Műszaki (mechanika) ismeretek

 
A gépjárművek fő alegységei:
 
1. Az alváz. A jármű fő teherviselő egysége. Erre szerelik rá a futóműveket
(első és hátsó), a teljes meghajtásláncot és a karosszériát. Amennyiben az alváz és a
karosszéria egyetlen, elválaszthatatlan, hegesztett egységet alkot, ezt önhordó
karosszériának nevezik, mert az így készített fémszerkezet tartalmazza a
tulajdonképpeni karosszériát, de a teherviselő elemeket is (gerendákat,
keresztmerevítőket). Jó példák az elkülönített alvázas szerkezetre a tehergépkocsik,
autóbuszok és profi terepjárók, tehát a nagy megterhelésnek kitett gépek, az önhordó
szerkezetre pedig általában a személygépkocsik. Az alvázat és a karosszériát több
réteg festékkel, üregkezeléssel védik a rozsda ellen. A rozsda elleni védelemben
főszempont a csapadékból vagy kondenzből származó víz maradéktalan elvezetése, a
sérült festékréteg sürgős javítása. Az elkülönülő alvázat acél profilokból készítik
(leggyakoribb az U profil), amelyeket nem annyira hegesztéssel mint inkább
szegecseléssel vagy csavarozással erősítenek egymáshoz, mert így rugalmasabb. A
karosszéria több formát ölthet: limuzin, kombi (station wagon vagy break), coupé,
kabrió, egyterű, stb.
2. A meghajtás (6. ábra). A jármű meghajtásáról gondoskodik, a motortól a
meghajtó kerekekig. A hajtáslánc elemei: motor, kuplung (vagy tengelykapcsoló),
váltó, differenciál, az esetleg ezeket összekötő tengelyek, amelyeket kardántengelynek
neveznek, féltengelyek (amelyek a differenciált kötik össze a meghajtó kerekekkel).
3. Futóművek. Ezek biztosítják a jármű kerekeinek az alvázhoz való kötését.
Természetesen ez a kötés rugalmas kell hogy legyen, biztosítva a jármű rugózását és
kényelmét, ezenfelül meg kell hogy engedje a rugózáshoz és (az első futómű
esetében) a kormányzáshoz szükséges mozgások elvégzését. A jármű használata
folyamán fellépő erőknek ellen kell hogy álljon, maradandó deformációk nélkül. Az
első futómű biztosítja a kormányzó kerekek geometriáját (kerékösszetartás-1.ábra,
utánfutás-2.ábra, csapterpesz-3.ábra - lásd a lenti ábrákat). Az első futómű
rendellenességei korai gumiabroncskopáshoz, nehézkés kormánykezeléshez vezetnek,
vezetés közben a kormány oldalra húzhat. A kormányberendezés hibáit csak
szakszervizben javítják. A rugók lehetnek laprugók, tekercsrugók vagy torziós rugók.
A rugózásból adódó, hosszas lengés kiküszöbölésére valók a lengéscsillapítók,
amelyek meghibásodása miatt a kerekek pattognak az úton, így foltokban koptatják a
gumiabroncsokat.
 
 1. ábra - Kerékösszetartás: párhuzamos (1), konvergens (2) és divergens (3)
 
 
2. ábra -Utánfutás
 

3. ábra - Csapterpesz
 

 
4. A fékberendezés. A jármű egyik legfontosabb berendezése, gondoskodik
annak lassításáról,  megállításáról. Biztonsági rendszer, ezért csak szakszervízben
javítják.
5. A kormányberendezés. A jármű legfontosabb berendezése, biztosítja annak
irányítását. Vezérlőszerve rendszerint a kormánykerék. Biztonsági rendszer, ezért
csak szakszervízben javítják.
6. A kerekek. Ezeken gurul a jármű. Két fontosabb részből állnak: a felni, ami
lehet préselt acéllemezből vagy könnyűfémötvözetből (könnyűfém felni) és a
gumiabroncs. A felnit csavarokkal rögzítik a kerékagyhoz. A gumiabroncs lehet belső
nélküli (Tubeless), vagy belsős változatú. Az abroncs külső felén több felirat található,
ami a méretet, megengedett sebességet, rendeltetést pontosítja. Ilyen, pl. az M+S (mud
and snow) felirat, ami téli gumit jelöl. Az abroncs leszerelését mindig a szelep mellől
kezdik, a felszerelését a szeleppel ellentétes oldalon. A kerekeket ki kell centirozni
(egyensúlyozni), ellenkező esetben, a kormányagyban is (esetenként) erős rázás
érezhető. A kerekekre nézve, a legfontosabb tényező az abroncsokban uralkodó
nyomás, ha ez túl kicsi (a 4. ábra b pontja), a gumi folyamatosan gyűrődik és
melegszik, a jármű nehezebben gurul (és több üzemanyagot fogyaszt), a kormány
kezelése nehézkessé válik (ha az első kerekekről van szó), ilyenkor az abroncsok
futófelületének a szélei kopnak, mert a közepe betüremkedik. Az alacsony nyomás
miatt, ami közlekedés közbeni folyamatos gyűrődést jelent, az abroncs mintázatának
alján repedések jelennek meg. Ha a nyomás túl nagy (a 4. ábra c pontja), a futófelület
közepe kopik, mert a nagy nyomás miatt a középső rész kitüremkedik, a szélekhez
képest. A nyomást hidegen mérik, miután a jármű több időt állt. Ha a  kormányzó
kerekekben különböző a nyomás, akkor a kormány félre húz.
 
 

4. ábra - A gumiabroncsok nyomása: a - helyes nyomás, b - túl alacsony nyomás, c - túl

magas nyomás
 
A kerék lehet kormányzó kerék (rendszerint az első kerekek elfordításával
kormányozzák a járműveket, a kormánykerék körbetekerésével, de a hátsó kerekek is
lehetnek kormányzó kerekek, pl. a villástargoncáknál), meghajtó kerék (amelyet a
motor hajt meg, így mozgatva a járművet), és szabad kerék (amit csak a jármű súlya
terhel, sem kormányzó, sem meghajtó erők nem terhelik). A járművekbe a motort elől
(orrmotoros) vagy hátul (farmotoros) építik be, és az első (első kerékmeghajtás) vagy
a hátsó (hátsókerék meghajtás) kerekeket hajtják meg, ritkábban mind a két tengelyt,
ezen esetben öszkerékmeghajtásról beszélünk (4x4). A meghajtás és a
motorelhelyezés több kombinációját alkalmazza az autósipar, mindegyiknek megvan
a maga előnye és hátránya. Napjainkban, személygépkocsikban a legelterjedtebb
megoldás az elől, keresztben elhelyezett motor és az első kerékmeghajtás. A
tehergépkocsikban, nagy teljesítményű limuzinokban (Mercedes, BMW) a klasszikus
megoldást alkalmazzák, azaz motor elől, meghajtás hátul. A farmotoros, hátsókerék
meghajtást inkább a Porsche alkalmazza, na meg a távolsági autóbuszok. A ritkább,
központi elrendezést (motor a tengelyek között) a Forma 1-es autók és a vérbeli
sportkocsiknál alkalmazzák, egyébként stabilitás és súlyelosztás szempontból ez a
legjobb megoldás. Az első kerekek rendszerint, a futóműnek köszönhetően, lehetnek
párhuzamosak (lásd 1. ábra - 1.), konvergensek (összeállók - lásd 1. ábra - 2) a
hátsókerék meghajtás esetében, illetve divergensek, (szétállóak - lásd 1. ábra - 3) ha
elsőkerék meghajtásról beszélünk.
A kerekeket a kerékagyakra szerelik, amelyeket golyós- vagy rolnis
csapágyakkal illesztenek a tengelyekhez. Ha a csapágyak berágódnak, azt guruláskor
morgó hang jelzi. Ilyenkor a hibás csapágyat cserélni kell, egyébként az leblokkolhat,
így a kerék sem fog többé forogni.
 

5. ábra - A kerékagy szerkezete, csapággyal

 
 
 
7. A jármű villamossága. Generálja és tárolja az elektromos áramot. A járműben
található elektromos fogyasztókat ellátja energiával.
 
Részletes magyarázatok, leírások
 
A hajtáslánc elemei
 6. ábra - A hajtáslánc
elemei:
1 - motor
2 - kuplung
3 - váltó
4 - kardántengely
5 - differenciál
6 - féltengely
 

 
1. A motor (belsőégésű)
 
A motor a gépjárművek azon szerkezete, amely üzemanyag elégetésével
előállítja a mozgáshoz szükséges mechanikus energiát, ugyanakkor minden kiegészítő
berendezés (légkondicionáló, kormány és fékszervók, áramfejlesztő, stb.) meghajtója.
A két legelterjedtebb motor a benzines (Otto motor) és a gázolajjal működő Diesel
motor. Felépítésüket tekintve majdnem azonosak, a kettő közötti különbséget a
keverék meggyújtása jelenti: a benzines motornál szikrát produkáló gyertya készteti
robbanásra, a Diesel esetében a nagyon összesűrített forró levegő lobbantja be a
befecskendezett üzemanyagot. Mindkettő esetében a motormechanizmus mozgó
alkatrészei a dugattyú, a csapszeg, a hajtókar és a főtengely, ahogy a 12. ábrán is
látható.
A legelterjedtebb belsőégésű motor a négyütemű (7. ábra) (szív, sűrít, robban,
kipufog), a kétütemű motort (8. ábra) inkább motorkerékpárokban, mopedekben,
kisebb munkagépekben találjuk. A négyüteműben a négy ütem jól elkülönül
egymástól, a szelepek segítségével, a kétüteműben az ütemek fedik egymást. A
kétütemű motor egyszerűbb és könnyebb, mert működési elvétől fogva nem igényel
szelepeket, vezérművet. Minden teljes kétütemű ciklushoz a főtengely egyet kell
forogjon (360o) és minden fordulatára jut egy robbanás, tehát azonos hengerűrtartalom
esetében, a négyütemühöz hasonlítva, erősebb annál. A négyütemű motor
bonyolultabb (a vezérmű miatt), de működési elvétől fogva a kétüteműnél
gazdaságosabb és nem szennyezi annyira a környezetet. Minden teljes ciklushoz a
főtengely (11. ábra) kettőt kell forduljon (720o), ehhez képest a vezérműtengely (10.
ábra) csak egyet, mert minden ciklusban csak egy szívás és egy kipufogás szükséges.
Ezért, a vezérműtengely a főtengelyhez képest fele akkora fordulaton kell dolgozzon.
A két tengelyt lánccal vagy fogas szíjjal kötik össze. Úgy a benzinmotor, mint a
Diesel, lehet két- vagy négyütemű.
 

