Vállalkozói Fórum, Kiskunhalas

2019. szeptember 30.

ITM: fókuszban
a hazai KKV-k
megerősítése

Prof. Dr. Palkovics László

Tartalom

▪ Makrogazdasági konszolidáció 2010 után

▪ Az erős makrogazdasági alapok eredményei

▪ KKV helyzetkép

▪ Elért eredmények

▪ A magyar KKV-k megerősítésének stratégiája 2019-2030

▪ A hazai KKV-k megerősítését célzó eszközök

Makrogazdasági konszolidáció 2010 után
 A fedezetlen kormányzati kiadások helyébe lépő fegyelmezett
költségvetési politika eredményeként 2014 óta a valós hiány minden
évben alatta maradt a tervezett hiánynak
Tervezett és valós költségvetési hiány1
GDP százalékában
10
9
8
7
6
5
4
3
2
1
0

2018
2003

2017
1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2018*

2019*
Tervezett hiány Tényleges hiány
1 Századvég, Eurostat adatok alapján (* becsült érték) 4
 Eladósodás helyett az államadósság csökkentése: 2010 óta a bruttó
államadósság mértéke jelentősen alatta marad az EU-19 és EU-28
országok átlagának
Bruttó államadósság1
GDP százalékában

95
90
85
80
75
70
65
60
55
50

EU 28 EU 19 HU
Századvég
1 Eurostat,

2018*: becsült érték az EU 28, EU19, PL, SK, CZ országok esetében

2019*: becsült értékek 5
Megszűnő munkahelyek helyett munkahelyteremtés: 2019 Q2-ben 833
ezer fővel többen dolgoztak, mint 2010-ben, amelyből több mint 600
ezer fő az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el
Foglalkoztatottak száma1
15-74 éves korosztályban 2019 Q2:
4700 4,511 millió

4500

4300

4100 2010:
3,678 millió
3900

3700

3500
I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III. I. III.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma közfoglalkoztatottak nélkül

1 KSH 6
 Magyarországon a legalacsonyabb a kivándorló lakosság aránya az
ENSZ adatai alapján; ma már hazahozhatók a külföldön élő magyarok

Külföldön élő belföldön született Sikeres hazahívás ismérvei a müncheni

lakosság aránya (%)1 tapasztalatok alapján3

1. Tartós foglalkoztatási ígéret

2. A magyarországi lakóhelyhez közeli, konkrétan
megjelölt projekteken való foglalkoztatás
3. A külföldi nettó jövedelem 60 százalékát elérő, azt
meghaladó jövedelem
4. Lakhatási és munkába járási támogatás biztosítása
5. Folyamatos szakmai képzés
6. Rendezett munkakörülmények, munkavédelem,
munkaegészségügy
7. Dinamikus csapatszellem

7
1 ENSZ 2 KSH 3 Az építőipar esetében, forrás: ÉVOSZ
 A duális adó- és gazdasági rendszer felszámolása: az adóterhek
csökkentése a munkáltatók és a KKV-k számára

Marginális adóék az átlagbér 100 százalékánál1 A középvállalatok átlagos adókulcs2

% %
80 60
75 72
55
70
65
50
60
55 45
50
40
45
45 39,1
40
35 36
35
30 30
2008

2015
2002
2003
2004
2005
2006
2007

2009
2010
2011
2012
2013
2014

2016
2017
2018

2016
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015

2017
2018
2019
1 OECD, 2 World Bank
8
 Befektetéstámogató, kiszámítható környezet – versenyképes adórendszer:
hatéves bérmegállapodás a kormányzat és a piaci szereplők megegyezése
alapján

▪ 2017 óta a társasági nyereségadó 9%, amely a legalacsonyabb érték az EU-ban

▪ Egykulcsos jövedelemadó kulcs: 15%
▪ A szociális hozzájárulási adó 2022-ig 11,5 százalékra csökken

Társasági nyereségadó (%)1 Szociális hozzájárulási adó – hatéves

bérmegállapodás (%)
25
30
21 27
20 19 19 19
25
16 22
15 19,5
20
17,5
15,5
10 9 15 13,5
11,5
10
5

5
0
0
2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022
1, 2 9
Deloitte, KPMG
Az erős makrogazdasági alapok eredményei
 A közel 5 százalékos 2018-as magyar GDP növekedés meghaladta az
elemzői várakozásokat, míg a versenytárs országok növekedése
lassult 2018-ban

% A GDP növekedési üteme (év/év, %) 2019 Q2 (év/év, %)

