wR s lortenele! re MA 9. evfoly: Nemzeti Tankényvkiad6éTartalom Hlész6 .. 1. Az 6skor és az kori Kelet 1 3 4, 5 6. 7, 8, U, Az okori Hellasz 9, 10. "1 12 13 14. 15, 16, 17, 18, 19 20. Az emberré valas és az Gskékor Az UjkOkor forradalma. . Az elst civilizaicidk: Mezopotamia . Hammurapi tirvenygydjteménye Egyiptom, a Nilus ajandéka kis orszagok — nagy drokség A Kozel-Keletet egyesité birodalmak Dél-Azsia és a Tavol-Kelet birodalmai A krétai és a miikénéi kultara A polisz szilletése és a gortig gyarmatositas A gordgséget dsszekit6 kapocs: a hitvilag ‘A démosz polgarjogi kizdelme Athénban . . Egy masik gordg ut: Sparta . A gorog-perzsa haborik (kr. e, 492-448) - Az athéni cemokracia fénykora és hanyatlasa Gordg hétkéznapok és miivészetek A gordg tudomany kezdetei A Kelet meghdditasa ~ Nagy Sandor A hellenizmus kora (Kr. e. II, szazad).. Az kori Roma Roma trténete a kezdeteki6l a kiztérsasag kordig .47 5 7 7 12 7 22 24 30 36 .4l a7 52 57 63 68 72 77 83 89 94 100 105 105 21. A plebejusok polgarjogi kazdelme és Italia meghoditisa A kéztirsasig valséga Az egyeduralomhoz vezet6 tt Az egyeduralom kialakulésa Augustus Onéletrajza..... eee... Rémai hétkoznapok, Unnepek 27. A csdszarsag els6 szazadai 28. A valsdg szézada, a dominatus kialakulasa 29. A keresztenység szletése 30. A Romai Bitodalom szétesése 31. A Karpat-medence a romai korban 22, 23, 24, 25, 26. IV. A kora kizépkor 32. Uj kirdlységok a NyugatrSmai Birodalom romjain A papasag és a Nyugat Allamai A fellendilés kezdete Nyugaton Bizanc és a szlav népek Az iszlim megjelenése és térhoditasa 33, 34, 35. 36. V. A magyarsig tdrténete az allamalapités 37. A magyar Ostorténet kérdései 38. Népiink vandorlasa a pusztin 39. A honfoglalas, 40. A letelepedéstél az allamalapttisig Szinkron idérendi tablazat Ww 116 122 127 132 134 142 147 153 160 166 71 171 77 183 189 195 201 201 206 2u 217 222Eldsz6 Kedves didkok! Ezzel a tankinywvel és a Forréskt7- ponti: t6rténelem sorozat tovabbi kéteteivel Gj Giton indulunk el folfedezni a mit érdekes vilégat. Ismere- teink javarészét forrasokb6l, dnallé munkaval vagy tar- sainkkal egyiittmikédve tarjuk fl. Ha belelapozunk a kiinyvbe, létni fogjuk, hogy milyen sokszinii a forrasok vilaga: ide tartoznak nemcsak az érdekes szivegek, ha- nem a képek, térképek abrak és a kiilinb6z6 adatokat tartalmaz6 tablazatok, diagramok is. Ezekkel dolgozni sokkal izgalmasabb, mint lexikalis adatok megtanu: lisdval tWlteni az id6t. A kozépiskolai tanulmanyokat lezar6 érettségi vizsgan sem elssorban tények, adatok ismeretét varjak majd el télank, hanem azt vizsgaljak, mennyire hasznalhat6 az a tudas, amelyetatérténelem- Grdkon megszereztiink. Képesek vagyunk-e meg(elelé kavetkertetéseket levonni forrdsszivegekbol, képekbal, Abrakbol, térképekbél, milyen tényeziket veszink fi gyelembe egy esemény, vagy példaul egy torténelmi személy megitélésekor, képesek vagyunk-e 6nall6, megalapozott vélemény kialakitasdra, s vitéban meg tudjuk-e védeni véleményiinket. Tankényviink sokol daldan segiti ezeknek a képességeknek a fejlidését, Felkészit az érettségi vizsgira, kozépszinten és emelt szinten egyarant, ‘A torténelem forrésokon alapul6 megismerésé- nek tb feltétele van. Fontosak bizonyos alapisme- retek: ezek néikil a tirténelmi forras nem nyflik meg eléittank. Sok idére, sok gyakorlasra is szukség van. Minclezt biztosftja tankinyviink, tartalmaval és Gjszertt szerkezetével. Atankinyv ot nagy fejezetbél és azokon bell negy- ven leckébél ail. A leckék hérom részre tagolédnak: a korilbelil masfél oldalas szerzoi szoveget koveti a feldolgozasra szant forrasokat, dbrikat, vazlatos térké- peket és képeket tartalmaz6 Archivum, maja a miiltba térténd ,mélyfirasokat” lehet6vé tev Néz6pontok. Tekintsik at, hogy ezek a részek hogyan segttik a ta- rls! A szerz6i sziveg emiékeztet leginkabb a hagyomé- rnyos tankonyvekre. Itt talélhat6 mindaz, amit — a tan- tervi és az érettségi vizsgakovetelmények értelmében —t€nylegesen meg kell tanulni. A szerzdi sziveg tmx ren és logikusan targyalja azokat a tényeket és Ossze- flggéseket, melyek elengedhetetlendl szukségesek az adott idészak, illetve tema megénéséhez, a temahoz tartoz6 forrdsok elemzésehez. A sziveg mennyisége schol nem haladja mega masiél oldalt, sot kOzelebb all az egy oldathoz. A tanulast megkonnytt, hogy vastag, betiikkel emeltik ki a leglényegesebb dsszeftiggéseket é az érettségi kévetelményeit jelent6 lexikai anyagot (évszsmok, fogalmak, topografia. Lehetnek akik tigy vélik, hogy a szerz6i szveg ke- ‘vesebb lexikai anyagot tartalmaz, mint az elvarhats len- ne. Megnyugtatasul k6zaljuk, hogy a kozép- és emelt szintii érettségi kovelelményeiben szerepl6 tananyag maradéktalanul megialéthat6 a tankinyvben. A tanul- nivalé csbkkentése nélkil viszont nem volna értelme Gj szetkezetti tankonyvinknek, hiszen a sok lexikalis, formaci6 elsajattasa elvenné az idét a forréselemzést Hosszii tanari munkajanak tapasztalatai a szerzt las- san meggyézték arrdl, hogy a kevesebb gyakran tobb, ha az valoban alkalmazhato tudassé valik, Nagyobb mennyiségt ismerethalmazbol_nehezebb a lényeget kiemelni, az dsszeftiggéseket feltimi. Megiegyzends, hogy a torténelem irant komolyan érdekléd6 diakok- nak a szakkonyvek és az internet béséges