A központi állami szervek rendszere

Wetzlné dr. László Márta

2013.
Készült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által 2013.
évben kiadott
„Közigazgatási Szakvizsga”
Általános közigazgatási ismeretek I. modul: Központi állami szervek rendszere
(jegyzet) felhasználásával
 1. Fejezet

Magyarország alkotmányos berendezkedése

 Magyarország Alaptörvénye

Az ország alaptörvénye

Formai szempontból:
• a jogforrási rendszer csúcsa
• különös eljárási rendben alkotják.

Tartalmi szempontból:
• gazdasági és társadalmi rendre
• állam- és kormányformára
• alapvető jogokra és kötelezettségekre
• állami szervek egyes típusainak szervezetére és
működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat
foglalja magában.
3
 A magyar alkotmányfejlődés

KORSZAK JELLEMZŐK
1946 előtt történeti alkotmány:
1222 Aranybulla
Werbőczy Hármaskönyve – Szent Korona-tan
1848. évi törvények
1946 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról:
alkotmányos alaptörvény
1949 1949. évi XX. tv.
1989 1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság
2012. január 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április. 25.)
4
 Alapjogok fogalma

Emberi léthez kapcsolódó Állampolgári jogok

jogok

• minden embert megillető • csak az adott állam

• veleszületett polgáraira értelmezhető
• elidegeníthetetlen jog

5
 Alapjogok és kötelességek „katalógusának”
kialakulása

Emberi jogok Állampolgári

• keletkezése XVI. század
 minden embert megillető
 veleszületett
 elidegeníthetetlen jog
jogok
•keletkezése XIX.
század
- csak az adott állam
polgáraira értelmezhető

6
 Az alapjogok csoportosítása
1. Alanyaik alapján:

emberi állampolgári
jogok jogok

2. Jellegük szerint:

gazdasági rendszerhez politikai rendszerhez

közvetlenül kötődő jogok közvetlenül kötődő jogok

3. Gyakorolhatóság szerint:

egyéni jogok kollektív jogok

7
 Az alapjogok csoportosítása
4. Keletkezés időpontja: GENERÁCIÓS JOGOK

harmadik
első második
(környezetvédelemhez
(szabadságjogok) (gazdasági, szociális,
való jog)
kulturális jogok)

5. A jogok tárgyai szerint:

egyenjogúság személyi jogok

gazdasági, szociális,
kulturális jogok
politikai jogok
státusjogok

8
 Az alapjogok elhatárolása az államcéloktól

Alapjog Államcél

• alanyi jog • állami politika rangjára

• általában nevesített az emelt program
Alkotmányban • kötelezi a mindenkori
• alanyi jogként érvényre hatalmat
juttatható • nem alanyi jog
• „mindenkinek joga van” • „támogatja”,
„oltalomban részesíti”

9
 Az alapjogok forrásai

• Alaptörvény – alkotmány

• Sarkalatos törvények

• Törvények

• Nemzetközi dokumentumok

10
 Az alapjogok alapja
Az emberi méltósághoz való jog
Az Magyarország Alaptörvényének Szabadság és felelősség
részének II. cikkelye szerint:
„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van
az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét
fogantatásától kezdve védelem illeti meg.
Az Alaptörvény III. cikke szerint:
(1) Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó
bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint
szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes
hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet
végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi
test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint
az emberi egyedmásolás. emberi méltósághoz való jog
11
 Az alapjogok alapja
A megkülönböztetés tilalma (általános egyenlőségi
tétel)
Magyarország Alaptörvényének Szabadság és felelősség
részének XV. cikkelye szerint:
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely
megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság,
nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy
társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet
szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön
intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a
nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

12
 Az alapjogok alapja
Nők és férfiak egyenjogúsága

Az Alaptörvény külön is kiemeli a nők és a férfiak

egyenjogúságát, mint a jogegyenlőség nemzetközi
dokumentumokban is külön nevesített esetét.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint törekedni kell a
nők oldalán meglévő hátrányok kiküszöbölésére (ezek
a hátrányok a nők pszichikai, fizikai tulajdonságaikra
vezethetők vissza), akár a pozitív diszkrimináció
alkalmazása révén is.

13
 Az alapjogok alapja
Kisebbségek védelme

Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség részének XXIX.

cikkelye alapján:
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők.
Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga
van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A
Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az
anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi
névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű
oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos
önkormányzatokat hozhatunk létre.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes
szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik
megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

14
 Az alapjogok alapja
Kisebbségek védelme
A nemzetiségek védelme érdekében a Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan
politikát, magatartást, amely
 a többségi nemzetbe való beolvasztást, vagy a többségi nemzetből történő
kirekesztést célozza;
 a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak
megváltoztatására irányul;
 a kisebbséget vagy a kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi,
jogai gyakorlásában akadályozza;
 a kisebbség erőszakos ki- vagy áttelepülésére irányul.

