n é p s z e r ű T U D O M Á N Y O S h e t i l a p

FŐSZKRKESZTO:
OH. CSŰRÖS ZOLTÁN

III. ÉVF. 1. SZÁM

19-18 J A N U Á lt 4

ÁRA: 60 Pl'LIj.
Ifluí SzáuAUtoUbát:
K apunk-e tizenháromszor fizetést? Q 'f ú l az uránium on © M iért nincs papír ? © Pillan­
gók a hó alatt © A szovjet óriás izmai © G ondok a magyar gyapot kórül © M iért állat
a zsiráf ? © L iliputi robbanóm otorok © A halhatatlan könyv © N aponta ezer autó

SZERKESZTŐI
ÜZENETEK
E ln é z é s t kérünk
azokért a m agyarázó képalá­
írásokkal kapcsolatos hibák­
é rt és hiányokért, valam int
a kim aradt képekért, am e­
lyek, különösen az ünnepi
kettős szám ot, elcsúfították.
A szerkesztőség átszerve­
zése, am elyet elsősorban az
illusztrációink feljavítása te tt
szükségessé, rem élhetőleg segí­
ten i fog a bajokon.
E zú to n m ondunk köszöne­
té t azoknak is, akik felhívták
figyelm ünket ezekre a bosz-
szantó visszásságokra.
, *
>Buta felelet* k ö rü li v ita . Több
olvasónk k ü ld ö tt kifogástalan v á ­
la s z t d r. S akkm ester á lm a elm ü
kérdésére, am ely m eg állap íth ató -
lag hiányosan v o lt m egfogalm az­
v a. A kérdés feltevéséből k im a ra d t
»de m indig m ás szinű kockára
kell lépnem *, vagy ehhez hasonló
feltétel. E nnek h íján tényleg
olvasóinknak igaza van, szám ­
ta la n m egoldás ta lá lh a tó . K ö­
szönjük a közrem űködőknek,hogy
válaszaikkal h o zzájáru ltak a kér­
dés tisztázásáh o z.
Egy kéréssel fordulok Önökhöz,
hogy nem ismernek-e olyan m űszaki
könyvel, amely a sínen fúró gépek
úgym int gözmozdonu, motor, villa­
mosmozdonyok, vagonok pullm ann-
kocsik stb, részeit m ű sza ki rajzok­
kal m utatja és magyarázza. H a tud­
nak ilyen könyvet, kérem szépen a
szerk. üzenetekben közölni velem.
H a pedig nincs ilyen könyv,
honnan lehetne ilyen rajzokat
szerezni?
N ém et nyelven H ü tte , francia
n y elv en L á H a rp e a elm e a kér­
déses m űszaki zsobkönyveknek.
D. V; H angony. L apjukról m ár
régebben hallottam. F alunkban is
jár többeknek. Egyszer alkalmam
volt elolvasni, az egyik számát.
Nagyon megszerettem. Azóta m in ­
dig azt kerestem, hogy hol olvasha­
tom cikkeit. M ost m ár szinte el-
maradhatatlannak érzem. M intha
csak nekem gyártották volna. R á­
találtam benne az én újságomra.
K ülönösen szerettem olvasni azon
cikkeit, amelyek a felfedezett új
anyagokról szólnak. A nyagi hely­
zetem nem engedte mea azt az élveze­
tet, hogy meg is hozathattam volna.
A z újságárusnál ugyan m indig néz­
tem, de csak két számot tudtam
megszerezni. M ost azonban már
vége az iskolaévnek, s az évvégi
futalomdtjamból elsősorban e lt­
akarok fizetn i kitűnő lapjukra.
Kedves soraiért köszönet. Levelét
elintézés végeit áttettük a kiadóba.
o
M ost, a m ik o r a m ásodik évfolyam a vége felé közeledik és
|a k arácso n y i szám m al a végéhez is ér, engedjék m eg, hogy p ár
szóval én is v é le m é n y t m o n d h assak a lapról.
A m ikor m ásfél hónap tá v la tá b ó l v isszatek in tek a m u n k á ra ,
Ia m e ly e t fo ly ta tta m , be kell v a lla n o m , hogy részben sik erü lt az a
m u n k a , a m e ly e t v á lla lta m . N em önzésből beszélek, m e rt ez
nem célom , ö rö m m el m ondhatom , hogy sik erü lt a zo k at az erpd-
[m ényeket elérni, am elyekre sz á m íto tta m . A m ikor először m eg­
k a p ta m a t . k ia d ó h iv a ta l levelét, m á r a rra g o n d o ltam , hogy'
fogom a ró m b íz o tt fe la d a to t m egoldani. N ehezek v o ltak az első
lépések, de a m u n k a m eg h o zta a gyüm ölcsét. Az v o lt a célom ,
m in t az ö n ö k á lta l sze rk e sz te tt É le t és T u d o m án y . Ú gy a d iá k ­
ság n ak , m in t a ta n á ro k n a k nagy' segítőtársa a k a d t ebben a
lapban és e z ú tta l is m egköszönöm a z t a sok érdekes és főleg
értékes cik k et, a m e ly e t a k é t év folyam án v o lt szerencsém ol­
vasni.
1948 c e n te n á riu m i év lesz. M indenki a rra tö rek szik , hogy
m inél tö b b e t, jo b b a t p ro d u k áljo n ebben a z évben. É n is a rra
fogok tö re k e d n i, hogy a jövő évben nagyobb sik erek et érjek
el. M ár m egvan a z a la p , Csak építeni kell. N em önzés a célom ,
hanem a z , hogy m inél tö b b en ism erjék m eg a la p o t s ezáltal
olyan értékhez ju ssa n a k , a m e ly e t nem tu d elvenni sem m i,
csak a h a lá l. F . I . tanár, Kaposvár
Szivünkből szólt és h ely ettü n k , köszönet érte. E lőre, to v á b b
a ponyva és a m ocsár ellen. A z Élelés Tudomány
4. szám ú keresztrejtvényünkből a függőleges 14. és 22. sor m eg­
határozása, sajnálatos módon k im a ra d t. Függ. 14. H íres m ecset.
22. II. évfolyam 30, szám ban m egjolont egyik cik k ü n k elm e.
*
8. sz. K eresz tre jtv é n y ü n k helyes m egfejtői közül sorsolás
ú tjá n d íja t n y e r te k :
M egyeri L ajos, B p ., Gondol A ttila , K isp est, P ed k ó Im re
tan u ló , B p., H u sz ár Istv á n , L á b a tla n (C em entgyár), B á ta i Ist­
v án , pécsi P iu s in té z e t, M áté G yula ta n u ló , S zo m b ath ely , H o r­
v á th Im re , V isegrád. Csikcsz L ajos népisk. igazg. C sanádpalota,
M arkó József ta n ító , K elcbla-V itéztelep, S chreincr F eren cn é,
Csepel.
A k ö n y v ju ta lm a k a t postán k ü ld tü k .
E L Ő F IZ E T Ő IN K , H IR D E T Ő IN K
e b / a s ó iu lc s z iv e s ( ig y e U M c !
A k ia d ó h iv a ta l c ím e é s te le f o n s z á m a m e g ­
v á l t o z o t t , e z e n t ú l : V I II ., M ik s a -u tc a 8.
I . e m . T e le fo n : 2 2 4 -2 6 0 , 2 2 5 -2 9 5 , 2 2 5 -2 9 6
Felelős szerkesztő: Mariska Zoltán. Felelős kiadó: Palkó Sándor.
Szerkesztőség: Budapest, VII., Erzsébet-körút7. Szerkesztőségi órák
hétköznapokon, szombat kivételével 2—4-lg. Telefon: 224-260.
Kiadóhivatal: VII., Míksa-u. 8. I. em. Telefon: 224-260, 225-295,
225-296. Csekkszámló: Budapest 4236* Előfizetés nogyedévre 7.—
forint,, félévre 14.— forint. Egyes szám 60 fillér. Kéziratokat nem
őrzőnk meg. — 477034. Az Athenaoum mélynyomása, Budapest
Felelős : Gorszky Tivadar igazgató.
 I
A két világháború közti időszakban nem ­
zetközi összejöveteleknek* tanácskozásoknak
sokat v ita to tt problém ája v o lt a n ap tár-
refo rm . Ip a ri és kereskedelm i érdekeltségek,
a nem zetközi Csillagászati U nió, a földrajzi
társaságok kongresszusai, egyházi konfe­
renciák állandóan foglalkoztak a kérdéssel
és különböző javaslatokat terjesztettek a
Szentszékhez és a N épszövetséghez a n a p tá r-
refo rm s a h ú sv ét rögzítése érdekében.
A Szentszék m á r 1924-ben k ijelen tette,
hogy a h ú sv ét rögzítésének nincs dogm a­
tikus akadálya, m in th o g y azonban az Egy­
háznak négy és félszázados hagyom ányáról
van szó, előzetesen egyetem es zsinatnak
kell az ügyben vélem ényt nyilvánítania.
A N épszövetség forgalm i és technikai b i­
zottsága 1923-ban albizottságot (C om ité
spécial d ’étu d e de la reform é d u C alendrier)
k ü ld ö tt ki a kérdés .tanulm ányozására.
A bizo ttság a N épszövetség tagállam ainak
korm ányát, a gazdasági, tudom ányos és
egyházi érdekeltségeket felszólította a reform
ügyében való állásfoglalásra és javaslatok
tételére. 1924-rtŐl 1926-ig h áro m ülést ta r ­
to t t s végül részletes jelentést te rje sz te tt
a N éps?#vetséghez. N em kell különösebben
hangsúlyoznunk, hogy ennek a szervezetnek
gyerm ekbetegségei ekkoriban m ár oly kró­
nikussá; váltak, hogy a refo rm ügyét is
elaltatták. E z azonban nem v álto ztat a
tén y en , hogy a n ap tár gyökeres átalakítása
a m indennapi élet egyik legfontosabb p ro ­
blém ája m ost is és rem éln i leh et, hogy újb ó l
szőnyegre kerül, am in t a nem zetközi kap­
csolatok norm alizálódnak.
M i teszi a reform ügyét annyira sürgetővé
és aktuálissá? H ogy ezt m érlegelhessük,
elsőben tisztáb an kell len n ü n k a n ap tár
rendeltetésével. A n ap tárn ak az a feladata,
hogy a polgári élet céljaira az id ő t m ód­
szeresen m eg állap íto tt szakaszokba ossza és
előre kijelölje a m u n k a-, pihenő- és ü n n e p ­
napokat. F eladatának te h á t csak úgy felelhet
m eg, h a a gazdasági élet igényeivel, követel­
m ényeivel teljes összhangban van. A reform
szükségességét csupán az az egy té n y iga­
zolja, hogy m ai n ap táru n k 1582-ben szüle­
te tt m ég, azóta a gazdasági élet segéd­
eszközei, a term elési m ódszerek, á technikai
s kereskedelm i berendezések olyan óriási
m érték b en fejlődtek, hogy a négy és fél­
százados’ n a p tá r használata állandóan ko­
m oly zökkenőket okoz.* T érb eliíeg s h atás-
körbelileg az egész világra terjeszk ed ett ki
az élet, időbelileg pedig távoli kontinensek
váltak szom szédokká.
A n ap tá r csillagászati elem ekből alakult
ki. A z ókor leg tö b b népénél az a felism erés
v etette m eg a n a p tá r alapját, hogy a H old
változatos alakjait (fázisok) 29% nap alatt
ölti fel. Ázsia sok n ép e te h á t 29 és 30 napos
holdhónapokkal m érte az id ő t, a 12 h o ld ­
hóból álló év v o lt a h o ld év (lu n áris év),
am ely 354 napból áll. E n a p tá r súlyos
hibája v o lt, hogy az évszakok 33 év alatt
végigvándoroltak rajta.
A N ílu s folyam i«kultúrájának népe v ette
először észre, hogy a növényvilág élete,
vagyis az évszakok ciklusa a N ap n ak az
egyenlítőn való átlépéséhez, te h á t a tavaszi
és őszi napéjegyenlőséghez igazodik. A ta ­
vaszponton két á tm e n e t közti időszakasz
a n a p év (trópikus év), am ely ponto san
365-2422 nap (365 31/126). A m ely nép ehhez
igazodott, p o n to san tu d ta , m ikor kell a
m ezőgazdasági m u n kálatokat elvégezni s
nagy fölénybe k e rü lt a h o ldévet használó
szom széd népek fö lö tt. E z é rt állam i tito k ­
ként kezelték a naptárkészítés szabályait.
A róm aiak nap tára, m in t a lu n áris n ap tár,
29 és 30 napos hónapokból állo tt, de a 354
naphoz egy n a p o t hozzácsaptak, m e rt
babonás h itü k sz e rin t a p áratlan szám sze­
ren csét hoz. A lu n áris és szoláris év- k ö zt
fen n m arad t 10 napnyi és ném i töredéknyi
különbséget úgy egyenlítették ki, hogy
m in d en k ét évben fe b ru á r 23 és 24 közé
szökőhónapot ik tattak . A beiktatás a főpap­
nak (P ontifex) fe n n ta rto tt jog volt, ez
azután szám talan visszaélésre vezetett. A
főpap aszerin t, hogy a konzul hivatali évét
m eg akarta hosszabbítani, vagy n em , b e­
ik ta tta , vagy m ellőzte a szökőhónapot.
Julius C aesar idejében m á r h áro m hónappal
té r t el a n a p tá r a tavaszi napéjegyenlőségtől.
Ju liu s C aesar Sosigenes egyiptom i csilla­
gásszal k észített szabályozása a trópikus
3
 évet v ette alapul, am elyet m egközelítéssel
365 1/4 n ap n ak v ettek , te h á t négyévenként
egy szökőnapot ik ta tta k .be. A h iv atali év
k ezd etét jan u ár i-b e n állap íto tták m eg s a
p á ra tla n h ó n ap o k at 31, a p áro sak at 30
haposnak v ették, fe b ru á r kivételével, am e­
ly e t 29, szökőévben 30 n ap b an állap íto ttak
m eg. A u g u sztu s hiúsága m eg b o n to tta e z t
a h a rm ó n iát. A ró la eln ev ezett hón ap csak
30 napos v o lt, eggyel kevesebb, m in t a
C aesarról elnevezett júliusé. E z é rt hozzá­
c sa p o tt egy n a p o t augusztushoz s hogy
h áro m 31 napos h ó n ap egym ásra n e követ­
kezzék, a szep tem b ert egy nap p al csökken­
te tte . A fe b ru á r ily en m ó d o n 28 napos
h ó n a p p á v ált. E z t a h ó b o rto t m ai napig
sínyli n ap táru n k .
A júliusi év csak d u rv a közelítés a tró -
pikus évhez, 11 p erc 14 m p . különbség van
köztü k , am i 128 évben egy nap h ib á t okoz.
A 325-ben ta r to tt niceai zsin at úgy seg ített
a b ajo n, hogy a h áro m n a p o t kitevő h ib á t
kiküszöbölte. X I I I . G ergely koráig a h ib a
10 n ap ra szap o ro d o tt, 1582-ben a tavaszi
napéjegyenlőség m árcius 11-re esett. A pápa
h íre s b révéjében elren d elte, hogy 1582
o k tó b er 5-ike u tá n ok tó b er 15-öt írjanak.
A júliusi n a p tá r szöktetési ciklusa 400 évben
h áro m nap h ib á t adna, a z é rt a G ergely-
refo rm elren d elte, hogy a 400-zal nem
o szth ató teljes évszázadok n e legyenek
szökőévek.
A n a p tá ri év hib ája ilym ódon m á r csak
28 m p ., am i 3323 év u tá n tesz ki egy teljes
n a p o t. K övesligethy R adó, a legkiválóbb
m agyar n ap társzak értő szám ítása szerin t
tö k életes szöktetési re n d sz e rt adna, h a 128
év a la tt, am elyben 32 szökőnap van, egy
szökőnapot kihagynának. A h ib a ekkor egy
századon b elü l egy m p ., és 100.000 év ala tt
sem te sz ki egy n apot.
A G erg ely -refo rm o t M agyarország az
elsők k ö zt fogadta el (1587). N ém etország­
b a n a p ro testán s állam ok csak 1700-ban
fogadták el. A görögkeleti országok, Szovjet-
oroszország, a balkáni állam ok, T örökország,
In d ia , K ín a és E gyiptom az első v ilágháború
u tá n fogadták cl a G erg ely -n ap tárt.
M á r m o st felm erü l az a kérdés, m elyek
en n ek a n ap tárn ak a fogyatékosságai és m ik
teszik in d o k o lttá a refo rm o t?
A z első nagy fogyatékosság, hogy az év
nagy szakaszai, a hón ap o k nem egyenlő­
szám ú n ap o k at (30, 31, fe b ru á r pedig 28,
illetve 29 n a p o t) tartalm az. A negyedévek
sem egyenlőek, 90 (szökőévben 91), 91, 92
és 92 naposak, a félévek hossza p ed ig 181
(182) és 184 nap. T o v áb b i fogyatékosság
a fe b ru á r és m árciu s hossza közti rik ító
különbség (3, illetv e 2 n ap ), am i 1 1 % -o t,
a k ét h ó m u n k a n a p ja i közti különbség
1 9 % -o t te sz ki. E z é rt az 1, 3 és 6 h ó ra
vonatkozó b é r-, fizetés-, b izto sítás- stb.
4
szám ítások nem szigorúan helyesek, nem
egyeznek az év tizen k etted részév el, negye­
dével, felével. Sok te rü le te n egyszerűen
k ik erek ített, 30 napos h ó n ap p al szám olnak.
A száraz am erikai h u m o r m egjegyzi, hogy
csak a fogolynak van állandóan 30 n ap ra
sz ám íto tt h ó n ap ja. .
A h é t n apjainak a helyzete a h ó napjaihoz
évről évre v álto zik és csak 28 év m ú lv a té r
vissza ugyanazon re n d b e n . E z állandó
zav art okoz a term in u so k b an , p l. az iskolai
életb en , ahol a tan év k ezd etét m eg állap íto tt
d átu m h o z k ö tik (szept. 4). H a ez vasárn ap ra
esik, a d á tu m o t el kell to ln i. Z a v a rt okoz,
h a a hó n ap fontos h a tá rn ap ja i : 1, 15 és 30
vasárnapra esik.
H ú sv ét vasárnapja m árciu s 22 és április
25 k ö zö tt ide-oda to ló d ik . E zzel m in d e n
m ozgó ü n n e p 35 n api eltolódást szenvedhet.
E z h átrán y o s az iskola, a kereskedelm i élet,
a tu ristaság , a sp o rt szem p o n tjáb ó l. P l. a
h ú sv é t korai b eállta h átrán y o s a tavaszi
idényruházkodás kereskedelm ére. A k ét
szélső h a tá r k ö zt a n ap p al hosszúsága 1 ó ra
52 m p. k ü lö n b ség et, a középhőm érséklet
7 ° különbséget te sz ki.
A N épszövetség b izo ttság a elé 185 te r ­
vezet k erü lt. E zek et h á ro m cso p o rtb a
sorozták. A z első cso p o rt javaslatai a négy
negyedév kiegyenlítésére tö rek ed tek . E gy-
egy negyed k ét 30-as és egy 31 napos h ó ­
n ap b ó l, te h á t p o n to san 13 h é tb ő l áll. A z
egyik negyedévnek egy, szökőévben két
nap p al tö b b ju tn a . A negyedévre sz á m íto tt
m űveletekre ez a beosztás előnyös, előnyös
to v áb b á az a k ö rü lm én y , hogy az a d o tt h ó
napjáh o z ta rto z ó h e ti n ap m egállap íth ató .
M in d e n d á tu m h o z u g yanazon h e ti n ap
ta rto z ik . A z egyik negyed a m ásiknak h ű
képe (jan u ár, április, jú liu s, no v em b er elseje
m in d ig u g y an arra a n ap ra esik).
A m ásik k é t c so p o rt radikális fogást
alkalm az. R en d es év b en egy, szökőévben
k é t n a p o t ik ta t az évbe a h é t k eretén kívül.
E zeknek n in cs n ev ü k (jour b lan c, jo u r h o rs
cadre, b lan c day, K övesligethy elnevezése
sz e rin t „ á rv a n a p “ ).
A z egyik c so p o rt javaslatai 12 h ó n ap ra
(30 és 31 naposak), a m ásiké 13 h ó n a p ra
(28 naposak) kívánja o sztani az évet. E n n ek
az u tó b b in a k v a n nagyobb tá b o ra . T iz e n ­
három 2 8 napos h ón a p b ól á lla n a a z e szte n d ő ,
am elybe egy „ árva n a p o t1* k e ll b e ik ta tn i.
H a a h ó n a p o t v álasztju k egységül, a 13
h ó n ap o s, h a a negyedévet, a 12 h ó n ap o s az
előnyösebb. A z angolszász országokban 1918
ó ta segédeszközül m á r használják is a 13
h ónapo s n a p tá rt. 1923 ó ta hatalm as p ro ­
paganda fejteg eti a ren d szer e lő n y e it:
A hón ap o k egym ásközt egyenlők, a 28 h e ti
nap állandóan ugyanazon re n d b e n té r vissza,
a d á tu m u ta l a h e ti n ap ra, a h e ti n ap b ó l a
d átu m ra le h e t k ö v etkeztetni. A hétvégi és
 hóvégi fizetések, elszám olások egyeztetése A h ú sv ét rö g zítését tö b b en április 8-ra
8 átszám ítása tö b b nehézséget nem okoz. javasolják. (Száz év átlagában a legtöbbször
M in d en h e ti nap h av o n ta négyszer té r vissza e rre a d átu m ra esik a h ú sv ét.) K övesligethy
egyszersm indenkorra előre m eghatározott R adó a z t indítványozza, hogy április 9-ére,
d átu m o n. A z ünnepek h e ti napja is m indig illetve a követő vasárnapra rögzítsék h ú s-
ugyanaz, a h ó vége w eek-endre esik, a h ó ­ vétot.
végi csonka hetek m egszűnnek. M inden R övid áttek in tésb en ez a legáltalánosab­
ü n n ep h étfő re volna teh ető , ilyenkor a b a n pro p ag ált n ap tárrefo rm lényege. A nem ­
p ih en ő m egnyúlik, a hétközi m egszakítás zetközi kapcsolatok kiegyensúlyozódásával
elesik. A 13 hó 8% -kal nagyobb pén zfo r­ a kérdés bizonyára ú jb ó l a közérdeklődés
galm at jelent, vagy ugyanazon forgalm at hom lokterébe kerül.
kevesebb pénzzel leh et lebonyolítani. D r . V écsey Z o ltá n

