2.

AZ EMÉSZTİRENDSZER VIZSGÁLATA

A szervezetben zajló anyagcsere azt az összehangolt, idegi - hormonális szabályozás alatt álló
számtalan kémiai folyamat összességét jelenti, amely a tápanyagok felvételét, emésztését, felszívódását,
átalakulását és a végtermékek kiválasztását foglalja magában. Az energia felvétele táplálkozás útján
történik, az energia felhasználása pedig a szervezet alapvetı funkcióinak ellátására (alapanyagcsere), illetve
fizikai tevékenységre, valamint a tápanyagok bontására, hasznosítására fordítódik.
Az emésztırendszer a szájnyílással kezdıdik és a végbélnyílással fejezıdik be.
Az emésztés a szájban kezdıdik - a nyál amiláz nevő enzimjével, amely megkezdi a keményítık
lebontását. Belgyógyászati szemléletünkben nagyon sokszor a belbetegségek színhelyének mindössze a
törzsünket tarjuk. A szájüreg az emésztırendszer elsı és nagyon fontos állomása. Megbetegedései helyi
vagy a szervezet egészét érintı tüneteket eredményeznek, sokszor a súlyosnak ígérkezı tünetek hátterében,
egyszerő, banális elváltozások húzodnak meg. Így a foggyökér (akár fájdalommentes) gyulladása gócként
endocarditisek kiindulópontja lehet, izületi gyulladások fellángolásának lehet az oka, fıleg seronegativ
arthritisek esetében lehet a kiváltó tényezı. A fogíny gyulladás, fogsorvadás diabetes mellitusban gyakori,
a fogíny vérzései haemorrhagias diatesisre utalnak. A fogíny vérzés melaenat, haemathemesist
eredményezhet. A hiányos fogazat, vagy rossz szájzár a rágás nem megfelelı voltát eredményezi, és ezáltal
hozzájárulhat a fogyás kialakulásához. Az atrophias nyelv, illetve a gombás fertızéssel bevont nyelv
kellemetlen érzést eredményez a szájban, a beteg étvágytalanságról panaszkodik (amit az ízérzés hiánya
vált ki), lefogy.
A táplálék a szájból, a nyelıcsövön át jut a gyomorba, ami a táplálék számára nem más, mint egy
"savfürdı", ahol a táplálék - milyenségétıl függıen - 4-5 órát tölt.
A részben feldarabolódott, megemésztett táplálék onnan a vékonybélbe jut, ahol a máj, a
hasnyálmirigy és a vékonybél emésztınedvei lebontják azt, és a tápanyag a vékonybél falán át felszívódik a
vérbe. Az emésztést segíti: a gyomor fragmentáló, és emésztı mőködése, a hasnyálmirigy mindhárom
táplálék vonalat bontó enzimei, az epeváladék, amely a zsír anyagcserében vesz részt.
Az emésztırendszer leghosszabb része: a vékony és a vastagbél. Együttes hosszuk elérheti a 9
métert is. A vékonybél belsı felszínét bélbolyhok borítják, amik teniszpálya nagyságú felszívó felületet
hoznak létre. A jejunum a legtöbb tápanyag, ásványi anyag gyors abszorpcióját biztosítja. A felszívódás a
portális keringésbe történik, a tápanyagok elıször a májba jutnak. Az ileum az epesavak és B12 vitamin
felszívódását biztosítja.

A colon feladata a víz felszívódás (a napi 1000 -1500 ml bélsárt 100-200 ml székletre sőríti).
Bakteriális populációval rendelkezik, amely a meg nem emésztett szénhidrátot fermentálja, valamint a
rövid láncú zsírsavakat bontja. Az áthaladás általában több mint egy napot vesz igénybe. A motilitás oda-
vissza mozgást jelent a proximális colon szintjén, a distalis szinten propulsios mozgást. Az anus akaratlan
és akaratlagos beidegzés alatt áll. A bélsárral toxinok, az erythrocyta degradációs termékei, koleszterin,
lebontott gyógyszerek, emészthetetlen táplálék elemek ürülnek.Végül a nem hasznosítható részek a

1
végbélben összegyőlve 12-14 óra elteltével a végbélnyíláson (rectum) keresztül távoznak - széklet
formájában.
Az immunrendszert lymphocyták, plasma sejtek képviselik az epitheliumban, illetve a lamina
propriaban, és nyirokcsomók a mélyebb rétegekben.
A szimpatikus beidegzés a vagus illetve splanchinkus idegeken keresztül történik. Akaratlagos kontroll
alatt a nyelés és a defecatio áll.
Az emésztırendszer az emésztést szabályozó hormonok szintézisének is a helye. Így a gyomorban
termelıdı gastrin a sav szekréciót fokozza, a duodenumban termelıdı secretin a bicarbonát szintézist
növeli. A cholecystokinin (amely a patkóbél, ill a vékonybél I sejtjeiben termelıdik) az emésztıenzimek és
epe kiáramlását fokozza, az étvágyat csökkenti. Az incretinek (GLP-1 = glukagon like peptide 1, GIP =
gastric inhibitory peptide), amelyek a vastagbél L illetve vékonybél K sejtjeiben termelıdnek az insulin
szekréciót serkentik, a glucagont gátolják, lassítják a felszívódást, csökkentik az étvágyat.

2.1.Anamnézis
Az emésztırendszer szintjén keletkezı panaszok számosak, és nagyon változatosak. Ugyanakkor
megfelelı értékelésük, csak a beteg minden adatának ismeretében történhet, mivel, hogy kicsi ezen
panaszok specificitása. A beteg kikérdezése minden apró részletre ki kell terjedjen, a kialakulás
körülményeire, a lefolyásra, a panaszt megszüntetı tényezıkre. Természetesen ezen szervrendszer
betegségeiben is megjelenhetnek más szervrendszerrel összefüggı panaszok.

2.1.1. Életkor: megfigyelhetı, hogy:

• gyermekkkorban a parazitózis illetve a szorongás okoz leggyakrabban hasi panaszt, középkorú
nıknél gyakori az epekıbetegség,
• a patkóbélfekélyek kialakulása középkorú (30-50 éves) egyénekre jellemzı inkább,
• a gyomorfekély inkább 50 év felett gyakoribb,
• 30-50 közé tehetı a biliaris cirrhosis magasabb prevalenciája is.
• a gyulladásos vastagbélbetegségek fiatal férfiak betegsége.
• az emésztırendszer malignus elváltozásainak gyakorisága az életkor elırehaladtával nı,
ugayanakkor idıskorban gyakoribb a bélangina, bélinfarktus.
2.1.2. Nemek:
• a patkóbélfekély férfiaknál gyakoribb,
• a biliaris cirrhosis nıknél
2.1.3. Családi kórelızmény:
Létezik néhány egyértelmő genetikai öröklıdést mutató kórkép, ahol a veleszületett enzim
deficienciák okozzák a szerv károsodást. Ilyenek a glucurono - transferas hiány talaján fellépı bilirubin
szintézis zavarok, ennek megnyilvánulása a Crigler Najar szindroma, a Gilbert szindróma.

2
 A polipózis megjelenése egyértelmően átöröklést mutat, mindenképpen precancerosus állapotnak
tekinthetı, egyéb tünetekkel társulva különbözı szindromákat alakít ki. (Peutz - Jegers, Turcot, Gardner ).
Más emésztırendszeri megbetegségek kialakulása esetén is létezik genetikai hajlam, ilyen a:
- gyomor illetve colon carcinoma, általában a malignus megbetegedések
- patkóbél fekély,
- epekıbetegség,
- allergia
- súlyos familiáris hyperlipoproteinaemia ( amely heveny hasnyálmirigy gyulladással járhat)
- Hirschprung betegség (a végbél veleszületett beidegzési zavara)
2.1.4. Saját kórelızmény:
Figyelembe vesszük az egyén kórelızményében szereplı emésztıszervi megbetegedéseket, de
olyan, a szervezet egészét érı megbetegedéseket is, amelyek a tápcsatorna heveny vagy idült
megbetegedéseit válthatják ki:
• A fekély vérzést, perforatiot, penetratiot eredményezhet.
• Epekıbetegség acut cholecystitisre, epehólyag rákra, heveny pancreatitisre hajlamosít.
• Hepatitis B, illetve C idült májgyulladást okozhat, növeli a hepatocarcinoma veszélyét.
• Poliposis vastagbélrákra hajlamosít.
• Coeliakia malabsorptiot okoz.
• Mőtétek következménye lehet összenövések képzıdése, bélcsavarodás, granuloma, sérv,
eventratio.
• Hasnyálmirigy betegségek malabsorptiot okoznak.
• Parazitózis gyakran recidival.
Más szervrendszerek betegségei:
• Atherosclerosis bélangina, illetve mesenterialis infarktus létrejöttét segíti elı.
• Diabetesben az emésztırendszeri autonom neuropathia lehet az oka a panaszoknak.
• Virózisok hasi adenopathia kialakulásával járhatnak.
• Mononucleosis infectiosa máj, lép megnagyobbodással társul.
• Haemolithycus anaemia bilirubinkı képzıdésre hajlamosít.
2.1.5. Egyéb:
- táplálkozási szokások (a nagyon forró és égetett ételek nyelıcsı illetve gyomorrákra
hajlamosítanak, zsírban gazdag étrend máj steatosist eredményezhet, zsíros , bı vacsora után
gyakoribb az epekıkólika, a heveny pancreatitis)
- dohányzás (a gyomor, pancreas, nyelıcsırák hajlamosító tényezıje)
- alkohol (az egész emésztıtraktus gyulladásos, daganatos, vérzı, elváltozásait, illetve
motilitászavarát okozhatja),
- mérgezések: Pb, Hg, gomba mérgezés hasi fájdalommal, hányással jár,
- stressz (ulcus),

3
 - külföldi tartozkodás (trópusi betegségek)

2.2. Panaszok
2.2.1. Foetor ex ore (szájszag).
Csak a szájon keresztül történı kilégzéskor érezhetı kellemetlen szag, amely a szájüregbıl,
garatból származik. Okozhatja:
• bizonyos jellegzetes szagot okozó ételek,
• nikotinabuzus,
• fog illetve fogíny betegségek,
• nem megfelelı fogtisztítás,
• bakteriális gyulladás: angina, diftéria, rhinitis atroficans,
• szétesı tumorok,
• xerostomia

2. 2. 2. Halitosis (bőzös lehelet)

Csukott szájjal való légzéssel is érzıdik. Okai:
• gennyes tüdıbetegségek,
• emésztırendszeri megbetegedések:
o nyelıcsı diverticulum (a diverticulumban pangó, elváltozó táplálék miatt),
o achalasia,
o carcinoma,
o Helicobacter pylori fertızés,
o pylorus stenosis (az elıbbi betegeknél édeskés, rothadó szagú a lehelet, a pangó táplálék
alteratioja miatt),
o ileus (fémes, faeculens bőzös),
o parazitózis,
• anyagcserebetegségek:
o urémia (vizeletszagú),
o diabéteszes ketoacidózis (acetonszagú),
o májkóma (nyersmájszagú),
• bizonyos anyagok elfogyasztása: hagyma, foszfor, arzén, szelén, tellúr, organikus foszforsav
(fokhagymaszag)

2.2.3. Étvágy, étvágytalanság.

Lehet reális (a beteg nem érez éhség érzetet), vagy csak védekezési (fél enni, mert az fájdalmat rossz
közérzetet váltana ki) - ez utóbbi mindig emésztırendszeri elváltozásra utal. Fontosabb okai:

4
 • gastritis, gyomorfekély (ulcus duodeni -ben lehet fokozott az étvágy): a beteg kerül bizonyos
ételeket: savas, vagy töményen édes, zsíros táplálék fokozza a fájdalmat
• parazitózis (nem mindig kimutatható),
• máj- és epebántalmak,
• emésztırendszeri tumorok (itt az étvágytalanság lehet szelektív: fıleg hús, kenyér undor van jelen)
• egyéb eredető rákos megbetegedések
• veseelégtelenség
• fertızı betegségek heveny szaka,
• bizonyos gyógyszerek: antibiotikumok, biguanidok, stb

2.2.4. Nyelési nehézség = dysphagia, odinophagia = nyelési fájdalom.

Ezen panaszok esetében mindig a beteg szájgaratának a vizsgálata szükséges, akár orrfülgégészeti
kiegészítı vizsgálattal, illetve a nyelıcsı morfológiai és funkcionális vizsgálata (esophagoscopia, és bárium
kontrasztos röntgen vizsgálat), nem tévesztve szem elıl, hogy a mediastinum megbetegedései nyelıcsı
érintettséggel, kompresszióval járhatnak.
Organikus elváltozásokban elıször a szilárd étel fogyasztása lesz akadályozott, majd késıbb a
pépes, folyékony ételé. Nyelıcsı spaqzmus esetén elsısorban a folyadék nyelése nehezített. Lehetséges
okai:
a) oropharyngealis okok: oropharynx gyulladása, tumora, tályog, KIR zavarok, neuromuszkuláris
betegségek
b) nyelıcsı eredető okok:
• morfológiai elváltozások: tumor, stenosis, diverticulum, reflux betegség, hiatus hernia
• motilitászavar:
o achalasia,
o sclerodermia,
o diabetes mellitus (ritka),
o különbözı eredető spazmusok,
o tetanusz, veszettség,
o Plummer Vinson tünet vashiányban,
o myastenia gravis,
o egyéb neurolomuscularis megbetegedések,
o hisztéria (a beteg arról panaszkodik, hogy egy csomót érez a torkában)
• kompresszió: mediastinalis daganat, retrosternalis struma,

2.2.5. Émelygés, hányinger, hányás= emesis.

A fenti jelenségek azonos mechanizmus különbözı fokú megnyilvánulásai.

