Az Ökológiai Gazdálkodás Alapjai

Az ökológiai
gazdálkodás
alapjai
Az ökológiai gazdálkodás
alapjai
Készült az ECO Motive Képzők képzése a vidéki kistelepülések ökológiai szemlé-
letű gazdálkodásának elősegítésére című projekt partnereinek közreműködésévelɡ
A projekt az ErasmusȪ KAǊ Stratégiai Partnerség keretén belül valósult megɡ
Partnerekɣ Szent István Egyetem Mezőgazdaság és KörnyezeƦudományi Kar Huɤ

GAK NonproƋt Közhasznú Kft Huɤ Tiszasas Önkormányzata Huɤ
Manresa Szakképző Iskola Sp Catɤ Ruskin Mill College UKɤ Civitas Alapítvány Roɤ
Ormánság Alapítvány Hu
Projektvezetőɣ Ujj Apolka
A projekt azonosító számaɣ ǉǌ KAǊVET ǊǋǉǍ
Kiadóɣ Szent István Egyetem
Szerkesztőɣ Ujj Apolka
Szerzőkɣ Kolumbán Gáborɢ Lantos Tamásɢ Tirczka Imreɢ Ujj Apolka
Lektorokɣ Csapó Beatrixɢ Szél Szilvia
Tervezésɢ tördelésɢ nyomdai előkészítésɣ Csibi Júlia
GraƋkaɣ Csibi Júlia
Nyomdaɣ DTP Stúdió
ISBN ǑǏǐ Ǒǎǋ ǊǎǑ ǎǍǉ Ǎ
Ökológiai szemléletű háztáji gazdálkodás
Az ökológiai gazdálkodás alapjai
ǉɡ kiadásɣ ǊǈǉǏ
Az Európai BizoƦság támogatást nyújtoƦ ennek a projektnek a költségeihezɡ Ez a kiadvány a

szerzők nézeteit tükröziɢ és az Európai BizoƦság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bármi-
nemű felhasználásértɡ
Tartalom
ǉɡ A vidéki élet értékei ǐ
Ǌɡ Az önellátás előnyei ǉǊ
ǋɡ Az önellátástól az ökológiai gazdálkodásig ǉǏ
ǌɡ Az ökológiai gazdálkodás jellemzői és törekvéseinek megvalósulása Ǌǈ
Ǎɡ Az ökológiai gazdálkodás hatása az élelmiszerek minőségére Ǌǐ
ǎɡ Ökológiai gazdálkodás szabályozása ǋǏ
Ǐɡ Átállás ellenőrzöƦ ökológiai gazdálkodásra ǋǑ
ǐɡ A felesleg értékesítése ǌǐ
ǐɡǉɡ Értékesítési stratégia ǌǐ
ǐɡǊɡ Rövid ellátású lánc ɭRELɮ Ǎǈ
Felhasznált irodalomɢ hasznos honlapok ǍǍ
Függelék Ǎǐ
Használati útmutató
A kézikönyv használatát a következő jelek segítikɣ
wwwɣ Link egy hasznos internetes oldalra
ECO Motive logóɣ Oktatás során javasolt módszertan
Könyvɣ Felhasznált vagy hasznos irodalom

4
„Ha egy évre tervezel, ültess rizst, ha egy évtizedre tervezel, ültess fákat, ha egy
életre tervezel, tanítsd az embereket.” – kínai közmondás
El zmények
Ez a kézikönyvɢ amit most a kezedben tartaszɢ egy nemzetközi együƦműködés és
tapasztalatcsere eredményeɡ A projekt az ECO Motive nevet kaptaɢ témája pedig
egy előző programunkɢ az ECOVOC projekt megvalósítása során születeƦɢ ahol
gyakorlatorientált képzést és módszertant fejleszteƦünk ki felnőƦ tanulók részé-
re az ökológiai zöldség és gyümölcstermesztés témakörébenɡ Az ECOVOC bio
gyümölcs és bio zöldségtermesztő képzés Magyarországon történő kipróbálása
során a résztvevők visszajelzéséből tudtuk megɢ hogy a vidéki lakosság körében
nagy az igény az ökológiai gazdálkodási képzésekreɢ de ezek akkor lehetnek a
leghatékonyabbakɢ ha speciális célközönségre vannak szaboƦakɡ Az ECOVOC
projektben képzéseinket elsősorban az éreƦségivel rendelkező pályakezdők és
felnőttek számára dolgoztuk kiɡ
A próbaképzésünkre az ország elmaradoƦabb régióiból is érkeztek résztvevőkɢ
akik mindennapjaikban kisebbségi csoportokkal és alacsony iskolai végzeƦségű-
ekkel dolgoznakɡ Elmondtákɢ hogy közösségi biokerteket alakítoƦak ki számuk-
raɢ hogy munkahelyeket teremtsenek és támogassák a fenntartható megélhetéstɢ
az önellátástɡ Ám egyrészről hiányát érzik az ökológiai gazdálkodási praktikák
tudásánakɢ másrészről hatékony módszertanra is szükségük van a hátrányos
helyzetűɢ alacsonyan képzeƦ emberekkel való hatékony együƦműködéshezɡ
1. kép (Ujj A., Csibi J.)
ECO-Motive projekt
Így ismertük fel egy újfajta megközelítés szükségességétɢ egy olyan képzésétɢ
ami nem csak témájában egyedi ökológiai háztáji gazdálkodás hanem a
képzés célcsoportját tekintve isɢ mivel hátrányos helyzetűɢ munkanélküli és vagy
alacsony képzettségű vidéki emberek oktatóinakɢ képzőinek szólɡ Az ECO Mo-
tive projekt elsődleges célja tehát egy olyan képzés kidolgozásaɢ ami jövőbeli
képzőket képez vidéki kistelepülések agrár szakembereit ɢ akik megtanít-
ják ennek a speciális célközönségnek az ökológiai háztáji gazdálkodást ɭvagyis
nem a speciális célcsoportnak az oktatását tűztük ki célulɢ hanem az őket taní-
tó képzők képzésétɩɮɡ RájöƦünkɢ hogy egy ilyen típusú tréningnek fontos hang-
súlyt fektetnie a hátrányos helyzetű emberek megértésénekɢ motiválásának és
5
önbizalmuk fejlesztésének módszereire a szakmai ismeretek átadásán kívülɡ Épp

ezért megalkottunk a képzési tematikában egy speciális résztɢ mely a szociális
érzékenyítéssel és a motivációval foglalkozikɢ így lett a Motiváció és szociális
érzékenyítés modul a program lelkeɢ míg a többi képzési modulɢ az Ökológiai
gazdálkodás alapjaiɤ az Ökológiai szemléletű zöldségtermesztésɤ az Ökológiai
szemléletű gyümölcstermesztésɢ valamint az Ökológiai szemléletű kisállaƦar-
tás pedig a szakmai ismeretek elsajátítására és azok oktatásának minél hatéko-
nyabbá tételére irányulnakɢ játékos módszerek révénɡ
A kézikönyv- oktatási segédanyag

A jövőbeli képzők például Teɢ kedves olvasó persze kézzel fogható szakmai se-
gítséget is kapnak abbanɢ hogy mit és hogyan oktassanakɡ Az ökológiai szemléletű
háztáji gazdálkodás elengedhetetlen részének tartjuk a szemléletformálástɢ ami
összefüggésben áll a vidéki élet előnyeinek felsorakoztatásávalɢ de hátrányainak
elfogadásávalɢ valamint az önellátás irányába történő elmozdulás szükségessé-
gének tudatosításával isɡ Szó esik az ökológiai gazdálkodás alapelveirőlɢ megva-
lósításának lehetőségeirőlɢ ami nem csak szemléletében fontosɢ de a gazdálkodás
sikeres kivitelezéséhez is elengedhetetlenɡ Ebből kifolyólag a kézikönyv ɠAz öko-
lógiai gazdálkodás alapjai című fejezete mindenki számára kötelező elemɢ ha-
sonlóan a ɠMotiváció és szociális érzékenyítés fejezethezɢ aƦól függetlenülɢ hogy
ökológiai szemléletű zöldségtermesztésselɢ ökológiai szemléletű gyümölcsterm-
esztéssel vagy ökológiai szemléletű kisállaƦartással szeretnétek foglalkozni a jö-
vőbenɡ A szakmai anyagok melleƦ találsz egy módszertani gyűjteményt isɢ amely
olyan oktatási módszereket tartalmazɢ amelyeket bátran alkalmazhatsz a mun-
kád soránɢ kedvedre válogathatsz közülükɡ Mivel nagyon sok módszertɢ játékot
gyűjtöttünk összeɢ könnyítésképpen csoportosítoƦuk őketɢ hogy melyik fejezet
oktatásához melyik módszert ajánljukɡ A szakmai szövegben ezekre a módszer-
tanokra mindig találsz utalástɩ A motiváció és szociális érzékenyítés módszertani
gyűjteményét pedig az alapján csoportosítoƦukɢ hogy milyen módon lehet a cso-
portod ɭakikkel nap mint nap együƦ dolgozolɮ tanulási folyamatát megkönnyíte-
ni különböző helyzetekbenɡ
Célunkɢ hogy a képzőkɢ azaz a Te segítségeddel eljuƦassunk a vidéki hátrányos
helyzetű például munkanélküliekɢ alacsony képzeƦségűɢ kisebbséghez tartozó
embereknek egy olyan tudást az ökológiai háztáji gazdálkodásrólɢ amely hasz-
nosɢ elérhető és inspiráló számukraɡ
Jó munkátɢ jó tanulást kívánunkɩ

ECO Motive csapata
Lukáts István: A falusi élet (részlet)
A csendes magányért úgy eped a méla,

A lármás városok éretlen zajában;
Mint a fájdalmában néma Ƌloméla
Az arany drótokból fűzöƦ kalickábanɡ
Jámbor falu! Te vagy életünk édene.

Fűzernyődben mulat a szűz ártatlanságɡ
Bölcsődben enyeleg a hívség Isteneɡ
S nem sorvaszt vázzá az undok fajtalanság.
IƦ egy agg diófa pázsintos aljábanɢ

A madárdalzaton gyönyörködni is lehetɢ
S a kinyílt kázsia illatos árnyában
Fürtjihez Lalagé virágkávát tehetɡ
IƦ a hajnal lángja pirítja ablakunkɢ

Mely az alvilágba űzi a vakságotɡ
NyitoƦ hajlékunkban panasz nélkül lakunkɢ
S százezer szépségben látjuk a világot.
IƦ a zsíros völgy s a kizöldült halom
Füvei közte elhal az unalomɡ
IƦ a fül ökléndő lármazsibaj helyeƦ

Sündörködő kecskegödölyék mekegnekɡ
A szent együgyűség foglalt nyugvóhelyet
S komlóin lugos áll ellent a melegnek.
IƦ tükör helyeƦ forrásvízbe néznek
S hatóbb édessége van a méznekɡ
Jámbor faluɩ Míg leszömörgöm életömetɢ

Te lehelj sípomba mezei hangokatɡ
S midőn a halál megfagyalja testömetɢ
Te aggass főfámra barna fátyolokatɡ
Ringó bölcsőmet falu gyalultaɡ
Falun légyen végnapom elmúlta.
8
1. A vidéki élet értékei
A mai társadalomban a vidéki életről kialakult kép sokrétűɢ ahogy maga a vidék
is azɡ Vonzó a jó levegőɢ a csendɢ a nyugalomɢ az egészséges környezetɢ a termé-
szet közelségeɢ a biztonságɢ a barátságos emberekɢ a hagyományok tiszteleteɢ a
kulturális örökségɢ a táj szépségeɢ a közösségi életɤ de jelen vanɢ pontosabban
feltűnőbb az elmaradoƦságɢ a szegénységɢ az iskolázatlanságɡ A vidéki életet a
mi értelmezésünk szerint a falusi ember azon szerepeɢ felelőssége és feladatai
teszik teljesséɢ amit a falu tágabb környékénɢ az adoƦ tájban betöltɡ
A természeƦel összhangban élő falusi közösségben lehetőséged van olyan ter-

mészeti és társadalmi környezetet kialakítaniɢ amely sajátos és emelkedeƦ han-
gulaƦalɢ ingergazdagsággalɢ szépséggelɢ az emberi kibontakozásɢ az egészség-
megőrzésɢ a tartós megélhetés lehetőségével járɡ Ehhez társul a közösséghez
tartozásɢ rend és biztonság érzése isɡ Az élőɢ mindennaposɢ aktív kapcsolat a
természeƦelɢ alkalmazkodás a természet ritmusáhozɢ segít ráhangolódni az élet
ősiɢ belső rendjéreɢ harmóniájáraɡ
A természetben és természeƦel együƦ végzeƦ alkotó munka a gazdálkodás

és a közösségi lét egy ma már alig tapasztalható érzéstɣ a hasznosság és fon-
tosságɢ vagyis a nélkülözhetetlenség tudatát adhatja a vidéken élő embernekɡ
A következő néhány oldal segít felismerniɢ tudatosítani a felsorolt értékeketɢ

vagy ha vidéken élszɢ segíthetɢ hogy minél jobban meg tudd élniɢ és örömmel fel
tudd vállalni a lakókörnyezetedből adódó előnyöket és feladatokatɡ
A vidéki gazdálkodás a táj m velése
A gazdálkodás holisztikus gondolkodásmódot igényelɢ ami a természeti és

társadalmi környezet egészétɢ egységében és egy időben veszi Ƌgyelembeɡ A
természeti rendszerek teszik lehetővé az emberek alapvető szükségleteihez
való hozzáférésétɣ élelmiszerɢ ivóvízɢ levegőɢ nyersanyagokɢ biztonságɢ ener-
giaɢ esztétika stbɡ Gazdálkodóként
a felelősséged tehát kiterjed a táj
egészére és mindenreɢ ami kapcso-
lódik hozzáɡ A természet működé-
se megtanítja a rendszerben való
gondolkodástɡ A falu és környéké-
nek ökológiai és társadalmi folya-
mataihoz igazodóɢ a természeƦel
és a közösségekkel együƦműkö-
dő viselkedéseddel javítodɢ illetve
fönntartod szűkebb környezeted
életet támogató működésétɡ
Ǌɡ képɣ Tagolt szerkezetű táj

ɭLantos Tɡɮ
9
A tájɢ és annak alrendszerei erdőkɢ legelőkɢ rétekɢ gyümölcsösökɢ vizek gon-

dozástɢ törődést igényelnekɢ s a falusi emberek generációkról generációkra el
is láƦák ezt a feladatotɡ Mára eltűnőben ez a felelősségérzet és tudásɡ Pedig
vidéki tájaink megfelelő állapota nemcsak kedvező életfeltételeket nyújthat a
falusi emberek számáraɢ de a földi élet illetve az emberiség életben maradásá-
nak alapvető feltétele isɡ
A társadalom már nem tekinti értéknek a falusi ember tájban betöltöƦ szerepétɢ
felelősségét és feladataitɡ Ezek az értékek pénzben rövidtávonɢ közvetlenül ne-
hezen mérhetőekɢ így nem csodaɢ hogy a falusi ember sokszor nem látja saját
értékétɢ s nem találja helyét vidékenɢ a saját éleƦerébenɡ
Közvetlen kapcsolat a természettel
A természeƦel fönntartoƦ közvetlen kapcsolat alapvetően meghatározza az élet

minőségétɢ nem túlzás ha azt mondjukɢ hogy az emberi kiteljesedés egyik fon-
tos tényezőjeɡ Az ökopszichológia szerintɢ az emberben ösztönösɢ genetikailag
kódolt a természet közelsége iránti igényɡ A természeƦel való aktív kapcsolat
ugyanolyan feltétele a kiegyensúlyozoƦ életnekɢ mint a Ƌzikai szükségletek ki-
elégítése vagy a társas kapcsolatok megléteɡ A biofília szó szerint az élő rendsze-
rek szeretetét jelentiɡ Elmélete szerint ɠAz embernek a természethezɢ az élőkhöz
való vonzódása mélyen gyökerezik
és nélkülözhetetlen a normális Ƌzi-
kai és szellemi fejlődéshezɡ A termé-
szet hatással van érzelmi életünkreɢ
esztétikai érzékünkre és lelki fejlő-
désünkre isɡ ɭGonczlik Ǌǈǈǌɮ.
A vidéki embernek ez a kapcsolat
adoƦɢ a városiak pedig érzik a hiá-
nyátɢ és sokszor anyagi áldozatot is
hoznak azértɢ hogy ápolhassákɡ
3. kép: Falusi idill (szüret)
(dokumentum kép 1976)
A vidék a teremt lét színtere
Csak vidéken van igazán lehetőség a természeƦel együƦműködő alkotó élet-

reɢ élvezve a természeƦel kialakítoƦ szoros kapcsolatotɡ Tájaink haszonvétellel
egybekötöƦ gondozásaɢ a tájgazdálkodásɢ az alkotás különleges minőségeɡ
A tájak leromlásában a munka leértékelődésének is szerepe vanɡ Ahogy a mun-

ka teremtő tevékenységből átalakult pénzszerzésséɢ úgy gyengült táj és kö-
zösségfenntartó szerepeɡ Egyszerre magadértɢ a közösségért és a tájért mást és
másképpen teszelɢ mint amikor csak pénzért dolgozolɡ Egy gyümölcsész példá-
ul végelgyengüléséig gondozza azt az öreg fátɢ ami éveken keresztül gyümölcs-
csel láƦa elɢ míg a mezőgazdasági vállalkozó kivágjaɢ mert megőrzését gazda-
ságtalannak ítéli megɡ
10
A teremtő tevékenységként végzeƦ munka építi a munkavégző személyiségétɢ

gazdagítja a tájatɢ és hosszú távon gazdaságilag is mérhető előnyei vannakɡ
A vidéki munkanélküliség és a vidéki élet nyújtoƦa értelmesɢ értéket előállítóɢ

teremtő tevékenység lehetőségei közöƦ tehát ellentmondás vanɡ A munkanél-
küliség a formális munkalehetőség hiányát mutatjaɢ míg az értelmes tevékeny-
ség a vidéken elvégzendő teendők sokaságátɢ függetlenül aƦólɢ hogy azt mi-
lyen jogviszonyban végzikɡ Társadalmunkban szükség van a pénzreɢ de a csak
jövedelemért végzeƦ munka nem adja meg a lehetőséget az elsorvadt emberi
képességek visszaszerzéséreɢ beleértve a teremtő képességet isɡ
Aldous Huxley ɭǉǑǌǏɮ még ha más összefüggésben is így ír a munkárólɣ

