https://renegraeber.

de/blog/corona-sterblichkeit-ueberschaetzt/

Túlbecsült halandóság – A német szövetségi kormány

korona-akcionizmusa“
Szerző: René Gräber

[Közzétevő bevezető magyarázata:

Miután a magyar sajtó (is) felelőtlenül dobálódzik fogalmakkal, nem árt, ha felidézzük
néhány szakmai kifejezés pontos definícióját. Tipikus és általános hiba pl., hogy
mortalitásról beszélnek, aztán a szövegösszefüggésből kiderül, hogy letalitást kellene
mondaniuk.
A halálozási ráta (nyers halálozási ráta), mortalitás az ezer lakosra jutó elhunytak
száma egy adott évben (halálozások száma osztva az évközépi népességszámmal, és ez
szorozva ezerrel). Ha egy betegségben elhunytak számát viszonyítjuk a populáció
számához, akkor annak a betegségnek a mortalitásáról beszélünk. A mortalitás tehát
azt jelenti, hogy mennyien halnak meg az adott betegségben az egész populációból egy
adott időszak alatt. Ebből következik, hogy aki 2020 áprilisában bármely számot
kimond a koronavírus mortalitásáról, az minden, csak nem komoly tudós. Nyolc
hónapnak kell még eltelnie, hogy a mortalitásra adatot merjünk mondani.
Letalitás: egy bizonyos betegségben elhunyt egyedek száma a betegségben szenvedők
számához viszonyítva. A letalitás a vizsgált betegség halálos kimenetelének
valószínűségét jellemzi.
http://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2017/02/1617_II_GYTK02_epidemiologi
ai_alapfogalmak.pdf ill. https://de.wikipedia.org/wiki/Mortalit%C3%A4t
Ezeket a fogalmakat Dr. Müller Cecília is tanulta, vizsgázott belőlük.
Érthetetlen tehát, hogy akinek ezt pontosan kellene tudnia, ő is keveri a fogalmakat.
https://hu.euronews.com/2020/04/15/koronavirus-hosszu-jarvanyra-szamit-
magyarorszagon-a-tisztiforovos]
Szintén komolytalannak kell minősítenünk azt, aki a jelenlegi fázisban számadatot ad
meg akár a mortalitásra, akár a letalitásra vonatkozólag. A fő hibák evvel
összefüggésben:
1, Milyen kritériumok alapján nevezünk ki valakit koronavírus-halottnak? A
jelenlegi általános gyakorlat ugyanis az, hogy a világon néhány kivételtől eltekintve
nem különböztetik meg az
egyéb okok következtében elhunyt, mellesleg koronavírus-tesztre pozitívan reagáló
és
koronavírus következtében elhunyt személyeket.
2, A SARS-COV-2 vírus mellett több tucat más vírus is okozza ugyanazokat a
tüneteket, illetve súlyosabb esetben a halált. Amíg ezekre nem vizsgál rá senki, addig
nem lehet a halál okát önkényesen ehhez a vírushoz hozzárendelni.
3, Ugyancsak teljes a káosz a megbetegedettek számának megállapításánál (amely
elengedhetetlenül szükséges volna a letalitás megállapításához). Nem lehet tudni, a
félelemkeltő számokkal dobálódzók megkülönböztetik-e az alábbi fogalmakat:
a, tesztpozitív tünetek nélkül
b, tesztpozitív enyhe tünetekkel
c, tesztpozitív közepesen súlyos tünetekkel, nem igényel kórházi kezelést
d, tesztpozitív súlyos tünetekkel, kórházi intenzív osztályon igényel kezelést
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes orvosok az antitest-vizsgálatokkal
tesztpozitívnak mért személyeket fertőzöttnek, mások ugyanezeket fertőzésen átesett
immunis személynek tekintik.
4, Ráadásul, mivel sem átfogó, sem reprezentatív tesztek nem készültek ezidáig
Magyarországon, mindig csak tüneteket felmutató személyeket vizsgáltak, és mindig
csak erre az egyetlen egy vírusra, ez minden statisztikát komolytalanná tesz.
Tehát nem tudjuk jelenleg:
- kit tekintsünk fertőzöttnek
- hány fertőzött van az országban
- hányan haltak meg SARS-COV-2 koronavírus
- hányan egyéb vírus
- hányan egyéb betegségeikben, ahol mellesleg valamilyen vírus (nem csak SARS-
COV-2) is kimutatható volt szervezetükből.
- hogyan változik időben a fertőzöttek száma, ill. aránya az országban.
