EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA ELEMI BÁZISTRANSZFORMÁCIÓVAL

3x1  3x2  x3  12  együttható-mátrix x-ek jobb oldali számok


x1  3x2  x3  4  3 3 1   x1  12 
     
5 x1  7 x2  3x3  10 A  1 3  1 x   x2  b 4  Ax  b
 5 7  3 x  10 
   3  

AZ ELEMI BÁZISTRANSZFORMÁCIÓ JÁTÉKSZABÁLYAI

1. GENERÁLÓ ELEM VÁLASZTÁSA

x1 x2 x3 b
Csak x -es oszlopból és e -s sorból választhatunk generáló
e1 3 3 1 12
elemet, nullát nem választhatunk és lehetőleg 1-et
e2 1 3 1 4 vagy -1-et érdemes
e3 5 7  3 10
2. A BÁZISTRANSZFORMÁCIÓ
xi
a generáló elem

mateking.hu
x1 x2 x3 b a generáló elem sorát
e1 3 3 1 12 leosztjuk a generáló
elemmel
e2 1 3 1 4
e3 5 7  3 10 az összes többi elemmel ez
történik:
az oszlopot
elhagyjuk ·
x2 x3 b
e1 6 4 0
x1 3 1 4 35 3 4
e3  8 2  10 7  8 12  0
1 1

x2 x3 b
e1 6 4 0
x1 3 1 4
e3  8 2  10 3. MEGINT GENERÁLÓ ELEM ÉS BÁZISTRANSZFORMÁCIÓ

ismét választunk egy generáló elemet és elvégezzük a

x2 b bázistranszformációt.
e1 10 20 A -1 nagyon csábító, de nem választhatjuk mert csak e -s
x1 1 1 sorból választhatunk, így ráfanyalodunk a 2-re

x3 4 5

1
 x2 b
e1 10 20
x1 1 1 4. AZ UTOLSÓ BÁZISTRANSZFORMÁCIÓ ÉS UTÁNA LEOLVASSUK
A MEGOLDÁST
x3 4 5

b
x2 2 x2  2
x1 1 x1  1
x3 3 x3  3

EGY TANULSÁGOS ESET

x1  x2  x3  x4  4
x1  x3  x4  2 

2 x2  x4  8 
x1  x4  5 

mateking.hu
érdemes olyan generáló elemet választani, hogy a sorában és oszlopában jó sok nulla legyen.

x1 x2 x3 x4 b x2 x3 x4 b x2 x3 x4 b
e1 1 1 1 1 4 e1 1 1 0 1 e1 1 1 0 1
e2 1 0 1 1 2  e2 0 1 0 3 e2 0 1 0 3 
e3 0 2 0 1 8 e3 2 0 1 8 e3 2 0 1 8
e4 1 0 0 1 5 x1 0 0 1 5 x1 0 0 1 5

x2 x3 b x2 x3 b x2 b
e1 1 1 1 e1 1 1 1 e1 1 2
e2 0 1  3 e2 0 1  3  x3 0 3
x4 2 0 8 x4 2 0 8 x4 2 8
x1 2 0 3 x1 2 0 3 x1 2 3

x2 b b
e1 1 2 x2 2 x2  2
x3 0 3  x3 3 x3  3
x4 2 8 x4 4 x4  4
x1 2 3 x1 1 x1  1

2
 VÉGTELEN SOK MEGOLDÁS, NULLA MEGOLDÁS, SZABADSÁGFOK

x1  x2  x3  3  az első két egyenletet

összeadva kapjuk a
x1  x2  x3  3  az első két egyenletet
összeadva kapjuk a
 
2 x1  x2  2  harmadik egyenletet 2 x1  x2  2  harmadik egyenletet, de a
jobb oldalon 5 helyett 6 van
3x1  2 x2  x3  5 3x1  2 x2  x3  6

ebben az egyenletrendszerben valójában csak ebben az egyenletrendszerben a harmadik

két egyenlet van, mert a harmadik egyenlet az egyenlet szintén az első kettő összege, de a
első kettő összege. vagyis több ismeretlen van, jobb oldal nem stimmel, mert 5 helyett 6 van.
mint ahány egyenlet, és ilyenkor az egyenlet- ilyenkor nem tud egyszerre mindegyik egyenlet
rendszernek nincs egyértelmű megoldása. teljesülni, vagyis nincs megoldás.