7. ábra - Négyütemű motor 8. ábra - Kétütemű motor

   
 
 
a. A motor szerkezete
 
A motor alkotó elemei, metszetben, fentről lefele (9. ábra): a motor legfelső
részén található a szelepdekni vagy szeleptető (1), az olajtöltő nyílással (8), alatta a
hengerfej (2), amibe beépítik a szívó- illetve kipufogó szelepeket (10) és a benzines
motor esetében a gyújtógyertyát (9). A hengerfejet a hengerfejtömítéssel (3) illesztik a
motorblokkhoz (4). A motorblokkban találhatók a hengerek, amelyekben le-fel
mozognak a dugattyúk (12), és csapszeggel (11) illeszkednek a hajtókarokhoz (13). A
hajtókarok alsó fele a főtengelyhez (14) illeszkedik, pontosabban annak
hajtócsapjaihoz. A főtengely a fekvőcsapokon forog, és a lendkeréken keresztül
meghajtja a kuplungot és az egész hajtásláncot, egészen a kerekekig. A főtengely
csapjai (hajtó és fekvő) általában síkcsapágyakon nyugszanak, ritkábban golyós
csapágyakon. A motor legalján található az olajdekni (5), ahol az összes motorban
található olaj lecsorog, és ahonnan az olajszivattyú, az olajszűrőn keresztül,
folyamatosan oda pumpálja, furatok egész hálózatán, ahol szükség van rá. Az olajat a
dekni alján elhelyezett olajdugó (7) segítségével lehet leengedni. Az olaj szintjét az
olajpálcával (6) lehet ellenőrizni.
 
 
 9. ábra - A motor szerkezeti elemei
 
 

10. ábra - A vezérműtengely  

 
 
 
 
 
11. ábra - Főtengely
 

 
 
 
   12. ábra - A motor mechanizmus mozgó
alkatrészei: dugattyú, gyűrűkkel,
csapszeggel és hajtókarral, főtengely
 
 
                                                                         
13. ábra - A motorblokk
 

14. ábra - A hengerfej 15. ábra - A hengerfejtömítés

   
 
 
 1-vezérműtengely, 2-tőke, 3-
nyomórúd, 4- állítócsavar, 5-
anya, 6-himbatengely, 7-himba,
8- rugó, 9-szelep
 
16. ábra - Hengerfej, hengerfejtömítés és 17. ábra - A szelepek és mozgatásuk
motorblokk  
 
 
      
 
b. Az olajzó rendszer
 
A motor mozgó elemeit természetesen olajozni kell, ami az olajszivattyú (19.
ábra) dolga, amely furatokon keresztül eljuttatja az olajat minden szükséges helyre.
Ezen kívül, bizonyos mozgó alkatrészeket egyszerűen spriccolással olajoznak, mint
például a dugattyúkat, amelyeket a főtengely által felvert olaj ken, a felkent olajat
pedig a dugattyúkon lévő gyűrűk húzzák le ismét az olajdeknibe. Természetesen az
olajat folyamatosan szűrni kell, a keletkező apró fémszemcsék és egyéb szennyező
anyagok miatt, ezt a feladatot az olajszűrő (18. ábra) végzi. A meglehetésen mostoha
körülmények között dolgozó olaj (magas hőmérséklet, idegen anyagokkal való
szennyezés) idővel elhasználódik. Egyrészt a szintje csökken, mert a gyűrűk nem
tudják az égésteret tökéletesen eltömíteni, ezért valamennyi olaj bejut az égéstérbe és
elég. Ha a dugattyúkon lévő gyűrűk nagyon elkopnak vagy beragadnak, akkor sok olaj
jut az égéstérbe és a motor kék színű füstöt ereget. Az autó gyártója meghatározza,
milyen időközönként kell cserélni az olajat meg a szűrőt. Az olajszintet az
olajpálcával ellenőrzik. Az égéstermékek egy része lejut a karterbe (a dugattyú alá),
savasítva az olajat. A motor hideg üzeme megengedi, hogy némi üzemanyag is
lejusson az olajba, ilyenkor a hengerek hidegebb falára kondenzálódik az üzemanyag
egy része, a dugattyún lévő gyűrűk pedig lehúzzák az olajba. A felhígított olaj
kenőképessége csökken, szintje megnő, amit az olajpálca segítségével folyamatosan
ellenőrizni kell. Ilyenkor, az egyébként nehezen gyúló olaj könnyen lángra lobban, ha
nyílt lángot közelítünk hozzá.
Az olaj szerepe az, hogy kenje a motor mozgó alkatrészeit, vékony olajfilmet
képezve az alkatrészek felületén. Főbb jellemzői a viszkozitás (milyen gyorsan folyik
át egy kis furaton) és a tapadó képesség. Ha a motor mozgó alkatrészei hosszabb ideig
olaj nélkül működnek, a motor leáll, mert berágódik (lesül).
Az olajszint megnőhet, ha üzemanyag (a fent említett okok miatt), vagy hűtőfolyadék
kerül bele. Ez utóbbi akkor lehetséges, ha a motorblokk megrepedt, vagy a
hengerfejtömítés kiégett. A hengerfejtömítés hivatott eltömíteni a hengerfej és a
motorblokk közötti üreget. Tekintettel arra, hogy itt található az égéskamra, az olajzó
és hűtőfolyadék járatai, a hengerfej tömítés kiégése lehetővé teszi az olaj és a
hűtőfolyadék összekavarodását, vagy bejutását az égéstérbe. A hengerfej tömítés
kiégésének leggyakoribb oka a hengerfejet a motorblokkhoz rögzítő tőcsavarok
elégtelen meghúzása.
 

18. ábra - Olajszűrő 19. ábra - Olajszivattyú (fogaskerekes)

   
 
c. A hűtőrendszer (21. ábra)
 
Az üzemanyag folyamatos elégetése felmelegíti a motort, ezért azt hűteni kell.
A hűtés legelterjedtebb formái a léghűtés és a vízhűtés.
A léghűtés leegyszerűsíti a motor konstrukciót (nem kell üregesre tervezni a
hengertömböt és a hengerfejet, csak jó nagy hűtőbordákkal kell ellátni ezeket), nem
szükséges a hűtő, vízszivattyú, termosztat, hűtőfolyadék, tömlők és a táguló tartály.
Egy motor által hajtott turbina kényszeríti a levegőt a motor köré, és nagyjából ennyi.
A hátránya a nagy hőmérsékletingadozás, az alkatrészek emiatt hamarabb elkopnak,
rendszerint többet is fogyasztanak az ilyen motorok.
A vízhűtés evvel szemben a fent említett elemekkel bonyolultabb, de a motor
hőmérséklete stabilabb, a gép tartósabb, működése gazdaságosabb. A hűtőfolyadék
tulajdonképpen nem víz (csak szükség esetén), hanem fagyálló és víz keveréke, azért
hogy télen ne fagyjon meg és ne nyomja szét emiatt a motort. Biztonság kedvéért,
fagydugókat is szoktak tervezni a motorblokkba és a hengerfejbe (23. ábra). El kell itt
mondani azt is, hogy kenő képessége is van, a sima vízzel szemben, aminek nincs,
ezért a pusztán vízzel feltöltött rendszer hamarosan tönkreteszi a vízszivattyú
tömítését. Vigyázat! A fagyálló erősen mérgező hatású, kerülni kell a vele való
érintkezést. A vízszivattyút (27. ábra) a motor hajtja meg, egy szíj segítségével.
Mostanában már villanymotor hajtja a ventillátort (22. ábra). Néha a szíj a
hűtőventillátort is hajtja (20. ábra), ezért ha elszakad, a motor azonnal túlmelegszik.
Egyébként ez a vízhűtéses rendszer leggyakoribb hibája. A fagyálló folyadékot
háromévenként cserélni szokták és minden téli szezon előtt ellenőrzik töménységét.
A motor akkor érti el üzemi hőmérsékletét, ha a hűtőfolyadék 90-95oC. Ha
ennél hidegebb, szennyezi a környezetet, mert a túl hideg hengerfalra lecsapódik az
üzemanyag egy része, amit a gyűrűk lehúznak az olajfürdőbe, felhígítva az olajat. A
keverékképzés is dúsabb ilyenkor, az égés tökéletlen. A motor jobban kopik és többet
is fogyaszt.
A táguló tartály (26. ábra) szerepe túlnyomás alatt tartani a hűtőrendszert (kb.
0,1 bár túlnyomás), így a folyadék forráspontja fennebb tolódik (a főzőkukta elve) és
az, hogy a hűtőfolyadék térfogat változásait megengedje.
Ha a motor túlmelegedik, felforr a hűtőfolyadék, esetenként ki is szökik a
hűtőből vagy táguló tartályból. A túlmelegedett motor alumínium dugattyúi
hamarosan annyira kitágulnak, hogy a vasból készült hengerekbe szorulnak (az
alumínium tágulási együtthatója nagyobb, mint a vasé), a motor leáll. Ezt hívják
beékelődésnek. Rendszerint a jelenség megszűnik, ha a motor lehűl.
A folyadékhűtésű rendszerek egyik kulcseleme a termosztát (24. ábra), ez egy
kb. 90oC-ra működésbe lépő szerkezet, amely ezt a hőmérsékletet elérve nyitott
állapotba kerül, ez alatt pedig zárva van. A termosztátot, a motort a hűtővel összekötő
felső tömlő áramába helyezik, így csak akkor engedi a hűtőfolyadékot a hűtő felé
(nyitott termosztát), amikor az eléri a motor ideális üzemhőmérsékletét, az alatt
mindig zárva marad. A folyamat automatikus, nem igényel külső beavatkozást, ezáltal
a motor majdnem állandó hőmérsékleten dolgozik. A termosztát meghibásodása
komoly gondokat okozhat. Ha állandóan nyitott marad, a motor nem tud eléggé
felmelegedni, ezért többet fogyaszt, és jobban szennyezi a környezetet. Ha állandóan
zárva marad, a motor túlmelegedik, és esetleg beékelődik, ha idejében nem állítják
meg.
Érdemes megjegyezni, hogy a jármű fűtését a felmelegedett hűtőfolyadék biztosítja,
mert áthalad az utastérben elhelyezett fűtőtesten (25. ábra).
 
