Közigazgatási jog I.

2. Konzultáció

ÁLLAMIGAZGATÁS

1
 1. fejezet

Az államigazgatás helye
az állami szervek és a
közigazgatás
rendszerében

2
 1.1. Hatalommegosztási modellek

Klasszikus Modern

Hatalmi ágak elkülönítése Hatalmi ágak elkülönítése

és a hatalmi ágak
együttműködése,
• Törvényhozó egyensúlya
• Végrehajtó
• Igazságszolgáltató • Törvényhozó
hatalom • Végrehajtó hatalom
• Igazságszolgáltató
• Köztársasági elnök
• Önkormányzatok
• Alkotmánybíróság 3
 1.2. Hatalommegosztás a magyar
államszervezetben közigazgatási
nézőpontból
ORSZÁGGYŰLÉS KORMÁNY ÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
AZ ÁLLAMIGAZGATÁS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

BÍRÓSÁGOK

ÜGYÉSZSÉG

4
1.3. Történeti áttekintés az államigazgatás
államszervezetben elfoglalt helyéről
NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS MAGYAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

ABSZOLÚTISTA ÁLLAMOK PARLAMENTÁRIS MONARCHIA

DUALIZMUS KORA 1867-TŐL, SZÁMVEVŐSZÉK, KÖZIGAZ-
MEGERŐSÖDŐ ÁLLIG, KIRÁLYI EGYSZEMÉLYI
GATÁSI BÍRÓSÁG ELLENŐRIZTE AZ ÁLLAMIGAZGATÁST
HATALMI KÖZPONTTAL, TÖREKVÉS
KORLÁTOZÁSÁRA (MONTESQIEU)

ALKOTMÁNYOS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA

A VÉGREHAJTÓ HATALOM FEJE A KIRÁLY, DE INTÉZKE- KÉT VILÁGHÁBORÚ. KÖZÖTT, KORMÁNY A PARLAMENT
DÉSÉHEZ MINISZTERI ELLENJEGYZÉS, A KORMÁNYOK BIZALMÁTÓL FÜGG, A KIRÁLYI HATALMAT KOR-
TANÁCSADÓ SZEREP HELYETT ÖNÁLLÓ DÖNTÉSI MÁNYZÓ GYAKOROLTA
JOGOT KAPNAK

PARLAMENTÁRIS MONARCHIA
A KIRÁLY „URALKODIK, DE NEM KORMÁNYOZ”, A
VÉGREHAJTÓ HATALOM TÉNYLEGES HATALMI
KÖZPONTJA A KORMÁNY, MELYNEK FEJÉT A
PARLAMENT VÁLASZTJA
PARLAMENTÁRIS, ILLETVE PREZIDENCIÁLIS,
ILLETVE FÉLPREZIDENCIÁLIS KÖZTÁRSASÁG
A KORMÁNY A PARLAMENT BIZALMÁTÓL FÜGG, VAGY A
VÉGREHAJTÓ HATALOM MONOLITIKUS (KE, AKIT A NÉP
VÁLASZT, ILL. A VÉGREHAJTÓ HATALOM KÉTKÖZPONTÚ
PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG
1946-49. KOALÍCIÓS KORMÁNYZÁS, TÉNYLEGES
KOMMUNISTA TÚLSÚLLYAL, KÜLÖNÖSEN
1947 UTÁN
NÉPKÖZTÁRSASÁG
1949-1989. ÁLLAMHATALOM CENTRALIZMUSA, A VÉGRE-
HAJTÓ HATALOM ERŐS KÖZPONTJA A PÁRTIRÁNYÍTÁS
ALATT ÁLLÓ KORMÁNY, ILLETVE A NET
PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG
5
(1989-TŐL)
 2. fejezet

Az államigazgatás fogalmi
elemei

6
 2.1. Az államigazgatási szerv és a
szervezetrendszer fogalma
A közigazgatás fogalma:
A közigazgatás olyan közhatalommal rendelkező igazgatási tevékenység,
illetve szervezetrendszer, amely a hatalommegosztás elvéből eredően
önálló hatalmi ágként funkcionálva biztosítja a jogállamiság
követelményeinek érvényesülését. (A civil közigazgatás az államigazgatási
szervek rendszeréből és önkormányzati szervek rendszeréből áll)
Államigazgatási szerv sajátosságai:
A közigazgatási intézményrendszer olyan alrendszere, melyet a következő
sajátosságok jellemeznek:
• Más állami szervektől elkülönült szervezettel és önálló jogi
személyiséggel rendelkező szervek
• Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint
igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek
• Önálló döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek,
• Általában hivatali formában működnek, így élükön egyszemélyi felelős
vezető áll, aki egyben a hatáskörök, igazgatási jogosítványok
címzettje
• Az állami költségvetésben megállapított költségvetéssel rendelkeznek
7
 2.2. Az államigazgatási szervek
csoportosítása
FELADAT DÖNTÉSI JOGKÖRÜK
TERÜLETI TAGOZÓDÁS
ALAPJÁN
KORMÁNYZATI
ÁLTALÁNOS KP-I SZAKIGAZ-
GATÁSI SZERVEK KONZULTATÍV SZERVEK,
HATÁSKÖRŰ KÖZPONTI TESTÜLETEK
SZERVEK SPECIÁLIS JOG-
(KORMÁNY, ÁLLÁSÚ KÖZ-
KÖZIGAZGATÁSI PONTI SZERVEK
HIVATAL)
REGIONÁLIS
TERÜLETI DÖNTÉSI JOGÚ SZERVEK
MEGYEI
KÜLÖNÖS HATÁSKÖ-
RŰ SZERVEK KÖRZETI,
VALAMENNYI, HELYI KISTÉRSÉGI
AMELY NEM SOROL-
HATÓ BE AZ ÁLTA-
KÖZVETLEN GAZDASÁGI
TELEPÜLÉSI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ
LÁNOS HATÁSKÖRŰ-
EK KÖZÉ SZERVEK

