A SZOCIALIS MUNKA MODELLJE! Szilvdsi Léna Csoportmunka egy anyaotthonban A saoclis muna gyakorataban 6 tert a esoportmunka.F seg szakma {ig eay étizede elkerd8dbt tjalakulésa 6a a seocsls mnkisokat alkal- mmaso ntézmények (esaladsegt scolglatok,hajiktalanokt ellis intézmé- ryek)elsOsorban a lakossgszepényeb, a ttsadalom peremén él rétegeivel Kezdek ef dolgozni. Olyan embecebke, akikkel az epyéb szocilis intézmé- ned nem tdtsk megbirkszni, Ezek az ember tebonyice a Kl6nb625 gyS- yf intézményekbl is kiscorltak, mivel nem tuaték elfogadniexyttim- Ksdes feléelként az egésséqigyintéomények és trips KozOsségek no tlt A szociis muknale mint szakménak feladata, hogy mesfogalmazza: tmennyiben hasonlit és hogyan tr elcljaiban,szemléleteben és esekszeben 2 socllis munka az egy2b seit tevékenységekt6l,Irisomban at pbslom Benth hogy melyek azok a pontok, amelyekben a szocaliscsoportmanka Klonbozik a csoporterdpatl, Srocidis munkat végz6 seakemberck, elle ak Kézoit som alakult még Ki epységes dléspont abban, hogy menayiben iekinhotsterdpidnak a szocidis moka, Azt azonban a gyakorltban dolgo- 2k jo adj hogy a Socilis munkdnakvitathatatlanal van terdpds hase Sok’ sok kérdés megvalaszolatian még nemesak a szociis maka, hanem & {Obbi segit6 szakma samira is. Nines még vilégos vélaszunk arr, hosy mmennyiben jlent misfata gyakorlatot az, hogy a szocidlis manksok a ta Sadalom egy misikrStegével Kerilnek kapesolatba, mint a pszichol6gusok vagy a pezithidterek, Nem tudjuk pontosan, milyen feladaok Kovetkeznek AbbOL, Nogy a szocidis munkis szakima elkStlezet a szocidlisan kiszol- tat ttsadalmi esoportok mellet, és helyzetk javitisa érdekében politika feiadatokat is villal: Minde7 vajon hogyan befolyésola a szocilis esopor- tmanka gyakorlaté? A jelenfrasban nem elmélet ikon, hanem egy anyaot- fonban flytatott esoportmunka bemutatisa révén prdbslok meg ezekre & keérdésekre vlaszolni ‘A gyakorlatban dolgoz6 szocilis munkisok nap mint nap talikoznak azaal © jelenségeel, hogy a trsadalom peremén €i6 eayének, csalidok 6s soportok teheetennek écrik magukit helyzeik megvaltoztatisaban. A te hetedenség és remenytelenség Erzése magyonismerds mindnyjunk sedméra [Atehetelenségen vltrtatni azonban esak ako lehet, ha flismerjk eyes soporiok peremreszonulsinak tasadalmi okt i, 65 a van elégtudésunk,cy Sellvdsi Léna eszkéaiink a reménytelennek tGn6 helyzetek megoldéséra. A seociélis munka ‘mint szakma az egyént mindig tirsastérsadalmi kimyezetében vizsgélja, A szocidlis munkés tevékenységénck célja, hogy segitsége révén a hozzd for- ddul6 egyének jobban ismerjék és jobban tudjék hasznélni a rendelkezésre Alle bels6 és kills6 er6forrdsokat, adottesetben hozzsiraljanak ezen forrasok bévitésshez. A teheretlensép és kiszolgdltatottsig fogalma alapvetGen fontos a szocidlis munka elméletében és gyakorlatdban. Bar a kiszolgéttatott hely~ zetben [év6 térsadalmi csoportokkal val6 foglaikozs gyokerei a szacilis ‘munkaban a mélt szizad végi nyugati és a szizad eleji hazai settlement mozgalmakig nydlnak vissza, a kiszolgiltatott csoportokkal val6 szocialis rmunka fel6dése djabb lendiletet kapott a hatvanas évek