 
 

20. ábra - Hűtő, ventilátor, felsőtömlő 21. ábra - A hűtőrendszer

   

22. ábra - Villamos hűtőventillátorok 23. ábra - Fagydugók

   
 
 
24. ábra - Termosztát.
Működés és képek
 
 25. ábra - Fűtőtest 26. ábra - Táguló tartály 27. ábra -Vízszivattyú
     
 
 
d. A kipufogó rendszer
 
A környezetbe vezeti az elégetett gázakat, amelyek meglehetősen forrók és még
mindig nagy energiát képviselnek. A kipufogó rendszer tömítetlensége veszélyes
lehet, mert az égéstermékek bejuthatnak az utastérbe. A gázak tisztításáért a
katalizátor (29. ábra) felelős, amely egy szivacsos anyag, aminek felületét nagyon
vékony rétegben platina borítja. Itt két fajta reakció történik, az első fázisban egy
erőteljes redukció, amely további oxigént szabadít fel, majd egy oxidáció, amely
elégeti a káros anyagokat. Érdemes tudni, hogy a katalizátor akkor üzemel jól, ha a
motor meleg, ezért kerülni kell ennek hideg üzemét. Fontos tudnivaló: a katalizátorral
ellátott járművek csak ólommentes benzinnel üzemeltethetők, ellenkező esetben a
katalizátor tönkremegy, mert a benzinben lévő adalék (ólomtetraetil) lerakódik a
platinabevonatra és eltorlaszolja a kipufogó gázak útját.
A kipufogó gázak megmaradó energiáját hivatott hasznosítani a turbófeltöltő
(28. ábra), amely arra használja a gázak energiáját, hogy a turbinájával egy
kompresszort hajtson meg, ami előzetesen összesűríti a motor által beszívott levegőt,
így a megnövekedett levegő tömeghez több üzemanyagot lehet adagolni, ezáltal nő a
gép teljesítménye és hatásfoka.
A belsőégésű motor meglehetősen pazarló jószág, az elégetett üzemanyag csak
kb. egyharmadát (33%-át) alakítja át hasznos munkává (mozgásba), a többi elvesz, a
környezetnek átadott hő formájában vagy súrlódások legyőzésére. A Diesel motor
hatásfoka nagyobb, főleg ha turbókompresszor van rajta. Egy nagy, ipari Turbo Diesel
gép hatásfoka elérheti a 45%-ot.
 
 
 28. ábra - Turbókompresszor
 

29. ábra - A katalizátor szerkezete és  

beépítése a járműbe
 
 
e. Az üzemanyagellátó rendszer és a keverékképzés
 
A belső égésű motorokról tudni kell, hogy az üzemanyag elégetéséhez
szükséges oxigént (levegőt) a környezetből veszik, kellő szűréssel, amit a levegőszűrő
végez. A levegőszűrő eldugulása kevesebb levegőt biztosít a motornak, a keverék
dúsabb lesz, az üzemanyagfogyasztás megnő, a motor szennyezi a környezetet. Jól
meghatározott arány kell legyen a levegő és az üzemanyag tömegei között
(sztokiometrikus arány), ahhoz, hogy az égés a henger belsejében teljes legyen, ezáltal
kevésbé szennyeződik a környezet. Jó tudni, egy kg benzin elégetéséhez
hozzávetőlegesen 15 kg levegő szükséges. Ha az üzemanyag-levegő keverék túl
szegény (túl sok a levegő), a motor túlmelegedik, ha túl gazdag (túl sok üzemanyag),
akkor az üzemanyag egy része nem ég el, így a motor fekete füstöt bocsát ki és
szennyezi a környezetet.
Az üzemanyagot a tartályból egy szivattyú továbbítja a karburátor vagy a
befecskendező felé, előzetes szűrés után. A szűrőegység eldugulhat, ha az üzemanyag
nem elég tiszta, a motor pedig szakadozva megy, vagy megáll, mert nem kap elég
tüzelőanyagot. A levegő és az üzemanyagszűrők tisztántartása szavatolja a helyes
keverékképzést és fokozza a környezetvédelmet.
 
f. A használt üzemanyagok
 
Alapjába véve, a motor által használt üzemanyagot a sűrítési arány határozza
meg. A benzines motorok jelenlegi sűrítési aránya 10 körül mozog, azaz a beszívott
keveréket a dugattyú az eredeti térfogat tizedrészére sűríti össze, mielőtt a gyertya
berobbantaná. A Diesel motoroknál ez az arány 25 körül mozog, tehát sokkal
nagyobb. Sűrítéskor a levegő erősen felmelegedik, és ha elég meleg (a Diesel
esetében), képes az üzemanyagot belobbantani. A baj az, hogy a benzin estében,
megtörténhet, hogy a keverék, a sűrítés miatt, előbb robban, mint ahogy azt a gyertya
diktálná. A jelenséget öngyulladásnak nevezik, és a benzin alacsony oktánszáma a
hibás, ilyenkor, ha kikapcsolják a gyújtást (slusszkulcs ki), a motor tovább dolgozik,
persze, nem túl szépen. Tanulság: a nagy sűrítési arányú benzinmotorokhoz magas
oktánszámú benzint kell használni.
Az oktánszám a benzin öngyulladásra való hajlamát jellemzi, az oktán kifejezés
onnan ered, hogy az illető benzint összehasonlítják egy izooktán és heptán keverékkel,
ami sűrítéskor azonosképp viselkedik, mint a vizsgált benzin. Az izooktán oktánszáma
100, a heptáné pedig 0. Példa: a 90 oktánszámú benzin úgy viselkedik, ami az
öngyulladásra való hajlamát illeti, mint az a keverék, aminek 90% izooktán és 10%
heptán.
Ha a benzinre az oktánszám, akkor a gázolajra (motorina) a cetán szám a jellemző.
Ebben az esetben az etalon keveréket cetan (cetánszám 100) és α-metil –naftalin
(cetánszám 0) alkotja. A gázolajra jellemző még a Diesel együttható és a lobbanási
hőmérséklet.
            A katalizátoros motorokat csak ólommentes benzinnel szabad üzemeltetni,
ellenkező esetben a katalizátor eltömítődik. Az ólommentes benzin nem tartalmaz
ólomtetraetilt, amit adalékként régebb a benzin antidetonáns képességeinek
fokozására használtak.
 
2. A meghajtás
 
2.1. A kuplung (tengelykapcsoló)
 
A kuplung szerepe menedékesen összekötni/leválasztani a motort a hajtáslánc többi
elemeitől. Így lehetővé válik a jármű menedékes helyből való indítása, a
zökkenőmentes áttétel váltás vagy a jármű megállítása anélkül, hogy a motor is
megállna, ha a váltót nem tették üres fokozatba. A kuplung két tengelyt köt össze, a
motor főtengelyét és a váltó bemenő tengelyét, ellenőrzött súrlódással, egyrészt a
kuplungtárcsa két oldala, másrészt a lendkerék-nyomótárcsa között. Szerkezetileg, az
egytárcsás, száraz, kuplung mechanizmus három részből áll: nyomótárcsa (32. ábra),
kuplungtárcsa (31. ábra) és nyomócsapágy. Működési elve egyszerű: kiengedett
kuplungpedállal, a nyomócsapágy nem nyomja a nyomótárcsa diafragmáját (rugóját),
így a kuplungtárcsa, ami a váltó fele menő tengelyen van, beszorul a nyomótárcsa és a
lendkerék közé (ezek pedig a motor főtengelyére vannak erősítve). Így a motor
meghajtja a váltó bemenő tengelyét, majd ezen keresztül a kerekeket, a váltó által
meghatározott áttétellel. Amennyiben a kuplungpedált benyomják, a nyomócsapágy
legyőzi a diafragma ellenállását, a nyomótárcsa felszabadítja a kuplungtárcsát, ami
már nem szorul a lendkerékhez, így a motor anélkül forog, hogy meghajtaná a váltót,
illetve a kerekeket. Helyből induláskor a kuplungszerkezetet köztes állapotba hozzák,
amikor csak csúszással hajtódik meg a kuplungtárcsa (ezt nevezik csúsztatásnak), ez
lehetővé teszi a menedékes indulást. Természetesen, csúsztatás közben hő képződik,
így nem szabad nagy fordulaton, esetleg nagy terhelés mellett, vagy túl sokáig,
hosszasan, csúszásban tartani a kuplungot, mert leég, a hőtől pedig kilágyul a
diafragma (sokszor kékesre színeződik a hőtől). A nyomócsapágyat sem szabad
sokáig erőltetni, másképp berágódik, amit a kuplungpedál benyomásánál keletkező
enyhén őrlő hang jelez. Ezért ajánlatos a kuplungpedált mindig teljesen kiengedni,
nem pedig rajta tartani állandóan a lábat, az enyhe nyomás is képes a csapágy és a
diafragma közötti előírt üres járatot megszüntetni, állandó pörgésre kényszerítve a
csapágyat. A nyomótárcsa leggyakoribb hibája a diafragma repedése, az oka az anyag
fáradása a ciklikus működés következtében. Szerkezetéből adódóan, a kuplung egy
biztosíték szerepét is betölti, mert nem engedi a túlzott nyomatékot átadni a motor és a
kerekek között. Meg kell itt említeni azt, hogy más kuplung szerkezetek is léteznek,
de az elvük azonos: súrlódással adni át menedékesen a mozgást. Ilyen az olajban
dolgozó, többtárcsás kuplung, amit motorkerékpároknál alkalmaznak, vagy a
centrifugális kuplung, amit automata szerkezeteknél használnak, vagy különböző
munkagépekben (pl. láncfűrész).
 
