MENEDZSMENT ALAPJAI

A menedzsment irányzatok fejlődése

Dr. Gyökér Irén egyetemi docens
2012 ősz
 A MENEDZSMENT ALAPKÉRDÉSEI

Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az

eredményesség és a hatékonyság?

Hogyan növelhető a szervezet tagjainak

teljesítménye?
 A KLASSZIKUS IRÁNYZAT

Managing Work and Organisation

Vizsgálatának főbb területei :

• A munkavégzés hatékonyságának emelése

• A szervezetek hatékony működtetése

 A TUDOMÁNYOS MENEDZSMENT
IRÁNYZATA (SCIENTIFICAL MANAGEMENT)

• A munkavégzés hatékonyságának emelése

tudományos módszerek alkalmazásával
• Az irányzat képviselői és eredményeik: Taylor,
Fayol, Gilbreth, Emerson, Ford
• Fókusz: munka, munkafolyamatok
menedzsmentje
• Cél: A munkaerő "hatékony" felhasználása
 FREDERICK W. TAYLOR (1856-1917)

• Midvale Steel Company, Philadelphia - esztergályosok munkájának

megfigyelése, elemzése, időszükségletének mérése a napi teljesítmény
előírása érdekében
• menedzsment princípiumok:
o a munka minden elemét pontosan meg kell tervezni
o tudományosan kell a dolgozót kiválasztani, betanítani, fejleszteni
o a menedzsereknek felügyelniük kell a tervezett munkafolyamatok
megvalósítását
o munka és felelősség megoszlik a menedzserek és a munkások
között
• Simonds Rolling Mashine Company és Bethlehem Steel
Company-nál dolgozott, kutatásainak tárgya:
• munkakörök kialakítása,
• pihenőidők - kifáradásmentes munkavégzés
• darabbéres fizetési rendszer
• a norma feletti teljesítés ösztönzése bértöbblettel
• Eredmény: magasabb mennyiségi teljesítmény, magasabb
szintű munkamorál
 FRANK ÉS LILLIAN GILBRETHS

Fókusz: a munka egyszerűsítése (Simpification)

• idő és mozdulattanulmányozás, a munka egyszerűsítése
• kőműves munka elemzése, a legcélszerűbb munkamódszer
kialakítása
• standardizált anyagok, módszerek, munkahely kialakítása
• differenciált bérezés a munka minősége szerint
• 18-ről 5-re csökkentették a mozdulatok számát, 200%-al
emelték a termelékenységet
• a dolgozók jóléte - a szakszervezet hatása
 HENRY GANTT (TAYLOR MUNKATÁRSA)

Fókusz: a munkafolyamatok idő és költség tervezése

az output növelése érdekében (Scheduling)
• Gantt diagram - komplex projektek időtervezése,
ábrázolása
• teljesítményarányos, differenciált bérezés (bónusz
rendszer) a követelményarányos alapbéren felül
(minimális teljesítmény alapján)
HARRINGTON EMERSON (TANÁCSADÓ, 1910)

„A vasúttársaság 1 millió dollárt takaríthatna meg

naponta, ha alkalmazná a tudományos menedzsment
módszereket” (Resources efficient use)

Javasolt elvek:
• tudományos, objektív, tényszerű elemzés
• pontos célok megfogalmazása
• a rész és az egész összhangjának megteremtése
• standardizált folyamatok és módszerek
• jutalmazás a feladatok sikeres elvégzése után
 HENRY FORD

Fókusz: a munka hatékonysága

• tömeggyártás
• szalagszerű termelési folyamat
• standardizált elemek
• időutalványozás
• gyártási folyamat maximális harmonizálása
• ütemidő - kibocsátási ütem, időbér
Eredmény: növekvő output, csökkenő költség
 A MENEDZSEREK FELELŐSSÉGE A
MUNKA MENEDZSELÉSÉBEN (KLASSZIKUS IR.)

