 A központi állami szervek rendszere

 Wetzlné dr. László Márta

 2013.

 Készült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által 2013.

 évben kiadott

 „Közigazgatási Szakvizsga”

 Általános közigazgatási ismeretek I. modul: Központi állami szervek rendszere

(jegyzet) felhasználásával

 1. Fejezet

Magyarország alkotmányos berendezkedése

 Magyarország Alaptörvénye

Az ország alaptörvénye

Formai szempontból:

• a jogforrási rendszer csúcsa

• különös eljárási rendben alkotják.

Tartalmi szempontból:

• gazdasági és társadalmi rendre

• állam- és kormányformára

• alapvető jogokra és kötelezettségekre

• állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó

legfontosabb szabályokat foglalja magában.

 A magyar alkotmányfejlődés

 Alapjogok fogalma

 Alapjogok és kötelességek „katalógusának” kialakulása

Emberi jogok

1
 • keletkezése XVI. század

 minden embert megillető

 veleszületett

 elidegeníthetetlen jog

• keletkezése XIX. század

- csak az adott állam polgáraira értelmezhető

 Az alapjogok csoportosítása

 Az alapjogok csoportosítása

 Az alapjogok elhatárolása az államcéloktól

Alapjog

• alanyi jog

• általában nevesített az Alkotmányban

• alanyi jogként érvényre juttatható

• „mindenkinek joga van”

Államcél

• állami politika rangjára emelt program

• kötelezi a mindenkori hatalmat

• nem alanyi jog

• „támogatja”, „oltalomban részesíti”

 Az alapjogok forrásai

• Alaptörvény – alkotmány

• Sarkalatos törvények

• Törvények

• Nemzetközi dokumentumok

 Az alapjogok alapja
Az emberi méltósághoz való jog

2
Az Magyarország Alaptörvényének Szabadság és felelősség részének II. cikkelye szerint:

„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, a magzat életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg.

Az Alaptörvény III. cikke szerint:

(1) Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek
alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy
tudományos kísérletet végezni.

(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek

haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. emberi méltósághoz
való jog


Az alapjogok alapja
A megkülönböztetés tilalma (általános egyenlőségi tétel)

Magyarország Alaptörvényének Szabadság és felelősség részének XV. cikkelye szerint:

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés,

nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti
különbségtétel nélkül biztosítja.

(3) A nők és férfiak egyenjogúak.

(4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a

fogyatékkal élőket.

 Az alapjogok alapja
Nők és férfiak egyenjogúsága

Az Alaptörvény külön is kiemeli a nők és a férfiak egyenjogúságát, mint a jogegyenlőség

nemzetközi dokumentumokban is külön nevesített esetét.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint törekedni kell a nők oldalán meglévő hátrányok

kiküszöbölésére (ezek a hátrányok a nők pszichikai, fizikai tulajdonságaikra vezethetők
vissza), akár a pozitív diszkrimináció alkalmazása révén is.

3
  Az alapjogok alapja
Kisebbségek védelme

Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség részének XXIX. cikkelye alapján:

(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely

nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához
és megőrzéséhez. A

Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven

való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű
oktatáshoz.

(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatunk

létre.

(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint

a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény
határozza meg.

 Az alapjogok alapja
Kisebbségek védelme

A nemzetiségek védelme érdekében a Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát,

magatartást, amely

 a többségi nemzetbe való beolvasztást, vagy a többségi nemzetből történő

kirekesztést célozza;

 a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak

megváltoztatására irányul;

 a kisebbséget vagy a kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi,

jogai gyakorlásában akadályozza;

 a kisebbség erőszakos ki- vagy áttelepülésére irányul.

A nemzetiségek települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak

létre.

(Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a

lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.)

A nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény és a választójogi szabályozása biztosítja a

nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben. A nemzetiségek jogait „A nemzetiségek
jogairól‖ szóló 2011. évi CCXI. sarkalatos törvény szabályozza.

4
  Az alaptörvényben rögzített alapjogok

 Az emberi létezés alapfeltételihez kapcsolódó alapjogok

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

 A politikai szabadságjogok

 Az egyén társadalmi pozícióját meghatározó jogok

 Szociális-gazdásági jogok

 Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó alapjogok

 Az élethez való jog

 A testi épséghez való jog

 Az egészséges környezethez való jog

 Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó alapjogok

Az élethez való jog

Az Alaptörvény II. cikkelye alapján:

„Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét

fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Ezen alapjog kapcsán három kérdést feltétlenül érintenünk kell.

 Mikor kezdődik az élet?

 Elvehető-e az élet?

 Le lehet-e mondani az életünkről?

A magzati élet védelme

A halálbüntetés, az élet elvétele

Az eutanázia

 Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó alapjogok

A testi épséghez való jog

Magyarország Alaptörvényének XX. cikkelye szerint:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

5
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított
élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való
hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a
sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének
biztosításával segíti elő.

 Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó alapjogok

Az egészséges környezethez való jog

Magyarország Alaptörvényének Alapvetés részének P) cikk alapján:

„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai

sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint kulturális értékek a nemzeti
közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára
való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

 Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó alapjogok

Az egészséges környezethez való jog

az Alaptörvény XXI. cikkelye szerint:

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – a törvényben meghatározottak szerint -
helyreállítani, vagy a helyreállítás költségeit viselni.

(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

A környezethez való jog harmadik generációs alkotmányos alapjog, melynek jellemzői:

 globális jellegű, az emberi élet, az emberi faj egészének fennmaradását szolgálja,

 egyetlen állam erőfeszítése nem elegendő,

 megsértése gyakran nem érzékelhető azonnal, így a jogsérelem nem hoz létre
azonnali orvoslási kényszert.

 Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó alapjogok

A személyek általános jogalanyisága

Magyarország Alaptörvényének XV. cikk (1) bekezdése szerint:

„A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.‖

 A jogképesség azt jelenti, hogy valaki jogviszonyok alanyaként jogok és

kötelességek hordozója lehet.

6
  Az alkotmányjogi jogképesség általános és egyenlő, ez azonban nem zárja ki a
megkülönböztetést az egyes jogok gyakorlóival kapcsolatban aszerint, hogy a jogok
az embert, az állampolgárt, a természetes vagy jogi személyeket illetik-e meg.