 
 
 
 
 
 30. ábra - Nyitott és zárt kuplung. Elemei: 1-  
lendkerék, 2-kuplungtárcsa, 3-nyomótárcsa
lap,
4-nyomótárcsa tető, 5-diafragma, 6-
nyomócsapágy
 
 

31. ábra - Kuplungtárcsa 32. ábra - Nyomótárcsa

   
 
 
2.2. A váltó
 
Szerepe az, hogy megfelelő áttételeket biztosítson a motor és a kerekek között. Ezen kívül,
lehetővé teszi a hátra menetet, anélkül, hogy a motor forgásirányát meg kellene változtatni, és
azt, hogy tetszőlegesen meg lehessen szakítani a hajtásláncot azáltal, hogy üres fokozatba lehet
kapcsolni (egyik áttétel sincs kapcsolva, mintha egy váltóval rendelkező kerékpárnál ledobnánk a
láncot). Szerkezetileg, a szinkronizált váltó két tengelyből áll, ezeken helyezkednek el a
fogaskerék párok, minden áttételnek megfelelően. Az első (primer) tengelyen a fogaskerekek egy
egységet képeznek a tengellyel, a másodikon (szekunder) szabadon foroghatnak. Annak
függvényében, hogy melyik fogaskereket kapcsolják a második tengelyhez, történik a megfelelő
áttétel kapcsolása. A fogaskerék párok állandóan össze vannak kapcsolva, úgynevezett
szinkroagyak és perselyek segítségével (tengelymenti oldalmozgatásával) történik a megfelelő
fogaskerék rögzítése a második tengelyhez. A hátrameneteli fokozat egyszerűen egy köztes
fogaskereket iktat be a két tengely közé, ezáltal megfordítja a kerekek fele áramló nyomaték
irányát. Az üres fokozat azt jelenti, hogy egy fogaskereket sem rögzítenek a második tengelyhez,
így nem is történhet nyomaték átadás.
 
 
33. ábra - Váltó
 

 
 
 
2.3. A differenciál
 
Szerepe a meghajtó tengelyen (tengelyeken, az öszkerékmeghajtás esetében)
lévő kerekek fordulatszám kiegyenlítése, olyankor, amikor a jármű kanyarokban
halad. A kanyar külső, illetve belső ívén haladó kerekek különböző hosszúságú utakat
kell megtegyenek, de a váltó felől érkező nyomaték mindkettőt egyformán hajtaná
meg. Be kell hát iktatni egy olyan rendszert, ami ezt a különbséget (differenciát)
megteszi. Ez egy elmés, bolygó-fogaskerekes szerkezet, amely a bejövő nyomatékot
képes úgy kettéosztani a kerekek között, hogy ezek fordulatának összege mindig
állandó (ezért is hívják szumátor szerkezetnek; a régi, fogaskerekes, Pascal-féle
számológépekben ezt használták összeadásra, illetve kivonásra). A példa kedvéért: ha
a jármű meghajtó kerekeit felemelik és a motort bekapcsolva, fokozatba téve,
mozgásra kényszerítik azokat, amennyiben az egyik kereket lefogják, a másik kétszer
akkora fordulattal fog forogni. Ezt nevezik lediferálásnak, és ezt küszöböli ki a
differenciálzár (kézi vagy automata), ha egyáltalán van a járműben ilyen…
Márpedig a profi terepjárókban, traktorokban biza kell legyen, mert ha nem
lenne, akkor ha az egyik kerék el kezd csúszni, a másik nem húz, így a jármű megáll,
mert a csúszó kerék csak helyben pörög, igaz kétszer olyan gyorsan, mint ahogy
kellene, a másik pedig konokul áll…Az  öszkerékmeghajtású járművek esetében,
mindkét tengelyen található egy-egy differenciál, a tengelyek között pedig (mert az
első és a hátsó kerekek is különböző hosszúságú utat tesznek meg), még egy
(tengelyközti) differenciál, Thorsen differenciál, vagy esetleg egy viszkokuplung.
Megjegyzendő, hogy a legtöbb járművezető nem is szerez tudomást a differenciál
létezéséről, hisz ez csendben, észrevétlenül végzi dolgát.
                                                              

34. ábra -  Miért kell a   35. ábra - Differenciál. Belső

differenciál szerkezet
   
 

36. ábra - A differenciálok egy 37. ábra - Önzáró differenciál. Belső

öszkerékmeghajtású járműben szerkezet
   
 
 
 
2.4. A kardántengely/tengelyek (38. ábra) a váltót (vagy az öszkerékmeghajtású járművek
esetében az osztóreduktort) kötik össze a differenciállal/differenciálokkal. Persze, csak abban az
esetben, ha ezek az egységek távol vannak egymástól (pl. a váltó elől, a meghajtás, tehát a
differenciál hátul van). A rajtuk lévő kardáncsukló megengedi, hogy a tengely megtörjön egy
bizonyos szögben. Amennyiben dupla kardánkeresztet alkalmaznak, a tengelyt
homokinetikusnak nevezik (a tengely két vége mindig azonos sebességgel forog).
 
2.5. A féltengelyek  a differenciált kötik össze a kerekekkel, megengedve ezeknek a
rugózáshoz vagy kormányzáshos szükséges mozgásokat, a meghajtó mozgással
együtt. Csuklós végük van, ami lehet kardános, Rzeppa, tripódás, stb.
 

38. ábra - Kardántengely 39. ábra - Féltengelyek

   
 
 
3. A fékberendezés
 
A lábfék az összes kerékre hat, jellemző rá hogy hűségesen követi a vezető
utasításait, maradéktalanul és nagy hatásfokkal. A fékberendezés hatékonyságára vall
a rövid fékút. Rendszerint hidraulikus, de a tehergépkocsik és autóbuszok renszerint
pneumatikus vagy hidropneumatikus fékrendszerrel vannak ellátva. A hidraulikus
renszerek működése: a vezető egy főfékhengerrel, a motor által működtetett
vákuumos szervo mechanizmus segítségével, fékfolyadékot pumpál a kerekeknél lévő
munkahengerekbe, amelyek kopásálló betéteket szorítanak egy dobnak (dobfék) vagy
egy tárcsának (tárcsafék). Ha a munkahengerekben lévő dugattyúk beragadnak, a fék
nehezen kezelhető. Dobfék esetében, ha a fékdob és a fékpofák közötti hézag nagy
(mert a betét folyamatosan kopik), a fékpedál üres járata is nagy, ellenkező esetben túl
kicsi. Amennyiben a fékdob oválissá vált, fékezéskor a pedál pulzál. Ugyancsak a
dobfékre jellemző, hogy ha a fékpofákat visszahúzó rugó elszakad (ez húzza vissza
fékezés után a fékpofákat eredeti helyükre) , akkor a pofák tovább fékezik a dobot.
Amennyiben az első kerekekről van szó, a kormány arra az oldalra húz, ahol, a fék
blokkol. Ha levegő kerül a rendszerbe, a pedál rugalmassá válik, a rendszert
szellőztetni kell. A fékberendezés rendellenességei korai gumiabroncskopáshoz
vezethetnek, hibáit csak szakszervizben javítják. A kézifék a megállított jármű
rögzítését szolgálja, hogy az ne tudjon elgurulni, rendszerint csak a két hátsó kerékre
hat. Fontos, hogy indulás előtt a kézifék ki legyen engedve, ellenkező esetben a
fékezett kerekek kiforrósodnak, az üzemanyag fogyasztás megnő.
                                                  
 40. ábra - A fékrendszer. A
legelterjedtebb az elől tárcsa, hátul
dobfék megoldás.
 

 
41. ábra - Tárcsafék
és működése. 1-
féktárcsa, 2-
féklapok, 3-
dugattyú, 4-
fékhengertest, 5-
kerékagy
 

42 ábra - Dobfék és
működése. 1-
dugattyúk, 2-kézifék
kallantyú, 3-
fékpofa, 4-
hézagállító, 5-
kézifékkábel, 6-
fékdob, 7-fékhenger
 

43. ábra -. Fékdob

és fékpofa,
dobfékhez.
 
 44. ábra - Féktárcsa
és féklap,
tárcsafékhez
 

 
 
4. A kormányberendezés
 
Az alkotóelemei: kormánykerék, kormánytengely, kormányház (a
legelterjedtebb a fogasléces, de lehet csigás is), tolórudak. A kormányház lehet
szervórásegítésű, ebben az esetben vagy hidraulikusan, a motor által meghajtott
szivattyú segítségével (a szivattyút villanymotor is meghajthatja), vagy elektromosan
segítenek a kormányerők legyőzésében. A kormányberendezés elsőszámúan fontos,
hisz ez szavatolja (a fékberendezés mellett) a forgalom biztonságát, ezért mindkettőt
csak szakszervizben szabad javítani.
A kormányberendezés általában rásegítős, a legtöbb esetben hidraulikus
rásegítőt használnak. Ennek része egy hidraulikus szívattyú (amit a motor hajt meg
szíjjal vagy a kompresszor tengelyéről, de külön villanymotor is hajthatja), egy
munkahenger és egy vezéregység, na meg a szükséges slagok, vezetékek.
Ha a renszerben levegő van, vagy alacsony a hidraulika olaj szintje, a rásegítő
nem működik vagy rángat, a kormány nehezen kezelhető. Meg kell itt említeni az
elektromos rásegítőt is.
A fogaskerék-fogasléc rendszer egyszerű, de csak személygépkocsikban és
könnyű haszongépjárművekben használják.
Midkét rendszernél kottyanásokat lehet észlelni, amennyiben a fogas elemek
illesztése nem megfelelő, vagy a tolórúdak végein található gömbcsuklók kopottak.
A kormányzókerekek szögei:
1. Kerékösszetartás-a kerekek párhuzamosságát hivatott biztosítani, mivel
felfüggesztésük rugalmas. A nyitást/zárást mm-ben mérik, általában 3-12 mm
tehergékocsiknál és autóbuszoknál, illetve 0,5-5 mm személygépkocsiknál és könnyű
haszongépjárműveknél.
2. Kerékutánfutási szőg (a kerékcsap hosszanti dölése) biztosítja a kerekek egyenesbe
való állását kanyarodás után, illetve az egyenes futást. Ha jobb/bal-oldalt eltérő
értékű, a kormány félrehúz. Értéke 0,3-3 fok személygépkocsiknál és könnyű
haszongépjárműveknél, ill. 1-5 fok la tehergékocsiknál és autóbuszoknál.
3. Csapterpesztés (a kerékcsap keresztirányú dölése) – semlegesíti a kerekeket ért
hatásokat, pl. fékezésnél, ütések-rángatások az út felől, növeli a kerekek egyenesbe
való visszatérésének hajlamát. Értéke 6-8 fok, általában 8 fok. Ha jobb/bal-oldalt
eltérő értékű, a kormány félrehúz.
4. Kerékdölés- stabilitást biztosít kanyarodás közben, a kereket befele taszítja, a
belső csapágyat terhelve, csökkenti az első tengely görbülési hajlamát. Értéke 0-0,5
fok személygépkocsiknál és könnyű haszongépjárműveknél, ill. 1-2 fok la
tehergékocsiknál és autóbuszoknál.
 
45 ábra - A kormányberendezés: 1-
kormánykerék, 2-kormánytengely,
3-kormányház, 4- tolórúdak
 

 
 
 
5. A jármű villamossága
 
Az egész rendszer lelke az akkumulátor (46. ábra), ami tárolja az elektromos
áramot (egyenáramot, rendszerint 12 V), de nem generálja azt. Így akkor is van áram
a rendszerben, amikor a motor nem működik. Amennyiben a motor üzemel, meghajtja
a generátort (47. ábra) (ami tulajdonképpen egy váltóáramú generátor, azaz alternátor,
tehát ezt az áramot egyenirányítani kell, dióda híddal), és így feltölti az akkumulátort,
pótolva a belőle elhasznált energiát, egyúttal ellátva árammal a villamos fogyasztókat
(lámpák, villamos motorok, duda, stb.). A motor fordulatszámának megfelelően, az
alternátor kisebb vagy nagyobb feszültséget generál, az akkumulátort viszont stabil
feszültséggel kell ellátni (ami a 12 v-os rendszerek esetében 14 V), így egy
töltésszabályzót kell beiktatni.
Ha a töltő feszültség túl nagy, akkor az akkumulátor melegszik és a benne lévő
elektrolit elpárolog, csökken a szintje, amit csak desztillált vízzel lehet és kell pótolni,
addig, ameddig a szint a lapok fölött van kb. 10 mm-rel (1 cm). Az elektrolit egy
kénsav és desztillált víz keverék, aminek töménységi foka változik, annak
függvényében, hogy mennyire van lemerülve az akkumulátor. Helyesen töltött
akkumulátor esetében ez a töménység 1,28, amit fokolóval mérnek (anemométer).
 Ha a töltőfeszültség túl kicsi, az akkumulátor hamarosan lemerül és
szulfatálódik. A lemerült akkumulátor tünetei: halkuló duda hang, a lámpák fénye
bekapcsolás után elhalványodik, az önindító nem hajtja be a motort. A lemerülésnek
nem csak az alacsony töltő feszültség lehet az oka, hanem a túlzott áramfogyasztás is
(gyakori önindítózás, égve felejtett lámpák, stb.).
                                       

46 ábra - Az akkumulátor 47 ábra - Az alternátor

   
6. Az önindító
                                                     
A legnagyobb fogyasztó az önindító. Ez egy nagyerejű egyenáramú motor,
tekercselt álló és forgórésszel, de újabban állandó mágneses kivitelű is van. Hogy ne
legyen állandóan a motorra kapcsolva és forgatva, van egy behúzó tekercs, amely csak
a slusszkulcs elfordításának pillanatában löki rá az önindító fogaskerekét a motor
lendkerekén lévő fogaskoronára. A fogaskerék egy torpedó mechanizmussal
rendelkezik, hogy szabadon fusson a tengelyén, ha a belsőégésű motor beindult és
gyorsan pörög. (Bendix).
Az indítást elsősorban a jól feltöltött akku befolyásolja, de ha hideg van, az
erősen megvastagodott olaj nehezíti meg az önindító dolgát.
                                                               

 
7. A gyújtás
 
A benzines motornak gyújtóberendezésre van szüksége, ami előállítja az
üzemanyag megyújtásához nélkülözhetetlen szikrát. Egyébként ez idézi elő a legtöbb
hibát is. Az alacsony feszültségi áramkör: akkumulátor plussz saruja, kontaktház,
gyújtótekercs prímer, a megszakító platinái, a kondenzátor és a jármű teste. A
magasfeszültségi áramkör: gyújtótekercs szekunder, központi huzal, elosztó, gyertya
huzalok, gyertyák. A modern járművekben a szikra előállításárol egy számítógép
gondoskodik.
A gyújtógyertya segítségével diagnosztizálni lehet a motor keverékképzését,
műszaki állapotát.
1. Ha a gyertya száraz, tiszta és az alján lévő szigetelő porcelán téglásbarna színű -
minden rendben
2. Ha a gyertya száraz, kormos, hamu rakódott le és a szigetelő porcelán fekete színű -
túl dús keverék
3. Ha a gyertya nedves, olajos és a szigetelő porcelán fekete színű - motorhiba, a
gyűrűket cserélni kell
4. Ha a gyertya száraz, tiszta, az elektródák elolvadtak és a szigetelő porcelánfehéres
színű - a keverék túl szegény
5. Ha a gyertya szigetelése megrepedt - alacsony oktánszámú benzin, detonáns égés
A gyertyákat 10,000 km-ként ellenőrzik, ilyenkor beállítják a elektródák közötti
hézagot. 30-35,000  km után a gyertyákat leselejtezik.
                                                           
 

48 ábra - Gyújtógyertya és
állapotai
 

 
 
8. A kerekek
 
A felnit csavarokkal rögzítik a kerékagyhoz. A gumiabroncs lehet belső nélküli
(Tubeless), vagy belsős változatú. Az abroncs külső felén több felirat található, ami a
méretet, megengedett sebességet, rendeltetést pontosítja. Ilyen, pl. az M+S (mud and
snow) felirat, ami téli gumit jelöl. Az abroncs leszerelését mindig a szelep mellől
kezdik, a felszerelését a szeleppel ellentétes oldalon. A kerekeket ki kell centirozni
(egyensúlyozni), ellenkező esetben, a kormányagyban is (esetenként) erős rázás
érezhető. A kerekekre nézve, a legfontosabb tényező az abroncsokban uralkodó
nyomás, ha ez túl kicsi, a gumi folyamatosan gyűrődik és melegszik, a jármű
nehezebben gurul (és több üzemanyagot fogyaszt), a kormány kezelése nehézkessé
válik (ha az első kerekekről van szó), ilyenkor az abroncsok futófelületének a szélei
kopnak, mert a közepe betüremkedik. Az alacsony nyomás miatt, ami közlekedés
közbeni folyamatos gyűrődést jelent, az abroncs mintázatának alján repedések
jelennek meg. Ha a nyomás túl nagy, a futófelület közepe kopik, mert a nagy nyomás
miatt a középső rész kitüremkedik, a szélekhez képest. A nyomást hidegen mérik,
miután a jármű több időt állt. Ha a  kormányzó kerekekben különböző a nyomás,
akkor a kormány félre húz.
A kerék lehet kormányzó kerék (rendszerint az első kerekek elfordításával
kormányozzák a járműveket, a kormánykerék körbetekerésével, de a hátsó kerekek is
lehetnek kormányzó kerekek, pl. a villástargoncáknál), meghajtó kerék (amelyet a
motor hajt meg, így mozgatva a járművet), és szabad kerék (amit csak a jármű súlya
terhel, sem kormányzó, sem meghajtó erők nem terhelik). A járművekbe a motort elől
(orrmotoros) vagy hátul (farmotoros) építik be, és az első (első kerékmeghajtás) vagy
a hátsó (hátsókerék meghajtás) kerekeket hajtják meg, ritkábban mind a két tengelyt,
ezen esetben öszkerékmeghajtásról beszélünk (4x4). A meghajtás és a
motorelhelyezés több kombinációját alkalmazza az autósipar, mindegyiknek megvan
a maga előnye és hátránya. Napjainkban, személygépkocsikban a legelterjedtebb
megoldás az elől, keresztben elhelyezett motor és az első kerékmeghajtás. A
tehergépkocsikban, nagy teljesítményű limuzinokban (Mercedes, BMW) a klasszikus
megoldást alkalmazzák, azaz motor elől, meghajtás hátul. A farmotoros, hátsókerék
meghajtást inkább a Porsche alkalmazza, na meg a távolsági autóbuszok. A ritkább,
központi elrendezést (motor a tengelyek között) a Forma 1-es autók és a vérbeli
sportkocsiknál alkalmazzák, egyébként stabilitás és súlyelosztás szempontból ez a
legjobb megoldás. Az első kerekek rendszerint, a futóműnek köszönhetően, lehetnek
párhuzamosak, konvergensek (összeállók) a hátsókerék meghajtás esetében, illetve
divergensek, (szétállóak) ha elsőkerék meghajtásról beszélünk.
A kerekeket a kerékagyakra szerelik, amelyeket golyós- vagy rollnis
csapágyakkal illesztenek a tengelyekhez. Ha a csapágyak berágódnak, azt guruláskor
morgó hang jelzi. Ilyenkor a hibás csapágyat cserélni kell, egyébként az leblokkolhat,
így a kerék sem fog többé forogni.
 
                         
 
 
9. A futóművek
 
Ezek biztosítják a jármű kerekeinek az alvázhoz való kötését. Természetesen ez a
kötés rugalmas kell hogy legyen, biztosítva a jármű rugózását és kényelmét, ezenfelül
meg kell hogy engedje a rugózáshoz és (az első futómű esetében) a kormányzáshoz
szükséges mozgások elvégzését. A jármű használata folyamán fellépő erőknek ellen
kell hogy álljon, maradandó deformációk nélkül. Az első futómű biztosítja a
kormányzó kerekek geometriáját (kerékösszetartás, utánfutás, csapterpesz). Az első
futómű rendellenességei korai gumiabroncskopáshoz, nehézkés kormánykezeléshez
vezetnek, vezetés közben a kormány oldalra húzhat. A kormányberendezés hibáit csak
szakszervizben javítják. A rugók lehetnek laprugók, tekercsrugók vagy torziós rugók.
A rugózásból adódó, hosszas lengés kiküszöbölésére valók a lengéscsillapítók,
amelyek meghibásodása miatt a kerekek pattognak az úton, így foltokban koptatják a
gumiabroncsokat.
 