• Tervezés - az output mennyiségének és minőségének

előírása minden munkakörre
• Szervezés - a feladat elvégzését szolgáló folyamat és
eszközeinek meghatározása
• Vezetés és befolyásolás - a célkövető magatartás
elősegítésére
• Kontrolling - a megfelelő ember kiválasztása és
képzése, teljesítményének vizsgálata, a terv/tény
összehasonlítás
 SZERVEZETEK MENEDZSMENTJE

• A klasszikus szervezet elmélet kidolgozói szerint a

menedzserek a szervezeteket hasonló elven
kezelhetik, mint a munkát.
• Képviselői:
• Henry Fayol (1841-1925),
• Max Weber (1864-1920),
• Chester Barnard (1886-1961)
 HENRY FAYOL

• A klasszikus szervezet elmélet megalapozója,

gyakorló francia menedzser könyvében (az
igazgatás elmélete) szisztematikusan összefoglalta
saját öt évtizedes gyakorlatának tanulságait.
• Menedzsment elveket fogalmazott meg
• Elsőként definiálta a menedzseri funkciókat - máig
ezt használjuk
 FAYOLI ELVEK A HATÉKONY
MENEDZSELÉSHEZ
• Munkamegosztás: minél mélyebb a specializáció, annál
hatékonyabb a munka
• Tekintély: a menedzseri feladatok ellátásához tekintélyre van
szükség, ennek formális és személyes forrása van
• Fegyelem: a szervezet tagjainak el kell fogadni a működési
szabályokat
• Az utasítás egysége: egy beosztottat egy menedzser irányítson
• Érdekek prioritása: az egyén érdeke nem kerülhet szervezet
érdeke elé
• Ellenszolgáltatások: a szervezet és az egyén szempontjából
egyaránt igazságos legyen
 FAYOLI ELVEK A HATÉKONY
MENEDZSELÉSHEZ
• Az irányítás egysége: a hasonló feladatokat ugyanaz a menedzser
irányítsa
• Centralizáció: a hatalmat és a hatásköröket a menedzseri hierarchia
csúcsán kell koncentrálni
• Skálás irányítási lánc: az irányítási lánc minden fokozatán megfelelő
hatáskörök szükséges, amelyet mindig be kell tartani
• Rend: a megfelelő erőforrások a megfelelő helyen és időben álljanak
rendelkezésre
• Méltányosság: a menedzser legyen udvarias és méltányos
beosztottaival
• Stabilitás: a beosztottak nagymértékű elvándorlása nem kívánatos
• Kezdeményezés: a dolgozók kezdeményezéseit támogatni kell
• Közösségi szellem: a team munka, a közösségi szellem érték, ezért
ösztönözni kell.
 MAX WEBER BÜROKRATIKUS
SZERVEZETE
• Fayol, Taylor német kortársa (szociológus),
megalapozója a modern szervezetelméletnek
• A bürokrácia a szervezetben meglévő hatáskörök
legitim és formális rendszere
• A bürokratikus szervezeti forma logikus, racionális és
hatékony. Erőssége:
• számos eleme növeli az eredményességet
• hozzásegített a szervezeti struktúrák kérdéseinek
tisztázásához
 MAX WEBER BÜROKRATIKUS
SZERVEZETÉNEK ALAPELVEI

• világos szabályok és eljárások

• szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok
• munkamegosztás és specializáció
• tárgyilagosság, objektivitás az emberek kezelésében
• hozzáértés és kompetencia érvényesítése
• dokumentálás, írásbeliség
 CHESTER BARNARD

• A Bell telefontársaság (New Jersey) korábbi elnöke

• „The Functions of an Executive” könyve az
autoritás elfogadásának elméletét írja le.
• A beosztott az utasítást elfogadja, ha
érti
képes teljesíteni
a szervezet céljaival összhangban lévőnek ítéli.
 EMBERI KAPCSOLATOK IRÁNYZAT
• A növekvő technológiai színvonal esetén a
személyiség, a pszichológiai tényezők szerepe
megnő a hatékonyság alakulásában.
• Az irányzat fő képviselői és eredményeik
• Konfliktusok a szervezetben, Mary P. Follet
• Hawthorne-i kisérletek – Elton Mayo
• Likert, Mason
• McGregor XY elmélete
 MARY. P FOLLET

• Mary P. Follet

• Dinamikus integráció koncepciója

• Szituációs törvény

• Autoritás elmélet
 ELTON MAYO (+F.J. ROETHLISBERGER)

• Hawthorne-i kísérletek (1924) – vizsgálat és

hatások (világítás, relé és kapcsolótábla szerelők)
• Megállapítások
1. A termelékenység függ a szellemi, érzelmi és
morális faktoroktól
2. Az egyén az elvárásainak megfelelő csoport tagja
kíván lenni, érzékeny a csoportösztönzőkre
3. A társadalmi szervezettség színvonala
alacsonyabb, mint az anyagi-technikai
 LIKERT ÉS HAIRE MASON

