« orthetoen magyaraz © az alapoktol kezdi 2 nyelvtant e reszletesen elmagyarazza a kiejtest © » idealis kezdoknek www.angol.nameTartalom 1, Alapmeghatirozisok 2. Kiejtés megtanuiisa 3. Anyelvianulis 4, A szavak esoportositisa 5. Az angol nyelv tirténete 6. Névelé 7. A Mtezkst kifejeas ige 8. Mondatok a létigével 9. Kozelre és tivolra mutaté névmisok: e7, az 10. Hogyan kérdeztink? LL. Kérdés kérd6szival: ki? mi? 12. Hogyan kell tagadni? 13. Hogyan valaszolunk a kérdésekre? 14. A fSnév tBbbes sedma 15. A létenist kifejeaS ige tbbes szma 16. A this és a that mutatd névmisok tbbes szdma 17. Nem szabalyos tubbes szimok 18. A személyes névmis 19. A Iétezést kitejeaS ige Wilinb6i26 forméi 20. Revd alake 21. Hogyan vilaszoljunk rividen a kérdésckre? 22. Szdmok 1-t61 105g 23. Az angol ABC 24, A birtoldds kifejezése ~ valami valalié 25. Abirtokos névmasok 26. Whose? Kinek a, 27. A birtokviszony kifejenése az of elSKdrbszéval 28. Az enyém, a tiéd, az 6vék stb. 29, Az igékrét 30. A jelen idé BI. Atingy 82, A résees eset 33. A have ige 34, jelen id6 - kérdés 35. jelen id6 ~ tagadés 36. jelen id ~ tagadé-kérdé alake 87. jelen id ~ rovid vilase 88. have ~ tagadis 39. have - kérdés 40. A melléknevek kizép- és felsifokca 1. dsszehasonlités. better and better — egyre jobban 39 |. Hatirozbsa6k 1 39 . Felszélitis, parancsolés 40 5. Elotjérdseke 1 42 3. A there is kifejenés 43, 7. Hatirozész6le I 45, 3. Male id 47 . Rendhagyé mult idejé igek 48 50. mult id6 ~ kérdés 49 +t 16 ~ tagadés 50 - mitt dd ~ tagadé kérdés 50 A lige mile idejd alakgai 51 A have mult idejf alas fad 82 A make ige kilbnleges hasenélata 52 5. Igenéy Fénévi igenéy térgyesettel Az igék szbtéri alakja ). Segédigék - can . must ‘must be ~ bizonytia.. have to J. A havo ige kilbnleges hasendlata 60 . Névmisoke 60 5. Mellékneveket és hatirozészbkat médosité szavak 62 66. Acselekvés médjét meghatérozb szavak 63 67. Hatirozé fokozisa 64 68. Eloljérdscavak TL 65 69. Jov6 i 70 70. Folyamatos jelon id 72 TL. A befejezett 73 72. Befejezett jelen id 1 74 73. ‘Befejezet jelen id I 76 74. have got 77 75. have got to 78 76, [dét meghatirozs szavak és kifejerésele 79 77. Blblixbszavale IL 84 78. Vonatkozé névmésok ~ aki, ami, amely 85 79. Scimok - egy, kett5, hérom 87 80. Sorszdinok ~ els6, masodik... 89 81. Napok és hénapole nevei 90 82. Datumok or 83. Soorzészdmok - egyszer, kétszer... o1 | 84, Tértszdmok - fél, héromnegyed stb. 92go - [think $0/1 think not |. Befejezett mit id 5. Tizedes tirteke 5. Kerdészavale . Mennyiséget kifejez6 szavak 3. Hatirozatlan névmasok ). Folyamatos igeidéhen nem hasmnélt igék ). 586 idb ~ (to be) going to Folyamatos jelen id6 a jv kifejexésére 2. j8V6 id6 — (to) be to . Folyamatos miilt id6 . make (somebody) do (something) have (somebody) do (something) 5. Kotbszavake It~a mondat elején Itis I who.../It is me who... En is/n sem |. give — kiilénleges hasendlata do —kilénleges haszndlata ing will shall + may sight bbe able to 1. med to - used to . had better do '3. (to be) supposed to |. Feltételes mondatok I. Feltételes mondatok Il. . Feltételes mondatok IIL + Nem valésigos mii (kit méd ~ subjunctive) = would could ). should + ought to . Sadkihagrésok Hogyan kell taniicsot kérni/adni Hogyan kell javasolni valami Hogyan kell felajinlani val ‘Hogyan kell ethivni/meghivni valakit valahova - Hogyan kell megkérni valakit valamire 103 104 104 105 106 106 107 qn 112 112 113 113 13 113 4a 115, 116 116 47 47 7 18 9 119 120 121 123 124 125 125 126 126 127 128 129 130 131 1313. Hogyan kell engedélyt adni/kéeni ‘Hogyan kell panaszkodni ‘Hogyan kell boesdnatot kérni/magyarézkodni. Hogyan kell késodnetet mondani 2. Hogyan kell itbaigazitani valakit: - Hogyan kell véleményt mondani Hogyan kell egyetérteni Hogyan kell nem érteni egyet Hogyan kell ,igent” mondani Hogyan kell ,nemet” mondani Hogyan kell készinni talilkorskor Hrogyan kell kszinni bicetizdskor ‘Hoggan kell bemutatkozni/bematatni mésokat Teltelékszaval haszndlata beszdlgetés kOzben Hogan kell telefonon beszélgetnt i |. Fénévi igenéy hasmélata Az ingees alak hasmélata ” ‘Az ige harmadik alakja, mint igenév . Szenveds szerkezetii mondatok . Folyamatos jos id . Befejezett jews id Folyamatos befejezettjeten id6 1. 1. Folyamatos befejezett jelen idé IL. |. Folyamatos befejezett mult id 2. Folyamatos befejezett v6 id susye? - kérdés J. dare (to) get . Gyakori rendhagyé igh . Knyelvi roviditések1. Alapmeghatarozdsok oa gondolatainkat megosziuk valaki missal, azaz megvaldstiuk art, hogy Kas gondolatunk legyen. [Eredete: a latin communicare ‘wb, kbadss tenn? 2661 ered, ami pedig a communis 'ktiz6s s26b61 jon.) 2. Nvely Hogyan tudjulc a gondolatainkat mésokkal kiablai? Ennek a probiéménak a megoldéss NYELY. A nyelv az az esekdz, amelynek a segitségével a gondolatainkat meg tudjule osztant mic solkkal Annyelv egy adott kszisség (pl eay nép) ata ismert 6s hasenitjelrendszer. (Ex art jelenti, hogy ennek a kézisségnek a tagiai megegyeztek abba, hogy bizonyos hangok vagy hang. sorok milyen gondolatot képviseinek. lgy ezeket a gondolatokat dt tudjk egymésnak adi, ha ezeket a hangokat kimondjk) Ez a jelrendszer bizonyos seabilyok szerintépil fl, ame. Iyek szerint haszndlni kell az adott nyelvet Haart akarjuk, hogy megértsék, amit mondani akarunk, akkor a szabdlyok szerint kel hasenéinunk a ayelvet. Ezek a szabalyok sajnos nem allandéak, mert a nyelvek folyamatosan valtoznak, étalakulnak. Scerencaére nem valtoznale til gyorsan. (A nyeivet a nyelo testrészrl nevezték el, hiszen ex a legfontosabb testrész, amit a beszédhez hasandlunk) C@> £@) (@> sO 3. Anvely részei a) beszélt nyely — azaz a beseéd by irott nyely— azaz az érds 4. Besséd A beszéd az az esokbz, amelynek segitségével hangok titjin tudjuk megosetani a gondole- ‘ainkat mésokkal. 5. Hanged A hangz6k azok a hangok, amelyeket besaéd kézben Kiadunk. Ezeket a hangsailunk, széjunk, fogunk, nyeivink stb. segitségével hozzuk létre. A lilonbdz6 nyelveknck nem egyiormak a hangzi. Ezért nagyon fonts, hogy még a nyeltanulés elejen ismerje meg és aayakorolia be a tanulé az adatt nyelv hangrtit.6. Seb Anyelv legalapvetdbb exysége a s76. A 26 olyan hangokbél vagy leit betikb6lallé eavse, amely mindig egy gondolatot képvisel Ezt a gondolatothivjulc elentének. Baty szdnalk leet Egy S26 dat egy vagy tobb hangz6bél, de mindig van Sndléjelentése. Irisban a sb bebo Al, amelyee& hangok iott kp. Ezek bet vale razle volak: Paz Mbetteredetleg|Y] VA. Aww hulltd viet abrizola 7. Miamondat ‘A kommanikici6 épitdkive a mondat. Ez egy nagyon fonts adst. Usyanis a szavale én ‘magukban nem elegendéek a tkéletes kommunikcichoe, A mandat exy kerck egész gon dotat ‘A mondat szavakb6l al. A mondat lehet egyetlen sz6 is, ha az egy kerek egész gondolatot fejer i. frdsban a mondat végét az eli, hogy egy mondallezdré irsjelet(pontot,flkidlisjelet vagy Jkérdéjelet) tesotink a végére, Példdul: Anna Iény. A macsha fete. A hutya upat, A pont aztjelz, hogy vége a mondatnak. Scoban egy kis satinetet tartunk a mondat véén, pontosan oft ahol a pont van. Ez jelzi a hallgaténak, hogy vége van a mondatnak (vagyis annaka gondolatnal), és ezutin egy lj mondat (egy ij gondolat) kivetkcezik maj. 8. Maginhangzik ‘A magénhangzok azok a hangzék, amelyeknél a leveg6 akadly nélkl dramlik ki a si: junkon keresztl Ezek a magyar ayelvben: a, 4, é 1,0, 6, 8, 6, Usd 9. Missalhangrils ‘A méssalhangzék azok a hangzdk, amelyeknel a leveg6 valamilyen akadalyba ttkbzik, mi lkbaben keresatil megy a szdjunkon, ) zingés missalhangzé: amikor a hangszdlunk is rezeg (azaz zeng, vagy régebbi sz6val -aing) aang képzésekor: pl. b,d,g, 25, 2 stb. >) zingétlen méssalbangzé; amikor a hangszdlunk nem rezeg: pk, , sz stb, 10. A hicitési ieleke ‘Az angol nyelvben csakt 26 irot bet van, de kérilbell 43 hangzs, A kieitésiielek olyan bet, ametyeldcel az angol hangzikat jlo. Ennek a segitségével le tudjék ini, hogy ho- yan kell az angolsz6t KiejteniTee eee _ 2. Kiejtés megtanuldsa ‘Az angolnyevben hase hangoat nem weyanigy pez mit @ maayerkat Revs olyanangol hang vn, amelynk ven magyar megtllje a iegtbik ca hssont De slgen ‘is van, amihez még csak hasonlé sem taldlhaté meg a magyar nyelvben. (A magyarorszaigi nyelvoktatasban erre nem szoktak kellé figyelmet helyezni, ezért a magyarok legtibbje csi ‘yin, magyoeson ei ae anol sav aol ade hogy nem muta meg es rg fl ianuléna, hogy ezeket a hangoat HOGYAN kell kepent! Uys als win ck ‘agyonkeves ener kepes a eleteshangutansra) ‘Az ango siisk megatk ahi le segs hogy hogyan kell ast Kee, Nem minden sdtrugyanaooka a gsi jlekethnsnd, Mi askat a wabvns lke op hasndnameleet az ongo-matyar eta esa angele etal Saban hase nk A amerika seta mar oy Kiciteltrnek et Sserencae em kiss jlekafntosak,hanem a hanged! A Kieitést jel bet képviseik az angol nyelv hangabit A kietésijlek betii véltozhatnak, dea hhangz6k, amelyeket eek képviselnek, nem lesenck masok. A nyelvianuls eleén be kell gyakorolni a helyes hangzdkat. A helyes hangzdk begyakorlisa aban is seat, hogy hallés utén jobban megérisd az angol szavakat, hiszen ha ismered az angol nyelv hangzdit, alekor fel is tudod ismerni azokat. Fz nagyon fotos, mert ha rosszul fsmered a hangzékat, akkor nehezen vagy exyaltalan nem érted majd meg, ha egy valbdi an- sol nyeivi embert halla, Uny Iehet megtanuini ezeket a hangokat, hogy elJszbr valaki segit, 6 elmondje, hogy a ayelvednek, # szédnak hogyan kell linia, amikor ezeket a hangokat kiadod. Aztin meghall ‘aja, hogyan sikeril kiadnod a hangot, és megmondja, hogy min villoztass, amig j6l nem sited. Ezutén jon a gyakorlds, hogy a nyelved, a széd, hozzdszokjon, gy ahogy gyerekke- rodban is hozeé Kellett szoknia a magyar hangokhoz. Csakhogy feinéttként ex mar gyor sabban megy, hiszen sok hang hasonlé a magyar hangokhor. Az egyes hangok megtanulésa uutén, megtanulod a hangokat Osszekapesolni, vagyis az egyik hangbol atvdltani a mask Ihangra. El6sair a ket6, aztin a tbb szbtagokban, Nehday dra alat el lehet satitani ezzel a ‘médscerrel az angol nyelv hangzsités a kietés jeleket ‘A hangzékon kivll még egy nagyon fontos dolog van, ami nélkil érthetetlen lese ar angol Deszéd. Bz a hangstiy. (A hangsily aztjelenti, hogy valamelyik sebtagot erdsebben, nagyobb nyomatékkal mondod 4i, mint a wbbi szétagot) Az angol ayelvben ugyanis (a magyartél eltéréen) NEM MINDIG A SZAVAK ELEJEN VAN A HANGSULY. A helyes hangeiily az egyikclegiontosabb dolog az angol beszédben, Sokkal fontosabb, mint a magyarben. ‘Nagyon fontos: az angolban a hangstilyos sz6tagok erésen hangsilyosak, a hangstlytalanok ‘meg nagyon hangstiytalanok, Sokkal erésebb a ket kéztielterés, mint a magyarban. Gyakorold be egyesével akietés jeleket. Olyan ember segitsen neked, aij ismeri az angol nyelv hangzéit. Nagyon fontos, hogy mér az elején jl gyakorold be a hangedkeat! Figyelme sen olvasd el az, amit leiok az egyes hangzdkat ellé kei elek mele! ‘Az angol hangaik képzésénel nem estieséritink anayira, nem inizruk szét a sedjunkat annyira, ‘mint a magyar hangzSinél. Mindiglazén és puhén beszéhink, Azokat a hangzdkat, amelyek a ‘magyarban kemények, 27 angol lagyita, amit gy ér el, hogy egy kis h hangeét mond hozzd. A példaként megadott hangalakoknak mindegy, hogy mi ajelentse, mer itt nem seavakat tau Junk, hanem hangalakokat tanulunk elvasni, ezért NE FOGLALKOZZ AZZAL, hogy ezeknck vare jelentésik vagy sem, 3iin $e Maginhangaiie Tir] minta magyar hossai hang, csak nem Kell seéthdani a wAdat anayira, [hE] TSE] Cx] amagyar i hangtoleltér annyiban, hogy jobban szétnyituk a sedaket, vagy nyiltabb hang, és kevésbé hizauk szét asednkat. [it] Ifit) < Tel csukottabb szijal mondial, mint a magyar e hangot, COlyasmi, mint a magyar amber 2 mésodike hangia) [men] [help] 1 _nyitotabb szdjal mondjuk, mint magyar e langot. (mien) flee] 1. olyasmi, mint a magyar & hang, de a nyelv hatra seorul; hasonl6é hang, mind amit alkor etink, amilcor a torkunlat visa. [eles] [ast] f Lo] amanyar a és az o kbzotti hang. Inledbb az « hanghos van Kbzelebb. Kerekitet, de nem csilesritett siakkal ejfak. Gyakorlatiiag ex egy olya o hang, amit cslcsiriés nell kell ete. (Olyasmi, mint a magyar hang széban az'a hang) [dog} (trot Uo] hasonlita magyar 4 hanghoz, de a nyelved hid hatrébb, és'ne estiestrits annyire az aijkaiddal! [bred] [smal] 5s Cu] amagyar u hanghoz hasonlt, de ayisd egy kicst nagyobbra a s2id, és ne estesdrits annyira! [gud] [fut] {a1 minta magyar thang. Gus) (el) | [a] amagyar é hanghoz hasonls, de ividen és eréteesen eile san) (fan) ] To] Tiyen hang nines a magyarban, Ez a hang nem més, mint egy hamgoiy nélhil et | ‘magénhangzd. (Ebbd1 kivetkeableg csak hangsilytalan s26tagban fordul el6) EL ‘mosédott 6 vagy e hang. Nyitott szfjal, de ajakcsicsérités nell képezzil, Bay- | szerien esak nyisd ki a sedd egy kicst, és présej Ii egy kis levew6t a HidBelél, 6s i nyelvedel ne csindlj semmit! Az Ssezes izom a szdjadban el van laziva. (Probald ki, hogy elkezded ismételni bérmelyik magénhangzét, é egyre kevésbé hangsilyosen { ited, vagyis anyelvet 6 a sedjat ellazitod) (‘mito (a ‘el mutata, hogy mel sxétag a hangsiiyas~ sd a hie jlehl cx rise végén!) La] amagyar d hanghoz hasonlé hang, de nem kel eslcsériteni, 6 jobban sedt ell nytt a seat. (gall lls] Kettés maginhangok A keités hangzd kt egymas utén Kejett hang, amelyek kig8t nem tartunk salinetet AT] i zartjelben megadottbetik @ mér korabban megadotengol hangadat jek, nem pedi a | ‘magyar hanglat. | 1 Cer] amagyar éb6t Kindulé és [xh-ben véga8dé kettishangz6, Az jinkibb Znek hangrik. | [meni] [fer] a [far] [farnd) ; Lau} rovid 6 él kiindulé 6 (ul-ban végz6 ketishangz6. (nau [braun] | Lor] [o}-bél kiindulé és (r-ben végzid6 kettéshangz6. Az i inkabb j-nek hangzik. [bor] i [now] { Tow] a magyar é-b6l kiindulé és [ul-ban végzéd6 kett6shangz6 (az 6 enyhén Snek i ‘hangzik) A brit angolban jobben észeri ex a hang, mint az amerikai angolban. Raért vvan az, hogy tsbb mai angol szdtar mar [oul alakban adja meg a BRIT kiejtés esetén, és [ou] alakban az AMERIKAT Ketésesetén. [nou] [goul C19} [1-b61 kiindulé és (o]-ben végzéd6 kettéshangz6. Ura] [ara] Leo] amagyar nytt -b61Kiindulé és [o-ben vér2bd Kett6shangz6. (hea) [as] [ua] [uFbél kindulé és (6}-ben végeéaé kettéshanges. (tu9] [pyo] 4ier Ip] in tel in 101 tar Missathangzike liar ‘wp Vagys az ess peldban aig haat az [] hang, mig amie sodikban hallhatd. Alalban az amerkai angotbaninkdbl halhat6 egy Kissé ex a nagyon pain get (r] hang, a brit angolban pedig gyakoratilag nem cite ki (ngolmagyar az6téraban elfordul, hogy nem hasmajik ex, hanem helyette a sai végén egy kis cslag [* van a 826 beleeeben pedi Kagyjle) van, mia magyar se hang, {st [tc] olyan, mint a magyar s hang. (fi: [fell nines iyen magyar hang. A nyelved hegyét tedd a kit fogsorod ke, & ebben a helyzetben tara, fd Kia levegst a nyelv hegye afl fogsor Kono. Nyugodtan dugiukc i Kcst a nyetvinket a fogunkekizot! A hangszlak nem rezegnek iyenkor! A (61 hang helett ne etsink ¢ vagy sz hangot! Olyasn, mint egy # hang, amikor a nyelvinket nem a fel fogsor hatihor texzink, mint a magyarban, hanem a fox alhos, rob ki, hogy dgy mondaszthangot, hogy a felsdfogsor alo teszed a nyelved (chat eny ici kidugod! [0:4] [2a] ‘ugyanigy képerai, mint az el6at, sak a hangsedlunkis rezeg KSzben, A [8] helyett ne etsnk d vagy 2 hangot! Olyasmi, mint egy d hang, amikor a nyelvnket nem {els fogsor hoz teszink, mint a magyarban, haem a fog aor. Prébald ki, hogy sgy mondase d hangot, hogy a flsbfogsor alos teszed a nyelved (et ex) sit Kdugod) a:Bo"1 I mada"]lw] ines ijen magyar hang. A sedjunkat erekitve w bangra dil be, és nagyon vid t etése utinazonna skank a w hang util magénhang képasére. Ea yar korold be, nehogy v hangot ejtsél helyette! [wel] [wi:} [wen] (31 mint a magyar zs hang, ['plesa*] [ds] minta magyar des hang. [dseem} [exds] (11 minta magyar es hang. (fo (tt) {1 azt mutatja meg, hogy az utdna levd szétagon van a hangstily a szdban. A hangstilyos ejtés pedig azt jelenti, hogy a s26 egy részét nagyobb nyomatékkal ejtjik ki, mint a tb- bi rear. (Vanna olyansastira, melyle megadoak egy masik hanglyeet is [1 ami az tgynevezett masodlagos hangstily. Ez azt jelenti, hogy a sz6 andl a szdtagnal is hangsillyos, amelyet ez a jel ad meg, de van egy masik hangsily is a szdban, ami en- nél erésebb. Ezért csak olyan széban van masodlagos hangsdly, melyben elsdédleges hangsély is van.) — Némely szdtérban (foleg az amerikaiakban) a hangsiilyjelet a ‘hangstilyos sz6tag utén teszik, és nem elé. Mi ele tesszilk. [,xrr'entl] A thbbi hasandit betiit a magyarnak megfelelGen ejtjik. 3. A nyelvtanulds ‘Aimebtanulie néeei “Anyevtanl hirom réscbl il 11. Aszavak megértése és gyakorlisa — ez magaban foglalja a szavak helyes kiejtését is. 2, A nyelvtan megismerése ~ ami ital megtudjuk, hogy hogyan kell helyesen irésban és sedban mondatokat alot '. Asz6beli és irdsbeli kommunikacié gyakorlisa~ azaz mondatok, mondatok és mondatok. Asaitir A sodtér egy olyan ktinyv, amely szavakat és azok meghatdrozasait tartalmazza abécé sor- rendben Ez egy nagyon fonts sepédesrt, uganis ha hem érteaz egy vagy Wbb sexy Imondatban,akiorazt a mondatot nem fogod megerten. De a site segthetabben, hogy regertsd a sara. Meghatarozisok [Ameghatirozi (ray degen seval defini) az, mel kira egy 5 jlentadt. Vagyis a ‘meghatirozi a jlentat Sb az6 septogevelelmagvarézza. Asnb credete ‘Asob erefete megmutata, hogy erietey mitjelentet a sb. Az rede jelentsea anak az ax lapelenté, amelybala Keadbi elontésck ila. Ha erik az alajlenést,skcor Solial kénnyebben Iehet as tabbjelentéset megerten Aelvian ‘I ‘Anyelvtan megmutatia, hogy milyen szabalyok alapjén kell Usszerakt a Szavakat gy, hogy a rmondatok értelmesek legyenek mindenki szimara aki azt az adottnyelvet beszélta ‘Hiba a nvelvianuls sorin ‘Az angol nyeiv tanitisdnak egyik legnagyobb hhibaia a Kévetkezd: Act gondolisk, hogy esy angol s26 jlentése egy magyar szé. Csalchogy a szavak elentése az a gondolat, amit kéabini akarunk a segitségével, Réadisul az ange szavalmak sok jelentéstik var Keépzeitk el, hogy mi van alckor, ha egy angol s26 csak féigjelenti ugyanact, mint a magyar, amit bemagoltunk mellé. s ha ezek uttin nem abban a jelentésben talilkommk vele, akkor vajon érteni fogiuk a mondatot, amiben benne van? Biztos hogy nem. Félre fogjuk érten. Mia megoldés? A megoldés az, hogy a tanult angol s26 jelentéseit gyakorolni kell mondatok ban, hogy az a gondolal, amelyet 2 s26 jelent, kapcsolédjon az angol szé hangalakjahoz, Igy amikor haliuk mjd s26t nem a hozzé bemagolt magyar <26 jut esainkbe, hanem egyszeri cn csak értik, hogy mit akartak mondani. {gy nem Kell fefben visszafordtanunkk magyar, ami ceyébként nagyon lelassija a megértésinket, és réadasul még kényelmetlen is, ‘Hogvan tanuljunks szavakat? Nem elég, hia az angol s26 mellé bemagoljuk a melléirt magyar st fable (terbl] _asztal Ha ezt esindjuk, akkor esak betesziink a feakbe egy gépbe, hogy table ~ asta. tlyenkor, ha -meglétiuk az angol sa6t: table, akor elsabr a magyar s26 jut esainkbe (vagyis lefordijuk), ulna pedig a magyar széjelentése. (Lehet, hogy ez nagyon gyorsan tortenik az elmenkben, de akckor s Stésleges,hiszen az anyanyelviinkin sem gy értelmezzik a szavakat) ‘Bz nem jé médszer, ugyanis mikiizben az egyik s26tigy fordijuk, mar egy misik soit mondott az, aki Kommunikal hozzdnk angolul, és igy arra mar nem istudunk fgyelni A helves megeldés, hogy ne a magyar szét kapesoljuk az angol sedhoe, hanem a JELEN- ‘TESET, hogy ne Kellen fejben forditanunk, mikéeben kommunikelunk. Hlogyan tudjuk ext megtenni? Ennek a legegyszeriibh média, ha mondatokat mondunk vel, hogy a jelentés dsszekatédjin az angol szival (az angol s26 hangalakiéval). igy, amikor az angol sat haljuk, akkor az ngnigy emda eta moni) Ann is a girl, Anna lény. fue oe toy ‘onda, Valo valariben The cat is black, A mach te A mata ton fot a Tedng ie hte. Abe ie & when on Tale Abbor, hogy elmondjuk velamir6l, hogy milyen, melléinevebre van saikségink. A fenti két ‘mondatban a black (fekete) és a white Ger) melleknevek. (Hangleités 1A hangletés azt mutaja meg, hogy amikor a mondatot kimondjuk, akkor @ hang magassiea| Ihogyan creszkedlik (més sz6val et), vagy hogyan emelkedik. Fza mondatnak a dalama. {Az angol mondatoknak nem teljesen alyan a dallama (uanglejtése), mint magyar mondatok ak. Bar ar anol mondo hej damit Ganges) eb ell gyakroa Ext ey leayszerikijelentd mondat: _ . heoutntar a moat imgan | ‘Adam isa boy.9. Kézelre és tavolra mutaté névmdsok: ez, ‘A névmis egy olyan s5, amelyet valaminek a neve helyett haszdlunk. Eeést is nevezztk névmisnak, mert ez egy mésik név ugyanarra a dologra, amine a neve helyett hasendfjuk. PPelddul ha rémutatunk valamire, € azt mondjuk EZ’, akkor ez egy névmis, mert ezzel a ologzal helyettesitetik a nevét. Bet dgy hivuk, hogy mutaté névmds. ‘this (5:8) cz > a kézelunkben lev6 seemélyre vagy térgyra mutatunk vele. Thisisa pen. Ezegy toll (yenkor ramutatunk a dologra) Ee van egy tlt that [d2et] az > a think tivolabb lev6 seemélyre vagy térgyra mutatunk vel. ‘Thatisa table. Azegy seta. (ltt is rimutatunk esak tivolra) ‘Aton oy at (Ks Hasondthatiuk melléknévként is; this [61s] a2 it eo. x a(2) that [cet] a ot les az a(2) ‘This penis black." Feaiollfekete. ‘That manis old. Azaz ember bree. 10, Hogyan kérdeziink? A magyar nyeivben a kérdéseket dgy iejezziik Ii, hogy a mondat dallama, mas szbval a hhanglejtése més lesz, mint a sima kijelent6 mondatban. Az angolokndl is valtozik a dallam, de ‘ka seavak sorrendjét is megvéltoztatak, Ikjelent6 mondat Adam is a boy. Aa fi kérd6 mondat: 15 Adam a boy? Adm fii? This ig a cat. Es egy macsha, Is this a cat? x egy macska? ‘Thig dog is black. Ex a butya fobete. Is this dog black? Ex a kutyafehete? Ezek az eldéntendé hérdise. tel kell dOnteni, hogy igen vagy nem. — Péter i? - Igen, as[Hangieités az cldGntendé kérdések esotén; Mesicguzés: A mindennapi besaédben el6fordul, hogy a seavak sorrendjének megforditsa nékkil kérdeznek. Hyenkor csak a mondathangsily vagy a kérd6jel rauatja, hogy kérdésr®l van szb, Pk: Peter i a tall boy? ~ olyankor hasandlk eat, amikor a kérdezd nagy}abol tudja & vilast. 11, Kérdés kérdészoval: Ezakre a kérdéseize nem genet vagy ynemmel” kell vlaszon ane Ki Dk vila att xed ard sleds kerdanek aeverale kell egészite- ‘who [hx] Ki? kicsodaz A segitségével egy ismeretlen személyre kérdeatink r, akinek nem tudjuk a nevét: Who js this man? Kiexa ff? Kijelen6 mondat: That girl is Ann, Aza lény Anna, Kérd6 mondat: Whois that gil? Kiaz a lany? A llyen kérdést is a szirend megiorditséval képezzik, de az elejére még bekertl a kérd6 anéimds is. A who kérdé névmas az ismeretien személy nevét helyetesiti a kérdésben, ezért nevezzik névmasnak. what [wot] mi? micsoda ? Asegitségével egy ismeretien dologra, tangyra kérdeztink , amir6l nem tudjuk, hogy mi az Whatis this? Mix? Whatis that? Mi az? Kérdés; Whats this? = Mi ez? ‘Whatis that? Mi az? Wise Thisisatable, Br egyassal, «© Thatisawall. Az egy fa [Hangieités: |A kerdéscén van a hangsily az ilyen kérdé mondatokban, “ i }a. Hogyan kell tagadni ? FA ads nagyon eqysreri. A not ~ tagadit kfjezd~ ot Kell a ce ras, amit tage — = Anot [not] jelentése: nem. fa act akarjuk mondani, hogy valami nem olyan vagy nem ag, mint amir8l sz6 van, alkkor az “lea a6 el tessa ‘tis: This a boy. egy fi. ‘Tunis: Thisis not a boy. Bs nea ey fd ‘Annis nota man, Anna nem cy fe ‘Thisismot a cat. Eenem egy macsta. ‘That boy is not happy. ‘Aza fit mom boldog. Abérdsoket urvanigy thet asad érdéss Is this a girl? Bx egyliny? Is this not a gic? Exnem ey lény? Is this cat white? Ezamacsha fi? Is this cat not waite? Bra macska nem fekér? Keds Is this boy Robert? Ex a ft Robert? igenl6 valase Yes, this boy is Robert. Tgen, ea ft Robert kérdés: Is this a pen? Ex egy tol? tagad6 vias: No, this is not a pen, ‘Nem, ez nem egy tll. ‘Yes [jes] ezzel keudik az igenls vlaset ~ Igen. Isthis a pencil? (Bz ceruea?) > Yes, this isa pencil. (gen, e ceruza,) No [nou] ezze! keadjuk a tagadé valaset = Nem. Is this a pencil? Ez ceruea?) > No, this ismota pencil. (Nem, ez nem ceruza,) ‘Tagad értelmi bérdéseknél Kérdés Is this nota boy? Tgenlé vila: Yes,thisisaboy. De igen, x ey i ‘Tasada-vilase No, thisis nota boy. Nem, exmem egy A tagadé értelmd kérdéselne! a yes vilasz aztjelenti, hogy de igen. Ugyanis az angol nyelv nem mond olyat, hogy: ,Agem-nem- mn". Ent a magyar nyelvben lehet, de az angolban nem! 514, A fénév tébbes sz4ma A tes st tent hogy valmib gn bb van hr ad, hogy valamibél tobb van madi madarake A tbbes szimot az angola sz5 végére tet s” betdveljela-a Bizonyos esetekben az ,s” elé egy ,e" het is be kel toldani:-e9: ret wee dog [42] © dogs fae ! uty uty Asxb vénére ragasstowt-s Kiel hhangot Kell citeni: a zingétlen missalhengzéle utin. Ezeknél a hangokndl nem hasmnljuka hangszilainkat, hat [het] halop = > hats) heets | book [bukl.Ainyo > books [ buks} cat [keet], macska > cal. hats] cal hangot kell eiteni: « zingés méssalhangzdk és a maginhangzék tin friend [frend], ardt > friends [frend] boy [bor], fit > boys [bow] pen [pen tol! réwer) > pens —_[penzl (-s2] hangot kell ejtenis [],{21,(J1. (411, (31, (43) hangok un. church [yf] templom > — churches (fot | box, [boks], doboz > boxes —['boksiz] Kiss {kas}, ss > kisses [asm] bus [basl,due = >—buses— [hasiz] z.