5
 A panasz egy reflex folyamat következménye, amelynek afferens rostjai az emésztırendszer
különbözı szintjeirıl, az urogenitalis rendszerbıl, KIR-bıl, a légutakból, pleuratól érkeznek (az ingerek
lehetnek íz, szag, látvány, pszichés vagy helyi gyulladásos mediátorok adta ingerek). A hányás centrum az
agytözsben a n. vagus magjának szomszédságában van.
Hányáskor a pylorus záródik, a gyomortónus fokozódik, a cardia ellazul, majd a rekeszizom
erıteljes összehúzódása következtében a gyomorbennék kiürül (ha a cardia nem lazul el, akkor a beteg
csak öklendezik).
A hányás számtalan betegség kísérı tünete lehet. Nagyon fontos a hányinger, hányás
megjelenésének minél több részletét tisztázni.
Okai:
a) gasztrointesztinális eredető hányinger, hányás:
• hasikólika,
• tápcsatorna gyulladásos betegségei: gastroenteritis, fekély, cholecystitis, hepatitis, enterocolitis,
toxikus gastroenteritis, pancreatitis,
• bizonyos ételek helyi iritatio miatt okoznak hányást (tojás, nagyon zsíros ételek)
• heveny has: appendicitis, peritonitis, pancreatitis, mezenteriális infarktus
• ürülési zavarok: ileus, gastroparesis, pylorus stenosisok, gyomormőtét, stb
• gyomor rák, nyelıcsırák
• parazitózis
b) heveny fertızı betegségek kapcsán ( tonsillitis esetében gyerekeknél az elsı tünet lehet a hányás,
ugyanakkor diftéria, pertussis, enterovirosis, hepatitis, stb. keretében is észlelhetjük)
• köhögés miatt
• a garatgyőrőgyulladása miatt
• a felszabaduló toxinok hatására
c) kardiális okok:
• szívinfarktus, (fıleg hátsó fali infarktusban)
• jobb szívfélelégtelenségben a mesenterialis pangás miatt,
• lehet a digitalis túladagolás követkeménye is
d) urogenitális eredető:
• vesekólika,
• heveny pyelonephritis,
• ovariumcysta, adnexitis,
• terhesség (jellegzetes az elsı trimeszterben, fıleg matinalisan jelentkezı hányás)
e) idegrendszeri érintettség (ha koponyaőri nyomásfokozódással van dolgunk akkor általában nem elızi
meg hányinger, ilyenkor sugárban, hirtelen jön a hányás, a beteg megkönnyebül):
• meningitis, enchephalitis,
• koponyaőri nyomásfokozódás: daganat, vérzés, trauma, agyödéma,

6
 • kinetózisok (a folyamatos hullámzás, gyorsulás következtében), Meniere betegség, labyrinthitis
• migrén
• ájulás, shock (az agyi keringés romlása miatt)
• tabes dorsalis: ismétlıdı hányás
f) anyagcsere és endokrin eredető:
• diabéteszes ketoacidózis,
• urémia (az idült veseelégtelenség 3.stádiumában),
• porphyria,
• mellékvesekéregelégtelenség,
• thyreotoxicosis,
• minden folyadék és sóvesztés
g) pszichés
Gyakran jelentkezik szorongó egyéneken (fıleg fiataloknál, gyerekeknél) pszichés stressz
hatására. Az anorexia nervosaban szenvedı beteg magának provokálja a hányást, a bulimiás beteg a gyors,
nagy mennyiségő evés miatt hányik.
f) egyéb
• mérgezések : alkohol, étel, digitalis, morfium, codein, szalicilátok, pentoxifilin,
citosztatikumok, eritromicin, stb,
• glaukómás roham
• magas láz,
• nagy fájdalom,
• postirradiációs emesis,
Amikor a beteget a hányinger, hányás felıl kérdezzük figyelembe vesszük :
• hevenyen kezdıdött, vagy ismétlıdı jelenség (terhesség, alkoholizmus, pylorus stenosis,
parazitózis, hypercalcaemia, porphyria, stb. esetén ismétlıdik)
• kíséri-e hányinger:
o sugárhányás hányinger nélkül: koponyaőri nyomásfokozódás,
o nyelıcsı betegségekben sincs hányinger
• milyen a gyakorisága:
o migrén esetén: ciklikusan,
o pancreatitisben: csillapíthatatlan
• milyen a mennyisége:
o kevés: terhességben, neurosisban,
o sok: pylorus stenosisban
• milyen a szaga:
o savanyú: hiperaciditásban,
o szagtalan: achlorhydria esetén,

7
 o bőzös: sipoly, ileus kapcsán,
o jellegzetes szagú : alkohol, bizonyos mérgek fogyasztása esetén
• mi váltja ki (bizonyos ételek, a has teltsége, bizonyos látvány stb),
• összefügg-e a táplálék bevitellel (postprandiális: gastritis),
• mikor jelentkezik:
o reggel: terhesség, alkoholizmus, pylorus stenosis,
o korai étkezés utáni: gyomor érintettségre utal
o késıi postprandiális 3-6 órával étkezés után: pylorus stenosisban, gyomor atónia
esetén, epehólyag bántalomban
• mik a kísérı tünetek:
o hasmenés: gastroenteritis
o hasi fájdalom: megjelılheti a kérdéses beteg szervet
o egyéb lokalizációjú fájdalom
o meningizmus: idegrendszeri,
o szem és fejfájás: glaukóma,
o kreatininszínt emelkedés: veseelégtelenség,
o magas vércukorszínt: diabéteszes gastroparézis
o magas vércukorszint, ketontestek a vizeletben : diabéteszes ketoacidózis
• mit tartalmaz:
o epe: epeömlés, duodenum alatti stenosis,
o emésztetlen étel több mint 8 órával az evés után: pylorus stenosis,
o fekália (miserere): ileus esetén
o vér: lehet friss vér, vagy emésztett vér (haemathemesis) lásdd lennebb

8
 2.1. Ábra. Az idült hányás differenciál diagnosztikai elgoritmusa
Idült hányás

Parazitózis van Parazitózis nincs

Hasi sonographia, máj, Hasi sonographia epe

epe biokémia negatív máj vonatkozásban
pozitív

Gastroszkópia, bariumos Epekı betegség

röntgen felvétel negatív

Pszihogén, glaukóma, Idült hepatitis

migrén

cerebralis

Metabolikus (vese,
diabetes, stb)

veseeredető

Egyéb (intoxikáció,
szíveredető, stb)

Gasztroszkópia,
bariumos röntgen
felvétel pozitív

Motilitás zavar

Nyelıcsı, illetve
gyomor, duodenum
tumora, fekélye,

9
 A kávézac szerő hányadék (emésztett vér= haemathemesis), származhat:
• lenyelt vérbıl (légutakból, haemoptysis, száj és garatüregi vérzés, véres ételek fogyasztása),
• nyelıcsıbántalomból: gyulladás, erózió, daganat, aortaaneurysma amely betört a nyelıcsıbe,
nyelıcsıvarix ruptura (cirrhosisban-inkább nagy mennyiségő friss véres hányadék), idegen test
okozta erózió, Mallory Weiss szindróma ( hosszanti nyálkahártya erózió általában hosszas hányás
után)
• gyomorbántalomból (gastritis, fekély, carcinom, hasi aorta aneurysma betörése a gyomorba,
teleangiectasia, hiatus hernia, stress ulcus (urémiában, mőtétek kapcsán), portalis hypertonia
• haemorrhagias diatézis
Friss vér lehet a hányadékban, ha a vérzés nagyobb mennyiségő, és a vérzés után azonnal ürül.

2.2. Ábra. A haematemesis differenciál diagnózisa

Haematemesis differeniál
diagnózisa

Leellenırzötten nincs Leellenırzötten van vérzékenység

vérzékenység

Gasztroszkópia negatív Gasztroszkópia pozitív

Orrfülgégészeti vizsgálat Nyelıcsı pathologia

Száj alapos vizsgálata

hemoptoe Gyomor pathologia

patkóbélfekély

A hányás szövıdményeként jelentkezhetnek:

- nyelıcsı berepedések, amelyek haematemesist okoznak (Mallory Weiss szindróma)
- nyelıcsı szakadás ( Boerhaave szindróma)
- hidroelektrolit zavarok (dehidratatio, metabolikus alkalózis, hypokalaemia, hyponatraemia)
- tüdı aspiráció, aspirációs pneumonia

10
2.2.6. Csuklás (singultus)
A rekeszizom izgalmi tünete, ennek és a légzési segédizmoknak akaratlan görcse okozza, a
belégzést a glottis hirtelen záródása fejezi be, ez adja a hangjelenséget. Az ezt koordináló centrum a
nyúltvelı szintjén van. Az afferens rostok a n. vagus, a n. phrenicus részei.
Okai:
• mellkasi bántalmak: pleuritis diaphragmatica, mediastinitis, empyema, pericarditis,
• nyelıcsı daganat,
• hasőri kórfolyamat: májdaganat, subphrenicus tályog, peritonitis, ileus, tumorok, parazitózis,
gyomordilatáció, hiatus hernia,
• KIR bántalmak: agytumor, enchephalitis,
• alkoholizmus,
• hisztéria,
• urémia

2.2.7. Pirosis
Egy epigastrialis, retrosternalis, nyakba sugárzó égı érzés, amelyet a gyomortartalomnak a
nyelıcsıbe való regurgitatioja okoz.
Fokozódik evés után, fekve, elırehajláskor, kísérheti köhögés, savkötı gyógyszerek szüntetik.
Okai:
- reflux betegség, hiatus hernia,
- gyomor vagy patkóbélfekély , cardia tumor, pylorus stenosis,
- bıséges étkezés,
- alkoholfogyasztás
- túlsúly

2.2.8. Eructatio (böfögés)

A gázoknak a szájon keresztül történı akaratlan és néha hangos távozása. Az intragastricus
nyomás hirtelen emelkedése okozza.
Megtalálható reflux betegségben, aerophagia esetén (gyors evés, idegesség, fokozott
nyálelválasztásban, szénsavas italok fogyasztásakor, dohányzásban), szájszárazságban, traheostoma esetén,
hisztériában, egyéb eredető fokozott gáztermelıdéskor.

2.2.9. Puffadás (meteorismus), teltségérzés

A gastroeintestinalis rendszer megnövekedett gáztartalma okozza. A has körfogata megnövekszik,
feszül.
Okozhatja:
• aerophagia ,

11
 • fokozott gáztermelıdés (táplálék erjedése általában a vastagbélben, illetve CO2 termelés a
gyomorban):
o gyomorbántalmak,
o nehezen emészthetı ételek (cellulóz tartalmú) fogyasztása,
o emésztési zavar (gluténszenzitivitás, laktáz hiány, pancreas elégtelenség)
o székrekedés,
o parazitózis esetén
• csökkent gázabszorpció:
o portális hipertónia,
o jobb kamra elégtelenség,
o antibiotikumos kezelés,
o csökkent vérellátása a bélnek
• motilitászavar:
o gastro- vagy bélparézis,
o irritábilis colon,
o ileus, subileus,
o székrekedés,
o gyógyszerhatás

2.2.10. Hasi fájdalom:

A fájdalom aránylag gyakori tünet, az emésztırendszer szinte minden pathológiás elváltozásában
jelentkezhet (gyulladások, tumorok, fekélyek, parazitózis, motilitászavar, érellátási zavar, kı okozhatja) a
hasban található egyéb szervek is kiválthatják, illetve más szervrendszerek is okozhatják. Feltesszük a
fájdalomra vonatkozó kérdéseket :
1) hol jelentkezik (végig gondoljuk az adott helyen elhelyezkedı szerveket, a hasfalat, az idegi
inervációt):
- jobb bordaív alatt a máj, epehólyag, jobb vese, diaphragma, harántremese esetleg az appendix,
subphrenicus tályog okozta fájdalom jelentkezik,
- epigastriumban a gyomor, pancreas máj, colon, gl coelicum aorta abdominalis, sternum fáj,
- a bal bordaív alatt a pancreas, lép, vese, colon okozhat fájdalmat,
- a lateralis régióban a colon, ureter,
- a köldök körül a vékonybél, mesenterium
- a jobb inguinalis régióban a coecum, appendix, adnexum, nyirokcsomók, ureter
- a bal inguinalis tájékon a sigma, adnexum, ureter fájhat
- a hipogastriumban : a húgyhólyag, prostata/uterus fájhat
2)mióta kezdıdött, és milyen a lefutása: heveny vagy visszatérı, esetleg krónikus

12
 2.1. Táblázat Az epigastrialis fájdalmak lefutása:
Elváltozás Fájdalom lefutása
Fekély 1-4 hetes mindennapos fájdalom, több hetes,
hónapos fájdalommentes idıszak
Epekı, pancreatitis Rövid 1-4 napos fájdalmas idıszak, roham, amely
nagyon ritkán ismétlıdik
Funkcionális panaszok (funkcionális gastritis, Folyamatos, változó intenzitású fájdalom
irritabilis colon)
Rák Persistáló, progresszív fokozódó fájdalom

3) milyen a kiterjedése
4)mi váltja ki:
- rázkódás –vesekı kólikát vált ki,
- mozgás-gerinc bántalom okozta fájdalmat fokoz,
- evés – fekélyes fájdalmat, epekırohamot okozhat,
- köhögés – a sérv okozta fájdalmat okozza, stb.
5)milyen összefüggésben áll a táplálékfelvétellel (a fekély és a hasi angina mutat szoros
összefüggést), vagy adott táplálékokkal, a szél-, székletürítéssel (occlusio, colon tumor)
6)mi szünteti
-milyen pozíció
A pozició függı fájdalom oka általában intercostalis neuralgia, pleuritis, gerincbántalom,
vagy összenövés, de a hasi kólikák (epe, bél-) összegörnyedt tartásban, felhúzott lábbal szünnek.
-milyen gyógyszer (gyomorbevonók a fekélyes fájdalmat, görcsoldók a kolikativ
fájdalmat szüntetik),
-meleg (a kolikativ fájdalmakat szünteti) vagy hideg (heveny gyulladásokat szünteti))
7)milyen a jellege (hasító, szúró, égı, görcsös):
• állandó, heves: pancreatitis, cholangiitis
• égı: reflux, infarktus
• görcsös: epekı kólika, bélkólika
• szúró: ulcus, bélischaemia
8)milyen az intenzitása
9) milyen kísérı jelenséggel jár
láz - cholecystitis,
hányás - pancreatitis,epekıroham, stb
hasmenés - bélfertızés,
icterus - choledocus kı, pancreas fej daganat
dysuria - vesekı,
étvágytalanság - daganatos betegség, stb

13
 10)kíséri-e izomvédekezés (ha igen akkor akut sebészi beavatkozást igénylı folyamat zajlik),
A hasi szervek beidegzése részint a vegetatív idegrendszer által biztosított (ilyenek az üreges szervek, a
visceralis peritoneum) és ezen rostok ingerlése viscerális fájdalmat eredményez, részint a központi
idegrendszer által biztosított (a hasfal, a parietalis peritoneum, a vékonybél mesenteriális része). Ennek
ingerlése szomatikus jellegő fájdalmat okoz.
A fájdalom oka tehát lehet emésztırendszeri, vagy nem emésztırendszeri.
A) Abdominális eredető hasi fájdalom:
a) Üreges szervek pathológiája esetén a fájdalom viscerális jellegú, kólikatív. A beteg görcsös intermittáló
fájdalmat érez, amelynek hátterében az illetı szerv simaizmainak görcsös összehúzódása áll: a beteg
összekucorodik, felhúzza a lábait.
Az abdominális kólika differenciál diagnózisa:
• choledocholithiasis: jobb bordaív alatti görcsös fájdalom, amely a jobb lapocka irányába sugárzik
ki, általában bıséges, zsíros étkezés váltja ki
• cholecystitis okozta fájdalom a jobb hypochondriumban jelentkezı heves, nyomó, szúró fájdalom
amely a bal bordaív, ill jobb lapocka irányába sugározhat, izomvédekezés kísérheti, Murphy jel
pozitív
• a ductus pancreaticus fájdalma a bal mellkasba sugárzik
• a vékonybelek érintettsége a köldök körül okoz fájdalmat,
• a colon a lefutása mentén okoz fájdalmat
• a sigma a bal inguinalis régióban fáj a sacralis tájék irányába sugárzik ki ,a diverticulitis okozta
fájdalmak gyakran ebbe a régióba lokalizált éles, görcsös fájdalmak
• ólomkólika: ellentétben az akut hasban jelentkezı fájdalommal, nyomásra szőnik, és az egész
hasat befogja diffúzan
Az üreges szervek belsı falának fekélye hasító, szóró jellegő élesebb fájdalmat eredményezhet a
görcsös fájdalom mellett, amely hosszabb ideig fenn áll a kiváltó tényezı után, pl: ilyen a gyomor,
patkóbélfekélyben jelentkezı fájdalom amely az epigastriumban, a hátba sugárzik
b) Peritonitis esetében állandó, nagyon erıs fájdalom jelentkezik. A has deszkakemény , mellkasi légzést
észlelünk. A hasfal köhögésre, mély belégzésre, hirtelen mozdulatra, érintésre is fájdalmas. A beteg
mozdulatlanul egyenesen fekszik, térdét felhúzza. Kezdetben az etiológiától függıen lokalizált a fájdalom,
késıbb diffúzzá válik. Izomvédekezés társul hozzá.
c) Hasi tömött szervek (máj, lép) fájdalma általában állandó, tompa vagy feszítı, erısebb fájdalom.
Llokális tapintássak kiváltható.
• Ha a tok feszül: a fájdalom állandó, szúró.
• Ha a ligamentumok húzódnak (visceroptosisban): munkavégzésre, állásra fokozódó húzó fájdalom
jelentkezik, amely fekve eltőnik,
• Lép hirtelen megnagyobbodása, lépruptura éles bal vállba sugárzó fájdalommal jár, amely
belégzésben fokozódik (Kehr jel)