10
8 5,2
6 4,9 Eurózóna (19
4 ország) 0,4
4,1
2 1,8 Magyarország
1,1
0 5,4
Németország
-2 3,1
-4 V3
-6
-8
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Forrás: OECD, IMF, PM 11
 A makrogazdasági konszolidáció és a befektetésösztönző környezet
eredményeképpen Magyarország a világ egyik legjelentősebb
befektetési célpontjává vált
Inward FDI stock 2016-ban TOP 10 európai város a startupok számára
GDP százalékában 1
a Brexitet követően
70
66
62 Budapest,
#1
60 Magyarország Alacsony társasági
9%
nyereségadó
51 #2 Prága, Csehország
50 Gyors exportálás 1 óra
41 #3 Lisszabon, Portugália
Ingyenes export igen
40
#4 Varsó, Lengyelország
32 Kis időeltolódás (UK-
1 óra
30 #5 Porto, Portugália től számítva)
Sok kávézó és étterem
#6 Krakkó, Lengyelország (kávézók, éttermek, > 2700
20
bárok száma)
#7 Bukarest, Románia
Alacsony megélhetési
10 költségek £1.16
#8 Belgrád, Szerbia
(kávé átlagos ára)
0 #9 Milánó, Olaszország
Magyar- Cseh- Lengyel-
Szlovákia Szlovénia #10 Amszerdam, Hollandia
ország ország ország

1 wiiw FDI database

2 The
12
top 10 European cities for start-ups to launch in after Brexit, startups.co.uk (2019)
 A stabil makrogazdasági alapok eredményeképp befektetésre ajánlott
kategóriában a magyar államkötvények stabil kilátással

Magyarország hitelminősítése, 20191

Hitelminősítő Besorolás Kilátás

Jelentős előrelépés a
Moody’s Corporation Baa3 Stable makrogazdasági
konszolidációt követően
Standard & Poor’s BBB Stable
2019 BBB
Fitch Ratings BBB Stable 2016 BBB-

Japan Credit Rating Agency BBB+ Stable 2015 BB+

2012 BB
Rating and Investment BBB Stable

1 Magyar Nemzeti Bank

13
 A felminősítéseket eredményező gazdaságpolitika következménye, hogy
nagymértékű külföldi befektetések érkeztek az elmúlt években, amelyek
jelentős hatást gyakorolnak hazánk GDP növekedési ütemére

A legjelentősebb megvalósult és folyamatban lévő beruházások hazánkban*

2015-től, milliárd Ft
600 ෍ 𝟑 𝟎𝟑𝟓 𝒎𝒓𝒅 𝑭𝒕
490
500
(Évente a GDP ~3 százaléka)
400
320320
300 271
239 225 231
200 132
100 89
100 55 47 45 43 37 35 34 32 31 31 30
27 25 23 19 18 18 15 15 15 15 14 14
0

Pepco
Becton Dickinson
BMW

Hankook

Hell

Giant
Rehau

Lufthansa
Mercedes-Benz

Erbslöh
FAKT AG

Continental

Linamar

Linamar
Mol

Borsodchem
Samsung

Hanon Systems

Dana
Krones AG
Bosch
Flex Films
Audi

Procter&Gamble

Arconic-165rem
SK Innovation
Budapest Airport

Dolman
B. Braun Medical

Valeo
Glaxosmithkline

Egyéb projektek
Master Good
Német vonatkozású beruházások
Forrás: HIPA, PM 14
 Magas hozzáadott értékű beruházások valósulnak meg: az ipar által
előállított hozzáadott értékben a high-tech szektor részaránya a 70
százalékot közelíti
High-tech szektor aránya az ipar által

▪ Ezzel hazánk szinte

rekorder: előzi
előállított hozzáadott értékben

Németországot, az USA-t,
Nagy-Britanniát, az északi
országokat vagy Ausztriát.

▪ Magyarország sikeresen
csatlakozik rá a nemzetközi
értékláncokra, hogy az
azokban rejlő tudást
becsatornázza
gazdaságába.