NÉZZÜK MEG, HOGYHA ELKEZDJÜK MEGOLDANI EZEKET AZ EGYENLETRENDSZEREKET AZ ELEMI

BÁZISTRANSZFORMÁCIÓVAL, VAJON HOGYAN FOG KIDERÜLNI, HOGY AZ EGYIKNEK VÉGTELEN SOK
MEGOLDÁSA VAN, A MÁSIKNAK MEG NINCS MEGOLDÁSA.

x1  x2  x3  3  x1  x2  x3  3 
 
2 x1  x2  2  2 x1  x2  2 
3x1  2 x2  x3  5 3x1  2 x2  x3  5

x1 x2 x3 b x1 x2 x3 b

mateking.hu
e1 1 1 1 3 e1 1 1 1 3
e2 2 1 0 2 e2 2 1 0 2
e3 3 2 1 5 e3 3 2 1 6

x2 x3 b x2 x3 b
x1 1 1 3 x1 1 1 3
e2 1  2  4 e2 1  2  4
e2 1  2  4 e2 1  2  3

x3 b ITT KEZDŐDNEK A PROBLÉMÁK x3 b

x1 1 1 x3 -at nem tudjuk lehozni, mert 0-t nem választhatunk x1 1 1
x2 2 4 generáló elemnek, a bázistranszformáció úgy ér véget, x2 2 4
hogy marad egy e -s sor.
e3 0 0 e3 0 1

HA MARADNAK e -S SOROK, AHOL MÁR NEM TUDUNK GENERÁLÓ ELEMET VÁLASZTANI, OLYANKOR
MINDIG VÉGTELEN SOK MEGOLDÁS VAN, VAGY NINCS MEGOLDÁS.

HA AZ e -S SOR ILYEN, HA AZ e -S SOR ILYEN,

AKKOR VÉGTELEN SOK MEGOLDÁS VAN AKKOR NINCS MEGOLDÁS
x-es oszlop b x-es oszlop b
e 0 0 e 0 NEM 0

3
A MEGOLDÁS LEOLVASÁSA A TÁBLÁZATBÓL A MEGOLDÁS LEOLVASÁSA A TÁBLÁZATBÓL

x3 b x3 b
x1 1 1 x1 1 1
x2 2 4 x2 2 4
e3 00 0 VAN MEGOLDÁS e3 00 1 NINCS MEGOLDÁS

a fent maradt változók úgynevezett szabad ilyenkor már nincs további teendő
változók, ők t, s és egyéb néven szerepelnek
tovább a történetben.

A MEGOLDÁS:

x3 b x3  t
x1  1  1  x1  1  t  1
x2 2 4  x2  2  t  4
e3 0 0

AZ ÁLTALÁNOS MEGOLDÁS:
x1  1  t

mateking.hu
x 2  4  2t
x3  t t  R 

SZABADSÁGFOK=nincs
SZABADSÁGFOK=ahány xi fönt marad
(most a szabadságfok 1)
RANG=ahány xi levihető
RANG=ahány xi levihető
(ez itt is 2)
(most a rang 2)

Az  és  paraméterek milyen értékeire lesz nulla darab, egy darab illetve végtelen sok
megoldása a következő egyenletrendszernek?

x1  x 2  x3  4 

2 x1  x 2  x3  5 
x1  2 x 2  x3   

x1 x2 x3 b elkezdjük megoldani a bázistranszformációval.

olyan sorban és oszlopban, ahol paraméter van, nem
e1 1 1 1 4
ajánlatos generáló elemet választani
e2 2 1 1 5
e3 1 2  

4
 x2 x3 b
amíg lehet, elkerüljük a paramétereket
x1 1 1 4
e2 1 1 3
e3 1  1   4

x3 b 1.ESET 2.ESET 3.ESET

x1 0 1  2 és  7  2 és  7  2 és   bármi
x2 1 3 x3 b x3 b x3 b
e3  2  7 x1 0 1 x1 0 1 x1 0 1
x2 1 3 x2 1 3 x2 1 3
e3 0 0 e3 0 NEM0 e3 NEM0 BÁRMI

végtelen sok nincs megoldás

ilyenkor x3 levihető és
megoldás
egy megoldás van

Az ,  és  paraméterek milyen értékeire lesz nulla darab, egy darab illetve végtelen sok

mateking.hu
megoldása a következő egyenletrendszernek?

x1  x 2  2 x3  x 4   
x 2  2 x3  x 4  1 

2 x 2  4 x3  x 4  4 
3x 2  6 x3  3x 4   

x1 x2 x3 x4 b x1 x3 x4 b x3 x4 b
e1 1 1 2 1  e1 1 0 0  1 x1 0 0  1
e2 0 1 2 1 1  x2 0 2 1 1  x2 2 1 1
e3 0 2 4  4 e3 0 0  2 2 e3 0  2 2
e4 0 3 6 3  e4 0 0 0  3 e4 0 0  3

1.ESET  3 2.ESET  2 3.ESET  3 és  2

x3 x4 b x3 x4 b x3 x4 b
x1 0 0  1 x1 0 0  1 x1 0 0  1
x2 2 1 1 x2 2 1 1 x2 2 1 1
e3 0  2 2 e3 0 0 2 e3 0  2 2
e4 0 0 NEM0 e4 0 0 0 e4 0 0 0

nincs megoldás  és  nincs megoldás  és  x4levihető, végtelen sok

bármi lehet. bármi lehet. megoldás, szabadságfok egy

5
 Számítsuk ki a
1  2 5 1
       
1 1  2  2
v1    v 2    v 3    v 4   
2 3 7 3
       
1 1  2  2
       
vektorokból álló vektorrendszer rangját, illetve állapítsuk meg, hogy előállítható-e segítségükkel az
 4  3
   