                                                               
  
 
10. Kiegészítő és kényelmi berendezések
Az ABS (Antiblockiersystem)(blokkolásgátló) rendszer biztosítja a jármű
kormányozhatóságát erőteljes fékezéskor, azáltal hogy megakadályozza a
kerekek blokkolását. A Robert Bosch cég szabadalmaztatta a 30-as években…
Az ESP (Electronic Stability Program) (kipörgésgátló) rendszer biztosítja
az uralmat a meghajtás fölött, megakadályozza a meghajtókerekek kipörgését.
Az AC rendszer (Air Conditioned) (légkondícionáló berendezés) hűti az
utasteret, hidegebb levegőt biztosítva, mint az, ami a környezetből beáramlik.
Bekapcsolása számottevően növeli az üzemanyag fogyasztást.
Airbag (légzsák) - megvédi az utasokat frontális és oldalütközésnél.
Retarder-Autóbuszokban és kamionokban található segéd fékberendezés,
rendszerint tengelyfékként hat a kardántengelyre, működtetése villamos,
surlódásmentes (elektromágneses fék).
 
 
B kategóriás mechanikakérdések
(a helyes válaszok vastag betűkkel)
 
1. Mi lehet az oka a motor túlmelegedésének?
a) a termosztát zárva maradt
b) a ventillátort vagy a vízszivattyút meghajtó szíj elszakadt
c) a termosztát nyitva maradt
 
2. Mi lehet az oka a motor túlmelegedésének?
a) a termosztát zárva maradt
b) a magas hőmérséklet, nyáron
c) az alacsony hőmérséklet, télen
 
3. Mi idézhet elő növekedett üzemanyag-fogyasztást?
a) a karburátor vagy a befecskendező rendszer rendellenességei
b) az ökologikus vezetés
c) ökologikus üzemanyagok használata
 
4. Mi a motorolaj szerepe?
a) keni a motor mozgó alkatrészeit, olajréteget képezve ezek felületére
b) megvédi a motor belsejét a rozsdától
c) biztosítja a motor könnyű összeszerelését
 
5. A motorolaj jellemzője:
a) a szín
b) a hőmérséklet
c) a viszkozitás és a tapadó képesség
 
6. Minek tulajdonítható a kipufogócsőből kiáramló kék füst?
a) a motor kopása által előidézett megnövekedett olajfogyasztásnak
b) a túl dús keveréknek
c) az olajteknőbe lejutó üzemanyagnak
 
7. Minek tulajdonítható a kipufogócsőből kiáramló fekete füst?
a) a motor kopása által előidézett megnövekedett olajfogyasztásnak
b) a túl dús keveréknek
c) az olajteknőbe lejutó üzemanyagnak
 
8. A gyújtógyertyák elektródáira rakodott hamunak a leggyakoribb oka:
a) a nagy olajfogyasztás, a motor kopása miatt
b) a túl dús keverék
c) az üzemanyag lejutása az olajteknőbe
 
9. Mi lehet az oka a motorolajszint növekedésének?
a) meghibásodott az olajszivattyú
b) meghibásodott a vízszivattyú
c) az üzemanyag vagy hűtő folyadék bejutása az olajteknőbe
 
10. Mikor kell lecserélni a fagyálló hűtő folyadékot?
a) évente
b) háromévente
c) soha
 
11. Mire kell figyeljen, ha fagyálló folyadékkal dolgozik?
a) arra, hogy ne kavarja vízzel
b) arra, hogy ne rázza fel, mert robban
c) arra, hogy ne érintkezzen vele, mert mérgező
 
12. Mi idézheti elő a töltéslámpa kigyulladását a műszerfalon?
a) meghibásodott az olajszivattyú
b) meghibásodott a vízszivattyú
c) elszakadt a generátort meghajtó szíj
 
13. Mihez vezet, ha a termosztát nyitva marad?
a) felforr a hűtő folyadék
b) elszivárog a hűtő folyadék
c) megnövekedett üzemanyag fogyasztáshoz
 
14. Mennyi a motorban levő hűtő folyadék üzemhőmérséklete?
a) 60-70 fok Celsius
b) 90-95 fok Celsius
c) 110-120 fok Celsius
 
15. A folyadék hűtésű hűtőrendszerek leggyakoribb hibája:
a) a ventillátor törése
b) a ventillátort vagy vízszivattyút meghajtó szíj elszakadása vagy nem megfelelő
feszítése
c) a hűtő meghibásodása
 
16. Hogyan hajtják meg a hűtő rendszer ventillátorát?
a) szíjjal, mechanikusan
b) elektromosan, villanymotorral és termokontakttal
c) hidraulikusan
 
17. Hogyan lehet karbantartani a kenő rendszert?
a) az olaj időszakos, rendszeres cseréjével
b) az olaj szintjének ellenőrzésével, utántöltésével
c) a hűtő tisztításával
 
18. Az akkumulátor le van merülve, ha:
a) a lámpák bekapcsolásakor ezek fénye elhalványodik
b) a duda megnyomásakor ez nem szól, vagy gyenge hangot hallat
c) könnyebb a megszokottnál
 
19. A gyújtás lekapcsolása után a motor tovább működik. Minek köszönhető a
jelenség?
a) öngyulladásnak
b) a túlzott hő miatt való beékelődésnek
c) az olajazás hiánya miatt való berágódásnak
 
20. A benzines motorok esetében az öngyulladást előidézheti:
a) a hibás gyújtásállítás
b) a túl alacsony oktánszámú benzin
c) a túl magas oktánszámú benzin
 
21. A benzin jellemzője:
a) a szín
b) az oktánszám
c) a cetánszám
 
22. A gázolaj jellemzője:
a) a szín
b) az oktánszám
c) a cetánszám
 
23. Milyen üzemanyagot használnak a Diesel motorok?
a) benzint
b) gázolajat
c) motorolajat
 
24. Milyen üzemanyagot használnak a szikragyújtású (Otto) motorok?
a) benzint
b) gázolajat
c) motorolajat
 
25. A motor leállását a túlzott felmelegedés miatt:
a) berágódásnak hívják
b) detonációnak hívják
c) beékelődésnek hívják
 
26. A motor leállását az olajozás hiánya miatt:
a) berágódásnak hívják
b) detonációnak hívják
c) beékelődésnek hívják
 
27. A motor mozgó mechanizmusát:
a) a dugattyú, a csapszeg, a hajtókar és a főtengely alkotja
b) a szelep és a vezérműtengely alkotja
c) a karburátor és a kipufogócső alkotja
 
28. A négyütemű motor szelepeit:
a) a vezérműtengely hajtja
b) a kardántengely hajtja
c) a kompresszortengely hajtja
 
29. Mi a tengelykapcsoló (kuplung) szerepe?
a) menedékesen rá-illetve lekapcsolja a motort a hajtáslánc többi elemeiről
b) megengedi a kanyarodást
c) alapjáratban tartja a motort
 
30. Mi idézheti elő a tengelykapcsoló (kuplung) gyakori meghibásodását?
a) a kuplung pedál nyomása, ha a jármű hosszú ideig áll járó motorral
b) a nagy sebességgel való közlekedés
c) az üresbe helyezett váltókarral való gyakori közlekedés
 
31. Mi idézheti elő a tengelykapcsoló (kuplung) gyakori meghibásodását?
a) a motor magas fordulatán való csúsztatás
b) az alacsony sebességgel való közlekedés
c) a leállított motorral való közlekedés
 
32. Mi idézheti elő a tengelykapcsoló (kuplung) gyakori meghibásodását?
a) a nagy terheléssel, hosszú csúsztatással való helyből indulások
b) az autópályán való közlekedés
c) a nem megfelelő üzemanyagok használata
 
33. Mi idézheti elő a kormánykerék nehéz kezelését?
a) túl nagy nyomás az első gumiabroncsokban
b) túl alacsony nyomás az első gumiabroncsokban
c) túl nagy nyomás a hátsó gumiabroncsokban
 
34. Mi lehet az első gumiabroncsok korai kopásának az oka?
a) az alacsony sebességekkel való közlekedés
b) a kormánykerék helyben való kezelése
c) az első futómű szögeinek hibás beállítása
 
35. Mit tesz, hogy megjavítsa az elromlott kormányberendezést?
a) szakműhelybe viszi a járművet és csak ott végezteti el a javítást
b) rábízza a javítást egy olyan ismerősére, aki ért az autókhoz
c) a kormányberendezés hibáit nem kell javítani, mert nem veszélyesek
 
36. Mi idézhet elő nagy kormánykottyanást?
a) a kormánytengely kopása
b) a gumiabroncsok kopása
c) a kormány tolórudak gömbfejeinek kopása
 
37. Mi lehet a hatása, ha a kéziféket nem engedi ki teljesen?
a) üzemanyagot spórol
b) több üzemanyagot fogyaszt
c) a kézifék által fékezett kerekek melegedése
 
38. Mi lehet az oka a fékpedál nehéz kezelésének?
a) levegő van a fékrendszerben
b) a fékdugattyúk berágódása a munkahengerekben
c) a kézifék kábel beragadása
 
39. Mi lehet az oka a fékpedál nagy üres járatának?
a) a fékpofák és a fékdob közötti nagy távolság
b) elszakadt a fékpofák visszahúzó rugója
c) szivárog a fékfolyadék
 
40. Mi lehet az oka a fékpedál túl kicsi üres járatának?
a) szivárog a fékfolyadék
b) elszakadt a fékpofák visszahúzó rugója
c) a fékpofák és a fékdob közötti túl kicsi távolság
 
41. A fék jó hatásfokkal működik, ha:
a) a féktávolság rövid
b) az úttesten látható féknyom rövid
c) a fékpedál üres járata nagy
 