polgrjogi mozgal- mainak K6vetkeztSben. Ekkor sailetett meg az ,empowerment”? fogalma, amely a kiszolgéltatott egyének, esoportok olyan irdayd viltozdsét jelenti, hogy sajét maguk képessé véljanak helyzetik alakitiséra, esokkentve vagy megszlimetve ezzel addigi reménytelenség-érzetliket. A hetvenes évek folya- rnin a szakmaban kialakult a kiszolgéltatot rétegekkel valé szocidlis manka sajdtos médszertana is, amelynek célja, hogy a kiszolgéltatot egyén vagy ‘itsadalmi csoport a helyzetén valtoztatni tudjon, az élete feleti Kontolljat visszanyerje ‘Az alabbi frisban hajléktalan nokrO1, anyakr6l és gyermekeikrdl lesz 526, Kiszolgattatousiguk tbbsziris: kilénbé26 okok folytin dtmenetileg vagy {art6san nines laksuk, ahol gyerekeik és sajét maguk szaméra a bizionsdigos [et feltételeit megteremthetnék, sokan kOzilik hizastirsuk vagy élettirsuk erbszakossiga el61 menekilnek, tehét n6i mivoltukban is kiszolesltatottak. oA hajléktalan n6k nem vélasztjak kérilményciket, Olyan erknek az ldo Zzatai, melyek felet teljesen elvesztették a kontrollt” (Stoner 1983). Az életik feletti kontroll valamil yen mértékt visszanyerésére kell hogy torekedjék min- den segité beavatkozds Az anyaotthon Kecel egy évig hetene egysze jrtam Budapest egyik anyaotthondba, hogy a oltJak6 ndkkel,esopororzamn".? Valaszésom egy olyan otfhonra cst aholviszonylag nagy volt afrgalom, magas volt erShelyse4m, gy jobban Tathatvd valtak a bokerlés lehetsGges okt €3 wz is, hogy mi Kijutés jellema5 bektatSi. Az otthonban slagosan 10-18 anya tatozkodot egy id ben, gyermekeivel egy. Volt, aki esak egy-K&t napa, egy-Kket het ma- radt, dé Sokan votak,akik hénapoka, egyesek ake ey vet is Otitek az otthonban. Azok szdméra,akik tebb hénapotteltenck egy iyen intézmény- ben, notthonnd” is valk ez a ely, mivel ele egy nagyon nehéz sl6sza- alan itt anak biztonsigra, it Kapnak ere, innen prébslitk éetket tj rakezdeni résomban id6rendben Kivetem az eseményeket, hogy szemtél tesem a cloponfeldés egyesszaaza, az egyesseakaszola jell folyamatokat,interakeiskat ‘Munkmatismerkedéssel kezdtem,t8bb hetet tiem az otthonban tay, hogy a munkatrsakkal, ak6kkal beslgettem,réstvettem esetmepbese= Ceoportmuna egy anyaotthonban 6 16 esoportokon, egy-kst eset kezelését véllaltam, hogy minél jobban lissam 4 lakok helyzetst & a munkatérsak lehet6ségeit a segitséxnydjtdsra. Az ott- honban €16 n6kkel szereitem volna valamilyenfajta esoporitevékenyséyet vé- sgezni, é megprébaltam felmérni, hogy lenne-e erre igény, lehetOség, foga- dokészség a munkatirsak és a lakok részérG, Jenne-e értelme, haszna. Arra a kérdésre is Kerestem a vilaszt, hogy milyen jellegzetességei Iehetnek a szocilis csoportmunkénak egy ilyen otthonban. KUlfOldi tpasztalataimbol tudtam, hogy hasonl6 intézményekben sok esoportos tevékenysée folyik, s ez a septiségnysités egyik fontos eleme. De nem tudtam, mennyire haszndl- hat ez.a médszer itthon, illetve milyen akadélyokkal kell majd szembenézni ‘Azt gondoltam, hogy egy ilyen esoporttevékenység révén sokat tudhatok meg, fz ide Kerilt nok és gyerekeik helyzetér6l, de magir6l az intézményr6l, az itt dolgozsk nehézségeirél is. Nem