Amíg ezekben a kérdésekben nem alakul ki egységes, mindenki által követett
értelmezés és nyelvezet, illetve nem születnek vizsgálatok, addig bármiféle számokkal
való dobálódzás fölösleges, értelmetlen, aminek egy oka van: egy bizonyos álláspont,
prekoncepció alátámasztása.
A politika kívánsága a pánik keltése, az erre hajlandó orvosok, közegészségügyi
szakemberek pedig eljátsszák a nagy tudóst és komoly képpel előadják nekünk szegény
tudatlanoknak a nagy semmit.
Mit várjon ezek után az ember akár a sajtótól, akár az utca emberétől? De hiányoljuk
a magyar orvostársadalom reagálását is. Míg a német és amerikai kutatók, orvosok,
járványügyi szakemberek egy része kritikusan hallatja hangját a témában, addig
Magyarországon tudomásunk szerint az egy bátor dr. Tamási Józsefen kívül más
szakember még nem szólalt meg. Persze, ha szándékos a két fogalom keverése, akkor
csak fejünket tudjuk csóválni: Mivel a letalitás abszolút értéke mindig magasabb a
mortalitásnál, és ha ezt az értéket mortalitásnak nevezik, akkor ez joggal kelt félelmet
a fogalmakat nem pontosan ismerő lakosságban. 3 % mortalitás sokkal
félelmetesebben hangzik, mint 0,01 % mortalitás. Az más kérdés, hogy az illető
szakemberek, akik jobb tudomásuk ellenére szándékosan keverik a fogalmakat, evvel
megvalósították a rémhírterjesztés bűncselekményét (BTK 337. §, 3 évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.)]
John Ioannidis[1] a Stanford Egyetem (USA) orvosprofesszora. Szakterülete az
egészég-kutatás és orvosbiológiai adatok feldolgozása. Ilyen minőségben már
2020 márciusában közzétett egy figyelemreméltó cikket, melynek címe, hogy
"A politika megbízható adatokra való támaszkodás nélkül hoz
döntéseket"[2].
A karanténba zárt „Diamond Princess“, luxushajó példája már akkor
megmutatta, hogy a Covid-19 mortalitása messze nem éri el a hivatalos politika
és a főáramú média által sugallt dimenziókat. Ioannidis március 17-én úgy
fogalmazott, hogy a mortalitás a józan becslések alapján az amerikai népesség
0,05-1 %-a közé tehető*.
1, Egy figyelemreméltó tanulmány a német „Ärztezeitung-ban“
(Orvosi Újság)
2020 április 6-án a német „Ärztezeitung-ban“ (Orvos Újság)[3] egy olyan
tanulmány jelet meg, amely sokban emlékeztet Ioannidis professzor
megállapításaira. A szakmai cikk első megállapítása ugyanis az adatok
minőségének bírálata).
Az írás beszámol hat egészségügyi szakértő beadványáról, akik közzétett
téziseikben „konstruktív bírálatot gyakoroltak a kormány koronavírus-
válsággal kapcsolatos lépéseiről".
A hat személy nem ismeretlen szakmai körökben:
 „Matthias Schrappe professzor és Gerd Glaeske professzor az
'Egészségügyi Bölcsek Tanácsának' korábbi tagjai. [Egészségügyi Bölcsek
Tanácsa (Gesundheitsweisen): A német Egészségügyi Minisztérium
legfontosabb tanácsadó testülete]
 Holger Pfaff professzor az Innovációs Alap (Innovationsfonds) szakértői
testületének korábbi elnöke
 Hedwig François-Kettner a Charité (a legnagyobb berlini
kórházkomplexum) korábbi ápolási igazgatója, és a közelmúltig a
"Páciensek Biztonságáért a Fedélzeten" nevű akciócsoport elnöke
 Dr. Matthias Gruhl orvos, Hamburg város egészségügyi hatóságának
tanácsosa
 Franz Knieps jogász, a BKK Dachverband (Üzemi Betegbiztosítók
szövetsége) elnöke.
Ferdinand Gerlach professzor, az Egészségügyi Szakértői Tanács elnöke még
március 24-én interjút adott, amelyben kétségbe vonta az adatok minőségét és
validitását (hitelesíthetőségét), amelyek alapján a német szövetségi kormány
meghozta intézkedéseit. Azt mondta, hogy a regionális és tartományi
hatóságoktól a Robert Koch Intézethez beküldött adatok rosszabb minőségűek,
mint ami elvárható volna ebben az országban".
Schlappe és Glaeske professzorok még egy lépéssel tovább mennek. Szerintük a
rendelkezésre álló epidemiológiai és halálozási adatok nem elegendőek, hogy a
Sars-CoV-2 vírus németországi terjedését jellemezzék."
