¥ig mÂfç¡F«.

gz msΡnfh£ghL (Quantity Theory of Money)

gz msΡ nfh£gh£il cUth¡»at® Ï®é§ Ãõ® (Irving Fisher)."gz


msÎ khWgLtj‰F V‰g mnj é»j¤Âš éiy mÂfç¡F«, gz¤Â‹ msÎ ÏU
kl§fhdhš, éiyÍ« ÏU kl§fhF« gz¤Â‹ msÎ ghÂahf¡ FiwÍ« bghGJ
éiyÍ« mj‹ c©ik ãiyæèUªJ ghÂahf¡ FiwÍ«".

gz më¥ò¡ nfh£gh£o‹ ika¡ fU¤Â‹go“gz më¥Ã‹ msÎ


kh‰wkilÍ«nghJ éiyÍ« kh‰wkilÍ«".

gçkh‰w rk‹ghL (Equation of Exchange)

gz msΡ nfh£gh£il Ϫj rk‹ghL _ykhf és¡fyh«. ÏJ gçkh‰w¢


rk‹ghL (Equation of Exchange) v‹W miH¡f¥gL»wJ. ÏJ Ãõç‹ rk‹ghL
v‹W« miH¡f¥gL»wJ.

Ãõç‹ rk‹ghL, “M v‹gJ gz më¥igÍ« V v‹gJ gz¥ òH¡f¤ijÍ«,


P v‹gJ éiy k£l¤ijÍ«, T v‹gJ bkh¤j« c‰g¤Â brŒa¥g£l g©l§fŸ
201
gâfisÍ« F¿¡»‹wd.
~MV = PT
PT = MV (or)
MV
P=
T

ÏJ gçkh‰w rk‹ghL v‹W miH¡f¥gL« gz¥ òH¡f« (V) v‹gJ xU


F¿¥Ã£l fhy¤Âš gz« v¤jid Kiw ifkhW»wJ v‹gij¡ F¿¡»‹wJ.
k‰wit khwhÂU¡F« bghGJ, gz më¥Ã‹msÎ mÂfç¡ifæš, éiy k£lK«
caU« v‹W Ï¢rk‹ghL F¿¡»wJ. gz¤Â‹ kÂ¥ò Fiw»wJ v‹W bghUŸgL«.
v.fh. (M) gz më¥ò Ïu£o¥ghF« bghGJ (P) éiyÍ« Ïu£o¥ghF«.

Ï‹iwa eh£fëš, gz më¥Ã‹ bgU«gF fhnrhiyfŸ, kh‰W¢ Ó£L¡fŸ


(Bills) k‰W« Vida fl‹ fUéfS« ml§F«. vdnt gz¤Â‹ msit¡ fz¡»L«
bghGJ, nk‰T¿a gz tiffisÍ« fz¡»š vL¤J¡ bfhŸs nt©L« v‹W
Áy bghUëaš m¿P®fŸ fUJ»‹wh®fŸ. vdnt gçkh‰w rk‹ghL Ñœf©lthW
kh‰wkil»wJ.

PT = MV + M1 V1 Ïš M1 v‹gJ všyh tifahd fhnrhiyfë‹ bkh¤j


msÎ, kh‰W¢ Ó£LfŸ (bills) k‰W« òH¡f¤ÂYŸs k‰w fl‹ fUéfŸ ml§F«. V1
v‹gJ M1 (fl‹ fUéfŸ)‹å‹ gz¥ òH¡f«.

Ï¥gz msΡ nfh£gh£o‹ K¡»a FiwghL, KGntiy ãiyia


vLnfhshf bfh©LŸsnj MF«. KG ntiy ãiy Ïšiybaåš, KGikahf¥
ga‹gL¤j¥glhj ts§fŸ ÏU¡Fkhdhš gz msÎ TodhY« éiy cauhJ.
bghUshjhu kªj fhy¤Âš éiy FiwÍ«, mªj neu¤Âš gz¤Â‹ msÎ
mÂfç¤jhY« éiy cauhJ.

nk‰f©l FiwghL fhz¥goD«, gz msΡ nfh£ghL v‹gJ xU


ngh¡Fiu¡ T‰whF«. nkY« ÏJ éiy¡F« gz¤Â‹ msé‰F« cŸs bjhl®ig
FW»a f©nzh£l¤Âš és¡F»wJ.

gz msÎ jéu k‰w fhuz§fshY« éiy k£lkhdJ gh¡f¥gL«


mitahtd muÁ‹ gz¡bfhŸif, ãÂæaš bfhŸif, F¿¥Ã£l fhy¤Âš
g©l§fë‹ më¥ò / eilbgW« thâg¤Â‹ msÎ tUkhd¤Âš V‰gL« kh‰w«,
g©l§fS¡fhd cW¤ njit Kjèad MF«.

gzÅ¡fK« gzth£lK« (Inflation and Deflation)


gzÅ¡f«, gzth£l« M»at‰iw vëjhf tiuaW¡f ÏayhJ. gšntW
bghUëaš m¿P®fŸ gšntW éjkhf tiuaW¤JŸsd®. »bus¤j® (Crowther)
vëikahd gaDŸs tiuaiwia bfhL¤JŸsh®. gz¤Â‹ kÂ¥ò FiwtJ«
éiyfŸ ca®ªJ bfh©LbrštJkhd xU ãiyia gzÅ¡f« v‹W »bus¤j®
tiuaW¤JŸsh®. bghJthf gzÅ¡f fhy¤Âš éiy k£l« caU«. mÂf¥goahd
gz« äf¡Fiwªj g©l§fis¤ Ju¤J« ãiyia ÏJ F¿¥ÃL»‹wJ. ÏJ

202
msΡF mÂfkhd (abnormal) éiyna‰w¤ij njh‰Wé¡F«, "F¿¥ÃL«goahd
bjhl®¢Áahd éiyk£l ca®it F¿¡F«". v‹W rh¥Ãnuh (Shapiro) TW»wh®.
"cWÂahd ãiyahd éiyna‰w«" v‹W `Ahç #h‹r‹ (Harry Johnson)
gzÅ¡f¤ij tiuaW¡»wh®. MæD« éiyk£l« cauhknyna gzÅ¡f«
njh‹W« v‹gij eh« ãidéš bfhŸs nt©L«. Ïj‰F f£L¥gL¤j¥g£l
gzÅ¡f« (Repressed inflation) v‹W bga®. ngh®¡ fhy§fënyna ÏJ njh‹W«.
Ï¡fhy§fëš, gy f£L¥ghLfS«, czÎ¥ g©l§fis g§ÑL brŒt‹
_yK« éiyna‰w« f£L¡FŸ it¡f¥gL»wJ. m¡f£L¥ghLfŸ js®¤j¥g£lÎl‹
éiyfŸ caU«. gz msÎ mÂfç¥gnjh mšyJ éiy ca®nth c©ikahd
gzÅ¡f« mšy. (mrhjhuz msΡF mÂfkhd) Ïyhg¤Â‹ njh‰wnk
gzÅ¡fkhF« bjhêyÂg®fS« c‰g¤Âahs®fS« msΡF mÂfkhd Ïyhg¤ij
<£L« m¿F¿na gzÅ¡fkhF«.
gz Å¡f¤Â‹ tiffŸ (Types of Inflation)
1. njit ÏG¥ò gz Å¡f« (Demand Pull): mÂf¥goahd gz« äf¡ Fiwªj
g©l§fis Ju¤JtJ gzÅ¡f« v‹W Tw¥gL»wJ. bfhL¡f¥g£l éiyæš
g©l§fŸ gâfS¡fhd njit, mt‰¿‹ më¥igél ca®ªÂU¡F« ãiyæš
bghJ éiy k£l« caU« ãiyia gzÅ¡f« v‹»nwh«.
jtG« gzÅ¡f« (Creeping Inflation)
Ïu©lh« cyf¥ ngh® KoΡF tªjÂèUªJ (1945èUªJ) éiyÍ« TèÍ«
x‹iw x‹W nkšneh¡» ca®¤J« ãiyia jtG« gzÅ¡f« v‹W TW»nwh«.
XL« (m) jhΫ (m) äif ntf¥ gzÅ¡f«
äifntf¥ gzÅ¡f« (Hyper Inflation): x›bthU ehS« éiyk£l« tu«Ã‹¿
ca®ªJ bfh©nl bršt¤ij äifntf¥ gzÅ¡f« v‹W Twyh«. Kjš cyf¥
nghU¡F¥ ÃwF b#®kåÍ«, Ïu©lh« cyf¥ nghU¡F¥ Ë A§nfçÍ«, ÓdhΫ
Ϥjifa gz Å¡f¤ij¡ f©ld. Ϫj Nœãiyæš éiyahdJ mÂf ntfkhfΫ
mÂf mséY« ca®ªJ bfh©nl br‹wJ. kèÎ¥ g©l§fS¡F¥ Tl mÂf éiy
bfhL¡f nt©oæUªjJ. gz« gad‰wjhfΫ, òÂa gz« m¿Kf¥gL¤j nt©oa
ãiy tªjJ. Ïj‰F äif ntf¥ gzÅ¡f« v‹W bga®.
2. bryÎ cªJ gzÅ¡f« (Cost Push Inflation)
C‰g¤Â¢ bryÎ mÂfç¥ò
bryÎ cªJ gzÅ¡f«, bryÎ ca®tjhš V‰gLtJ, ϤJl‹ Tè ca®Î«
nr®ªJ c‰g¤Â bryÎ mÂfç¥gjhš njh‹W»wJ. Tè ca®Î«, k‰w c‰g¤Â
bryÎfS« nr®ªJ éiyia mÂfç¡f¢ brŒ»wJ. Tè k‰W« éiy ca®Î
fhuâfshš V‰gL« gzÅ¡f¤ij Tè cªJ gzÅ¡f«, éiy cªJ gzÅ¡f«
v‹W« TW»‹nwh«.
beU¡fo mšyJ c‰g¤Â ts®¢Á¤ jil gzÅ¡f«
(Bottleneck Inflation)
KG ntiythŒ¥ò c‰g¤Â ãiy milÍ« bghGJ, Áy g‰wh¡Fiw ãiyÍ«,

203
rkd‰w ãiyÍ« k‰W« ÏWÂãiy¢ bryéš ca®Î« V‰g£L mj‹ éisthf
gzÅ¡f« V‰gl¡TL«. ÏJnt c‰g¤Â beU¡fo gzÅ¡f« vd¥gL«.