42. Mi befolyásolja első sorban a gumiabroncsok élettartamát?
a) a fékberendezés állapota
b) a hőmérséklet
c) az abroncsokban uralkodó nyomás
 
43. Hogyan mérik a gumiabroncsokban uralkodó nyomást?
a) hidegen, miután a jármű állt
b) melegen, közvetlen vezetés után
c) megterhelt járművel
 
44. Mi a váltó szerepe?
a) az útviszonyoknak megfelelő áttételeket kapcsol a motor és a kerekek között és
megengedi a hajtáslánc üresbe tételét (járó motorral, kiengedett kuplungpedállal
is lehet állni)
b) biztosítja a hátramenetet, anélkül hogy megfordítaná a motor forgás irányát
c) biztosítja a hajtó nyomaték átadását a motortól a kerekek felé
 
45. Minek tudható be a Diesel motorok fekete füst kibocsátása?
a) az eldugódott kipufogó dobnak
b) az üzemanyag színének
c) a befecskendező rendszer hibájának
 
46. Minek része a termosztát?
a) a hűtőrendszernek
b) az olajzó rendszernek
c) a légkondicionáló rendszernek
 
47. Ha az azonos tengelyen futó kerekek fékei különböző hatásfokúak, akkor:
a) fékezéskor a kerekek blokkolnak
b) fékezéskor a jármű oldalra húzhat
c) ez a jelenség nem befolyásolja a jármű úttartását
 
48. Mi okozhatja a kerék blokkolását, vezetés közben?
a) az illető kerék csapágyainak berágódása
b) a fékpofák kopása
c) a fékdob ovalitása
 
49. Az alább felsorolt tulajdonságok közül, melyik jellemző a fékre?
a) az azonnali működés
b) a hű követés
c) lejtés
 
50. Mit tesz, ha a lábfék csak többszörös pumpálás után kezd fogni?
a) továbbközlekedik, mit sem törődve a jelenséggel
b) szakszervizbe vagy szakműhelyben megjavíttatja
c) megkéri valamelyik szakértő ismerősét, hogy javítsa meg
 
51. Mi lehet az oka annak, hogy a kormánykerék oldalra húz?
a) az aszimetrikusan elhelyezett rakomány
b) az első futómű szögeinek hibás beállítása
c) az első kerekek gumiabroncsainak alacsony nyomása
 
52. Mi lehet az oka annak, hogy a kormánykerék oldalra húz?
a) az első kerekek gumiabroncsainak túl magas nyomása
b) az első kerekek gumiabroncsainak különböző nyomása
c) az első kerekek gumiabroncsainak túl alacsony nyomása
 
53. Ha szükség pótkereket (virsli pótkereket) használ, akkor a sebessége nem
haladhatja meg a:
a) 50 km/h-t
b) 60 km/h-t
c) 80 km/h-t
 
54. Hogyan használják a normál méretű pótkereket?
a) csak alacsony sebességnél
b) csak gumicsere esetén
c) csak annyit, amennyi okvetlen szükséges
 
55. Mi okozhat kormánykerékrezgést?
a) az első kerekek nincsenek kicentrálva (kiegyensúlyozva)
b) az első kerekek abroncsinak magas nyomása
c) a kormánykerék nincsen kicentrálva
 
56. Mi a szerepe az akkumulátornak?
a) hajtja a vízszivattyút
b) működteti az olajzó rendszert
c) elektromos áramot biztosít a fogyasztók számára, amikor a motor áll
 
57. Mi a termosztát szerepe?
a) hűti a motorolajat
b) hűti az utasteret
c) egyenletes hőmérsékleten tartja a hűtő folyadékot és a motort
 
58. A termosztát:
a) nyitja-zárja a motor levegő járatát
b) nyitja-zárja a hűtő folyadék áramlását a motor és a hűtő között
c) nyitja-zárja a motorolaj járatait
 
59. Az ABS (Antiblockiersystem) rendszer:
a) lezárja a differenciált
b) lezárja a jármű ajtóit
c) biztosítja a jármű kormányozhatóságát erőteljes fékezéskor
 
60. Az ABS (Antiblockiersystem) rendszer:
a) megelőzi a kerekek blokkolását fékezéskor
b) biztosítja a kerekek blokkolását fékezéskor
c) a meghajtást biztosítja
 
61. Mit biztosít az ESP (Electronic Stability Program) rendszer ?
a) uralmat a meghajtás fölött
b) uralmat a fékek fölött
c) uralmat a differenciál fölött
 
62. A lábfék biztosítja:
a) a jármű rögzítését, ha a jármű áll
b) a lassítást vagy a megállást, biztosan és nagy hatásfokkal
c) a meghajtó kerekek fékezését
 
63. Romániában az időszakos műszaki vizsgát (ITP):
a) az ARR (Autoritatea Rutieră Română) egységei végzik
b) a RAR (Registrul Auto Român) egységei végzik
c) a jogosított műszakiztató állomások végzik
 
64. Az időszakos műszaki vizsgát (ITP):
a) nagyjavítás után végzik
b) a törvény által előírt időszakokban végzik
c) havonta végzik
 
65. Milyen időközönként ajánlatos a jármű kerekeit egymás között cserélni?
a) 1000 km-ként
b) 10000 km-ként
c) 100000 km-ként
 
66. Mi a légzsák (Airbag) szerepe?
a) biztosítja a jármű rugózását
b) biztosítja az utasok védelmét frontális vagy oldalütközésnél
c) biztosítja az utasok védelmét hátütközés esetében
 
67. Mi a fejtámla szerepe?
a) biztosítja a fej állandó támasztását
b) biztosítja az utasok védelmét frontális vagy oldalütközésnél
c) megelőzi a nyakcsigolyatörést hátütközés esetében
 
68. Minek függvényében választják a benzin oktánszámát?
a) az áttétel függvényében
b) a differenciál áttételének függvényében
c) a motor sűrítési arányának függvényében
 
69. Mit jelölnek az Euro 1, 2, 3, 4 stb. szabványok?
a) fogyasztási szabványt
b) szennyezési szabványt
c) kényelmi szabványt
 
70. Mihez vezet az üzemanyag részleges elégetése?
a) több szennyezéshez
b) növekedett üzemanyag fogyasztáshoz
c) növekedett motorkopáshoz
 
71. Milyen benzint használnak a katalizátorral ellátott motorok?
a) adalékolt benzint
b) alacsony oktánszámú benzint
c) ólommentes benzint
 
72. Mivel ellenőrzik az olajszintet?
a) az olajnyomás mérő órával
b) az olaj hőmérsékletét ellenőrző órával
c) az olajpálcával
 
73. Mikor megfelelő az olajszint?
a) amikor az olajpálca MAX feliratán felül van
b) amikor az olajpálca MIN feliratán alul van
c) amikor az olajpálca MAX és MIN feliratai között van
 
74. Mikor megfelelő az akkumulátorban az elektrolit szintje?
a) ha 1 mm-rel haladja meg a lapok magasságát
b) ha 1 cm-rel haladja meg a lapok magasságát
c) ha 10 cm-rel haladja meg a lapok magasságát
 
75. Milyen időközönként cserélik a motorolajat és az olajszűrőt?
a) évente
b) havonta
c) a gyártó által előírt időközönként
 
76. Mit jelent a Tubeless felirat a gumiabroncs oldalán?
a) téli abroncs
b) belső nélküli abroncs
c) verseny abroncs
 
77. Mi lehet a gumiabroncsok túlmelegedésének az oka?
a) nagy sebességgel való közlekedés
b) a jármű túlterhelése
c) az alacsony abroncsnyomás
 
78. Mi lehet az azonos tengelyen futó gumiabroncsok eltérő kopásának az oka?
a) nagy sebességgel való közlekedés
b) a jármű aszimetrikus terhelése
c) a fékberendezés rendellenessége vagy a futómű szögeinek hibás beállítása
 
79. A gumiabroncsok kopása megnő, ha:
a) hirtelen gyorsulásokkal, lassításokkal vezet (agresszív vezetési stílus)
b) egyenletes sebességgel vezet (előzékeny vezetési stílus)
c) macskaköves utakon vezet
 
80. A láb kuplungpedálon való tartása, annak kiengedése után:
a) a meghajtó kerekek csapágyainak kopását okozza  
b) a nyomócsapágy kopását okozza
c) az alternátor csapágyainak kopását okozza
 
81. Hol kezdik a gumiabroncs felszerelését?
a) a szelep mellett  
b) a szeleppel ellentétes oldalon
c) bárhol
 
82. Fékezéskor a fékpedál pulzál. Mi lehet az oka?
a) a fékbetétek kopása
b) felforrt a fékfolyadék
c) a fékdobok oválisak
 
83. Hogyan fékez csúszós úton, ha a jármű nem rendelkezik ABS rendszerrel?
a) finoman, többszörös fékpedál lazítással
b) egy erőteljes fékpedál nyomással
c) többszörös erőteljes fékpedál nyomással
 
84. Hidraulikus fékrendszerrel ellátott járműben a fékpedál rugalmas és csak
ismételt nyomásokkal keményedik meg. Mi lehet az oka?
a) a kompresszor meghajtója csúszik 
b) a fékbetétek piszkosak
c) a rendszerben levegő van
 
85. Mit akadályoz meg az ABS rendszer?
a) a kerekek kipörgését gázoláskor
b) a jármű kisodródását kanyarban
c) a kerekek blokkolását fékezéskor
 
86. Mi lehet az oka egy hidraulikus fékrendszer fékdobjainak melegedésének?
a) a kopott fékbetétek
b) a fékpofák túl távol vannak a dobtól
c) a fékpofák visszahúzó rugója eltörött
 
87. Mi lehet a gumiabroncsok túlzott melegedésének az oka?
a) túl nagy nyomás a gumiabroncsban
b) túl kicsi nyomás a gumiabroncsban
c) a nagy sebességgel való közlekedés
 
88. Minek a következményei a gumiabroncsok futófelületén megjelenő vágások, a
profilvájatok alján megjelenő repedések?
a) a gyorshajtásnak  
b) a túl alacsony nyomásnak
c) a kerék egyensúlyozásának
 