ɠaz ember lelki s még kevésbé szellemi szükségletei nem elégíthetők kiɢ ha az
embernek egyrészt nincs bizonyos mértékű személyes függetlensége és fele-
lőssége valamely önmagát kormányzó közösségbenɢ másrészt ha munkájának
nincs bizonyos esztétikai értéke és emberi jelentősége és végülɢ harmadszorɢ ha
természeti környezetével nem áll szervesɢ begyökerezeƦ és szimbiotikus kap-
csolatban ɡ
A vidék közösségszervez ereje
A mai faluközösségek számára sajnos már alig akad közösɭségiɮ tevékenységɢ

ahol a kölcsönös segítség szoros kötelékeket építene ki ember és ember közöƦɡ
Ma már többnyire mindenkinek csak sajátɢ egyéni sorsa vanɢ ezek a sorsok egy-
más melleƦɢ egymás érintése nélkül haladnakɡ Hiányzik a közös sorsból fakadó
önzetlenségɢ szolidaritásɢ a mások sikerei által kiváltoƦ örömɢ és legfőképpen a
közös teremtő tevékenységɡ A falusi lakosság közösséghez tartozásból fakadó
öröme csak nyomokban maradt megɢ és közösség híján elveszteƦe erejétɢ tartá-
sátɢ biztonságátɡ
A természetben a közhiedelemmel ellentétben nem a versengésɢ hanem az

együƦműködés a meghatározóɢ és ebből adódóan az ember is együƦműködő
családbanɢ társadalomban érzi jól magátɢ a természeƦel is együƦműködve érhet
el tartós gazdasági sikereketɡ
A falu tálcán kínálja az együƦmű-
ködés lehetőségeitɢ sőtɢ szükséges-
ségétɡ A faluközösség összefogását
igénylő gazdálkodás a falu egyedi
sajátossága és lehetőségeɢ amivel
élni lehetɡ Csak a ɠműködő falu-
ban élhető át az ember ember és
ember természet kapcsolatából fa-
kadó örömɡ
A teremtő tevékenységre lehetősé-
get nyújtó tájɢ a táj által szerveződő
helyi társadalomɢ a gazdálkodásból
fakadó anyagi jólét és egészséges
életfeltételek örömteli élethez vezet-
nekɡ
ǌɡ képɣ Közösségi együƦlétɢ
falusi ünnep ɭLantos Tɡɮ
11
Így az állam által működteteƦ szociális háló feladatainak egy részét is átveszi a
közösségɢ hiszen a tennivalók sokfélesége minden embernek ɭöregnek és Ƌatal-
nakɢ egészségesnek és betegnekɢ férƋnak és nőnekɮ juƦat megfelelő elfoglaltsá-
gotɢ megbecsüléstɢ törődést és odaƋgyeléstɡ
Módszertan: Falun az élet
Ǎɡ képɣ Közös munka dinnyebetakarítás ǎɡ képɣ Közös munka nárciszhagymák

ɭLantos Tɡɮ ültetése szaporító ágyásba ɭLantos Tɡɮ
Ǐɡ képɣ Közös munka körömvirág széƦerítése cserényen ɭszárítótálcánɮ ɭLantos Tɡɮ

12
2. Az önellátás el nyei
Az önellátás alapja a termelés és a fogyasztás összhangjaɡ Segíti a függetlensé-

getɢ a szabadságɢ alkotás érzését adjaɢ s közösségeinkɢ családjainkɢ tájaink meg-
őrzésénekɢ fejlődésének fontos építőköve lehetɡ A teljes önellátást nem lehet
megvalósítaniɢ de apró lépésekkel a cél felé meglepően messzire juthatszɡ Ez
alaƦ a világhoz és az élethez való viszonyod megváltozásával újabb és újabb
lehetőségeit ismerheted fel az önellátásnakɡ ɭÖrök félreértés az önellátással kap-
csolatbanɣ teljes önellátás nincsɢ azt még nehezen sem lehet megvalósítaniɢ de az
önellátás arányát lehet fokozniɡɮ
Első lépés átgondolni a tájɢ a kert nyújtoƦa lehetőségeketɢ s apránként ehhez

igazítani a család életmódjátɡ A saját fogyasztásra való átállás a helyben termelt
javakhoz hangolódó ɠfogyasztási szerkezetváltást is igényelɡ Ez nem jár együƦ
feltétlenül a fogyasztás visszaesésévelɢ sőt még növelheti isɣ szemléletmódod
változásával nyitoƦabbáɢ rugalmasabbá válszɢ újabb és újabb kerti és ehető vad-
növényeketɢ recepteketɢ tartósítási módokat próbálsz majd kiɡɡɡ
Anyagi életfeltételeink hatékony előállítása rendkívül fontosɢ de talán ennél is

fontosabbak a gondolkodásmódunkban bekövetkező változásokɡ Csányi Vil-
mos szerint ɠHa valaki nem tekinti tulajdonának a természetetɢ hanem érziɢ
hogy annak csupán értelmes részeɢ könnyen el tudja dönteniɢ hogy mit szabadɢ
és mit nemɡ
Az önellátás anyagi szempontból – megéri?
Az önellátás jelentősége alátámasztható számos konkrét eseƦelɢ mennyiségi és

minőségi érvekkelɡ Mennyiségi érvet például a magyar háztartási statisztika
adatai szolgáltatnakɢ ahol is számszerűsítveɢ pénzben is kifejezhető az önellátás
súlyaɡ A statisztika szerint egy alacsony jövedelmű háztartás összes kiadásai-
nak ǎǍ ǏǈȈ án megvásárolt fogyasztási javakat a háztartások elő tudnák állíta-
niɢ ha idejüket nem a pénzkeresés foglalná leɡ
A legkézenfekvőbb az élelmiszer és a téli tüzelő saját előállításaɡ Erre van lehető-

sége még a legszegényebbeknek isɢ mert viszonylag kis területen lehetségesɢ és
nem kell hozzá nagy befektetésɢ különleges eszköz vagy technológiaɡ Csak sok
kézi munkaɢ kitartásɢ és legfőképpen képesség a hosszabb távú gondolkodásraɡ
Ezzel csökken a megélhetéshez szükséges jövedelem nagyságaɢ és a megtaka-
rítoƦ pénz másɢ a háztartás által nem előállítható javak vásárlására fordíthatóɡ
Az önellátás nem anyagi jelleg el nyei
Önellátással a háztartásod vagy közösséged számára sokkal többféle hasz-

nos terméket termelhetszɢ mint ha csak a piaci igényeket vennéd Ƌgyelembeɡ
Magától értetődő a pénzben kifejezhetőɢ mérhető és megszámlálható termé-
kek hasznaɡ Van azonban számos olyan kerti termékɢ amelynek eladása szinte
13
lehetetlen vagy nem éri megɢ de saját fölhasználás esetén igen nagy értékűɡ Ilyen
plɡ a csak ɠszotyósan élvezhető Fekete körteɢ a lilás pirosas színű ɭszínanyaga
miaƦ az egészségre jó hatásúɢ de nem piacosɮ dióbélɢ a tartósítás nélkül készíteƦ
gyümölcsléɡ Önellátóként tudod magadnak biztosítani azokat a termékeket isɢ
amire a piac gyakorlatilag nem képesɡ
Az önellátás kedvező hatása a ɠkézzel fogható termékeken kívül a nem anyagi

jellegűek isɢ amik az emberi életet jobbá teszikɡ Ilyen plɡ maga a gazda személyi-
ségeɢ akinek a munkafolyamat során kedvezően változik gondolkodásmódjaɢ
viszonya a lakóhelyéhezɢ vagy akár az egész világhozɡ Önellátó gazdálkodó-
ként másként tekintesz élő és éleƦelen ɠmunkaeszközeidre ɢ de a fogyasztóid-
raɢ vagy akár önmagadra isɢ akit nemcsak a gazdaságɢ hanem a társadalom és
táj hasznos részének érezhetszɡ
Előnyös változás a termelés

helyszínének értéknöveke-
dése isɣ szépségeɢ tisztaságaɢ
ökológiai működőképességeɢ
életgazdagságaɢ biztonsága és
ɠfenntarthatósága ɢ ami akár
további közvetlen anyagi hasz-
not is hozhatɡ
8. kép (Pakot M.)

Élelmiszertermelés saját felhasználásra és a felesleg
Az önellátás számtalan anyagi és nem anyagi jellegűɢ mérhető és nem mérhe-

tő terméke közül a legkézenfekvőbbek az élelmiszerekɡ Pőcze Vilmosɢ a Kris-
na völgy környezetgazdálkodási igazgatója több mint Ǌǈ éves tapasztalaƦal a
háta mögöƦ állítjaɢ hogy ɠÖnellátásban csak biotermelést éri meg folytatniɡ Ha
csak pénzbenɢ kiadásokban és bevételekben számolunkɢ akkor a nagyüzemek-
ben tényleg olcsóbban lehet előállítani a terménytɢ de az önellátásban máskép-
pen kell számolniɡ
MásuƦ a piaci értékesítés lehetőségéről azt mondjaɢ hogy ɠHa már működik a
gazdaságunk ɭɥɮ nem jelent problémátɢ ha külső piacra is termelünkɢ de ekkor
is a legjobbɢ ha csak a felesleget értékesítjükɡ
Az önellátó gazdaságban mindig adódik feleslegɢ amely csak másoknak átadva

tud hasznosulniɡ Elajándékozhatodɢ elcserélhetedɢ vagy el lehet adni a piaconɡ
A piaci értékesítéséhez a jelenlegi jogszabályok is kedvező feltételeket biztosí-
tanakɡ Az önellátó gazdálkodásba szervesen illeszkedik a felesleg piaci értéke-
sítéseɢ amelyre ráépülhet az árutermelés isɡ Utóbbi esetben a gazdálkodás sza-
badságát az önellátás nyújtoƦa biztonság adjaɡ Nem kell a piac irányításának
teljesen alávetned gazdálkodásodat és életmódodatɡ Megmarad a lehetőséged
arraɢ hogy mérlegeld a piaci lehetőségeketɢ árutermelő tevékenységed megőriz-
ze etikusságátɢ a családodɢ a fogyasztóidɢ a táj és a Föld egészségétɡ
14
Az önellátásra termelt javak min sége
Ha magadnak és családodnak termelszɢ biztosan a lehető legjobb minőségre

törekszelɡ A képződő felesleg ugyanolyan minőségűɢ mint a saját felhasználású
termékɢ ha eladodɢ a vevő is a legjobb minőséghez jutɡ Sajnos nem egyedi esetɢ
hogy az árutermelésből élő gazdálkodó külön területenɢ más módszerrel állítja
elő a saját fogyasztásra szánt zöldségetɢ hogy legalább a saját családjának egész-
séges élelmiszert tudjon adniɡ Ez sajnos a piac és végső soron a piacon vásárló
fogyasztó nyomásaɡ Míg a szemmel látható tökéletlenségek akadályozzák az
értékesítéstɢ a zöldség vagy gyümölcs közvetlenül nem látható minőségi hibái
ɭvegyszermaradványokɢ ásványi anyagok hiánya stbɡɮ nemɡ A termelő azonban
inkább ad kívülről nem annyira szépɢ de beltartalmában kevésbé ártalmasɢ sőt
értékesebb zöldséget saját családjánakɡ
A saját felhasználásra termelt termékeknek van még egy nehezen mérhetőɢ de

fontos értékeɡ Termelőként sajátosɢ bensőséges kapcsolatod alakulhat ki ma-
gával a munkafolyamaƦalɢ a termelés színterévelɤ alkalmazkodsz a természet
rendjéhezɤ követed a növények növekedésétɢ gondozod őketɤ élvezed teljesít-
ményedɢ ɠteremtő tevékenységed örömétɡ Az asztalra kerülő jó minőség a csa-
ládon belüli kölcsönös elismerés egyik forrása lehetɤ a termék magában hordoz-
za a termelő lelkétɢ világlátásátɢ a családtagjai ɭtermékének fogyasztóiɮ iránti
szeretetétɡ
A munka értelmezése
Az önellátás szempontjából a munkavégzés sokrétű éleƦevékenységɢ az élő

rendszer működésének feltételeɡ Feladatod van a tájbanɢ a közösségbenɢ a csa-
ládbanɢ amelyhez tartozolɢ s e feladatok teljesítésével dolgozolɢ munkát végzelɡ
Ezek elvégzése nélkül az ember részszerepe megszakadɢ a munka közben nem
alakulnak ki kapcsolatokɢ kötődésɢ felelősségérzetɢ stbɡ így kirekedhet abból az
egészből ɭtájɢ közösségɢ családɮɢ amely az életközegét nyújtjaɡ De csak akkor
számítanak rá kap feladatot ɢ ha ezeknek szerves részeɡ Aktív szerepvállalás
nélkül tehát egy ördögi körbe kerül az emberɢ aminek kirekesztődés lehet a
végeɡ S ez tudjukɢ mivel jár az állatvilágbanɥ
Az embernek nemcsak munkahelyre van szükségeɢ hanem arra isɢ hogy legyen
dolgaɢ feladata abban a közegbenɢ ahol élɡ A tájbanɢ közösségbenɢ családbanɡ A
kertészkedésɢ a gyümölcsfák metszéseɢ az állatok ellátásaɢ a ɠtűzifacsinálás ɢ az
ebéd megfőzéseɢ a magunkɢ vagy a szomszédunk gyógyítása és a többiɢ szinte
végtelen sok önellátó tevékenység elsődleges feladata az élet fönntartásaɡ Ez a
fajta munkaɢ dolgozás nem azonos a jövedelemszerzésselɢ bár járhat azzal isɡ
A tapasztalat azɢ hogy az önellátó és a jövedelemszerző munka egyaránt szük-

séges a lakóhelyül szolgáló tájɢ illetve a család fenntartásáhozɡ A legnagysze-
rűbb azɢ ha sikerül úgy megoldani a kétféle munkátɢ hogy azok kiegészítsék
egymástɢ valamennyire kapcsolódjanakɢ s együƦ adhassák a teljes és magas
szintű megélhetéstɢ minimalizálva ezzel a kiszolgáltatoƦságotɡ
15
Az önellátáshoz szükséges terület mérete
Az élelmiszert termelő önellátó háztartások nem egyformákɢ saját jellemző ter-

mékcsoport köré szerveződnekɡ Bár többnyire foglalkoznak mindennelɢ vanɢ
ahol az állaƦenyésztés a hangsúlyosɢ másuƦ a gyümölcsészet vagy a zöldségter-
mesztés a központi elemɡ
A jellemzően előállítoƦ terméktől függ a használatra javasolt terület méreteɢ s

mivel számos egyéb szempont is vanɢ iƦ csak iránymutatóul olvasható néhány
számɡ Egy állaƦartó gazdaság ǌ Ǎ számosállatǧ esetén legalább ǐ ǉǈ hektár terüle-
tet igényelɡ A gyümölcsész háztartás megélhet ǋ ǌ hektáronɢ a zöldségtermesztő
pedig még ennél kisebb területen isɢ alapja lehet akár a házkörüli kert isɡ
ǉɡ ábraɣ Az egybefoglaltsági hierarchia lépcsőin felfelé haladva egyre bőségesebb és vál

tozatosabb a saját termelésből származó kínálat
16
Ha a háztartás árutermeléssel is akar foglalkozniɢ annak területigénye az áru-

termelő üzem méretétől függően már igen változó lehetɡ Leginkább tehát a
helyszínenɢ az adoƦ háztartás esetében lehet pontosabban megmondaniɢ mekko-
ra területre lehet szükség az önellátáshozɡ
A területméret kérdése leggyakrabban akkor merül fölɢ amikor egy család még
csak tervezi az önellátástɡ A gyakorlatban azonban úgy kezdenek bele az ön-
ellátásba a háztartásokɢ hogy nem tudják előre biztosítani teljes mértékben a
szükséges feltételeketɡ A tapasztalatok alapján ez a járhatóbb útɢ néhány kezdeti
alapvető feltétel megteremtése után belevágni az önellátó életmódbaɢ s a folyta-
tás a kezdeti benyomásokɢ tapasztalatok alapján tudatosabbanɢ célirányosabban
kivitelezhetőɡ Például a termőhely jellemzőiɢ a szükséges terület nagyságaɢ mű-
velési ága is időközben derülhet kiɤ a vásárlás vagy bérlés lehetőségét is helyben
tartózkodva lehet a legjobban megismerniɡ A vidéki realitásɢ a háztartás tagjainak
tűrőképességeɢ gazdálkodói alkalmasságɢ illetve az együƦműködő családok csak
menet közben ismerhetők megɢ és éppen ezek a változók határozzák meg első-
sorban a szükséges területméretetɡ
ǧ Számosállat az állatállomány nagyságát összefoglalóan kifejező egyenértékszámɡ A kü-

lönféle állatfajok eltérő korú és ivarú állatainak összeadására szolgálɡ A számosállat Ǎǈǈ
kg élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelentɡ Tapasztalati átszámítási kulcsszáma átlagos
összetételű állomány esetén a következőɣ ǉ db szarvasmarha ȯ ǈɢǐ számosállatɤ ǉ db ser-
tés ȯ ǈɢǉǉǌ számosállatɤ ǉ db juh ȯ ǈɢǈǏǉǌ számosállatɤ ǉdb ló ȯ ǈɢǐ számosállatɤ ǉ db tyúk
ȯ ǈɢǈǈǌ számosállatɤ ǉ db liba ȯ ǈɢǈǈǏ számosállatɤ ǉ db kacsa ȯ ǈɢǈǈǌ számosállatɤ ǉ db
pulyka ȯ ǈɢǈǉǋ számosállatɤ ǉ db egyéb baromƋ ɭlibaɢ kacsaɢ pulykaɢ gyöngyösɮ ȯ ǈɢǈǈǐ
számosállatɢ ǉ db kecske ȯ ǈɢǈǑ számosállat
Módszertan: B ség és sz kösség

Módszertan: Lépcs de hová?
9. kép (Pakot M.)

17
Az önellátástól az ökológiai gazdálkodásig 3.

Az önellátásra törekvést a saját és szűkebb közösséged ɭcsaládɢ falutársaidɮ
szükségleteinek kielégítése vezérliɡ Korlátait a gazdálkodáshoz szükséges sa-
ját erőforrásaid jelentikɡ Azt termeled megɢ amire szükséged van és amihez
megvannak a gazdaságodban az adoƦságokɡ Egy önellátásra törekvő ember
háztáji gazdasága sokszínűɡ Egymással szerves összefüggésbenɢ egymást ki-
egészítve találhatóak meg benneɣ zöldségɢ gyümölcsɢ és állatok képviselőiɡ Az
ember szervező munkája kapcsolja rendɭszerɮbe ezeketɡ Az önellátásra törekvő
gazdálkodásɢ mivel szerves visszacsatolásokkal kötődik a természeti erőforrá-
sokhoz és adoƦságokhozɢ oly módon műveli a tájatɢ hogy a gazdálkodás során
javítja ezeknek az erőforrásoknak minőségétɢ és közvetve növeli azoknak ter-
melékenységétɡ Ezáltal javítja az önellátás fenntarthatóságátɢ és az erre alapo-
zoƦ megélhetés esélyeitɡ Ez a titkaɢ hogy évszázadokon át ez az életforma volt a
meghatározó az emberek többsége számáraɡ
Az önellátás van a legközelebb a természetes gazdálkodáshozɡ Hiszen az em-

bernek az a törekvéseɢ hogy a természetes környezetében szervesen élveɢ annak
adoƦságait felhasználva tartsa fenn sajátɢ és hozzá tartozóinak életétɡ
A természetközeli életforma a bőség megtapasztalását is lehetővé tesziɡ Hiszen

a bőség a teremteƦ világ természetes állapotaɡ Önellátásra törekedveɢ gyakran
szembesülünk a bőség ɠterhével ɢ amikor valamilyen terményből több leƦɢ
mint amire szükségünk vanɡ Ezt nevezzük feleslegnekɢ amit rendszerint tartó-
sítunkɢ elajándékozunkɢ elcserélünkɢ vagy elvisszük a piacra eladniɢ azoknakɢ
akinek szintén szükségük van azokraɡ Ezek a szívességet és kölcsönösséget fel-
tételező cserekapcsolatok csak a bizalom légkörében történhetnek megɡ ɭLásdɣ
Élelmiszer termelés saját felhasználásra és a feleslegɮ
A bőség állapotának megtapasztalása azonban csak akkor lehetségesɢ ha tuda-

tosan törekszünk a valódi ɭaz élet fenntartását szolgálóɮ szükségleteink megkü-
lönböztetésére a fogyasztói társadalom által gerjeszteƦ vágyainktólɡ Bőségben
vagyunkɢ amikor életszükségleteink ki vannak elégítveɡ A bőség a létezés szá-
mára biztonságot adɡ
Fogyasztói vágyaink határtalanokɢ sosem tudjuk azokat teljes mértékben kielé-

gíteniɡ Ezért a modern fogyasztói társadalom velejárója a szűkösségɢ ami lehe-
tővé teszi a gazdaság számára a proƋt maximalizálásátɡ A szűkösségɢ azonban
bizonytalanságotɢ félelmet kelt a létezés számáraɡ Az elidegenedés érzetét tartja
fennɡ
A környezetünkben fellelhető helyi erőforrások egyben lehetőséget és korlátot

