,l

TERMÉszETEs ÉLETMÓD
soto7&tBaetkeézt'ő| Mqjtér,yi Klóra
Bofitórcr": Gló bi G db rb i l a
ELOSZO

J laí!ór az élet ma8ya. Minde!jelenségben, amit é8zr€ve6z[!k, élet

vln, lógzé8 nélkül ninc6 élel és nincs áetjelensés. A légzéraz elap'
lmalyb6l mi[den éIet a maga Eo ldéle megielenó8i form4ábat! .zárma'
rtk." - í{a Dr. o. z. A. ltANlsH' a MAZDAZNAN tudományok
m.grlapÍtója és tanítója LEGZESTAN cÍmúkön''vébe!. i.n-
''Iuinél
klb]b uralkodni tudunk a légzésen(tudetosul beltnunk arura} fontos_
ar fu formagazdagságd, annÁl több rqjtett tésti éE szellemi ef6Dl@t
lrttl}egÍtiük, s -annál er9dményes€bb€k leszünk az élet soún."
A zEs Az ELET" tudátos jelmodatulkkÁ kau hogy
'LEG
vll|ók' hiezen sokkal na8yobb ajeleni.6sóg€ a táplálkozásDÁl. Jelentó-
úlétcsak fokozzg, hogy most a század-, ezredvéghez közeledve az
amb9riEég végre kezdi felismérni eddigi zsákut áit, megpróbÁl frisg
allemi ársmlatok útján kikecmere8tu az áltgla létrebozoii c36dtó-
m.f,ből.
Á rzellemi felismerés azonbsn minden esetben a 'sz€ít légz€t'' a
szel|em'' ségítÁégévellehetséges csak. A }í öDíél6 megismeÉ-
"glaBtönmegismerési
al aa s'akorlato),ír4k (pl. agykontro[, TM Etb) a.lapia
l lar!éctrchnika holyes g.lkalmaása.
A! ól€t titka' az életrejtvénymegolalása !eB! az izmok' hanem az
ldat. ér mirigyrendszer ereiében és g!Ds} határtálÁn képe8ségeiben
fdÍlk. A légzéssel,a helyes, tudatosan a.Ikalmazott légzégsel leszü.D.k
MDerék lehetőségeink hat]fua'i n bel i az 8gyat, szellomilD.k msteriÁlis
cop}Íighi @ Ferenc6ik lBhrán kótvotÍÚjét a legmagasabb fokje emelni, 6s í8y eljuttat!.i gz embori-
Copyrisht O TEXOFT Kff., 1991. úlst tudÁsuD.k s€gítségével a s?éret€! és a béko gondolatáaak
.lÍoÍ.dÁBához.
ISBN 963 79,til 10 2
HU ÍssN 0866-4668 1901 Bloptemberébe!

A qerú
Kigqja e TExoFT Nyomdaipari és SzámÍtáEtechnikai KfL
Felel6s kia{ó: P_og'{rry György ügwezetö igazgató.
A Bzedés a TEXTAR féuyszed6 programmal k?szulL
Nyomts: VerseghJr Nyomda, Szobrok.
Felelős vezet6i Gombkötó Béla jsazsató.
Munl@szá.E: 91.2612
 A lég?ÍsEróErító
,,Helyesen lélegezni annyi,
harmóniában élni a végtelennel.
Roúola MANIou'
BEVEZETÉS
Rénd ldvül borryolll t szervez€t gon doskodi k az ember fizikai eg}ségé
belül arról e hat€lmas feladetról, hogy a kozmikus er6k legn{qyob_ú
ká1, alevegőa, snnak óstz€s össiete;őivel egyltt et'uttss_J;1nÁi
3ejtünkhöz. Ennek a bonyolult szervezetneliiontos-reuaata, logy
keletkezett bomlástérmé'keke! a sej@kbőI €lszátlítse, a
egé6zét megszabadítsa tőlük. Ez a rendszer az emÉri
középütt elhelyezkedő ritmikus reDdszefe.
E rendsz'r Mtjelentős r&zb6l ólt a' óLL]I^L műkt'dtetett l,;fre
32erüó'1 és a tüd6 á1tat mfui)dtet'ett' gázca.rerendszerbőL
'zÍv
. _Ez utóbbi fontosságát és els6dleg1s szereÉt mi se; bizon
jobban. mint áz' hogy az ember (áplá]ék Bélkül 60-70 napig is
tud élni, _levegő nélkirl a bgedzeitébb' gyakorlott
percekig' Ezért GÁLENUs doktorna_k azt ".ü"-i*
Á'Í
ho8y:".4
belélqzeat kuqő fontoeabb, mint a negeuettiópláléh", B9!.i;í;6a
igszságként' axiómakéDt keu e[osadtru;k.'megállapÍtását.
ErrőI a rebdklvul_fontos t€vékánységről azonban többnyire csak
akkor
' szerez tudomást a ma embere, lrg rÍ!ár fi doklik a sqját ms.qa
áltÁl létrehozott mér8esgáztengerben. amikor táplálékÁval inár ariy-
Áylra elszennyezte e testét, hogy az gsztma' a túlz6íro8odÁs. e
túlsava6odá6_'_e b€trnrekedt mérgesgázok felhslrnozóclása olyan mér_
tékű' hogy általuk a szervezetb€n végbezütt puszűtás á Egzést
jelentősen gátolia.
Mddnem lehet€t-len felsorolni mindazon t'etesséseket. emelvék e
légzéEhiáoyos6ágaival füg8enek ossze. Ttlbbs?gtÍet i t'i"át"t""
orvostudomány'Írrás e.edetűnek tarija, csak a lüdd közvetleD megbe-
teg€dés€it soroÜa ide, sbból i6 elsősorbaa a rettésett TBc-í_ a
tüdőgyu.Iladásolat és a légútib€tegségekel Ezelorek a Iégzészavorók_
nák tt Dyomófészt a táplálkozás ai oka, azonban akplÁlkozási
Ea0dsdtée
blioBBégekjelentós fésze is leküzdhető leÚe a helyes lég'éstéchlika
dkrlmazágÁval.
D!, v. PAUoHET megállapítása 6zérbt Á leveg6 oxigé4je a
l.rlobb gyógyszer. Mjt gondoltok, miéÉEem élnek vole az egészsége-
ra[ ér Mert semtoibe se kerül!"
higz€E a Föld
'bet€cek? vitatko"ni loh€t megÁ[apításával,
Pcrpze ma-már
lórkör{nek elszennyezése olyal mértéI,úvévált, hogy a tiszt4leveg6
mó8tpremtése meghatadia a leggazdagabb or8zógok lehét6ségeit iE.
A környezel szennyezésének
nÓhóny odoléko
Ai lDar levékerryséqe áltál felel6tlenül elszerrtryez€tt leve8$ rúr
ncmöraka ma éIőember éIetét veszélyeztati és sátolja, brD€m ajöv6
!!norÁcióinÁk lét€! i6. Ecyre ti'bb gyermek születik légzészavarokkal,
ídletlen lész6szervekkel, vagy váük genetikai zav8rok miatt életkéP
uicnné' Cáecsemők, kisgyermekek futdokloJrak e váfo8i Iét poráb6n'
alonnvezett levesoiébeÍL a sz(tlőlorek az eljóvend6 generációk iránti
íolclőilon nasatártása következtéb€!, 8 válnak lógleg nyomoÉkkÁ.
A dohónyzósról ismél, de nem elfuszeÍ
ltt koll megemlít€nem a levegőt közveszélye8en szoEnyez6, ezáltál a
környozetét és mggát felelőtlenűl pusztÍtó dobáryzó etbbert- Tudomá'
nvor'kutatóintézptek sokaságe, a nemzetközi Btsti8ztildl( vé8télen
t;Ámsora bizonyítia' bogl mennyi 8zenvedést, kÁÉ,betegséget' eLnu_
la.ztótt tehe6aéset jelent a dohányzás. E' sqinos Íem jut el az
tudstáig. Ebb6l csak a tüd6rá} és a*prák fogalmÁtjegyez_
rmborek
ták meg, ami nem is mi.ndig a közvetle! doháryoBt 6új(ie' haÍelE
rckrzor a környez€tét.
Abban a bamis illúzióba! élnek' hocy csak ez a kóvetkezmény. Ha
r -BETEGSÉG ÉsFÁJDALoM NÉLKÜLI ELPT" c. kötryvecskót
tsÁét fellaDozzák. és meskeÍ€sik a vitarninokat éE a Dyomelemel@t
IcÍró feieze'teket' aklor láthatiák maid, bogy melryi létfontosúgú
anvac ielsdvód,íút t-eszi lehet€tlenné a dobÁqyzás, E ezzel Bemcsak
Az;m"lÍtrlt rákot hozza létre' halem sziEt€ Einden étrett€vékeny8ég€t
BÁtol'
 A ug.és grógrító ,.U'rló8
Érthetővé válik íBr sz elkeseredésem, é6 aokszor ébb6l fakadó
Íigyélmeztet6 szavam, arnikor
a Eyó*yintézet€kben a *DoBÍNYozNI
TILos" ttozvíueíkozetében füstól 8 betég és az
tábla- atBtt' v9gy
orvo€a egyarúnt' amikor a terhes enyákat, a csecsem6it 6áptátó
anyat 6€nk r nem fislelmezteti rá, hogy cigafett4iáva'l gyil koua ejövőt'
Hol vln még e gzénny?
amrkor az emberí szabadsá5iogok hamis értalme'ase érdekében El crrk ez önmagunk és ernb€rtáfEailk eueí €lköYetett bú!ók
m,egengéÜ ük a fej I6dő Ezervezet€k önpusztító revékeny'ségének rikító
dulrabb oldala. A mai ember sqjBos 6nByir8 elfordult termé8zete8
ÉldáJát 9z -iskolai doMnyzást' vélóméoyem szerin[ ne"m jó szulő, alatalcmét6l' a tiszta tevegőtől, hogy élet Ea8yobb É8zételhaszDált'
rlem JÓ tanltó' nem jó ofvos az, aki dohá.rryzik, mert önmagÁt tpta! loveE6jú szobákban niilti mások tár8aságában' ég égzre eem
pusztltan arncs joga senkinek, de rossz Éldát mut"stni és rÍ!ásokat rtall. hori á szoba levegője romlott, sz€Dlyezett. Borzad a' omber,
passzÍv doMnyzásra, e dohánÉü6t okózB Ártalmak elvi6€Iéséfe hr rániivÍzzel kell érútkeznie.Kinek van kedve lubickolíi e8y
kényszerltPni végképDelítelendő' aLnnyvÍzcsatornában' piszkos tócsában? Ki fogyasztia el s rorrrlott,
Az áÜamok vezetőinek kellene már vécre felmérni a dohánvás lanaaio!. ausztust€lÁn élelrniszeÉ?Mi oz oka strDal$ hogy Delo
által okozott kÁr nagyságát' Egyszerű száíszaki kérdéslennó ieLis-
mernl' hogy a monopóIiumok áltÁl juttátott adók. e munkaielyek
ikrrluk é8;r€venni, hogy a szeDnyezett levqg6 ugya.D8z, úirtt o
mmlott ólelmisz€r, a koszos vfu?
íenntartÁ€a' a_t€rmelés haEzna töredéknész€ annak, amit a doMr1y'zá s A moRyarázat nagyon egyszorű: nem ta tottr me8 ÍÁ at embert
okozta Mr jelent. méghe ez a kÁr sok adat mögé van i8 elrejtve. ankl, aiiinek a tánítá6t, okítást adnia kellene, ar is félvállról veBzi,
Fgl!mer_'rl-_a-zt] bogy ez is ugyanolyan méreg, mint a közismen és mlrt tt6m érti a lényeget, a fo!to6sá8ot' a 8zü}régB5éget.
i dözolt kíbÍtószerek. cs€_k' sokksl ngayobb [Árt okoz. KözfejáEzik E6kb€n a kérdéEekben szeretnék e szeréBy munkával némi tám-
a dohállyzáB kö'nyelmű elbírálásában Áz á.llam cinkossága is: mivel és kapaszkodót adni szenvedő' de kiutat kor€r6 eEbeÍúr8rim-
Í'ontot
'írk, Kéfém
egyes hiva(r'Iai és szervezet€i hasznot húznak e kfuo;' ptrsztító Önöket, fuyeuelek fel ezokr€ az í8E'sá8pkral
tévékenységb6l.
. -
Elismerem, ne}éz feladata dohÁn}.füsü'E szobákban agyuka! terhe-
16 torvényolkotóklat a helyes út felismerése.
doháIyzó €mber azt az alapüjrvén}t séÉimeg, emely igy szól:
^A felebarátodat' mint teDmagadat."A doMrryzó emÉr,imikor
"Szeresd
az első cigaIettáért nyúl' ennek azisteni ltirvénynák mindkét részét
tagadja. Nem-. szereü önmagát, mert ha szeretné, a}}or ápolnÁ,
fql'Ieszt€né. Mindent elkövehe annak érdekében, hogy egyrö
körülmények jöijenek Iélre a környezetében es á ráÍaori'_minaen 'pbb
élőlényszámára. Á doMnyzó ember ezzel lrem tör6dik, c6a_k a
pillalatnyi haszna, az önzése hsj\io, és ez az önzés társaína_khapvetó
éId-e]<eiről 8€m enged számÁra tudomást venni. Tu\idonképfen
anélkül, ho8y tudatában lenne e ténynek - a dohránvz-ó embef awa -
6öútül el előbb' csak azutÁn a ttideje' Íéhet€tlen rrgyarris ]'a
* '.
terr.4sz€ti üirvényeloek teuesen elleltmondana -, ha üIágos fqijel,
tis_z"a aggyal fogna az ember bozzá a sqját pusztÍúsáboz. -
Mondassék ki vésTe:
 A légzés E'ógyító haÍa9a
A HETYES LEGZES
A helyes légzésolopjoi
A helye€ légzésnek három fő tul.jdonságe vs-n:
1. A levegd táplál.
2. A levegő gyóg}'ít.
3. A leveg6 fejleszt.
A leveg6 úpláló hetá6át mindenki tapasztalhe$a még akkor is, ha
csek egy rövidebb kiránduláson vesz részt tiszta leveg6j6 köhyezet-
beD. Tápláló haúsa elsősorban gbbaD nyilBtkozikmeg, Íogy mágtisz_
títja a salakanyagoktól a ezervezetét' ázdtal a Iii"tiüu útva,
"or'
tiszta tápanyagokat szállítiat a sejt€knek. Ugyahákkor ezzel egyidő-
ben, s6t ö6s?€függésben felszabadítia az idegrendszert a rá nehizedő
nyomástól, s sava} elnyomó erqiétól. Ily módon az életmúködés
legfontosabb pályáit teszi szabaddá. múködóképéssé: az idegeket'
A belélegzett levegő'beu megtáIálható az élet négy f6 épító eleme:
az oxigén, s nitrogén' a hidrogén és a szén. lgy már érthető az az
állltás' hlgy s levegő táplál: Hiszen a vi(aminok is a nepsugaras
levegdbeléazéseáltaljönneklótre! Közism€rt, az orvostudomán'által
is elismeÉ téDy a c_ és a D-vitaminképződés és a napsugár összeftlg_
gés€. Ha mégnem is ismertefel minde_nki a napsrrgaras."tiszta le"eg'ő
jelentőségét vslameínyi vitamin képződésében,az csak befogadókó_
pességénekés hel}'t€len légzéséneka következménye.
vsnnak olyan emberek, akik - magas hegyekben élve - csak
leve8ővel, ngpsugárua.I és forrásvízzel úplálko'va tcvékenykednek,
igen egészségegen.
A helyes léazéstbegyakorolva elérh€tjük, hogy €gyr€ kevesebb
táplálékra l€sz szüksée{ink, mégis egyre tóbb óleienergióhoz, egész-
ségbez jutunk anélkül, hogy veszítenénkte.mészetés téstsúl)'unkból.
Eleinte a helyes légzésmég Íokozza ez étvágyat is, azonban az
A helres WzA I
atyensúly ha mar be fog álIni, he hövetkezeksek vagyulk az étkezési
.zábályok betartrásában és csak tiszts, élett€li ét€lt fogadulk eI.
A lérz€si tudomány elsqjátítá.sával eg}'tlt! tarmész€tasen a táplál-
koásinkra is fokozottan kell dgyelnunk. Nap min! nep több 8ondot
kolt fofdítání a rdg&rú' s ezzel együtt az elfogyasztott ét€lmeüyisóg
tudatos csökkeIltésére.
Jól jecpez'Íjh nw: Az emb€I jól megél háfom É8ztiszta leve8őMl
a! egy !ész gyilmölcsből!
Ha a jóvő nemzedéke megérti ezt, száÍrfua lehetségessé válik az
.8É6zséges élet.
A levegő mint gyógyelixÍl
A|eyeeő gyógyít ís-M,ídenki ísmeri, hogy a légz6szervi megbetégedé"
sek gyóRyulása csak tiszta levegőben érhetó el. Nem vél€tlen' bogy
a TBc gyfuyíÉsára szakosodott intézméDyeka vilÁgon rni'rdenütt
hegyeküóniÍec}vidékeken tal{lhstók, s6t, itt is alapgzaMly s E'sbad
levegőD való tartózkodás!
Fe]l kell ismernünk azt' hogy valsmennyi bet€gségünk a hiMr
légzes kt'vetkezméDye, tahát a légzéslendbe hozása' a tüd6 gyó8yÍtá_
sa] működésének hel1'reáuítáBa az €gész szervezet 8yógyítását jelenti.
Amíg az emésztőrendszer az anyag materiális részévelfoglalkozík'
u" anyagban rejlő energiákat és sugárzásokat, információkat tcszi
elérhetóvé számunk_ra, addjg s légzéssokkal össz€t€tt€bb.
Kapcsolódik az emésztéehe1 hís?AD' *gítégéveltuqju]< el*etni a
cU kfókat, zsírokat, ami a hőfejlesztéshez' e szervea
glyagok enelgÍÁ'
jának felszsbadításához sziikséges, és eltávolítja az emésztésisala&ok
jebntős Észét.Ez működésterének e8yik része. Á másik' tálátr sold<8l
}ontosabb az, 1noEy lűijóéleszti a szerleatet, a BejÍEket rcvítA]jzaia.
ÚijászüIet€s íélkúlnincs élet. Pillanatf,ól pillonatra küzd me8 az élei
ai anvaq visszahúzó erőivel. Áz anyagi er6k elleni küzdelembea a
Íelem alólrő a levesőben és a tiszts forrágvÍztEn tálálbató. A légzéÉből
ered az az er6' amelyakhvizálie az idegközpoEtDkat. Minden bet€$é8
az idegközpontok károsodásávat kezdődik, ezért a betegségek minden
íorm4jánál előszöf.a légzéstkell feli úzsgálni, rendbe tenni' csak
azut ín sztikséges fog],alkozni másMt, els6sorban a táplá]kozással. Ezt
azért erÍúít€m másodsorban, mert e témészeteséletmódot folytltók
már fuqiák ha betegék vaey 8yöngék vog}'unk, a gyógyuláshoz'
megerősödéshez vezető út a légzésjsvítása és a böjt!
 10 A 11
Wzée gyogrÍtó hatása A halw| légzés

..
Aki megtanulta e természetes rnéIylégzést,ez soha nem fog seÍn
bznl' sem megfázni' meÉ a vérkeriDgéEE tökéIeta6!
A légzésszemélyiségÍejlesáő holóso
Foglalkoznunk keu mé8 a légzés h.rmadik, de egyb€D a legfoDtosabb.
ez e|ozo r(gttót l€_ magában foalaló tulqjdonságával, azzal, hogy
a orzméink vilrÁgosak, hatáÍozottak é8 neme8€k lesznelr kifejl6dik
leY9c9..1 ne!y.e: légzés.a tudat@ légzéészellemisé€fejlcsztő haiósa
Ó4ási.
'Megdöbbenéssel fogiák olvasni a MAZDAZNÁN TUDAToS
LEGzEs.c. fqjezetben a lfuzéstípusok h"tóe"ejda;; Iéc"É.á_liJ
magun* é3 a t€rmészet vak er6i felett megszerezhető heta]mat.
'ku8Jézus a lélegzésigazi tudományát tsnIto1ta, ami*or Janos rázmi
Evengélíumánsk soraiban a következőkkel talÁlkozunk:
biany mondom, ahi lwcs, a. totóL Kcrr.ssétei az;rdőhDeh
b' "Mcrt
mezőhneh oz 6 friss lzucEőjét és nvqt^tótiótoh benne a kueoa
ongyalót. vesd le sod! i'ddt é' ruhóid,ot és hlgrd; hogy a leuező ar*yőla
nogóho-z öleuc B..gesz trrtcdcl Ehhor léléc;2étTrosrr""-ée ,iíií
hagy o lc,egő a,E
'ald beneődbc szóllhos\o;. Bban' ,r.ondo,n ,EÁbL
hagy a la0?€ő angyola hiűai tasktehből mirrd@t á t*tanu*ao"i
o,n ly hlutilrőI és bclülről mqsantségte!4nítetta..- sin*i íei iűnat
cI a2 letenleh színe cé ahit a lc,egőneh oa 6 dngnla hercsztűl nzm
cnged Bián' bbony, mindenhineh kvegőue{'és isazsóggal hell
úiószltbtíic.'
ez étkezésrenqiér6'l fqjti ki tánltárait skkor is megeÍnlíti:
'Amikor-
,l,ékse2ál-lúson'és núbgL evés.dnél,hq, a laucgő angrala ő?góld-
jo d h elcd.bd.L'
Á tudaÚejlesztés nasl eszköze a légzésEyakorlÁs. Á léczós az az
életműktjdés, amel)rÍe a tudatrrnkna} lqnÁfu,obb befolyásá bhet. de
mrhd
-a fiz!\li' rnind ez érzéI.jfunkciók egben tőla fuggenek a
legiobban. Ha tudatualq fizikai létűnk és ai_réki-éfzetmí_áeiunrr
eslensúlyban van, ekkor harmonikus az élettl'tk.
A tudatoÉ légzéss€gÍt a már ismert hiMink elhárításában, a még
rejt€tüek Íelderí!ésébeb. Bármely hiMtól' rossz szokástól melszabal
dulhatunk a sePít6€qéval.
Különa's€n fontosna_k tartom a légzésfejlesztésta szorolgáso8,
'
depressziós hÁngulatok, vaay á.llapot leküzdésébeb.
Ámikof
.b€légzésbeu kell bennfo8|,altqtDi.
imádkozun k, foMszkodúr*, az imá''k!sk egyetlen }d- vaay
Á keresztényekrök Jézus áiül
ta.nÍtatt legszebb im{a, a MIÁTYÁNK eg}.etlen ki légzésalatt elmobd_
h|tó, s addig keu gyskorolnunk, amí8 €l Dem tuqju} azt 6ondr.Bi. A
vrllÁsos t€m]pbmjénekek tul,{'doDképp€! 8ondoso.n m€gszerke8ztett'
komoonált lészéssyakorlatok ahol Dem is aüyira a szöve8 a foDtos,
-ádlBmos rezgés€kkél Átsz6tt elnIlitÁra. Ez ad
hanóm a lés-"és
tlrztulÁst és'megnyugvást a hívőueb aki í8!r fogadjs m8gába a
lÁtket". a 8zent léleq'€tetl
'rs'.nt
Ha a tudatos léq;éstelsa.játÍtjuk éE alkalrnazzuk, gondolataid<'
bonnitnk az egéBz lét, minde[ lény iráDt érzett szerelet.
Tanuuunk meg t€hát helyeseD lélegezni!
A helyes légzésolopelemei
Anrdgi feltéhl:
í' Íiizta. romlatlan' szennyezetlen leveg6 biztosítÁsa, s roí ott
Ievegő megfetel6 tisztÍtása és pótlása.
2."A njid tirdejét jelentó óld növényz€t, a fák éB a2 ősé!d6k
pusrtíLÁsának mógfilítása, az embe! könyezetéBek, 6 természeti
értékekneka helyreáuítása.
szell?fii feltétel:
Á légzés't'rrdományának megfelelő 8zi!tú iskola.i és társadglmí
oktatása.
Mit kínál az emberiségrrek a fenti alte.natíva me8Lfemtése?
Első$orban azt, hogy a jelen}or b€tegségei, a geDerációs felyegetett-
ses cstjkkennek. hd$zabb lavon megszÍLBíek, másodsorbaB azt, hogy
a t'íszt€' Ievesőben az ember &lkotóképessége me8Dövekszik' életefqie'
munkabÍrása megsokszorozódik. Így képessévátik oVan muolrahe_
Iyek és munkaeszktizök megtereútésére'amelyek kö'!€tvé és közvet_
l€nüt feilődését szolFáliák.
Á modern tudomÁnyng.k képesnek kell leDnie srra, hogy leveg6t
nem szennyező kdzlekedési eszközök€t, en€IBiaÍejlesztő gép€ket'
körnvezeti ;zennyezés nélkul felhaszíÁlható €szközöket állítson el6.
Mes-kell teremténi a jelenlegi egészségtelen tömegBzÁllások helrctt
a te-rmészetes kornyeielben alhelyezeta, 8bba szerve8€ n beillegzkadó
emberi lakásokat, ezzel együtt lél're kell hozni a környezet€t Dem
szennyező @rmészetes tápláIkozáEt oásd az előzó
got
"Termész€ t as
mód'' ;' kiedvánvo kát). Azt mondhatná_D.L ajeletr gazdasági elémzése'
it és *él ményeif mérlegElve, hogy ez lehetétlen. Nem' nem lehetetleB,
csak fel keil ismerni lörDy€zetün} elhagyott, leb€cs0lt értékeit'é8
12 A ugzés sr|ósyít"ó hatásd

helyfe keu áuÍtani, fejleszteni keu azokat. Nem várhatiuk el senkitől, Á lészésszervei egy bosszú, elágaá folyosóreldszert képezlg!-q
ho8y helyettiink taremtse meg a számunkra fontos dolgokat. sqiát ozek ö;szessését nevezztik léeutaknak. Bejá.ral az orrn}'ílÁs' továbbr
magun}Úrak kell sorsunl..at kezünkbe venni. Jii"i ooti"g, o."garadáiat, gégp' l*tső és a }örg6k Íen'lszére.'
A_Iégzés mint alaptevékenységtöbb élt szolgál. szolgÁlja a puszt'' A léguták
"" nem vesznek Észt a tényleges 8&c8eÉben' elnek
lót fenntsrtáút de lehetővé t€szi a' élet Lj}aliésülésétls.Ne ,Iéged_
_ -
éllenére
-' rcntlklvill foltos a 8zercpÍlk
jünk meg azzgl, hogy csak a létü.utet biztosítss, használiuk íól a Á" o."u".c u" köze-Ét foglal|a eI' hátranÉlik a fr[€ket
lé92é6erejét tudatunkl€l egyesítve személyiségünk fejlesztésére' ö8Bzekötő síki;, "'"topouya
oníon lefelé az oÍrgaretiáratoB ke!es'tÜ] a garatt!€8-
bejaink' betegségeink leküzdéEéIe, a kozmikus kapcsolat teliességé_ b€--ni torkollik.
nek helyreállítáíÁra. niiu..n"t.' o.'"övéEy választia két részr€, é8 mbdkót részb€n
hÁmm_hÁrom orrkacyló vála8zlja mintagy emelet€kre.
c.'} á legma-cesa_b-b feil6dési fokoü álIó emberjell€mzője az afcMl
A légzésonolómióio r.iarrn o... Ínaóméretú;rr nem hiba, müént a D.aslméretúfül8em'
A_;'i, ilúiúő" nsgr/ vitáli. erőt árul el' és I'dilönleges élet€r6it
A továbbiakbsn ismerkedjünk meg, Iegalább vázlatosan' a lé8zés trozza ezen feilett szervei.B Át s vilÁg tudomá8ára.
__-Á"
szerveivel. anrrak anatomiai felépÍÉsével'az egyes részek funkciói- JJ.ót tlr"rc ioadó leveg6 uagy ivet lr le a ka8ytók hözött_' é3
val. i"nn*n nacv relu reten érint]€;ik a íyátkahfutyával. Az oÍÍuegben
Á légzésszervei: mplppszik feT á. bveső. és itt csapódik ki belőle a szeEyez6dé8' A
io'Ái"."t"."a" . lecsorgó könny Állendóa! nedves€_n
"ámüJegből
l'artis._ Ígv a beszívolt' viszonylag 3áfaz, tredveEaéglz€gény rovego!
mirrieg:ivIzgozzel dúsÍtja. lgy nem tudDrk lebúl-ni é3 kiszáradBi a
-lri"ts"l re*Í*. a ""dvesÍtóÁ folyamatosságál az olt Iévő idegvégzó-
dédk ielziÍ(. a hivatott idegközpontok 8erkeDtik a DyálkÁháftyák
vireiiá'úsát ée a könÍyetvólasztást. K0lönii8en drssztikusa! jelent'
re"ii . levegőben. Ilyenkor túlszsülyou áE i6 leheté_
az ember orra". ok a l€gyeDai[t hajszálerek nem
"" ""a'u.t'ioeg-
o"" -"".o"s
í"caba_k ltle gyors8ll az idegi uta8ításolca, de nemGak az otl'
t'' íem az epész ióstfelütet t€rületén 0áb, kéz stbJ folléphetnek ezek
3
á jeboségeli, amelyek reflex úlon okozzá} sz onnyálkÁhii-rtya
izgal'
mát.
orrÍi-rep feladata többek ki'zijtt a leveg6 m€gtisztÍtása a b€nno
részecskékt6l,porszemekt6l, mil<Íoqktól' _
'Há a sziH;d
lebecő
t€rmészet nem gondoskodott voha az orrÍlregben elhelyed@oo
--
csillós hámrétégről, amely szi.ítébihetétle! mu <át végpz e leve8p
tiszútása érdekébeD, o]<kor még & viazonylag ti3ztála'k néveznelo
IevePőből is harnar va6t€g iszlpÉt€g képz6dD€' Ez 8 buuámzó
crill;mező azonban másodperceD}énti 10_12_széti mozgÁaváltá886r
r"rc tovÁbLítjs a levegdb€n lebe86 szÍlÁrd sqy8gxé'
"" "ii."Áiia..t
s"ecstiéket. e" a fotyomatos é5 fáradhrtatlaE csillómozaá8 vé8üI Íl
1. ábra ormvÍtásba t€ s Eékeli a hÍv8tlsn vendég€ket. _ _
A2 ember lég'öGr€ruejnek részei és üt'oa'!k a tápc€atorna rés'.ihe!.
-ozille;ző adatt(ént meqemlIt€ m, hogy a masas hegyekb€B lit€r€D_
1. orrur€a. 2' orr_garadarat. 3. cége. {. Iá86ö. 5. HÖrgők 6. TÍtdő leni lu' zoo ooo po's"ericse van' az Alíöld tisztá leveg6jű terü]et€in
 A 15
14 A légzésgyogyttó hat&a helyes Wzés