kezdtem volna el azonban eat a munkst, hha nem bfztam volna aban, hogy a csoportmunka elsegitteti az otthonbl, ‘a hajléktalan helyzetb6l val6 kijutist. Egy hénapnyi ismerkedés utén gy éreztem, hogy belekesdhetek a esoport szervezésébe, A csoportlefrdsa el6t azonban egy r8vid kitérét kell tennem ghiny szakmai kérdéssel kapesolatban, hogy meghatérozhat6 lezyen a cso- port célja és forméja Elézetes elképzelések a csoport e6ljérsl é a csoportvezeté feladatairél A csoport kialakitisa cl6tt végig Kellett gondolni, hogy mi is lehet a célja egy olyan csoportnak, amelynek tagjai hajléktalan helyzetbe kerilt, gyakran erdszakos kapesolatbdl menekiil6, bbnyire nagyon alacsony jOvedelemmel & bizonytalan munkavallalisi Iehetsézekkel rendeTkezd,((wbb)zyermekes anyék. Milyen esoportra lehet szikségilk, saikségik van-e egyéltalin ¢s0- portos egyitlétekre? Mi hasznuk szdrmazhat abbél, hogy egymis el6tt is svembestinek stlyos, gyakran megoldhatatlannak tn6 gordjaikkal? Nehéz helyzetiikben nem érzik-e tisatességtelen elvarisnak, hogy sorsukr6l egy kil- 6 Kvanesiskod6val beszélgessenek? Ha mégis sikeril kialakftani a csopor- (ot, az milyen legyen? Terdpids jellegs, lezdrt hatérokkal, kils6 vezet6vel? ‘Vagy Gnsegits jellegt esoport? Mi az én feladatom a csoporttan? Nem vagyok esoportvezetésben kiképzett, tehét: mi az, amire szocidlis munkésként. val- lalkozhatom, é mi az, amie nem? E kérdések végiggondolisa seg{thet meg- Gxteni a csoportterspia & a szociilis esoportmunka kéz6tt kilonbségetis* ‘Akérdések megvilaszolisshoz a szakirodalomban kerestem btleteket. Bar a esoport pontos jellegételre nem is akartam meghatérozni, azt gondoltam, hogy Btv8zete Ieheine az angol nyelvi szakirodalomban ismert timaszeso- porioknak, kélesénds segitséget nydt6, Onsegit6 és szUlGesoportoknak (sup- port group, mutual-aid group, self-help group, parents group). A Kilfldi {apasztalatok alkalmazésa nem mindig indokolt, wbbek kiz6tt azért sem, ‘mett kUlfldén mas imtézmények foglalkoznak a hajléktalen nGkkel (csalé- dokkal), & megint mésok az erOszakos kapesolatokbél menckil6 ndkkel Mig a hajléktalan gyermekes csalidol/szil6k esetében a Jegfontosabb cél,a Seilsi Léna Csoportmunka egy anyaotthonban 6 hogy a csalfd lakisho7 jusson, a bdntalmazott nOk esetében a cél a biztonsig rmegteremtése, a kapcsolatok jogi rendezése, a n6i kiszolgaltatotissg csbk- kentése, dtmenetd vagy tarts lakhatés megoidésa. A hajléktalan szallésok e kér tipusdban eliérGek a szill6k biztonsdgi feltételei, de Klonbozik a szol- seiltatisok jellege is. A hazai anyaotthonokban a szolgaltatésok ilyen elkii- Tondlése még nem jellemal, de kialakuldban van, ‘Az, aldbbiakban Osszefoglalom azokat az alapelveket, amelyeket szem elgtttartottam a esoport kialakitésakor és késObbi vezctésckor. Miért akarndnak az anyaotthonban lak6 nék esoportosan talélkozni, van-e cere igényilk? Gyakran hallhat6 vélemény szakmai kérdkben, hogy a hajlék- talanok Korében felesleges a ,.elkinés”, nincs értelme a csoportterspidnak sem, Val6ban, ha valakinek kielégitetienek az elemi szikséglete, ha éhezike 6 nines biztonsigos lakhelye, nem lesz késztetése ara, hogy