Ïyhg cªJ gzÅ¡f« (Profit Push Inflation)

bjhê‰r§f§fŸ Tè Åj¤ij ca®¤j Ka‰Á¥gij nghy Áy Ášnyh®


K‰wçikahs®fS«, mÂfç¡F« c‰g¤Â¢ bryit cŸsl¡», c¢r Ïyhg¤ij
<£Ltj‰fhf, msΡfÂfkhf éiyia ca®¤Jt®. Ïj‰F Ïyhg cªJ gzÅ¡f«
v‹W bga®.

bghJthf ngh®¡fhy§fëY«, mj‰F Ëò« gzÅ¡f« V‰gl¡TL«.


ngh®¡fhy§fëš k¡fë‹ tUkhd« mÂfç¤J«, mj‰nf‰g bghU£fŸ c‰g¤Â
brŒa¥glhkš, g‰wh¡Fiw V‰g£L bghU£fis g§ÑL brŒjèš f£L¥ghL V‰gL«.
nkY«, nrä¡f¡ f£lha¥gL¤j¥g£l k¡fŸ j‰nghJ mÂfkhf bryÎ brŒth®fŸ.
Ïjdhš všyhtifahd bghU£fS¡F« mÂfntfkhf njit mÂfç¡F«. Mdhš
mnj ntf¤Âš më¥ò mÂfç¥gšiy. Ïjdhš gzÅ¡f« V‰gL»wJ. nghçš
bt‰¿aila muR éU«òtjhš, mÂY« j‰fhy ngh®fŸ mÂf bryÎilajhf
ÏU¥gjhš, Ïjid rªÂ¡f muR g‰wh¡Fiw ãÂah¡f¤ij nk‰bfhŸs
nt©oÍŸsJ. ÏJ nkY«, nkY« gzÅ¡f¤ij mÂfç¤J¡ bfh©nl brš»wJ.
éiyna‰w« mÂf éiyna‰w¤ij V‰gL¤J»wJ. éiyna‰w¤jhš bjhêyhs®fŸ
mÂf Tèia nfhUth®fŸ. mÂf Tè mÂf bryit V‰gL¤J«. mÂf bryÎ
nkY« éiyia ca®¤J«. Ï›thwhf xU ‘e¢R¢ RHš’ cUth¡f¥gL»wj.

Tè éiyna‰w¤ij V‰gL¤J»wJ. éiyna‰w« Tèia ca®¤J»wJ.


ÏJnt gzÅ¡f RH‰Á vd¥gL»wJ- g‰wh¡Fiw ãÂah¡f« gzÅ¡f¤Â‰F xU
K¡»a fhuzkhF«. £läLjiy bfh©l ts®¢Á Fiwªj ehLfëš Ï¤jifa
gzÅ¡f¤ij¡ fhzyh«. tâf NHè‹ brGik fhy§fëš Tl gzÅ¡f« v‰gl
thŒ¥ò©L. gzÅ¡f¤Âdhš gy ÔikfŸ V‰gL»‹wd. Ïjdhš gy ehLfë‹
bghUshjhu« Ó®FiyªjJ. v.fh. 1923š b#®kåa eh£o‹ bghUshjhu« Ó®FiyªjJ.
vdnt x›bthU muR« gzÅ¡f¤ij¡ f£L¥gL¤j j¡f elto¡iffis
nk‰bfhŸs nt©L«.

gz Å¡f¤ij¡ f£L¥gL¤j Ñœ¡f©l Kiwfis¥ Ëg‰wyh«.

1. tç éÂ¥ò (é»j¤ij) mÂf¥gL¤jyh«.

2. _yjd £l§fë‹ (Project) Ûjhd muR bryit Fiw¤jš (gzÅ¡f¤ij


Fiw¡f Ï«Kiw gçªJiu¡f¥g£lJ. _‹whtJ Iªjh©L¤ £l¤Âš
m¿Kf¥gL¤j¥g£l gy _yjd¤Â£l§fŸ ghÂænyna ifél¥g£ld).
3. Ïw¡FkÂæš f£L¥ghLfŸ é¤jš.

4. g§ÑL

5. éiy¡ f£L¥ghL

Áy neu§fëš Tèia ãiy ãW¤Âit¤J (Freeze) gz Å¡f¤ij¡


f£L¥gL¤j gçªJiu¡f¥g£lJ. Ï¡fhy¡f£l¤Âš, bjhêyhs®fë‹ Tèia

204
ca®¤j¡ nfhu nt©lh« vd bjhê‰r§f§fŸ nf£L¡bfhŸs¥g£ld gz
Å¡f¤ij¡ f£L¥gL¤j nk‰bfh©l Kiwfë‹ bt‰¿ahdJ, murh§f«
Ï¡bfhŸiffis mKšgL¤J« Âwikia¥ bghW¤jJ.

gzth£l«

gz kÂ¥ò ca®ªJ bfh©nl brštij, mjhtJ g©l§fë‹ éiy


FiwªJ bfh©nl brštij gzth£l«v‹W »bus¤j® TW»wh®. gzth£l«,
gzÅ¡f« Ïu©Lnk éiyæš V‰gL« kh‰w¤ij¡ F¿¡F«. gzth£l« v‹gJ
gzÅ¡f¤Â‰F vÂçilahdJ. bghJthf gzÅ¡f« v‹gJ ntiythŒ¥ò
k‰W« bghUshjhu¤ij ca®¤J« elto¡iffë‹ fhy¤ij¡ F¿¡F«. gz
th£l fhy¤Âš, kªjkhd thâg ãiyiaÍ« ntiyæšyh¤ ©lh£l¤ijÍ«
F¿¡F«. gzth£l fhy¤Âš éiyahdJ bryitél ntfkhf¡ Fiwtjhš
c‰g¤Âahs®fS«, bjhêš mÂg®fS« mÂfkhd ÏH¥ig rªÂ¡f neçL«. vªj
bghUshjhu elto¡iffëY« Ïyhg« ÏU¡fhJ. Mfnt, KjÄ£o‹ msÎ FiwÍ«.
ÏJ ntiyæšyhj ©lh£l¤J¡F monfhY«, gzÅ¡f« gzth£l« Ïu©Lnk
Ôikahdit. Ïu©oš x‹iw bjçÎ brŒa ÏayhJ. muÁ‹ gzéaš bfhŸif
_ykhf éiyna‰w¤ij xusΡF¡ f£L¥gL¤jyh«. ÏJ gzth£l fhy¤Âš éiy
k£l¤ij ca®¤j cjλwJ. vdnt jh‹ j‰fhy bghUëaš m¿P®fŸ bghUshjhu
brašghLfëš muR K¡»a g§fh‰wnt©L« v‹W« bghJ¥ gâ¤Jiw £l§fŸ
têahf bghUshjhu brašghLfis Ï¡fhy§fëš C¡Fé¡f nt©L« v‹W«
TW»‹wd®. ‘Tèia¡ Fiw¤jš’ bghUshjhu kªj¤Â‰F¤ Ô®thf Áy rka§fëš
fUj¥gL»wJ. Mdhš ÏJ rçahd ԮΠmšy. ãiyikia nkY« eètila¢
brŒÍ«.

éiy kh‰w¤jhš v‰gL« éisÎfŸ

éiykh‰wkhdJ rKjha¤Â‹ gy ÃçédiuÍ« gy têfëš gh¡»wJ. mJ


c‰g¤ÂiaÍ«, g»®itÍ« gh¡»wJ.

c‰g¤Âæš v‰gL« éisÎ

éiyna‰w« c‰g¤Âia mÂfç¡f¤ Jh©L«. Kjyhë¤Jt rKjha¤Âš


c‰g¤ÂahdJ Ïyhg neh¡f¤Â‰fhf nk‰bfhŸs¥gL»wJ. éiyna‰w fhy¤Âš
(gzÅ¡f fhy«) mgçäjkhd Ïyhg« V‰gL«. ÏJ c‰g¤Âia mÂfç¡f¢ brŒÍ«.
c‰g¤Âahs®fS«, bjhêš mÂg®fS« gzÅ¡f fhy¤Âš gadilth®fŸ.
Ï¡fhy¤Âš c‰g¤Â¢ bryitél éiy ntfkhf mÂfç¥gjhš c‰g¤Âahs®fŸ
gadil»wh®fŸ. vdnt mt®fŸ mÂf Ïyhg¤ij mil»wh®fŸ. gzÅ¡f«,
äif ntf gzÅ¡fkhf kh¿dhš thâg« beho¤J mêéš KoÍ«. gz¤Â‹
kÂ¥ò ntfkhf FiwÍkhdhš, gztoéyhd Ïyhg« gad‰wjh»éL«. fh»j¥
gz« kÂ¥g‰wjh»éL«. gzÅ¡f«, bghUëaš FH¥g§fS¡f«, Ôéu òu£Á¡F«
fhuzkh»éL«.

éiy Ïw¡f fhy¤Âš tâf®fŸ mÂf e£l¤ij milth®fŸ. éiyahdJ


c‰g¤Â¢ bryitél ntfkhf Fiwtjhš tâf®fŸ mÂf fLikahd e£l¤ij
milth®fŸ. KjÄ£o‰F thŒ¥òfŸ äf¡ Fiwthf ÏU¡F«. ÏJ nguséyhd

205
ntiyæšyh ©lh£l¤Â‰F tê tF¡F«. Ïjdhš thâg kªj« V‰gL«.
gzth£l fhy¤Âš gz« vëjhf¡ »il¡F«. g©l§fë‹ éiy Fiwthf
ÏU¡F«. bjhêyhs®fŸ vëjhf¡ »il¥gh®fŸ. Mdhš m§F g©l§fS¡fhd
njit, tUkhd«, ntiythŒ¥ò, KjÄL Kjèad ÏU¡fhJ. Ϫj Nœãiy
‘brGikæš tWik’ v‹W tUâ¡f¥gL»‹wJ. Ïj‰F 1930š v‰g£l bghUshjhu
bgUkªj« ešy cjhuzkhF«.
g»®éš V‰gL« éisÎ
1. tâf®fŸ- gzÅ¡f fhy¤Âš tâf®fS« c‰g¤Âahs®fS« mÂf Ïyhg¤ij
<£Lth®fŸ, gzth£l fhy¤Âš mt®fŸ mÂf e£l¤ij milth®fŸ.
2. ãiyahd tUkhd« bgWgt®fŸ- ãiyahd tUkhd« cŸst®fŸ gz Å¡f
fhy¤Âš mÂfkhf¥ gh¡f¥gLth®fŸ. Tèia¥ bgWgt®fS«, khj CÂa«
bgWgt®fshd MÁça®fŸ, vG¤j®fŸ, cjéahs®fŸ, ÚÂgÂfŸ M»nahuJ
tUkhd« éiyna‰wkiltij¥ nghy ntfkhf mÂfç¡fhJ. gzÅ¡f fhy¤Âš
xŒñÂa« bgWgt®fS« gh¡f¥gLth®fŸ.
Tè bgWgt®fS«, khj CÂa« bgWgt®fS« éiy Ïw¡f fhy¤Âš
gadilth®fŸ. Ï¡fhy¤Âš gz« kÂ¥ig ÏH¡f neçLtjhš ÏJ xUc©ikahd
ga‹ mšy. ntiyæšyhj ©lh£lkhdJ éiyna‰w¤ijél nkhrkhdJ.
3. KjÄ£lhs®fŸ-
muR g¤Âu§fëš KjÄL brŒÂU¥gt®fŸ ãiyahd tUkhd¤ij¥ bgWt®.
vdnt mt®fsJ ãiyik ãiyahd tUkhd¤ij¥ bgWgt®fis¥ ngh‹nw
ÏU¡F«. Mdhš ãWtd§fë‹ g§Ffëš (Shares) KjÄL brŒÂU¥gt®fŸ
éiyna‰w fhy¤Âš mÂf Ïyhg¤ijÍ« éiyæw¡f fhy¤Âš mÂf ÏH¥igÍ«
milth®fŸ.
b#®kåæš Mæu¡fz¡fhd eL¤ju¡ FL«g§fŸ gzÅ¡f
fhy¤Âš mêªJé£ld. mt®fŸ thœehŸ KGtJ« nrä¤j gz« kÂ¥ÃHªJ
x‹Wäšyhjjh»é£lJ. Ïj‰F éiyna‰wnk fhuzkhF«. gz¤Â‹ kÂ¥ò
bjhl®ªJ FiwÍkhdhš k¥Ë ãiyfydhf (Stores of Value) ÏU¥gj‰Fça
jFÂia ÏHªJéL«. vdnt k¡fŸ nrä¡f K‹tukh£lh®fŸ.
4. thlif bgWnth® (Rentiers)
gz Å¡f fhy¤Âš ÏH¥ò«, gzth£l fhy¤Âš gaD« milth®fŸ. gzth£l
fhy¤Âš milÍ« ga‹ j‰fhèfkhdjhF«. nk‰f©l és¡f¤ÂèUªJ éiyæš
V‰gL« fLikahd kh‰w« ÔikahdJ v‹W m¿ªJ bfhŸsyh«. gzÅ¡fK«,
gz th£lK« mÂf¤ Ôikahditna. gzÅ¡f« mÚÂahdJ. gzth£l«
ÔikahdJ MF« Áy bghUëaš tšYd®fŸ Ï›éu©oš gzth£lnk äfΫ
ÔikahdJ v‹g®. Vbdåš ÏJ ntiyæšyhj ©lh£l¤Â‰F têtF¡F« v‹W
fUJ»‹wh®fŸ.

