Az elemek periódusos

rendszere
Bevezetés

A periódusos rendszerben az elemek kitűnően elrendezhetők.

Rendszámuk (amely az elem atommagjában lévő protonok
száma) növekvő sorrendjében szerepelnek. Minden egyes
1
elemnek más és csak rá jellemző a rendszáma. Az elemeket
a periódusos rendszer vízszintes sorokba (periódusok) és
H oszlopokba (csoportok) osztja. Dmitrij Mengyelejev vegyész
1,0079
alkotta meg a periódusos rendszert, az elemeket bizonyos
3 4
hasonló fizikai és kémiai tulajdonságaik szerint csoportosítva.
Li Be
6,941 9,0122

11 12
Na Mg
22,990 24,305

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn
39,098 40,078 44,956 47,867 50,942 51,996 54,938 55,845 58,933 58,693 63,546 65,39

37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48
Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd
85,468 87,62 88,906 91,224 92,906 95,94 (96) 101,07 102,91 106,42 107,87 112,41

55 56 57-71 72 73 74 75 76 77 78 79 80
Cs Ba La–Lu Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg
132,91 137,33 178,49 180,95 183,84 186,21 190,23 192,22 195,08 196,97 200,59

87 88 89-103 104 105 106 107 108 109 110 111 112
Fr Ra Ac–Lr Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Cn
(223) (226) (261) (262) (266) (264) (277) (268) (281) (272) 285

57 58 59 60 61 62 63 64 65
Az aktinoidák
és a lantanoidák La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb
az alkáliföldfémek és
az átmeneti fémek között
138,91 140,12 140,91 144,24 (145) (150,36) 151,96 157,25 158,93
helyezkednek el, de a periódusos
rendszerben lejjebb kerültek, 89 90 91 92 93 94 95 96 97
hogy több helyük legyen.
Ac Th Pa U Np Pu Am Cm Bk
14 (227) 232,04 231,04 238,03 (237) (244) (243) (247) (247)
 A periódusos rendszer értelmezése
A HÁTTÉRSZÍNEK MAGYARÁZATA
Hidrogén A bórcsoport Az elemek jelölése
Minden elemet más, egy- vagy kétbetűs vegyjellel
Alkálifémek A széncsoport neveztek el. Ez nemzetközi jelzés, mindenütt ugyanazt
az elemet értik alatta, így a különböző nyelveken beszélő
A nitrogéncsoport

Bevezetés
Alkáliföldfémek kutatók sem keverik össze azokat.
Átmenetifémek Az oxigéncsoport A rendszám az adott elem atommagjában található
3 protonok számát jelenti, ez a lítiumban három.
Lantanoidák A halogéncsoport

Li
A vegyjel első betűje mindig nagybetű,
de a második kisbetű.
Aktinoidák Nemesgázok

6,941 A moláris tömeg az elem összes atomjának átlagos

tömege. Nem egész szám, mert minden elemnek
vannak izotópjai (különböző formái), mindegyik
más-más neutronszámmal.
E csoport elemei félfémek
(fémes és nemfémes
tulajdonságokat egyaránt Ez a csoport tartalmazza
Periódusok
mutató elemek): fémesen a nemesgázokat, amelyek Ugyanabba a periódusba vagy sorba tartozó elemek
fénylenek, de könnyen soha nem kötődnek más
2 ugyanannyi elektronhéjjal rendelkeznek atomjaikban.
szétmorzsolhatók, mint
a nemfémek.
elemhez, és nem lépnek
reakcióba semmivel.
He Eszerint az első periódusba tartozó elemeknek mind
egyetlen elektronhéjuk van, míg a hatodikba
4,0026 tartozóknak hat.
5 6 7 8 9 10
B C N O F Ne A periódusok balról jobbra
növekvő rendszámúak.
10,811 12,011 14,007 15,999 18,998 20,180

13 14 15 16 17 18
Al Si P S Cl Ar A csoport elemei fentről lefelé
26,982 28,086 30,974 32,065 35,453 39,948 növekvő tömegűek.