• Likert
• szervezet = csoportok rendszere,
• a szervezet organikusan fejlődő struktúra
• a vezető = kapocs a csoportok között
• Haire Mason
• A dolgozó ne a főnöktől, hanem a
követelményektől függjön
• A vezetőn múlik „hogyan láttatja a világot”
 MCGREGOR XY ELMÉLETE
X feltételezés Y feltételezés
• Az emberek önállótlanok és lusták • Önállóak
és a legkevesebbet dolgoznak • Saját céljukért keményen
• Kerülik a felelősséget dolgoznak
• Nem érdeklik az eredmények • Vállalják
• Képtelenek magukat irányítani • Eredményre törekszenek
• Közömbösek a szervezet céljaival • Képesek saját viselkedésük
szemben irányítására
• Szeretik ha mások irányítják őket • Kívánják szervezetük sikerét
• Nem nagyon okosak • Nem passzívak
• Kerülik a döntést • Nem ostobák
• Döntőképesek

Ez a követendő menedzsment elvek alapja!

 TAYLORI ÉS HR FELFOGÁS
ÖSSZEHASONLÍTÁSA
• Minden feladatra van • Legjobb módszer a
legjobb módszer dolgozótól is függ
• Részletesebb • Munkamegosztás
munkamegosztás egyhangúsága
nagyobb teljesítmény kisebb termelés
• Legjobb módszert a • A dolgozó tudja a legjobb
vezető ismeri módszert
• A termelékenységet csak a • Lélektani tényezők is
műszaki tényezők döntőek
befolyásolják • Felelősségérzet és
• Motiváció csak pénzzel önállóság növeli a
• Amit nem ellenőriznek azt teljesítőképességet
nem hajtják végre
 EMPIRIKUS IRÁNYZAT

• Központi témája sikeres vezetők

személyiségének és módszereinek kutatása.
• "A vezetés művészet"
• Kutatási főirányok
• Az irányzat képviselői és eredményeik:
Drukker, Sloan, Newman
 KUTATÁSI FŐIRÁNYOK

1. A kezdeményezők irányvonalának folytatása

2. Stressz kutatás

3. Munkarend változtatás hatása

4. Csoportmunka hatásai – normák

 PETER DRUCKER

„A vezetés nem tudomány – hanem gyakorlat”

• Vezetői funkciók
• Célokat tűz ki
• Szervez (dolog-ember)
• Ösztönöz – kommunikál
• Elemez – értékel
• Munkatársak fejlesztése
• Vezetői feladat
• Erőforrások egységes egésszé szervezése (karmester és zeneszerzés )
• Folyamatos jövőfigyelés
• „Management sciences”
 SLOAN

• A termelő rendszerek vertikális összevonása

• Horizontális tervezési és ellenőrzési rendszer
• Óriásvállalatok decentralizálása (nyereségközpontok –
önállók),
• távlati tervezés, nagyberuházások tervezése, átfogó
ellenőrzés eszköztárának fejlesztése
 NEWMAN
• A vezető készsége és szemlélete fontosabb, mint a
szaktudása
• Vezető – menedzser (értéktermelés-üzlet) elválik a szakmai
vezetőtől (használati érték)
• Siker feltételei
• Az emberi jó viszony a struktúrából fakadjon
• Az egyes emberek sorsa több embertől függjön
• A vezetői alkalmasságot az eredmény dönti el
• Eredmény: vezetési funkciók eszköztárának fejlesztése
• Vezetői munka hatékonysága
• Vezetés emberi – technikai viszonyainak optimuma
 MODERN IRÁNYZATOK,
(MANAGEMENT SCIENCES)

• Folyamatelvű iskola
Lényege a vezetési funkciókra épülő menedzsment folyamat
vizsgálata, vezetési elvek, vezetési filozófia kialakítása. A
vezetési funkciók tartalmára, összefüggéseire és módszereire
koncentrál.
 FOLYAMATELVŰ ISKOLA (FAYOLI ELVEK)

Terv
•A vezetés folyamata
Vezetés
•Vezetési elvek Szerv Ellenőrzés.
–Tervezés elsődlegessége
–Egyszemélyes felelős vezetés elve
–Kivételek alapján való vezetés elve
–Vezetési elvek
•Vezetési filozófia szükségessége
–Feladatai
–Értékrendje
–Alkalmazottak értékrendje
 VEZETÉSI SZINTEK –
VEZETÉSI FUNKCIÓK
ALSÓ KÖZÉP FELSŐ