A uguszt.

O któber

a m e ly n e k
F eb ru ár

Március

(O
Ja n n á r

Jú n iu s
is

a d a n d ó
Szept.
•

•
Jú liu s
•

Ü J h ó ,
3
r > o
p. O <a

n é v
s Z , a

*%
••

BH *1
0 8zőkő. ■> i-p c u . V-,\
0 Á rva
év b tn - -
n a p
x\
V.-'s •'
$ s ms
á m nap U % 1
, *

1 Hétfő 1 H étfő 1 H étfő 1 H étfő .1 H étfő 1 H étfő 1 H étfő 1 H étfő 1 H étfő 1 Hétfő 1 Hétfő 1 H étfő 1 H étfő

% i
c ,
* •

0 Hétfő 0 H étfő 8 H étfő 8 H étfő 8 H étfő 8 H étfő 8 H étfő 8 H étfő 8 H étfő 8 H étfő 8 H étfő 8 Héttő 8 H étfő

•
0

• ••
I

1 5 Hétfő 1 5 H étfő 1 5 H étfő 1 5 H étfő 1 5 H étfő 1 5 H étfő 1 5 H étfő 1 5 H étfő 15 Hétfő I S H étfő 1 5 H étfő 1 5 H étfő 1 5 H étfő

• • m
* •

• •
,

\ . \ i

2 2 H étfő 2 2 Hétfő 2 2 H étfő 2 2 Hétfő 2 2 H étfő 2 2 H étfő 2 2 Hétfő 2 2 H étfő 2 2 H étfő 2 2 H étfő 2 2 Hétfő 2 2 H étfő £ 2 Hétfő

'• 1

/ ,

5
 T Ú L AZ UR ÁN IUM O N
A tu d o m án y álláspontja az
1930-as évek elejéig az volt,
hogy az elem ek osztályozása
a 92-es sorszám ú és 238-as
atom súlyú u rd n iu m -m a l befe­
jeződött. Sem a F ö ld ö n , sem
a csillagok közt n em fedeztek
fe l eddig m agasabb re n d ­
szám ú elem et.
M ás le tt azonban a helyzet
1932-ben. C h a d w ic k felfede­
zése : a neutron m egváltoztatta
az atom ok szerkezetéről vallott
addigi felfogásokat. Sőt! L eh e­
tővé te tte , hogy a atom m ag
összetételének kísérleti ú to n
való m e g v álto ztatása: a R u-
th e rfo rd -féle atom rom bolás új
elem eket hozzon létre. Ezzel
a tu d o m án y tulajdonk éppen
„ tú lju to tt az uránium on*‘. A z
idevágó kutatások az egész
30-as évtizeden át fo ly tató d ­
ta k (F e n n i, H a h n , M e itn e r és
S trassm ann nevét kell itt első­
so rb an m eg em líten ü n k ) s végül
is az u rá n iu m o n tú li elem ek héz h id ro g én m agjaival —
felfedezéséhez vezettek. D e n te riu m m agjaival) bom báz­
ták . A z u rá n iu m lek ö tö tte a
A N E P T Ű•__N_ I U M d e u to n t s kisu g árzo tt 2 n e u t­
A z elsőnek : a n ep tú n ium -nak ro n t.
felfedezése két kaliforniai egye­ íg y ju to ttu n k n e p tú n iu m -
te m i t a n á r : M ac M illa n és hozv
H . A b első n nevéhez fűződik. A E b b ő l az elem ből a b é ta ­
tudósok 1940-ben a cvclotron_ sugarak kiáram lása u tá n (2 nap
n eu tro n jait felh aszn álv a. b o m ­ elteltével) válik ki a 94-es
bázták* * az u rán iu m o t. E nnek sorszám ú elem , a p lu tó n iu m .
eredm ényekép jö tt lé tre az Elnevezése ugyanolyan csilla­
új elem , m elynek sorszám a 93, gászati vonatkozás alapján tö r­
atom súlya pedig 239. N evét té n t, m in t a n ep tú n iu m é.
arról kapta, hogy az u rán iu m A p lu tó n iu m szintén rád ió ­
u tá n következik, am ikép a aktív, alfa sugarakat lövel ki,
csillagászatban a N ep tu n u s- felezési ideje ötven év.
bolygó követi az U ran u s-t. 1942. aug. 18-án két csikágói
tudós: C u n n in g h a m é s W e rn e r
A P L U T Ó N IU M hosszas kísérletezés u tá n sike­
U gyancsak az 1940-es év resen előállított egy tisz ta
végén B e r k e le y - b en h áro m ku­ p lu tó n iu m összetételt. E kkor
ta tó : S eaborg, W ahl és K e n ­ tö r té n t elsőízben, hogy sikerült
n ed y egy újabb elem et állí­ m esterséges ú to n m egm érhető
ta n a k elő : a p lu tó n iu m - o t.E n n é l m ennyiségű rádióaktív anya­
az u rán iu m o t d e u to n -n al (n e ­ got előállítani. A két ú ttö rő

H ogyan lőhet kém iai re a k c ió t olöldézni in ik ro u rn m m tk u s m ennyiségekben? (m ikro gram m « a g ram m

m illiom od része.) A baloldali képen lá th a tó a fényképezett készülék v á z la ta . A v á z la t Jobb óU ványuru
v an felerősítve egy Jnjekcióstfihüz h a so n ló szerkezet, am ely a m lk ro p lp e ttá n k eresztü l a z egyik reagáló
a n y a g o t m lk ro k ő n u szb a (kútsorokban, az állványon) J u tta tja , hol a m á sik reagáló anyag v á rja . A
pipetta és m ik ro k ó n u sz érin tk ezését lá tju k a fe le ttü k elhelyezett sztereoszkópikus m ikroszkóp látó.
m ezejében

tv I ]

t \t. 1
S ztereoszkópikus
m ik ro szk ó p
. 30-szoros n a g y ítá s
3 W
M ikrokónusz

If” M ik ro p ip c lta
Mikromanlpulátor
A
t—r'
A m ik ro sz k ó p látó m ez eje
\___

0
Végtelen kis m ennyiségű plutónium ot tartalm azó m lkrokónusz ötvenszeres nagyításban. plutónium
kristálya kékesszürke színben já tsz ik

nem tették az em beriség köz­ néhány óráig, m egint mások

A tm ikrotorzlóB mérleg* serpe­
nyője, egy kvare torziós szálon elem ek nagy kutatóiról, a két
függ. Az á b rá n láth ató u jjak k al C urie-házaspártól kapta.
összehasonlítva a mérleg serpe­
nyőjét, alk o th atu n k m agunknak M I JÖ N E Z U T Á N ?
képet a m éretekről
tu d ó s vegytani szem pontból
teljesen tisztázta a plutónium
összetételét és előállítási m ód­
ját. M egállapították — részben
ők, részben az Ő m ódszerüket
továbbfejlesztő atom fizikusok,
— hogy az em beri szervezetre
0.5 m ikrogram m m ennyiség
belőle m ár m érgező. A lfa­
sugarai ugyanis elpusztítják
az élő szervezet szöveteit.
M a m ár az atom tudósok
jobban ism erik az uránium on-
tú li elem ek — főleg a p lutó­
n iu m — vegyi tulajdonságait,
m in t az ezüstéit, vagy az
aranyéit. Sajnos — egyelőre —
ezeket az eredm ényeket m ég
kincsévé. néhány ezer évig. Á talaku­
A legutóbbi értesülések sze­ lásuk egyes esetekben ro b ­
rin t, amelyek részletezésére banásszerű, más esetekben
m ég visszatérünk, Seaborg „láncos” felbom lás.
tanárnak sikerült egy újabb A z u rán iu m te h á t az új
elem et, a kilencvenötödiket el­ energiaforrások kiindulópont­
különíteni, am inek az A m eri- ja. E z t kívánják kisajátítani
cium nevet adták, előállítási egyesek a m aguk hasznára,
helye után. A nagy m ozi­ m ások m indnyájunk javára.
csillagok sorában, amelyek­ A harcb an , amely az u rá­
kel A m erika ajándékozta meg nium körül k itö rt, jövőnk-
a világot, ezúttal maga A m e­ ről van. szó.
rika is m egjelenik, m in t az
uránium és plutónium bolygó Az om ericlum (95. ©lom) első kris­
tályai, a m it Seaborg ta n á rn a k
társa. A so rt egyelőre a 96. sik erü lt előállítani
elem , a C urium zárja be,
am ely nevét a rádióaktív
E lm életi feltevések alapján
m egállapítható, hogy a sor
m ég kiegészítésre szorul. B ohr
N iels feltevése szerin t az
utolsó elem rendszám a 137
lesz. M ások megelégszenek
118-cal.
A z „u rán iu m o n tú li” ele­
m ek, bárm iként is jelentkez­
zenek a közeli vagy távoli
jövőben, nem állandóak. F el­
bom lanak, átalakulnak.
A tulajdonképpeni nyers­
anyaguk az uránium , élet­
tartam u k változik. M in t a
rendes csütörtök délelőtti É let
és T udom ány rádióelőadá­
sainkon ' jelentettük, egyesek
néhány percig „éln ek ” , mások
 : Gyorsjáratú papira ép rotációi pá-
; pír előállítására. Előtérben á hoz- Y
zátartozó ■tekeresvágóffép látható \
Miért nincs pap
A huszadik század, a te c h ­
nika k o rs z a k a : egyre tö b b
és tö b b új anyag felfedezésé­
vel segít hozzá, hogy az em ­
b e r éle té t szebbé és kényel­
m esebbé tehesse. B árm ennyi
új találm án y is van azonban,
az eddig h aszn ált anyagok
jelentősége nem csökken, sőt
felhasználásuk és term elésük
az egész világon egyre em el­
kedik.
E gyik legnagyobb jelentő­
ségű és az élet, a k u ltú ra,
az ip a r, a m ezőgazdáság n él­
külözhetetlen anyaga a papi­
ros. E lőállítása főleg celluló­
zéból és faköszörületből tö r­
té n ik . A cellulózét hatalm as,
tö b b száz köbm éter té rfo g a tú
kazánokban állítják elő, első­
so rb an fenyőfából,, de vala­
m ivel gyengébb m inőségű
készíthető lom bosfákból (nyár­
fa, n y írfa, eucalyptus) vala­
m in t szalm ából; egyes n ád ­
fajtákból, kukoricaszárból is.
A papírgyártáshoz a folyókon úsz­ la to tt anyagot nagy h íg ítás­
ta to tt fá t előzetesen liutalm as rünk-
bántoló dobokban tisz títjá k
k'V.
mT•<-*'•?>w . *r 1
«
A fából vegyszerekkel nyom ás
ala tt kioldják a kevésbbé ér­
tékes, úgynevezett lig n in t, m íg
az értékesebb nagyszilárdságú
cellulózé visszam arad a főzés
u tá n . A faköszörületet a fának
nagy sebességgel való h a ta l­
m as (i*5 m átm érő jű és
i — 1*5 m széles) csiszolókö­
veken tö rté n ő csiszolásával
nyerik. E z m á r sz ilá rd s á g iig
is gyengébb és kevésbbé id ő ­
álló, de olcsóbb anyag.
A cellulózén és faköszörü-
leten kívül h aszn álh atu n k m ég
ro n g y o t is a papírgyártáshoz,
de ez m á r igen drága és így
csak a legfinom abb fajtákhoz
használják, m íg a hu llad ék ­
p ap iro st v iszont épp az ol­
csóbb papirosokhoz, főleg le ­
m ezekhez használják nagyobb
m érték b en .
A papiros nyersanyagot
m egfelelő előkészítő b eren d e­
zésekben (görgőjárat, hollandi
foszlató, őrlő m alom ) előké­
szítve, a fin o m rostolűra fosz­
b an (io o — 200 szoros) a p a p ír­
gép szitájára vezetik, ahol
azonnal p a p írla p o t képez és
hosszú v íz te le n ítő m űvelet
u tá n (szita, szívóhenger, n e d ­
ves sajtók, szárító hengerek)
a hatalm as papírgép végén
lejön folyam atos szalagban a
kész papiros. A m o d ern p a p ír­
gépek m unkaszélessége egész
8 m é te rig te rje d , 500— 600
m percen k én ti sebességgel do l­
goznak és teljesítőképességük
eléri a n api 200— 300 to n n á t.
A papiros nyersanyagainak
előkészítésével, a papjrgép
beállításával és m egfelelő u tó ­
lagos feldolgozásával kereken
m in teg y 300-féle alapm inő­
ségű p ap iro st le h e t g y ártan i.
H a ehhez m ég hozzávesszük,
h o g y m in d en papiros-fajta
tág vastagsági h a tá ro k között,
szám talan színben, felü letb en
és m érték b en állíth ató elő, kö­
zel 100.000-re te h e tjü k az ösz-
szes papirosfajták szám át.
N ngytoljcsítm ényfí ín csiszoló üzem .
Egy m ó to r k é t íaoslszoló küVot
forgat, m elyekhez nagy nyom ással
szo rítják a feldolgozásra kerülő fát
 A papírgyárból kikerülő
p apirost igen sok célra h asz­
nálják fel. A ro táció sp ap lrt
hatalm as rotációsgépeken d o l­
gozzák fel, m ellyel óránként
40— 100*000 újságot nyom nak
ki. A z illusztrációs nyom ások­
hoz rotációs m élynyom ógé­
peket használnak, m in t am i­
lyenen az „ É le t és T u d o ­
m á n y i is készül. A z egyéb
nyom dai m u nkákat íves papi­
ro so n , a m unka m inőségének
m egfelelően a legkülönfélébb
géptípusokon készítik, m elyek
k ö zö tt vannak olyanok is,
hogy m in d k ét o ldalt egyszerre
tö b b szín b en is nyom ják.
A nyom dai ú to n feldolgo­
z o tt papirosok széleskörű fel-
használása közism ert. A bank­
jegytől kezdve a legkülönbö­
zőbb fajtájú adm inisztratív
és hivatalos nyom tatványo­
kig, a tudom ányos és szép­
irodalm i m űvek, a sokféle
jegyek, az irkák, a plakátok
és a térk ép ek m in d , m ind
nyom dai eljárással készülnek
p ap iro s felhasználásával.
A papírgépről le k erü lt h a ta lm a t
tekercsek további feldolgozásra
v árn ak
A papirost alkotó collnlóze-rostok
m luroszkópikus nagyítás a la tt őr­
lés e lő tt és őrlés u tá n . L á th a tju k ,
hogy Őrlés u tá n a rostok m ily fin o ­
m an kúszálódnuk, neraezolodnek,
am i a papiros végső s tru k tú rá já ­
n a k k ia la k u lá st lehetővé teszi
Xngvtoljosllménytf papírzacskókészltő gép, m ely tokercsből dolgozik,
q k észített zuoskókat nyom ással ellátja és a u to m atik u sa n leszám olja
A papiros az élelm iszer- té n ik a k ív án t súlyra. A vaj
csom agoláshoz nélkülözhetet­ csom agolásához p erg am en t pa­
len. A papírzacskókat m a m ár p iro st használnak é9 ugyan­
gyors autom atagépeken ké­ csak nagy fogyasztója a p er­
szítik, a régi és lassú kézi- g am en t papirosnak a konzerv­
ragasztás h ely ett. Egy-egy ip a r is. A z ú jab b an forgalom ba
ilye n gép ó rán k én t 60— 80.000 kerülő m élyhűtésű konzervek
jól ragasztott, esetleg bélelt is k arto n csom agolásúnk. A
és tö b b színnel n y o m o tt zacs­ különböző árucikkek dobo­
kót készít. A cem en ten és zolásához felhasznált p a p ír-
m űtrágyán kívül m a m ár álta­ m ennyiség ig en jelentős. íg y
lánossá le tt a cukornak, liszt­ az E gyesült Á llam ok h a ta l­
n ek és gabonának is p a p ír­ m as papírfogyasztásának tö b b
zsákokban tö rté n ő szállítása. m in t fele esik a csom agolás­
E rre a célra a legnagyobb hoz felhasznált dobozokra.
szilárdságú n á tro n p a p írt hasz­ Ig en nagym értékben alkal­
nálják. A zsákok töltése m azzák, főleg tö rék en y anya­
speciális autom atagépek se­ gok csom agolásához, az úgy­
gítségével hajszálpontosan tö r­ nevezett h u llá m p a p írt és h u l­
lám lem ezt, m ely tóváló ru g al­
m asságánál fogva az á ru t nagy­
m érték b en m egvédi és a törési
% -o t lényegesen csökkenti.
Jelentős fogyasztója a p api­
rosnak a te x tilip a r is. A fo n ó ­
dákban a fo n alat papirosból
készült ta rtó s íto tt, hosszú élet­
ta rta m ú csévékre tekercselik
fel, a végek adjusztálásához
h aszn ált fd s o d ró tó re t is p a p ír-
lem ez. A cipők készítéséhez,
a form a kialakításához, bélelés­
hez, v alam in t a cipŐdobozok-
h o z is nagy a papírlem ez fel-
használás.
F o n to s szerepe van a p ap i­
rosvattának a gyógyászatban
és nagy az egészségügyi p a p i­
ro s, v alam int asztalkendő pa­
piros felhasználás is. E zek­
n ek a feldolgozása igen ügyes