 Az Alaptörvény egyes alapvető jogok jogosultjaiként csak a magyar állampolgárokat

nevesíti.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

 A személyek általános jogalanyisága

 Büntetőjogi alapelvek

 A tisztességes eljáráshoz való jog

 Az információs önrendelkezési jog

 A levéltitok

 Az otthon, a magánlakás sérthetetlensége

 A lelkiismereti és vallásszabadság

 A tanszabadság

 A tudomány és a művészeti élet szabadsága

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

Büntetőjogi alapelvek

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint:

 csak törvény határozhatja meg a büntetendő cselekményeket (alacsonyabb szintű

jogszabályok nem), amit a törvény nem nyilvánít büntetendőnek, azt nem lehet
bűncselekménynek tekinteni;

 a bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos

indokon kell alapulnia;

 a büntetni rendelésnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie annak céljához

viszonyítva;

 csak a bíróság nyilváníthat valakit bűnössé;

 csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet valakit elítélni (visszaható

hatály tilalma);

 a már elévült bűncselekményeket nem lehet újból büntethetővé tenni;

7
  senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság
jogerős határozata nem állapította meg (az ártatlanság vélelme);

 a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A tisztességes eljáráshoz való jog

Az Alaptörvény szerint az alapjog tartalmi körébe tartozik:

 a hallgatás joga,

 nullum crimen sine lege (nincs bűntett törvény nélkül),

 nulla poena sine lege (nincs büntetés törvény nélkül),

 az ártatlanság vélelme,

 a bírósághoz fordulás joga,

 védelemhez való jog,

 a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadásának lehetősége,

 bírói út biztosítása a szabálysértési ügyekben,

 a jogorvoslathoz való jog,

 a tárgyalás nyilvánossága

 a kétszeres eljárás alá vonás tilalma,

 a kétszeres büntetés tilalma

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A közlekedés, a mozgás szabadsága

Magyarország Alaptörvényének IV. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és
törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó
szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

(3)A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető

legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság
köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indoklással ellátott határozatában
szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

8
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozzák, kárának
megtérítésére jogosult.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A közlekedés, a mozgás szabadsága

A közlekedés és a mozgás szabadsága alkotmányos korlátozásának esetei:

 A büntetés-végrehajtási intézetben töltött büntetést bíróság szabja ki

bűncselekmény elkövetése miatt.

 Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott

gyanúja esetén rendelhető el, legfeljebb 72 óráig tarthat.

 Előzetes letartóztatásra szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén,

egyéb feltételek megvalósulásakor (pl. a terhelt megszökött, elrejtőzött) kerülhet
sor.

 Az elfogás és az előállítás rendőri intézkedés.

 Betegség esetén is sor kerülhet a személyes szabadság korlátozására, pl.

pszichiátriai betegek szabadságának korlátozása, vagy járványügyi elkülönülés
esetén.

Amennyiben valakit jogellenesen tartóztattak le, vagy tartottak fogva, kártérítési igénnyel
élhet.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A közlekedés, a mozgás szabadsága

Az Alaptörvény XXVII. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad
mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje
alatt Magyarország védelmét élvezze.

Magyarország Alaptörvényének XIV. cikkelye alapján:

(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, külföldről bármikor
hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján
lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a
veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak,
büntetésnek vetik alá.

9
(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet –
kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket
hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti
hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai
meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

Az információs önrendelkezési jog

Magyarország Alaptörvényének VI. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását
és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok
megismeréséhez és terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméhez és közérdekű adatok megismeréséhez való jog

érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Jelenleg az államigazgatásban három egymástól eltérő célú és eltérő körben alkalmazott

azonosító jel használatos:

 személyazonosító jel (népesség-nyilvántartásban),

 az adóazonosító jel (adóigazgatásban),

 a társadalombiztosítási azonosító jel (a társadalombiztosításban).

A törvény kivételesen, közérdekből elrendelheti személyes adat nyilvánosságra hozatalát.

Ezek az adatok az ún. közérdekből nyilvános adatok.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A levéltitok

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (1) bekezdése szerint:

„Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy
üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb
módon visszaél.”

Magántitok védelméhez való jog korlátozásának esetei:

 a titkos információgyűjtés (a rendőrségi, a büntetőeljárási, illetve a

nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvények teszik csak lehetővé);

10
  a fogvatartottak levelezése (Az elítélt levelezése – a hatóságokhoz és a nemzetközi
szervezetekhez küldött levelek kivételével – ellenőrizhető a büntetés-végrehajtási
intézet biztonsága szempontjából.);

 az előzetes letartóztatásban lévők levelezési joga korlátozható;

 a postai küldeményeket a postai szolgáltató felbonthatja, ha felbontás nélküli

átcsomagolással a küldemény tartalmának megóvása nem biztosított.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

Az otthon, a magánlakás sérthetetlensége

Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre
erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad,
vétséget követ el a büntető törvénykönyv szerint. A magánlakás sérthetetlenségéhez való
jog korlátozható.

Ilyen korlátozást jelentenek:

 a házkutatás (a büntetőeljárás során eljáró szervek végezhetik);

 a rendőri intézkedések (A rendőr a magánlakba bebocsátás esetén vagy hatósági

határozat birtokában léphet be. Ezek nélkül csak abban az esetben, ha segélyhívás
érkezett, bűncselekményt vagy öngyilkosságot kíván megakadályozni,
veszélyelhárítás céljából.);

 a titkos információgyűjtés.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A lelkiismereti és vallásszabadság

Magyarország Alaptörvényének VII. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog

magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását és azt a
szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények,
szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen,
nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőze, gyakorolja,
vagy tanítsa.

(2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a

közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.

(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A tanszabadság

11
Magyarország Alaptörvényének X. cikkelye alapján:

 Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát,

továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás,
valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

Az Alaptörvény XI. cikkelye alapján:

 Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

 Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével,

az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető
középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető
felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben
meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

Az Alaptörvény XVI. cikkelye alapján:

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettségük magában

foglalja gyermekük taníttatását.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A tudomány és a művészeti élet szabadsága

Magyarország Alaptörvényének X. cikkelye alapján:

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát,

továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint
törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatás
értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia

tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás
tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény
szabályozza.

 A személyes szabadság alkotmányos garanciái

A tudomány és a művészeti élet szabadsága

12
A művészeti élet szabadsága a véleménynyilvánítás anyajogából eredeztetett
kommunikációs jogcsoportba tartozik, amely jelenti

 a művészi alkotómunka szabadságát,

 a művész bármely meg nem engedett korlátozástól mentes önkifejezését,

 a művészeti alkotások nyilvánosság elé tárásának, terjesztésének szabadságát.

A tudományos élet szabadságát az állam köteles biztosítani. Ennek megfelelően:

 a tudományos kutatást nem korlátozhatja,

 a tudományos igazságok kérdésében nem dönthet,

 nem korlátozhatja a tudomány eredményeinek megismerését.

Az állam, mint hatalom, támogatja a tudományos életet, de az államnak a tudományos

igazságok kérdésében semlegesnek kell lennie.

 Politikai szabadságjogok

 A közügyekben való részvétel

 A választójog

 A közhivatal viselés joga

 A petíciós jog

 Az egyesülési és gyülekezési jog

 A vélemény és sajtószabadság

 A véleménynyilvánítás szabadsága

 A sajtószabadság

 Közügyekben való részvétel

A közügyekben való részvétel

szűkebb értelemben a közügyek viseléséhez való jogot jelenti, melyhez tartozik az aktív és
a passzív választójogosultság, a népszavazáson való részvétel joga, a közigazgatásban,
illetve az igazságszolgáltatásban való közreműködés joga.

Ezen jogok gyakorlása általában állampolgársághoz kötött.

13
Tágabb értelemben a közügyek viseléséhez való joghoz sorolják az egyesülési és
gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a közérdekű információhoz való
jogot.

Gyakorlásuk általában nem állampolgársághoz kötött.

 választójog

Magyarország Alaptörvényének XXIII. cikkelye alapján:

(1)Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési

képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai
parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen

(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a választópolgár

lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás
jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja

(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési
képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni,
aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.