-v vii szavak helvesirésa y > vies ‘Acy-ra végzédé seavaknal, ha az y eltt méssalhanga6 van akkor az ybél i bet lesz és tigy jn hozza az-es: baby {berbr],hishaba abies (berbyz | country (kantr), orsaig countries [kantriz } lady (lerdr), hlgy ladies leraz15. A létezést ‘Alige tubbes szémi alakja: are [a:"] The books are red A binyoe pirosak A .Rinyock sannak pivasa ‘Az angol nyclvben a mellékneveket nem Kell ragozni. A példdban is Wtszik, hogy a red rmeliélnevet nem kell tibbes saimva tenn ‘Tagadis: The cats are not white. A macskk nem ferret. Kérdés: Are the boys tal? A file magasak? 16. A this és a that mutaté névmdsok tébbes szima A this tbbes seam slakja: these (6i:2) - kézelinkben ev tabb dologra mutafunk ra vele. ‘Athat tobbes sean alakja: those [6ouz] -t6link tévollevé tab dologra matatunk ré vee. ‘These are girls Ezek ldnyo, ‘Those are boys. Azok fk. ‘These doors are red, Ezek az aitékpirosak ‘Those cars are white. Azok az auth fohérek Kérdés: nga ‘Are these girs? Ezek Jinyok? ‘These are not girs. Keak nem lényok ‘Are those doors? Azok ajtdk? ‘Those are not girls. Azok nem lényok ‘Arethese good? Ezek jk? ‘These are not white, Ezek nem fehérek ‘Arethose black? Azok fketéh? ‘Those are not black. Azok nem foetéh What are these? Mik ezok? Who are those? Kik azoh? 17. Nem szabélyos tébbes szamok Vannak olyan ffnevek, amelyeknek nem sabélyos a tabbes sxima. Ime néhiny fontosabb, rendhagyé tbbes sami fnew: ‘TOBBES szAm child (faild], gerek > children [efldronl, gverebek man (men, foi > men [men], férfak woman [wumaa}, 2 > women fama), nok tooth [tu0l, fg > teoth ‘0, oguk foot atl, lab =~ feet‘, dick mouse [mas], qér > mice —_[maisl, gereh fish sf, hol ish, vagy fishes (fe), hala sheep [fi:pl,birka > sheep [fp], birkak “These ae children. Baek rch Are these women? Beck nik? ‘These are not teeth. Each nom ogak ‘Those are men ‘Azo fr ‘Ae those mice? ‘Azo egrch? ‘Those are not fish, Atak nem kala:18, A személyes névmas tudjuk @ névmés valakinek vagy valaminek a nevét helyettesi. A seemélyes néomds e87 4 seemély neve helyett al. Nagyon unalmas lenne, ha heszéd kirben mindig meg kellene fsmételni valakinek @ nevét. Tyenkor egy néwmdssal helyettesiik a személy nevét. Bzért 1ivjk ezt a névmdst seemélyes nérmisnak Ha példéul magunkrol akarunk besaéini, akKor furcsin hangoma, ha a sajat nevinkia hhivnénk magunkat, Iyenkor mayyarban az én saémélyes néymast hasméljule. Angolban ert tigy mondjuk:T [a 1 [arlén az, aki bessét jou (Sele SS esas ash he = [hi] 6 a2 a himnemd személy, akirél seb van, 1 she [fi] 6 a2 a ndnem személy, akirél seo van” . Pel es Sn Re Se limeaanercscea) a ease ae tae | they [6er] dk azok, akikrél vagy amikrél sz6 van i Eee nen oe | Erbiy, Guta 9 bones Foglaliuk tblézatba a szeméves névmésokat: ceqves sem ‘ibbes szim (cay ember ragy dogs van sf) (bb embers vagy log van 526) [1 személy I [al én wwe [wit] mi agate vagy you jus} te you {jw} he thi] 6 she (f:] 6 they {der 5k, exe, azok | fa advegy ak it at] ex, az incsenckjelen) ‘Az angol nyelvben nem hasendlunk kiln set ara, hogy én, dnd, maga, maguk, to, ti. Bat ‘mind a you széval fejezzilc i. Jelenleg nines az angol nyelvben killdn magdzé és tegeré forma, Ena tegezést haszndlom a magyar mondatokban. ‘Mosicgyzis: A kedvenc hiuiéllatok esetében a gazdik he/she -ként szoktak utalni réjuk, nintha személyek lennének. 819. A létezést kifejezé ige ki ‘A léte2ést kfejezé ige a magyar nyelvben is rendhagy6. Hiszen a lensi é a van nem nagyon hhasonlit egymdsra. Az angolban ugyanigy van, mert @ létige sz6térialakja be [bis], ennek ellenére itt ithatod, hogy am [em] alakiais van, Tam one [ax em) én mgy0b a Lamaboy. Enid vagrok. Lam happy. Boldog vagyok. you are... [jus e*] te vagy You area gitl Te ny vagy You aretall. ——-Magas vagy Beis ne [hi x2] Svan (fi, fri) Heisaman. — Oférf. Heis short. Galacsony She IS ce Le x2] Svan (8, any) Sheis agit. — Gagylény Sheissad. GO seomori itis Ute) eon. Itisahouse. Be egy héz Its good. Bei We are aan [wis a] mi vag uu... Weare happy. Boldogok vagyunh Weare women. Mi nde vagy Youare men. Tiféyiak oagytok Youaretal. Ti magasak vagytok you are wu. [Jur af] fi oagytok they are... [Ser a'] 6b vannak ‘They are cars. _Azok aut. 2th van wm ‘They are happy. Ok boldogok yes sim tbbes sm | LLszemély Yam [ar em] (én eagok) were [wis a] (mi) eagyun la személy you are [ju: aI (te) vagy —_youare (jus «I (i) agyok heis (hi: 12] ( van Iszemélv sheis (fi: 12] (0 van they are [der a] (dk, ezek) sannak itis ft x2] (ez, az) van Wiclentés: tngadis: kerdés: 1 kre: Tam. Tam not AmI__? ‘Am I not ‘You are. You are not, Are you__? ‘Are you not__? Tam ateacher. Tamnotaboy. AmIaboy? Am Inotaboy? Youare clever, Yow arenottall. Are youa student? Are you not clever? Who am P Who are:(MAAC oA 20. Révid alak _ ‘Az angol nyelvre jellemz5, hogy az angolok flislegesen nem szeretnek beszéln, Eaéstazokat a szavakat, amelyek nem fontosak, és nem hangsilyosak a mondatban, egybe szoktk mond ni egy masik sz6val, 6 még leis roviditk. A lerbviditésaztjlenti, hogy Kikmgynak belle ex vagy Wbb betit frisban ext dy jeldlik, hogy a kihagyott bet vagy beilk helyébe egy (°) Jet tesznek. Bbb61ltszik, hogy onnan hidnyzik egy vagy tbb beth, Neveazik ef ezeket x ve dlitettalakokat révid alakoknak vagy dsszevont alakoksal! {rdsban hivatalos silusban nem hasanjék ezeket a rivid alakokat. De ennek ellenére szoktsi hhaszndini a nem hivatalos stiusban.. Beszédben viszont szinte csak a rbvid alakokat hhasanaljle. Bzért ezeket is meg kell tanulni jl, 6 gyakorolni ke, mert ezelkel tllkozni fogsz a szobeli kommunikiei6 sorén. Ta (aml you're: [jus') ss he’s thie! she’s (fiz) Lats} 3 wo) Wael (i! isn't [xzontl, ['znt} aren't (‘arant], ant] 211. Hogyan valaszoljunk roviden a kérdésekre? Is this girl Ann? Bz alény Anna? telies vélasz Yes, this girlis Ana gen, ex lény Anna. grads: Are you healthy? Eszséges vagy? twlies vélasz, Yes, [am healthy. Ton, egéssiges vagwok. ‘Ha nem akarunk teljes vilaszt adn a kérdésckre, akkor eztrividen is megtehefjik. Arévid vie lasandl esakc a svemelyes névmst és a létigét kell megismételni: dé: Isthis boy a student? {clies igentS vilasz: Yes, this boy is a student. avid igenld vélase: Yes, he is. {elies tagad6 vilasz: No, this boy is mot a student. id tagadé vélase: No, he is not. Areyouaboy? Fi vagy? Isthis a pencil? Be egy coruza? Yes, Lam. gon, a2 Yes, itis. gen, a2 No, Tam not. © New, nem az No, itis not. ‘Nem, nem az »Hatngnd érdés van, akkora ves vilasz az jeleni, hogy de, igen ‘Are you notil? Nem oagy beeg? | Isthis boy not Robert? Ez af nem Robert? Yes, 1am, Degen, az ragyok | Yes, hes. De igen, 502. No, Tam not. Nem, nem vagok. | No, he is not. Nem, 5nem ax A this névmst a rivid vilasahan mindig az it nevméssal helyettesijal, Nézilk meg eat a pel dat Is this a boy? Yes, iti. No, itis not, 22. Szamok 1-t61 10-i Lone [wanl 6.six [sx] 2two tu] Z.seven [sevn] Shree (6ri:} 8. eight [ert] four (fl 9.nine [nan] Sfive [faw] —10.ten [ten] Fa valamibél tobb, mint egy van, akkor az angel azt a s2bttdbbes szdmba teszi one boy > two boys. one git] > ten girls one window > five windows (A.magyar a szimok uti szét nem tesa tubbes sedmba —két fi, tizliny stb.) 23. Az angol ABC _ ‘Az angol abécé betifinek a nevét nagyon érdemes megtanulni, mert ha példéul telefonon le ‘ell bettzniink valamit pontosan, akkor nagy hasendtfogiuk vena a bec def g bh i jk | m0 fea] (bk (sie [Ae] [e] [ef] [agi] (exh fax) Eager] Geer] [el] [erm] (en) op go rs tu vow x yz fou) {pi} Ou) (0 Les) (ti) Gur) [vi] (abl jus) (eks) [waa] (zed) ‘A mésike nagyon lényeges haszna annak, ha tudod j6l az abécét, hogy a seétrban nagyon ‘gyorsan meg tudod talani a szavakat. Képzeld el milyen gyorsan megunnéd a tanulést angoll, ha ot sabt ogy fl drdig keresnél ki a szdtérbéll24. A birtoklas kifejezése — valami valakié Amikor azt akarjuk elmondari, hogy oalamni salakié, az'6 tulaidons, hozd. arto, akkor annak a nevéhez egy (*) jelet és egy s bet tesztink. Fs utdna ijl, hogy mie van neki: John’s car Janos auton agit’ bicycle xy lany bicilge: Itis aboy's book. Bz op finak a binyee. Mary's dress is very nice ‘Mari ruhdja nagyon sé, Peter's wife is beautiful. Péter flesge gyingira David's idea is good. David diet i. ‘Ann's car is new. Anna autdja ti kisités: 2] hangot kel eiteni a zingés missalhangzsk és a magénhaig76k uti: boy's. ( bors] ets ( gore] Anns [eng] ‘Le Lhangot kell eiteni a zingétlen massalhangzék un: Kate's [kerts] Robert's [‘robatts] Jack's [dgeeks } = Jénosnat a. Liz] hangot kell eiteni [ ¢], (21, [J], [tf], {5}, 4g] hangok utén: James's Pdgesmaie] = Jakabnaba. ‘Bes exkmé exh exeténs Ha tobbes szimmti az akinek van valamije, és a szé ezért sre végatdik, pl. boys, girls, akkor nics étetie het wet onda vagy fra: Tyenkor saan a mona tle der i, hogy egy vagy bb sem van-e sah. {risban ete la boys? aa yenkoririsban elhagyjuk az set a wegen s ae i 1d ‘These are the boys” books. zak afk binyoet. ‘The girls? dresses are red, A lényok raja piros, “Termésectesen a rendhagyé tabbes szimii szavaknal a szokésos mbdon ifjuleés mondjul ‘men’s ‘women's children's Példale Itis the children's room. Bea gerckeh seobdja: Men's hats are grey. A fésfiak balapja str, Meciccms as erie es wit, még anikor va rag az angol mpelvben. A {7 el gen axe” bet ‘hgydst lena ext y's > bes wot rete. 225. A birtokos névmasok Aci felsorolt névmisokat bivtokos néomdsnak neveaztle, mert helyetesitik annaka neve, aki a birtokos, azaz akinek a birtokéban van valami, Ez gyakorlatilag a személyes névmésolmak @ Dirtokostjelé alaja, My caris old Az autom rigi Ita mya birtokos névmés, ami megmondja, hogy a birtokos az els sei ela seomélyd iets, azaz EN. Tehit a birtokos néomds megadka a birtokos seemélyét bs sxémét, vagys, hogy az én, te, 6, mi, ti, Ok kill melyi a birtokos. alanyeset: _birtokos esetz T ay (mail azn (oolamim) you your [jo"]_— ate (valamid) he his (iuzl a2 6 (valamiie) i, fore) she her ha] a2 (ualamiie) Cdn, no) it its ints] 4 (oalamije) (tire, dilatt) we our faus'] a mi (oalamink) you your >") ai (salamiteh) ‘they, their [dc'|___a26 (oalamifilt) is my car, Eeazén autim. ‘Your hat is beautiful, Ahalapod gyinyirf. ‘Who are his friends? Kika bardtai? Her dress is nice. Seip a rund. Isither hat? Beaz 6 halapja? This isa house. Tes dooris open. Ex egyhdz. Nyitve van az jtaja. ‘Thisisa table, Its legs are long. Re ogy asetal. A Idbai hose, Itis our fat Eza mi lakésun, Are your books there? A Binyoitek ott vonnak? ‘Their new house is modern, ‘Az ij haut modern. Isittheir dictionary? ear O sbtérak?26. Whose? [hu:z] _Kinek a...? 2 Kikneka.. 2 Rin Whose fnu:z} Kineka Kit. Néomés & meliéenéo is leet, Arra kérdertin ri vele, hogy kinek vagy biknek a tulaidonéban van valami ‘Whose bag is this? Kinch a asta ex? ‘Whose bicycle is this? Kinch a Rerdkpésja cz? Kérdés: | Whose bicycle is this? vélasz: Itis my bicycle. Ha tobb dologrdL kérdezzils Whose horses are those? Kine a lovai azok? Whose books are these? Kime a konyoeiezek? kkérdés: Whose cows are those? Kino a tohenei azok? villas: They are John's cows. Azok fines tohenei. Rovid vilaszs keérdés: “Whose is that car?” Kibas az auté? wilasz: “Peter's” Pert Lathatjuk, hogy nem kell Kimondanunk, hogy “Peter's ear", anéikil is egyértelmd, mir6} beszétink. Whose is this bag? Kigexa tk? ‘Whose is this bicycle? Kib exa heréhpar? ‘Whose is this bag? Itis your beg. ‘Whose are those horses? ig azoh @ lovah? Whose are these books? Kibexth a hinyooh? Whose are those cows? Kiéaok a tehenck? 216 beszéaben néha el lehet hagyni szavakat, ha anélkilis értelmes a mondatelentése 4‘Kéndésre adot vilasz hosszan és rividen Kérdés “Whose cows are those?” vélasz: “They are John’s cows.” “They are John’s, “John’s” ‘Ax ‘set legtobbszbr akkor szoktils haszndlni, ha egy szeméiynek a valamijéetl van sz, Bay ‘olyan dologrél, ami egy szemely tulajdona, ami egy svemélyhez tartozik, Ha példdul az asatal bail beszilnk, akkor valéjéban az asztal nem birtokolja azokat a labakat.llyenkor esupin arél van s26, hogy a Isbak az asztalhor tartoanalk, 27. A birtokviszony kifejezése az of [av] eloljarészéval Az of egy eluljirésa6 (viszonys76), amely birtokos viszonyt fez ki. Tirgyak esetében is lehet hasan, nem esak személyek esetén, minta's-et. ‘Megmutatja, hogy mink a része valami,ilete hinek a brtokdban van valami, vagy kihez/mi- hes tartozikvalabi/valami the house of John Jénosnak a héza the door of the house a hdznak a2 ataja the roofof the house a hdznak a teteje the brother ofmy father az apd batyia ‘The ideas of your friend are good. A barétoa tet job ‘The color of my car is re. A hocsim seine pros. ‘Ha duplatulajdonviszonyt akarunk kifejezn, pl a bardiném anyjnak az apj,”akkor, ha csak leet, vegyesen kell hasmndini a ké brtoklastIifejezé médot the father of my girlfriends mother ‘The windows of Joln’s house are clean. Jonos hézinae az ablabai tse. ‘The doors of Peter's car are blu. ‘iter autéiénak az ata békekA aaa cc A birtohos néomdsnak van eisy masik fata is, Ect nem fGnéwvel egyitt hasznaljuk, hanem ‘nallbn, ‘This ie my car Bear éx axtim, birtokos névmés: ay Tmarl your {jo} his fez} her tho] its tits] our faust] your {ja] their (800) ‘This s our house. ‘This cars mine. Beas aut az envim, Sndll6 birtokos névmis: mine [main] (az) enyém yours [jaz] (a) tiéd his uz) (aa) dud (i, fr hhers —lns"2] (az) doé (linge, nie) its ts] ead (tory, dologt) ours [aus] (a) miénk yours [jz] (a) ttih theirs _[8:oz]_(az) dobh, xeké, azoké This house is ours. Exami hdewnh Beahézamiénk Is that your car? Aza ti outbtok? Is that car yours? ‘Az az auté a tidteh? Are these the legs of the table? Ezeh az asetal bai? Yes, they are its, gen, ak. Whose is this bag? eza tisha? Itis mine. Ax onyén, friend of mine eqyik barétom bari az enyéimbél Ex egy killnleges kifejezés, mivel megmutatja, hogy az a dolog, ami hozzim tartozik, része ‘egy csoportnak. Azaz sab szernt lefordiva: egy bard az enybimbdl. dog ofhers some money af ours ay hut valamennsi a 629. Az igékrél ‘Aa ige egy olyan 826, amely lévezést vagy cselekvest fejez ki. A létenést kifejez6 igér6l mar volt Ax igeid6 sab aztjelenti, hogy az ,igének az ideje”. Az igeid art mutatja meg, hogy a cselek- ‘vés mikor thrténik, jelen id6 > a cselekvés most torténik a jelenben ammilt id6 > a cselekvés mér megtirtént a miltban JOv6 id6 > a cselekvés még nem tortdat meg, és nem most tUrténik, hanem a jévében fog megtérténai ‘Az igeméd art jelenti, hogy a eselekvést milyen médban mongjuk el. Pl: a kijelenté médnal egy valos dologrél beszétiink, olyanrél, ami tényleg megtrtént, most thrténik, vagy ‘ényleg meg fog trténni. Iyenkor kijelentiink valamit, ezért kijelenté méd. Ha valakinek ‘parancsolunk, akkor azt paranesolé vagy felsz6lité médnak hiyjuk. Axigeragozis aztjelenti, hogy gy alakitukc az it, hogy azt az igeidét, azt az igemédot, azt a személyt és szémot jelentse, amelyet ki akarunk fejemni vele. Ect digy tudjuk megtenni, hogy bizonyos ragokat ragasctunk a sz6 végére, vagy killénbizd segédigéket hasznélunk, hogy exek segédletével fejezzik ki, amit akarunk. ‘Kuilonleges igeldk az angol nyelvben: ‘Az angol nyelvben nemesak egyszeri igeidék vannak (jelen, milt,jOvé), hanem olyanok is, amelyek nem a eselekvés idejérél, hanem a eselekvés médér61 beszéinek. folvamatos igeidé: ‘A folyamatos igeid® megmutata azt, hogy az id6 egy pillanatihon képest a cselekwés fo- Iyamatosan tar, azaz az el626 pillanathan is folyta csclekvés, és a Kvetkez6 pillanathan is fog {lyn a csclekvés. Tehdtfolyamatosan zak a szeink elt Egy eselekvés lehetfolyamatos a jelenben, milan és jbvében is, ezért van folyamatos jelen 4, folyamatos mult id6 és folyamatos j8v6 146 is Iotyamatos ese a 226 egy pilaate befeiezettigeidé: ‘Megmutatja, hogy az id6 egy pillanatahoz képest a cselekvés mir befejezbddit, és megvan az credménye. Van befejezettjelen, mit és jv8 id. eteezercalelvés > 2185 ey planta ito Ezcket a killinleges igelddket sak akkor kell mad hasendai, ha fontos az, hogy a cselekvés| folyamatos-e vagy mér befejezBdott-e a mil, elen vagy j6v6 egy adot pillanataban,0. A jelen idd _ ‘Mar eddig is sok mondatot mondtunk a ltezéstkifejen6 igével. Azok a mondatok, emelyeket mondtunk a létigével, mind jelen idében voliak. A létigének a jelen iddben ilyen alakjai volta: De most clérkeatiink oda, hogy mir nem csak a Iétigét fogjuk hasendlni, hanem mindenféle inet Vegytink exy igét: speak [spisk] = angosan szavakat mond ki = beseél T__ speak (én) besztck ‘you. speak (te) beszblez hhe speaks [spiks) (6) besall she speaks © beszél it speaks (Ce) besetl, we speak (ini) besedionk you speak (i) beset they speak (Bi) besetinck Bot tig hivjuk, hogy végigragomni egy igét. yenkor minden sedmban és személyben végige smondjuk az ige lait. Lthatjuk, hogy a sima jelenid6ben az igék ragozisa egyszerti, Csak az egyes sedm harmadile személy esetén kap egy -8 agot: hhe speaks she speaks it speaks -ALtobbi esetben nem valtozik az ige szbtéri alakja. Az ige s26térialakja az az alak, ahogyan a se6tirban tani fogjuk az get A s26tér alak az ge ragozatian alakja, ‘Aes bel kijtésére a szb végén ugyanazok a szabdlyok érvényesek, mint afbnév tabbes se&- dt jelents s esetén: zones hang uta: tal reads [risdz] (he reads = 6 olvas) ongétlen ulin: [s] helps " {helps} (he helps «5 seeit) (sLlel fits) ttf fas) utin: fie) iste (hs:2] (he kisses = 6 cs6ko) eya ceclehvés tirava ~ Ha a cseickvés hatissal van valamire, vagys b a eselekvés valakire vagy valamire inényul, akkor az a cselekvés térgya, més néven a csclekvés ofa. Act az igét, amely egy olyan cselekvéstjelent, ami valamie irinyul,tehat a cselekvésnek van targya, azt az igét targyas igének nevezzik. ‘Nézztnk egy péidt a tirgyas igére: csclehé cat lst] = eik (ela) cselekoés ceva: bone [boun} = cont ‘The dog cats a bone. — angeamgemn PE we og bone ulin tt s26 acseckviéstimva: eat an apple. En ech exyabmdt Ecce egy abmét —lithatjule, hogy @ magyarban a szbhoz ragasztot- bet mutata, hogy az a ceelekvés trgya. ‘Az angolban nem kell semmit sem ragasztani a szihoz, AbbéI ltszik, hogy ax a eselekwés célailletwe tirgya, hogy az ige uténtessatk, Aszemélves névmésok tirgvas alakia Ha személyes névmndssal fejezmik ki a eselekvés tirgyat, aban az esetben a személyes névandsok tirgvas alakjat kell hasendlaunk: alany eset: ting eset: T me Tm] engem you you ju) téged he him fm] Gt, ert) she her Ina] ot én, not) i it ne) et we us las] minket you you ju] titeket they them (Gem) ke, azokat,excket Shelovesme. Lloveyou, Welovehim. (love flav] = szeretvalakit) O szeret engem. En scratch tiged. Mi seri dt A .személves névmisokc tingvas alakia a Iétige utén ‘Aldtige utin a személyes névmas targyas alakét haszndljuk (nem tigy, mint a magyarban) Who is this? Itis me. Bzhi? (Be) én sagyok isnot her. Beem & [a gy an erdete« magyar nyeben: Eredetileg a pseot neve gy. A paesokat hase cba, ani bke vl. Ket este & srvereene tra. A pea kzspce kt oo. A try sb ext, akkor mie, flab is eentet. Att telembentehit ma led valamine sf, ryt A apt = ‘eles cites Au, hogy mie irdnyel sees] 232. A részes eset Sokszor a eselekvések valaki vagy valami cedmara trténnck. Azt a s26t, ami eat a valakit vagy valamit jelzi a mondatban, réazes eaethe kell tenn. A magyar nyelv a részes esetet gy jell, hogy egy -nak vagy nck szécokét ragasat a sab vegére: give Ann an apple. Give [gw] = ad valakinet valamity ‘Adok Anndnak egy alma She gives Peter a hat. 6 ad Piternek egy Ralopot Ha személyes névmdssal akarjuk kifejezni, hogy kinek a részére trténile a eselekvés, akkor a tirgyas alakjt kell haezndlni a személyes névmisnale: me (nil engom you jus] tiged he him = thum]_—_&t Git, fort) she her Tho] &t lint, not) it it loth et we us Las] minket you you [jus] fitetet they. them _~ [em] __dhet, azokat, zcket Példils: give you an apple. He gives her a pen. En adok nobed egy almat Coad neki egy tliat. 33. A have [hav] ige _ ‘Ahave (hier ge Birtolit eer i Jelentése: ave = bir alamivd, ean nob alam have acar. Van egy autém. (En birok egy axtéval.) Ahhave ize ragozisa: Thave (hav) neta van you have eked vom he has — (hez] she has ci van ithas we have bine van you have nektek van they have chit van Lathatuk, hogy ezt az igét nem teljesen dgy kell ragozni, mint a normélis igéket. Bzérteztdigy is hivuk, hogy rendhagy vagy killdnteges ig. You have money. Van pénzed She has ared table, Van egy pivosasztala Ihave time. Van idm. 3034, jelen idd — kérdés _ Kordbban mr vit 26 rl, hogy a kérdéseket az angolok a wabrend megiorltsival hoz ler, € természetesen a mondatdallama is valor ‘As cgyncer jelen inl a érdschet a do [du] (= tenn, snd) ie eee! kéezzh, ‘ze ben a esetben ado igt segddighnek never SepédigeKn nin dnl jlentise, sak czy masikigévelegyt lent valamit.Egyes exam harmadik szralyben (te, she it) at alakja megvatoail does [daz] lesz bebe ‘Tehit két alia van: do [du:] és does [daz] do 1 speak? dn besileh? do you speak? te beste? does he speak? beszil? does she speak? Desa? does it speak? ex besel? do we speak? mi beszétink? do you speak? ——_#ibestlak? do__they speak? dk beséluek? Doyouea? _Teaszel? (eat [st] = esl) Does she drink? isa? (@rink [drank] = isa) Kérdés kérdéseival: Akkérdészavakat a do ésa does segédige elé kell tenni a kérd6 mondatokban What do you eat? Mit exel? What does he drink? Mit isk 6? ‘Kérdés “does! nétk Ha arra kérdezink rd, hogy Ai vagy mi végal a cselekvést, akkor nem kell a dows segédiget ‘hasendinunk, hanem magat az igét ragozaik, azaz hozzatesszik az ragot az igéhez, 6 ebbél litszik, hogy az egyszerd jelen idérél van sz, lyenkor mindig valamilyenismeretien személy re vagy dologra kérdeztink ra Who drinks water? Ki izikvizet? (water ['wots"] = vi) ‘What eats cat? Mieszik macshit?eT 35. jelen idé—tagadds _ Aagadést ado, does sepétige& anot tgadoazé segs kipezi T do not speak x nem beszlck you do not speak te nem beszélez hhe does not speak em beseél she does not speak nem beseél it does not speak ex nam beszél we do not speak mi nem beseélink you do not speak ti em beszilck they do__not_speak dk nom beseétuek Shedoesnotiove you. mem szerettége. do not drink water. Bn nem iscom viet ‘They do not sleep. Gk nem alszanak. (sleep [slip] tagadis, rvid alaks ‘Az &i8 bessédben a rivid slakokat haszndljék az angolok. Ezeknél a do és a not seavakat, ‘Ssszevonjék. donot > don’t [doune] doesnot > doesn't — ['dznt] {rdsban egy (*) jel mutaj, hogy ott kihagytunk egy betit. (know [nou] = tud, ismer) T_ don't imnow én nem fudom you don't know —— tonem tudod hhe doesn’t know Som tudja she doesn't know Gem tudia it doesn’t know enor tudia we don't know =i nem tudjeh you don't mow ——tinem tuditok they_don’t_know __dk nem tui {don'tkaow him. Nom ismerem 6 She doesn'tiove you. nem szerettged.6 sz6val do 1 not do you not does he not does she not does it not do we not do you not do__they_not Do I not sleep? 