lehetdséget kindl az ismeretek kiszélesitésére. (Mivel az internetes anyag gyorsan valtozik, feleslegesnek tartottuk linkek megjelilését a kotetben.) A leckék legterjedelmesebb része az Archivum. E reész szOveges forrasait, Képeit, abrait és térképeit dolgo zuk fel a tandrdkon. [gy felédhetnek a mailt megismer sehez, megértéschez fontos képességeink, s bovilnek, lenyoges és érdekes részletekkel gazdagodnak a szerz6i szoveghiil szerezhet6 ismereteink. Diakként is Isinunk kell e szép, de idéigényes és bonyolultnak tind feladat értelmét. Ne higgyilk azt, hogy idépocsékolas forrdsok bl, kemény munkaval kihémozni egy fogalom Iényegét vagy egy folyamat torvényszertiségeit. Ugy tinik, sokkal cegyszertibb megtanulni egy fogalom-meghatarozast vagy egy folyamat lefrasat, de ez csak latsz6lagos nyereség! Hiszen sem az érettségi vizsgin, sem az életben nem megyiink sokra azzal, ha csupan visszamiondjuk masok megallapitasait. Az Onail6 gondolkodas eredményesebb. Ehhez elengechetetlen, hogy birtokaban legytink az in- formacidk gyGitéséhez, feldolgozasahor és értelmezésé- hez sziikséges képességeknek. Hérodotosz sokat idézett megallapitasa, hogy a torténelem az élet tanitomestere, e vonatkozasban is helytallé, Aki torténelemaran megta- rnulja megfejteni egy évszdzadokkal vagy évezredekkel ezelétt készilt sziveg lényeget, szerzé b az megtanul tdbbet kiolvasni napjaink hiradsaibol is. A régi épiiletek, szobrok elemzése atra nevel minket, hogy a mai miialkotasok iizenetét is megkeresstik6 / £16326 Torekedtiink arra, hogy a forraselemzés sokszinti 65 érdekes legyen. A tankényvben kiilinbéz6 targyd 65 tipust szdveges forrasok, kulinbdz6 fajta térképek, eltértstémaijci és médszert ébrak, valtozatos képek sze- repelnek. Az Archivum anyaga ~ a szerz6i sziveggel ellentétben — els6 pillantasra soknak ttinik. Ne feled- jak azonban, hogy ez a rész nem megtanuland6 anyag ~arra szolgal, hogy elemzésével ammyaltabb képet kap- junk a targyalt témakrol, és Gnall6 véleményt alakithas- sunk ki A forrdsok feldolgozasét mindig kérdések, feladatok segitik, melyek a forrésokhoz hasonléan csupan kind- latot jelentenek. A legjobb, ha mi magunk tesztink fel kérdéseket, mert ez azt jelenti, hogy a téma érdekel benniinket és igazan alkoté médon kézelitjék meg. ‘Az Archivumban val eligazodast 6s a tanulést segi- Ui, hogy a forrésokat a szer26i széveg alfejezetei szerint csoportositottuk és leckénként szamozassal jeldltik. A sorszamok szinei a forrésok tartalmat, a kérdésekhez, feladatokhoz kapesolédo kis képecskék (piktogramok) az éreltségi_vizsgakdvetelményekben. meghatérozott fejlesztési teruleteket jelolik. (Err6l jelmagyarazat az el6s26 végén talathat6,) A feladatok vogén szogletes zardjelben feltiintetett betiik az ajénlott feldolgozasi moda utalnak. Ezek a jelolések segitségil szolgalnak, kavetésiik nem kételez6, Hiszen a forraselemzésben a {6 szabily az, hogy érdeklédén és alkoté médon kéze- ledjink a témahoz. igy nem marad el az eredmény. ‘A leckék harmadik egysége a Nézdpontok. Ebben a részben a tantervi kovetelményeken tartalmilag eset- leg tilmutat6, érclekes kércéseket, problén hettink meg, forrésokon keresztill. A Nez‘ fejleszthet6 leginkabb az dnallé és amyalt vélemény kialakitasanak képessége. Leckérdl leckére vitatott kér- déseket (pl. a diké-roman elmélet), személyiségeket (pl. Nagy Sandor) vagy jelenségeket (pl. a demokracia rmikédése} ismerhetiink meg kukinbiz6 megkozelités- ben, vitéra sarkall6 kérdésekkel. A Nézépontok rész mutatja leginkabb, hogy meny- nyire soksziné lehet egy-egy t6rténelmi kérdés, prob- léma_megitélése. Ki nem szeret vitatkozni, érdekes, egymésnak ellentmondé szempontokat megismerni és azokrdl véleményt formalni? A vitéban megtanulhatjuk tisztelni a masik véleményét, hiszen az nem feltétleniil rossz, csak éppen a miénkt6l eltéré szempontok, éik- rendek alapjan fogalmazédott meg. S ha a vitaban thre lemmel, tolerdnsan kézelittink tarsunkhoz, talan tbbet is elarul Onmagarél. Szeretettel kivanok j6 tanulast és minél whb dmot a torténelem felfedezésében! Széray Mikl6s A forrasok tartalmi jellemzéi politika-, esemény-, allam-, jog- 6s intézménytorténet; tarsadalom-, életméd-, mentalités- 6s mivelddéstorténet; [Ey sazeasig- és tech [El eszme- 6s vallastonénet atorténet, komyezeti kultdira; [F] = egyéni, pros vagy csoportos tanul6i feladatmegoldas; [GY] = énéll6 vagy esoportos gytijtémunka; A tankinyvben alkalmazott jelélések Fejlesztendé kompetenciak [B) a forrasok haszndlata és ériékelése; [TG a szaknyety alkalmazasa; tajékoz6dés térben és idében; Bay 2z eseményeket alakits tenyezik feltarasa,| A feladatok ajanlott feldolgozasi médjai [SZ] =a sz6beli prezentacio (kiselGadas, vita, megbeszélés); [i] = frdsbeli munka (esszé, projekt, hazi dolgozat)Az 6skor és az Okori Kelet 1. Az emberré valas és az Gskdkor FEJEZET Az Gskorr6l alkotott képiink folyamatosan véltozik, mivel a hatalmas idébeli tavolsag és a véletlenszertien elokeril6 leletek miatt nem varhatok a tudoményt6l lezért ismeretek. ‘Az emberré valés nem egyenes vonald fejl6dés, Am a zsakutcak, kérd6jelek ellenére az Ut a kezdetektol a mai emberig vezet. Az ember biologiai felédését a kimyezethez val6 alkalmazkodis irényitotta, amit szamos tényer6 