A MOZGÁS PASSZÍV RENDSZERE, A CSONTOK

A csontvázrendszer a csontokból, azok járulékos alkotórészeiből és összeköttetéseiből áll.

A csontváz 206 db csontból épül fel. Fiatalabb korban a szerves állomány több mint a szervtelen.
Csontvázunk kifejlődése már születésünk előtt elkezdődik. Kezdetben puha, rugalmas anyagból,
porcból áll. A porc szilárd, de rugalmas zselészerű anyag, amely az egymással érintkező ízfelszíneket
borítja. Csontnövekedéshez szükség van megfelelő kálciumra, annak beépüléséhez pedig D vitaminra.
A porcok közötti izületi folyadék csökkenti a súrlódást.
Megszületésünk után a porcok egy része csontosodni kezd. Ahogy múlik az idő, a porcok folyamatosan
átalakulnak csonttá. A csontszövet tehát a porc elcsontosodásával alakul ki, és a porc középső részén
képződik.
Egy hatéves csontváz többnyire már kemény csontból áll, ám még mindig vannak porcos részei.
Ezeket a különleges porcpárnákat növekedési lemeznek hívjuk. Ezek biztosítják, hogy a csontok a
következő 10-14 évben is tudjanak növekedni, míg el nem érik végleges méretüket.

A csontváz feladata:
- a test szilárd vázát alkotja: támasztó szerepe van
- a mozgás passzív szerve, rajta tapadnak az izmok
- védőburok: a gerincvelőt és az agyvelőt védi
- vérképzés: a csontban található a vörös csontvelő, amely termeli a vörösvértesteket és a
fehérvérsejteket.

Csontnövekedéshez szükség van megfelelő kálciumra, annak beépüléséhez pedig D vitaminra.

A pajzsmirigy kalcitonin nevű hormonja is szükséges a csontosodáshoz.

A csontok általános jellemzése:

- a csontok rugalmasságát a szerves állomány (osszein) biztosítja
- fiatalabb korban a szerves állomány több mint a szervetlen
- szilárdságát pedig a szervetlen sók (kálciumfoszfát, kálciumhidroxiapatit) biztosítják.
- a csontok mozgását az izmok és az izületek teszik lehetővé
- testtömegünknek csupán kb. egyötöde csont, tehát ha valaki 50 kg, akkor kb. 10 kg a csontja

Dekalcinálás: a szervetlen sókat lehet kivonni a csontból, valamilyen savval pl. salétrom
Kalcinálás: a csontot égetjük, ilyenkor égetjük, ilyenkor előszőr elfeketedik, majd kifehéredik a csont,
a szerves részek égetése ez a folyamat.

A csontok alakja:
1- csöves (combcsont) , 2- lapos (lapocka, bordák)
3- köbös (csigolyatestek, kéz és lábtőcsontok) , 4- légtartalmú (arckoponya, orrüreg csontjai)

A csontok felépítése:
- végrész (epifízis)
- középső rész (diafízis)
- velőüreg : a csontokat csonthártya fedi, amely erekben igen gazdag-üregében (velőüreg) a csontvelő
található, amely lehet:
- vörös csontvelő : ez termeli a vörösvértesteket és a fehérvérsejteket- a vérképzésben van tehát szerepe
- sárga csontvelő (zsírvelő) – üregkitöltő szerepe van
- hyalin: a csontvégeket üvegporc(hyalin) borítja, ami védi a csontokat és megakadályozza a csontok
kopását, alatta
– csontszövet található.
A csontszövet két részből áll: - kompakt vagy tömör csontszövet
- és szivacsos állomány: amely belül található, és csontlemezkék alkotják.
- csonthártya (bőséges ér,érzőideg) tehát erekben igen gazdag Feladata: csontok vastagságbeli növekedését
biztosítja, acsontot táplálja, anyaghiányt pótol, érzékszervi funkciót lát el(mert idegvégződésekben gazdag)
- csontbelhártya (kevesebb)
- trajektórális rendszer- statika
Csontok közötti összeköttetések:
1, folytonos 2, megszakított