pillangók a tavasz és a
nyár gyermekei. Akkor kezde­
nek repkedni, am ikor tavasszal
a N ap melege új életre kelti a
szunnyadó term észetet, s akkor
vannak legszám osabban, ami­
kor künn a földeken érik a
kenyérnekvaló, am ikor nyílik
a búzavirág, v irít a pipacs,
a szarkaláb, a legm elegebb
évszakban, júniusban, július­
ban . K ettesével-hárm asával
játszadoznak, libegnek, kerge-
tőznek a virágos m ezők felett;
olyan szépek, olyan légiesek és
könnyedek* m in th a m aguk is
virágszirm ok volnának, am iket
h átára kapott a szellő : tarkák,
tűzpirosak, égszínkékek, b ar­
nák, sárgák, fehérek . . .
M á r a iegelső langyos ta ­
vaszi napokkal m egjelennek
az elsők a napsütötte, védett
erdőszéleken. N y áru tó n aztán,
am ikor hosszabbodni, hűvö-
södni kezdenek az éjszakák,
egyre fogy a szám uk, s m ikorra
beállnak a kem ény fagyok,
eltűnnek az utolsók is, m intha
A m ikor a m árciusi nap melepétíil elolvad a hó, az erdő bokrain
előtűnnek uz alvó citrompilléik
a hulló levelekkel elsodornák
őket is a jeges őszi szelek.
H ová tű n n ek ? . . . M ivé
lesznek? . . .
H ogyan vészelik át a zord,
téli időket, a derm esztő fagyo­
kat* ezek a légies, gyöngéd lé­
nyek, m elyeknek parányi élet­
m écsesét a futó nyári zápor is
oly könnyen kioltja? H ogyan
gondoskodnak utódaikról, h o ­
gyan viszik tovább az életet,
hogy jövőre is játszadozzanak
pillangók a rétek felett, meg
azután is, amíg csak virágok
nyílnak a napsütötte rónán?
H á t erre bizony nem könnyű
röviden válaszolni, m ert egyik
így, m ásik úgy, aszerint, hogy
m elyiknek m ilyen az életfo­
lyása. Egyesek a nyár derekán,
vagy utóján lerakják petéiket,
s ezzel be is tö ltö tték hivatá­
sukat. Kevéssel u tóbb m eg­
halnak. A petékből aztán ta ­
vasszal bújnak ki a következő
évi nem zedék hernyói. M ás
petékből m ég nyáron kikelnek
a hernyók és azok telelnek át.
D e vannak olyan lepkék is,
amelyek lepkealakban élik á t
a hideg időket. Ezek m inden­
esetre a legkülönösebbek, leg­
érdekesebbek.
A C IT R O M P IL L E
REGÉNYE
A z em berek általában azt
hiszik, hogy télen nincsenek
pillangók. Pedig vannak. A
nyári m elegben, sok tarka
társa közt, o tt libeg, kergetŐzik
egy szép, elevensárga pille,
a citrom pillangó. N em kell
lepkeszakértőnek lennie az em ­
bernek, hogy m egism erje. N e­
mesívelésű szárnyai élénk kén­
sárgák és m ind a négy szárny
közepén egy-egy apró, tű z ­
piros pontocska ragyog. A nőce
köntöse egyszerűbb. K issé zöl­
des behajló sárgásfehér.
U gyanilyen a hím szárnyának
fonákja.
A citrom pille a legelsők közt
van a tavasz lepkehírm ondói
között. M á r a m árciusvégi nap­
sugár előcsalogatja téli rejteké-
bői, 3 ősszel a legutolsók közt
láthatjuk repkedni az erőtlen,
sápadt napfényben.
M ikor aztán az első jeges
viharok végigszáguldanak a
hűlő föld felett, a citrom pille
téli szállás u tán néz. Valami
csendes, széltől védett n y ír­
vagy fenyőerdőben, egy ala­
csony bokrocskán, áfonyacser-
jécskén, lehetőleg közel a föld­
höz, ahol a viharok ereje
kevéssé éri. O tt m egkapasz­
kodik h a t kis lábával egy
ágacska alsó felén, fejjel le­
felé fllggeszkedve, összecsa­
p o tt szárnyakkal, s úgy várja
a telet.
A zután jönnek a fagyok, jön
a hó és csillogó kristálypalotát
é p ít az alvó lepke fölé. K ünn
süvölthet a szél, dühönghet a.
hóvihar, lehet sziklákat re-
pesztő fagy, a kis lepke nem
érzi. A pró lábai derm edteu
tapadnak az ághoz, nyúlánk
kis teste jégpálcikává változik,
zöldesszínü lepkevére jégkris­
tállyá fagy, így telnek el fölötte
a zim ankós zord idők.
A telelés az erdőben term é­
szetesen nem veszélytelen, ő sz i
záporok elm oshatják, pákosztos
cinkék fölcsippenthetik az al­
vót. Csak am ikor hótakaró
borítja be az erdőt, akkor érez­
heti m agát a citrom pille biz­
tonságban. Akkor m ár csak­
nem bizonyos, hogy m egéri
a jobb időket.
A Z ÉBREDÉS
A tavaszi langyos szellők
aztán megolvasztják a hópalota
falait. D e m egolvasztják a kis
citrom pille csonttáfagyott vérét
is. Ö j élet száll az alvóba.
Légrésein keresztül hűs levegő
áram lik a testébe, a vére újra
lüktetni kezd, a derm edt lá ­
bacskák lassan elengedik a kis
ágat, s egyszer csak a sárga
szárnyak m eglibbennek és a
lepke o tt libeg, csapong a friss
életet lehelő üde tavaszi le­
vegőben.
Az ébredés időszaka m egint
tele van leskelődő veszélyekkel.
Olykor m ár a meleg feb ru ár­
végi napsugár felkelti az alvó­
kat, ha túlságosan magasan
fekvő és nem eléggé v éd ett
helyet választottak téli nyugo­
vóra. A z ilyen citrom pille
m enthetetlenül elveszett. A kis
sárgaszárnyú m otor erőforrásai
ham ar kim erülnek, s ha újra
beköszönt a zord idő, m ár
nincs ereje, hogy újra védett
helyet keressen fel. Ö sztöne
sem készteti tö b b é erre. S az
újabb fagyok, hózivatarok ki­
oltják életét.
Csak azok a citrom pillék
kerülik el ezt a sorsot, melyeket
Ősi ösztönük mély, a földhöz
közelfckvŐ helyre vezetett, ahol
csak az igazi tavasz, a meleg
m árciusvégi napsugár talál rá ­
juk. Ekkor m ár hasadnak a
rügyek, feslcdeznek az első
levélkék, melyeken a m ajdan
kikelő kis hernyók bőséges
táplálékot találnak.
E kkortájt ébrednek fel az
alvók. N apsütötte erdőszéleken
gyülekezik a sok-sok sárga-
szárnyú pillangó. O tt szállong-

LEPK E A JÉ G T Ö M B B E N
Szinte elképzelhetetlen, m it
b ír ki az ilyen citrom pille,
m elyet mi olyan gyönge al­
katúnak, olyan érzékenynek
képzelünk, hogy a széltől is
óvni kell. A hideg nem á rt
neki. Sőt, — bárm i különösen
is hangzik — m inél kemé­
nyebb, m inél csikorgóbb a
hideg, annál valószínűbb, hogy
szerencsésen m egéri a tavaszt.
L evághatjuk a gallyacskát,
amelybe a kis állat kapaszko­
dik, belefagyaszthatjuk egy
dézsa vízbe, úgy tarth atju k
egész télen át, hónapokon ke­
resztül 1 Tavasszal, m ikor a
m árciusi nap melege leolvasztja
a gallyról a vastag jégpáncélt,
a citrom pille életre kél, m intha
m i sem tö rté n t volna. A nap
melege ham ar m egszárítja a
vékony szárnyakat, s a lepke
fellibben, kecsesen, könnye­
dén, m intha csak az im ént
szállt volna le az ágacskára
pihenni.

A n«tiy pillanat, am ikor új élet

születik . . .
nák, cik áznak fel és alá n a p ­ keskeny feh ér csíkkal. A hogy
hosszat. T ü relm etlen ek . V ár­ n ő i,n éh án y szo r leveti k ö n tö sét,
ják a nŐcéket. s ú ja t, n ag y o b b at ö lt fe l h e ­
ly ette.
A LEPK ENÁ SZ A z uto lsó vedlés u tá n a teste
A zo k azo n b an m ég alszanak. átte tsző , üveges lesz. .N yugta­
C sak később ébrednek. E gypár la n u l m ászkál a b o k ro n id e-
h é t m ú lv a. A m ikor előjönnek, oda, m íg végre alkalm as h ely et
a h ím e k m egroham ozzák Őket. ta lá l. O tt, szövőm irígyeibŐ l
K ecses szökellésekkel kcrge- finom fo n alat engedve, feh ér
tŐznek a p áro k a tav aszi n ap ­ ván k o sk át sző az ágra. A b b a
fén y b en , föl, fö l a m agas kék­ akaszkodik fejjel lefelé, ta rtó
ségbe. övecskét is sző m agának, s
A n ászát m e g ü lt h ím citro m ­ e b b e n a h ely zetb en , testén ek
pille b e tö ltö tte re n d eltetését. elülső részét visszagörbítve,
E z u tá n m á r n e m él sokáig. b á b b á alakul á t.
I t t - o t t szürcsöl m ég a .nyíló A régi h e rn y ó ru h a fö lrep ed
virágok- m ézéből, de n ap jai és az összezsugorodó b ő rb ő l A cltromplllo lassan h á trá lv a a z
yckre ra g a sz tja
m eg vannak szám lálva. É rd e ­ gyönyörű világoszöld b áb tű n ik f,flon’ " ' esl5 p^SJftcl
kes v iszo n t, hogy a p á rra nem
le lt citrom lepke h ó n ap o k ig is ge ágain. S zárnyai m ég m in t
elél m ég. nedves, sárga rongyok, g yű­
A to v á b b i nagy m u n k a m o st rö tte n lógnak k éto ld alt az ol­
a m e g te rm ék en y ített nŐcére d alán. A b á b b u ro k feln y itásá­
v á r : a p e té k lerakása, a jö­ val járó fárad alm ak nagyon
v e n d ő nem zedék b izto sítása. k im erítették . M eg p ih en egy
E z nem kis dolog. N em leh et k icsit s csakham ar erő re kap.
csak ú gy találo m ra akárhová L élegzőnyílásain friss levegő
lerak n i a tojásokat; m eg h atáro ­ A báb övecskével a z ágon
á tk ö tv e függ
áram lik a te sté b e s a levegőtől
z o tt gazdanövény, v arjú tö v is- á tjá rt kis te stb ő l ü tem esen
cserje kell hozzá. A z t keres elő. K ö rü lb elü l k ét h é tig ta r t á ra m lik a szárnyak erezete felé.
h á t. C salhatatlan ö sztö n n el ta ­ a b áb nyugvás. A za la tt végbe­ A nedves rongyok m egm oz­
lá lja m eg ezer m eg ezer növény m egy a nagy átalakulás : az d u ln ak , terjeszk ed n ek , k isim ul­
k ö zö tt az ig azit. A n n ak r ü ­ esetlen zöld h ern y ó b ó l kecses, nak , a m eleg jú liu si nap h a m a r
gyeire, vagy sarjadzó leveleire könnyűszárnyú sárga pillangó m egszikkasztja, m egkem ényíti
ra g a sz tja sárgászöld p e téit, lesz. A z uto lsó n ap o k b an a b áb ő ket, s eg y -k ét óra alig te lik
egyesével, vagy párosával, vékony k itin tak aró ján á t m á r b elé, és az ú j citro m p ille m á r
ö ssszesen
s k ö rülbelül százat. keresztülcsillám lanak a sárga o tt kergetőzik, . játszadozik
szárnyak, ra jtu k a tű zv ö rö s tö b b i társaiv al a nap fén y b en
A HERNYÓ foltocska, a sö té t szem ek s a fü rd ő r é t fö lö tt, ahol annyi
•

E gy id ő m úlva a p eték színe to ro n ö sszeh ajto g ato tt lábacs­ édes m ézet kínáló tark a virág
sö tétzö ld re változik és tíz - kák. v á rja a pákosztos lep k ét.
tizen n ég y nap elm últával p a ­ AZ ÚJ ÉLET D e a citro m p illék élete a.
rá n y i zöld h ern y ó kél ki belő­ A z tá n eljön a születés pilla­ n y á r m elegében nem teljesed ­
lü k . Jú n iu s derekáig él a n a ta . A b á b b u ro k felny ílik és h e t b e . M ég nem é re tte k a
h e rn y ó a varjútövis b en g én . kim ászik belőle a pillangó. n ászra. M eg kell v á rn io k a
A d d ig ra nagy, ö tcen tim éteres K ezd etb en az ú jsz ü lö tt m ég zo rd id ő k et, a té li zim an k ó t.
á lla ttá fejlődik. S zíne szép gyönge, kis lábaival ügy etlen ü l A n y á r h átralév ő részét a v i­
világoszöld, oldalain egy-egy kapaszkodik a varjútövis h e n ­ rág o k at járva tö ltik el. N o v em ­
b e rb e n a z tá n té li nyugovóra
té rn e k , m in t ahogy tav aly
szülőik te tté k . M o st nyugosz-
n a k m in d e n fe lé a b eh av azo tt
csendes erd ő k b e n , alusszák k ü ­
lönös csipkerózsika-álm ukat a
csillogó h ó ta k a ró a la tt, s várják
a k ik eletet, a ta v a sz t, a föl­
tá m a d á st. B. S .