36. jelen idé — tagadé-kérdé _ A tagadékérd6 mondatokat a szokisos médon képezzik,forditott szbrenddlel € a not tage- speak? speak? speak? speak? speak? speak? ‘speak? speak? Does she not love me? Kérd6.tagadé mondatok révid alakolkkal: ‘A sabbeti kommunikicidban a rdvidalakokat szoktdk hasendlai az angolok, don’t I speak? don't you speak? doesn’t he speak? doesn't she speak? doesn't speak? don't we — speak? don’t you speak? don't___they speak? Don't you drink? Doesn't he know? ‘Tagads kérdés kérdSszéval: Who does not love me? Who doesn’t know that man? alak nem bezhleh? te nem beseélz? nem besatl? 6 nem besatl? ex nem besél? ‘mi nom bescink? tiem besedtek? nem besebinek? Nem alszom? One szeret engem? x nem besellk? femem beséle? nem beseél? 6 nem based? ezxnem bell? ‘mi nem becetlink? i nem beseitek? Senem bescéinek? Nem isl? nem tuaja? Kordbban lttuk, hogy he arra a valakire vagy valamire kérdeztink, aki a cselekvést végr, ake ‘kor @ does szét nei haszndjuk a kérdésben, ela: ‘Who loves me? Ki szerel engem? ‘Tagadésndl viszont venkor js a does not segitstaével tazadunk: Kinem seretengem? Kinem ismeri ast az embert?37. jelen id6 — révid valasz Roird vilasszal a kovetkez6képpen Ichetvélaszolni a kérdésekre ajelen idGnét Do you know me? Ismersz engem? Yes, Ido. Tgon, ismerich No, I don’t. ‘Nem, nem ismerlh Does she sleep? Satait? ‘Yes, she does. gon, alszik. No, she doesn't, ‘Nem, nem asc. A rtvid vélaszndl a yes, no szavak utin csak a svemélyes névmast és a do, does, don't, doesn’t segédigét kell haszndini, ttl flgaden, hogy igenl6 vagy tagadé a valasaunk. 38. have — tagadas Atagadast a do segédige megfelelé alakjaval képezzilk: Teles alk: [/ou/e/they do not have Ido not have money. Nincs pénzem. he/she/it does not have She does mot have time. Nek nincs idee. Ruvid alk: H/you/we/they don't have Wedon’thaveacar. Nines autink. he/she/t doesn'thave Peter doesn't havea pen. Péternek nincsen tala so! seatdise né a ‘A méeike méd, amit régen fev hasandltak, de mira mér nem nagvon hasmillk, hogy egyszeri- ena not tagadéez6val képezzik a tagadést. Azolyan igék, mint azis, are, have, has kildnlegesnek szamitanak, mert nem tigy kell ket hhasanélni, mint a tobbligét, Onall6an hasaaljuk Oket, és nem kell do segédigét tenni mellé- jit Tobb ilyenigérdl is lesz s26 késdbb. ‘Achave is ilyen ige volt valamikor. De mira mér kezdk tgy hasendlni, mint akirmelyik igét. aért a have igét kéttleképpen is lehet hasandlni, Rendes igeként és killileges igeként is, (Rendes igekéot gyakrabban hasznljak:) Thave not acar. Nines autim. She has motmoney. Nines pénze. have not > haven't {heevnt] hasnot > hasn't {haznt] You haven't dogs. [Ninesench iti He hasn't money. Nincsen poze.What do you have? ‘What does she have? fagad6 kérdés: Do you not have a book? Does she not have a hat? ‘What do you not have? ‘What does she not have? Ovid alakok: Don’t you have acar? Doesn’t she have a pencil? ‘What don't you have? ‘What doesn't she have? 39. have — kérdés Do you have a book? Does she have a hat? Van hinyoed? Van balapja? Mid vax? ‘Mije van medi? Nines inyued? Nines halagia? Mid nines? ‘Mije nines neki? Nines autéd? Nines cerucdja? ‘Mid nines? ‘Mie nines ki? érdés a szbrend megforditéséval do néllcil: » Amésik méd, amikor nem hasznaljuk a do segédiget, hanem a szérendet fordtjuk meg digy, ahogy azt a lége esetében tettik Kzzel csak nagyon hivatalos vagy irodalmi szivegekben taldlkozhatunk, mertezt« kérdez6 format nem igazdn hasendjak mar a beszélt nyelvben, Have you acar? Has he money? Have you nota car? Has he not money? Haven'tyou a car? Hasn't he money? vid vilasea do sonédige nélkili kérdésore: Have you a car? Yes, Ihave. No, Thaven't, Haven't you a car? No, Thaven't. Yes, have. Van aud? Van pénze? Nines autéd? Nines pénze? Nines atid? Nines pinze? Van autéd? gen, van. Nem, nines. Nines autéd? ‘Nom, nines. De igen, vox.40. A melléknevek kizép- és felséfoka ‘A. mellétnevek olyan szavak, amelyel elmondanak még tbb informaciét a fnévrSl, vagy asi meléknévr6], amelyre vonatkoznalk. Ha van két dolog, vagy személy, amit vagy akitdssze tudunk hasonltan,altkor azok kt ki tudjuk vélasztaniazt, amelyik szebb, jobb, izgalmasabb, magasabb, Kkivérebb sib. Az ‘sszehasonlitis eredménye, hogy réjvink, hogy az egyik dolog felilmuja a msikat alam ben. A magyar ilyenkor a melléknévhez egy -bb ragot tesz (sebb). Eat hivjc a melléknéy ézépfokinake Azért fo, mert fokcozzuk a melléknéy jelentését. Nemesaks2éf, hanema szebb. aye a szebb lehet kétszer, hiromszor olyan sep, mint a szép. Teh igy folzoztuk a elentését. Azért kozépfok merta szebb még nem jelent at, hogy nines anndl még see. Tebdt sale ki- _zepesen fokoztul, ugyanis még lehet tovabb fokozni Ha tovdbb fokozauk és azt mondjuk, hogy mines ndlaszebb a vildgon, akkor aat mr nem Iehet tovabb fokozni. Azt mondjuk ilyenkor, hogy legseebb. Ezt hiyjuk a melléknév fels6fokinak. Azért felséiok, mest ennél feljebb mar nem chet fokozn, Ex afokorés fels6 hatéra, A magyar a leg- szdcsia segitségével hozza étre a melléknevek felsJokét, és a leg- sedeskat a magyar nyele mindig a melléknév elejthez fiz ‘Mellétmevek fokozsa az angol nvelvben: John is tall but Peteris taller. Janos magas, de Péter magasabb, ‘Az egy szbtagit mellékneveket (big, small sth.) és néhiny ket szdtagit, mint példéul az -y végicket (happy, easy stb.) a kivetkezbképpen alakijuk dt kbzépfokv,iletve felsbfokivé: (malléinés) ver (meléknés) +est Fast] alapfok Kizépfole feleifole cheap cheaper cheapest Up) Ure) Peeps young younger youngest isn) Tango") Cangrst) old older oldest [outs] outes"] Coulee] ald al tiller tallest fat ater fattest big bigger od older happy happierHlelyesiris: a-e végti mellékneveknél az e kesik, 6 gy jin hoz az-er rag: nice> nicer Az egy maginhangyd + egy méssalhangeéra végz6d6 szavakdl a sz6végi méssalhangzé megkestSzbalik. big > bigger. need a bigger hammer. ‘Thisis the cheapest book, am fat But you are fatter. ‘Thisis the easiest thing, gy nogyobb kalapcsra van szitkségem. za legolestbb Ringo En hivér vagyok, De te hivérebs vagy. Bea leginagebh dotg. AWbb sxdtagi melldknevel folvozsa: ‘You are beautfl but Diana is more beautiful, Tepginyird vagy, de Diana pinyiribb ‘A legtibb két srdtagt melléknevet és minden hérom vagy tbh seétagé melleknevet a kovet- kezbktéppen alakiulc dt kzép- és felsdfolivé: [iozépfo: ‘more (melléenés) imo] elssifoks most (melléinés) [moust] alapfok Ikizépfok felséfok beautiful ‘more beautiful ‘most beautiful waingird ainyiribb leaayinyérivs inteligent more intelligent most inteligent inteligens ——_intlligensebb legintelligensebb ‘You are the most beautiful in the world. Te vagy a leggyinydribb a viligon. Einstein is more intelligent. Einstein itellgenseb Life is more interesting. ‘Az let édekeseb. ‘Nem sabilvos kizép- és felséfolni melléknevek: alapfok __kiatpfoks felsifols fgood gud] better ['beto"] best [best] 6 > Jobb > legiobb [bad [beed] worse {wo:"s] worst [wa"st] rose > roscaabh > legrosseabh much {mat{} more [mo] most [moust] sok > tb) > legtibb jmany [‘men:] more most sok > hb > legtibb [itle [Tutt] ess les] __Teast_[lisst]___havés. > Revesebb > _lephevesehb My computer is better. ‘Az én setmitigipem jobs. ‘You are the best guy. Te wagy a legob fick I think he isthe worst man. need something better. Most people want something. She needs less money. Att hiszom 6a legrosszabb ember Valami jobbra van setksigom, A legtib ember abar valamit Kevesabb pénare van scisigeA1. ésszehasonlitas: ...olyan, mint. . > lie (Lak) — hasonl velar; hasonlian alam; mint a ‘aaa alajuk mondari, hogy emberck vagy dolgok hasonldak, akkor hasenihatjuk a ike ABEL. east. “Your sister looks ike you A née gy nbz, mist te ‘Your cai ike a spaceship. ‘Ahocsidoyon, mint egy raj D a8...a8... [c02...002 | 92... 92] —...olya..., mint. te aK ehajufjceni, hogy valamiegyent6valami miss, kkorazt az angol az as s6val L szokta kiejez Re My hands are as cold as ce Akezem oan hide, mint a jt Team as much money as you. (lyon sok pena erect, mint te > not So. [not sou. 92] —..nem ob. mint. Ha ki akarjuk fefemi, hony valami nem eayenl6 valami massa, akkor azt az angol a not so 5 as szavak segitségével szokta kifejezi. A not so azt jelenti eredetileg, hogy nem 3 annyira, nem olyan mértékben. His cars not so fast as a Ferra ‘Az Gautdja nem olyan gyors, mint egy Ferrari. > than... { daen] hangsiiytalan kigitése: on] —.. mint... Ha két dolgot Usszehasonlitunk, és az egyik jobb, szebb, nagyobb sth, mint a mési, akkor at igy mondjuk Tmbetter than you. Jobb aayok, mint He's richer than me. G gazdagab, mit é. ‘You're stronger than my friends, résebb ogy, mint a bardtaim. D the...thes..— mind. ann “The cheaper the better. ‘Mind lesb, ann jobb Alcor hasanéljuk, ha ket dolgot dsszchasonlitunk, és azt mondjuk el réluk, hogy wgyaniigy valtoznak. Amilyen mértékben az egyik viltozik,tgy vatozik a msi. ‘The older I get, the richer Tam. ‘Mine! dregebbé odlok, anndl gazdagab cagyok. ‘The more I study, the less I know. ‘Minél tobbet tanviok, ann hevesebbet tudok. ‘The more he eats, thefatter he gets. __-Minélt0bbet eseik, ann bvéreb lesz. ‘The more the better. Mind tb andi jobb. ‘The sooner the better. Mindi hamarabb, andl job.42, better and better — egyre jobb/egyre jobban tore and more ineligent —egye neligensebb ‘Akkét Kéztpfoks meléknér and sobval evilszta (better and better, fatter and fatter, older and older, bigger and biger sth) azt fea i, hoxy ealami Sotzotosan tack pre inhib valomivennd wd. Vagys, ha at ond valamice, hogy ier and bigger alkor at a dolog egyre nagyobba vail. Olan melllceved, amelyekatl a more etal Iipeaaic a meleknev kiaepflat, tel coaka more s26t mogduplti. (more and sare inteligent, more and more beautiful st>) You are better and better. Eyre job vagy. ‘He's cleverer and cleverer. 6 gyre okosabh. 43. Hatar kT Vannak olyan kis szavak, amelyek meghatérozzik valamely cselekvés kOrtlményet, Példdul aa, hogy hol tortént 2 eselekvés, hova irényal a cselekvés, vagy hogy honnan, milyen irdmybol jon a cselekvés. Ezeket gy nevezzik, hogy helyhatiroz6k. A. helyhatirozékat hirom esoportha lehet sorolni: 1. ahonnan kérdésre vélaszol (onnan, innen stb.) 2.ahol kérdésre vilaszol (i, ott stb) ‘8. ahova kérdésre vélaszol (ie, oda, el stb.) Mar volt s6 az eloljéroscdkrél. Ezek a kis szavak sltaldban hatérozész6k is. (Amikor @ magyar nyelvben a hatérozdszdkat egybeiruk az igével, akkorigekitGnek nevezzik Oket) in (nl e Igoin. Tam in Benn sagyok Iputthe ballin. Beteseem a galt Shesleepsin. Bent asi, nf ‘The balls on. A gobs raja van. Iputthe ballon, Réteem o got‘The ball fies up. A gol felé real. The stars arewp, A csilagokfenn vannah, down (ésun) SUE =e ‘Theballfalls down. Aol tell eit. The clouds down, A fife vom ° & 44, Felszélités, parancsolds __ Come here, Gyere ide! Gyortek ide? [Hanateltés: =~] Go there. Mex oda! Menjeeh oat eS Gomevourhend. Addiea hte! eal He parancsokat adunk valakinek, vagyis megmondjuk neki, hogy mit csindljon, vagy megker Jikarrs, hogy esiniljon meg valamit, vagy utastisokat adunke neli, akkor az angolban egysze- ‘en csak ki kell mondani az igét mindenfle rag née, Go. Monit Menjetek! Stand up. All felt Alljatok felt Help me. Segits nchem! ——Segitsetekt Close the door. Coukd be a2 ajtét! Coukjatok be as ait! Figyeld meg, hogy nem Kell felkdlé jel a felsablité mondat végére az angolban. Csak alkkor, haa mondat egyben felkitis is, PL: Help! Help! Segis! Seg!) 40Ha erdsebbé akarjuk tenni a felssbitésunkat, akkor ado segédigét hasondljuk erreacélra. Grere! Gyere mér! Zard be a2 ajt6tt Zrd mér be az ajt6t! ‘Ado not vagy a don't sz, iletve atts kifejend never ['nevo!] (~soha) s26t hasendlhajuk, erdsebb folerilitis: Come. Do come. Clase the door. Do close the door. altiliis Kitejenése Do not drink. Don't go there. ‘Never do it. Ne gui! Ne menj oda! ‘Soha ne tedd ext! (Mtegiegyzés: Az ango! nem haszndl kettés tagadést. Nem mondia ez: Soha ne fed hanem ant mondja:,Soke tedd!", vagyis ugyanazta dolgot nem tagadja kétszer.) {Sbbes ezim cles személvl felepSlitier a felszbitant akarjuk magunkat és a velink levétabbicket, azaz minket, akkor azta let (lt) (hagy, enged) segitségével mdjuk kifejeznt let us go smeninkt ‘let us lfjenés bsszvont alan lets fet] Lets go. Gperintt Lets sec. Nail Lee's eat. Fayink! Atiltas kifeiezése ebben az esetben: ‘et médontrtenhet it tits: RES DEN Let us notgo. Ne menjink! ‘Do not let us go. Lets not go Don’t lets go. Allets not 6 a don let's not kevésbé seémit hivatalosnak. Vavani tud bi szdmban és szemelvben i kifeiezn a parancsolist: [CEREUS RSL SEER Let me see. (Hada) tissam! Let the man go. (Hdd) menjen az ember! Let him wait. Gadd) wériont Letit be. (Hada) tegyen! ls, Let him not go. Ne menien! Do not let the girl sleep. Ne aludion a liny! a45. Eldljdrész6k I : ‘Van eay olyan sft, amelynek aa fladata, hogy elmond, hogy kétdolog milyen viszony- ’ban van egymassl. Ezek nagyon fontos szavak, mert nagyongyakran kell haszndlnunk ket ay never ezeket a szavakat, hogy: elijarésable. Azért neveci igy, mert az el a sab elé kell i, amelyre vonatkozk. Ezzel az elnevezéssel csak az bai, hogy nines benne, hoy mire valdk ezek a szavak. Régi magyar elnevezése: viszonye. Ez ez elneverés pontosan = clirula, hogy mire i hasenluk ext a seat. Az elirdsz6k (isconyse6h) Atalabankies Ovid seavak. ‘Az elojirdseé utéin mindig tirgyesetben al az a sz, amelyre vonatkorik. De ez csak a svemélyes nésmésok esetében szimit, hiszen a tbbi sénak nem viltzik meg az aaa térayas esetben. (@zek azért scoktak nehézséget okomi a nyelvtanulknak, mertezeknekc a szavaknak dita : ‘ban sok jelentése van, hiszen hasznaljk hatdroabszskéat, mellknévkcént és viszonyszsként is) ‘Tanuljunk meg ezek kéziil kettét: in [rm] valaminek a beksejében, illetve valaminek a hatérain bli -ban, -ben, ‘Thecat isinthebox. A macske a dotorbanvan. (=F nd Azin megmutatja a mondatban, hogy milyen vissonyben van a macska, 68a dobi a doboz belseien van. macska on [on] valaminek a teteén, vagy atetejéretgy, hogy érintkezikvele;valamin, valamire;-n, -on, -en, On, ra, -e. ‘The dogis onthe root, Az hutya 0 tein van. Bear ‘Az on megmutalj, hogy # kutya és a tet5 kapesolata (viszonya) az, hogy kutya a tet feliletén ” a6, A there is [dear -'1z] kifejezés ‘A there jelentése!kozil a4, jelentés az, amivel most foglalkozunk: [A there szé jelenieses 1. azon a helyen; ott. The cat is there. (A macsha oft van.) 2. arra a helyre; oda. Put it there. (Tedd ext oda!) 3. (cselekvésben, beszédben, gondolatban) annil a pontnil, azon a ponton; ott. tartoz6 alany (a cselckvést vega’ neve). Iyenkor a there helyettesti az alanyt az ige elt. [There isa cat on te table. (Van egy macsba az asztalon,) Aktkor hasznaljuk a there is kifejezést, ha valami olyannak a Wétenését akarjuk elmondani, ami hhatirozatlan, chat nem mondjulk meg pontosan kir6l, mirél van $26: ey aszta, egy macska There is a table in the room, Van egy astal a scobdtan. ‘There is a caton the roof, Vaan egy macska a ttn. ‘There is an apple on the table. Van egy alma az asztalon, Ezekben a mondatokban azt szoktulc elmondani, hogy valami Kétezik vagy talthat6 valahol, cexért az ilven mondatok tartalmaznak egy olyan részt, ami a hol? kérdésre valasz0l. PL: in the room ~ a szobdban; om the roof tetdx; on the table ~ az aitalon. riivid alaks there is > there's [ doz] vagy rividen: [az | ‘There's a fish inthe lake, Vas egy ha atiban ‘There's an apple onthe table, Var egy alma az astalon. {Obbes szdmaz Mivel aris tobbes szdit alahja are, ezérta there is tobbes exima there are, ‘There are tables inthe room, Asctalok vannak a seban, ‘There are four cats on the roof. Négy macska van a tetdn. ‘There are two appleson the table. Két alma van az asetalon. Gyors beszédben a szé kieése lerdvidil: there are [ear a‘), [Sar 3°) 8gris: Ugy kérdeztnk, hogy a there Is there a stove in the room? Van (egy) kha a szobaban? Is there ice on the lake? Var jg a tavon? ‘nga ‘There is nota stove inthe room. ‘There is not acaton the root ‘There are not fish in the lake. ‘There are not two apples onthe table. tagadds rvid alakiai ‘There isn’t acat on the roof, ‘There isn'ta fishin the lake. ‘There aren't ten tables in the room. ‘There aren't three apples onthe table vid vélase: Is there a picture on the wall? Yes, there is. No, there is not, rividen: Are there cats in the room? Yes, there are. No, there are not. rividen 6a there are sorrendjét megiordiguk: Are there fish in the lake? Varna hala a téban? Are there two apples on the table? Var Rét alma az asztalon? [Nines (egy) lyha a seohdban, ‘Nines (egy) macska a tetdn. Ninesenet halak a téban ‘Nines bét alma az astalon, Nines macsha a tein [Nines hala tian. Nines tz aszal a szobdban. [Nines hérom alma az asztalon. Van kép a falon? No, there isn't. Varnate macskéh a szobiban? No, there aren’t. (Megiegyzés: A rivid valasmél nem lehet a there és az is szavakat sezevonni. Azért nem, ‘ert az is s26 lyenkorfontos és hangsilyos. Ezért ilyenkor nem Iehet réviditve mondani.)4 47. Hatérozész6k 11. IL. Helvet meghatirozé szavak: here (hx2} 1. ezen a helyen; it Tmhere, No, he is not here, 2. erre ahelyre; ide. Come here, Putithere, there [4:9"] 1 et a ely volabi helyen; ott 1s Joe there? Who lives there? 2. arra a helyre; oda Let's go there. back [beck) ‘kordbbi helyre; oda ahol kordbban vol; vissza Go back! Give me that back. Tamback. ‘Take back the money. Call me back. backward (bekowa'd] hatrafelé Girinyban); visszafelé ‘The car goes backward. forward [f2*wara) el6refelé(réyban) Go forward. ‘We move forward slowly close [1ous} ‘nem messze (térben); kOzel Is very close. You lve close to me. They're much closer now. It waggok. Nem & nines it Gyere ide! Ted et ide! Joasi ot van? ‘Ki lakib ott? Meniiink odal Men) visseal ‘Add visse at! Vissatértom./Ujra itt wagyok Vedi vissn a pénat! Hj wissen! Az auté vssafelé megy. Men era! Lassan mozguni elireflé. Nagyon kézel va, ze asx hoz. Most mar skal hizelebd vaxnah, an meHaar [fa] (térben vagy idében) nem kézel: messz, tévol He lives very fr. Iwant to go fr. near [ni] 1 kis tivolsaigban lev6 helyen; kz He lives near here. Stay somewiere near, 2. ks tvolségbanlevé helyre; kbzelre He goes near, 1. egy kills6 ponth6t egy bels6 pontba; be ‘She takes the cat in. 2, lak, iroda belsejében; benn She isn't in today Is Joe in? everywhere (evmwia"| inden helyen; mindenhol, mindenfelé You see animals everywhere in a forest. nowhere [nouw:o"] semmilyen helyen; sehol, semerre ‘Where is your cr?" “Nowhere.” out faut} 1. otthonrél tivo el We go out today. 22. hdabél vagy at térb6t i ei Goout Come out. Nagjon messee lait Lakarok mens messzire. iia abit hosed, ‘Maradj valahol a Kizelben! Nom messze megy./Kzelre meg, Bevisci a macskét ‘Ma nines Benn Bent van Josi? Lite dllatokat mindew/elé az erdében. Hol wan az autéa?” , Sehol2" ‘Ma eimegyink otthonrd Menj kit Gyere kitsesbilyos milt ide alak egyscertt: egy ed ragot kell a sab végére tenn, i egtobb get slyen médon kell mile idejivé alakitani. Azérthivuk ezt szabdlyos képzésnek, ert vannak oyan igék is, amelyeknek a szabalytl eter, azazrendhagyé a mult defi alaja, played [pled] (x) jatezattam played (te) jbtzott played 0 jétezott played © jatszot played (ea) jatsott played (oni jotszottenk played (i) jatszottatok played. (Ge) jetsottak played (plex) ay called (kaa) walked [worktl asked [ems wanted [wontid] painted [pend] printed Uprntdl— 49, Rendh: v6 mult idejtt igék ‘Vannak olyan igék, amelyeknek a mit idejd alakjt nem az ed raggal hozzuk létre, hanem éshogy. Ezek a rendhagyé mill idejd igék, A szétérakban a rendhagyé igékaél a extn rmegadja a rendhagyé alakokat is. A rendhagyé igék dltaldban sokat hasznalt,fontos igek. A konyvink végében megtalalod a legontosabb rendhagyé ik tablazatie, ime ago {goul ige miltidejd ragozisa: len smilie Tg I you go you went hhe goes he went she goes she went it goes it, went we go we went, you 0 you went they go they _went ‘me néhiny rendhagy6 ig: iclenidé come (kam) jon rink [avinle sie have (heev] van ealamije know [nou] tud, mer put put] faz, heyer see [si] lt send [send] il sit [ot] sleep [slip] alixit speak [spirk] bel understand [ando"'steend) megért write frat) i ‘went [went] (én) mentem (te) mentél © ment 6) ment (eo) ment (ni) mentink 0) mentetek (BR menteh tas came {kerm] _jétt drank [dreenk] ivott had — (heed) volt valamife knew —[nju:] tudot, ismert put [put] fete, helycett saw [so] tote sent [sent] ildéitt sat [set] slept [slept] ‘spoke [spoulk] bez understood [ando"stud) megértat wrote [rout] ft"50, mult idé — kérdés ‘A Kérdést unvanigy kell képezni, mint a jelen id6nél, azzal a kcléabséggel, hogy a do segédigének a mit idejlalakjét kell hszndlnk: did [dd]. Do you have money? Van ponzed? Did you have money? Volt penzed? Does she know me? CO ismer engem? Did she know me? O ismert engem? | Tehit gy kérdezink, hogy a did segédigtt hasenaik: lenis anil: oT write?” ids write? (en) tam? do you write? did you write? (te) inal? F docs fhe write? did he write? (3) it? © does she write? did’ she write? (5) in? docs it write? gid it write? (ex) nt? do we write? did we write? (mi) irtunk? do you write? did you write? (i) itatok? do__they write? id_they write? (6k) értak? kéralés kérdGszivat © What did you do? Mit ete? What did she ask? Mit Rérdecet? hha arra kérdeziink, aki a cselelvést végai: Ho arra kérdesink ré, ald vagy ami a cselekveést vega, akkor nem hasznillbatjuk a did sexed ‘igét. yerkor a get tesszilk mil db. llyen esetekben a what, who kérdS szavalkal késde alk, Who did it? Kitette ca? Who told it? ‘Ki onda ea? ‘What happened? Mi tirtent? ‘Who helped us? Ki segittt minket?| 6 — tagadas 51, muh Ugyantigy Kell tagedni, mint a jelen idéné, esak a do segédige mult ide (did) alae Kell dhaszninunk. do not understand, 1 did not understand, She does not have money. She did not have money. id not Bnd Nem értem. ‘Nem értetem. Nines poze. Nem vot pénze (Gn) nem taltam you did not find (te) nem taldtad he did not find (8) nem taldlta © nem tata she did not find it did not find we did not find you did not find they did not find (ee) nem taldlta (ni) nem tatu G4) nem taldtatok (Gi) nom tale did not asszevont ala: did not > didn’t [‘cucnt} didn’t have money. You didn't know it He didn't find his hat. 52. milt id6 — tagadé kérdés A tagadé kérdést isa szokisos médon kell képezni Nem volt pénzem. ‘Nem tudtad ext. Nem taléta a kalapitt — soil Sd not sect Tad nanlltan? dnt 1 toon Taya on? Sid you not sex? thom ed? drt you how? —(o non ge Sidhe out aee? (nlite? nt he how? nos seo (@romtite? det he now? or tar seo (eouontinar det it” now? fa) ton > St fmi'nomlias? dnt wo low? (dow te Sc?) nonliet? dnt Jou how? (sem tents See ity dnt tay Snow? _ nam ee Did you not understand i? Did they not use it? Did you not go home? Didn't you understand it? Didn't they use it? Didn't you go home? Nom Grteted eat? Nom hasendlth eat? [Nom mentetck hoza? I‘A itteréstkifejezd ige mit ide ragozisa My fiends were students. i twas not interesting, She was not successful Peter was not happy. ‘Werwere notat home, ‘They were not here Kérdés: Was I good? Was she there? Were you happy? Were they not at home? was not > wasn’t Iewasn't a good idea. Youweren'there. Wasn't happy? Weren't they hungry? there is/there are mit ideid alakia: ‘There was a catin the hat. ‘There were four men inthe room. ‘Was there a picture onthe wall? ‘Were there pictures onthe wall? tige nuit idejii alakjai_ ictemidé: mili: Tam = Twas [woz] (én) woltam you are you were [was] (te) voltdl he is hhe was © volt she is she was volt it is it was (@) volt we are we were (ni) voltunk you are you were i) voltatok they are they_were (Ge) voltae Twas aking, Kirdly voltam. ‘She was a clever girl, (Oks tn vot We were happy. Baldogok voltank ‘Youwere there. Teott vot, A barétaim tanuldevoltak Eznem volt érdobes 6 nem volt sere. iter nam vot boldog. ‘Mi nem voltenkotthon Ok nem volta it. Sb valtam? Gott vot? Boldog voltal? Nem woltak ofthon? Twornt] were not > weren't [wnt] Eznem volt jb dite ‘Nom voltatok it ‘Nom voltam boldog? (Ok nem volta éhesck? Volt cay macsta a balapban. [Négy fof volt a sehiban, Volt cay kp a faton? Voltak Répek a falon?54. A have miilt idejli alakja: had [heed] Thad vo dogs. Vol ht ut. aad time, Volt idém. kérdés Did you have a bicycle? Vole bcibta? ‘What did you have? ‘Mid volt neked? tagadis: She did not have a dog. Nom vot hut. Did you not have a gun? ‘Nom volt fegyvered? ‘What didn't she have? ‘Mie nem volt neki? (Azirodalm spvegekben haszndla aszirend megforditiséval a did nell (Ezta kbznyelvben mar nem szoktékc hasendini) Had you money? Volt pénzed? itasndss ‘egyszertien a not szbval (Eata kznyelvben mér nem szoktakehasznani) She had not an idea, ‘Nem volt tet. He had not money. ‘Nem volt pénze. vid alak: © had not > hadn't (‘heednt] She hadn't an idea, ‘Nem volt dtete. ‘Hadn’tyou an idea? Nem colt itleted? 