1 000 000, míc városban a' 5. emelet úagBaságába.a százmillió' az 1'

em€letén 3 milliárd, az utcáa az ember{ej magassagába'l 10 millifud'
rnIg a 8yermek magasságáben 100 miuiárd. Ezek az adttok nem a
}dilönöseD 6zennye?,€tt úwonalékés 8yá't€Iep€k körtryékére vonet-
kozna}, és máÍ tóbb mint hafminc évesekt Nem lragyon teEzik közzé
mostalúban az él€tünk fontos, de.lirsztó, Yeszélyeztét6 télyeit,
legatábbis Ezámszeíien nem. Miodkét dolog elgondolkodtgtó.
He a kóIokozók számát nézz(lk, akkor e napszakra vonatkoztatva
hájnalban alig 1 esik egy lit€rre, délben már legalább &-10' estig
{jbol a többszöri'séré nő ez a szám. Külő!óserr erősen emelked& a
záft tar€kben, mozik, színházak, sportcsaÍnokok, presszók stb. légte-
ÉbeD' ahol 10_20 000 is lehet egy üter leve8őbeü'
. Nem érthet6 és a józan éBznek teUesen ellentmond, hogy miért
ragaszkodik mindenároí, foggal_körömmel a váÍosi ember rettenete'
sen szennyes' életl€hetőséget kizáró künyezetéhez, s búzö6, levegőt_
Ien parárryi lyuka!:lroz, melyek nemhogy lakásnak' de jószerével
sokszof még baÍlangtrak sem nevezhetők. Á mai társadalmi közegb€n
már azt az el6nyét is elveszt€tte a városí élet' smit a látsálag nagyobb
közösségi lehetőségek valaia Eyqjtottak.
vissza kell téIepülni a faluba, a télmészet€s kt'lnyezetbe, és ott
megteremteni a civi]izált élet feltételeit' úint teszik azt a bíbákat
már feüsmer6 és korrigálni akaló nyugati táÍsadalrrrakben.
Haladéktalanul meg keu indítani ezeket a folyamatokat tálsaalalmi
ésjogi téren is. Nemcsak adókedvezményekkel, de minden lehetségeB
tánogatással el kell látni azokat, ekik ezt az éIetatyíIasztták. Ezen 2. Ábra
A lécc€ő a lodők{puba! ké! főhór86r€, etek a töd6teb€Ayek!ék !a€gfe}lőé! kj6
múlih e'iövőnh! EaerL múlik' hog lesz-€ ebb€n a hazában valaha i8 h&s'ók!e, m!'jd ap!ó hörg6c.kókl'é 6d6ltaL
életérős. egészBéges táf sadaloml
De téfjünk vissza s kóroE sz€mléletb6l a kfuokozóklroz: Az emberi leleményesEéghez tártozik a dohÁnyzá.s feltáláláge -
A kórokozók eueni harcban dönt6 szerepe varr a garatma'ldulák' tuiia biztosÍtáni a kitiBztíttratátla! metrltyiségÍ
nalq amelyeknek nyifokszövet€i foglyul qjtik és elpusztíoák a Csírá_ -.i' rot'"matosan
iész,ecskét a loisők szómfua -, valamint az ipali térmelés és
kat. "iiű'd
a_ céokocsik kipufoeói.
A belélegzett levegő ezuuán a gégénkeresztül a légcsől'e jut. Ez Ti*t't' tsftom a széndioxid_dúsulÁrt, mivel arra a
a cső 1&20 db bet(re emlékezt€tő, hátullá€y Éss?élzá.rt porcból '.""?it'nóx
sze;;"et kij'uetÍen ül reagál. Az ólom feldúsulása a szert€zetb€n EÁI
"c"
átl, mely a mellkasban két Í6hi'i8őre ágazik szét, amit egyre sűrrÍbb€tr kozvetlen veszélvt jeleni de enltek kivédésétemár vaa lehetőség,
és kis€bb távolságon újabb és újabb elÁgazások követnek, ma'jd t'.tt'ato".6o intézkedések lennémk szÍLksége8ekIészben a
ecsetszeriíen minte!'y 25 rnillió csövecskéle bomlanak. Ezeket hór' """t
in*lá- t"."tese. .c"zben a jáÍmúvek megfelelő Át91akÍtá8a teÉ!'
gőcskéknek bevezztlk. Ezek falának tágulását, összehúzódását a ÉoíverrlbbA jármíveket átslg}Ítáni, mínt az embert! Áz igazán
si-Írrai zmok végzik, melyet a vegetotív idegfen dszer vezérel. A légutsk iií" ".*"et"i i, szén ég a korom, YslamÍl:t a lebeg6 milaoméretí
mélyebb szakaszai is fedettek s szémetat áIlsndóa! kifelé söplő csillós otg]i"".""eÍ. G t"tut"müek Ílz€mmóqj& miatti) felháLüozódÁ.a jetren-
Mnimál. Nyitott s'ájjal Yaló légzés€ueke ró nagyobb felsdatot, mert ti a börg6kötr és a tüd6beB.
e tisztogatáB 70%-át az or! végzi el.
 A lészésgrogritó hatása A hetryes L4gzés

szérencsérevan két leflex' ami sokszor segÍt. Ez s két reflex cÍjibészeket mindenJéle jogilag kiókumulált, jogi mezbe bújtatott
,"*a"v"tieI A dobátryosok a 68yelmezteló és
valóságos orkánt támaszt a légutskban 60-150 Ír/sec Bebességú ""o'ul-i"ol*"l, 'oáix. válaszolrrak: emberi jogsik meg-
Iégáfamlás keltésével.50 ÍÍVsec erejü szél már a flál{Át is képes n L'oro"s'tra iesü'ruj'ör megserlve
;ó;tÁ;;k;aiil; ha kozöiség védekezni kénys'erttl vagy próbál
kics&tarnil Ez a tiszlító viháÍ azután kisodorja a fele8leges 8z€metet.
A tüsszentés, e mórés€k szerint, mint€gy 1 m' e köhatgés 4 m rllenük.
_ '
ha méeolv efőtlenul té6zi is'
távolsá,qra hordja eI e váladék(seppeket. Fi8yeljitJü erre ez adaba. Álü;'őb;;;i";h""-abb hörg6cskék végein szrlőftlrtszeríIen he-
traszúüunk mindig tiszta papÍrzsebkendőt. ha náüásak vagyunk lvezkednek el a léqhólyagok, az alveolusok' A finom hq'gzólerek
va8y tüsszentÍlnk. á!ész€n idáig kovetik a hörgőcskéket. A k!.1milliárd (egyezermlllrÓ)
A légutá.k a tüd6ben egy szfuaz Ía ígaihoz hasonlítanalq t€ljes i aár'or"asoiska retutet4 m_integy t 5'o mz felü]et€tel, teBz ki, mojdnem
a felit]eíÍlk
;_d.;;á;1;i;i tenjszpálya.tszt azáltal érik hogy
funkciójuknak csak akkof felelnek meg' ha orro! át lélegztlnk. A "syegy cseppkőbarlaDg boltozatá.
szájon kereBztül való légzésa légutak károsodásáfa, elszennyeződésé_ úgy néz ki, mint

csak .nost élkeztünk el a tulqjdonkeppeni légz6szervhez, a tüd6'

höz.
A tüdő a két méIlkasüreget kitóltő félből Áu, mely baloldalt 2'
iobboldalt
-b€ 3 lebenvMl tévődik össze ' A hilusokon (tüdőkapu) átj utnak
a tüd6kbe a Í6i1örg6k, s na6y Yerőerek' és lépnek ld a tüdővénék.
Itt iB vannak nyirokcsomók, melyek a tüd6suöYetek nÉokereiből
összegyqjtik azok talblmát'
Je[am'6 adatként a üyi.rok€rekbe kerÜlt komúszemcsék a városi
ember tüdejét néhány ét{ized slatt feketéí máfványozottá teBzik, a
dohányzók tüdeje 6zürkévé,feketévéválik. Tartok tóle, hogy a
kózlel€désbőI származó áwányolq|jal körtllvett koromszemcsék tá_
maalásáre vonatkozóaí a szervezéttlnk t€]jesen felkészületlen, épp_
ú'v_ mint & nt'vénvvilás'
traekes meenFyetcsliént említ€m me8, hogy na8yspáink dohÁny-
zÁsa azért rejtét'kisebb veszélyt magában, mert ki6€bb volt a leveg6
szennyezettséqe, és sok hagymát fogyasztottak. A hag}'rna u8yaíis
fokozza a könnyzacskók nedvelválasztását, ezáltal a száraz nyálka_
bÁIwák megnedvesednek, feldúsutnak, a csillók életre kapna}' s Így
könnv€n kiffiiia az ember a váIadékkal egyiitt a szilárd részecskék
osszóementÁTódott ü'm esét. A do hányosok!ák a z az érve, hogy eblren
a szennyezett levegőben úgyis mindegy. Eúlyos tévedésen alapul. A
káros hatáBok ugyanis nem összegeződDek, banem hatványjzódnak'
Az eryik kórokozó áltál le8yiingiltt védekez6képességa másik kóroko_
zó támadásÁt már nehézen viselí el.
Micsoda eléggéel n€m ítélhet6erkölcsi magatgrtás gz, ho8y
DusztÍtom nras-a-Írrat és a környezetemet, mqid ha mégis bsjom lesz, 3. ábra
ákkor eltart éi sondomat vis€li a társaalalom. Ez a fq'tá msgatártás A hórg&s}ék apó léghólya8okla (alv€ol'rsokld-osllarB'k" léghólylgok ÍB]átt
a vörr3vé!'
kizárótaq e iele-nkor feje tetejére áut társadalmában kép7,elhet6 el' iriJid'"'iááií";iga'"; Ée"hójya8okal kórorv46 frDoE érbáIózstban
^

amikor ajót, a közjót akarókat büntetik, sarcoljÁk, a gazemb€reket.

18 A Wús grogrító h&tasa A helrvs léaaés 19

Á tüdőt a mellkas veszi köriil' Á mellltieget alu]ól a rekeszizom A tüdő hórom noq:') terijktre os:ltA omelyet a tudato8 légzés
zÁrja, így elvileg & mellkas belsejében lógÍlres tér van' arrut a .'ommntiÁbóI iót ketl érzékelnÜnk és megkitlönbztetntlDk. Az elsÓ
légcsövön át' b€áramló leYeg6 - a tüdőt mintesl feEújva - t€ljes€n ._t-uá'acsri-cs. a masodit a tüd6 középső része, a harmádik a tÍld6 a15ó'
kitólt. A tüdőfeliilet állaDdó mozgásbaD van' a mozgás súrlódéssal' keszizom íeletti t aületé'
- r€ÁÍiuiai".
Á
a 8úrlódá6 kopással jár. Ezt a térmészerúgyvédt€ ki, hogylétre}ozta éÉme[kasi légzéa-t'Az
-"eküto"böztétnek hasi légzést
a tüd6luÁrwákat' és kevés nedvesség€t helyezet! el közöttük. lgy a .ráüúi iá"n . iaft*.' az utóbbi a n6kú je[emző mini nem tudlatos
tüdő íelszÍne 6noman, dörzsölésmentésen tud mozogni. A tÍrdő e8yéb' lÁczéstÍorri. azonban a tudatos légzéstgyakorlóklak tudniu* keu'
ként t€liéseü passzíllED vis€lkedik a lé8zéslebonyolításában, a moz- m'átvit ierulet feilesztésére van leginkább 8zirkségük'
gÁst részben a bordák, a mellhártyaüleE szívó te!€, mísrészta í tudőcsúcs friss levegővel való megti'ltése az intéui8enciát a
r€keszizom (diaphra8ma) mozgÁsa hozza létre. f"ü;'ké*ú";i' valarnónnyi s€ j t t€ n iészet4s inté[igenci4iát fej'
A höúnséga Wzfu Mt lészb6l aeuddih össze: a bewzéiből és a i."".Í. liilot is. hogi a friss, tiszta levegőben jobb&n fog &z
hiwaéebőL Belégzéskora rekeszizom lisszehúzóalrk, az egész mellkas' a ogyunk. Ha ezt"ii"tiu*
még megtoldjuk a mélylégzéssel,&}kor olyan gondo-
borrlák megemelkednek, Így a mellkas ürege s rekeszizom €lmozdulásÁ_ latokat is képesek leszunk befogadd - miEden megeroltete8 neutul
val hosszanti, a bordák mozgásával vlzs2inte6 irádyban me8nóvekszik. _. amelvek eddic el voltak előIünk zárva.
Kilégzéskor ennek a íordítottje töfténik. A nyuaodt kilégz6shez 'Á iuaf r.á'op"6*."""gy rezgéBt, egy hullÁmzá&hoz létre sz egé3z
elegend6 a mellkasfal súlya, a bordaporcok enyhe megcsavarodása, ai'oteo'-omotl'ao érzéseket ébr€szti fel' Az
r tüdő ru8almes rostjainak óEEzehúuódása és a megtrövekedett '"ii""""iti".'*atá
i"""i"r*l" óio*na"vuan szenvedők a légzósbeí nyelhetnek 8yó€}'u-
hasüregi nvomás. amelY a rekeszizmot mint€gy vi$zatolja a helyére. __í"
lÁst e szörnyű bet€gsógükre.
un. r'á!i teg"í" anyag felé húz le, anyagiságulkat-efdsÍti' a
mat€rialitást fe]leszti "i bennünk. A ma emberéfe leglnkáDD ez a
_,q._i.iii"lua
i"tiemza. mint airocvan a mat€riális gondolkodásmód is'
köi;tkezik téhát: aki tokéletesedni alár' aJ'na}
;fÁá" ieites"tenie tüdqiének mindhÁrom részét,míg o_ki
Liút"t i a-aradt öDmagától, az s megfelelő tüd6részek
londozására '"lI
"!i"."r" fordítsa figyelmét.
"-Á' tos'oi"maiicyébként annyi munkát vég€znek naponto'
"Átei
-'íi"-"íi"t*".
Ámivel 25 @n;át 1 métei megasra lehetne felemeLni.
a tüáő befogadóképességét, azt" bogy mit is
"""tan
ldént ; sókat er;kset4tt vitóIhapaaitós.
'' Á"""ú"o" ree.é;ut}.almával e-gyszerre minteg} féI liter leveg6höz
iutaz ember. Ezt nevezzÍ.lklégzésitérfogatnái. Alegnagyobote[fuoe-
'*io més további másfél tit€r leherősége volna egy átlagos tudeJ{t
u'ít..'i"r e" a kiegészító levegő. Több levegő a kilégzéstÍIdőbe lem lér'
uzonban a tüdőterfogatennéljóval nagyobb' Err6I a olkalmá'
i"í i"l'iar'",u"t Á"n. KitélisezzŰ}'az előbb beszÍvoi,t levegőt (két
iri;Jiilzesmi. Erőltitett kilágzéssel még tóvábbi másfél-két ]it€r
4. ábra
ii*"ái i"á"nr tip.oseln i macunkból. Ez a tárta.lék leveg6' Még ekkor
i" mintegy egy titernyi, amit maradék levegőnek neve_
r. A jobb tüd6 le1s4 2. közéF6' 3. alsó lébony€. 4. A bal tüd6 lel66, 6. dsó "i!"i-"*"a
íiuáá teriu" oii'ze;mlásokor további két_háfom deciütértryi
le}enye. 6' szív. 7. A nagy töEsöki üt&r (fővéDa). 8. A felhágó fil8g6ér (ao!td.
9. R.kes!i'oD. 10. Légc6ő. i"""lb p.c*ú."ol. s" uúbbiak, t€hÁt a t€rtálék levegő és a maradék
"iri_[.
n A léEzós grógrító hat,isa A hebes lfuzés 21

levegő állandóan visBzamaÍadó' de elhasznált gáztömegként bennre_

liter'
ked, összesen mintagy 3'3
lgy hát a t€Ues levegőmennyiség. amit a tüdő felvenni képes'
egyedénkénta következ6képpen változik:
A' átlagos fizikai eröfeBzíté6t rendszeresen Dem végző: a'5 l 2fr-'t",
Nelrézstléta, pl. súlyemelő: 4,0 I
A labda}úgó, ba edzésben van: 4,2 t
A köEnÉatléta| 4,8 I
Az úszó: 4,9 I
Az evezős sportoló: 5,4 I
Látható tehát, ho8y iendszeres spoltolással, edzéssel a 3,5 lit€Ie3
tüdőkapacik{s, vagyis vitális kapacitás kb. 6 lit€fig növelhető. A
vitális kapacit^Ást s kóvetkező háImas a{ia: a tartalék' s légzésiés a
kiegészitó levegő.
A felnőtt ember percenként 12-' 6-24 légzetvéklt végez, így min-
tagy 6_10 liter levegőt mozgat meg. Ez efőE 6zikai mun}r esetén 60
litii're, csúcsértékliént16dttérr; növekedhet Góüd ideid. Í8y az
ember mint€gy 20000 liter levegőt mozgat meg naponta, ezzel a
munkával elLívolít a szerveuetébő'I annyi széndioxidot, mel}'íek a
szénösszetevője 2J db bfikettnek felel meg.
Ez a tüdő átlagos működése, a gázaíyagcsere egyik része. Á légzés
másik része a belső- va8y szövetlégzés, a s€jt€k gízanyagcseÍéje.Itt 5. Ábra
a üszony fordított, az oxigén áramlik ki az efekb6l e szövetekbe, é6 A leg4s idegl szsbá]yozásán&k kapcsolstÁi. A légzőközpoEt e' é!'óks'€!vekeD
a széndioxid és egyéb gázt€rmékek képezik a vénás vért. és Áz g8vlérg"n ker"szltrl a kolvilág ingereire, az elekben' sz('et€lÓ€n levó
Á fentieket kiegészíti még a b6rlégzéE, mely az embernéI dönt6 érzóvé87dé;kúÜán s bel€ő ingeEkré ÍéAgÁ1' é€ Mebályoz'a a légt6i'Eok
fontosságú ugyan, de nem életbevásó, a tüdő légcserefor8almána} m0k&lé6ét 0' eóvegb€n).
csak mintegy 1 %_át teszi ki. Erőg velqjtékezésnéLez ez értbk 2"-3oh
is lehet. Á légzőközpont a test nünden részébebeépült int€roceptoroktól
(ingerfelvevői degvégz6désel'J átlandó jelzéseke! kap az oxigé'r elég9é'
A sázanyagcsere_folyamat fenntartásá.rs, &z oxigénellátásra é6 a
mér8ező gázok eltávolítására a légzőszerv€k önmagukban nem képe_ sérő|. a széídioxidés más gázok felhalnozódásfuól, az o.rryagcEere
se\ ezt még kiegészÍti a tókéIet€s vérkeringés mint gzállÍtóeszköz' asökkenéséről, az emelkedő vagy c8ökken6 vérnyomásról, és a légzés
valamint az idegi szabályozás. gyorsításával vagy lassításávol azonnal reagál ezekre.
Az idegi szabályozás bonyolult folyamat, €zt az 5. ábra jól szemlél- A légzőközpoDtnak e legerősebb ingere a Ezéndioxid. Ha légz&ü!'
t€ti. ket viiszatartjuk, egy perc múltán a széndioxid-felhelmo'ódá.s oly
Á külvilág ingereire adott válesz döntő fontosságú, ez fékezheti és mérték'i, hogy a légzdközpont erős ut9sítással kényszetítlégzés.e'
gyorsíthatjs is a légzést, valamint külön képes szabáIyozni a ldlégzé8 bár a fulladás veszélye, a sejtek t€Ues légzéshiálya még jóval
ég a belegzés mélységét úvolabbi' A legérzékebyebb a8yi idegsejtek is ti'bb mint né8y p€Íces
Á központí v€zérlést e nyúltagyban elhelye zkedő légzdközpont adia oxiqénhiár\yt képesek elvis€lni, részleges pusztulásuk cso} Dégyper_
elsődlegeBen, de kapcsolBtDt tart fenn a köztia8y ve8etgtíY központjai' ceioxigénhiáni után kezdődik meg. sajnos ezután - ellentétben
Yal is. Ezen keresztü] alkalmazkodik a vérkeringéshez,au aDyagcse_ egyéb sejoeinl&el _ visszafoldíthatatlsn a folyamat, olyan mérvú3
réhez, a hőszabáIyozáshoz és más vegetatív működésekhez. károsodás, ami az irányítás megBzútrtét jelentí.
 A Wús s'ógrÍtó hat,ása
Hatalmas feladat hárul téhát' mint az előz&kben láttuk' a légző-
rendszérre' s hogy feladatának meg is fele]jen' tudatunk által meg
kell t€remteni számárs s mínihális, mqid a legkedvez6bb műkódésí
feltétéleket.
Ezek a feltételek ezok, amik ma leginkább hiÁnyozng} fizikai
világun'kban, de hiÁnyzik a tudatunkból a légzési rendszer fontossá-
8áual( értékeléseit. van, múködi\ ahogy műkódik, amíg uagy bqj
nincs, nem kéll vele tÓrődni. Ez Eajnos ma az áltálános nézet. Áz sem
tánt'orít el tőle, hogy a tüdőrák, a tüdőg}'uuadís, a TBc egyre na8yobb
tefet hódít, a csodÁlatosnál csodálstosabb antibiotikumok €llenére is.
A bq' legmélyebb oMt abban látom, hogy nem tánítiuk meg
gyermekeinket h€lyesen lélegezli, hrszen minket sem taított meg
sqjnos senki.
súIyos lriba az is, hogy az énekórákat, a köztis énekléseket, a
jókedvet adó már csak a koszos levegőjú koc8mákMl
áradó dqjdqj "nótázásokaf'ma
és a presszók, ,,koncerttermek' fúIrepesztő gép-' illetve
gépesÍtatt zenéje helyettesíti.
A tüdő, é légzésápolásának, az éIt€lem és a helyes ösztőnök
fejlesztésének hathstos eszközei a krzös éneklések, a kórusok, a
jókedvú, daloló fiatalokból ósszevelődött cBapatok.
A helyes légzésolopÍeltételei
A helyes légzéshezhárom al&píettételt kell biztosÍbni:
Ajelenlegi civilizációs köInyezetben igen dtka' hogy sz oIr és a galat
jól mlÍkö{iék. A garatmandula áIlsndó izgatásnak kitett szewünk'
sok{ig nem is tud ellená[ni. Ahelyett, hogy a szervezeteí megtisztÍta-
nánk a szenny€ző &nyagoktól, amelyek az állandó bels6 (uÁplálkozási
mérgek, romlott feMrjék bomlástermékei) és külső ingeÉ (6zennye-
zett levegő') létrehozák, €ltávolítiuk a mandulát. okos cselekedet.
Kikspcsoljuk e jelzőrendszert, és azt gondolju.k, hogy megsztlntettük
a bqjt. Igaz, LátszóLsa egy sor megoldbatgtlannak túnő Foblémát
megold (pl. s gyermékkori fejlddési rendellenessé8et az elbutulást,
ami a Bzájon át történ6lég2é6 következménye), de nem nagy ár ez
A hebes lÁgzés
ahelyett, ho8y e néhezebbnek hín6, de biztos utat vólasztaDÁBk, a
tigzta életmódot, a gÉmölcstáplálkozáEt?
Az orrbsn, a íyáIk4bÁÉyán az állaldó szemétlerakódáB és ar.Est
comenlálódása miatt sérÜ]és€k, rep€dések keletkeznék, amin kere8z_
tul a kófokozók támadása is megindut. De lét!€jöhctnek b€lüb6l
induló tisztutásí kilök6dések következtéb€tt pörkök, ekcérrraszerú
kélződmények' növedékek, orrpolip, orrmellékuregatrrrllatlás néven
igmert betegségek is. Ezek mind a hibá8 táplálkozá8 és a hibás légzési
gyakorlat következményei. Közisme* az orrmelléküfeg geÚye8
Ívuuadását kÍsérő elviselhet€tlen fejÍlájás is' tryenkor segÍtsen, a.ki
i1id! Előbb, amikor a húsos fazéknál olt0nk, akkor kellett voba
s€qitségért kiáltani. Ezután jö! a kés, az iAiekció, a tablett4, e
mótlékhat,Ás és néhány, ez étet végéigmegmarádó klnos követl@z'
mény.
Giermekeknél különösen veszélyes az orÍga'at-tnandulag]qll9dá_
Ba. mert megfenőzi a szomszédos szerveket i8, EaByotüallást' bélbe-
t€gségeke! ókozhat, mitrden esetben jelent6sen gátoua a fejlődé8!.
Ennek oka az, hogy a rosszul szellőző orr helyett a gyermek a szájÁn
Ál lélegzik
Hs &észséges,tiszta lenne a szervezetílnk, akkor jábzi könqyed_
8éggel audná leküzdeni ez,eket a támadfuokat. Mélylégzés8€l o8Fze_
Úen ki lehetne űzni a kófokozókat.
A kiDövések, dsganatok, a marrdulík íliból kifejlődhetnek' nem
értünk el a klno6 és sokszor bizonytal,an lrimenetelú beavat}o'fu8al
semmit. Az igazi megoldás a természet€s átlapot helyreáltÍtá8a' a
kóros állapot megszilntétése.
Az on és oz oÍÍü1e9 liszlítóso
Több úódszer is fumétt.
Helyileg alkalmazhatunk - Montovani szerint - ÍegBel ér e8te
Aryagos, a n tiszeptikus mosást, 6zemcseppentővel beGeppentv;e, va8y
oeáis envten 6ói üzet" Jó megoldásnak tartom a NEURoSAN por
ieloló ásái vlzben, és az ezzel vaió öblögetést is. sú'Iyos e8etben DéhÁtty
c8eppt6l fél kávéskanálnyi mennyiségí8 citromlél \ asy vÍzz,e| hb:1tott
citromlét dánlatos az orrba cseppenténi. Tefmészet€sen c8a} frisÉén
kipréselt éiett citrom leve jöhet Bámítá6ba' Iégalább kétszer kell
gargalizálíi napjában, külö!ö6en a válosí leveg6B a6brck, wyanez_
zel ez oldattal.
 A légzésgrógrÍtó hatósa
Kérek míndenkit sqiát' ma8a és az égésztársadalom egészségének
védelme érdekében,ne leryen kényelmes, ezt a keveset feltétlen(il
tegye meg, végezze el rendszeresen a íe1s6légutaktisztÍtását ha már
városi életre sánta magát. Tanítsuk meg rá a gyeImekeinket is' h€y
élétszükségletükkévá|ék ez a kis művelet, úry, mint a fogak
rend8zeres ÁpolÁsa'
Természetes, szappgnmeítes íiirdők elkalmazása és a tiszta vege-
tárius (tojás-' téj_ és tqitermékmenteE) étlend hatására néhány hét
alatt eltűDn€k ezek a YegetácÍók.
A szabaddá vált orr és légútels6 do.lga lesz a beszÍvott leveg6t
megszabadítgni a tisztátalanúgokióI. Igy azutá.n lehetővé váük a
légzésgyakorlEtok megtanuláso.
A tudatB légzés 25
A TUDATOS LEGZES
4 légzés minden óIet lényege. A MAZDAZNAN sz4rint '.LÉGzÉsAz
ELET". A helyes légzésaz egészségge l, az egészségesgondolkodá ssal,
a boldog élettélegyenl6.
M&i, mat€riális életszemléletünkkel hqjlamosat vagyunk azt kép
zelni' ho8y a Légzésaz egyszeríí vagy csak egy kicsit boDyolult
légnemúenyagcs€re. Aníak látszik, éz azolbau csak a légzésáltal
nyqjbttaknak egyik része, talán a kisebbik.
csak ha a materiális ferogással sza]dtunk, és e]fogadjuk a légzés
fontosságárol és ez azzal kapcsolatos ténniva]ókról itt és más tadtá_
sokban közölt€ket (pl. ajógalégzést), a}kor lehetünk ishét eaészsége_
Bek, drizhetjük meg egészségitnket.Á hélyes légzéssegítségével
tarth&tó fenn a t€st, a lélek és a szellem egyensúlya. Ez pedig
boldogságot, derűt jelent, mely állapotban ki tudjuk fejteni testí,
8pirituális és Bzellemí képességeinket.
Az élet íejlettsége szoros kapcsolstban van a' légzéssel. Az ásványok
légzéses' legkevésbé, az ember légzés€ a leginkább fejlett a Íi'ldi
rendszerekben. Az €mber fqilettsóge iB a légzésétőlfilag. Minél jobb'
téliesebb, hamonikusabb ez, aJ|nál harmolikus&bb, emelked€ttébb
az élet.
Jelen kis munkámbsn KÉTNAGY LÉGzÉsIRENDSZEBREL, iuetve
ez€n rendszerek alapjaival szerFtném a tanulni vÁgyókat megismer-
t€tni. Az egyik az ún. l NTEGRALIS LEGzEs' a másik a MAzDAz
NAN TUDATqS LEczEs. Á hÁrmedik nágy léazéstudorúqyi
rcndszerrel a JoGA szakért6i sokat foglalkoznak, efr6l kön}'vek is
meAjelentek és hozzáférhetőek.
A jóga légzésgyakorlataknak is megvart a masuk értéke,de ezeket
o8yrészt össze kell kötni más gyakorlatokkal, hogy a kívánt hatáÁt
kifqitsék' másrészt _ véleményem szeríLt _ ez a lógzőkú.ra sem
26 A Wzés g'ógyító hatósa
hatásosabb má8 kútákná,l. Ez is Áa8y értéK'de túlbec8ülni nem
szabad a hatásait, és tudomásul kell Yenni, hogy ajóga cyakorlatokat
mÁs körülményék közi'tt élő' más kulíurÁlis éltékrendszerb€n tevé-
keByk€dő' más életszemléletúembel szÁnúra hozták létre aDnak a
Íend,dek a tudós szakértői. Az eufópai emb€rnek európai módon kell
kiala.kItsnia él9trendjéttéplálkoását és légzésétegyaránt.
' AZ INTEGRATIS RITMIKUS (TEUES)
Az INTEGRALIS LEczEs és a MAZDAZNAN TUDAToS LEGzEs
esaaránt az európs'í ember számára sztlletett, éUünk vele. Aki
vonzódik a misztikusabb' de hatásaiban ' hangsú]yozom - na8yon
pozitív jógához, élien vele' minden bizonnyal hasznos lesz számára'
segít betégségei' gyöngeségei leküzdésób€n. Ne feledkezzék meg
azonban róLB' hos/ európai, és sohs Dem váuk indieivÁ. A
táplálkoási rendszer, emitajóga kíná.l, EuróI)lÁbankivitelezheteuen
és ért€lmeílen. sok hiba foÜása lehet, 'bs' Bzak6zérútlenül űzzülc
Tudomásom 3z€rint tiirténtak kIsérlet€k a jó8a európsiasít{Ásá'a'
felismervén eryes jógatáDÍtók áltál az oÍtodoxie esetleges l(áros
balÁEail Az egyik ilyenjógaiskol8' a BoDE IsTvAN jósaoktstó áItsl
v€z€t€tt
Érdemes vele megismerkedni.
A' integrílis fitiLil?Bs (teljes) ugzés
TEGZES
IntegráIis légzésaz a lé8zéstípus,amely az egégz légz6fendszort
t€rmészeteB módon mílködt€ti. Ebben a légzéstÍpusbanazollbatt
nemcsak a légzőrcndBzer vesz részt, hanem a dzervezet egéaze.
Feszült, görcsös tésttél, spannolt ide8Endsz€frel n€m lehet bélye_
son és jól lélegezni, ezéd minden légzést€c}.aikai gyakorlat el6tt'
bÁrmely lendszerhez tgÍtozzon is, meg kell tanulni az ellazulág
technikÁiát, hoey a légzésvalóban tökéletesen megvElósÍtható l'egye!'
Először téhát az ellazulást tanuluk meg: teggel íelkelésutÁn é3
sz esti vacsoÍa el6tt tárjuk ki az ablakot' szel16'tessünk alapoÉarl'
TéIen ne ht1tsü} ki nagyon a szobát, de az alapos s?éll6zt€tés a}kor
is na8yon íontos. lnkÁbb többször szellőzt€rtünk neponta.
A levegőcsere után feküdjünk hanyatt, páina nélkü]. Mi.ndent
távolÍtsuIk el magunkról, ami szofit. KezüDket íektessilk a tastün}
mellé' csu\iuk be a szánkat, és tartsuk mindig zárva ú8y, ho8y a
fogaink ne érj€nek össze' de a nyelvilnk érjen hozá az alBó fog8orhoz.
Nehezedjünk Íá teUesen a metrac]ra' mint mélyen alvó állapotban.
Iryekezzün_k úgy ellazulni, hogy csak és csakis az á8y hofdozza a
testílnkeL
Az ellozulós fonlossógo
sokszor, különösen feszült állapotban, Ya8y ha még csak most
i'lmerkedünk e témÁval, nem sikerül gyorgan és egyszerúen íeloldani
u görcsóket. Ekkor az ellazulási gyakorlatokat egyes testrészétrként
k€Il végigvezetni.
Kez$itk a lábujjaknál: gondolatban (vagy szavakkal is loíejezve
gondolatainkat) elindulunk a bal láb qij!.inál' feloldjuk a gi'rcsöket,
(tlengedjÍik az izmokat' majd folytatjuk a lábfejen, a bokán, a lábszá-
 A Wzés gyógrító
ron, a térden' a combon, a forgókotr Át éE a feszültséget bevezetjilk
a szívbe. Folytassuk a jobb lábbal' mqjd & bs] kézzel, jobb kézzel, &
íqijel. Tapasztslni fogjuk, mire ezeket & lazító gondolBtokat végigye-
zetttik, máÍ nyomjs is t€stÍtnk az ágyat, sz ellszulás b€következett.
Kózbetr vagy a következő percekben szabadu\iunk meg gondoLBii
feszültsegeinktől, a negatív, a szeretettelen, az önz6 gondolatoktól.
Idézzünk fel magunkban kellemes p€rceket, mqid gondouunk a nagy
üzfelület€k kellemes hatásfua, a nyugodt felhőtlen ég kékiére'é3
gondolatban kövessük az égen egy madár csapongó, szab&d röpülését.
Néhány napon keresztül csak idáig me4'ünk el, nem kell mé8 a
tégzésre 6gyetni, e légzési8őrcsök Így is otdódnak, a légzés,a pulzuB
lassulni fog.
Ha már kümyedéB, gyorsan eljutul < ebbe a kellemes, ellazult
állapotba, al(kor szenteljük figyelmünket s moEt köYet-kez6 légzesi
gysl<orI&tokra.
A méreglelenÍt6légzésszérepe
és Íonlossógo
Az emb€r tüdőkapacitása sokkal nggyobb, mint emit tényleges€n
i8énybe vesz. Ennek g kihasználatlan kapacitásnak, a folyton bennre_
liedt mérgezd gázoknak e8yik kóv€tkezménye, hogy többet észÍlnk &
szükségesnél. Mivel az égésifolyamatok nem zsjlanak ttikélet€Ben,
a táplálékokben rejlő eEelgiákat nem tudia szervezetilnk kinyemi; .
az eméEzt€tleD táplálékhányed viszont 8zennyezi, mérgezi a t€st€t'
A mérg€k tókélet€s eltávolításának a hibás légzés áll útjában. Hogyan
is tudnejól műkódni a szerve.€t, amikor a tüdő, az glapv€tő tisztító'
6z€fv folyamatosan elszennyeződött állapotban van?
Meg kell t€remteni a tüdő rendbehozat€lának lehetőségét, azonban
ezt Íam szabad hebehurgyán ténni azoknak sem, akik látszólag
t€ÜeB€n egészEégesek.
Nagyon sok embert vizsgáltam már meg szerte az olszágban a tüdő
múködéskészségét6gye1ve. szinté nincs olya!, aki kisebb vagy
nagyobb mértékben ne leDDe hurutos, akinek korlátlalul tudns g
tűd6kápscitás a rendelkezésére állni. Ennek egyik oka az, hogy a
szélvezetbe! túl sok szervetlen só halmozódott fel, túl sok s bomlás_
t€rmék_Ierakódás, olyan meszesedési folyamatok zgjlottÁk le, sme_
lyek sz izmok és a csontozat le- és összetapadáse, meszesedése mratt
Az integúIi, littlrihu' ftgtries) W.és
n€m ensedik meE a kÍvánatos mozgásokat. Az antropozódE taJútá8ai
rzerint;z emberÚÉn a meszesedési (fuegedési) folyamat o-kkor kezd&
dik mec. amikor először kap ásványi 6ót, iüetve főtt étélt.
Ha DÍ a bordál( és a lapocMk meszesedé8e, öEszetápadása előreha'
ladott. szint€ lehet€tlenné válik a tüdőc8úcsok rcndsz€res felt{iltése,
mÁ-rDedis ha ez elmarad' akkor olt állandó a hurut*épződés. Nem
csod; - ;ivel ezt senki nem oktstja az iskolá_kban -, bogy gyermeke-
ink nagv része lodőcsúcshurulnek nevezett betégségbe! 6zenved'
szedni a renqeteg anribiotikumot. Az sntibiotikumok
".- "ía"it
rend!:;üI káÍos hatásoil c&k akkor tudjuk elkerÜlni, ha nem szedjÍlk
őket, hs' nincs szükség téiuk' Meg hell tanulni hel'rP\er' étheni és
helwsen !élczezni, és elkerülheÜüh a tlidő és 02 emaztőrend,zer
be[egsége ' í1a ez a két réndszer helyes€n mtlköük, az magl sz
egészség!
Egyes,,tóplólékok'és o légzésösszeÍriggései
R€ndb€ kell téüni a tüdő körül mindent, mielőtt komob€n foglalkozni
elGrunk a feilesztésével.
Mes kell szüntetni a hurutokát, melyek e nyálkaképz6 anyagok
szervózetbe jutásának eredményei. llyen nyálks'képz6 aDyag pl. a t4i
és a tejt€rmékek, a lojás és rnás Állati fehéÚék, zsÍrok. Igaz a
úDIálkózástudósaink álIítása, miszerint a t€jb€n igeB solq a szervezet
f€ilődéséhez szükséses kalcium van, csakhogy abból e tejből' rmelyet
g]ermekein_k asztalára teszitd<, igen kevée, inkább sommi 8em
Íi sznosul a tei enzim fu ányos volta, a pasztörizálás és a forralás miatt.
Érvénvesülviszonta kfuos hatás, s csontokra rakódó és nem azokba
szerveieo beéptilő kalcium. Kíváncsi lennék, mivel ma€yafázzák a
tudósok azt' h;gy hal-tízévesgyermekek cs€olyái meszesek, amikor
tanácsukfa múitáttrik vetük a napi legalább egy liter pasztőrt€je!'
ós egyik nát}LÁ'Ml, torok€yuuadásbol s másikba esnek. A sok tqjot
fogyáiztó ember már gyeimekkorban meszesed6 gelincc€l Íídulnfi
a felnőtté váláBno.k.
Ezek s tudósok e]íelejtettékaz élet alapigazsaEá]b, ezl,hc8r 4 tQj
a csecsemí tóplóléha, s fogak meBieleBés€ a táplátékváltásra fuye|_
meztet. A csecsemő nyálában niícs ptyalin, ami a keményít6félék
torbona. burconva. babfélék)Iebontásá}oz, előemészt€sébez 6zük8é'
Já*. 'c.' án"a"t€ibe" ninc6 keményÍl,ő, ezért a t€rmészet nem is hozta
ittre a teüonúsi folyamathoz lzük6é8ps fermentrrmokal Mily€n
 A. integrő'liA ritmihw
30 A lészéscrócyító ho't'ús& aeUes) WzÁs