A nemzetiségek települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokat

hozhatnak létre.
(Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a
horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén
és az ukrán.)
A nemzetiségekről szóló sarkalatos törvény és a választójogi szabályozása biztosítja a
nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben.15 A nemzetiségek jogait „A
nemzetiségek jogairól‖ szóló 2011. évi CCXI. sarkalatos törvény szabályozza.
 Az alaptörvényben rögzített
alapjogok

 Az emberi létezés alapfeltételihez kapcsolódó

alapjogok
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
 A politikai szabadságjogok
 Az egyén társadalmi pozícióját meghatározó jogok
 Szociális-gazdásági jogok

16
Az emberi létezés alapfeltételeihez
kapcsolódó alapjogok

 Az élethez való jog

 A testi épséghez való jog
 Az egészséges környezethez való jog

17
 Az emberi létezés alapfeltételeihez
kapcsolódó alapjogok
Az élethez való jog

Az Alaptörvény II. cikkelye alapján:

„Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a
magzat életét fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Ezen alapjog kapcsán három kérdést feltétlenül érintenünk kell.

 Mikor kezdődik az élet?
 Elvehető-e az élet?
 Le lehet-e mondani az életünkről?
A magzati élet védelme
A halálbüntetés, az élet elvétele
Az eutanázia

18
Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó
alapjogok
A testi épséghez való jog

Magyarország Alaptörvényének XX. cikkelye szerint:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország
genetikailag módosított élőlényektől mentes
mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az
ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és
az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a
rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet
védelmének biztosításával segíti elő.

19
Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó
alapjogok
Az egészséges környezethez való jog

Magyarország Alaptörvényének Alapvetés részének P)

cikk alapján:
„A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az
erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen
a honos növény- és állatfajok, valamint kulturális
értékek a nemzeti közös örökségét képezik, amelynek
védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára
való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

20
 Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó
alapjogok
Az egészséges környezethez való jog

az Alaptörvény XXI. cikkelye szerint:

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges
környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – a törvényben
meghatározottak szerint - helyreállítani, vagy a helyreállítás költségeit
viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező
hulladékot behozni.
A környezethez való jog harmadik generációs alkotmányos alapjog,
melynek jellemzői:
 globális jellegű, az emberi élet, az emberi faj egészének
fennmaradását szolgálja,
 egyetlen állam erőfeszítése nem elegendő,
 megsértése gyakran nem érzékelhető azonnal, így a jogsérelem nem
hoz létre azonnali orvoslási kényszert.

21
Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó
alapjogok
A személyek általános jogalanyisága

Magyarország Alaptörvényének XV. cikk (1) bekezdése szerint:

„A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.‖
 A jogképesség azt jelenti, hogy valaki jogviszonyok alanyaként
jogok és kötelességek hordozója lehet.
 Az alkotmányjogi jogképesség általános és egyenlő, ez azonban
nem zárja ki a megkülönböztetést az egyes jogok gyakorlóival
kapcsolatban aszerint, hogy a jogok az embert, az állampolgárt,
a természetes vagy jogi személyeket illetik-e meg.
 Az Alaptörvény egyes alapvető jogok jogosultjaiként csak a
magyar állampolgárokat nevesíti.

22
A személyes szabadság alkotmányos garanciái

 A személyek általános jogalanyisága

 Büntetőjogi alapelvek
 A tisztességes eljáráshoz való jog
 Az információs önrendelkezési jog
 A levéltitok
 Az otthon, a magánlakás sérthetetlensége
 A lelkiismereti és vallásszabadság
 A tanszabadság
 A tudomány és a művészeti élet szabadsága

23
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
Büntetőjogi alapelvek
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint:
 csak törvény határozhatja meg a büntetendő cselekményeket
(alacsonyabb szintű jogszabályok nem), amit a törvény nem nyilvánít
büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni;
 a bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek
alkotmányos indokon kell alapulnia;
 a büntetni rendelésnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie annak
céljához viszonyítva;
 csak a bíróság nyilváníthat valakit bűnössé;
 csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet valakit elítélni
(visszaható hatály tilalma);
 a már elévült bűncselekményeket nem lehet újból büntethetővé tenni;
 senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg büntetőjogi felelősségét a
bíróság jogerős határozata nem állapította meg (az ártatlanság vélelme);
 a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli.
24
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A tisztességes eljáráshoz való jog

Az Alaptörvény szerint az alapjog tartalmi körébe tartozik:

 a hallgatás joga,
 nullum crimen sine lege (nincs bűntett törvény nélkül),
 nulla poena sine lege (nincs büntetés törvény nélkül),
 az ártatlanság vélelme,
 a bírósághoz fordulás joga,
 védelemhez való jog,
 a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadásának
lehetősége,
 bírói út biztosítása a szabálysértési ügyekben,
 a jogorvoslathoz való jog,
 a tárgyalás nyilvánossága
 a kétszeres eljárás alá vonás tilalma,
 a kétszeres büntetés tilalma

25
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A közlekedés, a mozgás szabadsága

Magyarország Alaptörvényének IV. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben
meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján
megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak
szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.
(3)A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett
személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy
bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt
meghallgatni és írásbeli indoklással ellátott határozatában szabadlábra
helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozzák,
kárának megtérítésére jogosult.

