Sziasztok!

Akkor ami maradt alapon év elviszem a marketing stratégiát. 

A leírtak alapján úgy tűnik, hogy vannak kisebb eltérések annak vonatkozásában, hogy mi is pontosan
a termékünk. Szóval most igyekszem picit részletesebben leírni, hogy mire is gondoltam eredetileg,
aztán majd a visszajelzéseitek alapján alakítunk rajta. 

Jelenleg az ingatlanok (földterületek, lakóingatlanok) tulajdoni lapjait a földhivatal tartja nyilván, azok
adatai online is lekérdezhetőek a Takarnet rendszerében.

A hipotetikus termékünk ezt a rendszert helyezné át blockchain alapokra, és egészítené ki különböző

funkciókkal:

- A rendszer jelenlegi alapvető funkciója, a nyilvántartás, továbbra is megmaradna. Erre a

blockchain kifejezetten ideális platform, hiszen minden módosítás és törlés pontosan
nyomon követhető lenne, és a konszenzus algoritmussal a csalások szintje is a minimumra
szorítható. Ebből az új rendszerből – legalábbis az alapfunkcióból – elsődlegesen az állam
profitálna: csökkenne a rendszer mögötti hardveres infrastruktúra fenntartási költsége,
kevesebb szerverre lenne szükség, és csökkenne a szükséges emberi erőforrás is.
- Az új rendszer átvenné és automatizálná az ingatlan adásvétel és a tulajdonjog bejegyzés
folyamatát. Jelenleg minden adásvételi szerződéshez ügyvédi ellenjegyzés kell, és az ingatlan-
nyilvántartásbeli bejegyzést követően száll át a tulajdonjog. A sok elővigyázatosság érhető,
mivel nagy összegű visszterhes jogügyletről van szó, ahol a felek nem bíznak meg egymásban.
Smart contracttal ezt könnyen lehetne automatizálni: a vételár mindaddig letétben marad,
amíg mindkét vissza nem igazolja, hogy teljesültek a szerződés feltételei (vételár megfizetés,
birtokba adás). A vevőnek az illetékkel és az átírási díjjal növelt összeget kellene letétbe
helyeznie. A szerződés teljesítését követően automatikus levonná az állam ezeket az
összegeket, és automatikusan megtörténne az új vevő felvezetése a tulajdoni lapra. Ebből
mindenképp profitál az állam, mert az automatizált bejegyzési folyamattal emberi erőforrás
spórolható meg, és az illeték is biztosan teljesítésre kerül. Másrészt – ha az átírás díját a
jelenlegi ügyvédi díjnál alacsonyabb értékben határozzuk meg – akkor profitál a vevő is,
hiszen csökkennek a költségei. A folyamat ráadásul biztonságosabb is, mert kiiktatja az
emberi hiba és az átverés lehetőségét. (pl. smart conrtactban csak az lehet eladóként
résztvevő fél, aki a blockchain nyilvántartás szerint ténylegesen tulajdonos)
- Az ingatlanadó megfizetése is integrálható lenne a rendszerbe. Ez szintén az államnak
kedvezne.
- Az ingatlan bérbeadást is beépíthetnénk, így nem lenne szükség közjegyzői ellenjegyzésre a
bérleti szerződéseknél. (a bérbeadók ezzel védik magukat, ha nem bíznak a bérlőben) Smart
contract kezelné a bérleti díj átutalását, és ebből már automatikusan levonná az adót is. Ez az
adók kifehérítésével megint az államnak kedvez, viszont védi a bérbeadót és a bérlőt is.
- A bankok a jelzálogokat is itt kezelnék: ugyanúgy felvezetésre kerülne a tulajdoni lapja a
zálogjog, mint most, viszont ha az adós nem fizet, akkor a bank automatikusan, közjegyzői-
bírósági huzavona nélkül érvényesíthetné a követelését. Az adós védelmében a részletek
fizetése is a rendszeren keresztül történne, hogy a bank ne hajthasson be jogosulatlanul
követeléseket. Ez értelemszerűen elsődlegesen a bankoknak lenne jó, ill. egyéb szereplőknek,
akik jogosultak tartozással megterhelni az ingatlant.
 - Akár a földalapú támogatások is vezethetőek lehetnének ebben a rendszerben, szintén smart
contractokkal. (Földtulajdonos nyilatkozatot tesz arról, hogy műveli a területet, az utalás
teljesül.)
- Fontos, hogy a rendszer hátterében állami valután alapuló virtuális pénz álljon, hogy az
árfolyam ingadozás ne jelentsen gondot (az állam vállalhatna árfolyam garanciát a letétben
lévő pénzre?)
- Mivel ez az egész a jelenlegi földhivatali nyilvántartást váltaná le, ezért:
o elsődlegesen az állami szerveknek kedvezne (emberi és egyéb erőforrások
csökkentése, automatizálás, adózási hajlandóság növekedése, adófehérítés,
biztosabb adóbehajtás)
o viszont ebből adódóan állami közreműködés nélkül nem valósítható meg (a rendszer
alapját képező adatok a földhivatalnál állnak rendelkezésre, és mégiscsak egy állami
nyilvántartás cseréjéről lenne szó)
o hasznot húznának még belőle a bankok (egyszerűbb behajtás, jobban biztosított
követelés)
o és a biztonság növekedésének köszönhetően a természetes és jogi személyek is
(visszaélések kockázata lecsökkenne / eltűnne, az állami terhek esetleges
csökkentése szintén nekik lenne kedvező)

