MEGOLDÓKULCS

Magyar nyelv és kommunikáció 10.

munkafüzet

Megoldókulcs a Magyar nyelv és kommunikáció 10. munkafüzet feladataihoz

Tisztelt Kollégák!
Ez a dokumentum azzal kívánja segíteni az Önök munkáját, hogy a feladatok egy részéhez,
ahol indokoltnak látszott, megoldási javaslatokat, ötleteket adunk. A dokumentum egyelőre
nyersanyagnak tekinthető, és nem teljes. Folytatását a tanév ütemének megfelelő
előrehaladással a későbbiekben küldjük meg, s a tanév végéig válik lezárttá, véglegesen
megszerkesztetté az anyag. Reméljük, így is segítséget fog jelenteni az Önök munkájához!

Tisztelettel:
a kötet szerkesztői

Ismétlés

1.

alaptag bővítmény
nagyon jól, jól emlékszik nagyon jól, jól emlékszik
alárendelés mellérendelés
El akartam hinni, hogy szeret az a Már-már rászántam magam, de aztán
szemétláda. visszakoztam.
feladó címzett
politikai kampányban: politikusok politikai kampányban: választópolgárok
főmondat mellékmondat
Te még emlékszel arra, hogy mi az a Te még emlékszel arra, hogy mi az a
főmondat? mellékmondat?
szabad bővítmény vonzat
Juci erősen vonzódik a politikához. Juci erősen vonzódik a politikához.
szóképzés szóösszetétel
képz+és, képz+ett szó+összetétel, szó+képzés
topik komment
A topik a mondatnak az a része, amely a A komment tartalmazhat fókuszt is.
már ismert információt tartalmazza.
utalószó kötőszó
azért, úgy ezért, hogy

MEGJEGYZÉS: Az alá- és mellérendelés példái lehetnek szóösszetételek, szószerkezetek és

mondatok is.

1
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

2. véleményközlő műfaj tájékoztató

általános ragozás határozott
(általános névmás határozatlan)
bővített mondat minimális
egyszerű mondat összetett
határozott alany/tárgy határozatlan
határozott ragozás általános
kereskedelmi adók közszolgálati
közvetlen kommunikáció közvetett
nyomtatott sajtó elektronikus/online
részleges hasonulás teljes
kötött morféma/tő szabad
szerves szóösszetétel szervetlen
tagolatlan mondat tagolt

3. 1. A toldalékok egyik (szófajtartó, nem szóalakzáró) fajtája.

példa: -j stb. (felszólító mód jele)
2. Érzékszervekkel érzékelhető, önmagán túlmutató jelenség.
példa: logók

4. A mondatok szószerkezetekre (szintagmákra), azok szavakra, azok morfémákra, azok

pedig fonémákra bonthatók. A mondatok, szószerkezetek, szavak, morfémák jelek,
mivel van jelentésük. A fonémák – mivel nem rendelkeznek jelentéssel – nem jelek,
hanem a legkisebb nyelvi jeleket, a morfémákat alkotó egységek, jelelemek.

5. a: mély, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses, rövid

e: magas, alsó nyelvállású, ajakréses, rövid
o: mély, középső nyelvállású, ajakkerekítéses, rövid
ö: magas, középső nyelvállású, ajakkerekítéses, rövid

6. Lágy mássalhangzók: szájpadláshangok

Sziszegő/susogó mássalhangzók: foghangok és szájpadláshangok
zárhangok és affrikáták

7. a) Igenevek
 főnévi megoldani
 melléknévi
o folyamatos megoldó
o befejezett megoldott

2
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

o beálló megoldandó
 határozói megoldva

7. b) fok marhára/rettenetesen örül

eredmény békává/királyfivá változott
mód szépen/kifogástalanul megoldotta
idő tegnap/sokáig csinálta
hely otthonról/útközben telefonált
állapot betegen/piszkosan ment iskolába

8. az: 2. mutató névmás

egy: 1. számnév
2. határozatlan névelő
én: 1. főnév
2. személyes névmás
fog: 1. főnév
2. ige
hát: 1. főnév
2. mondatszó
hogy: 1. kérdő névmás
2. kötőszó
igen: 1. határozószó
2. mondatszó
mi: 1. személyes névmás
2. kérdő névmás
nem: 1. főnév
2. tagadószó
MEGJEGYZÉSEK:
- A fog lehet segédige is.
- A hogy lehet határozószó is, pl. „Lám, csak jó az isten, jót ád, / Hogy fölvitte a kend
dolgát!”
- A mi lehet az ami vonatkozó névmás régies alakja is.
TIPP: A feladat kiegészíthető azzal, hogy mindegyik szóval írjanak egy-egy mondatot,
amelyekre egy vagy több tematikus megkötés is adható (pl. mindegyik mondat
kapcsolódjon valamilyen módon a nyaraláshoz).