is jelentenek az önellátásbanɡ Ezeknek köszönhetjük munkánk által előállítoƦ
terményeinket és környezeti adoƦságainktól függ a gazdálkodásunk hozamaɡ Az
időszakos elégtelenséget ɭhiánytɮ terményeink sokszínűségévelɢ illetve a közös-
ségünk többi tagjaival ajándékɢ szívességɢ vagy terménycserével oldjuk megɡ
18
Ezáltal a bőség állapota tágabb közösségünkben fenntarthatóɡ Önellátásra töre-

kedni tudatossággalɢ és mértéktartással lehetségesɡ
A modern világunkbanɢ önellátásra csak részlegesen lehet törekedniɢ hiszen

nem tudjuk teljesen függetleníteni magunkat a tágabb értelemben veƦ társa-
dalomtól és gazdaságtólɡ Ugyanakkorɢ már nem rendelkezünk minden szük-
ségletünk kielégítésére alkalmas termékek előállításához szükséges tudással és
erőforrássalɡ
Az ökológiai szemléletű gazdaság megpróbálja a legtöbb természetközeli ele-

met megőrizni az önellátásra törekvő gazdálkodásból úgyɢ hogy közben az elő-
állítoƦ terményeket alkalmassá teszi a modern globális piacgazdaság számáraɡ
A természetes kölcsönösségi összefüggéseket a gazdaságunkban szigorú sza-
bályokkal helyeƦesítiɢ ezáltal kizárva az életidegenɢ sok esetben mérgező anya-
gok használatát isɡ Az önellátó gazdaság számára természetes bizalmi kört a
minősítés jogi eszközével és a termék követhetőségével helyeƦesítiɡ Ameddig
az önellátó gazda a következő üzeneƦel kínálja feleslegétɢ ɠHasználd bátranɢ
mert én is ezt eszem ɢ addig az ökológiai gazdaságban előállítoƦ terméket a
ɠHasználd bátranɢ mert ökológiai minősítésselɢ ellenőrzöƦ gazdaságbólɢ ismert
termelőtől származik a termény kísérőszöveggel értékesítik a piaconɡ
Az átállás az önellátásról az ökológiai gazdálkodásra azonban nemcsak tech-

nológia és minősítés kérdéseɢ hanem szemléletváltás is egybenɡ Az ökológiai
gazdaság árutermelőɡ Terményeinek piacon való érvényesülését a kereslet mér-
téke és a verseny határozza megɡ Ezért az ökológiai gazdálkodást a fogyasztó
és nem a termelő szükségletei határozzák megɡ Azonbanɢ ha csak azt termeljükɢ
amit a fogyasztó igényelɢ a gazdaságunk sokszínűsége drámaian csökkenhetɢ
ami növeli kiszolgáltatoƦságunkat és kockázatossá teheti gazdálkodásunkatɡ
Figyelmünket a saját szükségleteinkről és lehetőségeinkről elfordíthatja a pia-
con jelentkező fogyasztói szükségletek által teremteƦ kereslet és a versenytár-
sak irányábaɡ A szakosodásból származó hatékonyságnövekedés és a vele járó
megnövekedeƦ jövedelem nem biztosɢ hogy mindezért kárpótolɡ
Az ökológia gazdálkodás hatékonyságát és magas jövedelem termelő képessé-

géből fakadó előnyeit megtartvaɢ az önellátó gazdálkodással kiegészítve mű-
velve a tájatɢ csökkenthetjük annak kedvezőtlen hatásait ɭmagas járulékos költ-
ségekɢ kiszolgáltatoƦságɢ elidegenedésɮɡ
Az önellátásra törekvés és az ökológiai gazdálkodás habár sokszor szembe

állítják őket tulajdonképpen kiegészítik egymástɡ A hagyományos tudás és
életformaɢ együƦ a korszerű technológia alkalmazásával biztonságosɢ értel-
mes és felelős létet biztosít a gazdálkodónakɡ Egy ilyen fenntarthatóɢ ökológiai
egyensúlyban lévő gazdaság alapjaiban önellátásra törekszik és pár terményétɢ
amiből a legtöbb fölösleget állítja előɢ minősíteƦ ökológiai termelési rendszer-
ben termeli és a piacon értékesíti azokatɡ
19
Felhasznált és ajánlott irodalom
ǉɡ Csíkszentmihályiɢ Mɡ ǉǑǑǏɡ Flowɡ Akadémiai Kiadóɢ Budapest
Ǌɡ Csurgóɢ Bɡ Ǌǈǉǋɡ Vidéken lakni és vidéken élni A városból vidékre költö-

zők hatása a vidék átalakulásáraɣ a város környéki vidékɡ MTA Társadalom-
tudományi Kutatóközpont ɭSzociológiai Intézetɮɢ Budapest
ǋɡ Hankissɢ Eɡ ǉǑǐǋɡ Társadalmi csapdák Diagnózisokɡ Magvetőɢ Budapest
ǌɡ Kunɢ Aɡ ǊǈǉǊɡ Beszélgetések az önellátásrólɡ Öko völgy könyvekɢ Somogyvámos
Ǎɡ Kunɢ Aɡ Ǌǈǉǌɡ Beszélgetések az önellátásról Ǌɡ Öko völgy könyvekɢ Somogyvámos
ǎɡ Kocsisɢ Tɡ ǊǈǈǊɡ Gyökereink Örömről és gazdagságról egy világméretű

fogyasztói társadalombanɡ Kairoszɡ Budapest
Ǐɡ Kortenɢ Dɡ Cɡ ǉǑǑǎɡ Tőkés társaságok világuralmaɡ Magyar Kapu Alapít-

ványɢ Budapest
ǐɡ Kováchɢ Iɡ ǊǈǉǊɡ A vidék az ezredfordulón A jelenkori magyar vidéki tár-

sadalom szerkezeti és hatalmi változásaiɡ MTA Társadalomtudományi Ku-
tatóközpont ɭSzociológiai Intézetɮɢ Budapest
Ǒɡ Lorenzɢ Kɡ ǉǑǐǐɡ A civilizált emberiség nyolc halálos bűneɡ IKVA Könyvki-

adóɢ Sopron
ǉǈɡ Molnosɢ Zsɡ Ǌǈǉǎɡ Ökopszichológia alapkönyvɡ HR Lineɢ Budapest
ǉǉɡ Nánásiɢ Iɡ ɭszerkɮ ǊǈǈǍɡ Humánökológiaɡ Medicina Könyvkiadó Rtɡɢ Budapestɢ

ǋɡ fejezetɣ Vida Gábor Kalapos Tibor Szabó Máriaɣ Az élet mint globális
folyamat Ǎǋ ǉǋǎɡoldal
ǉǊɡ Norberg Hodgeɢ Hɡ Ǌǈǉǉɡ Ősi jövendőkɡ Ladak tanításaiɢ Budapest
ǉǋɡ Schumacherɢ Eɡ Fɡ ǉǑǑǌɡ Jó munkátɩ Közgazdasági és Jogi Kiadóɢ Budapest
Ajánlott ilm
ǉɡ Gyilkos szójamezők ɭhƦpsɣ wwwɡyoutubeɡcom watchɧvȯrOOǐZoTjǋIwɮ
Ǌɡ Frickeɢ Rɡ ǉǑǑǊɡ Világok arcaɣ Barakaɡ dokumentumƋlmɢ USA
ǋɡ Ladakh tanulságaɣ hƦpsɣ wwwɡyoutubeɡcom watchɧvȯQǊmTXlAqYdA

ɭcikk a Ƌlmrőlɣ hƦpɣ wwwɡokotajɡhu szamok ǉǈ utakǉɡhtmlɮ
20
Az ökológiai gazdálkodás jellemz i és törekvéseinek

4. megvalósulása
Az ökológiai gazdálkodást sokféleképpen deƋniálták márɡ A különböző irány-

zatok összefogásaként ǉǑǏǊ megalakult IFOAM ɭInternational Federation of
Organic Agriculture Movement az Ökológiai Gazdálkodók Szervezeteinek
Nemzetközi Szövetségeɮ megfogalmazása szerintɣ
Az ökológiai mezőgazdaság fenntartja a talajɢ az ökoszisztéma és az emberek egészsé

gétɡ Természetes ökológiai folyamatokraɢ a fajok sokféleségére és helyi adoƦságokra építɡ
Egyesíti a hagyománytɢ az innovációt és a tudománytɢ hogy a közös környezet javára
legyenɢ és hogy segítse a méltányos emberi kapcsolatokatɢ a jó életminőséget
Link: (http://www.ifoam.bio/en/organic-landmarks/
deinition-organic-agriculture)
Az ökológiai gazdálkodás egyenrangúan kezeli az ökológiai és a gazdaság pi-

aci szempontokatɡ Csak azt a gazdálkodást nevezhetjük ökológiainakɢ amely a
táj és az annak részét képező emberi közösség egészéhez ezernyi szálon kap-
csolódva működikɢ és betölti azt az ökológiai teret ɭniche tɮɢ amelyre az adoƦ táj
lehetőséget kínálɡ Az ökológiai gazdálkodáshoz vezető út az átfogó ökológiai
szemlélet megértésével és alapjainak elsajátításával kezdődikɡ
Ennek a természetkímélőɢ fenntartható gazdálkodási módnak többféle elneve-

zése terjedt elɢ de mindegyik ugyanazt jelentiɡ Szakmai körökben használatos
az ökológiai gazdálkodásɢ mint környezetkímélőɢ a természetes ökoszisztémák
működési folyamatait Ƌgyelembe vevőɢ azokhoz alkalmazkodó gazdálkodási
módɡ A köznyelvben a biogazdálkodás, biológiai gazdálkodás használat az elterjedtɢ
vagyisɢ a biológiai szabályokra és sajátosságokraɢ a biológiai körfolyamatokra
építő mezőgazdaságɡ Régebben elterjedtebb volt az organikus gazdálkodás meg
nevezésɢ mint a talajok szerves anyagának és a talajéletnek a megőrzéséreɢ a ter-
mészeti folyamatok összefüggéseinek tiszteletére épülő gazdálkodási rendszerɡ
Az ökológiai gazdálkodás alapjául szolgáló alapelveket az IFOAM így fogal-

mazza megɣ
Az egészség elveɣ a talajɢ a növényɢ az állat és az ember egészségének megőrzése

Az ökológiai elveɣ a meglévő ökológiai rendszerhez való alkalmazkodás és an-
nak megtartó használata
A méltányosság elveɣ Igazságosɢ méltányos kapcsolatok úgy a környezetɢ mint
a megélhetés vonatkozásában
A törődés elveɣ a jövő generációk egészsége és jólléte érdekében elővigyázatos
és felelősségteljes döntések hozása
Ezek az alapelvek egységben valósulnak megɢ összefüggnek egymássalɡ

21
Ha a gazdálkodás során hozol egy döntést az egyik alapelv menténɢ annak erő-
sítenie kell a többi megvalósulását isɡ
A következőkben azokról a törekvésekrőlɢ és a megvalósításukhoz tehető lé-

pésekről olvashatszɢ amelyek irányt mutatnak a biogazdáknakɡ Ezek a lépések
összefüggnek egymássalɢ hatnak egymásraɢ s ezzel igazolják az ökológiai gaz-
dálkodásra jellemző rendszerszemléletetɢ vagyis hogy minden mindennel ösz-
szefüggɡ
Elvɣ Törekedni kell a helyiɢ a rendszeren belüliɢ saját erőforrások használatáraɡ
Hogyan valósítható megɧ A saját erőforrások biztosításához úgy érdemes ki-

alakítani a gazdálkodási tevékenységedɢ hogy anyag és energia áramlás szem-
pontjából lehetőleg minél zártabb legyenɡ Például a növénytermesztés melleƦ
a terület adoƦságait Ƌgyelembe véve törekedj állaƦartásra isɢ így a trágya egy
része biztosítoƦ leszɡ Pillangósokra szükség van a vetésforgóban a talaj nitro-
génszintjének javításáhozɢ de ez egyben jó minőségű takarmányt is ad az álla-
toknakɡ Így a növények takarmányt biztosítanakɢ az állatok pedig trágyájukkal
járulnak hozzá a talaj termékenységének fenntartásáhozɢ a növények tápanya-
gokkal történő ellátásához és a talaj szerkezeti tulajdonságainak a javításáhozɡ
A gazdaságodbanɢ valamint a háztartásodban keletkező szerves anyagokat
komposztáld és dolgozd a talajbaɢ ezzel is javítva annak szerkezetétɢfokozva
termékenységétɡ
Elvɣ A külsőɢ gazdaságon kívüli erőforrások legyenek természetes anyagok

vagy eljárásokɢ és nem származhatnak iparszerű termelésbőlɡ
Hogyan valósítható megɧ A legtöbb példát erre a növényvédelem adjaɣ Ƌzikai

csapdák alkalmazásaɢ élő szervezetek ɭtermészetes ellenségekɮɢ mikroorganiz-
musokɢ feromonokɢ növényi kivonatok kijuƦatásaɢ a természetes ellenségek
élőhelyeinek védelme és vagy kialakításaɡ Ez utóbbi növényvédelmi célra kife-
jezeƦen alkalmas rovarhotelt egyszerűn elkészítheted te magad isɡ
ǉǈɡ képɣ Rovarhotel ɭTirczka Iɡɮ

22
Más biogazdaságbólɢ vagy extenzív gazdálkodásból származó istállótrágyátɢ

valamint természetes formában előforduló ásványi anyagokat ɭplɡ mészkőɢ
dolomitɢ nyersfoszfátɢ alginitɮ szintén használhatsz trágyázásraɡ
A géntechnológiával módosítoƦ szervezetek ɭGMO kɮ és a GMO kból vagy

azok felhasználásával előállítoƦ termékek összeegyeztethetetlenek az ökoló-
giai termelésselɡ
A nem mezőgazdasági eredetű takarmány kiegészítőknek természetes ere-

detűeknek kell lenniükɡ
Az állatok kényszertáplálása plɡ tömése tiltoƦɡ
Elvɣ Kémiai úton előállítoƦ anyagok alkalmazására csak akkor kerülhet sorɢ ha
az eddig felsorolt elvek szerint nincs megoldásɢ és ebben az esetben is csak szi-
gorú korlátok közöƦɡ
Hogyan valósítható megɧ Az ökológiai gazdálkodást minősítő és ellenőrző

szervezeteknél létezik egy listaɢ amely bioban felhasználható növényvédő-
szereket és tápanyag utánpótlókat tartalmazzaɡ Egyáltalán nem alkalmaz-
ható kémiai gyomirtó szerɢ könnyen oldódó műtrágyaɢ nitrogénműtrágyaɡ
A növényvédelemben a hatóanyagok közül az elemi kén ɭSɮ és az elemi réz
ɭCuɮ használható felɡ A vetőmagok csak engedélyezeƦ anyagokkal csávázha-
tókɢ a szokásos csávázószerekkel kezelt magok nem vethetők elɡ
Állatgyógyászatban a kémiai úton előállítoƦ készítmények megelőző hasz-

nálata nem engedélyezeƦɡ Beteg állat kezelésekor ɭha egyéb módon nem
gyógyíthatóɮ a kémiailag előállítoƦ gyógyszerek használata évente maxɡ ǉ ǋ
alkalommal lehetséges különɢ eseti engedéllyelɩ és hormonok is hason-
ló módonɢ csak gyógyászati céllalɢ egyedilegɢ állatorvosi felügyeleƦel alkal-
mazhatókɡ
Elvɣ A biológiai sokféleség támogatásaɢ növelése
Hogyan valósítható megɧ Minél több növényfajtɢ illetve fajtát termeszteszɢ

annál jobban hozzájárulsz a fajgazdagság fenntartásáhozɡ Tájfajták és ősho-
nos állatfajok előnybenɩ A monokultúrával szemben a vetésforgóɢ a vegyes
kultúra alkalmazása kiváló megoldás ennek az elvnek a követéséreɡ A termé-
szetes ökoszisztémák elemeinek megőrzése és vagy kialakítása ɭmagányos
faɢ fasorɢ gyepsávɢ vadvirágos virágos szegélyɢ bokrok sövényekɢ vizes élő-
helyekɮ szintén növelik a biológiai sokféleségetɡ A fajgazdagságot támogatja
a fészkelő és búvóhelyek ɭodvas faɢ madárodúɢ kőrakásɢ farakásɮ megőrzése
és fenntartása isɡ Kémiai növényvédő szereket azonban ne alkalmazzɢ hiszen
ezek válogatás nélkül pusztítják az élővilágotɡ
23
Elvɣ A növénytermesztés és állaƦartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenységɩ
Hogyan valósítható megɧ Ökológiai gazdálkodás csak termőtalajon folytat-

hatóɡ Talaj nélküli termesztés amikor a növények kizárólag ásványi tápol-
datban vagy semleges tápközegben gyökereznekɢ plɡɣ perlitbenɢ salakbanɢ
kőzetgyapotbanɢ és folyamatos tápoldatozás tartja őket életben biogazdál-
kodásban nem lehetségesɡ
Állatok tartása sem megengedeƦ termőterület nélkülɢ hiszen ez biztosítja a

takarmányt ɭbelső erőforrás használatɮɢ a szabad levegőn történő mozgást
ɭegészségmegőrzésɮ és a trágya elhelyezését ɭkörnyezeti terhelés csökken-
téseɮɡ Ha kevés a földünkɢ ez a feltétel teljesíthető úgy isɢ hogy együƦműkö-
dünk más bio vagy átállási takarmányt termesztő gazdasággal a takarmány
megvásárlásáraɢ valamint a trágya átvételéreɡ
Elvɣ A talaj művelésekor és növénytermesztéskor támogatni és őrizni kell a talaj

