2.óra 02.10.

Az I. világháború és előzményei

Nagy-Brittannia végleg elismeri az Egyesült Államok függetlenségét: párizsi béke (1783. szept. 3.).
Napóleoni háborúk🡪semlegességi nyilatkozat; de mindkét féllel kereskedik🡪hadianyagot is szállítanak
(hajók átkutatása).
Angol-amerikai háború (1812-14)🡪a sérelmeken nem orvosolják, de újra elismerik függetlenségüket.
Ettől kezdve a 19. század végéig egy kivételével (mexikói háború) nem visel külháborúkat.
Monroe-doktrína: 1823🡪’Amerika az amerikaiaké!’, cserébe az európai dolgokba sem szól bele.
Kontinetális határok kiszéletsítése, ezen területek benépesítése, gazdasági ellentétek
feloldása🡪megszülethessen egy egységes, gazdaságial jelentős hatalom.
Milyen módjai vannak annak, hogy egyre aktvabbá válik külpolitikailag?
1. Spanyol-amerikai háború (1898)🡪következmény: Kuba elszakad, spanyol uralom alól felszabaduló
független terület lesz🡪cikkelyek: lehetségessé teszik Amerikának, hogy szükség esetén beavatkozzon
Kuba belügyeibe (akár katonai támaszpontok) + Fülöp-szk, Hawaii, Puerto Rico.
2. Jelentős gazdasági befolyásra tesz szert magán és állami tőke tekintetében 🡪dollárdiplomácia🡪a
gazdasági befolyáson keresztül befolyásolni az országokat.
3. Távol-Kelet: nyitott kapuk politikája
4. Theodor Roosevelt elnöksége idejn🡪orosz-japán háború; Oroszország ne nyerjen nagy teret; R.
közvetíteni próbál a háborúban. A békében a statos quót rögzítik. A béke létrehozásáért R. Béke-
Nobel-díjat is kap. ; kiegészítés a Monreoo-diktrínához🡪nemzetközi csendőri szerev.
Erődemonstráció🡪fehér flotta végigküldése a tengereken.
Ehhez képest mennyiben hoz változást W. Wilson elnöksége? Külügyminisztere egy pacifista
szemléletű, s egyfajta szakítást is jelent a külpolitika. Pl.: dollárdiplomácia: az állam nem ad
támogatást a magánvállalkozóknak; a hajók elkezdenek átkelési díjat fizetni a csatornán; a „big stic”
politikával ellentétben megállapodást kötnek több országgal a békés együttműködésről.
Az amerikai közvéleményben is megjelenik, hogy ki kell maradni a konfliktuokból, főleg nem
amerikai életet áldozni.
Valami olyasminek kellene történnie, hogy az USA újra aktívan háborúba lépjen, hadsereget
mozgósítson.
Az USA kormánya semlegességet dekralált a napóleoni háború idején.
Mi a casus belli? Hogyan alakulnak a szövetségi rendszerek?
1914. június 28.-->Ferenc József megtámadása/meggyilkolása.
Központi hatalmak: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia (kettős szövetség: 1878-81 (?) , később
Olaszország (hármas szövetség:) + Törökország, Bulgária.
Antant hatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország (1894🡨első szövetség; szivélyes megegyezés🡪az
afrikai incidens miatt (1904); 1907🡪orosz-angol szövetség)
Ezen szövetségi rendszerek lépnek életbe. Júnus vége és augusztus eleje🡪megtörténik a kölcsönös
hadüzenet.
Wilson semlegeséget dekralál (Forrás!)🡪ok: gazdasági, etnikai, más és más politikai rendszerek iránti
szimpatizálás stb. Ez kormány szinten és egyének szintjén is fennáll.
Henry Ford egy küldöttséget vezet a skandináv országokba, hogy közvetítsenek.
Wilson: „Semlegesnek lenni tettben és gondolatilag is!”
A semleges fél elvileg mindkét féllel kapcsolatban állhat, és kereksekdhet velük. De: mi a rakomány?
Milyen áru? Lehet ezeket hadianyagnak minősíteni? Az annak minősülő árukat lefoglalhatják. Sokszor
ezeket a hajókat elsüllyesztik, de ennek van egy folymata🡪 figyelmeztetés, utasok biztonságba
helyezése, elsüllyesztés.
Látható és nem látható flottaegységek (tengeralattjáró). Ezek nem csak hadihajókra, hanem
kereskedelmi- és személyszállító hajókra is lőnek figyelmeztetés nélkül.
1914/15🡪lépések a tengeren az európai hadszíntéren. A központi hatalmak nem rendelkeznek erős
tengeri haderővel így villámháborúra törekszenek. Britt blokád, amikor hadizónává nyilvánítják az
Északi-tengert, aknákat telepítenek oda. Nyomatékkal megpróbálják a semleges országokat megkérni
arra, hogy bárhova is tartanak hajóik, először jelentkezzenek be egy britt kikötőbe. Erre a németek
hadizónává nyilvánítják az Angia körüli tengereket, a hadihajókat itt elsüllyesztik, s véletlenül
semleges hajókat is elsüllyeszthetnek.