9. személyes én, magam (pl. Ennek magam járok utána!)

birtokos enyém, tied
visszaható magam, önmagam (pl. Nehéz elfogadni önmagam.)
kölcsönös egymás, egymáséi
mutató ez, ugyanez
kérdő ki, kiféle
vonatkozó aki, amennyi
határozatlan valaki, némelyik

3
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

általános mindenki, senki

MEGJEGYZÉS: a visszaható névmásokra csak az (ön)maga, a kölcsönösre csak az
egymás toldalékos alakjai hozhatók példának.

10. alárendelő
- szóösszetétel:
o gumilepedő jelzős
o kakukkfű jelentéstömörítő
- szintagma
o megöntözi a muskátlit tárgyi
o jól teljesít módhatározói
- mondat:
o Kérdezte, hogy szeretem-e még Bélát. tárgyi
o Úgy megverte, hogy járni is alig bírt. fokhatározói
mellérendelő
- szóösszetétel:
o kénytelen-kelletllen valódi mellérendelő összetétel
o csillog-villog valódi mellérendelő összetétel
- szintagma:
o ír és olvas kapcsolatos
o esős, tehát lehangoló következtető
- mondat:
o Dörgött, de nem esett. ellentétes
o Jó kedvem van, csak mert süt a nap. magyarázó

11. egyalakú: delfin, denevér, kenguru, tyúk

hangszínt és időtartamot váltakoztató: disznó
hangzóhiányos: barom, majom, ökör, tulok
tőbelseji időtartamot váltakoztató: bogár, légy, ló, szú
tővégi időtartamot váltakoztató: boa, csiga, kecske, pele
véghangzóhiányos: borjú, varjú
v-s változatú: ló, szú
MEGJEGYZÉS: A ló és a szú tartozik két típusba (a tőbelseji időtartamot váltakoztatók
és v-s tövűek közé).

12. Nem hiszem el, hogy már megint sikerült eltörnöd valamit! kifejező
A fókuszos mondatok hanglejtése sajátos; a fókuszban álló összetevőn ún.
irtóhangsúly jelenik meg, az utána álló mondatrészek pedig hangsúlytalanok.
értelmező
A szél délire, délnyugatira fordul, sokfelé megélénkül, a nyugati és a déli megyékben
olykor meg is erősödik. tájékoztató
De csini vagy! kifejező, kapcsolatteremtő, -tartó és -záró

4
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

„Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül,

Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül.” gyönyörködtető
Józsika, kérlek, figyelj rám egy kicsit! felhívó
Vigyázz magadra! kapcsolatteremtő, -tartó és -záró

13. tájékoztató: ásványvizek rózsaszín, zöld és kék csomagolása

kifejező: Aúúú!!!
felhívó: Ülj már le!
kapcsolatteremtő: Elnézést!
értelmező: Mi az a fajansz?
gyönyörködtető: „Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot”
(József Attila)

5
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

1. Anyaggyűjtés és forráskritika

3. szerző(k)/szerkesztő(k), cím, kiadó, kiadás helye és éve

4. jelentéstan:
- Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina, Budapest, 2000.
- Károly Sándor: Általános és magyar jelentéstan. Akadémiai, Budapest, 1970.
stilisztika:
- Szikszainé Nagy Irma: Magyar stilisztika. Osiris, Budapest, 2007.
- Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
1996.
szövegtan:
- Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris, Budapest, 2006.
- Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
2001.

6.a) Az ország legnagyobb könyvtára

- Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)
- 1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.
- www.oszk.hu
FIGYELEM! Nem Széchenyi, hanem Széchényi!