A bírálatok központi eleme az a tény, hogy a fertőzöttek 80 %-a tünetek nélkül
marad, tehát nem betegszik meg, így nem is lehet őket a statisztikában
figyelembe venni. A politika a jellegzetes tüneteket felmutató 20 %-ra fókuszál
és ennek alapján becsüli meg a fertőzés megduplázódásának idejét. És ez a téves
adatok alapján becsült megduplázódási idő lesz a politikai döntések alapja.
Ahogy most kinéz, a politika egy olyan paramétert választott ki cselekedeteinek
indoklásához, amellyel mindig meg lehet indokolni a lépéseket, amelyeket
szándékozik meglépni. Mert a vírusokról tudjuk, és ezt már a politikai
döntéshozók is tudják, hogy mindig szaporodnak, néha lassabban, néha
gyorsabban. Csakhogy, a vírusok elterjedése nem mond semmit sem
veszélyességükről.
És ez a helyzet a Covid-19-cel is. Ha a veszélyességet is figyelembe vennék,
semmi nem indokolná az eddig meghozott intézkedéseket. Mert a mortalitási és
letalitási adatok azt mutatják, hogy az új vírus semmivel sem veszélyesebb az
eddig ismert influenzavírusoknál.
2, Így joggal kérdezi az „Ärztezeitung“: „Túlbecsülték a
mortalitást?“
A kérdést kiváltó gondolatmenet egyszerű és követhető. Ha nem ismerem a
fertőzöttek számát, a mortalitás számításánál mindig téves eredményeket kapok.
Mert a számítások mindig egy szelektív módon kiválasztott csoportra
vonatkoznak. Ebben az esetben a tüneteket felmutató fertőzöttek csoportjára,
amely csoport tagjainak elve nagyobb a mortalitási arányszámuk. Ha az
influenzavírusok mortalitásának vizsgálata hasonló módon történne, hasonló
eredményt kapnánk.
Ami tehát szükséges ahhoz, hogy a Covid-19 mortalitásáról megbízható
adatokat kapjunk, egy reprezentatív minta vizsgálata, melynek során
megkülönböztetik a tünetek nélküli fertőzöttek, a tüneteket felmutató fertőzöttek
és a tesztnegítív személyek számát. Ezen az úton indult el Streeck professzor[5]
Heinsbergben végzett vizsgálataival. Ő is kritizálja a hiányzó adatokat és
tényeket az aktuális vitában.
3, Covid-19 – egy nozokomiális fertzés?
Az „Ärztezeitung“ felhívja a figyelmet egy meglepő tényre: A Covid-19
veszélyessége túlbecsülésének oka az, hogy a vírus a kórházak, gondozó
intézmények nozokomiális fertőzésévé vált. [Nozokomiális: kórházban
megszerzett, kórházi tartózkodás során megkapott fertőzés.]
A hat egészségügyi szakember arra a következtetésre jut, hogy a vírus
terjedésének legjellemzőbb módja a kórházi fertőzés. A fertőzés kockázata a
fenti intézményeken kívül jóval alacsonyabb. Érvényes ez a személyes
kapcsolatra is, amelynek – úgy tűnik – nincs gyakorlati szerepe a fertőzés
terjesztésében.
4, Megkérdőjelezhető a hivatalos megelőző intézkedések haszna
A hat egészségügyi szakember megkérdőjelezi a szövetségi Egészségügyi
Minisztérium és a Robert Koch Intézet hivatalos ajánlásait a járvány kezelésére
és megelőzésére, úgymint szájvédő maszk, szociális távolságtartás, stb. Úgy
tűnik, nem léteznek bizonyítékok, amelyek ezeknek a hatékonyságát
alátámasztanák. Ráadásul a távolságtartás kontraproduktív hatású is lehet: Mert
ha hatásos, akkor megnöveli egy második hullám veszélyét. Hiszen a fertőzések
elkerülésével azt is elkerüljük, amit az oltásokkal el szeretnénk érni: a
nyájimmunitást.
Itt újfent komoly ellentmondásokra bukkanunk. Miközben az egészségügyi
hatóságok avval érvelnek a minél szélesebb körű védőoltások mellett, hogy csak
így érhető el a kívánatos nyájimmunitás, a német Szövetségi Egészségügyi
Hivatalnál (az ÁNTSZ német megfelelője) és a Robert Koch Intézetnél most
hirtelen nem törekednek az oly fontos nyájimmunitás elérésére a COVID-19
kapcsán. Ansgar Lohse professzor[7] szerint kívánatos volna a fertőzések
elterjesztése, természetesen ellenőrzött körülmények között és a veszélyeztetett
csoportok kizárásával. Egy ilyen folyamat messzemenően megfelelne a dolgok
természetes menetének, amelyek mindig bekövetkeznek egy új vírus vagy új
mutáció fellépésekor.