26
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A közlekedés, a mozgás szabadsága
A közlekedés és a mozgás szabadsága alkotmányos korlátozásának
esetei:
 A büntetés-végrehajtási intézetben töltött büntetést bíróság szabja
ki bűncselekmény elkövetése miatt.
 Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény
megalapozott gyanúja esetén rendelhető el, legfeljebb 72 óráig
tarthat.
 Előzetes letartóztatásra szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmény esetén, egyéb feltételek megvalósulásakor (pl. a
terhelt megszökött, elrejtőzött) kerülhet sor.
 Az elfogás és az előállítás rendőri intézkedés.
 Betegség esetén is sor kerülhet a személyes szabadság
korlátozására, pl. pszichiátriai betegek szabadságának korlátozása,
vagy járványügyi elkülönülés esetén.

Amennyiben valakit jogellenesen tartóztattak le, vagy tartottak

fogva, kártérítési igénnyel élhet.

27
A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A közlekedés, a mozgás szabadsága
Az Alaptörvény XXVII. cikkelye alapján:
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a
szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának
ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
Magyarország Alaptörvényének XIV. cikkelye alapján:
(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, külföldről
bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes
határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az
a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak,
büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet
– kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket
hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti
hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve
politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük
megalapozott.
28
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
Az információs önrendelkezési jog
Magyarország Alaptörvényének VI. cikkelye alapján:
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát,
kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű
adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és közérdekű adatok megismeréséhez való
jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Jelenleg az államigazgatásban három egymástól eltérő célú és eltérő körben

alkalmazott azonosító jel használatos:
 személyazonosító jel (népesség-nyilvántartásban),
 az adóazonosító jel (adóigazgatásban),
 a társadalombiztosítási azonosító jel (a társadalombiztosításban).

A törvény kivételesen, közérdekből elrendelheti személyes adat nyilvánosságra

hozatalát. Ezek az adatok az ún. közérdekből nyilvános adatok.

29
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A levéltitok
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. § (1) bekezdése
szerint:
„Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a
magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul
nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.”

Magántitok védelméhez való jog korlátozásának esetei:

 a titkos információgyűjtés (a rendőrségi, a büntetőeljárási, illetve a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvények teszik csak lehetővé);
 a fogvatartottak levelezése (Az elítélt levelezése – a hatóságokhoz és a
nemzetközi szervezetekhez küldött levelek kivételével – ellenőrizhető a
büntetés-végrehajtási intézet biztonsága szempontjából.);
 az előzetes letartóztatásban lévők levelezési joga korlátozható;
 a postai küldeményeket a postai szolgáltató felbonthatja, ha felbontás
nélküli átcsomagolással a küldemény tartalmának megóvása nem
biztosított. 30
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
Az otthon, a magánlakás sérthetetlensége
Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó
bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás
színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el a
büntető törvénykönyv szerint. A magánlakás
sérthetetlenségéhez való jog korlátozható.

Ilyen korlátozást jelentenek:

 a házkutatás (a büntetőeljárás során eljáró szervek
végezhetik);
 a rendőri intézkedések (A rendőr a magánlakba bebocsátás
esetén vagy hatósági határozat birtokában léphet be. Ezek
nélkül csak abban az esetben, ha segélyhívás érkezett,
bűncselekményt vagy öngyilkosságot kíván megakadályozni,
veszélyelhárítás céljából.);
 a titkos információgyűjtés.

31
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A lelkiismereti és vallásszabadság
Magyarország Alaptörvényének VII. cikkelye alapján:
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, lelkiismeret és a vallás
szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más
meggyőződés szabad megválasztását és azt a szabadságot,
hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos
cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon,
akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a
magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőze,
gyakorolja, vagy tanítsa.
(2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az
egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében
együttműködik az egyházakkal.
(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos
törvény határozza meg.

32
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A tanszabadság
Magyarország Alaptörvényének X. cikkelye alapján:
 Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát,
továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás,
valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
Az Alaptörvény XI. cikkelye alapján:
 Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
 Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az
ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető
középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú
oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti
anyagi támogatásával biztosítja.
Az Alaptörvény XVI. cikkelye alapján:
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettségük magában
foglalja gyermekük taníttatását.

33
A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A tudomány és a művészeti élet szabadsága

Magyarország Alaptörvényének X. cikkelye alapján:

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás
szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése
érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a
tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni,

tudományos kutatás értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti

Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények
a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti
rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.