ãiyahd éiyna‰wkhdJ bghUshjhu K‹nd‰w¤Â‰F«, rKjha Ú¡F«


cfªjJ v‹W bghJthf fUj¥gL»wJ.

206
‘gzkhdJ kåj Ïd¤Â‰F gytêæY« e‹ik ga¡f¡Toanj. Mdhš
gz« f£L¥gL¤j¥glhé£lhš, kåj mêé‰F«, FH¥g¤Â‰F« têtF¡F«’ v‹W
Ïuhg®£r‹ TWtJmidtuhY« V‰W¡ bfhŸs¡Toanj MF«.

gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ
1. gz¡ bfhŸifia mkšgL¤JtJ
m. ika muR M. khãy muR
Ï. ika t§» <. jåah® Jiw
2. bghJk¡fël« cŸs òH¡f¥gz« v‹gJ
m. M1 M. M2 Ï. M3 <. M4
3. t§» Åj« v¥nghJ ca®¤j¥gL»wJ
m. gzth£l« M. gzÅ¡f«
Ï. éiyãiyahf ÏU¤jš <. ntiyæ‹ik
4. gzÅ¡f¤Â‹ nghJ v‹d ãfG«
m. éahghçfŸ Ïyhg« <£Lt®
M. CÂa« <£Lgt® Ïyhg« bgWt®
Ï. khj r«gs« bgWgt® Ïyhg« bgWt®
<. thlif¡F éLgt® Ïyhg« bgWt®
5. éiyfŸ caU« nghJ cŸs NœãiyÍ«, k‰W« njit nj¡fK« miH¡f¥
bgWtJ
m. bryÎ cªJ gzÅ¡f« M. njit <®¥ò gzÅ¡f«
Ï. ãiy¤j‹ik gzÅ¡f« <. Tè cªJ gzÅ¡f«
II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf
6. g©l§fis¡ bfhL¤J g©l§fis th§FtJ _______vd miH¡f¥gL»wJ.
7. gzth£l« v‹gJ éiyfŸ _________ F¿¡F«.
8. gçkh‰w¢ rk‹ghL MV=PT v‹gij më¤jt® _________
9. jhΫ gzÅ¡f¤ij __________ v‹W« miH¡fyh«.
10. gz¡bfhŸif _________ f£L¥gL¤j cjλwJ.

207
III. bghU¤Jf

11. fl‹ msÎ fl‹ f£L¥ghL - m. Fiwªj t£o Åj«

12. fl‹ j‹ik¡ f£L¥ghL - M. t£o Åj«

13. kèÎ¥ gz¡ bfhŸif - Ï. m¿ÎW¤jš

14. TèÍ« éiyÍ« x‹iw x‹W jŸS»wJ - <. gz¤Â‹ th§F« r¡Â
15. gz¤Â‹ kÂ¥ò - c. C®ªJ bršY« gzÅ¡f«

IV. xçU th®¤ijfëš éilaë¡fΫ

16. eh£o‹ gzmë¥ig¡ f£L¥gL¤J« t§» vJ?

17. mUik¥ gz¡bfhŸif v¥bghGJ fil¥Ão¡f¥gL»wJ?

18. éiyæš kh‰wäšyhj nghJ V‰gL« gzÅ¡f« vJ?

19. ‘Tè’ Fiw¥ò gzth£l¤Â‰F xU ԮΠMFkh?

20. äifntf gzÅ¡f¤Âid rªÂ¤j xU ehL vJ?

gFÂ - M

ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.

21. gz¤Â‹ Ïy¡fz¤ij TWf?

22. gzmë¥Ã‹ eh‹F TWfŸ ahit?

23. gz bfhŸifæ‹ Ïy¡fz« TWf.

24. fl‹ msΡ f£L¥gh£o‹ fUéfŸ ahit?

25. nj¡f ãiy gzÅ¡f« v‹whš v‹d?

gFÂ - Ï

ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.

26. g©lkh‰W Kiwæš cŸs Ãu¢ridfis és¡Ff.

27. ÏU¥ò gz« - ÁW F¿¥ò vGJf.

28. és¡Ff (m) mUik¥ gz¡bfhŸif (M) kèÎ¥ gz¡bfhŸif

29. gçkh‰w¢ rk‹ghL – és¡f« jUf.

30. tUkhd¡ bfhŸif – ÁW F¿¥ò vGJf.

208
gFÂ - <

ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.

31. gz¤Â‹ gâfis étç¡fΫ.

32. gz¡bfhŸifæ‹ neh¡f« k‰W« fUéfis éth¡fΫ.

33. gz msé‹ nfh£ghL – étç¡fΫ.

34. gzÅ¡f¤Â‹ fhuz§fŸ, éisÎfŸ, mt‰iw¡ f£L¥gL¤J« Kiwfis


étç¡fΫ.

35. gz mD¥Õ£L Kiwæ‹ ngh¡Ffis tiugl« tiuªJ étç¡fΫ.

209
ghl« - 12
ãÂæaš bfhŸif
bghJ ãÂæaš mšyJ muÁ‹ ã v‹gJ bghUshjhu¤Â‹ xU »isahF«.
ÏJ M©L ãÂãiy m¿¡if (Budget), muÁ‹ tUthŒ k‰w« bryéd§fis¥
g‰¿ajhF«. ÏJ murh§f¤Â‹ ãÂæaš bfhŸif¥ g‰¿a kÂ¥ÕlhF« ÏJ muÁ‹
têKiwfŸ k‰W« Ka‰Áfis¥ g‰¿ milahs« f©L bfhŸSjY« MŒÎ
brŒjYkhF«.

“bghJ ã” v‹gJ muÁ‹ ã rh®ªj brašghLfshF«. ÏJ muÁ‹ fUñy


brašghLfnshL« bjhl®òilajhF«. bghJ ã v‹gJ ãÂ¥ bghUshjhu« (Fiscal
Economy) v‹W« miH¡f¥gL«.

g©ila¡ fhy§fëš murhdJ bghUshjhu ts®¢Áia¢ rh®ªj


gâfis nk‰bfh©lJ. m§fho r¡Âfsh»a njit k‰W« më¥ò M»ad
bghUshjhu¤Âid ãiw΢ brŒÍ« têfh£ofshf ÏUªjd. Mdhš murhdJ
Ï¢brašghLfëš jiyæléšiy. g©ila fhy muRfŸ 1 cŸeh£L r£l xG§if¥
ghJfh¤jš 2. eh£il¥ ghJfh¤jš 3. Ú ã®thf« k‰W« 4. bghJ ã®thf« M»a
Ï‹¿aikahj gâfis k£Lnk nk‰bfh©ld mªj muRfŸ fhty® muRfŸ
(Police States) vd miH¡f¥g£ld.

Ï‹iwa eÅd murhdJ v©z‰w ts®¢Á, K‹nd‰w £l§fŸ k‰W«


k¡fis¢ rh®ªj bghJ ey¤ £l§fS¡F K¡»a¤Jt« bfhL¤J brayh‰W»wJ.
Mfnt eÅd muir¥ bghJ ey muR (Welfare State) v‹g®. Ϥjifa eÅd muRfŸ
bgU»tU« muÁ‹ bryéd§fS¡fhf ã Mjhu§fis Âu£l nt©L«.

Ï‹iwa fhy¤Âš ãÂ¥ bghUshjhukhdJ bgça msÎ kh‰w¤ij


cUth¡»ÍŸsJ. Ï«kh‰w§fis ã¡ bfhŸif _ykhf m¿ªJ¡ bfhŸsyh«.
Ϫã¡ bfhŸif muÁ‹ ngçaš bghUshjhu gâfnshL bjhl®òilaJ.
Ï¡bfhŸif muÁ‹ tç¡bfhŸif, muÁ‹ bryéd«, k‰W« gz¡ bfhŸifnahL
nr®ªjjhF«. Ï¡bfhŸif bghUshjhu nfh£ghL k‰W« bghJ ã¡ nfh£gh£nlhL
ÏizªjjhF«.

Ïy¡fz«

Ñœ¡fhQ« bghUshjhu tšYe®fŸ bghJ ã¡F Ïy¡fz« jªJŸsd®.

nguhÁça® lhšl‹ ‘bghJ ã v‹gJ muÁ‹ tUthŒ k‰W« bryéd§fis¥


g‰¿ajhF«, ÏitfŸ x‹nwhblh‹W rç brŒJ bfhŸS«’ vd tiuaiw jªJŸsh®.

nguhÁça® Ëny Áuh° (Findlay Shirras) “bghJ ã v‹gJ muÁ‹ bryéd


bfhŸifiaÍ«, ã bgU¡f¤ijÍ« g‰¿anj MF«.’ vd tiuaiwjªJŸsh®.