6. b) Az OSZK-ban megtalálható dokumentumtípusok:

- könyvek
- folyóiratok
- kéziratok
- régi nyomtatványok
- plakátok, kisnyomtatványok, sokszorosított grafikák
- térképek
- zeneművek (kották)
- színháztörténeti dokumentumok (szövegkönyvek, díszlettervek, színlapok, fotók,
kéziratok, iratok)
- fotók
- audiovizuális dokumentumok (filmek, hangfelvételek)
MEGJEGYZÉS: az információk forrása: http://www.oszk.hu/torzsgyujtemenyek →
Gyűjtemények.

6
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

7. Plágiumról akkor beszélünk, ha valaki hivatkozás, tehát forrásmegjelölés nélkül

használ fel másoktól származó gondolatokat, szövegrészleteket, szövegeket, ezáltal
saját szellemi termékeiként tünteti fel azokat.

8a. enciklopédia:
„[…] a fogalmakat, a tudományok összességét vagy egy tudományág teljes
ismeretanyagát a lexikonnál nagyobb, átfogóbb csoportokban tárgyalja, s így alkalmas
arra, hogy az egyes tudományágak és eredményeik összefüggésére rámutasson.”
kézikönyv:
„Így hívják az új, általában nem naprakész ismereteket közlő, de valamely
tudományterületet annak tudományos rendszerében, összefüggéseiben ismertető, az
adott szakterületre vonatkozó alapvető tudnivalókat módszeresen tartalmazó
műveket.”
lexikon:
„[…] az enciklopédiához hasonlóan a tudományok összességének vagy egy
tudományágnak az ismereteit tartalmazza. Szócikkei azonban szinte mindig a
betűrend szerint sorakoznak és kisebb terjedelműek; egy-egy nagyobb, összefüggőbb
téma több szócikkben található meg, amelyeket utalások csatolnak egymáshoz.”
monográfia:
„Olyan hosszabb terjedelmű, könyvnyi terjedelmű szakmunka, amely egy pontosan
megnevezett témát dolgoz fel alaposan, több szempontból, a teljesség igényével.”
periodika:
„A könyvtári dokumentumok egyik igen fontos csoportjának, az előre meg nem
határozott időtartamra tervezett, egymást követő részegységekből (számokból,
füzetekből, kötetekből, évfolyamokból) álló kiadványnak az összefoglaló neve. A
részegységek szabályos vagy szabálytalan periodicitással jelennek meg, és rendszerint
számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelenésük különbözteti meg
őket egymástól. Jelleg és tartalom szerint azonban nagy hasonlóságot mutatnak.”
szótár:
„[…] egy bizonyos nyelv szókincsének jelentős részét dolgozza fel, s […] az egyes
szavakra, szókapcsolatokra, esetleg kifejezésekre vonatkozó információkat
tartalmazza.

8. b)
- enciklopédia: David Crystal: A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest, 1998.
- kézikönyv: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Osiris, Budapest, 2006.
- lexikon: Új magyar irodalmi lexikon I–III. Akadémiai, Budapest, 2000.
- periodika: Irodalomtudományi Közlemények.
- szótár: Kugler Nóra – Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelvi fogalmak kisszótára A–Zs.
Korona Kiadó Kft., Budapest, 2000.

9. „Egy-egy tudományterület szaknyelvi irodalma, amely elsősorban az adott

tudományterülettel hivatásszerűen foglalkozók számára íródott, s kiterjed a fő és
kapcsolódó témakörökre, a kutatásokra és azok eredményeire, az általánosításokra

7
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

és a következtetésekre egyaránt, valamint a szakmai vitákra, rendezvényekre. A ~

megjelenési formái a szakkönyvek és a szakfolyóiratok.”

10. d)

szakirodalom népszerűsítő munkák

nyelv/stílus - szaknyelv - köznyelv
- formálisabb, bonyolultabb - olvasmányos, „olvasóbarát”
célközönség az adott tudományterületen érdeklődő laikus/átlagember
jártas szakemberek
tartalom kutatások eredményei a tudományterület alapjai
vagy általánosabb
érdeklődésre számot tartó,
izgalmasabb eredményei
hivatkozás más szerzők kötelező; sok hivatkozás nincsenek (vagy nagyon
munkáira ritkák)
kivitelezés/dizájn tartalomhoz képest kevésbé fontos, hogy „vonzó” legyen
fontos (pl. több kép, történetek,
több példa, magyarázat stb.)