34
 A személyes szabadság alkotmányos garanciái
A tudomány és a művészeti élet szabadsága

A művészeti élet szabadsága a véleménynyilvánítás anyajogából

eredeztetett kommunikációs jogcsoportba tartozik, amely jelenti
 a művészi alkotómunka szabadságát,
 a művész bármely meg nem engedett korlátozástól mentes önkifejezését,
 a művészeti alkotások nyilvánosság elé tárásának, terjesztésének
szabadságát.

A tudományos élet szabadságát az állam köteles biztosítani. Ennek

megfelelően:
 a tudományos kutatást nem korlátozhatja,
 a tudományos igazságok kérdésében nem dönthet,
 nem korlátozhatja a tudomány eredményeinek megismerését.

Az állam, mint hatalom, támogatja a tudományos életet, de az államnak a

tudományos igazságok kérdésében semlegesnek
35 kell lennie.
 Politikai szabadságjogok

 A közügyekben való részvétel

 A választójog
 A közhivatal viselés joga
 A petíciós jog
 Az egyesülési és gyülekezési jog
 A vélemény és sajtószabadság
 A véleménynyilvánítás szabadsága
 A sajtószabadság

36
 Közügyekben való részvétel

A közügyekben való részvétel

szűkebb értelemben a közügyek viseléséhez való jogot jelenti,
melyhez tartozik az aktív és a passzív választójogosultság, a
népszavazáson való részvétel joga, a közigazgatásban, illetve az
igazságszolgáltatásban való közreműködés joga.
Ezen jogok gyakorlása általában állampolgársághoz kötött.

Tágabb értelemben a közügyek viseléséhez való joghoz sorolják az

egyesülési és gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás
szabadságát, a közérdekű információhoz való jogot.
Gyakorlásuk általában nem állampolgársághoz kötött.
37
 választójog
Magyarország Alaptörvényének XXIII. cikkelye alapján:
(1)Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az
országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán
választó és választható legyen
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a
választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A
választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási
helyén gyakorolhatja
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az
országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi
népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének,
képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.
38
Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy
 választójog

Nincs választójoga annak:

 aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró
gondnokság hatálya alatt áll,
 közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll,
 szabadságvesztés büntetését tölti,
 büntetőeljárásban elrendelt intézeti
kényszergyógykezelését tölti,
 az Európai Unió más tagállama polgárának, ha
hazájában kizárták e jog gyakorlásából
39
 A közhivatal viselés joga

 A közhivatal viselés jog alapján senkinek sincs alanyi

joga meghatározott közhivatal betöltéséhez.
 Törvény a közhivatal viseléséhez való jogot
szabályozhatja, a közhivatal betöltését feltételekhez
kötheti, megfelelő képesítéshez, gyakorlathoz.
Például a köztisztviselőkkel szemben olyan
követelményeket fogalmaz meg a jog, amelyek a
közszolgálat tisztaságát, a pártatlan, részrehajlástól
és befolyástól mentes eljárást biztosítják.

40
 Petíciós jog

Magyarország Alaptörvényének XXV. cikkelye alapján:

„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül, vagy
másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy
javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló
szervhez.”

41
Az egyesülési és gyülekezési jog

Magyarország Alaptörvényének VIII. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van
szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és
tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának
kialakításában és kinyilvánításában. A pártok a közhatalmat
közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait
sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az
egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

42
 Az egyesülési és gyülekezési jog
Az egyesülési jog alapján
 magánszemélyek és jogi személyek,
valamint jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetek társadalmi
szervezeteket hozhatnak létre és
működtethetnek;
 olyan társadalmi szervezetnek nem
minősülő közösséget is létre lehet
hozni, amely nem működik
rendszeresen, nincs nyilvántartott
tagsága.
43
Az egyesülési jog korlátai:
 nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére
vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására;
 nem valósíthat meg bűncselekményt és
bűncselekmény elkövetésére való felhívást;
 nem járhat mások jogának és szabadságának
sérelmével;
 társadalmi szervezet nem alapítható elsődlegesen
gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából;

az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem
hozható létre.
A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett
az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol
A pártok speciális jellemzői:
 csak magánszemélyek lehetnek tagjai,
 a pártok felett az ügyészség nem gyakorol törvényességi felügyeletet,
 jogosultak állami költségvetési támogatásra,
 az egyesülési szabadság, illetve a pártalapítási szabadság alapján jönnek
létre,
 közvetítő szerepet töltenek be a társadalom és a közhatalom politikai
kapcsolatában,
 az egyesülési jog alapján létrejövő egyéb szervezethez viszonyítva
többletjogosítványok illetik meg (képviseleti szervek létrehozása,
választása),
 sajátos kötelességek terhelik (pl.: gazdálkodásukra, megszűnésükre
vonatkozó szabályok).