dssz- jatéka (pl. éghajlati valtozasok, a ndvény- és Allatvildg megvaltozésa) kényszeritett ki. A KUTATAS NEHEZSEGEI A ma él ember ~ folduink tWbbi él6lényéhez hasonléan — hosszt fejléidés ered- ményeként alakult ki, Ez a tobb lépesobél, vakvag rnyokkal tarkitott bonyolult folyamat az emberré vals. ‘A kezdetek évmillidk homalyaba nytilnak vissza. Fz a felfoghatatlan idétavolsag megneheriti a valo- sig feltérését. Gondot jelent, hogy korai ekideink kevés nyomot hagytak maguk utén, hiszen szdimuk elenyész6 volt. A kisszAmi egyed maradvanyai barlangok mélyérél, mocsarakbol, vagy a kilénté- le természetatalakité munkak sordn feltart k6zet- és kaviesrétegekbal, véletlenszertien keriltek el Ne varjunk ezért az Gskorrél lezart, megdénthetet- len képet sem tankényviinktal, sem mas tudoményos munkékt6l. Toredékes ismereteinket egy Gj lelet vagy egy régi ujszerti értelmezése alaposan megvaltoztathat- ja, ahogyan az elmalt évtizedekben ez szamtalanszor imegtirtént. A kutatés azonban a buktatékon, tévedése- ken tiljutva egyre kézelebb kerill a valosdghoz. Az skort szamos tudomany egyiittmiikodésével le- hetséges csak feltémni. A régészet dsatdsokat végezve felszinre hozza a maradvanyokat, a féldtan meghaté- rozza a leleteket tartalmaz6 rétegek korat. Az ember- tan mivel6i a csontokat, fogakat vizsgaljak, és meg- Allapiijak a biolbgiai valtozasokat, az egyes fejldési szakaszokat, s azok jellemz6it. Az 6slénytan az egy- kori aillatesontok azonositésdval feltirja, mit ettek, mire vadasztak az egykori emberek AZ EMBER KIEMELKEDESE AZ ALLATVILAGBOL A kutatok feltételezik, hogy a féemlosoknek és az em- bernek kizds dse volt. Ennek évmillidk sorén ijabb é tijabb valtozatai szulettek. Az ember kialakulisa nem egyenes vonald feiléidés eredménye: bizonyos fajok a majmok, majd az emberszabas majmok felé vezeitek, és szdmos uléd nétkil kipusztult faj jelzi a fejl6dés vakvaganyait. Korillbelil 2 millié éve jelent meg Kelet-Afrikaban az els6 eléember faj, amelyet a tudomany tigyes embernek (Homo habilis) nevez Mi volt a mozgatrugoja ennek a folyamatnak? A lé- tert valo kiizdelemben az él6lények alkalmazkodsa a valloz6 természeti kirnyezethez, példaul az éghajlat- hoz, a novényzethez. Az Ugyes ember sz4mos olyan tulajdonsaggal birt, amely kiemelte az Allatvilagbol, és sikeressé tetie alkalmazkodasat. Testméretéhez képest nagy agytérfogatial rendelkezett (a mai ember agyé- nak kb. felével), két labon jart, egyszert eszkbzoket készitett (pl. tréssel éles felllettivé tett kavicsok), s feltehetéen ismerte a tazet A FELEGYENESEDETT EMBER 1,5 millid évvel ezeldtt jelent meg Afrika és Eurdzsia nagy részén, 65 300 000 éve tint el egy Gjabb eléember taj, a felegyenesedett ‘ember (Homo erectus). $z4mos jelentis leléhelye ko- ZAl kiemelhetjdk az elsGként megtalait javait 6s a pe- kingit. Szamunkra legfontosabb a hazai, vértessz6l6si lelet. (Egyes tuddsok ezt korai Homo sapiensnek tartjak.) Elnevezése tudomanyos tévedésb6l szérmazik: ko- rabban hibasan azt feltételezték, hogy ez az elsé fel- cegyenesedelt iaj. Elddeinél testesebb volt, és agytér- fogata is nagyobb. Biztosan ismerte a tzet, s tobbié- le kavicseszkizt haszndlt. Nagyobb csoportokban élt, telepei akar 50 fések is lehettek. Ebben az idéiszakban a fejkidés felgyorsulasat az eszkdzkészités, a vadaszat 65 a jégkorszak altal el6idézett mostohabb korulmé- nyekhez val6 alkalmazkodas is segithette. AZ OSEMBER Az Osember vagy Neander-vilgyi em- ber leleteit a XIX. szazad kbzepe ta ismerik, 5 a tu- domany fejlsidése soran tobbféleképpen értelmeztek A fajnak nevet adé lelettdl, a Neander-volgyben ta- lait koponyar6l el6szor azt hittek, hogy egy korabbi habord elesett katondjanak faldi maradvanya. Majd a felegyenesedett és a mai ember kézéitti stmenetnek tckintették. Jelenleg a tudomdny a mai ember egy ki: halt valtozatanak tartja. Kormeghatarozésa ma sem egyértelmts: 100 000 (masok szerint 400 000) évvel8 / Az dskor és az kori Kelet ezeléit jelent meg, & 50 000 éve tint el, Feltehetéen kipusztult, vagy dsszeolvadt a ma élé ember Sseivel. ‘A Neander-vilgyi embernek Eurdpa, Nyugat-Azsia 65 Fszak-Afrika volt a f6 élettere, Magyarorszagon is tobb helyitt megtaléltak emlékeit (Tata, Erd, Suba~ ‘a mai emberétl. Lapos, hatul ,kontyszertien” 6 agykoponya, alacsony, hatra hajlé homlok, erés szemoldokeresz, Allestics nélkili erdteljes allkapocs jellemezte, Agytérfogata a mai emberét is megha- ladta. Alacsony termeté volt, révid, de erételjes vég- tagokkal, vastag nyakkal. Hordakban 6 kozOsségei barlangokban vertek tanyét. Csoportosan vadasztak, Aldozataikat_vermekbe csalték vagy szakadékokba kergették. Ismerték a kindzsat. Bonyolultabba vale te- vekenységeik kialakitottak a munkamegosztast (a fér- fiak vadasztak, a nok gyGjtogettek). Nagy elételépést jelentett a tagolt beszéd megiclenése. Halottaikat szertartasosan eltemették, s céljaik elérése érdekeben igénybe vették a varazslast, a magiat A GONDOLKODO EMBER A felegyenesedett ember- bal fejlddott ki a mai ember kézvetlen Ose, az Gn. bales ember (Homo sapiens), mintegy 300 000 évvel ezeldt. £7 kihalt, de koralbeldl 30 000 éve megielent ama élé ember elédje (Homo sapiens sapiens), mely- nek koponyajarél eltfint a konty, megjelent az all- cadcs, agytérfogata