Gulyás Gábor életrajza és szakmai tevékenysége

Az egyetemet magyar-történelem szakosként kezdte, de érdeklődése hamar a filozófia és az

esztétika felé fordult. Végül (1994-ben) magyar-filozófia szakos diplomát szerzett
Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd ugyanitt elvégezte a Modern
Filozófiai Doktoriskolát (1998-ban kapott abszolutóriumot). Tempus-ösztöndíjasként egy
szemesztert töltött a münsteri Wilhelms Universitäten, ahol esztétikát hallgatott.

1992-1995 között a Határ című irodalmi-kritikai folyóirat főszerkesztője, 1995 és 1998 között
a Latin Betűk Kiadó vezetője volt.

1994-ben a szombathelyi OTDK-n kiemelt első díjat kapott. Ugyanebben az évben megkapta
a Juhász Géza díjat is.

1995-2006 között rendszeresen tartott órákat a KLTE (majd DE) Filozófia Intézetében
esztétikai, művészetelméleti és filozófiai tárgykörből.

1998-ban többedmagával létrehozta a Vulgus Kutatócsoportot, amely a vulgarizálódás

különböző (főként retorikai és művészeti) folyamatjellemzőinek kutatását vállalta fel. A
csoport 1999-2006 között a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretein belül (mint
akadémiai kutatóhely) működött. Ugyanebben az időszakban jelent meg a Vulgo című
folyóirat, amelynek az egyik szerkesztője volt.

1994-2006 között mintegy harminc tanulmányt közölt a következő folyóiratokban: Magyar

Napló, Kortárs, Műhely, Határ, Gond, Nappali Ház, Vulgo, Literatura, Új Forrás. Magyarra
fordította és kiadta S. Kierkegaard három szerzőségelméleti szövegét. Az egyik magyar
szerzője a Steven Serafin által szerkesztett Twentieth-Century Eastern European Writers.
Dictionary of Literary Biography című könyvnek (A Bruccoli Clark Layman Book, San
Francisco/London, 1999.). Ugyanebben az időszakban rendszeresen írt publicisztikai
szövegeket is. Szerkesztője és szerzője az Otthon Debrecenben (2006) című könyvnek.

2004-2005-ben mint a Debrecen 2010 Iroda vezetője koordinálta az Európa Kulturális

Fővárosa pályázat debreceni projektjét. Ehhez kapcsolódóan szerkesztette, illetőleg írta a
Nyitott kapuk (2004) és a Teret nyerünk (2005) című könyveket.

2006-ben öt év időtartamra kinevezték az újonnan létrejött debreceni MODEM Modern és

Kortárs Művészeti Központ vezetőjének. Ez az ország második legnagyobb időszaki
kiállítóhellyel rendelkező művészeti központja. Létrejötte óta több mint félszáz időszaki
kiállítást rendeztek itt – olyan intézményekkel együttműködve, mint például a firenzei Uffizi
Képtár, a moszkvai Tretyakov Galéria, a párizsi Musée d’Orsay vagy a montreáli Modern
Művészetek Múzeuma. Tizenegy tárlat létrehozásában kurátorként is közreműködött – ezek
többségéhez katalógust is publikált (Torzulások – André Kertész; A test színeváltozása –
Sándorfi; Ámos Imre életmű-kiállítás; A történet folytatódik – Roy Lichtenstein, Robert
Rauschenberg, Fernando Botero, David Hockney és mások; Hétköznapi kommunizmus; A
meztelen igazság – Blue Noses; Töredék az embernek – Schaár Erzsébet; Kis magyar
pornográfia – Bukta Imre, Csurka Eszter, Eperjesi Ágnes, Kicsiny Balázs, Wahorn András és
mások; Messiások – A nyugati ember és a megváltás gondolata a modern és kortárs vizuális
művészetekben; A létezés ritmusa – Reigl Judit; A héttoronyba zárva – Melankólia a modern
művészetben). Kurátorként dolgozott a kassai Löffler Múzeumban is. Több nemzetközi
konferenciát szervezett művészet és politika kapcsolatáról, valamint a magyarországi
képzőművészeti kritika helyzetéről. Az elmúlt négy évben számos művészeti konferencián
tartott előadást – többek között Budapesten, Bukarestben, Párizsban, Kolozsváron,
Hódmezővásárhelyen, Nagyváradon és Debrecenben.

