Johann Sebastian Bach

(1685-1750)
Johann Sebastian Bach minden zeneszerzők legnagyobbja, aki számtalan más zeneszerzőre
hatott, Mozarttól Mendelssohnig, Beethoventől Brahmsig. Ők tanultak az ő technikáiból.
Bach még mindig viszonyítási pont, zenei zsinórmérték. Bach személyisége szigorú volt,
tekintélyt parancsoló emberként jelenik meg szobrokon illetve a festményeken is komoly
ruhában, rizsporos parókákban. És a zenéje fantasztikus. Johann Sebastian 1685. március 21-
én született Eisenachban, a mai Németország középső részén. Bach pontos szülőhelye sajnos
örökre rejtély marad számunkra. Johann Sebastiant 2 éves korában keresztelték meg az
eisenachi Szent György templomban. Később ennek a kórusában énekelt, gyermekkorában
állítólag különlegesen szép szoprán hangja volt. Bach zenéjét meghatározták erős lutheránus
nézetei és neveltetése. Bach végzete az volt, hogy zenész legyen, a zene volt a családi
vállalkozás. Első zenei oktatását édesapjától kapta, hegedülni tanította. Az iskolában a diákok
kórusában énekelt, részt vett a templomi zenés istentiszteleteken is. 9 éves korában elvesztette
édesanyját, és rövidesen édesapját is. Ekkor testvérbátyja Johann Christoph veszi magához,
aki Ohrdruff városában templomi orgonista, kitűnő pedagógus, biztos kézzel irányítja öccse
zenei nevelését. Iskolai tanulmányait a helybeli líceumban végzi, majd 15 éves korában
Lüneburgba tanul, a Mihály gimnázium ösztöndíjas diákjaként. Itt alaposan tanulmányozhatta
a 16–17. század zeneszerzőinek műveit (Lassus, Monteverdi, Schütz). 1707-ben
Mühlhausenben orgonista állást vállalt és itt vette feleségül másod-unokatestvérét, Maria
Barbara Bachot. Feleséga halála után rövidesen ismét megnősült és elvette Anna Magdalena
Wilkent. Életének vége felé a templomi és iskolai tevékenységei mellet sokat komponált és
még a Collegium Musicum igazgatását is ő csinálta. Az anyagi gondok nagy problémát
jelentettek számára és megnehezítették életét. A látása egyre rohamosabban gyengült és
rosszabb lett, és halála előtt szemműtétet végeztek el rajta, amely kudarcba fulladt és
elveszítette látását végül. Bach hatása a zenekultúrára felmérhetetlen. Bach művészetében a
barokk hangszeres polifónia fejlődése a csúcspontra érkezett. Munkássága nagy részét a
vallásos kompozíciók tették ki. Művészete a barokk kor zenei törekvéseinek hatalmas
összefoglalása, és a XX-XXI. századi kultúra is elemi hatással vannak rá. Gyermekéveiről
nem lehet sokat tudni. A zenével először 4 éves korában ismerkedett meg. Ekkor gyökerezett
meg benne az orgona szeretete. Beíratták hét éves korában latin iskolába. Itt tanult meg írni és
olvasni. Megismerte a zsoltárokat és a Bibliát is. Sokat vett részt az utca éneklésben is. ) éves
volt amikor elveszítette édesanyját. Tanulmányait Ohrdrufban folytatta. Itt osztálytársa lett
unokaöccse, Johann Ernst Bach, illetve Georg Erdmann akivel életre szóló barátságot kötött.
Az Ohrdrufban eltöltött öt év alatt döntött úgy az ifjú Bach, hogy orgonistai pályát választja.
Pontosan nem tudjuk miért hagyta el később Ohrdrufot . Sokan úgy vélik bátyja halála miatt
ment el. Nagyobbak lettek az anyagi gondok, hiszen bátyja jól keresett, ő pedig a zenével és
az énekeivel próbálta fent tartani magát. Bach az 1697-98. tanévtől kezdve Ohrdrufban
működő fiatal kántortanítóitól értesült Lüneburgról. A családi hagyomány miatt gyalog tette
meg az útját Lüneburgba. 1700. április 3-án felvették az ösztöndíjas kórusba. Bach még 1702-
ben elhatározta, hogy Türingiában orgonistának fog állni. Viszont ekkor végül nem kapta meg
az állást. 1702 folyamán rokanaitól hírt kapott arról, hogy szülőföldje egyik városában,