 3  2
a    illetve b   
7 5
   
 3  3
   

Akkor állítható elő az a illetve a b vektor, ha léteznek olyan x1 x2 x3 x4 számok, hogy

x1  v1  x2  v 2  x3  v 3  x4  v 4  a illetve x1  v1  x2  v 2  x3  v 3  x4  v 4  b

Ez tulajdonképpen két egyenletrendszer:

1  2  5  1  4 1  2  5  1  3
                   
1 1  2  2  3 1 1  2  2  2
x1     x 2     x3     x 4       x1     x 2     x3     x 4      
2 3 7 3 7 2 3 7 3 5
                   
1 1  2  2  3 1 1  2  2  3

mateking.hu
                   

megoldjuk: ezt is:

x1 x2 x3 x4 a x1 x2 x3 x4 b
e1 1 2 5 1 4 e1 1 2 5 1 3
e2 1 1 2 2 3 e2 1 1 2 2 2
e3 2 3 7 3 7 e3 2 3 7 3 5
e4 1 1 2 2 3 e4 1 1 2 2 3

x2 x3 x4 a x2 x3 x4 b
x1 2 5 1 4 x1 2 5 1 3
e2 1  3 1 1 e2 1  3 1 1
e3 1  3 1 1 e3 1  3 1 1
e4 1  3 1 1 e4 1  3 1 0

x3 x4 a x3 x4 b
x1 1 3 2 x1 1 3 1
x2 3 1 1 x2 3 1 1
e3 0 0 0 e3 0 0 0
e4 0 0 0 e4 0 0 1

van megoldás, így az a vektor előállítható. nincs megoldás, ezért a b vektor sajna nem
Például 2  v1  1  v 2  0  v 3  0  v 4  a állítható elő

6
Az a 1 a 2 a 3 független vektorok, és
v1  a1  2a 2  a 3
v 2  a1  a 3
v 3  3a1  2a 2  a 3

Mekkora a v1 v 2 v 3 vektorrendszer rangja, illetve előállítható-e velük a b  a1  2a 2  a 3 vektor?

A b vektor akkor állítható elő, ha van olyan x1 x2 x3 amire

b  x1  v1  x2  v 2  x3  v 3

mindenkit lecserélünk az a 1 a 2 a 3 vektorokkal felírt változatára:

b  x1  v1  x2  v 2  x3  v 3
a1  2a 2  a 3  x1  a1  2a 2  a 3   x2  a1  a 3   x3  3a1  2a 2  a 3 

a jobb oldalt átrendezzük úgy, hogy lássuk mennyi van az a 1 a 2 a 3 vektorokból

a1  2a 2  a 3  a1  x1  x2  3x3   a 2   2 x1  2 x3   a 3  x1  x2  x3 

mivel a 1 a 2 a 3 független vektorok, ha az egyenlőség bal oldalán egy darab a 1 van, a jobb oldalon

mateking.hu
is egy darab kell, hogy legyen, ha bal oldalon két a 2 van, akkor jobb oldalon is és ezért

1  x1  x 2  3x3
2  2 x1  2 x3
1  x1  x 2  x3

megoldjuk
x1 x 2 x3 b x1 x3 b x3 b b
a1 1 1 3 1 x2 1 3 1 x2 4 2 x2 2
  
a2 2 0 2 2 a2 2 2 2 x1 1 1 x1 1
a3 1 1 1 1 a3 0 2 0 a3 2 0 x3 0

A b vektor előáll: b  1  v1  2  v 2  0  v 3 a vektorrendszer rangja pedig három.

7
INVERZ MÁTRIX KISZÁMOLÁSA

 3 2  1
 
A   1 1  1
2 1 1 
 

x1 x2 x3 A változatosság kedvéért ezt is elemi bázistranszformációval

e1 3 2 1 1 0 0 számoljuk ki. Felírjuk a mátrixunk mellé az egységmátrixot:

e2 1 1 1 0 1 0

A I
e3 2 1 1 0 0 1

x 2 x3
e1 1 2 1  3 0
x1 1 1 0 1 0 Aztán jöhet a bázistranszformáció.
e3 1 3 0 2 1 Ha nem tudjuk mindegyik x-et levinni, akkor nincs inverz.
Ha mindet le tudjuk vinni, akkor van inverz és az x-es

mateking.hu
sorokat sorbarakva kapjuk meg:
x3
e1 1 1 1 1  x1 
1
 
x1 2 0 1 1 A   x2 
 3 0 2 1 x 
x2  3

 x1   2  3  1
x3 1 1 1 1
   
A   x2     3 5 2
x1 2  3 1  x   1 1
 3  1 
x2 3 5 2