55. A make ige kiilénleges haszndlata__ Armake igét az angolok szeretk egyltt haszndlni bizonyos fOnevekkel, és igy egyuttfejezneke Kiegy eselekvést. Don'tmake mistake. Ne kibdza! (Azar ne esindlj hibit!) veh kiejentsele: make an attempt (hiséretettenni) make an effort (onjesztésttenni) make an offer (Geajgntdt tenn) make a suggestion (iavaslatottenni) make a decision (ddntésthozni) ‘make a phone call (teleondlni) make a noise (eajtcxapni) ‘make money (Génztcsindlni/eresni/szerezni)indy, Boérthivuke igenéynck. Az igenév tehit egy olyan ige, ami fOnévként vagy melléknév- jentviselkedik. Ime az ebben a knyvben hasznét igenevek magyarkzata ‘Moa igené, egy olyan igéb6l képzetts26, amit fEnévként hasenélunk. A magyar aye Seha-ni ragga! képezzil:enni, aludni,olvasni. 25 Bani dolog, Mi dolog? Ean ajuk, hogy dgy kell rakérdezni, mint egy fnévre. Hiszen ez valoiban egy fEnéy, csake ‘A melléknévi igenév, egy olyan igéb6l képzett s26, amit melléknévként hasenélunk. Azért jelen idejti, mertjelen idejd értelme van. Ezt a maayarban az, -6 raggal képezziil: v6, alvé,olvas6. Latitok azt a reptilS madarat? Milyen madarat?- A repitl6 madarat. Fay ell kérdcani, mint egy mellknévre, Hiszen ez valjaban egy mellekn, csak igeh6l “kepeatik, ‘mul ideii ms icone za melléknévi igenév azért mit idejG, mert malt idejértelme van. A magyarban eta Pe4 tt raggel képezzkc alesett, a kid, a kiolvasott ‘A kiolvasott kinyveket kérem visszal Milyen kinyveket? A kiolvasottakat. eve Ane neve ogy, mer las lente va, mnt ey atonal A ogra? mien médon? mien illapeban? kerdesckre vaca Mi ntevezzi ect is mult ideji mellékmévi igenévnek! A magyarban a-va, -ve ragoldkal ké etalk ezeket:olvasva,jtsava, esve. Otvasva jé a konye. Hogyan 6 a kinyy? Otvasva,‘ines igenéy az angolban: Fonévként hasondltigébl kepzett igenevet a to (kietése magsinhangzd elit [tu], missal- hhangaé elétt (a]) szdeskaval képezzik twgo—-menni Ugyanigy fnéviértelemben haszndjuk, mint a magyarben. want to go. Menniabarok. (Mit akarok?-Menni Toyisa good thing. Repélnj6dolog. (Mj dolog? Repiiin Vannak olyan esetek, amikor az angol nem haszndlja ato szdeskat csak pusztén az igét to lk. Bz is lehet fons igenev. Ezeket meghatirozott esetekben hasznaljuk. Példéul a legtobb segésige utin is to nel kell hhasznalni a fini igenevet, Ezekrl késbbb lesz sz. ielen ideifi melléknévi igenév az angolban: Mellélenévicént hasandlt igebdl képzettigené,jelen ideji elentéssel. gy képezzik, hogy egy ng szbcskat ragasctunk azige végére, speaking beds Thisisa speaking machine, Ex egy bess php, ma thinking man En egy gondolkodé ember vagyok ‘This isan answering machine. Bx egy vlascold gp. (itzenerigzt) Ezentil nevezzitk ext az alakot fey: azige ines alakia mit ideifi mellgknévi igenév az angolban: ‘Melléknévként hasznaltigebdl kepzett igenév, mult idefijelentéssel Aavkndl az igéknél, amelyeknél a milt it -ed raggal képezzily, itt is ueyandey -ed raggal fogiuk képezni a miltidej melléknév igenevet: locked (be)aért, (be)2irea This sa locked door. Be ey bent oft, saw the door locked, Littam az at6t bezirva ‘The door was locked. Az ajté be volt zirva (Az eté bezairt volt.) ‘Aaokndl az igdknél, amelyek rendhagyé azaz nem szabélyos médon keépaik a mult idejket, itt is rendhagyé lesz a képzés. Példéul a know rendhagyé ige milt idejd melichnévi igenési ala: known [noun] ismert, tudot; ismerve, tudo Iisa known fact. egy ismertteny, Heis a known man, 6 egy iamert ember.ptarak a rendhagyé igéknél megadiak ext az alakot is. Példul a know igénél a szitérak Bea hérom alakot ade meg: Jknow knew known ares! sala jelem idl alk. Fz uayanaz, mint a fn igenév to neil (know). Balak amit ide lak: knew) Fs, a mit ide mene igentv ake (known) Shuirak mindig megadiik a rendhagyé igéknck a mile ie mellknési igen lak. Fore harmadik alakja az igének. Nevezzlk ezértezutin a molt ide melléknévi igenévi otiay: az ige 3. alakia. Fei wee hn to ieres sonia, mac cil aah a meng L want him to go. En akarom, hogy 5 menjen. She wants me to come. cckaria, hogy én jek msa6nal lesz megtalélhats A.srabilyos igélané! a szbtérban valé megtalilis dltaldban nem jelent problémét, mert csak az $4 lng vagy az -ed ragot kell ondolatban levigni és akkkor megkapjuk az, amit keresn kel, p Pidiut looks looked Took|s looked Arendhagy6 igénélviszont mar js, a tudjoe feb a rendhagyé slakokat, mest aldkor fl tu fk smemi, hogy melyk szdnak a rendhagyé alakrl vans, és igy Kénayebben mogtalik | Tatu a srdtarban, Szerenesére a sedirak sltalaban tartaknazzdle eacket a rendhagyé alako Katie itn cimszsként. S6t ayakran van a sabtiake végén egy tabla a rendhagy igi59. Segédigék — can [keen] Vannak olan hilnlges ig, amelyek kalinboanek a tObbi IgG, mert nem Sodlldan Insendjl eaeket, bane. conk ay dst igevel egytt. Ensrt nem is rendes igéaek seantanas,hanem sepétigoneh, A melt le igen bosik« lentes. sgédige mindig az eldtt az ige eldtt all, amelyet médosit. Arra tudjuk ezeket hasznalni, hogy a ‘eszédlinket szinesebbé és kifejezSbbé tegytlk. Nagyon gyakran hasmaljak a segédigéket az ange nyevien. Pontos, hogy mindetl ime A segédigtutin finds igen lakban hasan az igéket. A Iegtbbsegédige utin ato él slako kel haszrdn, de néhany segédgeutintoval kell mondani a get. can [keen] (iltideje: could (feud, kod) 1, mogvana kénessége ungy tudisa ahhoz, hogy valamit mestesven: td, képes (mestenni valamil Lean swim. Tudok seni, Azar ,képes vagyok arra, hogy tsszak, megvan a tudésom, az erm, a képességem hozzd.” ‘She can speak English, Tad beszéni angolul Peter cam play the piano. Péter tud zongorén jatsean. You can do it ‘Meg tuéod esindint. 2. megichet valamit, mert a Wrlllménvek megengedik,tehetdsége van ri, hogy mesieave, meg tua tennis -hat, -het You can go home. Mehetszhaza Azért mehetsz haza, mertlehet6séged van ri, mert példéul valaki megengedi, vagy a kbrikmé- ryek lehetGséget adnak neked arra, hogy hazamnen ‘They can drink. Ok ihatnak, She ean use my car. Hasenithatja az autémat ‘A.cam hangstlytalan kiejtése: [kon] vagy (ken. Kérdés: Can you swim? Tudse soni? Can she cook? Tud fizni? Can you speak English? ‘Tudse angoul beszétni? tagadis: Ian not swim, Nem tudok tszni, ean not go with you. Nom meketoh vled. cannot ["kaenst} can’t [ keent] iletve a brit angolban: (kant) Leannot help you. ‘Nom tuk neked septen. You can’t swim, Nem tudsaiseni. ‘They can’t go Ok nem mohetnek 56savid vilasz a kérdéselre: ‘A szokisos médon csak a személyes névmést és a segédigétiemeételjik meg. Can you swim? Tudse deni? Yes,tean. igen, tudok. No, Tean’t. Nem, nem tudok Tmust go. _Mermem kell. ‘Mennem kell, mert kbtelességem valami miatt, muse megtennem. ‘They must stay there Ot bell maradnia. She must doit ‘Meg kell tenni ext. Imust wait, Vrnom kell Kérdéss A svbrend megiordtésdval kérdeaink, ‘Must you wait? Viruod hell? ‘Must Igo? _Mennem kell? a atnust” tagadsa: A must segédigét tagadishan nem arra hasznéuk, hogy a ‘nem Kell kifejeztk vele, mert ‘yenkor tilts jelent. Aztjelenti, ogy ‘nem szabad’ must not silos, nem szabad valamit megtenni ‘You must not hurt him, Nem seabad béntanod 6t Annitust not rv alakt szoktdk haszndlni a heszétt nyelvben: mustnot > — mustn't ['masnt] You mustn'tdoit, Tilo eat tenned, He mustn't swim here, Tilos it dsznia mustn't eat till tomorrow. Nom scabad ennem holnapig. Asmust hangsdiytalan kejtése: [mast] vid vilasze A rovid vilaszt a szokisos médon kell mondat ismétefjik meg. ‘Must you go? Yes, Imust. Ilyenkor hangstlyos a must, tchét a kiejtse rvidvélasaban: [mast]61. must be Armust sogédigét a létigéveleayitarra is hasandluk, hogy valdszindségetfejezink ki vele. lyenkor azt jelenti, hogy amit dlitunk az valészindleg, bizonyéra tigy van. Valészintinck tarfjuk, mert arra a logikus kévetkeztetésre jutottunk hogy annak tigy kell lennie szerin tink . He must be at home, Bizonyéra otthon van. ‘A magyarban is hasonl jelentése van annak, ha azt mondjuk, hogy ,Otthon hell enna." Bz ant {elena szdmunkra, hogy valdszinileg otthoa van, Itmustbe true. Ez bizonyéra igat ‘They must be at home, Bizonyéra otthon vannak. She must be ill. Bizonyéra beteg tagadé alate A tagadé alak természetesen nem Iehet must not, hiszen tudjuk, hogy az ben a jelentésben a tagadésra a cannot segédigét hasandlik, ejez i, Eb Itcannot be true, Ex bizonyéra nem igaz. (Ez nem lehet igaz) She cannot be il. Bizonyda nem beteg. (Nem lehetbeteg.) 62. have to have to [hav tuto] kell, musa, szikséges (megtenni valamit) has to [hiez turta) Ha a have ige utén fénévi igenevet hasondlunk, akkor aazal kényszert és srdhsgessigetfojezhe- tink i have to go now. ‘Most mennem bell You have to see it. ‘Létnod hell ext. He has to pay. Fizeinie hell She has to love her son. Scereini hella fit Akkérdést a leggyalrabban a do, does segtdigélice! képezztk, ahogy a jelen iddben a norma lis igék esetében tessilk. Do I have to go there? Oa hell mennem? Do you bave to cat? Brned kell? Does she have to come back? Vissaa ell onnie? Do they have to answer? Valaszolniuk kell? Does hie have to understand us? Meg kell étonie minket?[De kérdezhetiink day is, hogy a szdrendet megfordijuk. iyenkor nem Well do, does. Eredet leg igy haszndltak az angolban, de ma mér sokkal gyakoribb a do, does segitséxével kénzett Ikérdés. Az amerikaiak gyakoriatilag mér nem is hasendljik ext a kérdez6 format. De irodalm lanyasokban talalozhatsz vee. Have I to go there? a kell mennem? Has she to stay here? Tit kell maradnia? Have we to open the door? Ki ell nytmunt az ajtot? Has he to help you? Segitenie kell noked? stags: Adon't, doesn’t szavakkal tagadunik, mint az egyszertjelen idéinél. Bz a legayakoribb media ‘a tagadisnak a have to esetében, ‘You don’t have to wait. [Nom kell wdrnod, He doesn’t have to live there. Nem hell ott nie. don’t have to runaway. Nem kell eifutnom. [Tazsdhatunk egyszerden a not sz6 segitségével. Rogen ea a format hasondkk, de mara mr lesa nétot talitkozhatunk vele. Régebbi irodalmi anyagokban nagyon valészindea tallkozni logse ezzel Thave not to go there. ‘Nom kell mensem. Thaven't to go there. ‘Nom kell mennem. She has not to come again. Nem kell dra elionnie, __She hasn't to come again. Nem kell dra eine, _Megiegyzés: A have to lifejerést szoktak igy is eteni: (haefta] ‘Athave to” mit ideii alakia: had to [heed tu) Kellett, muszéi volt, sziséxes volt Thad to break the window. Be belle tirndm az ablakot She had to get car. ‘Scoreaniekellet egy att I didn't have to write you. Nem kellettneted from. You didn’t have to sleep. Nem kelletaludnod. She didn’t have to know it. Nem kellett xt nabi tua. Did you have to ask him? Meg kllettRédeaned 6? Did she have to kiss him? Meg keletesikolnia 7 A do- nell képzet alakok, amit ma mir flegesak az irodalm nyelvben talélunk mest Thad not to meet him. ‘Nem kelltt aldhoznom vale. Uhado't to meet him. ‘Nom ellt taldthoznom vele. Had you to speak? Besstined hele? Hiad he to teach them? Tanitania helt Geet? 59 a i63. A have ige killnleges haszndlata ‘Armindennapi nyelvben gyakran haszndlulca have + (finév) kifejezést ara, hogy valamilyen cselekvésr6l beszjink vagy olyan dologrél, ami velink tbrténik. Can Lhave a drink? Ihatok eget? Thad coffee. Iam hat. Have a good time. Eread jo magad! Let's have a drink. eyunk eet! Ezekben a kifejeaésetben # have ige jelentése exyenértél a kovetkez6kket: inni, enni ‘vei stb. ‘Gvakran hasenalt ven kitsiezések: ‘have breakfast / lunch / supper / dinner / tea /eofee hhave a drink /a meal have a bath / awash / a shave / a shower have ares / asleep /a dreom Ihave a good time / a bad day /a nice evening / a holiday Ihave a good journey / a good fight / a good tip have atalk/ achat /a word with somebody / a conversation have a disagreement /a row / a quarzel /a fight have a swim / a walk / a ride / a dance have atry/ a g0 Ihave a look Ihave an accident / an operation (Meaegyeés: az amerikaiak bizonyos esetekben a have helyett a take igét hasendlik. Ezek a kivetkeaik: take a bath/ a shower /a rest /a swim /a walt.) , Se 64, Névmasok Korébban mar volt s26 a névmasole, A névmésok azok a szavak, amelyeket emberek & ddolgok nevei helyet hasenélunk példéul azért, hogy ne Kellen gira és djra megismeteini azokat. A személyes névmésolerél mar vot 24, de vannak mésfajta névmasok is. > one —az ember; ralaki Ez egy altalénos névmés, amit akkor hasandlunk, amikor altalénossdgban beszéllink valaki- r6l vagy valakikrdl,akik nem meghatérozottszeméiyek. ‘One must believe in something, Az embernc inne hell valamiber. One can never know. ‘Az ember sokasem tudiata. One has to solve one’s problems. Az embernee meg kel oldania a problémdit. Hlasendlhatjuk a you személyes névmdst is ugyanerre, ‘You have to fight for religious freedom. Az embernck harcolnia kel @ vallésseabadsigért ‘A magyarban is beszéthetink dltalinos értelemben, miktizben misodike személyben (te) beszélinkOMe .GOnevek heyettesitésére) Thave red hatand a blue hat Van egy piros kalapom 6 egy kik kalapom. Furesén hangzik az, ha ijra és djra megismétejti azt, hogy hat, hat... (balapom, kala ‘pom...). Ezta magyar sem szereti. Arra hasmnljuk a one névmést, hogy ilyenkor a ismé- felt s26 helyére betegyilk. Thave ared hatand a blue one. Van egy piroskalapom 6 exy bik ‘Amikor tbbes szémi s26t helyettesitink @ one névméssal, akkor azt is Whbes szmba tessaik. like my new hats. And { dont like the old ones. Sceretem az ij halapjaimat. Es nem szertem a rigiekel, > (én) magam, (ce stb, névindsok Eat iy hivjuk, hogy nyomatékosité névmés, Ami aztjelent, hogy ezekkel nyomatékosabba tehetjak az élitisunkat. Vagyis, ba azt mondom: Est x csindltam. Ext én magamcsindltam. akkor a mésodik mondat nyomatékossé tesa at, hogy nem alr csindta, hanem én. ‘magam, Nem mas, myself (Gx) magam yourself (te) magad himself (6) maga herself (0) maga itself (cz, az) maga ‘ourselves (mi) magunk yourselves (i) magatok themselves (Gk, exe, azok) maguh Thave to do it myself. -Magamnak kell czt megtensem. You havetto find your way yourselves, Nektak magatoknak kell az utatohat megtalalui. > oneself (az ember) maga One has to solve the problems oneself Azembernek magénak kell megoldani a problémdbat ‘magamat, magadat stb Vissaahaté névmdsnak is hasandljuk a mysell, yourself stb, névmdsokat. A viszahaté azt jelent, hogy a cselelwés magéra a ceelevére hat vssza, azaz magén végzi a cselekvés. ee 2) rues her aera tea Bi) wosvl amet ieee He bought the present for himself. Maginak vette az ajéndibot ‘You are not satisfied with yourself. Nem vagy megelégedve magaddal 6 A ig65. Meliékneveket és hatarozészdkat médosité szavak Mennyire j6/szép/gyors/stb. valami? A mennyire? milyen mértéhbon? kérdésckre folelé hatérocéseék a melléknevek & més hatdroz- 6k jelentését médositiak. Magyarban ilyenek a nagyon, megichetdsen,igaztn, egeszen st. > very [vers] nagy mértékben; nagyon very good agyon j6 very clever snagyon okos ‘This sandwich is very good. Esa scendvies nagyon jb. > extremely (ciestrimls] rendiivull mértékben vagy médon; rendkivil ‘Tomis extremely inteligent. Tomi rend inteligens > really [isi] 1. atényelmek megfeelsen; igazin, valoban, tényleg “Tad it” “Really?” En totem.” Tonge?” 2. (arra hasméljuk, hogy erisebbé tegytk vele a mondanivalinkat) valéban, is really interesting. Ee valbban érdekes. > quite thwa:t) 1. nagy vagy jelents mértékben; elég, eléggé, meglehetdsen_ Ws quite an important thing, Bx meglehetdvenfontos dolg, Is quite good, Ea dlég 6. 2. telies mértékig;teljesen, egészen. ‘This thing is quite diferent. Be dolog tliesen ilinbic. Tam not quite ready. ‘Nem vagyok teiesen bész > quite a few [Jwart fju:] (bb mint kevés; egészen sok, meglehetésen sok | did quite a few things yesterday. Tegnap megleheticen sok mindent csindltam. > enough {rnaf] aszikséges mennyiségnek megfelelé; lg Itis enough for me. Ez nckem deg > enough {rnafl éppen megfelelGen, etfogadhatéan; elég (A sé utd hell tenni,) lg j6l vagyok 'm well enough.66. A csclekvés médjat meghatarozé szavak © |Reacckoés midlat meghatirozsravakat mondjuke, hogy hogyan trtnt egy bizonyos selves. Ezek mijen midon? vagy hogan? kérdésre vileezolnac ‘A meldkaevels61 is elmondhatuk, hogy mennyire szép, okos, 7 sth valami vagy Vala. PL snagyon sip, egéscen jst Ay szbtagot kell ragasztani egy meliéknévhe, hogy a cselekvés médjét meghatéroz6 szb, azaz hatéroz6s26 legyen beldle. quick > quickly gos gorsan loud => dowdy anges, > hangosan ‘The man worked quickly. Az-ember gyorsan dolgozott ‘They spoke loudly Hangosan beszltc. Helvesirisitudaivalks ‘Aa-y végi mellélneveknél az, bet i bettire vltov, happy > happily oldog §— > —_—boldagan angry > angrily dithis > dthdsen ‘Vannak olyan melléknevek is amelyekb6l nem szabalyos médon lesz hatirozbs26, good > well ib > it fast > fast wos > woman ‘Thetteacher looked atme angrily. A tandr dithsen néztt rim. ‘The child happily payed. Boldogan jtscott a ger. He did itwell. itesindta Hovd teevila mondatban ezeketa hatirozészikat? ‘Acselekvést médit meghatirozs hatéroabezavakat legtsbbszbr a mondat vogére tessztk ‘The child played happily. A gyerek boldogan jitsnt De ha hangsiilyozni akarjuk a hatdrozésedt, alkkor az ige elé tess ‘The child happily played. Boldogan jitscott a gyre, lv szitagra végzid melléknevele ‘Acly szdtagra végzid6 meliéknevek utin nem lehet még egy -Iy s2btagot tenni. yen a friendly -bardtsagos) sa, {gy nem lehet: endlbly llyenkor mas szavak segitségével kell kifejezni aat, hogy ,bardtsdgovan, bardtsigos médon.” ina friendly way ardtsdgos médon, baritségosan a__way (valamilyen)___mbdon @67. Hatarozész6 fokozasa Amelléknevelthez hasonléan fokozmik a hatéroz6szdkat is, Anegy sritag hatirazdsaélendl falapfok ‘ixipfok felsifok fast faster fastest slow slower slowest ‘Ase sabtaat early esetében: alapfoks Kizépfok carly earlier earliest Aleatibb két sxbtami hatérozdsat sebtagtaknsl: fatanfotc ‘Kizépfols felsifol: [cheaply ‘more cheaply ‘most cheaply lexpensively __more expensively __most expensively Példe {can run faster than you can. Gyorsabban tudo futni, mint to Peter walks more quickly than John does. Péter gyorsabban halad, mint Jdnos. Did you get up earlier? Korinan flkltl? ‘nem szahiilyos fokords: fatapfoie Kizipfok ‘felséfok fwell wet] etter [’beto*) best [best] ia a legen badly [bed] worse wos] worst [wo'st] rosea! rblad legrosacnd far (7) farther ("do"] farthest ['a:"drst] | Harther [fo*0o"] furthest [f"8:st) oot sola edo68. Eléljarészavak II Arbeli viszonyt meghatéroz6 eléliérészavak: © aCrOSS [o'kros] valaminek az egyik oldaltél a mask oldaldig tigy, hogy keresete; t, keresatil valamin, ‘She went across the road, Atment a2 iton. along [129] valamin vagy valami mellett végig; alam hosszdban, valami mentén ‘There are trees along the road. Fh vaxnak az it mentén, “They walk along the road. ‘Mennek vigig az ton AMON [e'moy] Tlike to be among people. tobb dolog (any seem) Kézbtt Sereeh enor it ek “Tere ion among the ree, Van ovina ht Ati See It bardtok kozitwagyok. between tortwin) ket dolor (ragy seedy) bt Billy is between his father and mother. Billy az apja és az anyja hizitt oan.‘We stind by a well Fay it melt dlink at by [bar] valami kézelében; valami mellett You can seea snake by the tree, Léthats egy apt af melt S in front of fm ‘rant av) ‘az elit lev6 részénél valami el6te ‘There isa dog in front ofthe house. Van ey hy a he te behind [prnaina) a hatul lévé részénél; valami mogite sy t Naeaiaeanee ‘Adog walks behind the man. Egy uty. megy a férfi migitt. above [2’bav] valaminél magasabb helyen; valami folétt_ ae An aeroplane fies above the city. ag reid scl viros felt. ‘There are stars above the house. Giilagok vannak a hae feet under (‘sndo") valamit6 lejebb lev helyen;alacsonyabban, mint valam; valami alatt ‘The monkey is under the branch. A majom az ég alatt van Acat sleeps under the table Egy macska alse az astal alotfoward [19'wod) nt rn alan fee Abin ies towar ines. 3 (towards alaeban is hasznaljal) Fay madér repill a nap felé. 47 pg Sy ‘An animal runs toward him, Egy éllat rohan ale. inta] magdnhangzé elit ('sntu valaminek a belsejébe; valamibe bele kvilrl;-ba, -be {nto the church ‘a tempiomba out of f'eut ov] valaminek a belseéb61 kvilre; ki valahonnan Aveorm came out ofthe apple xy hukac jt bi az abd, out of the hat ia kalapbal through [ern az egyik oldalon be és a misikon ki; az egyik végét6la mésik vegéig; keresatl, dt valamin ‘The ball went through it. A labia dtment rata LaiUP opi valaminek az alacsonyabb részér6l a magasabb részére; fel ‘The mouse goes up the hill Az egr felegy a dombon down [deun) ‘ay alacsonyabb hele, vagy egy alacsonyabb hely fel; tala fel; le down the hill Tea dombon over ['owva') Stvaiami lott peer ee ‘An aeroplane flew over the house. Gta Ws flo Ea repil rept el hie felt. round {raund} 1, valaminek minden oldanal, gy hogy kért ire Korte; valami kr, valani kn 2, valaminek minden oldalénd, igy hogy kort van; valami krill - ‘There are three chairs round the table. Hérom seth van az asztl brion [onl valaminck a tetejéntigy, hogy érintkezikvele;-on, en, in ‘The catis on the witeh ‘The eat sleeps on the table. A macska a boszorkényon van. A macska az asetalon ali in (a) valaminek a belsejében tgy, hogy kérilvesa a a valami;-ban,-ben ‘The chairs in the box. A sb a dobosban van. 0, [10] magénhanges elt: [tu hongsiyos hits: [tus] -megmutatja, hogy egy cselelwés vagy egy mozgés milyen irinyba tar, mi a végcéla, mi a vvégpontja, mia fogadépontja. Azt mulaja meg, hogy merre tart, ml felé rényul valami,illetve rit ér el valami felé, nak, eke to thetree a finak from {from haxgsiyos ejtse: (om) ‘megmutatja, hogy valami honnan indult el, honran jet, ki/mi volt a kiindulisi ponte, Kit vagy honnan szérmazik;-6l, 61, tl, r, -6l ‘Where are you fom? a Honan vals vagy? e {gota leter from Hungary. abalfrom thebox Kem ey lever Magyar egy goly6 a dobosbél me ‘aa69. Jévé idd ‘Ajjov6 idével ki tudjuk fejezni azokat a cselekvéseket, amelyek csak a jivdben fognak megtir- ‘énni, A wil [wal] segédige segitségével tudjuk ezt a jelentést létrehozn (A magyar nyelvben a fog 826, ami ugyancsak segédige, segiti a magyar mondatokban ugyan- ‘eat kifejezni. A fog szénak van egy olyan jelentése, hogy valamibe belefog, elRead valamit csindl- ‘ni, Ebb6l a jelentésbél alakult ki késébb az, hogy egy mésik ige mellett a j6v6 idét jelentse. Hi ‘szen az a mondat, hogy menai fogok, eredetileg ast jelentette, elheadek menni, beleogok a me- nishe, — Awill ige eredetileg aztjelenti, hogy akarni” vagy ,elhatérozni valamit” Exéct az 1 will eredetileg azt jelentette, hogy ,akarok/szindékozok valamit megtenni.” Vagyis yén azt ‘meg fogom tenni.”) {will work tomorrow. Holnap dolgozn ogok. Ragozzuk végig a go igét jv iddben: Twill go mennifogok you will go meni fogse he will go mennifog she will go mennifog it will go we will go menniforunk you will go mennifogiok they_will__go meni fognak You will se her. Lit fogod He will buy anew coat. Veni fog egy i haba. ‘They wil bring the money. El fogiithazni a pénzt. kérdés: ‘will T come? jnnifogok? will you come? juni fogsz? will he come? —jnniog? will she come? jinn fg? will it come? ni fog? will we come? ni fogunk? will you come? jonni fogtok? will_‘they come? _nnifagnak? Will she speak? Besséln fog? Will ity? Ez repli for?