schlickevsen Guszráv az 1E?s-ben kiadott "Gyomötcs és kenyéf"

méofontolÁs alaDján adiák és tánÁcsoliák mégis a csecsemőknek a
'Á [sztes clmű m u nÉájába n az rátlati zsírokból fi'zölt szappatrok kÁ'o8 bátás.ira
huíponvaourét_ ételeket, biszen szemmel láthatD. orrat
kolön kitér.
a' ereoménv. Ezt méÁ anyáink is tudták, akik a magas
"".in
f""ié'"it"iút"iÁt
"t'o t'űmdit, t<enyeret
"rnegcEocsá]ták"' 9l6rágúk'
ugyanis mÁr volt ptyalrn' ]gy már a
előeméiztették. Az ő nyálukban
s""*"""t" i" iudtg hasznósítáni 8 kenyszer adts reüd€]leÍIe3
A meszesédés,összenövés megszünlelése
étket. Amikor a fogak megjelennek, folyarnEtosa! megkezcloolk a
""ec"".o
A tÍld6 mozEásterének felszaba dltása az első tevékélysé8Ünklegyen.
Dtvaliü t€rmelődése. de lecsökken, mgjd megszünik a téJleherJél€t'
Áz össz€Búdt laDockákat' bordákat szét kell fe8zegetBi kezünkkel
á'Li*r.'or..i r"lo"ú i"rmentumok teímelődése. Nem éÍt€m: senkit tr.ermészetesen a iársrrnkét), vagy olyan gyakoflretokl€l' amelyek a
;;-6Jil;;;; rettenetes mennyiségű patta!ás, a piszkos llőr
borda és lartocka egymáshoz képesti elmozdulását lehetívé taszik.
srra. b-ocY a bomló szemetet a szerencsél'Ien ryermek szervezetétlen ttnen ot. a iét kézzóÍ véqzett kaazáló mozgás, a másik s kez€k alu'l_
már nern'iudia a vérbovÁleraloi? Gotrdolkoqiunk el azon,hogy mrbol
fá(ll válott oss"ekapcsolása. Ez letapadt bof dákkal 3zinte lehetetlen,
származlrat iz a gzemét! A psttanásos Mr szin@ az egyik hÓnaprol
uqvBnis a két kéz nem éri eI egymÁst. Gyakorotnikeu. mert nem elég
i*á"it'. '""g""o"it , ba a fenti .láplálékok: €lrTaradnak''ha €gJ
szervezetét' }jrdemes xr probá'l_ el'osszekulcsolt kezeklek óiizeérniük, de 5_10 cm_Dyit el is kell
alaoos boitkú rával a 6atal ki t iszl'ttja a
;:ti"-;;;;y' á;iúátódotl éleinek, l'dsebbségi érzéskialakulásá- tudni mozdítaEi 6ket.
Ja\ítsünh e.utóft először is a l)itólhdpocitósolL Kezdjük mélylégzé'
nak oka a fertőzött' szennyezett Mr.
_-Éf"
ta".-"t"" i"akatermelődés a bal<tériumtélepek Íő élettrre eekkel a hajnali, tiszta levegőb6l, nyitott ablak mellett vqgy a
i"__"r*i""i..}*ia"tsi,"atlan fehérjék és bomlástermékeik eltávolítá' szabadban' Éme[uk fel bátran a ksrjainkat, miközben beléBzülk' és
záriuk össze a has uÁián masunk €lőtt, emikor kilégzÜnk. NéMny
üt-'cÁiiii' í Úo.óogyászok sem trtdnak mit kezdeíi ezekkel a
nei eltetúveL hosszabbítÁuk meq e kiléazéstúgy, hogy €rőteueg€bb
i.iti'?".". üutj"ö. 6i"énúsbőnl gyermekekkel, pedia - sokÁltlál
úÍisás után hosszan tartóan - é} figyelve a lé8zésfe-, a t€lies tildőt
i***t-üi"""*t"ű- alapján - nem keu mÁst lenni, mint a tejet'
kiüÁv€ fúiiuk ki (és miDdis az orron át!) a felgyülemlett mérges
i-ir"'Áat i. ."ia"t uit tatniaz étrendből' TudoÍnÁsul kell venni azt'
i',l"' . ,"i élelem' az adott átlqdqjboz köd'tt' Az €mbeJ 8áztömegei s€gítsüD k még a'zal is, ho8y vállaiEkÁt kaizb€n el6rehúz-
"*óml""
.".'"""-aiénök !áDlÁtéka az a ny a t ej ' ovjuk és véqjük' ha keu' zuk.
Ha úcv érezzük. hoqy ez má! kónnyedén megy' ne re8t€uiük e nap
s'isorír üirvénvel&elI Siessilnk igazi felvilágosÍto' oktÁto mun}áv3r
teptuto"rirorcut s"at ajába! megismételBi néháíyperce! Át, e.kát e
a Éeuésteiiel vacy t€jhiánnyal kiizdő onyák segÍlsegére'm€rt van
m"unl..ahelven is. nem felejtve el az ablak kinyitÁú!. Még 4 kintr6l
i"mta"en. Ít" -uiiu" i el vakon me llette. Ne higgyÍik el egy pi llanabg
beáramló íem eqészen tiszk leveg6 i8 több élet€f6t bordoz' milt a
sem. hoó a bébir'ápok blÍmit is megoldana}, hiszen BpasztaliatJur( gzoba elbasznált 1eveg6je.
úrsada-Lmrrnkban azok egészségkÁrosíű hsÉsait' Aqjunk b€olEp
r*l'"iiÁ"'Á"r."i'Lek flss, éiett, egészséges g}ümolcsöt"Ínarad mindig
el'
ú.*eiiet rendie szerint Az nem
Vitólkopocitós- növelő légzésgyokotlol
termőket' eredmény
"örvendeni fog az e;ész csalÁd a gyermek barmonikus szellemi és testr
feiIődéBének'
-'r.,ii"-r..rr
t"..r"i . tüdőt és az orro[ kitiszútani, át]andóaa tisztán Most Yégezzün} két-háfom héteE át íje,. hamprcs..iós gyahrrlabt
*',.ii. t'"t""J" tor"sezni a bőr rendszeres tisztán tartása meuett' naDoDts. áltálában étkezéselőtt.
Ne;di t-'i;i;;ía'ia bőr üsztí!ásána.k eszközeként ma használí Ezt a következ6képpen h4jtsuk végre:
Kihúzott t€stta*á at, íelómelt kslokkd É'lí€"é8Ívégzünk' mqid
;ii;ii;;á;,ű áila";k káros haúseit. HasznáIunk helyett€ olqj' folemelt kemkkal cvor€an előrehqitultk amenrryire csak bírunk'
Jup,l tr nnsAN ÁT ru 'dőhabokat vsg} olqjalapú szappanokat'
kozben erőteUesen iiíujuh be a leveg6t. (Ezt a gyakorlatot TBc_8
 A lieaés gyógyító hatósa
fertőzé^sen áresetl€k' m€szes }€vernájú egyénekne végezzéki) UÉna
lsmét lelemelkediink, közben kifqÜUk s levegőt. Nyo'lcszor ecymás
!tán.(ne többször!) végezzük el a gyakorlalot, naponta eméikedő
számban_ Tapasztala@m szerint s napi nyolcszori iégzéscYakorlat.
tPhát a 8x8' kér_hámm héL alatt 2G-30 százalék_kal noveii meg á
vibálkapacitást.
o
_gyakorlatot nevezik kompressziós *'yakorlatnak, u&/anis a
''Ezt előredóbtésekor
törzs b€szÍvolt levegőt a iélnyomott' rekeJizom a
tüd6*úcsokba sűríti. komprimlÁIa'
A mélegtelenÍl6 légzéso gyokotlolbon
.H_a .gyengegóq€t érzihk akár reggel. akár Dapközben, ha rossz a
közérzetŰnk és nem tudjuk miért' Íolyamoqiurüizonnal a méregte!e_
nrtó legzésgyalorlathoz a tabletták' a kivé vagy az alkohol helyett.
tjz e következ6képpen történik:
keresztbe tett karjainkat lassan szétiárjuk és fejünk
lore emelJük' lgssan, hyugodtgn megtol$ük e tüdőnlet levegővel.
^.,Hasun_k.előtt
Uzután leengedji.tk lassan a karunkat, s közben kilélegezák
szrgorua[ csak offorr át - e beszívott levegőt, lehetőleF áz utolsó-
c6öppig, hosszsn elnyíÚtva, hogy időt aÜunl á tuaon"É" uc.uáil
legnegyobb menhyiségű széndioxid felvételére. Ha elíosvott a szusz
n9 vecylÍ]k- újabb leveaőt' helyetta húzzuk hátra í vállainkat,
mintegy kitá8Ítva ezzel a tüd6térfogatot, Így vákurrmot. lésritkulÁst
trozurrk létfe. Ezzel szabad lltat edun} a vérből a nagyobb-nyomású
széndioxid és biogén gázmolékullák számóÍa az.t_'áátu*Íú. e"
összeg}'űlt gázmennyiséget a vállak előrehúzásáva.t kioréseliuk az
orrul*on át. lsmételj(ik ezt meg, amennyiszer tudiuk! Ki;ebb;'áko;:
lással már három-négy utánki|égzés is sikerübri fog'
A aav-túzis egyensúlyban a szirvezetben felhglmözódó savas ielle-
gű bomlástermékek miatt bekövetkező eltolódás e IészéstíDusúliól
ja!'Ítható' hiszen segíEégévela vérben felbalmozóő"aa s-ztí;.v!;
gázok, biogén gázok Évozni tudnak. ÉrdekességkéntemlÍtem meg,
nogy'az rlyen' ún. másodlehellet nem sokban különbözik a béká;
E'agÁtól.
Gondoljunk csak vissza azokra a rossz szÁiszacú emberekj€. at<ik_
llek már A lehel let€ is biogén gázok}<al telÍteti: s"imutá ióaontos;_
8ú 8zü}ségletté lép e]ő e tiszútó kúra, a szervezet sz€nnyezésének
Aa integrú'Iis ritmihus (telies) légaés
megsz iintetese (pI. az ún. BREuss-kúrál*al)' a tisztÍtó légzésgyekor-
latok rendszeres alkalmazáaa.
Ezek azonban még mindig csak elő8ya'korlatolq mivel a szoMsos
lógzósnek megfelelően kétütéműek, varyis belégzés-kilé8zésfázisok-
ból állnak. Az igazi légzéstól elszokott, lusts, bet€8 ember légzés€ ez,
az előző gyakollat a kiv€z€tő út csupán'
A MÁZDAZNAN tánítása szerint az embér légzése nem kétütemí,
az állati léthez tártozik a két ütem.
Ha rendbe akárjuk téíniaz óIetiinket, meg kell tsnulnunk 6 té|és
vagy integÉliB légzést, amely hfuom-, később né8yütemí.Itt a lég2é6
úgy a]akul, hogy előbb lé8toIlBsztást' msjd légzésszünetétis b€ikta-
tunl<.
3 ütemű légzés:belégzé6, torlasztás, kilégzés.
4 iii€mű légzés: belégzés, torlasztás' ki]égzés,légzésszünet.
Ezek az ún. tudatta] vezérelt vagy mÁs néYen tudatos lé8zésgyakol"
latok.
számtalan vaÍiációjuk ismert, mindnek mégvan a maga helyén a
j€Ientösége. A sokÍéleségszért jó' mert az embel ki tuqja választani
ezt, ami az adott állapotábsn a leg}Esznosebb' a legü'bbet Ígéf6.
Kezdjilk eI t€hát az inte8ráliB légzés8yakorlatokat.
A hóromtitemü integtólis légzés
Belégzünk tehát néhány másodpefcen, szívdobbanáson, léÉs€n ke-
resztül (attól függ, hogy sz €lső időben milyen méÍésílehetóség
adódik), mqjd ugyanannyi idei8 visszat fouk tüd6n]óen a leve8őt'
hogy az éltet6 energiáknak legyen idejilk szétáBmolni, t líténie vért'
és legyen idő a méIe8aÍyagok Íelvét€Iére. Ezután az adott idek -
kizáIólag az orron át _ kifqjjuk, mqjd szinté kipréseuÍ( a leveg6t. E
légzéstIpusnál, annak ellenóre, hogy tudatos légzésnek nevezzüb el
kell érni & te]jes feÍlexes múködést, vagyiE meg keu ta tani vegetatÍv
idegrendszerilnket erre a ritmusra. A]kalmas a tanulásra, begyakor-
lásr& a séta, az olvasás, az étkezés ideje és miDden olyan id6szak'
amikof tör6dni tudun} magunkkal.
A begyakorlási idő három hét, egy hónap. Nem éIdeme8 8ürgetni,
i[kább az alapossfura keu frs/elJnet foldttani.
 A Wzés gyógító hat,fua
34
A négyütemÚ integrólis légzés
Ezek a FyakoIlatok máf több fgyelmet éB nsgyobb felkészültséget
igénvelnek.
_ A következőkéDDen kezdiitnk hozzá:
B;l kezünk mutátólrijávízrárjrrk le a bal orrlyu-kar és léIegezzünk
ki lassen. er6lt€tés né[(ül. A kilészésután tártsuBk sztlnétet néhány
másodpercig, mqjd lélegezzunk be a jobb orrllrlkon át, majd néhÁny
másodilerciá-tgrtluk vissza a lélegzetet. váltsunk kezet, és_íolytassuk
a másik. a-bal orrlvukon a gya]iorlatot' Mindezt erőlka'dés nélki!'
fekv6 helyzetben a leglobb vigezni. Figyeljünk arra' ho€y a leveg6
csendesen, pu}r.án árahoUélq lassa!, szaMlyosan' meg8z8]<ítás_nél_
ki!l- Ha gz'elején az áramlás megszekadná, azonnal a következő
fázissal fotyraisuk, majd a koveikező ciklusban probáUuk Lljbol
felYenni a ritmust
Áz offlvuk befosása nem felt€tel, csak az ellen6rzést, a tudatos
LÓntrollt iobbsn lehet6vé t€szi a kezdeti id6szakbsn.
A ki- é; béÉszésközé beiktrtott léqzésszünettPl lehet6vé tessztlk
Egv!észt. hocv's }rilészésset eltávolított gázok és toxinok elegEndő
tiiolsásia ürutienei' eloszoljanák a környező térben, vagyis ne
ugyanait szÍvjukvissza, amit kilélegezttink. Má srészt lehet6vé tú]ü
eá kis oilellés. ami a légzőszervek regenerációját segíü, é3 a
siínetben a oinenő szerveze.-trrek módot adunk a hasznosíúsra'
Á négyes uiem a térmészet Ütemességének megfigyelésén alapszik'
A termiizerben mindenÜtta négJes ritmus uralkodü. A négy évszalt
i"-"""t"", ae pl. az apály és ;'dagáty közötti idóben is nyugalmi
szunetek vannak, a holtl mozgásál is négy fázis jellemzi, négy Í6
életélemvan, sz embefnek négy életszakasza van, négy temp€ramen'
tuma, négy nedve stb.
Á Grméi"eti jeIensécek
_kezébeiz megfigyelésére épít€tt négyes üt€mú légzés
adia az ember önJeilesztés hatalmas eszközét.
i nécves üt€mű lészéselsaiátítrá'eánáI, begg.k'orláaÁnál célszerú a
fokozaűssás el"ét betart&i. Ez az álkálmazott riijnika mellett az
id6 fiiggvéíyébenígy vá]tozik:
be1égzés torlasztás kilégzés szüDet litér/p€rc
4 2 ó'0
1. 4
4 4,0
2. 4 4
6 3
Az integrólis ritmihus (t2lie Wzés 35
4- 7 4 7 4
5. 7 7 7 7 2,0
6. 8 8 8 8 2,0
A táblázatbóljól leolva8ható a ritmika, ami az intégráli8légzésDek
az alapja. Az élőülág életében minden podtos riknus 8zeÍint zqilik
Ie. s hÁ az ember méltó o_l..ar lenni az élővilág legÍnagas{bban fejlett
lénye, az ember névre, akkor a ritmikáfa na8yon is ugyelnie kell. A
szertelen, krcsapongó embeÍek nem előreviszik' hanem hátrÁlta$á}
s f€jlódé8t.
A légzéstilmuso
Mínden gond'olatunhat a lqzé|re hell hancentrú.liurrh a 8lakorlatoh
oloíú.Nern a levegőmennyiség a fodtos, hanem a ritmus! E ritmikus
gyakorlatok a mellkasizmok íejlődésétfogjá_k eredméíyezEi, s a
íéjletlen,eddig elbanyagott tüd6részek visszslQpcsolódnak sz élet
nagy áramkörébe, újbol rugalrnasak le6züek, napfól napra üő az egész
szJ.vezét eneryiája, illetve énergiaMszlete, €zuél együtt _ minden
er6ltetes nólkül _ a tüdők b€fogsdóképes8ége.
A ritmus a formát is jelent6s€n fejléBzti. Gondoljurrk csak arra'
hosY milyen szép t€stalkatúsk lesznek a ritmjkus tálcok, toma8ya_
koiÍatok movelői' és milyen mértékben deformá'lódnak az egyoldglú
mozgást végz6k, vagy éppenséggela keveaet moz8ók!
Alé8z6s'ervek _ moBt már áltatuük tudatoEaD szabályozott _
ritmusához igazodik s te6t minden egyés 8zertl. Minde! egye8 Bqit
reagáI a légzésritmusára, harmóni4jára. Fogalmazba(iuk ezt Wy is'
hoev a léezésharmóniája szabja meg az egész élet 8zépségét,zeneisé_
réi. Ne á zörejek' s' tudatta]a!, rendszertelen, barmóniátlau vüág
iiényszereit fogadjuk eI, hanem légzésiritmusunk fendezésével te_
cyüi(harmonikuéú a vilá8pt' Minden ember miÍdenkis életmegnyil'
vÁnulása nyomot hagy s kozmikus létben. PróbáUuk meg ssját
harmóniánkkal a táÍsadalmi harmóííát, az emberiség harmóniáját,
a BÉKÉTlétrehozni' Ez a Természet itirvénye, s]<i nem igazodik
hozzá, nem tetjesíti hivatását, nem tudja véghez vi.nui földí feludatát.
A tmust azonban rnindenhi & sqjót saeÚélri.sége szetiht hatírozza
m€g. sohase vesződjünk a speciális légzésigyakorlBtokka.l, }Enem
azia szoMst alafutsuk ki msgunknak. hogy minden lehetd alkalom_
mal vég€zzük e gyakorlatokat' Jól lehet tiszüálkodás' öltözködét
 A legzés glógyító hatósa
közbén. a mu'kahelvre menet. iovel,' valakire v9gy vslamire várva
stb. Éínagyon pihentetőnek táláIom pI. autóvezeÉs közben' Igen
hosszú utaÉón sem fáradok €l' ha kőzb€n a litmikus légzéstgyal(oro.
lom. AfÍa tefmészet€sen il8yelni kell' hogy csak olyaÁ útsza}.a_szokon
vésezz0Jrk léezésEvat(orb;ó!' amiior nem pöfóg előtlonl( egy kétüté'
mí' vagv rus-li'loiöey t€herautó, su!óbusz' Ilyenkor jobb, h!' levegőt
sém veEzünk!
csak a begyakorlá si idő alatt köti Ie a 6g}elmet a látszólag_ bonyolult
tevékenyséáók osszehangolása, később már csa-k me8 kell iDdÍtani'
csak el kell határozni, és működik.
Milven lznen höm1lezeítjnh a Wzesnakorlaloh alatt?
t ilott í o.o"ou"'as' tiszta'-hqjnali leveg6. A s/a'korlatokat
csukiit s"e-mef"égi"zÍrk, lehet azt minden fő tásüelyzetbe!' fekv€'
ulve és állva is véeeái. de mindenesetbenfontosaz előzetesellazulásl
EséEzEéses eg;ének mezÍtláb végezzék a Byakorlstokrt. Fontos a
Földlel vaió bglözvetlenebb kapcólat. Forduliunk a nap felé, mivel
a lábon kereszii a légzésgyakortatoksorán lgy trrd tá_vozni a legtóbb
to*i tus H. s--bábair vésezzük a gyakorlato!, áluunk benedYe'
sítel't tl'rüÍkö;őrc. s az! a gyakorlat utá! d'blítsük ki.
"nv.c.
A légzésfolyomolónok ludolosÍlóso
A lészést téhÁt tudatossá kelt tenni, ki}vetni kell goDdolatba! a levegő
ára;rMsának űtiát sz utolsó sejtilnkig.
- Eire""lsLor pönaotiunk a.ra, hogy i kilégze!! Ieveg6vel eltávoznak
szerveietunkbá a bohhstarmékek gá4jellegli részei, melyeket a vér
t"t o" továbbított a tüd6be. II& ezektdl a mérgekt6l minél
""ii
t"li"".Lb"o."ns"ab"dulunk' a szervez€tünk megtisztul' Gondo]juk
hosy." íávozik a bólyagcsákban összegyÍilemletr elhasznált
'lHs'
gai á'rgőóou"t a' orrürege-n keresztü a környezetbe, s még azt
fu kövessük "o,
gondolatban, hogy&& oszlik Ezét a mrnket NorÍuvevo
pázócéÁnbsrl e lészésszünet glett.
_ Rendkívtí jó hauÁsú ez a' gyakorlat a gyógyító ember sáÍúra is.
B€lépzéskor s_r;a összDontosítsuk a gondolalsinl@t, hory hogyan
*amrii útenx a kozmii<us energiákkal t€Iítétt liszta, jó 'levegő' A
telep6 útiát kövessúk a tüd6 különböz6 részeibe, a csúcsokba' a
kö"É"DÉs;beés & hasi részbe. Ha t€liesen megt€lt a lüdő. örtiliülk az
esési szervezetünket reAeneráló, erőt é5 energiár adó magukba
s;Ívotl ősanyagnak, amely most, bensőnkben fqjti ki áIdásos munká'
jau conaouutiegiga torlasztás ideje alatt' hogyan telik meg minden
Az integ&lb litirih.rs @lies) légzés
8ejtün]< ezzel a kozmikrx energúval, s hogyan ad $ életet miaden
szervünknek a további mulkavégzéshez.
A lecfejlett€bb légzésgyakorta! a 4x7€8, a 4x8_as. Ezt már c8ak
fejlett iüdejű, egészséges va8y sz egészseűket vissza.nyert emberek_
nek ajá.nlom.
A légá9ryohbrl^túh elhazdcsaÉh ée olhahteósándh flin s brral
kírható hdióra" Picí germeldtnket már tanítguk r4 ba ÍÍúrltyilado'
zik oz értelme' sokkál eÍőteliesebb, szabad&bb Buéuemc emb.'Íé
válik. mert a légzéshatslma felszabodÍt a szolga8áa, a szolgasá8
érzéseéB e|Iogadása alóI is. Nem ké8ó ezonban óÍ€gkolban 3€m
elkezdeíi, he addig nem ismertük m€g csodálatos batását. sok
Bzenvedő embert szsbealít meg kÍAjaitól' &dja vissn az öÍömet.
Mozgósgyokorlolokkol összekötött
integrólis légzés
Ha az int€srólis légzésmár nagyon jót é8 köDnyedé! megy, a
maximális időtartamot €lértük, akkor állva, karmoz8Ással is kígéfel_
jilk meg elvégezni.
Álv' tazítsul( el testiln}et, mqjd emeliíIk laán ft'8gőte8e6re
karjainkat. Kilégzésalatt engedjilk le el6re kaÍjaid<at a combjaiok
mellé. A léqzé6siÍlnetalatt is meradiatrak ott. A b€légzés kezdetén
lassan olda_-lt emeUük fel, tényérrel felfelé' hogy a fels6 atmosrf,éra
eíergióit is el tudje nyellrí testünk. Figyeliük me8 telyerünkeh ugye
hasonlítanak a magasfrekvenciás Tv adásokat vev6 parabolaante!_
nÁkhoz? Nos, azok iE. Az i8etr n9gfrekvefuiás rezgé8€k, az élétener_
cia rezEéseiDek vétéIéreés leádásá_ra alkaLnasak. GondouuDk erre
; Eyako"rlat elatl, i6, í8y fel is hqju} venni ezeket az energiá.káL Ezek
ai energiák az ínteltigencia fokozására it szolgáLDok' lti6z€n a
kozmos'iníorÍúcióival látják el sej1iebkeL A belégzésv*éD miud_
két karun'k Dyújtva le8yeí a fqi folytatásalént'
Minden b€tég kezelése el6tt ejánlom, de el6tt€ }iideg vízzel a]epotan
mossuk le a iezeinket. F4ymás ulán hétszérfégezzük el a 85/gkoJla-
tot. a lésző mozsásokat, s közben kérjük 92 Elet, az Egyetemes Elet
Forrásá;ak. lst€nnek a segítségét,s bssEon ót benrrűaket a belfozés
8latt s' végt€l€nség hat€.lma és erqje, a kilés'& alatt a mindeB rossztól
ós hibától vsló szabsdrrlás vágya.
38 A lazée gÍogrító hatása Az integróIb tnihus (tzu?s) légaés

Ha ezt a megsokszorozott energiát aqjuk át betégeinknek' azok Ami t€rmészet€s' azez magától éÉét6dő'azt kell leBíukÁbb pÉdi-
biztosabba! meggyoSyulhatnak MIni, sulykolni, megértetni próbálni a kor ember€ivel, mert ezt érti
RoMoLo MAI\ÍTÓVANI versét tanulju} m€8, és mondjuk me_ legkevésM s' ,'ku1túrembero. szilté miltd€ltt kritikÁ Délkül eEogad'
gunkbá! halk9.L vagy bangosan - a kiirt[rnényéktől filgg6en -' de ami káms' és amikor sqiát Mrén tapalztslia a termé8'ot 8azsá8tét€-
mindenképp€D egy bo- és kilégzésle: Iét, a}kor sqinÁIkozvo moBdogatja: ,'azt moBdták' tanltották' t{ná-
B€légzéskori csoltá}, javasolták' hogy ezt te8yem, ez a jó, az eredméDy ÍÍÉg8em
LéleE,z'eÍr|, oz, amit vártam'"
a l4legzeÍ ELET, Hol volt ilyenkof a Bokat emlegetettjózatr é8z, ami segít eü8az.odli
az ELET: Iélegzet. az embernek? A józalr ö8ztönöIq amikre ha]lgatoi keu? Legyőzté a
Jól lélegzem' társadalrni szokÁqiog, mások véleménye.
szélesre tártán lélegzem,
tudatosan lélegzem,
a lehelet ist€ni: A b6rlégzésfonlossógo
lélegezni annyi, milt teliesebben élni.
EgJfe téÜegebben lélegzem e A bőr a l€zésben az állatvilágnál jelentős Bzerepet jÁtszik' a' emb€mél
ti6zta leveg6t, lÁtszólag jeléntéktelenné'6ugorodott.IÁt€zóIag jelentékteleníé'de a
ragyogó Napot' jelerttósége messze meghalaöa a feli eta*íyból adódó helyét.
tl'kélétéséletét' Igez, hogy átmenetileg megéI az ember akkor is, hs Mrfelületét
tiszta örömet. elárják a leveg6től, de próbá]ja m€ bárki & telies t$tét átadni s
JóL LÉLEGEZNI AN}.IYI' napsütötte, tiszts hegyi levegőnek, azonlal 16ö! arra, hogy mennJ.ire
M \rT HÁRMóNhBAN ÉLNI A VÉGTELENNEL. nem jeleDtékt€len a bőÍIégzésszerepe.
MeDnyi súlyos betégség lenne elkerülhető ég elhárítható' ba a
Kiléczésnél: magukat kísséfáradtnak éIző emberek ezt a reülkÍ\'űli hatásífürd6t'
Telies és mély légzésemáltál a nap- és légfürd6t vennék iBénybe.
nm ilAt
megFzabadítom mlelkém mindenn mérgeződést6l,
mi A MAZDAZNAN külön felhívjs a figyelnet mé8 arÍa ís, hoey nemi
- testem_
minden Deealivitáslol. gyengeségeinknek és ebből adódó idegkimerults*í'n}nek egyik alaP
Élttó és tiszó vil{gosságot oks, hogy íem napoztatjuk - Ezinte nápolta _ a Démi 8zerveket pedig
foEadok masamba.
-ooe onvosNer az létfontosságú, különösen, hs igazán életJ<épes' boldo8 utódold<al
-
3HovÁ A NaP LÉP,
wnr'a riLL snrpNNI A LÁBÁT.'
akarju_k gyarapítani az emberiaéget.
Bőriinh níndel pórusóUal uwdjnb éppúgr, mint a ttldőnhbL A
bőrnek a szeÍepe majdnem enalóg a tüdőével, hi8zen mÁ8ik fontos
mindeÍ életmegnyilvá-
-A naD naqv ielentősése az emben sz€rvezet feladata a véráram Által a p€IifériáÍa Bodort mérgező anyagok
oli'k-o"tudomágú, hosy bizonltáni sem kell" _ gondolta és eltávolítása. Nas. szer€p€ van a kozmikus eDet8iák szerves folyama-
''"tásÁi'a
írt4 AfaDyi György orvos valamikor a század elqjén. Nem ismerte az tÁinkba ti'rténő beépítésesofáB is.
emler teimoszetií, o*elrni felfogó képességét,biszen most a század Á táfsadalmi élet moderDizálódásával a Mr .zérepe' IiíIlönösen &
;ésénis úire kell kezdeni s tgűú.st olyan helyzetb€tr, ami}or már a b6rnek a légzésbenb€töltött gzefepe, igen leértékel6dótt. Goídoliunk
t"úontosabb éleklemét. a levegőt is töDkfet€tte az emb€r, ami az csak a t€liesen éIszerÍltJen ru'bázstra, s n}{to! csízmÁt' télen
élEtteti napsusaraksr t<ozvettti. Életeta szabad Ermészet helyell' miniszoknyát holdó trőkre, vagy az örökké faÍmelben fá'ó-i'zadó
b€tonkockákban tóIti, és közb€n táplálkozásával, környezetszeDnye' Íiatalokra, de a fehéfnemúviselet fonákságaira is ('íÍanyas haris-
zésévela' b6Íétis tönkreteszi. nyák' fehémeműk, a féf6ak heréit felpréseld alsók stb. eltérjedésé),
 41
40 A Wzés pogrító hatóso Az integróli's rihnihus (tcves) kgles

amelvek t€liesen leheletlen'é t4szik a bőr légzését.Terjed az ún' nnizsmiricv bofmonkezeléssel sem érbető el. Ne félionk t€hát a
torlétepséeekEzáúna' amelyeknéI alapos és elemző vizsgálat uián l"ituonréÍenu b€t€gségekben sem a Daptól éE a levegőt6l' a lel€gr
áa a napsuglár a legfonlrJsabb gyi.EyszeÍ & Eaz8rggol hel.l
ecyérlt'lmű:en kiaerül gz oka a Mrlégás etégtelensége, s 8zennyező
liiiícziletn^teh" _ \Anltotta Jézus, rqjd hozálgLlái uesgéteh k rundl'
"lavegőuel
áí1ragoknak a bőrfelÍ et alBtti elviselhetétleE mértékűfelhslmozódá-
o] rl,et m"e t.l.bzik az aaztma, az ekcéma, de még sz ízti]eti iípii a iaiilo* dt -rgol'oha, a Nop eugónósóndh o l2ueg6 'angro'
Enrlladások ielent6s Észe is. lólah", jótéhony hat& ónah!
*
Hihet€den:nek tűnő eüel|lÁUást kellett és kell még ma is leküzdeni
pedig
a Nap szerelm€EeiDek; a légfit].d6k híveinek, a
elishanem tpties mértékben isazuk valr. 'uturistákna} Hogyon végezzéko légfüldőt
Áz embel tékzühséslzt? a napsütötte ri9zta lau?8őben megmórtóztdt'
ni flLogóL hitisáítcii mogóbóI a |elg!üla l2tt, terhelő an ogohot' o mogukot egészségesnek érzők?
ntrseÉet t's ezért harcolni kell' esetén]énta megYetést 'vá]la]ni'
TeÍ;úEzetes jelenség-e ez' vagy a visszahúzó eÍőkn€k, a bet€g'ig Félkeléskor nvitott sblalítál öltözzünk. esté ugy&níEy' A légfitrdő
erőinek tevékinvséó moEt. a modem korokban, amüor mindenki a alatt vésezzunk légzescyakortatokat. msj d ffi perc mozgásgya-korla-
testkultuszról" á uisieoiá'ot beszén oDldbb csak b€széI' hiszeü tÓt. Tér-mészetésenEem megerőltetd toÍnagyakorlatok_rÓl van azo'
hazáukban eÁrre kevesebb igazán értékeÁlehetdség YaB rá, és nem sokkal inkább rugalmasúgi, lágy mozgásolaól, amelyet esetleB nt-
tártozik a taETkdtusz egészségserken6 móqiai köó a városi tömeg' musos zenére véglzzunk. Íde tartoznak a MAZDAZNAN mÍngt€ya'
strand által kÍaált Jelildi és" sem') korlatok is.
''-'NiÁii-u",ohran
Áz eEítelet nagyón nag]. ba,i ez€n a téten ist A Ysllási éB táÍssdalmi sztlkésa @ lakósfubo, o hivatali helyígégszellő''
DrÍrdéria mind a"termész-;t€6 ébtmód, a t€rmészet ériékein€k birtok' rcii#'"uÁ7"ki". uroka [özben ne feledkezzitnk meg gfról' hogy a
't"uétele és felhasználáss elteD dolgozü. Áz évszázadok beidegződé- helves lé_ezésásak egyenes geriDccel lehetséges!
;i_ a nact{okű erkölcsi érzékromlás' az €rkölcsi érÉkekmesterseges ,]ó időb;n ne fétiÜnk nyitott ablaknál aludni, cs9l< nedve8 lüÓDen
lerómbo"úsa helr'telen irányba fej leszlPtté az ember tutlatát, és súlyos r''l,"uL be ierig éjszakára' Ne tartson t6le a me8tisíult
sáták kéDződt€i éoDen a tudatban. Le kell küzdeni sz akadÁIyokst' "" t'"gv
"utuko_kat k". Battériumok csak a sz€nnyeződé'
í"i t . iiellemi barikÁdoka Nem védekezni kell, banem "#*"""ii
;;;. "-ü"a "megÍá;i
;;;;;;aÍ*""i"ihaimozott szemétén tualno} elszeporodni'
"u "ia^oui
& t€rmészet erőit alka|nazvs b€bizonyítaBi ezt h y a tarmészet ii-l.' """"aúri i"üa"tuk a szemét eltgátak k!rítá6a. Ha8yjuk dolaozni
ii"i_ ...i- szorítsuk közé. vot\'uk meg tólilk
kuhúrája s legmagarabba_n fejlett kultúra' amit az emb€rDek nem " "i"*'oaesukat
m€gváltoztetnia kell, hsDem élÁie vele. tepüreúut. . uo-ustermékeket, & rothadó aíyogol'.st, a szemetet'