44
 A vélemény és sajtószabadság
Magyarország Alaptörvényének IX. cikkelye szerint:
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és
sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához
szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
(3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a
sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre
vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A véleménynyilvánítás szabadságának tartalma:

 egyfelől egyéni szabadságjog, másfelől politikai alapjog;
 többféle szabadságjog, az ún. kommunikációs alapjogok anyajoga

45
A vélemény és sajtószabadság

A véleménynyilvánítás korlátai négy védendő érdek köré

csoportosíthatók:
 az állam érdekei (állami szimbólumok védelme);
 a társadalom egészének érdeke (közerkölcs, közrend és
közbéke);
 (az egyes társadalmi csoportok érdekeinek védelme a jogi,
etnikai, vallási, nemi stb. diszkriminációt jelentő
megnyilvánulásokkal szemben
 a magánszféra védelme (az egyén becsülete, magántitka,
jó hírneve).
46
Az egyén társadalmi pozícióját meghatározó
jogok

 A tulajdonjog
 Az öröklési jog
 A szerződési szabadság
 A munka, a foglalkozás és vállalkozás szabad
megválasztása
 A család, a házasság, a gyermekek védelme

47
 A tulajdonjog

Magyarország Alaptörvényének XIII. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon
társadalmi felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben
meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali
kártalanítás mellett lehet.
--------------------------------------------------------
 A köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú
 A nemzeti vagyont törvény határozza meg.
 Az állam tiszteletben tartja az önkormányzati vagyont.
 Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha a közérdekű cél más módon
nem valósulhat meg. (kártalanítás jár)

48
A munka, a foglalkozás és a vállalkozás szabad
megválasztása

Magyarország Alaptörvényének XII. cikkelye alapján:

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad
megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és
lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles
hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak a feltételeit, hogy
minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson

49
 A család, a házasság, a gyermekek
védelme
Magyarország Alaptörvényének Alapvetés részének „L.” cikkelye, az állam és a nemzet
létezésnek alapvető feltételeként jelentette ki, miszerint:
„(1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint a férfi és nő között, önkéntes
elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családok mint a nemzet
fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkaltos törvény szabályozza.”

Magyarország Alaptörvényének XVI. cikkelye alapján:

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelesség magában foglalja
gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

Magyarország Alaptörvényének XVIII. cikkelye alapján:

(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető,
törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedéssel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

50
 Szociális-gazdasági jogok

 A szakszervezeti szervezkedés és az érdek-képviselet

szabadsága
 A sztrájkjog
 A szociális biztonsághoz való jog
 A lakhatás joga

51
A szakszervezeti szervezkedés és az érdek-
képviselet szabadsága

Az egyesülési jogon alapuló jog mellett Magyarország Alaptörvényének

XVII. cikkelye alapján:
(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahely biztosítására, a
nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is
figyelemmel – együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a
munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy
egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést
kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy
munkabeszüntetést tartsanak.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és
méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint
az éves fizetett szabadsághoz
52
 A sztrájkjog

 A sztrájktörvény szerint a dolgozókat a gazdasági és

szociális érdekeik biztosítására illeti meg a sztrájkjog.
 A sztrájk nem lehet politikai jogok érvényesítésének
eszköze.
 A sztrájkban való részvétel önkéntes.
 Nem lehet sztrájkolni az igazságszolgáltatási szerveknél, a
fegyveres testületeknél, a rendészeti szerveknél, valamint
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál
 Minimum szolgáltatás biztosításának szabálya
53
 A szociális biztonsághoz való jog
Magyarország Alaptörvényének XIX. cikkelye alapján:
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális
biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és
önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar
állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más

rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével
valósítja meg.

(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést

igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez
igazodóan is megállapíthatja.

(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi

szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen
létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti
elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott
védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

54
 A lakhatáshoz való jog

Magyarország Alaptörvényének XXII. cikkelye alapján:

 „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez
méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz
való hozzáférést mindenki számára biztosítani.”

55
 Az alapvető kötelességek

1. A jogszabályok megtartásának kötelessége

2. A közterhekhez való hozzájárulás kötelessége
3. A honvédelmi kötelesség
4. A tankötelezettség
5. A gondoskodás
6. Hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi
feladatok ellátásához
7. Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak
költségeinek viselése
8. A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelme
9. A törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszervezőivel,
kizárólagos birtokosaival szemben.