lelki gondjaival foglalkozz6k, nem fogjsk érdekelni az emberi kapesolatok, nem fog tor6dni a sajt bels6 SzUkségleteivel, mint amilyen példiul az Onériékelés vagy ami- Iyenek az Snmegvalésftisi torekvések. Az anyaotthon azonban a lakok szi- mara védett Komyezetet,lakhelyet, étkezési lehetOsSget biztosftot, az alap- vei6 saikségleteket kielégitette. Hangulata meleg és elfogadé volt. Az alap- vel6 szikségletek kielégfetlensége tehat nem akadilyozta azt, hogy a lakok sajat érzelmeikre és masokkal val6 Kapesolataikra is oda tudjanak figyelni. A.csoport céljét meg lebetett fogalmazni a kovetkezOképpen: teremtsiink olyan légktrt, ahovd szfvesen jn mindenki, ahol a n6k j6l érzik maguka, ahol elfogadjék egymist, 6s hasznosak lehetnck egymas sziméra. Alapveté {feladat egy ilyen esoportban a kélesinds segitségnyiitdsban é az ansegi tésben rejlélehetdségek kihaszndldsa. A nti Snsegit6 csoportok tapasztalatai alapjén a kiszolgéltatotehelyzetben lév6 n6k esetében fontos a befelé figyelés lehet6ségének megteremtése, Az dnillésig és a cselekvoképesség (auto- rnomy and powerfulness) érzése akkor kezd6dik, amikor egy n6 kész sajst problémainak, érzelmeinek, viselkedésének vizsgilatéra. Ez jelent6s viltozs Tehet a né eat megelt6 filge6 és irinyitot helyzetével seemben” (Hartman 1983). , szocidlis munka gyakorlataban fontos a kOles6nds segitségny djs kialakitisa kisesoporton bell, ha ugyanis az ember hatni tud kOzvetlen kor- nyezetére, ett6l fokozddik magabiziossiga és kompetenciaérzése” (Breton 1988). A csoporthan triéntek kihatnak a részivevOk kUls6 kapesolataira, kér- nyezetikre is. A Kélesinds segitségnyiijids eldsegitése kiszolgdltatou helyzet- ben lév6 emberek esetéhen elsdsorban egy cselekviképességet ndvel6, meg- cerdsitést jelent6 folyamat (empowerment) és nem terdpia (bar kétségtelen a terdpids hatisa) ‘A segit6 szakemberek, szocialis munkdsok kéz6tt sokan kénnyebbnek és hhatékonyabbnak tarljak a egyéni esetkezelés médszerét, az egyéni beszél- ‘gotésoket, az egyéni trSdést a klienssel. Felmeriil azonban a kérdés, hogy az olyan kliensek esetében, akiknek a kiszolgaltatotséga nem egyéni, hanem tirsadalmi természet@, vajon hossati tivon elég hatékony-e a problémik cegyéni szinten val6 kezelése? A szociélis esoportmunkiinak egy Fontos ele~ meéhez vezet el ez a dilemma. A csoportokkal végzett szocidlis munkdban nemesak az egyéni szitkségleiek kielégitése a cél, hanem az is, hogy felis. erik a problémdk térsadaini eredetét. Kiszolgéitatott helyzetben Iév8 em- berek, esoportok esetében erkélesileg nem elfogadhat6 az az atitid, amely sak az egyéni problémakat érint, és elhanyagolja a feszlltségek politikal természetst, Fontos a problémsk tirsadalmi eredetének tudatosftisa mind a segitGkben, mind a kliensekben, felviligosités, informéciénydjtds révén. Ez.a megkézelités mind egy csoporton, mind pedig egy intézményen belil partneri kapesolatot feltételez egy adott intézmény klienseivel. Egy halk: talanotthon esetében ez aztjelenti, hogy a lakdk mine! inkaob vegyenek részt ‘az otthon mikédtetésében, a szabélyok alakitésaban, dontésck meghozatali- ban. Egy hajléktalanintézmény esetében