A lég- és nopÍüÍdök hotóso oz egészségle A lég- és nopkúrók iiszfrtó (mellék)holósoi

A lés- és fénvfiild6 az emésztdrendszerre is nagy hslásl! Egyet-leD
félórls naD- é; lécfürd6 mintésy 60 %_kÁl képes az emé6ztéstja!'Ítani'
iletve foközni az'anyascs€rét. Nemcs&k az eméEztésr z&varokon segÍt'
az-üjg-' sáv-. tudőb€i€gekrrek, TBC-sekrrek is dönt6 váltoást hoz,
nekikááonbaí csak fokózatosan szabad alkalmazniulc
légftirdő a vér hirtroeé n'ionszintiét a normálisra cstikke tr'
20 D€rces
d_ amely a pajzsmiri8ymúködés javulfuá-
"janvascs-er€ - fokozódás'
nák ereámlnyeként áll eI6 a lég- és n.s.pfürdő batáeára' egyéves
N€ essilnk kétségbe, h& s kúra elején b€lázasodunk, haryjr''k dolgozni
;"'';;;;;úi'N;i";""bed a lázat ;siuepítani, meÉ ha szül$égta]€trül
ienvomiuk ak_Ior a természet tisztlüó erőinek működését akÁdályoz'
ii i-'""". Á úi . üt"g"ég végét, az in tenzÍv tigztÍtási folyamatotjelzi'
s"" azért gvöncüI le e láz alalt és Után az ember, mert & léEzaDad] o
gyoÍs9n eltá'
-a".'aívap]tomepet a kiválasztószervek neÍo képes€k
aíc foki]g, gyermekek esetében 39,6 c !"\t9 El'T!:gk.g
lózat seAít6társnak, hagyjuk, hogy elvégezze muJrk4iát' E tololt 4r
"áiiúll.
 A Wús grógyító hatósd
c fokig szüksé8eB a láz természet€s eszközökkel tl'rtétrő kordában
taríísa' mert esetlég éz a magas értéks' szlvet éÍósebben terheli még
a' elYiselhetőnél. Itt is cssk tartós láz esetén kell a pfiznichez, a -
c€uklók & boMk hidegvizes borogatásához folyamodni. segítsÍjnkbo
a' tisztító muDkábe a légzésnek,a légzésfeltétéleiÁekjsvíuÁ&íval,a
b6r tisztán tattá6áva.l, az izzasztókúrák (bőrtisztítás) utáni alapos
la.ngyosvizes, azappa4 nélktili lemos.Ásokkal (haszIláliunk olojhabfüÍ-
dőket lásd HERBANAT), Így hamar tisztul a sz€rvezet Különösen
fonto3ak az izzasztókurák. A.ki már tapaszta.lta, ez tudja, hogy ezek
után nem lesröngül, hanem rohamosarr megerőEödik a bete8. Az
izzadás nem nrás, mint a Mr alatti szennyeződéseknek a bőrón át
való bevozása. Áz izzsdást segítsü} é16 jó hatású izzaszto téákkal is.
Ilyen pI. a bodzat€a, a hársfat€a. A tisztulási folygmat slBtt (a lázas
állapot fennÁlláEa idején) ha*yjuk dolgozni a térmészetet, s gyó8yíto
ef6ket. vagyis ne táplÁlkozzunk, ne együnk semmit. csak a folyadék-
utánpótlásra kell ilgyelni. Ezt megoldhatju.k az etn]ít€tt t€ákkat, sitlt
citrom levével vagy hígított, de érett nyels citromlével, esetleg szűft,
ffissen prés€lt almalével. Nem kell félni, hogy leByöngi'lünk' éppen
í8y marad el & lázes állapot utáni hosszasabb lábadozási idő8zsk' és
eg._kettőre tdpraáuunk. Nem szabad azonban elfeledkezni a beteg_
Eeg és a böjt elatti béltisztításokról sem. A legiobb módsaert me8talál-
juk a sárga fedelí és flijadalom nélküli élet" címúkön}'vben.
Azoknák van a ''B€ tégséa
legnagyobb szükségíika légfÍirdőre, akik a legin-
kább félnek tóle. Ha fázik' akkor legfeliebb jobban tákaródzon be a
fáós ember. csakhamar tapesztalni fogia, hogy levehet a takaróíbóI,
mert már melegé van. Ha meg sem lísérli,mindig is fázni fo8, meÉ
az élet€rő hiányozni fog b€lőIe. A következő káros szokás ilyenkor az,
hogy elhiteti magáva]: a meleg étel, & nőft ét l k€II neki' mert az
melegíti, sz sd enefgiÁt. Természetesen a' enelgiái tovább csökken-
nek. JóI jegyezzük meg: egyetlen egészség$, vegy3zerment€s búza-
szemben több energia van, mint egy tál étel Az ilyen ember
kóvetkező lépésea serkent6szerek alkalmazása: ',melege''.
gyó8yszer, cukor, 6ó,
erős fűszerek, alkaloidá} stb... és további romlás.
Ne teg}tk ezt! Egysz€rr]bb, t€rmészetesebb, olcsóbb módszer: ne
zárjuk be éjszakírqaz ablakot, hagyjuk, hogy az ójszakai tisztább'
ftissebb levegó elvégezze szervezetttnkben tisztító' gyogyíto munl(l{-
ját. Az éjszakAi levegd sp€c {lis, ez egészség harmóniríjrá}roz elenged-
hetetlenill szüksé8eB kozmíkuB rezgésekkel, 8ugÁrzÁssa.I t€Iíiétt.
Gyermekeinket piciny koruktól szoktasBut ehhez a módszerhez,
amely a t€rmészetes táplálkozással, a gyümölcs-, gabona'és zöldség_
félékre alapozott étkezésseljár együtt. soh& nem lesz gond a meghű-
A, integl&lis litÍrihu, celjes) Wzés
ló8, atorokgyulladás, a Dátha, és a 8yermekbétegségek is elm8ladjták.
lte méssem akarjuk a gyermekszoba ab]'akÁt kinyitni' először l€ga'
lÁbb az sjt4ját hasyjuk nyitva, hogy a mÁsik helyiség nyitott abls}á!
kereszttu jussanak gyermekeink fÍiss leve86bóz. l8yekezzü!.k trreg-
trokni és megszeretni télen a h.ideget, nyárott a melegel Ha azérvez€-
urn}et megtisztítottuk, a.kkor a t€rméBzetes bels6 hőegyens(rly hely_
Í€áu. a hőazabályozó központokjól működJlek, Í8y a kül86 Yá]toáso_
kat élénkenköveti a belső szaMlyozás, tehát soha8em legz mele8Ü'}
óB nem fogun} fázni a hidegben még ún. alulöltözött állapotba! 8em.
A harmónikuE életíitmusfeltÉt€Iei ezek Az ember ezt a harmóDiá!
ls megbontotts azzal, hogy hogy télen sziDté a Dyáfi
"légkondicionáI",
rcrmé}.etes hőmérséklet lt'lé igyekszik fúteni a lakását. Ez pedig
rond]dvtil kÁros. A2 egészséges' tiszta szervez€tí embemek s 18 c
fok hőméÍsékl€tú lakótér a legkedve'őbb az élettévékenységre,62ikai
munkánála16cíok.
Nem 8.abad túUtteni a lahasohú, be h.ll engedni a2 dbk'hofu e
életerőt, a2 enargiót' a tísatd leveg6t.
Az a rossz szokás' ho8y tí ságosan betakarózunk, túl mel€gen
Öltözünk, túl szúk ruhákat hordunk, hogy a t€fmészetes bebő
Áramlásokat több helyen is elszorltjuk' a hibás öltözködéssel al@dá_
ü"i'"r. ._taiiae"é"'i seeíli a bőr'alaiti méregfelhalmozódást. Í8y
úrmészetesen ,'hqjlamoss]á" váIunk a betegségelre. Ne hasznáÜur r
gumírczott ruhátat, elszofító öveket' múanygg Yagy múaDysg3lspú
iuhaneműket. Kitlönósenne alsóruhakétrt. Ezekkiíejezet'tenkÁrosak
A! egészsegIe.
HÁ lehet' k€rüliük el a vÁrosközpoÁtokat mint l8kóbebéket' vagy
s nagyobb parkok köz€léb€n vÁlasszuk ki lakásulkat. A tigztább
loveg6jú külvá_rosi otthon, lÁtszólagos Míyel'netlensége ellené!€'
soks'orosan kírpótol az élet meghosszabbításáaak lehet6ségével.
Ha már városi lakást keli választani, a.kkor a masaBsbbarl fekvőket
vÁlasszu}. Lapozzanak üssza a tüd6 anatómiai elemzésénéla leveg6t
rrzennyez6 részecskékeámÁrrak adataihoz!
Ne táftózko4junk azonban állandó egyoldalú légáramlÁsban, az ún.
huzatban. Ez egyoldalú hítést,a test h6€gyensúlyárrak megbontását
credményezí.
ltt említeném meA a gépkocsiBblakok helytelen kezeléBétis. Nem
BLabád az ablakokat - bármi]yen nagy is s hőség _ mindkét oldalon
lcengedni utazás kiizb€n, csak kis sebesség mellett éE csak addig
r,, ellőztesBitnk, amíg a bels6 íorró levegő ldssé lehúl. Különösen
hcl}telen az abta]íon kikönyökt'lni. Az intenzív egyiráayú }ítés
llrvanis gyorsítja az izmokban, ízületekben a húgysavak kristályoso-
 A légzésgyógrító hatósa
dásÁt'. emi a rerrnratikus fÁidalmak kiala}ulásához és az izület€k
heveív cvul tadásához vezet. Ez egj/ hosszaü tsrtó folyamat. s amikor
a- fájdalóirjelenttezik, máÍ nem iseÍ ékszti.Dk rá, hogy-miokozhatta'
d lo" u"it" atupoútjól e[en6rizhetiÜt a szem szívárványhártyó-
ján (ífiEzén) is. Nám keÍl me8vá_rni, hogy jelentkez_zelek a b6rkiüté_
!ek. az ekcéma. az as"tma' a óattsnásol( elég, ha időnként a tü}örb€n
meÉnézzÍikaezemünket. vizsgáUu-k meg ilyenkor a Mrf€lüIet állapo-
tát_elán'.ló tegkülső gyúrúszínváItozásait. Ha ez sötétebb, mint a
-színe, máris kezdjitk a bőr tisztítágát. Á forÍóvizeó_
többi t-erül€t
szódabikarbónás lábÁztstások, a szódás fÍjrdők' a szappanmentes
úÁ""iiús.a vo'Itott meleg-hideg zuhanyok a lég- éÉ
'""us."re6en
napfiirdők, az izzssztó téakírrák rendbe t€szi k hamar - természeteaen
a szenrrvez6 _úo"-anvacok mellőzésével. Ez€k f6képp a teJ és teJtér'
Áet"l, i toja" oi tojaita]rtalmú élelmiszerek, az á ati t€rmékek (hú5'
zslr, stb).
A légfürdők után a NÁPFÜRDoK fonto6sá8át már nem is kell
haagsöyozni, ermészet€srrek és l'lvánatosnak fogjuk érezni'
számítóséoes szakemberek kiszámÍtották, hogy a Nap ekkora ener€i_
it F'oto.", t'ogy 24 órá6 t€(ies kimafadása az élet megbénu'
"
jelenténé.
"ueá.ó"
lÁsát
A nopenergio-konzetvektöl
A Neo nemc6a} h6- é6 féry{orrás, &z Életforrása is' A Nap gyógyÍtó
;;iai;;Áb.. már g le;ősibb idők ótá ismeri és alkalmazza. Az
liüia enereiat' a' etetet f;rmáló kozmikuÁ információk belőle éptll'
net be az eÍouitigta'. a növényekbe, smelyek ezt szerves vegyületek'
ké átalakítva konzervá$ák. A materiális szemléleti6l eltér6en ezek
r.*"-"t 6ümölcsök' gabonafélék, olajoE mg€yalo az
"_í""-ir.""
élét hordozói. az életenersia közvetÍtői, az élet inforrnatív 3nyagának
b" *tam-i más! is tártalmaznak: szellemi er6t' ami
'Á.i&""iio"ói ezokat a seiÜeinkeq amelyek olvasni tutbrak e
-iiiá"'
Lulonl_óges"tti'atia
sze!émi tizenetből' a NapbóI Áradó élet4rőHl' A-szeüeml_
rés hor-dozói - az érett. édes FyÍtmölcsök, gabongma8:vsk - nem
hőfejlesztő o€tóriatérmelÓ titzelőaEyagok' K{lönö-s€n
iÍéme-rLeaí_ nínt a napenergia hordozója - a gyirmölcsök köz!|l s
"gi"'""o""
rrarancs és a paradicsom, a zöIdséeféIék közol a sárgaTépa' a 3ütótök
A2 integróIis ritfiikus @Ued légaés 45
ói a diDnve. Ezt sainos a mindenevő, húsfogyasztó éE fóleg Í6tt
óteleken éiő ember nem éfti meg, mivel ezek a szellemi er6k lem
iudnak aktiválódni benne a szeDnyezések mi&tt, amií a hús boml&_
tarmékei
'- ielentenek a seitak sámÁra.
Á naosirsarak közvettén hatásai mellett éU0Jrk ezeklcl s szolÁri3
konreriekiel. me.t segít€üek abban, hogy megértbessük feladatai!-
k{t' felismerhessük he\{rtrket a kozmikus fqil6désmenetben'
Mil tegyen o beleg embel?
A mai embeÍ, épp úgy, mint táplálkozásában, a nspozálbsn is két véglet
ielé orientatódiii tiáészeteslelyett' A' eg]rik mindeuáron le akü égni,
d; mesfeledkezik róla. hoqy a bőre alatt gyúlékony8zemel€! há]mozott
io]. Eí a sullékonv anvasa a lángoló ougarak úlylegesen megByqj$ák,
líiu* la_.á"u uuad"otát Íozna} létre' lgy a maaánok ,jót, de gyorsal'
ikárt emüi meeégeti magát a 8zó szoros értélmóbeD.
Á szennvezeti izerveátü ember tisztÍtss meg me8át, miel6tt s
*o.* -"e.v és e kozmikus eók hatásainek tészi ki mrgÁt' A
ii"i"''a.ái lisztító ereje oly hatalmss, bpgy csak lggsan tuqja
cl"is€iü hatását a t6le elszokott ember. Igy bÁt a mértékt'len
n"Jrlraax rcros bátássiról kell először sálni. S4nos na8yon eok
hÍrrÁk. mirigvrÁk (melgnoma) a túlzott napozássel, a tojÁs' e t€jtér_
mtk. a hús túizott foAyasztásával kezdődött. A nspon nem teli h9ssál
ieII iekudrri. hanemTeményetr mozogíi, dolgozni' izzadni.
Á mÁsik véstet mestáEadia magától a napot, megpróMlia bátásrit
mesterségese"n leutrÁnoÁi, b€vinni a betontockáiba. Feltatálták a
tu"."um_oat. nem kell a szabadba menni! Pedig a le8töMletesebb
tachnika ieir tudja utánozni s kozmikus sugárözönt._ csak aütá](
o!.veB sD€ktrumait. Persze a mest€rséges napozÁsnak i3 vanrl'J(
triionvoi előnvei Ga végképp nincs a napfürdőr€ más lehetőséd a
bErnÍió hatás"án kIvul is', dó nem ismeIbeÚuk még teuegen a kÁrog
mr:lló}üatásokat. Bánjunk ezért csílÚán Yele, ne brszBáIuk esetotr_
kónt 2-3 Dercn él tovább. akkor is csAk megfelel6 távolságból és fob'ron
rnnzooaelőtte. Az ún. szoláriUm-nápfütd6 is cEak pótlék, olyan, miít
ii meítersésesvitaminok. Bámilye' költséges mester.éges napozás'
"ér
;Ál többet ecY hétvesi heFyi kirándulás, külöDósen, ha dz€baddá
r'uriiuk restilnÉi tenni, ha néhány percre is. llyen kirárdulá8okon
vólezztlk a tisztító, méregtelenltő tégzésgyskorlatokat is.
Á napfürdől lehe! részlegesen és telies€n végezni.
46 A Wzés gyógrÍtó
A lészleges nopftildő
Telmész€t€s igény' hogy a napftrrd6Yel betegsóget E_ksrunk 8yógíta
ni, mert felismeÉük azt, hogJr a Áspozás orvossás_ mégpedig a legj
é6 legtókélet€s€bb orvosság -, de csak szakszerű adagolásban szabad
alkalmazni. Ed?€ni' szoktatni kell bozzá s szervezet€t. Gyors é!
túlzott adagolása túl Bok méreggrryagot szabadlí fel' amit a
tószerveink esetleg nem leszn€k képesek eltávolítani'
Fontos a ndpftlfd'ő helyéLch a hiu,ólasztóad b. EzLe}JetőIeB
t€s' déli fekvésúlegyen. Minél maEasabban tudun'k ilye! helyet
tálá]ni' aDnáljobb. Téves€n gondolkodlk az az ember, aki a Balaton
mellett véli íelfedezni a nap gyógyhatásÁt, és lem az erdők borította
magas hegyek tisztásain. A tálqj kigőzölgés€, a porral, a felher'll'lt
tárgyakbót str8á.ó anyaBi részecskékkel8zennyezett levegő nem
er6BítÍ, hanern gyéngítia nap gyóryhatásáL
A nap- és légfürdőt leh€t6le8 leped6n va8y tis'ta t€rmészetes
anyegon végezzük, Dem közvetlenül a taldon vggy homokon, mert a
pórr'sok €zekkel érintkezYe eltömődhetn€k. A lábakat mindi8 hagyju}
szabadon (mezítláb), a fejet viszont mindig feditik be. He lehet
fa.levelekkel, vg€y tégyük fejünket a íák' boklok árlyékÁba. Ha
másként nem, Mt Bzslmakalappal vasa ü'es kendővel tátarjuk le.
Á részleges napfiirdő esetén a besugrírzandó testfészt tégyük
szabaddá, de mindeí esetben legyenek a l'Ábf€jek is mezt€lenek.
KillöDösen fontos a nemi szervek rendszeres napoztatása' légfürdőzése.
A reggeli, a felkelő nap sugfuá8a a legjgbb, vagy az alkonyat előtti, de
11 órától 16 óráig ne vegezzünk napfürdö-kez€lés€két. Az egyes be6ugat-
zási ídőtaftámokat a nagy !'ízfelület€k mellett óvatossá8ból, külön&en
a kúra elejé!, cslikkentBük s feléE. 6 perccel kez{iük' é6 iddtartamát
esetebként 6 percekkel növel'ük, reggel és kés6 délután. Minél álac8o-
nyabb a levegő hőmérséklet€, annáú kevesebb ideig tartson €gy+gy
alkalommal a Dapfiirdö. Ha a levegő hőmérséklete 12 c fok alatt vaü'
akkor a lég- és napfürdó alott Íeltétlenul mozogni' toÍná'ni keu!
Kt Ónös€Í fontos a lrábadozók esetében, az ideggyeogéknél'a
YérszegényeknéI(vashiáqyosoknál), a n}'rlokrendszeri betégségek-
ben szenvedőknél, a magas vémyomásos, szív_ és érrendszeri b€tégBé-
geknél az óvatosgág, a fokozstosság. Ilyen ésetekbeE a nepozá_6t
először felöltözve, Yilágos színú,könn$ rubríbsn kezdjük' fedett
fejjel, mezítláb. A lábfejek íedetlensége a magnetizmus kiegyenlítése
mi8'tt szükséges. A felesleges tliltések a Lábíejeken és a talqjon
keresztül távoznak. A méregtelerútes el nem engealhetó része a
A, integúlis rttmihu| (tcaed w?é3 47
lDg'Ítláb ÍrapozáE. KÍilöíósert hasznos a reggeli harmatog fcben, a
kel6 nap sugarainál végzett lógfürdő és a mezÍtlába8 séta. A veBptári-
u' táborok lakói eDnek rendldvülí h.táút magukon tapasztalhattáL'
A' egyhetes tábol alatt a úz€let pH-ja, ezz.l együtt a tisztulóképessé-
t! 6,6_os átlagIól 7,Ges áttagra n6tt" Ezz€l 8ráIyo8an javu.lt a
kó'érzet. A napon a beteg€k Be feküdjenek, sol:l('.l inkább lassú'
wugodt séta az qiánlato8, légéEgyakorlatokkal egybekötve.
A telies nopÍajldö
A telies nspíürdőt minden esetben légfÍl'd6vel kezqjük. csak az
ninősül teljes naÉürdőnek, b4 a teljeE téstíelület szabad, sz€!nye'é-
Bkt6l megtisztított, el6z€te6€n lezuhaÍyozott' a póru8ok nyitottak.
Ugyanilyen fontos & b6r tisztítása e naÉilrd6 után i3.
Az egész téstfe kiterjed6 napfiirdőzést á]landó helpÁltoztatással
kóBsilk €gybe, hory a t€ljes téstfelület€t e8yeEletesen éIjéka 8warak.
A toljes napfudő időtartáma 6perctól egyórái8t€rjeqien. Hafol}'tatni
rkarju}' úcy újból meg kell tisziítaDi a b6É' le kell filrödni. Fagg}ú-
nirigyeink napsugárzás hatására fokozott méftékb€n végzÍkel a
lBÍr6avak és más mérgek kiválasaLíEát' ezért eltóÍnődnek' eldugul-
nÁk. Meg kell tiszt(taBi őkeü, h€y tovÁbbi múködésük zavartalian
lo8yen. He nem tesszük meg, akkor besülnek a pótusokba a bomló
fohérje_ és zsÍrmaradvárryok, gennyeg, kellémetletr patt !Ásokat'
koléseket, súlyos esetben rákot okozva.
Nincs az ember életélrenolyan korszak, amikor ne lehetne napfür-
d6zní. Ne sgjná]juk & nspot s csecsem6kt6l s€m, ók még sokl€]
kónny€bben me8Ezohák. Ne t4gyük őket telméEzetéEen a tűz6 déü
n4pra, de a lombok álta.l megEzűrt Éárt napfényben kitűn6en érzik
ma8ukst. Ha máf mÁszkÁlni' járni iudlak' elgediltk őket szabadon.
No féltsok 6ket. A gyermek tisztönéí 8okkal jobbak a felnőtt ember
llsztöneinél, megérzik, hogy mikor kell árnyékba mentrí.
A lÚlzósok
túIzott igyekezet itt 8em lÍvÁnatos, mint más élettelÉkenységrrél
rílm. A túlzásba viít napozásnak egyik köziómert kátog hÁtása a
^
48 A légzée gyócrÍtó h
hapszúrás.Á napszúrás a vérsqjtek, az idegsejtek, valaminta
zet.más sejtieihek bomlásái" $zétaséséteredményezi, de kü
az-idegTendszer káfosodásai jelentkeznek súlyosán.
Ilangsúlyozbi akafom, hogy a napon végzett-mozgás' mun}.a
- kellő gygkorlattal - egész nap seim árticsa_k a tcittei te"e*s.
. Áolön&ena fizikaitas€lpuhult, fehéf Mrú, szőkeegyének legyl
óvatosak.
Nem lehet eléggéhÁngsúlyozni' bogy mennyire helyt€leh,
eszteleh, h€.Írrha nélkül, hglotti mozduÉtlahságÉana ftiláon reí
nek hosszú id6n át, és bsrnára, 5őt feketére suiteut magu}at.
A helyes nopozós szobólyoi
1. A'lapo€ bőÉisztítÁs' lemosás' A tisztÍ!ást olyan anyaggal végezz
amlly-képe€ eluívolÍtáoi a pórusok szennyezettsegét. keft"s kiol_dani
olqialapú ;zapp""ót. aq;'a"p,i tu'Jou..
srlöTőjé":}9'.!l:\-._növénl
bok (pl. a HERBANAT). Az alapos ledorzsoléÁ növeli a Úőrfelillet alatti
terÜ]etpk verb6ségét,így a szervez€tből a mérgező anyagok: a konyhasó.
a húg}Bavak, az ecewav' a zsírsavak, a tatí;riumők'es
anyagok sokkál könnyebben rudnak az izzadsácsal üávozni'-a"ió'oi*'i
2. l,eheűleg vegyszermentes, üszta növén;iolaiial vékonvan ken-
jok be a teues t€srfelületet. lgen jól megfelei e céÍiaaz aVóKÁDó_
olqj'gz édesmandula-olsj, de szinle valamennyi Áem kezelt. hidesen
sqitolt ola,j,.ba Ajelzettek nilcsenek kéznél.Eieknek az olqjoknaj(i
haúsára a bőr fényáEreszl6 képesséAe jelentósen mepntivelis'lk. i*
a.bels6 szÖv-et€k i6 bozz{jutnaka számukra is oly szukiéges fényeneí
giához. Áz állati zsiradékokból el&ÁtlItott kendcs'otaton5í megÉt es"_
tik & b6r felüteténéu
3. Feküditlnk esl tiszta leped6re va8y téImészetessnyagból ké_
szÜlt fttrdől_ep€dőre, amelynek tisztaságtioz nem fér kétsés]
. 4. A napfijrd6 alattállandóan vdozássuk a teslhelyzeta, mozog.
jr.rnlq hos/ tal'es€n egyenletesen érje az egész
tesuetítetet á tevefo
és a napsugárzás.
.5. A há pfürdőt lehetőleg kössü k össze légzésgygkorlatokkal végez-
zilnk ilyen-kor mélylégzést,a tisztltó légzés$.aÍodatokutá.Ir 'néhány
tudatos légzésgyakorlatot.
6_. sohase.végezzünk DapkúÉté*ezésután. Előtt€
'legfeliebb vagy közbe[
héhány sz€m hjMdan, érett, édes gyi'imölcsöt foőasszunk
szoÍqjúság vagy éhségelleo.
Az integrólis riífiihus (tclies) légzeg
7. Á napfirrdőt mindig s teljes testfelület iisztosBtá!ával, Íil'd&3el'
zuhÁnyozássa.l fejezzük be, mqid i6mét dorzEóliilk át a t€]jés te8delÍl-
letet olajjal. Az o$ozás ilyenkor bkább cgakjeuépes legyen' Déhány'
a tlnyerlt'r.kbe cs€pp€Dtett olqicrepp al&po8 s'étIordÁsától vaE szó.
8. Napozás után se törÚük mea 8yomÍulk6t rchezen emészthetó
ót€lekkel (tajtérmékak, tojás' húdélék' bal 8tb.). Fogyasszunk b6Bége-
sen a Dr'pna.k és évszaknak megfelelő pílmölcsöt (IDa8ÉbáÍé3
olaposel megrágva) vagy lédílszöldségfélét. Á vízvé8ztedégÉtlárÁr&
Íem alkrlrrEsa.k e cu.kros va8y cul@rral tartóBÍtott gyÜmólcslevek'
sokkál ínkÁbb az érett, egészség$' lédúsg}tmölcgöL A zöldsefélék
közitl a dinn}r é8 a' uborka ByerB€n elÍos/asztvajelent nssl értéket
a folysdék_ és 8óveszt€Bég pótlárára.
NapoásEál tragy a jelentósége a levél'óldségeloek, a kloroflltat-
íalmúanyasok fo8yasztásá.DÁk. A n&psugárz& batáúval e8yÍrti e
Bzervez€t s'ryagcsetéjét, s sz€rveg 9ók miDden 3zetvb€, mí.trdeo
sejthez való eÜutását Begttik elő' ami feltét le a regenerácíónal(
9. Soba ne a borna bőrszín, mindig ceak a' egész8ég mi]att náp@zunk!
lo. Jégyezzu} meg: a NAPFENY, a légfilrd6 o<Íllső és belr6)
cYocYszER'. Ig i s báqiunk vel.' Lassan szoktassuk hozá elszokott
t€stünket, és azután éljÜlk vele M8é8e8en, mert a 8yós.Bzerb6l
bámarosan táplÁlékkÁ Yálik. Tiszta leveg6, tigzta víz, lapBu8áfzás
és gyttmölcsök az egészségesélet titka.
Ha mógis hel}'t€lenü] napoztuük, va€y más okok miatt a keueténél több€t
taríózkodtunk a nap swfuzásának kitéve, é8 nap€zfuásü kaptunk - amit
étvá8}'tálanság, enyhe láz, id€gess€ é6 álmatlánrág' rúlyorabb eretek-
ben bőrfelégés és fejfáiásjelez -, alkor böjtre, bid€g, t$mészét€s frttdóre
van szükse8. Á tafkóra a€yaetapaszt (luvos w8y tnélíoriote8yünk'
nyugodtan feküdiüÁk, a tiidőt tisztííó légzésgyakorlatokát reEd3zeres€n
isméteU uk ós des5tillátt \'íz'el hlgított citÍomlével eayhÍtsltk a 3zoÍr\ifuá-
got. Ilyen ker€Iéste a ázérvezet 8].or8 regeüerálÁEal vÁla6zol.
Nagy szérepe van a napoztatáBnak a sebgyógyító8ban. szedtlk lo
még az elgennyesedett sebekről i8 a kötéseket' mossu} ki enyhe
hiperolos desztilLÁlt vízzel, binkük be vékoDyan & tlapenelgiát kon-
centráló zEoDRY 85 sebhintőpoIral' é8 tegyÍlk ki a na'p 8ugÁÍ2&á-
nak. Meglepően rövid id6 alatt gyógyulnak í8y a sebek, lengeteg
Bz€nvedéstó'l szabadulunl( meg.
A légzésselva]ó gyógyításnak és gyógyulásüa} le8eBészségesebb
ós legiobb módja az éE€klés. Nem az ofd1toú6' e drjdqi' az er6ltetés,
 A légaésg!ógrító hútóso
banem 6 normális dslolÁs, reBdes haDger6vel elDyqitv&, amely
tulaidonkéDDen az ecész szervez€t€t berezégÍatve végzett kilégzfut
jetenti. e'frirar *gen tud'ulq ho8y a legkülönfélébb miricveful< Á]t9r
iiioaurtott t'o.-o"ót.' eÉtnrirtciót renntartlsábaD és szsbályozásÁ_
úlr s"arepetjátszanák, de igsából P9k'e MAÍPA?
^lrv"njóte"tő"
NeN Mídevtao t"dté t"l irezgés, a rezegtrtésjelentőségéte müigyek
múkodésében'lsaz' bogy €gy jele8 profegszcfunk csúÍonalá'rosBak
szrÁnt megieFyzéé a mirigx'skorl,atokkal kspcsolrtban elhangzott
á r'v-ue"]a óí*o"uet"gekóogyÍtása' a hasnyálmifigy működésének
rezgési gyakorlatok ú-tjan'trfuna bemutatása után, de ez tipikrs
réleáia;;ll a mesért ni nem akanásnak, és ezen megieryzés ellenére
i-*rio.út g mélis meggyó8yult. E4y összet€tt folyamat egy kis
részet regaőta ki] azt ís ioiiaryako}tetiak vélve. Ssjnos nem ig
rar'adsásot ahhói, hogy az €gész Íolyamatot megért_
""."".t """'"seks"éretnéíék-tudós kollégáik" előtt eretnekség blinébe
sék, mertiem
--tl.iit''k
esnt.
rezsésre' a rez€gt€tésre. Ki'zismert, hogy a jó
ui"""a a
sánolok. a Eokat beszélő emberek is áltáláb8n egészségesebbek a
kevés szavú YisszahúzódóaknáI (csak aÍÍ8vigyázzunk' hogy le8yen
is mondanivatón]<|)' vaayi8 a sqiá! mÁgunk átlal keltett halgrezgés
úi"*i .ooo" üsszahii a szervezet működésére. Müyen úton'mó-
--Á Á rezsés útián.
don?
tei"ta]"" oí"t a beszívott leveg6vet rczegtétiük hangszá_
I&inka! kilészíslvégzünk. HosszaD, elnyí{tva. Méregt€lenítésl'
"orón
Á úio"eri -"""ti""lopokban vsló énekelt tése, a jámbor hívők - tarta"uit t e" a" iaos"ak elegendő les' srÍa is, hogy ennek felútéleit
trrcsr:riaiasieneuese i6légzésgyo.lorlat, növelia t herbÍróképességet
s"eivezet mérectelenitése-á.Itál. Es/ kjadós nóúzás alaposan
"í"rrii""rti i" abba; észtvevőke!, bihetrtlenül sok mérges gáztól
szabedítie me{ szervezetüket.
k"i"i* ^ J"ln""us. E egészseg útiót @ aÉhVsben, a szabodban
uenáii watí'eííac"'öröÁzibe; is' Áz idegb€ t gek, a titd& és
ve-sebe'tpsek a culorbetégsegben, érrendszeri betegségekben szenve-
aok s"ámlá.a a cyors és bútos gy€yulás útja a diéta bet€rtá8a mellett
e léc?éscvs.korÉtokilrtén való su'.&lmaásában Íqilik'
Há ni"1s mÁs.a moáu''r.' akkor _ Rttk Gyrrla tanácsára - lyitolt
ablak mellett vgsy a szebadban napont! legalább e8y órÁt olva8suDk
fel hansosol maiunkrrak a társaEásunl(nak. Nem motyo8ya'
harrem-haneoJan! A haDgos "egy beszéd az emésztés, az anyagcsere
n"i'."lutte"a1"o i" j"lentís szerepet játszik, egy kiadó8 #ánokl&t"
utórn az ember jól megpzonlazik, megéhezik"
A. integró'lie ntmihus (tEIi8) k€zés 51
e mélvlépzésselbánirrrrk csÍniá.n. Ezzel nem ellentEondEd alqrok
u korá büiaiíak csak fábívni rá a frgyelmet' hogy a légzésgyakorlalDk
boÉvakoIlásálak ideie azért hosszú, men Dapolt8 nem szabad
és sokaie oii,Álni. A Dápontá hÁrom-DéE sz€ri all€lomrnal
-íl"o. mélvÉsts-cvakorlatok'
percig végezve €fy_egy .l}alom-
'i.'ett de túlzott al€lnazá8uk több
-á_ -". "ein iátentinek meger6ltetést,
'-5
r.a.i otoil"t. i' i nt t'."zDot. Á t€st álépíté6ében,a tudet formálÁúban
lelentős a szereDük' azonbqn mindig táftsuk szém el6tt az étk4zéeél
'í"
üt 't""aa mindig al&ór hagyjuk abba' amikor a legiob_
ban esik. "zautvt:semmi! se túlzásbal
ne ücvÍtnk
Anilven néizkben tóoolÍtiuk eI testünhbőI a Mron ryohat, olyan
nanekíxn uóIih úiitiépÍlhetőué'Az egész s?ÁNez€tünk qi'ászületése
csak a hibás. betés sejt€k cseréje után következhet b€. Ez p€dis hét
iii auI v.'' tónat iáo"Í. -. közben természetésen kissé inténzÍvebben'
Ji'"úial*. tJu a umazni a méregt lenÍtégeket @REU SS'kúrál0
- szervezetünk átépítésére,a2 úijÁgzíetésre.
r*iont t Mt' a t"bes áépít€snek, cs€réliük ki kóroB sqiqieilr-
',"u
kéL é;ítsúkát a helves léEzeg éatápláIkoás szaMlyai szerint teÜe8
p-nÉt i_ epészséses. Áűkt'dóképeg sejtekre. Nemis miEdigbizto8' ho8y
t ett íiiáteremteni, a betagEégek túbyomó többségében a
' ".it"i.e-t
*es ébtfépesek,csak az éIettehet6ségeikkorlátozottd< a
""iLát
t'd.'''"""rü-t ou t".átoaott' a sqjÚalakra rátelepedett kóÍos o-qyagok
miati. csak ezeket k€ll kitisztítani, és máf e tisztítá8 közbeB megta-
nulni: újiászületett testünl@t kóranyagménteseD keu a továbbiirkbaD
megteremtsÍjt a kortryezetilnkben, de mos! kell bozzÁkezdeni!
A gyógyÍtó kútók
A bet€p ember
: - ritks kivét€llel - tÜrel'netleD ie. Tudniuk kell: nem
,t.'t p]pv_ew kúra bárm ilyen sztgorúan tár1iuk is be - gyó8}'ulást'
""*uoarri -
kóT tovébbi elt€riedésének vet gát!t. Az igazi aprómu'D'ka'
n kiláÉó. alaDos. ti'Íelmei mun]<a csak ezrrtárr következik. A kúrák
i*"x áge""ileb" et"t alÁpozásátjelentik' ezelce fel is keu épÍt€li
nz "'
epészés
- l"] h6út|
életmód - mint látiÁk ebb6l és az ezt megelőz6
j
".t"í"a*"
Lri.*eímML nem eev fáidalomcsillapító tábletts, barrem szilntélen
trtrekvés a ióra. a nem'ésre' s felemel6re. Ezekkel a 8yorsító }úrÁkkal
llz átépítesi folyamatot, s frzikai test átépt é8i idejét felére' bafmadá'
 A lÍgzés grógrító ható.sa
ra lehet csökkent€ni, azonba! a bet€gBél nemcBak a test bet€g, f8y
a t€sti-leki Hlra évekig tart. Gondo|juk csak el, hogy egy-egy rossz
szokásunkat milyen nehéz elhagyni, egy-e8y hibás beidegződés rnég
évek müva i8 ússza-visszatér' ha nem telies az önuralom. Á'
önuÍalmat kiváttképpeD akkor veszlti el a bet€g, ha Dem látja 8yor6
eÍ€dményét e kes€rveEnek tűn6 kíráI(rek' b"e e remélt te]jes gyog}'u-
lás nem egyik nepól a mÁsikra következik be. nyenkor monqja
azemrehányóan: higzeB én betártottam mindent már egy het€ nem
eszem húst, c6ak a pörkölt szoftiát márt ttam ki, mégBem múlt el a
reumárn|
A beteg csák akkor gyógy'l meg, ha ismeri e törvényt: "szeresd
felebarátodrt, mint tenmagsdat!" Áki mlgát megveti' aemmiFe sem
b€csüli' tastét elszennyezi, tönkr€t€szi' íeE kópes s?,€retni sem
önmagát' sem EÁsokaL sor6a az önzók teues magányossÁge.
A B-ETEG sÉGa tésti bítDi'kkel szérzett bűnb6déa, IST-EN FIGYEL-
MEZTETESE! EDDIC MEHEITEL EMBER. NE TOVABB! NAAYON
sok8zor időben jö! a figyelmezt€tés, visszab.rt a további romlÁstól.
Iiesáve javíd Hggyjuk el a bűnt _ a termész€telteDes életmódo! -, és
étiunk ez ist€ni re!d' a törvények szerint aklor testileg, lelkileg'
su ellemileg meg(iulunk.
Í] r zékf,ei l es ztő t u dato s leazé sg, ako r lato h 53
ÉnzÉrrrlusaö
TUDAToS úozÉsovnKoRtAToK
A MAZDAZNAN TANITASOK
ATAPJAN
A gvógvulÁs. az átóoítés folyamat{á! befejezve, hozzákezdhetÍbrk az
is;;;;gv etmanv eÉIésébei'a 12 érzékszerv míködésének m€índi
tá"alo"á Ir,nzo}r.zNeN fu datÁs légzésslakorlatDk elsqiÁtítósával és
alkalmazáúval.
Á továbbLikbon ezekkel & lé8zéBgya}orlttokkrlszá'ídlékozom meg-
ismert€tni Önöket" melyekné[ jóÉkoíy hatá€áól meggy6zódtem' é3
f€ileszt6 hBúsaival moit ismerkedem. Tesyük ezt es/ütt' s t gyű.Dk
é;b€n íséreteti8 srra. hocy eléÉeredmé\yebket nem rqiteaetiük'
trínem iz emberiség heladása' a kozmikus fejlődés el6mozdítása
érdekébenki're is adiuk. meBismerve tsnltuÁk.
csah ahhor szép az'éIet, csak a'INhrr lát,.ih éldcficsneh élni ha a
pelkm- o kleh é1 a tAst qyensúbba^ uo'! Á' ember szellelEéDak
a téstre múi eszkbzre a helyes gondolkodáshoz ég
""i*.a* "." az érzékszervekre,hogy el tudjoD. igazodli a v-iláaban.
cselekv?shez.
ELET.
A test mindazon erőknek a közpon$a, amit ú8]r
Az életpt azért keu leélnün]q bogy szeuemüll( 'revez0nk
feileszté8ével el6-
mozdítsuk e kozmosz, a Dagy €gység fqilodééL Ezt a fontó6 }í[detéEt,
czt az éledeladatot csak akkoituqju]< megol<larri, ha a t€8ti egészsé8
hibátláB, ha idegeink erősek és mudqkép€s€k, ba ólzék8zerveiDk
tökéIetééen fejbítek. ElÉ.a9 éges testben öflhlflt érneh me4 a s*llzm
L,r'ümöLsei!
''"
soh a íe essil nk kétségbe, meÉ hatdÍrraE eÍóvel rendelkeztlIk ezea
.ovsés feléDítésének.hilvreálÍtáEáIsk az éfdekében.Ez az eI6 a
ló;zés; a tu_dato6 rcdé6 ereje, a légzésbatal'úa.
 A l'egz& gyógrító hat'á.sa
H98l erre' a-z útra lépbessilnk' amely a fejlődés útja' két fontos
törvényszérű.*get kell megérte4i.
Áz e8yik ÉA,LIJ A SAJAT LÁBADoN|" Ez azt ielenti. hosv mpe
keu ismerni a sqját képességei nket' erőinket. lta ezi tetisme6űi, mei
fogjuk éÉeEi:mindenre képesek vagyuh} ami jó, ami előreús;. dkko;
nem fogunk 8enkire sem szorulni, másokra támaszkod-ni.
A. enúefi laet a töhéletee Etezéshez, a s4etkmi f<itódés horlótton
nwveu'Ít&góhoz úindenr,4l fe! Ddn szerehre' Áz emúr osszes beren-
dezései képesek hi báttsnul, tökéleLesén' t€lies összhansban működni_
csak_helyesen kell ápolnj. kezelni, ellátni azokat. Ez esétben képessé-
geiDk megnyilatjoznák.
I2géftékesebb mÍszerilnk, hangszefilD_k a tést. senld se vállalhatjs'
Ínágáro sem a kÁfbantsrúsát, sem g javÍúsát,csak a tulqjdonosa,
meÉ Dem képes rá seÍki más. Mi Ddenki Átélt€ mar a rej _ vagy-fogÍ{ias
éfzését,mégs€m tu{ia a legeg]'szerúbb fejf{jást sóm óimoídáai
orvoBá.Írák-úgy, ahogyan szt érzi és átéli. De ha saj6t maga megismeÍi
az ol.át. akkor el is fuqia Mrítáni. Hogy tudná ezt megte"I"i az a
klvolálló. akit csak 8ystra' hibás info-;mációval tudtu;lk etlÁtni?
Erzéseinket' megérzéseinket6enki nem tudia azonos módon Íel{oeni.
Testttn-kkel, ezzel a legÉnomabb szerszámrnel, műszerIel ne M\iün_k
Daponta oktslanul, meggondolatlanul, ne adiuk idegeD kezekbe,;kik
nem kép$ek szeretett€l bánni vele. Á nem keüő oda_6gyeiés, a
szeretettelen
mennyi és mennyi ember életétkes€ríGtt. már
'ápolás"
me8 és pusztÍtotta
el. De aki másra bízza Ínacát az nem szereti masÁt
kellőeB, nem teuesÍü e parancsolatoü ' MindeBnek, minden 8oídolatnak m€g l@ll vizsgálni az áltálunk elfo-
feleb&rátodat' mjnt
tenmagadat!" "s2é-resd
rgre|e(ib} nap miDt lap arra' hogy képességeinken, er6inken
uIalkodni tudiun-k. hogy eléijük azt az_ampotot-az önismeretben,
arni az öns,zeretet felsőfoMt jelenti. Az önszeiet€t
felsőfoMt, nem a;
önzését! Az önz6 embef önmagát sem szereti, a sötetsegben, a
káoszban él' nem is tud onnan kikecmeregni, mert fel sem iÁmeri a
helyzetét.
IsIÍE|iüh fel és wh.zztlnh magérteni: é|etl)nk nem más' mint az
óriá6i vilagtírtónetnek egy parányi-része' Minden élő'lény csai egyitre a
számtalaD megielenési formál1a} az egy és e€ységes. vég1€len leíben'
minden lény magában boidj'a sq]'ái üjrvényét.Ez
' Minden_ember'
igazÍtja el tevÉkenységéi.során' ehbez kell igazodnia: M Ú\,IDEN
EMBER MAGÁNAK Á TÖRvÉNYT]!
Dzért a második alaptörvény: JÖRóDJ A SAJÁT DoLcoDDAL!''
Meg kell ism€rni s{iát léttlnk ü'rvényeit. A megismerés úqánjárva
rá fogunk döbbenni alra, hogy nincs két ep{ormá' azonos lény, nincs
Í!rzéhfqj ksz6 tudlr'tos 66
W?évraho rtdtoh
€g}'formán, mindenjd által er€adbátó iiirvény azon a tíz ísteDí
alapta'rvényen kÍvi , amelyet MozEs kapott'
He ezekhez isazodYa ismerjük me8 nragunkat' s 3qiát tórvértyült-
ket' é8 felismerjük annak fontosságát fqil6désü'rkb€!' akko. önként
lemondunk a mindenképpeü bünÚetéBsel já'ó törvétry8értés€kÍ6l'
his'en bal8a emb€r az, aki m€gbilnteti 6sjÁt magát. Ekkor YÁlutrk
igezán tskaIékosakká, semmibe se fektétültk be na8yobb eDer8iÁt o
6ztlkségesnél' é8 minden befekt tÁ8ből e meximáli8 hls'Eot hú'bat-
juk. Így lészünk pazarlókMl takarékoBak' s lesz ogztályrészÜ_D.k s
szegénység, e nyomor helyett a gau dag8ág, a kie8yensúlyozott, haar-
nos, szép élet. Megtsnu]juk, ho8yjó idókbén is hogya! kell tak4rékoB-
kodni' s hogyan kell íelkéBzini affg' bogy a szük'ég idején se
nélkülözzÍlnk, hocy kibírjuk a t€lmészetben rqil6 tdltqkoúBokból
ránk eső me8térhelésekeL
Megismerheqiük ezen az úton t€Bt}áztártágunk Yglódi szü.k8églete-
it. Ha me8ismeItük, ki is tudjuk azokst elé8ít€Di. szervez€türrlg
testüÍk nem lesz sz,€métláda, de nem vÁlik ezzel esdd6ben,lyub8
zecekóvÁ 8em. smelyMl miDden kihulik' ha8zon nélkül. ]gy szt
tudjuk magunknak kivá1asztani, ami a leginkÁbb meBfelel, nem kell
mások véleményéreballgatDi, mely eltéfíta sqját utunktól. vi8sza
kell szerezni elveszített önjllóságunkat' amelytíl mÁr piciny gyer-
mekkorunkba.n igy€ksrik milden táidadalrni reldszer megfoszta.Di
benntinket, és rcm ha8yjuk töbM leigázni mÁgu!k{t.
cadható értékét.csak akkor szabad |gaznak elfogsd'ti' ha bel$ értékren-
dunk szerini bas'noB 8zámunkla és 6rtól m€g is bimByo6odtu.uk.
Fonto8 az is, h€y belső értékretrdülket _ a cgak gá,iÁt mr8rr'taa
órvényes törvényeket, igazságokat -, ak'ratuD}at Ee próbáliuk mfu-
ra kényszeűt€ni. Ez 8zolgasággal' az alÁvet€ttség érzÁéYél'a ftl88ó-
Bé8i viszoDy kialakulásávol jár, amit mindeí formában el kell kerlll-
nie a szabad szellemú emberlek mint káros jelenBégat.
Ennek az igazságfelismer6 készségaeka fqilesztésébeza tudato8
Iégzésseltéstünkbe került ősá!ya8' a féaymas' o8hallona' a lét dra'
az életlehellet energi4js adja meg e támogatást. A köóErége8'
kétútém6légzésselezi Dem tud'uk felha8ználni' rrrert e2 a' on€r8i!-
fcita nem tud töt6dni, lraszBost'lBi,
Á tudatog légzésá.ltsl sqját erőntból élegztheqük' tökéletesítheüÜk
az érzék€inl@t, tarthati* tisztán és 8zabsdon t€stib.ket és nóvelhet-
jük szellemí mu!.kaMpe86é8ünket.
Csak a íejl6désbenelma.radt szellemi szegéDy &tékeli túl 6'ikai
izomereje télj€sítményét, ami társadaLmi színt€n tragédiálBl e8yenl6.
 56 A légzésgyógrító hatas.'
Ennek-a felfogásnak, az ún. materializmus társa<lalmi sziÍtű a]kal_
mazÁsának MtníByait tár8adalmunk még sokaf rogia s'znveá;.
..
A tudaÜos legzés miadig, LÚra me8 Ejra megmu-taqj; ez utát a keu6
öDlsmeret felé, vagyis hiányaink, hiányossásaink fili$nerése útián
aDn8} elhárítási leheü's€g€ir€ inspiráUa tudatu lt. lev a hel]"."
légz& a helyes tÁplÁIkozÁssal és testápolással (mozgás, mi;l8ys,akor-
rat stb.)minden bétegséget' liMt é6 gen8€séaet orvosol, möÁőógyít'
_ A gyog]ru'lás és 8yogyítáB múvéezete minden esetben iie-lyes
légzéss€l kezdődik és fdez&ik bé!
hlilónböú hcl)Eetehbcn Dégzett fi.|s és m&s hallósd varl
-A kö\€tkezik, hogy a tátszólag Wzésnak
Ebba uiyalolya:o időritmus sz€rút. de
má8 helyz€tb€'n alkalmezott gya_korlatok má6ként bÁtng} a ttstre,
főleg az agymíIködéEre.
Áz életbdl vett trpsszt9la! meBfg.elés soráu iE érzékethetl{tk. hogv
eg.fuz€-n máa módjn lélegzik egy énekes (az ének ÍqjlÁi szerint''i;
jelentól €_ltéÉsseD, egy szóbok, egy kereskedő va$' pl. egy rakodó-
mun_kás. Má8ként vesz0Bk léIegz€tet melegbn esÍialgb€i. IvIinaen
*€tbeD azon múüik a hatrís' ho8y milyeo sebessqű a fuéazés.
Ha felhet'ült t€stitnkbe orron át mély b€lészé-st vészü-nk maid
gz{on át gyorsan kilégz(lnk' akkol e tesi leholmtg a rö"ia üttg"is
fu Mgyon lassú kilégzésmár néhány perc múlvalzzadást ere&né-
nyez..Teliesltményünke! a fizikai te[ésÍtőképességét is s légzés6el
tudjuk szabiilyozni. Példaként en ítem a lépca6n jáIáEt. Ha a"lépcs6
alián erőtéUe8 kilégzéstiégzilnk, mqid azo;fefeÉ bahdva rolyJma_
tos belégást, e_kkor a lfuzetáram szinté erőttéútnélküt feb;pít a
lél)c_36ll..Mennyivel má-s ez, millt kapkodva' fqjtetva venni a levig6t,
s kifárad'í mÁr az els6 emeletnél. A ienti e!árással
utáD__.a tizédik emeletre is fáradtúg nélküljutunk Íel. "'
- némi gyakoitás
{ ffaikaiLag nasr er6kifejtést igényl6 munkáiat is a légzéserejével
tudiuk bathstósan támogatni. Ha a helyes légzéstrn'egtanuituk,
hama.r-rádöbbenünk: nincs jelent6sége' E6t károúz izmok-tulÍe.'Ieszl
té8€. Nem ez izmaink}sl, hanem a tudatun_kkÁl, a légzésés a iudás
egyesített erqiével lehet és hell a feladatokat megoldáni.
A mai materiáli€ szemléletmódba begyőkéresed;tt ember nem érd
é3 nem tudja mégelképzelDisem az ókori ülá8 csodás épÍtményeinek,
emlékei]rek előállltási módszereit. Nem is rfua megérieni, ;;íg á
szellemi €EergiáIat nem ismeri meg, csak a z an]ag véles energ;á ini_k
bűvöletébe! él és batásÁra cseleks;ik_
Ezért nem érti a matefialist€' szemléletü orvos a beteg gyogyrlá&ít
a biosugjrzások hsúsára, vagy annak eredmenyekenfIí;rilgys|_
rűen odébb t€tt€ az ágyát. Nem tudja megérteni a magára taÍált, a
Él úh.fei l es z 6 t u dato s w.é g raho r ldto h 57
sqiát lábára álló ember öDgyógyulásáb a körqyez€tébe!lévő hsszno3
€r6k alkalmazása által. vagy a 6zi kai eszközöklcl nem mérhető Mros
hat'ísok elhárítáEa után bekövetkez2tt pozítívvóltozá8okat
A tudat s léFzésnélt Üegen a lég'é6re é8 csakis a l{zéere kell
koncentrálni. F-ontos, hogy a légzéstmegfeleló, az e6/es s/akorlatí_
Dusra el6írt t€sthelyz€tben v*pzzük. A lé8zésgyalorlato}oÁl .88k e'
;zánít' a kor, a tésttömeg, r }ítls6 köfuyez€t Dem.
Á lég'ésaz össze6 meajeleEési formÁba.u jetreí vAn, mé8Eem i8az,
ha azt á]líduk, hosy az élétÉgzés,meÉa légzéscsak az élet feltét€leit
t€remti mes. e2 áet feltétele' jv.m oaért élllnh, hogy qr nh Üq,
Iékpeztjflh- honefi dzé|t élilnb mert téWztnh és tÁpurlhozurlh E 2k
geAit6i' helyesen elkalrnazva kiteuesítói az étretneh me8adv& a test-
nek és a léleknek az anyaBi és eDergiá'alapot a szellem fqil6déséhez.
Minét maqasabbek, elágezottsbbak a légzési rezgése\ a!nÁ] úaga'
sabb sz adott fqi feilett"6ege. FeladatuDk tpMt hogv fqiunkon belüt
megfelelő légzécsel,a mojlimÁli8 adottúgokat biztosíwa' a le8]ta'
Fyobb feitetGéget érjük el. lgy sz össze8 képes6é8eilk es''iltt€8
kiíeilődése ÉvéneUutunk az igazi szeret€thez, ez élet isazi széret tó_
hez, ennek efedmény€kén! érdemesnek is tartiuk azt leélri' mert
esészséÉiesekmaradu.rü mindvéglg.
-A
fenai sondolatot - ami a fqjok légzésénekfejlettsé8ér€ voDatkozik
- üzssálúk mes mssunk iE' A kömyezetütrkben élő áua6ajok közül
annak"' ahetvik-alacsonyabb foko! áll a fqilett€égi listá!, kevesebb s
léqzéstvékenysége. Ezzel az €g}'es állatlqiok lelki tevékeny8é8e i3
szórosan összeftlgs' ugyanis az ggysqitek t€vékenyséae a légzér
feilettségével ará.rlyoE. Az ÓNDIÁGNoSZTIKA koponyatan'eLÍnáete
az embeire vonatkozóan i9 részlet€sen rÁvilágít erre a téBy!€' aÍrikof
mesállapÍlja, hos/ az int€lléktuátis embeÍcsoportnÁk a tüdqje' a
meÍt asá a tegteiléttéub,azoknak aki-loek e homlokrg]ruk, az intél'
lektuáIiE arycsoportjuk js a legfejleltebb.
A lészésnaka' agysejték feléIeszt€sében, a gotrdolkodáEi képe88ég
feilesztésébenóriáii a szerepe. MoEt ne azt v€g}'ilk aüpul' ami a
ie'ienlegi helyzet - a fubás légzés következtében
_, h6'nem mindig azt
gondo]j-uk ái, mekkora lehetőségeink vannak. MÁs szavakkal' mit
izalasitun} el' ha nem élünk az adott lehet6ség8pl, a lég'ésjsYÍtásá_
val, fejIesztésével.
MéLy sondolatok, bató eszmék olyan emberek agyába.n szu'Ietuek
mes. Bkiknek |assú, nyugpdt é6 mély a légzé.ük.
G;ndolianek itt egy l,orténeLni jeletrtőEé8ú, Dagy szónokur aa'
skinek mély, érces, nylgodt, de gyqjtó haúsúszónoklatar egy egész
népet, sőt világot mozgatták meg. E2 s szónok a kilégzés gyóRyító'
'
 I A Wzés gyógyÍtó hdtása Érz.éhfei ks zt6 tudatoe Wésglahor latoh