A m in t a Jeges őszi szelek véfllg-

sfiv ö lte n e k .n föld felett, csen d es
erdőkben- nyugovóra té r n e k a
citrom pillék
 szesen másfél m illió kilowatt erőm üvei 11 m illió kilowatt
teljesítm énnyel. Ezek a kör­ teljesítm ényt voltak képesek
zeti erőm űvek hatalm as lökést n yújtani s egyévi energiaszol­
adtak a szén, tu rfa kiterm elé­ gáltatásuk 48 m illiárd kilo­
sének, valam int a vízierők ki­ w att-óra volt (csak az E gyesült
használásának. E közben a si­ Állam ok és N ém etország előz­
lányabb energiaforrásokra he­ ték meg a Szovjetuniót ezen
lyezték a fősúlyt, hogy a jó- a téren ). A h áb o rú során
m inőségű tüzelőanyagokat kü­ hatalm as veszteség érte a Szov­
lönleges célokra fordíthassák. jetu n ió t : m egrongálódott több
A zonkívül szerepelt a terv b en m in t 60 nagyteljesítm ényű v il­
a vasúti fővonalak villam osí­ lam os erőm ű, köztük olyan
Ó R l f c S
tása. M a m ár tu d ju k , hogy világviszonylatban is jelentős
a gigantikus te rv a kitűzött óriás, m in t a D nyepropetrov-
idő előtt sikeresen megvaló­ szki vízerőm ű. Az 5 éves te rv
sult. A következőkben az végére azonban a villam os erő ­
energiagazdálkodásnak a há­ m űvek teljesítm énye m egdup­
b o rú u táni, legújabb 5 éves lázódik a h áb o rú előttihez ké­
tervvel és a jelen vagy közel pest s a forradalom előtti te l­
jövő tudom ányos kutatásaival jesítm énynek pedig 22-szeresét
kapcsolatos feladatait vizsgál­ fogja elérni. E z azt jelenti,
juk. hogy évenként 2— 3 m illió
A m ásodik világháború kez­ kilowattal növekszik a villamos
detekor a Szovjetunió villamos telepek teljesítm énye. É rde-
Egy ország kulturális és
anyagi jóléte a legszorosabb
kapcsolatban van az energia-
gazdálkodás eredm ényeivel,
vagyis a különböző energia-
fajták term elésének, elosztásá­
nak és felhasználásának ered­
m ényeivel. A villam osenergia
az alapja a korszerű szociálista
ip ari term elésnek. E zért a vil­
lam osenergia gazdálkodás fon­
to s helyet foglalt el a Szovjet­
unió gazdasági terveiben a
szovjet köztársaság tö rtén elm é­
nek m ár a hajnalán.
L en in és Sztálin villam osí­
tási terv e ab b an az időben
keletkezett, am ikor az ország
a h áború u tán i ziláltság álla­
potában volt s m inden oldalról
ellenség fenyegette. N agy n e­
hézségekkel küzdött akkoriban
az elszegényedett, éhező nép.
Szerencsére, nagy vezetői éb­
ren tu d tá k ta rta n i a nép lelke­
sedését igaz ügye irá n t. Az
egész országot nagy gazdasági
körzetekre osztották a nyers­
anyagok és az energiaforrások
figyelem bevételével s a villa­
m osítási terv szerint io — 15
év alatt 30 körzeti villam os
erőm űvet kellett építeni, ösz_

A Szovjetunió nem zetgnzdaságá-

n a k fejlődése. „A “ az Ipari term e­
lés, „ B “ a lüzelöanyagfogyasztás,
„ W 4* a vllam oscneroin term elésé­
nek a görbéje. „W /A “ a term elés
villam osításának fo k át Jelenti
 te rm e lte k összesen a világon.
r il ** /' V
'Cv"*K í
(E z u tó b b i energiam ennyiség­
'.í
bő l 25 kilo w att-ó ra esik h a ­
k W . ; 1-
k .
YjBQ
v o n ta a föld m in d e n lakójára,
\
b eleértv e persze nem csak a
h áztartáso k , h an em a közle­
kedés és az ip a ri te rm e lé s
m

m
áram fogyasztását is ; lá th a tó
te h á t, hogy m a m ár jóval tö b b
kilow att-óra villam osenergia
ju t egy e m b e rn e k egy h ó n a p ­
W
fis A r b an , m in t ahány kilogram m
í * gabona.)
w 1
*
1 fe A S z o v je tu n ió összes en erg ia -
fo g y a s z tá s a . A h á b o rú előtti
utolsó években a S zovjetunió
. 1

évi összes energiafogyasztása

i

A villam os erőm űvek h a tá sfo k á n a k jav u lása
kés i t t m egem lékezni a m á ­
sodik energetikai világkonfe­
ren cián 1930-ban B erlinben
elhangzott m egállapításról,
am ely sz erin t a világ egy év
alatt kb. ugyanannyi kilow att­
••• ~ m
óra villam osenergiát term el,
ahány kilogram m gabonát. M íg
ugyanis 1920-ban 100 m illiárd ,
1940-ben m á r 450 m illiárd ,
1944-ben pedig 600 m illiárd
kilow att-óra villam osenergiát
tö b b m in t 1*5 m illiárd m ega-
kalória v o lt. (1 m egakalória =
= 1 m illió kg/kalória.) Ez
m egfelel kb. 225 m illió to n n a
évi szénfogyasztásnak, am ely
szén m in d e n kg-ja 7000 kaló­
riá t képvisel. E zen energia-
m ennyiség felét az ip a r, n e ­
gyedét a közlekedés és negye­
d ét közvetlenül a lakosság hasz­
n á lta fel. M ás szem p o n tb ó l
nézve : ezen energia egyhar-
m ad át h ajtó erő alakjában hasz­
n o síto tták , egyharm adát te c h ­
nológiai célokra fo rd íto tták ,
egyharm ada pedig fű tési és
világítási célokat szolgált. Ez
a hatalm as energiafogyasztás
évről-évre növekszik, annak
m egfelelően, hogy a Szovjet­
u n ió első helyen áll a világon
a felfed ezett, de felszín re nem
h o z o tt ásványi o laj-, földgáz-,
tu rfa - és tüzifakészletek és a
kihasználható vízienergia te ­
k in te té b e n és m ásodik helyen
a kibányászható szénkészletek
te k in te té b e n . K é t d iagram ­
m o t m u ta tu n k b e ezzel kap­
csolatban. A z egyiken (1.
ábra) az ip ari term elésn ek
(A görbe), a villam osenergia
term elésén ek (W görbe) és a
tüzelőanyag fogyasztásának (B
görbe) növekedése láth ató . Az
1928-88 adatok vannak alapul-
véve és i-g y e l jelölve. A
W /A g ö rb e az ip a ri term elés
villam osításának m érték ét m u ­
ta tja . É rd ek es, hogy a tü z e lő ­
anyag fogyasztás növekedése
m en n y ire alatta m arad az

E rőm ű
k ö z p o n ti főtössol k o m b i n á l v a
 Mecjtak .Többletterm elés t
1 m oflaw att
villam os-
energia
ellenében

230 állan d ó és ISO a lk a tit#

m u n k á s m u n k á jo frl
4*5 to n n a főzelékféle
fk'.v/
;i ' 1l
r1 \ jr • f jr^y.

'"őfjm S
•'ÍM ,1

B E L - - ..

42 ló egész évi és 30 ló egy. 1 to n n a tej

Idény a la tt n y ú jto tt m u n k á ja

1'3 to n n a üzem anyag m illió drb to jás

K özönséges gőzsOrítős erőm ű

ip ari term elés növekedésének,
U gyanerre u tal a 2. ábra, m ely
azt érzékelteti, hogy az erő-
m űvek által te rm e lt energiát
egyr'6. növekvő m értékben si-
kerül hasznosítani, vagyis, a
term elés hatásfoka egyre jobb;
a diagram m az 1929-es h atás-
fokból in d u l ki, ez szám ít
100% -nak.
K ö z p o n t i fű t é s villam oserő -
m ű v el kom bin álva . N agyjelen-
tŐségű terü lete a szovjet en er-
getika fejlődésének a központi
fűtéssel kom binált villam os-
erőm űvek építése. E zeket a
telepeket a következő szem ­
pontok teszik szükségessé és
indokolttá. A közönséges gőz­
tu rb in á s villam oserőm ű az el-
fogyasztott hőenergiának csak

A villam osítás oredm énye

F elh a szn á lh ató k

a silány szeuck
N övekszik a v asu tak
teljoaítőképesséno

íVV**.' -
K ényelem
M egtakarítás n szem élyzetnek
tüzelőanyagban

15
2 3 % -á t bocsátja villam osener-
gia alakjában a nagyfeszültségű
távvezetékbe. (L . a 3. ábra
alsó részén a 8-as részletet.)
A hőenergia 23% -a a telep
belső veszteségeit fedezi (a
kazán veszteség i-e s , a k ü rtő n
távozó égésterm ékek melege
2 - e$, a gőzvezeték vesztesége
3- as, a tu rb o g en eráto r veszte­
ségei 4-es és 5-Ö8 szám m al
Vannak jelezve), 54% -a pedig
a gőzsűrítőbői távozó víz alak­
jában m in t m eleg távozik
(9-es részlet). A belsőveszte­
ségek a k özponti fűtéssel össze­
kapcsolt villam oserőm űveknél
is m egvannak (1. a 3. ábra
felső részét, a szám ok jelentése
azonos az előbbiekkel), itt
azo n b an csak 18% hőenergia
távozik, m in t veszteség a gőz-
sű rítő n keresztül, m íg a hasz­
n o síto tt energia 59*6%, az
előző 2 3 % -kai szem ben. Az
ilyen erőm ű ugyanis nem csak
a villam oshálózatba ju tta t ener­
giát, h an em nagynyom ású gőz­
zel látja el a környéken lévő
ip artelepeket (6) és forróvizet
bocsát a városi lakóság re n ­
delkezésére fű tési és egyéb
célokra (7). A k ö zponti fű ­
téssel kom binált villam os erő­
m ű te h á t kitűnő hatásokkal
hasznosítja az elfogyasztott
tüzelőanyagot, de m ás szem ­
p o n tb ó l is jelentős. M egtaka­ a következő m egtakarítások
rítá st jelen t ugyanis szállítási érhetők e l : 230 állandó m u n ­
szem pontból (n em kell m in ­ kás és 150 idénym unkás m u n ­
denfelé széth o rd an i a tüzelő t), kája, 42 ló egész évi és 36 ló
főleg pedig nagy kényelm et I id én y b en te lje síte tt m unkája,
jelen t alakosság szám ára. V égül to v áb b á i*3 to n n a üzem anyag.
javítja a város higéniai viszo­ M in d e z t elvégzi, illetőleg pó­
n y ait, m e rt m indössze egy, to lja egy m egaw att te lje sít­
m o d ern ü l felszerelhető k ü rtő n m ény. A zonfelül növekszik a
bocsájtja ki a füstgázokat a gazdaság hozam a a következő
házak sok-sok alacsonyan el­ te rm é k e k k e l: 4*5 to n n a fő­
helyezett kém énye h ely ett. A z zelékféle, 1 to n n a te j, 2 m illió
1940-es évben xoo ily en kom ­ darab tojás (1. 4. áb rát), ezek­
b in á lt erőm ű m ű k ö d ö tt a b e n a szám okban azonban m ég
S zovjetunióban s az ötéves n in cs kifejezve az a m u n k a-
te rv so rán 21-et létesítenek. tö b b le t, am ely a jóvilágítás
A z ötéves te rv tu d o m án y o s révén jelentkezik. E z a n öve­
feladatainak keretéb en kísér­ kedés m ég nagyobb m érvű,
letek folynak, am elyek b izo­ m in t a helyesen v ilág íto tt gyári
nyos kém iai folyam atok töké­ m űhelyek term eléséb en m u ­
letesítését és az atom energia tatk o zó 20— 30% -os te lje sít­
lassú, fokozatos felszabadítását m énynövekedés. A szovjet
célozzák. B eláthatatlanul nagy m ezőgazdaság villam osítása
ezeknek a kutatásoknak jelen­ gyors Ü tem ben folyik. E nnek
tősége a Szovjetunió energia- rév én hatalm asan gazdagodik
gazdálkodása szem pontjából. az ország gazdasági ereje és a
m ezőgazdaságban foglalkoz-.
* ta to tt em berek m illiói szaba­
E n erg ia g a zd á lk o d á s a m ező -
dulnak fel m agasabbrendű fel­
g a zd a sá g b a n . M egszoktuk,
adatok elvégzésére.
hogyha energiagazdálkodásról
hallu n k , akkor elsősorban az
*
ip a rra gondolunk. A to v áb ­ A k ö zle k e d é s energ ia g a zd ál­
b iak b an lá tn i fogjuk, hogy az kodása. A közlekedésre fo r­
energiagazdálkodásra ig en nagy d íto tt energiával való észszerű
szükség van m ég a m ező- gazdálkodás fontossága k id erü l
gazdaságban és — ez ta lá n abból a tén y b ő l, hogy a Szov­
azonnal term észetesebbnek tű ­ jetu n ió Összes gépi energiáinak
n ik , a közlekedésben is. negyedrésze közlekedési cé­
A Szovjet T udom ányos A k a­ lokra fordítódik. É rth e tő te ­
dém ia energetikai in tézete k í­ h á t, hogy a vasutak villam osí­
sérleteket fo ly tato tt egy M osz­ tására kezdettől fogva nagy
kva környékén fekvő gazda­ figyelm et fo rd íto ttak a Szov­
ságban. A gazdaságot teljes je tb e n s m a m in teg y 2000 km
m érték b en villam osították. A a villam osított vasútvonalak
vizsgálatok során k id erü lt, hogy hossza. E z ép p en elég ahhoz,
egy m egaw att (azaz 1000 kilo­ bogy gazdag tapasztalatok áll­
w att) villam osteljesítm ény árán janak rendelkezésre ezen a
T ran sz! orm At o ro k fcv H iganyos
cn von irányítók
té re n . A leszűrt tapasztalatok
a következőkről ta n ú sk o d n a k :
a villam osított vasút teljesítő-
képessége sík pályán 2-szerese,
hegyi pályán 2*5-szöröse a
gŐzvontatásos vasút teljesítő-
képességének. M indezt a vo­
natok súlyának növekedése
(jobban terhelhető a villam os­
m ozdony) és a sebesség növe­
kedése biztosítják. T ovábbi
előnyöket is nyújt azonban
a vasutak villam osítása. A spe­
ciálisan szerkesztett erőművi
berendezésekhez nem kell ki­
váló m inőségű szén, m in t a
m ozdonykazánok fűtéséhez,
hanem silányminőségü tüzelő­
anyagok is jóhatásokkal égct-
hetők el bennük, vagypedig
vízerő kihasználására tám asz­
kodnak, s így tüzelőt egyál­
talában nem fogyasztanak. Vé­
gül a villam osm ozdony keze­
lése nem oly fárasztó, m int a
mozdonykazán fűtése, és ki­
sebbszám ú szem élyzetet is igé­
nyel. M indezen előnyöket az
5. ábra szem lélteti. A háború
u tán i első ötéves terv 5.325
km hosszúságú vasútvonal
villam osítását írja elő, hogy
ezeket az előnyöket m inél na­
gyobb m értékben kihasználja
a Szovjet nemzetgazdaság.
*
N a g y feszü ltség ű egyenáram
problém ája . A szovjet geológiai
kutatás hatalm as eredm ényeket
m u tat fel. A z 1928-1938 kö­
zö tti időben több szenet fedez­
te k fel a Szovjetunióban, m int
am ennyi a tö b b i európai ország
összes szénkészlete. K ülönösen
K özép-Á zsiában és a T ávol-
K eleten bukkantak gazdag
szénlelŐ helyekre. Ugyancsak
Szibériában bő olajforrások
feltárására van kilátás. A váro­
soktól és a nagy iparvidékektől
távol fekvő szén- és olaj­
készletek felvetették a villam os-
energia távolra történő á t­
vitelének problém áját. A Szov­
jet T udom ányos A kadém ia b e ­
hatóan foglalkozik a nagyfe­
szültség ű egyenáram kérdé­
sével m in t az 500— 1000 km
nagyságrendű távolságra tö r­
tén ő energia átvitel megfelelő
m egoldási m ódjával. A vizs­
gálatok azt m utatják, hogy ily
nagy távolságokra tö rtén ő á t­
vitel esetén a három fázisú
váltóáram elfogja veszteni ed­
digi uralkodó szerepét. E lőre­
láthatólag a 6. ábrán látható
elrendezésben fog megvaló­
sulni a nagyfeszültségű egyen­
áram ú energiaátvitel. A gene­
ráto r kisfeszültségű váltóára­
m át a transzform átorok nagy­
feszültségre transzform álják. A
váltóáram ot higanyos egyen­
irányító egyenirányítja. Az
energiaátvitel nem légvezeté­
ken, hanem kábelen történik. A
nagyfeszültségű egyenáram ot a
fogyasztók közelében inver-
torok váltóáram m á alakítják,
a transzform átorok pedig kis­
feszültségűre alakítják és tá p ­
lálják a m ozdonyok, szerszám­
gépek m otorjait, vagy izzítják
a lám pák m illióit. E nnek a
problém ának a megoldásához
azonban m ég sok-sok szívós
tudom ányos m unkára van
szükség.
M ég két problém áról em lé­
kezünk m eg, m elyeknek nagy
hatása lesz az energiagazdál­
kodásra. A z egyik a szén
földalatti elgázosítása, amely
kérdéssel lapunk 20. számának
636. oldalán részletesen fog­
lalkoztunk. Sikeres megvaló­
sítása esetén, — a kérdés m a
m ár a megvalósulás stádium á-
dium ában van, — nagy fűtő-
értékű gázhoz jutunk anélkül,
hogy a szenet ki kellene b á ­
nyászni s el kellene szállítani
felhasználási helyére. *A másik
problém a a nagynyom ású, m a­
gas hőm érsékletű gőz elő­
állítása. M inden hőtani elven
m űködő gép hatásfoka ugyanis
attól függ, hogy m ekkora hő-
m érsékleti határok között dol­
gozik. E zért van fontossága
a nagynyom ású és magas h ő ­
m érsékletű gőz előállításának.
A cári idők kisnyom ású, ala­
csony hőm érsékleten dolgozó
kazánjaival szem ben a Szovjet­
unióban m a m ár 100 atm o-
szférás, 500 C hőm érsékletű
gőzt előállító kazánok beállí­
tásán dolgoznak. E záltal újabb
hatalm as m egtakarításokat fog­
nak elérni az energiagazdál­
kodásban.
A z energiapolitika azonban
sohasem téveszti el szem elől
azt az alapelvet, hogy legj
fontosabb az em ber energiája,
s az egész tech n ik a és benne
az energiagazdálkodás célja az
em ber szolgálata.
(T e ch n ik a M a ia g y ó z si nyom án)
Fo(iy osztók
17
 A feő«*£
A gyapot hazai term esztésének lehető­ szép term ést értek el, m égsem értékesít­
sége im m ár tö b b m in t egy fél évszázad hették m egfelelő m ódon term ésüket. Egye­
óta újra m eg ú jra felm erülő problém ája sek kézzel Választották ki a term ésből a
a m agyar mezőgazdaságnak. K ülönösen m agvakat, m ások kezdetleges gépi eszkö­
h áb orúk alatti és u tán i időszakokban — zökkel, de m indkettő oly lassú és költsé­
m in t am inő a m ostani is — ébrednek tu d a ­ ges, hogy ez egész term és hasznosságát
tá ra a szakem berek, hogy m ilyen óriási kétségessé te tte . A gyapottal való további
jelentősége volna annak, ha ezt a tex til­ m unkálatokat házi gyapjúfonó gépekkel
ip ar nézőpontjából végtelenül fontos nö­ több-kevesebb tökéletességgel el lehet vé­
vényt nem kellene külföldről behozni, gezni. Egyedül te h á t a term ésből a m ag
hanem hazánkban is m egterm eszthetnők kiválasztása okoz nagy nehézséget.”
textiliparunk nyersanyag-szükségletét. Saj­ N em lesz te h á t sem m iképpen sem érdek­
nos, a m agyar éghajlat nem nagyon felel telen ezzel a m unkával, a gyapotm agnak
m eg a gyapot különleges igényeinek ; ez a és a gyapotszálaknak szétválasztásával kissé
nagy m elegigényű és hosszú tenyészidejű
növény hazánkban ritkán érik m eg töké­
letesen, b á r egyes kivételes esztendőkben,
am ikor m eleg nyárra napos, száraz, hosszú
ősz következik (ilyen volt véletlenül m ind
az 1946., m ind az 1947. év), meglepően
szép term ést ad o tt o tt, ahol term esztésével
kísérleteztek. H ogy sikerül-e a jövőben
olyan koránérő fa jtá t kinem esíteni, vagy
olyan term esztéstechnikai eljárást találni,
m ely a gyapot term esztését nálunk biztossá,
kockázatm entessé és ezzel jövedelmezővé
ten n é, az m ég a jövő titk a, m indenesetre
b iztató jelek vannak erre. A m ásodik
világháború és a földreform óta sok kis­
gazda is m egpróbálkozott gyapotterm esz­
téssel és egyesek igen szép eredm ényt
értek el. D e nagy gondot okoz szám úkra
a gyapotgubók kimagvazása, vagyis a gya­
potm agvak elválasztása a gyapot szálaktól.
E gyre-m ásra érkeznek az érdeklődő kis­
gazdák levelei, akiknek egyaránt ez okozza
a legnagyobb nehézséget.
Idézek egy baranyai kisgazda levelé­
bő l : „V idékünkön igen sok gazda próbál­
kozott gyapotterm esztéssel, m eglepő siker­
rel. V olt gazda, ki tö b b kát. holdon te r­
m elt gyapotot. A nnak ellenére, hogy ilyen M odem görgős m agvazá 20 görgővel