100 Koncepcionális
TERVEZÉS készségek

Idő SZERVEZÉS

Humán

IRÁNYÍTÁS
Technikai
0
VEZETÉSI SZINTEK
 KVANTITATÍV ISKOLA

• A vezetési ismereteket olyan matematikai

statisztikai, valószínűség számítási módszerek
halmazának tekinti, amely segíti a vezetői
döntéseket. (School of Management Science)
• Célok / problémák megfogalmazása
• Problémamegoldó módszerek fejlesztése
• Gazdasági hatékonyság célfüggvénnyel
• Számítástechnika felhasználása
• Fő kutatási terület
Optimalizáció, szuboptimalizáció, erőforrások allokációja,
hálótervezés, Készletezési modellek
 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISKOLA

A szervezetek, csoportok, emberek viselkedését

kutatja, magatartástudományi alapon.
Képviselt alapelv: Az emberi erőforrások (mint
speciális innovatív erőforrása a rendszernek) legjobb,
leghatékonyabb alkalmazása a szervezetek sikerének
a kulcsa.
Támaszkodik az antropológia, a szociológia, a
pszichológia tudományos eszköztárára.
 MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISKOLA

Az egyéni és a szervezeti viselkedés képezi a kutatásai

alapját.

Egyéni viselkedés -Személyiség

1 -Motiváció
Egyének kapcsolata -Vezetés

2 Csoportok magatartása -Formális

Csoportok kapcsolata -Informális
-Normák
-Státusz
-Szerepek
 SZOCIÁLIS RENDSZEREK, VAGY
RENDSZERTANI IRÁNYZAT
• A szervezeteket és azok működését rendszerszemléletű
módon elemzi, tervezi, felhasználva a szociológiai és a
magatartástudományi ismereteket.

• Szociotechnikai gyártási rendszerek – autonóm

munkacsoportok

• Vállalatmodellezés – számítástechnikai támogatással

 SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA
• A szervezet alrendszerekből összetevődő komplex
rendszer, nagy gazdasági rendszer része
• Alrendszer
• formális-informális struktúra
• Státusok-szerepek
• Fizikai környezet
• Kapcsolataik:
• Kommunikáció
• Egyéniség
• Döntéshozatal
• Integráló elem : CÉL
• Felhasználja
• Bertalanffy és Rappaport rendszerelmélet
• Parsons és Merton strukturális – funkcionális elemzését
SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA II.
• Vizsgálja
• Célok differenciálódását a szervezetben
• Emberek megtartását a szervezetben
• (Emberek szociális orientáltságúak)
• Barnard
• A szükségletek kielégítésének feltételei  Maslow
• Anyagi ösztönzők
• Nem anyagi (hatalom – tekintély) ösztönzők
• Munkavégzés feltételei
• Önbecsülés
• Vezetés kulcsa : lényeglátás + döntéshozatal
• Vezetés eszköze: logika + intuíció
SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA III.

• Herzberg
• Motivációs mechanizmusok
• Forrester
• A vállalat mint rendszer – modellje ( de! dinamizmus és
modellalkotás !)
• Kibernetika
• Döntéselmélet
• Informatika
SZOCIÁLIS RENDSZEREK ISKOLÁJA IV.
• Vizsgált problémák és megoldások:
• Korlátozott erőforrások hatékony elosztása
• Racionális sorrendiség a munkafolyamatokban
• Szállítási feladat ( lineáris programozás)
• Beruházás optimalizálás
• Többtényezős komplex döntések
• Stratégia kialakítása (ellenlépések mellett)
• Kell:
• Célok hierarchiája
• Számszerűsítési eljárások
• Értékelés
• Egészlátás (rendszerszemlélet)
• Csoportmunka
• Dinamikus szervezet
 KONTINGENCIAELMÉLETI
(SZITUÁCIÓELMÉLETI) IRÁNYZAT

• Az általános érvényű vezetési elvek és módszerek kutatása

helyett azokra a szituációs elemekre koncentrál, amelyek
esetén adott elvek és módszerek alkalmazása és az
eredményesség között szignifikáns összefüggés mutatható ki.
• Elsősorban a szervezeti magatartással foglalkozók
csatlakoztak ehhez az irányzathoz, állítva, hogy az
alkalmazottak magatartása túl komplex ahhoz, hogy néhány
egyszerű elv alapján meg lehessen magyarázni.