igazolásául 92 éYig élt egészségben. Kossuth kozmikus erő és kozmikus tuilás, amely minden Jsúon kéÉreés
fr'"ÍJ."fiu*:i:** hagonlatossÁgára" teremt€it lénynek meEadstott.
Áz élet dt}a, az étetrqiwénymegoldÁsa nem az izmok'
hanem az Addi"c azon-ban nem tud'uk, mi a helyes, mí a jó, mi 8 kevéB és mi
'
'
rde.ge-k''az --
agy eréjébe!és alnak határ.t lan képesséséb€tr rp-ilii; 6 Bok. Á t€hetsés biányzikahhoz, hogy felismerjltk. Ennek követlez_
A re8r me$érekl Jézu8' korunkbo! Hanish Íneetér, pontosoI
is;erbk ménve mai hel-vzetunk' omikor a vitá8 i!Íonnációáradatá élönt
1ls"é9.l"l9Tts"éc."t'
araÜ €zt talal|uk:
Az Újszövetségben,lo"o" e""'igeüu' uii'l.
Jaten a pneuma." Ennek érteimezés€ nem lpber mÁ.
.
hp n;irrrket_ de nám tudunk vele mit kezdeLi, épp ugy, mint az oktatá8i
rendsz€d;k által tanIl,ott m illió részlet-ismeret&ys8gal az iskolBpa_
az' Dogy lst€n megté8Í.esülé8€ a légzósbea értelmezendó' dokMl kikeÚlt ember. Nem áIl össze Eletté, nem áll ösgze felbÁsznál-
'lun!
kozmikus
vosvi;;
végt€leDséggel, az Istennel a lé;zégúUá' l"het"ég;;;
iú;;;ia; h'.tó tudássá. men hiálvzi k bel6le mgga az éIet. Minél több értékegÍt_
tart&a' az orökmozgó Int€uigeDcia eléÉs€ és ároeadáss._rsíén h€tet'len ismer€(€t balmozunk fel' annál jobban fü88üÁk azoktól. ]gy
n€se oebnuDt nem Íé8tDé|küli 6zellem, hanem Áz -'."-i"il_ válun}, egyre írgyobb lesz a zúrzavaf. Iamere_
éD testbén lé;ő ó; ecvre öná] lótlanabbá
rclek' mely kapcolátot.találhat a kozmikus szeIemisé;gel,
az IsteÍ'neí re1 a naqyra becsült, nagytu&sú emberel szelénysége, amikof
.lslenxefe8eaujrk
|:.zJrem akar_sem többet' sem k€vesebbetjelentani.-mint
azt_ trat kiielentik.'hocv nem tudnak Eemmii. Ez nem az életre, lranem az
lgazi útia g tudátos légzésenkeresztttl vezet. csií< átialuk elé.t ii_mereta''yAgra vonetkozóarr jelelt lesqitó kÍitikÁt. Nem
ennek s€gítaégével-nyerheta el a megvil_ágosodá"';;
I3TENi-i'Éiü: l€nne_€ helvesebb az emb€reket a helyes légzésro, a helyes táplÁlko'
A zásÍe. a he'lves condolkoalásra megtanÍt4ni az iskolapedokban? IIa
,' luoa@a Delcgzés az élet ]eheletének belég2é6é.melvben Istén_ B'
:leqgo' 9EeP rsE:ill meg. Á légzéskibatása a vilragmindensérre á ez sikerühá, mónnyivel ki'nnyebb leEne a mai életbez szük8égeB
knnlatkoztgtás. MiDden kinyilatkozta*s' rninden_isteni a.kaíai i tudásalvagol elsqiáút5!i, elrektározni. A felfogá8i képességetkelle_
légzé€en' kere_szti'l éri eI a téf€mtmén}t, mqid a teilt
l;;Éfi;;;
a xrregzeselr ker€sztül l.éI iEmét vissza & vilásba. Er/rt i világ
n" *"oú', á t"p."it'tás'
Ecv na'gvon
_bolcs a táDulás alapjÁn továbbfejleszteni.
tsnárom magys}Ázts iliÁkkoromban: "Solra ne
és Á
t€remtmény (Ey_ t Jézus kiieleDúse itr világos"áiL
-"g' É" Jeöi vesöietl íóie*kbe olyan képleleL melyet egy uijal letakafui nem
es/ek vag'írnk!" e
" tudtok! Csak az osszeiüséseketjeryezzét€k meg, és azt, ha 8zük8ége_
+ót!:!!yh légz&hogy.o ezellemi er6 a lészéstőt |üg.
tÍ.!1ót: t k van rÁ. mit hol tá]ál-tok meq:'Az élet tgútott ÍDeg rá, ho8y neki
er€je Által ráébred a" embei a;ra is. hogv ó16 volt isaza. nem g memoriterb€n gondolkodó tanárt&sainek
' '+-t"skE van. A gerincveta nem Az?Iet mesficveléssel és e Ezelemi er6k tualatos légzé8Általi
I"^T:TI 1 9..'l'"*el6ben
:Y'119szél(helye'
Ir8nem a_lélek -a!a a-Étój('
az a hely' amelyben a léIek, fejléitségéqek p'vűitésével so-}lkai tobb ismeretet és tudÁst ter€mt sámu_nkra, mi-nt
megfelelően, megnyilvdnurni kéDd- iinánnvit fáradsásos mun}ávat, nem a Bqiát elménk utált elildulvs
! 9TbT "qygns:.s'"rinctartáia
^ m€8novekelelt
a szellem közvetlen kifeiez&ése.
lelki erő gondolkodÁsi képesséssésfuűsöók emté_
szerezlietnénl< me-q. Azoí kell munkálkodni, hogy az alapok megÍe-
rcmIáse után saiátil ménk. józan eszünk segÍtségévelérjiu( eI er€dmé-
a
xezease' enp]emmé.-H& a gondolat€rők kifejl6dhek,
a}kor kialá_kul nveinIet. ÁLÜuryr A SAJÁT LÁBUNKRA, és TÖRÓDJUNK A
az| e 8ondolkoatá€i képesség,melyet es/szer{íen józan MAGÜNK DoLGAVAL!
észrMni
Az emberi test ok, idő és tér g}'ilmöIcBé, milt miadaz, ami a vilÍgbaa
i1}TÉii:']öő;ffi :f 'r#"á&''íf H*"f':"n'u".';**"; lél,ézik.De mildaz. ami a világban lét€zik, az emberi tB8tben i8
e8f(epes regyen helye3en re'cálni azokrs. benníoqla.ltatik. A ütágmindenaég az emberi t€stben tükröződik
Ebben az á.llapotban ez akr;at fo8 érvényesü lni' az em vissza. a vilrá.cmindenséset hordozzu.k magukban.
melynek léDyege a Jézu6 ált9l t""tt"tt -i^aú.i i" Ááii.r-ilu!üi
ber g}.arata-
lsmerjiik rieg' tudab;íBu} eme csodÁt ma8udöan, elméD}ben a
legy. en_meg a'lb ekaietod!"' vas'isaz isténi akarat és nerí az emúi tudatos IészéE *sítsésével.
19^{i:*_ry:,''d:li'{qjlődóse'
az euelszeHlé8. ellentmondác_
ilteive fqiletJenslle mlitl-i;;ö;ö' n nr|cto:s Léozéíalak_orlotohat abebő er6hg|qiÉÁével hzzdiűh Nem
a lécáscvakőrbűk b€tánulÁsa a él, ezek csak e8zközök a él
t€st{rnket feszÜltsé8ment€Een t€rtiuk, elaré"sehó_z. Sesítsesével sokazorozztü meg öröklött éE szefz€tt iEme'
--_!9 !9Mt a gerúcet egyenesen, akkor éwéh'esülaz
\yugodtan'
érzülékeket
benailr_k az a reteinket, hog' önÁjlesztés úiiá.n a tudat €gy maggsabb sdérájábe
 60 A légzésgúg?ító hatósa Érúkf<jles26 tudotos Wzésgyalgorlaroh 61