élővilágátɢ hogy fennmaradjon és erősödjön természetes termőképességeɢ szer-
vesanyag tartalmaɢ stabilitásaɢ valamint fajgazdagságaɡ
Hogyan valósítható megɧ Minél többɢ a gazdaságban keletkező szerves anya-

gotɢ mindenféle növényi és állati eredetű mellékterméket komposztáljɢ és jut-
tass vissza a talaj szervesanyag körforgásábaɡ Ez fenntartja termékenységétɢ
gyarapítja humusztartalmátɡ
Az állati trágyát megfelelő kezelésɢ érlelés után kell a talajba juƦatniɡ
Zöldtrágyanövények és pillangósok vetésforgóba iktatása is kiváló lehető-

séget biztosít a talajtermékenység fokozásáraɢ és a talajszerkezet javulásáraɡ
A területen maradó növényi maradványokat ha egészségesekɩ dolgozd a

talajbaɢ vagy mulcsként hagyd a talajfelszínenɡ
Törekedj a talaj nedvességtartalmának megőrzésére műveléskorɣ elsősorban

lazíts és szükség esetén is inkább csak sekélyen forgassɡ A sekélyen és mé-
lyen gyökerező növények termesztésének váltogatásával a talaj szerkezetét
javíthatodɡ A túl nedves talajt ne műveldɢ hogy ne tömörödjönɢ inkább a ned-
vességállapotának megfelelő talajművelési eszközt és eljárást válasszɡ
Gondoskodj a talaj takarásárólɢ ezzel segíted a talaj nedvességtartalmának

megőrzésétɢ biológiai aktivitásátɢ valamint a napsütésɢ szél és víz okozta ta-
lajromlási folyamatok mérséklésétɡ Takarásként szolgálhat mulcs ɭholt nö-
vényi takaróanyagok plɡ szalmaɢ lekaszált fűɮɢ zöldtrágyanövények vetéseɢ
vagy akár a jól megválasztoƦ sor és tőtávolságɡ
24
Elvɣ A környezetszennyezés minimalizálása
Hogyan valósítható megɧ Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezeƦ kémiai

anyagokatɢ tápanyag utánpótlóɢ talajjavító és növényvédő szereket is csak a
szükségesség és indokoltság mértékéig használdɢ betartva az alkalmazásukra
vonatkozó előírásokatɡ
Az állati trágyát szakszerűen kell kezelniɢ és kijuƦatásakor is Ƌgyelembe kell

venni a nitrogén terhelésre vonatkozó korlátozást ɭa talaj és talajvizek védel-
mében ǉǏǈ kg ha év ɮɡ Ez állatfajtól függően ǉǈ ǋǈ tonna hektáronként kijut-
tatható trágyát jelentɡ
Az engedélyezeƦ növényvédőszer használatát előzze meg a kórokozók

kártevők felvételezéseɢ vagy előrejelzés alkalmazásaɡ Figyelj oda a növény-
védőszerek megfelelőɢ az előírt dózissal történőɢ elsodródásmentes kijuƦatá-
sáraɡ A rézkészítmények csak mennyiségi korlátozással ɭǎ kg fémréz ha évɮ
permetezhetők kiɡ Gondoskodj a növényvédőszer csomagolásának megfelelő
gyűjtőhelyen történő leadásárólɡ
Elvɣ A növények és állatok egészségének fenntartása elsősorban megelőzéssel

történjenɡ
Hogyan valósítható megɧ Válassz olyan növényfajokat és fajtákatɢ melyek az

adoƦ termőhelyen jól érzik magukatɢ vagy egyes kártevőkkel és betegségek-
kel szemben ellenállóakɡ A sokat emlegeteƦ vetésforgó kiváló módszer a nö-
vényvédelmi problémák mérsékléséreɡ Fokozhatod a talaj biológiai aktivitását
szerves anyagok talajba dolgozásávalɢ védheted a kártevők természetes ellen-
ségeit és azok élőhelyeitɡ Ültess minél többféle fajtɢ és használd ki a kedvező
növénytársítások tapasztalataitɢ hadd segítsék egymás jóllétét a kedvező hatá-
sukkal a növényszomszédokɩ
Állatok esetében is válassz a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodóɢ életké-

pes és betegségekkel szemben ellenálló fajtákatɡ Az állatokat lehetőleg sa-
játɢ jó minőségű takarmánnyal etesdɡ Biztosítsd nekik a mozgást és a szabad
levegőt ɭlegelőɢ karámɮɢ hogy erősödjön az immunrendszerükɢ természetes
ellenálló képességükɡ
Elvɣ Az állatjólléti szabályok tiszteletben tartása
Hogyan valósítható megɧ Az állatok elhelyezésének meg kell felelnie az ál-

lat igényeinekɢ etológiai szükségleteinekɡ Az állaƦartó épület legyen szellősɢ
almozoƦɢ természetes fény világítsa be ɭfolyamatosan sötétben vagy világos-
ban nem lehet tartani az állatokatɮɡ
Az épület ne legyen túlzsúfoltɢ minden állat számára legyen elegendő helyɢ

almozoƦ pihenőterület ɭennek mérete jogszabály által is meghatározoƦɮɡ A
vízhez és a takarmányhoz minden állat könnyen hozzá tudjon jutniɡ Nem
szabad lekötve vagy ketrecben tartani őketɩ Kinn a szabadban legyen bizto-
sítoƦ az állatok szabad mozgása ɭkarámɢ kifutóɢ legelőɮɡ
25
Az egyes állatfajoknak legyen lehetőségük természetes viselkedési szokásai-

kat gyakorolni ɭplɡ túrásɢ porfürdőɢ úszásɮɡ
Elvɣ Az energia felelős használata
Hogyan valósítható megɧ Törekedj a nem megújuló erőforrások használatá-

nak minimalizálására és a megújítható energiaforrások használatának foko-
zásáraɡ Érdemes Ƌgyelni a következőkreɣ szállítási távolságok csökkentéseɢ
kapcsolt talajműveletek végzéseɢ erőgép helyeƦ ló segítségével való munkaɢ
a nap és szélenergia minél szélesebb körű hasznosításaɡ Tartósítás esetén a
fagyasztás minimalizálásaɢ helyeƦe ajánloƦ az aszalásɢ befőzésɡ
A felsorakoztatoƦ elvek és megvalósításukhoz adoƦ tanácsokɢ javaslatok isme-

retében láthatodɢ az ökológiai gazdálkodás kreativitást és sokoldalúságot kívánɡ
Nincs biztos receptɢ nincs technológiai sorɢ amely megbízható eredményt ígérɡ
Az adódó feladatokɢ az előre nem jelezhető nehézségekɢ a járatlan út kihívásai a
hagyományos tudás és a korszerű ismeretek együƦesɢ találékony alkalmazását
igénylik a biogazdálkodótólɡ
Régebben a város függöƦ a vidéktőlɢ a gazdaságot pedig az adoƦ táj jellemzői

formáltákɡ Ma a vidéki és táji folyamatok a várostól és a gazdaságtól függenekɢ
a városi elvárások és a gazdasági előnyök szabnak nekik iránytɡ Az ökológi-
ai gazdálkodás jelentősége többek közöƦ abban is vanɢ hogy újra a helyi táj
adoƦságaihoz alkalmazkodik a gazdaságɢ az ökológiai szempontok pedig újra
hangsúlyt kapnak a döntésekbenɡ A város és a gazdaság igényei befolyásolják
ugyanɢ de nem az egyetlen szempontként határozzák meg a formájátɡ Az öko-
lógiai gazdálkodás egyik lényeges ismérve tehát azɢ hogy az ökológiai szem-
pontokat a gazdasági piaci szempontokkal egyenrangúan kezeliɢ és hogy nem
fogadja el azokat a megoldásokatɢ melyek nem felelnek meg a tájɢ az ökológiai
rendszer fenntarthatóságánakɡ
Eltűntek azok az autonóm tájakɢ melyek a táj adoƦságaihoz igazodó emberi cse-
lekvéssel alakultak ki az évszázadok soránɡ Ez az oka napjaink természeti prob-
lémáinakɣ klímaváltozásɢ melegedésɢ energiakrízisɢ betegségekɢ fajok kihalása
és diverzitás csökkenésɢ ökológiai rendszerek sérüléseɢ környezetszennyezésɢ
erdőirtás stbɡ Az autonóm tájak helyreállításával ezek a problémák csökken-
nénekɡ A jól működő tájak nemcsak globális jótékony hatásuk miaƦ jelentősekɢ
hanem a globális folyamatok helyi hatásainak enyhítése miaƦ isɣ csökkentik a
helyben jelentkező klimatikus szélsőségeket ɭaszályɢ viharokɢ hőmérsékleti ki-
lengésekɥɮɢ az ɠenergiaéhséget ɢ a betegségek kockázatát stbɡ
Konvencionális gazdálkodáson értjük az utóbbi évtizedekben elterjedtɢ vegy-

szerhasználóɢ a gazdasági szempontokat elsődlegesként kezelőɢ az ökológiai
fenntarthatóságot sok esetben háƦérbe szorító mezőgazdaságotɡ Ennek egy
enyhébb formája az integrált növényvédelmet használó gazdaságɢ ahol ugyan
használnak vegyszereketɢ s ennek az ökológiai szempontok szabnak ugyan ki-
sebb korlátokatɢ de iƦ is a gazdasági szempont az elsődlegesɡ
26
Szempontok ɭtermelési ele-

mekɮɢ ami szerint értékeljük
a termelési módokat
Konvencionális termelési mód
Tápanyagáramlás nyílt
Tápanyagok formája alapvetően műtrágya
N ellátás ɭkörfolyamatokɮ szintetikus könnyen oldódó N
Humuszgyarapítás csökkenő humusz

Talajélet csökkenő
Talajszerkezet javítása nem elsődleges cél
Vetésforgó szűkɢ kevés növényfajɢ monokultúra előfordul
Fajtamegválasztás intenzív fajták
Gyomok elleni védekezés alapvetően herbicidɢ kiegészítésként mechanikai
Növényvédő szer használat alapvetően szintetikus készítmények
Természetes ellenségek kémiai szerekkel helyeƦesítveɢ nem Ƌgyelnek

rájuk
Biodiverzitás növelésére való törekvés nem jellemző
biológiai sokféleség
Táblaméretek nagy táblákɢ elsődleges a gépi művelési igény
Termelés specializáció ɢ ökonómiai szempontok

szervezés
ÁllaƦartás intenzívɢ zárt tartás
Termés mennyiség minőség termés maximalizálásɢ minőség másodlagos

Egészségkárosító hatás nagyobb kockázat
ǉɡ táblázatɣ A konvencionálisɢ integrált és ökológiai termesztési módok összehasonlítása

ɭForrásɣ Menyhért et alɡ Ǌǈǈǋɡ alapjánɡ Szerkɡ Ujj Aɡɮ
27
Integrált termelési mód Ökológiai termelési mód

köztes zárt
műtrágya és szerves anyag szerves anyagokɢ természetes eredetű
ásványi anyagok
pillangósokɢ szerves anyagokɢ kiegé- zárt körfolyamatɢ pillangósokɢ szerves
szítésként szintetikus Nɢ talajvizsgálatɢ anyagokɢ korlátozás ǉǏǈ kgN ha év
tápanyag gazdálkodási terv
humuszegyensúlyra törekvés humuszegyensúly vagy növelés
egyensúlyban egyensúlyban vagy növekszik
javítására való törekvés vetésforgóvalɢ szerves trágyával javítoƦ
tágɢ változatosabbɢ egymást segítő több növényfajɢ egymásra épülőɢ
növények váltakozása monokultúra kizárt
rezisztens és toleráns fajták helyi adoƦságokhoz alkalmasɢ rezisztens
és toleráns fajták
mechanikaiɢ kiegészítésként herbicid megelőzésɢ mechanikaiɢ termikusɢ
agrotechnikai intézkedések
szűkíteƦ körű szintetikus készítmé- növényvédelem indokoltság alapjánɢ po-
nyekɢ károsító felvételezés és előrejel- zitív listás készítmények
zés
törekvés a védelmükreɢ alkalmazásuk élőhely megőrzéssel elősegítik a jelenlé-
tüket ɢ alkalmazásuk
törekvés a fenntartására növelés és fenntartás
köztes táblaméret kisebb táblákɢ mozaikosságɢ táblaszegé-

lyek fontossága
ökonómiai ökológiai egyensúly komplex rendszerre való törekvés ɢ öko-
lógiai ökonómiai egyensúly
állatjólléti szempontok állatjóléti szempontokɢ etológiai igényekɢ
szabadtartás
mennyiség minőség egyensúlya minőség és mennyiség egyensúlya
mérsékelt kockázat nincsɢ vagy minimális kockázat
Módszertan: Termelési módok fejtör

28
5. Az ökológiai gazdálkodás hatása az élelmiszerek min ségére
Az egészség kifejezést leggyakrabban az ember kapcsán használjukɢ és csak

másodsorban gondolunk a talajraɢ a növényekre vagy az állatokraɢ a tájra és a
közösségreɡ Pedig ha ennek a láncnak bármelyik tagja sérülɢ akkor az kihat a
végső felhasználóraɢ az emberre isɡ A mezőgazdálkodási gyakorlat módja nagy-
ban befolyásolja minden egyes láncszem egészségi állapotátɢ ezért is érdemes
az élelmiszerek megítélése során megtermelésük és feldolgozásuk módját is Ƌ-
gyelembe venniɡ Törekedtünk kicsit tudományosabb megközelítéssel felvezetni
a témátɢ és komoly kutatási eredményekkel alátámasztani a bioélelmiszerek mi-
nőségi paramétereire vonatkozó ismereteketɢ hogy azok ne csak általánosságra
támaszkodjanakɡ
29
Módszertan: Min ségbiztosítás a kamrában –

te hogyan oldod meg?
Mit jelent az élelmiszermin ség?
Az élelmiszerminőség szoros összefüggésben áll az élelmiszerbiztonsággalɢ

ugyanis a komplex élelmiszerminőség elsődleges alapkitételeɢ hogy az élelmi-
szer egészségügyi szempontból biztonságos legyenɢ azazɢ az élelmiszer semmi-
lyen módon ne veszélyeztesse a fogyasztó életét és egészségétɢ ne okozzon egész-
ségkárosodást vagy tápanyaghiányból adódó betegséget ɭplɡɣ növényvédő ɢ
gyomirtó ɢ rovarölőszer maradványokɤ mikrobiológiai szennyeződésekɢ toxi-
nokɤ sugárszennyeződésɤ túladagolt adalékanyagokɤ Ƌzikai szennyeződésekɮɡ
Ha élelmezés egészségügyi szempontból biztonságosnak tekinthető egy élel-

miszerɢ akkor a további élelmiszerminőség összetevők emelhetik vagy ront-
hatják értékétɢ amely összetevők tükrében nevezhetünk egy élelmiszert magas
vagy alacsony minőségűnekɡ Ezek a minőséget meghatározó összetevők a
következőkɣ
táplálkozásbiológiai érték ɭfehérje zsír szénhidráƦartalomɤ ásványi elem-
tartalomɤ vitamintartalomɤ hasznos mikroorganizmus tartalom stbɡɮ
élvezeti érték ɭillatɢ ízɢ aromaɤ külső megjelenésɢ színɢ formaɢ nagyságɤ fris-
sességɢ éreƦség stbɡɮ
alkalmasság ɭeltérő szempontok a termesztőɢ a feldolgozóɢ a forgalmazó és

a fogyasztó oldalárólɮ
2. ábra: Alkalmasság, mint

élelmiszerminőséget meg
határozó tényező
30
csomagolásɭélelmiszer védelmeɢ termékjelölés hordozójaɢ marketing részeɮ
jelölésɭfogyasztó tájékoztatásaɣ termék összetételeɢ származási helyeɢ minő-

ség megőrzési idejeɢ allergén anyagaiɮ
egyéb minőségi elemek ɭökológiai értékekɣ bioɢ illetve natúr élelmiszerekɤ

természet és környezetvédelmi értékekɣ élelmiszer előállításához szüksé-
ges energiaigényɢ környezeƦerhelés minimalizálásaɢ újrahasznosítoƦ cso-
magolás stbɡɮ
Ha a gazdálkodási formákatɢ mint szemléletet is megkülönböztetjükɢ akkor

egy adoƦ élelmiszer hozzáadoƦ értéke leszɢ ha például előállítása környezetkí-
mélő módonɢ az állati jólét Ƌgyelembevételével vagy fair trade módon történtɡ
Bár egy termék ökominősítése csak mint az élelmiszerminőség egyéb össze-
tevőjeként van számon tartvaɢ véleményünk szerint az élelmiszerek minőségé-
nek alapvető paramétereit is befolyásolja ɭplɡɣ táplálkozásbiológiai értékek közé
tartozó vitamintartalmonɤ élvezeti értékek közé tartozó zamatɢ ízɤ alkalmasság
közé tartozó eltarthatóság stbɮɡ
A Ǌɡ táblázatban azokat az élelmiszerminőségi jellemzőket befolyásoló tevé-

kenységeket gyűjtöƦük összeɢ amelyekben alapjában véve különbözik az öko-
lógiai gazdálkodás a konvencionálistólɡ A későbbiekben pedig kibontjuk azokat
a meghatározó élelmiszerminőségi jellemzőket összefüggésben a gazdálkodá-
si tevékenységgel és hatásával amelyek a gazdálkodási forma megválasztásá-
val befolyásolhatóakɡ
Élelmiszer-
Befolyásoló Konvencionális gazdálkodás gyakor-
minőséget Biogazdálkodás gyakorlata és hatása
Potenciális tevékenység lata és hatása
meghatározó
probléma
tényező
termés magas egészséget tápanyag műtrágyahasználatɢ könnyen oldódó természetes tápanyag utánpótló anyagok
nitráƦartalma veszélyeztető utánpótlás nagy dózisú nitrogén műtrágya nitrát- ɭkomposztɢ szerves trágyaɢ zöldtrágyaɮ nem
tartalom növelő hatása növelik jelentősen a nitráƦartalmat
kedvezőtlen beltartalomɢ tápanyag magas nitrogén tartalmú trágyák lassabb tápanyag feltáródás ütemesebb
ütemű szárazanyag utánpótlás gyors növekedést okoznakɢ a termés tápanyag beépüléstɢ kiegyenlíteƦebb termés-
tápanyag be- tartalomɢ tá- víz és szárazanyag tartalmának egyen- növekedést eredményezɢ kisebb víztartalom
rolhatóság súlya felborulɤ alacsonyabb száraza- növeli az eltarthatósági időtɢ csökkenti a
épülés
nyag tartalomɢ magasabb víztartalom betegségekre való hajlamot
rosszabb tárolhatóságot eredményezɡ
növényvé- egészséget növényvéde- betegségekɢ kórokozók és kártevők el- csak ellenőrzöƦɢ az egészséget nem veszé-
dőszer ma- veszélyeztető lem len szintetikus növényvédő szerekkel lyeztető szerek használataɤ gyomirtószerek
radványok védekeznekɢ sok esetben a termésben használata tiltoƦɤ a termésben emberi
növényvédő szermaradvány mutatha- szervezetre káros növényvédő szermaradvá-
kiszámítha-
tó ki nyok nem mutathatóak ki
tatlan hatása
plɡ koktél
hatás
Ƌtovegyüle- táplálko- növényvéde- növényvédőszerek legyengítik a növényvédőszerek mellőzése erősebb ellen-
tek szintézi- zásbiológiai lem növénytɢ sérülékenyebbé válik külső állóképességet eredményezɢ ami a magasabb
sének lecsök- érték hatásokkal szembenɢ csökkent Ƌtove- másodlagos növényi vegyület és C vitamin
gyület szintézis jellemzi tartalomnak köszönhető
kenése
antibiotikum egészséget állategész- antibiotikum használatának lehetősé- antibiotikumos kezelés korlátozásaɢ ha még-
rezisztencia veszélyeztető ségügy ge betegségmegelőzés céljából is szükségesɢ akkor a kezelt állatból készült
élelmiszer értékesítése feltételekhez kötöƦ
Ǌɡ táblázatɣ Élelmiszerminőségi paramétereket befolyásoló tevékenységek és hatásuk a konvencionális

gazdálkodásban és a biogazdálkodásban (Ujj A.)
32
M trágya-használat kontra szerves trágyázás
A nitrogénműtrágya használat hallatán önkéntelenül is a nitrátra gondolunk

előszörɡ A nitrát természetes módon fordul elő a természetbenɢ jelen van a zöld-
ségekben isɢ különösen a levélzöldségekben ɭspenótɢ salátaɢ szárzellerɮɢ illetve
gyökérnövényekben ɭsárgarépaɢ retekɢ céklaɮɡ Számos további tényező is befo-
lyásolja a nitráƦartalom mértékétɣ napfényes órák számaɢ fajtaɢ éreƦségi fokɢ
szedés idejeɢ tárolásɢ a trágyázás vagy a szerves trágya éreƦségeɡ Kutatások azt
igazoljákɢ hogy magasabb a nitráƦartalma azon zöldségnövényeknekɢ amelyek
nagy dózisúɢ könnyen oldódó nitrogént tartalmazó műtrágyában részesültekɢ
míg a szerves trágyában vagy komposztban részesült növények esetében ez ala-
csonyabb ɭBrandt Mølgaard Ǌǈǈǉɤ Williams et alɡ Ǌǈǈǈɮɡ
Miért veszélyes a magas nitráƦartalomɧ Az emberi szervezetbe jutoƦ magas