És az általam eddig összeszedett gondolatok az egyes témákról:

CANVAS-modell:

- értékajánlat: az ingatlanokkal kapcsolatos mindenféle – akár állami közreműködés is igénylő

– folyamatok egyszerűsítése, online környezetbe helyezése (fent részleteztem az egyes
felhasználási módoknál, hogy kinek miért jó)
- fogyasztói szegmensek: mindenki, aki az ingatlanpiacon érintettként megjelenik – állami
szervek, pénzpiaci szereplők, természetes és jogi személyek, EU szervek
- csatornák: a rendszer jellegéből adódóan mindenképpen online (az ügyintézés előfeltétele,
hogy minden szereplő megfelelő elektronikus hitelesítő eszközzel rendelkezzen – pl.
ügyfélkapu), ha valaki mindenképp személyesen szeretne ügyet intézni, akkor arra ott lenne a
kormányhivatalok rendszere, ill. segítségnyújtáshoz call center, és írásos ügyfélszolgálat
(mondjuk a felületbe beépített online chat?)
- fogyasztói kapcsolatok: automatikus, kiemelten biztonságos, biztosítja a szereplők
azonosítását, és kikényszeríti a szerződés szerinti magatartást
- kulcs erőforrások: állami együttműködés (!), szerverek (kevesebb, mint egy hagyományos
rendszernél), IT szakemberek az egész elindításához és későbbi karbantartásához,
ügyfélkapcsolati feladatot ellátó munkatársak (call center, chat), az erőforrások egy része
állami erőforrás (kormányhivatalok, tulajdoni lapok adatai), és később is részben állami
erőforrásokból működne (adók stb.)
- kulcs tevékenységek: biztonság, visszaélések folyamatos monitorozása (pl. kifejezetten
szigorú konszenzus algoritmus használata, és a rendszerben könnyebb lenne kiszűrni azokat,
akik ingatlanok adásvételével trükköznek), folyamatos elérhetőség, gyors és pontos
információadás a beérkező megkeresésekre, széles körű ügyfél tájékoztatás, a háttérben futó
(nemzeti deviza alapú, de blockchainre épülő) fizetési rendszer gyors és megbízható
működésének fenntartása (hogy a smart contractok alapján a kifizetések azonnal
teljesüljenek)
- kulcs partnerek: állam (nélküle nem megvalósítható + állami támogatások), bankok (az
indulásnál a bank lobbi és a bankok által nyújtott pénzbeli támogatás jelentős előny lehet), a
 későbbi működés során fontos, hogy pl. a bérbeadók használják-e a rendszert (cél az
adóelkerülés csökkentése)
- költség stratégia: fejlesztés és karbantartás IT költségei, működési költségek IT oldalon,
erőforrások költése, marketing költségek főleg a bevezetésnél, később nem nagyon kell
marketingre fordítani, max. egy új funkció bevezetésekor
- bevételi források: lehetnének ugyanúgy tranzakciós költségek, mint jelenleg egy blockchain
tranzakciónál (de differenciáltan, pl. bank többet fizet), ill. a befizetett adók, illetékek egy
része szintén szolgálhatna bevételként