8
 2.3. Az államigazgatás
társadalmi funkciói
Funkció- tevékenység-feladat összefüggései:
A funkció fejezi ki legáltalánosabban az
államigazgatás társadalmi szerepét, rendeltetését.

A funkciók csoportosítása

Tevékenység oldaláról A társadalom oldaláról

Társadalom- Társadalom-
Integratív Allokációs
irányító szervező
funkció funkció
funkció funkció

9
 2.4. Az államigazgatás
felelősségi rendszere
A jogi felelősség elemei
Jogszabályban kilátásba
helyezett szankció
(tételezett szankció)
Felelősségre vonás objektív
feltételei (társadalomra
veszélyesség)
Felelősségre vonás szubjektív
feltételei (vétkesség, felró-
hatóság)
Felelősségi formák
Alkotmányjogi felelősség
(Kormány, államtitkárok)
Közszolgálati felelősség
(Ktv.)
Munkajogi felelősség (Mt.)
Polgári jogi felelősség (állam-
igazgatási jogkörben okozott
kárért való felelősség)
Büntetőjogi felelősség
(hivatali bűncselekmények)
10
 2.5 Az államigazgatási döntés
fogalma
Igazgatástudományi Tartalmi
megközelítésben megközelítésben
Jogtudományi
megközelítésben
Az igazgatási folya- A közérdek érvénye-
mat részeleme. sítése közhatalmi
A döntések jog általi eszközökkel.
formalizáltságát „előre
programozottságát”
helyezi előtérbe.

11
 2.6. Az államigazgatási döntés
csoportosítása a döntés kötöttsége
alapján
KATEGÓRIKUS DÖNTÉS CSAK EGYFÉLE DÖNTÉS HOZHATÓ

TÖBBFÉLE ALTERNATÍVA KÖZÜL LEHET

MÉRLEGELÉSI JOGKÖR- VÁLASZTANI, ILLETVE BIZONYTALAN JOG-
BEN HOZOTT DÖNTÉS FOGALMAKAT HASZNÁL A JOGALKOTÓ

MÉLTÁNYOSSÁGI JOG-
KÖRBEN HOZOTT DÖNTÉS A JOGSZABÁLYTÓL ELTÉRŐ DÖNTÉS

DISZKRECIONÁLIS A JOGALKALMAZÓ „SZABAD BELÁTÁSA”

DÖNTÉS ALAPJÁN DÖNTHET
12
 2.7. Az aktusok elhatárolása az egyéb
cselekményektől
AKTUSOK TÉNYLEGES CSELEKMÉNYEK

IGAZGATÁSI CSELEKVÉSEK
SZABÁLYOZÓ EGYEDI, INDIVIDUÁLIS AKTUSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TERVEZET,
INFORMÁCIÓGYŰJTÉS, ÉRTEKEZLET)
AKTUSOK AKTUSOK JOGI SZABÁLYOZÁS, HA VAN IS, ERŐSEN
KERETJELLEGŰ
ÁLLIG.
ÁLLAMIGAZGATÁS NYILVÁNTARTÁSI CSELEKMÉNYEK
AKTUSOK INFORMÁCIÓGYŰJTÉS, TÁROLÁS,
I SZERVEK ÁLTAL EGYESEK AKTUSOK LEHETNEK,
ALKOTOTT JOG- LEHET KONSTITUTÍV ÉS DEKLARATÍV
POLGÁRI JOGI
SZABÁLYOK, ILL.
AZ ÁLLAMI IRÁ- REÁLCSELEKMÉNYEK
MUNKAJOGI AKTUSOKHOZ SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ
NYÍTÁS EGYÉB (ÜGYFELEK, IRÁNYÍTOTTAK
JOGI ESZKÖZEI NEMZETKÖZI JOGI TÁJÉKOZTATÁ-SA, VÉGREHAJTÁST
FOGANATOSÍTÓ CSELEKMÉNYEK PONTOS
ELJÁRÁSI SZABÁLYÁS)
PÉNZÜGYI JOGI MATERIÁLIS CSELEKMÉNYEK
AKTUSOK KÖZVETLEN REÁLFOLYAMAT MEG-
VALÓSÍTÁSA, GAZDÁLKODÓ
STB. TEVÉKENYSÉG,
CÉLJUK A SZERVEZET MŰKŐKÉSI
13FELTÉ-
TELEINEK BIZTOSÍTÁSA
 2.8. Az államigazgatási aktusok
fajai
ÁLLIG.
HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ KÖZINTÉZETI KÖZIGAZGATÁSI
SZERVEZETIG.
AKTUSOK AKTUSOK SZERZŐDÉSEK
AKTUSOK