31 32 33 34 35 36 Csoportok
Az elemek egy csoportjának vagy oszlopának
Ga Ge As Se Br Kr tagjai mind azonos számú elektront
69,723 72,64 74,922 78,96 79,904 83,80 tartalmaznak a legkülső elektronhéjukon.
Az egyes csoport elemei egyet, a nyolcas
49 50 51 52 53 54 csoport összes eleme nyolcat.

In Sn Sb Te I Xe
114,82 118,71 121,76 127,60 126,90 131,29

81 82 83 84 85 86
DMITRIJ MENGYELEJEV
Tl Pb Bi Po At Rn A periódusos rendszert 1869-ben
alkotta meg Dmitrij Mengyelejev
204,38 207,2 208,96 (209) (210) (222) orosz vegyész. Ezzel mások
is próbálkoztak korábban, de
113 114 115 116 117 118 Mengyelejev rendszerében

Nh Fl Mc Lv Ts Og az elemek periodikusan
következnek egymás után, mert
284 289 288 293 294 294 az elemek jellegzetességei
szabályosan ismétlődnek. Mivel
66 67 68 69 70 akkoriban néhány elemet még
71 nem ismertek, a periódusos
Dy Ho Er Tm Yb Lu rendszer nem volt teljes.
Mengyelejev azonban előre
162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97 megjósolta a hiányzó elemek
pozícióját, és sok évvel később,
98 99 100 101 102 103 amikor azokat is felfedezték,

Cf Es Fm Md No Lr
kiderült, hogy elképzelései
helyesnek bizonyultak.
(251) (252) (257) (258) (259) (262) 15
 A robbanás mint reakció
Ebben a kémiai reakcióban a tiszta
lítium reagál a levegővel, és lítium-
Kémiai
reakciók és
oxid vegyület keletkezik. Energia
szükséges a lítiumatomok közötti
kötések felbontásához, ugyanígy
Bevezetés

az oxigénmolekula felbontásához
is. A reakciókhoz kell egy aktiválási

felhasználásuk
energia, de később sok reakció
energiát, hőt és fényt termel.

Az elemek különféleképpen egyesülhetnek, ezekből

1. A tiszta lítium egy darabját kitették
a levegőre.
10 millió vagy még több féle vegyület keletkezhet.
A vegyészek az elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak
megismerésén túl kíváncsiak arra is, hogy egyes elemek
hogyan és miért reagálnak egymással és képeznek
vegyületeket. Kémiai reakciók állandóan történnek. Egy
reakció során az anyagok új anyagokká alakulnak át.
Az előző kötések felbomlanak, és más elrendeződésben
új kötések keletkeznek.

2. Egy gázégővel elkezdték melegíteni

a lítiumot, amely néhány másodperc alatt
vörös lett. Ennek a fémnek tipikusan ilyen
színe van forró állapotban.

3. A lítium rendkívül gyorsan lángra

lobban. A keletkező fehéres foltok már
a lítium-oxid vegyületet jelzik, amely
a lítium és az oxigén egyesülése.

16
 Keverékek

A keverék olyan anyagok

egyvelege, amelyek fizikai
módszerekkel, például
szűréssel szétválaszthatók.

A keverék más, mint egy
vegyület, amelyben erős,
csak kémiai reakcióval
szétbontható kötések
vannak. A keverékeket
csoportosíthatjuk
oldatokra, kolloidokra
és szuszpenziókra.
Oldat
Ebben a keverékben egy
anyag teljes és egyenletes
elegyet képez egy másik
anyaggal. A tengervíz
például egy oldat.
Kolloid
Ez a keverék egyenlőtlen
eloszlásban tartalmaz
részecskéket, illetve azok
csoportjait, amelyek azonban túl
kicsik ahhoz, hogy egyenként látni
lehessen őket. A tej kolloid.
Bevezetés
Szuszpenzió
Ebben a keveréktípusban
nagyobb szilárd részecskék
úsznak egy másik anyagban.
Az iszapos víz szuszpenzió.