14
d) Hasi keringési zavar : oka a mesenterialis keringés szintjén jelentkezı érszőkület aminek oka lehet
atherosclerosis, thrombangiitis, panarteriitis nodosa: ez az abdominalis angina képét ölti
• angina: evés után 15-30 perccel, vagy járás közben jelentkezı, görcsös, égı, fájdalom amely 60-
90 percig tarthat,
• a mesenterialis steal szindróma a helyi érszőkület talaján jelentkezik, munkavégzéskor, gyors
járáskor. Az izom fokozott O2 igénye miatt megtörténik a vér redisztribúciója, ezáltal csıkken a
keringés a hasi szervek szintjén, a hasi anginahoz hasonló fájdalom jelentkezik
• mesenterialis infarktus (az oka thrombosis, vagy embólia, akár ép éren is kialakulhat pitvar
fibrilláció stb talaján): hirtelen, rosszul lokalizált, nagy kiterjedéső görcsös fájdalom, amely
megszőnhet 3-4 óra után, majd kb. 10 - 12 óra múlva ismét kezdıdik. Az elején nincs
izomvédekezés, de a peritonitis hamar kialakul. Véres széklet, illetve esetleg a bélsár ürítésének
megszőnése jelentkezhet.
• vasculitisek: Schönlein Henoch, panarteritis nodosa okozhatja: pár óráig vagy napig tartó,
folyamatos görcsös vagy diffuz hasi fájdalom van jelen
• hasi aorta dissectio vagy ruptura esetén hirtelen heves középvonalbeli hasi fájdalom jelentkezik,
amely a végtagok irányába sugárzik. Heveny hasi katasztrófa képét adja, a beteg keringése
összeomlik, a periférián pulzus nem tapintható.
• Az aorta abdominalis aneurysmaja esetén tompa, hátba sugárzó, köhögéskor fokozódó
fájdalommal van dolgunk.
e) A hasfal megbetegedései
A sérv eredető fájdalom lokalizált, fokozódik puffadáskor és a hasfal megfeszülésekor.
A hasizmok gyulladása az izmok feszülésekor fokozza a fájdalmat
f) A has nem emésztırendszeri szerveibıl eredı fájdalom
Vese eredető:
• pyelonephritis: a fájdalom heves, a lumbalis tájékon jelentkezik, elıre lefelé sugározhat,
• vesekı esetén a fájdalom az ureter mentén sugárzik a comb belsı felszíne irányába
• a húgyhólyag eredető fájdalom a hipogastriumban jelentkezik, lehet görcsös fájdalom.
Kellemetlen érzés jelentkezik gyulladásban, feszítı érzésrıl panaszkodik a beteg retentio esetén.
Genitaliakból eredı fájdalom
• Az uterus fájdalma egy tompa húzó fájdalom, a végbél irányába sugározhat
• Az adnexumok fájdalma az inguinalis ligamentumok fölött észlelhetı közvetlenül. Gyulladás
esetén a betegnek éles fájdalma, van ami összekucorodáskor, melegre szőnik. Ha a fájdalom
hirtelen jelentkezik és heves extrauterin terhességre is gondolnunk kell.
• A prostata eredető fájdalom mélyen a hipogastriumban jelentkezik, a végbél felé sugárzik.

B)Extraabdominális eredető fádalom – számos megbetegedésben fordulhat elı.

a) Tüdı, illetve pleuraeredető:

15
 • alsó lebeny pneumonia,
• pleuritis diaphragmatica,
• tüdıinfarktus (amennyiben a bázison helyezkedik el) a hypochondrialis illetve lumbalis régióba
sugárzó fájdalmat okoz,
• pneumotorax heveny fájdalmat okozhat a has felsı régiójában, mivel a diaphragma feszülés alá
kerül
b) Szíveredető fájdalmak :
• szívinfarktus (fıleg a hátsó fali),
• myopericarditis esetén az égı fájdalom az epigastriumba, bal hypochondriumba sugározhat
• szívelégtelenségben a májpangás miatt van a jobb bordaív alatt feszítı fájdalom
c) Mérgezések:
• Ólom (Pb) : rohamban jelentkezik, kólikás jellegő fájdalom, nincs izomvédekezés, bradycardia,
hányás, székrekedés kíséri,
• nikotinmérgezés,
• As, Hg,
d) Gyógyszerek okozhatnak hasi fájdalmat: biguanidok, erythromycin, clarithromycin, ofloxacin,
hashajtók, HIN, digitalis mérgezés, pentoxifillin, stb
e) Hasi adenopathiaval járó, vagy enterotropikus vírus fertızések, alhasi akár az appendicitist utánzó illetve
enteritis jellegő köldök körüli fájdalmat okoznak, társulhat hasmenés is.
f) A bélnyálkahártyáját is érintı allergiák diffúz hasi fájdalmat vagy köldök körüli fájdalmat
eredményezhetnek,
g) Hemolitikus krízis diffuz hasi görcsöket okoz
h) Anyagcserebetegségek: diabéteszes ketoacidózis, uremia akár akut hasat utánzó kifejezett hasi fájdalmat
vált ki, amihez paralitikus ileus is társulhat,
i) Essentialis familiaris hyperlipoproteinaemia, súlyos hypertriglyceridaemiaval az akut pancreatitisre
jellemzı övszerő fájdalmat okozz.
j) Akut intermittáló porphyria: a hasi görcsrohamot hányás, székrekedés kíséri
k) Idegrendszeri bántalmak:
• hátgerinc érintettség, discus sérv miatti gyöki kompresszió, tabes dorsalis, metamerikus fájdalmat
eredményezhet
• herpes zoster az érintett idegszál mentén váltja ki a fájdalmat,
• hasi epilepszia diffuz intermittáló fájdalmat okoz,
• migrénes rohamhoz hányás mellett hasi fájdalom is társulhat,
l) Pszichés: szorongásos állapotok, fıleg gyerekeknél hasi fájdalomban nyilvánulhatnak meg.

16
 2.2. Táblázat. Az akut hasi fájdalom differenciál diagnózisa lokalizáció és izomvédekezés szerint
Izomvédekezés van Izomvédekezés nincs
Diffúz hasi fájdalom Diffúz peritonitis Vékonybél ileus (kólika, hányás)
Vastagbél ileus (meteorizmus,
nincs szél, széklet)
Epigastrialis region Heveny pancreatitis Gastritis
Perforált fekéy Colitis
Porphyria
Appendicitis elsı órái
Enyhébb pancreatitis
Mellkasi eredető okok (infarktus,
pleuritis, stb.)
Köldök Enterocolitis
Köldöksérv
Mechanikus ileus
Jobb hypochondrium Akut cholecystitis Cholelithiasis
Penetráló, perforáló Májtáyog
patkóbélfekély Akut máj pangás
Ritkán appendicitis Hepatitis
Vesekólika
Pleuritis
Bal hypochondrium Perforált fekély Akut lépfeszülés (hematoma,
Pancreatitis tályog, rupture)
Lépruptúra Vesekólika
Nyelıcsıruptúra Infarktus
Pleuritis
Jobb fossa iliaca Appendicitis Vesekı
Adnexitis, Tuba ruptura Enteritis
Ovarium cysta ruptura Meckel diverticulitis, Ileitis
Adnexialis betegség
Kismedencei vénás trombózis
Sérv,Heveny coxitis
Bal fossa iliaca Acut diverticulitis Colon diverticulosis
Irritabilis colon
Bél angina
Hypogastrium Cystitis
Aneurysma

17
2.2.11. Széklet

A széklet gyakorisága nagyon változó, napi 1-2 széklettıl, heti 1-2 székletig normálisnak
mondható.
Hasmenésrıl akkor beszélünk, ha naponta több mint 3 széklet van, vagy a széklet híg, vagy nagy
mennyiségő a széklet.
Székrekedésnek tekintjük, ha csak 5 naponként, vagy ennél is ritkábban van széklete a betegnek.
CAVE! A beteg székletürítési habitusának pár hete, hónapja fennálló megváltozása vastagbél
daganat (fıleg rectum, sigma) gyanúját kelti.
Minıségét tekintve a széklet lehet:
- savós,
- nyálkás (tojásfehérjéhez hasonló), viszkózus: a rectum, a sigma daganataiban
- zöldes, hígabb: epeömlésben
- iszapszerő fél folyékony, barna széklet, genny és serosanguinolens váladék keveréke (rectocolitis
ulcerohaemorrhagica, daganatok esetében)
- nyákos: colitisban, alimetaris allergiában,
- dizenteriform: ételmaradékot tartalmaz, pasztózus (enzimhiány, gastrogen hasmenés,
enteropathia, enteritis esetén észleljük)
- vizes hasmenés:
o világosabb, vizes: viralis fertızésben,
o serosanguinolens vérhasban,
o rizslészerő kolerában,
o borsópürészerő (zıldesbarna) hastífuszban,
o málnazselészerő vérhasban,
o élénkpiros véres aranyeres csomóban,
o gennyes enterocolitisben,
o véres gennyes colitis ulcerosaban
- zsiros (steatorrhea): tapadós, világos, nagy mennyiségő, bőzös széklet (emésztési zavarokban),
- ceruzaszéklet: rectum, sigma szőkület esetén,
- véres: aranyér, daganatok, rectocolitis, Crohn betegség talaján
- emésztetlen ételmaradékokat tartalmaz emésztési zavarokban
A széklet szineszerint lehet:
o sárgászöld, fehéres (akóliás): mehanikus icterusban,
o maelena (híg pakura szerő fekete széklet): emésztett vér tartalom esetén,
o fekete, nem hígabb vastartalmú gyógyszerek, ill. ételek használata esetén
Leírjuk:
o milyen a gyakorisága,

18
 o mióta kezdıdött,
o konzisztenciája,
o színe milyen,
o mennyisége,
o mit tartalmaz,
o kíséri-e fájdalom,
o összefügg-e étkezéssel, éhezéssel, gyógyszerekkel

2.2.11.1.Hasmenés:

A. Etiológiai felosztás
• Fertızéses: enterovirusok, baktériumok, paraziták, Mycobacterium
• Ételmérgezés: toxinok (staph aureus, Cl perfringens, stb),
• Mérgezés : Arzén, réz, gomba,
• Gyógyszerek: antibiotikumok (pl.: pseudomembran collitis- ampicillin származékokka történı
kezelés után a Clostridium difficile váltja ki), kolchicin, kinidin, citosztatikumok, biguanidok, stb
• Ételallergia
• Pancreas elégtelenség
• Gastrectomia
• Epeömlés
• Malabsorptio (laktázhiány, gluténszenzitiv enteropathia, besugarazás),
• Idült gyulladásos bélbetegségek ,
• Carcinoma,
• Hperthyreosis, carcinoid szindróma,
• Diabéteszes neuropátia,
• Irritábilis colon szindróma

B. Patogenézis szerinti felosztás:

a) Ozmotikus hasmenés: Éhezésre megszünnek. Ilyenkor a bélben nagy mennyiségben jelenlevı
osmotikus anyag miatt a bél lumen felé víz diffundál. Ilyen mechanizmusú a hasmenés a
következıkben:
o Szénhidrátmalabszorbció (laktáz hiány, sorbitol, mannitol használata, stb)
o gluténallergia,
o ozmotikusan ható hajtók (Mg2+, PO4 3-, SO4 2-, mannitol, laktulóz)
b) Szekretoros : A nyálkahártyasejtek cAMP színtje megnövekszik (adenilcikláz aktiváció van) -
Fokozott elektrolit és víz szekréció történik, vizes nagy mennyiségő széklet van, amely éheztetésre
nem szőnik (kivéve hasnyálmirigy elégtelenségben). Ennek okai:

19
 o Fertızés (enterotoxinok, vagy közvetlenül kórokozó hatásra): ez a leggyakoribb helyzet
o Krónikus alkohol fogyasztás, egyéb szerek (caffeine, theophyllin, vízhajtók) ingerlik a
nyálkahártya sejteket,
o Hashajtók,
o Pancreaselégtelenség (a le nem bomló zsírsavak hatására),
o Hormonális hatás érvényesül bizonyos betegségekben (vipoma, szekretáló villózus
adenoma, Addison, gastrinoma, carcinoid),
o Epeömléses
c) Exudativ: A víz és az elektrolit szekréció mellett a széklet gyulladásos sejteket is tartalmaz.
Éhezésre nem szőnik- genny, vér, nyák van a székletben. Ez az alábbiakban észlelhetı:
o Nyálkahártyakárosodást okozó megbetegedések
o Fertızések (Shigella, Salmonella, AIDS)
o idült gyulladások,
o colon carcinoma,
d) Motilitászavar : A beidegzési zavar talaján kialakuló gyorsult bélperisztaltika következtében jön
létre. Oka:
o irrtitábilis colon,
o hyperthyreosis
o bélrezekió utáni állapot ,
o hormonális hatás (hypertireózis),
o diabéteszes neuropátia
Steatorrheaval (zsíros, tapadós, világos, nagy mennyiségő, bőzös széklettel járó állapot) Emésztési
zavarokban észleljük, az jellemzı, hogy nem megfelelı a digestio, illetve a felszívódás. Oka:
o Intraluminalis maldigestio (pancreas exocrine insufficienciája, intestinalis bacterialias
túlnépesedés, máj betegség)
o Nyálkahártya szintő malabsorptio (gluténszenzitív enteropathia, Whipple kór, fertızések,
abetalipoproteinemia, ischaemia)
o Nyálkahártya alatti obstructio (lymphaticus obstructio, immunodeficiencia, ételallergia,
eosinophil gastroenteritis, graft-vs-host betegség, mesenteriális pangás)

C. Lokalizáció szerinti felosztás:

• vékonybélbıl származó hasmenés: vizes, nagy mennyiségő, emésztetlen ételmaradék van benne,
• vastagbélbıl származó hasmenés: kismennyiségő, vérrel, nyákkal kevert
• pancreas elégtelenségre jellemzı: nagy mennyiségő zsíros, fényes, tapadós széklet

D. Lefolyás szerint:
Akut:

20
a). Fertızés
90%-a a heveny hasmenéseknek fertızéses, ilyenkor hányás, hasi fájdalom kísárheti. A
leggyakoribb kórokozók:
–E.coli, Salmonella, Staphylococcus aureus majonézbıl,
–Campylobacter, Shigella,
–Bacillus aureus fıtt rizsbıl,
–Cryptosporium, Mycobacterium immundeprimált egyénen
–Chlostridium kórházi fertızésben
–Ritkább vibrio cholerae, Yersinia
–Temelnek toxint, enterotoxint, citokintenteroadherens,
- Véres: Shigella,Clostridium, bizonyos E coli fetızések esetén
b). Gyógyszer: az esetek közel 10%-t okozza (biguanidok, colchicin, antibiotikumok, kemoterapeutikumok,
bronhodilatátorok stb).
c). Ischaemia: Általában 50 év felett jelentkezik, hirtelen, alhasi fájdalom társul hozzá, elején vizes, majd
véres széklet észlelhetı.
d). Diverticulitis, graft versus host reakció
e). Toxikus anyagok: Arsen, organofoszforikus rovarölı termékek, gomba, stb. okozhatja