kulGndsen kell Fyelniink arr is, hogy a fokozott (tilzott) gondoskodés nvelhetia kiszolgéltatotsdgot, a filge g6séget, az elesettséget; kéros lehet a patemalista vagy enyéskod6 attttd, Hlyesebb a partneri, ,testvéri” viszonyulds a lak6khoz, az egytttmaktdés hhangsilyoadsa. Hasznos a szakmai és laikus segftség cgytittes alkalmazisa (Breton 1988). Felndtteknek kell tekinteni az anyaotthon lakoit. Eletik fontos kérdéseiben Ok dénthessenek, és vegyenek felel6sen részt az otthon éietének indnyitésdban. Ennek az. alapelvnek a csoporton belAl is évényestlnie kell. ‘Az ismertetett szemléletb6I kivetkeznek az ilyen esoport vezetésével kap- cesolatos vezet6i feladatok és szerepek. A csoportot vezeté személy partneri 1 egyittmikds viszonyt modellezzen, bictosttson meleg, elfogad6 légkéit, kezdeményezze a megfelel6 csoportszabilyok kialakitasét (egymis vélemé- nyét meg Kell hallgatni és tisztcletben kell tartan, a visseajelzéseknek ité- letmenteseknek kell lenniik, figyelni Kell egymsra stb.),tisctelje a missé- sgokat, nyfltan kezelje a csoporton belili Konfliktusokat, helyes probléma- egoidasi médokat mutasson, hivja fel a figyelmet a esoporttagok problé- mainak hasonlésigaira, és timogassa a kézbs gondolkocist, Gsztintzze a tagokat sajattapaszialataik megosztiséra, a beszélgetésekben és gyakorlatok- ban aktfvan vegyen résat, 6s ossza meg a kiszolesiltatottssggal €s er6szakkal kkapesolatos, személyes tapasztalatat. Mig a esoportpszichoterépiaban egyér- telmtien magas a esoporivezet6 Kontrollja a esoporttérténgsek felett, 2 sz0- cilis esoportmunkaban a kontroll mériéke valtoz6, Iehet akc nagyon ala- ‘esony is. A esoportvezet6 feladata az utabbi esetben a spontin beszélgetések kialakitasa és a tagok kéz6tti nyilt Kommunikiéci6 tamogatisa, A esoport céhjal, a szeraGdést6l fiiggden a esoportvezct6 lehet timogat6, vallalhat kizvetisi seerepet, nyiithat felviligositést, rivlgerthat egyéni vagy térsas dinamikakra ‘Az olthonban krfzisbe Kerilt és szocislisan rossz helyzetben v6 nék éInck gyermekeikkel egytitt. A sok feszlltség kihat mind a szl6 teherbiri- ‘ira, mind a gyermek viselkedésére. Krizishelyzetben, idegen konyezetben, ‘a maganszféra szinte teljes hidnya meliett nem kinnyt feladat gyermekekr6l gondoskodni. Elképzeléseimben tchit szerepelt egy{ajta szilGesoport gondo- Tata is, melynek témsja a gyermeknevelés, a gyermekekkel kapcsolatos stressz, a konfliktusok megolddsa, ezzel kapesolatos tapasztalatok kits megbeszélése. A szild-gyermek kapesolatra irdnyulé muakdinak alapelve a sli feleldsségérzet megerdsttése. A szil6t abban kell segitentink, hogy Gnalléan, a gyermek kordniak és sziikségleteinek megfelelsen tudjon a gyer- ‘mekér6l gondoskodhi, ‘Tovabbra is kérdés maradt azonban, hogy miként tudom elképzeléseimet64 Sellndsi Lina megvaldsitani az adott otthonban, hazai viszonyok Ké26tt, ahol a csoport- ‘munksinak eben a térsadalmi kéryezetben nines semmilyen hagyomanya, A csoport kialakitésa ‘Az cls6 feladat a legmegfelel6bb idépont megvalasztésa volt, Az otthonban 416 ndk nagy része dolgozott vagy munkat Keresett, napkézben intézte dol- gait, tehdt a kizds egyittlétekre