Arnstadtban hatalmas, új orgona építésébe fogtak bele. Később kapcsolatba került egy orgona
vizsgálat miatt az arnstadti polgármesterrel, aki átcsábította Bachot Anstadtba, és ott
kinevezte orgonistának. Felvettés, fizetése 50 gulden volt és még 30 guldennyi élelmet kapott
mellé. Bach arnstadti évei alatt mutatkoztak meg a zeneszerző első híres alkotásai, és ekkor
vált híres mesterré. Bach e korszakának művei csak töredékben ismertek. Az első fennmaradt
nagyszabású műve a Denn du wirst meine Seele nicht in der Hölle lassen című kanáta. Ezt a
művet nagyon nagyra becsülte, 30 év elteltével újra átdolgozta a művet. Első felesége 1964-
ben elhunyt és a gehreni orgonista leányát Arnstadtban ismerte meg. Bachnak az első
házasságából az évek során hét gyermeke született: 5 fiú és két lány. A hagyomány szerint
családjával a városka egyik utcájában lakott, a hercegi kastély közelében. Kötheni évei alatt
Bach szinte teljesen abba hagyta az orgonakompozíciót, és csak kivételes alkalmakkor
komponált vokális zenét. A Bach vezetése alatt folyt zenélés nem nyilvánosan történt hanem
tárt körben. Ez lehetővé tette Bach számára a zenei szerkesztés komplikáltabb, művészibb
formáinak alkalmazását. Ekkor forrt ki számára a fúgaművészet is. 1720. július 7-én súlyos
csapás érte, elhunyt felesége, Maria Barbara. Feleség nélkül nem maradhatott sokáig ezért
másfél év múlva újra megnősült. Házasságuk alatt ami 29 évig tartott, 13 gyermekük született:
6 fiú és 7 lány, akik közül a legtöbben csecsemőkorban meghaltak.
Bach életéből 27 évet töltött Lipcsében a városi tanács szolgálatában. Templomi szolgálata
abban állt, hogy diákjaival és a felügyelete alá rendelt városi muzsikusokkal 4 lipcsei
templom egyházzenei szolgálatot kellett ellátnia. 1729-ben Bach átvette a Collegium
Musicum vezetését. Összeállított egy együttest diákokból akik általában kortárs olasz és
német zenét adtak elő. Bach lipcsei életében különösen fontos időszakot jelentett az egyetemi
Collegium Musicum vezetésével eltöltött évtized. Köthenből sok hangszeres művet: zenekari
muzsikát, kamarazenét, valamint zongoradarabokat hozott magával. 1728-ban Lipót kötheni
herceg, Bach régi barátja meghalt. A zenész gyászünnepségre 1729 márciusában került sor.
Bach komponálta meg a gyászzenét az ünnepségre.1740-es évekre Bach visszahúzódott a
Neuekirche komponistai, illetve a Collegium Musicum karnagyi státuszába. Körülbelül 1740-
től kezdve Bach hanyagul látta el a templomi és az iskolai munkát. A lipcsei templomok
számára ekkoriban már alig komponált újat. Bach élete utolsó éveiben bekapcsolódott a
lipcsei Zenetudományi Társaságba. A társaság alapítója Lorenz Mizler, valamikor Bach
tanítványa volt Lipcsében, és 1734-ben mesterének dedikálta zenei tárgyú doktori
disszertációját. Bach utolsó éveit betegség borította be. Szürke hályog ereszkedett a szemére,
ami valószínűleg a cukorbetegsége miatt. Ez a betegség 1749-ben fordult komolyabbra,
valószínűleg szélütés érte. Ekkor megpróbálták megműteni azonban megismételték, viszont
sikertelen volt és szerencsétlenül végződött. Halála előtt 10 nappal úgy látszott, mintha látása
hirtelen megjavult volna. Néhány órával később szélütés érte, ez volt a második. Ezután lázas
lett, az orvosok próbálták megmenteni, de nem sikerült. 1750. július 28-án, este negyed
kilenckor elhunyt. Három nappal később a Szent János-templom melletti temetőben kísérték
utolsó útjára. Bach halála után zenéjének nagy részét félretették, bát őt magát és némelyik
művét sem felejtették el.

Források: a Tanár Úr által küldött videó, a füzetben lévő vázlat illetve a Wikipédia.

Fincziczki Zsófia (9.E)