(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének,

képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza
meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be

 választójog

Nincs választójoga annak:

 aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll,

 közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll,

 szabadságvesztés büntetését tölti,

 büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,

 az Európai Unió más tagállama polgárának, ha hazájában kizárták e jog

gyakorlásából

 A közhivatal viselés joga

 A közhivatal viselés jog alapján senkinek sincs alanyi joga meghatározott közhivatal
betöltéséhez.

 Törvény a közhivatal viseléséhez való jogot szabályozhatja, a közhivatal betöltését

feltételekhez kötheti, megfelelő képesítéshez, gyakorlathoz. Például a

14
 köztisztviselőkkel szemben olyan követelményeket fogalmaz meg a jog, amelyek a
közszolgálat tisztaságát, a pártatlan, részrehajlástól és befolyástól mentes eljárást
biztosítják.

 Petíciós jog

Magyarország Alaptörvényének XXV. cikkelye alapján: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
egyedül, vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon
bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”

 Az egyesülési és gyülekezési jog

Magyarország Alaptörvényének VIII. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A

pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok a
közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény

határozza meg.

(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján

szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

 Az egyesülési és gyülekezési jog

 Az egyesülési jog alapján

 magánszemélyek és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezetek társadalmi szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek;

 olyan társadalmi szervezetnek nem minősülő közösséget is létre lehet hozni, amely
nem működik rendszeresen, nincs nyilvántartott tagsága.

 Az egyesülési jog korlátai:

 nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg

kizárólagos birtoklására;

 nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást;

 nem járhat mások jogának és szabadságának sérelmével;

15
  társadalmi szervezet nem alapítható elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenység végzése céljából;

 az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.

A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség törvényességi

felügyeletet gyakorol

A pártok speciális jellemzői:

 csak magánszemélyek lehetnek tagjai,

 a pártok felett az ügyészség nem gyakorol törvényességi felügyeletet,

 jogosultak állami költségvetési támogatásra,

 az egyesülési szabadság, illetve a pártalapítási szabadság alapján jönnek létre,

 közvetítő szerepet töltenek be a társadalom és a közhatalom politikai

kapcsolatában,

 az egyesülési jog alapján létrejövő egyéb szervezethez viszonyítva

többletjogosítványok illetik meg (képviseleti szervek létrehozása, választása),

 sajátos kötelességek terhelik (pl.: gazdálkodásukra, megszűnésükre vonatkozó

szabályok).

 A vélemény és sajtószabadság

Magyarország Alaptörvényének IX. cikkelye szerint:

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a

demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési

piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.

A véleménynyilvánítás szabadságának tartalma:

 egyfelől egyéni szabadságjog, másfelől politikai alapjog;

 többféle szabadságjog, az ún. kommunikációs alapjogok anyajoga

 A vélemény és sajtószabadság

A véleménynyilvánítás korlátai négy védendő érdek köré csoportosíthatók:

16
  az állam érdekei (állami szimbólumok védelme);

 a társadalom egészének érdeke (közerkölcs, közrend és közbéke);

 (az egyes társadalmi csoportok érdekeinek védelme a jogi, etnikai, vallási, nemi stb.
diszkriminációt jelentő megnyilvánulásokkal szemben

 a magánszféra védelme (az egyén becsülete, magántitka, jó hírneve).

 Az egyén társadalmi pozícióját meghatározó jogok

 A tulajdonjog

 Az öröklési jog

 A szerződési szabadság

 A munka, a foglalkozás és vállalkozás szabad megválasztása

 A család, a házasság, a gyermekek védelme

 A tulajdonjog

Magyarország Alaptörvényének XIII. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi

felelősséggel jár.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott

esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

--------------------------------------------------------

 A köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú

 A nemzeti vagyont törvény határozza meg.

 Az állam tiszteletben tartja az önkormányzati vagyont.

 Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha a közérdekű cél más módon nem
valósulhat meg. (kártalanítás jár)

 A munka, a foglalkozás és a vállalkozás szabad megválasztása

Magyarország Alaptörvényének XII. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a

vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki
köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

17
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak a feltételeit, hogy minden munkaképes
ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson

 A család, a házasság, a gyermekek védelme

Magyarország Alaptörvényének Alapvetés részének „L.” cikkelye, az állam és a nemzet

létezésnek alapvető feltételeként jelentette ki, miszerint:

„(1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint a férfi és nő között, önkéntes

elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családok mint a nemzet
fennmaradásának alapját.

(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.

(3) A családok védelmét sarkaltos törvény szabályozza.”

Magyarország Alaptörvényének XVI. cikkelye alapján:

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelesség magában foglalja

gyermekük taníttatását.

(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

Magyarország Alaptörvényének XVIII. cikkelye alapján:

(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető,

törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.

(2) Magyarország külön intézkedéssel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi

védelmét.

 Szociális-gazdasági jogok

 A szakszervezeti szervezkedés és az érdek-képviselet szabadsága

 A sztrájkjog

 A szociális biztonsághoz való jog

 A lakhatás joga

 A szakszervezeti szervezkedés és az érdek-képviselet szabadsága

18
Az egyesülési jogon alapuló jog mellett Magyarország Alaptörvényének XVII. cikkelye
alapján:

(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahely biztosítására, a nemzetgazdaság

fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.

(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint

szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján
kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy
munkabeszüntetést tartsanak.

(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát

tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves
fizetett szabadsághoz

 A sztrájkjog

 A sztrájktörvény szerint a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására

illeti meg a sztrájkjog.

 A sztrájk nem lehet politikai jogok érvényesítésének eszköze.

 A sztrájkban való részvétel önkéntes.

 Nem lehet sztrájkolni az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres testületeknél,

a rendészeti szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál

 Minimum szolgáltatás biztosításának szabálya

 A szociális biztonsághoz való jog

Magyarország Alaptörvényének XIX. cikkelye alapján:

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot

nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibáján kívül
bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben
meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók

esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe

vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is
megállapíthatja.

19
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló
nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények
működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság
feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

 A lakhatáshoz való jog

Magyarország Alaptörvényének XXII. cikkelye alapján:

 „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a

közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítani.”

 Az alapvető kötelességek

1. A jogszabályok megtartásának kötelessége

2. A közterhekhez való hozzájárulás kötelessége

3. A honvédelmi kötelesség

4. A tankötelezettség

5. A gondoskodás

6. Hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok ellátásához

7. Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek viselése

8. A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelme

9. A törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszervezőivel, kizárólagos

birtokosaival szemben.