pedig dtlagosan 1500 cm? volt. Az emberé valas hoss2i folyamata lezérult, s elkezdédott a mai ember torténete. ‘Ama 616 ember egyetlen fajt képez. A fdld bené- pesitése sordn azonban a kirnyezethez valé alkal- mazkodas tébb emberfajta kialakulisahoz vezetett, melyeknek eltéré a bérszine, testalkata, nagysdiga. Napjainkban az emberiajték egymassal keverten él- nek, Iétrejéttuk azonban kullénbdz6 terilletekhez kothet6: europicok (Europa, Nyugat-Azsia, Eszak-Af- rika), a mongolidok (Kelet-Azsia, Amerika), negridek (Afrika) és ausztralidok (Ausztralia). ‘A mai ember tovibbfejlesztette az eszkiziket (szigony, agancskapa), feltalalta az fat és a nyilat. £2 ugrasszertien megnovelte a vadaszat eredményességét. ‘Az ember talvilage6l alkotott képe bonyolultab- bé valt, amire a zsugoritott temetkezések utalnak. Az Gsk6kor embere mar mtivészi alkotisokat is lét- rehozott, kultikus okokbol és a sajat gyonyortiségére, Szimos barlanghan taliltak sziklarajzokat, fesimé nyeket, melyek allatokat, vadészjeleneteket abrézol- nak. Ezek a csoclélatos milalkotasok szolgalhattak a vadaszat eredményességét, mint azt szamos primitiy népnél a néprajz feta. Az Sskor mUvészetének le szebb, s maig fennmaradt emlékei Dél-Franciaorszég, (Lascaux) és Spanyolorsz4g (Altamira) barlangjaiban maradtak rank. ——Z_—EE FED sto eer oiresa 6 teszik a szakszert régészeti munkat! [SZ Melyik tudomanyag foglatkozik a tangyi emlskek feltérdsaval? Sorol- ja fel a kép segitségével azokat a szempontokat, amelyek fontossa JA rhgészet lle cel Fe fegyere, a kalnfee trgyok Onmagutan telotta és lommegharecséngktc: Mn den korszaknak és kultdrénak vagy népes- ségnek mds masa szonsambesah se) ‘A szerszamok, haszndlati targyak alak- Jp, mere, anyogo idolgorisa sok mas jellegzetessége folytonosan valtozik. Ponto- Jon Tucju my hora, melyik ultra vagy kisebb csoportra mi jellemzé. Sok széz leldhely. meron mennyiség elt anyag vizsgalata alapjan tudjuk, hogy aban 1 Rotkan € ltrsbon eal azo = Gp fordulnak elé egyiitt. A madsikban azok a seerszamfajik vagy a2 a Kdolgors, 2 a technika ismeretlen, ritka, nem jellemz6...” (Gaorine Canker: Ae. Osember a- syaronzigen ims kine lated oan sl Se Oy rots esécrt egy leeamager aro: fi, SET Fogel ieee B Wleake soghsagialMsreghocee végezni? [F] A telepen harmincnégy allatiaj csontja keriltel6, Ebbal legalabb huszonkét fajt va- disrtak. Szerepel kézattak a farkas, a roka, a sarki rOka, a nyest, a nyuszt, tovabba a par- duc, barlangi oroszlén, mamut, jégkori vad- lo, di vadszamar, gyapjas orrszarvi, rén- szarvas, vaddiszn6, éridsgim, gimszarvas,Az Gskor és az kori Kelet / 9 kaszali kecske, pézsmatulok, zerge, bamamedve, dsbolény, Gstulok stb, a 2sak- Az ember kialakulasanak és Oskoranak twrténete szamos tényez6 miatt bizonytalan. Emiatt az ismeretterjeszt6 irodalomban, folysiratokban és tévéadasokban sokszor talalkozhatunk eltéré megallapitasokkal és kovetkezteté- sekkel, A forrasok alapjan idézzUk f6l a legfontosabb vitakérdéseket! & Darwin 68 a majom (korabeli Karkatia) Charles Darvin (1809-1882) angol természettudés a XIX. szazad kozepen vilag Kori ton vet rést. Az tt tapasztaltak hataséra alkotta meg elméletét. Elgondo- Fasainak lényege, hogy a fajok nem allandak, hanem lkalmazkodnak a kérnyezetiknoz, és emiatt folyamato- san vtoznak (eolicio). A ayengék, az alkelmazkodésra képtelenek kipusztulnak, mig a tbiek tov feiidnek Mennyiben segithette Darwint elmélete kialakitésdban a vilig Krill Gt? Alkalmaz- zuk ~ mikent azt Darwin is tette ~ az evoltici6 telméletét az emberré vals folyamataral Mi volt a felfogis Darwin fellépése eld a fajok, é fay az ember eredet6rél? Mely terleteken sértették Darwin gondolatai a korabeli felfogast? Milyen kérdést vet fl a Darwin majommal abrazol6 ka- rikattira? Hogyan vélekedik a kérdésrét a karika- tra készitdje? Milyen eszkdzdkkel ér ol a kivant hatist?[F] ,Ha megkérdeznek, kit vilasszak az ember dsei kOzil, az angyalt vagy a maj- ‘mot, a valaszom ez: az angyalok parijan Allok.” (Disraeli angol minisztereinok, Darwin kortérsénak megiegyzése) [@] Nevik elton ale a vitban a minisrerelnok? Mesjegyzése milyen elle meg. (©) kazctitesre utal? Mennyire lehetett ez a viszonyulas atalsnos a korszakban? Néz_ Zink utana, melyek napjaink heves vitakat is kivaltd, meghdkkenté és Gjszertitudoms- nyos felfedezésel [SZ] i J Kavioseskivok. A folyami Kavosotketté- ‘6k, 6s Ges flletét hasendtk. A 16, ‘Arikan tlt kt eet kordbban ember- ez munkéjnak htt, ma mar trmészet ernek uaa BH] Hsonitsa ossze a lelteket Mely részletek vezették félre, s melyek valtoriattak meg a tudésok flfogasst? Mien ncher az dsrégészek munkija? Soroljon fal olyan munkakat, amelyek elvégzésére alkalmasak a bemutatott avieseszkoz0k! [F]12 / Az 6skor és az kori Kelet 2. Az Gjkékor forradalma A Ki. e. 7. évezredben a Kézel-Keleten elterjedt a k6eszk0z0k csiszolisa, kialakult a ndvénytermesztés és az dllattenyésztés, Az djkikori valtozdsok a mesterségek megielenés&t eredményeztek. A foldmtivelés megkévetelte a letelepiilt életmédot, kialakultak a falvak & vérosok. Az élelemtermelés ki- bontakozasa révén lezajlott az els6 demografiai robbands. A hiedelemvilag kézépponijaba az Ujkokori ember életét leginkab befolyasol6 termékenység kertlt. AZ ESZKOZFEJLODES Az emberré valas és az irast ismer6 kultardk koz6tti hosszti idészakot — a fenn- maradt eszkizdk alapvet6 nyersanyaga, a k6 utan ~ kokorszaknak nevezziik. Az dsk@korban (paleolit kor) a kGeszk6z0ket utogetéssel, toréssel, vagyisa pattintas modszerével készitették (csiszolatlan vagy pattintott kokorszak). Az jk@korban (neolit kos) mar a csiszo- lis terjedt el (csiszolt kOkor). Pattintassal csak durva, elnagyolt feluleteket lehetett kialakitani. Az Gj eljaras, a csiszolis finomabb megmunkalést tett lehetévé. Az gy késziilt szerszémok és fegyverek (landzsahegyek, baltak) hasznalhatésaga messze fellilmalta elédeiét. A viltozés a kedvez6 természeti adottsagi Ko- zel-Keletrél indult el. A foldgolyé nagyobbik részén tovabbra is - egyes helyeken a XX. szizad elejéig, ~ fennmaradtak a primitivebb modszerek ‘A_NOVENYTERMESZTES ES AZ ALLATTENYESZ- TES Az GjkOkor kezdetén — részben az eszk6zok fejl6désével, részben egyéb tényezdkkel Osszeitig- gésben — Griasi jelentéségii valtozas bontakozott ki. Korébban az ember ,csupan” a természett6l készen kapott élelmet hasznosftotta, azaz vadészott az Al- latokra és dsszegyijtétte @_magvakat, gyiimélesbket. {Az ijk6kort6l azonban igyekezett maga is elalltani azi, amit elfogyasztot,vagyis termelt: ndvénye- ket termesztett és dllatokat tenyésztett. A névényter- mesziés és az Allattenyésztés eliiszér a Kézel-Ke- leten jelent meg (Kr. e. 7. évezted), mert itt voltak a legkedvezbbbek a feltételek (pl. vadon 66 gabonafaj- tak és haziasthato allatiajtak). A kovetkez6 évezredek- ben innen terjedt szét fokozatosan, a neolitikus kulti- rval egydtt. (Ugyanakkor vannak térségek — pl. Kina, Amerika -, ahol valamivel késibb, mas ndvenyek é Allatok bazisan, de Ondlloan iejlidott kia termelés.) Andvénytermesztés a gyiitigetésbil alakulhatott ki. Rajéttek, hogy a begyiijtétt magok elszérva termést hoz- nak. Kezdetben csak learattak a termést, majd megs letett a felismerés, hogy a talaj elokészitésével bOvebb termés varhat6. Létrehoztak a fldmtiveléshez sztikséges eszkizoket, elsokéntaz as6botot (Ss6botos foldmbvelés). Az Gjk6kor végére ebb fejlédot ki egy nagy jelentiségtt Gj szerszam, a faeke (ekés toldmtivelé Az illattenyésztés el6feltétele a haziasitas volt. So- kak szerint a kutya lehetett az els6 allat, mely az em- ber mellé szegédott. Az Gjkikor kezdetén az els6 va- lodi értelemben vett haszonallat a kecske és a juh volt (Glelmet és igaerdt is adtak). Ezeket kivette a szarvas- matha, majdla sertés. A lovat é a tevét sokkal kés6bb Ailtottak az ember szolgalataba. A lovas népek csak a vaskorban léptek szinre. Kezdetben a haziallatokat a _hisukért tartottak, KésGbb hasznosttottak tejdket bériket és prémjdket is. Igavondként csak az GjkGkor vvégén alkalmaztak dket. ‘A MESTERSEGEK MEGJELENESE Az agyagedények ké- saitésének titkara mar az Gsk@korban r4jétt az ember. A termelés meginduldsaval felesleg keletkezett, igy ‘megnétt az igény a tarolasra, a taroloedények készi tése OnAllé mesterségge valt. Kialakult a fazekassag. Oridsi fejlcést jelentett a fazekaskorong feltaldlasa A labbal hajtott korong segitségével szabalyos agyag edényeket formazhattak, és a lab hasznosttasaval gyor- sabba valt a munka, tab edény készilhetett. Kezdet- ben az edényeket a napon szaritottak ki, késGbb téizon égették ki, ezltal a mindségiik jelentésen javult A textiliak megielenése is az cjk@kor vivmanya. A fonal alapanyaga mar ekkor a kender rostja és a ju hok bunddja, @ gyapjd volt. Nagy elételépés volt a szivszék megalkotisa, mert (gy fonalakbél szivetet készithettek. Akezdeti ggdleges sz6viszéken a hosz- szanti szalakat fuggOlegesen erdsiteiték a szovokeretre, s ezek k6zé vizszintesen hiiztak be a keresztszalakat. Az élelmiszer-felesleg, a killénféle mesterségek termékei és a csak bizonyos teriileteken el6fordulé anyagok rét, a kereskedelmet. A pénz még nem alakult ki, fey kézvetlen termekcsere tortént. AA vii utak csdnak, majd haj6 alkalmazasaval mar ekkor nagy mennyiségii aru szallitasat tették lehet6vé Szarazfildi szallitasban mindségi valtozast jelentett a kerék (henger-, tomdr és kull6s kerck) megjelenése, s ehhez kapesolédéan a kocsi kifejlesztése. Azonban szérazt6ldén az dllatiigaeré alkalmazasa utan is csak kis mennyiségii aru tovabbitasara nyiltlehet6ség, Emi- alt af kereskedelmi utak mindig a vizekher kotédiek NEPESSEGROBBANAS (DEMOGRAFIAI ROBBANAS) Az emberiség torténetében hosszi ideig a magas hala- lozas leggyakoribb oka az éhinség volt. Az alultaplalt emberek, s foleg a kisgyermekek szervezete kevésbé tudott ellendlini a betegségeknek. Az djkékorban a7 élelem mennyiségének gyarapodésdval egyitt nétt az életben maradas esélye. [ay a halalozési arany csbk- kent, a sziletések szama pedig tovabbra is magas maradk. Ezéltal a két érték arénya, a népszaporulat Git, ugrasszerié népességndvekedés kivetkezett be (népességrobbands)Az Gskor és az dkori Kelet / 13 A. népességniivekedés kivetkeztében a termé- keny félhold vidékérdl kzOsségek indultak el Gj (l- diek meghéditaséra. Az elvandorlas hozzdjérult az Ujkokori mtiveliseg elterjedéséhez. A foldmiivelés kialakuldsaval az ember helyhez kotott életmécra tért at, hiszen szntoik, elraktérozott terményeik nem tették lehet6vé a