89. Hol kezdik a gumiabroncs leszerelését?
a) a szelep mellett  
b) a szeleppel ellentétes oldalon
c) bárhol
 
90. Mi lehet az akkumulátor lemerülésének az oka?
a) az önindító gyakori használata
b) a töltésszabályzó hibás működése
c) a nagy sebességgel való közlekedés
 
91. Vezetés közben a kormány félrehúz. Mi lehet az oka?
a) az első kerekekben eltérő a nyomás
b) az első futómű geometriájának hibás beállítása
c) erős oldalszél
 
92. A gumiabroncs futófelületének egyenetlen, foltokban való kopása:
a) a nagy sebesség miatt történik
b) az alacsony nyomás miatt történik
c) a lengéscsillapítók meghibásodása miatt történik
 
93. A gumiabroncs futófelületének egyenletes, középen való kopása:
a) a nagy sebesség miatt történik
b) a túl alacsony nyomás miatt történik
c) a túl magas nyomás miatt történik
 
94. A gumiabroncs futófelületének egyenletes, szélein való kopása:
a) a nagy sebesség miatt történik
b) az túl alacsony nyomás miatt történik
c) a túl magas nyomás miatt történik
 
95. A magas üzemanyag fogyasztás, amely környezet szennyezést okoz:
a) a túlzott sebességnek köszönhető
b) a légkondicionáló berendezés használatának köszönhető
c) a nyitott ablakokkal való vezetésnek köszönhető
 
96. Mi gyújtja meg az üzemanyagot a benzinmotorban?
a) izzó gyertya
b) szikrás gyertya
c) az összesűrített levegő
 
97. Mi gyújtja meg az üzemanyagot a Diesel motorban?
a) izzó gyertya
b) szikrás gyertya
c) az összesűrített levegő
 
98. Milyen gumiabroncsokon jelenik meg az M+S felirat?
a) az all-season (univerzális) gumiabroncsokon
b) a téli gumiabroncsokon
c) a nyári gumiabroncsokon
 
99. Milyen vezetési stílus kedvez a környezetkímélő vezetésnek?
a) a nagy sebességgel való vezetés
b) az erőteljes gyorsításoktól mentes, törvényes sebességgel való vezetés
c) a motor magas fordulataival történő vezetés
 
100. A jármű légkondicionáló berendezésének használata:
a) növeli az üzemanyag fogyasztást
b) csökkenti az üzemanyag fogyasztást
c) nem befolyásolja az üzemanyag fogyasztást
 
101. Milyen típusú üzemanyag kedvező a környezetvédelem szempontjából?
a) az ólomtetraetillel adalékolt benzin
b) a magas oktánszámú benzin
c) az ólommentes benzin
 
102. Milyen benzint használnak a katalizátorral ellátott járművek?
a) ólomtetraetillel adalékolt benzint
b) alacsony oktánszámú benzint
c) ólommentes benzint
 
103. Magas sűrítés arányú benzinmotorok:
a) magas oktánszámú benzint használnak
b) alacsony oktánszámú benzint használnak
c) adalékmentes benzint használnak
 
104. Mit jelöl a benzin oktánszáma?
a) az üzemanyag tisztaságát
b) etalon arányt az izooktán és heptán keverékben, ami detonáció szempontból
azonosképpen viselkedik, mint az adott benzin
c) a benzinben levő izooktán arányát
 
105. A benzines gépjármű katalizátora:
a) fokozza a jármű teljesítményét
b) csökkenti a káros anyag kibocsátást
c) csökkenti az olajfogyasztást
 
106. A személygépkocsik légkondicionáló berendezés kompresszorát:
a) mechanikusan hajtja meg a jármű motorja
b) villamosan hajtja meg a jármű önindítója vagy más villanymotor
c) villamosan hajtja meg az alternátor
 
107. A légkondicionáló berendezés:
a) melegíti az utastér levegőjét
b) hűti az utastér levegőjét
c) nem módosítja az utastér levegőjének hőmérsékletét
 
108. Milyen állású az első kerékmeghajtású járművek két első kereke?
a) divergens (szétálló) vagy párhuzamos
b) konvergens (összeálló) vagy párhuzamos
c) konvergens
 
109. Milyen állású a hátsókerék meghajtású járművek két első kereke?
a) divergens
b) divergens (szétálló) vagy párhuzamos
c) konvergens (összeálló) vagy párhuzamos
 
110. Mekkora a vezérműtengely fordulata a főtengelyhez képest?
a) annak fele
b) annak duplája
c) avval azonos
 
111. Hogyan fékez csúszós úton, ha a jármű rendelkezik ABS rendszerrel?
a) finoman, többszörös fékpedál lazítással
b) egy erőteljes fékpedál nyomással
c) többszörös erőteljes fékpedál nyomással
 

A vizsgán alkalmazott ökologikus vezetésre vonatkozó kérdések

(a helyes válaszok vastag betűkkel)

1. Hogyan növelheti a kényelmet az utastérben, ha helységben, torlódásban vezet,

és védeni akarja a környezetet?
a) beindítja a légkondicionáló berendezést
b) kinyitja az oldalsó ablakokat
c) beindítja a légkondicionáló berendezést, és nyitva hagyja az egyik oldalsó ablakot.
 
2. Hogyan növelheti a kényelmet az utastérben, ha helységen kívül vezet, és
védeni akarja a környezetet?
a) beindítja a légkondicionáló berendezést
b) kinyit egy oldalsó ablakot
c) kinyit két, azonos oldalon levő ablakot
 
3. Az ökologikus vezetés feltételezi:
a) az útvonal tervezését, hogy időt és üzemanyagot spóroljon
b) a sűrű forgalommal rendelkező, a munkálatok alatt levő, a rossz állapotú
útszakaszok kerülését
c) a nagy sebességgel és erőteljes gyorsulásokkal való közlekedést, hogy rövidüljön az
utazás időtartama.
 
4. A légkondicionáló berendezés használatának hatása:
a) a kényelem erőteljes csökkenése
b) az üzemanyag fogyasztás csökkenése
c) az üzemanyag fogyasztás növekedése
 
5. Mi a hatása a sebességkorlátozó berendezés használatának autópályán?
a) az üzemanyag fogyasztás növekedése
b) az üzemanyag fogyasztás csökkenése
c) semmilyen hatása nincs
 
6. Az ökologikus vezetés feltételezi:
a) azt, hogy havonta ellenőrizze a gumiabroncsokban a nyomást, hidegen
b) a gumiabroncsok cseréjét, minden 1000 km után
c) a gumiabroncsok egymás közti cseréjét, minden 10.000 km után
 
7. Mi az ökologikus vezetés meghatározása?
a) a bioüzemanyagok állandó használata
b) azoknak a viselkedési formáknak, a jármű ellenőrzésének és felügyeletének az
összessége, melyek által üzemanyag megtakarítást lehet elérni, vagy a
környezetet lehet megóvni
c) helységben a kerékpár, görkorcsolya vagy más, környezetet nem szennyező
szállítási eszközök használata
 
8. Hogyan kell, vezessen, hogy elkerülje a környezetszennyezést?
a) gázpedál használata nélkül indítja a motort, majd azonnal elindul
b) elindítja a motort negyedik benyomott gázpedállal, majd helyben melegíti a motort,
hogy üzemanyagot spóroljon
c) teljesen benyomja a gázpedált motor indításkor, majd agresszíven indítja a
járművet, hogy annak motorja hamar bemelegedjen
 
9. A környezetkímélő vezetéshez ajánlatos:
a) mellőzni a fölösleges tárgyak szállítását az utastérben vagy csomagtartóban
b) mellőzni a tetőcsomagtartó állandó használatát
c) használni a szpoilereket és a kiegészítő lámpákat
 
10. A környezetkímélő vezetéshez ajánlatos:
a) csak akkor használni a légkondicionáló berendezést, ha rövid utat tesz meg
b) csak akkor használni a légkondicionáló berendezést, ha okvetlen szükséges
c) csak éjjel használni a légkondicionáló berendezést
 
11. Az üzemanyag fogyasztás megnő, ha:
a) bármilyen elektromos fogyasztót használ, amit a jármű generátora lát el
árammal
b) a hűtőfolyadék nem tartalmaz fagyállót
c) a jármű nem rendelkezik szervokormánnyal.
 
12. Milyen helyzetben nő meg az üzemanyag fogyasztás?
a) ha a motor nem éri el az üzemhőmérsékletet
b) ha a kipufogó rendszerből kiáramló füst fekete színű
c) ha a motor szakadozva üzemel
 
13. Mikor ajánlatos megállítani a motort üzemanyag megtakarítás céljából?
a) vasúti átjáróknál való hosszú várakozáskor
b) piros színű jelzőlámpáknál, ha sokat kell várni
c) ha a rendőr jelzése megállásra inti
 
14. Mit tesz, hogy környezet-kímélően vezessen?
a) motorféket használ a lassításhoz
b) üresbe teszi a váltókart, amikor fékez
c) egyszerre használja a lábféket és a kéziféket, hogy hamarabb megálljon
 
15. A környezetkímélő vezetéshez ajánlatos:
a) alapjáraton járatni a motort hosszabb várakozásnál
b) megállítani a motort, amikor lejtőre közlekedik
c) állandó, ha lehetséges közepes sebességgel közlekedni
 
16. Mit jelent egy járművet ökologikusan vezetni?
a) elkerülni a környezet hangszennyezését, a hangosító berendezés halk
működtetésével
b) előrelátni a kialakuló veszélyes helyzeteket, elkerülni az erőteljes lassítást vagy
gyorsítást
c) a járművet állandóan tisztán tartani, biomosószerek használatát
 
17. A felsorolt okok közül, melyik idéz elő környezetszennyezést?
a) az üzemanyag részleges és helytelen elégetése
b) alacsony sebességgel való közlekedés
c) az üzemanyagszűrő meghibásodása
 
18. A környezetkímélő vezetéshez ajánlatos:
a) folyamatosan váltani a fokozatokat, hogy minél hamarabb a körülményekhez
illő fokozatba kerüljön a jármű
b) a felső fokozatok használata, a motor alacsony vagy közepes fordulatán,
helységben is
c) alacsony fokozatok használata, magas fordulatszámok mellett, hogy a motor
kellő erővel rendelkezzen