 Az alapjogok védelme, érvényre juttatása

 Alkotmánybíróság

 Rendes bíróságok

 Ombudsmani jogvédelem

 2. Fejezet
Az állami szervek rendszere, jellegük és egymáshoz való viszonyuk

 Magyarország államszervezete

 Az Országgyűlés jogállása, feladat- és hatásköre

 Az Országgyűlés megalakulása, megbízatásának időtartama

20
  Alakuló ülés: a választás második fordulóját követő 30 napon belül

 Az Országgyűlés szervezete

 Az Országgyűlés működése

Ülésszak

Rendes Rendkívüli

• Febr. 1.- jún.15. Ülés - Köztársasági elnök

• Szept. 1.- dec.15. - Kormány

Ülésnap - képviselők 1/5-ének

írásbeli kérelmére

• az ülés elnapolható

• részt vevők, határozatképesség

• az ülések általában nyilvánosak

• tárgysorozatba vétel, napirend megállapítása

• tárgyalás

• döntéshozatal – a szavazás módjai

• jegyzőkönyv

 Indítványok

Önálló indítványok:

• törvényjavaslat

• határozati javaslat

• politikai nyilatkozattervezet

• jelentés

• interpelláció

• kérdés

• azonnali kérdés

Nem önálló indítvány:

21
 • sürgősségi javaslat

• kivételességi javaslat

• módosító javaslat

• kapcsolódó módosító javaslat

• bizottsági ajánlás

 A törvényjavaslat tárgyalása

 Az országgyűlési képviselők jogállása

• Szabad mandátum

• Mentelmi jog

 felelősségmentesség

 sérthetetlenség

• Összeférhetetlenség fajtái:

 hivatali

 gazdasági

 méltatlansági

 A Kormány létrejötte és megbízatásának megszűnése

1. Az Országgyűlés általános választása után

- a köztársasági elnök javaslatára

- az Országgyűlés a kormányprogram elfogadásával együtt abszolút többséggel

megválasztja a miniszterelnököt

2. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kinevezi a minisztereket

3. a) A Kormány megbízása legfeljebb 4 évig – az új OGY alakuló üléséig – tart. (ügyvezető

kormány)

b) A megbízás megszűnése alapvetően a miniszterelnökkel összefüggő okok miatt

történik:

- konstruktív bizalmatlanság

- miniszterelnök: lemondása

22
 halála

választójogának elvesztése

vele szembeni összeférhetetlenség megállapítása

c) - Megszűnhet a megbízás a Kormány lemondásával

- Köteles lemondani, ha az általa javasolt bizalmi szavazáson a bizalmat nem kapja

meg

 A Kormány szervezete

 A Kormány munkáját segítő szervek

 A kormánybizottságok

 Kabinetek

 Egyéb tanácsadó testületek

 Kormánybiztos

 Miniszterelnöki biztos

 miniszterelnökség

 Kormány irányítása alatt álló szervek

 Minisztériumok

 A kormányhivatalok

 A központi hivatalok

 A területi és helyi államigazgatási szervek

 Sajátos jogállású államigazgatási szervek

 Önálló szabályozó szerv


A Kormány feladat- és hatásköre

(A két feladat- és hatáskör csoport nem választható el élesen egymástól. Köztük

összefüggések és átfedések találhatók.)

Kormányzati feladatok

23
 • Alkotmányos rend védelme, állampolgári jogok biztosítása.

• Társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása.

• A szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének meghatározása,

feltételeinek biztosítása.

• A tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatainak meghatározása és a

szükséges feltétel biztosítása.

• Képviseli Magyarországot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő

intézményeiben.

• Külpolitika meghatározásában és megvalósításában való közreműködés.

• Nemzetközi szerződések kötése.

• Rendeleteket bocsát ki.

Államigazgatás irányítása

• Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek irányítása.

• Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.

• A fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása.

• Határozatokat hoz.

 A köztársasági elnök jogállása

• az országgyűlés választja – több forduló (35. életév, választójog, magyar

állampolgárság)

• a megbízatás időtartama 5 év. egyszer újraválasztható.

• sérthetetlen

• a nemzeti egység kifejezője

• őrködik az államszervezet demokratikus működése felett

• a magyar honvédség főparancsnoka

• tisztség megszűnése:

― megbízatás idejének lejártával

― az elnök halálával

― lemondással
24
 ― a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tévő állapottal

― Ha a választáshoz szükséges feltételek már nem állnak fenn

― az összeférhetetlenség kimondásával

― az elnöki tisztségtől való megfosztással (az alkotmányban meg-

határozott korlátozott jogi felelősség – hivatali tevékenységével
összefüggő szándékos alkotmány- vagy törvénysértés esetén)

 A köztársasági elnök feladat- és hatásköre

 A bírói szervezet

• Rendes bíróság:

1. Kúria (Elnökét az OGY a képviselők 2/3-os többségi szavazatával 9 évre választja)

2. Ítélőtáblák

3. Megyei ( Fővárosi ) törvényszékek

4.Járásbíróságok (2013-ig helyi bíróságok)

 Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei

 bírói függetlenség elve,

 az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve,

 az igazságszolgáltatás egységének elve,

 a társas bíráskodás, az ülnökök részvételének elve,

 a bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve,

 az anyanyelv használatának joga,

 az ártatlanság vélelme,

 a védelemhez való jog,

 a jogorvoslathoz való jog,

 a tisztességes eljárás elve.

 Az ügyészség szervezete

• Önálló szervtípus

• Élén: a Legfőbb Ügyész

25
 • Az OGY-nek felelős

• Centralizált

• 4 szintű szervezet:

 Legfőbb Ügyészség

 Fellebbviteli Főügyészségek

 Főügyészségek

 Járási Ügyészségek (2013-ig:Városi, fővárosi kerületi ügyészségek)

 Az ügyészség feladata és tevékenységi körei

Feladata

Gondoskodás az állampolgárok jogainak védelméről.

Az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető

minden cselekmény következetes üldözése.

Tevékenységi körei:

― nyomozás

― nyomozás törvényessége feletti felügyelet

― büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyelet

― az ügyész részvétele a bíróság előtti eljárásban

― törvényességi felügyelet (felhívás, jelzés)

 Az alapvető jogok országgyűlési biztosai

• Általános hatáskörű országgyűlési biztos.

• Szakombudsmanok: adatvédelmi biztos, nemzetiségi kisebbségi biztos.

• Országgyűlés választja ( 6 év )

• Független

 Az alapvető jogok országgyűlési biztosai

Az alapvető jogok biztosa hatásköre kiterjed:

26
  a közigazgatási feladatot ellátó szervekre;

 a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervekre, e jogkörükben;

 a Magyar Honvédségre és a rendvédelmi szervekre;

 nemzetbiztonsági szolgálatokra;

 a nyomozó hatóságokra (az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervre is);

 a helyi önkormányzatokra és a kisebbségi önkormányzatokra;

 a köztestületekre;

 a közjegyzőkre;

 a megyei bírósági végrehajtóra és az önálló bírósági végrehajtóra;

 a közszolgáltatást végző szervre.

Nem terjed ki azonban hatásköre az Országgyűlésre, a köztársasági elnökre, az

Alkotmánybíróságra, az Állami Számvevőszékre, a bíróságokra, az ügyészségekre, kivéve az
ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervezetet, valamint a választási szerv
tevékenységére.

Adatvédelem: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

 Az Alkotmánybíróság

Feladat és hatásköre:

1. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata - előzetes normakontroll

2. Az Alaptörvénnyel való összhang (az alkotmányellenesség) utólagos vizsgálata –

utólagos normakontroll

3. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt

4. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

5. Alkotmányjogi panasz elbírálása

6. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata

7. Az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő

vélemény

8. A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztás

9. A hatásköri összeütközés feloldása (hatásköri vita)

27
 10. Az Alaptörvény értelmezése

 Az Alkotmánybíróság szervezete

 15 tagból álló testület (elnök vezeti)

 Az OGY választja 2/3-os többséggel 12 évre

 Ügyviteli teendőket az Alkotmánybíróság Hivatala látja el

Személyi feltételek:

 Alkotmánybíróvá csak olyan büntetlen előéletű, jogi végzettségű, országgyűlési

képviselők választásán választható magyar állampolgár választható meg, aki 45.
életévét betöltötte, továbbá kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár,
vagy az MTA doktora), illetőleg olyan gyakorlati jogász, akinek legalább húszéves
szakmai gyakorlata van állam- és jogtudományi végzettséghez kötött munkakörben.