vindorlést. Kiala- kultak az dlland6 telepiilések, a falvak. Az Gjkékori telepUlések hazai vessz6b6I, nédb6l, esetleg valyogb6l késziltek, a falakat gyakran félig a foldbe sillyesztették, a tet6t naddal, szalmaval fedtek A‘ejldidés élvonalaban all6 Kéizel-Kelet kereskedelmi goc- pontjaiban nagyméretG telepillések, virasok jattek Iétre. Aree nae ‘A novérytermesctés kezdetei HIEDELEMVILAG Az djkékori valtozasok Atalaki- totték a hiedelemvilagot. Mig korabban a vadaszat ceredményességét probaltik befolyasolni, most a ter- més beérése, az allatszaporulat biztositasa lett a dint keérdés. A termékenység, a ndvények és az dllatok iddszakonkénti_,cjésziiletése” keriilt a kbzéppontba (termékenységkultusz). A valtozast a mivészi abrazolas is takrozte. Va- diszjelenetek helyett megjelentek a termékenységi jegyeket kihangstilyoz6 néi alakok, dombormtiveken és kis szobrocskakban. Ezeket az alkotasokat a r6- maiak szerelem istenndje, Venus utan vénuszoknak nevezi a tudomény. Patintot marckis (zac) és csiszlt kGeszkiz0k. A kavet Wodnyie vizes homokkal esiszotik siméra FE] Hasonlitsa Ossze az Gsko- kori és az Gjkdkori eszko- zoket! Melyck az alapvet6 ki- lonbsegek? Mi volta csiszolassal Wrténd eszkizkészités elonye? Mire hasznalidk a képen lathat6 eszkozoket? [F] ‘Toredékes allapott facke rokonst- rukcidja, é egy kezdetleges sarlb ovaks diet Fogalmazza meg, hogyan hasznaltak az ekét! Migr sokkal hatékonyabb a kapanal? A kép alapjan mondja el, hogyan készilt a sarl6 és hogyan hasznaltak! (F] © Milyen jellegti ndvények voltak a legfontosabbak az els foldmiives kézdsségek életében? Milyen Gjabb szakséglete ket teremtett a novénytermes7tés? Nevezze meg a képen li thaté munkafolyamatokat és szerszdmokat! [$2]14 / Az 6skor és az kori Kelet ~ = —_— A eoltkum kazponja: a KEzl-Kelet, atermékeny fel vidéo © Az oisd virosok sai A neoliticus kutéra torjodése A viel és aféldrajz atlasz «Foti talvak (Kr, e. 8000-6000) sevtséyével indokolja, mi- én eppen a Kovel-Keeten saul id a novenyermesrés saz dl af Tameny@snte? Sola fe, rilyen tényeztk hatéroztak meg neolt- esepoise ma cheqpceee ra kus kulra terjedésénekrnyait! (82) ‘Az edénykéscits felédése [Wy is es seats at forms Matyi atskonyab, 6 mie? Melyik az eszkozigenyesebb? Melyik eredményez jobb mindséget? Ho- yan nevezzk az ecénykészits mestereket? Miért e7 az egyik legOsibh mes- ters6g? [F] WS ‘Agyagh6lKészltkocsimodel a neous kor veg (kro. 3. évezra). Avalodi Kocsik fab készitek,e2valszinleg gyermekatek volt (Mi volt a jelentésege a koesi megjelenésének? Milyen techrikai ajtasok révén szilethetett meg a kocsi? A tech- nikai lehetSségeket figyelembe véve, milyen szerepe lehetet a vfzi szltésnak a korszakban? Milyen termékeknél lehetett dlont6 a vizi szallitist [$2]Az @skor és az kori Kelet / 15 Coto wuressecss | (osevevaecstése szennn nagyarary6 valtozasok? [F] 106 Népességszém | Alps mes, hogy a ratko- f-900.000 bve_f 1 000000 kee i (QO) non feltantetet Iehetséges vil- {Kb. 25.000 éve__| 3 300.000 kart Fa tozasok kozul melyik a legvaldsai- [Ke @. 10.000 kérdl | 5 300 000 kara Gibb! Haszndlja a tablézatot! [F) [Ke ¢. 6000 kérat_ [86 500 000 kérul <7 Aenoyt nr eamette ator, H on A sziletések scama egészen a sziletésszabélyozas megielenéstig nagyon magas vot ‘Az asszonyok életik sordn 8-10 alkalomma szltek. A népszaporulatot iy elsisorban a haldlozis adatokbefolyisoltk tgs a Mey tevez kovetketcbencsokkent az sharon, a halélorsst Melyik életkorban lehetet a legmagasabb a halalozast Allapitsa meg =n, a graikonr dl a népesedési olyamat szakaszait Jellemezze ezeket evident Jetje gatkononsdavoyal bbans Saal Fjrebe az rt wm Folyamatosan ilyen magas marad a népszaporulat? [2] ‘A neoltkumbal fennmaradt szobrok egyik leghiresedbe, ‘a wilendoriVénusz (ola. ‘Atucomeny ~ a szerler rémalistenn6je nyomén ~ véruszcknak nevezi cezeket a kisméreti, a termékenyséa jelettilhangsilyozé szobrocskakat. ‘A melette lév6 szobor a kés6 neoltikumbsl szdrmazik, 6s az Egei-tenger szigetvidgabal keri eld Tarjuk fel, miért készftettek ilyen szobrokat az djkékorban? Hasonlitsuk ossze az 6skékori sziklarajzokkal a willendorfi Vénuszt! Milyen abrazolasbeli kilonbségeket ismerink fel? (A témabeli eltérést most hagyjuk figyelmen kivill) Mi lehet ennek az oka? Hasonilisuk Ossze a willendorfi Vénuszt a masik szobor- rall Mi jellemzi az abrézolist? [F \Vardzstfranciancszgibarlangfestményon 6s a fostményrdlkészlt raz Az oltéizet és a mozgas alapjan dllapitsa meg, hogy milyen cc érdekében zajlik a magikus szertartas! [$216 / Az 6skor és az kori Kelet y Megismerve az emberré vilés, majd a neolitikus korszak trténései, azt tapasztalhattuk, hogy az emberek kéizs- ségekben éltek. Tank6nyviink eldszor a Neander-volgyi embemél emiiti meg a hordakat. Majd sz6l arr, hogy 4 neolitikumban mar falvak é varosok alakultak, Természetesen mar az Gembert megelizGen is Ktezhettek az eloemberek kozOsségei. Ugyantigy, ahogy szimos lla, igy az emberszabaisti majmok (pl. hegyi gorllak és csim- panzok) is csoportokban élnek. Vajon milyen lehetett az dskokorban az emberi kizsségek felépitése, a tarsadalom, 65 hogyan valtozott ez meg az Gjkokorfejlodés hatasara? Milyen tényezOket, szempontokat emelnénk ki az emberi eyittélésjellemzésére? Nézépontok Csimpainzok