Gazdasági-Társadalmi Élet:

-Az 1867.-es kiegyezést követően gyors ütemú polgárosodás és látványos gazdasági,

civilizációs
eredményeket ért el az ország.
-Ekkor született meg a mai Budapest és annak mai utcái kezdtek kirajzolódni.
-Budapest világvárosnak számitótt nagyon modern közlekedése és az új stílusok
bevezetése miatt,
ekkoriban épült meg az Országháza és mást híreseb építményünk is.
-A gyors fejlődés miatt ez nem hozott demokratikus átalakulást, a falusi nyomor
egyre csak nőt.
Évenkét több százezer ember vándorolt el más kontinensekre a jobb élet reményében.

Irodalmi-Művészeti Élet:

-A felemás polgárság miatt egy újfajta városi értelmiség kialakulásával járt.

-A tudományos és irodalmi hivatalos intézményei elzárkóztak ettől.
-A konzernatív folyóiratok egyed uralmát a "Hét" neveztű folyóirat tudta megtörni.
-Ebben a korban kezdtek megjeleni a drámai szinházak magyarországon és a színészek
egyesületek
száma is nagyban megnőt.
-1900-ban megalakult a Társadalomtudományi Társaság és megindított nevezetes
orgátumát.
-Akkor írok nevezetes helyévé vált a budapesti egyetem bölcsészkara.

A Nyugat Jelentősége:

-A Nyugat sikerét az alapytó szerkesztőnek köszönheti, mert ő nem költő hanem

kritikus volt így független
az álláspontja és érzései a témákkal kapcsolatba.
-A Nyugat címe a programot és a kihívást is jelentette egyben.
-3 Nemzedékből állt a Nyugat, mind híres magyar költők voltak
-A Nyugatban főként szimbolizmus, impresszionizmus, naturalizmus és szecesszió
jelent meg.