Döntéselmélet

SZÁLLÍTÁSI FELADAT
 Szállítási feladat meghatározása
2

 Speciális lineáris programozási feladat.

 Legyen adott 𝑚 telephely, amelyeken bizonyos fajta,
tetszés szerint osztható termékből 𝑎1 , 𝑎2 , … , 𝑎𝑚
mennyiséget tárolnak. Adott továbbá 𝑛 felvevőhely,
amelyek 𝑏1 , 𝑏2 , … , 𝑏𝑛 mennyiséget igényelnek ebből a
termékből.
 Egységnyi terméknek az 𝑖-edik telephelyről a 𝑗-edik
felvevőhelyre való szállítási költsége 𝑐𝑖𝑗 -vel legyen
jelölve. Jelölje továbbá 𝑥𝑖𝑗 az 𝑖-edik telephelyről a 𝑗-
edik felvevőhelyre szállítandó – egyelőre ismeretlen
– mennyiséget. 𝑖 = 1, 2, … , 𝑚, 𝑗 = 1, 2, … , 𝑛
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Szállítási feladat meghatározása
3

 Feltesszük, hogy
𝑚 𝑛

𝑎𝑖 = 𝑏𝑗
𝑖=1 𝑗=1
azaz, hogy a tárolt áru összmennyisége megegyezik az igényelt
áru összmennyiségével. Ez nem jelenti az általánosság
megszorítását, hiszen vagy fiktív telephely, vagy fiktív
felvevőhely beiktatásával mindig elérhető az előbbi
egyenlőség. Olyan szállítást kell megvalósítanunk, amelynek
során minden telephelyről minden árut elszállítanak, az egyes
felvevőhelyek igényeit kielégítik, és ezt mind úgy teszik, hogy
az összszállítási költség minimális.
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Szállítási feladat meghatározása
4

 A szállítási problémát matematikailag a

következőképpen fogalmazhatjuk meg: Legyen adott
egy
𝑐11 𝑐1𝑗 𝑐1𝑛
𝐶 = 𝑐𝑖1 𝑐𝑖𝑗 𝑐𝑖𝑛
𝑐𝑚1 𝑐𝑚𝑗 𝑐𝑚𝑛
𝑚 × 𝑛-es mátrix, a költségmátrix. Legyenek továbbá
adva az
𝑎1 ≥ 0, … , 𝑎𝑚 ≥ 0( tárolt mennyiségek)
illetve
𝑏1 ≥ 0, … , 𝑏𝑚 ≥ 0( igényelt mennyiségek)
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Szállítási feladat meghatározása
5

melyekre a
𝑚 𝑛

𝑎𝑖 = 𝑏𝑗
𝑖=1 𝑗=1
teljesül. Meghatározandók az olyan 𝑥𝑖𝑗 mennyiségek,
amelyek eleget tesznek a
𝑛
𝑗=1 𝑥𝑖𝑗 = 𝑎𝑖 , 𝑖 = 1, 2, … , 𝑚
𝑚
𝑖=1 𝑥𝑖𝑗 = 𝑏𝑗 , j = 1, 2, … , 𝑛
𝑥𝑖𝑗 ≥ 0 , 𝑖 = 1, 2, … , 𝑚, 𝑗 = 1, 2, … , 𝑛
feltételeknek,
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Szállítási feladat meghatározása
6

s amelyekkel a
𝑚 𝑛

𝑐𝑖𝑗 𝑥𝑖𝑗
𝑖=1 𝑗=1
költségfüggvény felveszi a minimumát.

A szállítási probléma egy minimum lineáris

programozási feladat.

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Megoldási módszer
7

 Szimplex módszer
 m*n változós speciális termelésprogramozási feladat.
(hosszadalmas, nehézkes) – lásd lineáris programozás
általános esete.
 Disztribúciós módszer
 induló megoldás meghatározása után optimalizálás

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Disztribúciós módszer
8

1. Induló program készítése

2. Értékelés, hogy optimális-e (a hurok módszerrel)
3. A program javítása, ha még nem optimális.
(Ismétlés addig, amíg nem az)
4. Módosítás megváltozott feltételeknek megfelelően.