2009 februárjától a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen tanít művészettörténetet. 2010.

szeptemberétől ugyanitt részt vesz a mesterképzésként elindult kurátor-szak oktatásában is.
 Gulyás Gáborral készített interjúk:

Művészet és politika, avagy az apátia hagyománya hazánkban - beszélgetés a Modem

igazgatójával
http://www.hirado.hu/Hirek/2010/08/09/10/Muveszet_es_politika_avagy_az_apatia_hagyoma
nya_hazankban.aspx

Messiások élnek köztünk (riport)

http://www.fn.hu/kultura/20090914/messiasok_elnek_koztunk/

Kiállítás érzékeny embereknek

http://fidelio.hu/kiallitas/interju/messiasok_modem

Leonardo és a Kis magyar pornográfia. Vasárnapi nagyinterjú Gulyás Gáborral, a

debreceni MODEM igazgatójával
http://www.nol.hu/kult/leonardo_es_a_kis_magyar_pornografia

Arckép: Gulyás Gábor - a debreceni képzőművészeti központ, a Modem igazgatója

http://www.demokrata.hu/heti-hir/gulyas-gabor-a-debreceni-kepzomuveszeti-kozpont-a-
modem-igazgatoja

****
 „A Modem megpróbál úgy viselkedni, mintha normális országban élnénk.”

MODEM - Modern és Kortárs Művészeti Központ

A MODEM igazgatója a múzeum alapításától (2006.) Gulyás Gábor. Az elmúlt években több
mint 50 kiállítást rendeztek az intézményben, döntő többségüket modern és kortárs magyar
képzőművészek alkotásaiból. Ugyanakkor számtalan kiállítást rendeztek európai művészek
munkáiból, valamint bemutattak több, Magyarországon még nem látott életmű-kiállítást is.
(www.modemart.hu)

Pedagógiai programok a MODEM-ben

A MODEM-ben a kiállítások szervezése mellett nagy hangsúlyt fektetnek a művészeti

képzésre, a vizuális kultúra megismerésére és megismertetésére. Állandó és alkalmi
múzeumpedagógiai programokat, valamint a kiállításokhoz kapcsolódva tematikus
előadásokat szerveznek. A Modemben két szakkör működik: a Tesz-Vesz a 7-12 éveseknek, a
Firka Kör 12 évnél idősebbeknek ad képzőművészeti tanulmányi lehetőségeket.
(www.modemart.hu)
 A MODEM-ben rendezett kiállítások, 2006-2010

(Az artportal.hu adatai alapján)

A héttoronyba zárva - a melankólia a modern és kortárs művészetben

2010. 10. 23. –

Az előző évekhez hasonlóan idén is reprezentatív tárlatot rendez a MODEM az Antal–
Lusztig-gyűjtemény anyagából.

A kartuson kívül - a nemzetközi monokróm festészet legfontosabb tendenciái

2010. 10. 23. –

Az előző évekhez hasonlóan idén is reprezentatív tárlatot rendez a MODEM az Antal–
Lusztig-gyűjtemény anyagából.

KruXXIsz - graffiti kiállítás

2010. 9. 25. – 2010. 9. 26.

Egyedülálló, alkalmi kiállítást rendezett a hétvégén a MODEM. Az ország, a régió és a város
legjobb graffiti művészei a művészeti központ II. emeleti, nagy kiállítótermében kaptak
falakat, melyekre tetszőleges művet hozhattak létre.

A gravitáció legyűrése - a belga Panamarenko kiállítása

2010. 9. 18. – 2010. 1. 23.

Németh Hajnal: 2 dal 1 vég

2010. 7. 24. – 2010. 10. 3.

A kiállítást Kathrin Becker, a Neuer Berliner Kunstverein Video-Forum vezetője nyitotta
meg.

Házon kívül – Hajléktalanok a téren - kiállítás a Baltazár Dezső téren

2010. 7. 8. – 2010. 7. 27.

Az alkotások a debreceni Baltazár Dezső téren voltak láthatóak.

Pannó - Panorámák

2010. 7. 3. – 2010. 9. 5.
Huszonnégy kortárs magyar képző- és iparművész nagyméretű munkája volt látható a Magyar
Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének szervezésében megvalósult kiállításon.

Hermész 13

2010. 6. 19. – 2010. 6. 20.