 Nem lehet tagja az Alkotmánybíróságnak az a személy, aki a megválasztás napját

megelőző négy éven belül a Kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője
volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be. Az Alkotmánybíróság tagjai nem
lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

• Az ÁSZ hatáskörei

• Az ÁSZ szervezete, eljárása

• A számvevőszéki vizsgálat:

• Törvényesség

• Eredményesség

• Célszerűség

 AZ ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYOS ALAPJAI

• Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia

• Önkormányzati jogok

• Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata

KÖSZÖNÖM A FIGYELME

Közigazgatási jog I.

2. Konzultáció
28
ÁLLAMIGAZGATÁS

1. fejezet

Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében

1.1. Hatalommegosztási modellek

1.3. Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről

A közigazgatás fogalma:

A közigazgatás olyan közhatalommal rendelkező igazgatási tevékenység, illetve

szervezetrendszer, amely a hatalommegosztás elvéből eredően önálló hatalmi ágként
funkcionálva biztosítja a jogállamiság követelményeinek érvényesülését. (A civil
közigazgatás az államigazgatási szervek rendszeréből és önkormányzati szervek
rendszeréből áll)

Államigazgatási szerv sajátosságai:

A közigazgatási intézményrendszer olyan alrendszere, melyet a következő sajátosságok

jellemeznek:

• Más állami szervektől elkülönült szervezettel és önálló jogi személyiséggel

rendelkező szervek

• Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási

jogosítványokkal rendelkeznek

• Önálló döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek,

• Általában hivatali formában működnek, így élükön egyszemélyi felelős

vezető áll, aki egyben a hatáskörök, igazgatási jogosítványok címzettje

• Az állami költségvetésben megállapított költségvetéssel rendelkeznek

2.2. Az államigazgatási szervek csoportosítása

2.3. Az államigazgatás társadalmi funkciói

2.4. Az államigazgatás felelősségi rendszere

2.5 Az államigazgatási döntés fogalma

2.6. Az államigazgatási döntés csoportosítása a döntés kötöttsége alapján

2.7. Az aktusok elhatárolása az egyéb cselekményektől

2.8. Az államigazgatási aktusok fajai

29
3. Az államigazgatás felépítése

3. Az államigazgatás felépítése

1. Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi személyisége.

(de 2010. évi XLIII. tv.)

2. A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati

költségvetésből működnek, a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési
szervek csoportjába tartoznak

3. Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a

kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és
a köztisztviselők/kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá
tartoznak.

3.2. A magyar közigazgatási szervek rendszere

1. Általános hatáskörű központi irányító szerv

2. Testületi jellegű (kancellármodell)

3. Élén a miniszterelnök áll, tagjai a tárcákat irányító miniszterek

4. Megbízatása 4 évre szól (előbb megszűnhet a miniszterelnök halálával,

lemondásával, konstruktív bizalmatlansági indítvány sikeres benyújtása esetén)

5. Jogalkotási hatáskörében kormányrendeletet ad ki, amely mindenkire kötelező

lehet, illetve jogosult az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására (kormány
normatív határozata)

6. Működését egyéb testületi szervek segítik

3.1.2. A miniszterelnöki hivatal típusai

3.1.2. Miniszterelnökség

3.1.2. A KIM Kormányiroda feladatai

A javasolt intézkedés

1. kormányprogramhoz való illeszkedését,

2. indokait,

3. lényegét,

30
 4. főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint

5. várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási,

nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint példákkal és számításokkal
alátámasztva – , illetve következményeit (hatásvizsgálati lap),

6. jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, valamint

7. a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését,

illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő
szempontokat,

8. továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését;

9. a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot.

10. Kiemelt fontosságú törvényjavaslatok, kormányrendeletek, koncepciók esetén

célszerű a kormányzati döntéshozatalt két szakaszos eljárásban végrehajtani.

(Elvi, koncepcionális kérdések, illetve a részletes, konkrét javaslatokat tartalmazó

előterjesztés)

1. A kormányhoz előterjesztést benyújtók köre;

3. Az előterjesztések megalapozottságát célozza az előterjesztések véleményezési

eljárása.

(KIM közigazgatási államtitkára, a közigazgatási egyeztetés, valamint az

államtitkári értekezlet)

3.1.5. Az előterjesztések tárcaegyeztetése

3.1.6. A közigazgatási államtitkári értekezlet

3.1.7. A Kormány ülése

3.2. A minisztérium fogalma

1. Kormány-előterjesztések előkészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása;

2. Jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok;

3. Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok;

4. Irányítási, felügyeleti, ellenőrzési feladatok;

5. Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy másodfokú döntési jogkörök;

6. Információs szolgáltató feladatok;

31
 7. Nemzetközi kapcsolatok;

8. Civil kapcsolatok.

3.2.2. A minisztérium szervezete

3.3. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek

2010. Évi XLIII. TÖRVÉNY

» Kormányhivatal: törvény hozza létre, a Kormány irányítja (pl. ksh, nav);

» Központi hivatal: kormányrendelet hozza létre, miniszter irányítja (pl. oep, oth,
kih);

» autonóm államigazgatási szerv: törvény hozza létre, nem tartozik a kormány

irányítása alá (pl.GVH, NVI);

» önálló szabályozó szerv: törvény hozza létre, nem tartozik a kormány irányítása alá
(nmhh, pszáf, mekh)

3.4. A területi és helyi közigazgatási szervek

3.4.1. Területi államigazgatási szervek

3.4.2. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek

3.4.2. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek

A területi államigazgatási szervek csoportosítása jogállásuk alapján:

a Kormány általános hatáskörű területi szerve (kormányhivatal);

Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei

Egyes minisztériumok és más központi államigazgatási szervek alárendeltségében működő

területi államigazgatási szervek

Települési szinten főszabályként: államigazgatási és az önkormányzati közigazgatási

funkciók egy részét azonos szervezet keretében látják el;

A települési önkormányzat jegyzői/körjegyzői: szakszerű önkormányzati előkészítő és

végrehajtó funkciót látnak el, másrészt – ha jogszabály másként nem rendelkezik –
általános elsőfokú hatóságként működnek.

32
Amennyiben egy ágazatnak nincs külön területi dekoncentrált szerve, úgy első fokon, vagy
ha a jegyző az első fok, akkor másodfokon a közigazgatási hivatal, mint a kormány
általános hatáskörű területi szerve járhat el (általános hatósági fórumrendszer).

Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak az összekapcsolását jelentik,

amelyeknek azonos a rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az államigazgatásnak
a társadalomra gyakorolt hatásában.