IRÁNYÍTÁSI A SZERZŐDÉS
HATÓSÁGI HATÁROZAT KÖZINTÉZET ADJA
AKTUSOK EGYIK, VAGY
KI SZOLGÁLTA- MINDKÉT
TÁST IGÉNYLŐK ALANYA ÁLLIG.
FELVÉTELE, ELBO- FELÜGYELET
SZAKHATÓSÁGI SZERV
HOZZÁJÁRULÁS CSÁTÁSA, JOGAIK, JOGÁN KIADOTT
KÖTELEZETTSÉGE- AKTUSOK
FELEK EGYEN-
IK MEGHATÁRO- JOGÚSÁGA KOR-
HATÓSÁGI INTÉZKEDÉS ZÁSA ELLENŐRZÉ- LÁTOZOTTAN
ÉRVÉNYESÜL
SI JOGKÖRBEN
KIADOTT
ÁLLIG. HATÓSÁG (PL. TÁRSULÁSI
AKTUSOK SZERZŐDÉSEK)
ELJÁRÁST KEZDEMÉ-
NYEZŐ AKTUSA

14
 3. fejezet

Az államigazgatás felépítése

15
 3. Az államigazgatás felépítése
Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere

Államigazgatási Önkormány- Egyéb közigazgatási Közigazgatási

szervezetének zati szervek feladatot ellátó feladatot ellátó
rendszere rendszere szervek nem közigazgatási
szervek
Centralizált Decentralizált Rendvédelmi
Modell Modell szervek • Közintézetek
• irányító, • Önkormányzati • Köztestületek
koordináló, feladatok Autonóm állam- • Közhasznú társaságok
• javaslattevő, • „Delegált” állam- igazgatási • Természetes személy
véleményező, igazgatási fel- szervek
• ügydöntő, adatok
operatív ÖNÁLLÓ SZA BÁLYOZÓ
SZERVEK

Főként hatósági Főként helyi

• Gazdasági Verseny-hivatal
jogalkalmazó közszolgáltatások • Országos Rádió és Televízió
tevékenység. ellátása, Testület
• Közbeszerzések Tanácsa
16
jogalkotás.
 3. Az államigazgatás felépítése
Közigazgatási szerv jogi fogalma, jogállása
1. Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és
külön közjogi személyisége. (de 2010. évi XLIII. tv.)

2. A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek

állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek,
a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési
szervek csoportjába tartoznak

3. Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül

azok a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt
állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el
és a köztisztviselők/kormánytisztviselők jogállásáról
szóló törvény hatálya alá tartoznak.

17
 3.2. A magyar közigazgatási szervek
rendszere
ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI
KORMÁNY IGAZGATÁS
MINISZTERELNÖK
+ MINISZTEREK KABINETEK
TÁRCA NÉLKÜLI KORMÁNYBIZOTTSÁGOK,
Min. elnökség,
MINISZTEREK, EGYÉB TANÁCSADÓ TEST.
KORMÁNYBIZTOSOK KIM

KORMÁNYHIVATALOK,
KÖZPONTI HIVATALOK.

ELNÖK
MEGYEI
MINISZTÉRIUMOK FŐVÁROSI, MEGYEI KÖZ- ÖNKORMÁNYZAT
NAV KORMÁNY- GYŰLÉS
HIVATAL

DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK FŐJEGYZŐ HIVATAL

POLGÁRMESTER
HELYI (VÁROSI, KISTÉRSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÉPVISELŐ- TELEPÜLÉSI
TESTÜLET. ÖNKORMÁNYZAT
KÖZGYŰLÉS (KÖZSÉG.,
IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT
JEGYZŐ, VÁROS,
FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS KÖRJEGYZŐ MEGYEI JOGÚ
VÁROS
TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS POLGÁRMESTERI HIVATAL
18
VAGY KÖRJEGYZŐSÉG
 3.1.1. A kormány
1. Általános hatáskörű központi irányító szerv
2. Testületi jellegű (kancellármodell)
3. Élén a miniszterelnök áll, tagjai a tárcákat irányító miniszterek
4. Megbízatása 4 évre szól (előbb megszűnhet a miniszterelnök halálával,
lemondásával, konstruktív bizalmatlansági indítvány sikeres benyújtása
esetén)
5. Jogalkotási hatáskörében kormányrendeletet ad ki, amely mindenkire
kötelező lehet, illetve jogosult az állami irányítás egyéb jogi eszközei
kiadására (kormány normatív határozata)
6. Működését egyéb testületi szervek segítik