11. MEK
- természettudományok
o orvostudomány, állatorvostan
o biológia, etológia
o környezetvédelem, természetvédelem
o fizika, atomfizika
o csillagászat, űrkutatás
o földtudományok, földrajz
o kémia, biokémia
o matematika, geometria
- műszaki tudományok – gazdasági ágazatok
o számítástechnika, hálózatok
o távközlés, telekommunikáció
o elektrotechnika, elektronika
o gépészet, automatizálás
o építészet, építőipar
o közlekedés, szállítás
o könnyűipar, vegyipar
o szolgáltatóipar, belkereskedelem
o mezőgazdaság, élelmiszeripar
o bányászat, vízügy
o anyagtudományok, kohászat
o energetika, energiahordozók
- társadalomtudományok

8
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

o filozófia, erkölcs
o történelem, helytörténet
o néprajz, antropológia
o könyvtártan, információtudomány
o irodalomtörténet, irodalomtudomány
o nyelvtudomány, kommunikáció
o pedagógia, nevelés
o szociológia, társadalomkutatás
o közgazdaságtan, gazdaság
o politika, államigazgatás
o jogtudomány, bűnözés
o hadtudomány, katonapolitika
- humán területek – kultúra, irodalom
o szépirodalom, népköltészet
o képzőművészet, vizuális művészetek
o film, színház, előadóművészet
o ének, zene
o szórakozás, játék
o média, tömegkommunikáció
o sport, testnevelés
o utazás, turizmus
o életmód, gasztronómia
o család, társas kapcsolatok
o vallás, egyház
o ezotéria, paratudományok
- kézikönyvek, egyéb műfajok
o lexikonok, tudástárak
o szótárak, fogalomtárak
o katalógusok, bibliográfiák
o térképek, grafikus anyagok
o kották, dalszövegek
MEGJEGYZÉS: A kereső fő kategóriái (jelenleg) a www.mek.oszk oldal bal felső
sarkában találhatók, azokra kattintva jutunk el a szűkebb kategóriákig. A kereső
további alkategóriákat tartalmaz; ezekkel további feladatok is adhatók (akár
csoportokban is), pl. ismeretlen szavak jelentésének kinyomozása, a diákokat érdeklő
tudományterületek rövid bemutatása stb.

9
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

2. Olvasás, jegyzetelés, vázlatírás

5. A feladat célja, hogy a diákok saját tapasztalataikat gyűjtsék össze; szintén jól
használhatók a tanár tapasztalatai. Fontos viszont, hogy tudatosítsuk: nincs objektív
alapja annak, hogy egy-egy jelenséget könnyűnek vagy nehéznek ítélünk; azokat a
dolgokat, amelyeket gyerekkorunkban sikeresen megtanultunk, nem találjunk
nehéznek, míg később igen nehéz új hangokat begyakorolni, valamint a nyelv olyan
vonatkozásaira figyelni, amelyekre korábban nem kellett figyelmet fordítanunk. Híres
példája ennek a kínai hanglejtés, amely szavak között tesz különbséget; mivel a
magyarban a hanglejtés sohasem szavak, hanem nagyobb egységek jellemzője, igen
nehéz megtanulnunk, hogy az egyes szavak hanglejtésére odafigyeljünk.
Segítségképpen megadjuk a magyar és az angol néhány olyan tulajdonságát, amelyet
általában nehéznek vagy könnyűnek szokás tartani.
- magyar:
o nehéz:
 határozott/általános ragozás (sőt általában: igeragozás)
 viszonylag nagyszámú rendhagyó tő (pl. egér–eger-, majom–majm-)
toldalékolása
 több európai nyelv beszélőinek számára az ajakkerekítéses a hang, az
ü, lágy mássalhangzók (gy, ty, ny)
 szórend
 a leírt szavak kiejtése (az európai nyelvekben viszonylag ritka ékezetes
betűk, betűkapcsolatok (pl. ő, ny, sz) miatt)
o könnyű:
 az angolhoz viszonyítva: igeidők
 az írott és kiejtett szavak kapcsolata viszonylag egyszerű, logikus
 a szóhangsúly csak az első szótagon lehet
- angol:
o nehéz:
 igeidők rendszere
 írott és kiejtett alakok viszonya (bonyolultak a szabályok, sok a kivétel)
 a nem hangsúlyos szótagok magánhangzók redukálódnak → a
nyelvtanulás kezdeti szakaszában nehéz felismerni a folyamatos
beszédben elhangzó szavakat
o könnyű:
 ún. izoláló nyelv: a nyelvtani viszonyokat nem toldalékokkal, hanem
tövek meghatározott sorrendbe állításával fejezi ki
 → főnévragozás, igeragozás alig van
 → viszonylag hamar meg lehet tanulni az alapokat