esak a kés6 délutini, esti Srik, illetve a hétvégek johettek szdba. A kés6 délutinok azért nem voltak alkalmasak, mert mindenkinek volt gyeteke, & nem tint célszertinek a gyerekeket meg fosztani anyjukt6l ebben a szil6-gyermek kapcsolat szempontjabsl fontos id6ben. A hétvégeket csalédi helyzetem miatt én nem tudtam villalni, Egye= dill az esti érik bizonyultak alkalmasnak. Fz ellen az s26lt, hogy tbben kora reggel Keltek és mentek dolgozni, de végil az esti pont mellett din- ‘ttink. Taldlkozdsaink idpontja tehat egy hétkéznap este, kilene és tizeneey 6ra kas volt, Ekkorra a gyerekek mir lefektidtek, és igy ki lehetetalaktani cay kis ,felndtt” idét, (Ut6lag értékelve helyes volt az id6pont kivélasztésa, a fak6k tabbsége cit a csoporton val részvétel lohet6ségével, a kés6i idépont miatt osak néhiinyan maradiak ki, 6 nem is minden alkalommal. Volt, aki délutan pihent egy kiesit, hogy az esti beszélgetéseken részt vehessen.) ‘A Iak6kat alkalmi taldlkozdsaink sorén t4jékoztattam tervemrdl, és meg- ‘mondtam, mikot lesz az els6 beszélgetés. Kértem a munkatérsakat is, hogy segttsenck az informécid terjesziésében, és hatortsak a lakokat a résevétele, Amikor az els6 este héromnegyed kilenckor megérkeztem, az egyik laké megjegyezte, hogy ,tényleg eljdttem’”, mintha nem nagyon bizott volna ben- ne. Nekem mindenesetre jl eset, hogy valaki sz4mftott a megjelenésemre ‘A esoportbeszélgetések helyszingil a konyhét vilasztottam, A mésik kizs helyiséget, a tévés térsalg6t nem akartam haszndlni, hogy ne vegyik el ezt a kéabs tcret és a kikapesolbdlisi lehet6séget a tdbbiektd. Fontosnak tartom, hogy esak Gnkéntesen, sajst érdekl6désbl vegyenek résct a esoporton, akik ere kivincsiak. Végigmentem a szobakon, hogy s2e- imélyesen is elhivjak mindenkit a beszélgetésre. Ugy éreztem, hogy tbben clgondolkodtak a esoportbeszélgetések céljan, értelmén. Volt, aki megjegyez- te, hogy lenne mir6l bes2éigetni, de inksibb négyszemkizt, mint esoportosan, bbs! érezhet6 volt az a fesziliség, amelyet egy csoporthelyzet valt ki az temberckben. Altaliban tizenkét-tizendt anya lakik egyszerre a szdll6n, az cls6 este tizen vettek részt a beszélgetéseken, Hoziam magammal teit és franciadrazsét, hogy oldottabb, otthonosabb legyen a beszélgetés hangulata, “Ahogy lealtink, rogt6n szembestiltem egy dilemméval. A konyhaba beilt ax. éjszakai portisn6 is. Megkérdezte, bent maradhat-e, hozzéflizve, hogy sverinte 6 is idetartozik. En ebben egysltalin nem voltam biztos, de nem ‘mertem egyértelmfien dllist foglalni. Utélag végiggondolva, valéban nem lett volna helyes kizémi 6t a esoportbél, mivel rendszeresen eeyit tlt az jscakikat a lakokkal, sokat beszélget veluk, van hatésa a lakék kapesolata- ita, illetve a lakdk és dolgoz5k viszonyéra. Nekem pedig fontos volt, hozy ‘tis megnyerjem ennek a tevékenységnek, hogy 6 is egyittmilkédjék veliink. Csoponmunta egy anyaotthonba 6 [A ports végil is fontos szerepl6je az otthon életének, Természetesen ter- vyeztem, hogy azért majd a lak6k véleményét is meg fogam kémdezi az 6 jelentétével kapesolatban, ui ‘A bemutatkozés sordn azt kértem, hogy mindenki rBviden miondja