19
 3.1.2. A miniszterelnöki hivatal
típusai

Titkársági típusú Koordinációs típusú

Feladata a kormány ülései- A tárcák tevékenységének politikai
nek előkészítésére, a dönté- koordinációja és ellenőrzése.
sek végrehajtásának ellen-
őrzésére korlátozódik. A hivatal látja el a kiemelt ágazat-
- tisztán szakmai szerepkör közi feladatok irányítását is a ha-
gyományos feladatokon túl.
Vezetője köztisztviselő: A hivatal vezetése politikailag
―főtitkár, közigazgatási motivált, vezetője ezért minisz-
államtitkár, igazgatási ter, delegált miniszter, politikai
miniszterhelyettes, stb. államtitkár, stb.
A konkrét
megoldás
függ a kormányformától,
tradícióktól.
20
 3.1.2. Miniszterelnökség
Minisztérium
Szervezet
• Az összes minisztériumi
jogkör személyes gyakorlója
a miniszter, a minisztérium
neki alárendelt
munkaszervezet.
Működés
• A miniszter vezeti az
államigazgatás
feladatkörébe tartozó ágát,
a minisztérium neki
alárendelt munkaszervezet.
Miniszterelnökség
Szervezet
• A miniszterelnök munka-
szervezete, ezért a
miniszterelnök irányítja
• Államtitkár vezeti
Működés
• A kormányzati stratégia
irányítása, összehangolása,
összkormányzati érdekek
érvényesítése
• A kormányzati koordináció
jogalkotási, közigazgatási
kérdéseit, a Kormány titkársági
feladatait nem a
Miniszterelnökség, hanem a
közigazgatási és igazságügyi
21
miniszter látja el.
3.1.2. A KIM Kormányiroda feladatai

Egyéb önálló
szakmai
Feladatok.
Kormány és
parlament
közti kapcsolat
szervezése
(Miniszterelnökséggel
együttműködve).

Kormányülés,
a közigazgatási
államtitkári értekezlet
előkészítése.

22
 3.1.3. A kormány-előterjesztések
tartalmi elemei
A javasolt intézkedés

1. kormányprogramhoz való illeszkedését,

2. indokait,
3. lényegét,
4. főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint
5. várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási,
államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint
példákkal és számításokkal alátámasztva – , illetve következményeit
(hatásvizsgálati lap),
6. jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit,
valamint
7. a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei
csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül
szükségessé tevő szempontokat,
8. továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését;
9. a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot.
23
23
 3.1.4. A kormány-előterjesztések
formai követelményei

1. Kiemelt fontosságú törvényjavaslatok, kormányrendeletek, koncepciók

esetén célszerű a kormányzati döntéshozatalt két szakaszos eljárásban
végrehajtani.
(Elvi, koncepcionális kérdések, illetve a részletes, konkrét javaslatokat
tartalmazó előterjesztés)

1. A kormányhoz előterjesztést benyújtók köre;

3. Az előterjesztések megalapozottságát célozza az előterjesztések

véleményezési eljárása.
(KIM közigazgatási államtitkára, a közigazgatási egyeztetés,
valamint az államtitkári értekezlet)

24
24
3.1.5. Az előterjesztések tárcaegyeztetése

EGYEZTETÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS

ELŐTERJESZTÉS

EGYEZTETÉS, ÉSZREVÉTELEZÉS
ÉSZREVÉTELEZÉS

25
 3.1.6. A közigazgatási államtitkári
értekezlet
1. Fő feladata;
2. A KIM közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi
és vezeti;
3. Napirendje;
4. Résztvevői és az állandó meghívottak;
5. Kezdeményezési jogköre;
6. Emlékeztető készítése.

26
1. Napirend (kivételek!);
2. Résztvevők (helyettesítés);
3. Állandó meghívottak;
4. Határozatképesség, szavazás;
5. A Kormány döntései (ülésen, ülésen kívül);
6. Összefoglaló (hangfelvétel) készítése;
7. Jelentés.

27
 3.2. A minisztérium fogalma

Kormány
A kormány irányítja és össze-
hangolja a minisztériumok
munkáját
[Alaptörvény 15. cikk (2) bek.]
Rendeletben határozza meg a
miniszterek feladat- és hatáskörét.
(Statútum)
Minisztérium
A miniszterek a jogszabályok
rendelkezéseinek és a kormány
határozatainak megfelelően
vezetik az államigazgatás fel-
adatkörükbe tartozó ágait és
irányítják az alájuk rendelt
Szerveket
[Alaptörvény 18. cikk (2) bek.]

A minisztérium fogalma.

28
3.2.1. A minisztérium fő feladatai
1. Kormány-előterjesztések előkészítése és a kormány
döntéseinek végrehajtása;

2. Jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok;

3. Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok;

4. Irányítási, felügyeleti, ellenőrzési feladatok;

5. Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy

másodfokú döntési jogkörök;

6. Információs szolgáltató feladatok;

7. Nemzetközi kapcsolatok;

8. Civil kapcsolatok.
29 29
 3.2.2. A minisztérium szervezete

Politikai Szakmai
változó elem állandó elem

• Miniszter;
• Államtitkár(ok);
• Miniszteri, államtitkári
kabinetfőnök;
• Kabinetek politikai főtanács-
adói és tanácsadói.
Kormánytisztviselők:
• Közigazgatási államtitkár;
• Helyettes államtitkárok;
• Főosztályvezetők;
• Főosztályvezető-helyettesek;
• Titkárságvezetők;
• Osztályvezetők;
• Érdemi ügyintézők.

Ügykezelők.