folytonos összekötetések:
1, kötőszövetes: a kötőszövetes összeköttetésen belül, a találkozási szélek alapján az összeköttetés lehet:
- varratos (koponyacsontokná)9
harmónika varrat=sima varrat (pl. arccsontok)
pikkelyvarrat (pl.halántékcsont felfekvése a falcsontra)- a csontok elvékonyodva illeszkednek egymáshoz.
fogazott varrat ( pl. lambda varrat) – a csontvégek hullámosak
- beékelődés pl. fogak és az állcsont találkozása
- szalagos összeköttetés – amikor a csontokat szalagok kötik össze. pl.combcsont ,vagy csigolyatesteknél.
2, porcos ( pl. a két szeméremcsont között)
3, csontos (pl. medencecsont 3 csontból)

megszakított összeköttetések= izületek

Attól függően, hogy hány csontvég találkozik, beszélhetünk egyszerű vagy összetett izületről
(2-egyszerű, ha több összetett)
egyszerű illetve összetett ------------------pl. könyök izülete, térd izülete

1, Szabad izületek
- egytengelyű izületek
hengerizület = csuklóizület (pl ujjpercek között) csak 1 irányban tud elmozdulni
forgóizület (pl. 1 és 2. nyakcsigolya között) a 2. a forgóizület
- kéttengelyű izületek : 2 tengely körül tudnak elmozdulni
tojásizület- az egyes nyakcsigolya és a nyakszirtcsont találkozása, a fej igen-nem mozgása
nyeregizület pl. hüvelykujj kézközépcsont- kéztőcsont izülete
a hüvelykujj az amely szembefordítható a többivel
- soktengelyű vagy szabad izületek
gömbizület pl. váll(a felkarcsont igy izesül) illetve csípőizület

2, Feszes izületek (nincs elmozdulás) tehát ezek amelyek nem mozdulnak el

pl. csípő és keresztcsont

A vázrendszer részei:
Koponya, törzs, szabad végtagok

A koponya két nagy részből áll:

Agykoponya és arckoponya

A koponya egyetlen mozgatható része az állkapocs. Az összes többi csont mozdíthatatlan.

Testünk legkisebb csontja a koponyában található. Ez a kengyelcsont, mely kisebb egy rízsszemnél,
És a középfülben helyezkedik el

AGYKOPONYA
- PÁRATLAN CSONTOK
homlokcsont (os-csont frontale) amelyen belül különböző részeket lehet megkülönböztetni:
pikkelyrész, szemüregi rész, orrgyöki rész
homloköböl

ékcsont (os sphenoidale)

denevérhez hasonlít
részei: egy testből áll, ahonnan több nyúlvány ún. szárny /kis és nagy szárny/ ered,
amelyek a koponya oldalfalának egy részét és aszemüreg hátsó-belső felszínét alkotják,
töröknyereg- ez mögött van az agyalapi mirigy

nyakszirtcsont (os occipitale)

öreglyuk –itt megy át a gerincvelő az agyvelőbe, ettől oldalra 2 bütyök található, mely a tojásizület része
- PÁROS CSONTOK
falcsont (os parietale)
halántékcsont (os temporale) 2 db a jobb és a bal oldalon.
Ezen belül van a halló és egyensúlyzó szerv, külső hallónyílás, izületi árok (ide ízesül az állkapocs)

Az agykoponya varratai:
Falcsont-falcsont=nyílvarat (a két falcsont a koponyatetőn nyílvarrattal találkozik
Falcsont-homlokcsont=koronavarrat (itt van gyermekkkorban a kutacs-be lehet nyomni a fejét)
Falécsont –nyakszirtcsont=lambdavarrat
Falcsont- halántékcsont=pikkelyvarrat

ARCKOPONYA
- Páratlan csontok
rostacsont (os ethmoidale) amely két lemezből áll függőleges lemez, vízszintes lemez
ekecsont (vomer)
állkapocs(mandibula) az egyetlen amely izülettel mozog!!! Izülettel kapcsolódik a halántékcsonthoz
Részei: test, ág(2 nyúlványa van), fogmedri rész
van egy teste, ahol a fogak ülnek-ez a fogmedri rész ;
és van egy ága amely ízesül a halántékcsonthoz