Krónikus
Akkor tekinthetı krónikusnak a hasmenés, ha több mint 2 hete fennáll. Okai:
a. krónikus fertızés: tuberkulózis, yersinia, amöba, lamblia, egyéb parazitózis, AIDS, stb
b. allergia
c. cöliákia
d. laktáz hiány
e. idült gyulladásos bélbetegség: morbus Crohn
f. maldigestio, malabsorptio
g. daganatok (limphoma, vipoma)
h. beidegzési zavar
i. gyógyszerek

2.2.11.2.Székrekedés

20-30%-a az embereknek 60 év fölött székrekedésrıl panaszkodik. A székrekedés 3-nál kevesebb székletet

jelent hetente.
Okai:
• habituális: Az esetek 10%-ában észleljük, inkább nıknél jelentkezik. Nem megfelelı mozgás,
kevés folyadékfogyasztás esetén is jelentkezik, ilyenkor átmeneti
• irritábilis kolon szindróma

21
 • gyógyszeres: savgátlók, antidepresszánsok, codein, opiátok, verapamil, clonidin, hajtókhoz való
hozzászokás
• elektrolit zavar: hypokalaemia, hypercalcaemia
• idült bélbetegségek: obstrukció, strictura, gyulladások: diverticulitis, Crohn ,
• anális megbetegedések: fissurak, abcessusok, aranyér
• neurogén : diabetes, Parkinson, sclerosis multiplex, Hirschprung betegség,
• endokrin: hypothyreosis, terhesség
Az anamnézis során tisztázni kell, hogy a székrekedés akut vagy krónikus, mióta áll fenn, milyen a széklet
gyakorisága, a konzisztenciája, mik a kísérı tünetek, milyen gyógyszereket szed a beteg, mennyit mozog,
mennyi folyadékot fogyaszt
Vizsgálat:
• rectum vizsgálat,
• laboratorium : TSH, elektrolitek, vérkép
• kolonoszkópia,
• üres hasi röntgenfelvétel,
• anorectalis manometria
• vér kimutatása a székletbıl

2.2.11.3. Tenesmus

Fokozott, gyakori székelési inger, amit nem feltétlenül kísér széklet ürítés.
Oka: - rectum daganat
- rectum polip
- parasitosis
- idült bélgyulladás (rectocolitis ulcerosa)

2.2.12. Felsı tápcsatornai vérzés

Felsı tápcsatornai vérzésrıl akkor beszélünk, ha a jeunum feletti emésztırendszeri szakaszból származik a
vérzés, így a vér megemésztıdhet kiürülés elıtt. Ritkán, ha nagy mennyiségő a vérzés, vagy valami miatt
gyorsult a bélpasszás, akkor friss vér is kerülhet a székletbe a vékonybélbıl. De általában a felsı
tápcsatornai vérzés megnyilvánulási formái:
• haematemesis (emésztett vér hányása),
• vérhányás (friss vér hányása),
• melaena (lágy, fekete, fényes szurokszerő széklet, amely emésztett vért tartalmaz),
• okkult vérzés ( kis mennyiségő vérzés esetén a széklet jellege nem változik meg, csak
paraklinikai vizsgálatokkal mutatható ki a vér a székletbıl)

22
Eredı helye lehet:
• tüdı (haemoptisis): a beteg lenyeli a véres köpetet
• orr, melléküregek, száj, foginy, garat vérzései
• nyelıcsı
• gyomor
• duodenum
• vékonybél
A vérzést kiváltó morphopathologiai alapelváltozás lehet:
• erózió ( gyógyszer, stress, alcohol kiváltotta)
• fekély,
• gyulladás,
• varixok megrepedése,
• daganatok,
• Meckel diverticulum,
• vasculitis,
• hiatus hernia,
• vérzékenység

2.3. Ábra A maelena differenciál diagnózisa

Anamnesztikus
maelena jelenléte

Kesztyős végbél Kesztyős

vizsgálat igazolja végbélvizsgálat nem
igazolja

Van vérzékenység Nincs vérzékenység Okkult vérzés Többször ismételten

igazolható okkult vérzés nem
igazolható

Gasztroszkópia Nem volt maelena

negatív

Gasztroszkópia Egyszeri vérzés

pozitív történt

23
2.2.13. Alsó tápcsatornai vérzés

Ilyenkor a vér az ileum terminális régiója, a colon, a rectum, az anus szintjérıl származik.
Az alsó tápcsatornából származó vér nem emésztıdik meg, ezáltal, ha nagy mennyiségő, a széklet mellett
vér is ürül (rectorrhagia). Kisebb vérzés észrevétlenül marad (okkult vérzés van: a hemoglobin a székletbıl
laboratóriumi vizsgálatok segítségével kimutatható).
Oka lehet:
• gyulladás (tbc, Crohn betegség, rectocolitis ulcerohaemorrhagica),
• parazitózisok,
• tumor,
• aranyér,
• fissura,
• diverticulum,
• polip,
• infarktus,
• vasculitisek

24
 2.4. Ábra. Az alsó tápcsatornai vérzés differenciál diagnózisa
Alsó tápcsatornai vérzés
differenciál diagnózisa

Vérzékenység van Vérzékenység nincs

Rectoscopia negatív Rectoscopia pozitív

Colonoscopia negatív Malignus vagy benignus

tumor

a. mesenterica arteriográfiája Idült bélgyulladás

Colonoscopia pozitiv Végbél fissurák

Malignus vagy benignus aranyér

tumor

diverticulosis

Idült bélgyulladás

2.3.Objektiv vizsgálat
A has objektív vizsgálata szegényes, a nyelıcsı nem is hozzáférhetı a vizsgáló számára. A panaszok
helyének pontosabb megjelıléséhez, illetve a vizsgálattal nyert objektív elváltozások bejelıléséhez
hozzásegít a has topográfiájának az ismerete. A hasat a két medioclavicularis vonal, a subcostalis és az
interspinalis vonal kilenc részre osztja. Az így kialakult régiók : a jobb és bal hypochondrium, az
epigastrium, mesogastrium, hypogastrium, a jobb és bal szélsı abdomialis tájék, valamint a jobb és bal
iliacalis tájék.
A has vizsgálata meleg helységben történik a beteg felsı teste szabad, a beteg kényelmesen
fekszik a hátán, a lábai felhúzva, a karjai a test mellett kinyújtva, a vizsgáló személy a beteg job oldalán áll.

25
 2.5. Ábra. A has topográfiai felosztása

2.3.1.Megtekintés

2.3.1.1. Az általános megtekintésnél figyelünk a következıkre:

a) Az arc peritonitisben lehet jellegzetesen szenvedı (facies hipocratica)
A száj, a garat és a nyelv vizsgálata nélkülözhetelen képet ad a száj, fogíny, garat bakteriális vagy gombás
fertızéseirıl, egyéb elváltozásokról, amelyek étvágytalanság, haemathemesis okai lehetnek, vagy tükrei
különbözı belbetegségeknek.
b) A bır jellegzetességei:
- a májbetegségben jellemzı kép leírását lásdd ott
- poliposis esetén barnás foltok (Peutz Jeghers)
2.3.1.2.A has helyi vizsgálatának vonatkozásában az alábbiak fontosak:
• a has légzımozgásban való részvétele
o fokozott: mellkasi megbetegedésekben (pneumonia, pneumotorax, bordatörés, stb)
o csökkent: peritonitis, ascites, akut has esetén
o paradox: belégzésben behúzódó, kilégzésben elıredomborodó (diafragma bénulás esetén)
• volumene
• alakja, szimmetricitása
• köldök
• heggek, egyéb bır elváltozások, striae cutis, exanthema, echymosis (Cullen jel : periombilicalis
echymosis, Grey Turner jel: a bal bordaív alatti echymosis pancreatisben, léprupturában jelenik
meg)
• kollaterális cavocavalis keringés portalis hypertonia esetén: a köldök körüli sugaras véna tágulat
(caput medusae) észlelhetı, illetve vénatágulatok a a has oldalán

26
 • perisztaltikus mozgások (ileus, pylorus stenosis)
• hasi pulzáció
• szırzet: nıknél a középvonalon jelenlevı szırzet virilizáció jele, cirrhosisban a hasszırzet teljesen
eltőnik
2.6. Ábra. Köldöksérv, ascites

2.3.2. Tapintás

A has tapintását mindig a fájdalmas résszel ellentétes oldalról kezdjük.

CAVE! Normális körülmények között a has szabad, nem tapintható semmilyen rezisztencia, és nem
fájdalmas.
2.3.2.1.Felszíni tapintás: Megítéli a hasfal érzékenységét, keménységét, esetleges izomvédekezést,
nagyobb daganatos elváltozásokat.
• Deszka kemény has: peritonitisre utal
• Carnett jel: a beteg a kezek segítsége nélkül próbál félülı helyzetbe emelkedni, ha ilyenkor a
lokálisan észlelt érzékenység fokozódik a fájdalom oka a hasfalban, nem a hason belül van
CAVE! Idıs egyéneken az izomvédekezés hiányozhat peritonitis esetén is.
2.3.2.2.Mély tapintás: Általában egymásra helyezett kezünkkel végezzük, a mély érzékenység megítélésére
szolgál, illetve térfoglaló folyamatok válnak kitapinthatóvá.
• érzékenység az alhasban baloldalt diverticulitisre utal, nıknél esetleg méhen kívüli terhességre,
adnexitisre
• terime a jobb oldalon: esetleg Crohn betegeségben, tuberkulózisban jelentkezı konglomeratum,
appendicuaris block, cecum daganat
• bal oldalon tapintható, kötél szerő fájdalmas, rugalmas rezisztenciaként észlelhetı irritabilis colon
esetében a spastikus remise, a perszisztáló terime daganat gyanúját veti fel
• sigma tájékon tapintható rezisztencia lehet széklettel teli remise (a tapintást székletürítés után
megismételjük)
• Mary Joseph testvér csomók: a köldök körüli subcutan csomók az esetek 20 %-ban malignus
metastazisok
• Alhasban tapintható terime: teli hólyag, vagy terhesség
2.3.2.3.Loccsanás: éhgyomorra, az epigastriumban elvégzett intermittáló nyomás loccsanás szerő hangot
eredményez, ha a gyomorban 8 óra táplálkozási szünet után is van bennék – ez pylorus stenosisra jellemzı.

27
2.3.2.4.Szervek tapintása:
•Máj: normálisan nem tapintható. Megközelítése két kézzel történik a lágyék felöl, mély
tapintással, miközben a beteg mélyen sóhajt, és a hasfala laza, vagy pedig job kezünkkel
próbálunk a jobb bordaívvel párhuzamosan a máj alá nyúlni.
2. 7 Ábra. A máj tapintása két kézzel és egy kézzel

Tapintáskor figyelembe vesszük:

- a nagyságát (nagyobb steatosisban heveny vagy idült gyulladásban, job
szívfélelégtelenség okozta pangásban, kisebb a cirrhosis végstádiumában)
- felszínét ( egy göb tapintható cysta, hemangioma, primer daganat esetén, gobos
macronodularis cirrhosisban, áttétek esetén, érdes felszínő micronodularis cirrhosiban)
- konzisztenciáját (tömöttebb idölt gyulladásban, kemény cirrhosisban, puha steatosisban)
- szélét (lekerekített steatosisban, gyulladásban, éles elörehaladott idült gyulladásban,
cirrhosisban)
•Lép: normálisan nem tapintható. A tapintáskor a beteg a hátán fekszik, vagy jobb oldali
oldalfekvésben, felhúzott lábakkal, a vizsgáló a beteg jobb oldalánál áll. Két kézzel a köldök
magaságából indulva felfelé, illetve egy kézzel a beteg bal bordaíve alá nyúlunk, miközben a beteg
mélyen ki és be lélegzik.
Tapintáskor figyelembe vesszük:
- konzisztenciáját (puha sepsiben, kemény malignus haemopathiakban)
- nagyságát (enyhén nagyobb sepsisben, közepesen nagy amyloidosisban, portalis
hipertóniában, nagyon nagy malignus haemopathiakban)

28
2.3.2.5.Szabad hasőri folyadék esetén tapintásra észlelhetı a
- fluktuáció jelensége: az egyik vizsgáló a hasfalat jobb oldalon ütögeti, az így gerjesztett hullám a
bal oldalra helyezett kezével tapintható, egy másik vizsgáló a középvonalban lenyomja a hasfalat,
hogy a hullám ne tudjon a hasfalban terjedni, ha mégis érzékelhetı ellenoldalon a hullám, úgy az a
hasban levı folyadékban terjedt.
2.8. Ábra. A fluktúáció tapintása

- jégtábla tünet : a májra hirtelen intermittáló nyomást gyakorolva, a máj a folyadékfelszínre

lökıdik, ha ascites van, mint a jégtábla vizen,
2.3.2.6.Fájdalmas pontok:
• felsı epigastrialis pont (xifoidális pont): a cardia, és a nyelıcsı alsó harmadának érintettsége
esetén fájdalmas
• középsı epigastrialis pont: a plexus solaris izgalma teszi érzékennyé
• alsó epigastrialis pont: a gyomor gyulladásai, fekélyei, tumorai, pancreas érintettség esetén
érzékeny
• duodenális pont: duodenitis, fekély esetén fájdalmas
• cysticus pont: az epehólyag gyulladásakor érzékeny
o Murphy jel: ujjunkat a cystikus pontban tartva, mély belégzésben a pontban a fájdalom
fokozódik
o Curvoisier tünet: pancreas fej daganatban nagy, fájdalmatlan epehólyag tapintható, a
beteg icterusos
• enterális pontok: enteritis esetén érzékenyek
• pancreas háromszög: pancreas érintettség esetén fájdalmas
• Mc Burney, Lanz pontok appendicitisben fájdalmasak
• Psoas jel: a kinyújtott job láb emelése miközben a ceocum régiót nyomjuk fokozza a fájdalmat
vakbélgyulladásban

23.2.7. Rectális vizsgálat:

A beteg vizsgálatának nélkülözhetetlen része, fıleg, ha a beteg idısebb mint 40 éves.
A beteget úgy vizsgájuk, hogy lehetıleg legyen egyedül a vizsgáló személlyel. A beteg oldal fekvésben van
felhúzott lábbal, vagy térd könyök tartásban. Elıször megvizsgáljuk az anus régióját, megjegyezve sebek,

29
bırelváltozások jelenlétét Kesztyős kézzel a gluteális izmokat széthúzzuk, hogy az anus bejáratánál látható
külsı aranyeres csomókat, esetleg a berepedéseket vizualizáljuk.
Kóros elváltozások:
- Anus körüli hypeaemia eczemara utalhat.
- Karfiolszerő bırszínő kitürekedése a bırnek: condylomata acuminate.
- Lapos bırszínő elváltozások : lueses condylomata plana.
- Sugaras bırberepedések az anus körül analis fissure
- Gennyesen váladékozó hámhiányok: perianalis fistulizált abcessus
- Szabálytalan rosszulhatárolt daganat: analis carcinoma,
- Látható, kifelé fordult nyálkahártya analis prolapsus, aranyér
- Széklet folyás: széklet inkontinencia esetén.
Majd középsı ujjunkat lubrefiánssal bekenjük (vaselin olajos kenıcs vagy oldat), és betapintunk, vizsgálva
az anus szfincterének a szorosságát, az anus körüli léziókat, a végbél belsı falán elhelyezkedı repedéseket,
daganatokat, valamint a prostata felszínét, érzékenységét. Az ujjunkat kihúzva a végbél tartalmáról is képet
nyerhetünk (melaena, vér, nyák stb.)