Melyek a kézdsségben élés eléinyei, és melyek a hatranyai az dillatok szdimsi Milyen kulonbségek lehemek a kozdsséghen éléi majomfajok kozott? Mi lehet e kalénbségek alapja? Rendelkeznek-e tulajdonnal a majmok? Vessik dssze a2 Sllati és a korai emberi kizOssévek helyzetét, és az dskori tarsadalomrél alkotottelképzeléscket! [82] [Dy] Ne zz meg mchny frst korszk trad’ vszonyairl igyelok mee rely tényezdket emelik ki a szdvegek a tirsadalom jellemzésére! [F] Az 0ls6 ember, akinek eszébe jutot, hogy egy darabka foldet elkerfvén igy széljon: ez az eayém, s aki elég egytigyti embercket talslt, hogy ezt elhigayék, Volt a polgaritarsadalom igazi megalapitoja. Mennyi btint, haboaitol és gyilkos. ségtdl, mennyi nyomondsagtél mentette volna meg az emberi nemet, aki ekkor ki hhizza a kawGkat, betemeti az arkot, sazt kdlja felebardainak: Orizkedjetek att hogy erre a csalora hallgassatok! Elvesztek, ha elfeletitek, hogy a fold gyimolese mindenkié, a fold pedig senkié!” (Rousseau, a felvldgosoxdés XVI, s2azadi gon. dolkodoja) Milyen képet rajol fel az Sskori tars renszerfelbomlasat?[F] LWA kizisségek létszdma [az Gskikorban] 20-25 (6 volt. A nék diltal vi helye akbzbeséaben | pyijrogetes jelemtette az alapvetd megélhetési forrst az idészak Ezért matriarchalis (anyajoga) tarsadalornl beszélhetink. A zsakmanyol6-van- dorlo életmad nem tette lehetdvé a felhalmozast, az emberck kbzoti kilonbsegek (pl. vagyoni) tehat nem voltak jelentisek.” (Tankanyvi sz6veg, 1992) testi életkor nem er5 ‘zellemi képességek lomrél Rousseau? Minek tulajdonitja A nemzetségi tirsadalomnak két formdja volt: a matriarchatus és a patriarch. (= sb a atiarchtus, amir a leszarmazistanyai gon tarot ny van, Az anyajogt nemzetséy a nék gezdasigi,trsadalmi vezetS szerepén alapult. Acegyin sadam yet mega. Neoitikum vegén megjelen6 patarchaus,azaz apajogt tirsadalom a feriak ten eae megndvekedettfontossdgatismere el, It az utédok leszarmazisat mar nem ni Kerecsink olyan fontos te. #80" tatotak nyilvin.” (Tankonyvi szdveg, 2002) rnyezbket, amelyek kima radtak az dbrabslt Vitassuk meg, "EG Hogyan viszonyul egymashoz a két tankonyvi szovegrészlet? Mi képeate vélemé yUk szerintaz Sskor tarsadalmi rétegz6dés alapjt? Napjainkban mgt kétclke- tmennyiben indokolt egy tényeeet dik a tudomany abban, hogy a szdvegekhen leit tarsadalmi berendezkedés valoban Lremelve jellemeeni kor tea, tezet? Keressink szempontokat, melyek még. alapjat kepezhetek a tasadalmi ki dalmat! [82] lenbsegeknek! [82]Az @skor és az dkori Kelet / 17 3. Az elsé civilizaci6k: Mezopotamia ‘Mezopotamia déli részén a természeti viszonyok eldsegitették az Ontézéses foldmiivelés kialakulasat. A gazdasag, a munka irdnyitasa 6s a kOzOsség védelme sziikségessé tette egy Uj szervezet, az alam létre- jottét, Ez vezetett az iras kifejl6déséhez is. A sumer varosallamok élén a fopapok dlltak, akik a papi és hivatalnoki réteggel irdnyitottak a kézrendG szabadok tevékenységet. Az egység hidnya, a nomad népek témadisai é a természeti viszonyok kedvezétlen valtozdsa Sumer pusztulasahoz vezettek, de mtiveltségiket (ékitds, vallas, épitészet) az ket kvet6 népek dtvették. A FEMEK MEGJELENESE A termelés megindulasaval egyre gyorsul6 fejlédés indult el, Tokéletesitettek az eszkéziket, s fokozatosan rétértek a fémek alkalma- 2isira. A fémek megmunkalisa is a Kézel-Keleten jelent meg eldszor, s az djk6kori miiveltséghez ha- sonléan innét terjedt el Hlészir a rezet hasznéltak eszkzkészitéshez (162~ kor, Ke. e. 4, évezred), mivel a réz természetes dillapo- taban is eldfordult, s puhasdiga miat kinnyen lehetett formalni. Am éppen e tulajdonsaga kalmazhatosdganak. Az olvasztas, a lis fejlddésével jott létre a réz és az én dtvizete, a bronz (bronzkor, Kr. e. 3. évezred) A bronzbél tartés szerszamokat és fegyvereket le- hetett késziteni, de draga volt, mivel kevés réz- és ‘onlelohelyet ismertek. Emiatt jelenthetett Oris fej- lédést a vashaszndlat elterjedése a Kr. e. 2. évezred kozepétl. A vas sok helyen é nagy mennyiségben fordult el6, igy oles6bb volt, ezért szélesebb kirben lehetett alkalmazni MEZOPOTAMIA FOLDJE A Tigris és az Eufrétesz folyok koz6tti teriilet Mezopotamia. Nagy része si- vatag, félsivatag, amelyre keskeny savban a folydk teritettek termékeny iszapot, délen pedig_mocsa- ras stksig. Keletrél és északr6l hegységek keretezik. A folyok a csapadékszegény videken is lehetdvé tet- ték a foldméivelést. A trténelem folyaman elészér az itt el6 népesség kezdte csatomak, gatak révén Gnté- zéssel termévé tenni a foldet. Az ontzbtt fdldeken gabondt, gyumolesiket, Zildséget termesztettek, é Szarvasmarhat, juhot te- nyésztettek. A természet ezenkivill nadat biztosttott a mocsaras terilleteken és agyagot a stksdgon. A tobbi nyersanyag, a fa, a k6 és a fémek hidnyoztak. Eze- ket a kornyezd hegyvidékekréil, esetenként még tavo- labbi teriiletekrél, csere (itjan kellett beszerezni, ami osatonzéleg hatott a termelésre. SUMER VAROSALLAMOK A sumerok a Kr. e. 4. év- ezred kizepén vandoroltak Mezopotimia szére. Ezen a terileten az dntézés szukségszertisége gyOFs fejldést inditott el. A Kkéizbsség védelme, az SntdzOmiivek megépitése, & a gazdasig irinyitésa sak szervezett keretck koz6tt lehetett eredményes. Aki. e. 3. évezredben