210
bghJ ãÂæ‹ cŸsl¡f§fŸ ËtUkhW

1. bghJ¢ bryÎ

2. bghJ tUthŒ

3. bghJ¡ fl‹

4. ã ã®thf«

5. T£lh£ÁKiw (k¤Âa khãy ã cwÎfŸ)

bghJ ãÂæ‹ cŸsl¡f«

bghJ ãÂæ‹ cŸsl¡f«

bghJ tUthŒ T£lh£Á Kiw k¤Âa


khãy ã cwÎfŸ

bghJ¢ bryÎ bghJ¡ fl‹ ã ãUthf«

1. bghJ¢ bryÎ

eÅd muR xU ey muR, vdnt mÂf¥g£r bghJ ey¤ij ãiyeh£LtJ


mjDila bghW¥ghf cŸsJ. Ïj‰fhd muR gy tifahd gâfis nk‰bfhŸS«.
Ïjdhš muR¡F mÂfkhd gz¢ bryÎfŸ V‰gL«. Ï¥Ãçéš muÁ‹ mo¥gil¡
bfhŸifahdJ muÁ‹ ã Mjhu§fis gšntW ts®¢Á gâfS¡fhf¢ bryÎ
brŒtnjahF«.

2. bghJ tUthŒ

muR bgW»‹w tUthŒ, muÁ‹ tUthŒ vd¥gL«. ÏJ muÁ‹ tUkhd¤ij


v›thW bgUf¢ brŒtJ v‹gij g‰¿Í«, tçé¥Ë bfhŸiffis¥ g‰¿Í«,
mjndhL r«gªj¥g£l Ãu¢ridfisÍ« rh®ªjjhf cŸsJ. bghJtUthahdJ tç
tUthŒ, tç mšyhj tUthia cŸsl¡»ajhF«.

tç tUthŒ v‹gJ gy tifahd tçfŸ, tç¤ jh¡f« (Impact) k‰W« tç


ãfœÎfŸ (Incident) g‰¿ajhF«. tçæšyhj tUthahdJ (1) tâf tUthŒ
(bghJ Jiwæ‹ é‰gidahš »il¤j tUthŒ, k‰W« Ïyhg«) (2) ã®thf tUthŒ
(f£lz§fŸ, mDk f£lz§fŸ, Áw¥ò¤ Ô®itfŸ) (3) btFk k‰W« khåa§fŸ.

3. bghJ¡ fl‹

Ï¥ÃçÎ muÁ‹ fl‹fis v¥go mÂfç¥gJ v‹gJ g‰¿Í«, mÂfç¡»‹w


fl‹fis v¥go¤ ÂU¥g brY¤JtJ v‹gJ g‰¿Í« TW»wJ. bghJ k¡fëläUªJ
muR bgW« fl‹fS¡F¥ bghJ¡fl‹ v‹W« TWt®. eÅd murhdJ j‹Dila

211
bryéd§fis, tçfŸ, k‰W« tçfŸ mšyhj tUthŒfŸ _y« rkhë¡f Koahj
xU ãiyæš cŸsJ. Mfnt muÁ‹ tUthahdJ, muÁ‹ bryit¡ fh£oY«
Fiwthfnt cŸsJ. Ïjdhš murhdJ cŸeh£L k‰W« btëeh£L fl‹fŸ
th§Ftj‰F cªj¥gL»wJ. cŸeh£L fl‹ v‹gJ, muR bghJ k¡fëläUªJ«
tâf t§»fëläUªJ«, ika t§»fëläUªJ« fl‹ bgWtjhF«.
k¡fëläUªJ« btëeh£L¡ fl‹ v‹gJ, cyf t§» (World Bank), g‹dh£L ãÂ
ãWtd« (IMF) k‰W« mašehLfëèUeJ bgW»‹w fldhF«.

4. ã ã®thf«

muÁ‹ ãWtd§fŸ, muÁ‹ gâfŸ k‰W« muÁ‹ ÏaªÂu§fnshL


rh®ªj ã elto¡iffns ã ã®thfkhF«. nkY« ã ã®thf« v‹gJ, tuÎ
bryΠ£l§fis totik¤jš, cUth¡Fjš, x¥gë¤jš k‰W« ghuhSk‹w«,
r£lk‹w§fëš jh¡fš brŒjš, jâ¡if brŒjš, eilKiw¥gL¤JJš
M»at‰iw g‰¿aJ.

5. T£lh£Á ãÂ

bghJãÂæ‹ xU c£Ãçnt T£lh£Á ãÂahF«. T£lh£Á v‹gJ Ïu©L


(m) mj‰F nk‰g£l muRfë‹ T£lik¥ò. Ï¢T£lh£Á mik¥Ãš ika, khãy
k‰W« cŸS® muRfŸ xU§»izªJŸsd. ÏJ, Ï›tuRfëilna ãyλw ãÂ
cwÎKiwfŸ g‰¿Í«, mjndhL r«kªjKila Ãu¢ridfis¥ g‰¿Í« MuhŒ»wJ.

tç v‹gj‹ bghUŸ

tçfŸ _y« bgw¥gL»‹w tUkhdnk bghJtUthæ‹ K¡»a tUkhdkhF«.


xU Fokf‹ (m) xU ãWtd« muR¡F¡ f£lhakhf¢ brY¤j¡Toa xU
brY¤Jifna tç vd¥gL«. tç é¥Ú f£lha¤ j‹ik fhz¥gL»wJ.

tç Ïy¡fz«

nguhÁça® brè¡nk‹ (Seligman) “tç v‹gJ xU Fokf‹ muR¡F f£lhakhf


brY¤J«, brY¤Jif, muÁl« ÏUªJ vªjéj neuo e‹ikiaÍ« v®gh®¡fhkš,
f£lhakhf brY¤j nt©oanj tç vd¥gL«“ vd TW»wh®.

tç é¥Ë éÂfŸ

Ml« °ä¤Â‹ tçéÂ¥ò¡ bfhŸiffŸ ËtUkhW-

1. rk¤Jt éÂ

2. bjëÎ éÂ

3. tr tÂ

4. Á¡fd éÂ

212
1. rk¤Jt éÂ

Ï›éÂæ‹go ‘xUt‹ j‹ r¡Ânf‰g’ tç brY¤Jtnj, ÏjDila


bfhŸifahF«. tç é¡F« nghJ tç brY¤Jnthç‹, r¡Â¡nf‰g tç é¡f
nt©L«. ViHfŸ ÛJ FiwthfΫ, gz¡fhu®fŸ ÛJ mÂfkhfΫ tç é¤jš
nt©L«. tç éÂ¥ghdJ ÚÂæ‹ mo¥gilæš mika nt©L«. mid¤J ju¥ò
k¡fS« j§fsJ r¡Â¡nf‰g tç brY¤j nt©L«.

2. bjëÎ éÂ/ cW éÂ

x›bthU FokfD« jh‹ brY¤jnt©oa tçæ‹ msÎ, v¥bghGJ tç brY¤j


nt©L«, ahçl« brY¤j nt©L« v‹gij m¿ªÂU¡f nt©L«. ÏJnt bjëÎ /
cW éÂahF«.

3. tr éÂ

tç brY¤Jjš, tç brY¤JnthU¡F trÂahfΫ ghu« FiwªjjhÍ«


ÏU¤jš nt©L«. v.fh. r«gs¤ÂèUªJ Ão¤j« brŒa¥gL« tUkhd tç, g©l§fŸ
Ûjhd tçfŸ bghU£fis th§F«nghnj bgw¥gLjš (c«.) mWtilnahL bgw¥gL«
ãy tç.

4. Á¡fd éÂ

Ï›é tç éÂ¥ÃY«, tç tNè¥gÂY« mÂf gz« éuakhfhkèU¡f


nt©L« vdw j¤Jt¤ij¥ g‰¿aJ. Ï¢r¨¡fd é tç¢ r£l§fŸ k‰W«
tê KiwfŸ vëjhdjhfΫ, k¡fsJ tUkhd tçfis¡ Fiwªj mséš
ga‹gL¤JtjhfΫ mikjš nt©L«.

tçfë‹ tiffŸ

tçfë‹ tiffis¥ ËtUkhW tçir¥gL¤jyh«, mit ahitd.

1. ne®Kf k‰W« kiwKf tçfŸ

2. é»j éçéÂ¥òKiw, ts®ÅjKiw, njŒÎ ÅjKiw, äjts®Åj Kiw.

3. Áw¥ò¤ Ô®it k‰W« kÂ¥ò Ûjhd tç

4. kÂ¥ò¡ T£L tç (VAT)

5. x‹W (m) gyju¥g£l tçfŸ

1. ne®Kf k‰W« kiwKf tçfŸ

nguhÁça® lhšlå‹ T‰W¥go, ‘ne®Kf tç v‹gJ ah® ÛJ tç


é¡f¥g£lnjh, mtnu tç brY¤JtjhF«. kiwKftç v‹gJ xUt® ÛJ tç
é¡f¥g£L, k‰bwhUt® gFÂahfnth (m) KGikahfnth tç brY¤JtjhF«.

ne®Kf tçæš tç brY¤Jgtnu, tç¢Rikia¢ Rk¡f nt©L«. Mdhš


kiwKftçæš, tç é¡f¥g£lt® ntW, tç¢Rikia¢ Rk¥gt® ntW.

213
ne®Kftç v.fh. tUkhdtç, brh¤Jtç, btFk tç, Ô®it tç
v‹gitahF«.

kiwKf tç v.fh. R§f tç, é‰gid tç v‹gdthF«

ne®Kf tçahdJ k¡fëläUªJ neuoahf tNè¡f¥gL»wJ. Ï›tçahdJ


ah® ÛJ é¡f¥gL»‰njh mtçläUªnjh tNè¡f¥gL»wJ. Ï›tif tçæš tç
VŒ¥ò v‹gJ fodkhF«.

kiwKf tçahdJ g©l§fŸ k‰W« gâfŸ ÛJ é¡f¥gLtJ MF«. Ïš


é¡f¥gL« tçæ‹ Jt¡f¢ Rik xUt® ÛJ ÏU¥ÃD« c©ik tç¢ RiahdJ
k‰bwhUt® ÛJ kh‰w ÏaY«. ãfœÎ kh‰w« v‹gJ ah® tçia¢ brY¤J»whnuh?
c©ikæš tç¢Rikia V‰gt® ah® v‹gij¡ F¿¡»wJ. ne®Kf tçæš
gz¢RikÍ«, c©ik¢ RikÍ« xUt® Ûnj ãiy bgW»wJ. Mdhš kiwKf tçæš
xU nkh£lh® ir¡»Ÿ é‰gidahs® tç¢Rikia Jt¡f¤Ây V‰ÃD«, bghUis
th§Fgtnu tç¢ Rikia¥ Ë V‰»wh®.

k¤Âa k‰W« khãy muRfë‹ tçfŸ

ϪÂahé‹ ãÂæaš mik¥ghdJ, T£lh£Á mik¥ghF«. ϪÂa muÁaš


mik¥ò¢ r£l¤Â‹go ϪÂahéš k¤Âa, khãy muRfS¡F¤ jå¤jåahf tçfŸ
é¤J tNè¡F« cçikfŸ tH§f¥g£LŸsd. Ï«khÂçahd Ãçéidfë‹ _y«
k¤Âa, khãy muRfS¡»ilna ã ã®thf¤Âš vªjéj Ãu¢ridfS« V‰glhJ.