A létezés ritmusa - Reigl Judit életműkiállítása

2010. 6. 17. – 2010. 9. 19.
Az 1950 óta Franciaországban élő, idén 87 éves alkotó legújabb munkájának világpremierje is
lesz a cívis városban megrendezendő tárlaton: Reigl egy három részből álló, 23 méter hosszú
grafikát készített. A kiállítás kurátorai Gulyás Gábor, a MODEM igazgatója és Makláry
Kálmán. A tárlathoz kapcsolódóan két kötetes életmű-katalógust jelentet meg a Kálmán
Makláry Fine Arts.

Partíció_2.0 / fake - nemzetközi intermédia kiállítás

2010. 5. 6. – 2010. 5. 30.

A kiállítást Gala Puyol a MOVES és Movement on Screen fesztivál igazgatója (Liverpool)
nyitotta meg. A kiállítás kurátorai: Eike, Kónya Ábel és Szabó Attila. A köszöntőt követően
került sor a debreceni Alternative Routes díj átadására.

Berszán Zsolt művei

2010. 3. 11. – 2010. 6. 20.

A művek a születés és a halál, valamint az örökös átalakulás, a biológiai körforgás kérdéseit
jelenítik meg. Az alkotások szembetűnő jellemzője a rendhagyó anyaghasználat: a beton és
fém felületekre rétegzetten felhordott, s ezáltal a felületi mintázatot karakteresen kirajzoló
fekete szilikon. Egy olyan szilícium alapú, ipari alapanyag, amely építkezések kelléke szokott
lenni.

A másik Csinszka - Márffy Ödön múzsája

2010. 2. 25. – 2010. 6. 20.

A tárlatot csütörtökön 17 órakor Rockenbauer Zoltán, a kiállítás kurátora és Gulyás Gábor, a
Modem igazgatója nyitotta meg. Közreműködött: Ráckevei Anna színművész.

Szentendrei Múzsa - Aknay János gyűjteményes kiállítása

2010. 1. 30. – 2010. 3. 28.

Banánköztársaság - A 80-as évek lengyel expresszív művészete

2009. 11. 19. – 2010. 1. 31.

Kikiáltották a Banánköztársaságot a Modemben, vagyis megnyílt az elmúlt évtizedek
legjelentősebb lengyel kiállítása Magyarországon.

A modern magyar képzőművészet születése

2009. 11. 5. – 2010. 2. 7.

A kiállítást Antal Péter, a gyűjtemény tulajdonosa köszöntötte, Rockenbauer Zoltán
művészettörténész nyitotta meg.

Messiások

2009. 8. 13. – 2009. 12. 31.

A kétéves szervezőmunka eredményeként egy egyedülálló kiállítás állt össze a debreceni
művészeti központ II. emeletén található, mintegy 1300 négyzetméter alapterületű
kiállítóteremben. Több mint nyolcvan helyről – múzeumokból és gyűjtőktől – érkeztek a
munkák, amelyek biztosítási összértéke meghaladja a 100 milliárd forintot. Hazai kiállításra
még sosem kölcsönöztek ilyen sok helyről műveket.

Kis magyar pornográfia - Kiállítás a rendszerről, amiben élünk

2009. 7. 30. – 2009. 10. 25.

Kiállítók: Baglyas Erika, Bukta Imre, Csontó Lajos, Eperjesi Ágnes, Esterházy Marcell, fe
Lugossy László, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Keserue Zsolt, Kicsiny Balázs, Kis Varsó (Gálik
András és Havas Bálint), Koronczi Endre, Köves Éva, Lakner Antal, Lovas Ilona, Nagy
Kriszta, Nemes Csaba, Németh Hajnal, Szabó Dezső, Szirtes János, Szűcs Attila, Wahorn
András
Huszonöt évvel ezelőtt megjelent egy irodalmi alkotás, amely rendkívül árnyalt és élvezetes
leírást adott a kádárizmus évtizedeiről. Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című műve
sokunk számára revelatív módon jelenítette meg a „létező szocializmus” abszurdnak ható
mechanizmusait, keserveit és örömeit. A Rendszerről szólt, amelynek javíthatóságáról akkor
már évtizedek óta gondolkodott a magyar értelmiség egy része. A Rendszerről, amelyet baráti
körben mindenki szidalmazott, de amelynek végéről akkortájt kevesen mertek álmodozni. A
könyv megjelenését követő öt év múlva végül a Rendszer megbukott.