vérosallamok jottek létre (Ur, Uruk), Mivel a kizOsség megszervezéséhen a vallisnak fontos szerepe volt, a varosallamok élén papkiralyok (enszik) Alltak. A s2tik katonai és papi vezet6 csoport mellett a tarsadalom zomét a termelémunkat vég26, Ailtalanos alavetettségben 616 kézrendii szabadok al- kotték. A rabszolgasag kezdetifokon allt, a rabszolgak ccsak kisegyté munkatlattak el (hazi rabszolgasig). Az irdnyitas erditeljes kézpontositasa fokozatosan despotizmushoz vezetett: az Allam élén all6 személy- nek (vagy szik testlletnek) szinte korlatlan hatalma volt, 6 hozta és birmikor megvaltoztathatta a torvé nyeket, tole fuggott a torvények alkalmazsa is. ‘A despotikus Alam teljes mértékben kézben tartot- ta a gazdasagot. A kézpont a templom volt, a termé- nyek raktirozésit, elosztisat és kereskedelmét nét irdnyftotték. A kézponti elosztis miatt a piacnak alig volt szerepe. A szervezést az dllam hivatalnokai, a termelést a kOzrendil szabadok végeziék. Ezt a mo- dellt templomgazdasagnak nevezzik. Mezopotimia tirénelmét jelentésen befolyasolta, hogy a térségben az éghajlat fokozatosan szdrazabba valt, el6rehaladt a sivatagosodas. A kimyez6 pasz- tornépek (nomadiok) a két folyam kozelében kénysze- rultek letelepedni, Tamadasaik elharitasat nehezitette, hogy a sumer varosaillamok egyméssal is gyakorta ha- boruztak a termétildekert. EGYMAST KOVETO NEPEK FOLDJE A folyamatos ‘Sntdzés iddvel ténkretette a sumerok féldjeit. Az ‘ontoz6viz mésztartalma az er6s parolgas miatt folhal- mozédott a talajban (szikesedlés), a sz4nt6k terméket- lenné valtak. A gazdasag silypontia lassan észak felé, a még dntdzhet6 teriletek iranyaba tolddott el, ahol az Ujonnan betelepult népek éltek. A Kr. e. 3. évezred masodik felében a Sumertél északra letelepilt nép, az akkadok megalapitottik Agade varosat. Kirélyuk (Sarrukin) egyesitette Me- zopotémia nagy részét. Azonban a szarazsig eld! menekiil6 jabb noméd népek tamadasai romba din ttték allamat. MEZOPOTAMIA MUVELTSEGE A sumer varosok be- kebelezése nem jelentette kultdrajuk pusztuldsat. Az akkadok, majd az Gket kiveté népek is atvették civi zici6juk alapvet6 vonasait (gy valt a sumer mtiveltség, a mezopotamiai kultra alapjava, melyet az ide érke7% népek a késobbiekben tovabbiejlesztettek.18 / Az 6skor és az kori Kelet Az Allam feladatai ranyftés, a termés és az adok nyil- vantartsa stb.) sziikségessé tették az frés kialakulasét. A sumerok é Mezopotamia késObbi népeinek kiemel- kedé alkotisa az éhirés, mely még a perzsdk koraban is hasznélatban volt. A sumerok mar a Kr. e. 4. évezred végen ismerték az irs mtivészetét. Kezdetben az irasje- lek konkrét dolgokat (targyak, él6lények stb) abrazoliak, leegyszertisttettformaban (képiras). A fejlédeés soran az brak jelentése egyre inkabb tavolodott a rajztél. Egy szétagii szavak jelét kezdték mas fogalmakban hang- alakjuknak megieleléen hasznalni (pl. kar — kar-valy). E folyamat eredményeképpen kialakult a sz6tagirés. Mezopotamiaban mas anyagok hijén agyagra fr- tak, és a fontosabb szivegeket ki is égették. Fz teite lehetvé, hogy nagy szamban maradjanak fenn mezo- potamiai forrasok. (A tizvészeknek, az ellenség gyuij- togatasainak is szerepe volt ebben.) ‘A despotikus allamnak sok irdstudéra volt sziiksé- ge. Ennek érdekében iskolakat sillitottak fel, melyeket a ,tabla hazénak” (edubba) neveztek. Gyakorlasként hosszii szévegeket (pl. Gilgames-eposz) masoltattak lea tanulokkal, fgy a tredékes anyagokb6l rekonstru- 4lni lehetett a sumer frasmiivészetet. A VALLAS Mint a kultira tobbi terdletén, a vallas te- kintetében is meghataroz6 a sumerok szerepe. Iste- nek szazait felvonultat6 zord hitvilaguk tovabb él. Isteneiket kiszmithatatlannak és kegyetlennek abra zolték. A mezopotémiai hitvilag jellegzetes vondsa a jdslas. A jovot a természeti jelenségek megtigyelésé- vel probaltak feltémi. {gy sok ismeret, tapasztalat hal- mozédott fel, mely serkentéien hatott a tuclomanyokra (csillagaszat, matematika). ‘A sumerok hatvanas szimrendszert_haszndltak, melyet maig tandsit a kor 360 fokra osztdsa, valamint az iddmérés egységei (6ra, perc, masodperc). Szoro7- tak, osztottak, tizenkét hénapos naptart hasznaltak, amelyben hatévente egy kiegészit6 hénap egyenlitette kia hold- é a napév eltéréset Ahitvilighoz iskapcsolodtak atérség legjelentésebb épitményel, az agyagtéglakbdl emelt toronytemplo- imok (zikkuratok) Vas-, ké- és rézbalta, A Franciaorszagban a ‘talalt kébalta Kr. e. 3000 kéril készillhetett, a0 5 ceed @ gdrdgorszfgi rézbalta a Kr. @. 3. évezred Kr.0. 4. évezred Keni szarmazk, a king vasballa a | Ki-€. 3. vezred Kew X sez val Kee. 2 évezred Kiet. dvezred [| Fizvelic meg a hirom kalonbszs oon? aa aA A “a ma a a maa ma asA eda Aa aapa >> (DI anyagbot készult esekoz kozotti hhasonlésagokat! Mibdl erednek ezek? Miért jelentett fejlédést az eszkbzok ‘Afémek eteredése anyaginak valtozisa (k6 ~ réz, brone was? Mely tonyez0k gyorsthatak, illetve melyek lassthatak az Gj anya: gokra val stérést? [SZ] [ED] Maeyariza meg, mite hiiom fem eet vei! Kvense nyomon a térképen az egyes fémek térbeli és idébeli elterjedését! Figyelje meg a hasonlé- sgokat, 6 hatérozza meg ezek okail! Hasonlitsa dssze a fémek és az GjkOkori kultira elterjedésének menetét! [F]