2.3.3. Kopogtatás

A has kopogtatását az epigastrium felıl sugarasan lefelé végezzük , folyadékgyülem gyanúja esetén a
beteget különbözı pozicióban is megkopogtatjuk
2.3.3.1. Májtompulat kikopogtatása: A beteg az elıbbi vizsgáló pozicióban fekszik. A máj felsı szélét a
jobb medioclavicularis vonalban kopogtatva észleljük, az V. bordaközben jelenik meg általában a tompulat;
az alsó szélét is néha kikopogtathatjuk, ha a medioclavicularis vonalon haladunk felfelé, és felszínes
kopogtatást végzünk. Normálisan a máj alsó széle a bordaív szintjén van.
2.3.3.2. Léptompulat kikopogtatása: A beteg job oldali oldalfekvésben van, a bal karját a feje fölé emeli. Az
axilaris régióban a bordák felett kopogtatunk. Normálisan a lép nem haladja meg a bordaívet. Enyhe
megnagyobbodás esetén a bordaív alatti matitás régiója nı meg.
2.3.3.3.Ascites: A szabad hasőri folyamat gyanúja esetén a háton fekvı betegnél a tompulat elıször a has
oldalsó részén jelentkezik, majd az alhas szintjén. Jellemzı, hogy szabadon mozgó tompulattal van
dolgunk. Ha a beteget oldalra fordítjuk, az alul levı oldalon a tompulat szintje megnı, míg felül eltőnik. Ha
a beteget felállítjuk, a tompulat az alhasban helyezkedik el, felsı széle felfelé konkáv vonal.
2.3.3.4. Fix tompulat: A helyzetváltoztatás által nem befolyásolt tompulat terime megnagyobbodásra utal:
pl. terhesség, tumor, globus vezicae.
2.3.3.5. Timpanizmus: flatulencia, puffadás esetén észleljük (lásdd fennebb az okait).

2.3.4. Hallgatózás

30
Mindig a kopogtatás, tapintás elıtt hallgatózzunk, mert ezek a vizsgálatok a bélhangokat felerısíthetik. A
beteg jobb oldalán állunk, a beteg felhúzott lábbal fekszik, a has mind a négy kvadránsában hallgatózunk,
legalább 2 percig. Egészséges egyénen percenként 5-10 korrgó hangot észlelünk,
2.3.4.1.Perisztaltikus hangok

–fokozottak:
–enterocolitis, maldigestio esetén – ilyenkor néha sztetoszkóp nélkül is hallható a korgás
–bélelzáródás, - szőkület kezdeti szakasza esetén, ilyenkor metalikus csengésőek a bélhangok.
–csökkentek: paralitikus ileusban
–loccsanás hallható az epigastriumban éhgyomorra pylorus stenosisban
2.3.4.2. A máj nagyságának a meghatározása: a sztetoszkópot az epigastrium fölé helyezzük, ujjbegyünkkel
a bırt a bordaívvel párhuzamosan karcoljuk, párhuzamosan 1 cm-ként lefelé haladva. Amikor az ujjunk
túlhaladja a máj szélét, a karcolást sokkal halkabban halljuk a sztetoszkóppal
2.3.4.3.Érzörejek (szisztoles zörej észlelhetı)

– Aorta: Aneurysma, szőkület esetén hallható a középvonal mentén egy szisztolés zörej. Néha a coarctatio
aortae szisztolés zöreje vezetıdik a has irányába.

– A. renalis szőkülete esetén a középvonaltól 3-4 cm-re lateralisan, a köldök fölött kb 3cm-rel, vagy
lombarisan hallgatózva észlelhetjük a szisztolés zörejt.

– A mezenteriális erek szőkülete esetén periombilicalisan jelentkezhet zörej.

2.4.Nyelıcsı betegségek tünetei

A) Az anamnézisbıl kiemelendıek a következık:
• forró ételek fogyasztása nyelıcsı rákra hajlamosít,
• dohányzás rákosodásra hajlamosít,
• alkohol a nyelıcsı alsó szakaszának gyulladását, kifekélyesedését eredményezheti,
• maró anyagok accidentalis vagy suicidalis fogyasztása nyelıcsı heggesedést és ezen keresztül
szőkületet okozhat,
B) Panaszok:
• nyelési panaszok: dysphagia (nehezített nyelés), odynophagia (fájdalmas nyelés),
• regurgitatio,
• retrosternalis fájdalom, égı érzés
C) Objektiv elvált: A nyelıcsı nem hozzáférhetı az objektív vizsgálat szempontjából, esetleg
észlelhetjük, hogy a beteg a nyelési zavar miatt a beteg lesoványodik.
D Paraklinikai vizsgálatok:

31
 • kontrasztanyaggal röntgen felvételt végzünk a nyelıcsı motilitás vizsgálata érdekében, illetve az
esetleges kompresszió felismeréséért,
• esophagoscopia a nyelıcsı morfológiai elváltozásait vizualizálja,
• a manometria a nyelıcsı kardia feletti régiójának nyomásviszonyait méri
• komputerizált tomographia, mágneses rezonancia a daganatok nyelıcsın kívüli kiterjedését,
infiltratív jellegét vizualizálja

Nyelıcsı betegségek szindrómái

2.4.1. Nyelıcsıszőkület:
Okai:
• Rákos daganat
• kompresszió (aorta aneurysma, megnövekedett bal pitvar, mediastinalis tumor, mediastinalis hideg
tályog),
• gyulladás,
• mérgezés (maró lúg, sav) következtében kialakuló strictura,
Tünetei: nyelési zavar (dysphagia, odinophagia) fıleg szilárd étel fogyasztásakor, retrosternalis fájdalom és
a kiváltó ok tünetei
Kimutatása: Röntgenvizsgálattal látható a szők, merev falú nyelıcsı, a szőkölet fölött tágulat észlelhetı,
endoszkópos vizsgálat egyértelmősíti a diagnózist, szövettan nyerésére is alkalmas.

2.4.2. Nyelıcsı diverticulum

A környezı szövetek heges zsugorodása trakciós úton, a belsı nyomásnövekedés pulzációs úton
eredményezi a nyelıcsı falának kiboltosulását. Lehet veleszületett is.
Lokalizációja szerint lehet a felsı nyelıcsı győrő felett: a Zenker diverticulum, illetve a nyelıcsı középsı
részén, vagy az alsó győrő felett.
Panaszt csak a nagyobb diverticulumok okoznak: ez lehet:
• foetor ex ore,
• fokozott nyáltermelés,
• nyelési zavar,
• idgentest érzés a mellkasban,
• a gyulladás miatt retrosetrnalis fájdalom, esetleg perforáció. A fájdalom lokalizált és
megfelel a diverticulum helyének.
• a felsı diverticulum okozhat félrenyelést, köhögést
Kivizsgálására a kontrasztanyagos roentgen, endoszkópia a legalkalmasabb.

2.4.3. Nyelıcsı motilitás zavar:

32
 a) Nyelıcsı spasmus – Lehet:
• primer, idiopátiás diffúz nyelıcsıspasmus, vagy
• secunder módon jelentkezik különbözı emésztırendszeri megbetegedésben, így
o fekély,
o epekı,
o bélféreg,
o erıs dohányzás,
o vashiányos anémia,
o diabetes mellitus,
o sclerodermia (itt merev a nyelıcsı felsı harmada) talaján alakulhat ki.
Klinikai tünetei: retrosternalis fájdalom, amely a karba, nyakba sugározhat, intermittáló nyelési panasz
fıleg folyadék fogyasztásakor.
b) Achalasia – A nyelıcsı és a cardia beidegzési zavara okozza, az Auerbach plexus degenerációja
miatt, a cardia nem képes elernyedni, a nyelıcsı felette levı szakasza kitágul. Pszichésen labilis
egyéneknél fordul elı inkább. Az intraoesophagialis nyomás nagyon magas (>45 Hgmm).
Klinikai tünetei: a panaszok gyors étkezés, idegesség, fáradtság talaján fokozódnak, pihenésre
kimaradhatnak. Vezetı tünetei:
• a progrediáló dysphagia,
• görcsös fájdalom
• tachycardia, verejtékezés dyspnoe kísérhet.
• odynophagia, illetve pyrosis is kialakulhat,
• éjszakai köhögés a regurgitation miatt.
• késıbb csuklás jöhet létre.
Az elején a nyelıcsı mozgás hiperkinetikus, késöbb hipo-, illetve akinetikussá válik. A betegeknél
progresszív fogyást észlelünk. Diagnózisához szükséges a röntgen vizsgálat (látható a tág,
hypoperisztaltikus nyelıcsı), és a manométria.

2.4.4.Hiatus hernia = rekeszsérv

Általában a gyomor, de esetleg más subdiaphragmaticus szerv felsı része a hiatus oesophagin keresztül a
mellkasba sérvül. A lakosság 5%-nál fordul elı, az esetek 90%-ban csuszamlásos sérv jön létre ( a cardia a
rekesz alatt marad, csak a gyomor felsı része csúszik fel), a hasőri nyomásfokozódás miatt. Zömök, kövér
egyénen gyakoribb, vagy nyelıcsı heges folyamatai nyomán.
Klinikai kép:
Gyakran tünetmentes, ha vannak tünetek, függnek a testhelyzettıl: fokozottabbak fekvéskor, eves után,
elırehajlásra. Ezek a következık:
• étkezés utáni mellkasi fájdalom, epigastrialis fájdalom
• anemia a kialakuló okkult vérzés miatt

33
 • esetleg dyspnoe, amely az elıbb említett helyzetekben kifejezettebb
• palpitatio
• korgó hangok a mellkasban
• regurgitatio
• nyelési panaszok
Szövıdmény lehet:
- vérzés
- nyelıcsı gyulladás
- sérvkizáródás
- regurgitatio
- fogyás
- malignizáció

2.4.5. Gastroesophagialis reflux betegség (GERD):

A kórképet a gyomorbennék visszafolyása a nyelıcsıbe váltja ki, amely panaszokat okozhat a
nyelıcsı nyálkahártya gyulladása nélkül is. Hosszabb idı után kialakul a nyelıcsı gyulladás. A felnıtt
lakosság 20%-nak van ilyen irányú panasza, ezek közül 10%-nál kimutatható az oesophagitis, ezek 10% -
nál Barrett szindróma alakul ki (cilindrikus metaplázia), és ezeknek 10%-nál malignus transformation jön
létre.
Okai: primer cardia motilitás zavar, obesitas, operált gyomor, terhesség, achalasia, a nyelıcsı
motilitászavara , hiatus hernia, stb.
Tünetei:
• Retrosternalis égés, amely éjszaka kifejezettebb
• epigastrialis fájdalom,
• teltségérzés, puffadás,
• éjszakai nehézlégzés,
• dysphagia, odinophagia,
• nyáladzás,
• szívtáji fájdalom,
• regurgitatio, erructatio, krákogás, reggeli rekedtség
• krónikus torokfájás,
• csuklás,
• paroxizmális köhögés, nehézlégzés (ismétlıdı aspiráció, pneumonia).
Szövıdményei:
• nyálkahártya erózió,
• szőkület,
• metaplázia, elrákosodás,

34
 • vérzés,
• fıleg éjszakai aspiráció
A pozitív diagnosis felállításában a jellegzetes anamnézis, valamint az esophagoscopia segít, ez utóbbi
kapcsán biopszia végzendı.

2.4. 6. Nyelıcsırák
Laphámsejtes carcinoma, 5x gyakoribb férfiaknál
Rizikótényezık: alkohol, dohányzás, achalasia, reflux, forró italok, aflatoxine, nitrosaminok.
Tünetei: dysphagia, regurgitation, retrosternalis fájdalom, fogyás, korai nyirokcsomó áttét, késıi
hematogén szórás. Általában késın kerül felismerésre.
Diagnózis: Elsısorban esophagoscopia, esteleg komputerizált tomographia segítségével történik

2.5.Gyomorbetegségek szindrómái
2.5.1. Funkcionális gyomorpanaszok (Dyspepsia)

A lakosság 30%-nál elıfordul idınként. Funkcionális zavar, organikus elváltozás nem észlelhetı, pár nap
alatt megszőnik.. A panaszok kevéssé specifikusak.
Tünetei: puffadás, nyomás érzés a gyomorban, aerophagia, étvágytalanság, eructatio, hányinger. A
fájdalom jellegtelen, hónapokon, éveken keresztül jelen lehet rövidebb, hosszabb idıszakokra, nincs
periodicitása, gyakran közvetlen eves után fokozódik.
Kizárásos diagnosis. A paraklinikai vizsgálatoknak (beleértve az endoszkópiát, coproparazitológiai
vizsgálatot) nem sikerül igazolni a specifikus folyamatot.

2. 5.2. Gastritisek szindrómája

A gyomornyálkahártya különbözı eredető gyulladása hasonló tünetegyüttest eredményez. A

tünetek annál kifejezettebbbek, minél hevenyebb a kórkép. Etiológiai vonatkozásban is más más állhat a
heveny illetve krónikus gastritis hátterében
2.4.2.1.Akut gyomorgyulladás : hirtelen fellépı, heves tünetek
• gyulladt nyálkahártya: oka: gyomorfertızés (bakteriális, viralis), alimentaris túlterhelés, bakteriális
toxinok, mérgezések
• eroziv gastritis: gyógyszer, alkohol, biológiai stressz (politrauma, uraemia, sokk, stb.) okozza
• flegmonózus gastritis
Tünetei: epigastrialis fájdalom, amely gyakran fokozódik eves után, foetor ex ore, étvágytalanság,
hányinger, hányás, erosive gastritisben akár haematemézis, a hányás megkönnyebbülést okoz, puffadás.