|(erüUÍ]'Í.lk:.A g/akorlabkat csqk gddiA kellfolytstni' mindig jelentéktelen dolgok vonják el a figyelnet, nem vagyurrk
ismertllkált€lg a természet. a ttirvénibi műi6d#i: smi{ meE rrem
nem tárult előttohk e ssját törvénvü;i .Hd;;i kéo€sek a Í6 te rivalókra koncentrÁlni.
'u;;il Ú iMI mes kell i smerni a m unl(a örömét, meg kell talulni szeretattél
Áz qiá nlott lé8zésryakorlatok a siuksfuben
levó:knek kiutat rnuirt és télies od"aadásssl dokozni. Fi8yelmeztessenek err€ Józs€f Attila
r*}HÍ!'tri''tr"T"TPff :I"T'xrilÍ:;:'ifl ;$ffi ;l"#í sorei is: -Dolqozni csak pontosgn, szépe!. aho€y a c3itl88 me8y az
égen, úgy érdemes."
közösség javára trasiireni, lo$' ig"ii Era"g"aiíö" "Bármii
ff"ffiff:* teszü nk, csak t-€Ue6 odaadás8gl trgyül(" Ha olvasunlq c8ak
arr4 gondoljunk, ami é16tttlnk van, mérlegelYe, fontolgstva, a so.ok
közoit is olvásva. Bármi legyen iE B fogla.lkozásuílq teue8 tudutuEkkal
rt'^T:!;"r'J#,.Hf,fJ:?lp":il$*:fl
b€n a 12 érzül.'ék t€liesen mo.i.oaatopós.
i"J:H:ii,fj:nx.,!: annál a dolognál keu lenn|lnk Ujm meg hcll talólni d munhónhboL
egé6z t€6tt€l.
es os-s"tr-a:fr_ui;;;i;fi:; oz ö.om€Í. H; Így látunk neld, meslepetéBsel fogiuk t ps8ztalni' bogy
Ez az állapot az, amikor eluturr}
egy kemény múnkanap után sem leszÍln} fÁradtlk, illetve 8okks.l
9 l€sí birodalrnában éppúgyér€z zü
k' uk ";_#'i"iiJáT*"iilá
déié:'^l'Itt'alloP a külső ülág jeláseit ómeg '"i'a"" *"'*_iiJ'-''i'ia'] Éevésbe.mint azelőtt' Á sz€ret€tt4l végz€t! mu''.k!, az órömmel
t"q;a t""u"ü"'eÁ-u"i. véeÍebaitott. eredményes feladatm€goldás játÁk. FelejtEÍtlk el dolgoz-
ni:iátss;u} ie sz életúnle!teUes szíwel, lélekkel, odaedásEal, mint

ptrffi
i,'9&_t"1"ÉT.á'T:Jtí:"lI"ffi
össz€
li1l"H;:í#'#il'H*i:"b:
}rangolq tlab gondolkodásuai-nyilváriú a úcsily qyermek. Ugye tudiók 6 sem fárad eI a játékbs.D_ csak a
m"g._Il_ül_"ü; ;"-a;;: _iát€k éfia as m inős€ca vá ttozzék meg, ez értélme_ az alkotás - soba!
8unk 6zámára is. Nem tuduk, Áit condolűk -ná Feltétient alkálmazandó szsbáIyÁ kell t€lni tovÁbbi élettl''}
vegy-uo.k'alkÁlmasak önauo ny ittotn&;'
ITr:: es€menyeknek csak .gy részétérzéheuük.
'etáme
;;i;ffiiilJ:';
-*gu"'r.Jor.
sonÁn azt, bogy gondolatabkat állaldóa'r és telies€tr csák ar?s a
Ennek ereamc"n. ira+ú*-ut , ami éppeB előttünk va.n, atnivel Íoglr.lkozulk-
-ullura hasyjuk
betégség' mert az egyoldalú *oLx"i'i_iiriiiÍáii
]:g9, ]"
eredmenye" az egyea szeryek últPrhelé#hez,
'risy Soha ne etkslandozni a gondolatainkat, mhdig s végzendő
munkára kóncentráljunkt Miudig a legtí8ztább' le8ilemesebb' le€ma-
'iá" """*"i"o*iüül gasabbrendű gondolstunkEt fektégBük be az éppen végzett munkÁb8.
Áz eredménviokszorosen swározza ránk a befektet€tt eDergiÁt.
A léqzésképessegjavításávo.l k€u kezdeni 8 gyakorlatokrt. ve8yÍtttk
rendsJeresen reggeient€ egy 8yor6, hidgg 8zivacafÜrd6t" vagy a' €g&z
testet nedves ü'iíközővel mósguk le. Ü!y, ho8lr kozbel bokakozépig
l}1t.j*k.KY9tr"-"té-ben az a€y eltompul. Jot jesye;zükÁ; a;t hideE t'ízbeD állrrrrk. Azután saor84n és slapossn leszárítJ@zu.D.k'
ls' nogy a met€riáIiE érzékekkelvsló üsszaélé"
0aíeí'""'Étli'i"i"ü* tenvórttnkkel addig dorzsöU(ü b6r0nket, amíg sz bársolypu.hává é8
3l_Tf i: }4l'á")' +.q'omabb érzékekklaukú'sat;'átaö;;. ili; konnvedén olaiossá nem válik ' Ha €zen sz úton nem sikerübe elémi,
e gonootatá
a-t<t<oi eg t<evés avokádóolsjjal vggy más !úde8pD 8dtolt olqiial
rnlq. töké] etes táLapzat nél kÜl, a bom
megur(ban' a társadalmak bomlá5ának ;sÍráit is.
tás cstr{jaiÍmáá"frí
envhén olaiozzuk be a lelies b6rfelÍ'let€t.
-"tryö$,"lff"'#f -":}ff ilh'tr}f*1'"i'i:rfl Y!#'#.: bz,ek a műveletek erőd'tik a b6rt, megrédenek az ún. moghúlés€s
bet€csécektől, a tüdőbet€gségektől, a petyhüdta*t6l' é8 ideggyeDge_
sée e-llei is a lecjobb maszer. Ez esetben mé8 a b6r elrBpos íltlé8€lé8o
és"mskolása is-fontos' mert Így e bőr vérdú8sá válib a lers}ódott
méiepanvasok svorsan üs8ze_keriltDek a véráramba, mqjd a vegéken
tl"!H*-j$ffiÍ*.;tlmT k"r€s;tüÍ Éds;ad.Dak. Á szoba a szivacsftlrd6 idqié alatt ll*yen

f
huzatmentes' téIen fűtött. A szivacsfttrdő ki'zben er6sen és mélyen
Hfi T'il"i'irf; T,#itfsf f :"""i*"iff ::;"B*tá*ffl lélesezziink' de csak orron át. Ha az orrulk elduault' akkor el6zet€6en
eu-k;üptuszolqjjat tisztítsuk kr, esetleg a Dyelt'{ID.lae is c3öppentve
 62 A légzésg'ógrító hahisa 63
Érzékfei lesztő tí'd'atas Wésgrdho ntoh

Hetrk. esel,leq hónapok muDkájával €lérhetií q ho8y- r kilég'é8t

belőle ery-két cs€ppet. Mint má'r tspa6zt€.lták: elclusult orral nem
leh€t_azellemi feladstokat végreh.{itsni, tiszta Ítéleletalkotni. Az teuame-
r oa másodDercló is el tudjuk nyqitá di. EDlek következtét'él
o.Írn"at( mtndebkor azsbsdnak, dszhának kell lennie, hogy & levegő jelentóse!
a Dövekodíi fog.
régut8lon 8zabadon á_ramolhassék. "ii"készs€
rési gülk
ii'i?i''i'ii'"t"1iiei
_l"sy nyomást, f4jdalmat érz{'ík,9'€rve'€t6k
A. ütenas Wáegyaharl&tohat minden esetben nlEelíÍ2iha fesztelz- ;J"h"Ímég fe;zÍrlt!ég moredt' nyelkof áui}+
nttőgwfurlatoh. A|égzésigyakorlatoknql< is a tecÍ66u sábálíeí;
i'""i;'il;e-l-tr;iö-É"fl ;ilzteteittlst a toveuaza<eppery lúzzq* $
""iiir"iú""á,
solla nem Bzabad er6ltétni. semmi sincs oiyan róntos' mint á tégzé_í
mégis itt követik el a lesti'bb hibát. ;ffi;üi ;i..--üi ;"ga;ua e-"t"e rélegr"zünkabe,
levegő beDnt6ftáúv91' mqJd
csámcsogiulk
klfJarll(al llalur
és iveliünik ePyet' a
Csak hosszas' kitáfió.és óvatos 8yakorlással lehet előrejutli. A termé- tneg'
32et s€bol 3em tűf el erőszakot, légkevésbéez€b a terÍ'et€n. Áz leenceáve ÉlágezzÜnk ki. Ezt legalább Mt8zer r8méte|Jüx
erőltetés I$nétlem:
eEve teszlllkrqget- hoz lArE, ba nagyoD a_karunk va.lamit, akkor az
rel$leg$-fe8zülkég8ocok9t idéz elö idegeinkbe!. Azért ellenik soká.D a
regz$gFlorletóP.at' meÉ nem i3merik fel a lényegét' a lazaEágot. A
fezÍllt€n' az eredmé-nyt rú.rva_sürgetv€ végz€tt gy"É*I;;k-".'ü&;
yYP'' 8atny.a 1ed]nény63égetlátla elcsüggetlnek' felaqjÁk' Pedig nem
l*f\ '"s_y' -9be!'
hrele|tették
mint_ a
_legÍontosabbat, a teles lazasfuoi, az ellaiulást tlt érdekel a szellemi fejl6dégünk, he i86zá'n €fedmé_ny€s€k e}a_
a 1ernatikábol. Pedig a légz€sgyAkorlatok leirás4 és cvakorlá_
runkle , akkor legalább kétórán-ként ügyeljq+'r":'.
'-egtöttve hqy nt9915
8a 8orán látli fogiuk, hog.y nem a légz4sgf,akorlatok végreh4it'ráiá nehéz,
hanern a le8ztelenség ekq'átÍtása. ;_li;;;'6gy"; í1í"","'qia ahposa" q'i99 le.v9sgYel:
r1i"-"*"ri"i""" alolsozva ennek me8felel6e! legalább órá'D'lént
;;il;;j. a;bb}nyitÁs6al ógyid6ben végezzÍü e|- ezt a
" aa}ú munkahelyi vezet6 a'' ald !ém latJe De
Feszlelenítés ;úvelet€t. "bÍJ;a'
Buta. söÉt
.nnék fÓnrossását. é9 Dem ismori fel a néhliny Prccel nyemerct 'ox
órÁna} mecfeleló téliesítménynöveld batÁ8t'
*
Hos'snj-ussun} el e t€Ues feszt€leDséghez? Pfóbáljuk meg e MAz_ iii:"ln"ü-"'i. .h-iloi a dzikai, gzellemi kifáradás jetei mutelko'_
DAZNAN Áltát qiánlott utát: "'á* m";ú kil{zést.'Monqiuk et €ry kilés"qory !s"e".
-1. Egy teues belégzésután lassao kilélegzünk, s tagokat feszt€le- "J]í"it".'r]'ü,i n"*'"teqel &''etlen kilégzé$eA Miatyálkot' Ha még
"
nltv::g'bci:lTt:
1f9s:Í!tsé8eket a végpontoÍÍól ;ú'}'ó;i ü;s;'b.
"ilii'ír."i_ '''i-
.ia"tt"o a uiúit okkor tágÍt8uk tüdőukét a' azt DöYelö 8yd(oF
vezeÜÍrk. Jobb lábbal kezdünk, mqjd a jobb kéz' kovét}ezik. kaocsol- "í"citla,ki a szánÍat a *ersmondás alAtt, crak sülyi"''
i;öfiá. ;"il';;''t;ili
Julk }o a' agyunkból minden gondolslot, figyelitink az arc izma]nat_
s ny,elv'rek' az állkapocsnak' a tarkóna k a la'ulására, a fesz ü] tségekei
;ö ;€ ;iiÁ atMően qitsük ki'..szavakat',Hr_ú8y láÍslik' hogy
6zorlt8uk ósrze 9z qjl9}qt'
.a?" eúi"gv'á,l*"ga'
iaméÉa szív felé vezetve. Ezuúa a bal kéz' a bal láb, a ti'rzsben"lévő "uor
s'érvek következnek. Gondolati útoE hslaqjunt a iÁáj,
a rip' a.8yomdr' a belek á epo!án, s oldjuk a beli6 'esig feszu'ltségekei
"""",
8zabad árammá. I8y harmónig, jóleső é12é6 lesz úrrá rqitunk. -
,.'z A kilégzés
p"c' mqid
8ddig törté4jék, amíg erőltatés nélkul Áegy. e},kor
prótáljuk e8y másodpercnyi szÚnet u-trin ismét
l:Ju+
tolytstru' s ne vegyilnk levegőt am k a természei nasyon nem kÍvánia_ e légzesi gyakorlatok az élet te\ies idqiére s'óhrk, at eljne Dyilado'á'
BáLrmely_testbelyz€tbenvégezhetők ezek a légzéseÍ.
v&el.yengülésis.
sától a& végelgyengÜlésig. -
rendszercs íiá"oTiít^"-ri3*i*&iutasautáí-8'abadcsakkoú9|y*fu!|}1,"-
,Á és-alapos kilégzésa vérben l"évő salakokat, biogén mego.tan"__", a nebes étélöss'eáIltá_
gázokat' égésÜereékeketkiégetí,eltávolílja' ''t;irpÉt"ü;áöá'iisá;"
so}üoi az érzttlékeknek mÁr múködni kelll
 64
A ugzés gy,ón/író l, rzé hfai lesztő tudato| tégzésgraho r latah 65

-#:f fuT'}::,'tr'iffi "'"''ÍTiY#l#i?l"*:i1# rúIyos áIlapotban volt is, hamarosgn jobba! érzi ma8át' 8yorsan
Fyóg}'ul' mert a gyskorlat a bet $égnek me8álljt parancBol.
k"d-:*.Íf_'ffi a"J.il J"iiöil"l"ti"",#1iffaÍffJl
1-."Í "i"a_il. EzutiÁn az alaplégzéB másik típuútismertetem' mely kiYitélébetr
__l
l3|.P,"t< az ti68zetét€li hiMlrra, vagy .i etet J"trr.t"Í"iii.:l'a' eltér, dd hatá&ába.a azonos az előzőekkel.

MAZDAZNAN YIMA gyokorlot

t*-ffi'.ffi ffiqt"#**HF;li.{+#
tr"""::ttff sÍl'iiff 1$'iffi!'T#d;"t*cgd"ogáeLf eliÉ
::'biqf.@iTfii*#i]:#t"::H.:?:ffi 'tr'i:!H**Tí:*
(o kilégzésmósik olopÍlpuso)
Először feszt€lenítsilnk' majd Lussan kíléazib}' kiüfí6úka tüd6t a
l€gYégsőkig. Miután máf nem megy tovább, ÁllÍtsuD.k t€ mildeD
további múlddéEt, mozgást. Az össz€s érzitléket(elrnét) t''tsu} telies

ii*'É'i.Fö:affi
Eegmutaq]a' a tettek útját.
rltá##*iifi s;*'áT:ffi tétlenségben,számoljuük mggunkban 1&t8 &ésőbb még to\úbb'
vagy gondo\iunk valamelyik imára.
Ezután lasssn, könnyedén lélegezzÜnk be orron Át téUes€n' id6kó-
ujttBés nélkül' mqid mitrdjárt ilrítsük is ki s t{td6t, mint az előbb.
A fudolos légzés Isméteuük mes a gyakorlatot háromszor va8y ti'bbszór. Négynél több
Általában nem szükséges. Néhány óra mflva, ha 8zükségét &ezzük'
ismételjük meg. IIa s YIMÁ gyakorletot vé8ezzük' mqid forró vÍzzel
kezelj ük a fájó tlstrészeket, sokk8.l gyors&bban elmúlna"k a kellemet_
F*TT$mi*.:n:tr:iBi,jff "*l"fi *"í:'Jlf, il? l€n érzések,a bqjok. Á YIMA 8yakollatot t€stí Mntslmak' f6dalma}
esetén vé8ezzúk.

MAZDAZNAN ARYAMA gyokoÍlot

N*
(o belégzésmósik olopftpuso).

NNu*m l,éhangoltság' cs{iggedt hangulat, csalódottúg' er6sebb ízgplékony_

Bág eBetén, vagy ha te|)es gondola.tszegénység(értelmi kimerültség)
Áuapotában ta]áÜuk masun\st" alk8btazzu} az ABYAMA légzésgyo_
korlatot.
Fesztélenítsiik az izmokat, €meuiik fel a mellet. lélegezzünk be orron
Át, lassan, de telieB€tr megti'ltve a iudőt' Ínqjd Elé8 egy keveset. Most
*tr**.l#á**}lffi[Tffi'[tit?"{liifft',}lffi tártsuk benn a levegötr 18_ig, vagy nég tóvább' é8 goÍdouunk imárA.
Mindjárt utána lassan, de t€Üesen (nem erdltetve) kilégzünk. Á kilégzést
ll zonnal kövesse b€lég'és' mint az előbb. Az e8&z m{lvelet alatt Íl$,eliünk
i;*"tli'i*ffi $;f'+H'*li;*.ffi,*-,ü$l*x rrrra, hogy a mellnek előzetéséü kitá€ult izmait dé mozdítsuk, tartsuk
cmelten. Ezi a gyakorlatot is háromszor{tször ismételiuk meg. KülöÍö"
 A Wzóe grfuyító
seD á-kkor fontos, ha be akarunk as'unkb6 fogadni tdamit (tá-ü
megúsreléselőtt). Közvetlen étkezé6ut]án ez a gyakorlat Áem
Az ülemes MAZDAZNAN légzésgyokotlotok
ELsö GYAKoBLÁT
1. ábra
Ez a gya.korlat délelőtt és délután egyaránt végezhető, étkezés előtt.
Á most leÍrásrs, kerül6 és az ősszes ti'bbi légzéseya.loflatot s tüd6
télies kitlrítésévelkeü elke'deni az alábbiak szerint:
Egyet belég'ünb egyet ki, mqjd hatÁzo! vagy többsuör b€ és ki, s
h.a már a tüd6t téUe6€! átiiblít€ttük, hosszú kilégzéssetkiürít€ttük'
akkor varyuDk készen s lég!éss'akorlátoka.
Uliün} Ie egy 8ékre, a lábak nyugodianak a fóldöh (talqion) usy,
hogy a térdek defék8zögben leryenek. Ha magas a szék, teg}tnk a
IÁbudk alá pl. eg megfelel6 méretúkön}'vet vagy zsámolyt, ha
alacsony, akkor a fenekÍink alá, hogy a pontos deréksuög beál\ion. A
lábg.k belyleté olYe! les'éR hogy hÁ eleng€qiuk izmainkat oazít'ás!),
a}kor se szét' Ee öEsze íe bu\iahak a térdeinL A lábÍqiek 1G-12 cm-
re légyenek e8ymÁstól, a Eafkok 3_6 cm-re.
A széken iiljt'nk annlra hátra, amennyire testihk engedi, anélkÍ,
hogy a szék LÁml4ját elérnénk.Taftsuk ki melliinket, kissé eme\iij}
fel, a hsst ijékot húzzuk be.
Érzékfailesztlt tudbtos w?é\g'akoltntoh 67
VÁllainkat húzzuk Mira és kis8é eng€qjük le. Kezeinl@t belye'zük
kényelrneseD s combokra ú8y' ho8y a kótryokíb.k ériltso a csíÉuket'
r kéz qÜai v a]8}ban leB/enelq ne érj€nok €s.másho'.
Az qjkak zártak' de e fogak nem érintkeznelc A ayolv e 3z{i fetr€kéD
fokszik' hegye az alsó f€sorhoz lr'án hozzÁér. Az ábehúzva lesrc!'
de nem fesze8en' in}ább Lazár. Isl a t€sttlrtár tókéletesen e8/enes,
lz összés izom fes'tele\ u8yandkkor a geriacoezlop ezilárd és
0B/eDe8.
Á ülágosBáglak (!rpn.lo Mttal helyezkeqioEk el.
Ezutájr válasBzunk kí volamÍlyon goddolatot n€m ébt€sztó'jeue8te-
Ion foltot va8y tátgyai kb. 2-3 m távol.Ágra sremmagacságban. Ha
nincs, akkor helyezzünk el oit pl. egy húszfiuérert' Á gyal@rlBt alatt
íolyamatosan tárt6uk rqjts t kíntetűDk€L A té'je8 kolcetrtfÁció'
melyet mo8t má.r a lé8zé3f€ kell irányÍtanunlq í8y válik lehot8égesré.
csák oÍon át ürít8ílk ki a tüd6Bket' kö''.\yEdé!' erat té8 !!élkül'
smen4yir€ csak lehetséges. A továbbiakbat! bindeD.nek köD.nyedén'
kellemesen, telies nyugalombs! k U zqilunia.
lélegezztlík be lassaB, nyugodt n 7 másodpercig' mégFdig a
tüd6csúcsok tóltésével kezdve, s haladva lefeló. Ióautoljá'a húz'uk
le a .ekeBzizmot, hog. az alsó tüddsáfByakrt is telie8€lfelurlthe8sük
KiléazésnélugyaDezt a soEenalet tattstlk bé' Í8y o8y kotkórós
folyamatjön létrr. s€mmi er6lt tósnek' 8örcrósréglek lem srabad o
folyamatban íellépni.Á gyakorlBtok közbeu a kiiel6lt tá'slról í€
vegyÍ'k le a tékintetünkeL Ha mégi8 elkalandoznó.B}' ke'qiük e
pAkoIlatot előlről. KÍllön&en a tanulÁs szakÁ8zábatt fordulhAt e!
016. Ne E4DÁ]ju} az id6t az isÍrétlé8le.
A rcgzé; fotiamat! közben gondoliu* a.rra, hoB. az Élet prircÍpiu-
ma, a Ghallama árad be tüdőnkótr ke!€sztül s t€8tü!kb., é8 oláras't'
minde! €gyes séjtétfeltölt energiÁvgl' Így reg€nerÁlr'r' az élet alopiait'
A légzésgyakorlat lényege az' hogy tud,rtosuliol beÚtlnk a légzé8
folyamata, erqie' hetÁsa. IőMletes tlrddtúsógot h2ll eumll'nb erre
l@ll airehgdnilnk"
Hs Eem tudun]< ke[6k6ppen kom€DtrálBi' a}kor e gyakorlBtnrk
cBak egy része te(iesill' csak értelmi íejl6d&t 4yst tövid id6re' de
nem ad tattóE eredménÉ
Á légzésegyik élia a vér ti8ztítáárÍ|Aml6rá {!Ív feladato a vér.
l,ovÁbbításs, fenntartása' addig a' tiid6é'ani|Ák tisztítÁ8a' ener8iÁva]
való felttiltése. A fizikai légzéscsupá! az oxisé! e8y ré8zéttartia
vissza, éa a fel*aporodott méréganyagok Hg hÁlyadÁtól tud megsza_
badÍtsni. H& teMt val9milyeB gyetrgegég Ya.B & rzervazetbeD' akkor
nnnak elsősorban a hibás légzésaz oka (termé8zetésen a tudatun}
68 A lé&zés g'ógrító h ÉrzékÍqil2sz6 tudntos lég"ésgyaho rlgtoh 69

is, amely a hiMt létrehozt€, akár a nem megfelelő táplálék MÁsoDÍ( GYAI(oR1ÁT
útjáID.
i]A TDHÁT SEGÍTENI AKARUNK ILYEN HELYZETBEN
GUNKo\ 4KKoR Á LEGELSÓ FELADÁT A TÜDl, A
ÁKTIVIzAl'AsAl
Ez az ogyetlen, igaán hatékony ment6e8zköz, amély
rendelkezésttBkre áll.
A rendsz€reseB végzett tudatos légzéss€I us/aJris nemcsEk
szíMrnk be és égéstérmékeketlebelünk ki' hanem befoÍ
lényiinkbe s Ghallamát' a központosított' hatékony életerőt'
ílletve ennek j€Ientősógét a gyakorlatok folytrtása és
közb€n nemcsak érezzük, hanem meg is értiÍlkmajd.
Ne feleújtlh: e' individuális, teMt tudatos légzésmindig 7_?
másodpeTci8 o mp b€' 7 mp ki) tart, és legalább hámm percen át kell
végezni, nr'ponta báromszor.
Ezzel a napi krlenc_tJz perccet új testet nyerhftünk masuDklak,
testttnknek az előzőeknél sokkal jobb állapotát. Igy ulalmat tuduDk 2. ábra
szgrezni tésttlhk. éfzékeinkés érz€lneink felett.
Etkezés után ne végezzünk gyakorlatokat' kivéve a negyediket. de A Ey&korlatot leggel végezzüh ébredé8 után.
azt is csak fél órával az étkezésbefejezése után. El6ször végezzük el a b€vezető légzé8t, miDt az el86 8yakorlBtnál.
Ha valakiDek még kic6i 3 tüd6kapacitáss' előgyakorlatként _ Ezt a gyakorlatot áillva végezzük. Á t€st a talpizmokon e8yen3úlJoz-
t€lmészeteseD az eledmén}'t nem kéri€ számon _ kezqie a múvelet€t zon, \yugodon. Előz€teseí, hogy a kölnyed8é8et biztosÍtsni tuqiuk'
4 másodperccel' mint az int€grális légzésnél,mqid fokozatosan Bővelje Iengessúk meg t€stünket kt'Byedén, előre'hátra in8atva.
az id6t 7 má8odpercre. Á testsúly a t€]pizmokon legyen, semmiképpen sem a sarkokon.
sokkal jobb hatású azonban a Ezámolásnál, ha valamely á]tatunk Miközben a belégzéstvégezzük (7 mp) é8 8oldoLrtban a lóazet
ismert és kedvelt, megfel€ld hosszúúgúdalLsmot dúdolgatunk ma- ,Áramát kÓvetjitk, óvatossn emeliük a testat a lábqÜakÍa' vagyi.
emel ke{iünk fel' Egy másodperc szüDet után eDapqiük vis8za maguD'
8unkba! a gyakorlat vég?Áae a\att. !.at az alaphelyzetbe, kilégzéstvégezvo 7 mp alatL Ujabb 1 mp szilíet
A be_ és a kilégzéskÜ'zött taftsun} 1 másodperc szilnetet (torlasz-
táo' így tulajdonképpen 8 mp lesz az id6, v&gyis a t€]jes légzéBidő ul án fol}tlssu.k belészéssel. B€lé8zés kiizben az oldalunk mellett ló8ó
16, a percenkénti léIegz€tvétel száme 4. kezün} kézqijait szo.ítsuk laBsan, folyamatosan óki'lbe' a kilé8!és
Ez a' lénye8es eltéréssz úo. anyai légzés_ melyet genetíkailag alatt enge{iük ki. A kéz ökölbe szoríüÁss nem lehet ef6lteteth aórc€ó8'
öróköltltnk _ é8 a tud,atos légzéskÖzött. Míg az anyai légzésa biológiai csak sííra,lassú és laza. Az izmokat D€m 8zsbad fe8zÍteni'
lét fenntaÉáEára alkalmas, addig a tutlstos légzés a kozmostzal való Áz egész gyakorletot a talpizmokoa hqjtsuk vé8re, a Batkok 8ziEto
tökélet€s kapcsolstot, a kozmikus tudati vézérlésthozza lébe. ne érjemk a li'ldhöz, legalábbis nem szabad r4juk támsszkodni.
EzéÉkeu a gyakorlatok alatt csak a lé8zésre,a légzetáram A gyakorlatot az első gyakorlat uútr 3 percig végezzük, de csg}
6gyelé8éfcö8szpo'ttosíbni. Ném szá.ÍnlE hogy eldzetésen mennJ1Ie miutlán alsposan begyakoroltuk, ho8y könnyod, természetés legyen.
voltunk Jelhúzva', memyire völtunk ideges€b izgatották' fáÍadtak' Össze lehet ezt & gyakollatot kapc8olni sétálkkal i. oly módoD'
mennyir€ tompult értelmüík. Ha elvégezzük, mégpedig rendszeresen hogy néhály lópést teszünk, mojd közbeiktÁtulk e8y légré6t'tiiébb
a 8]rakorlatoka| akkor az idegrendszer rendbe Jön' elegendő néMny léÉsután ismét egyet, és Így tovÁbb.
elektromos erő termelődilq é6 ez létrehozza a vérfriB6ítéshez A gyakorlatn''k nagyon nagy érték€ a', ltogy hallásuEk t javítja'
szükséFeB koncentrációt. helyreállítja a lábekban az elektromos álamlÁst, ami a hallástól nem
70 A Wá8 g'óg'ító hat,ús6 Érzékfaitesz6 tuddtoe léazésgyahor tatoh

függetleD' Megfogjuktanulni - sqiáttnagunktól -' bogya lábáüapota kórokozók kifejlődéséhek tápt^etqiául szolgáló t€stnedveket" amelv€k-
és e bÁllás szoros ösBzefüggésben vs'r egymásEsl. A lÁbak ápolatlan- ben. és nem jÖn létre gombásodás. Híd€g id6b€D a setyemzo_tni,
_
sÁga, elhsDyagoltsfua s'hallásra dötrt6 jelentóBégű. Me8rotílott ha,risnys felett üE€lhetürrk gyapjú_ vsgy pamut'obtit is'
h8llÁsunt h€lyÍ€Álltása a lábakon keresztül, els6sorbau a lábfejekeD Igy belyreállÍtva t rmészetes tsrtá8uDkat' mecleDetve fmiuk te_
kélesztÍu törtéÍik. pasztalni, bogy a hauásunk rnegiavrtl! és e té-gzéBgak;rbtok
s2oro6a.n óss?Éfügg ezzel a mÁr emlltétt elektfomos feltöltiittBég. rendszerés alkalrnazásával ! hauottok t belyesen tuq;uk ér.
Sqjnos, a jelenlegi lábüseletek rcm kedveznek a hallásíak 8ém, & t€lmgad"
geri.ncíek 8em, ezért célszerúmóris DéblínyYáltoztatásoE törni &
fqjüDkeL IIARMADIK GYAI(OBLAT
Előeab is meg hzu taLulni ió.ni u$'Enió efle iB erelqitettek
megtánÍtad miDket, mÁmint a helyes jfuá8n. Á gedBcoszlop térhelé8ét
miDimálisfa csökkenthetittk a'"által' hosl lrem saÍo}íra léptlnk, mint
jelenleg. Teasék megfgyelni: a Ínai embeÍ elfelejtette, hogy
mire való a vastáa talpizom! BizoBy "civilizált"
aÍa, bo8y rwolmasan felvégye a
szilárd taleiial való ütköást' é8 ne leg]reD minden léÉslinka gerinc
6zámára e8y karembol. Á sa.koljfuás &6to!aí dlszléÉ8)a porckorolgo-
kát bamaroBal üinlaeteszi, mivel azok a hibás táplálkozÁstól (fött, 8ült'
denatuált ét€lek) legyöngülnek, elveszítik rwalmassá8ükat, bekövetke-
zik a Dorckorong8érv. A' ugyancsak a bélytelen étetvite[el együttjÁ!ó
merz€s€dés is hamatoóalt éaéztetikellemetlen batfuát.
Ennek els6 jelo, ho8y & meszesédétt 8erinc és az összelapuló
porckotoBgok között a kilép6 idegek egyre kisebb mozgáBteret vehet
nek igónybe, beszorulrrak, ezért s f4rdalomérzettel küzdő emb€r
megBórbttl, ezzol nagyobb tétet biztosÍtva _ átmenetíleg - az idegek- 3. ábra
nek. Medd6 ha_rc ez! Áz ily módon meggörbült gerinc nem képes tóbbé
t€stst_szellemet összekót6 feladatsinak elYégzéBéIe'toYább romlík az Ülő testlrelyzetű a g.akorLat, mint az etsó.
élehnód, tovább szűkülneklehetóségeinkaz €gégzség helyreállltásá- ,A hgrmadik gyakorlai,ot délt4jbar vasr déli étkezésel6tt oólszero
vegezDl.
ra. Hamarosan követke'nek - el6re láihatóan _ a Dagyobb fá,idalmak'
a lumMgó, ez fuiász. Á lumbá8ó 8yöb6 fÁjdglomként társul a 6érvhez.
Az eI66 gyakoflatbak megfeléI6 a felké8zitté6és a bovez€tó lée'és.
de fontos követéImény a szój feneké! telies€n fosztéleni nv_uqvt
s9ját t4pasztáletomból áuítbatom, ho8y ez egyÍitt pokoli fÁ'dalom' nyelv' mert Ey e belé8zett leveg6 gyorsabba_E jut a léÍcs6be.-Íó a
su int€ elviselhetatlen.
gégeÍö er6södik' a hg.ng tisztábbá és dalamo8abM váliL
Tanuliunk megjár idejekorárr, tanltsuk meg erre gyermekéinket
is. Ezt a puha járást nei€zzük Ez a jáfástÍpus s Á tekintetet lekötí tár8yat ezúttal he\rczzük a lóbu.ú elé fuo
fáió gerilcet t hermentésíti, bár'macskqiárásnak".
előszlir a tanulás id6szakában kissé cm tÁvolságra. I}áDyÍt6uk tekintPtiltrket ró, de lem a tát8yla kon-
furcsa, esetleB kellemetl€n is, mert a deíormÁlódott izmoknak és centrálva. Al]andóan oézzük. miközbén mozqást végzünk éíiEgzé8t
gyakoroUuk.
csontoknal a helyüket ismétfl kell foÉla.lniuk
KülőDÜdön éütélehd6'Á'Íiű' divát e téren is, pl. s lábakat teliesen
A gyo_korlat közb6 az osszes
.kezün}et izóinÍéózáoi',"Looovea lébe", í'
deformÁló tű8s.rok, magas 6arok, vslamiít a müanyag harisnya viselése.
sem szabad leszorítgni
szilárdnak és eg]renesnek lennie.
a comboktroz. c'sat a jerincnit< ÉIi
A MAZDAZNAN tanÍtása szerint a léghelyesebben akkor jáfunk A bevezrtő légzésután, miközben megkezqiuk a belégás! ezt a
el, hs' t€stünkkel csak tiszta (hernyó) selyem édntkezik, mert az moDdatot ismét€Uuk magunkbaí 7 mÁsodperc időtsrtámig ftb. há-
megtada az eléIdromos felhalmozódást, u8yaEkkof nem halmoz Íel
 A Wzés gyógyító Érzéhfej ksztő tudd'tos w"ésgrahorlatoh