Iparág elemzés:

- új belépők fenyegetése: mivel egy kvázi állami monolópium technikai hátterét teremtenénk
meg, ezért nemzeti szinten nem kellene új belépőkkel számolni, mindaddig, amíg ezt a
technológiaváltás szükségessége, az új, korszerűbb technológiák bevezetése nem indokolja
(az államnak az az érdeke, hogy egy hiteles nyilvántartás legyen, és ne több), állami-
szabályozói korlátja van a piacra lépésnek
- iparági verseny: állami hivatalos nyilvántartás üzemeltetőjeként kvázi monopolhelyzetben
lennénk, nem lenne igazi versenytárs
- helyettesítő termék: a jelenlegi, elavultabb rendszer; egyszerre csak egy közhiteles
nyilvántartás lehet, de az állam támogatásának megszerzése esetén a mi nyilvántartásunk
válna kizárólagossá
- vevők alkupozíciója: az állam, aki megveszi a technológiát – erős alkupozícióban van, hiszen
az ő közreműködése nélkül mi a piacra sem léphetünk, az államhoz képest a bankok
gyengébb pozícióban vannak, a többi szereplő pedig szintén teljesen ki van szolgáltatva az
állam döntéseinek
- szállítók alkupozíciója: mivel a blockchain technológia nyílt forráskódú, ezért a szállítók körül
egyedül a fejlesztésért felelős IT szakembergárda pozíciója erős (nem kellenek specializált
szerverek, az infrastrukturális és emberi erőforrás nem egyedi igény a vállalatnál, egyezik a
legtöbb szolgáltató vállalatéval), szerintem az állam itt is megjelenik, mint az egész alapját
biztosító szabályozó szerv, méghozzá erős alkupozícióban

Marketing stratégia:

1. A fogyasztói szükséglet konkretizálása, kielégítendő szükséglet

a. piac szegmentálása - egyéni fogyasztóknál termékorientált szegmentálás (elvárt
tulajdonságok - biztonság, egyszerűség, közérthetőség, alacsonyabb költségek),
szervezeti fogyasztóknál szervezet jellege (állam, bank) és beszerezés helye (államnál
centralizált közbeszerzés, egyedi / eseti beszerzések a banknál)
b. célpiac kiválasztása - elsődlegesen az állam (ha az államot megnyerjük, a bankok a
nyereségorientáltság miatt úgyis beszállnak, az emberek meg kénytelenek lesznek
átállni az új rendszerre, ha az állam azt használja, de a rendszer sikeréhez második
körben őket is meg kell nyerni)
c. pozícionálás: biztonságos, modern, XXI. századi megoldás, ami növeli az állami
bevételeket, és csökkenti a bürokráciát
2. versenytársak elemzése és versenystratégia megválasztása
a. a mi, új rendszerünk bevezetését megelőzően szerintem meghúzódó: a jelenlegi
rendszer elavult, megérett a leváltásra, ezt a piaci rést lehetne kihasználni
 b. miután (hipotetikusan) bevezetik a mi rendszerünket: vezető - piac bővítése (új
folyamatok bevonása az ingatlan nyilvántartás rendszerébe), saját részesedés
megvédése (ehhez az állam támogatásának megnyerése)
2. marketingmix elemeinek alkalmazása a fogyasztó megnyerése céljából:
a. termékpolitika:
 termékszerkezet megválasztása: egy alapvető termék (nyilvántartási
rendszer), de az ahhoz kapcsolódó kiegészítő közigazgatási funkciók köre
fokozatosan bővíthető, és ezek a funkciók egymástól jól elkülöníthetőek,
egymástól függetlenül is használhatóak (szerintem ez termékcsoport,
választékról itt nehezen lehet beszélni)
 termékéletciklus: bevezetés szakaszában nagyobb fejlesztési költségek, a
rendszer átadásakor nagyobb összegű állami bevétel (hagyományos
növekedési szakasz szerintem ezért kimarad), ezt követően kb. állandó
szintű jutalék a tranzakciókból (érettség), mindaddig, amíg a technológia
elavulttá nem válik (hanyatlás) - a technológia jelenlegi állása és az állam
"fontolva fejlesztő" politikája miatt legalább 2-3 évtizedes életciklusról
beszélhetünk
 termék bemutatása - márka, csomagolás, címkézés: szellemi termék, csak a
márka értelmezhető (jól megválasztott, könnyen megjegyezhető, de egyedi
név, és logó)
b. árpolitika:
 cél a vezető termékminőség fenntartása: nyilvántartó rendszerre
mindenképpen szükség van, a kihasználtság fokától függetlenül, és kiemelten
fontos a biztonság, a rendszer fejlesztésénél kérhető viszonylag magas ár,
cserébe ígéret az alacsony üzemeltetési költség (bevezetéskor
forgalomnövekedés mint árképzési cél, hogy növeljük a rendszer
kihasználtságát), a rendszer magas kihasználtsága esetén a tranzakciós
jutalék a fő bevétel (befektetésarányos nyereség vagy helyzetfenntartó
árazás)
 kereslet elemzése: viszonylag állandó a tranzakciók száma, a rendszer
bevezetését megelőzően a fejlesztési költségek úgyis az állami tárgyalások
eredményeként kerülnek megállapításra
 költségek becslése: a fejlesztés költsége a legnagyobb, azt követően a
fenntartási / karbantartási költségek már alacsonyabbak lesznek (+
ügyfélszolgálatok költsége)
 versenytársak ármagatartása: a jelenlegi rendszernél olcsóbb lenne az új, az
automatizált folyamatoknak köszönhetően, alacsonyabb adókkal és
illetékekkel dolgozhatna
 árképzés: a fejlesztésnél mindenképp költség alapú árképzés, aztán pedig az
állam határozza meg az árat (nincs versenytárs)
 fentiek alapján végső ár megállapítása
c. értékesítési utak politikája:
 marketingcsatornák folyamatai: a termék közvetlenül a termelőtől a
fogyasztóhoz kerül (online felület, intangible goods)
 értékesítési utak elemzése és kiválasztása: szolgáltatást jellemzi a zéró
várakozási idő, folyamatos és könnyű hozzáférhetőség az online felületen;
értékesítési útvonal: közvetlen online csatorna
  együttműködés az értékesítési utak szereplői között: az elosztási rendszer
irányított, az állam a domináns
d. kommunikációs politika:
 reklám: bevezetéskor, ill. azt megelőzően online, TV, újságok, óriásplakát,
hogy a fogyasztók minél szélesebb köréhez eljusson (itt elsődlegesen nem a
bankot, és az államot céloznánk meg, hanem a többi egyéni és szervezeti
érintettet)
 PR: online, TV, újságok, (tájékoztató cikkek, riportok) Hitelekhez kapcsoltan a
bankok is tájékoztatnának az új nyilvántartó rendszerről, ill. egyéb állami
szervek is.
 DM: ügyfélkapu rendszerén kiküldött tájékoztató, telefonos megkeresések

Még majd meg kellene kérni a tanárt, hogy tegyen már valami iránymutatást arról, hogy milyen
formában szeretné látni a hivatkozásokat. 

Mikorra kell ennek elkészülnie?

(Bocsi, hogy csak most írtam, de hétvégén nem voltam gépközelben.)

Üdv:

Marianna
Sziasztok!