X IX. századbeli Járgányos magvnzó és prés bővebben foglalkozni. Először is m eg kell

rá találn i a helyes m agyar kifejezést. E rre
legm egfelelőbbnek a „kim agvazás” szót
tarto m , m ely elég magyaros hangzású
és m egközelítően h ű képét adja az ism erte­
ten d ő eljárásnak. 1793 előtt ezt a m űve­
le te t az egész világon m in d en ü tt kézzel
végezték, ami nagyon lassú és szaporát-
lan m unka volt. A z akkori gyapotterm esztő
családok ezzel tö ltö tték a hosszú téli esté­
ket, olyasféle m unka volt ez náluk télen,
m in t nálunk a tollfosztás vagy a kézi kuko-
ricam orzsolás. A legrégibb gép, m elyről
tu d u n k , az úgynevezett „ch u rk a” , m elyet
Indiában h aszn áltak gyapot kim agvazá-
sára. E nnek a lényege állványra erő sített
két párhuzam os farúd, m elyek olyan közel
vannak egymáshoz, hogy m ajdnem é rin t-
keznek. A z egyik rú d egy hajtókar segít­
ségével forgatható. A gyapotot a két rú d
közé kézzel gyöm öszöltek be és a fenn­
akadt m agvakat id ő n k ín t ugyancsak kéz­
zel szedték ki. A szerkezet alapgondolata
az, hogy a forgatás révén a gyapotszálak
áthaladnak a két rú d között, m íg a magvak
fennakadnak. E z t a készüléket csak síma-
m agvú gyapotfajták kimagvazására lehet
felhasználni, de még így is a napi teljesít­
m ény a legjobb esetben 2—3 kg. Ezeket
K eltős gynpolprés
a p rim itív készülékeket m ég m a is használ­
ják K ína és In d ia egyes vidékein.
Ilyen görgős rendszerű m agvazókat a
X V III. század m ásodik felében m ár A m eri­
kában is kezdtek gyártani, term észetesen '
a „ch u rk á” -nál jobb szerkesztésben. A leg­
tö b b kézi hajtással m űködött, de voltak
vizierőre m űködő és lovak által h a jto tt
magvazók is.
A m odern görgős magvazó kicsi és egy­
szerű szerkezet. F ontosabb r é s z e i: egy
b őrrel bevont görgő (legjobb a rozm ár-
b ő r) és egy éles, nagy kés. A kés éle p á r­
huzam os a görgővel és csaknam érin ti
azt. A gépet az egyik oldalon etetik, a
görgők magukkal ragadják a gubókat és
a kés alá juttatják. I t t a gyapotszálak átha­
ladnak a kés a la tt, m íg a m agvak m egakad­
nak. A szálak a görgő egyik oldalán h u l­
lanak le, a m agvak a m ásikon.
Görgős magvazókat A m erikában m a is
használnak egyes fajtákhoz. íg y pld. hosz-
szúszálú gyapothoz csak ilyen magvazó
való, a fűrészes rendszerűek könnyen elvág­
hatják a szálakat. H átránya a lassú és költ­
séges m unkam enet, teljesítm énye 25— 35 kg
óránként.
A fűrészes vagy fogas rendszerű m agva-
zót, m ely forradalm i len d ü letet ad o tt
az egész gyapotterm esztésnek, az am erikai
E L I W H IT N E Y találta fel 1793-ban.
Személyével érdem es kissé bővebben fog­
lalkozni. 1765-ben szü letett a M assachu-
setts-állam beli W estboroban és a Yale-
egyetem et kitüntetéssel végezte. M ár
gyerekkorában sokat fü rt-farag o tt, így 12
éves korában az utolsó darabig szétszedte
apja óráját, de — össze is tu d ta utána
rakni. D iplom ájának megszerzése u tán
D él-G eorgiába került m in t tan ár. E zen
a vidéken sok gyapotültetvény volt, m elye­
ken négerek dolgoztak. Sok üzletem ber­
re l érin tk ezett itt W H IT N E Y , akik panasz­
kodtak neki, hogy m ennyire hiányzik egy
olyan gép, am ely gyorsan és eredm ényesen
választaná ki a gyapotm agvakat a fü rtö k ­
ből. W H IT N E Y nem sokat tétovázott,
kis m űhely t ren d ezett be az ültetvény
közelében és 10 nap alatt m egalkotta készü­
léke első m odelljét. Először kis, éles h o r­
gokat szerelt egy deszkára és ezen h ú z ta
végig a gyapotot. In n e n tám ad t az az ötlete,
hogy egy fahengert készítsen rászerelt
horgokkal. E m ellett a henger m ellett
egy m ásik forgó hen g ert alkalm azott, m elyre
kis kefék voltak szerelve. A kefék feladata
a szem közti hengeren lévő horgok m egtisz­
títása a rájuk tap ad t gyapottól. A két henger
egymással szem ben forog. Ezzel kész is
volt az első m odell. W H IT N E Y m ég ez
évben szabadalm at kért készülékére, m elyet
1794-ben kapott m eg. A szabadalm i leve-
Modcrn *i-gépes magvnzó keresztm etszete
 e t az E gyesült Állam ok akkori elnöke,
W ashington G yörgy írta alá.
K ét évvel később, 1796-ban a G eorgia-
állam beli H O G D E N H O L M E S egy javí­
to tt rendszerű m agvazót szabadalm azta­
to tt. Az újítás W H IT N E Y gépével szem ­
b en az volt, hogy horgok h ely ett fűrésze­
ket szerelt a hengerre. E z valóban fontos
újítás volt. E ttő l kezdve W H IT N E Y
és H O L M E S között k itö rt az ellenséges­
kedés, a perek töm ege in d u lt m eg, és b ár
W H IT N E Y -n ek a következő években külön­
böző állam ok tö b b m in t 90.000 dollár
ju ttatást szavaztak m eg találm ányáért, ezt
az összeget sohasem élvezhette, m e rt az
egész elm ent perköltségekre.
W H IT N E Y később m onopólium ot akart
bevezetni találm ányára olyan m ódon, hogy
az ország különböző p o ntjain magvazókat
é p ített és ezekben m inden feldolgozott
3 kg gyapot u tán 1 kg vám ot szedett. A hol
viszont m ások építettek m agvazókat, o tt
m inden egyes magvazó felállítását csak
200 dollár lefizetése ellenében engedélyezte.
E zért azután a gyapotterm esztők nagyon
m egharagudtak rá, és ham arosan igen
népszerűtlen le tt az U SA déli állam ai­
ban. E z t pedig nem érdem elte m eg, m ert
találm ányával valóságos jótevőjévé vált népé­
nek és egy egész országrészt ju tta to tt a
rem énytelen nyom orból a gazdasági jólét
m agas fokára.
A fűrészes rendszerű m agvazókat az el­
m ú lt m ásfél évszázad alatt term észetesen
javították, az üzem eket nagyobbították,
berendezték gőz- és villanyerőre, az egész
eljárás alapgondolata azonban m a is válto­
zatlanul ugyanaz, m in t volt a X V III. szá­
zad végén. A m i ú jítá s 'a m odern magva-
zókban van, az leginkább a m ag m egtisztí­
tásában, továbbá a m ár kim agvazott gyapot­
nak a fűrészek alól való elszállításában nyil­
vánul m eg.
A X IX . század közepén m in d en nagyobb
gyapotültetvényen m egtalálható volt a m ag-
vazóépület és a hozzátartozó csavarprés.
A m agvazást télen végezték, am ikor mezei
m unka nem volt. M iu tán em beri és állati
m unkaerőben ilyenkor nagy v o lt a felesleg,
nem v etettek nagy súlyt a gépesítésre és a
m unkaerőm egtakarításra. A gyapotot kéz­
zel h o rd ták a m agvazókba, az etetés is kéz­
zel t ö r t é n t ; a m agvazóból a présházba
kosarakban hord ták á t a gyapotot és pré­
selés e lő tt lábbal taposták m eg. A magvazó
és a prés hajtóerejét öszvérek szolgáltatták.
E gy nagy függőleges faoszlop tetején két
egym ásra m erőleges fa-fogaskerék volt el­
helyezve ; ezekről két hatalm as farúd
vezetett átlós irányban a földre. A farudak
végéhez voltak befogva az öszvérek és
körbe-körbe haladtak, m in t a járgányoknál
di)
szokásos. A járgánytól a m agvazóépületig
szíjáttétel segítségével vitték á t a vonóerőt.
H a m ár feldolgoztak annyi gyapotot, anieny-
n y i egy bálához elegendő, egy nagy facsa­
varpréssel m egkezdték a préselést. A préser
lés is öszvérerővel tö rté n t. A bálákat nagy
jutazsákokba csom agolták és erős kender­
kötelekkel kötötték át.
A korszerű fűrészes magvazó igen sok­
b an különbözik a fentiekben leírttó l. A kézi,
illetve állati m unka szinte teljesen ki van
küszöbölve, és a h ajtó erő t villany, gőz vagy
gáz szolgáltatja. A szekereken, teh erau tó ­
kon vagy vasúti vagónokban beérkező gya­
p o to t a kocsiból pneum atikus elevátorokkal
felszívatják, m ajd m echanikus ú to n tis z tít­
ják, osztályozzák, végül pedig a fűrészek­
hez juttatják. A préselés szintén gépi erő­
vel hidraulikus ú to n tö rtén ik . A m i kézi­
m unka van, az csupán a gyapotbálák szak­
szerű csomagolása, kötözése és a kész báíák
elszállítása. A m odern Üzemekben 2— 8
magvazó van egybeépítve ; ha szám uk
4-nél tö b b , elhelyezésük ren d szerin t 2 sor­
b an történ ik .
M in t m ár em lítettem , a vasúti vagonok­
ból a gyapotfürtöket pneum atikus rendszerű
elevátorok szívják fel a gépházba. Az ele­
vátorok hengeralakú fémcsövek, átm érő­
jük 25— 30 cm. A vasúti kocsiba beleérő
végük m ozgatható úgy, hogy a kocsi ta rta l­
m á t vagóntologatás nélkül jól fel lehet szi-
vatni. A legtöbb m agvazóban tisztító -szer­
kezet is van ; i t t rostákon halad á t a gyapot,
és a tisztátalanságok, föld, szem ét stb. kihul­
lanak belőle. In n e n a gyapot egy elosztóba
kerül, m ely egyenletesen osztja szét az ele­
vátorból érkező m ennyiséget az egyes gépek
között. M in d en gép tetején egy találékony
szerkezet, m elyet „etető* *-nek neveznek,
arra szolgál, hogy egyenletes, kis m ennyiség­
b en juttassa a gyapotot a fűrészekhez. Az
etető lényege egy szögekkel kiv ert henger,
m ely lassú forgással ragadja m eg a gyapotot
a szögek segítségével és ju ttatja a fűrészek­
hez. M aguk a fűrészek, m elyek az egész
m echanizm us legfontosabb alkatrészei, acél­
ból készültek, átm érőjük 25— 30 cm . A
fűrészek fogai kam pósak és éppen úgy állan­
dóan élesen tartan d ó k , m in t pl. a gőz-
fűrésztelepek körfűrészei. M ég így is
elkerülhetetlen, hogy a fűrészek fogai el
ne vágjanak bizonyos szám ú gyapotszálat.
A kár annál nagyobb, m inél nedvesebb a
feldolgozandó gyapot, és m inél gyorsabban
forognak a fűrészek. 25 cm -es átm érőjű
körfűrész percenkénti fordulatszám a 400,
30 cm -esé m egfelelően kevesebb, m ert
ennek nem kell olyan gyorsan forognia. Egy
m agvazógépben kb. 70 fűrész van. A fű ré­
szek m ellett egy bordás vasszerkezet m ű ­
ködik, m elynek bordái egym áshoz sim ulnak,
csupán csekély hézagot hagyva két szom szé­