k¤Âa muR é¡F« tçfŸ

k¤Âa muR¡F¡ ÑœfhQ« ÏU Kiwfëš tUkhd« »il¡»wJ

1. tç rh®ªj tUkhd«
2. tç rhuhj tUkhd«
tç rh®ªj tUkhd«

1. ntsh©ik tUkhd« j鮤J Ãw tUkhd§fë‹ Ûjhd tçfŸ

2. ãWtd§fë‹ Ûjhd tçfŸ

3. bryéd§fŸ Ûjhd tçfŸ

4. brh¤J¡fŸ Ûjhd tçfŸ

5. m‹gë¥ò tçfŸ

6. bršt tçfŸ

7. _yjd¤Â‹ Ûjhd tçfŸ

8. Ma¤Ô®it tçfŸ

9. R§f¤ Ô®ÎfŸ (V‰Wk k‰W« Ïw¡Fkç tçfŸ)

214
k¤Âa muÁ‹ tç rhuh tUthŒfŸ

1. ãÂrh® gâfŸ

2. t£o tUthŒfŸ

3. Ïyhg g§FfŸ

4. bghJ¥ ga‹, gâfŸ

5. r_f, rKjha¥ ga‹ gâfŸ

6. bghUshjhu ga‹ gâfŸ

khãy murhš é¡f¥gL« tçfŸ

ϪÂa muÁaš mik¥ò r£l¥go khãy muRfŸ tç é¥Ë _y« tUkhd«


bgW« mÂfhu« bg‰WŸsd. Mdhš ôåa‹ Ãunjr§fS¡F neuoahd ãÂÍjéia
k¤Âa murh§fnk më¤J cjΫ.

khãy muÁ‹ _y« é¡f¥gL« tçfŸ

1. ãy tUthŒ (tç, Ô®it tNè¥ò c£gl)

2. é‰gid k‰W« brŒÂ¤jhŸ jéu k‰w bghUŸfŸ Ûjhd tçfŸ.

3. ntsh©ik tUthŒ k‰W« ãy« M»at‰¿‹ ÛJ é¡f¥gL« tçfŸ.

4. ãy«, kidfŸ, f£ol§fŸ ÛJ é¡f¥gL« tçfŸ

5. ntsh©ik ãy« rh®ghd, ntsh© g©iz tçfŸ.

6. kJ tiffŸ ÛJ é¡f¥gL« Ma¤Ô®itfŸ

7. xU khãy¤ÂèUªJ, ÃçbjhU khãy¤Â‰F¥ g©l§fis¡ bfh©LtU«


nghJ é¡f¥gL« tçfŸ.

8. fåk¥ bghUŸfë‹ cçk§fŸ ÛJ é¡f¥gL« tçfŸ

9. ä‹rhu Ef®Î, é‰gid Ûjhd tçfŸ

10. éy§FfŸ, glFfŸ, thfd§fŸ ÛJ é¡f¥gL« tçfŸ

11. ÏU¥ò¥ ghij, cŸeh£L Ú®tê M»at‰¿š bfh©L¢ bršY« ru¡FfŸ,


gaâfë‹ ÛJ é¡f¥gL« tçfŸ.

12. K¤Âiu¤jhŸ tçfŸ, ÚÂk‹w f£lz«, k‰W« gÂΡ f£lz§fŸ.

13. bghGJngh¡»‹ ÛJ é¡f¥gL« tçfŸ

14. és«gu§fŸ, brŒÂ¤jhŸ j鮤J Ãw és«gu§fŸ Ûjhd tçfŸ

15. bjhêšfŸ, t®¤jf«, ntiyfŸ Ûjhd tçfŸ

16. Ú®¥ghrd k‰W« fhLfŸ _y« »il¡F« tç tUkhd§fŸ

215
17. k¤Âa muÁ‹ khåa§fŸ Ûjhd tçfŸ

18. Ãw tUkhd§fŸ, mjhtJ gÂΡ f£lz«, tUkhd tçæš xU gFÂ, R§f


tçfŸ k‰W« fl‹fŸ Ûjhd tçfŸ.

tçéÂ¥ò KiwfŸ

1. é»j Kiw tçfŸ

2. ts®Åj Kiw tçfŸ

3. njŒ é»j Kiw tçfŸ

4. äj ts®Åj Kiw tçfŸ vd eh‹F tif¥gL¤j¥gL»‹wd.

1. é»j tç éÂ¥ò Kiw (Proportional Tax)

Ï›tif tçfŸ khwhJ, ãiyahdjhf cŸsd. tUkhd« mÂfkhdhY«


FiwªjhY« tçé¥Ú kh‰w« V‰glhJ, ViHfS¡F«, gz¡fhuU¡F« xnu
khÂçahd tç é»j« é¡f¥gL«.

2. ts®Åj tçéÂ¥ò Kiw (Progressive Tax)

Ï«Kiwæš tçæ‹ mo¥gil js« mÂfç¡F« nghJ, tçé»jK«


mÂfç¡»‹wJ. tUkhd« mÂfç¤jhš tç é»jK« mÂfç¡F« (v.fh.) tUkhd tç.

3. njŒÎ Åj tçéÂ¥ò Kiw (Regressive Tax)

tUkhd« caU« nghJ, brY¤j nt©oa tç é»j« Fiwªjhš, mJ


njŒÎ Åj tç vd¥gL«. Ϫj Kiwæš gz¡fhuiuél ViHfŸ ÛJ tç¢Rik
mÂfç¡»wJ. vdnt Ϥjifahd tçéÂ¥ò ãahak‰wjhF«.

4. äjts®Åj tçéÂ¥ò Kiw (Degressive Tax)

é»jKiw tç éÂ¥ò, ts®Åj tçéÂ¥ò M»a Ïu©L« nr®ªj fyitna


äjts®Åj tçéÂ¥ghF«. Ïš tUthŒ cau, cau tç ÅjK« xU F¿¥Ã£l
msÎ tiu ca®ªJ Ëò Óuhd ãiyia mil»wJ. ϧF tUthŒ ca®ªjhY«, tç
é»j« ca®tšiy. Ï›tçKiwæš ca® tUkhd« <£Lgt®fŸ Fiwªj tUkhd«
<£Lgt®fis¡ fh£oY« Fiwthd Âahf¤ijna nk‰bfhŸ»‹wd®.

Ϫeh‹F KiwfSŸ ts®Åj tçéÂ¥ò Kiwna ÁwªjjhF«.

M©L ã ãiy m¿¡if (Budget)

muÁ‹ tç tUthŒ k‰W« bghJ fl‹fis¥ g‰¿a Ô®khd§fŸ M©L


ãÂãiy m¿¡ifæš më¡f¥gL»‹wd. ts®¢Á¡F«, £l« Ô£LjY¡F« tuÎ
bryΤ £lkhdJ Ï‹¿aikahjjhF« ts®¢Á¤ £l§fë‹ neh¡f§fis mila
£lt£lkhd bfhŸif têKiwfis Ï›tu΢ bryΤ £l« tiuªJ jU»wJ.
nkY« tuΫ bryΫ x‹¿‰bfh‹W Ïizahf eilbgwhjjhš Ϫj tuÎ bryΤ
£lkhdJ mtÁakhdjhf ÏU¡»wJ.

216
és¡f«
tuÎ bryΠ£l« v‹gJ M©L ãÂãiy m¿¡ifahF«. ÏJ muÁ‹ tuÎ
bryÎfnshL Toa xU ã M©o‰fhd (V¥uš 1 Kjš kh®¢ 31 Koa) m¿¡if.
g£b#£ v‹D« brhš ÃbuŠR bkhê¢ brhšyhd (Bougette) v‹w gj¤ÂèUªJ
cUthdJ. ‘Bougette’ v‹gj‰F Á¿a ig v‹W bghUŸ. ehlhSk‹w¤Âš
rk®¥Ã¡f¥gl nt©oa Ï›t¿¡ifia (khãy r£lk‹w¤ÂY«) ã mik¢r®fŸ
Ï¥igæš it¤Jjh‹ bfh©L tUtJ tH¡f«. k¤Âa khãy muRfŸ x›bthU
ã M©L njhW« Ï›t¿¡ifia¤ jahç¥g®. Ϫj £l§fëš muÁ‹ ãÂ
bfhŸiffŸ, tç¡ bfhŸiffŸ, _yjd Ãw¥Ãl§fŸ, nrä¥ò msÎfŸ, ts§fë‹
ga‹ghLfŸ k‰W« _yjd M¡f§fŸ g‰¿a és¡f§fŸ Ïl«bgW«.
tiuaiwfŸ
tuÎ bryΤ £l¤Â‰F bt›ntwhd tiuaiwfŸ cUth¡f¥g£ld.
nguhÁça® okh¡ (Dimock) mt®fŸ F¿¥ÃL« nghJ “tuÎ bryΤ £l«
v‹gJ xU F¿¥Ã£l fhyf£l¤Âš rkkhf fz¡»£l tuÎ k‰W« bryΓ v‹»wh®.
nkY« ã®thf¤ij¥ bghW¤jtiuæš Kªija brašgh£oid¥ gÂÎ brŒjš,
ãfœfhy¤Â‹ f£L¥gL¤J« KiwahfΫ k‰W« v®fhy¤ij ÃuÂgè¡F« xU
£lkhF«.
»sh£ °nlh‹ T‰W¥go, tuÎ bryΤ £l« v‹gJ btW« v©âaš
mo¥gilahdJ k‰W« mšy, Mdhš jåkåj®fë‹ brGik k‰W«
tF¥Ãdçilnaahd cwÎ nkY« muÁ‹ tèik M»at‰¿‹ nt®tiu Mæu«
têfS¡F nkš brš»wJ.
tuÎ bryΠ£l¤Â‹ tiffŸ
tuÎ bryΠ£l«, rkãiy tuÎ bryΤ £l« v‹W« rkd‰w tuÎ bryÎ
£l« vdΫ Ïu©L tif¥gL«.

I. rkãiy tuÎ bryΠ£l« (Balanced Budget)

muÁ‹ £läl¥g£l bryÎfS«, tUthÍ« rkkhf ÏU¥Ã‹ mJ rkãiy


tuÎ-bryΠ£l« vd¥gL«. F¿¥Ã£l¡ fhyf£l¤Âš tUthahdJ, bryé‰F
rkkhŒ ÏU¡F«.

II. rkd‰w tuÎ bryΤ £l« (Un-Balanced Budget)

(äif tuÎ bryΠ£l« (m) g‰wh¡Fiw tuÎ bryΤ£l«)

rkãiya‰w tuÎ bryΤ£l« v‹gJ muÁ‹ tUthŒ, bryit él¡


TodhY« (mšyJ) muÁ‹ bryÎ, tUthiaél mÂfkhdhnyh Ïu©Lnk
rkd‰w tuÎ bryΤ £l« v‹wiH¡f¥gL«. muÁ‹ tUthÍ«, bryΫ rkkhf
ÏšyhÂU¤jny rkãiya‰w tuÎ bryΠ£lkhF«. bghJ tUthŒfŸ, bghJ
bryÎfisél mÂfkhf ÏU¥Ã‹ mJ “cgç tuÎ bryΠ£l«“ vd¥gL«. bghJ
bryit¡ fh£oY«, bghJ tUthŒ Fiwthf ÏUªjhš mJ “g‰wh¡Fiw tuÎ -
bryΠ£l«” v‹W« miH¡f¥gL«.