35
 2.9. Ábra. A gastrisben észlelhetı szövettani elváltozások

2.5.2.2.Krónikus gyomorgyulladás: A panaszok hiányozhatnak, ha vannak inkább diszkomfort

jellegőek. visszatérıek. Kórszövettani és etiológiai szempontból az alábbi csoportokra osztható:
A típus (5%): atrófiás gastritis (autoimmune eredető) : achlorhydria, és intrinsic factor hiány van,
kialakul a B 12 vitamin hiányos tünetcsoport,
B típus (85%): bakteriális: Helicobacter pylori (jelenben a leggyakoribb),
C típus (kémiai):
o alkoholos
o irritáló tényezık talaján jelentkezik (nikotin, kávé, tea, gyógyszerek: pentoxifillin,
gyulladáscsökkentık, stb.)
o hiányállapotok: C, B vitamin, vas hiány
o epereflux
Egyéb:
o Jobb szívelégtelenség okozta pangás a gyomorfal vénás keringése szintjén
o granulomatózusos nyálkahártya elvátozás
o hipertrófiás (Menetrier) gastritis: nagy nyálkahártya redık jellemzik, hypo- vagy
achlorhidria van, fehérjevesztés társulhat hozzá
Tünetek: A betegek egyrésze teljesen tünetmentes, nics mindig párhuzam a panaszok és a szövettani
elváltozások súlyossága között. A beteg panaszai az alábbiak lehetnek:
• epigastrialis nyomásérzés, fájdalom,
• teltségérzés, puffadás,
• hányinger, hányás, alkoholizmusban bı, nyákos matinális hányás
• étvágytalanság,
• érzékeny epigastrialis pont
Vizsgálatok: A krónikus formában kötelezı elvégezni.
• Laboratóriumi vizsgálatok közül: Helicobacter ellentest teszt, gyulladásos markerek, vérkép,
• Kontrasztanyagos röntgen vizsgálat,

36
 • endoszkópia – a standard vizsgálat, amennyiben biopszia nyerését is megengedi,
• biopszia

2.5.3. Fekély szindróma

A gyomor illetve patkóbél falán kialakuló egy vagy több, kisebb vagy nagyobb hámhiányos
laesiót nevezzük fekélynek. Az itt keletkezı erosio felszínes, esetleg vérzı általában többszörös hámhiányt
jelent.A fekély lehet felszínes illetve kezeletlenül fokozatosan erodálja a gyomor falát teljes egészében és
szomszédos szervekbe (fıleg pancreasba) penetrálhat.
A fekélybetegségnek nem idejében való felismerése mőhiba, hiszen a betegség sokszor
csupán az anamnézis segítségével felállítható, másrészt ma már egy teljesen gyógyítható betegségnek
számít, a kezelés idejében való bevezetése a szövıdmények teljes kivédéséhez vezet.
Férfiaknál a patkóbélfekély 3x gyakoribb, a gyomorfekély nem szerinti prevalenciája
azonos. A patkóbélfekély 3x gyakoribb mint a gyomorfekély.
Ok: A kiváltásában szerepet játszó két legfontosabb tényezı a
-Helicobacter pylori fertözés,
-a gyulladáscsökkentık (fıleg Aspirin).
De megfigyelhetı
- a családi halmozódás,
- stressz,
- dohányzás, alkohol, erıs kávé,
- O vércsoport,
- gyógyszerek (pentoxifillin, stb) ilyen irányú hatása is.
2.10. Ábra A helicobacter fertızés következményei
Helicobacter fertızés

Akut Helicobacter gastritis

Idült Helicobacter gastritis

Erosio Atrófia Gastralis metaplasia

Ulcus ventriculi Metaplasia, carcinoma Ulcus duodeni

37
A fekélybetegség gyakrabban társul bizonyos betegségekhez, mint idült tüdıbetegség, cirrhosis,
veseelégetelenség, Zollinger Ellison szindróma, hyperparathyreosiss, policythaemia stb.
Tünetek:
• fájdalom:
o közepes, tompa epigastrialis, esetleg hátba sugárzó fájdalom, gyomorfekély esetén a
punctum maximuma az alsó epigastrialis pontban van, patkóbélfekélyben a punctum
duodeni szintjén
o savas ételek (pl paradicsom), magas osmolaritású ételek (méz, nagyon zsíros ételek),
sültek, főszerek (hagyma, bors) fogyasztása után jelentkezik,
o tej, lisztnemőek fogyasztása, savgátló gyógyszerek szüntetik,
o szezonális periodicitást mutat: ısszel, tavasszal kifejezettebb,
o napi periodicitás van: patkóbélfekélyben éhgyomorra, vagy 2-4 órával evés után és
éjszaka éjjel 3 óra körül kifejezettebb, gyomorfekély esetén a fájdalom rögtön evés után
jelentkezik, evés nem szünteti
• pyrosis, regurgitatio,
• hányinger, hányás,
• teltségérzés,
• duodenalis, ill epigastrialis pont érzékeny
Vizsgálatok:
• Gasztroszkópia (a gyomorfekély esetében nem csak diagnosztikai, hanem utánkövetési eszköz),
• Bárium kontrasztos röntgen,
• biopszia,
• Helicobacter teszt (biopsziából urease-gyors teszt segítségével, vagy szerológiai vizsgálattal)
Szövıdmények:
• Vérzés: okkult (nem észlelhetı) vérzésként, vagy melaena, haematemesis formájában, valósul
meg, következményesen kialakul az anaemia
• Perforáció: hirtelen kialakuló, késszúráshoz hasoló fájdalom, szabad hasőri, vagy letokolt
peritonitis jön létre
• Pancreasba történı penetráció folyamatos, erısebb, hátba sugárzó fájdalommal jár,
• Pylorus stenosis: késıi szövıdmény, a beteg étvágytalan, telítettség érzése van, matinális
loccsanás tapintható, a beteg emésztetlen ételeket hány ki az evés után 8-12 órával is, hányinger,
hányás közvetlen evés után, idıvel fogyás észlelhetı.

38
 2.11. Ábra. Vérzı gyomorfekély

CAVE! A makroszkóposan jóindulatúnak tőnı fekély is lehet rákos.

A fekély kezelés alatti javulása nem zárja ki a rákos megbetegedést.

2.5.4. Gyomor carcinoma szindrómája

Mint általában a malignus folyamatok esetében, itt is a specifikus panaszok aránylag késın jelennek meg.
Magasabb vörösvértestsüllyedés esetén, vagy megmagyarázhatatlan anaemiában, fogyásban kötelezı a
gyomorcarcinoma endoscopos keresése. Prevalenciája a nyugati országokban csökken
A jellegzetesebb anamnézis elemek, amelyek gyanú jelnek tekinthetık:
• családi halmozódás,
• gyomorrezekció a kórelızményben,
• dohányzás, sok sült, füstölt étel (nitrát tartalmú) fogyasztása
• Helicobacter fertızés
• Atrophias gastritis
• Gyomor polipusok
• Morbus Menetrier ( hipertrófiás gastritis)
Tünetek:
• A kórkép általában tünetszegény, a panaszok késın jelentkeznek
• bizonytalan hasi panaszok,
• étvágytalanság, húsundor, kenyérundor,
• rákos impregnáció tünetei : fogyás, gyengeség,
• vérzés (okkult vérzés, melaena, ritkán haematemesis), vashiányos anaemia
• pylorus stenosis tünetei,
• néha paraneoplasias tünetként acanthosis nigricans, polineuropathia
• bal supraclavicularis nyirokcsomó megnagyobbodás
Metastasisok: a máj, tüdı, csont, agy szintjén jelentkeznek. A limfogén szórás a környéki, illetve a
mesenterialis, késın a supraclavicularis régióba történik. Környéki szerveket, peritoneumot infiltrálja
Diagnózis:
• Gasztroszkópia
• Biopszia

39
 • Hasi szonográfia metasztázis keresésben
Stádiumai:
T1 –csak a lamina propria infiltrált
T2 – a muscularis propria is infiltrált
T3- a tumor a serosaba penetrál
T4 – infiltrálja a környéki szöveteket

2.6.A hasnyálmirigy betegségek szindrómái

2.6.1. Akut pancreatitis
Heveny, sokszor sebészi beavatkozást igénylı kórkép. A kiváltó tényezı helyi ödémát okoz,
sejtszétesés jön létre, a felszabaduló enzimek necrosist, vérzést, zsírszövetnecrosist okoznak, illetve
vasodilatatio és sokkos állapot jöhet létre.
Oka: epekıbetegség, alkohol fogyasztás, súlyos hypertriglyceridaemiak, hypercalcaemia, Ascaris fertızés,
gyógyszerek, pancreatotrop virusfertızések, gyógyszerek: Imuran, antiretroviralis nucleoside analógok, stb.
Tünetek:
• esetleg bıséges zsíros, alkoholos vacsora után hirtelen kezdıdı, övszerően sugárzó, nagyon erıs
epigastrialis fájdalom, amely nem javul hányás után, a mellkas irányába is sugározhat
• hányás, hányinger, amelytıl a beteg nem érez megkönnyebülést
• sokkos állapot, láz
• meteorismus, paralitikus ileus
Objektiv tünetek:
- Cullen jel: periombilicalis kék foltok (vérzéses, necrosisos), kék foltok a has oldalfalán (Grey
Turner jel)
- esetleg icterus
- ascites,
- baloldali pleurális folyadékgyülem objektív jelei,
- láz
- izomvédekezés, a hasfal gumiszerő tapintata
Paraklinikum
• Laboratórium : amiláz, lipáz színt emelkedés (ez utóbbi specifikusabb), leukocytosis, Vvs
süllyedés magas, hyperglycaemia, triglycerid szint magas, hypercalcaemia
• ECG elváltozások: diffúz ST szakasz megemelkedés
• hasi ultrahang: nagyobb , szabálytalanul körülhatárolt pancreas
• radiológia: mellkas, üres has felvétel a differenciál diagnosis érdekében
• retrográd endoszkópos cholangiopancreatographia
Szövıdmények

40
 • bakteriális fertızések, sepsis
• keringés összeomlása
• légzési elégtelenség
• heveny veseelégtelenség
• disseminalt intravascularis koagulopathia
• v.porta trombózis
• pancreas tályog
• pancreas pseudocysta

2.6.2. Krónikus pancreatitis

Definíció. A hasnyálmirigy progresszív, hullámzó lefolyású, különbözı morfológiai képet nyújtó
destrukciója, amelyet a hasnyálmirigy exokrin és/vagy endokrin funkciójának zavara jellemez. Fokális
necrosis, segmentalis, vagy diffuz fibrosis, illetve calcificatio észlelhetı. Férfiaknál 7x gyakoribb.
Oka túlzott alkoholfogyasztás 80% - ban, gyógyszerek, hyperparathireosis, hyperlipidaemia,
mucoviscidosis, stb.
Klinikai tünetek: Kezdeti akut pancreatitises rohamokat követik a krónikus panaszok. A kórkép lehet
nagyon szegényes. A panaszok :
• változó erısségő, recidiváló, órákat, napokat tartó epigastrialis, övszerő fájdalom a köldök
felett (hasonlít a heveny pancreatitises fájdalomra). Ha a fájdalom elhúzódó szövıdmény
jelenlétére utal.
• hányás, hányinger
• zsíros ételek intoleranciája (kiváltja a panaszokat)
• puffadás,
• fogyás 5 – 10 kg is lehet,
• zsíros széklet (steatorrhoea),
• diabetes mellitus,
• malabsorptio
• icterus
Szövıdmények: pancreas cysta, lép, vagy v.portae trombosis, pancreas carcinoma
Paraklinikum: ultrahangvizsgálat, endosonográfia, CT, endoszkópiás retrograde
cholecystopancreatographia (ERCP) segít a diagnosis felállításában

2.6.3. Pancreas carcinoma szindróma

Férfiaknál, és 60 év felett gyakoribb.
Oka: dohányzás, alkoholabusus, kronikus pancreas gyulladás
Klinikai tünetek:

41
 A tünetek általában elırehaladott rákos folyamat esetén jelentkeznek.
• gyors fogyás,
• diszkomfort érzéstıl a nagy fájdalomig bármit érezhet a beteg a pancreasnak megfelelı
háromszögben,
• étvágytalanság
• hányinger,
• pancreas elégtelenség tünetei,
• icterus pancreas fej daganat esetén aWirsung vezeték obstructioja: Curvoisier tünet : icterus,
nagy és fájdalmatlan epehólyag,
• trombophlebitis migrans (inkább pancreas farok daganatot kísér)
• diabetes mellitus
Paraklinikum:
Ultrahangos vizsgálat
CT
Endoszkópos retrograde cholangiopancreatographia (ERCP)

2.7. Vékonybél patológia

2.7.1. Akut enteritis
Oka:
1. Fertızések
a. Baktériumok: salmonella, campylobacter
b. Vírusok
c. Paraziták
d. Gombák
2. Besugarazás
3. Toxinok és allergének
Tünetei:
- hasmenés (ha véres, nyákos akkor a vastagbél is érintett)
- görcsös hasi fájdalom, fıleg a köldök körül,
- puffadás
- láz
- hányinger, hányás
- általában az exsiccosis jelei
- gyakran elég a tüneti kezelés

42
2.7.2. Malasszimiláció szindróma
Maldigestio:= a fehérjék és zsírok lebontási zavara. Ennek oka:
• gyomorrezekció,
• exokrin pancreas elégtelenség,
• csökkent epeürítés (cholestasis), vagy epevesztés : ileumrezekció, Crohn betegség, blind loop
szindróma
Malabszorpció = a felszívódás zavara, oka:
Gyakoribb:
• parazitózis
• coeliakia,
• laktázhiány
• tuberkulózis
Egyéb:
• Morbus Crohn,
• amyloidosis,
• lymphoma
• irradiációs enteritis,
• vékonybélrezekció,
• keringési zavar, limfás keringési zavar,
• hormonálisan aktiv tumorok
• Zollinger Ellison szindróma,
• carcinoid,
• Vipoma
Klinikum
• krónikus hasmenés, esetleg steatorrhoea, ugyanakkor, ha a vastagbél nem érintett, a víz
visszaszívódás lehet ép, és ilyenkor a hasmenés hiányzik, vagy csak intermittensen van jelen
• súlycsökkenés
• fehérjevesztés miatt fogyás, hypoproteinaemiás ödéma jöhet létre
• szénhidrátvesztés miatt puffadás, szelek, nagy mennyiségő széklet, alacsony vércukorszint van
• zsírban oldódó vitaminok hiánya:

A vitamin: farkasvakság, dermatitis

D vitamin: osteomalacia,

K vitamin :vérzésre való hajlam

E vitamin : fertilitászavarok
• B12 vitamin, Fe, folsav hiány esetén anémia, glossitis, cheilitis, stomatitis, perifériás neuropathia
alakulhat ki
• Kálium hiány gyengeséget okoz

43
 • Ca hiány miatt secunder hyperparathyreosis, csont fájdalom, tetánia alakulhat ki
• secunder endokrin zavarok is megjelenhetnek amennorrhoea (lehet másodlagos a kialakuló
hipofízis elégtelenség keretében)
• jelen vannak az alapbetegség tünetei

Vizsgálatok:
• a széklet zsírtartalmának vizsgálata: 7 g/ 24 óra feletti zsírürítés kóros
• Xilóz tolerancia teszt: éhgyomorra 25g D- xilózt adunk, 5 órás vizelet győjtés történik,
normálisan: a xiloz 4g fölött van a vizeletben (jejunum érintettségre utal, ha ennél kevesebb)
• Schilling teszt: rádioaktiv B12 adása, vizeletben mérjük a radioaktivitási szintet, majd ugyanezt
megismételjük intrinsic faktor hozzáadása után, az eredmény normalizálódik, ha intrinsic faktor
hiány miatt nem jelent meg a radioaktív B12 a vizeletben megfelelı mennyiségben
• jejunoscopia biopsziával,
• ultrahang vizsgálat
• koproparazitológiai vizsgálat
• Bariumos röntgen vizsgálat

Néhány specifikus enteralis megbetegedés tünettana

2.7.3. Ételallergia

Az ételallergia a felnıttlakosság mintegy 5%-nál jelen van. 2x gyakoribb nıknél, 90%- ban a beteg
rendelkezik pollenallergiával is, 35%-ban csak intestinalis manifesztációban nyilvánul meg (nincsenek
kiütések)
Kiválthatja: bármi, fıleg tehéntej, tojás, hal, szója, dió, gyümölcs, élesztı, elméletileg bármi
Tünetei:
• viszketés az ajkak szintjén,
• hasgörcs,
• hasmenés, hányás,
• bırtünetek,
• légzırendszeri-
• és keringési tünetek
Diagnózis. Eliminációs és provokációs teszt diéta segítségével: 7 napos bázis koszt: rizs, krumpli, víz,
fogyasztásával, utána fokozatos bevezetése az ételeknek, figyeljük, milyen étel után jelennek meg a
panaszok.