10
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

6.
- Szabó Mária Helga: A magyar jelnyelv szublexikális szintjének leírása. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2007.
- Bartha Csilla – Hattyár Helga – Szabó Mária Helga: A magyarországi siketek közössége
és a magyarországi jelnyelv. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2006. 852–906. o.

7.
- tartalomjegyzék, fejezetcímek
- képek, ábrák
- szöveg gyors átfutása
- tárgymutató, névmutató (ha van)
- tipográfiailag kiemelt kulcsszavak, kulcsfogalmak (ha van kiemelés)
- fejezetek végén összefoglalások (ha vannak)

11
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

3. Tanulási stratégiák

6. asszociatív kapcsolatteremtés technikája: tanulási technika, amelynek lényege a

megjegyzendő információk már ismert információkkal való összekapcsolása
kulcsszótechnika: tanulási technika, amelynek lényege az új információt tartalmazó
szöveg legfontosabb elemeinek kiemelése és megjegyzése
locus-technika: tanulási technika, amelynek lényege a megjegyzendő információk
sorozatának egy képzeletbeli út állomásaihoz történő hozzárendelése

7. Vizuális:
- írott vázlat
- színek használata
- kulcsszavak vizuális kiemelése
- ábrák/illusztrációk
- táblázatok
Auditív:
- szóbeli magyarázat
- az új információt tartalmazó szöveg felolvasása
- a tanulandó anyag „felmondása”
- az új információ zenével való összekapcsolása
- ábrák, táblázatok tartalmának megfogalmazása
Kinesztetikus:
- rajzok, ábrák, illusztrációk készítése
- jegyzetelés
- írást igénylő feladatok végzése
- járkálás, mozgás lehetősége tanulás közben
- prezentáció készítése
MEGJEGYZÉSEK:
- A tanulók legnagyobb része a vizuális típusba tartozik. A kinesztetikus tanulási stílus
viszonylag ritka.
- Az írás a vizuális és a kinesztetikus típus számára egyaránt fontos, azonban más
okból. Míg a vizuális típust az írott produktum képe segíti a memorizálásban, addig a
kinesztetikus stílusú tanulók számára elsősorban az írás mint mozgás jelent
segítséget.

12
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

4. A mondat és a szöveg jelentése

1. forradalom: forradalmár, diktátor, békés demokráciában élő, történész

hang: siket, zenész, hangmérnök, fizikus
könyv: író, analfabéta, kisgyermek, látássérült
művészet: művész, művészet iránt nem érdeklődő, gazdag műgyűjtő, szegény
ember
tévé: sokat tévéző családok, tévé nélkül élő családok, hajléktalan,
bemondó(nő)
arab: arab, keresztény, zsidó, eszkimó
zsákmány: biológus, író, nyelvész/nyelvtörténész, kisgyermek
zöld: festő, színvak, környezetvédő aktivista, divattervező
tulajdonos: lakástulajdonos, lakásbérlő, rendőrnyomozó, kutyatulajdonos
főnök: főnök, beosztott, munkanélküli, diák
szerelem: boldog szerelmes, boldogtalan szerelmes, pszichológus, kisgyerek

3. vak ember: narancssárga, kilátás/panoráma, látvány, látás, festmény, felhő stb.

kisgyermek: denotatív, szorzás, stratégia, pszichológia, kétszikű, elektronika stb.
idős ember: szelfi, fullos, cool, lájtos, komment(el), poszt(ol), betép stb.

4. Az oroszlán simogatása veszélyes.

1. Az oroszlánt simogatni veszélyes.
2. Veszélyes, ha az oroszlán simogat.
János sokáig töprengett a tetőn.
1. János sokáig töprengett azon, hogy mi legyen a tetővel.
2. János sokáig töprengett a tetőn ücsörögve.
Két diákot minden tanár megbuktatott.
1. Minden tanár megbuktatott két-két diákot.
2. Minden tanár ugyanazt a két diákot buktatta meg.
Gézához nem mennék feleségül.
1. Nem mennék feleségül Gézához.
2. Géza az, akihez nem mennék feleségül, nem más.
A kutyám megharapta a macskád.
1. A kutyám megharapta a macskádat.
2. A kutyámat megharapta a macskád.

