Professional Documents
Culture Documents
A Szemelyiseg Megismeresere Hasznalhato Modszerek
A Szemelyiseg Megismeresere Hasznalhato Modszerek
hu
Megismerési folyamatok
Érzékelés, észlelés
Figyelem
A figyelem a tudatunk meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányulása. Tehát a felénk
áramló ingerhalmazt szelektáljuk, kicsit elzárkózunk a külvilágtól, egy szűrőrendszert
működtetünk, hogy arra koncentrálhassunk, ami bennünket érdekel.
Megkülönböztetünk:
- akaratlagos figyelem – ez a személytől, a motivációtól függ
- akaratlan, spontán figyelem – kiválthatja erős, szokatlan inger /hangos reklám/,
érdekes tárgy.
Monoton tevékenység közben a figyelem gyorsan csökken, 20 perc után jelentkeznek a hibák,
a fáradás /a tanítási folyamatban ezt tekintetbe kell venni/. Tehát ha az önkéntelen figyelem
csökken, mert már kevésbé érdekes a tárgy, be kell lépjen a szándékos figyelem, ami nagyobb
erőfeszítést igényel. A gyereknél ezt fejleszteni kell a figyelemkoncentráció, az önkontroll, a
feladattudat erősítésével.
1
Forrás: http://www.doksi.hu
Beszélünk:
- figyelem tartóssága – 15-20 perc
- figyelem terjedelme – egyszerre max. 6 egymástól független ingerre tudjuk
figyelmünket irányítani
- figyelem megosztása – figyelmünk irányát változtatjuk, hol egyik, hol másik tárgyra
irányítjuk, ez egyénenként változik.
Emlékezés
Egyes feltevések szerint a külvilági inger hatására egy azonnali, rövid távú, tünékeny
emléknyom képződik, mely nem hagy maga után szerkezeti változást az agyban – ez a rövid
távú memória - RTM. Kicsi a kapacitása, sérülékeny az emléknyomok tárolása, így
gyakoribb a felejtés.
A másik fajta ún. hosszú távú memória - HTM, tartós rögzítést az jellemzi, hogy nyomában az
agyban szerkezeti változás jön létre. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy agyi
sérüléseknél a trauma hatására bekövetkező emlékezetkiesés általában a közvetlenül
megelőző időszakra vonatkozik, míg a régebbi emléknyomok érintetlenek maradnak.
Bevésés
Az eredményes bevésés fontosabb feltételei:
- idegrendszer, egészségi állapot /pihent, friss állapotban, egészségesen rövidebb idő
alatt, tartósabban tudjuk bevésni a ránk ható ingereket, mivel figyelmi teljesítményünk
is nagyobb hatásfokú/
- akarat, szándék, motiváció, érdeklődés /ezek segítségével célként állítjuk magunk elé a
bevésést/,
- az egyén személyisége /az ingerek közül mi az, ami számára fontos, érdekes, felhívó
jellegű/,
- erőteljesebb a bevésés, ha többféle érzékszervi behatásra támaszkodik /tanóránál,
előadásnál ezt figyelembe venni, hogy több érzékszervet mozgósítsunk – hangerő,
mozgás, projektor + beszéd stb./,
2
Forrás: http://www.doksi.hu
Megőrzés és felejtés: azonos műveletnek a két oldalát jelentik, a megőrzésnél azt keressük,
ami a tanulás után megmaradt, a felejtésnél pedig, ami a tanultakból eltűnt.
Képzelet
A képzelet a régi emlékképek nyomán új képeket hoz létre úgy, hogy a régi tapasztalatokból
származó képzeteket szétbontja és újra csoportosítja. Így új összefüggéseket hoz létre, de
mindig a valóság talaján, mivel abból táplálkozik. A képzeleti kép csupán elemeiben hasonlít
az emlékezeti képekhez, egészében, struktúrájában egészen más, új.
Képzeleti működés az álom és az ábrándozás is, melyek tudatos kontroll nélküli, érzelmekkel
telített képzeleti működések.
3
Forrás: http://www.doksi.hu
Gondolkodás
Megkülönböztetünk:
- asszociatív gondolkodást – nincs a gondolkodásnak előre kitűzött célja, feladata, a
gondolatok, képzetek, élmények irányítottság nélkül asszociálódnak
- megértés – a dolgok lényegének és összefüggéseinek feltárása
- problémamegoldó gondolkodás – probléma az a helyzet, amikor bizonyos célt akarunk
elérni, de a cél elérésének útja számunkra nem ismert.
MEGBÍZHATÓSÁG:
következetesség és megismételhetőség.
• Belső konzisztencia.
• Értékelő megbízhatósága.
• Időbeli megbízhatóság.
ÉRVÉNYESSÉG:
a fogalom valódi jelentése.
• Fogalmi.
• Előre jelző.
• Terjedelmi.
• Látszatérvényesség.
Megfigyelés módszerei
• Introspekció – mások megfigyelése.
• Közvetett és közvetlen megfigyelés.
• Beavatkozó és nem beavatkozó módszer.
• Álcázott megfigyelés.
• Terepkutatás.
• Esettanulmány.
4
Forrás: http://www.doksi.hu
Explorációs módszerek:
BESZÉLGETÉS
• Spontán.
• Célzott.
• Interjú.
• Klinikai beszélgetés – szabad asszociáció.
KÉRDŐÍV
• Direkt – indirekt.
• Nyílt – zárt.
Személyiségtesztek
• Intelligencia tesztek:
Alfred Binet és Thomas Simon
IQ= (mentális kor/életkor)x100
• Sztenderdizálás – arányos IQ.
• Projekciós tesztek.
Tesztkészítés
Elméleti módszer
Dimenziók meghatározása.
Itemek, melyekben a dimenzió érvényesen és megbízhatóan megjelenik.
Tapasztalati módszer
• Adatredukciós módszerrel a tipikus jellemzők meghatározása.
• Azon itemek kiválasztása, melyekben a tulajdonsággal biztosan rendelkező csoport
különbözik a többitől.
Kísérletek
• Laboratóriumi és természetes körülmények között végzett.
• Függő és független változók.
BESZÉLGETÉS, INTERJÚ
5
Forrás: http://www.doksi.hu
ELŐNYÖS MAGATARTÁS
• 70-80% hallgatás.
• Várakozni tudás.
• Egyszerre egy kérdés, egyértelműen.
• Befolyásolás- és ítéletmentesség.
• Kontroll.
• Elfogadó, egyetértést jelző kommunikáció.
Az interjú szakaszai
• Előkészítés.
• Indítás.
• Kikérdezés.
• Szerepcsere.
• Lezárás.
• Összegzés.