(Ahol szállítunk azt kötött elemnek, ahol nem

szállítunk azt szabad elemnek hívjuk.
A kötött elemek száma megegyezik a sorok+oszlopok
száma-1-el.)
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Példa
9

 4 gabonaraktárból 5 malomba akarnak összesen 200

tonnát elszállítani a lehető legkisebb összköltséggel.
 Raktári készletek: 40, 70, 60, 30,
igények: 30, 60, 50, 40, 20 tonna.
 Egységnyi költségek a raktárak és malmok viszonyában a
mellékelt ún. „Költség-mátrix” elemei szerint (eFt-ban):
 6 2 8 7 5
4 3 7 5 9 
 
2 1 3 6 4 
 
5 6 4 8 3 
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Északnyugati sarok módszer
10

 Északnyugati sarok módszer

 Az adott eljárás nem használja a megoldandó feladathoz
tartozó C = ||cij||m × n költség mátrixot.
 Legkisebb költségű helyek választása
 Frekvenciák módszere
 Vogel-Korda módszer

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Északnyugati sarok módszer
11

 Az igények kielégítését a táblázat bal felső sarkából

kezdjük r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 2 8 7 5 40
f2 4 3 7 5 9 70
f3 2 1 3 6 4 60
f4 5 6 4 8 3 30
30 60 50 40 20 200
 Majd, ha az első sort elszállítottuk, akkor folytatjuk a
következő sorokkal.

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Északnyugati sarok módszer
12

 Az igények kielégítését a táblázat bal felső sarkából

kezdjük r1 r2 r3 r4 r5
f1 630 210 8 7 5 40
f2 4 350 720 5 9 70
f3 2 1 330 630 4 60
f4 5 6 4 810 320 30
30 60 50 40 20 200
 A szállítási költség a következő lesz:
6*30+2*10+3*50+7*20+3*30+6*30+8*10+3*20 =
= 900 eFT

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Legkisebb költségű helyek választása
13

 Az igények kielégítését a táblázat legkisebb elemével

kezdjük r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 2 8 7 5 40
f2 4 3 7 5 9 70
f3 2 1 3 6 4 60
f4 5 6 4 8 3 30
30 60 50 40 20 200
 Fontos, hogy nem ürülhet ki egy lépésben egyszerre feladóhely és
rendeltetési hely (kivéve az utolsó lépés), így, ha ilyen eset
adódna, akkor a következő elemet kell választani.
 Ha egy sor (oszlop) kiürült, akkor az adott opszlopban (sorban)
kell a következő legkisebb költségű helyen szállítani.

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Legkisebb költségű helyek választása
14

 Az igények kielégítését a táblázat bal felső sarkából

kezdjük r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 240 8 7 5 40
f2 4 3 710 540 920 70
f3 230 120 310 6 4 60
f4 5 6 430 8 3 30
30 60 50 40 20 200
 A szállítási költség a következő lesz:
2*40+7*10+5*40+9*20+2*30+1*20+3*10+4*30 =
= 760 eFT

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Frekvenciák módszere
15

 A feladat megoldásához először egy új táblát kell

alkotni. r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 2 8 7 5 40
f2 4 3 7 5 9 70
f3 2 1 3 6 4 60
f4 5 6 4 8 3 30
30 60 50 40 20 200
Az eredeti költségmátrixot sorok illetve oszlopok szerint a
sorokban lévő költségelemek, illetve az oszlopokban lévő
költségelemek átlagával redukáljuk. Meg kell keresni a
legkisebb számot a táblázatban, és ott kell elkezdeni a
programozást. Ezt a módszert közelítő módszerként
használjuk. Jó induló programot ad, közel esik az
optimumhoz.
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Frekvenciák módszere
16

 Az igények kielégítését a táblázat legkisebb elemével

kezdjük r1 r2 r3 r4 r5
f1 -3,85 -6,604 -3,10 -5,10 -5,85- 40
f2 -5,855 -5,607 -4,10 -7,102 -1,85 70
f3 -5,45- -5,208 -5,706 -3,70 -4,45 60
f4 -4,45 -2,20 -6,703 -3,70 -7,451 30
30 60 50 40 20 200

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Frekvenciák módszere
17

 Az igények kielégítését a táblázat bal felső sarkából

kezdjük r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 240 8 7 5 40
f2 430 30 7 540 9 70
f3 2 120 340 6 4 60
f4 5 6 410 8 320 30
30 60 50 40 20 200
 A szállítási költség a következő lesz:
2*40+4*30+3*0+5*40+1*20+3*40+4*10+3*20 =
= 640 eFT

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Vogel-Korda módszer
18

 A feladat megoldásához először egy új táblát kell

alkotni. r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 2 8 7 5 40
f2 4 3 7 5 9 70
f3 2 1 3 6 4 60
f4 5 6 4 8 3 30
30 60 50 40 20 200
Az eredeti költségmátrixot sor majd utána oszlop minimumok
segítségével redukáljuk. A következő lépésben minden sorhoz
és oszlophoz a két legkisebb elem meghatározásával
különbségeket képzünk.