‘not find nen fogom megtaldint you will not find nem fogod megialdlnt hhe will not find nem fogia megtaléini 4 she will not find sem fogja megtaléini : it will not find nem fogja meptaldint i ‘we will not find sem fogive megtallni you will notfind sem fogitot megtaldini they will not find _nem fogist megtalétni ih My grandmother will not cook. A nagymamdm nem fog fen. a ‘They wil not lear i Gi nem th maglantn et a révid alak: a Twi > Pi Taal i youwitl > youll (ju) fewitl > het (het) 3 she will > she'll { fil) eS will > i’ = (atl) t wewil > well [wil] a Jour > youll [yet] : they will > they'll (Get) i TH do itt Meg fogom csindlni. Shell help you Seen fa neh Awill not szavakat is réviden moneiak kia beszddben, will not won't wount) (A.kozépkori angolban wo not alakot haszndltak, és ebbél ered a won't lake) | Twila Twontt i youwillnot > — you won't | hewillnot, 3 hewon't i shewilnot > shewontt q itwilnot > ewowt q we will not => — we won't youwill not > you wentt | Iheywillnot_3 they wont | won't flow yu. Nem fle vet | My fatherwoa'thear the use. Arm nom ol alan sat 4 You won't see me. Nem fogsz ldtni engem. n pnvila: Ha roviden vilaszolunk, akkor csak a személyes néomdst és a segdigét kell megismételi: Willyou go there ? El fgsz menni oda? Yes, I will. gon, el fogak. No, won't, ‘Nem, nem fogok. Wor't they help you? [Nem fognal segiteni nebed? ‘Yes, they will. De igen, ognat. No, they won't. ‘Nem, nem fognak. ‘Mogiegyaés: Rovid vilaszolmal a személyes névmist és a segédigét nem Iehet dsszevonti TTehait nem szabad azt mondani, hogy: ¥es-—HH. Ez anért van, mert a segédige yenkor ‘hangstlyos, tehdt ki kell mondani a teljos alakjat. A segedigét viszont seve lehet vonni a not szoval. Eért mondhatuk, hogy: Yes, won’ 70. Folyamatos jelen idé folyamatos igeidé: A fotyamatos igeid6 megmutaia et, hogy az id6 egy pilaratihor képest a cscekeés folyamatosan tat, azaz az el6z5 pillanatban is folyt a cselelvés, és a kivetkez6 pillanatban is fog flyni a cselekvés. Tehat flyamatosan zak a szemiink ett. ‘svamatoscs a6 528 ey lata Ganen na a cellist bese) Folyamatos jlen id hasonélunk, ha olyan cselekvésrél beszélink, amely a jelenben flyamato- san tart, a beszéd pllanataban trténik, azaz éppen most. Tam you are he ‘she (én) (ippen) oloasok Go) (éppen) olvasat © (éppen) oloas © (éppen) olvas it is (ez, a2) (éppen) oleas we are (i) (&ppen) oleasunk you are HD Céppen) olvastok they _are (Bx) (éppen) oloasnak You are reading. > Fz a mondat azt monja, hogy te az olvas6,éppen olvasol ebben a pila: nathan. A magyarban ezt csak gy tj hilelezi, ha hozzdmondiuk az ,éppen” sat. I go home Tam going home. Mia kulinbség a két fenti mondat kézbtt? Az elsé egysvertien csak elmondi a cselekveést. A ‘masodik viszont kiemeli,hogy a ,hazamenés” éppen most, olyamatosan tOrténik. n‘adds: kérdés: Tm not reading (aren't I you aren't reading aren't you he isn't reading "the she isn't reading isn't she it’ isn't reading isn't it we aren't reading aren't we you : aren't you they aren't they reading? * (eat coak a hienyeloben hasendljsh) 71. A befejezett igeidé ‘At eqyszerdigidok (Epaerd een, mit ju) (Skt aazalfoghlkozsak, hogy a eelkvés itor et Acseeeves et mone A biz igeidfind ict slapvetien nem a cseekves metirtéaténck az idejeérdkel, hanem a sles meptietek a tne & ox erdmene Teh a bjt etd ak ‘mondjuk el, hogy a cselekvés mar megtortént, befgeaddétt. Azt mondjuk el vele, hogy meguan ar eeinnye a edeodsnek. A befeejen idea tcl keri hogy aelenben, ebben a pllanathan a cselek- ‘és mir befejentddet és megvan az eredménye. Peter has fixed his car. Plter megiavitotta az auth. Ennél a mondatndl a figyelmiink nem 2z0n van, hogy mikor zat lea cselelvés a miéltban, hhanem azon a tényen, hogy Péter autjavitsa mar megiirtén, megvan az eredménye most aje- leben, a cslekoés mér befejesidbt. Ha az idépont sz4mitana, amikor a cselekvés tortént, akkor epjzeré malt idftkellene haszndl- nunk. PL: Peter fixed his car yesterday. (Péler magjavitotia tgnap az aut.) Es ilyenkor valamilyen s26 mutatj, hogy mikortrtént It a yesterday (=tegnap) sab mutate, B BOT72. Befejezett jelen idé 1. A befejezettjelen iddvel azttudjuk kifjezni hogy a jelenben, azaz ebben a pillanathan, a cselekvés mar befejezddtt, és megvan az eredménye. ay képezzis,hogy: have + ige 8. alakia T have seen (én) léttam you have seen (te) ldtad he has seen (6) létta she has seen (6) litta it has seen (ez) latta we have seen (mi) léttuk you have: seen (ti) latétok they have seen (6k) ldttak have been to Paris three times. Héromszor eoltam Périzshan, He has read a book about whales Olvasottexyhinyoet a nds ‘Ann has bought anew dress, Ana ett ay raha, A magyar nyelvben egyszerden csak mit id@vel fejezzik ki a mar befejezbidbtt cselelevést, Thave fost my pencil Elvestettem a ceruztmat. Elvesztettem a ceruzémat és most éppen nines ceruzsim. Tehit az eoesztés mar megtértént. Az ceredménye a jelenben megvan. Vagyis nines cerwzam. bfelezetjelen id6 — rividalakok Abesotdben a have igt bse sopktk vonni a személyes nérmassa Thee Tend youhave 3 you've {iwvl hehas he’s Thi] shehas > she’s fz] ithas > its Its) wehme 3 we've [wi] youhae 3 you've Gwe] theyhave 9 they've _[dew) I’ve heard something about him. Hallotam valamit ria, She's eaten everything. ‘Mindent megevet We've been to Pars. Voltunk Périzsban, You've written a book. Art egy Rinyoe, ‘They've met the President. Taldlhortab az Elndbhehofelezett jolen idé — kérdés, tagadis Aérdés: Have you been to Paris? Voliat Pévizsban? Has he read books about whales? 6 olvasottkényoeket a bétndr61? Has Ann bought new dress? Anna vet i rukdt? Have you written him? ‘Intl neki? Have you ever been to London? Voliél valahe Londonban? Have you ever been to Greece? Volidl valaha Gorigorseigban? Have you never been to Rome? Soka nem voltl Riméban? tagadis: Thaven't met him, ‘Nem taldlhostam vel She hasn't read this book. 6 nem olvasta ext a hinyvet Peter hasn't helped me. iter nem sagtelt nekem, Thaven't done it ‘Neo tettom meg et tagadé-tsérdés: Hasn't he read English books? ‘Nem oloasott angot Rinyooket? Hasn't Ann boughta new dress? Nem vett Anna if ruhdt? Haven’t you written him? ‘New rtd neki? Mivel az angolban nem tagadunk kétszer valamit, exért ha set akarom mondani, hogy sake nem taldltoztam vele, algkor at igy lehet mond Tye never met him Soha (sem) talélboatunk vee. Vagvigvislehet haven't ever met him. Soha (sem) talilnatunk vee, Itt misodik esetben azért kell a never helyett ever, mert a never at elenti, hogy not ever. Baért ha azt mondanank, hogy ,f haven't never met him.”, akkor az at jelentené: 1 have not not ever met him.” Ez pedig kets tagadés, ami a hivatalos angol nyelvben jelenleg nem elfogadott OM73. Befejezett jelen idé IL. -Arra is hasmnjuk a bfejezt jelen ide alakot, hogy lerjunk vele egy olyan cselekwést, amely ‘a miltban kezd6ddt, 6s a jelenben még mindig folvtatédik. ve learned English fortwo years. Két éve tasulok mér anol, > vas Azért hasandlhatunk it bfejecettjelen ide alakot, mert igaz, hogy nem fejeztk még be az exész eselekvést, de egy szakaszit mar lezirtuk. A példénkban a tanulis egy két éves szaka- sea mdr leedrult ‘Az ilyen mondatokban gyakran megadiék, hogy mennyj ideje vagy midta flyik az a cselek- vés, amirdlse6 van. > for [f0, f*] megmutatia, hogy menny/ ideje, milyen iddsrakon keresztil for two years dt 600, Ret ven eresetil for ten days tz napj, tie napon kerestil for twenty minutes nse perce, hse ercen Rerestil > since [sins] megmutatja, hogy milyen idépont ta, mikcort6L since six oclock hat 6ritél, hat bra ta since last weele male hat], mit hit 6ta since October oktdbert, okie 6ia He's taught languages for three years. Hldrom éve nyeloeket tani She's stood there sinceten o'clock, Te dra dita ott dl. We've been in the office for five hours. Az irodban vaggnenk 6 bra Mennyi ideje vagy Anglidban?74. have got Xordbban mar tanltunk ar76), hogy a have ige aztjeleni hogy valakinek van valami lak rendelkecikvalamivel at soktdk gy is hasondlni, hogy ,have got” Kifejenést hasendlnak a shave" helyett. Pontosan vugyanazt jelenti mind a kets, Ahhave got ifejeés it pontosanaztjelenti, mint a have: van valamije. Thave got a car. Ve egy autom. CCsakejelen iden szokték hasendlni a have got kifejezést a have helyett. Malt idében 6s jaws iddben a have igét simén hasanslile Thave got a car. Van egy autém. She has got a new dress. Van ogy ij ruhdi Beszédben a rovid alakokat hasznljak. Nem szoktkckimondani hosszan, hogy I have got. hhanem csak Pve got. évidtet alakot mondanak, She's got.a blue dress. Vo egy he ruhdji You've got a million dollars. Vo egy mili dllérod. ‘My mother’s got two sisters. Anydomnak van ket nvére ‘Ann's gota bike Annénak can egy bring A tagadésnal 6s a kérdéanél nem hasandlhatunk do sogédigét, banem a have-et hssznélju ‘mint ktlmleges igét. ‘ngadis: haven't got much money. [Nines sok pénzem. She hasn't got any car. ‘Nines egy auth sem. ‘This table hasn't got any legs. Enneh az aslalnak nines egy léba sem. She hasn't got a new boyfriend Nines i iti Ieérdés: “Have you got acar? Van aut6d? Haas she got ablue dress? Van kék ruhajia? ‘Has your mother got two sisters? Anyédinak van kit nbvre? Have you got time? Van ido? tngadé-kérdés: Haven't you got a car? ‘Nines autéd? Hasn't Ann got abike? ‘Annénat nines bringhija? Haven't you got time? Nines id6? ‘Have you gota ar? Van avid? Yes, I have. Ver. No, T haven't. Nines, Haven't you gota car? Nines autéd? Yes, I have. De igen, san No, T haven't. Nines 275. have got to ‘Ugyandgy, ahogy a have helyett have got kifejezést lehet haszndi to hifjentstislehet hasan Ave goto. kifjez tet art een, mused valamit megtenni- Beasédben rvid lakokat szolalc asm itis. Tet nem mond, hogy aI have got to 40", hanem art monic ,Pve got ogo.” ia have to helyett have got I’ve got to go now. ‘Most mennem kell. You've got to see it. Eat ltd bell. He's got to know everything. ‘Tunia kell mindent T've got to get a new car. Scereanem kelley tj auidt They've got to find him. ‘Meg Rell alébniu dt ‘A kéanyelvben néha elhagyjék a have s26t a have got to kifejezésb6l 6 csak annyit mond nak got to. gotto = have got to I got to go, ‘Menem kell ‘You got to doit ‘Meg hell tenned et A got to vid alakja a nem hivatalos nyelvben: gotta (goto). Néha le is ij igy. Pk: T gotta go. Kérdést Have you got to go? ‘Menned bell? Have I got to get acar? Searezney kelley autét? Has she got to work? Dolgoznia kell? tagadis: You haven'tgot to help him, ‘Nem hell segitened neki. haven't gt to go to school ‘Nem kell skoldba mennem. She hasn't got to work. ‘Nem ell dolgoznia tagadé kérd6 ala: Haven’tyou got to do something? Nem kell tenned valamit? Haven't I got to go to school? ‘Nom kell isholda mennem? Hasn't she got to work? ‘Nem kell dolgoznia?= A hatérozbsa6k olyan 26k, amelvek meghatirozak valamit. Meghatirozzil az, hogy egy csclekvés, hol, itor, milyen Ririlimények Rosi, hogyan stb zajlot le, Ezek fontosak a komme nikicié szempontjabél, mert a beszédiinket szinesaé és kifejez6ve teszk, Ant] flgg6en, hogy mit hatéroznak meg, neverték el Oke: helyhatéraz’, idShatiérozd, méd- hatiroz6 sib. hatirozott idét meghatirors seavak és > today (to'der] mai napon; a mai nap; ma Today Iwantto work alot, Ma sokat aharokdolgoeni ‘Today is Saturday. ‘Ma szombat van > tomorrow [ts'moroul akivetkezs napon;akivetkexS nap; holnap See you tomorrow. Vise holnap. Iwill go home tomorrow. Hlazamegyek holnap. > yesterday [ jestode:) az el6zé napon; az el6né nap; tegnap ‘Yesterday I met two girls Tegnap talétkoztam hétIdnmya Where were youyesterday? Hol volt tegnap? > sx: ago { o'gou) (valamennyl dive) ezel6tt two days ago et nappa exe seven weeks ago It hétiel exit ‘ten minutes ago He perccelezlét > last... (1a:st] amostaniel6tti..;a nuit... last week ‘a mit héten last month, 4 mil hénaphan last year ‘ame éoben ‘Were youat the meeting last Thursday? Volts a gyésen mit esta ‘We bought our house last year. A hézwnkat a mt éoben vet > mext... [nekst] a mostani uténi a kovethend next week 4 hivetbeat ten ‘next month a hivetbezé hinapban next year ‘a hivetbeas éoben See you next week Viseat a bévethes héten. ‘Next month I'l write him, A hévetiead hénaghan fogob neki fri 7 EOL 3 aeSD st > this... [41s] amostani .;2zidében kizel lev ..jenen a this week zen a héton this morning exon a reggelen/ma reggel this evening zen az estin/ ma este ‘This year my life changed oben az évben az életom meguattozt ‘This evening meet Saly ‘Ma ese talélhazom Sallyvel > the other day (6: ‘xo dex} egy mostandban lev6 napon; a muiltkor (egy nap); egy nap ‘The other day I went to work too early. A milthor hil horn mentem dolgani. nem meshatirozott idét meghatérors sraval > already ( oi'redi] a megadott dire vagy eldtte (megtortént); mar Celenbeli és milbellcselevésekre vonatkozilc) She's already here. 6 mar itt van. She already left 6 mér elment, > not yet [ jet) ha valami még nem thrtént meg a megadottiddre, de elvérjuls, hogy meg torténjen a jovében; még nem IsJohn here? Not yet. Joon itt van? Mg nines. (Varia, de még nem jot) Alkkor hasenaljuk teh, ha a GGvélben) elvérunk vaamit, de az nem tortént még meg, Blentét- ben az already sz6val, amit akkor haszndlunk, amikor mar megtrtént a dolog, > yet [ jet] kérdésben hasondluk és aldkor, ha meg akarjuk kérdezni, hogy vajon megtir. ténte mér valani, amit elvirunik, hogy megtirténjen Are you ready yet? ‘Résa vagy mar? Itt vigydani Kell mert a magyarban ilyenkor is a mdr sat hasznéljuk a forditisnél, uugyantigy mint az already szindl. De az angolban az already sz csak alkor hasznslhat hha valami mar megtortént. Have vou finished vet? Végestel mér? (Nem tudjuk, hony végzett-e vagy sem.) Have vou already Gnished? Mér végetél is? CTudjuk, hogy végzett, és meglepetéstinkben keérdeziink ri, hogy .jiyen gyorsan sikerilt végezni?")> still {.sul] ara hasendljak, hogy elmondjuk, hogy valamilyen cselekvés a jelenben ‘még mindig folyamatban van, vagyisnincs befejezve; még mindig She is still in bed. 6 még mindig dgyban var. ‘Are you stil here? Még mindig itt vagy? > often [‘ofon] [‘ofton} kilonbézé alkalmakkortabbszdr; gyakran often fel! love when I was younger. Gyakran estom szerlembe, amikor fatalabb voltam. My wife often goes tothe shop. A feségem syakran megy bliba. Toften rea good English books. Gyan oluasot i angolKinyooke > always [‘olwerz] minden slkalommal; mindig Prul always wears glasses. Pal indi scomitvegt ss He always plays tennis on Sunday. O mundigtnisentwasrnap, Roberts always kidding met Robert mindig ugratengem! > sometimes ['samtarmz)_néhény alkalommal (bb mint egyszer); néha sometimes went to school Noha elmentem az istoliba. Sometimes [remember my dreams. Néka emlékseem az dimaimra Bata szét hiromttle médon is hasendthatile ‘Sometimes vali csindl ‘Sometimes I have a dream. Yalaki sometimes csindl valamit, ‘sometimes have a dream, Vala csindl valamit sometimes. ‘Ihave a dream sometimes. > soon {su:n] rovid id6 milva; hamarosan soon be there. Hamarosan ott lesz. hope you can doit soon. Remélem hamarosan meg tudod tenni ‘We'll soon finish. Mindi be ogi fojezni. v before tbr'fa") egy kordbbiiddponthan; ezel6t, kordbban Thaven't seen him before. ‘Nem ittam mig 0 kordtban. Have you known it before? dtd eat elt i? Have you been here before? Voli tt mar eeltt? > just (dsnst, dsost] a jelen pllanatban; nagyon kizel a jelenhez; éppen most Grésebbé tesszik vele a gondolatot, hogy valami éppen most trténik vagy thrtént) Alice has just phoned Alta éppen most telfondit, (Kis ive ezel6t) Tm just changing my shirt Eppen ez ingemetvdltom dt. [saw him just last week, Eppen a mit hétenlttam 6 i nNTT > just now [sastnau} ebben a illanatban, néhiny pilanattal ezel6tt;éppen most I saw Peter just now. Epp most léttam Pétert. (egy pillanattal ezel6tt) He's not here just now. Fbben a pillanathan nines it just before éppen elite, kizvetenil elétte just after phen widina, Rézvetlenll wténa Ezek aztfeezic ki, hogy idében nagyon ize elétte vagy tina trtént adolog. {saw him just after lunch, ppen cbéd tin Idttam B. (kisivel ebéd uthn) > ever ('eva']_birmikor, vaamikor, bérmely idében, akrmikor, valaha (leg kérdésndl és noha tagadésnél hasendliat) Have you ever been to Paris? Volt valaha Plrizshan? Has she ever seen you? Létott 6 valaha téged? Nobody ever visits him, Soha senki nem létogatia 6 meg. ‘You look better than ever! Jobban nézel ki, mint valahal > forever {for ever] rik idbkig, Mlandéan; Srblke Iwill love you forever: Grates szoretnifogtak. > never ['nevo'] semmikor; soha (A never az ever tagalisa vagyis ~ not ever) Wenever ask’anybodly. ‘Mi sohasem kérdexink senkit. She's never been there. 6 mig soha nem vol oft Tnever want to see you again. ‘Soha nem akarlak ira lain. Extlgv is mondhatiuke [don’t ever want to see you again. Soka nem akarlak tra létni (A never-t sokkal gyakrabban haseniljék, mint az ever tagadését. Az evert inkibb kérdé- sekben szoktak hasendln) > early [ 2"isl hatérozises 1. egy adot iddszaknak az eejches kizel; nem solkal a kezdete ulin; korn ‘We go to holiday early in the year. Az 6 kovai sanhasadban mogul ili I get up early and go to bed early. Kordn keleh és koran fekszom. 2. azelvirt vagy a megszokottidé elét; korén ‘The plane arrived ten minutes early. A gép tz perce! kordbban érezet I went there early. Korén mentem oda. Kizkpfoka: I get up earlier than you Kordbban ele fl, mint te. Can you come earlier? Tudndl Rordbban jonni? ®> early ('>:i|melléenéo azcivirtvagy a megseokott id6 el6ti; korai an early rain ora sonat Lam eatly. Koran jitem. (Korai vagyo/Kordbban érketem, mint ahogy vériék) You area week early. Kay hételkordbban Wl. (26 seerint: Ry hétel hovai vagy.) He's ten minutes early. Tz perecel kovdbban érkezet. ‘That guy is never early. Az a ficé soka se fn kordn v Tate [ert] hatéroaése6 1, aszokasos, a megteleld vagy az elvit ic Larrived late. ‘They started the work late. Yesterday I went home late. ‘Tegnap hésén mentem haza, 2. egy megadott idépontnak a végchez kbzel; késén, ... vege felé. Itarted to study late in this year. Az év vége flé heatem el tonulni. ‘We start the work late in the day. A nap vége fl6 hendjitk el a munkdt. > late [ert] mellétnév a szokisos vagy az elvart id6 utén torténd; egy adott idépontnak a végéher kizeli; kbs, kébs6 alate bus gy RésETbusz (Résnj000) the late afternoon isd délutin alate party ay késbi parti, (hsb esti, a nap vége fl levd) went to bed late night. Késb este heriltem dgyba, “You are late. Flbétél.(-kés vagy ~ kesbbb jt), mint kellet volna) ‘They're ten minutes late, Tis percethésiek You're a week lat. Egy htt bist. Dont be late. Ne béss el! > lately (‘1e:tl:] nem sokkal ezeléitt; az utdbbi idében; nemrég, mostandban_ She's been happy lately. ‘Mostandban boldog vot Thaventt been there lately. Mastandban nem voltam ott Tve seen them lately. Littam Gket mostandban. > rarely (rit nem gyakran; ethan rarely meet him. ith taléthozom vele. rarely saw them these days. Nem gyokran Idtiam het exekben a napokban. i ie(IU a 77. Bloljdrészavak 1 idével kapcsolatos eldliarész5k after [a:tot, fo] késtbb mint valami; valami wt after two oclock het ra utén ater hunch id wtin at [eet, at} ay i6pontat ad me (rin Tew iddpontot mondanak hozzé); kor at four o'clock ‘négy érakor attwothiny 23040 a2 12hor before toro") ordbban, mint. before So'lock hat raat before noon dl ett. by [oar] ‘nem késéb, mint: alamikor)-ra by 2001, 2001-re by two o'clock het Grétra between [br'twi:n) ‘api id6ponttl egy més idépontig terjed between 1 and3 during tajuorm) bizonyos idszakon bell; bizonyos idéseak folyamén, idején, alatt szakbban; kétid6pont kite ay & hom htt uring the night az el obamén during the day aap foyamén during thisyear ezéo att in bn) 1. egy bizonyos idészakon bell valamikor (hénapot és évet mondunk uténa);-ban,ben. January Januérban 1985 1985:ben mjusban 2. bizonyos idszak uti; bizonyos ‘d6szak elteltével; bizonyos idiszak miilva Il be ready in ten minutes. Tie pore milo hész lesb, 00 [on, on} valaminek az idején (ditumokkal, napokkal hasandlju);-on, en, 3m on Friday pénteken ‘on $* May ndjus Sd on January 2" janudr 2in throughout [orw'sut] egy iddszak eyik vegét6l a masiki valaminek az epész ideje alatt végig 1 danced throughout the night. Tincoltam ei Gl vii until (ont, an'ut] 1 (et, a) egy bizonyosidéponti, ig 112 ig ‘untilnextmonth jn hinapig ‘until the end ofher ite az élte végéig within fod’) ‘nem késébb, mint egy bizonyos idszak; egy bizonyos idészakon bell. bell within ve years éoen bel for (fo*, £2] ‘egy bizonyos idészakon keresztill ig Thave been there for six days. Hat napig voltam oft. since [sins] egy bizonyos idéponttél kendédben; ‘egy bizonyos idépont ta have waited for you since six o'lock, | Hat bra ota vérok réd.78. Vonatkoz névmasok — aki, ami, amely aki, ami, amely... névmasok kifejezése angolul ‘Av aki szé muta meg hogy kire wal, kire vonatkoait a mondat elsb része. Ha azt mond nak: ,O a2 az ember."~és semmi mast nem Kkizblnéak, akkor megkérdeznénk, hogy .De mi- re gondolsz? Mire vonathocik az, hogy 6 AZ az ember?” Az abi névmds helyettesti a mellék ‘mondatban, hogy kire gondolunk a mondatelsé részében, who [hu] aki, akik ~ személyre vonatkozik ‘They are the people who bought that house. Ot azok az emberet, akik-maguettth azt a hdzat, He isthe man who found gold 6 azaz ember, akiaranyat tld Have you ever seen the people who live next door? Littad valaha azokat az emberebet, aka seomszédban laknak? whom { hu:m] akit, akiket ~szeméiyre, mint a cselekvés tirgyéra vonathozik ‘She is the girl whom I saw yesterday. Gaza lény, akit tegnap ldttam, Tm the man whom you are looking for. Ew vagyok az a ff, akitkeresel. (itt a eselekvés tirgya a whom. Tehét erre a s2éra vonatkozik a for s26, annak ellenére, hogy a whom a mondat kézepén van a or pedig a vegén.) Amindennapi besaédben a whom helyett egyszerten csak who" haszadlnak She is the girl who I met yesterday. Caza ling, akietegnap léttam. ‘Tne man, who you can see there, is John, Az ember, akitot lds, az Janos. Which [we] ami, amely, amit, amelyet ~ egy dologra,tireyra,dllatra utalunk vele ‘Thatis the tool which [want to use today. Az a seersaém az, amt ma hasendniakarok, ‘Thisismy hammer which youcan use, Ex az 6x hlapdcsom, amitt hasendthats Look the animalwhich Ttol you about. Néad az dilate, amid besten neked. it az about o ,whieli-evonatkoik exh az angoloksereth a mondatvégre tenn) that (oe) ald, ami, aki, amit -szeméiyre és térgyrais vonathozhat A that fleg a which helyett hasedthat6, de @ who helt is hasenlik. A mindennepi tarsalgésanlegtbbsoir a thatet hase Find the word that you don'tunderstand. alld mag a set, amit nem és! eres the dictionary that you are looking fr. Itt oan a sabi, amit heezel.i A Haawho, whom, which, that a tirgya a mondatnak, akkor gyakran el szokték hagyni 1) He is the man that I mot yesterday. Gaz az ember, akivel lagnap talélhaziam, 2) He is the man I met yesterday. A mindennapi beszfdben legtdbbsz6r elhagyidk a that névmast, Példéul: ‘What do you think ofthe girl we met lastnight? ‘Mit gondolsearrt a lényr, akveltaldlRoztunt a mil diel? A that csak olyan mondatokban helyettestheti a whichet é5 a whot, és csak olyankor Ihagyhat6 el, ahot (EREREA who/that (Pinee VEER 1 2 2, rész nemesak egy tobblet informacist ad, hanem pontosabban meghatérozza, hogy ki is az, mi is az, amize gondolunk. Ha 2. része a mondatnak egyszertien csakt kiegészit6 informéciét tartalmaz (lyenkor vesseével szoktak elvélastani), akdor esak a who, which dhasenalhas, (SEE MG who HOVER (O Sally, aki az én bardiném.) 