- Páros csontok
felső állcsont (maxilla) –ezekben van a fogmeder, benne a fogazatrács
arcüreg(középső orrjárattal közlekedik) , fogmedri nyúlvány, szájpadnyúlvány(kemény szájpad)
járomcsont (os zygomaticum) ez adja meg az arc idomát, járomív
könnycsont (os lacrimale) törékeny!!! És a szem mögött van
orrcsont (os nasale)
alsó orrkagyló (concha nasalis inferior)
szájpadcsont

A TÖRZS CSONTJAI

Csigolyák-melyek a gerincet alkotják/adják, bordák, szegycsont

A bordák és a szegycsont- a gerinc háti szakaszának csigolyáival- alkotják a mellkast,
A csigolyák együttesen alkotják a gerincoszlopot.

A gerinc
A gerincoszlop csontjait csigolyáknak nevezik. A gerincoszlop a koponya és a medence közt
helyezkedik el. Testünknek ez a váza.
Szakaszai: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti, farki

Csigolya részei:
Csigolyatest, csigolyaív, csigolyalyuk(gerinccsatornát alkotja)
Csigolyanyúlványok : harántnyúlvány, tövisnyúlvány, izületi nyúlvány
A gerincoszlop összesen 33 csigolyából áll:
Nyakcsigolya :7 db, első: fejgyám(atlas/nincs teste/), második: forgó(axis)
Hátcsigolya: 12 db
Ágyékcsigolya: 5 db
Keresztcsont: 5 db csigolya összenövése
Farkcsont: 4 darab egyesült csigolya ( vagy 4-6 db csökevényes)
Minden szomszédos csigolya közt 1-1 porckorong található. Ezeknek a rugalmas porcoknak
köszönhetjük, hogy előre, hátra tudunk hajolni, forgatni tudjuk a derekunkat.
A bordák – a tüdőt és a szivet óvják
A legtöbb embernek12 pár bordája van- az első 7 pár borda egy lapos csonthoz a szegycsonthoz kapcsolódik, a 8.9.10. pár borda –ezek az
álbordák- a felettük lévő bordákhoz kapcsolódik, a 11.és 12.pár bordát repülőbordának hívják, ezek nem kapcsolódnak semmihez .
Ezek a csontok együtt alkotják a mellkast. A bordák védik a mellkasban elhelyezkedő szivet és tüdőt.

12 pár, részei: bordafej, bordanyak, bordatest, bordabütyök

üvegporc- a bordák és a szegycsont találkozásánál)
valódi bordák (7 pár), álbordák (3 pár) , lengőbordák (2pár)
bordafej-csigolyatest= forgóizület ( a bordafej a csigolyatesttel forgóizületet képez)
bordabütyök-harántnyúlvány=csuklóizület (a bordabütyök a csigolya harántnyúlványával csuklóizülettel kapcsolódik)
Szegycsont
részei: markolat (kulcscsontok ízülési helye), test (bordák), kardnyúlvány

A VÉGTAGOK CSONTJAI
Felső és alsó végtagok
Függesztőövek (vállöv, medenceöv)
A végtagok függesztőövekkel kapcsolódnak a törzshöz.
A felső végtagok a vállövön keresztül, az alsó végtagok a medenceövön keresztül.