K om binált etető
és tisztitó szerkezet
dós borda között.
A sebesen forgó
fűrészek átprése­
lik a gyapotszála­
k at a hézagok kö­
z ö tt, m íg a m ag­
vak nem b írn ak
a hézagokon át­
ju tn i. A fűrészek
ellenkező oldalain, te h á t ott,
ahol nem érintkeznek a gya­
p o ttal, sört és kefékkel felszerelt
korongok forognak nagy sebes­
séggel a főrészekkel ellenkező
irányban. A kefés korongok
forgási sebessége három szorosa
a fűrészekének. A kefék gyen­
géden érin tik a fűrészeket és
a fogakra ragadt vagy a fogak közé szorult
gyapotot eltávolítják róluk. A legújabb típ u ­
sú magvazókban m ár nincsenek kefék, ha­
nem igen erős légáram lattal távolítják el a
gyapotot a fűrészek fogairól. A gyapot a
fűrészektől a sűrítőbe ju t, m ely egy na­
gyobb és egy kisebb görgőből és egy rostából
áll. A görgők közt áthaladó gyapotot a rá ­
eresztett erős légáram lat nekiszorítja a rosta
m űködésben van, azalatt a m ásik szekrény­
b en összegyűlik a préselendő gyapot és
fordítva.
Régen a gyapotbálák alakja és súlya külön­
böző volt. A hány üzem volt, annyiféle
b á lá t készítettek. K ésőbb a nem zetközi
piac követelm ényei szükségessé te tté k e
té re n is a standardizálást. A z U S A -b an
elfogadott standard gyapotbála 135 cm
hosszú, 112 cm széles és 67 cm vastag.
Súlya 500 fo n t, vagyis 226 kg. V oltak
olyan prések is egy ideig forgalom ban,
m elyek nem négyszögletes, hanem ke^ek,
pogácsa-alakú bálákat préseltek, ezek azon­
b an nem nagyon terjed tek el. A világ
különböző országaiban a bálák alakja és
súlya m ég m indig nem teljesen egységes.
A z indiai gyapotbála pl. 181 kg súlyú, m íg
az egyiptom i 315— 360 kg. újabban, m ióta
a vasúti és autón való szállítás m indinkább
előtérbe került, szükségesnek m utatkozott
a bálák térfogatának m ind kisebb té rre való
összeszorítása. E zért olyan préseket lé te ­
sítettek, m elyek különlegesen nagy nyom ást
(cm 2-en k in t 4—5 kg) gyakorolnak a gya­
p o tra, és így sikerült is elérni az eddigi­
eknél 2— 3-szor kisebb térfo g atú bálákat.
T erm észetesen a nagy feszítő hatás m ia tt
ezeknek összetartá­
/hltuey gépének sához erősebb vas­
eredeti modellje p án to k szükségesek.
S. 1793 -b&PV
N agy vonalakban
összefoglalva, ezek­
ből áll a gyapot ki-
magvazása, am ely
nem egyszerű m űve­
le te t a gyapotter­
m esztés esetleges
elterjedésével ná­
lu n k is be kell m ajd
vezetni.
D r . F o r r a i L á s z ló
egyet, tanársegéd
«
V' V
•
írj
’/ H
if

falának, ahol a levegő áthatol, de a gyapot

megakad, összetöm örül és így a kívánt fokig
összesűríthető. A végső állomás a sűrítő £
u tá n a hidraulikus prés. A m in t a présben *1
1v*V
összegyűlik i bálához elegendő gyapot, —
ezt az id ő p o n to t a préskezelő állapítja meg—
bekapcsolják a hidraulikus sajtót, az össze­
p réselt gyapotot pedig egy elmés szerkezet
m in d já rt‘csomagolja és 6 erős drótkötelék­
kel átköti. A lul m ár a szállításra kész gya­
po tb ála esik ki. N agyobb üzem ekben ket­
tős prés m űködik, am i lehetővé teszi a fo­
lyam atos m u n k át, m e rt m íg az egyik prés Fűrészes m agva zó keresztm etszete

21
 Á L L A T A Z S I R Á F ?

V l f Í Á G A K A N K A L I N ?

E z a kérdés így az első
pillanatban szinte nevetsége­
sen hangzik, de ha közelebbről
vizsgáljuk, könnyen gondol­
kodóba eshetünk. K ülönösen,
ha m ikroszkopikus kicsiny­
ség ú élő szervezetek világába
p illan tu n k be és ezt a részben
m ozdulatlan, részben nyüzsgő
sokaságot látjuk, m éltán válik
előttünk kérdésessé annak
a határm ezsgyének a helye,
m elyet a növény- és állat­
ország közt kívánunk m eg­
vonni. A kérdés nehézségét
és v itatható v oltát m i sem
bizonyítja jobban, m in t az,
hogy évtizedek óta érvekben
bővelkedő küzdelem folyik a
növénytan szaktudósai (bota­
nikusok) és az állattan búvárai
(zoológusok) közt egyes pa-
rány-szervezetek, nevezetesen
egyes alsórendű ostorosok (3.
kép) hová tartozandóságáról. A
legtöbbször nem tudnak meg­
egyezni. Ezeket m ind a b o ta­
nikusok, m ind a zoológusok
saját rendszerükbe sorozzák.
D e ne vágjunk a fejtege­
ZÖId ostorm oszrtt (Eiiflleno vlrl-
dls), elír : 7 öld szm iistncskék, n ö ­
vény.szórd tAplAlkozn* szervei, fi t
ostor, Alhitszcrfi m ozgás szerve,
k i sejtm ag, p á r : p v . i \ stb. az
uuyatosorét szolgáló ogyoj) részek
l»a>
pár
tések elé. A z élő világot két
csoportra, az állat- t $ növény­
világra osztjuk. M indnyájunk
elő tt oly világos a két fogalom
közti különbség, — m ely a
m indennapi nyelvhasználat­
ban nélkülözhetetlen is —
hogy szinte fölöslegesnek lá t­
szik a növény és állat fogal­
m át tisztázn i. A zonban na­
gyon felületesek lennénk, ha
e z t az álláspontot foglalnánk
el. E nnek az az oka, hogy
legtöbben az állatországnak és
a növényországnak csak a leg­
fejlettebb képviselőit ism erik,
ahol a különbségek nagyon
szem betünőek.
M inél tovább folytatjuk
azonban vizsgálódásunkat, m i­
nél közelebb ju tunk az egy­
szerűbb felépítésű szerveze­
tekhez, annál nehezebb lesz
a határvonal megvonása. S zin­
te lehetetlennek látszik a kü­
lönbségm eghatározása az előtt,
aki m ikroszkóppal keresi a
növény- és állatvilág legpará­
ny ib b , legegyszerűbb, s leg-
alsórendűbb képviselőit.

22
 D e induljunk ki m i is a m agasabb- is fejlődnek. N yugodtan állíthatjuk teh át,
rendűekből. hogy ily hatalm as növekedést csak a növény­
2000 esztendővel ezelőtt A ristoteles görög világ m u tath at fel. M ég az elm ú lt geológiai
filozófus a következő választ adta a feltett korok óriási állatai (m elyről az „ É le t és T u d o -
kérdésre : „A z állatok m ozognak, a növé­ m ány“ I I , évf. 23. szám ában „400 m illió
nyek nem mozognak**, a válasz azonban évvel e z e lő tt. . .“ c. cikk foglalkozik) is
m ár régen nem elégít ki benn ü n k et! Vizs­ eltörpülnek ezek m ellett a növényóriások
gáljuk meg részletesen, hogy m iben is m ellett.
különböznek külsőleg a növények az álla­ H a az állatok és növények élettartam át
toktól. összehasonlítjuk, hasonló eredm ényekre ju­
tu n k . 1000— 1500 éves fákkal E urópában
A legfeltűnőbb talán az, hogy a növények
is találkozunk. D e A m erikában a kalifor­
hossznövekedése életük tartam ában soha­
niai Sierra N evada hegységben él az ú . n .
sem fejeződik be. M in d en évben — ve­
m am m utfenyő (Sequoia gigantea, 4. ábra),
gyünk itt egy fá t példának — újabb és
m elynek példányai átlag 1500 évesek, de
újabb rügyek keletkeznek, m elyek m indig
hosszabbra fejlesztik a növényt. Ugyanez van köztük — biztos m eghatározás szerint
— 4000 éves is. F urcsa elgondolni, hogy e
a helyzet a növény földbeli részeinél is —
terü leten sok olyan m am m utfenyő él, mely
a gyökereknél. Ezek vége is m inden évben
K risztus születésekor m ár 2— 3000 éves
tovább nő. Ezzel szem ben az állatok bizo­
öreg fa volt. Ezek között olyanok is vannak,
nyos szám ú évig fejlődnek, azonban növe­
m elyek az egyiptom i fáraók korában, a
kedésük m egáll az ú . n . teljes kifejlődés
piram isok építésének idején sem voltak
állapota u tán . A z em berre ilyenkor azt is
m ár fiatal husángok. D e ezek a fák m a is
m ondjuk, hogy felnőtt. A növény viszont
sohasem „felnőtt**. Ezek a m egállapítások élnek s nem lehet tu d n i, hogy m ég hány
csak felületesen látszanak kielégítőknek, évszázadig vagy évezredig élhetnek. M ég a
m e rt csak a m agasabbrendü szervezetekre leghoszabb életű állat élete is csak m úló
érvényesek és azok közül sem m indre. Pl. pillanatnak tű n ik fel ezeknek a nagyon
tu d ju k , hogy a halak is egész életük folyam án hosszúéletű fáknak az életében. N álu n k
E urópában az olajfa él a m am m utfenyőhöz
növekednek s így sohasem teljesen „feln ő t-
te k “ . B ár igaz, hogy itt csupán egy állandó, hasonló hosszú ideig s délen sok Öreg olajfát
lassú növekedésről van szó, nem pedig, találunk, m elyet még a róm aiak vagy görö­
gök ültettek. Ilyen sokáig és ilyen magasra
m in t a növényeknél, a szervek állandó m eg­
újulásáról. A zonban ez ellen az érv ellen
is tu d u n k újabbat állítani. I t t van pl. a földi-
giliszta, m ely nem csak egész életén keresztül
növekszik, de újabb és újabb szerveket is
h o z létre.
H a fen ti m egállapítás sem volt a m eg­
különböztetés szem pontjából döntő, vizsgál­
juk tovább a különbségeket, h áth a ezek
összessége fog b ennünket mégis révbe
vezetni. Ilyen újabb m egkülönböztetésül
kínálkozik m in d járt az a megfigyelés, hogy
olyan óriási növekedést és oly magas élet­
tartam o t, m in t am ilyent növényeken 'm eg ­
figyelhetünk, az állatországban nem tapasz­
talh atu n k. M á r a m i' klím ánk ala tt élő
tűlevelű fák is m inden állati szervezetet
felülm úlnak 30— 40 m éteres magasságukkal.
K ülönösen azonban az ausztráliai eukalip­
tu sz fák, m elyeknek magassága a 100— 150
m é te rt is m egüti, nyújtanak itt kirívó példát.
Vegyük ehhez m ég hozzá gyökérzetük
hosszát is, s ekkor nő előttünk valóban
óriásivá az állatok és növények nagyságbeli
különbsége. H a az alacsonyabbrendű növé­
nyek felé tek in tü n k , i t t is jó példákra h iv at­
kozhatunk. Egyes tengeri barnam oszatok
200—300 m , sőt m ég nagyobb hosszúságúra

M nnunutfenyűerdű K alifo rn iáb an , középen

a „T bc Grlzzly Glont** nevű órlaspéldnny
A *r
te h á t csak a növények
képesek úövekedni,
m ert állandóan m eg­
újítják szerveiket és a
régieket vagy elhullat­
ják, vagy az élő részek
szilárdítására használ­
ják fel. R aguza.köze­
lében hasonló korú
platánfák* nálunk p e­
dig Kőszeg erdeiben
honfoglaláskori szelíd
gesztenyefák élnek.
Fentieken kívül a
| növényeknek egyik
legfontosabb tulajdon-
A dugó keresztm etszeti sága a zöld szín. Ez
k6po könnyen m egfigyelhe­
tő jelenség s m indenki
e lő tt ism eretes. A zonban ez a növények
külső m egjelenésén is észlelhető tulajdon­
ság nagyon fontos élettani működéssel függ
össze. A növény ugyanis a zöld színanyag
(klorofil) segítségével végzi az áthasonítás
m unkáját. Á thasonítás (asszim iláció) jelen
esetben az a folyamat* m elynek során a
növény zöld levelei a napfény energiáját
a levegőből felv ett széndioxidnak és a talaj­
ból felvett víznek kem ényítővé való egyesí­
tése közben lekötik. E z a folyam at az
egész földi élet alapja* m e rt ilym ódon csak
a növény képes szervetlen anyagokból (m in t
am ilyen a széndioxid, víz és bizonyos sók,
m elyeket a növény a talajból felvesz) szerves
anyagokat, m in t a keményítő* a fehérjék,
növényi zsírok és olajok stb . előállítani. E zt
a képességét ill. táplálkozási m ódját nevez­
zük autotrofiának (önellátó táplálkozásnak).
Az állati táplálkozás ezzel szem ben hetero-
trofiás. E z annyit jelent* hogy nem képes
szervetlen anyagokból szerves anyagokat
előállítani s így legfontosabb táplálékai köz­
vetlenül vagy közvetve növényi eredetűek.
T e h á t vagy növényevő az állat, vagy ha h ú s­
evő, akkor közvetve olyan állatból szerzi
m eg táplálékát, m ely növényevő. így te h á t
elism ételhetjük mégegyszer, hogy m inden
szerves anyag végső forrása a növény átha-
sonítása (asszim ilációja).
I t t te h á t m ár egy kom olyabb és m élyre­
h ató b b m egállapításhoz — különbséghez
— ju to ttu n k . M ég az sem von le ennek
értékéből, hogy a növényországban elég
nagyszám ú kivételt ismerünk* m inthogy a
heterotrofiás táplálkozás a növényországban
is eléggé elterjedt. így az igazi élősködő
növényeknek (parazitáknak) levélzöldjük
nincsen és tápanyagaikat m ás élő szervezet­
ből készen veszik á t. Ilyenek továbbá a
televény- vagy korhadéklakó (szaprofita)
növények, m elyek elhalt szervezetek anya­
gaiból táplálkoznak. V alam ennyi gom ba,
• * ••
2á - ' ; - :
baktérium , nyálkanövény, az ostoros növé­
nyek egy része, de szép szám m al a virágo­
sok közül is, parazita vagy szaprofita tá p ­
lálkozást folytat. M indezek u tán mégsem
ju tn a eszébe senkinek* hogy a gom bákat
az állatok közé sorolja. T úlsók egyéb kü­
lönbség van* m ely őket a növényországhoz
köti. Az állatországban a fentihez hasonló
kivételekkel nem találkozunk. T e h á t nincs
olyan állat, m ely növényi m ódra au to tro -
fiás táplálkozásra képes lenne.
A X V II. század közepe (a m ikroszkóp
felfedezése) óta tudjuk* hogy m ind a n ö ­
vényi, m in d az állati te st sejtekb ől épült
fel. B sejtek voltaképpen építőkövei a szer­
vezeteknek. Szabatosabban, ez a legkisebb
alapegység, m ely tovább m á r nem b o n th ató
anélkül, hogy élete m eg ne szűnne. D e
álljunk m eg itt egy pillanatra és lássuk meg
azt a nagyszerű összhangot, m elyet a te rm é ­
szet kialakított. N e csak a különbségeket
tegyük vizsgálat tárgyává* de nézzük meg
azt is, hogy m i az élet közös alapja, m i az,
am iben m inden élő m egegyezik. N övény
és állat. K é t külön világ, m elyeknek külön­
bözőségét itt taglaljuk, végeredm ényben
oly közeli sajátságokat is m utatnak, m in t
a sejtes szerkezet is, vagy az, hogy a tu la j­
donságok öröklődésének törvényszerűségei
a növényre, állatra • és em berre egyaránt
érvényesek, ezért joggal vallják tudósaink
és a term észettudom ányokban jártas em be­
rek az élet közös szárm azását és alapját. A
növény- és állatvilág közös ered etét m a m ár
m inden komoly term észettudós elfogadja.
D e té rjü n k vissza a k ü lö n b ség ek re!
M e rt mégis van itt is különbség. A növényi
sejt ugyanis sejtfallal h atáro lt. In n e n is a
„ s e jt14 elnevezés, m e rt megfelelő nagyítás­
sal pl. egy parafadugó m etszete (5. kép)
olyan, m in th a kis dobozok volnának szoro­
san egymás mellett* ill. m in t (ahonnan neve
is ered) a m éhek lépsejtjei. A sejtfal anyaga
elsősorban az ú. n . cellulózé* m ely egyéb
anyagokkal eg y ü tt a növények szilárd vázát
alkotja. N em így az ál­
lati sejt, m ely nincsen
szilárd cellulózé fallal
körülvéve. D e az a
világ, m elybe a m ik­
roszkóp bepillantást
engedett, egyben a
kivételeket is elénk
tá rta a m ikroszkópi-
kus kicsinységű élő-
Sejtm oflújulás és sejt-
cgyosülés. Az T lo tb rlx
zonatu ím n la s zöldmo-
szat BeJt]olniok éíö testi'
kitép a scitüreghől (a) és
rajzóvá alakulva szaba­
don mozog
lények köréből. Számos növényt fedeztek anyagukkal körülvéve, azokat testü k b e be­
fel a kutatók az alsóbbrendű szervezetek kebelezik.
világában, m elyek nincsenek állandóan cel­ Ezzel az érvek és ellenérvek, a példák
lulózé sejtfajjal körülvéve, te h á t az állat­ és viszontpéldák végére értünk. M egálla­
országhoz tartozónak tekinthetők, de mégis p íto ttu k , hogy biztos, egyedül igaz tétel
klorofil- (növényzöld-) tartalm u k és így a növény- és állatország m egkülönbözte­
táplálkozásm ódjuk m ia tt a növényországba tésére nincs. A term észet, m in t az átm ene­
sorolnak. Ilyen és hasonló .átm en eti jelen­ te k szülőanyja, nem enged szigorú h a tá r­
ségek a parányszervezetek közt igen gyako­ vonalat vonni a m aga dolgai köré. Bepil­
riak. Pl. vannak ideiglenesen sejtfal nélküli lan tást n y ertü n k — h a ilyen nagy vona­
kis, élénken mozgó, ostorral fürgén hely­ lakban is — az élet csodálatos változatos­
v áltoztató szervezetek, m elyeknek m eg­ ságába, megjelenési form áinak bám ulatos
jelenése, viselkedése teljesen állatszerű, de sokrétűségébe.
táplálkozásuk m ódja a levélzölddel való M indezek ism eretében m ost m ár világos
áthasonítás révén, mégis a növényországba előttünk, hogy a növény- és állatország
utalja őket. (6. ábra.) elkülönítése nem oly egyszerű és m agától-
A növényország m ozdulatlanságát jel­ értetődő dolog, m in t azt kezdetben h ittü k .
képezi nyelvhasználatunkban az a m ondás, A term észet nem kíván oly éles határvonalat
hogy ha valaki nem m ozdul a helyéről, vonni, m in t az em ber rendszerező tö rek ­
azt m ondjuk, odagyökerezett. M égis talá­
lu n k állatok közt is olyanokat, m elyek
»odagyökereztck“ , m e rt egész életükben
helyhez kötöttek. (7. ábra.) M indenki,
aki a növények életét egy kicsit is m egfi­
gyelte, tu d ja, — a növény nem m ozdulatlan!
B ár általában h ely ét nem tu d ja úgy változ­
ta tn i, m i n t ' az állat, de h e ly z e té t > főleg
azonban szerveinek helyzetét, állandóan
változtatja. L eveleit m ozgatja a fényerősség
vagy m ás fizikai behatások szerint. Virágai,
szára képes m ozgásra a fény, vagy egyéb
hatásra. Porzói a m egporzás érdekében
szintén gyors m ozdulatokra képesek.
A különbségek között szokták felsorolni
a z t is, hogy az állati szervezetek táplálko­
zásuk során szájnyílásukon szilárd anyagokat
vesznek fel, m íg a növénynek nincs száj­
nyílása és nem tu d szilárd anyagot bekebe­
lezni, csak oldatokat és gázokat. I t t a
parányszervezetek közt erre is cáfolatot H aln t fonó tengeri rózsa (A ncm onlu sulenta)
találunk. V annak scjtfalnélküli, egysejtű
növények, m elyek szilárd részeket sejt- vése, m ellyel m in d en ü tt ren d et és rendszert
alkot, m in d en t osztályoz, beskatulyáz, hogy
ezáltal jobban kiism erje m agát és tapasz­
talatait összefoglalva és rendszerezve az
utókornak továbbadhassa.
. D r . W a lg er J á n o s
agráregyetem i tanársegéd
REPÜLÖMODELEZÖK, HAJÓ MODELEZÖK ÉS
CSÓNAKÉPITÖK havonta m egjelenő SZAKLAPJA
Szerkesztősén és kiadóhivatal x BUDAPEST, IX.,
LÓNYAY-U. 41 (A erom eohanlka) — A ra 2.— F t
JÁTÉK, SPORT,
Repűlűgép
élmény és kézÜgyeSségl erő­
próba, m u n k ára és önállóságra
nevel a Ropülőmodcl Építő
Szekrény. A díszes dobozbun