7 2 Itz 1, rése egyértolmi, hogy kir6l szl. Nem Kell pontosttanunk a mondanivalénkat. A 2 rész egyszertien csak egy plusz informéciotad az 1. részhe, whose [hu:z] akinek a Sallys the gil whose boyfriend isa fireman. Sally aza lany, anc a fia tizolt [know that gil whose photo is on the wall. Ismerem azt« lang, akinek a képe a falon van where (wis"] amely helyen; ahové; amely helyre; ahol [ve found the place where they lived. Magtaldltam a helvet, ahold étek (ita where megmutatia, hogy milyen helyre gondolok) when [wen] amely idépontban; amikor knever forget the day when [fist found gotd. Sosem feleitem a napot, amitor elfszbrtaldiam arangat [first met her when I was two years old Abkortalélkoztam veleelszbr, amikor Bétévesvoltam. (reason) why ['ri:zn warl (ax o}) amiért now the reason why she doesn't ike me. Tadom ax oh, hogy miért nem kedoel engem. what (wot) (ez) ami; (art) amit hope you can give me what I need. Remélem oda tudod adni nekem at, amir sziksigem van What she saysisimpossible. Amit mond az lehetelen, 3679. Szamok — egy, ketté, harom. (0 zero ('zi-roul vagy {oul 30 thirty ['@oets] 4 one [wan] 40 forty [fats] 2 two [tu] 50 fifty {ft 3 three [eri] 60 sixty ['siksts] 4 four {fo 70 seventy ('sevnti) 5 five [far] 80 eighty [erts] 6 six [sks] 90 ninety [nat] 7 seven [sevon] 100 (one) hundred [o/wan "handred] 8 eight [ert] 101 (one) hundred (and) one 9 nine [nan] 102 (one) hundred (and) two 10 ten [ten] 110 (one) hundred (and) ten 11 eleven [leva] [rlevon} 120 a (one) hunclred (and) twenty 12 twelve [ewelv] 130 a (one) hundred (and) thirty 13 thirteen [02th] 140 (one) hundred (and) forty 1M fourteen ['f='tin] 150 (one) hundred (and) fity 15 fihteen ['fitisn] 200 two hundred 16 sixteen ['ssks'tisn] 300 three hundred 17 seventeen ['sevn'ti:n] 400 four hundred 18 eighteen ['er'tin] 500 five hundred 19 nineteen [namn'tin] 600 six hundred 20 twenty (‘swents) 750 seven hundred (and) fifty 21 twenty-one [twents ‘wan] 1000 a (one) thousand ['Sauzond] 22 twenty-two [‘twentr ‘tu:] 41002 a (one) thousand (and) two 23 twenty-three [‘twentr ‘@ri:] 11100 a (one) thousand one hundred 24 twenty-four ['twents fo") 1500 a (one) thousand five hundred 25 twentysive [‘twentr ‘farv] 2410 two thousand four hundred (end) ten A szézasok utin az (and) azést van ziréjelben, mert eredetleg mondani kellene oda azt az andéet, ami étjlent. De nem szoktik haszndi Atieseh 6s az egyesch x26 irishan Katjelet kell tenn: forty-one (41); tirtythree (39) ‘A nullt (0) ataléban O [ou J-nak mondjik. Ezt kOnmyebb kimondani, mint a zero sz Foleg, ha telefonba mondunk szimokat, akkor { ou J-nak mondjuk a Ot. Az, .a hundred” helyett Iehet one hundred’-et is mondani. Baért van a (one) sérdjelben, Hiszen az ,a és a ,one”iselent egyet. Mindegy melyiket hasandjuk. Ha a one” -t haszndl- juk,aldcor az kisi hivatalosabbnak hangzik 1000 ten thousand 100,000 a (one) hundred thousand 4,000,000 a (one) million {'maljon} 1,000,000,000 a (one) billion {‘buljon] 1,000,000,000,000 a (one) trilion [traljan] sr AM wihow many? menayi? hény? Hla meg alcarjuk kérdezni, hogy valamibél hany, illewe mennyi (arab) van, ekkor a how ‘many? lérdést tessa fel How many children do you have? Hany gyerahed van? How many windows ae there in your house? Hy ablak van a hdzadban? twlefonszm diktilis: Ha telefonsedmot kell bediktdlnunk, akkor a 0 mindig (ou). Bs ha egy szimbél kett is van alckor nem szoktkc Ketszer kimondani példéul 22 — two two , hanem azt mondjék double two Fdabl tur] vagyis dupa ket. 312-400 three onetwofour double [Oris wan tu: for ‘dab! oul évseim: ‘Az évezimokat égy mondjul, hogy 1998 > 19.98 nineteen ninetyeight 1653 > 1653 sixteen fifythree 1 sedmotketté bontuk. Dea kétezret nem bontjuk kétfelé Gegalibb is 2010%g) 2000 > too thousand 2006 > to thowsand (and) six egréb szdmotjelentS sz dozen (dazan / dazn! teat, Heenkét darab adozen egy tucat (12 darad) two dozen bet tucat (2szer 12 darab)80. Sorszémok — elsé, masodik. _ Bmikor sorban lev dolgok Kall meg akarjuk mondani valamelyir8, hogy hényadik, akkcor a sorszimolat haszndlul. 1* first {fost} 2 second ['sekond] 3° third [62d] 4° fourth [f0"6] 5 fifth [6] 6S sixth (s1ks6] 7 seventh |‘sevon8] 8 eighth (e:t0) 9 ninth [nam6} 10° tenth [ten6] UIP eleventh {r'levon8] 12 twelfth [twelf] 134 thirteenth ['G2"ti:n6] 14" fourteenth, 15* fifteenth 16% sixteenth 17 seventeenth 18* eighteenth 19° nineteenth 20% twentieth [twentu6) 21% twenty-first 22° twenty-second, 23° twenty-third 24% wentyfourth 25% wentyifth 10,000 1,000,000 30° thirtieth [62426] 40 fortieth ['ft16] 50 fiftieth ['ftx0) 60 sixtieth ['sikstn8) 70% seventicth ['sevontu6] 80° eightiet ['extzx6] 90° ninetieth [‘nantn6) 300° hundredth ["handrd] 301" hundred (and) first handesd fost) 102 hundred (and) second 110° hundred (and) tenth 120° hundred (and) twentieth 130° hundred (and) thirtieth 140 hundred (end) fortieth 150? hundred (and) fiftieth 200 two hundredth 300? three hundredth 400" four hundredth 500° five hundredth 600 six hundredth 750 seven hundred (and) fiftieth 1000* thousandth ['Gauzond9] 1002 thousand (and) second 11100 thousand one hundredth 1500 thousand five hundredth 2410 two thousand four hundred (and) tenth, ten thousandth, (one) millionth {'mzljon6] fnisban gy szoltijelolni, hogy az 1 utén st-ttesanek, mert ez az utolsd két bette a first sznak A2 utin nd (second). A 3 utin rt (third). Az Gsszes tobbi tn tt kell imi Gowrth, Sil.) —_Bigyeld meg hogy néhdny sefim helyestrésa megvéltorik, amikor th Kerll a végére: ninth, twelfth, twentieth, .. 8i a 81, Napok és hénapok nevei Enléksank, hogy az angolok eedetleg ézakrl tke Exért nem moglep6,boay a legtbb tp newt a angobanaskandindistenelslnevek ‘Az angolok a napok és honapok nevét nay kenideive ek Be att van mert Ok minden ‘olyan dolognak a nevét nagybetivel ijk, ami esalearra jellemz6 név, tehat a tulajdonneve anak a dolognak. angolul magrarul _eredeti jelentése Monday — [‘mande] at {a Hold (moon) napja } Tuesday —[tjwezder] hed [Tin isten napja | Wednesday [‘wenzde:] szerda (Woden (Odin) isten napja | Thursday ['G2'ader) eit { Thor isten napia | Friday [‘rardes]_—_péntet [ Prigistennd napja | Saturday [saetade] __szombat [ Saturn isten napja | Sunday [‘sander]__vasérmap [a Nap (sun) napia | Figyeld meg, hogy mindegyik sz6 végén ott van a day s26, ami napot jelent. Tehét mindegyike nap valakinck vagy valaminck @ napja volt. Példéul a’ Nap napja, a Hold napja sth. ‘Mondatban az. on széval mondjuk, hogy hén, kedden sib. I'l go om Monday. Héon fogok A_hénapok nevét kinnyd megegyemi, mert mi is hasonléan mondjuk: angolul magyarul January ['dgenjuen) janudr Jan February [‘februsn] februér Feb March [ma‘t{} mércius ‘Mar April Cexpril] pris Apr May mer} dius May June lagu} ‘inius Jun July’ [agua] ‘ilius Jul August ['o:gast) cougusztus Aug September [sap'tembs‘] szeptenber Sept October [9k’touba'] oktober Oct ‘November [no'vemba‘] november Nov December [dr'sembs‘] december Dec évszakoke spring [sprrn] tavase summer ['sams") yr \ aautumn/fall [tom] / fol] de winter [winta"] a82. Datumok [Avangolok a dtumotegayalrabban frit ak int a magyar NAP HONAP EV 4 October 1999 9 August 1989 Lebetigy is imi 4° October 1999 Sedban mindie ie kell etn 4 October 1999 = “the fourth of October, nineteen ninety-nine” chit a nap szimit mindig sorszémnak mondjuk, még akkor isha sima szdmmal ijl, 68 a hhénap nevét egy of sz6valkapesoluke hoz. 10 December ‘the tenth of December 25 April ‘the twenty-fifth of April ‘A mésik lehetOsg, amit az amerikalak evakran hasznélnale A HONAP NAP, fv March 30, 1977 September 20, 1979 April 2, 1972 ‘Sedban fev mondiuk April 2, 1972 = “Aprilthe second, nineteen seventy-two" A détumotigy kérdezatk meg és iy vilaszolunke ‘What's the date? Mien nop van? It’s April the first. Apritis else. Ie’s the first of April. ‘Eavszertien szdmokal is ski rn a datumot yayo9 1499) 14.99 83. szorzészimok — egyszer, kétszer. Ha azt akarjuk elmondani, hogy valami iényzor tirtént meg, vagy hany alkslommal esi funk valamit kor a szorzisaémokat hasandljuk. once egyzer, egy altalommal ‘twice bétser, bit alkalommal ‘three times éromszor, hérom alkalommal four times négyszer, négy altalommal Haromt] fle a times sz6val képezzik a szorzészimokt. ‘They went to the theatre three times. Elmentet haromszor a sinhézba o HU INE84, Tortsz4mok — fél, haromnegyed sth. A irt szdmokat tbbiGleképpen is jlaljik. A trt szdm aztjelent, hogy nem egész, hanem el ‘van torve. Fél vagy negyed vagy harmad stb. (i133 sth) 1/2 a/one halt 2/3. two thirds 1/3. a/one third 3/4 three quarters 1/4 a/one quarter 4/5 four fifths 1/5 a/one fifth 1% oneand a quarter 1/6 a/one sixth Azért van ,a/one” odairva, mert mind a kettt Iehet hasenélni. Mondhatjuk, hogy ,a half," de artis, hogy ,one hal’. ‘Tortsrimokatakkorhasendlunk ha az exésamek esak egy réscerl bes Tate ome third ofthe cake. Maton ast karma. fel (ha és aneqyed (quarter) kivteléve a sorskrnnevekibl képezakatrtsdmokat, 1/5 one Sth /a Bh a thrtvonal feet it al oldatn Ley} sam tobb mint exy, akkor @tirvonal aati Gobb al) sedmot tobbes szimba tessa’ 3/4 three quarters Int tehét tbbes seimba Kell tenndink a quarter (negyed) szét, hiszen hérom is van belle, ‘tehat nem csak egy negyedrél van s26, hanem héromr6l 85, Tizedes tirtek Tena tizndes trek: 15 375 10s gy olvassukki: one point five three point seven five ome point o five A szimokat egyenként mondjuk ki 6 a pontnél azt mondjuk point (pond). A nullat it 8, ‘mint a telefonszimoknl 0 [ou ~nak mondjuk.86. Kérdészavak what ? ‘mi? miesoda? Alkkor hasenljuk, amikor egy dologrél (tirgyrél, eseményr6l,kérllményr6l sth) nem tudunkk ‘minden adato, és meg szereinénk tudakol Whatis your address? ‘Mia cimed? ‘What s his name? Mianeve? ‘What happened? ‘Mi trtént? who? Bi? kicsoda? Valakinek vagy valaminek a nevét kérdezzik vee Who won? Kinyert? Who died? ‘Ki halt meg? ‘Who did it? Ki tte et? ‘Who are your friends? Kik a barétaid? where? Tol? merve? ova? ‘Valakinek vagy valaminek a hat kérdezzik vee, Where are you? Hol vagy? Where does she go? Hova megy 6? Whereis your car? Hol van az autd? ‘Where do you lve? Hol sz?/Mol takse? when? smikor? ‘Valaminek azide tudakoljuk vle. When will she arrive? Mikor fog megéreeani? ‘When did this accident happen? (Mikor tirttnt a baleset? When cid the war start? Mitor keedbditt a habori? pe a ooh ee “Ha t6bb vilastisi Iehetéséy is van, alkorezzel kérdezzk, hogy ezek Keil azilleté melyiket vias Which do you tke? Mey test? Which is your car? Mey ate kocsid? Which books yours? ‘Malye Rinyo atid?SD a ‘mir? Valaminek az okra, a mifnjére wérdezink ré.a segitségével Why did you do that? ‘Miért tetted azt? Why don't you know? Miért nem tudod? Why me? Mikrt (pont) én? whose ? inak a..2/2i8? Arra kérdeziik ra vele, hogy kine a tulajdéondban van valam. Whose car is this? Kinek a bocsja ex? Whose is that horse? Kié ax a6? how? ___hosgan?/milyen médon?/milyen exhizael? ‘Arma Kidesinkcré vee ogy valaki gan, men echelon md vga a cals How did you doit? Hogyan csindltad? How does he know it? Honnan tudja? How is it possible? Hoggan lohetsiges ex? how? inilyen mértihbon?/mennyire? — ~ ‘Arrais hasenéljuk, hogy megkérdezzik, hogy milyen mértékben, milyen nagy mennyire tévol/ akran stb, Amilcor mennyiségnek vagy valamilyen tulaidonsdignak a mértékét akarjuk megtud- How old are you? Mennyi ids vagy? How far does she live? ‘Mien messe lait 6? How do you like my new dress? Hog tesee az ij ruhdon?87. Mennyiséget kifejezé szavak Tk aoa szva melee at adh ej hogy valamibl ok van syed. Megseémlathaté mennyiségnck nevezzik azt, amit meg lehet szimlilni Pek + **

Lots of [tots ov) nagy mennyiség, nagy sxémi dotog; sok ‘Alots of Kilejezést ugvamigy hasméljuk, mint az alot of hifejezést, de a Jots of inkibb a Kbzayeli stdusrajllemz6, Thave lots of friends. Sok barétom van Idon'thave las of ime. ‘Nines sok iim. > anumber of fo 'nambaray]_nagy seam valamibst; sok Ceak darabszémban méshet6 dolgok, illetve emberek esetén hasznéljuk Ez aztjelent, hogy sak megszdmlathaté dolgok esetén iehet hasmndlni Kijelent6 mondatokban szoktuk hasy- ale, I saw a number of animals in the 00, ‘Sok dlatot lttam az llathertben BRI HIEla OL > many [mens] sokdarab; sok ‘Megszdmlélhat6 dolgok és emberck esetében haszndlul, ha el akarjuk mondani, hogy azokb6l sok van, Ezért az utina lev sz6 thbes szamban van természetesen, hiszen sok da rab vagy sok példny van belle, leg kérd8 és tagad® mondatokban basendljuk. She doesn'thave many friends. Nines sok bani, How many? Mennyi? Mien sok?) > much (‘mat/} nazy mennyiség; sok Megszdmiéthatotfan dolgok esetéhen hasznéljuk, ha el akarjuk mondani, hogy abbél sok ‘van, Ezért az utina levé sab egyes szimban van természetesen, hiszen egy darab van beld- le, csak nagy mennyiség. Péleg kérdé és tagadé mondatoktban hasznaljak 1 don't have much money. Nines sok pénzem. Do you have much time? Sok id van? How much? ‘Mennyi? (Mennyibe keri?) Ha azt akarjuk megkérdemi a boltban, hogy valami mennyibe keri, akkor a how much? keérdést kell haszndlnunk. Ugyanis a pénzt nem darabscdm szerint hatirozzuk meg, hanem mennyiség szerint ‘kis menmviségetjelent6 szavaks > afew [0 ju) nemsok:néhény Megszémléihaté mennyisigekhez baszndljuk. Itt tehat tébb dologrél van sz6, de nem sokrél, ezért az utana levé s26 tébbes szimba kertil, hiszen tobb is van beldle, még akkor is ha nem sol Teed a few things, Sutségem van néhdnydotgra Can you buy a few pens? Tus venni nny lt? > few [fiw] kis scimis kevés Few people know the truth Kesés ember ismeri az igazxigt Few gris can cook well evds ny tnd fon. > alittle (0 ttl) kismennyiségs; egy kevés ‘Nom megszémldlaté mennyiséyekdez hasendljuk, Teata ite bread, Eszom egy hevés Renyeret We have alittle bacon. Van egy heots sealonnénk. (Can I drink alittle wine? ‘Ihatok egy kis bort? > Tittle (un ties, kev Peter payslitteattentionto me, Péter hes fgyelmet sentel nekem. ‘They had little hope. Kevés reményit volt. > several (sevral] _néhény;tobb, szdmos ( tobb mint kettd, de nem sol) _Megszdmldthat6 mennyiségekre hasonéljuk, ezért thbes szim 6 All utina, met several interesting people. TU érekesemberre taldtkoctam. can tell you several examples. Sedmos pl tudok need mondani 96g 88. Hatarozatlan névmasok ‘A hatérozatlan névmas azt jelenti, hogy nem hatérozzuk meg pontosan, hogy kirél, mir6l be- saéliink. Nem hatérozzuk meg azt sem, hogy hiny dologrél van sz6. A magyar nyelvben iiye- nek az: akdrhdny, valamennyi, valaki, valami stb > some [som] melléhns ‘nem meghatérozott szimi, nem meghatérozott mennyiségt vagy mindségi; valamennyi (Poleg kijelenté mondatokban hasznaljak.) Thave some money in the bank. Van valamennyi pénzem a bankban. left some books on the table. Az asztalon hagytam néhdny Rinyoet, A mésodik mondatndl természetesen a book s26 tobbes szimban van, hiszen megezémléilba 6 mennyiségr6l, eqynel tbb Kinywrbl van s26. Igaz, hogy nem hatérozeuk meg a mennyisé att know some girlsin the school. __Ismerak néhanyIdnyt az isholaban He wanted some apples. Néhdny almat akart Give me some water, please ‘Adi ay is viet, irl! > some [sam] névmds nem meghatérozott szimi dolog, nem meghatérozott mennyiségd vagy minéség dolog; vvalamennyi. (Mivel névmas, ezért nines uténa fnév, hanem dndlléan hasmdljuk) Do youhave much money? ‘Sok pénzed van? Thave some. Van valamennyi Did you read these books? Oloastad ezeet a Kinyveket? read some, Otoastam némelyket > somebody ['sambod:] [a body jelentése it: "ember, dllati vagy nivényi ts egy bizonyos, nem meghatérozott személy; egy nem ismert vagy nem megnevezett sveméiy;valaki love somebody. ‘Scorteh valakit Ebben a mondathan nem akazjuk megnevezni a személyt, mert pélul ttokban akarjuk tartan, vagy nem is tudjuk a nevét. Somebody called you. Vala hivott tged. She saw somebody inthe street _Léto alati! az uled. ‘There's somebody in the water. Vala van a vier > someone ['samwan /'samwon] [one = bérmeiyikscemély oagy dolog, ez wala) ey bizonyos, nem meghatirozott személy; egy nem ismert vagy nem megmeverett seemély;valald Someone helped me. Vala seitettnekem. spoke with someone. Beszllem valakive 0 ii> something ('sorers) (thing ss jletin: dog ey biznyos, nem meghatirozt dolog: exy nem ismert vagy nem megnevezet dol: valami She looked for something. Keres vlamit Tew somethinginteresting there. Lattam oalam érdekest ot. > any [ent] valamennyi, akirmennyi, birmennyi; akirmelyile not any semennyi, egy sem meld Hasonldjelentésben hasznaljuk, mint a some s26t, De az any sabt tagadé és érdé monds- tokban haszndljuk, mig a some sa6tfleg kijelent6 mondatokban, Do you have any English books? Vannak angol onyoeid? Thave some. Van néhany. ‘She bought some oranges. Vett nohény navanesot Did she buy any oranges? Vett (calamennyi) narancsot? ‘She didn’t buy any oranges. Nom vett semennyi narancst ‘There are some cars in the street. Van néhény auld az uted. Aretthere any carsin the street? Van (akdrmennyi) aut6 az ulcin? ‘There aren't any cars in the street. Nincs semennyi auld az uted Mivel az angolban nem tagadhatunk valamit kétszer, ezért a nincs semen kifejenést ‘gy sondjuk nines valamennyi (nol an). néomds Do you have any money? Van valamennyi pénzed? don't have any. Nines semensyi. > anybody ('embodt) valaki, bérld, alcrki ‘Kérdé és tagadé mondatokban hasznljuk: ‘There is somebody there. Van ot oalaki. Isthere anybody there? Von ott valaki? ‘There isnt anybody there [Nines ott senk. > anyone [‘enswan) valaki (ugyanaz, mint az anybods) Did anyone telephone? Telepondttvataki? 1 didn't see anyone. ‘Nom tdttam senit Does anyone know this man? __Ismerivalaki ext az embert?> anything (‘en0:n) valami, akéirmi, barmi ey hasmljuk, minta somethinget, esak kérd6 és tagad6 mondatokban: saw something interesting. Lttam valami érdckeset I dida'tsee anything interesting. Nem liom semmi érdebese. Did you see anything interesting? été! valamsi érdckest? > nO [nou] semmi, semennyi, semmiféle (wzyanaz mint a mot any} Cenk melléknévként haseniljule Azaz nem All dll6en, hanem mindig van uténa fnew. ‘We have no plans. Nines semmilyen tervitnk We have no time, Nines idink, No car can fy gyi hoes som tud reid. > nobody 'noubod:) egyetien szemely sem; seni 1 saw nobody. Nom iétiam sont. Nobody spoke. ‘Senki sem beset “There is nobody in the room. Nines seni a szobdban. > nothing I'nsm] exyetien dolog sem; semmi ‘There was nothing in the shop. Nam volt semi a boltban. He has nothing in his pocket. _Nincs semi a zs. Nothing can hurt me ‘Soni sem tud ériani nekem. > noone (‘nou wan} egyetien személy sem; senki (ugyanaz mint a nobody) ‘Senki sem tudia megodlaszoln et ‘Senki sem ment oda ‘Most senki sem ilfthat meg minket. No one can answer it ‘No one went there. [No one can stop us now. megiegvzés: a something, anything, nothing stb szavak wii tesszik a mellékneveket. I saw something green. Litiam valami ail. > mone [nan] egy sem, semennyi, senki (notone) Do you have any cars? Van hocsid? ‘No, Thave none, ‘Nem, nincs egy sem. Is there any water in the jug? ‘No, there is none, [Batritkabban hasendljik, mint azt,amikor a not any kifejezésseltagadnale. Is there any water in the jug? No, there isn't any. Van valamennyi vi a kancsiban? ‘Nem, nines semewny Von valamennyi vi a kancshban? Nem, nincs semennyi.> every ('evrr) mindegyi: minden egyes; minden Amikor egy emberekbél vagy dolgokél 4llé csoport minden tagiéra gondokunk,aldkor hhasandlhatjuc ext a sz6t. Az every s26 utin mindlgegyes sedmban alla 26, amire vonatkozil, ‘Minden embernch van neve. Every man has aname, Every child needs love. ‘Minden gereknesxlksége van seertetre, > everybody ('evrbodr]_ minden személy; mindenki Everybody knows it Eat mindenbitudja, Everybody can do it. Eat mindenki meg tudja csindln, Is everybody ready? ‘Mindentibése van? > everyone [‘evrwan] minden személy; mindenki (ugyana, mint az everybody) Mindenkinok keres valamit Everyone looks for something ‘Mindenki it can? Is everyone here? > everything 'evr61) minden dolog; minden Everything is wonderful today. Ma mindenesoddlatas, want everything. ‘Mindent akarok. Can rich men buy everything? A gazdag emberak megvehetnok mindent? > both (bow9} _kettébéi az bsszes; mind a kett; mindkét Ket Kizil az egyik is és a mésik is, (Az of s2é mutato, hogy melyik két személy vagy ely kétdolog koi] mindkettérdl van sb) Both of them knew me, Mindbet8 ismertengem. ‘They both knew me, (Gk mindbatten ismertok engem. We can both ssi, Mi indkaten tudunk tse Lehet haszndlni melléknévkéntis Both men were there. Mindhét fof ot volt. oth, ..and, Ext hasenajuk, ha valamire két tulajdonsig is érvényes, ped: ke is és 25dk is; Ovegek 6s fatalok is, sp is 6s is; st, akkcor a both...and... segitségével tudjuk ezt elmondani ‘This book is both good and cheap. Be a hing jis oles is Thave many friends both old and young. Sok bardtom van, fatalok is és Sraga i{pall (>) minden, dsszes, mindenki ‘Thats all, Exminden I gave you all. ‘Mindent odaadtam neke. ‘All was there, ‘indent ot vot ‘Azof eléljérésaival tudjulc kifejezni, hogy mely esoporthél mindenk Allof the people went away. Aa Gszes ember elment. ‘She wants al of the cake. ‘Az egészsitit okarja ‘She's invited all of you. 6 mindonnyiatohat meghioot ‘Avof satel Ichet hagvni az all sz utin, kivéve az us, vou. them esetében All the people went away. ‘Aa dszes ember elment. She wants all the cake. ‘Az ogésesitit kari. All my friends lke cats ‘Minden barttom szeeti a macskakat. Azall of us, all of you, all of them esetében nem hagyhaté el az of sz! All of us know the truth ‘Mindannsiunk ismeri az igassdgot All of you must go now. ‘Most mindegyibtienck mena Rell All of them came. ‘Mindannyian ejb > each [it{] _minden egyes; mindegyik Each new day is different. ‘Minden nap blot Each man has aname. ‘Minden embernek van neve. Each person signed the paper. Minden seemély aldirta a paptrt | Tenjoy each moment. ‘Minden pillanatot éoezek. | tomds: \ Each must do his best _Mindegyiench a logjobbt hell nyijtania. We each think the same. ‘Mi mindannyian ugyanact gondoliuk. You areeach good Ti mindannyian jh oagytok ‘Azus, you, them; my, your,..; the; these, those szavakat az of szival kapesoluk az each dbo. Each of them has problems. Mindegyibnoh (nizitik) vannak problemi. Mlwrite each of my children, ‘rn fogok mindegyit gyerecemnek Each of those people must come here. Azo hill ax emberck hill mindegyinck ide el jonni,89. Folyamatos igeidében nem haszndit igék ‘Vanoak olyan igek, amelyeket nem hasznélunk jolyamatos igidében. Azokat a sravakat, ame- Iyeknek a jelentése mar elev folyamatos, azokata szavakat dltalaban nincs értelme folamatos jelenidfben hasendei, Tyenck példdul az ér2ékelstjelenté igek. Hogy miér? Mert tri, halla. ‘i érezn folyamatosan svoktunk. Az ilyen szavakat dltadban nem haszndljukfolyamatos alak- ban még aldkor sem, ha flyamatos cselekvést mondunk el vele Baek a szavak dtalaban dllapotot fejeznek ki, nem cselekvést. Gezbkelést jelent6 iat, hear feel see smell taste (ald a) it) Gzaplzagot ad) (ibe) hear the sound of storm. Hallom a vihar aaj. ‘The cake smells good. A sitink 6 saaga van. ‘The wine tastes very sweet, A.bornak nagyon édes az ee He feels fine. Jot érai magi érzelmet kifeier6 igék Tike dislike hate Jove. want_ wish (hed) Gvembete) atl) (ree) —ahar) a) gondolkodissal kapesolatos igdk: believe doubt fear feel ~—know mind (iz) (tbl) (El alamit) (rex/gande) (omer Chiesa van oil; omit mean remember see suppose understand lent sola) Cenlebsit) (@rt?megi) Gate) (megért) Thelieve you. Hiseck nek. She knows everything. O mindent tud, Don't you mind fLopen the window? Nem bdnod, ha kinyitom az ablakot? Do you remember me? Bmlkscel rm? see why he did it, Ertem, hogy 6 mit ttt et She feels Tom isa good man. py éra, hogy Tomi j6 ember. (tt az wtolsb mondatndl nem a birével vagy a exbveléei, hancm a leleében iy bre, dy gondol- Jia, aza vdleménye.) ‘A can hasenélata ilyen esetekben: ‘Svokték haszndlni a can segédiget is az ératkeléstjelent6 igék esetében arra, hogy kifejezzék az eraekelés: Tean see. Létom. (ippen most) (Képes vagyok ltni,vagys atom.) Lean't see. Nem Idtom. éppen most) Tean hear. Hallom. (éppen most) Can't you see? Nem Idtod?/Nem érted? 10290. jévé idé — (to be) going to Tam going to buy anew car. Veszek egy tj autét. (Szindéhomban dll venni egy tj autit.) -Afentikfejezts jovi fej bi. Ha leforijuk a kfeezést,akkorvalami ive kapunk: Jam going to... = én éppen megyek valamit megesindini; afelé haladok, hogy valamit hamarosan ‘megesindlia. Ext akifejentst a jv id6 képatsére nagyon sokat hasznlja az angook és amerikaiak. Ago igefolvamate een ij 6 wine finde igenéo jn. tells lak Grisban vid alak (ezdban) Tam going to work, F'm going to work. Dolgaznifogok. ‘You are going to work, You're going to work, _Dolgozni fogs He is going to work, “He's going to work. Dolgozni fog. She is going to work ‘She's going to work Dolgozn fg. tis going to work. Ie's going to work. Dolgezni fog. ‘We are going to work. We're going to work. __Dolgozni fogunt. You are going to work. You're going to work. Delgoznifgtok. ‘They are going to work. They're going to work. _Dolgoznifognat. érdés, tagadis Is he going to go there? a fog menni? ‘Am I going to ask something? Kérdean fogok vatamit? ‘What are you going todo now? ‘Mit fogsz most tenni? ‘He isn’t going to do anything, ‘Nem fog semmit tonni ‘We aren't going to buy anything. Nam fogunk semmit venni Kifejezhetiink vele: 1. szddékot. Amibor valamirdl van egy isla elképzlés az elménitben: Seandéhozunk megten- ni az ajoodben, Lam going to write Mary this evening. ‘ni fogok Marinak ma ese inow what you are going to say. ‘Tudo, mit fogs (akarse) mondani. When are they going to pay you the money? Mikor foi kifizetn a pinzt neked? 