5. a) Lehetséges válaszok: a, b, e

13
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

5. b) c. – Mi újság?/Mi van Gézával?

– Géza feleségül vette Gizit.
d. – Kit vett feleségül Géza?/Lujzát vette feleségül Géza?
– Géza Gizit vette feleségül.
f. – Ki vette feleségül Gizit?/Alfonz vette feleségül Gizit?
– Gizit Géza vette feleségül.

6.
1. Géza szereti Gizit. semleges értelmezés
2. Géza szereti Gizit. fókuszos értelmezés (Géza és nem Alfonz)
3. Géza szereti Gizit. fókuszos értelmezés (valóban szereti, szereti és nem utálja)
4. Géza szereti Gizit? semleges értelmezés
5. Géza szereti Gizit? fókuszos értelmezés (Géza és nem Alfonz)
6. Géza szereti Gizit! semleges értelmezés
7. Géza szereti Gizit! fókuszos értelmezés (Géza és nem Alfonz)
8. Géza szereti Gizit! fókuszos értelmezés (valóban szereti, szereti és nem utálja)
9. Géza szereti Gizit?!

7. A: Kijelenti-e Ön, Kovács László, hogy az itt jelenlévő Tóth Máriával házasságot köt?
B: Igen.
***
A: Vádlott, beismeri a bűnösségét?
B: Igen.

8. a)
1. Gizi Gézát nem szereti.
2. Gizi Gézát nem szereti.
3. Gizi nem szereti Gézát.
4. Gizi nem szereti Gézát.
5. Gizi nem Gézát nem szereti.

6. Géza Gizit nem szereti.

7. Géza Gizit nem szereti.
8. Géza nem szereti Gizit.
9. Géza nem szereti Gizit.
10. Géza nem Gizit nem szereti.

11. Gizit Géza nem szereti.

12. Gizit Géza nem szereti.
13. Gizit nem szereti Géza.
14. Gizit nem szereti Géza.
15. Gizit nem Géza szereti.
16. Gizit nem Géza nem szereti.

14
 MEGOLDÓKULCS
Magyar nyelv és kommunikáció 10.
munkafüzet

17. Gézát Gizi nem szereti.

18. Gézát Gizi nem szereti.
19. Gézát nem szereti Gizi.
20. Gézát nem szereti Gizi.
21. Gézát nem Gizi szereti.
22. Gézát nem Gizi nem szereti.

23. Nem Gizi szereti Gézát.

24. Nem Gizi nem szereti Gézát.
25. Nem Gézát szereti Gizi.
26. Nem Gézát nem szereti Gizi.

27. Nem Géza szereti Gizit.

28. Nem Géza nem szereti Gizit.
29. Nem Gizit szereti Géza.
30. Nem Gizit nem szereti Géza.

31. Nem szereti Gizi Gézát.

32. Nem szereti Gizit Géza.
33. Nem szereti Géza Gizit.
34. Nem szereti Gézát Gizi.

8. b) (Körülbelül) azonos jelentésűek:

- Gizi Gézát nem szereti.
Gizi nem szereti Gézát.
Gézát nem szereti Gizi.
Gézát Gizi nem szereti.
Nem szereti Gizi Gézát.
Nem szereti Gézát Gizi.
- Géza Gizit nem szereti.
Géza nem szereti Gizit.
Gizit nem szereti Géza.
Gizit Géza nem szereti.
Nem szereti Géza Gizit.
Nem szereti Gizit Géza.
MEGJEGYZÉS: A feladat végzése során találkozhatunk egy érdekes jelenséggel,
amelyet (szemantikus) szaturációnak vagy szatiációnak hívnak. Ennek lényege, hogy
ha egy szót sokat ismételgetünk, átmenetileg nehezebbé válik a szó jelentésének
felidézése. (Ez – enyhébb formában – az elhangzott/olvasott szó által kiváltott furcsa,
bizonytalan érzésként is jelentkezhet.)

15