modell
anyagok, tervek
lévő anyagból könnyön m eg­
építhető a kis vitorlázó repülő­
gép i m inden gyerek és felnőtt
legszebb játék a. K apható az
K H A K I M Kérjen d íjta la n > E Z E It M ESTER <-nél,
IV I « árjegyzéket. V idékre
„ L Budapest, V I., Toréz-körút 10.
Budapest IX, Lonyay*u. 41 u tá n v é tte l szállítunk Ingyen árjegyzék és Ism ertető S

25

A felépítése annyira egyszerű,
rep ü lö m o d ell m ech a n iku s
m otorja
A repülöm odell legered­ esztergapadon maga is elké­
m ényesebb hajtóeszköze a szítheti.
robbanóm otor. A m echani­
kus m otor viszonylagosan kis
önsúly m ellett rendkívüli te l­
jesítm ényt szolgáltat, m űkö­
dése állandóbb, m in t a gum i-
m otoré és kezelése is kényel­
m esebb. E leinte elektrom os
gyújtású apró egyhengeres
benzinm otorokat használtak
erre a célra, de nincs is
fél évtizede, hogy külföl­
dön m egjelentek az első
gyertyanélküli, öngyújtásos, ú.
n. D yno-rendszerű m otorok.
A D yno-m otorok sok kiváló
gyakorlati előnyüknek köszön­
hetik villám gyors elterjedésü­
ket és m a m ár a gyertya-
gyújtású benzinm otorokat is.
jelentékenyen h áttérb e szorí­ A moclollbenzlnmótor2. ábra
to tták .
A m odellm otorok m ajdnem áruinló levegő
kivétel nélkül kétütem űek,
akár benzin — akár D yno-
rendszerűek is. N égyütem ű
m otorokat nem használnak
repülőm odell hajtására, ennek
oka a sok és bonyolult alkat­
rész elkerülése és a m inim á­
lis önsúlyra való törekvés.
Az előállítási árak összehason­
lításánál a m érleg visszavon­
hatatlanul a kétütem ű m otor
javára billen.
A külföldön töm egben gyár­
to tt kism otorok szokásos
hengerűrtartalm a 0.7 cm 3-től
10 cm 3-ig, teljesítm ényük
néhány század lóerőtől 0.4
L e-ig terjed. A m otorok
*
2<>
Példaképen m egem lítjük,
hogy egy ilyen kis 10 cm 3~cs
benzinm otor teljesítm énye
0.3 L e, súlya m indössze 40
dkg, egy 5 cm 3 h en g erű r­
tartalm ú öngyújtásos m otor
pedig 0.15 L e hasznos telje­
sítm ény m ellett 20 dkg-ot
nyom . A m űszerésztechnika
csodái az 1 cm3-nél is kisebb
hengerűrtartalm ú gyűszűnagy-
ságú robbanóm otorok.
H ogyan m űködik a kétü tem ű
robbanóm otor ?
N ézzük m eg az első áb rát.
A d u g atty ú felett m eg tö rtén t
a robbanás, a benzin-levegő
hogy a fém m egm unkálásban keverék elégése és a keletke­
jártas m odellező közepes
z e tt többatm oszférás nyo­
m ás nagy erővel löki lefelé a
d u g atty ú t és a hajtókar köz-
beiktatásával forgatja a te n ­
gelyt, valam int a légcsavart.
L efelé haladtában a dugattyú
a teljesen zárt házban (cartcr)
összenyom ja az ottlévő b en ­
zin-levegő keveréket. (1. kép.)
A lsó holtpontjának elérése
elő tt a dugattyú szabaddá
teszi a kipufogó-, m ajd az
átöm lőnyíl’á st. A kipufogó­
nyíláson keresztül az elégett
gáz a szabadba tó d u l és a
forgattyúházban összenyom ott
m< £ i friss gázkeverék az átöm lő-
csatornán keresztül a d u ­
g atty ú fölé áram lik. A dugaty-
ty ú n levő taraj a gázt felfelé
\ *irányítja és a friss keverék el­
foglalja az elégett gáz helyét.
tűszelepes
porlusztóju. A szívóesővön át-
üzem anyagot
szívja íel nz
1.«brn A kótütem ű m ótor m űködése. a) K lpuííoaó nyílás,
/>) S/.ívónyílás. c) Á töm lő csatorna
( I . ábra, 2 kép.) A főtengely
és a vele összekötött töm eg
— jelen esetben légcsavar —
lendülete m ozgatja tovább a
szerkezetet, a dugattyú fel­
felé halad. A hengerbe ju to tt
gázkeverék ősszenyom ódik,
ugyanakkor a d u gattyú alatt,
a forgattyúházban légritkítás
keletkezik. (1. ábra, 3. kép.)
A felső h o ltp o n t elérése előtt
szabaddá lesz a szívónyllás
és a külső légnyom ás hatására
a levegő nagy sebességgel
áram lik a házba. A szívó­
nyllás elő tt elhelyezett p o r­
lasztó (k arb u ráto r) ju ttatja a
b en zin t a levegőbe és adja a
benzin-levegő keverék leg­
kedvezőbb Összetételét. (2.
ábra.) A szívócsövön átáram ló
levegő nyom áscsökkenést okoz,
a tartály ból felszívja és egy­
b en elgázosítja a benzint.
A felső h o ltp o n t elérése
e lő tt tö rté n ik a dugattyú fe­
le tt összenyom ott gáz m eg­
gyújtása. A robbanást a gyer­
ty a elektródjai között átugró
szikra váltja ki. A keletkező
nyom ás ism ét lefelé löki a
d u g a tty ú t és elzárja a szívó­
nyílást, m ajd Összenyomja a
házba ju to tt keveréket. Az 3. ábra A m odcllbenzlnm ótor
ütem ek sorban folytatódnak 1. F ornattyúház (cartcr), 2, H en­ LégesavarrönzltŐ csavar. 17. A lá­
tovább. ger. 3. Foronttyús tengely. 4. téttárcsa. 18. L égcsavar kupak
A z ütem ek tem pója szédü­ IIajtó k o r. 5. H ajtó k ar bronzcsap­ (sapka). 19. T artály. 20. ü z e m ­
ágy, 6. B iztosító gyűrű. 7. D u­ anyag töltőnyllás. 21. Ü zenm nyag-
letes, — a m űködés gyorsa­ gattyú. 8, D ugattyűosap. 0, D u ­ cső, leiül porlasztó. 22. Szívócső.
ságára jellem ző, hogy per­ gattyúgyűrű. 10. K enyériedéi. 11. 23. Porlasztó tűszolepe. (Csavar-
cenként 6.000 fordulatszám Gyertya. 12. M egszakító rúgója. m enetes). 2*4. Rögzítő rúgó. 25.
esetén 1 m ásodperc ala tt 100 13. M egszakító gom bok. 14. GyuJ- T nrtályrögzíto lem ezek
tásálKtó gyűrű. 15. T árcsa. 16.
robbanás tö rté n ik a henger­
ben , a D yno-rendszcrű m o­
toroknál pedig nem ritk a a 130— 180 robbanást jelent. az átöm lő csatorna a m etszet
8— 11.000-es Az egyes ütem ek te h á t a
fordulatszám síkja e lő tt fekszik.
sem , ez m ásodpercenként kb. m ásodperc ezredrészei alatt
játszódnak le. A z elektrom os g y ú jtá s
A hengerben ilyen gyors
égés m ellett nagy hő kelet­ A henger fedelébe csavar­
kezik, ennek elvezetéséről gon­ m en ettel illeszkedik az elek­
doskodni kell, hogy a tú lsá ­ trom os gyertya. (4. áb ra.)
gos felhevülés n e vegye igény­ A belső elektródot porcellán-
be az alkatrészeket. M odell- szigetelő választja el a m otor­
m otoroknál kizárólag léghű­ te sttő l. A belső elektródról
tésrő l leh et szó, a henger a külsőre átu g ró szikra idézi
külső részén elhelyezett h ű tő - elő a benzin-levegő keverék '
bordák a légcsavar erős sze­ elégését. H ogyan keletkezik
lében kitűnően elvezetik a az elektrom os szikra? M eg­
felesleges m eleget. A m odell- értéséhez ism ern ü n k kell az
benzinm otor szerkezeti ra j­ elektrom os in d u k ció törvényét.
zát m u tatja a 3. ábra. A ra j­ V asdrótszálakból vagy lem ez-
4. ábra zon a szívócső, szívónyílás kékből álló vasm agra két te ­
A niodellbenzinniótor gyertyája és kipufogónyílás látható, kercs van helyezve. H a az

5. ábra
E lektrom os kapcsolás vázlata
egyik tekercsben áram ot in d í­
tu n k , de különösen ha m eg­
szakítunk, a m ásik tekercs­
b en is áram lökés keletkezik.
M inél gyorsabban szakítjuk
m eg az első tekercs áram át
és m inél több m enetből áll
a m ásodik tekercs, annál n a­
gyobb lesz a pillanatig ta rtó
áram lökés feszültsége.
A m odellm otorok gyújtó­
tekercsének súlya 4— 5 dkg.
körül mozog, a hajszálvé­
kony d rótból készített m áso­
dik tekercs 5— 8.000 m en et­
ből áll és a keletkező áfam -
lökés feszültsége az — A viszonylag nagyobb te r­
10.000 V oltot is elérh eti. A
m odellbenzinm otor elktrom os
kapcsolási rajzát az 5. ábra
m utatja.
E gy 4-5 Voltos lapos
zseblám paelem áram a folyik
á t az első tekercsen, ezt az
áram ot a légcsavar m ö g ö tt
elhelyezett m egszakító m in­
den fordulat alatt egyszer
m egszakítja. A m egszakító
gom bjai a m otor testétő l szi­
getelve vannak, érintkezésü­
ket és szétválásukat a m otor
tengelyére erő sített, egyolda-
lon lereszelt tárcsa, valam int
egy rugólem ez segíti elő.
(6. áb ra.) A m egszakításnál
elektrom os ív keletkezik. Az
áram egyre gyengébben fo­
lyik, végül m egszakad, de a
m egszakítás a keletkező ív
m iatt csak lassan következik
be. A z egész elektrom os gyúj­
tóberendezés m űködőképes­
sége a m egszakítás gyorsa­
ságától függ, ezért gondos­
kodni kellett az ív m egszün­
tetéséről vagy legalább csök­ tése is sok hasonlóságot m u ­
kentéséről. E z t a célt szolgálja ta t. A z öngyújtásos m o to ­
a . m egszakítóval párhuzam o­ roknak ellenben rendkívüli
san k ö tö tt 0.1— 0.2 m ikro- előnye a nehézkes elektro­
farad kapacitású kondenzátor. m os gyújtószerkezet elm a­
A rajzon látható kapcsolás radása. Ez nem csak az ö n ­
kialakítása a lehető legkeve­ súlyban h o z o tt jelentékeny
sebb kötés alkalmazásával m egtakarítást, hanem a h iba­
tö rté n t. A gyakorlatban ez a források egész seregét küszö­
kapcsolás használatos. bölte ki és a kis m otorokat
rendkívül üzem biztossá te tte .
H ogya n m ű k öd ik a g y erty a ­ A z öngyújtásos m otorokhoz
n élk ü li m o to r? a benzinnél gyúlékonyabb
é te rt használják üzem anya­
A fizikában ism ert jelen­
gul.
ség, hogy a‘ h irtelen össze­
nyom ott gáz felmelegedik.
A benzinm otoros rep ü lő m o d ell
A kerékpár rajongói tapasz­
talhatták, hogy huzam osabb A benzinm otoros m odell
pum pálás u tán a p u m p a alsó kezdetben a nagy gépek kicsi­
része igen m eleg lesz. A gá­ n y íte tt m ása volt. A m otor,
zoknak ez az ú. n. adiaba­ gyújtóberendezés és a tartály
tikus állapotváltozása idézi tekintélyes súlyt képviselt és a
elő a D yno-m otorok henge­ gépet ennek m egfelelő te h e rb í­
reiben a robbanást. A gáz rású ra kellett készíteni. Szem­
b e n az eddig ism e rte te tt v ito r­
lázó m odellekkel (É let és T u ­
dom ány I I . évf. 21—25. szám .)
a tö rzs jóval vastagabb, tö m ­
zsibb, a szárny zöm ökebb
volt és a gép felületi terhelése
(szárnyfeltilet egységére eső
súly) a 30—40 gram m ot is
elérte dm 2-k én t (3— 4 kg/m 2!),
helés nagyobb sebességet és
a m otor lejárása u tán i siklás­
nál gyorsabb m erülést jelen­
te tt. Eddigi cikkeink alapján
tu d ju k , hogy ezek a tu lajd o n ­
ságok nem a legkedvezőbbek.
A benzinm otoros m odellek
form ájában forradalm i ú jítást
G. ábra
A z elektrom os m egszakító jelen tett az am erikai C ári
G oldberg -tő i szárm azó, m aga­
annál jobban felmelegszik, san a törzs fö lö tt elhelyezett
m inél gyorsabban, m inél ki­ szárnyú m odelh (7. ábra.)
sebb térfogatra nyom ják ösz- E n n él a típ u sn ál a szárny
sze. H a a gáz egyben gyúlé­ a törzsből kiálló áraxnvóná*-
kony keverék, megfelelő nyo­ lazott ta rtó n foglal helyet.
m ás esetén a keletkező saját (Parasol-elrendezés.) A szerke­
m elegétől robban. A gáznak zethez ta rto z ik m ég az eddigi­
kellő időben tö rtén ő gyúj­ ektől. eltérő em elő csillapító
tása v ég ett a D yno-m otorok­ felület. E z ugyanis nem csak
nál a dugattyú feletti henger- a hosszanti egyensúlyozásnál
té r nagysága változtatható* játszik szerepet, hanem való­
de sikeresen szerepeltek m ár ságos h o rd felü let is, a gép
külföldön az állandó kom­ súlyát is viseli.
presszió-viszonyú öngyújtásos A légcsavar vonóereje és a
m o to ro k is. szárnyon, keletkező ellenállás
A z ütem ek egyébként a kellem etlen túlhúzó nyom a-
benzinm otorral teljesen azo­ té k o t ad, ezt m ár a gum i­
nosak és a m otorok felép í­ m otoros m odelleknél m égis-
 m ertük. (É let és T udom ány
I I . évf. 30. sz.) E z a nyom a­
té k nulla, ha a szárny a húzó­
tengelybe esik és annál na­
gyobb, m inél távolabb van a
szárny a törzstől. A p a ra sol-
elrendezés ebből a szem pont­
ból ijesztően hátrányosnak lá t­
szik. A légcsavar által létre­
h o zo tt igen erős áram lásban
dolgozó em elő csillapító felü­
leten azonban erős felhajtó­
erő keletkezik és ennek buktató
nyom atéka kiegyensúlyozza a
túlhúzó nyom atékot.
A nyom atékok egyensúlya
a törzs m eredek helyzeténél,
erős em elkedésnél következik
be, ezek a m odellek valósággal
ra kéta szerű én em elkednek. Az
em elkedő sebesség egészen el­
képesztő, 8— 10 m éter is lehet
m ásodpercenként, ez egy perc
a la tt . 600 m éter em elkedést
je le n t! M inthogy a sp o rt­
repülőgépek m ásodpercenként
2— 4 m éternél nem tu d n ak
" gyorsabban em elkedni, elő­
fo rd u lt, hogy a kis m odellek
faképnél hagyták a kisérő
repülőgépet és h ihetetlen se­
bességgel emelkedve sikerült
megszökniük.
V ersenyeken a m otor m űkö­
dési idejét 30—40 m ásod­
p ercb en korlátozták. M inél
m agasabbra emelkedik ez alatt
az idő alatt a gép, annál
nagyobb esélye van a győze­
lem re. „A gyors emelkedés
fél g y ő zelem ", a sok kedvező
egyensúlyi tulajdonság m ellett
ez volt a m agyarázata a parasol-
típ u s gyors elterjedésének.
A gépek aránylagosan nagy
— 1 kg-on felüli — súlya és
nagy m erülése jelen tette az
utolsó h á trá n y t a vitorlázó-
m odellekkel szem ben. M a m ár
a D ynö-m otorok alkalm azá­
sával sikerült éppen olyan
könnyűre építeni a m echa­
nikus m otoros-m odellt, m in t
a 15 g r/d m 2 terhelésű v ito r-
lázóm odellek. Ezek a gépek
m ár nem csak a gyors repülés­
b en tű n n ek ki, hanem a m o to r­
nélküli repülésben sem m a­
radnak a vitorlázóm odellek
m ögött.
A m echanikus m otoros m odellek
csúcseredm ényei
A m echanikus m otorral el­
lá to tt m odelleknél nem zetközi
előírás szerin t kötelező a talaj­
ról vagy vízfelületről történő
indítás. A gépnek saját erejé­
ből kell a levegőbe em elkednie.
M in d k ét csoportban i t t is
id őta rta m , távolsági , magassági
és sebességi rekordokat tartanak
nyilván. A csúcseredm ényak
túlnyom ó részét szovjetorosz
m odellezők érték el.
T alajról in d ítv a az id ő ta r­
tam világrekordot T rucsenkov
tartja 2 óra 17 perccel, a
legnagyobb távolságot pedig
Vorobyov gépe repülte 134
km-Tel. Az eddig észlelt legna­
gyobb m agasságot G . L ju b u -
skinc érte el 4152 m éterrel,
m íg a 49 km -es óránkénti se­
bességi rekord a francia m o­
dellezők nevéhez fűződik.
A vízi benzinm otoros idő­
tartam rek o rd ját a baskiri Csel-
ninczev 1 óra 4 perccel, a tá ­
volsági rek o rd o t az u k rán K oz-
lovszkij 25.5 k m -rel, a m agas­
sági rek o rd o t pedig az aszer-
bejdzsáni K avszádze tartja
4110 m éterrel.
H azai eredm ényeink közül
kimagasló az 1180 m éteres
m e rt magassági, v alam int 1 óra
7 perces időtartam eredm é­
nyünk.
A kis robbanóm otorok még
csak elvétve kerülnek hozzánk
külföldről és beszerzési áruk
oly m agas, hogy a legtöbb
m odellező szám ára csak elér­
hetetlen álm ot jelentenek. Re­
m éljük, hogy az élet fellendü­
lése elhozza azt az id ő t, m időn
m inden m odellezősportért ra ­
jongó ifjú könnyen hozzájuthat
a kis m odellm otorhoz és kiváló
eredm ények, valam int nem ­
zetközi rekordok elérésére le­
hetősége nyílik és bebizonyít­
h atja a m agyar em ber kiváló
fúró-faragó készségét.
B e n e d e k G yö rg y
7. ábra
A pnmsol-boiizlnmótoros modell.
Jellegzetes a m agasan elhelyezett
szárn y .
20
 j.tfjuu.* '^j
‘i<JUl^AO\
j^ivno M in d en m űvelődni szerető-
.ji]ui.i)<!az^ em ber legfontosabb szellemi
si'.uviiílnv tápláléka a könyv. A z, aki­
nek nincsen legalább l — 2
*«IIVf jó könyve, aki irtó zik az
MlfUllf igazi, nem es irodalom tól és
X IV legfeljebb csak a silány ponyva-
ö ** - ... Iv regényeket bújja, messze esik
SXc> 5o attó l, hogy m űvelt em ber­
c V n ek tartsák. A zok csak a
^ c' te st táplálékáról gondoskod­
bőrs > nak, a szellem i táplálkozás
í.T- f náluk igazán nem fontos. K ö ­
^O zöm bösen haladnak el a köny­
*>-£ > vesboltok kirakatai előtt, am e­
cS 4 lyek tarka töm egben m utogat­
C ^
•- z.
Cív ják a szebbnél-szebb és jobb-
í.ü
**
nál-jobb könyveket.
v- ...
> 5r E z a tü n e t úgylátszik még
c 2
OV annak a kornak a m arad­
-c n
u ványa, am ikor az átlagem ber
c o
egész könyvtára a — kalen­
0 "5 d árium volt. A n ap tár, am ely
£2 Co' beszám olt az esztendő m in­
2o d en napjáról, a nap- és h o ld -
c
o> :
D fogyatkozásokról, a hónapok .
^a
•• planétáiról, a névnapokról,
^•• *
o