30
 3.2.2. A minisztérium szervezete
POLITIKAI MINISZTER
VÁLTOZÓ ÁLLAMTITKÁR(OK)
STRUKTÚRA
MINISZTERI KABINET
KABINETFŐNÖK,
POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK,
TANÁCSADÓK

KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR

HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK

SZAKMAI
FŐOSZTÁLYOK, ÁLLANDÓ
TITKÁRSÁGOK
STRUKTÚRA
OSZTÁLYOK

KORMÁNYTISZTVISELŐK,
ÜGYKEZELŐK
31
 Autonóm Önálló
Kormány- Központi
államigazgatási szabályozó
hivatalok hivatalok
szervek szervek

32
2010. Évi XLIII. TÖRVÉNY

» KORMÁNYHIVATAL: TÖRVÉNY HOZZA LÉTRE, A KORMÁNY IRÁNYÍTJA

(PL. KSH, NAV);

» KÖZPONTI HIVATAL: KORMÁNYRENDELET HOZZA LÉTRE, MINISZTER

IRÁNYÍTJA (PL. OEP, OTH, KIH);

» AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV: TÖRVÉNY HOZZA LÉTRE, NEM

TARTOZIK A KORMÁNY IRÁNYÍTÁSA ALÁ (PL.GVH, NVI);

» ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV: TÖRVÉNY HOZZA LÉTRE, NEM

TARTOZIK A KORMÁNY IRÁNYÍTÁSA ALÁ (NMHH, PSZÁF, MEKH)

33
 3.4. A területi és helyi közigazgatási
szervek

Területi és helyi közigazgatás

Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatás szervei

A két alrendszer összevetése

A KÖZIGAZGATÁS EGYSÉGE
34
 3.4.1. Területi államigazgatási szervek

Általános hatáskörű Különös hatáskörű,

területi államigazgatási A NAV dekoncentrált dekoncentrált
szerv területi, helyi területi, helyi
(fővárosi és megyei államigazgatási szervei államigazgatási
kormányhivatal). szervek.

Kiemelkedő jogállását a Főbb jellemzőik ismertetése.

koordinációs jogköre igényli.

35
3.4.2. A területi államigazgatási feladatokat
ellátó szervek

Területi
Területi igazgatásban Egyéb, közigazgatási
államigazgatási résztvevő egyéb feladatot ellátó
szervek. közigazgatási szervek.
szervek.

Helyi
államigazgatási szervek

36
 3.4.2. A területi államigazgatási
feladatokat ellátó szervek

A területi államigazgatási szervek csoportosítása

jogállásuk alapján:

• a Kormány általános hatáskörű területi szerve

(kormányhivatal);
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei
• Egyes minisztériumok és más központi államigazgatási
szervek alárendeltségében működő területi
államigazgatási szervek

37
37
 3.5. A jegyzők speciális jogállása

• Települési szinten főszabályként: államigazgatási és az

önkormányzati közigazgatási funkciók egy részét azonos
szervezet keretében látják el;
• A települési önkormányzat jegyzői/körjegyzői: szakszerű
önkormányzati előkészítő és végrehajtó funkciót látnak el,
másrészt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – általános
elsőfokú hatóságként működnek.
• Amennyiben egy ágazatnak nincs külön területi dekoncentrált
szerve, úgy első fokon, vagy ha a jegyző az első fok, akkor
másodfokon a közigazgatási hivatal, mint a kormány általános
hatáskörű területi szerve járhat el (általános hatósági
fórumrendszer).

38
38
 4. fejezet

Az államigazgatás működése

39
 A KÖ Z I GAZ GAT ÁS AL AP V E TŐ CÉ L J A:

A KÖ ZÉ RDEK V É DE LME, I L L E TVE É RV ÉNYESÍTÉSE .

40
 4.2. Az államigazgatási funkció
fogalma
Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak
az összekapcsolását jelentik, amelyeknek azonos a
rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az
államigazgatásnak a társadalomra gyakorolt
hatásában.

Általános funkciók Speciális funkciók

Minden államra Földrajzi helyzettől,

jellemző funkciók. társadalmi-, politikai
berendezkedéstől függően
csak az adott államra
jellemző funkciók.

41
4.2. Az államigazgatás társadalmi funkciói

FUN KCIÓ - TEVÉKENYSÉG - FEL ADAT Ö S S ZEFÜGGÉSEI:

A FUNKCIÓ FEJEZI KI LEGÁLTALÁNOSABBAN AZ
ÁLLAMIGAZGATÁS TÁRSADALMI SZEREPÉT, RENDELTETÉSÉT .