@Anna:

Igen, meg kell győznünk az államot / államokat, hogy szükségük van erre a rendszerre. Szóval mi azt
tudjuk felajánlani, hogy lefejlesztjük a rendszer, segítünk a bevezetésében, a fenntartásnak az IT
részében és a fejlesztésekben. Mivel a személyes ügyfélszolgálat kvázi a kormányablak, az
ügyfélszolgálat fenntartása az állam feladata lenne, de pl. a továbbképzéseket mi biztosítanánk, és
minőségellenőri feladatokat is vállalnánk. Viszont az adatok, amelyeket a rendszer kezelni fog
(ingatlan-nyilvántartás, lakcímnyilvántartó) csak az államnál állnak rendelkezésre. A mi termékünk
csak egy „keret”, egy technikai megoldás az adatok kezeléséhez. Viszont éppen ezért érdemes lenne
nagyban gondolkodni, és nem csak Magyarországra koncentrálni. (pl. egy későbbi egységes EU-s
nyilvántartás)

Ahhoz, hogy a rendszer teljesen online működjön, a résztvevőknek ügyfélkapu regisztrációval kell
rendelkezniük (vagy személyesen a kormányablaknál / banknál kell eljárniuk). Az ügyfélkapu jelenlegi
formájában is elektronikus aláírás (pl. az e-felvételi rendszerben, ill. az adóbevallás elfogadásánál is
azzal hitelesítünk), de a biztonságot mindenképp érdemes még fokozni.

@Sári:

A Lakadat magyar névnek tök jó ötlet. Szerintem érdemes még egy angol névvel is előállni, ha az a
hosszú távú cél, hogy a platformot több országban is bevezessük.

Az általam javasolt virtuális pénz igazából csak az állami valuta rendszerbeli megfelelője lett volna, ki
is hagyható a folyamatból. A lényeg az, hogy amikor történik a rendszerben egy smart contract alapú
tranzakció, az mindig vonja maga után a bankszámlákon a tényleges pénzmozgást. Viszont igazad
van, ehhez nem kell feltétlenül még egy virtuális valutát bevezetni, elég lenne a bankszámlákon
zárolni a pénzt addig, amíg a tranzkació nem teljesül, vagy nem esik kútba. Jobban belegondolva, egy
új virtuális pénz csak csökkentené a rendszer megbízhatóságát (lásd BitCoin árfolyam-ingadozás). Egy
ügyfélkapuhoz rendelt, normál banknál vezetett bankszámla sokkal célszerűbb lenne. A tranzakció
kezdeményezésével az ügyfél hozzáférést adna a bankszámlájához az tranzakcióval érintett
pénzösszeg erejéig (kb. mint a csoportos beszedési megbízás), csak itt nem rögtön levonnák az
összeget a számláról, hanem csak fedezetként zárolná a rendszer, addig, míg smart contract nem
teljesül.

A bérleti díj fíx része mindenképp a rendszeren keresztül futna, és abból, ahogy írtam, az adó is
levonásra kerülhetne. A rezsi - mivel sok esetben fogyasztásarányos - nehezebben automatizálható.
De manuális beavatkozást (pl. összegmegadás) igénylő, kiegészítő smart contractokkal az is
megoldható lehet, csak a kötelezővé tétel szerintem nem indokolt.

A mobil applikáció mindenképpen jó ötlet, de a belépéshez - bármely platformhoz - több lépcsős,

szigorú azonosítást fogunk megkövetelni. Jóval szigorúbbat, mint a mostani ügyfélkapu.

A kommunikációs politikánál teljesen elfelejtkeztem a közösségi média marketingről. :) Köszi!

@mindenki:

Ha jól láttam, szombat délután lenne statisztika óránk. Az meg lesz tartva? Csak mert ha nem, akkor
lehet, érdemes lenne összeülni valahol, és átbeszélni az eddigieket. (Akár a számítógép architektúrák
beadandóval kapcsolatban is egyeztethetnénk. Ott rémálmaimban még valami sales pitch videó
elkészítése is rémlik… )
Biztos én vagyok teljesen vak, de ti láttatok a vállalatgazdaságtanból feltöltött diák között marketing
stratégiára vonatkozót? (Amit korábban írtam, azt a Chikán Attila féle könyv alapján hoztam össze, és
nem tudom, mennyire felel meg a tanár által elvártaknak.)

Szerintem érdemes lenne bemenni a következő, 2 hét múlva esedékes vállalatgazdaságtan órára,
mert nekem pl. lennének kérdéseim a tanárhoz. (az elvárt hivatkozások módja, mi kell a vezetői
összefoglalóba stb.)

Azt tudjátok, hogy mikor lesz számítógép architektúrák ZH?

Üdv:

Marianna