el, mi- rt kerlt az anyaotthonba. Volt, aki nyiltan, volt, aki nagyon visszafogottan rmesélt magér6l. Néhényan egyértelmten jelezték, hogy a milyjukrol nem akamak beszéini. Tébbnyire nekem mondisk a t6rténetciket, nem figyeltek ‘még egymdsra, nem reagaltak masok kbzbeszbldsaira. A beszélgetés sorn felmerilt néhiny gond a szillé hazirendjével kapesolatban. Tobben egyettr- tettek abban, hogy korlitozva érzikmagukat a szAll6n, az idbbeli kotottségek miatt (este kilene 6réra mindenkinek otthon kell lennie), dgy érzik, hogy hem Kezelik feln6utként Oket. Itdétik, biztonsdguk a vezet6 jéindulatatsl fiigg, ezért nem memek kimondani dolgokat, példdul a IskégyOlésen. Mi- kizhen értetiem rosszéraéseiket, igyekeziem felhivai a figyelmUket arra is, hogy mi az oka az ilyen ketsitségeknek. (Gyerekeket nem lehet felligyelet nélktil hagyni, az intézmény felelSsséget villal a sulk és gyerekek bizton- Sigdért, de nem vallalhatja at a sald feleldssSget a gyerekek ellitisdban.) ‘A lakoknak és a rmunkatérsaknak kézésen Kellene kidolgozni a miktd6 & Tegkevésbé korlitoz6 szabélyokat (lis az el6z6 fejezetber felsorolt alapel- vveket). ‘A bekerilés okit tekintve a esoport heterogén volt. Tobben erdszakos kapesolatbél menekiiltek, volt, aki egész életsben alam gondozott volt, & ‘meg is fogalmazta, hogy legszivesebben bekbltGzne a GYIVI-be®, volt, akinél fa ross2. szacilis helyzet é a szétes6 csaléd, illetve a nem mtkéd6 esalidi hattér volt a bekerilés oka, Volt, akinek sajat esalidi hdzdbél kellet elme- nekillnie, & volt, akinek nullirél kell egy tj helyen 6 életet kezdenie. Alig tudtuk abbahagyni a beszslgetést, a csoport lezérisa utén is még tbben max radtak volna, Tévozdsom el6tt még beszélem par s26t a portéssal, akt, igy Greztem, sikerilt megnyerni a esoportnak, & azzal az érzéssel tivoztam, hogy 6 biztosan nem fogia akadélyozni az esti besaélgetések Kislakulését. VEgil is a portds a kés6bbiekben nem vett részt a beszélgetéseken, mert mindig voltak egy elfoglaltsgai(telefonhivasok &s tj lak6k fogadisy) az esti Grikban, Volt egy-két lak6, aki szintén nem vett részt a csoportbeszélgetéseken, Egyiksjak mintha kifejezetten rosszalldsét fejezte volna ki a esoporttal kap- esolatban, amikor mérgesen besz6lt a Konyhdba, é megjegyezte, hogy na- gyon hangosak vagyunk (éppen nevettink valamin). Igazat adtam neki, é valdban jobban odatiayeltink a hangerére, Ez. a n6, hivjuk Evanak, az els6 négy alkalommal nem j6tt beszélgetni, z4rk6zot, elutast6 volt ‘A kovetkez6 héten’ szembesiliem az els6 komoly akzdllyal. A lakok kel sokan tavoztak a otthonbol, részben vératlanul, résaben mert tala albérletet, Két n6 visszament bintalmaz6 élettirsshoz. Szinte lehetetlen volt folytatni a beszélgetést. Mi legyen tehat az olyan otthonoktan, ahol viszony= lag magas a ,fluktuécis”, & alig lehet szmftani a esopar illandéségéra? Természetesen nyitott esoportnak képzeltem el ezeket az alkalmakat, ahova birmikor be lehet jénni, és ahonnan birmikor ki lehet menni. Ezt azért is tartottam fontesnak, mivel itt tbbnyire kisgyerekes anysk volta, akik gyak= ran sind gyereklkhoz mentek ki, megnyugtatni Gket. De lehet-e egyaltalin