c3
í*
c
< m eg az országos vásárokról.
V olt benne százesztendős
jövendőm ondó, néhány — leg­
?.?
h».: - I inkább ponyvára kívánkozó
I>Jc história, adom a, tréfa és jó
.5 2
u° —
!
H csomó hirdetés. A kalendá­
riu m volt és m aradt m a is
az igazi h alhatatlan könyv,
v*
ov < am ely m inden évben m eg­
ti
-X
O
i)'-*-
c^
H hal és m in d en évben újra
születik. És m adzagra fűzve,
m ég a m ostani időkben is,
2 2*
-I)
o :?
2 «&
< o tt lóg a falusi házak m ester- ,
gerendáján.
•c T agadhatatlan, hogy a m ai
£o m odern em ber sem leh et m eg
o? l % n ap tár nélkül. És ha falu­
o.? helyen m ég m indig a száz-
£ a
?2 esztendős jövendőm ondóval
p b ő v íte tt kalendárium ot ked­
v>s
velik is, a városi em ber szíve­
£ 2 sebben használja a kényelm e­
C) .í
wo sen kezelhető kis zsebnap­
NC tá ra t, vagy a falra erősíthető
< D j
naptárakat, amelyek nélkülö­
zik ugyan a százesztendős
jövendőm ondó ékes rigm usait,
de m eg az uralkodó plané­
ták ró l sem adnak felvilágosí­
tá st, ellenben pontosan m u ­
tatják a dátum okat, amelyek
néha nagyon fontosak. Csak
éppen az a hiányosságuk, hogy -
csak annak az évnek a d á tu ­
m a it árulják el, am elyben hasz­
nálják és így, ha valaki p él­
dául arra kiváncsi, hogy a h é t
 hogy ezt m egtudhassa. D e nehezebb a
helyzete annak, aki valam ely később bekövet­
kezendő év bizonyos dátum ára kiváncsi,
m e rt a csak évek m úlva m egjelenő n ap tár­
hoz igazán lehetetlenség hozzájutni.
A z É le t és T ud om án y egy olyan n a p tá rat
n y ú jt á t olvasóinak, am elyből m indenki
könnyűszerrel m egállapíthatja, hogy m ilyen
napra esett a születésnapja, vagy egyéb
esem ény. É s ugyanilyen könnyen m egálla­
p íth a tja , hogy az elkövetkezendő években
1999- decem ber 31-ig (m ert a n ap tár 1800.
január i- tő l 1999. decem ber 31-ig m inden
d átu m o t p o n to san m egm utat) m ilyen napra
fog esni valam ely fontos, v^gy nevezetes
dátu m . A n ap tár használati m ódja egé­
szen egyszerű.’ A z első táb lázatb an az
1800, illetve az 1900 évszázadok valam ennyi
évszám a (a szökőéveké a táblázat alsó
részében b en n e van. H a p l. valaki a z t
m egkeressük a 94-es szám ot (a m ásodik sor
utolsó szám a), ezután a táb lázat végén,
a hónapok táblázatában ugyancsak a m áso­
dik sorban m egkeressük azt a b e tű t, am ely
a június hónap rovatának m ásodik sorában
van. E z a b etű F . M o st a m ásodik tá b lá ­
zatra kell átsétálnunk, ahol azt látjuk, hogy
az F b etű felülről lefelé az utolsóelőtti. Az
F b etű te h á t a 6-ik sorban van, m egkeres­
sük te h á t, hogy a hatodik sorban a 18-as
szám a hétn ek m elyik napja alatt áll. H étfő.
T e h á t néhány 'm ásodperc alatt m egállapí­
to ttu k , hogy 1894. június 18. h étfőre esett.
A z É le t és T udom ány kétszázéves naptára
am ellett, hogy hasznos, m ég szórakoztató
is, m e rt a m ú lt és a jövendő legkülönbö­
zőbb dátum ainak kikutatása órákig is elszó­
rakoztathatja az olvasókat.
T e h á t : jó m u n k át és kellem es szóra-.
k o z á s t! P a p p B é la

(Folytatás a 9. oldalról) borítékok szin tén autom ata- N em csak a hadianyaggyárak

szerkezetű nagyteljesítm ényű
kis autom atagépeken tö rté n ik ,
A villam ossági ip a r lég-
fontosabb szigetelőanyaga a
papiros, kábelekhez, konden-
zátorokhoz a legfinom abb szi-
getelŐpapirost használják, de
ezenfeltil papiros a nyersanya-
ga a szigetelő- (B ergm ann-)
csöveknek és papiroslem ez a
p resp án is. A z ip ar, a b á-
nyászat sok papirost használ
csővezetékek, gépek tö ra íté-
séhez. Papirossal fedjük háza-
in k á t is, hisz a kátránypapír
egyik • leghasználatosabb ta r-
tós és olcsó tctőfedőariyag.
KitünŐ ellenállóképcsségűek
a papírm assécikkek (tálca, vö-
d ö r, m osdó, stb .), m elyek hasz-
nálata egyre nagyobb m é-
retekben terjed , m iu tán nem
törékenyek. - Szám ottevő papi-
rosfogyasztó a borítékipar. A
gépek segítségével készülnek
a legkülönfélébb alakokra. A
díszítésekhez használt krepp-
p ap írt, festett, m ázolt, préselt
és olajozott papírokat külön-,
leges utólagos m unkafolya-
m atokkal készítik, csak úgy,
m in t a csiszolópapírt és a
fényérzékeny papírokat is
fényképészeti és fénym ásolási
célokra.
Jelentős papirszükséglete van
a kisipar legkülönfélébb terű-'
léteinek, így az elsősorban p a-
pirossal dolgozó könyvkötőipa-
ron kívül, a kárpitos-, kalapos-,
babakészítő-, játékkészítő-, ke-
gyeleti-, stb . *iparnak is. A
dohánygyárak a szivarkák elő-
állításához a legfinom abb-
m inőségű szi var k apapírt hasz-
nálják fel, am i azután való-
Sággal m ind „füstbe** m egy.
Igen fontos szerepe volt
a papíriparnak a h áb o rú alatt,
(töltény készítéséhez és cso-
m agolásához) használtak nagy-
m ennyiségű papirost, hanem
a h áb o rú előidézte nagy tex til-
és fém hiány következtében
sok helyen- té rte k á t a papír
használatára. íg y szü letett ;
m eg a papírszövet és a p ap ír-
tu b u s sok egyéb cikk m ellett. J
M a a ten d en cia éppen ellen-
kező. P apírnyersanyagunk ke-
vés van, jelentős b e h o z a ta lra -
szorulunk cellulózében és fc-
nyőfában is, ezért takarékos-
kodnunk kell vele. A p apirost
m a m ár nem m in t pótanyagot
kell használni, hanem fontos,
hogy elsősorban azokra a fel-
használási terü letek re szo rít-
suk, ahol kizárólagosan alkal-
m azható, ahol a felépülő m a-
gyár dem okráciát, a 3 éves te r-
v et, a dem okratikus m agyar
k u ltú ra m egerősödését legjob-
bán szolgálja. V á m os G yö rg y

• : V V *. V ‘ \ M
 ■gorki-i „Molotov** autó­
gyár hozta ki az ötüléses
„Diadal* ‘-m árkájú szériakocsit.
Sebessége eléri a i i o km -t
óránként, m otorja négyhen­
geres. H ogy m inél tágasabb
legyen, a sárhányókat is a
karosszériába építették.
A „M olotovfC-gyár új teh er­
gépkocsi típusok gyártásába is
kezdett. A k ét és féltonnás
„G az 51“ jav íto tt kiadása
készül nagyszériában és egy
ennél hatalm asabb „ G a z 53“ ,
nehézterepjáró, súlyos teher
szállítására alkalmas gépkocsi.
M in d k ét típu» szériagyártása
októberben kezdődött.
A láncon g y árto tt kocsik
közül csak a „D ia d a l“ -ból
45.000 készült el m ég 1947-
ben . 1950-ben a „Molotov**
négyszer annyi m o to rt tervez
forgalom ba hozni, • m in t a
h áború előtt, am i napi ezer
autom obil gyártását jelenti.
A legidősebb szovjet autó­
g y á rb a n ^ moszkvai „Sztalin**-
m űvekben, egy kényelmes és új
típ u s a „Z is 110“ g y ártását
kezdték el (lásd E let és
T u d . I I . évf. 18.), valam int
tb ö b új teherautom obil típusét.
j o o . ooo autó a z U ra ln a k ta rt .
N éhány hónapja annak csu­
pán, hogy a gyár kongott az
ürességtől. Úgyszólván alig
m aradt benne szerszám gép. A
n é m e t. betörés kezdetén „ ü rí­
tették ki a gyárat. A gépek,
m unkások és technikusok 10.000
gépkocsin távoztak el és vonul­
tak végeláthatatlan sorokban
kelet felé.
A z Ilm en hegyek lábainál az
U raiban épült fel az új „Sztálin* -
gyár. M iassy várostól 12 kilo­
A gorkl-i 'M o lo to v . autógyár .D ia d a l. tlpuHÚ szemólygí
amolyböl 1047-ben 45.000 drb. k e rü lt forgalom ba
m éterre. M ost készül kibőví­ tehergépkocsi lesz, egyenként
tésének a terve. Fennállása 90 lóerős, három és féltonnás,
óta így is 60.000 kocsit és hatkerekes.
körülbelül 10.000 tehergép­ A szovjet piac benjam inja
lesz a georgiai autom obil. A
kocsit á llíto tt elő. A z épülő
gyárrészek egyikében, szer­ kaukázusi K utaisiban épül a
gyár és tehergépkocsikat fog
számgépek készülnek m ajd, a
többiben radiatorm űhelyek, gyártani.
Egy moszkvai gyár könnyű
öntöde, alvázépítő berende­
zések kerülnek. gépkocsijai a napokban kerül­
nek forgalom ba.
N égyp ercen kén t egy tehera u tó .
A láncokról m inden négy A u tó k és j ó u ta k .
percben egy tehergépkocsi fog Ezenkívül építés alatt álla­
lekerülni. nak m ég üzem ek, íg y Odesz-
A moszkvai „Sztálin* ‘-művek szában, Lvovban, Irk u tszk -
fő gyártási lánca és alváz­ ban, Kom szom olszkban, O na-
építő m űhelyei nem ide, h a­ m urban stb ., amelyek kiegé­
nem a V olga-m enti U lja- szítik m ajd az autom obilipar
novszkba vonultak vissza és szerkezetét.
hajón vándoroltak új m űködési A z autókkal egyidőben épül­
helyükig. I t t egy nagy üzem nek autóutak, a Szovjetunió
épül. M ásféltonnás tehergép­ nagy ipari központjai között.
kocsikat fog gyártani a falu E gyik építése m ost fejeződik
részére, ö n tö d e , D ieselm otor­ be, M oszkvát, L eningráddal
gyár teljes felszerelése és szer­ köti össze. M ások több tízezer
számgépek ezrei várják itt kilom éteren kanyarognak m ajd
m ár a m unka kezdetét. az U ralon, Ázsián, Szibérián
Egy m ásik moszkvai gyár és Távol keleten keresztül.
hajón kiü rített berendezése szol­
gált a T chiliabinszki és Shad- M inden négy nercben eay gépkoc*!
g a m i le n gyártóláncokról. A tel-
rinszki (D él U ral) helyi jellegű jeson
kész gépkocsi zulm uyfürdöt
gyárak alapjául. ' R adiá­ vesz olsö ú tja elölt •
to ro k at és autom obilalkat­
részeket gyártanak.
A j aroszlav-i nehéztehergép­
kocsijairól ism ert üzem új tí-
pusokara té r át. H am arosan
u krán autom obilok is lesznek.
D nyepropetrovszk közelében
épül egy nagym éretű üzem ,
amelvnek évi term elése 75.000