Az emésztés szervrendszere

Feladata: a táplálék felvétele, feldolgozása, emésztése, felszívása, a keletkezett bélsár

sűrítése, ürítése. 8 méter hosszú.

Felosztása: Felső szakasz: szájüreg, garat, nyelőcső. Középső szakasz: gyomor, vékonybél.
Alsó szakasz: vastagbél.

Szájüreg: Az ajkaktól határolt szájnyílástól a torok szorosig tart. Fogak előtt- előcsarnok,
fogak mögött- szájüreg. Az ajkak színét a hám alatt levő gazdag érhálózat átütése okozza.
Foghús (íny) izmot nem tartalmazó erős kötőszöveti rendszerből álló nyálkahártyával borított
szövet. Szorosan összenő a csonthártyával a fogak nyakánál. Felülről a szájpad csont, alulról
a szájfenék és a nyelvgyök határolja. Szájpad csont: elöl - kemény szájpad, hátul - lágy
szájpad, izomállomány. Nyelvcsap - a lágy szájpadról lelógó kis rész, két oldalra tőle – szájpad
ívek, közöttük a száj padi mandulák (nyirokszervek) helyezkednek el.

Nyelv: A szájüreg fenekén elhelyezkedő, nyálkahártyával borított, rendkívül mozgékony,

izmos szerv. Nyirokszövete a nyelv mandula. Alsó felszíne a nyelv fenék. Szerepe a
hangképzésben, táplálék forgatásában, nyelésben és a csecsemőknél a szopásban van.

Nyálmirigyek: (3 pár) váladékuk a szájnyál. Naponta 1-1,5 liter. Ez függ a táplálék

minőségétől illetve, hogy szimpatikus, vagy paraszimpatikus hatás éri-e az embert. Baktericid
(baktérium ölő) anyagokon kívül keményítőt bontó amiláz enzimet és szénhidrát bontó
maltáz-t tartalmaz.

Fogak: a táplálékot mechanikusan feldarabolják. A felső állcsont és az állkapocs

fogmedreiben helyezkednek el. Tejfogak száma 20 db. 6 éves korban fogváltás után
maradandó fogak száma 32, esetleg 28 db. A bölcsesség fogak miatt. A fogak felépítése:
fogkorona: a fogak megvastagodott szabadon álló része. 2-4 gumó látható rajta. A
koronában belül van a fogüreg, amit a fogbél tölt ki. Fognyak: ínnyel körülvett rész.
Foggyökér: a fogmedret tölti ki. A fogak egy, vagy kétgyökerűek. Egész hosszában a
gyökércsatorna fut. Itt lépnek be az erek és az idegek. Fogzománc a legkeményebb állomány,
a koronát borítja. A cementállomány a gyökereken van. Elefántcsont állomány a fő
állománya a fogaknak. Alsó – felső fogsorban: 16-16 db. Kvadránsonként (2 metszőfog: egy
gyökerű, éles szélű, a táplálék elharapása a feladata. 1 szemfog: hosszabb, egyenes koronája
és egyenes gyökere van. 2 kis őrlő, vagy zápfog: 2 csúcsú koronája és 1, vagy 2 gyökere van.
3 nagy őrlő, vagy zápfog: nagy a rágófelülete, a koronán 3-5 gumó van. A táplálék
szétnyomása, őrlése a feladata.
Garat: zsákszerű nyálkahártyával bélelt üreg az orrüreg és a szájüreg mögött, ami a
nyelőcsőben folytatódik. A légző és emésztőrendszernek is a része. Kb. 12 cm hosszúságú. A
táplálék gégébe, légcsőbe jutását a gégefedő akadályozza meg. A nyelés egy akaratlagos és
két reflexes részből áll. A nyelv a falatot a lágy szájpadhoz szorítja. A lágy szájpad
felemelkedik, elzárja az orrgaratot. A felemelkedő gége pedig elzárja a légcsövet. A
csecsemők gégéje magasabban fekszik, így ők a szopás alatt is tudnak lélegezni.

Nyelőcső: a garatot a gyomorral összekötő kb. 25 cm hosszúságú, hüvelyujjnyi vastagságú,

simaizommal ellátott cső. Feladata a táplálék gyomorba juttatása. Az emésztésben nem vesz
részt. A falatot lassú, féregszerű (perisztaltikus) mozgással továbbítja a gyomor felé. A falat
haladási sebessége 5-7 cm másodpercenként. A végén erős izomgyűrű van ez a nyelőcső
záróizma. Szerepe: az erős gyomorsavat nem engedi a nyelőcsőbe, mert kimarná azt. Ha
nem zár jól, ez a reflux nevű betegség.

Gyomor: az emésztőrendszer legtágabb része, alakja nagy J betűre emlékeztet. kb. 2 liter
gyomortartalomnál tekinthető teltnek. A rekeszizom alatt, a máj által részben fedve
helyezkedik el. 4 rétegű falában simaizom van. Belülről nyálkahártya borítja, melynek
redőzete igen fejlett. A redők között mirigyek helyezkednek el. Részei: a nyelőcső
folytatásában a gyomorszáj, tőle jobbra pedig a gyomorfenék, ahol mindig van egy kis
levegő, hogy a gyomor fala üres állapotában se ragadjon össze. Mediális (belső) felén a kis
görbület, laterális (külső) oldalán a nagy görbület található. A gyomortest a gyomor
legnagyobb középső része. Alul pedig a gyomor kimeneti része helyezkedik el egy körkörös
izomgyűrűvel ellátva. Feladata: táplálékraktár, fertőtlenítő hatás, fehérje emésztés (pepszin).
Naponta 1-1,5 liter gyomornedv termelődik a gyomor falában levő mirigyekben. Ez erősen
savas kémhatású: 0,5 % sósavat tartalmaz. A gyomor mirigyei mucin-t is termelnek. Ez az
anyag védi meg a gyomor falát az önemésztődéstől. A táplálék összetételétől függően 1-4
órát tartózkodik a gyomorban.