217
bjh‹ik¥ bghUëaš m¿P®fŸ rkãiy tuÎ bryΠ£l¤ij Mjç¤jd®.
Mdhš eÅd bghUëaš tšYe®fŸ rkãiya‰w tuÎ bryΤ £lnk xU eh£o‹
bghUshjhu« rkãiyia milaΫ mªãiyia¤ bjhl®ªJ ãiyeh£lΫ bgçJ«
gaDŸsjhf ÏU¡F« v‹W fUJ»‹wd®.
tuÎ bryΠ£l¤Â‹ tiffŸ
1. tUthŒ tuÎ – bryΤ £l«
2. _yjd tuÎ – bryΤ £l«
ã ã®thf¤Âš, tuÎ bryΤ£l« v‹gJ äf K¡»akhd gFÂahF«.
x›bthUã M©oY« muR jdJ tuéid¥ g‰¿Í« bryéd§fis¥ g‰¿Í« jdJ
tiuéid ghuhSk‹w¤Âš éthÂ¥gj‰fhf rk®¥Ã¡f nt©oaJ mtÁa«. nkY«
muÁ‹ bryéd§fSŸ tUthŒ bryéd§fisÍ« _yjd¢ bryéd§fisÍ« Ãw
bryéd§fëèUªJ ntWgL¤jnt©L«. vdnt jh‹ Ϥ£l¤ij tUthŒ g£b#£
v‹W« _yjd g£b#£ v‹W« Ïu©L tiffshf¥ Ãç¡»‹wd®.

1. tUthŒ tuÎ bryΠ£l« (Revenue Budget)

Ïš muÁ‹ tUthŒ tuÎfS« (tç tUthŒ, tç j鮤j Ãw tUthŒ


c£gl) mt‰¿èUªJ brŒa¥gL« tUthŒ bryÎfS« ml§F«. brh¤Âid
cUth¡fhj mid¤J bryéd§fS« tUthŒ bryéd« v‹W miH¡f¥gL«.
(v.fh.) muR¤JiwfŸ rh®ghd bryÎfŸ - el¥ò tUthÍ« (Current Revenue) el¥ò
bryéd§fS« muÁ‹ bghJ¡ fl‹ Ûjhd t£o k‰W« ts®¢Á rhuh bryéd§fŸ)

2. _yjd tuÎ bryΤ £l«

muR brŒÍ« bryéd§fë‹ bgU« gF _yjd bryÎfshF«. _yjd


tuÎfŸ, _yjd¢ bryéd§fŸ M»ait _yjd tuÎ bryΤ £l¤Âš ml§F«.
m§fho¡ fl‹fŸ, ϪÂa çr®› t§»æläUªJ bgw¡Toa fl‹fŸ, fUñy
c©oašfŸ, mašeh£L muRfŸ, ãWtd§fŸ ngh‹wt‰¿èUªJ bgW»‹w fl‹fŸ
M»ait muÁ‹ F¿¥Ãl¤j¡f _yjd tUthŒfshF«. muÁ‰F¢ brhªjkhf
ãy«, f£ol§fŸ, ÏaªÂu¤ jsthl§fŸ ngh‹wt‰iw th§Fjš, KjÄLfŸ k‰w
muR f«bgåfS¡F« khãy muRfS¡F« tH§f¥gL« fl‹fŸ ngh‹wit _yjd
bryéd§fëš ml§F«.

brašÂw‹ tuÎ bryΤ £l« (Performance Budgeting)

xJ¡Ñ£L tê KiwahdJ gy ehLfëš, giHa bryéd £l KiwæèUªJ


khWg£L òÂa c¤Âfsh»a brŒÂw‹ ã ãiy m¿¡if, fhça¤ £l« k‰W« ó{ía
ã ãiy m¿¡if (Zero based budget) ngh‹wit ifahs¥gL»‹wd.

brašÂw‹ tuÎ bryΤ £lkhdJ murh§f¤Â‹ bghJ bryéd§fis¢


rh®ªj, gâfŸ, fhça§fŸ, braštot§fŸ, elto¡iffŸ, £l§fŸ M»at‰iw
cŸsl¡F« Ϥ£lkhdJ muR nk‰bfhŸS« mo¥gilahd muÁ‹ bryéd§fis
ÃuÂgè¡»wJ.

218
ó{ía tuÎ - bryΤ£l« (Zero based budget)

ó{ía ã ãiy m¿¡if v‹gJ xU òÂa c¤Âia¡ bfh©l tuÎ bryΤ


£lkhF«. Ïš x›bthU M©L«, xU òÂa M©lhf V‰W¡ bfhŸs¥gL»wJ.
flªj Áye¨fœÎfis¡ fz¡»š vL¤J¡ bfhŸtšiy. Ϥ£l« ó{ía¤ij
mo¥gilahf¡ bfh©L, KGikahdjhfΫ, òÂjhdjhfΫ vL¤J¡
bfhŸs¥gL»wJ.

ãÂæaš bfhŸif (Fiscal Poliy)

ãÂæaš bfhŸifæ‹ bghUŸ és¡f«

ãÂæaš bfhŸif v‹gJ muÁ‹ (bghJ¢) bryÎ k‰W« mj‰fhd ã tH§F«


Kiwia¥ g‰¿a bjhF¥ò nfh£ghLfis F¿¥gjhF«. xU murh§f¤Â‹ ã ãiy
m¿¡if¥ g‰¿a ãiyaikÂna ãÂæaš bfhŸif vd¥gL«. eh£o‹ bghUshjhu
elto¡iffis¡ f£L¥gL¤jΫ, kh‰¿ mik¡fΫ muR v‹d brŒa¡TL« v‹w
nfŸé¡F éilia ã¡ bfhŸif më¡»wJ. eh£o‹ c‰g¤Â, ntiythŒ¥ò k‰W«
éiy M»at‰iwÍ« bghJ¡fl‹fŸ, tçfŸ, bghJ¢ bryÎfŸ thæyhf kh‰¿
mik¡f muR vL¤J¡ bfhŸS« Ka‰Áfis¥ g‰¿aJ MF«.

tiuaiw

M®j® °ä¤° v‹gtç‹ T‰W¥go “ãÂæaš bfhŸif v‹gJ eh£o‹ njÁa


tUthŒ, c‰g¤Â, ntiythŒ¥ò, M»at‰¿š njit¥gL« éisÎfis V‰gL¤jΫ.
njit¥glhj, v®ghuhj, éisÎfis¤ j鮡fΫ muR nk‰bfhŸ»‹w muÁ‹
tUthŒ k‰W« bryÎ g‰¿a fhça¤Â£lkhF«.“

ãÂæaš bfhŸifæ‹ K¡»a¤Jt«

nguhÁça® J.M. Ñ‹R mt®fŸ btëæ£l “ntiy thŒ¥ò t£o k‰W«


gz¤ij rh®ªj bghJ¡ bfhŸif“ v‹D« üš btëæl¥gL« tiu ãÂæaš
bfhŸifæ‹ K¡»a¤Jt« czu¥gléšiy. mtuJ bghJ¡ nfh£ghlhdJ ãÂæaš
bfhŸifæ‹ bghUisÍ« brašgh£ilÍ« m¿ÎW¤Â bghJ ãÂæaèš xU ÂU¥ò
Kidahf mikªjJ. Ït® tçfŸ, bghJ¢ bryÎfŸ, bghJ¡ fl‹fns eh£o‹
c‰g¤Â ãiyiaÍ«, ntiy ãiyfisÍ« kh‰Wtj‰fhd Áwªj fUéfŸ v‹W
és¡»Íiu¤jh®.

k¡fsh£Á têæš Ïa§F« muR k¡fsJ bghJ ey¤Âš <LghL


bfh©ljhf elªJ bfhŸs nt©Lkhæ‹ bghUshjhu ts®¢Á¤ Jiwfëš
Óça¥ gâah‰w nt©L«. mndf bghJey ts®¢Á¥ gâfëš (bghJ gadgh£L¥
gâfshd FoÚ® trÂ, Rfhjhu trÂ, Foik¥ gâfŸ, Jt¡f¡ fšé, r_f
ey‹, ghJfh¥ò) K¡»a g§nf‰W brašgl nt©L«. ÏJnt eÅd muRfë‹
jiyaha ãÂæaš bfhŸiffshF«. nk‰T¿a gâfS«, nritfS« m§fhoæš
é‰f¥glhjitfshF«. mit Ef®é‰fhf m§fhoæš më¥ghf é‰f
KoahjitfshF«. Mdhš Ϥjifa bghJ¥ gâfS¡fhf tçfë‹ tot¤Âš
Ïj‹ bgWkhd¤ij muR bg‰W¡ bfhŸsyh«.

219
ts®¢Á Fiwªj ehLfëš bghJ ãÂæayhdJ Ï‹D« TLjyhd gâfis
nk‰bfhŸs nt©oÍŸsJ. Ï›tuR bghUshjhu¤Âš ãiyahd j‹ikia V‰gL¤j
nt©oÍŸsJ. ts®ªJ tU« ehLf¨ëš Ôéu bghUshjhu ts®¢Áia C¡Fé¤jš
v‹gJ éU«g¤j¡fbjh‹whF«. vdnt bghJ ãÂæaèš éiuªj ts®¢ÁiaÍ«
bghUshjhu ãiy¥gL¤JjiyÍ« tèÍW¤Â murh§f§fŸ ghLgl nt©L« v‹w
ãiy V‰g£lJ.

ã¡ bfhŸifæ‹ neh¡f§fŸ

ã¡ bfhŸifæ‹ mo¥gilahd neh¡f§fŸ ËtUkhW

1. ts§fis¤ Âu£o, bghJ¤ Jiwæ‹ ã Mjhu§fis¥ bgU¡f¢ brŒjš

2. jåah® Jiwia ts®¢Áaila¢ brŒjš

3. ts§fis c¤jk mséš (Optimum) ga‹gL¤jš.

4. gzÅ¡f¤ij¡ f£L¥gL¤Â, bghUshjhu¤ij ãiy¥gL¤Jjš

5. tUkhd«, brh¤J¥ g»®éš cŸs V‰w¤ jhœÎfis¡ Fiw¤jš.

6. KG ntiy thŒ¥ig miljš, k‰W« bghUshjhu ts®¢Á

7. ã¡ bfhŸifÍ«, _yjd M¡fK«

1. ts§fis¤ Âu£o, bghJ¤ Jiwæ‹ ã Mjhu§fis¢ bgU¡f¢ brŒjš

eh£o‹ tç¡ bfhŸifahdJ »il¡F« ts§fis¢ Áwªj Kiwæš Âu£o


eh£o‹ ts®¢Á¥ gâ¡fhf ga‹gL¤J« Kiwæš mika nt©L«. nkY« Åzhd
k‰W« Ml«gu¢ bryÎfis, cgnahfkhd c‰g¤Â KjÄLfshf kh‰¿ ts®¢Á¥
gâfS¡fhf bryél¥glš nt©L«.