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Vogel-Korda módszer
19

 Az igények kielégítését a legnagyobb differenciánál

kezdjük r1 r2 r3 r4 r5 diff
f1 3 0 5 3 3 40 3
f2 0 0 3 0 6 70 0
f3 0 0 1 3 3 60 0
f4 1 3 0 3 0 30 0
30 60 50 40 20 200
diff 0 0 1 3 3

 Ha több van, akkor mindegy melyikkel indulunk.

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Vogel-Korda módszer
20

 Az igények kielégítését a táblázat bal felső sarkából

kezdjük r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 240 8 7 5 40
f2 430 3 7 540 9 70
f3 2 120 340 6 4 60
f4 5 6 410 8 320 30
30 60 50 40 20 200
 A szállítási költség a következő lesz:
2*40+4*30+5*40+1*20+3*40+4*10+3*20 =
= 640 eFT

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Induló program javítás
21

 Hurok módszer
Akkor kell javítani, ha a hurokérték < 0, azaz ij < 0.
Ha megtaláltuk, hogy hol javítunk  a szabad elemet programunkba
vonjuk.
Szabad elem mindig + sarok, utána váltakoznak!
Hogyan döntjük el, hogy mennyit lehet szállítani?
 A – sarkokon lévő mennyiség dönti el, hogy mekkora mennyiséget
lehet mozgatni. A minimálist kell választani, ezt lehet átpakolni.
A hurkon belül a – sarokból levonni, a + sarokhoz hozzáadni.
Minden szabad elemre el kell végezni! Egészen addig, míg nem jutunk el
az optimumba

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Hurok módszer
22

 Vizsgáljuk meg az egyik induló program feladatát:

r1 r2 r3 r4 r5
f1 630 210 8 7 5 40
f2 4 350 720 5 9 70
f3 2 1 330 630 4 60
f4 5 6 4 810 320 30
30 60 50 40 20 200

 Minden szabad elemhez fel lehet írni egy hurkot,

ahol a hurkot úgy kell meghatározni, hogy csak
kötött elemnél lehet fordulni. (Ha átmegyünk egy
kötött elemen, és nem fordulunk, akkor az az elem
nem lesz része a huroknak)
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Hurok módszer
23

 Vizsgáljuk meg az egyik induló program feladatát:

r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 2 8 7 5 40
f2 4 3 7 5 9 70
f3 2 1 3 6 4 60
f4 5 6 4 8 3 30
30 60 50 40 20 200

 Minden szabad elemhez fel lehet írni egy hurkot,

ahol a hurkot úgy kell meghatározni, hogy csak
kötött elemnél lehet fordulni. (Ha átmegyünk egy
kötött elemen, és nem fordulunk, akkor az az elem
nem lesz része a huroknak)
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Hurok módszer
24

 Határozzuk meg az első hurkot.

r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 2 8 7 5 40
f2 4 3 7 5 9 70
f3 2 1 3 6 4 60
f4 5 6 4 8 3 30
30 60 50 40 20 200
 8 szabad elemhez: +8-7+3-2=+2 -2 +8
+3 -7

+7
 7 szabad elemhez:+7-6+3-7+3-2=-2 -2
+3 -7
+3 -6

Minden további elemhez hasonlóan lehet meghatározni a hurkokat

Ha találtunk negatív hurkot akkor az alkalmazható a feladatra.
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat
 Hurok módszer
25

 Táblázat a hurok eredményekkel:

r1 r2 r3 r4 r5
f1 6 2 + - 40
f2 3 7 70
f3 3 6 60
f4 8 3 30
30 60 50 40 20 200

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Hurok módszer
26
-210 +7
Alkalmazzuk a negatív(-2) értékű hurkot:
+350 -720
A negatívval jelölt kötött elemeken a
+330 -630
legkisebb szállított mennyiség:
{10,20,30}  10, tehát ezt a mennyiséget lehet szállítani
a szab elemen. Minden + jelölésű elemhez hozzáadjuk,
minden - jelölésből levonjuk. -2 +710
A költségünk 2*10 egységgel fog csökkeni. + 60 - 10
3 7
+340 -620

Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat

 Hurok módszer
27

 Javítás alkalmazása:
r1 r2 r3 r4 r5
f1 630 2 8 710 5 40
f2 4 360 710 5 9 70
f3 2 1 340 620 4 60
f4 5 6 4 810 320 30
30 60 50 40 20 200

 A szállítási költség a következő lesz:

6*30+7*10+3*60+7*10+3*40+6*20+8*10+3*20 =
= 800 eFT
Az új táblázathoz is kell hurkokat keresni, amíg csak +
vagy 0 értékű hurkok lesznek csak.
Szikora Péter - Döntéselmélet - Szállítási feladat