2. nagy valdsiniiséget, vagy hogy valamiben biztosak vagvunls, Amikor valami nagyon sigy ndz ki, hogy ty lesz, Nogyon valészininoktartuk, vagy bitosak vagyunk valamiben, hogy a gy es. I think it's going to rain today. At hiscem, ma esn fog My wife's (- wife is) going to have a baby. A feleségemneh hisbabdia lise, KGznvelvi rivid alak: Az 16 nyelvben a going to kifjeztstrividitve sroktik mondani going t > gonna [gona] Leleni csak ritkin szoktdk igy. Néba az amerikaiak. Viszontlgy ek ki legtobbsabir. Még ak- kori, ha going to-nak van irva, ‘What are you going to [geno] do? Mit fogs esindtni? Tm gonna [gona] buy something. Veseok valamit. 103, EN91. Folyamatos jelen id6 6 kifejezésére ‘Amikorjelenben mér eltervertik,elhatiroztuk, hogy fogunikcsindlni val alckor szoktuk hasznélni a flyamatosjelen ita 00d id kitejentsére What are you doing this evening? Mit csindls ma este? Tm washing my hair ‘Megmasom a hajamat. Tm seeing Peter on Saturday. ‘Meglétogatom Pétertscombaton Tm getting a new job. Lesa. egy ij llésom. (Mr le van rendezve, hogy lesz.) 92. jvé id — (10) be to 5 Amikora be ige (am, you are, he is atb) tin findvi igenewethasmélun,akkor az @ veer een Tam to go tomorrow. = Holuapfogok menni. Uy van, hogy halnap magick. Elietes tro wagy megegyezés alapjén az van, hogy holnap megyek. ‘ehh eles terosagy marapeés alapién me ag tbténn alami, ako hash ext. Eeért az am to... you are to. st. ajelvtani ieerést ara hase, hogy kejeainic 8) jobiiste by wale 6) sxéndébt arr, hogy elas meg fon sind: 4) enyhe parancsot, amely arra fgylmeztet, hogy valamit meg kel tenniink, mert az a htelessé- sink, ogy a2 a megegvects, hog) at meg kell tonniink st ot aja née; Alapvetéen mind a négy at jelent, hogy vigy van, hogy valamit megtesalink, mert ez a ‘ery, ex van megheszélve. We are to start on Monday Heifon keodenk. Ex ater, igy van megbeszéive stb) ‘The President is to visit Africa next week. ‘Az end Afvitdba létogat a jbo hiten. lice be van tervezve, meg van besoéve, hogy fay Tes.) Sheis to arrive soon, gy van, hogy hamarocan érkeik. (Valéssinleg hamarosan érkezik, mertigy beseéituk meg, eat terveztil) You are to do your homework before you watch TV. ‘Meg kell sindlnod a hdzifeladatodat mielt mézed a tost. (Bx a kétclessézed, mint eyereknck.)93. Folyamatos mult idé Afolyamatos mil id6t a multban trténé folyamatos cselekvések leirdséra hasandljuk folyamatos jelen: Tam standing. (Eppen) dilok. (En vagyok éilé,) folyamatos malt: Iwas standing. Eppen) diam. (En woltam alld.) gy kepezzik a folyamatos mult ideji alakot, hogy a be ige megfelelé alakt (am, is, are) iit be tesszik (was, were). tagad 1 was standing = T you were standing you he was standing he she was standing she it was standing it we were standing we you were standing you ‘they were standing they él not standing was I standing? not standing were you standing? ing was he standing? was she standing? was it were you standing? were they standing? we weren't standing you weren't standing, ‘hey weren't standing, a folvamatos mit 46 hasmndlata: Akkor hasendljuk, ha volt egy folyamatos cselekvés a miltban, 6 Kiizben trtént egy mésik cselekvés, de az is a miltban. (TWSSWECERINE RELIED when Hezanea? ‘bvamateseeleods a mibon ‘ison tieend mast clogs ‘Aza miktcben &n éppen folyamatosan néztem a tect, 5 bet, as watching television 16 ‘when he came in Jaen ‘She was doing her job when Peter arrived. A munkéjat wégeate éppen, omikor Péter megérkeztt. ‘They were sleeping when the phone rang. Aludiak éppen, amikora telefon esenget 105 AVN inn i Ha a miltban két folyamatos cselekvés egy id6ben trtén, akkor mindkettotflyamatos mit def alaiba tesscil, was writing lettor while my mother was sleeping. Lovelet frtam, mikizben oz anydm ald ‘What were you doing while Twas cleaning the window? ‘Mit esindltatoh, mikiben én az ablakot pucoliam? ‘They were waiting wile he was playing. Ob la, mien sot He ey mit dj aekvénd Kalra cmeli, hogy a milton amas hos deg trtént, akicor a folyamatos mult idét haszndljuk. Ha nem akarjuk hangsilyozni, hogy hhosszabb idén keresatil trtént a cselekvés, akkor sima mile it hasznélunk. worked all night. {was working all night! (itfontos aga tiny, hogy 2 egy hoszab itrtam volt) 94, make (somebody) do (something) Make him do it. Coindttasd meg vole! ‘A make igének van egy olyan jelentése, hogy azt okomi, hogy valaki megesindljon valamit. Don't make me ery. Ne okozdazt, hogy én sri! made him go there. En okoztam, hogy 6 elmenjen oda ‘Make her buy the car. Vetesd meg vee az autét! ‘This tee makes me feel better. Et6l «teat jobban érzem magam. What makes him cry? (Mi miatt si? (Mi okozza at, hogy sirjon?) Her letter made me laugh. A lesele megnevettettt 95. have (somebody) de mething) Have him tell you the story. ‘Mondasd el vele a torténetet! Ahave igtnek itt az ajelentése, hogy: okomi, hogy valaki megtegyen valamit. “Have her give you the key. ‘Okoed az, hogy 6 odaadia neked a kulesotl Have him tell you the truth. Mondasd el vele az igazségot!A-kot6szavakat ara hasmiljuk, hogy 6sszekapesoljunk veldk mondatokat vagy szavakat tgy, ‘hogy a kOtGszé megmutata a kapesolatota két mondat vagy sz6 kbzbtt Heis big. Heis strong. He is big and strong. (and [wend] = és) 6 nagy & ert Hes small, Heis strong, He is small but heis strong. Obici, de erés. (but [bat] = de) ‘Affmondat és a mellékmondat Ez egy mondat: Tleft the room. ——_Ethagytam a zobat Ha ehiez egy misik mondatot szereték hozzéadni, ami még tobbet elmond err a dologrél, aldcor azt a mésik mondatot egy ktbsz6val tudom hozzékapesolnk SERRE anor SEARLES ‘@monéat—KttSeed— melkmondat Ethagytam a szobat miutén elhedetthiabélni Amikor az eredeti mondathoz hozzAlcapesolunk egy mésik mondatot, ami kiegéscitiazt, amit mondani akarunk, akkor az eredeti mondatunk lesz 2 fimondat, mert az tartalmazza a 5 mondanivalé, és a kot6sx6 utini rész lesz mellébmondat, mert ex csak kiegésait6 informacist (artalmaz. Amellékmondat a kotsa6 uténi rész Lehet a fimondat a els, de Ichet a mellékmondat is az els After she began to shout, [left the room, ‘A mellékmondat figg a fomondattél, ugyanis nem értenénk, hogy mir van s26, ha fmondat nélkl dllna: After she began to shout... A fémondat viszont egymagéban i alba, ¢s aldkor is értelmes: I left the room. A kétés2é mutatja meg, hogy a fmondat és a mellékmondat ‘kb26tt mi a kapesolat. 107 HRD veMN i ‘Batdszavale and [cend, and] kites 1, (feleorolisndl dsszekapesol kétdolgot) és. Twill buy a table and a chair. Venni ogok egy ascalt 6 ey satel 2, valaminek az eredményeként (két gondolatt kt Ussze, ahol az eld eredményeként fog ‘amsik bektvetkemi); és Give me the money and I give you something. Add ide a Pnzt, és én adok need valamit. 8. (két egymas utin trtén6 cselekvést kot Ussze); és, azutin. took herhand and gave hera kiss. _Megigiam a heat, és adtam nei exyesokot. OF foe, 2°] katdoad 1. (xétdolog kil mutatja a masodik vélasctist vagy lehetéséxet); vagy. Would you ike an apple or acake? Bay almét vagy egy siti szeretné 2. (vilasthaté dolgok sorozatiban az utolsét mutatja); vagy. You can useaboat,acarorabike. Hasendthatseesinakot, aut vagy bcihiit. that (det) zits arta haszndljuk a mondatokban, hogy bevezessen olyan mellékmondatot, amely: a) kool valamely ténvt; b) megadia valaminek a cet etve eredménvét; vagy €) elmond- ia az okt valaminek; hogy. He knew that he was not right. Tuéta, hogy nem volt igaza. Ttold him that diet see her. Mondtam neki, hogy nem létiam 6 megicevnés: a kianyelvhen a leggyakoribb igék és melléknevek utan el szoktak hagyni a that -otGszot. Tvenck peldaul: think, say, se, know; sure, afraid, sorry, aware glad. ese you dont get it. Létom, Chogy) nem érted. 1m afraid its not for me. Atl tart, (hogy) ex nem nekem van. | was glad you came, rite, hogy ete. Eillentétet mutaté kitszaval, Aldkor hasenaljuk, a el akarjulc mondani, hogy a fSmondat mondanivaljaval elenttben dil a ‘mellékmondat mondanivaldja but [bat] ennekellenére; de, azonban want to help you but I can‘. Segteni akarok neked, de nem tudo Wsanice dress but I dont like t's colour, Be agy sep rua, de nem tatszl a zine. however (hau'evs'l azelizéekben mondott dolgok ellenére; azonban, més, ‘We tried everything. However it was not enough, Mindent meghrébaltunb, Mégsem volt elég Athowever evtsebben fejezi ki az ellentéteket, mint a but. Emiattsokszor ij mondat elejére tessalk, hogy ezzel is éraékeltesstk a nagyobb ellentétet 108(Célt meghativogs kotiszavake ‘Azt mutatja meg, hogy mi acélia annak a cselekvésnek, amit a fSmondat mond el S0.as to [sou 22 taltul abbél a célb, hogy... azéet hogy; hogy ‘We must work so as to get money. Dolgoznunk bell azért, hogy pénzt hay, He started earlier so as to finish the work earlier. Koribban kezdett, hogy hordbban fejeze bea munkét. in order to [m'o'do"ta/tul abbél a célbel, hogy..; axért hogy You have to study alot in order to pass your exam. ‘Sokat kell tanulnod azért hogy dtmenj a visgdn. ‘We have to find the cause ofa problem in order to solve it. ‘Meg kell talélnunh a probléma okdt,althoz hogy megoljuh to [t2, eal abbélacétbél, hogy. azért, hogy ‘Afénévi igeneveket hasondlhagjulc ara, hogy kilejezzlk valaminek a cet, Ezt sok lta. ‘éban az angolok besaédben hasandlniarra, hogy Valaminek a céjtkifeazek. Ez a legegy- sveribb, {went into the shop to buy something. Bementem a bolta, hogy vegyek valami. Tm here to help you. [it vagyok, hogy sextsck neked. want to be a dactor to help people (Oreos akarok Lenni, hogy settee az embercknck, Tve gotto sell my carto buy anew one. El tell adnom az autémat, hogy oegye ay sit [dgvel kapcsolatos Kitiszavals ‘Akkor hasznéljuk ezeket, ha el akarjuk mondani, hogy a fOmondat cselekvése mikor vagy ‘mennyiideigtortén, tdrtént vagy fog trtéani, after (fto", ‘efto") késbbbiid6pontban, mint..; miutin After Thad visited London, began to learn English. ‘Miutén ellétogatiam Londoxba, elbezatem angolul tanulni {AS [eez, 22] abban a pillanatban, amikor..; mikiaben. She laughed as she spoke. Nevetett mikdzben best aS_S0n aS [eezloz su:n eev/sz]_valamit kbvetd pillanatban; egybél anutin, hogy..; amihelyt [As soon as the teacher left the classroom, the students began to shout. ‘Mikel a tandrelhagyia az osstdytermet, a tanulbh eheaitekkiabdlni. before (br) egy korabbiidéponthan, mint; mielétt “My dog fetched the paper from the door before I got up. A katy elhosta az sig az aj, milGt én flkeltem 109 0‘AI “A nce [wans] amikor; abban apillanatban, hogy...; mihelyt Once you have learned how to ride a bike, you never forget. Amior mér megianultad hogy kell bciklien,soha nem felted e. a since [sms] atta idépontt kezive mostandig; amista ‘We have known each other since we met in Africa Ismarieegymést, amiéta Afikdbon tldlRoztunk until (on'tl] addigaziddpontig, amikor ..;amig ‘You musta’ drink whisky untill you are twenty-one years old. ‘Tiles whiskytinnod, amig husconegy 6ves nem leszel. {i fot) ugyanaz, mint az unt Den'tdo anything tlm here. Ne csind emit, amie én it oagvok when [wen] sbtan2zidépontban,mikor..; abban sz esetben, ha. amikor ‘When you se Peter give him this etter. Amor ltd Pert, add oda neki et level whenever [wen'evo") minden aslo, amir. amilor esa. Whenever [sce her feel something. Amitor cat litom,érzck valamit while (wail) ugyanabban az idépontban, mint..; mikiizben While my mother is watching TV I fix my bike. ‘Mikizben az any ttt néz, én javitom a bicajomat. ‘Az ater/as/as soon as/before/once/untltill/rohen/whenever/while szavak dal bevezetett mel lékmondatokban j8vé id& helyet jelen id8t kell hasmélni haa fmondat jw idében van ‘Wewill go as soon as he gives me the money. El fogunk menni, amint ideadia maid a pinzt Ez aért van, mertezek a dolgok nem egyszerre thrténnek. Nem tehetjdk mind akét dolgot v6 idbbe, mertakkortgy nézne ki az angolban (a magyarban nem {gy van), mintha egyszerre trténne a dolog. Epp azért van anny fata igeid6, hogy meg lehessen mutatni, hogy az egy ceslekvés el6bb tirént, mint a mésik ‘Okot meshatirozb kitszavals Akkor hasanaljuk, ha el akarjuk mondani, hogy a fPmondat cselekvése miért tirténik. because [br ke, bs'ks2] (rividen: ’COS vagy COS (k22])_mert, mivel Mivel gorsvoltam, korn végeatem. ‘Segitenom kell neked, mert te vagy a hirdlyom. 1 seeretndh lenni, mert sera ini. Because I was fast finished early. T must help you because you are my king. want to be a writer cos I like to write,because of... . megmutaija, hogy mi volt az oka valaminek,.miatt 1'm happy because of it. Boldog vagyok e miat Eikéstek az es matt. ‘They were late because ofthe rain. AS [cez/oz]_mivel ‘As you're a new guy here, I give you some information ‘Mive ef vagy it, exirt mondok noked néhdny informicib. since [sms] mivet ‘Since I don't have much money, won't buy this expensive car ‘Mivel nincs sok pénzem, exrt nom fogom megvenoi ezt a dréga aut stéronh Ii i" ‘Megmutatia, hogy a fémondat cselekvésénck mi volt az eredménye vagy mi hivethezet belle {80 [soul révid etése: [20] igy hat; ennek eredményeképpen; exért ‘The rain began to fall, so we went home. Az esfelhezdetesn,extt hazamentionk, He didn’t work, so he didn't earn money. Nem dolgezot,exrt nem heresett pent therefore [deo"f"] enck eredményeképpen; ebbél kivetkeasen; exéxt He is lever. Therefore he can solve his problems. robo. EDI Kovtheasen meg udia dana probleme. (A thereforet hivatalos és irodalmi s2ivegekben ezoktik hasendini) 97. It— a mondat elején Van olyan eset, amikor az itnévms nem olyan dolgot helyettest, aminél mar <24 volt kordb- ‘ban, hanem olyat, ami a mondathan csak késdibb kévetkezik Wis cood GHAEMOWISRESRUERRLISN! 16, hogy besellez angolul ‘A itnha tra mutat, Azazexy késbb ows dologra ul Jo besziini veled. Fontos eloloasni ext a inyoet. J vot lit’ tiged ‘Kat hétbe tli gy & autét scorn ag évemibe tlt megszereani a pl It’s important to read this book. Tewas nice seeing you. takes two weeks to get a new car. Ietook me a year to get the money.IR ‘si 98. It is I who.../It is me who. _ I/csindlt, akkor hasznaljuk Ha Ii akarjule emelni, hogy ki van/(olt az, aki egy eselekvés cis eat. Tes I who need help. En vagyok az, akinekseptsigre van silsige. Tewas you who didit Te voll az, aki et sina, {ewill be John who will help you. Tinos lee 2, abi segteni fog nek. ‘A mindennapi nyeloben a személyes névmisokattirgyesetben haszljak (me, you, him stb), 65a who helyet is staldban that kot6s76t haszndlnale It’s I who need the car. = It's me that need the car. En vagyok az, ahinek siltsége oan az autbra. twas him that told Peter. 6 vott az, aki elmondia Péternsk. 99, En is/En sem nis, én sem stb, kileientse az angolban; Tike him, Kedvelem ot So dol. Enis, ( Uspanigy tezok én.) (0 = ngyanigy dgyszintén; hasonlécéppen.) tagaddsndi 1 don't ike him. ‘Nom kedvelem 6 Neither do I En sem. (neither ~szintin nem, hasonliképpen nem.) {ll go home Haze fogok menni. ‘So will L. En is, (Ugyanigy fogok én tenni,) Tan swim. Tudo seni. So can I. En is. (Usgyamiigy tudok én.) A beige esetiben a bei alakiét kell megismételni was tired. Férad coltam. ‘So were they. Onis. Kate can dance, and so can her sister. Kati tud tincobni, és a nGvére is ud. {was very tired after work, and so were the others. Nagin féradt voltam munka utén, sa ibbiok is,100. give - kiilénleges haszndlata__ give cselekvéstjelenté fnewekkel A kebznyelvben el6fordul, hogy az igék helvett az igét nevi értelemben hasandlik 6s a give igével egyit jelenti a eselekést. Sokszor haszndljleazokkal a cselekvéstjelent6 szavalkel cegyilt, amelyek emberek dtl kiadott hangot jelentenck De mas cselekvésekre is hasenalik. llyeakorilyesmitjelent:kiadni Changot),esixdlni, bazni volamit. sve 8 shui/aey/acough/aseeam/a cucke/a laugh push hick/a clean/a t/a cal 101. do - kiilénleges haszndlata _ ‘Van egy kiildnleges haszndlata a do igének, amit a kéznyelvben haszndlnak. do work dolgoani (esindlni a munkét) dothewashingup _mosngatni (esindbi a mosogatést) do the window ‘ablakottsetftani (csindlni az ablakot) do the shopping sdroint do the ironing asain don'tltke to do the washing-up. En nem szeretek mosogatni. 102. go ‘Amikor szabadids és sporttevékenységekrdl beszélink, akkor szoktulc haszndini eta ifele- ‘ing zest. Tllgo climbingnext week. Joo heten megyek hegyet mason. awh kifiondsele 0 fishing/riding/sailing/shopping/ skating/swimming/ skiing/dancing ‘megy horgdseni/lovagolni/eitoriézn/odstirolni/boresoydzni/dsen/silni/tincolni Igo fishing whenever lean. Horgdseni megye, amikor cs teetem, 103, I think so/I think not A so ceayik jelentése: ilyen médon; olyan médon; dgy; pont dgy think so. Ast gondolom, hogy (gy van /Cg gondotom/Tiyvélem. ‘Alkoveticez6 szavak esetdben hasznilhatiuka so s26tilvn jlentésben believe hope suppose guess think. = Is everything OK? - Minden rendben? = Thope so. -Remélem, igen. =Is the war over? - Vége a hdborinah? = Ibelieve #0. ~ Way hiseem, tagadts, Is John there? T think not. (01 van Jonos? Nem kiszem. Is it going to rain? ‘I hope not. Esni fog? Renélem nem. megienaés. A. kommyelvben inkibb a don't segédigével tagadnak: ~ My ear is faster than yours. ‘Az én hoes gyorsabh, mint a ted =I don't think so, Ex nem gy gondolom. SEi ANA 104, Befejezett mult idd ‘A beget ml det at wl jean, hoay @ ml ey aot lanai ey anndl hob cseletoés mar bfeeaiditt és megvan az credménve, ‘Vagyis itt egy miltbelliddponthoz képest feezdott be egy még kordbbi cselckvés ‘She had gone before got there. mér elment, mils én odaértem. ‘Az én ceselekvésem, hogy .odaértem” a multban volt. De addigra 6 mdr befeecte az elmenést, ais asta coset, hogy elment. RSET) ‘er aE gy képezzike had + ige 3. alakja ‘Abban kilonbscik a hefejezett elent, hogy alhave ige mut ideialagat kell hasenaln ‘Thad left the house when Peter arived, En mar elhagytam a hézat, amikor Péter megérhezett. Péter mondjuk &t rival ezelttérkezett a hiuhoz. De addigra én mar elmentem, elhagytam a hhazat. Mire Péter megérkezet, addigra az en cselekvésem mér megtrtént, ami az volt, hogy cthagytam a hézat. Thad left the house .. hhad left. the house. hhad left the house .. haad left the house hhad left the house hhad left the house had left the house hhad left_the house a4‘Ahad s26t a beszédben lerviditik Thad > Vd ard) youhad > — you'd [ju:d) hehad > he'd fhisd) shehad > — she'd [fia] ithad > itd [rtd] wehad > we'd [wid] youhad > you'd [ju] theyhad > they'd [era ‘When I'd eaten everything, Steven came back. Amikor mar megttem mindent, Idvén visweajt. remembered that we had met before. Emltkeztem, hogy mi ma taléthoztunk axel ‘ngaclis: had not Jeft the house when she arrived. ‘Nem hagytam még el akkor a hézat, amibor 6 megérkezt kérdéss Had he spent all the money before you caught him? Ebkététe mar az dszespénat, mil6telkaptad 61? ‘What had you done before started this work? Mit esindltal mielGtelkeated et a munkér? Ovid ala: had not > hadn’t [heednt) Thought I hadn't found the good solution. Ast gondoliam, hogy nom taléliam meg (kordbban) a j6 megoldt 105. will [wil] a 1. Hote fer os Iwill go home tomorrow. Holnap haza fogok menni. 2, Hasznljuk udvarias kérés kifejezésére is will you? > hajlandé vagy...;lennél/lenne saves... szeretnél ‘Will you come with me? Lenne sevesvelem jonni? Come this way, wll you? Errejiin, legen szves! Will you please tell me your name? Lenne szives, rem, megmondani a nevét? Will you drink a cofiee? Sceratnl ini egy bébé? Eben az esetben ha beletessatk a mondatba azt, hogy — will you ~ akkor a kérdéstinket, i+ Jetve parancsunkat udvariass tesszik ele.106, shail (feel) _ 1. Acall sat az 1 & a we esetén hasedlva ugyanigy Rvs {dt jelent, mnt a wil, De sak as éoawe esctn, I shall survive, Til fogoh dt. zt régen gyakran hasenlték, ce manapsig mr rtkén hasmiljk a jov6 16 Iilejenésére. HE valalos szbvegekben (wrvény, szerzidés sib), biblia szbvegekben, koltészetben stb, A min- ddennapi életben az amerikai nyelv hatésira mar esak a will segédigét szoktak hasanélni a jOv6 id kites 2, Hasendljuk kérdésekben, ahol nem vagyunk biztosak abban, hogy mit is kellene csind- rua. Csak I és we esetén hasznaljuk ‘Shall open the door? __Nyissam hi az at6t? (Kinyissam vagy we nyssam bi az atht?) Shall Ido it? Megiegyem et? Shall we start? Keadjink? Shall Igo? Meniek? 107. may [mer] 1. Amikor engedélyt akarunk kémi, vagy engedélyt adnivalamie, akkor hasendjuk. (vatalosebb, mint a can vagy a could a kérés kifejezésére.) May Tleave the house? Elhogykatom a hézat? You may go n0W. Most mér mohets. ‘May Ihelp you, sir? Segithetek, wram? (A may s2é manapsig mir régiesnek hangrik. Helyette a can és a could seavakat sat hase nani) Could Tielp you? Segithotoh(ecetleg)? Segihetnih? Can Lhelp you? ‘Segthetek? May Iopea the window? Kinyithatom az ablakot? She may wear hatin. 6 viselhet kalapot bent (az épileten bel). (Akérdésnéla may you...Pkérdést nem hasendljukl) 2. valdszindség, ehetéséy kfejexéstre hasandljuk. Jelen és 6vébcli lehetSségrél beszéiink. ‘She may be at home, Lohet, hogy otthon van. (Talén otthon wan.) ‘We may play chess today, ifwe have time. Sakkozkatunk ma, ha lesz in. She may come to my party tomorrow. Lehet, hogy edn a bulimbaholnap. John may know the solution. Jos tain tudja 0 megoldést (Gyakoribb az, hogy a perhaps [pa'heeps] = falda seévalfejezik ia valdsziniséget) Perhaps Joh knows the solution. Tala Jénos tudja a megoldést A beszéit nyelvben inkabb ext hasondlj, mint a may szét. 6108, might {mazt] — esetleg Iehet, takin Ichet Eredetileg a might a may miilt idejé alakja. UavantaylehesSséget és vlésinsége jeri de bzmtalncl, nint a may, Peter might know it Péter eslegtudja. Yes, the fish might fy ‘gen, a halak estieg repitnetnek 109. be able to [bi:‘eibl ta/tul bbe able to képesnek lenni (valamit megesindin) Lam able to learn anything. Keépes vogyok bérmit mogtonalni Robert is able to walk on his hands. __Rabert hes a heain jr. Are you able to dance all night? ‘Td egés jie tencolni? Koribell ugyanaztjelenti, mint a can. A can segédigét esak je ‘udjuk hasznl siben és miitban (could) ea be able to kifejezést minden igeiddben iehet hasendni. ley példéul a v8 id hifejezécére et hasznéljuk a ean helyett One day Iwill be able to fy. Fay nap hépes leseck repli ‘nga Iwill not be able to. [Nom lszekképes repiln. Haszndthatjuk a not able helyett az unable [an'erbl] (+képtelen valamire) s26t, ami pont az llenkezéjétjelenti, mint az able 26. unable = not able Ym unable tohelp ou Kept ag seiteni nee 110, need to [nid to/tu] ‘need to szikséges valamit megtennis muszij megtennt; kell ay hasznétjuk, mint egy rendes igét. Vagvis az egyes szm harmadik személyben ~s ragot leap (he needs to.) Inced to g0. Mennem kell He needs to study alot. Sobat hell tanninia. Does he need to go? Monnie kell? Dol need to pay now? ‘Most kell fzetnom? Did you need to work yesterday? Dolgoznod kllt tegnap? tngndé don't need to go today. ‘Ma nem kell mennem. You don't need to come here, Neked nem kel idj6nnid ‘They won't need to fight ‘Nom ies zitksigilearra, hogy harcolianat. u7IA tN (egingyaks régen a need soit gy haszniltik, mint a Whbi segédigét. Vagyis nem rendes ligeként. A brit angolban még most is szoktdk igy haszndlni tagadé és kérd6 mondatokban | iiyenkor az ige nem toval dl utina, hancm anéIkil. (A need not dsszevontalakja a needn’¢ Pniednt). need not go. ‘Nem zell mennem. Ineedn’t go. ‘Nem hell mesnem. Need I go? ‘Mennem bell? ‘She needn't come today. ‘Ma nem kell jinnie. Needhebring something? ___Hoznia kell valamit? 