nitrát koncentráció csak akkor jelent gondotɢ ha az nitriƦé vagy nitrozaminná
alakul átɡ Ez minden embernél ɭéletkortól függetlenülɮɢ de elsősorban csecse-
mőknél jelenthet veszélytɢ ahol az alacsonyabb gyomorsav miaƦ olyan mikro-
organizmusok is jelen vannakɢ amelyek képesek a nitrátot nitriƦé redukálniɡ
A termékek magas nitráƦartalma kéküléses betegséget okozhat ɭmethemoglo-
binémiaɮɡ A nitrátból átalakult nitrit az oxigénszállításért felelős hemoglobint
methemoglobinná alakítjaɡ A methemoglobin azonban nem képes oxigént szál-
lítaniɢ így amennyiben koncentrációja eléri a normál hemoglobin ǉǈȈ átɢ oxi-
génhiányt okozɡ Jellemző tünetei a fáradságɢ gyengeségɢ szapora pulzusɢ esz-
méletvesztés vagy akár kómaɡ
Miért kedvez bb a magasabb szárazanyag-tartalom?
Az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek igazoltan magasabb száraza-

nyaggal bírnakɡ A magasabb szárazanyag tartalom alacsonyabb víztartalommal
párosulɢ így koncentráltabban vannak jelen a tápanyagokɡ A magasabb haszon
reményében alkalmazoƦ trágyázásɢ amelyet elsősorban szintetikus műtrágyák
33
kijuƦatásával kívánnak elérni a konvencionális gazdálkodásbanɢ bár gyorsabb

termésnövekedést és magasabb termést eredményezɢ a termés beltartalmi össze-
tételét tekintve nem feltétlenül kedvezőɡ A műtrágya hatására intenzívebben nő-
nek a növényekɢ mivel a bőséges nitrogéntrágyázás intenzívebb fehérjetermeléstɢ
és alacsonyabb szintű szénhidrátszintézist eredményezɡ Beltartalmi vizsgálatok
azonban azt igazolják ɭShane ǊǈǈǊɮɢ hogy bár az ökológia gazdálkodásban alkal-
mazoƦ trágyázási formák ɭkomposztɢ zöldtrágyaɢ istállótrágyaɢ stbɡɮ nem idéznek
elő drasztikusɢ robbanásszerű növekedéstɢ de a minőségi szempontokat szem
előƦ tartva mindenképpen egy kedvezőbb beltartalmi összetételű terményt ered-
ményeznek a tápanyagok optimális ütemben történő beépülése révénɡ
Szintetikus növényvéd szerek használata (a növényeket lehet, hogy nem is

támogatjuk ezzel?)
Sajnos megƋgyelhető világviszonylatbanɢ hogy a termelés intenzitásával pár-

huzamosan nő a növényt károsító betegségek és kártevők előfordulásának gya-
korisága és kártételük mértékeɡ A műtrágyákɢ növényvédőszerek használata
gátolja a talaj természetes mikrobiológai életének zavartalan működésétɢ to-
vábbá fogékonnyá teszi a növényeket egyes betegségekre és kártevőkreɡ Ebből
kifolyólag elkerülhetetlenné válik a növényvédőszerek használataɡ Ma már az
is igazoltɢ hogy a nitrogéntartalmú műtrágyával bőségesen ellátoƦ növények le-
véltetvességre sokkal hajlamosabbakɢ mint a szerves anyagokkal trágyázoƦakɢ
amelyeket kevésbé preferálnak a levéltetvekɡ Ennek magyarázata visszavezet-
hető a beltartalmi összetételreɢ hiszen a levéltetvek kevésbé tudnak elbánni a ki-
sebb víztartalmú és erősebb sejtfalúɢ ökológiai módon termeszteƦ növényekkel
ɭBoyd és Porter ǉǑǑǈɮɡ
Az ɠegészséges növény kifejezés épp úgyɢ mint az ember esetébenɢ nem egyen-
lő azzalɢ hogy ɠnem beteg ɢ hanem hogy életerősɢ ellenállóɢ ƋƦɡ A közegészség
hanyatlása két fontos problémára vezethető visszaɡ Az egyik a külső hatásokɢ a
szervezetünket folyamatosan bombázó megnövekedeƦ stressz tényezőkɢ a mér-
gező anyagokɢ amelyekkel az emberi szervezetnek nap mint nap meg kell küz-
denieɤ a másik pedig a helytelen és egészségtelen mindennapi táplálkozásunkɡ
Napjainkra jelentősen lecsökkentek az élelmiszerekben található tápanyagok és

vitaminok ɭBetarbet Ǌǈǈǈɤ Shane ǊǈǈǊɮɢ amelyek kivédhetnék a megnövekedeƦ
külső negatív hatásokatɡ Az élelmiszerek tápanyagának lecsökkenéséért a hely-
telen tárolás és feldolgozás melleƦ az intenzív termesztésből adódó talajkime-
rülés okolhatóɡ
Természetesenɢ csak ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel még

nem garantálhatjuk egészségünketɢ de sokat tehetünk érteɡ Varga és társai ɭǊǈǈǑɮ
így fogalmaznakɣ ɠAz ökotermékek teljes szermaradvány mentessége nem ga-
rantálhatóɢ hiszen a mezőgazdaság egy nyitoƦ rendszerɢ nem lehet minden kör-
nyezeti hatást száz százalékosan kizárniɡ Ugyanakkor az ökológiai gazdálkodás
előírásainak megfelelően a termelés során közvetlenül nem kerülnek felhaszná-
lásra olyan kémiai szerekɢ amelyek maradványai a konvencionális termékekben
szinte mindig kimutathatókɡ Azok a szermaradványokɢ amelyek konvencioná-
lis termékekben kockázati tényezőkɢ az ökotermékekben kizártakɡ
34
FokozoƦ gyümölcs és zöldségfogyasztás ajánloƦ mindenkinekɢ de ma már az is

egyértelműɢ hogy a gyümölcs és zöldség megmosásaɢ gyerekek esetében azok
meghámozása ɭamely csökkenti a zöldség vagy gyümölcs vitamintartalmátɮ
nem elegendőɢ mert ezzel nem tudjuk eltávolítani a már felszívódoƦ növényvé-
dőszer maradványokatɡ Ezek formulája pont úgy van kialakítvaɢ hogy mosás-
sal ne lehessen eltávolítaniɢ hiszen akkor az esővíz is lemosnáɡ Konvencionális
termesztésből származó burgonyaɢ alma és brokkoli kísérletek esetében Ǎǈ Ǒǋ
Ȉ ban kimutathatóak voltak a növényvédőszer maradványokɢ mosást követő-
en is ɭNoƦ ǉǑǑǏɮɡ
A növényvédőszer maradványoknak kiszámíthatatlan hatása lehet az embe-

ri szervezetreɡ Egyre gyakrabban találkozhatunk az úgynevezeƦ koktél hatás
kifejezésselɢ ami annyit jelentɢ hogy nem ismert teljesen az egyes kemikáliák
toxikológiai kölcsönhatásaɢ ami az emberi szervezetben egyénenként eltérő ki-
menetelű lehetɡ
Miért magasabb a másodlagos növényi vegyületek (itovegyületek) aránya

az ökológai termesztés növényekben?
Az elsődleges növényi tápanyagokon kívül ɭvízɢ rostɢ fehérjeɢ zsírɢ szénhidrátɢ

ásványi anyagok és vitaminokɮ körülbelül Ǎǈǈǈ ǉǈɡǈǈǈ féle másodlagos növényi
vegyület ɭpolifenolokɢ növényi festékanyagokɢ illóolajokɢ alkaloidokɮ is létezikɢ
amelyeket nem deƋniáltak nélkülözhetetlennek a humán egészség szempontjá-
bólɢ mégis egyes Ƌtovegyületeket a daganatos betegségek megelőzőjeként tar-
tanak számon és alkalmaznak rákos betegek kezelésekorɡ Számos Ƌtovegyület
antioxidánsɢ immunrendszert erősítőɢ antikarcinogénɢ koleszterinszint csök-
kentőɢ gyulladásgátló hatással rendelkezikɡ
A Ƌtovegyületek a növény védelmi rendszerének katonái a külső negatív hatá-

sokkal szembenɡ Az ökológiai gazdálkodásban fokozoƦabb stressznek tesszük
ki a növénytɢ hiszen nem védi növényvédőszer kártevőktőlɢ betegségektőlɢ a
növénynek magának kell leküzdenie a külső támadásokatɡ A védekező mecha-
nizmus fontos alappilléreɢ hogy a növény növeli azoknak a Ƌtovegyületeknek
a szintézisétɢ amelyek képesek sejtjeit megvédeniɡ Ez a mechanizmus szintén
megnövekedeƦ C vitamin termelést vált kiɡ Ökológiai gazdálkodásból szárma-
zó gyümölcsök és zöldségek igazoltan ǉ Ǎǈ Ȉ kal több Ƌtovegyületet tartalmaz-
nak a konvencionális termesztésűekkel szemben ɭBrandt és Mølgaard Ǌǈǈǉɮɡ
Igazoltan magasabb C-vitamin tartalom
Az ökológiai termesztésű növényekre jellemző védekező mechanizmus C vita-

min termelő jótékony hatásán kívülɢ az egyoldalú szintetikus nitrogéntrágyá-
zás szigorú tiltása is hozzájárul ahhozɢ hogy pontos mérések szerint is ɭShane
ǊǈǈǊɮ magasabb a biotermékek C vitamin tartalma konvencionálisokkal össze-
hasonlítvaɡ Ugyanis utóbbinál gátolt a szénhidrogén kötések kialakulása és a
anyagcseretermékek ɭmetabolitokɮɢ így a C vitamin szintézise isɡ
35
Géntechnológia-mentesség (GMO)
Az ökológiai gazdálkodásban tilos a géntechnikailag módosítoƦ szervezetek

ɭGMOɮ és ezek származékaiknak használataɢ ami alól csak az állatgyógyásza-
ti készítmények kivételekɡ A GMO élelmiszerek egészségre gyakorolt hatását
jelenleg még vizsgáljákɢ egyes mellékhatásokat azonban már most sikerült
beazonosítani ɭWHO Ǌǈǉǌɮɡ Ételallergiára hajlamos embereknél plɡ fenn áll a
veszélye annakɢ hogy allergiás reakció léphet fel olyan élelmiszerek fogyasz-
tása soránɢ amelyben az allergén összetevő nincs direktben jelenɡ A kártevővel
szembeni rezisztenciára módosítoƦ növény magasabb természetes ɠrovarirtót
lektint tartalmazɢ vagyis a GMO növényt fogyasztó állatra vagy emberre nem
várt és nem kívánt hatást gyakorolɢ úgy mint emésztési problémákɢ gyulladásɢ
mérgezés ɭEaton és Myhill Ǌǈǈǉɮɡ Az Európai BizoƦság Ǌǈǈǈ ben kiadoƦ közle-
ménye az elővigyázatosság elvéről kimondjaɢ hogy abban az esetbenɢ amikor a
tudományos adatok nem teszik lehetővé a teljes körű kockázatértékeléstɢ az elv
alkalmazásával megelőzhető az egészségre potenciálisan veszélyes termékek
forgalomba hozatalaɢ vagy az ilyen termékek visszahívhatók a piacrólɡ
Antibiotikum használat korlátozása
Ökológiai gazdálkodásban tilos a betegség megelőzésként és hozamfokozóként

alkalmazoƦ antibiotikum használatɡ Intenzív állaƦenyésztésnél a zsúfoltɢ ma-
ximális létszámot kihasználó istállókban megengedeƦ a betegségek megelőzé-
sét és terjedésének elkerülését célzó antibiotikumos kezelésɢ ami a kórokozó
baktériumokkal szembeni antibiotikum rezisztenciához is vezethetɡ Az állatról
emberre terjedő betegségeket okozó baktériumok kezelésére használt antibio-
tikum a hússal és tejjel az emberi szervezetbe átkerülve antibiotikum reziszten-
ciát okozhat ɭWHO Ǌǈǈǈɮɡ Az ökológiai gazdálkodás gyakorlata lecsökkenti az
antibiotikum rezisztencia kialakulásának kockázatát isɡ
Tényleg jobb íz a „bioalma”?
Az élelmiszer íze a tápértéket nem befolyásolja közvetlenülɢ de mivel az étvá-

gyunkat fokozhatjaɢ így az emésztésünkre is hatással vanɡ Fontos szempont az isɢ
hogy a vásárló elsősorban jó ízű terméket keresɢ statisztikák szerint ǌǋ Ȉ uk az
ízletességɢ a változatosság és a gazdag ízvilág miaƦ választja a bioterméket ɭShane
ǊǈǈǊɮɡ Jobb ízű e valóban az ökológiai gazdálkodásból származó termékɧ A vá-
lasz erre nagyon összeteƦɢ hiszen szubjektív a megítélésɡ A biotermék ízétɢ illatátɢ
aromájátɢ külső megjelenését befolyásolja plɡ a biogazda fajtaválasztásaɢ tápanyag
gazdálkodási és talajművelési gyakorlataɢ a fajta aromaanyag összetételeɢ beta-
karításkori éreƦségeɢ a konyhai feldolgozás alaƦ tapasztalt ízváltozásaɡ Befolyá-
soló tényező az adoƦ évjárat isɢ ami hatással van a termés víz és cukortartalmáraɡ
Számolnunk kell az emberek pozitív előítéletévelɢ sokszor minden magyarázat
nélkül a bioterméket jobb ízűnek érzikɢ csak mert ismerik a termesztés körülmé-
nyeit és azonosulnak a biogazdálkodás elveivelɡ
Módszertan: Te mit választanál?

36
Felhasznált és ajánlott irodalom

ǉɡ Betarbetɢ Rɡ TɡBɡ Shera Gɡ McKenzie Mɡ Garcia Osuna AɡVɡ Panov JɡTɡ
Green amyre ǊǈǈǈɡChronic systemic pesticide exposure reproduces features
of Parkinson s Diseaseɡ Nature Neuroscience ǋɭǉǊɮɢ p ǉǋǈǉ ǉǋǈǎ
Ǌɡ Boydɢ CɡAɡ MɡHɡ Weiler WɡPɡ Porter ǉǑǑǈɡ Behavioral and neurochemical
changes associated with cronic exposure to low level concentrations of pes-
ticie mixuresɡ Jɡ ToxicolɡEnvironɡHealth ǋǈɡ ǊǈǑ ǊǊǉɡ
ǋɡ Brandtɢ Kɡ JɡPɡ Mølgaard Ǌǈǈǉɡ Organic agricultureɣ does it enhance or re-

duce the nutritional value of plant foodsɧ Journal of the Science of Food and
Agriculture ǐǉɣ ǑǊǌ Ǒǋǉ
ǌɡ Menyhértɢ Zɡ Aɡ Csúrné Varga Jɡ Ángyán Ǌǈǈǋ aɡ Az alternatív növény-

termesztési rendszerek helye és jellemzése ɭIɡɮɡ MAG Kutatás Fejlesztés és
Környezetɢ Ǐɡ ǉǈ ǉǐɡ pɡ
Ǎɡ Menyhértɢ Zɡ Aɡ Csúrné Varga Jɡ Ángyán Ǌǈǈǋ bɡ Az alternatív növény-

termesztési rendszerek helye és jellemzése ɭIIɡɮɡ MAG Kutatás Fejlesztés és
Környezetɢ ǉǉ ǉǊɡ ǉǈ ǉǏɡ pɡ
ǎɡ NoƦɢ TɡǉǑǑǏɡ Washing aid for fruit and vegetablesɡ Pesticides News ǋǍ
Ǐɡ Shaneɢ Hɡ ǊǈǈǊɡ Organic farmingɢ food quality and human healthɣ a review
of the evidenceɡ ǐǏɡ Publisherɣ Soil Associationɢ Bristolɢ UKɡ hƦpɣ gooɡgl
UWǐRUo
ǐɡ Vargaɢ Aɡ Gyɡ Györéné Kis Aɡ Lugasi ǊǈǈǑɡ Ökoélelmiszerek minőségeɡ

Biokultúra ǊǈǈǑ ǉ hƦpɣ gooɡgl wǍǐǋtǐ
Ǒɡ Williams CɡMɡ TɡHɡ Pennington Oɡ Bridges JɡWɡ Bridges Ǌǈǈǈɡ Food

quality and heath Shades of greenɢ a review of UK Farming Systemsɢ Royal
Agricultural Society of England Ǐǋ Ǒǈɡ
ǉǈɡ World Health Organisation Ǌǈǈǈɡ Safety aspects of genetically modiƋed

foods of plant origin ɢ Report of a joint FAO WHO Expert Consultation on
Foods Derived from Biotechnologyɢ Genevaɢ SwiƧerlandɢ ǊǑ May Ǌ June
Ǌǈǈǈ
ǉǉɡ World Health Organization Ǌǈǉǌɡ Frequently asked questions on genetically

modiƋed foodsɡ hƦpɣ gooɡgl ZzeMǏu
37
Ökológiai gazdálkodás szabályozása 6.

Az ökológiai szemléletű gazdálkodást többféle céllal is végezhetjükɣ
Önellátásɢ saját fogyasztásra történő

termelésɡ Ebben az esetben nem cél a
piacra termelésɢ hanem saját igényeid
kielégítésére termelsz az ökológiai
gazdálkodás elveit szem előƦ tartvaɢ jó
ízűɢ egészséges és vegyszermentes ter-
mékeket ɭɠtudomɢ hogy mit eszem ɮɡ
A gazdálkodás sokszor nehézɢ a ter-
mészet nehezen kiszámíthatóɢ de tiéd
a saját termék előállításával járó mun-
ka örömeɢ Aktív részese lehetsz a ter-
mészetben lejátszódó teremtő folya-
matnakɢ és nem utolsó sorban a
háztartási kasszában is megtakarítást
ǉǉɡ képɣ Saját fogyasztásra történő termelés érhetsz elɡ A keletkező termékfelesleg-
(Bányász A.) gelɢ saját feldolgozású termékekkel
megörvendeztetheted rokonaidɢ bará-
taid és ismerőseid isɡ
Önellátásra történő termelésɢ a többleƦermék piaci értékesítése2. Ilyenkor a

szűkebb és tágabb család igényeinek kielégítése melleƦ a felesleget alkalman-
ként piacon értékesíthetedɢ így a piaci értékesítés kiegészítő jövedelemként is
szolgálhatɡ Ha partnere vagy egy ellenőrző szervezetnekɢ akkor biotermékkéntɢ
ökológiai jelöléssel is árulhatod a termékeidɡ
Piacra történő termelésɡ Megfelelő gyakorlati és szakmai

tapasztalatok megszerzése után akár elsődleges cél is lehet
tanúsítoƦ biotermékek piacra termelése isɡ Ez rendszeres
jövedelemszerzésséɢ akár fő megélhetéssé is válhatɡ
Fontos tudniɢ hogy amennyiben a megtermelt termékein-

ket biotermékként akarjuk jelölniɢ piacra vinni és értékesí-
teni ɭakár az önellátás melleƦ keletkező termékfeleslegrőlɢ
akár célirányos piaci termesztésről is legyen szóɮɢ az ökoló-
giai szemlélet alkalmazásán túlmenően az ökológiai gaz-
dálkodásra vonatkozó érvényes hazai jogszabályi előíráso-
kat is be kell tartani a termelés soránɣ
12. kép: Piacra termelés (Ujj A.)