Vékonybél: az emésztőrendszer leghosszabb (kb. 6 méter) szakasza. Feladata: az emésztés

befejezése és végbemegy a felszívódás. Részei: patkóbél, éhbél, csípőbél. Belülről
nyálkahártya borítja, melyből kis bolyhok emelkednek ki, melyeken még kisebb mikro
bélbolyhok növelik a felszívás felszínét. Feladata: itt fejeződik be a gyomorban megkezdett
emésztés. Itt keveredik a gyomortartalom a patkóbélbe ömlő hasnyálmirigy által termelt
hasnyállal és a máj által termelt epével. Minkét emésztőnedv a zsírok emulgeálásáért (kisebb
részekre bontás) felelős.

Vastagbél: az emésztő rendszer alsó szakasza. Kb. 1,3 méter hosszúságú. Részei: vakbél,
felszálló remese, haránt remese, leszálló remese, végbél. Bekeretezi a vékonybelet. Feladata:
só és folyadék visszaszívás – béltartalom sűrítés és ürítés. Emésztőenzimet nem termel,
csupán nyákot és mucint. Emésztés és felszívódás itt már nincs. Főleg emészthetetlen
tápanyagot tartalmaz a bélsár. A béltartalom 8-20 órát időzik itt. Vakbél: a legtágabb vastag
bélszakasz. Keresztmetszete 7 cm. Nevét alsó vak végéről kapta. Itt található a
féregnyúlvány nevű 8 cm hosszúságú, ceruza vastagságú, csökevényes bélrészlet, melyet
tévesen hívnak vakbélnek. Nyirokszervként funkcionál. A hasüreg mandulájának is hívják.
Gyulladása fertőzés és életveszélyes lehet a megfelelő kezelés, ellátás nélkül. Végbél: a
vastagbél legutolsó szakasza (15-20 cm hosszúságú) végződése a végbélnyílás. Kettős falú
izomgyűrű zárja. Belső: akaratunktól függetlenül működik (sima izom). A külső:
akaratlagosan működik (harántcsíkolt izom). Átlagos táplálkozáskor naponta kb. 75-170 g
széklet ürül.

Tápanyagok:

Szénhidrátok: a cukor, elsősorban a szőlőcukor (glükóz) a test elsődleges energiaforrása.

Ezek biztosítják elsősorban az energia ellátást. A sportolók táplálkozásában fokozott a
szénhidrát bevitel jelentősége. Leggyorsabban jutunk energiához a szénhidrát fogyasztással,
mivel már a szájban megkezdődik a lebontása, emésztése. (csoki, cukor)

Zsírok: a lehető legtöményebb energiaforrás. Kalória tartalma 2x akkora, mint a fehérjéké,

illetve szénhidrátoké. A túl sok zsír azonban káros lehet: elhízást eredményezhet, a verőerek
elzáródásához vezet, növeli a szívroham kockázatát. A teljes zsírmentes táplálkozás is
kockázattal jár, mivel a vitaminok egy csoportja csak zsírban oldódik!

Fehérjék: testsúlyunk 1/6-t teszik ki, ebből áll az izomzat, a bőr, a haj és a köröm is.
Alkotórészei az aminosavak tehát testünk építőkövei. 8 esszenciális aminosavat nem lehet
mással helyettesíteni, pótolni. A vegetárizmus tehát nagy veszélyekkel járhat. Teljes értékű
fehérjék: állati eredetűek (hús, tojás, tej stb.) Nem teljes értékűek: növényi fehérjék
(gabonákban, hüvelyesekben, gombákban stb.) találhatóak. Fokozottan figyelni kell a
sportolók és a kismamák megfelelő fehérje bevitelére.

Vitaminok: Szerves vegyületek, amiket a szervezetünk nem tud előállítani, de kis

mennyiségben szükségünk van rájuk. Hiányukban hiánybetegségek alakulnak ki. Zsírban
oldódó vitaminok: A, D, E, K. „A” vitamin hámvédő vitamin. (Forrásai: máj, vaj, sárgarépa,
húsfélék). „D” vitamin: a csontosodás, a mész háztartás vitaminja. A napfény ultraviola
sugarai hatására képződik az elő vitaminjaiból. „E” vitamin: anti sterilitási vitamin. (Forrásai:
húsok, magvak, főzelékek). „K” vitamin: véralvadásért felelős. (Forrásai: növények
leveleiben, máj, hús, tej). Vízben oldódó vitaminok: C, P, H, B. „C” vitamin: aszkorbinsav. a
hajszálerek rugalmasságát biztosítja. (Forrásai: gyümölcsök, paprika). „P” vitamin: citrin. A
„C” vitaminnal együttható, azt kiegészítő faktor. „H” vitamin: a fehérjékhez kötődik.
Csökkenti a bőrproblémákat, részt vesz az anyagcserében. (Forrásai: élesztő, burgonya, tej).
„B” vitamin: a vérképzésben van fontos szerepe. (Forrásai: élesztő, bab, dió, borsó).

Ásványi anyagok: makro elemek: Ca, P,K,Mg, Cl. Mikroelemek: Zn, Cu, F, Mn, Co, Se, J, Fe,
Mo, Cr. Kis mennyiségben nélkülözhetetlenek az emberi szervezetben.