4.2. Az államigazgatás társadalmi funkciói

4.2. Az államigazgatás funkciói

4.3.1. Államigazgatási feladatok alapfogalmai

4.3.1.1. Hatáskörök csoportosítása

A hatósági jogkört telepítő jogszabály rendelkezik arról hogy:

1. kikre kötelező;

2. milyen elnevezésű döntés;

3. mire jogosíthat, kötelezhet;

4. milyen feltételek fennállása esetén;

5. milyen eljárásban.

4.4. Az államigazgatás működésének tagolása

A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban

meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntéseket
hozhatnak és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt:

Jogalkotás (Kormány és tagjai, önálló szabályozó szervek)

Hatósági tevékenység

4.5.2. Az államigazgatási szervek

hatósági tevékenysége

4.5.3. A hatósági jogalkalmazó cselekmények

A jogszabályok és az ezek alapján hozott döntések figyelemmel kísérése, ellenőrzése.

Ellenőrzési jogosítványok

1. Helyiségekbe beléphet.

33
 2. Iratokba betekinthet.

3. Ellenőrzötteket meghallgat-hat.

4. Eszközök, felhasznált anyagok műszeres vizsgálatát elvégezheti.

5. Mintát vehet.

Intézkedési jogosítványok

1. A veszélyhelyzet elhárítása érdekében azonnal végrehajtandó hatósági intézkedést

tehet.

2. Hatósági jogalkalmazó határozatot hozhat.

3. Felelősség megállapítására intézkedhet.

4. Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes működésére kiterjed (általában a

szervezeti, működési, döntéshozatali tevékenységre).

5. A felügyelet során csak a tevékenységek jogszerűségét hivatott ellenőrizni.

6. Normasértés esetén intézkedik a jogsértés megszüntetése iránt.

7. Korlátozott eszközökkel rendelkezik.

4.6. Hierarchikus igazgatás

4.6.1. hierarchikus igazgatás

Vezető:

Munkáltatói jogok

Gazdálkodási jogok

Belső szervezeti tagolás, működési rend szabályozása

Felelősség

Utasítási jog

Ellenőrzési jog

Irányító:

Egyedi utasítás

Vezető tevékenységének ellenőrzése

Jelentéstételre vagy beszámolásra kötelezés

34
4.7. Állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása

• 1990-ig: közvetlen államigazgatási irányítás.

• 1990-ben az Ötv.-vel leválik az állami vagyonról az önkormányzati vagyon.

• 1990-et követően, 2007-ig kettős igazgatás az állami tulajdon tekintetében:

• kincstári vagyon: Kincstári Vagyoni Igazgatóság

• vállalkozói vagyon: Állami Vagyonügynökség (később: Állami Privatizációs

és Vagyonkezelő Zrt.)

• 2007-et követően (2010-ben korrekció): a Nemzeti Földalap kivételével egységes –

tulajdonosi – irányítás: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

• 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról

4.7.1. Állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása

Magyar nemzeti vagyonkezelő zrt.

Atipikus államigazgatási szerv

Egyszemélyes részvénytársaság

Részvénye forgalomképtelen

Alapító okirata

Ügyvezetése

Tevékenységének ellenőrzése

Operatív vezetése

feladatköre

1. Az unión belül a tagországok közigazgatása a belső szuverenitás körébe tartozó

kérdés, melyre nincs uniós szabályozás.

2. A Római Szerződés és a koppenhágai kritériumok azonban azt követelik a jelölt

országoktól (és a tagállamoktól is), hogy a közösségi vívmányokat megvalósítani
képes nemzeti közigazgatással rendelkezzenek.

3. A konkrét elvárásokat az 1997-es holland elnökség alatt készített közös Európai

Közigazgatási Tér című anyagból ismerhetjük meg.

4. Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus.

35
 5. Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok
érvényesülését biztosító jogrend.

6. Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító

kormányzati szervezet.

7. Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások

értékelésének lehetővé tételével.

8. Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése.

9. Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási

kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát.

10. Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása.

11. Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése.

12. Közintézmények elszámoltathatósága.

13. Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése.

14. Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus.

15. Független bírósági rendszer megléte.

16. Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de

politikamentes rendvédelmi erők működése.

5.1. A központi államigazgatási szervek kapcsolódása az Európai Közigazgatási Térhez

• Kapcsolódás:

• uniós szabályok végrehajtása

• döntés-előkészítésben történő közreműködés

• Többszintű rendszer:

• EKTB

• szakértői csoportok

• közigazgatási államtitkári értekezlet

• külügyminiszter

• Kormány

Az EU által követett közigazgatási modell

36
Az Európai Bizottság személyzeti politikája: élethosszig szóló karrierrendszer

Az Unió központi apparátusának szervezőelvei:

- politikamentesség

- meritokrácia

- diszkrimináció-mentesség

- multikulturalizmus

- földrajzi egyensúly

EUPAN (Európai Közigazgatási Hálózat)reformjavaslatai:

Vezetés

Felhasználói nézőpont

E-kormányzat

Partnerség

Változásvezetés

Mérés

Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása

Költséghatékonyság

Emberi erőforrás fejlesztése

Nyugdíj

Közszektor teljesítménye

Integritás

Jobb szabályozás

A gazdasági válság hatásainak csökkentése és a nemzeti kormányok gazdaságélénkítési

célkitűzéseinek támogatása érdekében a tagállamok közigazgatási rendszereinek
mélyreható változásai

A felsővezetők képességeinek és szerepének megerősítése

A közigazgatási teljesítmény fokozása

5.3. Hazánk közigazgatás-fejlsztési stratégiája (Magyary Program)

37
 » 2011 júniusában indult útjára a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program
(Magyary Program 11.0), melynek célja a közigazgatás hatékonyságának javítása
volt;

» A program értékelését, az eddig lezajlott fejlesztéseket, valamint a további

feladatok ismertetését foglalja össze a 2012 augusztusában bemutatott Magyary
Program 12.0.;

» A Magyary Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit alapjaiban

meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely pontosan
definiált célok és értékek mentén rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait.

5.3. Magyary Program

» A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, értelmezési keret, amely a
2014-ig szóló időtartamra meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és
intézkedéseket a hazai közigazgatás-fejlesztés számára;

» biztosítja a folyamatos mérhetőséget, megvalósulásáról, évről évre jelentés készül,

amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető;

» időtartománya igazodik a politikai ciklushoz;

» fő stratégiai célkitűzései:

• az eredményes szervezeti működés,

• a feladatrendszer megújítása,

• a belső eljárások racionalizálása,

• az ügyfélkapcsolatok javítása,

• a személyzeti igazgatás fejlesztése,

• a kiszámítható életpálya.

5.3. Magyary Program

első pillér – Szervezet

» Az állami szervezeti kataszter kialakítása az első lépés a közigazgatás hatékony

működésének elérésére;

» A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi

közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépéseként újra létrejöttek
a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok, majd ezek bázisán a megyei (fővárosi)

38
 kormányhivatalok mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szervei;

» Emellett elkezdődött a járási államigazgatás kialakítása is, amelynek értelmében a

megyei kormányhivatalok alárendeltségében, alapvetően az adott járásban jelen
lévő szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból létrejönnek a járási
hivatalok;

» Ezzel szorosan összekapcsolódik az önkormányzati reform, amely a Magyary

Programmal együtt elhozza a helyi közügyek, valamint az államigazgatási ügyek
régóta halogatott szétválasztását a járási hivatalok és az önkormányzatok között.