Töredék az embernek - Schaár Erzsébet művészi hagyatéka

2009. 6. 20. – 2009. 7. 31.

Schaár Erzsébet itt látható munkái nemrég kerültek elő – évtizedeken át egy padláson
porosodtak. A teljes körű katalogizálás hosszabb időt vesz igénybe, de tekintettel Schaár
kivételes jelentőségére a modern magyar művészetben, indokolt, hogy a nagyközönség már az
első számbavételt követően megismerhesse a mindeddig rejtőzködő műveket. A restaurálás
nem kívánta visszaállítani az eredeti, ideáltipikus homogén állapotot: mivel ez utóbbi
pontosan nem rekonstruálható, kizárólag ott javított a felületeken, ahol nem merülhetett fel
kétség Schaár eredeti megmunkálási szándékával kapcsolatban, s ahol ez technikailag
lehetségesnek mutatkozott. A művek többsége így megmaradt abban a töredezett állapotban,
ahogyan ránk maradt.

A mindenség modellje - Kortárs magyar templomépítészeti kiállítás

2009. 3. 21. – 2009. 6. 28.

A megnyitón köszöntőt mondott dr. Fabiny Tamás (Magyarországi Evangélikus Egyház
Északi Egyházkerület püspöke), közreműködött a Vox Antiqua kamarakórus Kiss Csaba
művészeti vezető dirigálásával. A megnyitót követően Wesselényi-Garay Andor kurátor
tárlatvezetést tartott.

Nagy István: Egy életmű keresztmetszete / Return – A pécsi válogatás

2009. 1. 15. – 2009. 5. 3.

Művek az Antal–Lusztig-gyűjtemény Pécsről visszakerült kollekciójából. A kiállításokat
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere nyitotta meg.

Keserü Ilona gyűjteményes kiállítása

2008. 11. 22. –

Gyújtós – Szász György kiállítása

2008. 11. 12. – 2008. 12. 8.

SZJ 7490 – Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység – Gyenis Tibor kiállítása

2008. 11. 8. – 2009. 1. 31.

A kiállítást Csányi Vilmos etológus nyitotta meg, Gyenis Tibor rendhagyó tárlatvezetést
tartott. Ezt követően Csányi Vilmos, Gyenis Tibor, Hornyik Sándor és Koronczi Endre
bemutatta a kiállításához kapcsolódó katalógust.

Farm decor – Ferenczy Zsolt kiállítása

2008. 10. 14. – 2008. 11. 10.

Hogyan tovább Oroszország? – Kortárs orosz művészet

2008. 9. 25. – 2008. 12. 15.

A kiállítást Gulyás Gábor, a MODEM igazgatója és Jevgenyij Berezner, a ROSIZO
igazgatóhelyettese nyitotta meg.

A meztelen igazság – A Blue Noses cenzúrázatlanul

2008. 9. 25. – 2008. 12. 15.

Szeptember 25-én 16 órakor köszöntőt mondtak a művészek: Vjacseszlav Mizin és Alexander
Szaburov.

Tesztszobor-Tesztpálya – Ilauszky Tamás kiállítása

2008. 8. 21. – 2008. 9. 21.

A kiállítást Winkler Róbert, a totalcar.hu főszerkesztője nyitotta meg.

Hétköznapi kommunizmus – a Rákosi-korszak

2008. 7. 24. – 2008. 10. 26.

A kiállítást Bánkuti András fotóriporter nyitotta meg.
Szocreál – Festészet a Rákosi-korban

2008. 7. 10. – 2008. 11. 7.

A kiállítást Mészáros Márta filmrendező nyitotta meg, közreműködött a Debreceni
Munkásdalárda. Kurátor: Rieder Gábor művészettörténész.

Biztos csak az élet – a SZAF - Fischer Judit és Mécs Miklós kiállítása

2008. 6. 21. – 2008. 7. 20.

A kiállítást Andreas Schendel író nyitotta meg.

Természetes körülmények között – kortárs erdélyi művészek munkái

2008. 5. 29. – 2008. 7. 13.

Kiállító művészek: Berszán Zsolt, Cristian Oprist, Dan Maciuca, Dimitru Gorzo, Ioan
Sbarciu, Kudor Duka István, Marius Bercea, Mircea Suciu, Radu Solovastru, Veres Szabolcs.