2. jåah® Jiwia ts®¤jš

fy¥ò¥ bghUshjhu¤Âš jåah® JiwahdJ K¡»a g§fh‰W»wJ.


ts®¢Áæš bghJ¤ Jiw g§F mÂfç¤jhY« jåah® Jiwæ‹ g§if¥ òw¡fâ¡f
ÏayhJ. Mfnt jåah® Jiwæ‹ KjÄL brŒgtU¡F tç éLKiw, tç¢
rYiffŸ, cjé¤ bjhiffŸ, C¡f§fŸ më¤J _yjd Âu£ÁiaÍ«, KjÄ£ilÍ«
jåah® Jiwæš nk«gl¢ brŒayh«.

3. ts§fis c¤jk mséš ga‹gL¤jš

nk‰F¿¥Ã£l všyh neh¡f§fisÍ« ãiwnt‰w, ts§fŸ Kiwahf


g»®ªjë¡f¥gl nt©L«. jåah® Jiw, k‰W« bghJ¤Jiwfis Kiwahf _yjd
Âu£Áia ga‹gL¤j mt‰iw C¡Fé¡f nt©L«. c‰g¤Â ts§fis bghUshjhu
ts®¢Áia mÂfç¡F« têfëš ga‹gL¤j nt©L«. »il¡f¡Toa mid¤J
ts§fS« r_f, k‰W« bghUshhu ts®¢Á¡fhf ga‹gL¤j¥gl nt©L«.

220
4. gzÅ¡f¤ij¡ f£L¥gL¤Â, bghUshjhu¤ij ãiy¥gL¤jš

gz Å¡f¤ijÍ«, gz th£l¤ijÍ« f£L¥gL¤J« xU fUéahf ã¡


bfhŸif cŸsJ. Kjyhtjhf m›t¥nghJ V‰gL« bghUshjhu¢ Á¡fšfis¢ Ó®
brŒa V‰w xU tç mik¥ig milahs« f©L bfhŸs nt©L«. Ïu©lhtjhf,
gz Å¡f« k‰W« gzth£l neu§fëš tç Kiwfëš mtÁakhd kh‰w«
V‰gL¤Jjš nt©L«. ϪÂah ngh‹w ehLfëš gz th£l¤ij monahL mf‰w,
tç mik¥ig¡ fh£oY«, bghJ bryé‹ ngh¡»id mÂf¥ gaDŸsjhf M¡f
nt©L«. gz Å¡f¡ fhy§fëš, gzÅ¡f v®¥ò tçfshd cgç Ïyhg tçfŸ,
k‰W« bghJthd, Ml«gu Ef®Î bghUŸfŸ ÛJ tçfŸ é¡f¥gl nt©L«.

5. tUkhd«, brh¤J¡fŸ g»®éš cŸs V‰w¤jhœÎfis Fiw¤jš

eh£L tUkhdkhdJ všyh tif k¡fS« ga‹bgW« tifæš


g»®ªjë¡f¥gl nt©L«. tUkhd«, brh¤J k‰W« thŒ¥òfshš rkãiy
V‰gL« nghJ k£Lnk bghUshjhu¤Âš ts®¢ÁæY« k‰W« r_f ts®¢Áæš xU
KGikia¡ fhzKoÍ«. ViH vëa k¡fë‹ ey‹ fU tUkhdkhdJ kW g»®Î
brŒa¥gl nt©L«. tçfŸ _y« k£Lnk Ϥjifa kh‰w¤ij V‰gL¤j KoÍ«.
nkY« murhdJ bghJ¢ bryéd§fis mÂfç¡F« nghJ bghUshjhu¤Âš
Ëj§»ÍŸs k¡fë‹ ey‹fis ca®tila brŒa KoÍ«. nkY« ntsh©ik,
Ú®ghrd« fšé, Rfhjhu« k‰W« kU¤Jt trÂfŸ Ûjhd bryÎfŸ mÂfç¡F« nghJ,
eèªj k¡fsJ bghUshjhu« K‹nd‰w« milÍ«.

6. KGntiy thŒ¥ò miljš k‰W« bghUshjhu ts®¢Á

KGntiythŒ¥ò k‰W« éiyæš ãiy¤j‹ik. M»ad ã¡


bfhŸifæ‹ _ynk mila KoÍ«. bghUshjhu kªj fhy¤Âš ntiyæ‹ikia
Ô®¥gš gz¡bfhŸif bt‰¿ bgwéšiy. Mdhš muÁ‹ ã¡ bfhŸifahš
k£Lnk Ϫneh¡f¤ij ãiw΢ brŒa ÏaY«. ts®¢Á Åj¤ij mÂfç¡f KG
ntiythŒ¥Ãš cŸs ts§fŸ rçahd Kiwæš g»®Î¢ brŒant©oaJ mtÁa«.
Ϫj brašfŸ _y« bghUshjhu c‰g¤Â ÂwdhdJ mÂfç¡F«. Mfnt
ã¡bfhŸifia ga‹gL¤Â tçfë‹ thæyhf KjÄLfisbgU¡», Ef®Îfis
f£L¥gL¤Jtj‹ _y« c‰g¤Âia bgU¡fyh«. jå egç‹ tUkhd« Ûjhd tçia
Fiw¡F« nghJ, _yjd bgU¡f« mÂfç¡F«. ntiythŒ¥òfis mÂfç¡f,
murhdJ r_f k‰W« bghUshjhu ts®¢Á¡fhd bryéd§fis mÂfç¡f
nt©L«. murhdJ nk‰bfhŸS« cŸS® bghJ¥gâ¤Jiw ts®¢Á £l§fëš
Fiwªj _yjd¤ijÍ« mÂfkhd msÎ ciH¥igÍ« ga‹gL¤Âdhš ntiythŒ¥ò
mÂfç¡F«.

7. ã¡ bfhŸifÍ«, _yjd M¡fK«

ã¡ bfhŸiffsh»a, tçfŸ, R§f Ma¤ Ô®itfŸ, kh‰W¢ brY¤JiffŸ,


tç rYiffŸ k‰W« khåa§fŸ, jŸSgofŸ Kjèad _y« _yjd M¡f«
mÂfç¤J, Ú©l fhy bghUshjhu ts®¢Á milÍ« _yjdkhdJ bghUshjhu
ts®¢Áia Ô®khå¡F« xU fhuâahF«. mJnt bghUshjhu ts®¢Áæ‹xU
ÂwÎnfhyhf ts®ªJ tU« ehLfëš ga‹gL»wJ.

221
ã¡ bfhŸifæ‹ FiwghLfŸ (Limitations of Fiscal Policy)

ã¡ bfhŸifahdJ, jåah® k‰W« bghJ¤Jiwfëš nrä¥ò k‰W«


KjÄLfis mÂfç¡f KL¡»éL« K¡»a fUéahf ÏUªjhY«, Ïš Ñœ¡fhQ«
FiwghLfŸ cŸsd.

1. 㤠ԮÎfë‹ msÎ

2. tâf¢ NHšfis¡ f£L¥gL¤Jtš ã¡ bfhŸifæ‹ Fiwªj bt‰¿.

3. muR ãUthf¤Âš fhyjhkj«

4. k‰w FiwghLfŸ

1. 㤠ԮÎfë‹ msÎ

ãÂãiy m¿¡if v‹gJ xU rhjhuz tuÎ bryÎ m¿¡if k£Lkšy mJ xU


bghUshjhu¤Â‹ totik¥ghF«. Ï›tiuÎ eh£L tUkhd¤Â‹ xU Á¿a gFÂahf
ÏU¥gjdhš bghUshjhu ts®¢Áæ‹ ÛJ éU«g¤j¡f ghÂ¥ig V‰gL¤j ÏayhJ.
e« eh£o‹ bgUkséyhd k¡fŸ ViHfshf ÏU¥gjhš, ne®Kf tçia mÂf mséš
eh« ga‹gL¤j Ïayéšiy. nkY« bkh¤j tç tUthahdJ eh£L tUkhd¤Âš
xU ÁW gFÂahf ÏU¥gÂdhš, bgUksÎ ãÂah¡f« njit¥gL»‹wJ, Ë j§»a
ãiyæš ÏU¡»‹w bghUshjhu¤ij K‹nd‰w, ϪãÂæ‹ Ô®Î nghjhjjhf
cŸsJ.

2. tâf¢ NHšfis¡ f£L¥gL¤Jtš ã¡ bfhŸifæ‹ Fiwthd bt‰¿

xU eh£o‹ Jiwfë¡»ilna xU§»iz¥ò V‰glhé£lhš, ãÂ


bfhŸifæ‹ fUéfŸ mªeh£o‹ bghUshjhu ts®¢Áia éiuÎ¥gL¤j KoahJ.
muR nk‰bfhŸS« všyh brašghLfS« mid¤J JiwfëY« xnu khÂçahd
jh¡f¤ij V‰gL¤Â, Ï›thwhf xU Jiwæš V‰gL»‹w kªjkhdJ k‰bwhU
Jiwæš éiy V‰w¤ij v‰gL¤J«. g‰wh¡Fiw ãÂah¡f¤Â‹ _y« v‰g£l
th§F« r¡Âæ‹ mÂfç¥ò, 1930« M©o‹ bgU« kªj¤ij g‰¿ és¡»a J.M. Ñ‹R
mt®fë‹, kªj« jGéa bghUshjhu§fS¡F Ï‹D« TLjyhd éiy V‰w¤ijna
më¤jJ.

3. muR ãUthf¤Âš fhyjhkj«

ã®thf¤ jilfëdhš ãÂã®thf bfhŸif eilKiw¥gL¤Jtš fhy


jhkjK«, ã¢rak‰w NHš k‰W« FH¥g ãiyÍ« V‰gl¡TL«. Ïj‹ éisthf ã¡
bfhŸifæ‹ tèik braèH¡f¡TL«.
k‰w FiwghLfŸ

bgU« mséyhd ntiy¡FiwÎ, bghJk¡fëilna fhz¥gL«


x‰Wikæ‹ik, tç VŒ¥òfŸ, Fiwthd tç éÂ¥ò¡fŸ ngh‹wit ã¡
bfhŸifæ‹ k‰w FiwghLfshF«.