mmszor). Jégzet ád Í!e E{ ,vagy ,JÁgzés azÉlet". A b€légzés közbeí NEGYEDIK GYÁKoRIÁT
laEsan, gerinciiBket égyeneson taftva el6rehqilunk térdeinkre, de e8y
pillanatig sem vesszük le gzemünket a tárEvról, és a fejilnk hely'et€
s€m vált'ozbat a reÍinchez kép€st. A mozgÁs c8ak csípóből törtédk,
étia többek között a r€keszizom (diafra8md erősÍtése' ezá'ltal a
testtártá8 jaútás&
A szöveg ismétléseazért i8 fontos, hogy téliesen lekösse 6gJ/eLrn0n_
ket a légzés, éq az ezze| Lapcsolatos tannivalók. Amjkor lehajlulk
(belégzé$,a LEGZET szónsl edjun} nyomatékot:
Ánnyirs hqioliunk el6re, ameÜryile cso.k a behúzott has meuett
lehetsé8es.
Ezutin b€nntártjuk aléIegzetPt kb.4 mp'ig' E-közben d,J,égzétád
életft" moDdátbóI, melyetkétszer ismétlunk. az AD Ezócskára helyez_
zük a harrgs(rlyt'
Azutáa lassan felemelkedve ldlégzést végzÍInk ugyancsak 7 mP
nyi ideig, s közb€n a,,Légzet ád életpt" mondatbólaz ELETET szóng.k
adiunk íyomatékot.
Személyes megf8yelésem szeíiEt a b€- és }.ilégzés alBtt a 7 mp_nyi 4_ ábIa 6. Ábra
idő háromszori mondatismétlést tesz l€het6vé, mÍg a légzésvis8zatar_
tÁ8nál kétszer tudok ismételÍi' Ezt s gyakorlatot étk€zés után is végezbeljük. Naponta n*yBrer
Kilégzés slett (l-rÍtÁük ki téljesen s tüd6t, de ne íeledkezztlnk el a is gyakorolható'
t€nnivaló'o.ót! Raggel keletnek fordÍtott a_rccal, délbeídélnek, este nJnrgatnak'
Ezt a gyakorlatot naponta háromszor is végezhetjük' bÁr a begya_ éjsza.kai pihenésre térésel6tt északnak fofdulva végez'i'k a 8yakorlB-
korlása iz el6z6 kettónél jóval hosszabb id6t vesz igénybe. Ne tot.
sqinÁljuk, meÉjelentds€n fogia js'vít ni koDcentráló képességtlnket. Áló tésthelyzétűgyakorlat, mint a másodiL
e iyaiorút autit a letyiségbeEjó bvegő le8yen (eldzetes szell6zt€tés), Miután a beve2et6 légzést etvégoztük é8 teljesetr kiílítéttüka
és Á viÉgosság!ák hÁttál végezzü} a gyo.korlatot. Ne törekedjünk az tüdőnket, lélegezzijnk be lassarr, óvatosan, kózben lendítaük jobb
ir@midők növalésére, meÉsz nem a célt szolgália' és nem látszatcélok karunkat köIkőrös mozgÁss9l maaunk élótt' teue8e! fesztéIen álla-
érdekébendolgozulk, hanem a valódi célt, a boldog életet akarjuk potban. Tenyerüb.k e testunk felé legyen fordÍtva.
elérni. A ki- és g belégzéE alatt egyenl6 szÁmú köröást végezzürrk.
Ez a gyakorlat a szsglóérzék jel€nti's finomodáBához is vezét' Kezdiilk tehát a bevezetés utátr a gya.korlatotl Miután a jobb kÁrt
segít eligazodni a világba[ a kellemes és kellemetlen leveg6összetéte_ egyszer az eldbbi módon körbelendít€ttük, hozzuk függőlegps Állásba'
b[ fe[;merésébed.seg{t elkerülni a számunkra mérges gázokat, mintha még egyszer akarnránk körözni, de Álliuk meg a ktirözéssel
hiszen s kellőeí kifinomult érzékszerv a 8azdÁjÁt időben fl8yelmezteti a l€jünk íelet! és amikor kézfejirnk s legma8a6abb poltotr vaE,
é végzólyre, melyet el keu kerÚlíie' szorítsuk ökiilbe. Ez a b€légzéssel óBszekötött mozgÁs. Ezután a
lélegzet€t visszatsrtva csípőMl el6rehqilunk' és megéríuqiük úagl'nk
előtt a padlót ökölbe szorított keztlnk qiperceinek bütyké''el' msjd
lassan ielemelkedtlrrk és kilélegezzük a leveg6t Eközben hÁtrafelé
leeresztjtik magaslra emelt karunkAt, kiengedve ökliinket.
?4 A Wzés g!óg!ító hatása Éftehfei tesztő tvdatos Wzésgyeho atoh
lett
Ucyanígy járunj< el a kove*ez6 íttemben a bal kafral' Áz egész alkobol és más mérgeb és elpusztítottg itú8ágában, tetté'6se!
'.uuo".
múvilet€t l2-szer ismétpliük meg.
_'_r'igv"Íii"t
t o"u"o a hótyes ki' és belégzésirilmusra, }íllönösen
5xYffi alkalmazásával megszabaditju} baguttl.al e
tt'bbé íem oüllyedttlk vissza a pl.z]oRhl'
soha
arra] hoi' a letrs,ilás során a levegő vi8szatárúsa tökélet6 leryeD'
ernnvedélvektől'
ii*_*itá-'"á"i'i. 6rlr'odnek Í6 órzékeink. A' a'lkohol r
es a kiléáés csak a felemelkedéE algtt történjék'
ffi ''"*
;;":;;k; é; hús bomlÁstermékeilek kipárol8Áaa ''ego'
ke_lltmet_
Ne bp;ü!k kétsésbeesve, ha eleinté lem érjuk el a íöldet' Gy6r(o-
c6ak időnk €ngedí. Ne |elgdjÜh: h.a'erre len 'áfi
émelygésiokoz. Ezen a ms8aEabb létfokozÁton' melyE lereme!-
-iiur h"oaá
"%"sat'n"sa"",
ténunk. -ikor
é6 a légásgyakorlatokat szorgalngsan végez_ i.li;üj.':; ű;';'Éúsági' a harmonikus lét€zég létsz{'}ségle_
"'it -van iaant: A természir hosszsbb életidővel hálÁ\ia megbea tünkké válik.
"T-t"1iiüti""t'rra"a és tisztsúgs me8B ulán voqia a' eszmék
"ur" n"ntos, hogy az előreh{ilás közben térdeinket
"i"J"-trieJuo""a. d.'r..ÁgÁt iJ. emi els6 fokon akként jele't}ezi\ bogy nom vagyu'lx
bÁitÍbuk. és csak sddig hqiouunk egy_e8y gl}.alommal' ameddtB
té;deink heilÍtása nél k0.l, könnyedén megy. Mint minden gyakorlatot'
öTüii"-r""r""""laot olússel járó, feri*g6 beazélaetégokre az ismer&
ezt is lazán' ellazulva kell végezni, bÁr az elqiéD lesz Déhány oldanr
;íl;i ;;;;;aá;kúl' Tobbé nem keveredunk.kéPn}utltó tórux_
végérvénye8en megszabgdulullk
gTa'á_
lgy
cokbA. ezokat felismerve
való
']a feszült5é. belnünk.
- hs !u6"het6 le az ember eBrik legÍondább tulqidoEgága r8' az o!'é8'.na
iiJ""*t %ti"; csÍpőből kell végrehait&i' Azért célszerü Inert ff'.i#"iirri]'r. . u..óíilt tp;tüDkben, helyreáll a lélek barmóniája
éováltglán étkezüÍ < _ étkezés után végezni ezt a 8y6korlatol -téM! harÚo kug' az lg''zt
i;ncsak fendet t€remt a gyomorban és a belekb€n' Á di Bzpepszlá ba í' is, ki lu{iuk ala]dtáni a sz€ret€ttelj$'
Lii.i*t"" i"*e""*"i "ar"árokban, bélhurutban) szenved6klek
ú. A
meg'
élia -'il; ;fi;;üi.J
€mb€ri káDcsolatokat.
;karat€rőt, e msgvalósitás érzókét erő8td'
ítr"i""ÚíirrJ"i i"t"'i oern a fti cé\ia. gyskorlat fő
ízleiésérzékenyít€se,""érzékénekja!'ítása' l]z a azEglas
"*"i'i" "" i6 ielent6s szarep€tjÁtszik, a kettő szoroEan össze|Ílgg
éré-nlíúsében ÖTÖDtr( GYÁKoBIÁT
ecvmággal. Ha ai előzőgyalorlattál a szagl&rzékünket nagymért€k'
az ÍzlelésÍlnk-l3'...
Éiriavítonu-t<, att<or jelentősen finomoalni fog (nepont&'
Há ezen első négy gyakorlatot rendszéres€D elvégezzux
.ioi.t módszerrel, nesl ségÍtséget kapunk_kár_os
"" lekuzdéséhez.Nagyon gjánuuk e gyalorlatokat a.Djuso-
5zokásaink"o"*"áü1""1s
ovslztóknak. az alkoholfogyasztóknak, a doMnyosoknak' a lQDrto'
ízer_élvezdknek (kávé, tea, kakaó. calÁk, gyó8yszerszedési azejrvedely
rabsá-
stú.), hos/ segttségÜ.kLel miel6bb megszabadulanak e mérgek
sától.
'-öé'i olv.o bÁtározott jellem kifejlesztés€, omely képésÁemet
"e"
mondei'a kórnvezet rombolásáDak, a IéIek_ é6 teskom boilÓ szenvede_
lvplanek. Ma konnyen felmenti magát gz ember, moDdváI: az a- xls
üÁ"é vaEv kuDica Áem áft, hiszen olyan kevés, nem rs árÜral'
iit i"p:irztii m&r minden egyes alkoholmolekula elpuazut- egy
'áIin1€
*ííf,rái. zo-eó ;ii'iiárdból. E"óet! De nágyon sok a'lkoholmole}ula 7- Ábra
is. Ne áltássuk magr'nl€t azzal 8em' hogy
"j" eov mhárióIborban is kileDcven évig élt' egészség6volt'
-LsoÉ'nrilven bíriár<, és x. Y.
;di" ;i;á;;;' il"givott egy két pohfu bort sqjnos, c€ak 90 évig
idejekora! krkezole az
att' ; bhers€ces 2|r0 he]yett. idegrendszeÉt
76 A lég*s gyógyító hat,ósa ]i rzéhfeilesz6 tüdr'tos Wzéwahn rla'toh

kizsiperel. Ez a labszotgaság érzésénektudat!. Ha a szeuemi szint€k_

I i"i"J a" Ín"ái""tu_tu"k;akkor felismerjűk hewnke! a vilÁgbaD'
lansá8Át'é8_már-
mJsismeriukmúnkánkhasznosságátva8y ba8zont
is Ö;ömmal l€sezzük azt, vagy keÍesilnk olyat' aEélyet meglercroDék
találun_k a jeÉ esi létrormlínk melletr MitldeD 8zéfvÍln& nunden
0l alkálmazkodik a körÍ'lményekhez, lebetóvé
^"t ú"."i' "dGici.""t"1tta elvégzése,a munlqvégzég ört'met Dydt'
'jiilA' iitödik Evs.korlat tehá't áuva végz€!d6. Et6relendÍtiilk karjornlql
az úg/ vagy Jladd
-"'""t "ra1""áa"t"ink erejével. Ezt a
ki (ámen). Ha "Legyen
az el6ző s.akorlatokat t'€l|és
tes;€n az" móndat fejezi
iaiioii""r a}kor a test en8pdelmeskedil( e paIa-ocsrrak'
'-üií,,a""uiaút"ttfu,
.üi"'",r tegzést elkezdtirk-, lassan, ereJével-me8nuz"
g
€ yenl€ t eaen belq-
zünk. és ez érzülékparaDcslíra' az ekarat végrehqJtó
zuk. megfeszíÚirk a karizmokat' Nem szabad azonba! erdtéllr! A
ii.i"i"r.iÍ"-r"i"a" ideje alalt petyhudtéD, lazán lógja!a}' csak
a karizmok feszülnek. "ge6z
8' ábra
A kilépzéskdzben az izmok feszt€IeDednek'
Á most következő gya}ollat délután és esté végzendő. ii';;a;;. eEymás után végpzzük et ezt a gyakorlÍtot' mgjd a
Á gyakorlatot állva végezzük, nem feledkezvé meg afról, ho8y akár negvedik
'É_tí''"ii. beléczésnél a }ffokat táju} ki oldalra' egy }o88é hátra'
r'"üi"iü. tólegezzü'Í'k ki, mqid még kétszer be ésercoet't kL A
állásnÁl, akáljárásnál a talp izompárndán keII n}'ugodnia a téstsúly- kezünkot' karuJrkat az
nak, nem a sarkokon. hét€dik beléa:aéBkor vissza}úzzuk a
Ha megszokiuk ezt az állást, jÁrást, hamarosan azt érezzük, ho8y hélvzetbe. uía.in} ecymással szemb€n legyenek, s''olboJr ne érJeneI
oss"ze. Ha m?sis osszeémek, esetleg kellemetlen éfzéstokozhátúak'
nincs a testibnknok súlya! E8ész nap járkÁlhatunk, nem fár&dunk el.
Különösen h&sznos elnek ajárÁstípusnak a me8tanulása és begya' ii']o"o" ti"""i"c"t o-ünk, esetlegiázkódás is érheti qiiainkat' Ezt
i"i"iii." r."'ú'íut -"rt most ai a cél, hogy a fo8zf,átikus íuidumo'
korlÁsa ejeleD.legí városi környezetben, ahol a cip6 hordása é3 a Bima
iár'Á r."1"r. "t. ásyenletesen osszu} el (a kés6bbiekbetr mgjd az
íaszt€I (betodárdáIo me8szüntették a természet€s kapcsolatot a láb "tipie folyamatot az qijh€gyekeD létrqiött kisÜlég
és a tálqj közt'tt. valósággal siklani fogunk az utcán, és élv€zztlk, .iá"" L"sJú"o.'JJ""i';
hogy könnyúek varyunk' Ha e könnyedsé8l€sz a sajátunk, soha nem
ii".'. ""_E. É'"naz tton;lérhetó az elektÍomoE állapotok kie8yen'
iii,oire"" i"' az idegközpontok feléIénkülége'Azolcól az
érhet olyan kellemetlenség. ho8y a lélek -kiegyensúlyozottságának
derűJe, a mosoly lehervadon az arcunkról' fuy lehetünk napról napra
"ái
il'..r.o'""'lt t'ot "g*ttt amelyek a születés megrázkódtMsaké_lt
Ltsiá"íi"" '_á" "zó' sokios állapotba kerilltpk, és akár az élet
fiatslabbak, Ézébbék,részsrányossbbak. A k€zdetiszaksszbanjeleDt- " "oi "t'a*e"eval kell külön bEgsíÜozui tslá!' ho8y
kez6 fogyÁsok és arÁn}'talsnságob a bőr petyhüdtaége De tévésszen i;"í;"'i" m.í"onak. Nem
"uu."
ái1-Á'u""i_""".""'"t tet'"tséges 72 ooo i degdúcából azorvostudomány
meg senkit, csak sz oda nem való anyagok, e mére8lerakodások, a
Íijlösleges 8ó. ylz, zsÍt az' Amit elveszítünk. A}ogy gz életmódban ielen]es csal( minteÉ'y 250(:)'et ismeÍ' és az sem dolgoz* mlnd Jor'
'r' i *""i" ar l""áa *Íi.ol ással al€dályozzuk működé6ét 6ibÁs ttplá'l'
előrehÁlsdunk, de legkés6bb a teues átépÍtésidejének let€ltével o
év) az egyelrBúly helyleáll, minden sejtünk a helyén, intélligens€n i..";.. ia-J"i. re"a orvos és sziilégz tudia, hogy a gztllés után a
iióra-ori""i'o. fél órát' hÁromnegyed órát is vfuíi kellene'
míÍködve szolgálja a neay célt' a Bzellem fejl6dését' "t"asa.ával
Szellemilrr} felismeÉse ós fejlesztés€ elvezet oda, hogy megszaba- amíg annak a beáűrűződése meg nem mutstja az elvágás egyeuen
dutunk a szolgaság, ez alfuendeltség érzését6l,megszabsdüllrnk attóI leheLséseB helyét'
a kellemetlen és lélekölő érzést6l'hogy mindig olyat csinÁlunk,
'"
l "'"úr"t,ír' 'o"'lsével bizbssk lehetunk az eredményben. de ne
a vilaggaj. hogy mindeD megváltozott ben_
cselekszünk, olyan munMr.a kényszerüIünk, ami lehúz, sorvaszt, "]t'i.erni
''ri'tiii"t'"'"'i"al
 78 A Wzé| grógrító hdt,ósa ]i raékfej ks?tő tud^tos Wzésgyaho rlatoh 79

ntllk é. körillöttünk. Hagyjuk, ho* lassan hások iB észrevepvéka IiÁToDIK GYAKoRL,1\T

váÍozások kedtfz:ö_irányait, azt, ho8y nyu8odt4bbak vagruulq aá hogy
Jobbatr nézulk }d. Ha mqjd kérdeznek' ekkor elé8Ítsük }d; krváDcri6ágí-
kai" !;kkor Bem .2at9d e'onban q|tóstól bétórni a kérde'6 lelkivilósd;be.
c8ak c8l4ján, módiával. A J<Áosz: úlágában élő emberek nehezeo érúaek
e'é!! fog€'|m€k r'yebéD. }ta etértek igy bi'ónyo6 rzintét éa nem a€ak
eslszeríÍen ldvóncsiak, al*or fogadiuk be őI(et taliés€D Á biÉlmuDkbá_
é3_ráiu! fel e ki8 titloinkát, melyek nagy dofuoÍat tcsznek leh*6rÉ'
labetővé te8zik a legtrá&lobbat ir, a belg6 bekétl
Ha mi msguttk .léÉükezt a belső Mkét. akkor kötsless&'nkkó
is .válik. mágoknsk s helyes útra ue'etr"e, ret'uagogtes. '." eüi
do|gairól. Engéqjük' hogy ihassanak az ébt úxua, a_-ttot a rorrastot,
amely számukr'a i8 kjfogyhatÁtlanul buzo8, ne zárjul a e"
eror eft a lenetÓ6é8eL "oú "."É
.Ezt a gakorlatot hÁromszor vfoezhe{iuk naponte de ecv_eÉ.v 9. ábra
arkabmmal csak pontosan hét (o lélegzettél! Ez u'qya!'iE egy;ly;í
€lot€U€8 gyato.lat' mely kilnnyen ké!€s megégetní az qijainkat' bá Ezen ryakoÍlai f6 cólis az érzésképesséaét6Dom.ítánt' féJleszté.
tuEas-ba vlsBzük Bi zonyo5 id6 elt€ltével így iE világító, foszfoieszM'ló lxi. E 8yakorlat a magnetikus k'ó!ökÍi elosztáút Yé8'i at4elFek Mv€tkez-
8zipoIkÁ'áEt fo8ulk égzlelni az qijaink v#n. ha iutéi helven vecez- rében e g€rincvel6ben a4 id€esejügk felélélküüek Ez a 8eri-D. helyes
ztlk a srekorlatoL Ha mÁsok ie vanaa.k jelea, o_kkor a ryakodat üíán mű}ödés€t eredménygzi. Is/ a 8erirc & az töléletér e8Étknúlód&e
véBe?Ü5 el e kisütést_(ösEzekulcsouuk a kezeÍnket)' n'ehogy eeetleg j&r létr€, mely az öDtudat teUeB Hfejl6dé6éhe'
'gy vezet' e! p€dig !.D!rk
Uesztó LetÉ6t tegyünk q lényeget nem ért6 környe'étÍiíke. Mi feüsneré6ét jelenti ho8y egyek vagyulk az Isten&l, r Természetóel.
9Ío"}* .s tudjrrk- és é${rk, hos. e' a jelenség - is a tetmész€t
Térdeljitnl le e€y el&€ €lkészítétt káro8szék mögé' míndkét térdü!-
tiirvéqyeinek me86rtésén és alkalmaáún
.
ket egyszerr€ meghajtva. Á letérdel&t ír kecs€3€B' kó''nyedé! vé8o'-
zük. Á ezék olyan távol legyen t6lilDlq bogy ogyene8re lyÚjtott
.!z a s.akorlet 3: ónuratom fejlesztését s";l8áUa, mely egybe!
'hpul. ka'okksl éppeD elérjilk azt' é8 függ6l€er karf4iát me8f€hsrru}. Á
a
.kömyez€ t Ílik feletti urelom lehetőségét ie kezún[be ad'á,
g xotny_ezétl tényezök térmészetun} törvényei ';ryis
szerinti a.lkalmazáút karok, a kéz, a test te\ieseD feszt€leÍ' a 8érinc szilárd és e8ye!e6'
tégzi lehetővé. A bevezetó lélegzétutá! lélegezz{bk be Eélye!' és közb€! mind
Nem sztlkségea betaglek lenni, D€m szükségee sohasern szenvedni, erősebbeE szorítsuk s szék karf{át. Addig és olya't bo68zan lélege'-
.'
hi8z€ n minden betegség okát meg lehet szitntetni. vagv ki s€m keÍ ziink be, amennyir€ az már könnyedé! megy az el6z6 8yakorlÁs
vÁltani. oröuött bet€gség sem létezik, csak a hqjlam.-Ha azonban a alspjálr. A gy&korlat alátt sem mi er61tété6,semmi kényeLnetlen érzés
haJlanlroz wyAnaz az életmód társul, a hibór képzettáasÍtáE mindiá-rt ne jöiión létre tdstünkbeD.
örő'klött bet€_ggégr6l'beszél. Pedig Dem történt úág, mint az, trqó te iaf,ruk üesza a lélegzetet a belszés utáa, amÍgia! i! kö!q}'edéD ne8y,
ís 8'€züleid{ltal fogyasztott djsznózsírban 8ült uurgbnyát esád, i;gy slorítsuk folyamatosaí a karfát a légzést rla8ztáro alatt" A kile'ést
3onkát üqiÁssal' vagy sonMs-vajas kenyeret' esótleg s"aonrratii Iasaan, eg/er etesea vé8ezzüb a k€zek BzoítáóÁt eg'yeDleteBeD felen8edva.
csodálkozol' hogy t 6atál9bb korbsn vasl r€umás, m-int apád, vagy Ezt a gyakorlatot báÍom pefcig vég.zzü\ folyamet4sa!. LéEiobb
e['P u8y lqJDaR e t9&a'ld' mint anyádnak. M€g keu az életmódot Iefekvés előtt €st€, de végezhetiük lapjÁbatt M.om!Ál nem tóbbször,
változtátni' hogy a hqilam számáta ne t€gyük Éhe6vé.hocv Latni amennyiben úgy érezzük, hogy a' érzéséfzók8zervét or68íteni kell.
is tuqjoo. Az alapvetó gyócyeszköz a lés.zéa:a tudetós lázés_;'ko;- A légzésgyakorlathatására különtit élzéstáhad és halrd a gerilc
lás&. Mielótt azolban mósoknak is qiáltlafranl<' prouaUui ki agun_ menten, a köldölddl kiindu.lve a íejtétó felé' msjd lefelé a vé8t goki8.
koE. Ezt e 64j6tos melegségéEéstaz íalegrendszer elektromos er6inek
 A légzésgyógyító hat,isa
tefm€l&€ hozza létre' idézi elő. Ezz€l egyid6ben jelentkezik e8y az
egész test€t körÍtlölelő hűvös, leAlezésszerű éIzés,amely a magneti_
kus körök múkdé6ekövetkeztében keletkezik. Ez nyugalmst és
enyhül&t hoz, örömmel tölt el. Ne vigyílk a gyakorlatot túlzÁsba'
mert bár nagy annak a haszna, mégsem ka4 hogy r.rrnáljobb' minél
több. Ez ugyania igel erőt€U* gyakorlat, kibillenthei az egyelsú-
lyunkból. Amikor azt érezzük, ho$. a szék megmozdul vagy a té.dek
a padlóD s tslqi fdött emelkednek, azolltlal engeqiül el kezÍrnl&el a
szók kárf4iát' és azon 8' nÁpon már ne vé8ezzilnk t\iabb 8yakorlatot.
Ha belyesen & őnmérgéklettél gyokorolunk' a.kkor tápasztalni
foduk' hogy óntudatunk lapról napra emelkedik, és a bölcs€sség
birodalmánal( es/_egy apró szegleté b€Iátlrató lesz sámunkra. Meg'
értjü\ hogy a valóságban nincs olyan, amit ne tudnánk, csak éppen
az élt€lmünk el6l vsn ery fttggönnyel e|záNa, Ez a függöny az,
smelyet az éIetmódunk vont elént, E amelyet most emel8etni, elhúzni
próbálunk.
Helyes, ha a gyakorlat alatt' épp úgy, mint s többiektrél, s Ghalla]na
útiát' a légzet t€Ues útját köveo ük. A gyakorlatban való előréhaladást
nagl megvilágosodás fogia jelézni' ery fény jelenik meg el6ttl1nk,
lelkünk ülágossága. Ez egy csodavilágba vez€t eI, megmelegítí a
szí!.iinket, éIzélmeinket akár az éxtázisig juttlthatja.
ÍIErEDIK GYÁroRLAT
10- Ábra
Éftéhfajksz6 tud'a'to, Wzésgrahorla.toh 81
Á het dik, s egybe! az utolsó üt€mes lé8zésgya}orlataz idegpály_á-
kat élénkítí,m]áltál e su8almazás, az inhÍció érzékeer6södik'
t€liesedik }d.
Écvakortet közben súríineldfordulnak a bizs€r8et6 id€gÁramok
és uősek. mivel isen lasy áramok hsladnak át 8 testé!, mqid az
eEósz t€stbeB elosz-lalak. Ezek a' óJemok az agy felső Íészét,kivá]t
it'obozmiriEve! ösztökéIik feit6désre, mely szílkséges a megváltá_
sunkhoz, hoó megszabaduliunk minden bílntől, s.enge'ógtól' tudrt'
lansáatol, gondtól, sz€génysé€tól.
n"ia ív"at<orl,atot etegendő napjábol csak e8yszer végezoi' mivel
olyoa er6ien hat, bogy a téstDékgok id6!e van szüksége a koletl@zétt
Árarn elosztásához.
Réssel. ébredés után nyuitózzunk ki alopossn, t€8yük ki te6t0nk€t
a friúlelecőnek' mqid vegyün} szivecEfttdőt az előz6ekben leírbk
szerint. Hiez eryszórúb'gyakorlatokat mÁf elvégeztük (t€mp€re-
mentumrrnk sze-rint) ét felóitöztülk, vegyitlk el6 egl lapos fenekú
tÁlet. mely akl(ora, hogy az elján mindkét kezünke! kényelmeaen
elhelyezhet'iuk. Önts[nk annyi hideg üz€t a tálbs, ho8y kezÍlnket a
kéztőcsontia félig ellepje, de ne toYább.
Két, tanosan elhelyezett keztlnk közé tég}'tbk e8y vöröBréz kototr-
Eot. é8 tekiÁtetün-k Á s/al(orlst alatt á'llendóa! rqita legyeí. Körö'_
ittnk ezutáo kezüDkkil & úzben úsy, hogy a 8erincoszlop e8yelea
marsdjon, s bát egyenes légyen. Á lebqilÁsí cdlő!ól vlsezzük!
Ucúnúcv'min'eddic, omon át lélegezzünk bé 7 mÁrodp€rci8' do
csuéarÍtEíi(ossze a'jkainkat, mintbá fÍttyülni akáruálk o3 ú8y
tetszik, lehet is frtt)'1ilni e gyakorlat kózbeú). A nyelv laposan feldl$li
a szánkbat
Fliiiuk ki a' óEsze8 le}€8ót tüd6nkMl a sz4jon át, mojd végezzülk
ismét belégzést.
Ezt a gy;koÍlatot 2-3 p€rcig végezhe$ilk, kiáróla8 reg8El. Hama'
rosarr taúsztglni foeiuk hatását meÉerőuk napról napra n('YekealDi
rog. Éraókes tratusalhogv a feit t6nkl'! a növok96 elergiákhatásfua
idánkét envhe koDDanáiirzoaih majd nyombal világosabb4 tiszhü, ' '
tábM váüi a fejü-nk. E g}akorlat utánjól teBszük, h.a orrunkba méleg
vizet szívunk fel, majd su ájon át kiköpjük' Ké86bb, ba meg8zoktuk a
művelet€t. hideÉ vízzel véqezzirk az átl'blítést.
Ezután kezü;Iet alapoiaa megszáríqiuk, megtöröliÍlk, m{id a
ba.llal. a balt s jobbal melsgre dörzsöUük.
- Áddisa csináUu},
iobbat
amíg'a kezek téUeseÁ simék nem lesznek.
A fé;ti hét út€mes légzésgyakorlatot a ha]adókrs} napoDtá_koll
végezni, s temperameniumnak megfelel6 élszoro l'sszeÁllításban.
 8!]
82 A légzésgúcrító hat,úsa Érzéhfqjk8.t6 tud@tos W"éwohol latoh

Á temperomentum G.lapozottság) m€hatjrozására Yonatkozo leíráB lábszárat a bal el6lt keresztézzilk, mqid kötruyedén ereszk {ünk lo
Á t€rmészet€s életmód ét€lei" círní'öld könyvemb€n t€lál}tató. ' E lóIdr€ a kezek segítségeDéIkü]. Ha még nem egyéDes! 8erülrc' so'l(
A' €ddigi 8y8koflatokat átt€kintve felépítbeiiüka r€g€li téendői!- rrrlsvtasav-kri stá]v azlzüetekben, ez bizony lem fo8 el86r€ sikerül_
"ni. dö ne adiuk fel'_gakoroliuk szorgalmaÉan. Á leboc8ójtkoá8DÁr
k t" b€osztbatiuk időDket az alÁbbi mintához hasonlóan:
R€ggeli ébredés(amikor a nap kéD utá:r alapos nyqjtózkodá8 _r.iían'ii''t" .i''lLor -ád felemelkedüdq belégzé8tvégzo*"
kthetke''ék, amikor is előszór 62 egye8 tagjai.D.ket Dyqjtóztassuk ki, Á'-keieti'orcssot ossi*^epcsolhatjuk az ún. ker€sztlégzég gyakortrB-
mqid az egész testünket egyszerre miDden irányba. KóveE6e ezt & tát:
múveletétaz dbtrakok lidtárÁsa, alapos sz€ll6ztétés, légfütdóvel' tüd6-
sz€[ő'tct6 légésgyakorlatt l egybekóive. NYoLCÁDIK GYAKoRLAT
Ezutáa követkózik a t€stápolás, a szívacsftlrd6, esetleg megfelel6
zulEny, melyet elapos ledörzsölés követ. s'fuaz bőr esetén vékonyan
keqjük át bőrünket avokÁdóolsijal' va8y édesmaadula- ill. bármely
mÁ8, jii minőséaÍt ni'véüyi olqiigl, megedva Mrünkllek e lehetőgéaet
a rugalmar, t tter6s mílködé6re. Kerüliük el a napi sgjtóban é8 a
rek]ámokba! hirdetétt ké8zítméuyekeLIgazából e' csak a gyártón!.k
hoz ba6znot, az alk lmazó €lőbb-utóbb kárÁt látja, mert au alkalma_
zott ve8yi anya8ok tóme8é é8 a helyt€len 8yÁrtási t€chnológia ez
alkalmaón csaÉdik le káro6 h.s'táBába.u' A légiobb téstazónos olqj
az omlít€tt kett6, ruely tulqidonképpen a legtöbb 8yárí kés'Ítrné{y
alapja i6. Kár eltofzítani hatá8uket vélt előlyók miatt.
Ne feledkezzÜnk el a hqiápolásról gem, id6nként döfzsöliük b€ a
ha'j tövét eukrliptuszolqjba mÁrtott qÜh€gyekkel. Az eukalipturzolE_
jat két rész vÍzz€l blgítsuk fel € oélrs. Ez a múvelet meg9.kadá1yozz6
a fejbór korÉsodását, az él68di mikroorgalizmusok megt lepedését 12. Ábra
a hqj tövénél. 11_ Ábra
Á_reggeli tisztálkodár ne tartson tovÁbb 16-m Ércnél.A napi
tisztál[odÁs is egy gya}orLat, építsükfel g'iszt€métikussn' E!égpedi8
úay, hogy ez egés' napi ráfordított idő De legyen több egy óráJrál.
Utána elvégezhetiük az e8edékes mi rigyEyakoIlátot (z{rmmögű' é!ek-
tő MAZDAZNAN mozgÁqi}akorlatolo, mqjd í\iabb tégzésgyakoflat
kövétkez'ék.
Most térJiiltk át uús, nem az ataplélzóohez tartozó gyakorla'
tokra.
Á tovÁbbiakbal felsorolt légzéBgyakorlatok élie neÍu a fqjl6d&'
hanem az erőnlét feJleeztÍBe, ,z egéEz8éserőslté8e.
A gyakorlatok alkalmazÁsfuát mindig a kecsessé8 é8 kellem alap_
jÁD já.junk et, mert ez fejezi
_tettirn[ ki i6azáI, hogy mekkora önuralornra
gzert. A leazésgyakorl&tok a]kalmazÁ8a öubizalmat belsó
támaszt, eg}€n8úlyt és egégzséget ad.
Tanu$uk meg az egyili legpüent t6bb testtsrtást, a koleti ülé8t. 14' ábra
NáluÍk közönséges€n ,Íi'rőldtó6nnek íg 6zokás nevezni. A jobb 13.ábra
T