A magyarság története

2008. 5. 20. – 2008. 6. 19.

A magyarság története című könyv illusztrációs anyagából készült kiállítás Cs. Tóth János, a
Móra Könyvkiadó vezetője és Bera Károly, a Graph-Art kiadó vezetője nyitotta meg.

Lakoma – Nagy Gábor György kiállítása

2008. 5. 16. – 2008. 6. 15.

A kiállítást Balázs Kata művészettörténész nyitotta meg.

A barbár zseni – Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítása

2008. 4. 21. – 2008. 7. 6.

A kiállítást Rockenbauer Zoltán művészettörténész nyitotta meg. Köszöntőt mondott Gulyás
Gábor, a Modem igazgatója és Kováts Kristóf, a művész unokája és a hagyaték gondozója.
Közreműködött a Deja Vu kvintett.

Szabics Ágnes a MODEM kiállítássorozatában

2008. 4. 18. – 2008. 5. 18.

A MODEM „zárt kert” elnevezésű képzőművészeti projektjének áprilisi kiállítása. A kiállítást
megnyitotta Fenyvesi Áron művészettörténész a MODEM belső kertjében.

A fény művészete – Kepes György (1906-2001) kiállítása

2008. 4. 10. – 2008. 6. 15.

A kiállítást Szombathy Bálint képzőművész, író nyitotta meg.

Partíció – Intermédia öt kontinensről

2008. 3. 13. – 2008. 5. 18.

A kiállítást március 13-án, csütörtökön 19 órakor Sebők Zoltán esztéta nyitja meg. Az I.
Intermodem Fesztiválon személyesen résztvevő művészek: Antik Sándor –
Nagyvárad+Kolozsvár, Eike – Budapest, Falvay Miklós – Székesfehérvár, Fodor Pál –
Kassa+Pécs, Mátrai Erik – Budapest, Samu Bence – Budapest, Sárosi Anita – Budapest, Süli-
Zakar Szabolcs – Debrecen, Szabó Attila – Nyíregyháza, Ujvárossy László –
Nagyvárad+Kolozsvár, Vécsey Júlia – Budapest, Vincze Ottó – Budapest, Hector Solari –
Drezda+Montevideo, Bartosz Kokosinski – Krakkó, Adam Gruba – Krakkó, Zachoval
Frantisek – Prága, Kónya Ábel – Debrecen »

A történet folytatódik – Kortárs művészek Van Gogh nyomában

2008. 1. 15. – 2008. 3. 9.

Január 15-én, kedden 17.30-kor nyílik a Modemben A történet folytatódik – kortárs művészek
Van Gogh nyomában című kiállítás. A több mint egy éve szerveződő tárlaton olyan
alkotásokat láthat a közönség, amelyek Van Gogh ihletésére készültek. Köszöntőt mondott:
Gulyás Gábor, a Modem igazgatója, Yolande Clergue, a Fondation Vincent van Gogh Arles
alapító elnöke, Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A kiállítást René Roudaut,
Franciaország magyarországi nagykövete nyitotta meg.

Kibontott táj – Bukta Imre retrospektív kiállítása

2007. 12. 13. – 2008. 3. 2.

A kiállítást Mélyi József művészettörténész nyitotta meg december 13-án, csütörtökön 18
órakor. A kiállítás kurátora Sturcz János volt.

Ámos Imre centenáriumi kiállítása

2007. 12. 7. – 2008. 2. 17.

December 7-én lesz száz éve annak, hogy megszületett Ámos Imre, a modern magyar
képzőművészet emblematikus alakja. A tragikus sorsú művész munkáiból a Modem több mint
százötven alkotást állított ki centenáriumi kiállításán. A debreceni tárlat egyik érdekessége,
hogy több olyan grafikai munkát is láthatott a közönség, amely korábban soha nem szerepelt
kiállításon. A képzőművészeti alkotások megtekintése mellett a látogatók meghallgathatják a
költőként szintén jelentős életművet hátrahagyó Ámos verseit is.

Az igazi Da Vinci

2007. 8. 16. – 2007. 11. 16.