Na Cl Na+ Cl- Na Cl
Elektron
Nátriumatom Klóratom A nátriumion A kloridion Ionos
pozitív. negatív. kötés
1. A nátriumatom átad egy elektront 2. Az eredeti atomokból pozitív és negatív 3. A nátrium- és a kloridion
a klóratomnak, ezáltal mindkét atom töltésű ionok lettek. A nátriumion pozitív kölcsönösen vonzzák egymást,
külső elektronhéja telített lesz. töltésű, míg a kloridion negatív töltésű. és nátrium-klorid vegyület
(konyhasó) keletkezik.
Vegyületek keletkezése
Kémiai reakciók során két elem között kétféle kötés
keletkezhet. Az ionos kötésben, mint a nátrium-kloridé is,
az egyik atom lead egy elektront, amelyet a másik befogad.
Így mindkettő külső elektronhéja telített lesz. A másik
kötéstípus a kovalens kötés. Az atomok ebben
az esetben úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy meg tudják
osztani elektronjaikat, ezáltal mindegyik atom külső
elektronhéja telített lesz.

Amikor a lítium a levegőn

elég, lítium-oxid keletkezik.

Kémiai reakciók a valóságban

Körülöttünk kémiai reakciók zajlanak, például
amikor főzünk, gyógyszert veszünk be
vagy lélegzünk. A képen egy vasból készült
rozsdásodó hajót látunk. Az idő múlásával
vörösesbarna réteg alakul ki, ahogy a vas reagál
a jelen lévő oxigénnel a vízben vagy a levegőn.
A reakció során vas-oxid vegyület keletkezik,
amelyet rozsdának nevezünk.

17
 Ezt az
üveggömböt
kizárólag
hidrogén
(H2) tölti
ki, amely
elektromos
mezőben
lilásan
fénylik.
 H

Hidrogén
A periódusos rendszerben az első elem, a hidrogén (H) az alkálifémek fölött helyezkedik
el, az első oszlopban. De a hidrogén nem tartozik az alkálifémek közé, mert annyira
különbözik az alatta lévő fémektől. Az összes elem közül a hidrogénnek a legegyszerűbb
az atomja, egyetlen protonból és egyetlen elektronból áll. Könnyen lép kémiai reakcióba
és képez vegyületeket az összes többi elemmel.

Atomszerkezete Fizikai tulajdonságai Kémiai tulajdonságai Vegyületei

A hidrogénatomnak (H) A hidrogéngáz a világegyetem A hidrogén rendkívül A hidrogén leggyakoribb
egyetlen elektronja kering legkönnyebb anyaga. A Földön gyúlékony. Fémekkel és vegyülete a víz. A savak mind
az egyetlen protonból álló a tiszta hidrogén ritkán fordul elő, nemfémekkel egyaránt képez olyan vegyületek, amelyek
atommagja körül. a légkörből kiszökik a világűrbe. vegyületeket. hidrogént is tartalmaznak.
 Hidrogén
1
H Halmazállapota: gáz
1 1 0 Felfedezése: 1766
Hidrogén

Előfordulása

Az Orion-köd
Ebben
Tiszta a gázokkal
hidr
og é teli csillagközi
ng térben
áz
e csillagok ezrei
keletkeznek.

gy
üv
eg
gö m
bben
.

p
Na
A

Hidrogéngázt zártak
ebbe az üveggömbbe,
a gáz lilásan fénylik, ha
elektromos térbe kerül.

Ju
pi A Nap négyötöde
t hidrogén.
er

Ennek a bolygónak
a háromnegyede
gáznemű és cseppfolyós
hidrogénrétegekből áll.
Víz

Minden egyes
vízmolekulában
két hidrogén- és
egy oxigénatom
található.

A hidrogén a periódusos rendszer első például hélium és metán. A Földön a hidrogén

tagja, mert atomja az összes elem közül
a legegyszerűbb felépítésű, egy protonból és
egy elektronból áll. A tiszta hidrogén átlátszó
gáz. A legnagyobb bolygók, mint a Jupiter, hatalmas
20 hidrogéngolyók, amelyekbe más gázok is keverednek,
általában a vízben fordul elő. Annak ellenére,
hogy a Föld légkörében ritkaság, a világegyetem
leggyakoribb eleme. A csillagokban, amilyen a Nap
is, hatalmas mennyiségű hidrogén van. A csillag
középpontjában a hidrogénatomok egyesülnek,
 Felhasználása A RAKÉTA MEGHAJTÁSA
Sok űrrakéta

Delta IV rakéta
1. Ebben a tartályban hajtóanyaga
cseppfolyós hidrogén van. a cseppfolyós hidrogén.