Ǌ
Az őstermelőketɢ kistermelőket és családi gazdálkodókat érintő szabályozásokról a ǉɡ
függelék ad áƦekintő tájékoztatástɡ
38
A TANÁCS ǐǋǌ ǊǈǈǏ EK RENDELETE ɭǊǈǈǏɡ június Ǌǐɡɮ az ökológiai ter-

melésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a ǊǈǑǊ Ǒǉ EGK rendelet
hatályon kívül helyezéséről
A BIZOTTSÁG ǐǐǑ Ǌǈǈǐ EK RENDELETE ɭǊǈǈǐɡ szeptember Ǎɡɮ az ökológiai

termelésɢ a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről
és az ökológiai termékek címkézéséről szóló ǐǋǌ ǊǈǈǏ EK rendelet részletes
végrehajtási szabályainak megállapításáról
ǋǌ Ǌǈǉǋɡ ɭVɡ ǉǌɡɮ VM rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek

ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításárólɢ előállításárólɢ
forgalmazásárólɢ jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjérőlɡ
Az ökológiai gazdálkodási módszer ugyanis abban az egyedülálló helyzetben

vanɢ hogy hazánkban és az EU ban is jogszabály védiɢ hogy mikor és milyen
mezőgazdasági termékeket lehet öko ɭbioɮ termékként jelölni és kereskedelmi
forgalomba hozniɡ Ezzel a biotermékek hivatalosan is megkülönböztethetőek
a más gazdálkodási rendszerekből ɭplɡ konvencionális ɢ integrált gazdálko-
dásɮ kikerülő termékektőlɡ Ez lehetőséget biztosít arraɢ hogy a biotermékeket
a fogyasztó könnyebben megtaláljaɢ és biztosíték arraɢ hogy a nem ökológiai
gazdálkodásból származó termékeket ne lehessen bioként jelölniɡ Így védi a fo-
gyasztókat és a termelőket egyarántɡ Ugyanakkor a szabályozás meghatározza
az ökológiai gazdálkodás közös alapelveit isɢ hogy mindenki ugyanazt értse
ezen gazdálkodási mód alaƦɡ
A jogszabályi előírások gazdálkodás során történő betartása a piacon előnyt

jelenthet ɭtermékeinket bioként jelölhetjükɮɢ de a gazdálkodás során természe-
tesen olyan plusz feladatokat isɢ amik az önellátásra történő termesztésnél nem
jelentkeznekɡ
Módszertan: Hány ember helyett eszel? - ökolábnyom a

konyhaasztalon
13. kép (Ujj A.)

39
Átállás ellen rzött ökológiai gazdálkodásra 7.

Ebben az alfejezetben leírtak azoknak szolgálhatnak hasznos információkkalɢ
akik az önellátáson túl abban is gondolkoznakɢ hogy termékeiket biotermékként
kereskedelmi forgalomba szeretnék majd hozniɡ Ezért röviden áƦekintést nyúj-
tunk arról a folyamatrólɢ ahogy gazdaságod és termékeid megkaphatják az öko
minősítéstɡ
Ahhozɢ hogy a jogosultságot megszerezd az ökológiai gazdálkodásból származó

termékeid biotermékként történő jelölésére és értékesítéséreɢ röviden az alábbi
főbb lépésekre van szükségɣ
átállás ökogazdálkodási előírások betartása a gazdálkodás során

ellenőrzés tanúsítás
Ismerd meg az ökológiai gazdálkodás szemléletétɢ ƋlozóƋájátɢ hogyan vi-

szonyul a természethez és a természetes ökoszisztémákhozɢ milyen hatásai
vannak a környezetünkre és az élelmiszereink minőségéreɢ miért érdemes
így gazdálkodniɡ
Ismerd meg az ökológiai gazdálkodás jogszabályi háƦerétɢ mely alapvetően

az ökológiai gazdálkodás szemléletéreɢ ƋlozóƋájára épülɢ és összefoglalja
azokat a gazdálkodási előírásokatɢ melyeket mindenkinek be kell tartania
ɭés amelyek betartása ellenőrzésre is kerülɮɢ aki termékét biotermékként
szeretné eladniɡ
Gondold átɢ hogy gazdálkodási szemléleted és gyakorlatod ha már gaz-

dálkodsz mennyiben felel meg az ökogazdálkodás szemléletének és elő-
írásrendszerénekɡ Vedd számbaɢ hogy hol kell változtatnod és mire kell
odaƋgyelnedɢ melyek lehetnek a kritikus pontokɡ Gondold átɢ hogyan tu-
dod a gazdálkodás elemeit egységesɢ komplex rendszerbe állítaniɡ Ehhez
kérheted ökológiai gazdálkodásban jártasabbɢ tapasztaltabb szakember se-
gítségétɡ
Döntsd elɢ hogy milyen tevékenységet kívánsz ellenőrzöƦ ökológiai gaz-

dálkodási körülmények közöƦ végezni plɡ zöldség és gyümölcstermesztésɢ
állaƦartásɢ feldolgozásɡ Természetesen nem kell minden tevékenységet el-
lenőriztetniɢ csak amit fontosnak tartaszɢ illetve amellyel piaci szereplőként
kívánsz megjelenniɡ
Amennyiben meg tudsz felelni az elvárásoknak és célod ezzel a gazdálko-

dással piacra termelniɢ jelezd szándékod valamely hazai ökológiai tanúsító
szervezetnekɣ Biokontroll Hungária NonproƋt Kftɡ ɭhƦpɣ wwwɡbiokont-
rollɡhuɮ vagy Hungária Ökogarancia Kftɡ ɭhƦpɣ wwwɡokogaranciaɡhuɮɡ
Köss szerződést a tanúsító szervezeƦelɡ A szerződés keretében vállalodɢ hogy
40
a választoƦ gazdálkodási tevékenységet az öko szemlélet és

előírások alapján végzedɢ és ennek ellenőrizhetőségét biztosí-
tod az ellenőrző szervezet számáraɡ Egyben válla-
lodɢ hogyha valamit nem az előírások szerint végzelɢ
akkor különböző Ƌgyelmeztetéseketɢ szankciókat
kaphatszɡ ɭDöntésednél vedd számításbaɢ hogy az
ellenőrzés és tanúsítás folyamatának díja is vanɢ en-
nek mértékéről az ellenőrző szervezeteknél tájéko-
zódhatszɮɡ
A szerződéskötés napjától fog indulni az únɡ átállási időɡ Az átállási idő alaƦ
már be kell tartanod az ökogazdálkodás előírásaitɢ de a termékeidet még
nem jelölheted és értékesítheted biotermékkéntɡ
Az átállási idő szerepeɢ hogy a termőterületekɢ gyümölcsösökɢ

állatok ɠmegtisztuljanak a korábbi gazdálkodási gyakorlat
során esetlegesen alkalmazoƦ vegyszerekɢ műtrágyák marad-
ványaitólɡ Gondolkodásmódodban és gazdálkodási gyakor-
latodban fokozatosan érvényesíted az ökológiai gazdálkodás
szemléletétɢ gyakorlati tapasztalatokat szerzel a gazdálkodás-
rólɢ és gazdaságod adoƦságaira és annak változásaira Ƌgyelve
építed fel az ökogazdálkodás rendszerétɡ
Az átállási idő hossza szántóföldi területnél ɭszántóɢ zöldségesɢ fóliasátorɮ Ǌ

évɢ ültetvényeknél ɭgyümölcsösɢ szőlőɮ ǋ évɢ gyepterületeknél ɭplɡ legelőɮ Ǌ
évɡ Az állatfajoknál eltérő hosszúságúɢ plɡ tojóbaromƋnál ǎ hétɢ húshasznú
baromƋnál ǉǈ hétɢ sertésnél és kecskénél ǎ hónapɡ
A zöldség és gyümölcstermesztés során betartandó alapvető szabályokat a

könnyebb áƦekinthetőség érdekében röviden összefoglaljukɡ IƦ csak azokra
térünk kiɢ amiket majd az ellenőrzés során is vizsgálnakɢ ezzel is segítve az
átállásra történő felkészüléstɡ
Izoláció megléteɢ átsodródás veszélyeɡ Az ellenőrzöƦ ökológiai gazdálkodá-

sod során arra vállalsz kötelezeƦségetɢ hogy a gazdálkodási tevékenység ne
szennyezze a környezetet és a termékeidetɡ Ugyanakkor meg kell vizsgál-
nod azt isɢ hogy a szomszédos területről átsodródhatnak e olyan anyagok
ɭplɡ növényvédő szerekɢ műtrágyákɮ melyek a biogazdálkodásban nem en-
gedélyezeƦek és a területet vagy a növények egy részét szennyezhetikɡ Az
átsodródás veszélye esetén ɠárnyékoló növényzet telepítésére ɭplɡ sövényɮɢ
vagy izolációs távolság kialakítására lehet szükségɡ
Növényi sorrendɢ vetésforgóɡ Zöldségtermesztéskor alapelvɢ hogy mindig

alkalmazz vetésváltástɢ vagyis ugyanazt az egyéves növényt az egymást
követő években mindig más parcellában termeszdɡ Lehetőleg minden év-
ben termessz pillangós virágú növényeket isɡ Figyelj a visszatérülési időreɢ
mivel a zöldségnövények többségénél ez ǌ évɢ vagyis ugyanazon a helyen ǌ
évente csak egyszer termesztheted ugyanazt a növénytɡ A terület használa-
41
táról minden évben készíts vázrajzotɢ bejelölve rajtaɢ hogy mit hol veteƦél elɡ
Gyümölcsösben nincs vetésforgóɢ ez csak akkor jöhet szóbaɢ ha a gyümölcs-
fák sorközeit zöldségtermesztésre használodɢ amíg a fák olyan nagyra nem
nőnekɢ hogy már nagyon árnyékolnakɡ
Vetőmagokɢ szaporító anyagokɢ palántákɡ Zöldségtermesztésben a vetéshez

és palántázáshoz ökológiai gazdaságból származóɢ ökológiai minősítésű
vetőmagot és palántát kell használnodɡ Ha nem tudsz ilyet beszerezniɢ ak-
kor az ellenőrző szervezeƦől kérhetsz engedélyt hagyományosɢ csávázatlan
szaporítóanyag használatáraɡ A vásárolt magok számláját és csomagolását
őrizd megɡ Saját vetési célra saját területről is foghatsz magotɡ Minden év
végén készíts listát a meglévő vetőmagjaidrólɡ
Talajtermékenység fenntartásaɡ A talaj termékenységét saját állataid istál-

lótrágyájávalɢ a gazdaságában keletkező állati vagy növényi melléktermé-
kek komposztálásávalɢ a területen keletkező növényi maradványok talajba
dolgozásávalɢ pillangós virágú növények termesztésévelɢ zöldtrágyázással
vagy más biogazdaságból származó istállótrágyávalɢ komposzƦal tartha-
tod fennɡ Zöldségesben baromƋ trágyából ǉ kg mǊɢ juh trágyából Ǌ kg mǊ és
egyéb állati trágyából ǋɢǍ kg mǊ mennyiséget juƦathatsz kiɡ Ha ezen mód-
szerek nem elegendőekɢ akkor használhatsz únɡ pozitív listás anyagokat ɭa
lista az ellenőrző szervezetek honlapján elérhetőɮɢ ezek használatához kérd
más tapasztalt biotermelő segítségétɡ
Gyomszabályozásɡ Zöldségtermesztéskor a vegetációs időben folyamatosan

szükséges a gyomok kordában tartásaɡ A közvetlen gyomszabályozásra me-
chanikai módszereket ɭgyomlálásɢ kapálásɢ talajtakarásɢ esetleg termikus
gyomszabályozásɮ alkalmazhatszɡ Kémiai gyomirtók nem használhatóakɡ
Hasonló elveket kell követni gyümölcsösben isɢ ha a sorközök csupaszokɢ
de ha növényzeƦel borítoƦakɢ akkor rendszeresen kell kaszálniɡ
Növényvédelemɡ A betegségekɢ kártételek kialakulását megelőző intézke-

dések alkalmazásával próbáld meg elsősorban kivédeniɣ a helyi
adoƦságokhoz alkalmazkodoƦ fajtákɢ rezisztens toleráns faj-
ták termesztéseɢ vetésforgó alkalmazásaɢ hasznos szervezetek
élőhelyeinek megőrzése és kialakítása ɭtermészetes vegetációkɢ
vadvirágos növényzetɢ vegyeskultúraɢ búvóhelyekɮɢ hasznos
szervezetek védelmeɡ Direkt védekezésnél az únɡ pozitív listás anyagokat
ɭaz ellenőrző szervezetek honlapján ez is elérhetőɮ használhatod ɭszín és
szexferomon csapdákɢ hasznos szervezetekɢ mikroorganizmus készítmé-
nyekɢ rézɢ kénɮɢ ezek használatához kérd más tapasztalt biotermelő segít-
ségétɡ
A kisállaƦartás során betartandó alapvető szabályokat a könnyebb áƦekint-

hetőség érdekében röviden összefoglaljukɡ IƦ is csak olyanokra térünk kiɢ
amiket majd az ellenőrzés során is vizsgálnakɡ
42
Állatok származásaɡ Amikor a gazdaságodban öko állaƦartást alakítasz kiɢ

átállíthatod a már meglévő saját állatállományodat ɭátállási idővelɮɢ vagy
vásárolhatsz ökológiai gazdaságból származó állatokat ɭnincs átállási időɮɡ
Ha ezekre nincs módɢ akkor bizonyos feltételekkel hagyományos gazdálko-
dásból származó állatokat is beszerezhetszɢ az átállási idő betartása melleƦɡ
Állatok elhelyezéseɡ Az állatokat olyan épületben helyezd elɢ ahol számukra

elegendő férőhely van ɭmeghatározoƦ az egy állatra jutó férőhely nagysága
db mǊɮ és viselkedési szokásaikat akadálytalanul tudják gyakorolni ɭplɡ tur-
kálásɢ porfürdőɮɡ A állatok számára biztosítanod kell kifutót vagy legelőtɡ
Takarmányozásɡ Az állatokat ökológiai gazdálkodásból származó ɠökológi-

ai státuszú takarmánnyal kell etetniɢ de emelleƦ ɠátállási státuszú takar-
mányokat is etethetszɡ A legjobbɢ ha a takarmányokat saját magad termesz-
ted megɡ Nem bio gazdaságból származó takarmányokat ɭkonvencionális
hagyományosɮ csak kismértékben etethetsz ɭez is csak fehérje takarmány
lehetɮ és csak sertéssel és baromƋvalɡ
43
Állatorvosi kezelésɡ Az állatok egészségi állapotának megőrzése érdekében

a megelőző intézkedéseket használd kiɣ fajtaválasztás ɭextenzív tartást bíró
fajtákɢ őshonos fajtákɮɢ jó minőségű takarmányok etetéseɢ szabad levegőn
történő mozgás biztosításaɢ megfelelő állatlétszám kialakításaɡ Amennyiben
az állatod megbetegszikɢ különítsd el és kérd állatorvos segítségétɡ
A gazdálkodással kapcsolatos megƋgyeléseidetɢ tapasztalataidatɢ a termelé-

si adatokat célszerű folyamatosan leírniɢ hogy a szükséges változtatásokról
könnyebben tudj dönteniɢ ne pusztán az emlékezetedre kelljen hagyatkoz-
nodɡ Bizonyos termelési adatok vezetése az ökoellenőrzés szempontjából is
szükségesɡ
Zöldség és gyümölcstermesztésnél az alábbiakat vezesd egy füzetbenɣ mi-

lyen munkát végeztél el ɭplɡ vetésɢ trágyázásɢ kapálásɢ metszésɢ stbɡɮ és mi-
kor ɭdátumɮɤ milyen anyagokat használtál ɭfajtaɢ trágya és növényvédőszerɮ
és milyen mennyiségben ɭkgɢ kg mǊɮɤ a betakarítás ideje és a termés meny-
nyisége ɭkgɮɤ megƋgyelt gyomokɢ betegségekɢ és kártevőkɤ tapasztalatok és
megƋgyelésekɡ Az adatokat vezetheted időrendben folyamatosanɢ vagy par-
cellánkéntɢ növényfajonkéntɡ
Kisállat tartásánál ezeket érdemes feljegyeznedɣ állaƦartó épület és kifutó

méreteɤ állatlétszám és változásaɤ eteteƦ takarmányok ɭplɡ búzaɢ kukoricaɢ
lucernaɮ és mennyisége ɭkgɮɤ állatorvosi kezelésekɤ állaƦartó épület takarítá-
si és fertőtlenítés idejeɢ módja és anyaga ɭplɡ meszelésɢ égetésɮɤ állati termék
és mennyisége ɭplɡ tojásɮɤ állatok megƋgyelt viselkedése ɭrendellenességekɮɤ
tapasztalatokɡ Az adatokat állatfajonként célszerű vezetniɡ
Az öko ellenőrző szervezet évente egy alkalommalɢ előre bejelenteƦ idő-

pontban a helyszínen ellenőrzi a gazdálkodási tevékenységetɡ Ilyenkor azt
vizsgáljaɢ hogy a gazdálkodás során betartod e az ökológiai gazdálkodás el-
veit és előírt szabályaitɡ Megtekintik a zöldség és gyümölcstermesztő terü-
leteket és a hozzá kapcsolódó gazdasági épületeketɤ az állatokat és tartásuk
körülményeitɤ a gazdálkodással kapcsolatos dokumentációkatɡ Felhívják a
Ƌgyelmedet a hiányosságokraɢ az esetlegesen szükséges változtatásokraɡ Az
ellenőrzés során jegyzőkönyvet készítenekɡ
Gazdaságod a bio tanúsítványt akkor kapja megɢ ha az ellenőrzés során

nem találtak hiányosságotɢ vagy volt ugyan hiányosságɢ de azt a megbe-
szélt határidőre pótoltadɡ A gazdaság tanúsítványán a termékeket az alábbi
három státusz egyikébe sorolják beɣ ɠnem jelölhető ɢ ɠátállási ɢ ɠökológiai ɡ
Zöldségnövények termesztésekor a terület átállási ideje Ǌ évɡ Az átállás

kezdetétől számítoƦ egy éven belül betakarítoƦ zöldség még ɠnem jelölhe-
tő ɢ vagyis konvencionális státuszú terméknek számítɡ Az átállás második
évében betakarítoƦ zöldség már ɠátállási státuszúɡ A kétéves átállási idő
letelte utánɢ a már átállt ökoterületre elveteƦ zöldségnövény termése a to-
vábbiakban már ɠökológiai státuszúɢ és már biotermékként jelölheted és
árusíthatodɡ
44
A gyümölcsterület átállási ideje ǋ évɡ Az átállás kezdetétől számítoƦ egy

éven belül betakarítoƦ gyümölcs még ɠnem jelölhető státuszúɢ vagyis kon-
vencionális terméknek számítɡ Az átállás második és harmadik évében beta-
karítoƦ gyümölcs ɠátállási státusz kapɡ Gyümölcsnél a termésre az átállási
státusz két évig vonatkozikɢ szemben a zöldségekkelɢ ahol ez csak egy évɩɩ
A hároméves átállási idő letelte utánɢ a már átállt ökogyümölcsösből szedeƦ
termés ɠökológiai státuszú leszɢ és biotermékként jelölhetedɢ árusíthatodɡ
14. kép (Hayes, M.)