5.3. Magyary Program

második pillér – Feladat

» A hatékony nemzeti közigazgatás megvalósításának alapfeltétele, hogy a

közigazgatási szervek naprakészen tudják, hogy milyen feladatokat és hatásköröket
rónak rájuk a jogszabályok és a stratégiai dokumentumok. A Magyary Program
keretében ezt a célt segíti előmozdítani az állami feladatkataszter, amely
ágazatonként, illetve alágazatonként tartalmazza a jogszabályokban és stratégiai
tervdokumentumokban előírt:

» feladatok pontos forrását (mi írja elő a feladatot),

» a felelős szervezetet,

» az együttműködő szerveket és az együttműködés formáját,

» a feladatellátást biztosító költségvetési fejezetet,

» továbbá a végrehajtás ütemezését és határidejét.

5.3. Magyary Program

harmadik pillér - Jogalkotás

A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába:

» az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazását;

» a színvonalas jogszabályszerkesztést;

» a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését;

» a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát;

» az adminisztratív terhek csökkentését.

39
5.3. Magyary Program
negyedik pillér – Eljárás

A Magyary Program célja:

» az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató

működés kialakítása,

» az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas

színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakítása.

» A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében többcsatornás (személyes,

elektronikus és telefonos) kormányzati ügyfélszolgálati „kormányablak” rendszer
kerül kialakításra, amely az ügyfelek számára lehetőséget teremt ügyeik egyablakos
(egy helyszínen történő) elintézésére.

5.3. Magyary Program

ötödik pillér – Személyzet

A Magyary Program a személyzet fogalmát kiterjesztően értelmezi, beleérti:

» mind a szűk értelemben vett közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőket,

» mind a katonákat és rendőröket, vagyis a fegyveres, illetve más hivatásos szolgálati

állomány tagjait is,

» ezentúl a személyzet fogalmába beletartozik mindenki, aki bármilyen jogviszony

keretében rendszeresen, személyesen foglalkoztatva munkát végez a közigazgatás
számára.

Az életpályák fejlesztése közös elvek és értékek mentén:

Ennek képezheti alapját a több ponton is egymással érintkező életutak egységes

kidolgozása. Így a teljes szervezetrendszerben ténylegesen megvalósíthatóvá válik az
átjárhatóság.

» A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az állam a

feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő számára pedig a részvétel
kötelező.

Köszönöm a figyelmet!

A norma funkciói

 Közösségteremtő, integráló funkció

40
  Magatartásmintát nyújt

 Közreműködik a konfliktusok rendezésében

 Értékelési alapot nyújt mások magatartásához

 Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

 Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

A jogi norma és
a jogalkotás fogalma

A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége:

 amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik,

 amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek,

 amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen

biztosítják.

A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek:

 az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó,

 jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.

A jogforrás fogalma

Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként

az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget,
felhatalmazást kapnak.

 belső (anyagi) jogforrás: a jogalkotó szerv

 külső (alaki) jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a jogi norma (jogalkotó
tevékenység)

A jogforrások csoportosítása

1. Jogszabályok

2. Közjogi szervezetszabályzó eszközök

Egyéb csoportosítási lehetőségek:

1. Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint:

41
  autonóm (eredeti)

 végrehajtási (származékos)

2. Területi hatály szerint:

 országos

 helyi

Jogszabályok

Belső (anyagi) jogforrás:

 Országgyűlés

 NET (1989. október 23-án megszűnt)

 Kormány

 Magyar Nemzeti Bank elnöke

 Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek

 önálló szabályozó szerv vezetője

 helyi önkormányzat képviselő-testülete

Rendeletalkotás különleges jogrendben:

 köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, Országgyűlés, Kormány, megyei közgyűlés

elnöke, főpolgármester

A jogszabály érvényessége és hatályossága

Érvényesség

Hatályosság

A jogszabály keletkezéséhez kötődik.

Feltételei:

 a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás

során alkossa;

 a jogszabály illeszkedjék a

jogforrási hierarchiába;

 feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak;

42
  megfelelően legyen kihirdetve.

Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott

személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.

 időbeli hatály

 területi hatály

 személyi hatály

 szervi hatály

 tárgyi hatály

A jogalkotás szakaszai

A jogszabály szerkezete

 Preambulum (törvény esetében)

 Bevezető rész (rendelet esetében)

 Általános rendelkezések

 Részletes rendelkezések

 Záró rendelkezések

• törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet-tervezet esetében

felhatalmazó rendelkezések;

• hatályba léptető rendelkezések;

• átmeneti rendelkezések;

• törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló

rendelkezések;

• a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések;

• módosító rendelkezések;

• hatályon kívül helyező rendelkezések;

• a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezések.

Dereguláció

Szintjei:

43
  technikai (mennyiségi) dereguláció,

 tartalmi (minőségi) dereguláció.

A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó:

 az elavult, szükségtelenné vált,

 a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

 a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára

gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

 a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként

alkalmazhatatlan, vagy

 az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi

rendelkezés.

Jogalkalmazás

 Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi

jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés
következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés).

 Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy

korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt,
annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet
új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív
jogalkalmazói döntés).

A jogalkalmazás folyamata

A jogalkalmazás folyamata

Hatósági jogalkalmazás fogalma

A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége,

melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az
egyedi ügyre alkalmazva döntenek.

Jogalkalmazó tevékenységek fajtái

A közhatalmat megvalósító jogalkalmazó tevékenységek alapvető jellegzetességeiket

tekintve két fő csoportba sorolhatók be.

44
 1. Egyfelől vannak olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyeknél a jogalkalmazás
közvetlenül valamely állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítását,
valamely közösségi cél elérését szolgálja.

2. Másfelől pedig léteznek olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyek célja a

jogvédelem, a különböző személyek között felmerülő jogvitás kérdések,
konfliktusok elbírálása. Mindennek megfelelően a jogalkalmazó tevékenység két
alapvető fajtáját szükséges elkülönítenünk:

a közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenységet; illetőleg

a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységet.

A közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység esetében az anyagi

jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés
következményeképpen jönnek létre. Ekkor a döntéshozó szerv a fennálló tények, adatok,
körülmények stb. mérlegelésével a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket;
döntése ennek megfelelően új anyagi jogviszonyt keletkeztető (konstitutív jogalkalmazói
döntés).

Ezzel szemben a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység esetében a jogalkalmazó szerv

döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi
jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. Ennek megfelelően e döntés a már
létrejött anyagi jogviszony alapulvételével állapítja meg a jogkövetkezményeket; a
jogalkalmazó döntése ekkor tehát nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán
megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

Hatóságok

Az államigazgatási szervezetrendszeren belül:

 miniszter

 miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek

 fővárosi, megyei kormányhivatalok

(törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási

pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei)

 területi államigazgatási szervek

 járási hivatalok

 helyi államigazgatási szervek

Fővárosi,megyei kormányhivatalok

45
A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati
szakigazgatási szervek az alábbiak:

1) szociális és gyámhivatal;

2) építésügyi és örökségvédelmi hivatal3) igazságügyi szolgálat;

4) növény- és talajvédelmi igazgatóság;

5) erdészeti igazgatóság;

6) földművelésügyi igazgatóság;

7) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság;

8) földhivatal;

9) egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv;

10) nyugdíjbiztosítási igazgatóság;

11) munkaügyi központ;

12) munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv;

13) fogyasztóvédelmi felügyelőség;

14) népegészségügyi szakigazgatási szerv;

15) mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság;

16) közlekedési felügyelőség;

17) rehabilitációs szakigazgatási szerv.

