TANMENET

KÉMIA
ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA

9. évfolyam

Nat 2012
Heti 2 óra

MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2013

 Készítette:
HORVÁTH BALÁZS
középiskolai tanár
 BEVEZETÉS
A tantárgy heti óraszáma: 2 óra

A tematikai egységekben ajánlott óraszámok:

I. A kémia és az atomok világa 7 óra
II. Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban 11 óra
III. Anyagi rendszerek 11 óra
IV. Kémiai reakciók és reakciótípusok 16 óra
V. Elektrokémia 7 óra
VI. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik 7 óra
VII. Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei 8 óra
VIII. A nitrogéncsoport és elemei vegyületei 5 óra

Összesen: 72 óra

3
 TANMENETJAVASLAT
Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak Kiegészítő anyag

I. A kémia és az atomok világa (7 óra)

1. A kémiai felfedezések természettudományos vizsgálati értékes jegyek

születése módszerek, áltudomány
2. Az atommodellek Dalton, J. J. Thomson, Rutherford és Démokritosz, Heisenberg
Bohr atomképe és Schrödinger
atommodellje
3. Az atom felépítése elemi részecskék (p+, e–, n0) és alagútmikroszkóp
jellemzőik, rendszám, tömegszám,
relatív és moláris atomtömeg
4. A radioaktivitás és jelentősége radioaktivitás, Curie házaspár,
sugárzások típusai, Hevesy György,
nyomjelző izotópok, 14C
5. Az elektronburok szerkezete elektronhéj, alap- és gerjesztett állapot, tartózkodási valószínűség,
vegyértékelektron, atomtörzs, párosított atompálya, pályaenergia,
és párosítatlan elektronok alhéj, a kvantumszámok és
lehetséges értékeik
6. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer (Mengyelejev), mellékcsoport, mező,
periódusos rendszer csoport, periódus, elektronegativitás, gyök, antioxidánsok
nemesgáz-elektronszerkezet
7. Részismétlés, gyakorlás

II. Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban (11 óra)

8. Halmazok anyagi halmaz, elsőrendű kötések és az viszkozitás, átmenet a

9. Ionos kötés és ionrács
10. A fémes kötés és a fémrács
11. A kovalens kötés
12. A molekulák térbeli alakja,
kötés- és molekulapolaritás
13. Molekulák modellezése
(tanulókísérleti óra)
14. A másodrendű kötések
elektronegativitás kapcsolata, kötéstípusok között
másodrendű kötések és a fizikai
tulajdonságok kapcsolata
ionos kötés, ionrács, rácsenergia, ionizációs energia,
egyszerű ion, kation és anion, elektronaffinitás
ionvegyületek képletének felírása
delokalizált elektronok, fémes kötés, ötvözetek
fémrács és típusai, könnyű- és
nehézfémek
kötő és nemkötő elektronpár, szigma- és pi-kötés, datív
molekulapálya, kötési energia, kötés, vegyérték
kötéshossz, kötésszög, összeg- és
szerkezeti képlet
apoláris és poláris kötés, ill. molekula, ligandum
központi atom, a molekulák téralkatát
meghatározó főbb tényezők
diszperziós és dipólus-dipólus a hidrogénkötések
kölcsönhatás, hidrogénkötés és fontossága

4
 Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak Kiegészítő anyag
kialakulásának feltételei
15. Az atomrács. atomrács, molekularács, hasonló a fullerének
A molekularács hasonlóban oldódik jól
16. Az összetett ionok összetett ionok képződése, töltése és összetett ionok delokalizált
térszerkezete kötései, komplex ionok
17. Összefoglalás
18. Témazáró dolgozat

III. Anyagi rendszerek (11 óra)

19. Anyagi rendszerek és csopor- anyagi rendszer, komponens, fázis, izolált rendszer, diszperz
tosításuk. Halmazállapotok homogén, heterogén, nyitott és zárt rendszer, plazmaállapot
rendszer, kémiailag tiszta anyag,
keverék, halmazállapotok,
állapothatározók
20. Gázok és gázelegyek Avogadro-törvény, moláris térfogat, normál állapot, ideális
diffúzió, ideális (tökéletes) gáz, abszolút gázok állapotegyenlete
és relatív sűrűség, gázelegyek
összetételének megadása (φA%, xA%),
robbanási határérték
21. A folyadékok. Az oldatok folyadék, forráspont és nyomásfüggése, folyadékkristály, túltelített
oldat és összetevői, oldhatóság, oldat
oldhatósági görbék, telített és telítetlen
oldat, hígítás és töményítés
22. Az oldódás oldódás és kristályképződés, oldáshő, elektrolit, hidratáció,
dinamikus egyensúly hidratációs energia
23. Az oldatok töménységének tömeg- és térfogatszázalék, anyagmennyiség-százalék,
megadása anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis tömegkoncentráció
24. Feladatmegoldás
Oldatkészítés (tanulókísérlet)
25. A szilárd anyagok. A kristályos és amorf anyag,
halmazállapot-változások halmazállapot-változások
26. Kolloidkémiai alapfogalmak. kolloid, emulzió, szuszpenzió, szmog, Tyndall-jelenség,
Kolloidok és heterogén szol, köd, felhő, hab, gél, adszorpció, kromatográfia
rendszerek nanotechnológia
27. Összefoglalás
28. Gyakorlás
29. Témazáró dolgozat