A FUNKCIÓK CSOPORTOSÍTÁSA

TEVÉKENYSÉG OLDALÁRÓL A TÁRSADALOM OLDALÁRÓL

TÁRSADALOM- TÁRSADALOM-
INTEGRATÍV ALLOKÁCIÓS
IRÁNYÍTÓ SZERVEZŐ
FUNKCIÓ FUNKCIÓ
FUNKCIÓ FUNKCIÓ

42
 Biztonsági
funkciók

Nemzetközi
Védelmi
politikai
funkciók
funkciók

Funkciók

Gazdasági Közszolgáltatás-
funkciók szervező funkciók

Államszervezet
működését
biztosító
funkciók

43
FELADATKÖR HATÁSKÖR

HATÓSÁGI
ILLETÉKESSÉG JOGKÖR

44
TERJEDELME JOGOSÍTVÁNYOK JOGI
JELLEGE SZERINT
ALAPJÁN SZINTEK
SZERINT

ANYAGI JOGI HATÁSKÖR

I. FOKÚ
ÁLTALÁNOS
HATÁSKÖR
II. FOKÚ

ELJÁRÁSI JOGI HATÁSKÖR

KÜLÖNÖS
HATÁSKÖR

45
 A H ATÓ SÁGI J O GKÖRT T E L E PÍTŐ J O GSZ AB ÁLY
RE N DEL KEZ IK ARRÓ L H O GY:

1. KI KRE KÖ TE LEZ Ő;
2. M I L Y EN E L N EVEZ ÉSŰ DÖ N TÉS;
3. M I RE J O GOSÍT HAT , KÖ T E LEZ HET ;
4. MI L Y EN F E L TÉ TELEK FE N NÁL LÁS A E S E TÉN;
5. M I L Y EN E L J ÁRÁSB AN .

46
 EGYÉB
CSAK KÖZPONTI SZINTEN SZEMPONTOK
MEGJELENŐ FELADATOK

KÖZÉRDEK

HELYI ÉRDEK SZEMPONT- HELYI ÉRDEKKEL

JÁBÓL KÖZÖMBÖS SZEMBEN ÉRVÉNYESÍTENDŐ
FELADATOK FELADATOK

47
Irányultság Érintettség Hatalmi Alkalmazott
szerint szerint jelleg szerint eszközök
jellege
szerint
Csak
Közhatalmi
Külső működés természetes
működés
személyt érint

Jogi eszközökkel

Csak szervezetet „kooperatív”

Belső működés
érintet működés (szervező
jelleg,
együttműködés, Nem jogi
szolgáltatás) eszközökkel

Szervezetet és
természetes
személyt is érint

48
 A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az
államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott
hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire
kötelező döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami
kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt:

• Jogalkotás (Kormány és tagjai, önálló szabályozó

szervek)

• Hatósági tevékenység

49
 A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS FORMÁI

KÖZVETLEN HATÓSÁGI
HATÓSÁGI FELÜGYELET
JOGALKALMAZÁS

• JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK
• HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS
MEGÁLLAPÍTÁSA
• SZANKCIONÁLÁS
• DÖNTÉS KIKÉNYSZERÍTÉSE

50
 A közigazgatási szervnek az a
tevékenysége, amikor jogszabály alapján
egyedi ügyben jogokat, kötelezettségeket
állapít meg, szankciót alkalmaz, egyedi
jogvitát dönt el.
51
JOGOT MEGÁLLAPÍTÓ
ENGEDÉLY VALAMELY
TEVÉKENYSÉG GYA- JOGVITÁT ELDÖNTŐ
KORLÁSÁRA, TILTOTT
TEVÉKENYSÉG ENGE- HATÁROZAT, INTÉZ-
DÉLYEZÉSÉRE, ANYA- KEDÉS TARTALMA
GI JAVAK ELOSZTÁSA

KÖTELEZETTSÉGET
MEGÁLLAPÍTÓ MEGHA-
KÖZHITELŰ NYILVÁN- TÁROZOTT CSELEKVÉS,
TARTÁSOK VEZETÉSE, MAGATARTÁS TANÚSÍ-
HATÓSÁGI BIZONYÍT- TÁSA, VALAMELY MAGA- SZANKCIONÁLÓ
VÁNYOK, IGAZOLVÁ- TIPIKUS FORMA A BÍRSÁG
TARTÁS ABBAHAGYÁSA,
NYOK KIADÁSA PL. REPARATÍV,
TILTÁSA, VALAMELY
MAGATARTÁS TŰRÉSE, REPRESSZÍV
VALAMELY MAGATAR-
TÁSTÓL TARTÓZKODÁS
52
 A jogszabályok és az ezek alapján hozott
döntések figyelemmel kísérése, ellenőrzése.

53
 ELLENŐRZÉSI
JOGOSÍTVÁNYOK
1. HELYISÉGEKBE BELÉPHET.
2. IRATOKBA BETEKINTHET.
3. ELLENŐRZÖTTEKET
MEGHALLGAT-HAT.
4. ESZKÖZÖK, FELHASZNÁLT
ANYAGOK MŰSZERES
VIZSGÁLATÁT ELVÉGEZHETI.
5. MINTÁT VEHET.
INTÉZKEDÉSI
JOGOSÍTVÁNYOK
1. A VESZÉLYHELYZET
ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
AZONNAL VÉGREHAJTANDÓ
HATÓSÁGI INTÉZKEDÉST
TEHET.
2. HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ
HATÁROZATOT HOZHAT.
3. FELELŐSSÉG
MEGÁLLAPÍTÁSÁRA
INTÉZKEDHET.
54
1. Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes
működésére kiterjed (általában a szervezeti,
működési, döntéshozatali tevékenységre).

2. A felügyelet során csak a tevékenységek

jogszerűségét hivatott ellenőrizni.

3. Normasértés esetén intézkedik a jogsértés

megszüntetése iránt.