Feltűnő, hogy míg az orvostudomány nagyobb része állást foglal e természetes
folyamat mellett a nyájimmunitás elérésére, az egészségügy politikusai
kizárólag az oltásokat preferálják, mintha csak egyedül azok volnának képesek a
nyájimmunitás megteremtésére. Az egyik probléma evvel: Nincsenek
védőoltások. Tehát hogyan tovább? Karantén, emberek korlátozása addig, amíg
nincsenek itt az oltások?
5, Covid-19 és demokrácia: vak akcionizmus?
Az „Ärztezeitung“ írása végül tájékoztat a szövetségi kormány vak
akcionizmusának következményeiről. A hat szakértő úgy látja, hogy itt a
demokrácia alapjait és a polgári jogokat játszották ki az egészséggel
szemben.
Bírálják, hogy a döntési folyamtokba nem vonták be a szakértők és gyakorló
orvosok széles bázisát. A képernyőn, a rádióban, az elektronikus és nyomtatott
sajtóban ugyanazokat az arcokat látjuk hónapok óta.
Ez azoknak az országoknak a gyakorlatára emlékeztet,
amelyekre eddig Németország ujjal mutogatott. Úgy tűnik,
nemcsak a vírus jött Kínából, hanem a helyzet kezelésének
totalitárius módja is.
6, Egy kicsit kiábrándító
A cikk utolsó bekezdésében – az eddig gyakorolt bírálatot ellensúlyozandó –
hitet tesznek a hivatalos egészségügyi politika mellett. Tehát öt fejezeten
keresztül hangot adnak kritikájuknak, majd a hatodikban azt mondják, nem
akarnak kritikát gyakorolni.
Sőt, a hat szakértő, és a kormány egészségügyi politikájának bírálója védelmébe
veszi a kormány illetékeseit, mondván, hogy azoknak olyan helyzetben kellett
döntéseket hozniuk, amelyben nem álltak rendelkezésükre megfelelő minőségű
adatok. A hat személy megrettent a végén saját bátorságától?
Időközben egyre több jele van annak, hogy a kormány nem is akar pontosabb,
aktuálisabb adatokat kapni döntéseihez.
Ellenkező esetben ugyanis már megszülettek volna az első
tanulmányok a COVID-19 járványügyi összefüggéseiről. Streeck
professzor is meglepődve mondta, a ZDF központi TV-csatorna
egyik beszélgetős műsorában, hogy még nem születtek ilyen
tanulmányok.
Összefoglalás
A hat egészségügyi szakértő bírálata (amelyet nem bírálatnak szánnak) teljesen
jogos és túlnyomó részt összhangban van a hisztériát illetve a járványhelyzet
kezelésének állami gyakorlatát bíráló egyéb (német és külföldi) szakemberek
megállapításaival.
A visszakozás, hogy a bírálat nem bírálat, és megértést kell tanúsítanunk a
politika döntéshozói iránt, a jelenlegi helyzet ismeretében érthetetlen számomra.
Mert ha megértést tanúsítunk a döntéshozók iránt, ez egyúttal azt is jelenti, hogy
nem tanúsítunk megértést az érintettek, a döntések kárvallottjai iránt.
[A szerző német természetgyógyász. Mivel azonban nem tesz saját szakmai
megállapításokat, hanem a maguk területén elismert szaktekintélyeket idéz, ez
semmit nem von le írásának értékéből. Összefoglalásában pedig logikus
következtetéseket von le.]
*Felelőtlen dolog egy ilyen híres tudóstól 2 hónap után éves adatokra
becsléseket tenni.
Források:
 [1]     John Ioannidis – Wikipedia
 [2]     In the coronavirus pandemic, we’re making decisions without
reliable data
 [3]     Experten provozieren mit konstruktiver Corona-Kritik
 [4]     Gesundheitsweiser Gerlach kritisiert schlechte Daten und
Entscheidungen im Blindflug
 [5]     Prof. Hendrick Streeck kritisiert Corona-Maßnahmen / Studie
Heinsberg (Markus Lanz 31.03.2020) – YouTube
 [6]     Der Virologe Prof. Streek bei Markus Lanz – Naturstoff
Medizin
 [7]     „Müssen mehr Ansteckungen zulassen“: Infektiologe will
Herdenimmunität schaffen – FOCUS Online
2020. április
Fordította és közzéteszi:
Király József