44
2.7.4. Gluténszenzitiv enteropathia (Coeliakia)

A glutén gliadinfrakciója elleni intolerancia következtében lép fel. Akármilyen életkorban

jelentkezhet, gyermekkorban gyakoribb. A spontán evolúció lehet remisszió, vagy relapsus. Megváltozik a
jejunum nyálkahártyájának a szerkezete : csillós sejtek megkevesbednek, a csillók megrövidülnek,
eltünnek, a lamina propriaban lymphocytak, plasma sejtek jelennek meg.
Tünetei: A tünetek lehetnek többé vagy kevésbé kifejezettek
• hasmenés, steatorrhoea,
• puffadás, fogyás
• malabszorpció, következményes anémia, csont anyagcsere zavar, fehérje hiány (ödéma képzıdés)
• diagnózishoz segít a vékonybélbiopszia (duodenum/jejunum) szövettannal,
• gluténmentes diéta alatt (rizzsel helyettesítve a búzát, zabot) a klinikai kép javul
A kezeletlen eseteknél lymphoma veszélye áll fenn. Társulhat laktázhiány a kórképhez.
Diagnózis. Jejunoszkópia és biposzia igazolja a diagnózist. Kimutathatók serum ellentestek: -IgA
antigliadin, IgA antiendomysial, és IgA anti-szöveti transglutaminase (tTG) ellentest.
Elkülönítendı a trópusi sprue betegségtıl, ami a trópusokon jelentkezı idült hasmenés, valószínőleg
többféle kórokozó okozza, a szövettan hasonló, de enyhébb, és nem reagál gluten mentes diétára.

2.7.5. Rövid bél szindróma (bélrezekció után kialakuló tüneteggyüttes)

A kórkép fıleg a nem megfelelı epe körforgás miatt jön létre

Tünet.ei:
• Hasmenés, steathorrea
• Oxalát vesekövek (fokozott oxalfelszívódás a vastagbélben),
• koleszterin epekövek, ,
• fekély
• zsírban oldódó vitaminok hiánya

2.7.6. Bakteriális szuprapopuláció a vékonybél szintjén

Oka:
• anatómiai vagy funkcionális bélsárpangás,
• vékonybél-colon fistula
• Diverticulosis,
• jejunocolicus bypass,
• Crohn betegségben a fistulak,
• autonom neuropathia (diabetes),

45
 • ileocoecalis rezekció
Tünetek A tüneteket a dekonjugált nem felszívódó epesavak okozzák, amelyek hajtó hatásúak.
• hasmenés, steatorrhoea,
• macrocytaer anaemia
• Cobalamin szint alacsony, folsav szint magas
• Shilling teszt pozitiv,
A klinikai kép 5 - 7 nap enterospecifikus baktériumkra ható antibiotikumok (tetracyclin, erythromycin,
chinolon, stb) után normalizálódik.

2.7.7. Whipple betegség

Tropheryma whipplei okozza, amely kicsi gramm pozitiv bacillus. Fıleg 30- 60 év közötti férfiakon
jelentkezik, a mesenteriális limfás keringésben okoz stasist.
Tünetek
• Hasmenés, steatorrhoea,
• hasi fájdalom,
• fogyás,
• nagy izületi fájdalom,
• láz,
• Szemészeti, cardiovascularis és központi idegrendszeri tünetek, a demencia késıi jel
Vékonybélbiopszia során PAS pozitiv macrophagok láthatók, az érintett szervek biopsziája is elvégzendı.
Egy éves Biseptol kezelés használ.

2.7.8. Laktázhiány
A felnıtt európai lakosság 10%-a, négerek 95%-a laktázhiányos.
Tünetei:
• hasmenés, tenesmus,
• puffadás,
• szelek tej fogyasztás után,
• malabszorpció,
• laktóz tolerancia teszt pozitív (50g laktóz adása után a glikémia nem emelkedik)
• a tejtermékek kiiktatása után a panaszok eltünnek

2.7.9. Protein vesztéses enteropathia

Tünetei:
• Fehérjehiányos ödéma
• Nem szelektív fehérjehiány, amely mögött nem áll vese vagy máj betegség
• Társulhat lymphopaenia (tágult limfás keringés)

46
 • Nem minden esetben kifejezett a hasmenés
Oka: nagyon változatos, minden ami helyi limfás pangást, exsudatiot, vagy fehérje malabszorpciót
eredményez: pl. a vékonybél gyulladásos megbetegedései, besugarazás

2.7.10. Ileus
Definíció. A béltartalom elırhaladásnak és ürülésének nehézsége, a széklet, szél ürítés ritkul, leáll. Az ileus
akut has képét adja. Minél feljebb van az elzáródás a panaszok annál koraibbak: hányás (akár fekaloid),
sokk jön létre, a szél, székletürítés hiánya mellett.
Az alábbi diagramm az ileus típusait, és az ezzel járó tüneteket ábrázolja.
2.11. Ábra. Ileus diagnózis diagramja

Ileus

Mechanikus Paralitikus Spastikus

strangulációs obstrukciós Tünet: Ok: Pb mérgezés,

Csuklás, hányás, tabes
nincs szél és széklet
A has hallgatózásra
néma

Ok: incarcerálódó Ok: összenövés Peritonealis izgalmi Tünet erıs hasgörcs,

hernia Tumor tünet hiperperistaltika
Volvulus Crohn betegség
Invaginatio Megacolon
Összenövések, idegentest
elızıı mőtétek miatt

Tünet Tünet: Reflexes:

heveny kezdet Fokozatosan alakul vesekólika,
görcsös fájdalom ki mesenterialis
hányás hiperperistaltika infarktus,
sokk epekıkólika
metalikus bélzörejek

Toxikus,
dysmetabolikus:
sepsis, uraemia,
pneumonia,
ketoacidosis

Neurogen:
apoplexia, tumor

47
2.8. Vastagbél patológia
A vastagbél morfológiai elváltozásai okozta tünetek

2.8.1. Diverticulosis. A vastagbél hosszában bárhol, de 65%-ban a sigma szintjén jelentkezı, egy vagy
több bélfal kiboltosulás, amelyben a bélsár panghat, a diverticulum nyálkahártyája erodálódhat, illetve
begyulladhat (diverticulitis).
Tünete: Az esetek 75%-a tünetmentes, ha begyulladnak, erıs, inkább a bal oldalon jelentkezı fájdalom,
amelyet tenesmus, székrekedés, esetleg hasmenés kísérhet, hıemelkedés, anaemiais jelenlehet, az okkult
vérzés következtében.

2.8.2. Poliposis. A polipok 45%-a a rectumban helyezkedik el. Az adenomatosus polip precancerosus
állapotnak számít.
Tünetei: Fontos a családi anamnézis, a cancerigén polipózusok bizonyos formái örökletesek lehetnek. A
poliposis tünetmentes, esetleg okkult vérzés és anaemia forrása lehet. A colon daganat megelızése
érdekében 50 év felett ajánlatos a screeningként elvégzett colonoscopia.

Idült gyulladásos bélbetegségek

2.13. Ábra. Idúlt gyulladásos bélbetegségek szövıdményei
diffúz

strictura

2.8.3. Morbus Crohn

Szájnyálkahártyától az anusig terjedı, fiatalkorban kezdıdı transmuralis segmentalis gyulladás. A léziók

jelen lehetnek lokalizáltan egy adott szakaszán az emésztıcsatornának, vagy diffúzan.
Etiológiája nem tisztázott: a bélfal bakterialis fertızéssel szembeni csökkent ellenállása, autoimmun
tényezık, pszichoszomatikus elemek játszanak benne szerepet.
Tünetei
Az evolúció hullámzó, a tünetek fellángolások formájában jelentkeznek, nincs jelen mindig egyszerre
minden tünet:

48
 • Hasmenés (általában vér nélkül, de lehet véres is),
• puffadás,
• hasi kólika, vakbélgyulladásszerő tünetek: jobb oldalon az alhasban jelentkezı kólikatív fájdalom,
• fájdalmas rezisztencia (a gyulladás területén kialakuló konglomerátum, illetve abcessus válik
tapinthatóvá)
• hıemelkedés,
Szövıdmény:
• fistula, anorectalis abcessus
• malabsorptio
• bélstenosis,
• carcinoma,
• amiloidosis
2.14. Ábra. Crohn betegségben kialakuló fistula, strictura

Számtalan extraintestinalis manifesztációja van (elég gyakoriak):

• erythema nodosum, pyoderma, zinkhiányos dermatosis,
• episcleritis, uveitis, cheratitis,
• arthritis, spondilitis
• cholangiitis sclerotisans
Paraklinikai vizsgálat,
• coloileoscopia biopsziával : jól körülhatárolt térképszerő ulcerációk, strictura, macskaköves
epithelium látható,
• az egész emésztıtraktust végig kell vizsgálni (gastroscopiat is végzünk)
• biopszia
• ultrahang vizsgálat,
• Sellink féle enteroclisma,
• Ellentestek vizsgálata: neutrophil cytoplasma elleni ellentestek (pANCA) és anti-Saccharomyces
cerevisiae ellentestek (ASCA) találhatók.

2.8.4. Rectocolitis ulcerohaemorrhagica

Definíció A rectum és a colon érintettségével járó idült gyulladás, felszínes ulcerációk jellemzik.

49
Etiológia. Akár csak a Crohn betegség esetében nem ismert.
Tünetek:
• véres, nyákos széklet,
• tenesmusok,
• hasgörcs,
• hıemelkedés,
• extraintestinalis tünetegyüttes,
• toxikus colon dilatáció,
A carcinoma rizikó nagy.
2.3. Táblázat. A két idült bélgyulladás összehasonlítása

Rectocolitis ulcerohaemorrhagica Morbus Crohn

• Vér igen néha
• Nyák igen néha
• Szisztémás tünet néha gyakran
• Fájdalom néha gyakran
• Tapintaható hasi formáció ritka igen
• Perinealis fistula nem igen
• Vékonybél obstr nem igen
• Antibiotikum hatás nem igen
• ANCA gyakran ritka
• ASCA ritka gyakori
• Rectum érintettség gyakran ritka
• Granuloma nem igen
• Segm. colitis nem igen
• Macskakırajzolat nem igen

2.8.5. .Colon tumor

Általánosságok. 40 év fölött gyakori, a coloncarcinoma a nıknél, a rectumcarcinoma a férfiaknál

gyakoribb. Lokalizáció : 60%-ban a rectum, 20%-ban a sigma, 10%-ban a coecum tájék érintett.
Rizikófaktorok:
• genetikai tényezık:

familiáris adenomatosus poliposis

Gardner szindróma: polip + mezenchymalis neoplasia

Peutz Jeghers szindróma: diffúz hamartoma + szájkörüli pigmentáció

Turcot szindróma: hamartoma + agydaganat

Cronkie Canada szindróma: haratoma + alopecia, köröm dystrophia

50
 • zsíros, húsos táplálék, obesitas
• rostokban szegény táplálkozás
• idült gyulladásos bélbetegségek,
• dohányzás,
• alkohol,
• adenoma
Tünetei:
• anémia (fıleg jobb colon tumor esetén), lehet az egyetlen jel
CAVE! A betegnek általában okkult vérzése van, aktívan keresni kell a vérzés forrását. Ha igazolt a vérzés,
vagy volt friss vér a székletben- ne fogjuk rá az aranyérre.
• a széklethabitus változása,
• ileus (inkább a rectum, sigma tumorai esetén),
• fájdalom,
• tapintható tumor jobb vagy bal oldalon,
• rektális vizsgálattal tapintani lehet a rectum tumorait
Szövıdmény,
• áttét a májban, tüdıben
Paraklinikai vizsgálatok
Colonoscopia, irigográfia segít a diagnózisban. CT, MRI, ECHO, mellkas röntgen a metasztázis keresésben
játszik szerepet. A tumormarker: CEA (carcionoembrionaris antigén) az utánkövetésben fontos.
Osztályozás.- akár csak a gyomortumorok esetében.
Differenciál diagnózis
Alsó tápcsatornai vérzést, sıt akár fogyást is okozhat még:
- poliposis
- diverticulosis, diverticulitis
- rectocolitis ulcerosa
- parasitosis
Fájdalmat, székrekedést okozhat az irritabilis bélszindróma.

2.8.6. Carcinoid szindróma

A diffúz neuroendokrin rendszer enterokromafin sejtjeinek tumora, amely serotonint, kallikreint,

tachikinint, prostaglandint termel,
90%-ban az emésztırendszerben található: vakbélben, ileumban, rectumban, illetve a bronchusban
helyezkedik el.
Tüneteket a tumor szekrétumai okoznak, de csak ha áttét van a májban (különben a máj lebontja a
vasoaktív anyagokat). A tünetek:

51
 • flush,
• hasmenés,
• szívpanaszok, amit stressz, alkohol, evés válthat ki ,
• asztmás rohamok

2.8.7. Az irritábilis bélszindróma

Az irritábilis bél szindróma olyan funkcionális klinikai entitás, amelyben a hasi fájdalomhoz
székelési rendellenesség társul és a klinikai jelekhez kimutatható anatómiai, vagy biokémiai eltérések nem
csatlakoztathatók. A szindróma tünetei között vezetı és kiegészítı panaszokat különítenek el. A klinikai
entitás megítélésében az 1999 évi második Római Konszenzus Értekezlet irányelvei a mérvadóak.

Etiológia. A lakosságnak legalább 1/5-e érintett. Fiatalabbakon és nıkön a tünetek gyakoribbak.

Diagnózis.
Legalább 3 hónapja fennálló vagy visszatérı panaszok. A hasi panaszok jellegzetessége, hogy:
- hasi fájdalom van (vagy diszkomfort érzés, puffadás) – általában a bal remese táján, sigma rectum
határán,- ami a székletürítéssel oldódik,
- nehezített székletürítés,
- vagy éppen gyakori székeléssel társul
- társulhat szorongás, depresszió, álmatlanság
- objektív vizsgálatkor esetleg baloldalon tapintható a görcsös vastagbél, a vastagbél diffuzan
érzékeny lehet
- nincs izomvédekezés
- irigoscopian látható a görcsösen, átmenetileg beszőkölt vastagbélszakasz

CAVE! A diagnózis kizárásos, tehát szükséges irigográfiás, endoszkópiás vizsgálat ahhoz, hogy az
esetleg háttérben meghúzódó egyéb pathológiát (tumorok, diverticulitis, stb) kizárjuk.