1 IMF
15
 Az ipari termelés volumenek 2014-hez viszonyított aránya
Magyarországon a legmagasabb úgy a régiós, mint az EU-s átlaghoz
viszonyítva
Az ipari termelés éves volumenváltozásai Az ipari termelés volumenváltozása
nemzetközi összehasonlításban* nemzetközi összehasonlításban*
%, 2019 júliusi adatok %, 2019 júliusi adatok

16
1 Eurostat, PM számítás
 Németországban már csökkenő trendet mutat a feldolgozóipari
termelés, míg a V4 országokban – így Magyarországon is – továbbra
is növekedés azonosítható

Feldolgozóipari termelés alakulása

százalék, 2015=100

130

120

110

100

90
2019 Q2-ben csak 1,7 százalékkal
80 haladta meg a feldolgozóipari termelés
Németországban a 2015-ös szintet!
70
2010Q2

2012Q2

2014Q2

2016Q2
2010Q1

2010Q3
2010Q4
2011Q1
2011Q2
2011Q3
2011Q4
2012Q1

2012Q3
2012Q4
2013Q1
2013Q2
2013Q3
2013Q4
2014Q1

2014Q3
2014Q4
2015Q1
2015Q2
2015Q3
2015Q4
2016Q1

2016Q3
2016Q4
2017Q1
2017Q2
2017Q3
2017Q4
2018Q1
2018Q2
2018Q3
2018Q4
2019Q1
2019Q2
Csehország Németország Magyarország Lengyelország Szlovákia

17
Forrás: Eurostat
KKV helyzetkép
A 2010 és 2017 közötti időszakban a magyarországi vállalkozások
termelékenységének javulása minden méretkategóriában meghaladta a
V4 országok és az EU-28-ak növekedési ütemét, de a termelékenység
elért szintje még elmaradást mutat azoktól
Magyarország, a V4 és az EU-28 országok méretkategóriák
szerinti termelékenységének változása 2010 és 2017 között
160
KKV

140

KKV

KKV
120
• A magyarországi üzleti szektorban
2010 és 2017 között a sikeres
100 munkaerőpiaci és adószerkezeti
reformok következtében mind a
80
foglalkoztatás, mind a hozzáadott
60 érték terén dinamikus növekedés
következett be, aminek
40 ugyanakkor a nagyobb része a
20
nagyvállalatokhoz köthető.

0
Magyarország V4 EU-28*
Termelékenység változása 2010-2017 között (%)

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Kkv-k együttesen Nagyvállalkozás Összesen

Forrás EU Bizottság SBA Fact Sheet 2011, 2018, adatai alapján 19

Az elmúlt években a magyar gazdaság és a V4-ek, valamint az EU
átlagtermelékenysége közötti különbség érzékelhetően csökkent, de
még továbbra is jelentős
Magyar vállalatok termelékenysége az országcsoport átlagok
arányában 2017-ben (%)

120

KKV
100

80 • Bár a magyar kkv-k

termelékenységnövekedésének
60 üteme gyorsabb volt a

KKV
nagyvállalatokénál, továbbra is a
40 kkv szektor mutatja a nagyobb
elmaradást az EU-28-ak átlagához
20 viszonyítva.

0
V4-ek arányában EU-28-ak arányában

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Kkv-k együttesen Nagyvállalkozás Összesen

Forrás EU Bizottság SBA Fact Sheet 2011, 2018, adatai alapján 20

 2010 óta jelentősen csökkent a KKV-k adóterhelése, amely fontos
szerepet játszott a KKV-k növekedésének elősegítésében

Középvállalatok átlagos adóterhelése (%)1 A magyar KKV-k eredményei

(2010-2018)

60
GDP növekedés üteme
55
24%
50

KKV-k hozzáadott
45
értékének növekedése

40
39,1 27%
35
36 KKV-k exportjának
30 növekedése
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
45%
1 World Bank, PwC
21
 A hazai KKV-k saját teljesítményükhöz mérve nemzetközi
összehasonlításban jól teljesítenek export tekintetében

A kis- és közepes méretű vállalkozások bruttó hozzáadott érték arányos export

teljesítménye 2016-ban (%)1

160%

• A többi visegrádi országhoz

140%
hasonlóan a magyar kis- és
120% középvállalkozások által
bonyolított export forgalom
100% értéke az adott méretkategóriában
működő vállalkozások bruttó
80%
hozzáadott értékéhez képest
60%
magas, az EU átlagot jelentősen
meghaladó mértékű.
40%
• A magyar KKV-szektor tehát saját
20%
teljesítményéhez mérve nemzetközi
0%
összehasonlításban jól teljesít
Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia EU 28 export tekintetében
10-49 fő között foglalkoztatott 50-249 fő között foglalkoztatott

1 Eurostat 22
 Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az
exportból, amely jó alapot jelent a magas hozzáadott értéket jelentő
részarány növelésére
Médium és a high-tech termékek aránya az exportban, 2016 (%)1

69,6
70

60 56,2 • Az export szerkezetét tekintve

magas a high-tech vállalatok
50 részesedése (a médium és high-
tech termékek aránya 69,6 %),
40
amely meghaladja az EU átlagot
(56,2 %) és a V4-ek mutatóit.
30