111. used to [ju:st ta/tul ‘used to. amie vlan rendseresen es ‘A.used to kfjenést mile solcsl x rendazerestevtkenyégekhiientsre has. (A szoltam a magyarban aztjelent, hogy a jelenben rendszeresen et csindlom, ezért 2 szokiam szoval nem lehet leforditani a used to kifejezést. Viezont fordithatjulc szoktam volt Iifejezéssel, de az a magyarban régiesnek szimit) used to smoke. Valamikor dakényostam rendszoresn. Itused to be my toy. Ez eolt valamikorajétéhszeren. ‘She used to go there. Valamikor rendseresen odajrt. tagads Atagadésta didn't did nod) segédigével képeraik. Ididn’tuse to smoke. Nem vot szokésom dohanyozni They didn't use to go by bus, ‘Nem vot sokdswk busszalutazni. erdés: iid you use to help your mother? __Rendszersen sgietél az anyddna? Did she use to drive a car? Valamikor rendszeresen vezettt autét? Megiegeés: fgyeld meg, hogy & used [usst] é use [urs] kiejtése ebben ar esetben més, miata use ige eredet ietése, ami: used [Juszd], use [juz] Hivatalos stlusban (fSleg brit angolban) a segédigél mintiira képrik a kérdé és tagad6 ala- kot, bar azilyen kérd6 forma rite, Tused not to work hard. ‘Nem szoktam ool heményon dolgozni. ‘Used you to play tennis? Valamikor rendsceresentenisertél?112. had better do [had_beta" ‘du:] _ Akkor hasznajuk, amikor tanéesot adunk valakinck, hogy seerintink mit Kellene tennie, scerintink mi lenne jobb sziméra. Magunknak is adhatunk iy tandcsot. Idegenekkel szemben nem sedi udvariasnak, de ismerésbk gyakran adnak igytanécsot egymasnak AE tclics atak a i ‘You had better go. Jobban tennéd ha mennél Thad better et some food. ‘Jobban tenném, a szereznéh némi état He had better give my money back. ‘Jobban tenné, ha visseaadnd a pénzemet. a Ovid ala (@ beszédben dtalaban nem a tljs alakot hasznalih) a You'd better go. Jobban tena, ha mennél a You'd better get some money. ‘Jobban toanéd, ha szereandl valamennyi pénat es She'd better come home right now. ‘obban tenné ha mast rig hazajtnne. of He'd better not speak. ‘Jobban tenné, ha nem beszéne. $a udvarasabban akarunk tandcst adi, akkor taza kérés forméjabantujuk ext megten- H)avalshouy dg, hogy"Nem lene job ba. ; Hadn't you better phone Mary? ‘Nem lenne jobb, ha felhiondd Marit? qq Hadn't you better leave? ‘Nem lense jobb, ha elmennél? Q ‘A mindennapi nyelvben a had sa6tel szoktdkchagyni. A jelentése ugyanaz marad, ‘You better go now. Jobian tennéd, ha most mennél 7 Totter write him a letter. _Jobban teszom, ha iro okie levee q He better give the money back. “Jobivan tonné, ha visszaadns pinet 113. (to be) supposed to [sa'poust ta/tul suppose faltéeleeni, fetenni, Lam supposed to do.. én nagwk flttlezve, hogy megtesek valamit; act fltételezitr6lam, hogy megteszckvalamsit; stekem hellene megtenni valamit cz én dolgom/feladatom megienni valamit heis supposed tobe. —dlltlag 6... feltteleaitrbla, hogy 6. sgy mondi, hogy 6. wena tari; eli tte, hogy. Tm supposed to be rich. Altitélag gazdag vagyok / You're supposed to have money. Altélag neked van pénzed. ‘She was supposed to do it yesterday. Tegnap hele! megesindlnia “What am I supposed to be? ‘Mit gondolnak, Bi vagyok én? What's it supposed to be? MMi lenne e litdlag? ‘What are we supposed to do here? ‘Mit lion itt nekinh dittlagesindlni? 9 SUI intL i 114, Feltételes mondatok 1. ‘Kz cab lata felételes mond, ami lehtsiges, hogy beiveieit, Cenk atl gg, hogy afte, Dekdvetkeriice vagy sem. Iitrains, Pll stay at home. Ha eit, abhor otthon fagok maradni. Bz egy lehelsgesfeltte, mert megvan az esély arr, hogy essen az es Fordivais lehet mondani: Filsiay at home ifit rains. Otthon jogok maradni, ha exit, ‘Take an umbrella fit rns. Vigyél eserng6t ha est! ‘You can take a cake if you ike it. Vehetse sit, ha seereted. A kovetkezé kot6szavakat Iehet hasendln az ilen mellékmondatok bevezetéséher: it ha unless =ifnot fia ..nem in case aban az esetben, ha as long a8 fatéve,hogy/ha 0 long as ‘eltéve, hogy/ka 1 get my pay if/as long as/so Tong as I do my job. ‘Meghapom a fizetisem, ha elvigerm a munkim won't get money unless I do this job. [Nem fogok bénzt apni ha nem végzem el ext a munbit. Yi get much money in ease Ido this ob. ‘Sok pina fogoh hapni abban az esetben, ha elvégzem ext « musik. Azif, as long as, in case, unless stb, feltételes kbtészaval utin jelen idbt hasenélunk, ami- ‘kor a {Smondat jos iddben van. Vagyist115. Feltételes mondatok I. ‘A mésodiktipusi feltétel az, amikor nem valészinG, hogy megtirténik, esak végvank ri, vagy szeretnénk, vagy 6 lenne. Iwould go. Menndh Awould segédigévelfejezitk ki, hogy vigyunk, dhajtunk: megtenni valamit, de ez nem ami akcaratunkl fgg, (Ha ez a mi akaratunkt6l ggene, akkor I will go (Et akarok menni) ala kot hasendlndnik A would a will (milt ide 6) fltételos alakja, ami aztjelenti, hogy valami feltteltél fgg a cselekvés Twould go ment would eat ennth Ilyenkor nem tink flgg, nem s mi akaratunktl fgg a dolog, hanem valakinek meg kell ex- ged vagy valamilyen ms felételnek kel teljeslni, folios alake rovid alaks T would go Yd go you would go you'd go would go he'd go. would go she'd go would go itd go would go we'd = go you would go you'd go they would go___they'd_go (A révid slakndl a would egysvertien egy "dre révidil, A mindennapi gyors beszédben a vid alakot szoktulshasanéln.) I'd go if I had time, Elmennék, ha lenne id, Ennél fajita fltétcles mondatndl egy nom valéseind scitaci6t képzelink el. A fenti mondatnél a beszélé elképzcli, hogy van ideje. A valésdgban viszont nines ré ideje és nem is virhato, hogy lesz. Tehit yen esetben egy elképzelt vlégr6l beszélink. Ezért hasanélunk mult ideja alakolat. A jelen ide alakok a valds dolgokr6l beszéinek, ezért azokat nem haszndthatuke olyan esethen, ha egy elképzelt dologrél besaélink. Erre egy olyan alakot haszndlunk, ami ugyandgy néz ki, mint a malt id6. ‘Valéjaban ez iyenkor nem a mit iét jelenti, hanem egy elképzelt, vigyott, dhajtott — nem valés helyzetet. Nevezaik ext mondjuk fltételes alak-nak. (lgazdbél a neve kit méd, de ez ‘most nem fontos) waai a ‘Minden igénck a feltételesslakja uayanigy néz ki, mint a mit ideji alakja, kiveve a be ig. ‘Abe igefeltételesalakia: were Twere lamndh you were lennét he were lenne she were lene itwere lene we were lennénk you were leunéiot they were lonénck fl were rich, I would buy a ship, Ha gazdag lennéb, vennéh ogy hat. A.would segédigét is azért haszndljuk udvariasabb kérésre sth, mert az is eredetileg a will smilie aaa bs afltételesalakja is A.can mil ideji és feltételes alakja a could, Raért hasa artis udvarias kérésekre ‘Can you open the window? Ki tudod nyitni oz ablakot? ‘Could you open the window? Ki tudndd nyitni az ablakol? (Gelleg ingitndd a2 ablakot?) I will see you if I have time. Megiétogatia, ha les idm. ‘New vaosheaesa [Bikepael elyet, ee] Fran idéim. Nines idbm, de ha. lenne, |alckor meidatogatnalak, Nem valdsct fl, hogy lese, de ie lenne, alk megldtogatata. I would see you if I had time. ‘Meglétogatnélak, ha lenne idm, the weather is fine, we will go to the beach. Ho ax idfjé lee, akor kimegwtnk a strandra. [the weather were fine, we would go to the beach, He az id 6 lenne, akkor kimennénk a strand fhe were here, he could help us. Hea Git lenne, segitene nekiink ‘A mindennapi uteai nyelvben el6fordul, hogy clfelejtkeznek arrél, hogy ez valéjéban nem a mail id, és a were helyett was-t haszninak, mintha egyszeriien mit dé lenne. Ie was you, I'd go home. Ha a helyeden lennék, hazamennth 122116, Feltételes mondatok II. Iehetetlen feltétel aa mil iddben mondok egy feltételes mondatot (pL. lehettem volna)akkkor 2 aztjlenti, hogy cz egy Ichetetlen feltétel. Ez mir soha nem fog bekbvetkezni. Mert a feliéel nem teljestt akkor. Ez-a harmadik feta a feltételes mondatoknak. Ifyou had asked me, [would have told you. Ha megeérdetél volna engem, elmondtam volna nebed, If had been there, I would have helped you. Ha ott lttem volna, sgitettem volna neked. IT had worked harder, I would have got more money. Ha eményebben dolgoztam volna,titb pénzt aptam volna oniitva is tehetlik a melldkmondatot és a fémondatot: would not have gone there ifT had known it ‘Nem mentem volna oda, ha tuitam volna et. ws TA a117, Nem valdsagos muilt (két6 méd - subjunctive) thine hetvztok Nem elisgos mitt (dati haszahnk, hogy muss vel, hogy edpzelin egy rem valés helyzetet. yenkor bizonyos kifejezések utin mit ide alakot haszndlunk a jelen id6 helyet. > it’s time Ws time you washed your shirt. Taejolenme, ha Kimosnéd az inged. > it’s high time Its high ime you learned how to behave. -Mér nagyon idee lenne, ha megtanulndd, hogy vised > -d rather 1'4 rather you paid me now. Az lenne a legjb, ha most fietndl nebem. >it IfThad the time T' go with you. Ha lenne idm, seled mennét > itonly only Thad scar. Ha csak lene egy kocsim. (En ténslegodgyom egy hocsira.) I wish you understood me. Bairesak megértendl engem. > suppose Suppose you were late Teele flay ekésnd > as though Tare for hin, a though he were my own child thy iyi mint asad gperetem lene. > asit You tak abou her asf you hated her. ay Wesel ila, mintha wad. was sae weret Alkzinséges miltidohen alétge lake: /he/she/t was Aanikor egy elképeltszitusciérél beszélink, akkor az alas: I/he/she/it were fLwere you, 1 buy an umbrella, A tehalyedben venndh egy ser Ifonly he were here I would be so happy. Annyira boldog lennék, ha csak itt lenne, He looked as ithe were dead eee Helotedssithewacteat, a Ahivatalos angol nyelvben mindig a were alakot Kell hasznélni a nem valds mit esetén. Dea ‘mindennapi besaédben néha ez elfeleti, és a was alakot haszndlak az I/he/she/it mellet. 124118. would {wud] Eredetileg a would a willige miltideid alakia. D 1, (Udvarias kéréseknel és feojanlisokndl hasandljuk) A will sina udvariasabb, ‘Would you open the door, please? Would you come with me? Ifyou would come this way. Lanne szives hingitn az att, hérem? Lenne seioesvelem jonni? Ha lenne sves err fradni, > 2. a fetteles méd segédigtie; -na, -ne, -nd, -né. Twould go mente sshe would love me would like to... ‘What would you like to do today? Twould like to eat something Awould szit'"d nek roviditjtk a beszédben, ‘She'd like to come here. tagadas: would notlike to go wouldn't like to go. kérdés Would you like to go? Where would she like to go? SG szeretne engem Szeretnék... (solkal udvariasabb minta want) ‘Mit szretnél ma tenni? ‘Seeretndenni valamit Seeretne idejinni Nem szeetnék meni Nem seeetnék menni. Seeretndl menni? “Hova szertne 6 menni? > 3. Millbel szokisos, ismétlidé cselekrések kifejezésére hasméljuk, Sometimes he would bring me money. ‘When Iwas a child Iwould get up ear 119. could [iad] ‘Acan segédige mil aki Naa hosot nekem pénzt Gyerethoromban borin beltom, > 1. képes volt valamit megtenni, meg tudott valamit tenni. When Iwasa child I could run aot. ‘Ten years ago I could speak Spanish. Amitor gyerek voltam sokattudtam fut. ‘Tis bel ezl6ttudtom spanyolu besedtn. > 2. acan fetételes mods alakia; dna, képes lenne, Kéréseleél hasendlva udvariasab, mint a ean, Can you help me? Could you help me? Could you tel me your name? Could we start at once? Could I ask something? RU ude nekom segiteni? Tuénél nebem segiteni? ‘Meg tuindd nokem mondani a nevedet? Keadhetnénk azonnal? Kérdechlndh valamit?120. should [Jud] redetheg asball tide alae > 1, Kényszert, kbtelességet fejeztin ki vle,lletve komolytandesotadjunk valakinek azzal sapesolatban, hogy mit cellene tenn; kell, Kellene. You should help your family. Segttened kallene a csalédodat! ‘Why should I go? ‘Miért kllene mennem? should not = nem keller, nem sabadna A should tagadisa (should not) enyhetiltist fejer ki: nem volna seabad, nem kellene ‘You should not smoke. ‘Nom solna seabad dohnyoanod, A should s26tisdssze lehet vonniatagadsnél a not széval should not > shouldn't [fudnt] He shouldn't come here. [Nem seabadna ide jonnie. hha valamit elvérunk, vagy valdszinfinek tartunk, hogy bekivetkezik; kellene. He should be here soon. Hamarosan it helene lennie. In this moment she should be home. Ebben a pillanathan othon kellene lennie. > 3. kérdésben hasendljuk gyakran ara, amikor nem tudjuk eldénteni, mits kellenetenni. Should I stay or should I go? ‘Meni vagy maradjak? > 4, Ar /ésawemelot feltételos méd segédigéje. (Ritkén hasenalja gy.) should eat it. Megenném ext We should help you if we could. ‘Segitenénk neked, ha tudndnk A should hangstilytalan kejtése: (ad), (fal ‘121. ought to [ot to/tu] — kellene ought to kiteles megtenni; meg kényszeriil tenni valamiit. ‘Tandesot is adhatunk vele valakinek, hogy mit Kellene tennie szerintink Gyakorlatilag uugyandigy kell hasznéln, mint a should-ot. ‘They ought to finish their work. Be hellene fejeeni a munkajudat You ought to see the new film! __Litnod kellene az ij ilmet! You ought to tellme everything. Minden ef ellene nohem mondanod. Ought Ito tell themmy story? EI kell mondanom nokia trténetemet? A Ssszevont tagadé alakja: oughtn’t to A tagadisa ugyanigy, mint a should.nil, enyhe tits feje ki: Young children oughtn’t to watch TV. A flatal gyerekeknek nem seabadna néznith a tet A should ot gyalrabban hasznlie, mint az ought to kifejezést. 126= Come here, ~ Gyere ide =I don't want to. (© I don't want to go.) ~ Nom abarob it a go igét kihagyték, mertigy is egyértelmé, hogy minél van sz6. Felesleges ktenmi. Néha a "tis elhagyfak: Come when you want. Gyere, amior akars © Come when you want to come.) Gyere, amior akarsz jini. ‘A mindennani beszélgetésekben n¢ha a nem hangsilvos mondat elei szvakat kibagwik: ‘Seen John? ‘Have you seen John?) Won't work. Tewon't work.) Couldn't understand it. I couldn't understand it) Nobody there. ‘There is mobody there.) svi eseteks She was poor but honest. (She was poor but she was honest) Pd like to go to the party but I can't. ‘but T can’t go.) ‘Start when ready. ‘Start when you are ready.) ean and will go. (can go and I will go.) [can’t see you today, but I can tomorrow. (+ I can’t see you today, but I can see you tomorrow.) Néba a se 6 alakit) el Iehet hagvni a szeméives névidsol, clit, kivive az T és az iteléu You ready? (© Are you ready?) He want something? ( Does he want something?) wr " ncMa 0 123, Hogyan kell tandcsot kérni/adni What do you thin should do? Mit gondotse, mit hee tennem? Tato what do, Woe ooo tink shod 6? Wi adon i ape it genders sem? >on Task your opinion sbout something? Meghtrdecheto a olominyeda salamir? > Can Task your advice about something? Kérhtem atandcioat valve haptoathan? ‘Gantt oor acceso cong? I a oy aca sd ‘Fut lon slam? Von’ chao) nt Do you think should on? Gondolod hogy mee len? Tocaly0Do yon tink Teal ba? ‘Bran vo dlr Codie nto? > Tim thinking of... What do you think? Azo gondeliodom, hay. Te mit onda (om)? Ti inkng ogg ore ight nove Wot you hn? ‘am endbdon.fo most iti hasmae Mma? >You should ...... /You ought to eked bllene ‘You should cll er. Father Konod Be Pf were you .. Ha énte lonnth..../A tehebedben on Itt were os, would wail omorow. -Atehebeen on nem ord hana >What you ought to do is... Amit kllenetenned, a2 hogy. ‘What you ought dois give hin the money. Ait eed Rll ac hy odoado nc at > What you need is .. Amire soiltsiged van, a2 ‘Wht you nee ia good break Aire sedge wana egg PMake sure (that) you Biatostedazt, hogy... Gondoshodj arr, (Gzzel a tandesot valakinek, hogy megivd hogy... Figyel arra, hogy. valamilyen hiba elivetését6i) Make sare you dik enough water: Faye eve, hay ive idl >The best thing is to...» A legjobb a, ha. ‘Thoboc thing eto ake lots of money. Aleta, ha sok pac ez124. Hogyan kell I javasolni valamit valamit/felvetni, egy Stletet (aval (lst arr, hagy eat endl valamit.) PLet’s Ltshsve «god inc, Bieta ayia >We could .../You could... We cold sc fn ibe wants to come Meghrdechennt And, ay a oar i. D Why don't we/you 2? Why don't we pint tre? Mir nen sin pier? >What about...2/How about....2 What about going out his evening? Mites hie, hogy ma ste mesjiah ? > OK/Right/All ri > Good idea! > That sounds good/great. P Sure! leg ameritai angotban) > Sorry, I can't, > Tow about .... instead? How about saying home instead? ‘MG Lenne,ha thon vada heyte? > I'd rather (do something) rather go back nia elm en, Mi/Te etn Mifte miért nem ...? (Mit sable abhos, hogy. Igen. Rendben Jo ote JoWnagyszerien hangzit Igen/Persce Sajnélom, nem tudo ‘Milenne, ha helytte, En ink (ese valamit) ANI) iA‘A oT 125, Hogyan kell felajéntani valamit > Would you like me to, Would you tke eo help you? Sot ay dn sete be? Do you want me to....? Doyou vat mets being you anew sen? ‘had hogy axa bad gy lla? PeShall L...? (rit angol) P Should L....? (ameribai angol) ‘Stal Shot Tze he salad? Megsinaia ast? (ERIE elation > Would you like....? Would you Ikea rink? Serta tat? > Do you want....? Do youwanta cup ofeaie? Atos esis? > Can I get you....? Cen Tgetyou ater? Heath nba st? >How about....? How bout a dn? Mine gy alin? Pree rvs Gen ae > Yes, please. >Thanks. > That's very kind of you. PNo, thanks, >No, I'm fine, thanks. (Akkor hasendld,amikor ijabb étet/talt skarnak fella, de e mar nem kérsz tabbet) > That's very kind of you, but. Ss Seeretnb Og) on? Aro, RORY Boe? Celentését lisa 106 fejezetnel) Gelentését led a 120. fejezetne) See AEl nonen? bY? Hoshatok neked.....? Mit a6 co? qt gon, here Kiksi, Bx nagyon kedoes tied. Nem, kiszinom, ‘Neo, jl vaggok (elég volt), kiseiném. Bz nagyon kedves tied, de.126, Hogyan kell elhivni/meghivni valal valakit valahova Do you want 10? Abare. ? Do you want to comet the pars? ‘Aha jib? Sceretndl. ? Pes, I'd like that, gen, szeretndh. > That sounds great! Nogyscerien hangzit! Yes, OK. gen, rendben > Sony, I can’t Sajndlom, nem tudok > Sorry, but I'm going to.......on Sunday. Sajndlom, de.....-re megjek vasdrnap. >Thanks for asking me, but... Koszonim, hogy meghérdeztd, de. Pan YOU enn? Can you borrow your car? Kilesin tudod an a ocsidat? PW Yt in? Willyou buy me pen? Vennél nekems egy tollat? > Could you... Could you give me my hat? Ie tudnad adni a kalapomat? ‘Would you mind giving this to him? [Nom band extodaadni neki? (Meghérhetném, hogy et odaadia neki?) Do you think you could check it again? Gondola, hogy ellenbvznitudncé még egyszer? 131 i 3 nA(ae >-OK/All right. Rendben Yes, sure. ‘gen, pers. > Certainly. hivatalos) Természctesen > Sorry, but... Sajndlom, de. > Lcan’t really, Nem igazin tudom (megtenni). > Pm afraid... Att tart... PCat Town? Can I borrow your chair? Katesinvchetom a sethedet? is OK iffaskforhelp, Rendben van az, ha segitsigetkérak? Do you mind f I open the window? Nem bénod, ha kinyitom az ablakot? Die is OK all right if L. > Do you mind If. (Saravana: c ae > Would you mind Henn? Would you mind if came with you? [Nem bannd, ha Gnneltaranék? P Would it be OK/all right ifI....? ‘Would it be OK if et early? 7 sna, Rendben lenne, ha korn mennt el? SRETASESRE Teo ESE SESE Yes, of course. gen, természetesen. Pes, sure. (kiznyeloi) gen, perse. > Yes, that’s fine. gen, rendben. Ado you mind if L..? és awould you mind IfL..? kérdésckre adott beleegyez6 vilase: >No, that’s fine. ‘Nem, rendben. > Sorry, but. Saindlom, de... >No, sory. Sajndlom, nom, > Pm afraid... Att tartok > 1rd rather you didn't. Jobb szeretném, ha nem tennbd.Seek aa PrYou are always wnning. You are always arguing (snikor vali folyamatosan olyat tes, Te mind vitathozol, ami zavar téged) >You never. You never agree with me. (Amikor valakiflyamatosanelitlet megtenni Te sohasem értszegyetvelem. valamit, vagy nem hafiandé megtenni valamit) >I'm sick of you (doing something). I'm sick of you sleeping all day! (Amikorfolyamatosan zavar miniket valamlyen Elegem van abel, hogy egése nap aleol! helyzet, vagy valakinelcaviselkedése) PT've had enough of you (doing something). I've had enough of you two. (mikor mér elegink van valakinele a legem von kattétdtb. viselkedés¢bél, vagy abbél, ahogy bénik veins) Cbainadoe Tevetet tenia) > 1 am writing to complain about... Azér iro, hogy panase nysak be rl [Spans ns abe Sib > 1 am not satisfied with, Nom vogyok megelégedve ntl DT like to make a complaint about. Seeretnbpanaset ten... i RECESS aSLGR ATE (Kisebb hiba esetén, ha példéul véletlentl rélépunk valakinek a labira,) > Sony. Boos. P-Excuse me. (amerikai angol) Einézist Ci fas (Amikor valami rosszat tet, vagy felzadattunk valakit) P Sorry. [forgot your keys. Sorry Etfeetettem a kulesodat, Bocsinat > Pm sony. Tm sorry I shouted, Sajndlom, hogy kiabéliam. + that Tm sorry that wasa’t there ‘Sajndlom, hogy nem voltam of + about {fm sorry about the mistake. ocsénat a hiba miat >I'm really sorry. Nagyon saindlom. PI apologize .. (hivatalos) apologize for being ate agin, Bocsinatotkiroh, amitrt tra elkéstem, > Apologies for... (irésban) Bocednathérissel tartozom, amiér.131. Hogyan kell kiszénetet mondani ‘Amikorvalal ad neliink valami, vagy amikor valaki megdiesér minke. > Thank you/Thanks. Kiscinim/Kaszi. > Thank you very much/Thanks very much. Kissin saépen/Koseisafpon. Nice dest, “Thanks very much Sap aa Kslzpen ‘Amikor valak ett valamit étink, vagy felaiénltia, hoz mestesz valamit, > Thank you/Thanks (+for doing something). KUszdndm/Kései. hogy meget calamit) > Thank you very much/Thanks very much. _Kassindim seépen/Kasaiszépen. DWe/Thats very kind of you. (ivatalos) Be nagyon hedves intl > 1 really appreciate it. Nagyra értkelem. (Amikor valk sokat ttt étink) “Thanks for bing us yesterday. eal sporecie i, ogy sett ck pnp. Nag rkalom. > That's all right./That’s OK. (benyetvi) Rendon. PYou're welcome. (ilar amerikai angel) Scivesen. No problem, Ceienylui) ‘Nom probléma. (-Nem okozott gondot) > Don't mention it. Scéra sem ériemes. P Sure. (amerikai angol) Sefoesen/Rendben/Rérek ‘ Pts) my pleasure (hivatalos, fg brit angolban) Grimmel/Orimimre seolgdl >It was nothing./Think nothing of it. SemmisigPlow do T get t...? Hogyan jutok ob ..-ba? bls there a... near here? Vaan 06) nee @ Rizeon? > Could/Can you tell me the way to....? El tudnd nekem mondans a2 Wat u-b4? > Could/Can you tell me where the ....is? El wind nokem mondani, hol 0 @ soon? (A could udvariasabi, mint a can.) GRRE Z > Go straight ahead. Meni eqeneen er! > Go stright on. Gritangol) Meni eqenesen tnd! > Go straight. (amerika ang) Meni eqenesen! > Turn ketight Faria blra/jbira! P Take aleright. Cameriti angoD) Ford bla/jbirat > Go past. Mee melt! / Meni til .con! > Keep going until you get to Meri adig, amie nf cha! Take the second tum on your left Batra a mésoditndl oul bel 133. Hogyan kell véleményt mondani > I think (that) Azt gondolom/hiszem, hogy. (Era legéttalénosadd média a vélemény elmondésénak.) PT believe (that) At hiseem, hogy. (Eat hioatalossilusban hasendlhatjuk.) > In my opinion, .. Veleményem seerint résbon hasendlatos.) >It seems to me (that) . Nok gy ttn, hogy. As far as I'm concerned, Ami engem iltt/Véleményem szeint. > Ifyou ask me,. Ha engem Rirdez, (em hivatalasstlusban hasendlatos.) > What do you think sbout....? Mit gondola 0b Amitor valaki étalénos vélemeényét hérdezith salamirél) >What do you think of....? Mit gondola (Amibor szeretnéntudai, hogy ttsil-e neki ‘alaki/eatami,) 18134, Hogyan kell egyetérteni Mis > Absolutely! > Exact rt couldn't agree more > You're telling met (Amikor tudod mir6l bel, mert tei fey tapascaltad,) The bases are lag ate, Abas mini ork > Yes/Yeah. > Limow. PLagree, > Right/That’s right/You're right. (See nem tehesen a PI suppose so. PT guess so. 135. Hogyan kell nem érteni egyet Pres, but Pinon, bt. 1 tae/see your opinion, but > But dowt you think? Pt oto sre STA ACT NUN >No, isnt > Thats not tru. P You must be joking! (Réznyeloi) P-No way! (héenseli) PI can’t accept that. Alszolt! /Teljes mértétben! Pontosan! LJobban mr nem is éthetndh eget. Nekom mondod! = Yox'e telling ne! Tv ben tndlag here fran hour, Neto monde! ry rat brn gen. Tudom. / Igen. / Igy van. / Tensleg Egyatériek, fey van. / Igazad van ay hiszem. (Felttelezem, hogy fgy va.) Aat hiszem. / Uy gondolom. gen, de Tudor, du Tgen, de Megirtem a véleményed, de De nem gondolod, hogy ..? ‘Nem vagyok annyira bstos benne, hogy. Nem, nem fy va. Bz nem igaz Bizonyéraviccelse! Biztosan nem. Nem tudom aztelfegadni, hogy