4. Korlátozott eszközökkel rendelkezik.

55
 ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV

SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG
HATÓSÁGI ÉS SZOLGÁLTATÓ
(HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG
TEVÉKENYSÉG (EGYÜTT)
NÉLKÜL)

56
 ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK
SZERVEK IGAZGATÁSA
BELSŐ IGAZGATÁSA (VEZETÉS)
(IRÁNYÍTÁS)

A SZERV VEZETŐJÉNEK
IRÁNYÍTÓ SZERV FELADATA
A FELADATA

57
 4.6.1. hierarchikus igazgatás

VEZETŐ:
• MUNKÁLTATÓI JOGOK
• GAZDÁLKODÁSI JOGOK
• BELSŐ SZERVEZETI TAGOLÁS, MŰKÖDÉSI REND SZABÁLYOZÁSA
• FELELŐSSÉG
• UTASÍTÁSI JOG
• ELLENŐRZÉSI JOG

IRÁNYÍTÓ:
• EGYEDI UTASÍTÁS
• VEZETŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE
• JELENTÉSTÉTELRE VAGY BESZÁMOLÁSRA KÖTELEZÉS

58
 4.7. Állami vagyonnal gazdálkodó
szervezetek igazgatása
• 1990-IG: KÖZVETLEN ÁLLAMIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁS.
• 1990-BEN AZ ÖTV.-VEL LEVÁLIK AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL AZ
ÖNKORMÁNYZATI VAGYON.
• 1990-ET KÖVETŐEN, 2007-IG KETTŐS IGAZGATÁS AZ ÁLLAMI
TULAJDON TEKINTETÉBEN:
• KINCSTÁRI VAGYON: KINCSTÁRI VAGYONI IGAZGATÓSÁG
• VÁLLALKOZÓI VAGYON: ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG
(KÉSŐBB: ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ ZRT.)
• 2007-ET KÖVETŐEN (2010-BEN KORREKCIÓ): A NEMZETI
FÖLDALAP KIVÉTELÉVEL EGYSÉGES – TULAJDONOSI –
IRÁNYÍTÁS: MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT.
• 2011. ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY A NEMZETI VAGYONRÓL
59
 4.7.1. Állami vagyonnal gazdálkodó
szervezetek igazgatása
MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT.

• ATIPIKUS ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV

• EGYSZEMÉLYES RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

• RÉSZVÉNYE FORGALOMKÉPTELEN

• ALAPÍTÓ OKIRATA

• ÜGYVEZETÉSE

• TEVÉKENYSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

• OPERATÍV VEZETÉSE

• FELADATKÖRE

60
61
1. Az u n ió n b elü l a ta g o rs zá g ok k ö z ig a zg atása a
b e ls ő s z u verenitá s k ö ré be ta rto z ó k é rd é s,
melyre n in cs u n iós sz ab ályoz ás.

2. A Ró ma i S z erz őd é s é s a k o p p e n há ga i
k ritériumo k a z o n b an a z t k ö v e telik a j e lö lt
ors z á g o któ l ( és a tagállamok tól is) , h ogy a
k ö z ö ss ég i v ív má n y o kat me g v a ló s ítani k é p e s
n e mz eti k ö z ig a zg a tá ssa l re n d e lkez zene k .

3. A k o n krét elv árásokat az 1997 - es h ollan d

e ln ö k ség a la tt k é s z íte tt k ö z ö s E u ró p a i
Kö z ig a z ga tási T é r c ímű a n y a g bó l is me rh e tjük
me g .
62
1. Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus.
2. Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az
emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend.
3. Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést
biztosító kormányzati szervezet.
4. Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony
eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével.
5. Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő
közszektor kiépítése.
6. Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő
eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát.
7. Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő
szabályozása.
8. Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése.
9. Közintézmények elszámoltathatósága.
10. Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése.
11. Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus.
12. Független bírósági rendszer megléte.
13. Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett
működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése. 63
5.1. A központi államigazgatási szervek
kapcsolódása az Európai Közigazgatási
Térhez
• Kapcsolódás:

• uniós szabályok végrehajtása

• döntés-előkészítésben történő közreműködés

• Többszintű rendszer:

• EKTB

• szakértői csoportok

• közigazgatási államtitkári értekezlet

• külügyminiszter

• Kormány

64
Az EU által követett közigazgatási modell

• Az Eu rópa i Bizo tts á g sz em é lyz eti p o litikáj a :

é le th o sszig s z ó ló k a rrierre nd sze r

• Az Un ió k ö z p o nti apparátusának sz erv ez őelvei :

- p o litik ame nte ssé g

- merito k rá cia
- d is z krimináció - mentesség
- mu ltikulturalizm us
- f ö ld ra j zi e g y e n s úly

65
E UP AN ( E u ró p ai Kö z ig a zg a tá si
H á ló z a t) refo rmjav a sla ta i:
• Vezetés
• Felhasználói nézőpont
• E-kormányzat
• Partnerség
• Változásvezetés
• Mérés
• Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása
• Költséghatékonyság
• Emberi erőforrás fejlesztése
• Nyugdíj
• Közszektor teljesítménye
• Integritás
• Jobb szabályozás