20
• Ez jó alapot jelent a magas
hozzáadott értéket jelentő
10
részarány növelésére.
0

1 Eurostat 23
 A magyar KKV-k a digitális technológiák alkalmazásában jelentősen
az európai átlag alatt teljesítenek

Digitális Gazdaság és Társadalom Index 2018, Digitális technológiák integráltsága1

70

60 • A DESI index vállalkozói

digitalizációt vizsgáló alindexe
50 (Digitális technológiák integráltsága)
az üzleti digitalizációt és az e-
40
kereskedelmet vizsgálja. A magyar
vállalatok mindkét
30
vonatkozásban gyengén
szerepelnek.
20
• A magyar vállalkozások helyzete
az üzleti digitalizáció és az e-
10
kereskedelem terén rosszabb,
mint a kormányzat és társadalom
0
digitális helyezése.
4a Business digitization 4b eCommerce

1 Digital Economy and Society Index Report 2018, Integration of Digital Technologies 24
 Vállalati mérettől függetlenül alacsony a felnőttképzésben résztvevők
aránya nemzetközi összehasonlításban (régiósan is): a kisebb
vállalatok mindössze 10 százaléka képzi a munkavállalóit
A folyamatos szakképzési kurzusokban részt vevő munkavállalók aránya, 2015 (%)1
90,0

80,0

70,0

60,0

50,0 • A felnőttképzésben résztvevő

40,0 KKV-nál dolgozó alkalmazottak
30,0
aránya alacsony Magyarországon.
20,0

10,0
• Az OECD országok adatai azt
0,0
Magyarország EU-28 Lengyelország Szlovákia Szlovénia Csehország
mutatják, hogy a KKV-k
munkavállalói 50%-kal kevesebb
képzési tevékenységben vesznek
Kisvállalkozás (10-49 fő) Középvállalkozás (50-249 fő) Nagyvállalalat (250 fő felett)
részt, mint a nagy cégek
alkalmazottai.
• Magyarországon a KKV-k mindössze 14,3%-a biztosít IKT
képzést a munkavállalói részére, míg ez az arány
Szlovákiában 16,7%, Csehországban 19,6%.

1 OECD - Az Eurostat folyamatos szakképzésre vonatkozó felmérése („CVTS”) 25

 A magyar vállalatok harmadát érinti a generációváltás kihívása, míg a
100 millió Ft feletti árbevételű cégek esetében ez az arány meghaladja
az 50 százalékot
Cégtulajdonos generációk a 100 millió forint éves árbevétel feletti cégekben 1998-2017
között (cégek száma)1
12000
Baby Boom
Generáció (1940-
10000 1959 között • A rendszerváltoztatás után, az
születettek)
X Generáció (1960- 1990-es évek elején több ezer
8000 1979 között vállalkozás indult el közel egy
születettek) időben. Az akkor jellemzően
6000 harmincas, negyvenes korosztály
napjainkra elérte a nyugdíjas
4000
kort.

• A legalább 100 millió Ft éves

2000
0
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Veterán generáció (1940 előtt született)
X generáció (1960-1979 között született)
Z generáció (1996-2007 között született)
árbevétel feletti cégek több mint
felét érinti a generációváltás az
elkövetkezendő 10 éven belül (ez
12 ezer vállalkozás).
Baby boom generáció (1940-1959 között született)
Y generáció (1980-1995 között született)
Alfa generáció (2008 után született)

1 Opten Kft. 26
Elért eredmények
 Erősödő kkv-k: a hazai kis- és középvállalkozások dinamikusan
növekedtek az elmúlt években

A magyar KKV-k teljesítménye az elmúlt években

90
80 31%
70
60 ▪ 2009-ről 2017-re egy átlagos
kkv árbevétele, export
50 árbevétele és az általa előállított
40 80
2009 hozzáadott érték is növekedett,
2017 továbbá a kkv-k 155 ezerrel több
30 61 embert tudnak alkalmazni 2009-
20 hez képest
60% 46%
10 16
10 15
9
0
Árbevétel (MFt) Hozzáadott érték Export árbevétel (MFt)
(MFt)

28
 A vállalkozások széles köre számára könnyítette meg a kormányzat a
hitelhez jutást

Átlagkamat 1 millió euró Kedvezményes hitel és

alatti hitelösszegre (%) tőke (Mrd Ft)
14,0% 6000

12,0% 5000 2018

76% ▪ Jelentős hitel és tőkeforrás,
10,0% állami kedvezmény és
4000
8,0%
kezességvállalás a
2009 hitelekhez, csökkenő
13,2% 3000
6,0% 2018 átlagkamat
2000
4,0%
2010
2,0% 1000
3,1%
0,0%
0