Hidrogénnel töltött ballon

A hidrogén és oxigén
2. Itt tárolják a cseppfolyós reakciójakor rendkívül
oxigént a hidrogén forró vízgőz keletkezik,
elégetéséhez. amely robbanásszerűen
3. Szelepek szabályozzák süvít ki a fúvókán.
a folyékony anyagok Ez a tolóerő lövi ki
áramlását, mielőtt a rakétát felfelé.
a robbanótérbe jutnának.

4. A folyadékok a robbanó­
térben keverednek egymással, 5. A fúvóka forró vízgőzt
és fel is robbannak. bocsát ki, amely felfelé tolja
a rakétát.

Ez a meteorológiai léggömb vagy

ballon magasra emelkedik a légkörben,
ahol műszerei információkat gyűjtenek
Margarin
a légnyomásról, a hőmérsékletről
és a szélsebességről. Ez a nagy teljesítményű
rakéta 45 460 liter

Hidrogén-
cseppfolyós hidrogént

peroxid
A margarin növényi használ el üzemanyagként.
olajból készül, amely
hidrogén hozzáadásakor
megszilárdul. Ezt a folyadékot
tisztítószerként
használják.

Ez a hatalmas erejű
robbanás fúzióval
Az egyetlen keletkezik.
hulladék Hidrogénatomokat
használ.
a hidrogén üzemanyag
elégetésekor
a vízgőz. Ennek az energia­-
t­ akarékos busznak
az üzemanyagcelláját
hidrogén táplálja. Hidrogénbomba-robbanás

Hidrogénüzemű busz

közben hő és fény keletkezik. A csillagködök, léggömbök, mint a levegővel töltöttek. A rendkívül

mint például az Orion-köd, belsejében új csillagok
keletkeznek. Ezek hidrogéngázfelhők, amelyek lassan
magukba roskadnak. A hidrogéngáz a legkönnyebb
elem, sokkal könnyebb, mint a levegő. Ezért
repülnek magasabbra a hidrogénnel töltött
hidegre lehűtött cseppfolyós hidrogén rakéták
hajtóanyagául is szolgál. Hatalmas energia szabadul
fel a hidrogénbomba felrobbanásakor, amikor
a hidrogénatomok fuzionálnak. A hidrogén tiszta
energiaforrás buszok és más gépkocsik számára is. 21
A kálium (K)
fényét veszti,
ha levegő éri.
 Li

Na

Rb

Cs

Fr

Alkálifémek
A hidrogén (H) után – amely önmagában egy csoportnak számít – a periódusos rendszer
első oszlopát az alkálifémek alkotják. Nevüket arról kapták, ahogyan ezek az elemek
a vízzel reagálnak. Ezen heves reakciók során savakat megtámadó vegyületek, lúgok
keletkeznek. Egyik alkálifém sem található meg a természetben tisztán. Az első három
fém gyakori különböző ásványokban, a további három ritkább.

Atomszerkezetük Fizikai tulajdonságaik Kémiai tulajdonságaik Vegyületeik

Minden alkálifém egyetlen elektront
tart a külső elektronhéján.
Az alkálifématomok az összes
atom közül a legnagyobbak közé
tartoznak.
Ezek annyira puha fémek, Az alkálifémek rendkívül Ezek a fémek vízzel reagálva
hogy késsel vághatók. reaktívak. Más elemekkel hidroxidvegyületeket képeznek.
Mind ezüstösek, és tiszta úgy alakítanak ki kötést, Könnyen reagálnak a halogénekkel,
állapotban fényesen hogy leadják egyetlen külső amikor különféle sók keletkeznek,
csillognak. elektronjukat. ilyen a nátrium-klorid is.
 Lítium
3
Li
Halmazállapota: szilárd
3 3 4 Felfedezése: 1817
Alkálifémek

Előfordulása Ebben a vízben nagyon

kis mennyiségű oldott k a go m b a
lítiumásvány található. as

L
Ivóvíz
Le pidolit

Ez az ehető gomba
a lítiumionokat
a talajból szívja fel.