IV. Kémiai reakciók és reakciótípusok (16 óra)

30. A kémiai reakciók és feltéte- fizikai változás és kémiai reakció, homogén és heterogén
leik egyesülés, bomlás, aktivált komplexum, reakciók, zöldkémia
aktiválási energia
31. A kémiai egyenlet megmaradási törvények, sztöchiometria,
(sztöchiometria) részecskeszám, tömeg és térfogat
számítása moláris mennyiségek
ismeretében
32. A kémiai reakciók energia- termokémia, reakcióhő, Hess-tétel, reakcióentalpia, moláris

5
 Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak Kiegészítő anyag
viszonyai képződéshők és kapcsolatuk a reakcióentalpia, reakcióhő
reakcióhővel, a kémiai reakciók mérése, entrópia
hajtóereje
33. Feladatok a termokémia
köréből (gyakorlás)
34. A reakciósebesség és reakciósebesség és értékét befolyásoló gépkocsik katalizátora,
befolyásolása tényező (c, T, katalizátor, anyagi enzimek
minőség)
35. A kémiai egyensúly egyirányú és megfordítható reakciók, a az egyensúlyi állandó
dinamikus kémiai egyensúly, tömeghatás mértékegysége
törvénye, egyensúlyi állandó
36. A kémiai egyensúly disszociáció, a kémiai egyensúlyt
befolyásolása befolyásoló külső hatások (T, c, p), Le
Chatelier-Braun-elv
37. Sav-bázis reakciók protolitikus reakciók; sav-bázis fogalom Arrhenius sav-bázis
Brönsted szerint; sav-bázis párok; savi elmélete, bázisállandó
állandó; erős, ill. gyenge savak és
bázisok
38. A víz disszociációja, a kém- autoprotolízis, vízionszorzat, kémhatás, vízionszorzat hőmérséklet
hatás pH függése, indikátorok
története
39. A közömbösítés közömbösítés és semlegesítés, hidrolízis, a pH jelentősége az élő
sóoldatok pH-ja szervezetekben
40. Oxidáció és redukció oxidáció, redukció, oxidáló- és reduká-
lószer
41. Az oxidációs szám és oxidációs szám és megállapítása, redoxi-
kiszámítása folyamat
42. Oxidációsszám-változás redoxireakciók egyenleteinek rendezése
a redoxireakciókban az oxidációsszám-változások alapján
43. Gyakorlás (oxidációs
számok, egyenletírás)
44. Összefoglalás
45. Témazáró dolgozat

V. Elektrokémia (7 óra)
46. Galvánelemek Daniell-elem, elektród, elektrolit, katód, savas akkumulátor,
anód, elektromotoros erő szárazelemek,
tüzelőanyag-cellák
47. Elektródpotenciál elektródpotenciál, standard
hidrogénelektród, standard potenciál, E ME
számítása
48. A redoxireakciók iránya tapasztalati szabály, fémek és fémionokat halogének egymással való
tartalmazó oldatok közötti reakciók reakciója, fémek savakkal
irányának meghatározása, és vízzel való reakciója a
redukálóképesség (oxidálási hajlam) víz oxidációjához és
redukciójához tartozó
standard potenciálok
49. Az elektrolízis elektrolízis, anód- és katódfolyamatok indifferens elektród,
(oldat és olvadék elektrolízise) bomlásfeszültség

6
 Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak Kiegészítő anyag
50. Az elektrolízis alkalmazásai fémek tisztítása, galvanizálás Faraday törvényei
51. Galvánelemek, ill. elektro-
lizáló cellák összeállítása és
működtetése (tanulókísérlet)
52. Részismétlés, gyakorlás

VI. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik (7 óra)