56
Az alapjogok védelme, érvényre juttatása

 Alkotmánybíróság
 Rendes bíróságok
 Ombudsmani jogvédelem

57
 2. Fejezet
Az állami szervek rendszere, jellegük és
egymáshoz való viszonyuk

58
 Magyarország államszervezete
Az állami A helyi
Igazság- Az alkotmány
Végre- vád és közügyek
Törvény-hozás szolgál- megtartásá-
Államfő hajtás törvé- ellátására
szerve tatás nak ellenőrző
szervei nyesség létesített
szervei szerve
szervei szervek

Ország- Köztársa- Kormány Bíróságok Ügyészségek Alkotmány-

gyűlés sági elnök bíróság
Minisztériumok helyi és
önálló, területi
ÁSZ semleges, Központi önkor-
államigazgatási
mányzatok
egyen-súlyt szervek

fenntartó Területi és helyi

ombudsman hatalom államigazgatási
szervek

ellenőrző
szervek

- Az állami feladatok ellátása e szervtípusok között megosztott

- Fékek és ellensúlyok
 Az Országgyűlés jogállása, feladat- és hatásköre
Az Alaptörvény szerint: az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb államhatalmi
és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva
biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás
szervezetét, irányát és feltételeit.

szabályozás ellenőrzés személyi védelem egyéb

döntések
• Alaptörvény • kormányfő • köztársasági • hadiállapot • közkegyelem
• törvények megválasztása elnök • békekötés • helyi
• normatív • kormányprogram • miniszterelnök • rendkívüli önkormányzat
határozatok elfogadása • AB tagjai és állapot feloszlatása
• nemzetközi • bizalmatlansági elnöke • szükségállapot • területszerve-
szerződések indítvány • Kúria elnöke • fegyveres erők zés
• költségvetés és • interpelláció, • Legfőbb ügyész alkalmazása • népszavazás
zárszámadás kérdés, azonnali • ÁSZ elnöke és • megelőző kiírása
kérdés alelnökei védelmi helyzet
• Állami • ombudsmanok
Számvevőszék megválasztása
• ombudsmanok
 Az Országgyűlés megalakulása, megbízatásának
időtartama
 Alakuló ülés: a választás második fordulóját követő 30 napon belül

― korelnök, korjegyzők
― beszámolók
― mandátumok igazolása
― parlamenti képviselőcsoportok megalakulása, vezetőik megválasztása
― tisztségviselők (elnök, alelnökök, jegyzők) megválasztása
― bizottsági rendszer kialakítása, bizottságok létrehozása
― Házbizottság megalakulása (és Bizottsági elnöki értekezlet)
• Megbízatása: 4 év – az új Országgyűlés alakuló üléséig
―A megbízatás megrövidülhet: - feloszlás
- feloszlatás
―A megbízatás: - meghosszabbodhat rendkívüli jogrend
bevezetésével
- meghosszabbítható összefüggésben
 Az Országgyűlés szervezete
Országgyűlés
ülése Hivatal

Bizottságok Tisztségviselők Frakciók

elnök
alelnökök
jegyzők

Állandó Ideiglenes Házbizottság

KÖTELEZŐ FAKULTATÍV
Eseti Vizsgáló
Alkotmányügyi
Költségvetési
Külügyi
Honvédelmi
Mentelmi
Európai integrációs
ügyek
 Az Országgyűlés működése
Ülésszak
Rendes Rendkívüli
• Febr. 1.- jún.15. Ülés - Köztársasági elnök
• Szept. 1.- dec.15. - Kormány
Ülésnap - képviselők 1/5-ének
írásbeli kérelmére
• az ülés elnapolható
• részt vevők, határozatképesség
• az ülések általában nyilvánosak
• tárgysorozatba vétel, napirend megállapítása
• tárgyalás
• döntéshozatal – a szavazás módjai
• jegyzőkönyv
 Indítványok

Önálló indítványok: Nem önálló indítvány:

• törvényjavaslat • sürgősségi javaslat

• határozati javaslat • kivételességi javaslat
• politikai • módosító javaslat
nyilatkozattervezet • kapcsolódó módosító
• jelentés javaslat
• interpelláció • bizottsági ajánlás
• kérdés
• azonnali kérdés
 A törvényjavaslat tárgyalása
Kezdeményezők
köre: Köztársasági elnök Zárószavazás
(módosító javaslat
Kormány hiányában)
ogy.-i bizottság
ogy.-i képviselő
Általános vita
Országgyűlés Elnöke Kijelölt bizottság (plenáris ülés)

Módosító Bizottsági vita Részletes vita

javaslatok (plenáris ülés)

Kapcsolódó módosító Záróvita

javaslatok Bizottsági vita
(plenáris ülés)

Zárószavazás
 Az országgyűlési képviselők jogállása

• Szabad mandátum

• Mentelmi jog
 felelősségmentesség
 sérthetetlenség

• Összeférhetetlenség fajtái:
 hivatali
 gazdasági
 méltatlansági
 A Kormány létrejötte és megbízatásának
megszűnése
1. Az Országgyűlés általános választása után
- a köztársasági elnök javaslatára
- az Országgyűlés a kormányprogram elfogadásával együtt abszolút
többséggel megválasztja a miniszterelnököt
2. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kinevezi a minisztereket
3. a) A Kormány megbízása legfeljebb 4 évig – az új OGY alakuló üléséig – tart.
(ügyvezető kormány)
b) A megbízás megszűnése alapvetően a miniszterelnökkel összefüggő
okok miatt történik:
- konstruktív bizalmatlanság
- miniszterelnök: lemondása
halála
választójogának elvesztése
vele szembeni összeférhetetlenség megállapítása
c) - Megszűnhet a megbízás a Kormány lemondásával
- Köteles lemondani, ha az általa javasolt bizalmi szavazáson a bizalmat
nem kapja meg
 A Kormány szervezete
Kormány, mint
testületi szerv
Kormány szervei