Kristályos
kvarc
Gar nélarák

A garnélák és más
tengeri állatok a lítiumot
a tengervízből veszik fel.

l it
Peta
A lila kristályok
A fémfényű,
lítiumot tartalmaznak.
tiszta lítium levegőn
kifakul, matt lesz.
Laboratóriumban tisztított lítiumrúd

Szürkésfehér (réteges lítium-

alumínium szilikát) kristályok

Az összes fém közül a lítium a legkönnyebb:
tény, hogy könnyedén úszik a víz
felszínén. A tiszta lítium rendkívül reaktív,
és a természetben csak ásványaiban fordul
elő, mint például a lepidolit és a petalit. Sok
24 lítiumásvány jól oldódik vízben, és a tengervíz
több millió tonna oldott lítiumot tartalmaz. Sok
ételünk is tartalmaz lítiumot, például a gombák,
a garnélarák, a dió és más magvak. A lítiumot
gyakran használják a mindennapokban különböző
célokra. A lítiumtartalmú üveg hőálló, ezért
különböző tudományos eszközöket, például
 Felhasználása LÍTIUMION-AKKUMULÁTOR
Az okostelefonokat működtető elektromos áramot A lítiumion-akkumulátorokat a digitális eszközökben széles körben használják.
az újratölthető lítiumion-akkumulátor tárolja. Energiával látják el a gépeket, és újratölthetők. Az ábra elmagyarázza az akku
működését a telefonban, de amikor feltöltjük, a folyamat épp fordítva zajlik.

3. Ahogy az ionok elmozdulnak

Alkálifémek
az akkumulátor belseje felé, a negatív
töltésű elektronok átfutnak a telefonon,
ellátva azt a működéséhez szükséges
elektromos árammal.
1. Az akkumulátorban
a pozitívan töltött

Okostelefon
lítiumionok a negatív
elektródról (–) a
– +
pozitív elektródra (+)
vándorolnak. 2. A pozitív elektród
lítiumionokat
kap, miközben
Erős űrteleszkóptükör

az akkumulátor
fokozatosan lemerül.

Injekciós
fecskendő
A lítiumban gazdag
kenőanyag megkönnyíti a gépek A lítiumos bevonat bizonyos fecskendők belső falán
mechanikai alkatrészeinek megakadályozza a vérminták megalvadását.
forgását még magas hőfokon is. Néhány műfogtípus
lítium-diszcilátot tartalmaz,
Ha lítiumot keverünk a tükör ami rendkívül szilárddá teszi.
üvegébe, megakadályozza, hogy a tükör
magas hőmérsékleten elgörbüljön.
Ke
nőa
n ya g
Ez az autó
legalább M ű fog
64 km-t Ebben a légtisztítóban lítium-
képes megtenni hidroxid tisztította az Apollo–13
űrhajó kabinjának levegőjét.
lítiumion-
akkumulátorának
feltöltése után.

Ez a töltőállomás
E l e katurtoóm o s

egy óra alatt

újratölti egy
elektromos autó Légtisztító
akkumulátorát.

a teleszkópok belső tükreit is ebből készítik. mint a benzines vagy a dízelautók. Egy szappan­
A legtöbb lítium az akkumulátorgyártáshoz kell. szerű vegyület, a lítium-sztearát kenőanyag,
A lítiumion-akkuk kicsik, de erősek, kiválóak amelytől az autó motorja simábban jár.
okostelefonokhoz és tabletekhez. Nagyobb A lítiumkerámia annyira szilárd, hogy műfogak
lítiumakkumulátorok elektromos autókat is készíthetők belőle. Lítiumvegyületeket egyes
ellátnak, így azok kevésbé környezetszennyezők, gyógyszerek is tartalmaznak. 25