29
A magyar KKV-k megerősítésének stratégiája 2019-2030
 A KKV Stratégia célja az említett kihívásokra reagálva a hazai tulajdonú
kkv-k hozzáadott értékének, termelékenységének és exportképesség-
ének növelése és ezen keresztül a magyarok életminőségének növelése
Vízió: a magyarok életminőségének növelése

A KKV • A teljes kkv szektor számára a működéshez szükséges kiszámítható keretek

Stratégia biztosítása
átfogó céljai • A komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének
megerősítése

Kulcsindikátorok
• A kkv-k termelékenységének A kkv-k által előállított, egy foglalkoztatottra
A KKV növelése jutó bruttó hozzáadott érték
Stratégia 17,8e euró  22,5e euró
másodlagos
• A hazai tulajdonú kkv-k által Hazai tulajdonú vállalkozások hozzáadott
céljai
előállított hozzáadott érték értéke a teljes hozzáadott értéken belül
növelése 48,6%  65%
• A kkv-k exportképességének Hazai tulajdonú vállalkozások hozzájárulása
növelése az export belföldi hozzáadott értékéhez
30%  45%31
A Stratégia alapelvei
Megfelelő kereteket
nyújtson az adottságokhoz
igazodó fejlesztési
tevékenységeikhez
A vállalkozáspolitika
feladata, hogy a kkv szektor
társadalom-szervezési,
közösségi szerepét is
erősítse
A vállalkozások működési
környezetének és
kooperációs formáinak
fejlesztése
A vállalkozói siker alapja a
biztonságot kiszámíthatóságot,
jó minőségű közszolgáltatásokat
biztosító államműködés
Lehetőséget a vállalkozások
számára, hogy saját
szándékaik szerint válasszanak
A kkv
az eszközök közül
stratégia
alapelvei
Olyan intézkedéseket amelyek
nem ártanak a vállalkozásoknak,
és hatásosan alkalmazzák az
állami eszközöket
A Stratégia sikeresének alapja az
érdekelt kormányzati és nem
kormányzati szereplők
széleskörű bevonása 32
A KKV-k fejlesztésének célja kettős: egyrészt, hogy nemzetközileg is
versenyképes hazai vállalatok jöjjenek létre, más-részt magas
termelékenységű beszállító cégek fejlesztése a Magyarországon
működő nagyvállalatok számára

Az ITM megkérdezte a hazai KKV-kat, hogy mely fő területeken igénylik a

Kormány segítségét
A vállalkozások által felvetett igények és javasolt beavatkozási területek:

1 2 3 4

Vállalkozóbarát KKV-k üzleti A KKV-k fejlődési Szükséges tudás

szabályozási és adózási környezetének és az e- képességének, innovációs megszerzésének
környezet kormányzat eszközeinek és digitális támogatása
megteremtése fejlesztése teljesítményének erősítése

5 Ft 6 7
KKV-k KKV-k nemzet- KKV-k
finanszírozáshoz köziesedésének generációváltása
33
jutásának ösztönzése elősegítése
A hazai KKV-k megerősítését célzó eszközök
 Összesen 175,15 milliárd forint – 98,45 milliárd forint vissza nem
térítendő (VNT) és 76,7 milliárd forint visszatérítendő (VT) – elérhető
forrás a KKV-knak 2019-ben
Szabad vállalkozói
Vállalkozói
Külpiacra lépés zónákban működő Generációváltás
támogatása mentorprogram
NKFIH KKV-k támogatása (GINOP 1.1.10)
(GINOP 1.3.7) (GINOP 1.1.2)
(Piacvezérelt vállalati KFI támogatása) (GINOP 1.2.9)
Beszállító-fejlesztési
Program
VT->VNT
VNT 45 16,37 1 14,68 3,3 2 1,1 1,5 3 2,5 6 2 Transzformer
(GINOP 1.2.10)
Irinyi-terv
Magyar Multi Modern Mintaüzem
Program Program Versenyképes Építésgazdasági
(GINOP 1.1.4, 1.1.8 (GINOP 1.1.3 és 1.2.8) vállalkozói attitűd program
és 1.2.7) fejlesztése
(GINOP 1.1.9)

VT 69,2 7,5

Technológiai korszerűsítés hitelprogram Digitális Jólét Hitelprogram

(GINOP 8.3.5.) (GINOP 8.2.6) 35
 Köszönöm
a megtisztelő figyelmet!