222
gæ‰Á
gFÂ - m
I. rçahd éilia¤ nj®ªbjL¡fΫ
1. bghJ ãÂahdJ, tUkhd« k‰W« bryÎl‹ bjhl®òilaJ
m. jåah® Jiw M. ntsh©ik¤ Jiw
Ï. bghJ¤ Jiw <. bjhêš ÃçÎ
2. tç tUthŒ
m. f£lz« M. tçfë‹ tiffŸ
Ï. tUthŒ <. tça‰w tUthŒ
3. T£lh£Á FoauR Ïjid¡ bfh©lJ
m. ika, khãy k‰W« cŸsh£Á mik¥òfŸ M. ika k‰W« khãy muRfŸ
Ï. khãy k‰W« cŸsh£Á mik¥òfŸ <. nk‰T¿a mid¤J«
4. muÁdhš é¡f¥gL« f£lha f£lz« v‹gJ
m. cçk« M. btFkÂÍ« k‰W« khåa«
Ï. fl‹ <. tç
5. óía ãÂãiy m¿¡ifæš x›bthU M©L« xU ___________ M©lhf
V‰W¡ bfhŸs¥gL»wJ.
m. mo¥gil M©L M. ãÂah©L
Ï. òÂa M©L <. fšéah©L
II. nfho£l Ïl§fis ãu¥òf
6. ________ v‹gJ gšntW têfëš muR¡F tU« tUthŒ.
7. neuo k‰W« é»jh¢rhu rYif bgwhkš nghtij Ï›thW ________
miH¡»‹nwh«.
8. tçé¥Ë mo¥gil nfh£gh£il ________ v‹W miH¡»nwh«.
9. neuo k‰W« kiwKf tç éÂ¥òKiw ________ mo¥gilahf¡ bfh©L
é¡f¥gL»wJ
10. ________ tç v‹gJ ts®éj tçiaÍ«, é»jh¢rhu tçiaÍ« cŸsl¡»aJ
MF«.
III. bghU¤Jf
11. òåj tç éÂ¥ò Kiw - m. jŸSgoÍ« cjé¤bjhifÍ«
12. ts®éj tç - M. Mj« °ä¤
13. ã¡ bfhŸif - Ï. tç éÂ¥ò Åj« FiwÍ«
14. njŒÎ Åj tç - <. tUthÍ« bryΫ rkkhf ÏU¡F«
15. rk¢Ó® ã ãiy m¿¡if - c. Áwªj tçKiw

223
IV. xçU th®¤ijfëš éilaë¡fΫ
16. tç v‹gJ v‹d?
17. ‘VAT’ v‹whš v‹d?
18. é»jh¢rhu tç éÂ¥ò Kiw v‹whš v‹d?
19. ãÂãiy m¿¡ifæ‹ tiffŸ ahit?
20. bghJ¡ fl‹ v‹gJ v‹d?
gFÂ - M
ËtU« édh¡fS¡F eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ.
21. bghJãÂia eh‹F mšyJ IªJ tçfëš éilaë¡fΫ
22. bghJãÂæ‹ ghl¥ bghUŸ (Subnject Matter) v‹d?
23. Mj« °ä¤Â‹ òåj tç éÂfis¡ TW.
24. tçfë‹ éj§fŸ v‹bd‹d?
25. ‘ó{a’ (Zero Budget) ãÂãiy m¿¡if v‹whš v‹d?
gFÂ - Ï
ËtU« édh¡fS¡F xU g¡f mséš éilaë¡fΫ.
26. tçéÂ¥ò¡ bfhŸifia étç?
27. khãy muÁ‹ K¡»a tç tUthŒ k‰W« tça‰w tUthŒ vit? vit?
28. M©L ãÂãiy m¿¡if v‹gij és¡Ff. rkãiy k‰W« rkãiya‰w
M©L ãÂãiy m¿¡ifia étç¡fΫ.
29. ã¡ bfhŸifæ‹ tiuaiw ahJ?
30. ‘ne®Kftç’ k‰W« kiwKftçia ntWgL¤Â¡fh£Lf.
gFÂ - <
ËtU« édh¡fS¡F _‹W g¡f mséš éilaë¡fΫ.
31. tç v‹gij tiuaW. neuo tçfë‹ tiffŸ ahit?
32. M©L ãÂãiy m¿¡ifæ‹ tiffis étç.
33. bghJãÂæaè‹ c£ÃçÎfis és¡Ff.
34. ã¡bfhŸifæ‹ neh¡f§fS« tiuaiwfS« v‹bd‹d?

224
ghl« - 1 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. Ï 2. < 3. m 4. Ï 5. Ï
II.
6. Á¿a
7. ga‹ghLfis
8. g©lkh‰WKiw
9. r_f
10. rK¤Âu« (flš)
III.
11. Ï 12. c 13. < 14. m 15. M
IV.
16. muÁaš bghUshjhu«
17. òŸëæaš, fz¡F¥ bghUëaš
18. gF¤jhŒÎ Kiw (Inductive Method)
19. fh‰W, Nçaxë
20. bgausÎ tUkhd« (Nominal Income)

ghl« - 2 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. < 2. m 3. < 4. M 5. m
II.
6. gH¡f§fS«, kuòfS«
7. éiy¡ fUé
8. c‰g¤Â thŒ¥ò všiy
9. r_f/T£Ley«
10. jåah® k‰W« bghJ
III.
11. < 12. m 13. c 14. M
15. Ï 16. M« 17. Ïyhg neh¡F 18. Åœ¢Á
19. Ódh, »ôgh 20. M«

225
ghl« - 3 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. m 2. Ï 3. M 4. < 5. m
II.
6. Ef®Î
7. ngh£oæLgit, x‹iwbah‹W rh®ªJŸsJ
8. Ïašbg© ga‹gh£L MŒÎ
9. c¢r«
10. FéªJ
III.
11. < 12. m 13. M 14. c 15. Ï
IV.
16. éU¥g§fis ãiw΢ brŒÍ« r¡Â
17. fh[‹ Ïu©lh« éÂ
18. rkneh¡F tisnfhL v‹gJ Ïu©L g©l§fë‹ gšntW Ïiz¥òfë‹
_y« »il¡F«.
19. rkneh¡Ftis¡nfh£o‹ bjhFÂ v‹gJ Ïu©L g©l§fS¡fhd
bt›ntW ãiyahd ga‹gh£il és¡F«.
20. éiy é»j nfhL

ghl« - 4 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. < 2. m 3. m 4. Ï 5. <
II.
6. FiwªJ¢ brš ÏWÂãiy ga‹gh£L éÂ
7. m§fho¤ njit m£ltiz
8. bt¥s‹ éisÎ
9. MšÃu£ kh®rš
10. më¥Ã‹ be»œ¢Á
III.
11. < 12. m 13. c 14. M 15. Ï

226
IV.
16. k‰wit khwhÂU¡F«nghJ
17. brGikæ‹ nghJ njit mÂfç¡F«, kªj¤Â‹nghJ njit FiwÍ«.
18. ep = njit tisnfh£o‹ Ñœ¥ÃçÎ/njit tisnfh£o‹ nkšÃçÎ
19. tUkhd¤Âš V‰g£l kh‰w¤jhš njitæš V‰g£l kh‰w msÎ
20. M«.
ghl« - 5 éilfŸ
gFÂ – m
I.
1. < 2. M 3. m 4. Ï 5. m
II.
6. éiy
7. cgKiwfŸ
8. rkãiy
9. FW»a fhy« k‰W« Ú©lfhy«
10. br§F¤jhf Y m¢R¡F Ïizahf
III.
11. Ï 12. < 13. m 14. M 15. c
IV.
16. kh‰w¤Â‰fhd NHš fhz¥glhj ãiy
17. tUkhd«, RitfŸ, gÂè¥ g©l§fë‹ éiy
18. MšÃu£ kh®õš
19. fduf ÏaªÂu§fŸ, f£ll« KjÄ£L¢ rhjd§fŸ
20. M«
ghl« - 6 éilfŸ
gFÂ – m
I.
1. M 2. m 3. M 4. m 5. M
II.
6. mo¥gil¡ fhuâfŸ
7. Ml« Rä¤
8. ntiy¥ gF¥ò Kiw
9. _yjd«
10. c‰g¤Â rh®ò

227
III.
11. Ï 12. c 13. m 14. M 15. <
IV.
16. bjhêš Kidnth®
17. ãWtd¤Â‹ cŸëUªJ
18. rk c‰g¤Â¡ nfhLfŸ
19. MRTS xy = Px/Py
20. Q=b La Cb

ghl« - 7 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. < 2. m 3. < 4. M 5. Ï
II.
6. bgaus΢ bryÎ
7. bghUshjhu¢ bryÎ
8. FW»a fhy«
9. bkh¤j khwh¢ bryÎ + bkh¤j khW« bryÎ
10. ‘U’ tot«
III.
11. < 12. c 13. m 14. M 15. Ï
IV.
16. MR- khwhkš ÏU¡F« / AR cl‹ bghUªÂ tU«.
17. bkh¤j tUthÍl‹ nr®ªj TLjš
18. ÏyhgK«, eZlK« Ïšyh ãiy¥òŸë
19. FW»a fhy bryΡ nfh£o‹ xU bjhF / £l tis¡nfhL
20. TC/q

ghl« - 8 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. Ï 2. m 3. < 4. m 5. M

228
II.
6. x¤j¥g©l«
7. mÂfg£r Ïyhg«
8. éiy V‰gt®
9. r£l ßÂahd K‰Wçik
10. x‰WikÍl‹ T£Lwthf
III.
11. Ï 12. < 13. c 14. M 15. m
IV.
16. gy ãWtd§fis¡ bfh©lJ.
17. muR
18. tçéÂ¥ò / r£lKiw
19. g©l§fë‹ ntWghL
20. 1969
ghl« - 9 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. < 2. < 3. Ï 4. M 5. m
II.
6. bghJthd
7. ãiwÎ
8. thŒ¥ò
9. bgausÎ
10. bjhêš Kašnth‹
III.
11. M 12. m 13. < 14. c 15. Ï
IV.
16. Ïšiy
17. M«
18. ngh« - nghFt®¡
19. th¡f®
20. ò¤jh¡f« nfh£ghL

229
ghl« - 10 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. M 2. Ï 3. m 4. M 5. <
II.
6. tUkhd« k‰W« Ef®Î
7. ÏW ãiy nrä¥ò eh£l«
8. KjÄL Åœ¢Á
9. Ú®ik éU¥g«
10. bgU¡»
III.
11. Ï 12. m 13. c 14. M 15. <
IV.
16. bgUkªj«
17. më¥ò mj‹ njitia c©lh¡F«
18. Ñ‹R
19. Ñ‹R FW¡F
20. K = 1 – MPC
1

ghl« -11 éilfŸ


gFÂ - m
I.
1. Ï 2. m 3. M 4. m 5. Ï
II.
6. g©lkh‰W thâf«
7. Åœ¢Á
8. Ï®é§ ~Ãõ®
9. äif ntf¥ gzÅ¡f« (m) XL«gzÅ¡f«
10. gzÅ¡f«
III.
11. M 12. Ï 13. m 14. c 15. <

230
IV.
16. ika t§»
17. gzÅ¡f fhy¤Âš
18. f£L¥gL¤j¥g£l gz Å¡f«
19. Ïšiy
20. b#®kå
ghl« - 12 éilfŸ
gFÂ - m
I.
1. Ï 2. M 3. m 4. < 5. Ï
II.
6. muÁ‹ ãÂ
7. rçpL ( Quid - Pro - quo )
8. tç éÂ¥ò¡ bfhŸiffŸ
9. ãfœÎ kh‰w«
10. äj ts®Åj
III.
11. M 12. c 13. m 14. Ï 15. <
IV.
16. f£lha« brY¤Jjš nt©L«
17. kÂ¥ò¡ T£Ltç
18. xnu khÂçahd tç é»j«
19. rkãiy k‰W« rkãiya‰w ãÂãiy m¿¡if
20. bghJk¡fëläUªJ fl‹ bgWtJ

231
232

You might also like