66
• A gazdasági válság hatásainak
csökkentése és a nemzeti kormányok
gazdaságélénkítési célkitűzéseinek
támogatása érdekében a tagállamok
közigazgatási rendszereinek mélyreható
változásai

• A felsővezetők képességeinek és
szerepének megerősítése

• A közigazgatási teljesítmény fokozása

67
 5.3. Hazánk közigazgatás-
fejlsztési stratégiája
(Magyary Program)
» 2011 júniusában indult útjára a Magyary Zoltán Közigazgatás-
fejlesztési Program (Magyary Program 11.0), melynek célja a
közigazgatás hatékonyságának javítása volt;

» A program értékelését, az eddig lezajlott fejlesztéseket,

valamint a további feladatok ismertetését foglalja össze a
2012 augusztusában bemutatott Magyary Program 12.0.;

» A Magyary Program a magyar közigazgatás középtávú

működési kereteit alapjaiban meghatározó stratégiai
dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely pontosan
definiált célok és értékek mentén rögzíti a közigazgatás-
fejlesztés irányait.

68
 5.3. Magyary Program
» A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program,
értelmezési keret, amely a 2014-ig szóló időtartamra
meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és
intézkedéseket a hazai közigazgatás-fejlesztés számára;
» biztosítja a folyamatos mérhetőséget, megvalósulásáról,
évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás
mértéke mérhető;
» időtartománya igazodik a politikai ciklushoz;
» fő stratégiai célkitűzései:
• az eredményes szervezeti működés,
• a feladatrendszer megújítása,
• a belső eljárások racionalizálása,
• az ügyfélkapcsolatok javítása,
• a személyzeti igazgatás fejlesztése,
• a kiszámítható életpálya.
69
 5.3. Magyary Program
első pillér – Szervezet
» Az állami szervezeti kataszter kialakítása az első lépés a közigazgatás
hatékony működésének elérésére;
» A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a
területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első
lépéseként újra létrejöttek a megyei (fővárosi) közigazgatási
hivatalok, majd ezek bázisán a megyei (fővárosi) kormányhivatalok
mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei;
» Emellett elkezdődött a járási államigazgatás kialakítása is, amelynek
értelmében a megyei kormányhivatalok alárendeltségében,
alapvetően az adott járásban jelen lévő szakigazgatási szervekből és
az okmányirodákból létrejönnek a járási hivatalok;
» Ezzel szorosan összekapcsolódik az önkormányzati reform, amely a
Magyary Programmal együtt elhozza a helyi közügyek, valamint az
államigazgatási ügyek régóta halogatott szétválasztását a járási
hivatalok és az önkormányzatok között.

70
 5.3. Magyary Program
második pillér – Feladat
» A hatékony nemzeti közigazgatás megvalósításának
alapfeltétele, hogy a közigazgatási szervek naprakészen tudják,
hogy milyen feladatokat és hatásköröket rónak rájuk a
jogszabályok és a stratégiai dokumentumok. A Magyary
Program keretében ezt a célt segíti előmozdítani az állami
feladatkataszter, amely ágazatonként, illetve alágazatonként
tartalmazza a jogszabályokban és stratégiai
tervdokumentumokban előírt:
» feladatok pontos forrását (mi írja elő a feladatot),
» a felelős szervezetet,
» az együttműködő szerveket és az együttműködés formáját,
» a feladatellátást biztosító költségvetési fejezetet,
» továbbá a végrehajtás ütemezését és határidejét.

71
 5.3. Magyary Program
harmadik pillér - Jogalkotás

A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal

magába:
» az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok
alkalmazását;
» a színvonalas jogszabályszerkesztést;
» a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését;
» a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát;
» az adminisztratív terhek csökkentését.

72
 5.3. Magyary Program
negyedik pillér – Eljárás
A Magyary Program célja:
» az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő,
ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása,
» az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése
és egységesen magas színvonalú, mindenki által
hozzáférhető szolgáltatások kialakítása.
» A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében
többcsatornás (személyes, elektronikus és telefonos)
kormányzati ügyfélszolgálati „kormányablak” rendszer
kerül kialakításra, amely az ügyfelek számára lehetőséget
teremt ügyeik egyablakos (egy helyszínen történő)
elintézésére.

73
 5.3. Magyary Program
ötödik pillér – Személyzet
A Magyary Program a személyzet fogalmát kiterjesztően
értelmezi, beleérti:
» mind a szűk értelemben vett közigazgatásban dolgozó
kormánytisztviselőket,
» mind a katonákat és rendőröket, vagyis a fegyveres, illetve más
hivatásos szolgálati állomány tagjait is,
» ezentúl a személyzet fogalmába beletartozik mindenki, aki
bármilyen jogviszony keretében rendszeresen, személyesen
foglalkoztatva munkát végez a közigazgatás számára.
Az életpályák fejlesztése közös elvek és értékek mentén:
Ennek képezheti alapját a több ponton is egymással érintkező
életutak egységes kidolgozása. Így a teljes szervezetrendszerben
ténylegesen megvalósíthatóvá válik az átjárhatóság.

» A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az

állam a feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő
számára pedig a részvétel kötelező.
74
Köszönöm a
figyelmet!

75