Amerikai lapokban felhívják a lakosság figyelmét, hogy ne utazzanak háborús országokba, hogy ne
érjen senkit sérelem. Az amerikai állam felhívja a németek figyelmét arra hogy a polgároknak van
joga utazni bárhova, egy esteleges sérelem az USA elleni barátságtalan viszonyt foglya jelenteni.
Nincs egyértelmű állásfoglalás konkrétan az incidensekig, amíg nem éri sérelem az amerikai életeket.
Lusitania, 1915. május 5.: torpdeótalálat éri ezt a britt hajót (Liverpool és New York között járt ez a
tengerjáró); a találat után 20 percel esüllyed a hajó. Áldozatok: 1200 britt, 100as nagyságrendű az
amerikaiak száma. Nem sok utast tudnak kimenteni. (1/3 részét az utasoknak). Ez egy személyszállító
hajó volt. Ez az első olyan eset, amikor az amerikai közvélemény megrendül. Következő eset: 1915.
szept. 1. Arabic: 2 amerikai hal meg a támadásban. Harmadik eset: 1916. tavasza, Sussex🡪3 amerikai
veszti életét.
Ezután (Forrás!) elnöki üzenet
1916. május: Sussex eskü🡪 a német kormány kijelenti, hogy figyelmeztetés nélkül nem fog
kereskedelmi hajót elsüllyeszteni, ami a németek számára persze kedvezőtlen.
Korlátlan tengeralattjáró háború hirdetése: 1917 január vége a deklaráció és február 1-től🡪hiába az
eskü és az egyezkedés, bármilyen hajót elsüllyeszthetnek figyelmeztetés nélkül.
Utolsó csepp🡪Zimmermann (a német kormány külügyminisztere) jegyzéke a mexikóiainak. Ebben
biztatja a mexikóiaikat, hogy támadják meg az USA-t. Ez is előzményként szerepel tehát.
1917. április 2.: Wilson a kongresszusban beszédet mond, és ebben a hadüzenetet jelenti be. (Forrás!)
Állandó nagylétszámú hadsereg az USAban nincs. Az amerikai gazdasági potenciáll áll, de a többit
meg kell szervezni. Beletelik egy évbe, mire (1918.április) amerikai katonák megjelennek az európai
területeken.
1917. május 28.: a sorozásról szóló törvényt elfogadja az amerikai kongresszus🡪 a 21 és 31 év közötti
férfiaknak regisztáltatni kell magukat. 1 héten belül közel 10 millió férfi jelentkezik katonai
szolgálatra. A háború végéig kiterjesztik az életkorhatárt, s ekkorra 24 millióan jelentkeznek.
Sorshúzás segítségével döntik el, hogy ki megy a háborúba. A kiképzés, a felszerelés előállítása időbe
tellik. Nemzeti Gárda tagjai szövetségi szolgálatba lépnek át. 1918 végére 4,5 millós körül lesz a
besorozottak és a N. G. tagság és önkéntesek száma. Ebből kb. 2 millió, aki átkerül Európába, és részt
vesz a katonai küzdelmekben. Akik bevetésre kerülnek, azokat el kell látni élelemmel, ruhával, stb.
Tehát nagyfokú központosításra kerül sor egészen a háború végéig🡪hadigazdaságra való áttérés.
Mozgósítani kell a közvéleményt is, a cél, hogy minél hamarabb befejezzék a háborút. A kormány a
háború alatt hadicélokra 23 milliárd dollárt köt, mely a hadseregre megy el, + 10 milliárd dollárt ad
kölcsön formájában a szövetségeseknek.
De: óriási mértékben megnövelik az adókat. A meglévő forrásokat próbálja mozgósítani: vagyonadó,
jövedelemadó, stb. Kötvények kibocsájtása🡪ezeket kifejezetten a háborúra fordítja a kormány. Ez a két
forrás kb. le is fedi a dolgokat; öszesen kb 23 milliárd dollár kerül az államkasszába.
Az elosztás racionizálása.
A nyersanyagkiaknázáson át mindent ellenőrizni fognak az ügynökségek. A vasúthálózat, a
közlekedés, minden a kormány irányítása alá kerül.
Csorbul a polgárok szabadságjogainak egy része; nagyobb ellenőrzés alá kerül. Születnek törvények a
kémkedésről és a lázításról. (1917, 1918. május)🡪 ez gyakorlatilag az USA ellenes magatartás
felderítésére és büntetésére született. (Forrás!)
Propaganda🡪sajtó- és röpirat., mely az amarikai ügy mellett igyekszik az amerikai közvéleményt
mozgósítani.
Német ajkú lakossággal szembeni megkülönböztetés (pl: nem lehet hallgatni Wagnert, Beethowent, a
német konyhából átkerült dolgokat nem lehet eredeti nevükön megnevezni).
A sztrájkjogot nem használhatták a munkásszervezetek.
1918 június-július-augusztus: leginkább Nyugat-Eu-ban vannak amerikai katonák; 100 ezres
veszteség.