Hatóságok

 Államigazgatási ügyek az önkormányzati szervezetrendszerben:

 polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem

 jegyző: általános

 hivatal ügyintézője: pl. anyakönyvvezető

 Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati szervezetrendszerben:

 képviselő-testület

 a képviselő-testület által átruházott hatáskörben:

46
 • polgármester

• bizottság

• részönkormányzat testülete

• jegyző

• önkormányzat társulása

Jogalkalmazás szervei

Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági

jogalkalmazó tevékenységre:

KÉTÜSZ (kéményseprők)

Vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása)

Különböző kamarák

A Ket. eljárási alapelvei

A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek:

 A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve

 A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma

 A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve

 A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme

 A jóhiszemű eljárás elve

 A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma

 A szabad bizonyítás elve

 A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio)

 A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli

döntéshez való jog

 A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége

 A tájékoztatáshoz való jog

 Költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve

 A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve

47
  Nyelvhasználat

Alapvető rendelkezések

A hatóság

a) írásban

aa) postai úton,

ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot,

ac) személyesen átadott irat útján,

ad) kézbesítési meghatalmazott útján,

ae) a hatóság kézbesítője útján,

af) kézbesítési ügygondnok útján,

ag) hirdetményi úton, vagy

b) szóban

ba) személyesen

bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy

c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton

tart kapcsolatot az ügyféllel.

Ügyintézési határidők

A közigazgatási ügyintézés, 2011. január 1-jétől naptári napokban, és nem

munkanapokban kell megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket

az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra,

öt munkanapról nyolc napra,

nyolc munkanapról tíz napra,

tíz munkanapról tizenöt napra,

tizenöt munkanapról húsz napra,

huszonkét munkanapról harminc napra,

harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak.

48
A 60 napos határidők helyett két hónap,

a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva

az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól

számolják, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem
beérkezésének napja nem számít bele az ügyintézési határidőbe.

A hatósági döntés felépítése

 Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az

ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége, ügyfél neve, címe stb.)

 Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása

rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés,
tájékoztatás a jogorvoslatról stb.)

 Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott

bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása,
mérlegelési szempontok, szakhatósági állásfoglalás indokolása stb.)

 Záró rész (a döntéshozatal helye és ideje, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a

hatáskört gyakorló szerv vezetőjének neve és hivatali beosztása, az általa
kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek neve, hivatali beosztása és aláírása)

szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között;

A jogorvoslati formák

Kérelem alapján:

 fellebbezés

 bírósági felülvizsgálat

 újrafelvételi kérelem

 Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás

Az ügyészi fellépés
(Ütv. IV. fejezet)

1. Az ügyész felhívással élhet

2. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró

szervhez.

3. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

49
Jogorvoslat a végrehajtásban

a végrehajtást elrendelő hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van

helye fellebbezésnek.

A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a
végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az
intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást
terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az
akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított
három hónapon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül

bírálja el.

A végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő hatóság döntései elleni fellebbezés

elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

Végrehajtás felfüggesztése

A Ket. a felfüggesztés elrendelésének okait két csoportba rendezi:

A kötelező felfüggesztés:

ha a végrehajtás alá vont vagyontárgyat a bírósági végrehajtás keretében előzőleg már

lefoglalták, továbbá, ha azzal kapcsolatban igényper van folyamatban.

ha a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre

emelkedéséig,

A kérelmére történő felfüggesztés:

A kötelezett kérelmére történő felfüggesztésre kivételesen kerülhet sor. Erre akkor

van lehetőség, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt
igazolta, és a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.

Végrehajtás megszüntetésének esetei

A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha

a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték,

b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható,

c) a végrehajtáshoz való jog elévült,

d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri,

e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható,

50
f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a
munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön
törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette,

g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését

követően meghosszabbította,

h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást

kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy

i) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi

Végrehajthatóság elévülése

közigazgatási hatósági eljárásban a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év,

különös eljárási jogszabály ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat.

Az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett bármely eljárási vagy végrehajtási
cselekmény megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzés kivételével. A
megszakítás - mint a törvényesség érvényre juttatását szolgáló intézmény - joghatása az,
hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása újból, előről kezdődik,
vagyis az általános elévülési idő esetén a teljesítés kikényszerítésére nyitva álló idő a
megszakítást követő naptól számítva újabb öt évvel - vagy ha a tízéves abszolút időhatárig
már ennél rövidebb idő van hátra, akkor eddig az időhatárig - meghosszabbodik.

A döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a

teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés
végrehajtás útján már nem érvényesíthető.

Eljárási költségek

1. az eljárási illeték,

2. az igazgatási szolgáltatási díj,

3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség,

4. az anyanyelv használatával kapcsolatos költség,

5. az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,

6. az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége,

7. a tanú és a hatósági tanú költségtérítése,

8. a hatósági közvetítő költsége, továbbá a tevékenységével kapcsolatban indokoltan

felmerült kiadás,

51
9. a szakértői díj, ideértve a szakértő költségtérítését,

10. a fordítási költség a 11. § (2) bekezdésében szabályozott eseten kívül,

11. az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési,

dokumentumtovábbítási költség,

12. a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány,

13. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,

14. a helyszíni szemlével, valamint a szakértői tevékenységgel jogszerűen okozott kárért

járó kártalanítás összege,

15. jogszabályban meghatározott, az 1-14. pont alá nem tartozó eljárási költség.

Elektronikus ügyintézés

Elektronikus kapcsolattartás szabályai (Ket. II/A. fejezet):

 elektronikus út előnyben részesítendő

 főszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartani

 törvény írhat elő kötelező e-kapcsolattartást

 jogszabályban meghatározott feltételekkel sms, e-mail is alkalmazható

Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet):

 e-ügyintézés alapelvei

 szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételei

 konkrét szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások keretszabályai

Az e-ügyintézés szabályozásának alapelvei

 Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése.

 Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása.

 Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését.

 A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása.

 Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége.

 A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása során a közérdekű,

illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének és a személyes, illetve
védett adatok védelmének biztosítása.

52
Az elektronikus ügyintézés Ket.-ben foglalt alapelvei

1. Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú

hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított
szolgáltatások igénybevételére.

2. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási

cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az
ügyfél ügyintézési rendelkezését.

3. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi

igénybe.

Elektronikus ügyintézés

Fajtái:

 ügyintézési rendelkezés

 azonosítás

 kézbesítési szolgáltatás

 iratérvényességi nyilvántartás

 ügyfél-regisztrációs eljárás

 az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési

szolgáltatások

 hatósági szolgáltatás

Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezés vagy bejelentés alapján

(Elektronikus Ügyintézési Felügyelet).

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET, JÓ TANULÁST KÍVÁNOK!

53