53. A szervetlen kémia tárgya elemek csoportosítása és gyakorisága

54. Nemesgázok nemesgázszerkezet, fizikai Bródy Imre
tulajdonságok, reakciókészség,
előfordulás, felhasználás
55. A hidrogén kétatomos, apoláris molekulák; alacsony Hindenburg-léghajó
forráspont; kis sűrűség; nagy diffúzió katasztrófája
sebesség; előállítás; oxidációs száma; jó
redukáló szer
56. A halogének stabilis oxidációs számuk; oxidáló, keményítő kimutatása;
mérgező hatásuk, halmazállapotuk és bróm kioldása brómos
EN-uk változása a csoportban; vízből; Semmelweis Ignác
kétatomos, apoláris molekulák;
vízoldhatóságuk; reakciójuk vízzel,
fémekkel, hidrogénnel és más
halogenidekkel; előfordulás, előállítás,
felhasználás
57. A hidrogén-klorid és a szerkezetük; fizikai tulajdonságaik; információk a
nátrium-klorid előfordulásuk; felhasználásuk; HCl konyhasóról; útsózás
reakciója fémekkel és előállítása
58. Összefoglalás
59. Témazáró dolgozat

VII. Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei (8 óra)

60. Az oxigén molekulaszerkezet; stabilis oxidációs reakciója szerves

száma; fizikai tulajdonságai; reakciói anyagokkal (pl. etanol);
elemekkel; előállítása és felhasználása körforgása a természetben
61. Az ózon molekulaszerkezet; bomlékony; kölcsönhatása a
oxidálószer; mérgező gáz; hasznossága freonokkal; megnövekedett
és károssága; előállítása és felhasználása UV-sugárzás
62. Az oxigén hidrogénnel a víz molekulaszerkezete, fizikai ásványvizek, gyógyvizek,
alkotott vegyületei tulajdonságai, redoxi- és sav-bázis víztisztítás, a
reakciókban betöltött szerepe; a mikrohullámú sütő
hidrogén-peroxid bomlékony, oxidáló- és működésének alapja; a
redukálószer is lehet, felhasználása hidrogén-peroxid reakciója
sósavval és ezüstionokkal
63. A kén összehasonlítása az oxigénnel, fizikai reakciója higannyal,
tulajdonságai, égése, reakciója cinkkel és olvadásakor bekövetkező
vassal, előfordulása és felhasználása változások
64. A hidrogén-szulfid (kén- hidrogén-szulfid összehasonlítása a hidrogén-szulfid
hidrogén) és sói vízzel, fizikai tulajdonságai, előállítása, előfordulása
redukálószer, gyenge sav, a kén
oxidációs száma, sói a szulfidok
65. A kén legfontosabb a kén oxidációs száma a vegyületekben; a kénsav gyártása,

7
 Óra A tanítási óra anyaga Ismeretek, kulcsfogalmak/fogalmak Kiegészítő anyag
oxigéntartalmú vegyületei a kén-dioxid mérgező, redukálószer, akkumulátorsav
vízzel való reakciója; kénessav sói a
szulfitok; kén-trioxid előállítása,
reakciója vízzel; kénsav oxidáló hatása,
sói a szulfátok, reagens
66. Összefoglalás
67. Témazáró dolgozat

VIII. A nitrogéncsoport és elemei vegyületei (5 óra)

68.. A nitrogén és az ammónia a nitrogén molekulaszerkezete, fehérjék aminocsoportja,

reakciókészsége, vízoldhatósága; az nitrifikálás, a nitrogén
ammónia molekulaszerkezete, fizikai körforgása a természetben
tulajdonságai, gyenge bázis, reakciója
savakkal, előfordulása, előállítása és
felhasználása
69. A nitrogén oxidjai a NO és a NO2 reakciókészsége, a NO oxidok
reakciója oxigénnel, a NO2 reakciója molekulaszerkezete,
vízzel, a N2O bódító hatása, nitrózus gázok
felhasználásuk
70. Nitrogéntartalmú oxosavak a nitrogén oxidációs száma az oxosavak- a salétromsav reakciója
és sóik ban; a salétromossav oxidáló- és reduká- rézzel, a pétisó gyártása,
lószer, bomlékony, sói a nitritek; a salét- a vizek nitrát- és
romsav oxidálószer, sói a nitrátok, nitrittartalma
reakciója lúgokkal
71 A foszfor és fontosabb a fehér- és a vörösfoszfor szerkezete, a foszfor körforgása a
vegyületei tulajdonságai, égésük; a difoszfor- természetben; Irinyi János;
pentaoxid reakciója vízzel; a foszforsav lidércfény
sói a foszfátok; a foszfátok felhasználása;
foszforvegyületek a fogakban és a
csontokban
72. Rendszerezés