A légzésgyógyító hat,ása Ér^ékfai ks.tő tudatos lég,ésglahorlcrtoh

Á keresztlégzés-gyakollat az idegek tisztogatásdt célozze, ha & t€st ket a test mellett csúsztassuk (u8y' ho8y nem érlek s tégthe' a
már & belyes táplálkozás éÉa belyesen alkalmazott H'jtök következ_ mellÍi'nkig. Belégzésséleme{'ük larj&inkat ismét a magagba.
tében bizonyoB méÉékb€n megtisztult. Ezt a E alorl&tot, melyet sALAM-8yakorlatüAk is Beveznek, tet_
Miután leer€szkedtünk töriikülésbe, a jobb könyököt & bal tenye- szés szerinti gyakorisággal léhet vég€ztrí. Az altgstl 8yenge.é8ek
rünkbe helyezzük, állunkqt nyugtassuk a jobb téÍyéfbeE.Mutató nél segít' erősíti a hátizmokat' 8egít a 8erl'rcet egyg'oeaen
Dijunkl@l fogiuk be a bel orllyukat E mívelet közben tekint tilnket tartani a félre csúszott 6zerveket t'|.sszaJuttlq|a Ead h.lyúk
az orrhegyr€ kell iránítáni. EzutáB 1 pércen keresztül - a légzés re. MegfelelőjÁrtassággal egy lé8zestorlss2tásidqie alatthárom8zor
áramát figyelrnesen követvé _ lélegezztlnk ki és b€, heteE ütemben is elvégezhetjük a gya.koflgtot.
(ez két télies légzésvételtjelent)' Ezután váltsuk a kezü.nket, és a
jobb orfb1rkat befogva ismét végézzük el a 8yakotlatot az el6z6eknek
meg{elelőeB.
Ezt a gyakorlatot téhát' öEszesen 2 percig vé8ezzük, é6 csak akkor,
ha ösztönzést érzüDk rá. Ha a két tÍldőíélnem múködik egyen'let€sen,
a}kor az e8yoldalú légzéskie8yenlítéséleaz egyik oldalotr bos8zabban
Iélegezzü.nk a másik t€Ihére. Bár LÁtszólas orrlyukainkon.ugyanoda
áramlik a levegő, a valóságban mégis s t€sttaItáB miatt _ az egyik
-
tüd6fél fejl6dik jobban.
Nagyon altalmas és el6nyö6 az ún. al'ab ülés is, melynél a ts.Ipa}
t€lies feh ettél a talqjon maradnak, mikózben az ülep a sarkat éri.
Ez az ülfuupus a végMlüílásra hat különösen fesztelenít6leg, j€len-
tósen segtti a székletet"
A 8Jrskorlat 3orá! felegyenesedett á[Ásban mélyen és er6telie8en
belégzünk, rnqjd torlasztott leveg6vel hÁromszor eg:más utátr leeresz_ 15. ábra
ked{tnk és felemelkedünk a kéz g€gítsége nélkül. Ezután fel€8yeneEe-
dett áuá3Mn kilégzünk.
Felegyenesedett állásben mély belégzé8 utlll lendítsük ki karjai!- GYAKoRLAT A TÜDő.. GÉGE.
kat ví6ziDte8€! kétoldalt. Ezután mindkét kézzel Dé8ysze. egymás ÉsoRRNYÁIXÁHURI'jToK ELTÁvor.tTÁsÁRA-
utáí erdt€ljesen a mellre üttlnk (caa} a fér6ak syakoroUák), a
negyedik üté8 után & kézfejeket a hóna]jak alÁtt a 8erincig csúsztat- A tod6_' gége- és orrnyálkahur'utok a gyomor lyálkÁ8odásától
juk, ahol ósszétálálkoznak. Kezeink lefelé csúsztatását tovább folytst- keletkeznek. E4nek oka nem a mQghúlés,amint' szt soks-E hjrzilg
juk egéEzeB a kereBztcsontig, miközben fesztélenül kilégzünk. Áz hanem a h€Iyt€len táplálkozáB és a bibás ételkombMciók. A tryátká_
egéÉzgyakorlatot torlrBsziÁsssl kell befejezni. 3odás első okozója á. t€j é8 a t4jtérmékek,másodsorbaü a tqiás éB
száImazékai (rejtett formákban tetméÉzet€8eD a h8tásut teliesé!
KILE!{CEDII( GYATORLAT azonos). Á csecsemőkor befejezte utÁn ugyaBis a' t€rmész€t válL A.rrú8
a fogq.k ki nem nőrrek, a csecsemő4ek fő tápláléka az arryatti, azután
Előzet€sen vessúk Mtra a fqj{rnket. télegezzünk b€ télies€n, a gytinölcE' gabona, röldség. A csecsemő nem fuqja €més'tetti 6
miközben karjainkat a magasba emeljük. A b€légzés vé8éÁtorlasztás keményítóféléket'a Épscukrct, s íeln6tt szervezet€ a teicukorrat éB
következik. A torlasztáB aLatt hqjo]junk előfe tasttlnkkel, k€zeinkkel a tejfehérjékkel küzd me8 nehez€n. Az embet gyomornedvei Dem
ériBtsük & talqit" de térdeinket íe hqjrtsuk be. KezdjÍik meg a tudnak megbirkózni semmilyen korba! sem az Állati szervezétMl
kilégzést ebb6l s tésthélyzetb6l, mgjd LBssaJr felemelkedve, tenyerein- száImazó - mert azokat a telmészet nem a 8zámáta
rendelt€ -,"táplálékokl€
Így az állatl''csecs€mdje 8zámárs rendelt taÍel sem.
 A légá' gróglttó hat&a
Ez okozza a hurutokat mqid rakódik le a b6r alatt, g keres kiutat
a bőrön át pattanáEok' kelések, gennyes leved'ések (ekcéma) és
g€nDyes s€bek (ábsuárfekély) íormájábal. Áz eddigi légzésgyakolls'-
tok elvé8zés€ 8oráD az embef önmagától rÁjt'n mindézekre, ós sorra
Mtat forallt a nem megfélelő tÁplálékoknak, hiába próbáIa azokat a
natarÉlis viláa ráerőszskolEi' Á szervezetet azonban meg kell tisztí_
táni az öntudrt ily Írrasas szintre fejlesztéEe elótt bekerült 8zennyező_
déstől is. Ezt a tisztÍtást szolgália az alábbi gyakollat:
16. Ábra
Hrizzunk krétávgl egy vízsziltes vonslat a faha oly m€asan, ho8y
azt csak a magssra emelt kéz uijbegyével érjÍik eI, mqjd egy mÁsik
vo9alat i6 annál 10-12 cm_rel magasabbrs'.
Állunt néMny lépesnyire a faltól, mqjd belégzésközberr ki'zeled-
jtlnk ahhoz. Amint ajobb Iáb a fal közelébejut' n}.(\itsu} ki a téstlttrket
feszt lenül, Lazán, amíg a jobb kéz qiiai a felső vonalat el nem érik.
Eünek érdekébena bal láb sarka kissé megemelhetd. Á Yonal
eléÉsekorkezqjünk torlasztáni, majd ügsüJlk a falla a kezün-kkel,
mégpedig meglehet6sen erősen! Térmészetesen az egész gya_kotlat
alatt nem szabad megfeszíténi8om a ka't, sem a csuklót.
& ütés utá.n végezzűnk kilégzést'Erajd térjÜnk ússzr az eredeti
állásba' a fa.lüól eltrívolodr'a.
E lzéhfej les.tő tudútos léczégcra*orlatDh 87
gyekorlatot bal kézzel, majd a tdies gyakorlatot
_ -Ismételiük meg a
lúromszor_négyszet egrmás után. Közbe! De feledkezt-üqk meg a
to.la3ztásról.
Ezt a gyakorlatot minden kÍDálkozó 8l&8lommal ér l!índéEszük-
séghelyzetbe_Dwégozrük, mert nemcsat me8s'ülteti a qyálkÁsodárt'
de meg is el6zi a bajL
Gyerm€kelírek és rtót€ko<lni akaró felnótteknok e' a Lyqi6sn}or_
lat nagr hasznára vÁlik
A légés8yakorlatok általáDo8 8zabályakéDt foÉdiukel. ho9v
miDden felfelé irányuló mozgás belég?és;Lminaei útrc iránvűii
kilégzessel jár egyutt. Kivétél er66Ili a szaMbÉt
_
IficYMÁszÓ ÚczÚs
. .He$.mászásra 9já.nlok még es/ gya]$rlato| mely Drsl se8ítgéget
Jelent' olyennyira. ho8y az er€dményen el fo8r'J ( c8odólkozli.
Felfelé menetben lökésszeríIen, de hosszú belégzéssel a léÉ.ek
ütéméb€! vegyÍlik levegőt a, orron át, m4jd a lehetó tegróvideüb Íd6
alatt alaposan iirítsük ki a tüddnkét az orron, de f,a szítkeégét
érez'ük, esetleg a szAion át.
- _Iéf€lé
menétben lökés8zerúeü' de ho$zan és alaposaD ég íttemeson
lélegezzünk ki, roüdeD de €f6teliesen lélecezzüDk be. A belé.'ést
-
végezheqiük esetleg a sdion át, de a kilfuzési clsk az orro[ kere;ztüt.
A fenti lé8zéstípusbegyakorlásÁval ég alkalmazáeával g]IeDa!
s'2mélyek is válLlkozhatnak hegymásásra
GerincAyokorlotok
A következ6 részben a Mtgelincet fqile8zt6 é8 a mlikodését helreát-
ütó gyakorlatokról lész s'ó.
ELsŐ GEBE{ccYÁxoBIÁT
Ül'unk le törö}ulésbe, laán, ke&€s€D, mq|d ves8uk tér&! ma8ullot'
--
Utáa.a ismét üldhel}zetbe térjünk vissza. Ismétéliílke't többs'ö;, a.Dúg
köDnyedén nern m€gy' A köDhyedség bekdvet}eztéj8 nem t<eu ígyetni á
légzésre' mivel a tulq|donképpeni 5/akorlet csak ez-után kezd6djic
. v€ssük_térdre m&gun}at' nl{id kercs'tezzttk lorjaiD&at e bllto!,
közben lélegezzi.ink be. Engeqiük ú86za Ínegu'tkat a sarkokra, rn"nid
 I

A Wzés grógyító hatősa Ér zéhfqi ks z tő t u doto s Wzéqyoho r I aío h

I

i mecemelve léleeezzűnk be. A torlasztás mívelet€ alatt a k$okat

torlasszuk a lél€gzetet, közbeD hsjouunk annyira előre, hogy az.orr folv"em&tosan hiirtst't} b€ aÚyira, hogy orru* vagy állu} a tal4jt
vag az áu a íöB;t érintse. Á kiinduló helyzetbe törtÁnő visszatérés éri;t€€. de a ti'rz; 8ehol se érjen a íöldhöz. A t .t sí'lyát a léleg'étlrek
A kilé@é'követ'kezik. mlg ar eredeti helyzetet
'btt
-ri s' elcsúszott csigolyákat üsszaállltia a reDde3 keu vióhie. Ezután a ü8szaemelkodéÉ alatt,
" -&-"1"t
r'.i"rrt re_.'tcv rolozoaik a qerincvelő múklxlése. Ha csigolyagöIbÍtletek
léLgezzü* ki.
felvesgzük, 'szeri-Dr
Tetszés ismétélhet6 gyo}orlÁt, azoDba! ezt rem 8'abad
i" t o" o"cvob6 türelme! és hosszsbb gyq-korlást igéuyel a
I
"l-o"r._.t túlzásba vinni, mivel csak 8tkor várhatunk et€dményt' b! az okÚtt'
úlies belvreÁllÍtás, éi dgyelni kell arÍa is, melyik olda'Ira ferdúlt & eI6 e léqzégdel ecyüttműkiidiL
óinc. A'súlyt' a másik ólda}a kell ez es€tb€n helyezni' A gvalorlat töÍébtés elsciát(tását'al elérheiiü}, hogy a torlaEztás
ideie;htt kéDeEek lesztrok ákár bámm karhajlÍtá8t is tégezEi.
Éztkovetháti az úJl. KENGURU HELYZET

17. ábta

MÁsoDIr GERINoGYAKoBLAT

19. ábra

TámoEa3suk a maEunk meltett elhelyezett kezekkel a t$t€t.

Lelepözzüak be o6'ben a t Ethelyzetb€n, Úqjd 8 torl,a8ztáÁ elatt
szökiü;k Mromszor egymá6 utárr olyan magaara, AmeBnyiÍ€ crak
Ieheiséses. de úgv' hoqy minden elrwaszkodÁs után az ábra ezerbti
hetvzet"be érkeziiink üssza. Ezután álIu''} íel' piheqjo} ki Íüa8rrn-
kai lélegezzünk ki, mqid többsár eg!.máE utá! e pibonó hel}'zetb€!
be_ és }jlészést végezzii''} (4-e8 ütemb€D).

18. ábla IiÁRMADIr GERINoGYÁroBL1\T

TérdeliüDk le. belyezzilk mindkét kezÍinket magunk előtt a ftildfe' Á.lló tpsthelyzetbetr helyezzük kez€inket a c8íp6lqe, é8 léIesezzüD}
Nvúit€uÍ ki bálrafeié a lábeiDl€t annyirA. hogy a test a kezeken és b€. Mqid o' toilasztás alatt felváltvé ütögessílk a 8a..ku.D.kát a fark_
a ie6lrii}'egyete" nyucodjék, a t(jÍzs szabadon lebegjen' A tbJet
klssé
 A Wzés gyógyító hatása
csontboz vasy a combokhoz, utárrs lélegezzttnk ki. Többször ismétel_
t9, fel alÁjárldlva, különlegesetrjó hatástl a gyakorlat. Ne fi8lleliünt
közben arra, hogy hol ér az üé$ mert minden bizonnyal az óhljtott
20. óbra
legkedvezőbb bely le8z az. Iény€geE, hoBy a gyakollatot nyugodtA'l'
lla;án, el€ngedett€n Yégezzük, ne feszítsÍtk az i'mokat, mert a hatÁ8
ellenkező lesz, é8 pihenés helyett elfÁradunk.
Ez a gyakorlat me8tanít erre a MÁZDAZNAN _áltál hildet€tt
iga""agő metv w wwaooTÁN ÉsFoqÁDD A
ööi-dciÉÁrÍIdóÁm,ry, Ákxon unonN ;ÓL TÖBTÉNIK A
""6ti 'rueneo.l
SZiMODRA."
Ezt s' iga'sáspt b€látni jobb kés6n' mint soha!
A test bénullsógónok élesáése
A léq'éggyakorlatok elsősorb!_o á' idegek fejtesztésétsegÍtik el6 e8yrészt
azzö, hó elegpndö oxigénnel látják á azokat, és a keletkezd boÍrrlástér_
méke'ket-biánÉa]anul elvez€tik, másrégzt ázzd, ho8y minden idegsejt
megkapia a torla8ztá8 ideje atatt az.kat a kozmikut intelli8encir'iDÍor_
maciókat, melyek a hetyeo mllködésbez etengedhet€tlenol szÍik6é8es€k
Mint tudiuk, az idesm{lkiidés villamoE jelenrég€keÁ alapul, nagyoB
fontos téMt' hogy villamos-elekkomo6an múködőképes legyeí oz
egész rendszerün}. Az etektromos vezetőképesség szempontjából
ÉftéhfaiLesztő tud'atos léazéwdhorlatoh 91
rendkí\tl fontos, ho8y az idegtendszer fejlett legyen, hogy az alköz-
pontok, az idegdúcok kiÍogástálan felvev6 és kspcsoló-er&ító képo8-
séggel rendelkizzenek, volamint a ve6ztesé8ek€t Gzivárgó áramolo
minimá.Iis színt€l tudjuk taltani. Ez utóbbi sz id€gek jól szig€t€lt
Állepoüát kívóqia meg, va8yl6 a 8av-bázis e8yeDsí'ly mildeD}ori lúgos
szinten tgrtásit G Vzeiet szintjétr 7'0-7'4 közöto' és azt hogy
elegend6 teljes értók'ú, táp€gész olqioB m88ból !yért' tóbb6'óróseD
t€liietlen olqi legyen a szewezetben. Ez s zsÍrtÍprrsképeg 8z id€gEénd_
szer sziget€léséi kell6on elvégézni'oly módoD, mint a Pvc e villa&o8
vezetékekét.
Az előbbi viszont feltétel€zi, hoBy az id€gdúcokjól, illetve egyálblán
működjenek. Á MAZDAZNAN táníuÁsa szeÍint az embernek 72 000
idegdúca vall, melyből az orvostudomány maí állása sz€rint 250
ldeqdúc helye már meghetj_rozott. A többi vas/ megvan, vas. ki kell
feiLszteni' A tökéIet€s tésli-lelki-szellemi egyeD6úly helyteállÍtásá'
hoz és megteremtésehez szilkE€ges a lehetséges maximáli8 8zámú
idegdúc aktivizálásq.
Az idegdúcok míködésének azonban van egy ala'pfeltótale b' az'
hogy szerveink a helyilkon legyenek. Az idegek vezetőképessége
nemcsakaz idegpáLyák menéll, hanem a térben is szigorúsn megha_
bá.ozott. A szervek elcsúsáss, sü]lyedése esetén a paraacaok nem
talá.Inak célba, az idegi vezérlés mindentéppen hiMe lesz. Célszeríl
ezért gyakran végezni az alábbi 8yekorl6tot, melynek cé]ja o sz€rek
visszatoloncolása eredeti helyokre, ho8y az e]Íeldült és lesüllyedt
szervek felemelkedenek, és a hel)'ilkön iE maladigrtd(
Ekkor meger6södik szervezetünkbelt az elektrizmus' ereje átt rjed
a szervekre, és azok helyes€D végzik muDkájukat.
szediiik óssze magunk t és tevékenykediünk' ol{u} íel tagjaid<
és szervezettlnk beíulMgát, hozzuk mo'gásba tagjíiakat.
IéIegezziir:k m€ aklor is, ha az f4idolmas! Az elsstlyutt ttld&záT'
nvakat is mozpásba kell bozni.
"
Keressünk' ÁaglDlgrgk kemény 6zil@i elÍogLeltúgpt is, ami nem
e6/oldalúan fejleszt, banem mégmozB&qj8 mi.uden tÁ8uD}at. Ha sok
a' időnk, me.jünk el azokhoz' akik még lem ta_Eultó.k meg ez
aLapiga'ssgokat, és tánítsunk náluk s 6zíkai volórÁgban épp ú8y'
mint a gondolkodá8ban. Mutassulkjó Éldát.
Ne íeledkezzünk meg atról sem, hory vá.ltogassuk gűrún a té8ti-
szeuemi elfogla]tsagokat. I8merjük lneB sz 6si !óm!i szélt Dcíót Á
váItDz&tosság gy0nyórködt€t!", és alkalnazzuk i8.
Azon t stréazek' melyeknek az idegdúcái még képesek kellóen
összehúzódni és kitérjeszkedni, fogékonyak a sz€llem paralc.&ira. Á
 A Wzés grógyító hatose
kit€fjeszkedni nem képes idegcsomók azonban a par9ncsok végreh8j-
üÁ'sára alkalmatlanok' bénultságot okoznak. Helytel€n voln8 azonban
olyáll következtetés levonáaa, hory a szellem tehetatlenné vált ezál-
tal, csak a t€st Áem tudjs a vezéIléstfogadni. Ki kell t€hát a b€n\rlt
Észekben az elektrizmr'st fejleszt€ni. Erre esyedül a légzésképes!
Mégpedig az a tudatos lfuzés' amely a bénult tá8okba küldi a vért'
és ezúton elektroFos töItégsel láía el az idegdícokat.
AZ OS SZES B EN ULTSAG. BARM ELY ALAPON KELETKEZ ET'T
Is: A TUDAT19 LÉGzÉssEcÍIsÉcÉwl GYóGYÍTHATI! Ez
vonatkozik a fejletlen vasy megki'ta'tt a8ykép€sségekie is. Ébt€t kell
ütrni téstünk minden holt részébé.
21. ábra
Az ábra szerinti 8yakorlst végr€hqit/ísa:
EmeÜtlk fel a b8l lábunkat olyaí magasra, amenrryir€ képesek
vaEyunk' miközben b€légzünk. TorlBsztás közben mindkét kézzel
átfogva a lábszárakat, gzorÍtsuk térdeilket a mellünkhöz. Engeqiük
le felemelt lábuntat, de kiizb€n rúgiunk vele eÍ6t€lies€n Mtra' mgjd
helyezzük ússza a padlóra' mialatt elYégezzük a kilégzésmúveletét.
Folyta$uk a gyakorlatot ugyalú8y' de a jobb lábbal.
Fel Dem emelt lábÚnkkal tartsuk ma8r''r*at szilárdaE, egyenesen,
íe a geriÍcet 8örbítsük a téÍdü]rkhöz, a térdet €meliük az egyenéB
t9rtásban lévő8erinccel párhuzamoq állásba. szor8altnas gyakoflás_
6gl elérhet6, bogy a máj, a vese, a lép, a méh, a p€tefészek, a herék
és más szervek a hell'{lket ismét elfogletÁk' és jól míködjenek.
Ér zé h fei k s ztő tu ddto s légzésg! aho r latoh 98
Á gyakorliatok során kell6 égéózBógt ÁurDotbr karült rlamóly molt
máf elért oda, ho8y az önkény8'ertól való mo8ürbrdullat h Ín.8pró"
bálhassa.
Ebb€n s€8ít az ún. KATALEPIIKUS oYAKonLATl nelynok
alsphelyzetét az alábbi ábra szemléltotl.
Az önállótlanság ós a bénaEág íemc!4k l'
af!,rd r!ómÁrr' de a
nagyobb közössé8ek' az állam sámÁra ia hrlalol vaaladllhotjeleni.
Az önállótlanságaz egyikalapok, amiórt a' ól6tdl lDlr la lótro tudott
jönni' elhi telve a fu{rsada lom önálló 8ondolkoilfurr n.m kaPor o8yede-
ivel, hogy éppen az ő érdekeiket szolgálie, bl.'Án naklk rd munkÁt,
megélhetéBl Ma má.r látjuk, hogy milyot é! mllyan llrt R'et órtt 8
"ilÁc.
Ezek a viláE iDeri tefmelését létr€hozó €lmálet k urvrnh .lhonvo-
golták a termEsit els6, az ÖNrtl'lnra&TÁs rÖnvátrÉr, a!io",
nemcsakaz ÓNALLÓTLANSAG a hiba' oEDok r'.ll.ntat!' . túlhs,i.
Ás, az ÖNZES is súlyos bt hoz_ az qgy{nrt la r tln drlomro.
Mi n dkettőnek ÁL kell alakulnia ÖNÁLl',oBAGcA h. r HrÍy.lÍt'dér
ti'rvénye értelméb€n hsladni a_kar az emb€rl!ót. A' .tylh próbak6
éppen ajelenkor nagy dilemm6a, a batálom kérdó.o' c.ups önÍ|nÍtór
az, ha égyesek szt képzeük, ho8y hatalmuk van mÁ.ok folotL E' crak
onnan adódik' ho8y mások pusztr önállótlrDsá8ból - mort ort€
nevelték őket - alárendelik magukat egyer€kaok. Ez bekápzeltaóg'
ez & hatalom trem létezik, ez csak az akatatg]ro!8oíé8 kÍfqjé'6dós€'
és az elektrizmus hiányo8 teÍmelésénnyus8'ik. A logtöbbon goldolet
nélkül, tétlenü.l lézengenek, jóllehet minden'ki csíln8 a! óloto!, a'oD-
ban akaratereje Lincs eldteremteni s feltét€leit' mggvódoni masÁt a'
éIetére törőkkel szemb€B.
Meg kell védeni ma8unkat az idegeu befolyásoktól. Erro & 8yűjté8'
a koncentrÁció a legbiztosabb védelem. Milden 8yógyulás' ami ide8pn
befolyásfajött létle, ctak látszatgyógyulás, mert s' ember Í6 er6forrÁ-
 A tégú|qyógyító hatósa ÉÉéhfai
tesztő tudatos légzésgyahofl.atoh 95

sáDak, az al€ratának, öDÁllóságának kárára tófténik. Ha az skaratot Egye8 gyermekek nóvekedés€Áek pI. éppeD a geriDc elmérevedése az
meggyen8Íti' alárendeli másoknok, akkor az ember az áltslános akadalya. A kataleptikue gyakorlat ol{a a fe8zültség€ket a gerilc
béDültság állapotábe zuhaD. felszabadul a Dyomá8 alól' t€hát a további fqil6dé8 .kadÁLyai élháitlDok.
EnnJk az aló'rendeltségi áIapotnsk a lébehozásábsn rrogy szerepet A lé8zéshatalma az életszéllem, mebl milket a2,uarúgbúelaezot.
játszik
. -
a félel€m, a félelemgerjesztés.El keu hit€tni az efrbereHül,
l hoBy bet€ge]q hos' Eem tudnak magukon segltaüi, hosr az egyedilli
segÍtséget8zÁrnukra egy lélekt€len szervezetnek tönén6 alárendelés
jelenti, é6 úál|.is előállt & kezelhet6 tömeg, &elynek vére és energiái_
l: nak elszívása áráD esresek fetemelkedni kívánnak.
I onállótlArr emberek szeretnek sokat b€szélni olyan dolgokról, amit Hs komolyaJr vesgzük e 8yakorlatok4t' a M^ZDAZNAN em€ örók
e8yáltalán nem éft€nek. vitstkoznak, felheviilnek, bár közbetr azt értékűtánításait' hamalosalB rájtivünk arre' hogy nem létezik s.íló.
s€m tudiák, mifől b€Ezélnek. let, csa} szeretet van, mert ISTEN A SZEBETET. Modárjuk mqjd'
1.
Hogy a hatslom em€ kópviselőinek sz€reÉt és helyzetót megéItheE- ho8y s IégzéEált8l megYáltozik az eg&z életfe]Ío8á8unk és életszom_
3ük' végezztinkel es' kísérletétöDmagu]rk, emit óllítola8 csak nagy léletilnk' mégértiÍtka sq'Át t rmészeHrtrket' és ö8szhq.Egba tudud(
batalommal rendelkező, rendkívÜli erqjÍi tlipnotiz6rok túdnak eIú'_ azza.l kerülni.
g€zni. I$' meggyőződhetünk s-rrol. hogy nincs külöDbEég a tömeg és Megtanuliuk felismerDi a' dolgok4ü valós ala\jukba!. Eld@r a
az egyéni hipDózis között. mindnek u8yanaz az alrapjs, a' önállóthtr_ Természet egészénmá8 formábarr jeleoik meg el6ttü''}' milt eddig'
6á9' mellyel a hiszékebygég iE egyittt iár' mert a nagy öss2€ftlggés€k megórtésébe! i8 jelént& léÉseketten
Á gyakorlstol s köv€tkezőképp€n b4jtsuk vé8re: tü'k.
Feküqifu} ket széI(úJnla vagy zsámoly közé úgy, h€y az e8yik
ponton a sark8in}, a má6ik poBton a fej Eyugodiék, közben a test
tóbbi ré62e sz5ba'don lebegjen. Hogy a szék kaÍfáje ne dyoÍrÚa a tárkót,
es/ kispárDát vaay kendőt helyezhetüD.k alá
_
IéIe8€zzilnk}e mélyen, ha8yjuk a kezilbket a mellÜüön vagy két
oldalt!üeEni. Ezutál torlassiuk a levegőt, mialatt tartsuk meÉven,
kinyqjtva s törzset. Üey foÁju-k táIálni' ho8y ezt a csodás gyakorlatoi
még a legyeDgébb 11ő is b€ tuda mutátni' U8yslis minden áiébgzésen
múlik. Ha az ember a légzéséttorlaszÚs, alélkül viselbet ierhet'
hogy azt.érgzné.Egyedü] a légzésaz' ami ezt a csodát elvégzi. Ezt a
1i
MEREVITo v9gy KATALEPTIK U s 8yakorlatot legiobb reggel végez-
ni, kezdetbeo csak egy peIcig merevÍtve meg a téstün}et. Á gyakoitat
sol.á! az izmok ú8y megerdsödnek, hogy komoly teIhekea_b8zülk
kép€6ek a té6t€n megtártani anélkül, hogy ecyáltrlÁn éreznénk.
'EzNem ez sj€lent6sé8€ azonban a gyakor1atnik, €z csa.k érdekesEé8.
a s/akoflat 6sr€gi, a gerinc, az egész t€st izmaiDak érősÍtéséÉ
62019ál, ami ez éIcsúEzott csigolyákat a helyére juttátja, ísl a gerinc-
velő ismét heb/esen tud működni. Ez a slokorlat a le8ti'bblmber
tár}ójánál fennáIó nyomást is maradékt4lanul megszúnteti, és az
egész ideg'etet f6s2téleülté te62i.
e
I
A ,égzée gyógyító hat'fud

FEtHAszNÁtT lRoDAtoM

A.z I.' trI' és Iv. kötet 6zerkeszté8e Eorán felhaszDált iroitalom:

Ih. olúb-KÁnai-vadnai:
ErÍl3t Glrnt4t: G}tg}'ító táplálék
Udo n oy€lt!ék€iDk tÁplÁlála
'éub!ic}:
Budor BreüÁ!; sok bét $ó8 begelőtlsé
Ebba Waedan& Gyósanódok
soha tóbbé leuttla
Mati6 T!€bén: lst n patik{ia
EdDuld s*kebr Kormikus biblia
Dr. Bucs&ryi Or-uta: Termé€'ét 6 tádárko4á!
z€léayÁ} JáDo€: Gyó8ynövéDyek
Bicséldy BéI& M!.k!obiotikÁ
D!. Birc}her-B€n'6f: !'oradarotn a táplÁlkozÁsban
D!. O. Z. .4- HrDisb: EtlÁb éB s'd<ácskölw
D'. Mátyá! Er!6: zéolitjl!dlyok
D.. Jélll-Pien€ láblan hy: A fáÍÁdtsáa lesl6zás€
Dávid Gyur& Ego 3um €go
Bicsérdy Ból& A réfor él€tmód prospéctulg
MAZDAZNAN: Öndi.aDB'tika
MÁzDÁanAN: Miri6Éa!
MAzDÁzNÁN: Lé€2é6t!ll
MÁzDAZNÁN:
MÁzDA.Z},IÁN: ÓlrryósyÍnrJd
MAzDA-ZNÁN: TÁplÁlkotá'tan
MAzDÁ-anÁN: HaYi tánácsok
Ih. shéltoÍ! tIdnis'eÍ'kornbinációk
D!. ShettoD; Hebes úptá'lkozás
T. c. ErÍ A alilamiku! aét plogmmja
téu}émia
P. Schmidh Á' élet 3ámfóbi6a
Dr. Koltla GyóÍg],:
Dr. P€tÍányi o''ula: Belryó8yáltáti dia8noó'tiká
T.Dgr Harard: A tépláIko'áB
Dr. Pados Gyula: ElhÍ'ós' koleszted!:..
Rö.k Cyrla: A té!trÉszetgyósdényezői
Róck Gyrla: TemészéiéÉ há'i 8yógykúrák
98,-Fr

Az ólet titka, az óletreJtvény megoldása

nem az imok, halrom az lder és n ri87rendszor
erejében ós annak hatÁrtalan kéir966ó8elben
rejllk. A légzéssél'a helye8' tudato8an
alkalmazott lé8zéB8élloozünk képesek
- lehetőségeink határain belűl - sz agyo't,
szellemünk materiális közvétítőjét a legmagasabb
íokla' emelni, é8 íg.y eljuttatni az emberislget
tudá8unk 6égít6égévél a szerététós a Mk;
gondolatána* elfo88dásához.
A
TERMÉszETES ÉLETMÓD
6orozat kötétél:
Ferenceik rstván:
Betegség ée fáJdalom nélküli élet
EgéEzBé8esétkezés
(meglelont)

Szőke l,eJosl
Egészségkírosftó fddsuEárzáaok
és kivédéeük tehetősógel
(meglelent)

Ferencsik latván!
térmé8zetesél9tmód étolei
Á,
Evsza}ok szerlnti étrendok
(megielent)

!'eronceik István:
Iriszdlagnosztlka
szervézetünk a azem tükrében
(olőkészütetben)

BloGRÁF