Felső végtag
- Vállöv
részei: kulcscsont, lapocka (lapockatövis, vállcsúcs, hollócsőrnyúlvány)
A kulcscsont kiáll az ember testéből. Ki tudjuk tapintani a formáját. Ez a hepehupás csont a mellkast köti
össze a vállal.A vállnak ezenkívül van még két része: a felkarcsont felső vége és a hátunk felső részén
található nagy, lapos csont, a lapocka. A vállnak fontos szerepe van: az egész felső testet tartja.
- felső szabad végtag
részei: kar, alkar, kéz
kar csöves csont, amelyen testet és kiszélesedett végdarabokat különböztetünk meg.
Felkarcsont (fej, anatómiai nyak és távolabbi végrésze(epifízis) a könyökizületet alkotja)
Alkar
Singcsont- a kisujj felőli csont
Orsócsont- a hüvelykujj felőli csont, vagy másképpen a kar comb felőli oldalán van
Kéz csontjai:
A kézfejünk sok apró csontból áll. Pontosan 27 darabból, kezenként. Minden ujjban 3 izület van, de csak
a hüvelykujjunkat tudjuk a többi ujjunk felé hajlítani. Ennek köszönhetően tudunk fogni, markolni,
egészen apró dolgokat felvenni. A kézcsontokat mozgató izmok többsége az alkarban található. Enélkül
a kéz túl suta volna a finom mozdulatok végrehajtására.
Kéztőcsontok (8 db) (sajka, holdas, háromszögű, borsó, nagyszögű, kisszögű, fejes és horgascsont)
Kézközépcsontok (5 db) a hüvelykujj befordítható a nyeregizületnek köszönhetően
Ujjperccsontok (14 db) 3 ízűek, kivéve a hüvelykujj, mert az 2 izű

Az alsó végtag
- medenceöv: amely két csontból áll medencecsont és keresztcsont
a medencecsont részei csípőcsont (test, csípőlapát, csípőtövisek), ülőcsont, szeméremcsont( elől
porcosan ízesül)
- alsó szabad végtag
részei: comb, lábszár, láb
comb: A combcsont két helyen kapcsolódik a csontvázunkhoz: a térdnél és a csípőnél. A térdizület a legnagyobb, a
csípőizület a legerősebb izületünk.A térdizület csak előre-hátra mozog, a csípóizület sok irányban tud elmozdulni .
Részei: combcsont (leghosszabb! Fej, nyak, test, test és nyak határán csontdudorok(térdizület)
A térdkalács egy kicsi lapos csont, védi a térdizületet. Ezt a különálló kis csontot ínszalagok tapasztják a térdizülethez.
lábszár: Sípcsont, szárkapocscsont( távolabbi vége a bokát képezi)
láb csontjai: lábtőcsontok (7db) (ugró, sarok, sajka, külső ék, középső ék, belső ék és köbcsont)
lábközépcsontok (5db) , és ujjperccsontok (14 db)
Tested 206 csontjából 52 a lábadban van, a lábcsontok hosszabbak és laposabbak a kézcsontoknál, a lábfej formájának
köszönhetjük, hogy nem bukunk orra, ha felállunk. A lábfej hajlékonyságának köszönhetjük, hogy dimbes-dombos talajon is
biztonsággal mozgunk.

HOSSZÚ CSÖVES CSONT

 Két fontos része van: 1, végrész vagy epifízis
2, középső rész vagy diafízis
Mindkét részben belül velőüreg van, amit csontvelő tölt ki.
Kétfajta csontvelő van: a vörös csontvelő, amely vérképző
És a sárga csontvelő vagy más néven zsírvelő (üregkitöltő szerepe van)
Fiatal korban az egészben vörös csontvelő van.
Idős korban csak a végrészekben van vörös csontvelő,a többi részt sárga csontvelő tölti ki.
Balesetkor ez a sárga csontvelő vörössé alakul át, hogy vért képezzen.
A csontvégeket hyalin vagy üvegporc borítja, alatta csontszövet található

LAPOS CSONT
Két réteg tömör csontállományból és közte egy szivacsos állományból áll. Ilyenek a bordák.
A szivacsos állományt mindig vörös csontvelő tölti ki.

KÖBÖS CSONT
Ezek a csigolyatestek, melyekben vörös csontvelő van, valamint a kéz és lábtőcsontok- melyekben sárga
csontvelő van egy egész életen át. Jellemző ezekre a csontokra, hogy könnyen összerogynak(eltörnek)

LÉGTARTALMÚ CSONT
Ezek az arckoponya és az orrüreg csontjai, könnyűek és egy rezonáló teret adnak pl. hangadásnál