45
Az állati termékek esetében nincsen ɠátállási státuszɡ Amíg nem telik le az

állat átállási idejeɢ addig ɠnem jelölhető státusz fog szerepelni a gazdaságta-
núsítványon az állatfaj neve melleƦɡ
Érvényes gazdaságtanúsítvány birtokában a termé-

keid már hivatalosan is eladhatod a piacon átállási
vagy ökotermék jelölésselɡ A megtermelt alapanya-
gokat fel is dolgozhatod és az így előállítoƦ termé-
keket is jelölhetedɡ
Amennyiben feldolgozatlanul és nem előrecsomagoltan kívánod termékeid

érékesíteni ɭplɡ alma ömlesztve piaconɮɢ a termék ɠátállási ɢ illetve ɠökológi-
ai státuszát a vevők felé a gazdaságtanúsítványoddal tudod igazolniɡ
Fontos tudnodɢ hogy ɠátállási termékkéntɢ feldolgozatlanulɢ csomagolás
nélkül csak növényi terméket adhatsz elɡ Állati terméke nem használható az
ɠátállási státusz értékesítéskorɡ
46
Bio termékként a saját előállítású feldolgozoƦɢ előre csomagolt terméket

akkor tudod eladniɢ ha a termék csak ɠökológiai státuszú mezőgazdasági
eredetű összetevőkből állɢ és a termék címkéjén a következő jelölésre vonat-
kozó előírások betartására is ügyelszɣ
ǉɡ A termék nevében használható az öko vagy bio rövidítésɡ

Ǌɡ Fel kell sorolni a termék összetevőitɡ
ǋɡ Az összetevők közöƦ szereplő mezőgazdasági eredetű alkotók csak ɠökológiai stá
tuszúak lehetnekɡ
ǌɡ Az összetevők közöƦ szereplő nem mezőgazdasági eredetű alkotók csak pozitív
listásak lehetnekɡ
Ǎɡ Az összetevők közöƦ meg kell jelölni az ɠökológiai státuszúakatɡ
ǎɡ A kötelezően alkalmazandó szöveg az ɠökológiai gazdálkodás ɡ
Ǐɡ Fel kell tüntetni az ellenőrző szervezet nevétɡ
ǐɡ Rá kell tenni az EU bio logótɢ melynek kötelező adaƦartalma a vele egy látómező
ben felírt Ǒɡ ellenőrző szervezet kódja és a
ǉǈɡ A ermék származás helyeɡ
ǉǉɡ A jelöléskor külön is utalhatsz a termék bioságára eltérő színnelɢ betűméreƦelɢ
ábrával.
Az egyszerűbb feldolgozású bioterméknél plɡ ha tisztítoƦ bio gyökérzöldsé-

get csomagolsz zacskóbaɢ vagy a bioalmát kiszereled ǉ kg os csomagokbaɢ
akkor is az előbbiek lesznek érvényesekɡ
Az átállási termékeknek a piacon kisebb a szerepeɢ mint a bioként jelöltek-
nekɢ akár nyersɢ akár feldolgozoƦ termékekről van szóɡ Meg kell említeni
azonbanɢ hogy az ɠátállási státuszú takarmányoknak ɭplɡ lucerna szénaɢ
búzaɢ kukoricaɮɢ mivel azok nagy arányban etethetők ökoállatokkalɢ fontos
a szerepükɡ
47
Amennyiben átállási termékekből szeretnél feldolgozoƦ terméket készíteniɢ

a termék jelölésnél a következőket vedd Ƌgyelembeɣ
ǉɡ A termék nevében nem használható az öko vagy bio rövidítésɡ

Ǌɡ Fel kell sorolni a termék összetevőitɡ
ǋɡ Az összetevők csak egy és csak növényi eredetű mezőgazdasági alkotót tartalmaz
hatnakɢ és az csak ɠátállási státuszú lehet ɭvagyis nem tehető még bele cukor vagy
méz!!).
ǌɡ Az összetevők közöƦ szereplő nem mezőgazdasági eredetű alkotók csak pozitív lis
tásak lehetnekɡ
Ǎɡ Az összetevők közöƦ meg kell jelölni az ɠátállási státuszútɢ és
ǎɡ a kötelezően alkalmazandó szöveg az ɠökológiai gazdálkodásra történő átállásból ɡ
Ǐɡ Fel kell tüntetni az ellenőrző szervezet kódját és nevétɡ Fontosɣ nem tehető rá az
EU bio logóɢ és a szövegben az ökológiai szöveg nem emelhető kiɢ nem lehet utalni
külön a bioságra ɡ
Az említeƦ termékjelöléskor csak azon előírásokra tértünk kiɢ melyek az

ökogazdálkodás oldaláról fontosakɢ de Ƌgyelembe kell venni az élelmiszer-
jog egyéb előírásait is ɭplɡ termelő feldolgozó forgalmazó feltüntetéseɢ sza-
vatossági időɢ neƦó tömeg térfogatɢ tárolási előírásokɢ allergének jelenléteɮɡ
Ebben a fázisban kérd szakember segítségétɡ
A megtermelt biotermék különböző értékesítési csatornákon át történő si-

keres értékesítésével bevételre tehetsz szertɢ és vagy elfogyasztásával csök-
kentheted a háztartási kiadásaitɢ elajándékozásával másoknak szerezhetsz
örömetɡ
48
8. A felesleg értékesítése
Ahhozɢ hogy az ökológiai szemléletű zöldség ɢ gyümölcs ɢ növénytermeszté-

senɢ vagy az állaƦartáson túlmenően az ebből származó felesleg értékesítésével
is tudjál foglalkozniɢ egy saját értékesítési stratégiát kell kidolgoznodɢ amely
több elemből épül felɡ Mivel számos könyvɢ szakirodalom és internetes portál
foglalkozik a marketing témakörévelɢ azon belül is az ökotermékekévelɢ ezért iƦ
csak egy rövid összefoglaló erejéig érintjük a témátɡ Amennyiben többet szeret-
nél tudniɢ Ƌgyelmedbe ajánljuk a fejezet végén található szakirodalmak listájátɡ
Az értékesítésre vonatkozó jogi és adminiszt

ratív szabályozásokkal tisztában kell len-
nedɡ Amennyiben a termékeidet bioter-
mékkéntɢ ökológiai jelöléssel szeretnéd
értékesíteni az öko ellenőrző és tanúsító
szervezeƦel is fel kell venned a kapcso-
latotɢ ismerned kell az Uniós és adoƦ or-
szágra vonatkozó szabályozásokatɢ és az
ellenőrzés és minősítés folyamatát isɡ Ter-
mékedet csak ellenőrzés és tanúsítás után
viheted biotermékként piacraɡ
Értékesítési stratégián akkor is érdemes

gondolkoznodɢ ha termékeidet egyelőre
nem kívánod biotermékként értékesíteniɡ
15. kép: Biopiacon (Ujj A.)
8.1. Értékesítési stratégia

Az értékesítési stratégiád kidolgozásánál a helyes irány azɢ ha felismeredɢ nem
tudsz minden egyes vevő igényének megfelelniɡ Hozz egyértelmű döntéstɢ hová
helyezed magad a piacon és koncentrálj erreɡ A vállalkozás korai szakaszában
már valószínűleg tudodɢ hogy mekkora területen fogsz gazdálkodniɡ Mérd fel
saját adoƦságaidatɡ Ahhozɢ hogy fel tud mérni a megtermelt felesleged mérté-
kétɢ gyakorlatra van szükséged ɭplɡ évjárathatásɢ betegségekɢ elhibázoƦ techno-
lógiai lépésekɮɡ Kevés felesleg esetén nem szükséges piackutatást végeznedɢ de
alaposan fontold megɢ mekkora piacot tudsz ellátni és mennyi kapacitásod lesz
az értékesítésre ɭhetente hányszor tudsz árut előkészíteni és szállítaniɮɡ
Értékesítési stratégiád alapvető része legyen a környezeted megismeréseɢ a célfo

gyasztók és igényeikɢ vásárlási szokásaik meghatározásaɡ Ez segít a versenyelőnyeid
felismerésébenɢ amire értékesítési tevékenységedet később építheted ɭplɡ közel
van a helyi piacɢ fóliasátrad révén kora tavasszal piacra juthatszɢ a gazdaságod
49
könnyen megközelíthető stbɮɡ Egyéb szempontokat is érdemes Ƌgyelembe ven-

niɢ plɡɣ tudsz e feldolgozoƦ terméket előállítaniɤ a szállítást könnyen meg tu-
dod e szervezniɤ a csomagolásra hangsúlyt kell e fektetnedɤ ha igenɢ akkor mi-
lyen csomagolóanyagot használszɢ ami vásárlás során szemléletedet is közvetíti
a fogyasztó feléɡ
Az értékesítés körülményeinek felmérésekor szembesülsz azokkal a gazdákkal

isɢ akik hasonló termékekkelɢ hasonló időben jelennek meg a piaconɡ Kezelhe-
ted őket versenytárskéntɢ de érdemes átgondolni az együƦműködési lehetősé-
geketɡ Közösen nagyobb választékot tudtok biztosítaniɢ esetleg hosszabb időn
keresztül tudtok jelen lenni a piaconɢ feldolgozásban is összefoghaƦokɡ Közös
értékesítés vagy esetleges beszerzések esetén időtɢ pénzt spórolhaƦokɢ tapasz-
talatot cserélheƦekɢ és ha sikeres az együƦműködésetekɢ hamarosan kiderülɢ jó-
val többet nyerheƦek az összefogásbólɢ mintha piaci versenytársként kezelitek
egymástɡ Ehhez hosszabbtávú gondolkodás és némi szakmai alázat szükségel-
tetik mindkét fél részérőlɡ
A kommunikáció, illetve az ahhoz kapcsolt marketing tevékenységek ɭreklámokɢ

promóciókɢ rövid kiadványok a termékekrőlɢ termékekhez kapcsolt receptfü-
zetek stbɡɮ elengedhetetlen részei az értékesítési stratégiádnakɡ A megtermelt
bioterméked értékesítésének megkönnyítése érdekében célszerű felkeresned
azokat a meglévő hálózatokatɢ amelyek olyan embereket kapcsolnak összeɢ akik
valószínűleg érdeklődnek biotermékeid iránt ɭplɡɣ zöldklubɢ Waldorf iskolaɢ tu-
datos vásárlók köreɮɡ Ez egy olcsóbb és célravezetőbb kommunikációs csatornaɢ
szemben a költséges reklámozássalɡ
Termékeid beárazása az eladás egyik kulcsaɢ de egyben az értékesítés érzékeny

eleme is. Aztɢ hogy mit nevezünk drágának vagy olcsónakɢ az aƦól függɢ hogy
jellege szerint milyen előnyöket jelentɢ milyen hozzáadoƦ értékkel bírɢ milyen
pozitív hatást gyakorol a vásárlóra és hogy milyen mértékig elégíti ki az elvá-
rásaikat és szükségleteiket ɭplɡɣ salátamixet értékesíteszɢ amelyben olyan növé-
nyek is szerepelnekɢ amelyek nem könnyen beszerezhetőekɮɡ Ez kényes kérdésɢ
ahol meg kell különböztetned az objektív és a szubjektív szempontokatɡ
A termelési költség jelenti az objektív árösszetevőt. A termékeidet soha nem sza-

bad termelői ár alaƦ eladnodɡ Amikor beárazodɢ akkor bele kell számolnod
a termelési ɢ értékesítési és a kommunikációs költségeketɢ valamint a bolt és
egyéb esetleges közreműködők hasznátɡ Soha ne feledkezz el a saját munka-
időd felszámításárólɩ Biokertek esetén mondhatjukɢ hogy a biotermékek kissé
drágábbakɢ alapvetően a plusz munka miaƦɡ Számolnod kell a kézimunka igé-
nyes gyomlálássalɢ kapálássalɢ a gyümölcsfák gyógymetszésévelɢ a piaci elő-
készületekkel stbɡ Ugyanakkor az is igazɢ hogy különbségek lehetnek az eset-
legesen alacsony termésátlagok miaƦɢ bár egy ügyes biogazdának a keze alaƦ
zöldségeskertek és gyümölcsösök csodálatosan termékenyek lehetnekɡ Vannak
továbbá plusz költségek a tanúsítások és a biovetőmagok szükségessége miaƦɡ
Ami a marketinget illetiɢ a költségek hasonlóak a hagyományos élelmiszereké-
hezɡ Legpraktikusabbɢ ha mindig számolsz a termelés változó és állandó költ-
ségeivelɢ és meghatározod azt a mennyiséget az adoƦ áronɢ amit el kell adnod
feltétlenül ahhozɢ hogy megtérüljenek a költségeidɡ
50
Az érték jelenti a szubjektív árösszetevőt. A termék értéke függ az adoƦ környezet-

től és a vásárlóktólɢ de elsősorban az értékmegítélés a döntőɡ Felmérhetedɢ hogy
milyen szinten vannak a piaci árakɢ illeszkednek e a bioélelmiszerek értékéhezɡ
Meg kell határoznod egy elfogadható árat a fogyasztóid számáraɡ Amikor az
árakról dönteszɢ akkor ne félj aƦólɢ hogy a bioélelmiszer drágábbɢ mint a hagyo-
mányosɡ Ez elfogadoƦ és normális dologɡ A bioélelmiszer hozzáadoƦ értékkel
bírɢ ennek következtében indokolt a magasabb árɡ Ennek ellenéreɢ nem szabad
túllőnöd a célon és túl sokat kérni a termékértɢ hiszen akkor eladhatatlanná
válikɡ
8.2. Rövid ellátású lánc (REL)

Annak eldöntéseɢ hogy milyen csatornán keresztül értékesíted termékeidetɢ szin-
tén stratégiai kérdésɡ A rövid láncú értékesítés az egyik lehetőségɢ ami mostaná-
ban egyre népszerűbbɢ különösen a bioélelmiszereknélɡ Az alapötlet egyszerűɢ ha
a gazda csökkenti a közvetítők számátɢ nagyobb összeget kaphat az árujáért anél-
külɢ hogy a vásárlóknak túl magas árat kellene Ƌzetniükɡ A kevesebb áƦétel költ-
ségmegtakarításokat jelenthet a fogyasztók számára is és mindenki számára
könnyebb nyomon követniɢ hogy honnan származnak a termékekɡ A közvetlen
értékesítés a legrövidebb ellátási láncɢ amikor a termelő maga árulja a termékét
közvetlenül a vásárlóknakɡ
A rövid láncú értékesítés nem Ƌzikai távolságra utalɢ hanem a közvetítők szá-
mára a termelő és a fogyasztó közöƦɡ Akkor beszélünk rövid ellátású láncrólɢ
amikor maximum egy közvetítő van a termelő ɭvagy feldolgozóɮ és a fogyasztók
közöƦɡ Nem tekintjük közvetítőknek a szállítócégeket és a vendéglátóhelyeket
ɭéƦermekɢ iskolákɢ étkezdékɮɡ Ugyanakkor közvetítőknek tekintjük a szövetkeze-
teketɢ melyek nem csak elosztják az árukat a tagjaik közöƦɢ hanem áruljákɢ ezzel
a bolt szerepét játszvaɡ
Piacokon vagy vásárokon a közvetlen értékesítéskor a rövid láncú értékesítés

helyi keretek közt működikɢ de több száz kilométeren túl is működhetɢ például
amikor a gazda tájfajta almájából készült ivólevet árul országszerteɢ vagyis a rö-
vidláncú értékesítés nem feltétlenül jelent kisléptékű tevékenységetɡ
51
Közvetlen eladás a gazdaságodból
Az árut a háztartásodból adod elɢ a fogyasztó utazik a gazdaságodbaɡ
Előnyeɣ Kevés befektetést igényel és miközben kiszolgálod a vevőtɢ folytathatod

a munkát a gazdaságban ɭhacsak nincs túl sok vevődɩɮɡ A közvetlen eladás a
gazdaságban egy remek lehetőség a bizalom kiépítéséreɢ mert a vevők megis-
merik a helyetɢ ahol az élelmiszert termelted és aztɢ aki gondoskodoƦ rólaɡ
Hátrányaɣ Nehéz lehet beindítanod az eladástɢ ha elszigetelt helyen van a gaz-

daságodɡ
Lehetőség és kihívásɣ A gazdaságodban levő értékesítés sokféleképpen működ-

hetɣ többé kevésbé elnyújtoƦ nyitva tartássalɢ néha csak egy két napra korláto-
zódvaɤ előfordulhatɢ hogy a fogyasztók maguk takarítják be a terményt ɭszedd
magadɮɡ Ahhozɢ hogy ez működjönɢ a termelést nagyon jól kell megszervezned
és a betakarítást felügyelned kellɢ sőt meg kell tanítanod az ügyfeleknekɡ Annak
érdekébenɢ hogy szélesítsd a választékotɢ árulhatod más gazdák áruit isɡ
Közvetlen eladás a piacokon
A termékeidet a piacon adod elɡ
Előnyeɣ A vásárló közvetlen kapcsolatba kerülhet veledɢ a termelővelɡ Annak

ellenéreɢ hogy a gazdaságodat nem ismeriɢ ha elégedeƦ a kínált termékeid mi-
nőségévelɢ akkor visszajáró vevőddé válhatɡ
Hátrányaɣ A vevő nem ismeri a gazdaságodatɡ A piacra járás több munkaidőt

igényelɡ Azoknak a terményeknek a feldolgozásáról gondoskodnod kellɢ ame-
lyeket nem tudsz eladni a piaconɡ
Lehetőség és kihívásɣ A piacok nagyon kü-

lönbözőek lehetnekɣ utcai piacok vagy
fedeƦekɢ mindennapi ɭreggeli vagy egész
naposɮɢ vagy csak heti egy két naposɢ
esetleg alkalmanként csak egy vásár
vagy fesztivál köré szerveződnekɢ stbɡ Ez
az értékesítési forma kombinált lehetősé-
geket nyújtɢ mint plɡ az előkészíteƦ kosa-
rakɢ ládákɢ stbɡ
Közvetlen eladás a fogyasztó otthonában vagy fogyasztói csoportoknak
NyitoƦɢ zárt vagy vegyes ɠdobozokat ɭvagy kosarakatɮ szállítasz a fogyasztó

oƦhonába rendszeresen ɭplɡ minden szerdánɮ vagy alkalmankéntɤ vagy átadási
ponton veszik át tőled a dobozokatɡ
Zárt dobozokɣ Ebben azt tudod nyújtaniɢ amit a zöldségeskerted vagy a gyü-
mölcsösöd abban az időszakban teremɡ A doboz tartalmát te határozod megɡ
Segít megtervezni a termelést és elkerülni a fölöslegetɡ
52
NyitoƦ dobozokɣ Ezek lehetővé teszikɢ hogy a vásárló maga válasszonɢ a saját
igényeihez igazítva a rendelést a felkínált termékeidbőlɢ listából választvaɡ
Vegyes dobozokɣ Zárt dobozon ala-

pulɢ de megadja a vásárlónak a lehe-
tőségetɢ hogy hozzátegyen még egyéb
termékeketɢ plɡ gyümölcsötɢ tojástɢ ke-
nyeretɢ ivólevet stbɡ
Előnyökɣ Ez az egyik legkedvezőbb

értékesítési formaɡ A fogyasztónak
rendszeres ellátást garantálɢ ami meg-
nyugtatóɢ neked pedig rendszeres el-
adást biztosítɡ A fogyasztónak szezon-
ális termékek átfogó fogyasztását teszi
lehetővéɢ főleg ha a kosara doboza
ɭteljesen vagy részbenɮ zártɡ A doboz- ǉǎɡ képɣ Dobozos értékesítés ɭHayesɢ Mɡɮ
rendszerrel sok szabadságot kapszɢ
hogy eldöntsdɢ mit kínálsz az adoƦ hétenɤ hogyan rögzítsd az árakatɤ bevezesd
a rugalmasságot a fogyasztó rendeléseibeɢ például kedvezményeket kínálj an-
nakɢ aki előre Ƌzetɡ
Hátrányokɣ Hátrányról nemɢ de kihívásokról érdemes beszélniɡ
Lehetőségek és kihívásokɣ Kielégítő minőségű és változatos termékeket kell nyújta-

nodɢ hogy minden héten garantálni tudd a rendszeres kiegyensúlyozoƦ ellátástɡ
Nem kínálhatsz például csak burgonyát vagy mángoldot nagy mennyiségbenɤ
vagy kis káposztákatɢ melyek nem elegendőkɢ hogy három főre vacsorát készít-
sen belőle a vásárlóɡ A heti rendszerességgel beiktatoƦ nagy csokor bazsalikom
szintén csak kihívás elé állítja a vásárlótɢ hogy milyen étel elkészítéséhez tudja
ennyire gyakran felhasználniɡ
Néha vásárolhatsz más gazdáktólɢ hogy kiegészítsd saját áruidatɡ Példáulɢ ha

hiányod van egy áruból rendkívüli eset miaƦ ɭidőjárási viszontagságɢ kártevők
vagy betegségekɮɢ vagy ha a földjeid állapota ɭidőjárásɢ talajadoƦságɮ nem teszi
lehetővé valamely gyakran fogyasztoƦ zöldség termelésétɡ Azértɢ hogy meg-
őrizzed a hitelességedet a vásárlókkal szembenɢ fontos tudatnod velükɢ ha más
gazdától szerzed be az árutɡ
Ha a fogyasztók csoportja összefogɢ a dobozokat kosarakat el lehet szállítani

egy vagy több gyűjtőpontraɢ ahol a fogyasztók felveszikɡ Ez a dolgodat meg-
könnyíti és a szállítások számának csökkentésével enyhíti a környezetre
gyakorolt káros hatásokatɡ A fogyasztói csoportok kialakulhatnak már meglévő
csoportokból ɭpéldául munkatársakɮɢ vagy klubokból és szervezetekbőlɢ ame-
lyeket hasonló gondolkodású emberek alkotnakɡ
53
ǉǏɡ képɣ Zárt dobozok előkészítése értékesítésre ɭHayesɢ Mɡɮ
Értékesítés speciális üzleteknek
A biotermékekre specializálódoƦ boltok többsége közvetlenül a helyi termesz-

tőtől vagy gyártótól veszi meg az árutɡ
Előnyeɣ Folyamatos értékesítésre ad lehetőségetɢ a fogyasztók számára kényel-

mes megoldást jelentɡ
Hátrányaɣ Bizonyos népsűrűséget igényel az adoƦ területenɡ Az egyéb kiskeres-

kedelmi modellekhez hasonlóan nagyobb befektetés szükségesɢ amiből az kö-
vetkezikɢ hogy nagyobb haszonnal kell dolgozni ɭáltalában ǊǍȈ és ǌǈȈ közöƦɮɢ
hogy biztosítsa a megélhetéstɡ
Lehetőségek és kihívásokɣ A specializált boltok sikere a bizalom mértékétől is függɢ

ami a tulajdonos és vásárlók közöƦ alakul kiɢ továbbá azon is múlikɢ hogy mi-
lyen kép alakul ki a termesztőről és a termékeinek minőségérőlɡ
Eladás éttermeknek és étkezdéknek
Termékek értékesítése közétkeztetésbe ɭiskolákɢ vállalatokɮɢ valamint éƦermek-

nekɢ szállodáknakɡ
Hátrányok: Jelenleg nagyon nehéz összeállítani egy teljesen bio alapanyagokból