Miniszterelnök
Miniszterek

Több, mint első az egyenlők

között

Miniszterelnöki
Tárcavezető Tárcanélküli
Hivatalt vezető
 A Kormány munkáját segítő szervek

 A kormánybizottságok
 Kabinetek
 Egyéb tanácsadó testületek
 Kormánybiztos
 Miniszterelnöki biztos
 miniszterelnökség

69
 Kormány irányítása alatt álló szervek

 Minisztériumok
 A kormányhivatalok
 A központi hivatalok
 A területi és helyi államigazgatási szervek
 Sajátos jogállású államigazgatási szervek
 Önálló szabályozó szerv

70
 A Kormány feladat- és hatásköre
(A két feladat- és hatáskör csoport nem választható el élesen egymástól. Köztük összefüggések és
átfedések találhatók.)
Kormányzati feladatok Államigazgatás irányítása
• Alkotmányos rend védelme, állampolgári
jogok biztosítása.
• Minisztériumok és a közvetlenül
• Társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása.
alárendelt szervek irányítása.
• A szociális és egészségügyi ellátás állami
rendszerének meghatározása, feltételeinek • Helyi önkormányzatok törvényességi
biztosítása. ellenőrzése.
• A tudományos és kulturális fejlesztés állami • A fegyveres erők, a rendőrség és a
feladatainak meghatározása és a szükséges rendészeti szervek irányítása.
feltétel biztosítása. • Határozatokat hoz.
• Képviseli Magyarországot az Európai Unió
kormányzati részvétellel működő
intézményeiben.
• Külpolitika meghatározásában és
megvalósításában való közreműködés.
• Nemzetközi szerződések kötése.
• Rendeleteket bocsát ki.
 A köztársasági elnök jogállása
• az országgyűlés választja – több forduló (35. életév, választójog, magyar
állampolgárság)
• a megbízatás időtartama 5 év. egyszer újraválasztható.
• sérthetetlen
• a nemzeti egység kifejezője
• őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
• a magyar honvédség főparancsnoka
• tisztség megszűnése:
― megbízatás idejének lejártával
― az elnök halálával
― lemondással
― a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tévő állapottal
― Ha a választáshoz szükséges feltételek már nem állnak fenn
― az összeférhetetlenség kimondásával
― az elnöki tisztségtől való megfosztással (az alkotmányban meg-
határozott korlátozott jogi felelősség – hivatali tevékenységével
összefüggő szándékos alkotmány- vagy törvénysértés esetén)
 A köztársasági elnök feladat- és hatásköre
Ellenjegyzéshez nem kötött
Ellenjegyzéshez nem kötött a magyar állam képviselete is Ellenjegyzéshez kötött

Az OGY vonatkozásában A Kormány • nemzetközi szerződések

megkötése
vonatkozásában • Aktív és passzív követségi
• az OGY alakuló ülésének • a miniszterelnök személyére jog
összehívása tesz javaslatot • Egyéni kegyelmezés
• Választások és a népszavazás • Miniszterek, államtitkárok • Állampolgársági ügyek
időpontjának kitűzése kinevezése, felmentése • Egyes kinevezési és
• OGY ülését elnapolhatja, felmentési jogkörök
• az OGY-t feloszlathatja • Területszervezés
• OGY és bizottságai ülésén való
részvétel, felszólalás joga
• javaslat az OGY-nek intézkedés
megtételére
• törvény , népszavazás
kezdeményezése
• törvény kihirdetése (vétó,
„alkotmányossági vétó”)
 A bírói szervezet
• Rendes bíróság: • Külön bíróság:
1. Kúria (Elnökét az OGY a képviselők 2/3-
os többségi szavazatával 9 évre
választja) Munkaügyi bíróságok
2. Ítélőtáblák
3. Megyei ( Fővárosi ) törvényszékek
4.Járásbíróságok (2013-ig helyi
bíróságok) Országos Bírói Tanács (OBT)
Tagjai:
- A Kúria elnöke
Országos Bírósági - 14 bíró (6 évre választja az
Hivatal (OBH) összbírói értekezlet)
(elnök vezeti és képviseli, a tagok
félévente egymást felváltva látják el a
feladatot)

Bíróságok központi Az Országos Bírói Tanács a

igazgatása bíróságok központi
igazgatásának felügyeleti
testülete
 A bíróság feladata, a bírák jogállása
A bíróságok feladata
― Védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az
állampolgárok jogait és törvényes érdekeit.

― Büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

― Ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét.

A bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve

Garanciái:
- megbízatás keletkezése, ideje
- összeférhetetlenségi szabályok
- mentelmi jog
- a tisztség megszűnése
 Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei

 bírói függetlenség elve,

 az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve,
 az igazságszolgáltatás egységének elve,
 a társas bíráskodás, az ülnökök részvételének elve,
 a bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve,
 az anyanyelv használatának joga,
 az ártatlanság vélelme,
 a védelemhez való jog,
 a jogorvoslathoz való jog,
 a tisztességes eljárás elve.

76
 Az ügyészség szervezete
• Önálló szervtípus (minden más közhatalmi szervvel mellérendeltségi
viszonyban, külső kapcsolataiban független szervként,
csak a törvényeknek és más jogszabályoknak alárendelten
működik)
• Élén: a Legfőbb Ügyész
• Az OGY-nek felelős
• Centralizált (az OGY – egyszerű szótöbbséggel 6 évi időtartamra
választja)
• 4 szintű szervezet:
 Legfőbb Ügyészség
 Fellebbviteli
Főügyészségek
 Főügyészségek • Szakosított ügyészség:
 Járási Ügyészségek
(2013-ig:Városi, ― Katonai Főügyészség
fővárosi kerületi
ügyészségek)  Katonai Fellebbviteli Ügyészség
 Katonai Regionális Ügyészség
 Az ügyészség feladata és tevékenységi körei
Feladata
Gondoskodás az állampolgárok jogainak védelméről.
Az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő
vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözése.

Tevékenységi körei:
― nyomozás
― nyomozás törvényessége feletti felügyelet
― büntetés-végrehajtás törvényessége feletti felügyelet
― az ügyész részvétele a bíróság előtti eljárásban
― törvényességi felügyelet (felhívás, jelzés)

Szabálysértési
Polgári Büntető ügyekben
ügyekben ügyekben
Az alapvető jogok országgyűlési biztosai

• Általános hatáskörű országgyűlési biztos.

• Szakombudsmanok: adatvédelmi biztos,

nemzetiségi kisebbségi biztos.

• Országgyűlés választja ( 6 év )

• Független
 Az alapvető jogok országgyűlési biztosai
Az alapvető jogok biztosa hatásköre kiterjed:
 a közigazgatási feladatot ellátó szervekre;
 a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervekre, e jogkörükben;
 a Magyar Honvédségre és a rendvédelmi szervekre;
 nemzetbiztonsági szolgálatokra;
 a nyomozó hatóságokra (az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi
szervre is);
 a helyi önkormányzatokra és a kisebbségi önkormányzatokra;
 a köztestületekre;
 a közjegyzőkre;
 a megyei bírósági végrehajtóra és az önálló bírósági végrehajtóra;
 a közszolgáltatást végző szervre.
Nem terjed ki azonban hatásköre az Országgyűlésre, a köztársasági
elnökre, az Alkotmánybíróságra, az Állami Számvevőszékre, a
bíróságokra, az ügyészségekre, kivéve az ügyészségi nyomozást végző
ügyészségi szervezetet, valamint a választási szerv tevékenységére.
Adatvédelem: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
(NAIH)
80
 Az Alkotmánybíróság

Feladat és hatásköre:
1. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata - előzetes
normakontroll
2. Az Alaptörvénnyel való összhang (az alkotmányellenesség) utólagos
vizsgálata – utólagos normakontroll
3. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt
4. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata
5. Alkotmányjogi panasz elbírálása
6. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő
határozatának vizsgálata
7. Az Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával
összefüggő vélemény
8. A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztás
9. A hatásköri összeütközés feloldása (hatásköri vita)
10. Az Alaptörvény értelmezése

81
 Az Alkotmánybíróság szervezete
 15 tagból álló testület (elnök vezeti)
 Az OGY választja 2/3-os többséggel 12 évre
 Ügyviteli teendőket az Alkotmánybíróság Hivatala látja el
Személyi feltételek:
 Alkotmánybíróvá csak olyan büntetlen előéletű, jogi végzettségű,
országgyűlési képviselők választásán választható magyar
állampolgár választható meg, aki 45. életévét betöltötte, továbbá
kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár, vagy az MTA
doktora), illetőleg olyan gyakorlati jogász, akinek legalább húszéves
szakmai gyakorlata van állam- és jogtudományi végzettséghez
kötött munkakörben.
 Nem lehet tagja az Alkotmánybíróságnak az a személy, aki a
megválasztás napját megelőző négy éven belül a Kormány tagja,
valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői
tisztséget töltött be. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek
tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

82
 AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

• Az ÁSZ hatáskörei

• Az ÁSZ szervezete, eljárása

• A számvevőszéki vizsgálat:
• Törvényesség
• Eredményesség
• Célszerűség

83
AZ ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYOS ALAPJAI

• Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia

• Önkormányzati jogok

• Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata

84
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!