2.9. Máj és epebetegségek tünettana

Anamnézis
Az anamnézis vonatkozásában fontos feltérképezni hogy milyen mértékben szerepel a kórelızményben:
• Alkohol fogyasztás – steathosisra, cirrhosisra, alkoholos hepatitisre hajlamosít,
• Transzfúzió – C, B hepatitis vírusát továbbíthatja (hasonló módon fogászati kezelések, manikőr,
pedikőr)
• Külföldi utazás – malária, egyéb trópusi betegségek,
• Gyógyszerek : Isoniazid, Rifampicin, chinolonok, methotrexat, citostatikumok, biguanidok, stb
• Elızetes májbetegségek

52
 • Nıknél az epekıbetegség és a biliaris cirrhosis gyakoribb
• Obesitas epekıbetegségre hajlamosít
• Hemolízis, egyéb eredető hyperbilirubinaemia bilirubin kı képzıdésre hajlamosít
Panaszok:
• Foetor hepaticus: májelégtelenségben
• Pruritus : chholestasis esetén
• Májtáji fájdalom
• Biliáris dyspepsia tünetei: reggeli keserő szájíz, epés hányás, puffadás, hányinger, hanyás zöld
váladék ürítésével
• Epekólika
Objektív vizsgálat
• Bır elváltozásokat inkább a cirrhosis kialakulása kapcsán észlelünk. Ezek:

ércsillagocskák, tenyérerythema,

lakkozott nyelv, ajak,

sárgásfehér körmök,

kollaterálisok,

gynecomastia, , nıies szırzet,
• Icterus (lásdd algoritmus)
• Ascites
• Májmegnagyobbodás:

Puha, lekerekített szélő fájdalmatlan: steatosis

Keményebb tapintat: krónikus hepatitis

Kemény, éles szél, egyenlıtlen felszín : cirrhosis
• Epepont érzékenység, Murphy jel epehólyag betegségben

53
 2.15. Ábra. Icterus differenciál diagnózisa

A bır sárga
színének
differenciál
diagnózisa

Bilirubin szint Bilirubin szint

normális magas

Atebrin szedése Carotinosis (A Indirekt Bi magas, Direkt és indirekt Bi Direkt Bi magas,

vitamin túladagolás, vizeletben nincs Bi, enyhén magas vizeletben van Bi,
vagy túl sok répa van Ubg nincs Ubg
fogyasztása

Prehepatikus icterus Hepatikus icterus Posthepatikus

icterus

hemolízis Hepatitis (vírusos, Pancreas fej daganat

toxikus)

Csökkent Bilirubin cirrhosis Intra vagy

conjugatio (Crigler extrahepatikus
Najar, Gilbert epeútelzáródás
szindróma

54
2.9.1.Akut hepatitis

Definíció. A máj diffúz, heveny gyulladása.

Oka: - virus hepatitis A, B, C, D , E vírussal
- egyéb virózisok: Cytomegalia virus, Epstein Barr virus, varicella, coxsackie, stb
- bakteriális fertızések: leptospirosis, brucellosis, rickettsiosis
- parasitosis: malaria, echinococcosis, stb
- toxinok (gomba), gyógyszerek, alkohol
Lefolyása
1.Prodromális szak (2-7 nap):
a) grippészerő tünetek:
• hıemelkedés,
• levertség, fáradtság,
• exanthaema
• artralgia
b) emésztırendszeri tünetek:
• étvágytalanság,
• hányinger,
• fájdalom a jobb hypochondriumban,
• hasmenés,
2. Hepatikus szak: lehet anicterusos vagy icterusos:
• icterus, viszketés, sötét vizelet, világos széklet,
• nagyobb máj, esetleg lép
Paraklinikum:
• fıleg magas GPT, GOT, Bi (indirekt és direkt), ALF, GGT a serumban,
• Ubg, Bi magas a vizeletben,
• ultrahangvizsgálat nagyobb májat mutat
• Vírusmarkerek (az Ig M frakció) pozitívvá válnak
Differenciál diagnózis:

– herpes virus, cytomegalovirus, coxsackie, arbovirusok, exotikus virusok,

– brucellosis, leptospirosis,
– malária, amoebiasis, echinococcus,
– gyógyszer hepatitis,
– alkoholos akut hepatitis,
– idült hepatitis akut fellángolása,
– autoimmun hepatitis,

55
– más májérintettség

2.9.2. Krónikus hepatitis

Oka
• Perszisztáló virus fertızés: B hepatitis 10%-a, C hepatitis 85%-a válik krónikussá, ez utóbbiból
20% nagyon aktiv,
• Autoimmunhepatitis
• Steatohepatitis (a steatosisos esetek mintegy 10% - a krónikus hepatitis irányába progrediál)
• Egyéb (lásdd cirrhosisnál)
Lefolyás
Enyhe aktivitás esetén a tünetek: esetleg fáradékonyság, puffadás
Kifejezett aktivitás esetén :
• fáradtság,
• étvágytalanság,
• májtájéki nyomásérzékenység,
• arthralgia,
• ritkán icterus,
• a máj nagyobb,
• a lép lehet nagyobb
• májeredető bır elváltozások: sima piros nyelv, ajak, tenyér erythema, sárgás körmök, prurigo,
ércsillagocskák, teleangiectasia, Dupuytren kontraktura,
• menstruációs zavarok, gynecomastia,
Paraklinikum
- máj cytolitikus enzimei idınként megemelkednek
- vírusmarkerek pozitívak
- proteinogramm: magas gammaglobulin szint,
- protrombin idı, bilirubin szint általában normális
- pontos diagnózishoz nélkülözhetetlen a májbiopszia

Cholestasis szindróma

Az epepangás létrejöhet a májon belüli, vagy a májon kívüli epeutak záródásával.

Ok: cholangiitis sclerotisans, biliaris cirrhosis, epeút atresia, intaluminalis epekı, epeutak kompressziója,
stb.
Tünetek. A pruritus korai jel, az icterus elıtt megjelenik, fáradékonyság van, nagyobb a máj, fıleg a
zsíranyagcserét érintı maldigestio észlelhetı, a széklet világos lesz.

56
Laboratóriumi eltérések: GGT, ALF, direkt Bi szint magas, magas a koleszterin szint, IgM növekedés,
antimitochdriais ellentest észlelhetı biliars cirrhosisban.
Bármilyen eredető legyen, a hosszan fennálló cholestasis májkárosító hatású.

2.9.3. Cirrhosis

Definíció: A máj strukturális degenerációja, amelyben a májlebenykék elvesztik felépítésúket, fibrosis,

necrosis képzıdés, és regenerációs göbök jellemzik.
Ok :
• alkohol,
• krónikus viralis hepatitis,
• steatohepatitis
• autoimmunhepatitis
• cholestasis,
• gyógyszerek (pl.methotrexát),
• Arzén, gomba, aflatoxine
• haemochromatosis, morbus Wilson, alfa1 antitripsin hiány, glycogenosisok
• jobb szívfélelégtelenséget kísérı máj stasis
• Budd Chiari szindróma ( a máj vénák elzáródása),
Tünetek :
A tünetek a krónikus hepatitis tüneteinek felelnek meg, társul hozzá hányinger, puffadás, szelek.
Objektív vizsgálat
Megtekintés:
• Ércsillagocskák, lakkozott, piros nyelv, tenyér erythema, sárgásfehér körmök, bıratrófia majd
icterus
• Gynecomastia, a has hypotrychosisa, sorvadt herék
• Nıknél menstruációs zavarok
• haemorrhagiás diatesis,
• malnutritio, cachexia, sorvadt végtagizomzat, az ascites miatt (ha kialakul) pókhas
2.16. Ábra. Ércsillagocskák cirrhosisban

57
 2.17.Ábra. Kollaterális keringés és ascites

2.18. Ábra. Icterus, ascites, köldöksérv és fogyás cirrhosisban

Tapintásra kezdetben nagyobb máj, majd a végstádiumban megkisebbedik a máj, a felszíne érdes, göbös, a
széle éles, tapintata kemény
Nagy közepes konzisztenciájú lép tapintható
Kopogtatásra kezdetben timpanizmus észlelhetı, a puffadásnak megfelelıen (“a szél megelızi az esıt”),
majd az ascites kopogtatási jelét kapjuk.
Mindehhez társulhatnak a késıbbiekben a portális hipertónia, és/vagy a hepatikus encephalopathia tünetei,
és jelei.
Paraklinikai vizsgálatok:
• Magas GOT, GPT, GGT
• kolineszteráz szint csökkent,
• protrombin szint csökkent, Quick idı csökkent,
• ATIII csökkent,
• Albumin szint csökkent,
• gammaglobulin szint emelkedett,
• májenzimek emelkedettek, vagy normálisak
• Thrombopenia, esetleg pancitopenia a lép megnagyobbodás miatt
• Bilirubin szint magas
• ultrahang vizsgálat jellegzetes átalakult strukturájú májat ír le
• esophagoscopia szükséges a nyelıcsı varixok feltérképezése érdekében

58
Szövıdményei:
1. Portális hipertónia
• Portocavalis kollaterális keringés:

nyelıcsı és gyomorfundus varixok, és ezekbıl kialakuló súlyos (akár végzetes)
vérzés

hasi kollaterálisok

aranyér
• Hipersplenismus
• Vena portae trombosis,
• Ascites:
Ok:

portális hipertónia,

növekedett nyiroktermelıdés,

hypoalbuminaemia,

secunder hyperaldosteronismus
Megnyilvánulása: puffadás, szelek elızik meg, majd a haskörfogat növekedni kezd, a testsúly
úgyszintén, jellegzetes a kopogtatási és tapintási lelet.
Vizsgálatok:

Ultrahang vizsgálat igazolja a szabad hasőri folyadékot,

Punkció: bakteriológiai, cytologiai vizsgálat végzendı, meg kell határozni a
hasőri folyadék protein tartalmát (májcirrhosisban az ascites transudatum, tehát
az albumin szint 30g/l alatt van). A punkciót terápiás céllal végezzük, ha a
folyadékmennyiség olyan nagy, hogy nehézlégzést okoz, vagy a veseerekre,
vénákra kompressziót gyakorol, illetve végezzük diagnosztikai célból is.
Technika: A beteg a hátán fekszik, esetleg enyhén a paracentesis irányába
fordulva, étlen, kiürített hólyaggal. A sterilitás szabályainak megfelelıen, általában a
köldököt és spina iliaca anteriort összekötı vonal felénél hatolunk be, helyi
érzéstelenítés után, inkább bal oldalon. Terápiás céllal 1-4 l folyadék is
lebocsájtható, diagnosztikai célból cask néhány ml szükséges.

59
 2.19. Ábra. Ascites punkció

2.20. Ábra. Ascites differenciál diagnózisa a punktátum alapján

Ascites punkciójából
nyert folyadék
alapján végzett
differenciál diagnózis

transudatum exsudatum

Hasi ultrahang nem Hasi ultrahang Cytologia negatív Cytologia pozitív

mutat portalis pozitív portalis
hipertóniát hipertóniára

Súlyos jobb cirrhosis pancreatitis Malignus tumor

szívfélelégtelenség

Nephrosis szindróma Budd Chiari Tbc-s peritonitis

szindróma

Benignus tumor, Gennyes peritonitis

amely a v.portaet
komprimálja

60
 Következmény:
• refluxoesophagitis,
• légzésnehézség,
• hidrotorax,
• spontán bakteriális peritonitis,
• hepatorenalis szindróma: kreatininszint emelkedés, oliguria
• hepatopulmonalis szindróma: pulmonalis hipertónia, tachypnoe
Differenciál diagnózis:
• malignus folyamat (Meigs tumor, peritonealis áttét),
• gyulladásos folyamat (lásdd diagram),
• pankreatogén (pancreatitis),
• hypoalbuminaemias
2. Hepatikus encephalopathia
A máj metabolikus funkcióinak a csökkenése : nı a bilirubin szint, csökken a fehérjék bomlástermékeinek
a metabolizmusa.
A tüneteket fokozza a kollaterális keringés megléte, illetve portocavalis shunt mőtét.
Stádiumai:
1. Kezdıdı álmosság, zavartság, flapping tremor, fogaskerék tünet, lelassulás
2. Apathia, aluszékonyság, az írás megváltozik, EEG kóros
3. Foetor hepaticus, prekóma
4. kóma
3. Vérzések: a protrombin hiány és a trombocitopénia talaján
4. Fertızésre való haljam.

2.9.4. Epekıbetegség

Nıknél 2x gyakoribb.
Oka:
• genetikai tényezık
• obesitas,
• koleszterin dús táplálkozás
• életkor,
• cirrhosis,
• Crohn betegség hajlamosító tényezı
Jellemzı: koleszterin vagy bilirubin kı alakul ki.

61
A kı elhelyezkedhet az epehólyagban, olyankor nem okoz panaszt, cask ha megindul az epeutakban.
Epepangás esetén intrahepatikusan epeutakban is kialkulhatnak apró kövek.
Tünetei: 75%-ban néma, illetve jelentkezhet:
a) biliaris dyspepsia, ennek tünetei:
• étkezés utáni jobb bordaív alatti fájdalom,
• keserő szájíz, fıleg reggel
• teltségérzet, flatulencia,
• émelygés, hányinger, hányás,
• étvágytalanság,
• zsíros ételekkel, tojás, csokoládé, sültek, kávéval szembeni intolerancia,
• pruritus,
• migrén
b) epekólika:
• általában bıséges zsíros vacsora után kiváltott fájdalom (az erıs cholagog hatás az epeutakba
sodorhatja a kisebb köveket), jelentkezhet stressz kapcsán, menstruáció elıtt,
• görcsös fájdalom a jobb hypochondriumban, amely a jobb lapocka, jobb váll irányába sugárzik, a
beteg összegörnyed hogy a fájdalmát enyhítse,
• kisérheti hányinger, epés hányás, láz, subicterus
• objektiv tünet : icterus, érzékeny cysticus pont, Murphy jel, tapintható epehólyag
• epeút elzáródás esetén a széklet világos, fehéres lesz
Szövıdmények:
• Teljes epeútelzáródás fokozódó icterussal, ilyenkor esetleg láthavó és tapinthatóvá válik a
megnagyobbodott epehólyag (hydrops)
2.21. Ábra. Látható epehólyag kontúr

• A kı kiürülése a duodenumba, a panaszok megszünése

• Cholecystitis
• Angiocholitis, cholangiitis
• Perforáció
• Epeperitonitis

62
Differenciál diagnózis:

– pancreatitis,
– vakbélgyulladás,
– nephrolitiasis,
– hátsófali infarktus,
– tüdıembólia,
– epeútparaziták: ascaris, lamblia,
Paraklinikai vizsgálatok: direct Bi magasabb, vörösvértestsüllyedés, Leukocyta, GGT, FAL magasabb,
ultrahang vizsgálat kimutatja a kıbetegséget. Szükséges lehet esetleg az ERCP elvégzése.

2.9.5. Epehólyaggyulladás

Általánosságok: Lehet: akut vagy krónikus. Általában epekıbetegség talaján jelentkezik, és E coli,
Enterococcus, Klebsiella okozza a fertızést.
2.9.5.1. Akut:
Panaszok:
• hidegrázás, láz (akár szeptikus lázmenet),
• epekólika,
• hányinger, hányás, étvágytalanság,
• meteorizmus jellemzi,
• a betegnek romlik az általános állapota.
Objektív vizsgálatra:
• subicterus
• nagyfokú érzékenység a cystikus pontban, Murphy jel pozitív,
• esetleg izomvédekezés,
• tapintható epehólyag észlelhetı.
2.9.5.2. Krónikus: biliáris dyspepsia tünetei, subfebrilitas, fokozott érzékenység a cystikus pontban.
2.9.5.3. Angiocholitis: Az epeutak gyulladása, szeptikus lázmenet, epekólika, icterus jellemzi.
Paraklinikai vizsgálatok: vörösvértestsüllyedés, Leu, Bi, GOT, GPT, GGT magas, vizeletben Ubg szint
magas, haemocultura pozitiv,
Elvégzendı esetleg ultrahang vizsgálat, percutan transzhepatikus cholangiographia, retrograd endoszkópos
cholangiopancreatographia, CT, biopszia.

63