álló menütɡ Általánosságban az a jellemzőɢ hogy bevezetik a bioételt több keve-
sebb rendszerességgelɣ heti egyszeri alkalommalɢ vagy bizonyos típusú ételcso-
portok ɭpéldául gyümölcs vagy tejtermékekɮ kínálatávalɡ
54
Lehetőségekɢ kihívásokɣ Fontos szektora az élelmiszerfogyasztásnakɢ mivel az

élelmiszerre szánt költségvetés nagy részét az oƦhonunkon kívül költjük elɡ
A közétkeztetés lehet közvetlenül irányítoƦɢ amikor a vállalkozás maga vállal
felelősséget az ételek elkészítéséért és a hozzávalók beszerzéséértɢ vagy szer-
ződésesɢ kiszerződtetve a vendéglátó szolgáltatónakɢ aki a gazda elsődleges
partnere leszɡ
Termel -fogyasztó szövetkezet
A termelők és fogyasztók szövetkezete sok országban létezikɢ különböző elne-

vezésselɡ A leggyakoribb ezek közül az angol elnevezés a CSA ɭCommunity
Supported Agricultureɢ azaz Közösségileg TámogatoƦ Mezőgazdaságɮɡ Ez a
fajta szövetség a termelőket és a fogyasztókat egy rendszerbe integráljaɡ Mind-
két csoportɢ egymást kiegészítő szerepük által ɠszolidaritási szerződést hoz
létreɢ ami a fogyasztó bizalmán és a kölcsönös felelősségvállaláson alapszikɡ
Működési elveɢ hogy a fogyasztói csoport a szezon elején előre megvesz bizo-
nyos mennyiségű árutɢ amit később rendszeresen megkap rögzíteƦ áronɢ a tevé-
kenység költségeitől függően ɭgyakran a ɠbetakarítás részvényeinek is hívjákɮɡ
Ezáltal a tagok osztoznak a kockázatonɢ de a jó betakarítás előnyein isɢ hiszen a
termékek mennyiségeɢ amit megkapnak a vásárlókɢ függ az időjárástólɢ a növé-
nyek egészségi állapotátólɢ miközben a kiƋzeteƦ ár nem változikɡ A gyakorlat-
ban ez azt jelentiɢ hogy a gazdasági bevétel nem kapcsolódik a termeléshezɢ a
fogyasztók megelőlegezik a pénzt a szövetkezetnekɢ befektetésként fogható felɢ
ugyanakkor lehetővé tesziɢ hogy a gazdák az áruk termelésével és forgalmazá-
sával foglalkozzanakɡ Magyarországon ɠdobozrendszer néven terjedt el ez az
értékesítési formaɡ
Csere-bere
Ha felesleged keletkezeƦɢ akkor kitűnő lehetőség az egymás közöƦi csere bereɢ

ezért is érdemes jó közösségi kapcsolatokat ápolniɡ Add jó szívvelɢ szívesen fo-
gadjákɩ
55
Felhasznált irodalom
ǉɡ A Börzsöny Duna Ipoly térség helyi termékeinek piaci lehetőségeiɡ ǊǈǉǍɡ
Fehér Iɡ Vɡ Medinaɡ Ǐǉ ppɡ ɭSzerkɡɮ
Ǌɡ Binimelisɢ Rɡ CɡAɡ Descombes Ǌǈǉǈɡ Circuits courts de commercialisation

pour l alimentation biologiqueɡ IdentiƋcation et typologie Bio élelmiszerek
rövid értékesítési útjaiɡ Meghatározásɢ típusaiɡ Manresaɡ Generalitat of Ca-
taloniaɡ Department of Agricultureɢ Food and Rural Actionɡ
ǋɡ Carthonnetɢ Nɡ Ǌǈǉǉɡ Una central de distribució ecològica a la França ruralɡ

Agroculturaɢ Noɡǌǎɡ pɡ Ǌǐ ǋǉɡ
ǌɡ Csíkné Mɡ Éɡ Ǌǈǉǉɡ Közvetlen értékesítés a zöldség gyümölcs termelők kö-

rébenɡ Gazdálkodás ǍǍévfɡǍɡǌǑǌ Ǎǈǉɡ hƦpɣ ageconsearchɡumnɡedu bitst-
ream ǉǉǑǑǊǐ Ǌ CsikneMacsai GazdalkodasȈǊǈǊǈǉǉ ǈǍɡpdf
Ǎɡ Folletɢ JɡRɡ ǊǈǈǑɡ Choosing a Food Futureɣ Diƍerentiating Among Alterna-

tive Food Optionsɡ Journal of Aricultural and Environmental Ethicsɡ NoǊǊɡ
pɡ ǋǉ Ǎǉɡ
ǎɡ Fortierɢ JɡMɡ Ǌǈǉǌɡ The market gardenerɡ A successful grower s handbook

for small scale organic farmingɡ
Ǐɡ Hayesɢ Mɡ Aɡ Huese CɡAɡ Descombes ɭszerkɡɮ Ǌǈǉǋɡ Gyakorlati kézikönyv

önálló biokertészet beindításáhozɡ Kézikönyv az új generációs zöldség és
gyümölcstermesztők számáraɡ Szerzőkɣ ECOVOC Leonardo Da Vinci pro-
jekt résztvevőiɡ Kiadóɣ GAK NonproƋt Közhasznú Kftɡ
ǐɡ Hayesɢ Mɡ Kingaɢ Mɡ Ǌǈǈǉɡ Community supported agricultureɢ CSAɡ A far-

mers manualɣ how to start
Hasznos honlapok
BAHɣ hƦpɣ bahɡourprojectɡorg ɭspanyol és angol nyelvűɮ
Eating cityɣ hƦpɣ wwwɡeatingcityɡorg ɭangol nyelvűɮ
ECO Motiveɣ hƦpɣ wwwɡeco motiveɡgakɡhu ɭmagyarɢ angol nyelvűɮ
ECOVOCɣ hƦpɣ wwwɡecovocɡhu

ɭmagyarɢ angolɢ katalánɢ franciaɢ holland nyelvűɮ
IFOAMɣ hƦpɣ wwwɡifoam euɡorg ɭangol nyelvűɮ

56
Magyar Biokultúra Szövetségɣ hƦpɣ wwwɡbiokulturaɡorg ɭmagyar nyelvűɮ
Mensa cívicaɣ hƦpɣ mensacivicaɡcom ɭspanyol nyelvűɮ
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetɣ hƦpɣ wwwɡbiokutatasɡhu

ɭmagyarɢ angol nyelvűɮ
18. kép (Csibi J.)

57
58
Függelék
Őstermelő Kistermelő
Ki lehetɧ ǉǎɡ évet betöltött magánszemély az az őstermelőɢ akinek éves bevétele

a saját gazdaság nem több ǐ millió forintnál
mezőgazdasági terméket állít elő
őstermelői igazolvánnyal
rendelkezik
lehet családi gazdálkodó
Mit tehetɧ saját gazdaságban történő a kistermelő az általa megtermeltɢ

növénytermelésɢ betakarítottɢ vagy vadon
ültetvénytelepítésɢ összegyűjtött alapterméketɢ az abból
állattenyésztésɢ előállított élelmiszertɢ jogszerűen
termékfeldolgozás saját kifogott halat értékesítheti a végső
alapanyagbólɢ egyes fogyasztóknak és kiskereskedelmi
mezőgazdasági termékek vagy vendéglátó létesítményeknek
jogszabályba nem ütköző mennyiségi és területi korlátozással
gyűjtéseɢ erdőgazdálkodás A kistermelő szolgáltatásokat
saját gyümölcsből bér végezhet magánszemélyek és más
pálinkafőzés kistermelők részére
saját termelésű virágok évi ǊǍǈ A kistermelő falusi vendégasztalt
ezer forint bevétel alatt üzemeltethet
saját termelésű szőlőből saját az élelmiszer előállítást és
készítésű szőlőmustɢ sűrített forgalmazást a lakóhelyén is
szőlőmustɢ szőlőbor értékesítése végezheti
Jogszabály Szja tvɡ ǎɡ számú melléklete ǍǊ Ǌǈǉǈ ɭIVɡ ǋǈɡɮ FVM rendelet
ǌǋǎ ǊǈǉǍɡ ɭXIIɡ Ǌǐɡɮ Kormɡ
rendelet a mezőgazdasági
őstermelői igazolványról
Papírok őstermelői igazolvány ɭhatálya tevékenysége megkezdését írásban

Ǎ évɮ kell bejelenteni az illetékes járási
NAK ɭfalugazdászɮ állategészségügyi és élelmiszer
értékesítési betétlap ɭhatálya maxɡ ellenőrző hivatalnálɢ nyilvántartásba
ǋ évɮ vétel céljából
Hasznos httpɣ wwwɡkettoskonyvelesɡhu ostermeloɡhtml

linkek httpɣ portalɡnebihɡgovɡhu kistermeloi elelmiszer eloallitas bejelentese
httpsɣ wwwɡnavɡgovɡhu nav inf fuz
httpsɣ gooɡgl kxWǑYk ɭtájékoztató kistermelői tevékenységrőlɮ
httpɣ netɡjogtarɡhu jr gen hjegy docɡcgiɧdocidȯAǉǈǈǈǈǍǊɡFVM
httpɣ wwwɡmixinɡhu magyarorszag ostermeloi igazolvany kivaltasa
httpɣ adoɡhu rovatok ado miert jo ostermelonek lenni i
httpɣ adoɡhu rovatok ado miert jo ostermelonek lenni ii
httpɣ kerdezztervezzpalyazzɡhu igy valtozott Ǌǈǉǎ januar ǉ tol az ostermeloi
igazolvanyrol szolo jogszabaly
59
Családi gazdálkodó
családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és a családi gazdaságban nem

foglalkoztatottként közreműködő családtagja
a mezőgazdasági őstermelőre irányadó szabályok szerint adózik
rendelkezik családi gazdasággal
mező ɢ erdőgazdasági tevékenység

kiegészítő tevékenységɣ falusi és agroturizmusɢ kézművesipari tevékenységɢ fűrészáru
feldolgozásɢ takarmány előállításɢ mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása stbɡ
az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése
mezőgazdasági szolgáltatás
mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosításaɢ értékesítése
Szja tvɡ ǎɡ számú mellékletének IIɡCɡǋ pontja

A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló Ǌǈǉǋɡ évi CXXIIɡ törvény Ǎɡ ǌɡ pontja
Jelentkezés nyilvántartásba
Nyilvántartási szám
Ez a kézikönyv az ECO Motive nevű nemzetközi együƦműködés eredményeɢ amit az
európai uniós ErasmusȪ Stratégiai Partnerség program támogatoƦɡ Korábbi képzéseink
során azt tapasztalatukɢ hogy a vidéki lakosság körében is nagy az igény az ökológiai
gazdálkodási képzésekreɢ de ezek a képzések akkor a leghatékonyabbakɢ ha speciális
célközönségre szaboƦakɡ Így ismertük fel egy újfajta megközelítés szükségességétɢ egy
olyan képzésétɢ ami nem csak témájában egyedi ökológiai háztáji gazdálkodás hanem
a képzés célcsoportját tekintve isɢ mivel hátrányos helyzetűɢ munkanélküli és vagy ala-
csony képzeƦségű vidéki emberek oktatóinakɢ képzőinek szólɡ
Az ECO Motive program elsődleges célja tehát egy olyan képzés kidolgozásaɢ ami
képzőket képez vidéki kistelepülések agrár szakembereit ɢ akik megtanítják ennek
a speciális célközönségnek az ökológiai háztáji gazdálkodástɡ A képzők kézzel fogható
szakmai segítsége pedig ez a kézikönyvɢ amit a kezedben tartaszɡ Segítség abbanɢ hogy
mit és hogyan tudsz oktatniɡ Az ökológiai szemléletű háztáji gazdálkodás elengedhetet-
len részének tartjuk a szemléletformálástɢ ezért a kézikönyv ɠAz ökológiai gazdálkodás
alapjai című fejezete mindenki számára ajánloƦɢ hasonlóan a ɠMotiváció és szociális
érzékenyítés fejezethezɢ aƦól függetlenülɢ hogy a kézikönyvben külön szereplő ɠÖko-
lógiai szemléletű zöldségtermesztés ɢ ɠÖkológiai szemléletű gyümölcstermesztés vagy
ɠÖkológiai szemléletű kisállaƦartás fejezetét szeretnéd alaposabban áƦanulmányozniɡ
Az íroƦ szakmai anyagok melleƦ találsz egy módszertani gyűjteményt isɢ amely olyan
oktatási módszereketɢ játékokat tartalmazɢ amelyeket bátran alkalmazhatsz a munkád
soránɡ Célunkɢ hogy a képzőkɢ azaz a Te segítségeddel eljuƦassunk a vidéki hátrányos
helyzetű embereknek egy olyan tudást az ökológiai háztáji gazdálkodásrólɢ amely hasz-
nosɢ elérhető és inspiráló számukraɡ Ennek reményében kívánunk jó tanulást és egyben
szakmai feltöltődéstɩ

Az Ökológiai Gazdálkodás Alapjai

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Az Ökológiai Gazdálkodás Alapjai

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az ökológiai

Partnerekɣ Szent István Egyetem Mezőgazdaság és KörnyezeƦudományi Kar Huɤ

Projektvezetőɣ Ujj Apolka

A projekt azonosító számaɣ ǉǌ KAǊVET ǊǋǉǍ

Kiadóɣ Szent István Egyetem

Szerkesztőɣ Ujj Apolka

Szerzőkɣ Kolumbán Gáborɢ Lantos Tamásɢ Tirczka Imreɢ Ujj Apolka

Lektorokɣ Csapó Beatrixɢ Szél Szilvia

Tervezésɢ tördelésɢ nyomdai előkészítésɣ Csibi Júlia

GraƋkaɣ Csibi Júlia

Nyomdaɣ DTP Stúdió

ISBN ǑǏǐ Ǒǎǋ ǊǎǑ ǎǍǉ Ǎ

Ökológiai szemléletű háztáji gazdálkodás

Az ökológiai gazdálkodás alapjai

Az Európai BizoƦság támogatást nyújtoƦ ennek a projektnek a költségeihezɡ Ez a kiadvány a

ǉɡ A vidéki élet értékei ǐ

ǋɡ Az önellátástól az ökológiai gazdálkodásig ǉǏ

ǌɡ Az ökológiai gazdálkodás jellemzői és törekvéseinek megvalósulása Ǌǈ

Ǎɡ Az ökológiai gazdálkodás hatása az élelmiszerek minőségére Ǌǐ

ǎɡ Ökológiai gazdálkodás szabályozása ǋǏ

Ǐɡ Átállás ellenőrzöƦ ökológiai gazdálkodásra ǋǑ

ǐɡǉɡ Értékesítési stratégia ǌǐ

ǐɡǊɡ Rövid ellátású lánc ɭRELɮ Ǎǈ

Felhasznált irodalomɢ hasznos honlapok ǍǍ

wwwɣ Link egy hasznos internetes oldalra

ECO Motive logóɣ Oktatás során javasolt módszertan

Könyvɣ Felhasznált vagy hasznos irodalom

1. kép (Ujj A., Csibi J.)

önbizalmuk fejlesztésének módszereire a szakmai ismeretek átadásán kívülɡ Épp

A kézikönyv- oktatási segédanyag

Jó munkátɢ jó tanulást kívánunkɩ

A csendes magányért úgy eped a méla,

Jámbor falu! Te vagy életünk édene.

IƦ egy agg diófa pázsintos aljábanɢ

IƦ a hajnal lángja pirítja ablakunkɢ

IƦ a fül ökléndő lármazsibaj helyeƦ

Jámbor faluɩ Míg leszömörgöm életömetɢ

1. A vidéki élet értékei

A természeƦel összhangban élő falusi közösségben lehetőséged van olyan ter-

A természetben és természeƦel együƦ végzeƦ alkotó munka a gazdálkodás

A következő néhány oldal segít felismerniɢ tudatosítani a felsorolt értékeketɢ

A vidéki gazdálkodás a táj m velése

A gazdálkodás holisztikus gondolkodásmódot igényelɢ ami a természeti és

Ǌɡ képɣ Tagolt szerkezetű táj

A tájɢ és annak alrendszerei erdőkɢ legelőkɢ rétekɢ gyümölcsösökɢ vizek gon-

Közvetlen kapcsolat a természettel

A természeƦel fönntartoƦ közvetlen kapcsolat alapvetően meghatározza az élet

A vidék a teremt lét színtere

Csak vidéken van igazán lehetőség a természeƦel együƦműködő alkotó élet-

A tájak leromlásában a munka leértékelődésének is szerepe vanɡ Ahogy a mun-

A teremtő tevékenységként végzeƦ munka építi a munkavégző személyiségétɢ

A vidéki munkanélküliség és a vidéki élet nyújtoƦa értelmesɢ értéket előállítóɢ

Aldous Huxley ɭǉǑǌǏɮ még ha más összefüggésben is így ír a munkárólɣ

A vidék közösségszervez ereje

A mai faluközösségek számára sajnos már alig akad közösɭségiɮ tevékenységɢ

A természetben a közhiedelemmel ellentétben nem a versengésɢ hanem az

Módszertan: Falun az élet

Ǎɡ képɣ Közös munka dinnyebetakarítás ǎɡ képɣ Közös munka nárciszhagymák

Ǐɡ képɣ Közös munka körömvirág széƦerítése cserényen ɭszárítótálcánɮ ɭLantos Tɡɮ

Az önellátás alapja a termelés és a fogyasztás összhangjaɡ Segíti a függetlensé-

Első lépés átgondolni a tájɢ a kert nyújtoƦa lehetőségeketɢ s apránként ehhez

Anyagi életfeltételeink hatékony előállítása rendkívül fontosɢ de talán ennél is

Az önellátás anyagi szempontból – megéri?