You are on page 1of 3

9.

1 ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK


1.2 A mesterképzési szak megnevezése: ápolás (Nursing)

2.3 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő


megjelölése:
- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
- szakképzettség: okleveles ápoló
- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nurse

3. Képzési terület: egészségtudományi

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:


Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az ápolás és betegellátás alapképzési szak
ápoló szakiránya.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit


6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-29 kredit;
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 18-23 kredit;
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 26-30 kredit;
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 5 kredit;
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit;
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:


A képzés célja olyan egészségtudományi szakemberek képzése, akik ismerik a hazai
egészségügy működését, az ápolás közép- és felsőszintű intézményrendszerét és az
egészségtudomány szerepét és fejlesztésének lehetőségét a társadalom életében. Alkalmasak az
ápolás tudományos problémáinak megoldásában, új ápolási ismeretek felkutatásában és gyakorlati
hasznosításuk előmozdításában történő hatékony részvételre. A végzettek felkészültek
tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.
a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
- a biostatisztikai mutatókat,
- a megfelelő adatgyűjtési módszereket és adatforrásokat,
- a szakirodalom forrásait, a könyvtári és az internetes keresés módszereit,
- az egészségügyi tudományos kutatások alaptípusait,
- az alapvető statisztikai módszereket,
- az egészséget befolyásoló tényezőket,
- a jelentősebb betegségek epidemiológiáját,

1
Beiktatta: 32/2009. (X. 2.) OKM rendelet 10. §, 9. számú melléklet. Hatályos: 2009. X. 17-től.
2
Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 25. § (3), 44. melléklet. Hatályos: 2010. V. 31-től.
3
Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 25. § (3), 44. melléklet. Hatályos: 2010. V. 31-től.
- az egészségügyi és népegészségügyi rendszer működését,
- az egészségügyi menedzsmentet,
- a megfelelő egészségügyi jogi ismeretanyagot,
- az egészségpolitika és -gazdaságtan rendszerét,
- ápolástani kutatások alapját és módszertanát,
- a vezetéshez, irányításhoz szükséges ismereteket, módszereket;
b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
- az ápolási folyamathoz kapcsolódó szervezési és vezetési feladatok elvégzésére,
- népegészségügyi problémák, prioritások és célok megfogalmazására,
- együttműködés kiépítésére egyénekkel és intézményekkel,
- a modern statisztikai módszerek eredményeinek értelmezésére,
- programtervezésre, azok lebonyolítására és értékelésére,
- a szakterülethez kapcsolódó erőforrás-menedzsment feladatainak ellátására,
- költségvetés tervezésére és pályázatírásra,
- tudományos munka tervezésére, megszervezésére és lebonyolítására,
- egészség-gazdaságtani mutatók értelmezésére,
- a népesség egészségi állapotának jellemzésére,
- szakirodalom-kutatásra, a szakirodalom kritikus értékelésére, tanulmányok írására, előadás
készítésére,
- média-kommunikációra;
c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:
- kommunikációs készség,
- kreativitás, rugalmasság,
- probléma felismerő, elemző és megoldó készség,
- információ feldolgozási képesség,
- intuíció és módszeresség,
- tanulási készség,
- az egészségügy területén széles műveltség,
- környezettel szembeni érzékenység,
- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,
- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,
- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,
- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után
vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:


8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges
alapozó ismeretkörök: 22-29 kredit
egészségügyi menedzsment és minőségbiztosítás, népegészségtan-egészségpolitika,
egészségügyi rendszerek nemzetközi áttekintése, szervezet- és vezetés pszichológia,
szervezetszociológia, pedagógia, egészségügyi jog, munkajog, tudományos kutatás és
biostatisztika
8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 56-65 kredit
általános szakmai ismeretek: 18-23 kredit
bizonyítékokon alapuló egészségügy, prezentációkészítés és előadás-módszertan, korszerű
epidemiológia, egészség- és társadalombiztosítás, egészségfejlesztés-egészségpedagógia,
felsőoktatási ismeretek, egészségügyi informatika,
ápolási ismeretek: 26-30 kredit
ápoláskutatás, ápolásoktatás, ápolásvezetés és irányítás, projektmenedzsment, ápolásmarketing,
szakápolási módszertan, közösségi ápolás, transzkulturális ápolás és gondozás, korszerű klinikai és
farmakológiai ismeretek, genetika, klinikai és területi gyakorlatok;
diplomamunka: 12 kredit.

9.4 Idegennyelvi követelmények:


A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy államilag elismert középfokú (B2) komplex
típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. Az
államilag elismert nyelvvizsga letehető nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből is.

4
Megállapította: 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 25. § (3), 44. melléklet. Hatályos: 2010. V. 31-től.

You might also like