Eredeti Leonardo da Vinci alkotásokat és a reneszánsz mester tervrajzai alapján készült
installációkat tartalmazó kiállítás nyílik augusztus 16-án Debrecenben, a Modemben. A La
mente di Leonardo című tárlat a firenzei Uffizi Képtárban mutatkozott be a közönségnek,
majd Tokióban, a Japán Nemzeti Múzeumban volt látható – mindkét helyen óriási sikerrel. A
látványos kiállítás minden korábbinál szemléletesebben mutatja be a reneszánsz zseni
gondolkodásának komplexitását. A magyarországi tárlat egyik nemzetközi szenzációja, hogy
több mint félezer évvel az eredeti tervek elkészülte után, Leonardo rajzai alapján felépítik és
kiállítják azt a Kolosszusnak nevezett hatalmas lófigurát, amely a művészettörténet egyik
leghíresebb – el nem készült – szobra.

Három Kút és Téridődoboz – Kónya Ábel installációi

2007. 7. 17. – 2007. 7. 29.

Északi part

2007. 6. 14. – 2007. 7. 29.

A kiállítást Hajdu István, a Balkon főszerkesztője nyitotta meg. Kiállító művészek: Gábor
Áron, Gáyor Tibor, G. Heller Zsuzsa, Hencze Tamás, Jovánovics György, Klimó Károly,
Maurer Dóra, Nádler István, Šwierkiewicz Róbert, Trombitás Tamás, Veszely Ferenc.

Lost and found – kortárs képzőművészeti kiállítás

2007. 5. 24. – 2007. 7. 22.

Kiállítók: Baglyas Erika, Beöthy Balázs, Chilf Mária, Eperjesi Ágnes, Erhardt Miklós,
Esterházy Marcell, Gerhes Gábor, Keserue Zsolt, Köves Éva, Lakner Antal, Lovas Ilona,
Szacsvay Pál, Sugár János, Szücs Attila, Vásárhelyi Zsolt
A kiállítást Dr. Fritz Emslander művészettöténész (Baden-Baden) nyitotta meg, majd Dj
Sinko (Tilos Rádió - Hotel North Pole) játszott.

Testbeszéd – Minden – Ami marad

Kiállítók: Tóth Menyhért, Baglyas Erika

2007. 4. 22. – 2007. 7. 22.

A kiállításokat Kósa Lajos, Debrecen polgármestere nyitotta meg, bevezetőt mondott Nagy T.
Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora, Földi Péter Kossuth-díjas festőművész és
Baglyas Erika képzőművész. A kiállítás három részre tagolódott: a TESTBESZÉD (Válogatás
az Antal-Lusztig gyűjteményből) 2008. március 30-ig, a MINDEN (Tóth Menyhért
kamarakiállítása) és az AMI MARAD (Baglyas Erika az Átjáróba készített installációja).

A test színeváltozása – Sándorfi István életmű kiállítása

2007. 4. 12. – 2007. 6. 3.

Ez volt az első alkalom, amikor Magyarországon a világhírű alkotó egész eddigi életművét
kiállították. Különleges az is, hogy nemcsak magyar, de amerikai, francia és olasz
magángyűjtemények is kölcsönadták a nagyközönség számára nem hozzáférhető, féltve őrzött
képeiket. Az itt bemutatott közel 70 alkotást így, együtt még sehol sem láthatta a közönség.

Torzulások – André Kertész fotósorozata

2007. 3. 29. – 2007. 5. 13.

André Kertész Torzulások címmel közreadott képei a modern művészet meghatározó
alkotásai. Az 1933-ban készített rendhagyó aktfelvételek a francia állam tulajdonát képezik. A
debreceni MODEM-ben kiállított, a párizsi Jeu de Paume galéria által összeállított 50 darabos
kollekciót most először mutatják be Magyarországon – több mint hét évtizeddel a képek
keletkezése után.

Nőgyógyászati magánrendelő – Németh Ilona installációja

2007. 3. 7. – 2007. 3. 18.

Németh Ilona installációját Földes László (Hobo) ajánlotta a közönség figyelmébe.

Digitális parafrázis

2007. 3. 1. – 2007. 3. 25.

A kiállítás a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjainak
munkáit mutatta be. A rendezvényt Kiss Papp Csilla igazgatóhelyettes és Fekete József
igazgató nyitotta meg, köszöntőt mondott Gulyás Gábor igazgató (MODEM).

Három az egyben - Zsitva Tibor fotókiállítása

2006. 12. 12. – 2006. 12. 31.

A kiállítást Kováts András építész nyitotta meg.

******